Az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárakban rejlő lehetőségek

Átírás

1

2 Az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárakban rejlő lehetőségek Heller Farkas Tavaszi Konferencia az öngondoskodásról április 26. dr. Lukács Marianna

3 az előadás letölthető: ww.patikapenztar.hu/ magánszemélyeknek/ Budapesti Corvinus Egyetem

4 Mi az önkéntes pénztár? 4

5 Az önkéntes pénztár (1993) bevezetésének célja Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése A pénztárak típusai: Nyugdíjpénztár Egészségpénztár Önsegélyező pénztár ÚJ! Egészség- és önsegélyező pénztár (2016) 5

6 Az önkéntes pénztárak jogszabályi háttere Az önkéntes egészségpénztárakat szabályozó törvény: az évi XCVI. tv. (nem vonatkozik a HPT, a GT, a PTK és a BIT), tehát a jogi forma PÉNZTÁR A pénztári működésre vonatkozó részletszabályok különkülön kormányrendeletekben gazdálkodás és befektetések könyvvezetési és nyilvántartási kötelezettség MNB adatszolgáltatási kötelezettség saját tulajdonban álló egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok 6

7 Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás) Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYÉI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék Optika Gyógyászati segédeszköz Orvosi ellátás, fogászat Gluténmentes speciális élelmiszerek Nem kártyával keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás) Sporteszközök Természetgyógyászat Fog- és szájápolási termékek 7

8 Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatásai Nyugdíjba vonuláskor az egyéni számla fedezetének egyösszegű kifizetése Fix időtartamra járadék biztosítása 10 év várakozási idő után hozzáférhető a hozam SZJA-fizetés nélkül Az egyéni számla egyenlege banki kölcsön fedezetéül is szolgálhat Az egyéni számla halál esetén örökölhető 8

9 Az önkéntes pénztári adókörnyezet (2016) Adókedvezménnyel közel havi 95,8 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 62,5 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 33,3 ezer forint) Céges befizetés (cafeteria felső határ évi 450 ezer forint) a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet (havi 33,3 ezer forint) évi 200 ezer forintig 34,51%-os (15% SZJA valamint 14% EHO 1,19 szorosa), afelett 49,98%-os (15% SZJA valamint 27% EHO 1,19 szorosa) cafeteria adó terheli Egyéni befizetés a befizetések 20%-a SZJA-kedvezményben részesül max. évi 150 ezer forint erejéig (éves szinten 750 ezer, havonta 62,5 ezer forint befizetés az SZJA-kedvezmény maximális kihasználásához) 9

10 Az önkéntes pénztárakra vonatkozó jogszabályok jelentősebb szigorításai Az évi adókedvezmény elerodálódott Céges befizetés: korlát nélkül max. az egyén havi jövedelmének 25%-ig megengedett, azonban a céges befizetés egyéni jövedelemnek minősült Magánbefizetés: korlát nélkül az egyéni befizetés 50%-a (pénztártípustól függetlenül) közvetlenül az egyéni adóalapot csökkentette év: a finanszírozható szolgáltatások egy részének adókötelesség válása (egészségpénztár) Kiegészítő egészségbiztosítási gyógyító - szolgáltatások (adómentes) Életmódjavító prevenciós szolgáltatások (adóköteles) év: a munkáltatói hozzájárulás 25%-os cafeteria-adóval történő megterhelése (jelenleg 34,51%, illetve 49,98% a cafeteria-adó mértéke) a prevenciós szolgáltatások teljesen átkerülnek a SZÉP-kártyára 10

11 ezer fő milliárd forint Önkéntes egészségpénztárak: az milliárdos szektor 842,12 733,23 614,72 44,06 44,02 490,88 37,91 35,02 39,92 358,46 27,43 33,90 25,04 35,10 219,07 20,67 19,58 28,72 15,01 20,60 12,31 13,09 9,22 7, , , , ,53 958,44 980,52 899,44 56,27 49,42 53,89 61,15 55,84 55,89 56,73 51,30 56,99 55,88 52,26 50,01 50,73 50,92 59,28 60,21 58,54 55,52 52,913 52,98 49, taglétszám (ezer fő) szolgáltatási kiadás (milliárd forint) vagyon (milliárd forint) bevétel (milliárd forint) Forrás: 11

