A három magyar egészségfinanszírozási pillér (OEP, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás)

Átírás

1

2 A három magyar egészségfinanszírozási pillér (OEP, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás) november 22.

3 az előadás letölthető: ww.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/ Budapesti Corvinus Egyetem

4 Egészségfinanszírozási pillérek Magyarországon szsegfinanszirozasi_pillerek.pdf Létszám, bevétel, kiadások, vagyon ( és társadalombiztosítás üzleti betegségbiztosítás önkéntes egészségpénztár Mi mire való intézményi funkciók Működési problémák Jövőbeni szerepek 4

5 Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előre haladtával V á r h a t ó e ü. - i k i a d á s o k V á r a t l a n T e r v e z h e t õ É l e t k o r 5

6 A három pilléren nyugvó magyar szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató üzleti nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes egészségpénztár üzleti betegségbiztosítás 6

7 Összesített egészségügyi célú forrás 2015-ben: milliárd Ft (a magyar GDP milliárd Ft) 1% 2% Társadalombiztosítás (OEP): 1 955,3 milliárd Ft Betegségbiztosítás: 8,85 milliárd Ft 43% Önkéntes egészségpénztár: 52,9 milliárd Ft 53% TB-n kívüli egészségügyi termékek, szolgáltatások: milliárd Ft SZÉP-kártya üdülés zseb: 43 milliárd Ft 1% 0% Hálapénz összege: 85,2 milliárd Ft Forrás: GfK Hungária, 7

8 60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat az ellátások forrásairól Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell rendelkeznie: 1. a kötelező és általános társadalombiztosítás, 2. az állami-önkormányzati szociális ellátás, 3. a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások, 4. az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek, klubok, 5. az önkéntes kölcsönös kiegészítő egészségbiztosító pénztár. 8

9 A három magyar pillér: társadalombiztosítás, betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás Üzleti betegségbiztosítás: a évi LX. törvény alapján művelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél megvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek Önkéntes egészségpénztár: az évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és családtagjaik egészségének megőrzése céljából 9

10 Az intézményesített egészségbiztosítási formák bevétele (2015) milliárd ft 0% 3% Társadalombiztosítás (OEP): milliárd Ft Üzleti betegségbiztosítás: 8,85 milliárd Ft Önkéntes egészségpénztár: 52,9 milliárd Ft 97% Forrás:

11 Mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalombiztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény célja 1. egyéni kockázatok társadalmi kezelése 2. nonprofit működés 1. egyéni/csoportos kockázat egyéni/csoportos kezelése 2. veszélyközösség védelme 1. a pénztártagok egészségi állapotának megőrzése és helyreállítása 2. a mindenkori TB kiegészítése 3. profitszerzés 3. non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve társadalmi ekvivalencia csoportos ekvivalencia egyéni ekvivalencia A biztosítás természete biztosítotti kényszer magánjogi szerződés tagsági jogviszony A biztosításban való részvétel kötelező önkéntes önkéntes 11

12 A költségkiegyenlítés elve 1. A biztosított igénybe veszi a szolgáltatást az egészségügyi ellátást nyújtó intézményben és kiegyenlíti a kezelés költségeit 2. A biztosított benyújtja a számlát a magán betegségbiztosítóhoz 3. A magán betegségbiztosító a kötvény alapján rendezi a kárt, vagyis kifizeti a számlát vagy annak azt a részét, amire a biztosítási kötvény érvényes Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Biztosított Biztosító 12

13 A természetbeni szolgáltatás elve A biztosított által az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézménynél igénybevett szolgáltatás költségeit vagy annak részét a biztosító az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény részére az azzal kötött szerződés alapján megtéríti. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Biztosított Biztosító 13

14 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalombiztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az alkalmazott biztosítási technika felosztó-kirovó egyéni kockázatelbírálás; díjfizetésre épülő kockázatközösség egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer A szolgáltatáshoz való hozzájutás elve a természetbeni szolgáltatás elve a költségtérítés elve a költségtérítés elve Az intézmény bevételei járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása biztosítási díjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama 14

15 Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalombiztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre alapvetően teljes ellátás egyénre/csoportra testre szabott szolgáltatások a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára kárfelosztó kockázatkezelő megtakarító nincs hatással befolyásolja nincs hatással 15

16 Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) 1. Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások 2. Táppénz 3. Gyógyszer 4. Baleset 5. Megelőzés (prevenció) 6. Időskori ápolás Ebből Magyarországon: az első négy kassza 16

