luenza,bárányhimlę,kanyaró,mumpsz,gyermekbénulás,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "luenza,bárányhimlę,kanyaró,mumpsz,gyermekbénulás,"

Átírás

1 TREFF Biológia kétszintħ ér ettségi f elkészí tę levelezę tanf olyam Témavázl at ok Nem sej t esr endszer ek Ví r usok 3/ 8anyag,7.oldal Bakt er i of ág- baktériumot megtámadóví rus: T-f ágok Növényiví r usok- dohánymozaik ví rus,burgonya Xés Yví rusok Ál l at iví r usok- száj- és körömf ájás,veszettség,szopornyic a Ember iví r usok- inf luenza,bárányhimlę,kanyaró,mumpsz,gyermekbénulás, agyvelęgyulladás,herpesz,aids Fel f edezése,el nevezése: Dmitrij Ivanovszkij ( ) a dohánylevél mozaikos megbetegedését okozókórokozót keresve,a növényi nedvet baktériumszħręn átszħrve változatlanul megbetegedést tapasztalt -~ az átszħrt kórokozókat ví rusnak nevezte el. (Ví rus = méreg) Rendszer besor ol ásipr obl émák: Életjelenséget c sakis gazdasejtben,élęben mutatnak,önmagukban nem,sęt kikristályosí thatók.igen nehéz egyáltalán élęnek tekinteni Ęket külön kategóriát jelentenek.valószí nħ,hogy különbözę sejtek örökí tęanyagából kiszakadt részletek,amelyek bizonyos önállóságra tettek szert,tehát megjelenésük f eltételezi a sejtes szervezędés jelenlétét Fel épí t és: Nanométeres ( nm) nagyságrendħek ezért c sak elektronmikroszkóppal vizsgálhatók.az örökí tę anyagot - DNS,vagy RNS- f ehérjeburok veszi körül.az örökí tęanyagés az ezt körbevevę f ehérjeburok.az alak meghatározója a nukleinsav térbeli elrendezędése,a f ehérjeburok szerkezete (belül a kapszid,kí vül a peplon). Él et mód: mħködésük f eltétele egy gazdasejt,amelybe beépülve az örökí tęanyagátszervezi a sejt mħködését - a gazdasejt anyagaiból sokszorozódnak meg.nyugalmi szakasz következik,közben kikerülnek a sejtbęl,majd újra f ertęzęképesek.önálló mozgásra képtelenek,átvivę közegszükséges (egyik élęlény a másikra,szülę az utódba,közegmozgással). Aprokarioták és az eukarioták ví rusa eltérę,mivel az eukarioták ví rusai más mec hanizmussal lépbe a sejtbe (í gy a prokariota ví rus nem f ertęzhet megeukarióta sejtet). Ví rusinterf erenc ia: ví rust már tartalmazósejtben újabbví rus nem szaporodhat,ez a sejtben termelędę anyagnak,az interf eronnak (kikerül a vérbe) köszönhetę,ennek szintézisét az elsę ví rus indí tja el. Csopor t osí t ásazör ökí t Ęanyagal apj án: Aví rusok örökí tęanyaga lehet egyszálúdns(parvoví rus f Ęlega kölyökkutyákat megtámadógyakran halálos hasmenéses betegség),kétszálúdns (herpeszví rus - nemc sak az ajkak herpeszví rusa de például a bárányhimlę is ide tartozik ),egyszálúrns(retroví rus- retro visszaf elé azaz RNS-rĘl DNS-t szintézist elęidézni képes ví rusok.képesek kikerülni a sejt az idegen DNS-eket lebontóvédekezę rendszerét pl. : AIDS HIVví rust),kétszálúrns(pikornaví rus). Csopor t osí t ásgazdaszer vezetszer i nt : VédĘol t ások: Az elsę védęoltást J enner( ) dolgozta ki,a f ekete himlę ellen.1798-ban alkalmazták.past eur( ) az 1800-as évek végén adott tudományos magyarázatot a védęoltásokra,a veszettségkapc sán. AI DSHI Vví rus Ac quired Immunodef ic ienc y Syndrome Szerzett immunhiányt okozóví rus Rendszertana: L entivirus genom retroviridae ví rusc salád [ Retro= visszaf elé RNS-rĘl DNS-t másol reverz transzkriptáz enzimmel]beépül a genombaĺ Aspec if ikus immunválaszért f elelęs T limf oc itákat tönkreteszi

2 3/8 anyag, 8. oldal 2.2. Önálló sejtek Baktériumok Prokarióták: Pro = el ti,karion= mag Olyanél lények,melyekvalódisejtmaggal nem rendelkeznek,diffúzmaganyagukvan, membránrendszerükfejletlen. Azide tartozóél lényekf legegysejt ek,azörökít anyagot,esetlegszínanyagotnem veszi körül membrán,egyetlensejtalkotójukariboszómaamelyasejtetfelépít anyagokatszintetizálja,állítjael.ígyakülönböz éle tanifolyamatoknál sem térbeli,sem id benielkülönültségr l,differenciálódásról nem beszélhetünk.ide tartoznakabaktériumokésakékmoszatok. Felépítés:Mikrométeres nagyságrend ek. A prokariótákra jellemz en: maganyag, melyet nem határol maghártya, a sejtet határoló sejthártya mellett általában sejtfallal is rendelkeznek. Ezt f leg fehérje és szénhidrát típusú vegyületek alkotják. Sok közülük aktív mozgásra képes csillói segítségével. Életmódjuk Heterotrófok -a idegen szervesb l - saját szerves anyag: korhasztó, rothasztó, betegséget okozó, szimbionta, parazita stb. Kemoautotrófok ~ szervetlen vegyületek oxidációjából származó energia segítségével, szervetlenb l - szerves anyag: nitrifikálók. Fotoautotrófok -~ fényenergia segítségével, szervetlenb l - szerves anyag: bíborbaktériumok. Ivartalanul a sejt kettéosztódásával, ivarosan a maganyag átadásával szaporodnak. Szaporodásuk rendkívül gyors lehet. A kedvez tlen id szakot betokozódva"vészelik át (baktérium spóra). Típusai, el fordulásuk:alak szerint gömb, pálcika, csavart alakúak. Több ezer él szervezetünkben, közvetlen környezetünkben: cellulózbontó baktériumok, tejsavbaktériumok. A talajban élá kemoautotrófok: nitrifikáló baktériumok, kén baktériumok stb. Véd oltások BCG TBC:di-per-te, (di = diftéria, per = szamárköhögés {pertussis } te = tetanusz), himl elleni. Betegséget okozó baktériumok még: tífusz, vérhas, pestis, lepra, vérbaj (szifilisz), kankó (gonorrhoea), gennykelt k, gyermekágyi láz. Robert Koch( ) kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének el állítását, festését. Felfedezte a tüd bajt és a kolerát okozó baktériumot, kutatásaiért 1905-ben Nobel-díjat kapott. Kékmoszatok Törzse kékbaktériumoknak (Cyanobaktériumoknak) is nevezik. Testfelépítésük A növényvilág legegyszer bb képvisel i a plazmájukban lév színes réteg segítségével fotoszintézisre képesek autotrófok. Nagy a h t r képességük. El fordulásuk: Talajban és természetes vizekben, kedvez körülmények között elszaporodva a vizet kékeszöldre festik. A vízi állatok táplálékai. FERT TLENÍTÉS, STERILIZÁLÁS A fert tlenítéscélja: A betegségetokozó(patogén)mikroorganizmusok(vírusok,baktériumok,gombák)ésanem kívánatosmikroorganizmusok(pl: ételromlás,faromlás.)teljes elpusztítása,vagyritkításaakritikus(esetlegesenproblémátjelent )szintalá. A fert tlenítéslehetségesmódjai H vel: sterilizátor gépek(nagynyomás,magash m.),lánggal,f zéssel,vízg zzel,melegvízzel (82ºC) stb. Kémiai anyaggal: Klórtartalmúszerek(hipokloritok),jódtartalmúszerek,alkoholok,tisztítószerek(szappanok,detergensek)stb. Sugárzással: akórokozókdns-étroncsoljuk(uv,röntgen) Antibiotikumokkal: csakabaktériumokrahat,célzo tanrezisztenciavizsgálatután(ha például egybaktérium apenicillinre nem érzékeny[mertrezisztensarra],akkor máshatékonyantibiotikumotkell használni-például fluorokinonokkal Fert tlenítéshatékonyságának elen rzése: mikrobiológiaivizsgálatok: gyorstesztek (immunológiaivagybiokémiaialapúkimutatás)vagyhagyományostenyésztésesvizsgálatok(petricsésze,táptalaj,tenyésztés) Sterilizálás: minden mikroorganizmuselpusztításaazado tanyagból,vagyfelületr l M ódjai: hasonlóanmintafert tlenítésnél csakacél itateljesésbiztonságoselpusztítása mindenmikroorganizmusnak.ezérthosszabbideigvégezzük,vagy/éskombináljukafenti eljárásokat.pl: autokláv: agyógyászatbanhasználatosh sterilizátor eszközök(csipeszek, szikék,fogók)sterilizálására.magasnyomásmagash mérésklet,hosszúid : mégaprion fehérjétisszétroncsolja Bacillus Anthracis - Anthrax Lépfene korunk biológiai fegyvere régen ismert baktérium tenyészetekben élesen levágott vég pálcákra hasonlít, amelyek hosszú láncokba rendez dnek. a szervezeten kívül - elegend leveg jelenlétében - spórát képezhet, ami a kórokozó vegetatív formájának betokozódott és szunnyadó alakja. a vegetatív formák ellenállóképessége közepes, a spórák azonban igen ellenállóak, s a természetben évtizedekig is elélhetnek