12 Az önkéntes egészségpénztári szektor Működés: 1994 óta Szereplők: 26 db legfontosabb jellemzői Konszolidáció: induláskor még 35 szereplő Oligopol helyzetű piac, az első öt banki/független szereplő pénztár a tagság, vagyon, bevétel 70-75%-át realizálja Az első öt szereplő: 12

13 ezer fő milliárd forint Önkéntes nyugdíjpénztárak: a legfontosabb mutatószámok ,1 113, ,5 50,1 65, ,6 42,1 48 5,8-81, taglétszám (ezer fő) befektetési tevékenység eredménye (milliárd forint) vagyon (milliárd forint) Forrás: 13

14 Az önkéntes nyugdíjpénztári szektor Működés: 1994 óta Szereplők: 44 db legfontosabb jellemzői Konszolidáció: induláskor még 89 szereplő Oligopol helyzetű piac, a banki/biztosítói pénztárak a tagság, vagyon, bevétel 80%-át birtokolják Legsikeresebb befektetési tevékenység: munkahelyi és ágazati és független pénztárak Az első öt szereplő: 14

15 Mekkora a teljes egészség- és nyugdíjpiac? 15

16 Közel negyedszázada hatályos a 60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell rendelkeznie: 1. a kötelező és általános társadalombiztosítás, 2. az állami-önkormányzati szociális ellátás, 3. a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások, 4. az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek, klubok, 5. az önkéntes kölcsönös kiegészítő pénztár. 16

17 A három pilléren nyugvó magyar szociális állam Rászorultság: a szociális segélyek Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás Társadalombiztosítás Csak nyugdíj esetében: magánnyugdíjpénztárak Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás) Nyugdíjbiztosítás Egészségbiztosítás önkéntes nyugdíjpénztár üzleti nyugdíjbiztosítás NYESZ foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató önkéntes egészségpénztár üzleti betegségbiztosítás 17

18 Mekkora az egészségpiac Magyarországon? 18

19 Az intézményesített egészségbiztosítási formák bevétele (2015) Forrás:

20 A felnőtt lakosság éves TB-n kívüli egészségfogyasztásának megoszlása Magyarországon (GfK, 2011) 2011: milliárd forint 2015: milliárd forint önkéntes egészségpénztárral együtt inflációval növelten Egészségügyi ellátás 381 milliárd forint Egészségmegtartók: 935 milliárd forint Forrás: GfK Hungária Piackutató Intézet Önkéntes Egészségpénztár 60 milliárd forint Betegség melletti egészségmegtartás: 935 milliárd forint 20

21 Összesített egészségügyi célú kiadás 2015-ben: milliárd Ft. (a magyar GDP milliárd Ft.) Forrás: GfK Hungária, 21

22 Mekkora a magyar nyugdíjpiac? 22

23 Összesített nyugdíjcélú kifizetés 2015-ben: milliárd forint Forrás:

24 Önkéntes egészségpénztár Potenciális mozgástér és a korlátok 24

25 Milyen szerepet tölthet be az önkéntes pénztár? FUNKCIÓ ami az intézmény természete TREND amerre a világ megy - az egészségipar a XXI. század egyik húzóágazata MAKROGAZDASÁG aminek az állam teret enged (amit a jogszabály enged) MIKROGAZDASÁG amire kereslet van 25

26 Tisztázandó kérdés 1: Mi az egészség? Gyógyulás előre nem látható betegségek kiadásainak fedezése Egészségmegőrzés előre jól tervezhető kiadások 26

27 Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előrehaladtával 27

28 Tisztázandó kérdés 2: Kinek a feladata az emberek egészségének biztosítása? állam munkáltató egyén (család) 28

29 Az állam feladata? 29

30 1. A magyar állam mennyit költ az emberek egészségére? Összes állami költés: 1946,4 milliárd forint OEP: állami kiadás 1 955,3 milliárd forint (előzetes adatok alapján) Önkéntes egészségpénztári egyéni SZJA-jóváírás: állami kiadás 3,6 milliárd forint Önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás után beszedett cafeteriaadó: állami bevétel 12,5 milliárd forint Forrás:

31 Az öngondoskodást (egyéni felelősségvállalást) gyengítő állami intézkedések magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása önkéntes pénztári működést szigorító szabályok devizahitel átváltási szabályok rezsicsökkentés Questor-kártalanítás legújabb: cafeteria teljes megszüntetésének lebegtetése 31

32 Illúzió vagy realitás, hogy a magyar állam teljeskörűen tud gondoskodni állampolgárai nyugdíjáról és az egészségéről? Demográfia (öregedő társadalom) Az egészségügyi kiadások természete, hogy infláció felett nő az áruk (kereslet húzta kínálat) Az aktuális politikai hatalom (Magyarországon 4 év) a következő kurzusra tolja a probléma megoldását illúzió az állami gondoskodás, mint mesterterv 32

33 A munkáltató feladata? 33

34 A munkáltatói szerepvállalás korlátai Nem minden ellátásra jogosult munkavállaló (2016-ban Magyarországon 10 millió lakosra jut 4,2 millió foglalkoztatott) A munkáltatói befizetést az adópolitika és a foglalkoztatási politika együttesen befolyásolja, aminek a kereteit egyébként az állam határozza meg a munkáltató nem tud az egész ország teljes lakosságáról gondoskodni 34

35 Az egyén / a család feladata? 35

36 Az egyéni/családi szerepvállalás az egészségügyi kiadások finanszírozásában Kizárva az állami és munkáltatói szerepvállalást, nem maradt más, mint az egyéni szerepvállalás, az öngondoskodás? Egészségügyi kiadások finanszírozása: egyéni adókedvezménnyel az önkéntes egészségpénztár az egyetlen támogatott intézmény az öngondoskodás Magyarországon kényszerűség, nem szabadon választott lehetőség - az állam a gondoskodás hamis illúzióját nyújtja 36

37 Önkéntes egészségpénztári egészségmegőrzés gyógyítás jövőbeni feladatok megtakarítás: az egészségpénztári tagság a nyugdíjas években is (előny: kamatadómentes hozam a fel nem használt pénzre) időskori ápolás: a magyar állami egészségügyi rendszerben még gondolati szinten sem merül fel, az önkéntesek ezt, mint a TB-t kiegészítő feladatot vállalják 37

38 Ezzel szemben a valóság a prevenció (egészségmegőrzés) teljesen kikerült az egészségpénztári körből az eredeti (1993) céges és magán adókedvezmények elolvadtak sőt különadók kerültek bevezetésre (céges és egyéni oldalról) nem vicc: 2016-tól bővült az önkéntes egészségpénztárak által finanszírozható szolgáltatások köre: lakáshitel-törlesztés rezsi támogatása elemi- és tűzkár finanszírozása 38

39 Az önkéntes nyugdíjpénztár mozgástere és felelőssége 39

40 A nyugdíjrendszer megjelenése Elsőként a vállalati nyugdíjalapok jelentek meg a munkavállalók nyugdíját a mérlegben a vállalat jövőbeni kötelezettségeként feltüntetve (vállalati PAYG) majd a tőkepiac kialakulását követően megjelentek az ingatlanba fektető tőkefedezeti elven működő nyugdíjalapok (DB) Jellemzően a XX. század első harmadában megjelent a kitüntetett foglalkozási csoportokra vonatkozó kötelező nyugdíjbiztosítás (PAYG) Németország: 1883 Svédország: 1914 Ausztria: 1921 Magyarország: 1929 USA: 1935 Anglia:

41 Nyugdíjrendszer és civilizáció Civilizáció: társadalmi, gazdasági, szellemi művelődés, műveltség fogalom eredete: Rotterdami Erasmus (De morum puerilium 1530) Civilizáció megjelenése: Kr. e sumérek (Mezopotámia) Ékírás: Lu-Enna levele az ie. 24. sz. elejéről Az 5,5 ezer éves civilizáció története alatt az utolsó évben a világ országai közül néhány helyen működik mindenkire kiterjedő állami nyugdíjrendszer 41

42 A PAYG alapú nyugdíjrendszer általános kockázatai Erkölcsi kockázat (Moral Hazard) - pl. járulékfizetési morál, idő előtti nyugdíjba vonulás A PAYG nyugdíj biztosítási kényszertakarékosságot kapcsol össze egy újraelosztási rendszerrel, mely során két egymással ellentétes, hosszútávon összeegyezhetetlen érdek feszül egymásnak: a résztvevők elvárása, hogy legyen összefüggés a befizetések és kifizetések között az állam törekvése az igazságosság és a szolidaritás ideájának való megfelelésre 42