17 OEP: állandósult, de csökkenő deficit (adatok: : milliárd forint hiány (a bevételek 23,6%-a) 2007: első ízben szufficites gyógyszerkiadások radikális visszafogása 2009-től: állandósult, igaz, folyamatosan csökkenő hiány 2015: 1 925,5 milliárd forint bevétel, milliárd forint kiadás 9,5 millió igénybe vevő 17

18 Az OEP működési problémái Állandósult deficit Idősödő társadalom Szociális feladatok ellátása (rokkantság, gyermekneveléshez kapcsolódó támogatások) Táppénz: az OEP teljes kiadásainak 3,3%-a - valószínűleg részben szociális feladatokat lát el Az OEP helyszíni ellenőrzésének és az egészségügyi intézmények önkormányzati tulajdonosi ellenőrzésének hiánya A modern szociális állam hiánya: a szolgáltatások között nem jelenik meg az ápolás és a prevenció Hálapénz: az adófizetés kikerülésével az OEP szolgáltatásainak igénybevételekor az ellátást végző részére fizetett pénz 18

19 Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése 19

20 Az önkéntes pénztárak jogszabályi háttere Az önkéntes egészségpénztárakat szabályozó törvény: az évi XCVI. tv. (nem vonatkozik a HPT, a GT, a PTK és a BIT) A pénztári működésre vonatkozó részletszabályok különkülön kormányrendeletekben gazdálkodás és befektetések könyvvezetési és nyilvántartási kötelezettség MNB adatszolgáltatási kötelezettség saját tulajdonban álló egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok 20

21 Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás) Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYÉI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék Optika Gyógyászati segédeszköz Orvosi ellátás, fogászat Gluténmentes speciális élelmiszerek Nem kártyával keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás) Sporteszközök Természetgyógyászat Fog- és szájápolási termékek 21

22 Adókedvezmény önkéntes egészségpénztárak Adókedvezménnyel közel havi 95,8 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 62,5 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 33,3 ezer forint) Céges befizetés (cafeteria felső határ évi 450 ezer forint) a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet (33,3 ezer forint) évi 200 ezer forintig 34,51%-os (15% SZJA valamint 14% EHO 1,19 szorosa), afelett 49,98%-os (15% SZJA valamint 27% EHO 1,19 szorosa) cafeteria adó terheli Egyéni befizetés a befizetések 20%-a SZJA-kedvezményben részesül (éves szinten 750 ezer), havonta 62,5 ezer forint után vehető igénybe a maximális 150 ezer forint kedvezmény Az egészségpénztárra vonatkozó különös SZJA-kedvezmények Prevenciós szolgáltatás: a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-ára SZJA-kedvezmény Lekötés: a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül 22

23 ezer fő milliárd forint Önkéntes egészségpénztárak: az milliárdos szektor 490,88 358,46 25,04 219,07 20,67 19,58 15,01 20,60 12,31 13,09 9,22 7,08 842,12 733,23 614,72 44,06 44,02 37,91 35,02 39,92 33,90 27,43 35,10 28, , , , ,53 958,44 980,52 899,44 56,27 49,42 53,89 61,15 55,84 55,89 56,73 51,30 56,99 55,88 52,26 50,01 50,73 50,92 59,28 60,21 58,54 55,52 52,913 52,98 49, taglétszám (ezer fő) szolgáltatási kiadás (milliárd forint) vagyon (milliárd forint) bevétel (milliárd forint) Forrás: 23

24 Az önkéntes egészségpénztárak működési problémái A jogszabályi szigorítások miatt az egészségpénztár nem tud prevenciós (egészségmegőrző) szolgáltatásokat nyújtani Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága 24

25 Mióta van üzleti betegségbiztosítás Magyarországon? Amióta biztosítást lehet kötni, tehát már a XX. században Vonatkozó jogszabályok: Új PTK: évi V. törvény BIT: évi LX. törvény SZJA: évi CXVII. törvény 25

26 Mi a betegségbiztosítási szerződés kötési Leendő ügyfél folyamata? Ajánlattétel, benne az esetleges önrészek Biztosító társaság: Leendő ügyfél egészségügyi kockázatelbírálása Esetlegesen kockázati felár Esetlegesen az ajánlat elutasítása az ajánlatot tevő ügyfél egészségi állapota miatt Kötvényesítés (a szerződés egyedi jellemzői) A kárkifizetéskor figyelembe veendő feltételek: Kötvény ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) 26