3 3/8 anyag, 9. oldal A baktérium sejttani hatása A baktérium méreganyaga (toxinja) els ként az immunrendszer nagy falósejtjeit, az ún. makrofágokat támadja meg és pusztítja el. A betegség tünetei A lappangási id 7 napnál rövidebb, általában 3-4 nap. Tüd -lépfene esetében 1 nap is lehet. B r-lépfenében a fert zés helyén gennytartalmú hólyag keletkezik, amelynek közepe a vérzéses elhalás miatt fekete szín (innét származik a lépfene másik neve, a pokolvar). A bél-lépfene hirtelen szédüléssel, gyomorfájdalmakkal, hasmenéssel kezd dik, a széklet véres lesz. A has felpuffad, a hasi fájdalmak élesednek, a légzés nehézzé válik, s óra múlva bekövetkezhet a halál. A tüd -lépfene súlyos tüd gyulladás képében zajlik le, s legtöbbször 2-3 nap alatt halállal végz dik. El ször influenzaszer tünetek jelentkeznek. Ezután magas láz, hányás, ízületi fájdalmak, nehéz légzés, végül küls - és bels vérzések és sok esetben a halál következik. Védekezés véd oltás, fert z dés esetén a legelején még antibiotikumokkal ha a tünetek már megjelentek, akkor nem lehet gyógyítani. A nagy halálozási arány és a spórák viszonylag könny terjeszthet sége A baktérium genetikai módosítással ellenállóvá tehet az antibiotikumokkal (sajnos ekkor tökéletes biológiai fegyverré válik) PRIONOK A szarvasmarhák BSE-járványa arra a fájdalmas felismerésre vezetett, hogy némely területen milyen hézagosak tudományos ismereteink. Az ok, úgy látszik, nem vírus vagy más hagyományos kórokozó (gomba, baktérium), hanem több kutató feltételezése szerint egy egyszer, semmiféle örökít anyagot nem tartalmazó, tehát szaporodni nem képes fehérje. A neves amerikai kutató, Stanley Prusiner a nyolcvanas években alkotta meg a prion" fogalmát: egy fehérjeszer és fert zést okozó anyagról van szó. Prionok, prionok, prionok"cím könyve, összefoglalja eddigi tudományos ismereteinket e tárgykörben. A betegségokozó prionok kémiailag teljesen azonosak egy természetes, az egészséges szervezetben is el forduló fehérjével (proteinnel), amelyet PrPc-vel jelölnek, és eddig els sorban az idegsejtek felületén találták meg (bal oldali ábra). Bizonyos hatásokra, amelyekr l ma még csak feltételezéseink vannak, ez az ártalmatlan molekula más térszerkezet vé alakul át, a halálos betegséget okozó PrPSc prionná (jobb oldali ábra). Az átrendez désre az jellemz, hogy a PrPcmolekulában lev négy spirális alkotóelemb l kett kinyúlik", s lapos, hajlékony, szalagszer résszé alakul. Ma még nem tudjuk, mi okozza ezt a változást, mint ahogy azt sem, hogyan tudja a megváltozott prion-fehérje, a PrPSc abnormális szerkezetét a veszélytelen, normális prionokra er ltetni". Sajnos, egyel re a központi idegrendszerben található normális prionok szerepér l is keveset tudunk. Irene Tobler és munkatársai a Zürichi Egyetem Farmakológiai Intézetében egereken kísérleteztek, s eredményeik arra utalnak, hogy a prionoknak az alvás, illet leg az életritmus, a biológiai bels óra"szabályozásában van fontos szerepük. A svájci kutatók ugyanis géntechnikai beavatkozással olyan egereket állítottak el ", amelyeknek idegsejtjein nem voltak prionok, s ezeknek az egereknek mintha elromlott volna az alvást és az ébrenlétet szabályozó bels órájuk. Annyi bizonyos, hogy amíg a normális prionok élettani szerepét nem tudják tisztázni, s a szerkezeti átváltozásról és annak a normális prionokra való átterjedésér l nem tudnak többet, addig kevés remény van a BSE és a halálos kimenetel emberi betegség, a Creutzfeldt-Jacob szindróma gyógyítására. ANTIBIOTIKUMOK Mikor Flemming, egy véletlennek köszönhet en felfedezte az els antibiotikumot a penicillint, hatalmas volt a lelkesedés az orvosok körében. Úgy t nt, végre egy valódi csodagyógyszer van a kezünkben, amivel szinte minden baktériumok okozta betegség gyógyítható. Aztán kiderült, hogy a baktériumok jelent s része nem érzékeny a penicillinre. Ez kezdetben nem jelentett gondot, hiszen egyre több és több új antibiotikumot sikerült felfedezni. Hamarosan számos szélesspektrumú (sokféle baktériumra ható) antibiotikumot fedeztek fel és egyre több helyen alkalmazták ket. Nemsokára a szappanba, a tápszerekbe, hint porokba is bekerült, elkezdték az állattenyésztésben is alkalmazni, a betegségek többségét is ezzel kezelték. Míg az USA-ban 1954-ben még csak 1millió kilogramm antibiotikumot használtak fel, mára ez már 25millió kilogrammra n tt. A 70-es 80-as évekt l azonban egyre nehezebbé vált az antibiotikumok használata. Sorra jelentek meg olyan baktériumtörzsek, melyek rezisztensek voltak a meglév antibiotikumokra, és csupán a legújabbak hatottak rájuk. Hamarosan megjelentek a multirezisztens törzsek is, melyek mindenfajta gyógyszerrel szemben ellenállóak voltak (pédául a kórházakban ahol a folytonos takarítást, fert tlenítést, betegek antibiotikumos kezelését túlél néhány baktérium a végére szinte mindent kibír!). A kutatók úgy gondolják, ebben a legnagyobb szerepe az antibiotikumok felel tlen használatának van. Az orvosok mindig a betegek szívére kötik, hogy megszabott ideig szedjék az antibiotikumot, függetlenül attól, hogy jobban érzik-e magukat. Azt is hangsúlyozzák, hogy tartsák be az id zítést is, ha kell, keljenek fel az éjszaka közepén bevenni a gyógyszert. Vajon miért?miért ilyen különlegesek az antibiotikumok?azért mert az antibiotikumok helytelen használata kineveli (szelektálja) az ellenálló törzseket. Szabályos evolúciós folyamat zajlik le, ahol a rezisztensek a rátermettebbek, jobban bírják. Nem csak a használati utasítás be nem tartása van ilyen hatással, hanem az is, ha nem csak a szükséges esetekben használunk antibiotikumot. A feleslegesen adott antibiotikum ugyanis jó edzés a bennünk

4 3/8 anyag, 10. oldal meglév kórokozóknak és a nem kórokozó baktériumoknak is. Tudnunk kell ugyanis, hogy számtalan olyan baktériummal élünk együtt, melyek fontosak az egészségünk számára, nélkülözhetetlenek például az emésztésben. Egy 70 kg-os emberben átlagosan 1,5 kg ilyen jó (szimbionta) baktérium él. Ha gyakran és sok antibiotikumot szedünk, ezek ellenállóvá válnak, a baktériumoknál pedig gyakori a fajok közti génátvitel. A DNS könnyen átjuthat (rezisztencia plazmid) egyik baktériumfajból a másik, így az ártalmatlan (de rezisztens) baktériumból a kórokozóba is. Ma már tagadhatatlan, hogy a rezisztens törzsek komoly veszélyt jelentenek, egyes kutatók úgy vélik: "Csatákat még nyerhetünk, de ezt a háborút biztosan elveszítjük" Mások azt hangsúlyozzák, hogy a felel ségteljes gyógyszerhasználat még segíthet lelassítani a baktériumok ellenállóképességének növekedését. Tény azonban, hogy a fejlett országokban egyre több a korábban már elt nt hitt bakteriális megbetegedés, amit már nem gyógyítanak a megszokott gyógyszerek. Nyugat-Európában újra növekszik a tüd bajosok száma, és ezen nem segítenek az eddig alkalmazott szerek, egyes gyulladásos megbetegedések, melyeket korábban könnyedén gyógyítottak az antibiotikumok, ma újra életveszélyesek lehetnek. Eközben még mindig csak kevesen tudják, milyen veszélyekkel jár az antibiotikumok helytelen használata. Sokan hiszik, hogy a megfázásra és náthára is jó az antibiotikum és követelik az orvostól, hogy azt adja. Mi az, amit mi tehetünk? Ne követeljük az orvostól, hogy antibiotikumot adjon, bízzuk a belátására, szükség van-e rá! Tartsuk be pontosan az antibiotikum szedésének rendjét! Szedjük be végig az antibiotikum kúrát, még ha el is múltak a tünetek! Ha lehet, használjunk az az adott kórokozóra hatékony sz kspektrumú antiobiotikumot! Csak szükséges esetben használjunk antibiotikumos szappant, hint port egyéb készítményt! egysejt eukarióták Olyan valódi, (maghártyával körülvett) sejtmaggal rendelkez él lények, melyek bels membránrendszere fejlett. (Golgi membrán, endoplazmatikus retikulum, színtest, mitokondrium stb.) Egysejt eukarióta állatok Egyféle magvúak törzse Gyökérlábúak osztálya A legegyszer bb felépítés egysejt eukarióta állatok, óriásam ba, sok a tenger fenekén él mészvázas, likacsos héjú. Egyes fajok elérhetik a milliméteres méretet is, a többiek több száz µm. Lehet egy vagy több sejtmagjuk, (esetleg ezer), de mindegyik sejtmag azonos m ködést végez. Életm ködéseik, életmódjuk Állábaik segítségével mozognak, mely szilárd aljzatot igényel. Táplálékukat az állábakkal bekebelezik (endocitózis). A bomlástermékeket exocitózissal távolítják el. Emészt üregecskéjükben a ph el bb savas, ezzel pusztítják el a táplálékot, majd az emésztés során lúgos. Sejten belül emésztenek Légzésük diffúz az egész testfelületen keresztül. Ivartalanul, kettéosztódással szaporodnak. (Lehet ostorosak: álomkórostoros, spórásak: lázállatka, malária) Kétféle magvúak törzse Csillósok osztálya A törzsre jellemz, hogy sejtjeikben egy kisebb és egy nagyobb sejtmag is van. A kisebbik sejtmagnak (mikronukleusz) a szaporodásban, a nagyobbiknak (makronukleusz) a többi életm ködés irányításában van fontos szerepe. Átlagos méretük több száz µm. Testüket csilló fedi. A csillók összehangolt m ködését az ún. alapi testek biztosítják. Életm ködéseik, életmódjuk: Sejtszájuk, emészt üregecskéjük van, lüktet üregecskéjük ozmoregulátor szerepet tölt be, (édesvízben a féligátereszt sejthártyán át bejutott felesleges vizet távolítja el, tengervízben, mivel az ozmotikus viszonyok megegyeznek, nem m ködik). Légzésük diffúz, az egész testfelületen keresztül. Ivartalanul kettéosztódással, ivarosan a maganyag átadásával szaporodnak. 1. A papucsállatka és am ba mozgásának megfigyelése (A közzétett középszint próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: papucsállatka- vagy am batenyészet, tárgylemez, fed lemez, cseppent, 10%-os zselatinoldat, mikroszkóp. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Am ba- vagy papucsállatka-tenyészetb l egy cseppet tegyünk tárgylemezre, a papucs-állatka-mintához tegyünk egy csepp zselatinoldatot, és figyeljük meg mikroszkóp alatt az állatok mozgását! Kérdések: 1. Miért szükséges a zselatinoldat a papucsállatka mozgásának megfigyeléshez? 2. Milyen sejtszervecskével mozog a papucsállatka? 3. Hol találunk hasonló sejtszervecskét az emberi szervezetben? 4. Megfigyelése szerint milyen pályán mozog ez az állat? 5. Hogyan mozog az am ba?mi ennek a mozgásnak a lényege?