43 A tőkefedezeti nyugdíjat nyújtó intézmény felelőssége 100 egység 100 egység 20 éves befektetése után a +1%-os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít 43

44 A most azonnal esedékes kérdés, amire a jó válasz csak leghamarabb fél évszázad múlva derül ki A Helleresek hogyan tervezik meg már most azokat a mindennapjaikat, amikor nyugdíjasok lesznek? 44

45 Milyen valódi probléma húzódik az alábbi hírek hátterében? 45

46 Elkészült a nagy nyugdíjkatasztrófa forgatókönyve március 20. Az OECD országok sokkal több nyugdíj kifizetésére tettek ígéretet állampolgáraiknak, mint amennyire előre láthatóan lesz elegendő pénzük. Ez akár államcsődhöz is vezethet. Gazdasági aspektus 46

47 Nincs már fizetés sem, csak a hálapénz számít? március 23. Kíváncsiak voltunk arra, hány orvos dolgozik a fővárosi kórházakban önkéntes segítőként. Ez azért érdekes, mert az egészségügyet ismerők szerint ők az átlagosnál is nagyobb eséllyel várnak el hálapénzt a betegeiktől. Társadalmi aspektus április 24. dr. Lukács Marianna 47

48 Ajánlott irodalom egészség I. Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, Dr. Lukács, Marianna: Egészségfinanszírozási pillérek 2007: Dr. Kovács Erzsébet - Szüle Borbála - Fliszár Vilmos - Vékás Péter (2011): Pénzügyi adatok statisztikai elemzése : Egyetemi tankönyv. Tanszék Kft., Budapest. Kaló Zoltán-Inotai András-Lukovics Miklós: Egészség-gazdaságtani fogalomtár II., Az egészségügy piacának, finanszírozásának és beruházásainak gazdasági elemzése, CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés Dr. Bodrogi József (szerk.): A magyar egészségügy, Társadalmi-gazdasági megfontolások és ágazati véleménytérkép, Semmelweis, Budapest, Botos Katalin: Matuzsálemek kora, Nyugdíj, gazdaság, társadalom, Kairosz, Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy és piacgazdaság, Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, április 24. dr. Lukács Marianna 48

49 Ajánlott irodalom egészség II. Glatz Ferenc (szerk.): Egészségügy Magyarországon, Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián V. Az életminőség tényezői Magyarországon, MTA, Budapest, Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban, Semmelweis, Budapest, Dr. Lukács Marianna: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája Kovács Erzsébet (2001): Biztosítási és pénzügyi számítások. AULA, Budapest Dr. Lukács Marianna Dr. Bánfi Tamás: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? Kovács Erzsébet (1997): Kárstatisztikai elemzések. AULA, Budapest Kollányi Zsófia-Imecs Orsolya: Az egészség befektetés, Az egészségi állapot hatása a gazdasági teljesítőképességre és az életminőségre, Demos április 24. dr. Lukács Marianna 49

50 Ajánlott irodalom nyugdíj I. Az előadás elérhető: / magánszemélyeknek/corvinus Egyetem Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, Dr. Lukács Marianna: Nyugdíjfinanszírozási pillérek Nyugdíj- és Időskori Kerek Asztal Jelentése, december CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága április 24. dr. Lukács Marianna 50

51 Ajánlott irodalom nyugdíj II. MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága Banyár J. Mészáros I. (2003): Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Gondolat Kiadói Kör, Budapest Botos K. (2010): Demográfia és nyugdíjrendszer. Polgári Szemle, pp Kovács E. (2010): A nyugdíjreform demográfiai korlátai. Hitelintézeti Szemle, pp Simonovits A. (2009): Népességöregedés, TB-nyugdíj és megtakarítás. Parametrikus nyugdíj-reformok. Közgazdasági Szemle, pp Lukács Marianna: Második pillér kritika Augusztinovics M. (2007): Elmulasztott lehetőség, Nyugdíjreformok Közép-Kelet-Európában. In: Lentner Csaba (szerk). Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Akadémia Kiadó, pp OECD nyugdíjkilátások