Nyugdíjbiztosítás és pénzügyek

Átírás

1

2 Pénzügy Tanszék Nyugdíjbiztosítás és pénzügyek december 2.

3 az előadás letölthető: Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy Tanszék

4 A nyugdíj állandóan napirenden van Pénzügy Tanszék 4

5 Jöhet a magasabb nyugdíjemelés november 28. Orbán Viktor után a nemzetgazdasági miniszter is ígéretet tett arra, hogy a kormány magasabb mértékű nyugdíjemelésről dönthet... Gazdasági aspektus Pénzügy Tanszék 5

6 Legnagyobb félelmünk a nyugdíj, pedig az orrunk előtt van a megoldás november 5. Nem is gondolnánk, de egy felmérés alapján az amerikaiak 40 százalékának egyik legnagyobb félelme az, hogy a jövőben nem fog kijönni a pénzéből. Az biztos, hogy nálunk is aggodalom forrása a jövőbeli pénzügyi helyzet... Társadalmi aspektus Pénzügy Tanszék 6

7 Már nem csak az államra számítunk nyugdíj ügyben november 15. Egyre kevesebben vannak azok, akik csak az államtól várják majd a nyugdíjat, ezért egyre többen gondoskodunk valamilyen formában magunk is a jövőbeni ellátásunkról... Társadalmi aspektus Pénzügy Tanszék 7

8 Nyugdíj 2017: Orbán ajánlata is kevés november 21. Az eddig ígért 0,9 százalékkal szemben most 1,6 százalékos nyugdíjemelést ígér a miniszterelnök a nyugdíjasoknak, pedig vélhetően ennél is több járna. A kormánynak továbbra sincs használható makrogazdasági prognózisa ez a gondok gyökere... Politikai aspektus Pénzügy Tanszék 8

9 A nyugdíj az egész országra kihat GAZDASÁGI kérdés, mert a nyugdíjrendszer mérete, járulékszintje (amit befizetünk), járadékszintje (amit a nyugdíjasok kapnak) kihat az ország gazdasági teljesítményére és befolyásolhatja a tőkepiacokat TÁRSADALMI kérdés, mert a nyugdíjkorhatár meghúzása meghatározza a munkaerőpiacot POLITIKAI kérdés, mert a nyugdíjasoknak tett ígéretek az országgyűlési választásokon szavazatokat, vagyis a kormányalakítás lehetőségét is befolyásolhatja PÉNZÜGYI kérdés, mert állandóan napirenden van a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatósága Pénzügy Tanszék 9

10 A nyugdíj helye a magyar szociális államban Pénzügy Tanszék 10

11 A három pilléren nyugvó magyar szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíj-előtakarékossági számla foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató üzleti nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes egészségpénztár üzleti betegségbiztosítás Pénzügy Tanszék 11

12 A nyugdíjrendszer története Pénzügy Tanszék 12

13 A kezdetek Európa: Angliában az 1600-as években tengerentúli hajózás hívta életre biztosításokat (hajó, rakomány), melyhez idővel a elhunyt tengerészek hátramaradt családjai támogatására is létrehoztak alapot (önsegélyező egylet) 1654, Blaise Pascal (Franciaország) - matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó - a valószínűség matematikai elméletének kidolgozója nevéhez fűződik a első kockázatelbírálási útmutató Pénzügy Tanszék 13

14 A nyugdíjrendszer kialakulása Elsőként a vállalati nyugdíjalapok jelentek meg a munkavállalók nyugdíját a mérlegben a vállalat jövőbeni kötelezettségeként feltüntetve (vállalati PAYG) majd a tőkepiac kialakulását követően megjelentek az ingatlanba fektető tőkefedezeti elven működő nyugdíjalapok (DB) Jellemzően a XX. század első harmadában megjelent a kitüntetett foglalkozási csoportokra vonatkozó kötelező nyugdíjbiztosítás (PAYG) Németország: 1883 Svédország: 1914 Ausztria: 1921 Magyarország: 1929 USA: 1935 Anglia: 1946 Pénzügy Tanszék 14

15 A nyugdíjrendszerbe történő A munkaerő-piac befolyásolása: állami beavatkozás okai Egyes foglalkoztatói csoportok részére időskori járadék biztosítása A munkaerő-kínálat mérséklése a világgazdasági válságot követő években A fejlett demokráciával rendelkező állam beavatkozása a társadalmi igazságosság érdekében: a nyugdíjrendszer minél hatékonyabban biztosítsa a mindenkori kormány elképzeléseinek megfelelő szolidaritást a járulékfizetők és a járadékban részesülők között a fenti okok következtében jelentek az állami PAYG alapú nyugdíjpillérek és terjedtek el a XX. században Pénzügy Tanszék 15

