A nyugdíjrendszer közgazdasági vonatkozásai

Átírás

1

2 A nyugdíjrendszer közgazdasági vonatkozásai december 7.

3 az előadás letölthető: Budapesti Corvinus Egyetem

4 A nyugdíj állandóan napirenden van Megjelent_a_rendelet_a_jovo_evi_ nyugdijem (2015. december 2.) 4

5 ev-vegi-vadaszatadokedvezmenyekre (2015. december 3.) 5

6 07_szegeny_magyar_nyugdija sok_ne_vicceljunk (2015. december 7.) 6

7 A nyugdíj állandóan napirenden van GAZDASÁGI kérdés, mert a nyugdíjrendszer mérete, járulékszintje (amit befizetetünk), járadékszintje (amit a nyugdíjasok kapnak) kihat az ország gazdasági teljesítményére és befolyásolhatja a tőkepiacokat TÁRSADALMI kérdés, mert a nyugdíjkorhatár meghúzása meghatározza a munkaerőpiacot POLITIKAI kérdés, mert a nyugdíjasoknak tett ígéretek az országgyűlési választásokon szavazatokat, vagyis a kormányalakítás lehetőségét is befolyásolhatja PÉNZÜGYI kérdés, mert állandóan napirenden van a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatósága 7

8 A nyugdíjrendszer története 8

9 Előzmények Előzmény: Európa: Angliában az 1600-as években a tengerentúli hajózás hívta életre biztosításokat (hajó, rakomány), melyhez idővel a elhunyt tengerészek hátramaradt családjai támogatására is létrehoztak alapot (önsegélyező egylet) 1654, Blaise Pascal (Franciaország) nevéhez fűződik a első kockázat-elbírálási útmutató 9

10 A nyugdíjrendszer kialakulása Elsőként a vállalati nyugdíjalapok jelentek meg a munkavállalók nyugdíját a mérlegben a vállalat jövőbeni kötelezettségeként feltüntetve (vállalati PAYG) majd a tőkepiac kialakulását követően megjelentek az ingatlanba fektető tőkefedezeti elven működő nyugdíjalapok (DB) Jellemzően a XX. század első harmadában megjelent a kitüntetett foglalkozási csoportokra vonatkozó kötelező nyugdíjbiztosítás (PAYG) Németország: 1883 Svédország: 1914 Ausztria: 1921 Magyarország: 1929 USA: 1935 Anglia:

11 A nyugdíjrendszerbe történő állami beavatkozás okai a A fenti munkaerő-piac okok következtében befolyásolása: jelentek az állami PAYG alapú nyugdíjpillérek Egyes foglalkoztatói és terjedtek csoportok részére el a XX. időskori században járadék biztosítása A munkaerő-kínálat mérséklése a világgazdasági válságot követő években A fejlett demokráciával rendelkező állam beavatkozása a társadalmi igazságosság érdekében: a nyugdíjrendszer minél hatékonyabban biztosítsa a mindenkori kormány elképzeléseinek megfelelő szolidaritást a járulékfizetők és a járadékban részesülők között a fenti okok következtében jelentek az állami PAYG alapú nyugdíjpillérek és terjedtek el a XX. században 11

12 A nyugdíj definíciója 12

13 Az öregségi nyugdíj definíciója Az egyén életútja során a fogyasztás kisimítása oly módon, hogy a munkában töltött évek jövedelméből a nem munkában töltött évek időtartamára a társadalmilag hatékony reálszintű fogyasztás biztosított legyen A redisztribúció (akár állami, akár tőkefedezeti rendszernél) a nyugdíj biztosításának eszköze NEM tárgya az öregségi nyugdíjnak a nem járulékfizetők időskori megélhetésnek biztosítása, a szociális segélyezés 13

14 A nyugdíjrendszerek csoportosítása A tőkefedezeti és a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer jellemzői 14

15 A nyugdíjrendszerek típusai A JÁRADÉK/ KIFIZETÉS (nyugdíj) finanszírozásának MÓDJA szerint: Tőkefedezeti rendszerek o Kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott (DB) o Befizetéssel meghatározott (DC) Pay as you go rendszer (PAYG) A rendszerbe való befizetésre vonatkozó KÉNYSZER JELLEGE szerint: Kötelező rendszer Önkéntes rendszer Ez két olyan ismérv, ami által egy kétdimenziós táblázatba csoportosítva minden intézményesített nyugdíjrendszer leírható 15

16 A nyugdíjrendszerek típusai a nyugdíjak=járadékok finanszírozásának módja szerint 1. DB vagy DC TŐKEFEDEZETI nyugdíj: az egyén / csoport saját befizetéseiből (tőkéből) és annak hozamaiból finanszírozzák a nyugdíjat=járadékot 2. FELOSZTÓ-KIROVÓ nyugdíj (PAYG - Pay As You Go): a munkavállalók mindenkori járulékfizetéséből egyidejűleg (azonnal) finanszírozzák a mindenkori nyugdíjakat =járadékokat 16