5 3/8 anyag, 11. oldal 5. Hol talál hasonló mozgást az emberi szervezetben 2. A zöldszemes-ostoros és süt éleszt megfigyelése (A közzétett középszint próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: zöld szemesostoros-tenyészet, süt éleszt -szuszpenzió, víz, cseppent, tárgylemezek, fed lemezek, mikroszkóp. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: A szemesostoros-tenyészetb l és az éleszt -szuszpenzióból tegyen egy-egy cseppet tárgylemezre, és lefedve, mikroszkóp alatt vizsgálja meg azokat! Kérdések: 1. Az él világ melyik csoportjába sorolható a szemesostoros, illetve a süt éleszt? 2. Mivel mozog a szemesostoros? 3. Milyen sejtszervecskéit tudta még azonosítani? Mi ezeknek a funkciója? 4. Milyen felépít anyagcserét folytat a szemesostoros? 5. Mi a süt éleszt gyakorlati jelent sége? 3. Ecsetpenész és fonalas zöldmoszat megfigyelése (A közzétett középszint próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: ecsetpenész-tenyészet, fonalas zöldmoszat, 70%-os etanololdat, vizes glicerinoldat, csipesz, tárgylemezek, fed lemezek, mikroszkóp. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Ecsetpenész tenyészetéb l kis darabot mosson ki 70%-os etanollal, és vizes glicerin-oldatban lefedve vizsgálja mikroszkóp alatt! Fonalas zöldmoszat kis darabkáját is vizsgálja hasonlóképpen! Kérdések: 1. Az él lények mely csoportjába tartozik az ecsetpenész, ill. a zöldmoszat? 2. Mi a hasonlóság, ill. a különbség a két szervezet szervez désében, sejtjeikben? 3. Mi a különbség felépít anyagcseréjükben? 4. Mi az ecsetpenész fajok gyakorlati jelent sége? Ostorosmoszatok törzse Szervez dés: Valódi sejtmaggal rendelkeznek -~ eukarióták Állati jellemz k: sejtszáj, sejtgarat, lüktet röcske, szemfolt, ostor (9+2 pár mikrocsövecskéb l felépül szerkezet) -heterotróf életmód. Növényi jellemz k: színtest -~ fotoszintézis, autotróf életmód. Kedvez körülmények mellett heterotróf, kevés szerves táplálék, jó fényviszonyok esetén autotróf módon táplálkoznak (mixotrófia). Kettéosztódással szaporodnak. Édesvizekben gyakoriak. pl.: zöldszemes ostoros. Evolúciós jelent ség: seiknél válhatott szét a növény- és állatvilág. (Az ostor elvesztésével a fotoszintetizáló növények, a színtest elvesztésével az állatok fejl dhettek) Zöldmoszatok törzse A többsejt vé válás minden formája el fordul. Sejttársulást alkotnak a harmonikamoszatok, Volvox-fajok, fogaskerékmoszatok, fonalasak a békanyálmoszatok, telepesek a csillárkamoszatok. Vegetatívan, rajzóspórkkal, és ivarosan is szaporodnak. seikt l származtathatók a fejlettebb szárazföldi növények. Lebeg vagy helyhez kötött életmódot folytatnak, zömében édesvíziek. A vízfelszín közelében a vörös fényt hasznosítják. Amellett, hogy a halak táplálékai, jelent s felhasználásuk emberi és állati táplálkozásban, gyógyszeriparban (pl. a kortizon alapanyaga.) Barnamoszatok törzse Leginkább teleptest ek, méteres hosszúságukkal, óriási tömegükkel a Föld legnagyobb növényei. A klorofill színét elnyomja a barna színanyag (fukoxantin). A kék fényt hasznosítják. Ivarosan vagy ivartalanul, vegetatívan is szaporodhatnak. Evolúció szempontjából oldali ágat jelentenek. A felszín közeli, méteres vizekben, f leg hideg tengerekben találhatók meg. A tengeri állatok fontos táplálékai, búvóhelyei. Takarmányozásra, trágyázásra is használják. Egysejt eukarióta növények Vörösmoszatok törzse Fejlett, telepes szervez dés ek. A klorofill mellett dominál a vörös színanyag. A zöld fényt hasznosítják. Ivarosan vagy ivartalanul, vegetatívan is szaporodhatnak.