16 A nyugdíj definíciója Pénzügy Tanszék 16

17 Az öregségi nyugdíj definíciója Az egyén életútja során a fogyasztás kisimítása oly módon, hogy a munkában töltött évek jövedelméből a nem munkában töltött évek időtartamára a társadalmilag hatékony reálszintű fogyasztás biztosított legyen A redisztribúció (akár állami, akár tőkefedezeti rendszernél) a nyugdíj biztosításának eszköze NEM tárgya az öregségi nyugdíjnak a nem járulékfizetők időskori megélhetésnek biztosítása, a szociális segélyezés Pénzügy Tanszék 17

18 A nyugdíjrendszerek típusai Pénzügy Tanszék 18

19 A nyugdíjrendszerek típusai A JÁRADÉK/ KIFIZETÉS /NYUGDÍJ finanszírozásának MÓDJA szerint: Tőkefedezeti rendszerek o Kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott (Defined Benefit, rövidítve DB) o Befizetéssel meghatározott (Defined Contribution, rövidítve DC) Felosztó-kirovó rendszer (Pay As You Go, rövidítve PAYG) A rendszerbe való befizetésre vonatkozó KÉNYSZER JELLEGE szerint: Kötelező rendszer Önkéntes rendszer Ez két olyan ismérv, ami által egy kétdimenziós táblázatba csoportosítva minden intézményesített nyugdíjrendszer leírható Pénzügy Tanszék 19

20 Az elmélet a gyakorlatban: melyik pillér hova tartozik Magyarországon? Felosztó-kirovó Tőkefedezeti Kötelező Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Magánnyugdíjpénztár Önkéntes Nincs ilyen intézmény Biztosító társaság Önkéntes nyugdíjpénztár Tartós befektetési számla TBSZ Nyugdíj előtakarékossági számla NYESZ Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Pénzügy Tanszék 20

21 A tőkefedezeti és a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer összehasonlítása Az összehasonlítás szempontja Kockázatkezelés Az alkalmazott biztosítási technika Az intézmény bevételei Tőkefedezeti alapú nyugdíjrendszer az egyén egymástól eltérő időben jelentkező jövedelemkülönbségének kiegyenlítése egyéni / munkáltatói szinten DC: az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer DB: homogén kockázatközösség - életjáradék biztosítási díj / tagdíj hozam Felosztó-kirovó alapú nyugdíjrendszer szolidaritás generációk között eltérő jövedelmi csoportok között felosztó-kirovó : a rendszerben nincs tőke, a befizetésekből (járadékokból) közvetlenül finanszírozzák a kifizetéseket (nyugdíjakat járulékok állami beszedési garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása Pénzügy Tanszék 21

22 Megtakarítás a magyar nyugdíjcélú tőkefedezeti pillérekben (2015)* milliárd HUF magánnyugdíj-pénztár önkéntes nyugdíjpénztár TBSZ NYESZ *TBSZ, NYESZ évi adat Pénzügy Tanszék 22

23 Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor (1993) legfontosabb jellemzői Start: 1994 év eleje Felkészülve az első pillér (állami felosztó-kirovó rendszer) szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése Szereplők: 44 db - konszolidáció: induláskor (2001) még 89 szereplő Oligopol helyzetű piac, a banki biztosítói pénztárak a tagság, vagyon, bevétel 80%-át birtokolják Legsikeresebb befektetési tevékenység: munkahelyi és ágazati és független pénztárak Pénzügy Tanszék 23

24 ezer fő milliárd forint Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok ,1 113, ,5 50,1 65, ,6 42,1 48 5,8-81, taglétszám (ezer fő) befektetési tevékenység eredménye (milliárd forint) vagyon (milliárd forint) Forrás: felugyelet.mnb.hu Pénzügy Tanszék 24

25 A TBSZ és a NYESZ (2005) legfontosabb jellemzői A lakosság részére az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági lehetőségek bővítése (egyéni, kamatozó számla vezetése az ügyfelek részére) Befektetési szakmai sikeres lobbija: az értékpapírok iránti kereslet növelése Jogszabály: évi CLVI. törvény a nyugdíj-előtakarékossági számlákról évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól Pénzügy Tanszék 25

26 TBSZ, NYESZ: a legfontosabb mutatószámok Nincs adatszolgáltatási kötelezettség, ezért piaci becslés NYESZ: 142,1 ezer darab szerződés, 387 milliárd forint vagyon TBSZ: 129 ezer darab szerződés, 483 milliárd forint vagyon Pénzügy Tanszék 26