17 1. A tőkefedezeti nyugdíj típusai a járadékok finanszírozásának technikája szerint 1.1 BEFIZETÉSSEL meghatározott (Defined Contribution, DC) nyugdíj 1.2 KIFIZETÉSSEL=JÁRADÉKKAL=NYUGDÍJJAL (Defined Benefit DB) meghatározott nyugdíj 17

18 1.1 A BEFIZETÉSSEL (DC) meghatározott tőkefedezeti nyugdíjrendszer A DC nyugdíjalap azt ígéri tagjainak, hogy az általuk befizetett tőkéről egyéni számlát vezet és befizetett tőke legnagyobb hozamot elérő befektetésére koncentrál A befektetés kockázatát azonban az egyén és nem az intézmény viseli a DC nyugdíjalap működése tartalmilag nagyon hasonlít a befektetési alapokéra, vagyis a tagság életkorának folyamatos monitorozása kulcsfontosságú a likviditás tervezése szempontjából A DC alapok tevékenységének fókuszában a befektetési tevékenység áll, és szolgáltatásaik között inkább az egyösszegű kifizetések és a fix időtartamra vonatkozó járadékok szerepelnek 18

19 1.2 A KIFIZETÉSSEL (DB) meghatározott tőkefedezeti nyugdíjrendszer A nyugdíjalap arra tesz ígéretet, hogy a munkavállaló részére a nyugdíjba vonulást követően a munkabér előre meghatározott százalékának megfelelő járadékot nyújt élete végéig A befizetések folyamatosan eltérő nagyságúak lehetnek, hiszen az egész nyugdíjalap működését a mindenkori nyugdíjak=járadékok kigazdálkodása határozza meg, így a nyugdíjalap működése legjobban az életbiztosítóhoz hasonlít A DB nyugdíjnak jóval bonyolultabb mind a szabályozása, mind a felügyelete, nagyobb kockázatot terhel a nyugdíjalapot finanszírozó szponzorintézményre, a munkáltatókra 19

20 A tőkefedezeti járadékot=nyugdíjat meghatározó tényezők a várható élettartam a befizetett tőke befektetési teljesítmény a befektetésre rendelkezésre álló idő (a hosszabb idő alatt több hozam érhető el) 20

21 A tőkefedezeti nyugdíjat nyújtó intézmény felelőssége 100 egység 100 egység 20 éves befektetése után a +1%-os hozam 122 egységnyi, míg a -1%-os hozam 82 egységnyi fedezetet biztosít 21

22 2. A PAYG (pay as you go vagy felosztókirovó) alapú nyugdíj jellemzői (1) A mindenkori befizetések (járulékok) teremtik meg a mindenkori egyidejű kifizetések (járadékok) alapját tőketartalék nélkül Ezzel a módszerrel az állam maradéktalanul biztosítja a generációk és az eltérő helyzetű jövedelmi csoportok közötti mindenkori kockázatmegosztást, hiszen a fiatalok befizetései finanszírozzák az idősek kifizetéseit Ideális esetben a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer egyensúlyban van, vagyis a kiszabott járulékok igazságosak, a gazdaság teljesítőképességéhez jól igazodnak és a kifizetett járadékokkal elégedettek a nyugdíjasok; ez az ideálállapot a valóságban ritkán fordul elő 22

23 2. A PAYG (pay as you go vagy felosztókirovó) alapú nyugdíj jellemzői (2) A felosztó-kirovó rendszer legfontosabb előnye a szolidaritás, vagyis az, hogy a PAYG jövedelemtranszfert hajt végre egyrészt az idősebb generáció, másrészt az alacsonyabb jövedelműek részére azonban pont ebben rejlik sebezhetősége is: a puhán definiált vagy állandóan változó szabályok erősítik a résztvevők potyautas magatartását, vagyis egyesek elkerülik a járulékfizetést vagy a szolgáltatások idő előtti megszerzésével igyekeznek a többiek rovására jogtalan előnyt szerezni 23

24 A PAYG járadékot meghatározó tényezők demográfia a gazdaság teljesítménye (befizetett járulék) 24

25 A nyugdíjrendszerek típusai a rendszerbe való befizetésre vonatkozó kényszer jellege szerint Kötelező rendszer: a fizetési kötelezettség az állami nyugdíjrendszerre jellemző (általában jövedelemalapú, a munkaadót, munkavállalót terhelő fizetési kötelezettség, de előfordul a tőkejövedelmek kötelező járulékkal való terhelése) Önkéntes rendszer: az állami nyugdíj kiegészítésére (vagy annak hiánya esetén annak pótlására) hivatott öngondoskodó rendszerekre jellemző. 25

26 Miért fontos a nyugdíjrendszer két csoportosító ismérve? A két ismérv: a járadék finanszírozásának módja és a befizetésre vonatkozó kényszer két olyan ismérv, ami által egy kétdimenziós táblázatba csoportosítva a világon gyakorlatilag minden intézményesített nyugdíjrendszer leírható 26