6 3/8 anyag, 12. oldal Evolúció szempontjából oldalágat jelentenek. F leg melegebb tengerekben, a tisztább vizekben 200 méterig is lehatolnak. Az aljzathoz rögzülve élnek. Tengerparti népek eledele, jódtartalmúak, gyógyszerek alapanyagai, bel lük nyerik a mikróbák tenyésztésére használt táptalajok szilárdító anyagát, az agar-agart Gombák törzse Rendszertani helyük vitatható, hiszen színtestek hiányában csak szerves anyagokkal táplálkozhatnak - heterotrófok, ugyanakkor sejtfaluk van, telepes szervez dés ek, helyváltoztatásra képtelenek. Vagyis az állati és növényi jellegek keverednek bennük. Sejtjeik információtartalma alapján mind a növényekt l, mind az állatoktól eltérnek. Valószín, olyan moszatoktól származtathatók, amelyek elvesztették fotoszintetizáló képességüket, bár ez még tudományosan nem bizonyított. Így testfelépítésük és szaporodásuk alapján a növényvilágba soroljuk, de tudnunk kell, táplálkozásuk a növényekt l eltér. Testfelépítésüket tekintve a moszatok és a mohák közé helyezhet k, de bel lük nem indult ki más él lények kialakulása. A Gombák Országa önálló, független rendszertani csoport Testük általában sejtfonalas. (hifa = gombafonal, micélium = gombafonalszövedék). Sejtfaluk kitint tartalmaz. Alapvet en spórákkal szaporodnak. A vízt l való elszakadást jellemzi (pl. a spórák kiszáradásnak ellenállók). Életmód: A gombák jelent s része elpusztult él lényekkel táplálkozik, ezek a szaprofita gombák. Az anyagkörforgásban nagyon fontosak. Él szervezetekben vagy felszínén él sködnek a parazita gombák. Ilyenek a moszatgombák, emberen a láb- és hüvelygomba. A szimbionta gombák más fajokkal kölcsönösen el nyös kapcsolatot alakítanak ki pl. a feny félék gyökerével -~ mikorrhiza. (A zuzmókban a gomba és a moszat igen szoros együttélése figyelhet meg.) Rendszertanuk Moszatgombák osztálya Egysejt ek, sokmagvúak. PI. halpenész, burgonyavész, fejespenész, peronoszpóra. Töml sgombák osztálya Soksejt ek, a spórák töml szer képletben fejl dnek. Fontosak a penicillint termel ecsetpenész, a lisztharmat, monília, az erjedést okozó éleszt gombák (egysejt ek). Bazídiumos gombák osztálya Teleptestük tönkre, kalapra tagolódik, a spórák bazídiumokban fejl dnek. Idetartoznak hétköznapi ehet (csiperke, laskagomba, zlábgomba stb.) és ismert mérges gombáink (gyilkos galóca, légyöl galóca stb.). A GOMBAFOGYASZTÁS SZABÁLYAI Több gombáskönyv is megfogalmaz különféle szabályokat a gombamérgezés elkerülése érdekében. A legfontosabbaknak az alábbiakat tartjuk: -Csak ismert gombát szabad gy jteni, minden ismeretlen fajt mérgez nek kell tekinteni -Minden esetben szakellen rnek kell az étkezési célra gy jtött gombák egészét megmutatni -A halálosan mérgez fajok ismeretét el kell sajátítani -Legkisebb gyanú esetén el kell dobni az adott gombát vagy ételt Teend k gombamérgezés gyanúja esetén Gombamérgezés gyanúja esetén kevés, ám annál fontosabb teend nk a beteg minél el bbi kórházba juttatása és a mérgezés(-gyanú) körülményeinek minél részletesebb közlése a szakemberrel (hány embert érinthet, ételminta, gombaminta meg rzése, stb.). Fontos tennivaló: A beteg hánytatása. Néhány esetben nem vezet eredményre, de nem is árthat. Nagy folyadékveszteség esetében a folyadékhiányt pótolni kell. A ment k azonnali értesítése, illetve a gombamérgezés gyanújának közlése. A gyilkos galóca felismerése A gyilkos galóca felismerése nem nehéz, csak meg kell ismerni azokat a jellemz ket, amelyek a világ egyetlen más gombáján sem találhatók. Négy olyan jellemz je van, amely csakis ezen a fajon fordul el együttesen. 1)A 6-12 cm széles kalapja olívzöld vagy sárgászöld. 2)A kalap alsó részén lév spóratartó lemezek mindig fehérek. 3)A kalapot tartó tönkön lefelé lógó fehér gallér van. 4)A tönk tövén felfelé álló fehér hüvely (bocskor) található. Ez a négy jellemz együttesen a világ összes gombafaja közül kizárólag csak a gyilkos galócán fordul el. A mérgezések elkerülése végett fontos tudni, hogy: -Nem igaz, hogy leforrázással vagy f zéssel a gyilkos galóca méreganyagai kioldódnak. -Nem igaz, hogy a gyilkos galóca f zés közben az ezüst ev eszközt megfeketíti. -Nem igaz, hogy a gyilkos galóca kettétörve elszínez dik. -Nem igaz még sok egyéb hiedelem sem. -Igaz viszont az, hogy a gyilkos galóca mérgezés elkerülésének egyetlen módja van, a gyilkos galóca biztos felismerése A gombamérgezések általában a májat károsítják. A halálos májkárosodás elkerülése érdekében a mérgezett személy hánytatása és gyomrának kimosása után megadózisos (grammos nagyságrend ) C-vitamin bevitel indokolt.

7 3/8 anyag, 13. oldal Szivacsok törzse Testfelépítésük: Többsejt ek, testükben többféle alakú és m ködés sejt van. Az egyedbe szervez dött sejtek még önálló életre is képesek ~ álszövetesek. Küls sejtréteg -~ szilárd váz, t k, bels sejtréteg --~ galléros ostoros sejtek. Táplálékukat az rbélb l veszik fel, a táplálék feldolgozásában, szállításában fontosak a vándorsejtek. Aszimmetrikusak. Evolúció szempontjából zsákutcát jelentenek. Életm ködéseik, életmódjuk: Helytül életmódot folytatnak, a vízben el forduló, bomló, korhadó anyagokkal táplálkozva jelent s szerepet töltenek be a vizek tisztításában. Sejten belül emésztenek A táplálék szállításában és megemésztésében a vándorsejtek fontosak. Ivartalanul bimbódzással, ivarosan ivarsejtekkel szaporodnak. Hímn s állatok El fordulásuk, fajaik: Tengerben élnek a szaruszivacsok, (mosdószivacs, táblaszivacs). Édesvízi a balatoni szivacs Csalánozók törzse Testfelépítésük: Valódi szövetesek Az ekto- és entoderma között egy kocsonyás lemez (a mezoderma el futára) található. A szájnyílás körül található tapogatók méreganyagot tartalmaznak. Testüreg nélküliek Sugaras szimmetriájúak. Életm ködéseik, életmódjuk: A táplálék megemésztése már az rbélben megkezd dik, de a teljes lebontás a sejtekben fejez dik be. Így átmenetet képeznek a sejten belüli és sejten kívüli emésztés között. Ivaros nemzedékük a medúzaforma, ivartalan a polip vagy hidra alak A szakaszok váltakozása a nemzedékváltakozás. Ivartalanul bimbózással szaporodnak. Diffúz idegrendszerében az ingerület er ssége az ingerlés helyét l távolodva csökken, a vízbedobott k által vetett hullámokhoz hasonlóan az egész testen fut végig az ingerválasz. El fordulásuk, fajaik: Legtöbbjük tengeri: füles medúza, portugál gálya, virágállatok a bíborrózsa, viaszrózsa, tengeri szegf, meszes telepeket képeznek a korallok (szintén virágállat): agykorall, nemes korall (ékszerek), Vénusz-legyez, tollkorall. Édesvízi és Magyarországon is él: közönséges hidra, zöld hidra, nyeles hidra. XI. évfolyam, 10. szám október Lélegzet Környezetvédelmi havilap Kiadja a Leveg Munkacsoport A "JELZ LÉNYEK" Bioindikáció Mindannyian adunk jeleket a többiek számára. Leggyakrabban szavakkal jelzünk, de ha nem szóval mondjuk el, tetszik-e, megfelel-e valami nekünk, testtartásunk, vonásaink tükrözik érzelmeinket. Testünk persze nemcsak érzéseinket (lelkiállapotunkat), hanem fizikai állapotunkat is jelzi: ha valamilyen környezeti hatás, stressz (legyen az kórokozó vagy leveg szennyezés) ér bennünket, és immunrendszerünk nem bír vele, megbetegszünk. Természetesen a veszélyeztet forrástól, ha tehetjük, elmenekülhetünk (ld. a zajos, büdös, szennyezett leveg j városból vidékre költöz ket), ha nem (elnézést a szójátékért!), átköltözünk". Nemcsak mi emberek, hanem a többi feltételezhet en 15 millió fajba tartozó él lény is jelzi, jó-e az adott él hely, táplálék- és búvóhelyviszonya, a leveg, a víz, a talaj min sége. Próbáljuk meg észrevenni e jeleket, hiszen így könnyebben, olcsóbban juthatunk környezetre vonatkozó információ birtokába! (Ett l még nem kell sutba dobni az eddig kizárólagosan használt és drága m szereket!) A megfelel következtetések levonásához természetesen bizonyos szint rendszertani és ökológiai ismeretekre is szükség van, mert egyrészt fel kell tudni ismerni magukat az él lényeket, másrészt azt, amit jelenlétükkel, hiányukkal vagy éppen állapotukkal jeleznek. Lássunk példát is a víz- és a leveg min séget jelz él lényekre! A vízi él lények környezetjelz képességét a példa közismertségéb l adódóan legkönnyebb a sebes pisztránggal szemléltetni, hiszen tudjuk, oxigénben gazdag vizek lakója. A víz els sorban attól gazdag e légzéshez nélkülözhetetlen gázban, ha h vös és lehet ség van légköri oxigén bekeveredésére, melyre a köves, nagy esés hegyvidéki vizekben van igazán mód. Egy ilyen vízre ránézve méltán várhatjuk e hal jelenlétét, bár a búvóhely, a táplálék és a vízmin ség egyéb összetev i is szerepet játszanak el fordulásában. (A telepítésr l vagy a kiirtásról nem is szólva!) A pisztráng szó hallatán pedig mindenkinek a fenti tipikus él hely jut eszébe, azaz az él hely és az él lény oda-vissza" jelzik, illetve feltételezik egymást. Tekintettel arra, hogy a többi halhoz hasonlóan a pisztrángok, ha tudnak, elmenekülnek a vízszennyezések el l, egy adott víz min ségének megállapítására nem annyira megfelel jelz él lények (indikátorok). Viszont a meder homokjában, iszapjában, kavicsain vagy a vízi növények szárai közt él haltáplálékok a különböz rovarlárvák, a férgek és puhatest ek a növényekhez hasonlóan, nem képesek a szennyezések el l elmenekülni, így kénytelenek tetszik nem tetszik alapon" elviselni azokat. Ezért pl. az oldott oxigéntartalomra érzékenyebb, igényesebb (sz kt rés ) fajok, mint például az álkérészek és egyes kérészek lárvái elt nhetnek az adott patakszakaszról, az igénytelenebbek (az ebb l a szempontból tágt rés ek, pl. szúnyog- és légylárvák) pedig megmaradnak, illetve betelepülnek. Azért, hogy az él lényeken alapuló vízmin sítés a kémiaihoz hasonlóan számszer síthet legyen vagyis az állatok befogása után megmondhassuk, milyen osztályzatot kap a víz", a kutatók több értékelési módszert is kidolgoztak. E módszerek hazánkban is terjednek, sajnos úgy t nik hivatalos berkekben kevésbé, mint egyes iskolákban vagy társadalmi szervezeteknél. Hasonló a helyzet a zuzmókkal és a leveg min ség vizsgálatával is. A zuzmók tulajdonképpen két különböz, egymásra utalt él lénycsoport, a moszatok és gombák együttélései (szimbiózisa). A tüzelés, a f tés és a közlekedés révén a légkörbe került egészségkárosító gázok közül els sorban a kén-dioxidra érzékenyek, ezért f ként annak jelenlétére lehet következtetni az egyes zuzmófajok el fordulásából és a zuzmótelepek méretéb l. Háromféle telepük van, melyek alapján már majdnem leveg min síthetünk" is! De csak majdnem, hiszen a kéregzuzmók nem mindig a legigénytelenebbek, a leveles- és a bokros zuzmók sem mindig a jól szell zött hegyvidéki erd k és sziklák lakói. Úgy t nik, településeinken legfeljebb másfél tucat jórészt kéregtelep zuzmófaj él, de általában jó, ha ötöt találunk környezetünkben. Városi sétáink alkalmával vessünk csak egy pillantást a fák kérgére! Közelhajolva leggyakrabban 2 faj gombost fejnyi, szürke és fekete pontocskái t nnek fel, bár egyes helyeken