27 A magánnyugdíjpénztárak (1997) legfontosabb jellemzői Az addig kizárólagosan felosztó-kirovó alapon működő állami nyugdíjrendszer egy részének átalakítása kötelező tőkefedezeti pillérré (az állami két pillérből kapták volna a nyugdíjasok a járandóságukat) A magánnyugdíjpénztárba a felosztó-kirovó pillér rovására került befizetésre a járulék (6-7-8%) Start: 1997 Önkéntesség: minden 45 év alatti járulékfizető szabadon eldönthette, hogy belép-e a magánnyugdíjpénztárba; a pályakezdők részére a belépés kötelező volt Kivezetés a kötelező állami rendszerből: 2011 a tagok jelentős része lemondott a magánnyugdíjpénztári megtakarításaikról (jogalap nélküli fenyegetés: aki marad a második pillérben, az elveszíti az első pillérből a nyugdíjjogosultságát a magánnyugdíjpénztári befizetések határozatlan időre az első, állami (felosztó-kirovó) pillérbe kerülnek Pénzügy Tanszék 27

28 milliárd forint ezer fő Magánnyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok (felugyelet.mnb.hu) 2010-ben több mint 3 millió tag, 2015-ben tag A vagyon piaci értéke december 31-én: milliárd, 2015-ben 219 milliárd A szektor havi bevétele: 2010-ben milliárd volt, jelenleg az állami pillérbe kerülnek a befizetések Vagyon piaci értéken (milliárd Ft) Taglétszám (ezer fő) Pénzügy Tanszék

29 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató (2007) bevezetésének célja A munkáltatók több tagállambéli érdekeltségei miatt, valamint az európai szintű munkaerő-áramlás elősegítése érdekében merült fel az igény ezen intézmények szabályozásának európai uniós szintű közelítésére. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató által nyújtott szolgáltatás az európai uniós terminológiában kiegészítő nyugdíjnak minősül. Pénzügy Tanszék 29

30 A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jellemzői A Nyugdíjszolgáltató zártkörűen működő részvénytársaság (2007. évi CXVII. törvény) Alapítás: foglalkoztató, bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság Alapító tőke: 3,5 millió euró Határon átnyúló szolgáltatás Bármelyik foglalkoztató csatlakozhat Az lehet tag, aki munkaviszonyban áll Tagi számlán elhelyezett összeg, nyugdíjszolgáltatás A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona Formái: egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja Pénzügy Tanszék 30

31 Hogyan működik a FNYI? A munkáltató ezzel differenciált összegű juttatást adhat a munkavállalóinak (pl. a munkában eltöltött évek, betöltött pozíció alapján) A konkrét ígéret: ha dolgozol nálam 10 évet, nyugdíjas korodban élethosszig tartó nyugdíjat biztosítok havi 20 ezer forint összegben A jogviszony létrejötte: A munkáltató szerződést köt az FNYI-vel az érintett munkavállalók munkaszerződésébe belekerül a munkaadói kötelezettségvállalás Ha a munkavállaló nem teljesíti a szerződésben foglaltakat (pl. hamarabb kilép), elveszti a nyugdíjra vonatkozó jogosultságát Pénzügy Tanszék 31

32 Foglakoztatói nyugdíjszolgáltató: a legfontosabb mutatószámok Nincs nyilvánosan elérhető adat (MNB) Jelenleg 1 piaci szereplőről tudunk (Quaestor Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt, alapítás: 2011) a honlapján nincs elérhető adat a bevételekről piaci információk egyértelműen kudarcnak minősítették az indulást Ennek oka az időzítés is lehet: bizalmatlanság a tőkefedezeti nyugdíjpillérek iránt Tőkepiaci aspektus: világgazdasági válság Magyarországi aspektus: a magánnyugdíjpénztári átalakítás Pénzügy Tanszék 32

33 Az állami magyar nyugdíjbiztosítási alap (ONYF) kiadásai 2015-ben Ellátás típusa Átlagos ellátásszám (ezer) Nyugellátásokra fordított éves kiadás (milliárd Ft) Ellátások összesen, ebből öregségi nyugdíjak özvegyi főellátások árvaellátások özvegyi kiegészítő ellátások egyszeri segély - 0,5 Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Statisztikai Zsebkönyv 2015 Pénzügy Tanszék 33

34 Magyar állami nyugdíjrendszer: elgondolkodtató mutatók Átlagos nyugdíj: havi 83 ezer forint Nyugdíjban eltöltött idő Nők esetében: év Férfiak esetében év Magas a helyettesítési ráta: jelenleg 66,9% (a nyugdíjak átlagos szintje és a nettó keresetek átlagos szintjének aránya) 103% re ennyi lesz a nyugdíjasok aránya a járulékfizetőkhöz képest (ez jelenleg 76%) A magyar ember átlagosan 3 évvel hamarabb megy nyugdíjba, mint ahogy azt a törvény engedné Pénzügy Tanszék 34