27 A Magyarországon működő nyugdíjpillérek (2015) Az összehasonlítás szempontja Tőkefedezeti alapú nyugdíjrendszer PAYG alapú nyugdíjrendszer Alkalmazási terület Magyarországi intézmények Biztosító társaságok Önkéntes nyugdíjpillérek Foglalkoztatói nyugdíjalapok Biztosító társaság Magánnyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztár NYESZ Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény Társadalombiztosítás Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) 27

28 A tőkefedezeti nyugdíjrendszer kockázatai 28

29 A gyakorlat mutatja: a tőkefedezeti nyugdíjrendszer működési problémái Magas tranzakciós költségek (számlavezetés, alapkezelés) Nem kielégítő befektetési politika, gyenge reálhozamok Fogyasztói tájékozatlanság Ellenőrzési problémák 1989, Anglia, a Robert Maxwell eset: a médiavállalat a növekedéshez szükséges forrásokat jogellenesen a vállalati (foglalkoztatói) nyugdíjalapból finanszírozta 2011, Magyarország: a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás átalakítása 29

30 A tőkefedezeti alapú nyugdíjrendszer kockázatai A nyugdíjportfólió hozamteljesítménye A kritikus szintet meghaladó infláció a járadékszolgáltatás időtartama alatt, mert a tőkefedezeti nyugdíj esetében a vagyon reálértékének megőrzése a cél, azonban a kritikus szintet meghaladó infláció negatívan hat a reálhozamokra vagyis csökkenti a nyugdíjvagyont, ami csökkenti a kifizethető járadékot, vagyis a társadalmilag hatékony reálszintű fogyasztás nem biztosított ez teremtette meg a teret a nyugdíjrendszerbe történő állami beavatkozásra 30

31 A felosztó-kirovó (PAYG) alapú nyugdíjrendszer kockázatai 31

32 A gyakorlat mutatja: a PAYG alapú nyugdíjrendszer működési problémái Rossz szabályozás munkaerő-piaci torzulásokat okozhat (előnyugdíj, 40+ program, bírák nyugdíjazása 70 helyett 62 éves korban) Megkérdőjelezi a társadalmi igazságosság elvét (nyugdíjak infláció feletti indexálása, havi nyugdíj, meghatározott foglalkoztatási csoportok pl. katonák, rendőrök - korai nyugdíjazása) A magas járulék növeli a feketegazdaságot és csökkenti az ország versenyképességét 32

33 A PAYG alapú nyugdíjrendszer működési problémái Erkölcsi kockázat (Moral Hazard) - pl. járulékfizetési morál, idő előtti nyugdíjba vonulás A PAYG nyugdíj biztosítási kényszertakarékosságot kapcsol össze egy újraelosztási rendszerrel, mely során két egymással ellentétes, hosszútávon összeegyezhetetlen érdek feszül egymásnak: a résztvevők elvárása, hogy legyen összefüggés a befizetések és kifizetések között az állam törekvése az igazságosság és a szolidaritás ideájának való megfelelésre 33

34 Összefoglalás: tőkefedezeti vs. PAYG Az összehasonlítás szempontja Tőkefedezeti alapú nyugdíjrendszer PAYG alapú nyugdíjrendszer Kockázatporlasztás az egymástól eltérő időben jelentkező jövedelemkülönbség kiegyenlítése egyéni / munkáltatói szinten generációk között Részvétel kötelező v. önkéntes kötelező eltérő jövedelmi csoportok között Az alkalmazott biztosítási technika Az intézmény bevételei Az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer Szolgáltatási kötelezettséggel meghatározott tőkefedezeti rendszer biztosítási díj / tagdíj hozam felosztó-kirovó járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása 34

35 Az igazi kérdés Lesz-e Önöknek nyugdíjuk, és ha igen, ki fogja finanszírozni? 35

36 Ajánlott irodalom I. Az előadás elérhető: / magánszemélyeknek/corvinus Egyetem Barr, Nicholas: A jóléti állam gazdaságtana, Akadémiai, Budapest, Stiglitz, Joseph E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK-KERSZÖV, Budapest, Dr. Lukács Marianna: Nyugdíjfinanszírozási pillérek Nyugdíj- és Időskori Kerek Asztal Jelentése, december CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés MNB tanulmány: Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer MNB tanulmány: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága 36

37 Ajánlott irodalom II. MNB tanulmány: A magánnyugdíjpénztárak működése és fenntarthatósága Banyár J. Mészáros I. (2003): Egy lehetséges és kívánatos nyugdíjrendszer, Gondolat Kiadói Kör, Budapest Botos K. (2010): Demográfia és nyugdíjrendszer. Polgári Szemle, pp Kovács E. (2010): A nyugdíjreform demográfiai korlátai. Hitelintézeti Szemle, pp Simonovits A. (2009): Népességöregedés, TB-nyugdíj és megtakarítás. Parametrikus nyugdíj-reformok. Közgazdasági Szemle, pp Lukács Marianna: Második pillér kritika Augusztinovics M. (2007): Elmulasztott lehetőség, Nyugdíjreformok Közép-Kelet-Európában. In: Lentner Csaba (szerk). Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején. Akadémia Kiadó, pp OECD nyugdíjkilátások