8 3/8 anyag, 14. oldal ötforintos méret, szürke vagy élénksárga leveleszuzmókkal is találkozunk. A fákról szakállként lógó bokroszuzmók után lassan már a Kárpátokba kell utazni! A zuzmók és a pataki él lények f bb csoportjainak felismeréséhez már rendelkezésre áll egy-két jól használható határozó és kézikönyv. A módszerek oktatására egyre több iskolában kerül sor. Tavaly, 2000-ben több váci általános és középiskola vett részt egy olyan a patak- és a zuzmóvizsgálati programban, melyben a fent említett módszereket gyakoroltattuk. A résztvev lányok és fiúk örömmel keresgélték a vízben és a fák kérgén él él lényeket, melyek adatait adatlapon gy jtötték össze. Végül a zuzmófajok el fordulásából és a patak mentén tapasztaltakból látványos légszennyezettségi és öröm-bánat"-térképet rajzoltak. A térképen szembetün ek voltak a zuzmó nélküli területek, az ún. zuzmósivatagok, melyek nem véletlenül a forgalmas közutak és a belváros környékére koncentrálódtak. Azaz oda, ahol a legtöbben közülünk, emberek közül is megfordulnak. A zuzmók már tudnak valamit... Dukay Igor - Göncöl Alapítvány 2.3. Többsejt ség A gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Telepes testszervez dés (növények, gombák): az egysejt ek és a hajtásos növények között á lószervez désiszint.asejtek között nincs, vagy csak egyszer szöveti diferenciálódás indulmeg (pl.mohák), s így valódiszövetrendszereik szerveik -még nincsenek. Háromféle típusba sorolhatók aszerint, hogy sejtjeihogyan osztódnak: -egydimenziós = fonalas moszatok -kétdimenziós = lemezes gombák -háromdimenziós = teleptestes zuzmók, mohák Sejtfonal:többsejt, primitív telepes szervez désiforma;egyirányúosztódás után a sejtek együtt maradnak.kezdetben hasonlóalakúés azonos m ködés sejtek, kés bb diferenciálódnak (alapi, csúcsi, stb.).pl.fonalas békanyál Teleptest és álszövet Telepes növények: szövetes szervez dés nélkülitöbbsejt eukarióta növények gy jt neve.lehetnek egy, két vagy háromdimenziós testszervez dés ek (ld.telepes szervez dés).asejtek között márlétrejöhet alakidiferenciálódás, de m ködésükben lényegesen nem különböznek egymástól.(moszatok, mohák.) Anyagok,eszközök: lombosmoha, kézinagyító, csipesz. Végezze elaz alábbivizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat:Vizsgálja meg a kapott mohanövénykét! Kérdések: 1.Rajzolja le a növénykét, és nevezze meg a részeit!(ezt emlékezetb lis ke ltudni!) 2.Nevezze meg röviden a részek funkcióját! 3.Milyen szervez dés a mohanövényke? 4.Miben különböznek a mohanövényke leveleia hajtásos növények leveleit l? 5.Miért nem n nek a mohák az égig? 2.4. Szövetek,szervek,szervrendszerek,testtájak Anövényvilágf bbcsoportjaiaszervidiferenciálódás szempontjából Szervez désitípusok Képvisel ik (törzs,osztály.csoport) Sejtszerkezet nélküli vírusok (növényi, á lati, bakteriofág) Egysejt ek Többsejt ek -sejttársulás Telepes -fonalas -teleptest baktériumok kék;ostoros-, zöldmoszatok egyes zöldmoszatok kékmoszatok zöldmoszatok -zöld-, vörös-, barnamoszatok gombák zuzmók -mohák (álszövet) Hajtásos növények harasztok zárvaterm k -virágtalan növ. (spórás) -virágos növ. (magvas növ.) harasztok nyitvaterm k zárvaterm k 4.Lombosmohavizsgálata (Aközzétett középszint próbaérettségikísérletifeladat sorbólom)

9 TREFF Biológia kétszintħ ér ettségi f elkészí tę levelezę tanf olyam A nemzedékváltakozás A nemzedékváltakozás elsęsorban a növényekre jellemzę sajátos szaporodási jellegzetesség. Lényege, hogy az ivarosan szaporodó nemzedék ivartalanul fog szaporodni, az ivartalan szaporodással létrejött nemzedék viszont ivarosan. Klasszikus formájában a zöldmoszatoknál jelent meg, és valamennyi növénycsoportra, így a nyitvaés a zárvatermękre is jellemzę. A zöldmoszatoknál a két nemzedék megjelenését tekintve nem különbözik egymástól. Az evolúció során a moháknál az ivaros nemzedék, a harasztoknál az ivartalan nemzedék lett fejlettebb. Mindkét fejlędési irányban azonban a két eltéręen szaporodó nemzedék váltja egymást 3/ 8anyag,15.oldal - álszövetesek szivacsok -szövetesek - testüregnélküliek csalánozók - testüregesek - Ęsszájúak lapos-, hengeres-, gyħrħsférgek puhatestħek ízeltlábúak - újszájúak tüskésbęrħek elęgerinchúrosok fejgerinchúrosok gerincesek A növények szövetei, szervei Növényi szövetek Az azonos eredetħ és azonos mħködések ellátására differenciálódott sejtek együttesét szöveteknek nevezzük. A növények és az állatok közötti alapvetę különbség, hogy a növények egész életük során növekszenek, sejtfaluk, színtestjeik, zárványok, sejtnedvvel telt vakuólumaik vannak. Sejt közötti állomány soha nincs! Osztódószövet A hajtáscsúcs és a gyökér hosszirányú növekedését segíti a csúcsi osztódószövet. A szélességbeli növekedésben a kambium fontos. Hormonális szabályozása: A hosszirányú növekedést az aux in, a szártagok megnyúlását a gibberellin szabályozza, serkenti. BĘrszövet Sejtjeire jellemzę a szoros illeszkedés, színtesteket nem tartalmaznak. A gyökér bęrszövete a rhizodermisz, a felvételre gyökérszęröket hoz létre. A föld feletti részek bęrszövete az epidermisz. Gyakran vastagodott, felszínét kutikula eręsíti. A párologtatás csökkentésére a növényi szęrök, a mélybe süllyesztett gázcserenyílások szolgálnak ( a gyökéren nincsenek) Az állatvilág fębb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából TestszervezĘdési típus KépviselĘik (törzsek) EgysejtĦek egyfélemagvúak kétfélemagvúak TöbbsejtĦek - sejthalmazosok szedercsíraszerħek Szállítószövet A vizet és a benne oldott ásványi sókat felfelé a farész, a kész szerves anyagot lefelé, mindenfelé a háncsrész szállítja. A nyitvatermęk szállítóedényei: fasejt és rostasejt, a zárvatermękéi: facsę, rostacsę. Általában kifelé a farész, befelé a háncsrész található. A közöttük lévę kambium az egyszikħekben visszafejlędik, a kétszikħekben életük végéig megmarad.