35 Az első nyugdíjpillér GDP-arányos kiadása 3,2%-kal nőtt az elmúlt évtizedben (onyf.hu) Pénzügy Tanszék 35

36 A tőkefedezeti nyugdíjrendszer kockázatai Pénzügy Tanszék 36

37 A tőkefedezeti járadékot=nyugdíjat meghatározó tényezők a várható élettartam a befizetett tőke befektetési teljesítmény a befektetésre rendelkezésre álló idő (a hosszabb idő alatt több hozam érhető el) Pénzügy Tanszék 37

38 A tőkefedezeti nyugdíjat nyújtó intézmény felelőssége 100 egység 100 egység 20 éves befektetése után a +1%-os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít Pénzügy Tanszék 38

39 A gyakorlat mutatja: a tőkefedezeti nyugdíjrendszer működési problémái Magas tranzakciós költségek (számlavezetés, alapkezelés) Nem kielégítő befektetési politika, gyenge reálhozamok Fogyasztói tájékozatlanság Ellenőrzési problémák 1989, Anglia, a Robert Maxwell eset: a médiavállalat a növekedéshez szükséges forrásokat jogellenesen a vállalati (foglalkoztatói) nyugdíjalapból finanszírozta, de nem bukott a befektetetésen 2011, Magyarország: a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás átalakítása Pénzügy Tanszék 39

40 A tőkefedezeti alapú nyugdíjrendszer általános kockázatai A nyugdíjportfólió hozamteljesítménye A kritikus szintet meghaladó infláció a járadékszolgáltatás időtartama alatt, mert a tőkefedezeti nyugdíj esetében a vagyon reálértékének megőrzése a cél, azonban a kritikus szintet meghaladó infláció negatívan hat a reálhozamokra vagyis csökkenti a nyugdíjvagyont, ami csökkenti a kifizethető járadékot, vagyis a társadalmilag hatékony reálszintű fogyasztás nem biztosított ez teremtette meg a teret a nyugdíjrendszerbe történő állami beavatkozásra Pénzügy Tanszék 40

41 A felosztó-kirovó (PAYG) alapú nyugdíjrendszer kockázatai Pénzügy Tanszék 41

42 A PAYG járadékot meghatározó tényezők demográfia a gazdaság teljesítménye (befizetett járulék) Pénzügy Tanszék 42

43 A gyakorlat mutatja: a PAYG alapú nyugdíjrendszer működési problémái Rossz szabályozás munkaerő-piaci torzulásokat okozhat (előnyugdíj, 40+ program, bírák nyugdíjazása 70 helyett 62 éves korban) Megkérdőjelezi a társadalmi igazságosság elvét (nyugdíjak infláció feletti indexálása, havi nyugdíj, meghatározott foglalkoztatási csoportok pl. katonák, rendőrök - korai nyugdíjazása) A magas járulék növeli a feketegazdaságot és csökkenti az ország versenyképességét Pénzügy Tanszék 43

44 A PAYG alapú nyugdíjrendszer általános kockázatai Erkölcsi kockázat (Moral Hazard) - pl. járulékfizetési morál, idő előtti nyugdíjba vonulás A PAYG nyugdíj biztosítási kényszertakarékosságot kapcsol össze egy újraelosztási rendszerrel, mely során két egymással ellentétes, hosszútávon összeegyezhetetlen érdek feszül egymásnak: a résztvevők elvárása, hogy legyen összefüggés a befizetések és kifizetések között az állam törekvése az igazságosság és a szolidaritás ideájának való megfelelésre Pénzügy Tanszék 44

45 Az Önök generációjának felelőssége a nyugdíjrendszer valódi természetének feltárása: Miért csak éves intézmény a nyugdíjrendszer? Miért nincs a világ minden országában? Mi vár Önökre, ha betöltik a életévüket? És a nem túl távoli jövőben szüleikre? Pénzügy Tanszék 45

46 Ajánlott irodalom nyugdíj I. Az előadás elérhető: / magánszemélyeknek/corvinus Egyetem Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, Dr. Lukács Marianna: Nyugdíjfinanszírozási pillérek Nyugdíj- és Időskori Kerek Asztal Jelentése, december CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága Pénzügy Tanszék 46

47 Ajánlott irodalom nyugdíj II. MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága Banyár J. Mészáros I. (2003): Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Gondolat Kiadói Kör, Budapest Botos K. (2010): Demográfia és nyugdíjrendszer. Polgári Szemle, pp Kovács E. (2010): A nyugdíjreform demográfiai korlátai. Hitelintézeti Szemle, pp Simonovits A. (2009): Népességöregedés, TB-nyugdíj és megtakarítás. Parametrikus nyugdíj-reformok. Közgazdasági Szemle, pp Lukács Marianna: Második pillér kritika Augusztinovics M. (2007): Elmulasztott lehetőség, Nyugdíjreformok Közép-Kelet-Európában. In: Lentner Csaba (szerk). Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Akadémia Kiadó, pp OECD nyugdíjkilátások Pénzügy Tanszék 47