27 Üzleti betegségbiztosítási termékek Költségtérítő biztosítások A betegségből adódó teljes kockázatokra A betegségből adódó részleges kockázatokra Összegbiztosítások A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés) Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás Speciális betegségbiztosítások A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése (BBP) Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból egyéni biztosítás 27

28 Adókedvezmény betegségbiztosítások Céges befizetés januárjától a munkavállalók javára kötött betegségbiztosítás költség, egyéb adó (pl. cafeteria) nem terheli havonta a minimálbér 30%-ig a kifizetés a munkavállaló számára adómentes Egyéni befizetés: nincs adókedvezmény 28

29 ezer db millió forint Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai ( ) ,68 102,76 129,07 60,34 53,60 50,57 54,72 127,06 39,53 56,23 54,31 54,41 73,55 83, szerződések száma (ezer db) kárkifizetés (millió forint) díjbevétel (egyszeri és folyamatos, millió forint) Forrás: 29

30 Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere Kevés a biztosítók számára megfelelő színvonalú és mennyiségi szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmény (kapacitáskorlát) A magyar lakosság rossz egészségi állapota kockázatelbírálás 30

31 Jövőbeni szerep: egy + két félpillér Egészségpénztári félpillér Co-payment Prevenció Önkéntes / kötelező ápolási pénztár Betegségbiztosítási félpillér A nagy költséggel járó betegségek gyógyítási költségeinek finanszírozása Munkahelyi csoportos betegségbiztosítások OEP táppénz-kassza Alappillér: társadalombiztosítás Adó és járulékfizetésből finanszírozott Szolidáris (generációk, egészséges-beteg között) Minden időtávon pénzügyi egyensúly 31

32 Az első pillér (OEP) szerepe: kiszámíthatóság és egyensúly 1. Racionális egyensúly: bevételek és kiadások Járulékfizetési szigor Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése 2. Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (önkéntes egészségpénztárnál sikerült) 3. Az egészségügy finanszírozására vonatkozó magyar s az EU irányelvei között ellentmondás (EU: az egészség befektetés; Magyarország: csökkenő ráfordítás az egészségügyre) feloldása: A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe való beruházást is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaság teljesítménye javítható 32

33 A második pillérek (pénztár és biztosítás) szerepe: prevenció és az OEP stabil kiegészítése 1. Önkéntes egészségpénztár Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (co-payment) a lakosságra nehezedő társadalmi és pénzügyi terhek enyhítésével Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő tájékoztatás) szorosan együttműködve az állami programokkal (pl. Népegészségügyi Program) (az OEP-ben nem megjelenő szolgáltatások finanszírozása): ápolás; akár az egészségpénztár részeként 2. Üzleti betegségbiztosítás: a fizetőképes és befogadható egészségi kockázattal rendelkezők részére a nagy költséggel járó betegségek gyógyítási költségeinek finanszírozása 3. Ápolás: hiányzó pillér az OEP szolgáltatásaiban akár az egészségpénztár részeként (Az OEP mindenkori szolgáltatásainak helyettesítése) akár önálló, negyedik pénztártípusként történő létrehozása 33

34 Ajánlott irodalom egészség I. Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, Dr. Lukács, Marianna: Egészségfinanszírozási pillérek 2007: Dr. Kovács Erzsébet - Szüle Borbála - Fliszár Vilmos - Vékás Péter (2011): Pénzügyi adatok statisztikai elemzése : Egyetemi tankönyv. Tanszék Kft., Budapest. Kaló Zoltán-Inotai András-Lukovics Miklós: Egészség-gazdaságtani fogalomtár II., Az egészségügy piacának, finanszírozásának és beruházásainak gazdasági elemzése, CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés Dr. Bodrogi József (szerk.): A magyar egészségügy, Társadalmi-gazdasági megfontolások és ágazati véleménytérkép, Semmelweis, Budapest, Botos Katalin: Matuzsálemek kora, Nyugdíj, gazdaság, társadalom, Kairosz, Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy és piacgazdaság, Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest,

35 Ajánlott irodalom egészség II. Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy Magyarországon, Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis, Budapest, Dr. Lukács Marianna: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája Kovács Erzsébet (2001): Biztosítási és pénzügyi számítások. AULA, Budapest Dr. Lukács Marianna Dr. Bánfi Tamás: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? Kovács Erzsébet (1997): Kárstatisztikai elemzések. AULA, Budapest Kollányi Zsófia-Imecs Orsolya: Az egészség befektetés, Az egészségi állapot hatása a gazdasági teljesítőképességre és az életminőségre, Demos 35