10 3/8 anyag, 16. oldal 5. A víz útja a zárvaterm növényben (A közzétett középszint próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: két szál zárvaterm növény, 200cm3-es f z pohár, színes tinta, víz, kés. Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! Vizsgálat: Tanára tegnap egy fehér virágú növényt pár csepp tintával megszínezett vízbe állított! Vizsgálja meg a szár keresztmetszetét különböz magasságokban! Vizsgálja meg virágát is! Kérdések: 1. A szárnak melyik részét (milyen szövetrendszer melyik szövetét) festette meg a tinta? Miért azt? 2. A virágban hol jelentkezett a festék? Alapszövetek A növényi test legnagyobb részét tölti ki, osztályozásukat funkciói szerint végezzük: Az asszimiláló/táplálékkészít alapszövet sok színtestet tartalmaz, fotoszintetizálás helye. A raktározó alapszövetben tartalék tápanyagok halmozódnak fel. F leg a fényt l elzárt részeken találhatóak (benne gyakoriak a leukoplasztiszok a színtestek színtelen változata). A szilárdító alapszövet sejtjeinek fala megvastagszik, gyakran elhalnak. A kiválasztó alapszövet gyakran a már felesleges, esetleg mérgez anyagokat választja ki - az állatoktól eltér módon - a sejtekben kristályok, zárványok formájában Gyökér, szár, levél Gyökér: a növénynek általában talajban lev, rögzít, felszívó, továbbító, gyakran egyéb funkciókra módosuló (zöld leveles hajtást soha nem tartalmazó) vegetatív szerve. Hajtás: leveles szár. Vegetatív szervek (létfenntartó): gyökér + szár + levél. Reproduktív szervek (szaporító): virág + termés. Ide sorolható a harasztok (zsurlók) spóratartó hajtása is. Szár: a hajtás tengelye, tartja a leveleket, virágokat, tápanyagot szállít, megszabja a növény alakját és változatos formákban módosulhat. Egyszik ek és kétszik ek összehasonlítása Összehasonlítási Kétszik ek Egyszik ek szempontok sziklevelek száma kett egy gyökérrendszer f gyökeres mellékgyökeres szár - fás, lágy - dúsan elágazó - sugarasan elhelyezked edénynyalábok - többnyire lágy - kevésbé elágazó - szórtan elhelyezked edénynyalábok levél f erezetes mellékerezetes virág - kett s virágtakaró (csésze, párta) - 5, 4 vagy többszöröse jellemz a virágrészekre - egynem (leples) - 3 vagy többszöröse jellemz a virágrészekre fejlettség sibb fejlettebb alosztályai - boglárkák - rózsák - mályvák - szegfüvek - eukommiák - vízililiomok - liliomok - torzsavirágzatúak Virág, termés Nyitvaterm k és zárvaterm k testfelépítésének összehasonlítása Összehasonlítási Nyitvaterm k Zárvaterm k szempontok szíklevelek száma sok egy vagy kett gyökérzet - f gyökeres típus - gyökérsz r helyett gombafonalak - f gyökeres vagy - mellékgyökeres szár fás szár - fás szár vagy - lágy szár levél - t levél (többnyire) - örökzöld (többnyire) - lombhullató vagy - örökzöld virág termés - csak ivarlevelek - a term levelek nyitottak - egyivarú virágok - széllel porzódók - termést nem alkot (csak mag van) - egy magkezdemény (egy term levélen) - ivar- és takarólevelek - a term levelek zártak - egy vagy kétivarú virágok - szél és rovarporozta - termést alkot - egy vagy több magkezdemény (egy term ben)

11 TREFF Biológia kétszintħ érettségi felkészítę levelezę tanfolyam 3/8 anyag, 17. oldal Szaporítás: a szaporodás menetébe történę emberi beavatkozás. Magról szaporodó növényeknél pl. a nemzedékek létrejöttének gyorsítása, vagy vegatatív szervek regenerálási képessége révén utódok számának megnövelése. Dugványozás: bizonyos növényi vegetatív szervek (gyökér, szár, levél) nedves körülmények közé helyezése. IdĘvel a hiányzó szervek regenerálódása követi. tso5. Növényi szervátültetés: életképes növényrész darabot egy gyökérrel rendelkezę növényi alannyal összenövesztenek. Ilyen tevékenység a szemzés és az oltás. iso6. Oltás: olyan szervátültetéses vegetatív szaporítási mód, amikor 2-3 rügyes oltóágat - egész hajtásrészt - tavaszi rügyfakadás elętt oltóalanyra ültetnek. Szemzés: olyan oltási mód, amikor 1 rügyet ültetnek be az alany kérge alá. zárvatermę virága A növények vegetatív szervei összehasonlítási Gyökér szempontok eredete csira gyököcskéje Szár Levél csíra rügyecskéje csíra rügyecskéje -rögzít -felszív -továbbít -néha raktároz -szál l ít -l evel eket virágokat termést tart -fotoszintetizál -párol ogtat -gázcserét végez típusai -fęgyökeres -mel l ékgyökeres -fás -fa -cserje -pál matörzs -lágy -dudvás -szalmaszár -tękocsány -erezet -fęeres -mellékeres -l evél l emezszerint -egyszerħ -összetett -tenyeresen -szárnyasan módosul atok ) karógyökér (rakt. ) pozsgásszár (vízrakt. -kacs (kapaszkodás) -l éggyökér -inda (szaporodás) (vízmegkötés) ) -kapaszkodó(rögzít) -hajtásgumó(rakt. -hagyma (rakt. ) -szívógyökér* -gyökértöns*(rakt. ) (elszív) -gyökérgürnę*(bakt. )-ágtövis*(véd) mħködése 1 és kétszíkħek összehasonlítása rovarfogó (rovarfogás) -pál hatüske* (véd) -l evél kacs* (kapaszkodik) NyitvatermĘ virágzata

12 3/8 anyag, 18. oldal Teszt 1. A vírusokra jellemz 1. kívülr l fehérjeburok határolja ket 2. prokarióták 3. örökít anyaggal rendelkeznek 4. sejtes szervez dés ek 2. Milyen életmód jellemz a baktériumokra? 1. autotróf anyagfelépítés 2. él sködés 3. heterotróf anyagfelépítés 4. kemoszintézis 3. Fogalmazza meg röviden, mit értünk prokarióta szervez dés alatt! 4. Válassza ki az alábbi él lények közül a prokariótákat és adja meg bet jelüket! (Figyelem: minden hibás bet megadása 1-1 pont levonását eredményezi!) a) a tüd baj kórokozója b) a veszettség kórokozója c) a gyökérlábúak d) a zöld szemes ostoros e) a kékalgák f) a talajban él, ammóniából nitritet készít egysejt ek g) a söréleszt h) a dohánymozaik-betegség okozója Igaz hamis állítások jelöld meg az igaz és a hamis állításokat 5. Melyik lehet az alábbiak közül prokarióta sejt alkotója? 1. sejtfal 2. csilló 3. tok 4. sejthártya 6. Milyen lehet a prokarióta sejtek anyagcseréje? 1. autotróf 2. heterotróf 3. fotoszintetizáló 4. kemoszintetizáló 7. A gombák: 1. Sejtjeiben csak barna színanyagok vannak. 2. Zöld színanyagot nem tartalmaznak. 3. Általában vízben élnek. 4. Heterotrófok. 8. Melyek a gombák osztályai? 1. töml sgombák 2. moszatgombák 3. bazidiumosgombák 4. kalaposgombák 9. Zöldmoszatokra jellemz : A) Színanyagaik megegyeznek a legfejlettebb virágos növényekével. B) A fejlettebbek aktív helyváltoztatásra képtelenek. C) Többségük sejtfonalas szervez dés. D) A kékmoszatokból alakultak ki. E) Idetartozik a csillárkamoszat. 10. Barnamoszatokra jellemz : A) Színtestjeikben barna színanyagok is vannak. B) Bel lük nyerik az agar-agar nev anyagot. C) Egyes fajai takarmányozásra is felhasználhatók. D) Néhány faj eléri a métert. E) A fajok zöme a vízfelszínközelében él. 11. vörösmoszatokra jellemz : A) Kizárólag tengeri növények. B) A melegebb tengerekben terjedtek el. C) Az aljzathoz rögzülve élnek. D) Színtestjeikben van zöld színanyag. E) Színtestjeikben van vörös színanyag. 12. A mohák: 1. sei valószín leg a szárazföldi életmódra áttért zöldmoszatok. 2. Akárcsak a vörös- és zöldmoszatok, az evolúciós törzsfa oldalágai. 3. Valódi szárazföldi növények. 4. Gyökere els sorban rögzítésre szolgál. 13. Melyek a virág takarólevelei? 1. csészelevél 2. lepellevél 3. sziromlevél 4. lomblevél 14. Módosult szárnak tekintjük

13 3/8 anyag, 19. oldal 1. hagyma 2. inda 3. pozsgás szár 4. hajtásgumó 15. Az egyszík ekre jellemz tulajdonság 1. kett s virágtakaró 2. párhuzamos levélerezet 3. kétlakiság 4. mellékgyökérzet Négyféle asszociáció- írd a jellemz csoportot jelöl bet t a fogalom mellé A. a mogyoróra jellemz B. az erdei feny re jellemz C. mindkett re jellemz D. egyikre sem jellemz 16. tobozvirágzat 17. nyitvatermó 18. erd alkotó fa 19. cserje 20. zárvaterm 21. t levél 22. virágos növény 23. örökzöld 24. fásszárú 25. hajtásgumója van Igaz hamis állítások jelöld meg az igaz és a hamis állításokat 26. Melyik jellemz je a szivacsoknak? 1. testét pórusok járják át 2. álszövetet alkotnak sejtjei 3. mész-, kova- vagy szarut k merevíthetik 4. a pórusokon kifelé áramlik a víz 27. Hol található a vándorsejt? 1. a laposférgekben 2. az ízeltlábúakban 3. a hengeresférgekben 4. a szivacsokban 28. A csalánozókra jellemz, hogy: 1. rakétaelv alapján mozog a lebeg polip alak 2. si egysejt eukariótákból származnak 3. talpán mozdul el a medúza forma 4. a test egyetlen nyílása a szájnyílás Szöveges feladat: 29. Az evolúció során milyen más, ma is él törzs(ek) alakult(ak) ki az alábbiak si képvisel ib l? a) mohák b) zöldmoszatok c) tüskésb r ek d) harasztok Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése Állati szövetek Az állati szövetek gyakran tartalmaznak sejt közötti állományt. Színtesteket, zárványokat soha. Hámszövet Küls, bels felszíneket fed, sejtjeire jellemz a szoros illeszkedés. Ereket nem tartalmaz, táplálékát keskeny sejt közötti járatok folyadékából nyeri. Sejt közötti állomány nincs. A hámszövet mellet mindig köt szövetet is találunk, táplálása az alatta lev köt szövetb l. Mindig találunk alaphártyát: hámszövetet és a köt szövetet választja el. Hámszövet mindhárom csíralemezb l fejl dhet Morfológiailag (a felépítés alapján) csoportosítva: - egyréteg laphám szívbelhártya, tüd felszíne, dobhártya, fejlettebb gerincesek veséje, endothelium (keringési rendszert ez béleli), mezothelium (mellhártyát borítja - egyréteg köbhám - szemlencse elüls felszíne, gerinctelenek kültakarója, gerincesek mirigyei gerincesek veséje - egyréteg hengerhám - gerinctelenek kültakaró, gyomor és bélcs felülete - többréteg elszarusodó laphám gerincesek kültakarója - csillós hengerhám - orr, petevezeték Funkció szerint: - mirigyhám - váladékát küls vagy bels felszínekre üríti - küls elválasztás - verejtékmirigy - bels elválasztás - hasnyálmirigy, váladékát közvetlenül a vérbe juttatja

14 3/8 anyag, 20. oldal - érzékhám -ingerfelvétel az érzékszervekben: orrban a szaglóhám - felszívóhám - a belek bélbolyhainak hámja Köt szövet és támasztószövetek Kitöltik a szervek közötti teret, összekötnek. Bennük sok a vérér, nyirokér, ideg. Jellegzetes a sejt közötti állomány, így a szövet lehet rost nélküli, pl. a vér folyékony sejt közötti állományú köt szövet, vagy rostos: Köt szövet: - lazarostos, rendezetlen: mell- és hashártya - rugalmasrostos, elasztikus: izületi szalagok - tömöttrostos, rendezett: ínszövet, - zsírszövet, a nagy zsírcsepp miatt a sejtmag és a plazma a sejt szélére szorul Gliasejtek végzik a végletesen ingrület vezetésre specializálódott neuronok táplálását, védelmét. Izomszövet Általában jellemz, hogy az izomsejteket, rostokat lazarostos köt szövet köti össze. A sejtek plazmájában (aktín és miozin összhúzékony fehérjefonalak) találhatóak. simaizom vázizom szívizom felépítés orsó alakú sejtek a nagy sejtmag középen alapegység az izom rost, nincs elágazás elágazások vannak Eberth-féle vonalak fénytörés egynem különnem (harántcsíkolat) különnem m ködés kis er kifejtés tartósan nem fáradékony vegetatív nagy er kifejtés rövid idegig fáradékony szomatikus el fordulás gerinctelenek vázizmok (bórizomtömlá) gerincesek bels szervei, erek nagy er tartósan nemfáradékony vegetatív szív Zsírszövet 1.sejtmag 2. zsírcsepp 3. vérér Támasztószövet: porcszövet: - üvegporc: az ízületek porca - rugalmasrostos porc: fülkagyló - kollagénrostos porc: porckorongok a gerinccsigolyák között Csontszövet: a csontsejtek egy központi ér körül körkörösen helyezkednek el. A szervetlen állomány adja a csont szilárdságát (Ca és Mg-sók), a szerves állomány, (osszein) a rugalmasságát. Kalcinálás során kiégetve a szervetlen összetev ket, a rideg, törékeny szervetlen összetev ket kapjuk. A dekalcinálást pl. HCI-val lehet végezni, ami kioldja a szervetlen összetev ket, a csont rugalmas, hajlékony lesz. (Csontritkulás - oszteoporózis) Idegszövet Alapegysége az idegsejt, vagy neuron. Rövid nyúlványa a dendrit. Hosszabb nyúlványa az axon, mely lehet csupasz, vagy vel shüvely, ekkor a neve idegrost. Az axonok száma szerint unipoláris, bipoláris stb. lehet az idegsejt. 6. A harántcsíkolt izomszövet vizsgálata (A közzétett középszint próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: harántcsíkolt izomszövet preparátum, mikroszkóp Vizsgálat: Kész preparátumon vizsgáljon harántcsíkolt izomszövet hossz- és keresztmetszetet, és jellemezze az alábbi kérdések segítségével! Kérdések: 1. Milyen egységek építik fel a szövetet? Hol helyezkednek el a sejtmagok? 2. A mikrocsavar finom mozgatása mellett a hosszmetszeten harántcsíkolatot figyelhet meg. Mi okozza ezt? A keresztmetszeti képen miért nem látható? 3. Hol fordul el ez a szövetféleség? 7. Többréteg elszarusodó laphám vizsgálata (A közzétett középszint próbaérettségi kísérleti feladat sorból OM) Anyagok, eszközök: mikroszkóp, emberi b r metszet Vizsgálat: Mikroszkópi metszeten vizsgáljon emberi b rt és válaszoljon a kérdésekre!

15 3/8 anyag, 21. oldal Kérdések: 1. Milyen rétegek különíthet k el? 2. Milyen szövet építi fel a legfels réteget? 3. Jellemezze ezt a szövetet! Hogyan helyezkednek el benne a sejtek? Hol keletkeznek, merre vándorolnak életük során? 4. Milyen anyag halmozódik fel bennük? 5. Mi ennek az anyagnak a szerepe? 6. Hol futnak azok az erek, amelyek ezt a réteget táplálják? 7. Hogyan kapcsolódik a látott szövet az alatta lev réteggel? 8. Mi a megfigyelt szövet funkciója a b rben? szaporodás egyedfejl dés Ivartalan szaporodás: az él világban rendkívül változatos formájú szaporodási mód. Az utódok egyetlen szül szervezet"-b i közvetlenül osztódással, vagy annak vegetatív sejtjeib l, szerveib l jönnek létre. Ivaros szaporodás: haploid ivarsejtek összeolvadásával történ szaporodás. Ivarszervek: a moháktól, ill, a laposférgekt l megjelen szervek, amelyek ivarsejteket (esetleg ivari hormonokat) termelnek és azokat elvezetik. Hímivarsejt (spermium): a hímivarszervekben termel d, (ostorral vagy csillókkal) aktívan mozgó, anyagcserét folytató (általában a n ivarsejtnél kisebb) szaporító sejt. Petesejt (ovium): a n ivarszervekben a fejl dés korai szakaszában megjelen, majd érési folyamatokon átmen, általában nagyobb ivarsejt. Sok tartalék tápanyagot tartalmaz és aktív mozgásra képtelen. Kromoszómaszerelvény: minden fajra jellemz morfológiájú kromoszómák egy sorozata (melyben különböz kromoszómák találhatók). Száma a sejtben lehet: egy (haploid sejt) kett (diploid sejt) többszörös (poliploid). Rokonértelm kifejezése még: fajra jellemz kromoszóma-alapszám. Genom: egy kromoszómaszerelvény, illetve egy haploid gaméta genetikai anyaga (diploid szervezeteknél). Vírusoknál, prokariótáknál a teljes genetikai anyag. ta92. Haploid sejtek (szervezetek): azok a sejtek vagy szervezetek, amelyek egy genomot (kromoszómaszerelvényt) tartalmaznak. (Ivarsejtek, spórák...) Jele: a (azt jelenti, hányféle kromoszóma van a sejtben). Diploid sejtek (szevezetek): azok a sejtek vagy szervezetek, amelyek kétszeres genomot (kett s kromoszómaszerelvényt) tartalmaznak. Testi sejtekre jellemz. Jele: 2n (azt jelenti, hogy minden típusú kromoszómaféleségb l kett van jelen). Zigóta: haploid gaméták összeolvadásával létrejött diploid sejt, bel le jön létre az egyedfejl dés során mitótikus osztódásokkal a kifejlett egyed. Meiózis: számfelez, indirekt sejtosztódás. Az így létrejött állati ivarsejtek (4 db) kromoszómaszáma és DNS-tartalma is fele az anyasejtéhez képest. Homológ kromoszómapár: a diploid kromoszómaszerelvényben a küls leg egyforma alakú és méret 2 db - apai és anyai eredet - kromoszóma. Váltivarú állatok: olyan állatfajok tartoznak ide, melyek egyedein belül külön találunk hím és n i egyedeket. Ilyenek: ízeltlábúak, gerincesek többsége. Hímn s állatok: olyan állatfajok, melyek egyedeiben mindkét ivarmirigy, illetve ivarsejt egyaránt képz dik. Ivarmirigy: a szaporító szervrendszer ivarsejt és (gerinceseknél) hormontermel szerve. Hímivarsejteket a here, a petesejteket a petefészek termeli. Ivarszervek: a laposférgekt l és a moháktól megjelen szervek, melyek ivarsejteket és ivari hormonokat termelnek, raktározhatnak, valamint váladékkivezetésre, esetleg párzásra és utódgondozásra szolgálnak. Hímivarsejtek (állatok): nagy tömegben képz d, kicsi ostorral aktív mozgásra képes, szikanyag nélküli ivarsejttípus. Petesejt (állatok): változó számban képz d (esetenként csak egy), nagy méret, aktív mozgásra képtelen, szikanyaggal gazdagon ellátott ivarsejttípus. Sz znemzés (partenogenezis): a növény- és állatvilágban egyaránt el forduló szaporodási mód. Lényege, hogy az ivarsejtb l - általában a petesejtb l - megtermékenyítés nélkül jön létre az utódegyed. Levéltetveknél, méheknél, férgeknél, banánnál, narancsnál jellemz. Spermium (hímivarsejt = ondósejt): Magasabbrend gerinceseknél három f részb l áll: fej (örökít anyag), középdarab (mitokondriumok), farki rész (összhúzékony fehérjeszálak). Embrionális szakasz (állatok): az egyedfejl dés kezdeti szakasza; a megtermékenyítést l a petéb l való kibújásig, tojásból való kikelésig, vagy a megszületésig tart. Posztembrionális szakasz (állatok): az egyedfejl désnek a petéb l való kibújástól, a tojásból való kikelést l, illetve a megszületést l a halálig tartó szakasza Az állatok viselkedése - etológia Az etológia az állatok viselkedésével foglalkozó tudományág. Azt, ahogyan az él lények élettevékenységeiket végzik, viselkedésnek nevezzük. Ez lehet öröklött és tanult magatartásforma. Az állatok ösztönös viselkedése olyan cselekvéssorozat, amelyben az öröklött és tanult elemek keverednek, dominálnak az öröklött elemek. (NIKOLAS TINBERGEN, KOIVRAD LoRENZ 1973-ban Nobel-díjat kaptak) Öröklött magatartásformák Az életben maradás reflexei, magatartásformái. Örökl dnek.

16 3/8 anyag, 22. oldal Feltétlen reflex: ha a feltétel megvalósul, a válasz mindig bekövetkezik. Sémája: feltétlen inger ~ feltétlen válasz. Pl. ha a kutya meglátja a táplálékát, elindul a nyálelválasztása. Taxis: inger által irányított helyváltoztató mozgás. PL: + fototaxis: a bogarak éjszaka a fényforrás köré gy lnek. A + azt jelenti, hogy 'az ingerforrás irányába történt, a foto el tag pedig, hogy fény hatására következett be a helyváltoztató mozgás. Öröklött mozgáskombináció: szigorú sorrendben bekövetkez, fajra jellemz öröklött mozgássorozat. PL: a mókus diórejt tevékenysége, a pókok hálószövése. A mókus a diórejt mozdulatsorozatot fémpadlón is ugyanúgy végezte. Aktiválás: a viselkedés els megjelenéséhez és rögzüléséhez rávezet f~ inger szükséges. PL: a kiscsirkék csipeget mozdulatait a lábujjak látványa váltja ki. Az öröklött magatartásformákat befolyásolja: küls környezet - kulcsinger szupernormális az inger, ami a normálisnál jóval hatékonyabb választ vált ki (kakukktojás) bels állapot - motiváció Tanult magatartásformák Az állatok életük során szerzett, a környezethez való alkalmazkodás eredményeként kialakult egyedre jellemz viselkedésformák. Nem örökl dnek. Az evolúció során a tanulás egyre nagyobb szerepet játszik az alkalmazkodásban. Bevés dés - inprinting: életszakaszhoz kötött viselkedésforma, egész életre szóló, tartós rögzüléssel. 1. Megszületés után: pl.: a kiskacsák kikelésük után közvetlenül az els mozgó tárgyat követik, tekintik szül nek. 2. Önálló táplálkozás idején: pl.: a ragadozók zsákmányszerzési, a prédaállat védekez magatartása. A tanulási folyamatot a zsákmányállat viselkedése váltja ki. Megszokás - habituáció: az élettanilag közömbös inger többszöri ismétl dés után elveszti hatását (ingerküszöb n ) Pl.: új szomszéd és a kutyák. Érzékennyé válás - szenzitivitás: az állat számára kellemetlen élmények, ingerek iránti növekv érzékenység (ingerküszöb csökken). PL: a kutyák oltásnál tapasztalt viselkedése. Ingertársításos tanulás - feltételes reflexek: lényege, hogy a feltétlen ingert társítjuk egy közömbös ingerrel. Kell számú ismétlés után a központi idegrendszerben kialakuló kapcsolat eredményeként, a feltétlen válasz kiváltásához elegend a közömbös inger. Sémája: közömbös inger feltétlen inger ~ feltétlen válasz PL: cseng -táplálék - nyálelválasztás beindulása Ha a kutyának a táplálékadással egyidej leg egy cseng t is megszólaltatunk, kell számú ismétlés után a cseng hangja elegend lesz a nyálelválasztás beindulásához. (Pavlov ( ) nyál-sipolyos kísérletei.) Fontos a meger sítés. Hiányában gátlás jön létre (feltétlen, feltételes gátlás). Operáns tanulás: az állat egy véletlen bekövetkez eseményt kutatva önmagátvezérli, idomítja. (EDWARD~I~iORNDIKE Pl.: egy véletlenül lenyomott gomb révén banánt kap a csimpánz. Itt is fontos a meger sítés. Belátásos tanulás: az állat saját, korábbi ismeretit felhasználva hajtja végre a cselekvéssorozatot Ezután addig keresgél a gombok között, míg megtalálja, melyik gomb lenyomásával juthat a táplálékhoz. Pl.: a csimpánz belátja, hogy nem éri el a ketrecét l távolabb lév banánt, de ha összeilleszti a botokat, akkor igen. El relátó viselkedést produkál. AZ ÁLLATOK LÉTFENNTARTÁSI VISELKEDÉSE Tájékozódási viselkedés Ingerhez kötött: legegyszer bbek a taxis típusúak. Pl.: rovarok mozgása a fényforrás irányába, papucsállatka - Hoz buborék. Tárgyak megjegyzéséhez kötött: a méhfarkas megjegyzi fészke a körüli tereptárgyakat, ez segít a visszatalálásban. (Méhek-virágszín, cserebogárvilágos égbolt-sötét fa.) Kibocsátott jelzések visszaver désével: denevérek ultrahanggal történ tájékozódása. A lazacok megjegyzik születési helyük kémiai jellemz it, a madarak vonulás során a Nap és a csillagok állása alapján tájékozódnak Táplálkozási viselkedés Hosszú, egyénenként változó el készítéssel indul. Kiváltó bels motiváció az éhségérzet. Táplálékkeresés: egyszer bb, ha a környezet egyben táplálékforrás is (bálnák, földigiliszta). Bonyolultabb, ha hosszabb kutatást igényel, melyben az állat hallására, szaglására, látására támaszkodva keresi meg a táplálékot (ragadozó madarak látása, feny ormányos bogár szaglása). Zsákmányszerz magatartás: a ragadozóknál támadó magatartással (löv hal, harkálypinty, vidrák, kesely k tojástörése), a zsákmányállatnál menekül magatartással (sünök, tekn sök, kémiai anyagokkal védekez k) párosul. A környezethez való hasonulás a mimikri (leveli béka, levélsáskák, botsáskák).

17 3/8 anyag, 23. oldal Az állatok szaporodási viselkedése Az ivarérettségt l bekövetkez magatartásforma. Jelentkezését küls (napszakok id tartam-változása, táplálékb ség, id járás-változás) és bels tényez k (hormonális indíttatás) összhatása váltja ki. 1. Párválasztás: bels késztetés indítja el. A kiváltó ingerek: hang (tücsök, békák), szín (tüskés pikó, madarak díszes tollruhái), szag (rovarok), fénykibocsátás (szentjánosbogarak), rajzómozgások (szúnyog). Hímek közötti küzdelem (szarvasbikák, sziámi harcoshal) a szaporodási terület vagy a n stény megszerzéséért evolúciós jelent séggel bír -~ a legjobbak génjei adódnak tovább. A harc célja nem az ellenfél életének kioltása, hanem a fölény elismertetése. 2. Udvarlás és nász: fajra jellemz. Szerepe a távolság csökkentése, a közvetlen testi érintkezés lehet ségének megteremtése, az izgalmi állapot fokozása, öszszehangolása (nyolckarú polip, lepkék, tüskés pikó, búbos vöcsök, lugasépít madár). 3. Párzás: a küls megtermékenyítés a nagy számú petével biztosítja a nagyfokú petepusztulás melletti fennmaradást. A bels megtermékenyítés jóval biztosabb, biztonságosabb, ~ kevesebb utód is elég. 4. Ivadékgondozás: önzetlen magatartásforma, melyben az egyed saját biológiai értékét csökkenti a fajtárssal szemben (bölcs szájú halak, sziámi harcoshal, paradicsomhalak, dajkabéka, madarak). A TÁRSAS VISELKEDÉS ALAPJAI Szociális kapcsolatok (KARL FRISCH 1973 Nobel-díj) Alap az id tartam, a tartósság. 1. Id leges tömörülés: nyitott közösségek, a veszélyhelyzet szorosabbá f zi a kapcsolatot (seregélyek). Vonuló állatok pl.: vándormadarak, heringek, halrajok, denevérek, rénszarvasok. 2. Család: szül állatok és ivadékaik zárt közössége. Többnyire csak az ivadék felneveléséig tart. Vannak állatok, melyeknél egész életen át fennmarad a kapcsolat (hattyúk, nyári lúd, gibbon). 3. Kolónia: sok család összekapcsolt együttélése. Kált kolóniák (ping' vinek, elefánt-, zebra-csordák). 4. Nagycsalád: az egymást követ nemzedékek együttélése (mezei pocok, vándorpatkány). 5. Államalkotó rovarok közösségei: az egyes feladatok végzésére tökéletes munkamegosztás alakult ki. M ködését bonyolult biológiai mechanizmusok szabályozzák. Fölé-, alárendeltségi viszonyokat fejez ki a rangsor. Szerepe a csoporton belüli konfliktusok megel zése. A legy zött egyed behódoló pózzal ismeri el vereségét. Az állatok térigényüket territoriális magatartásukkal fejezik ki. Lét és fajfenntartásához személyes térre van szüksége. Vannak testérintkezést elvisel (vaddisznó, denevérek), és távolságtartó fajok (pintyek). A személyes és csoportterületeket körülhatárolják, jelzésekkel (kémiai, vizuális, akusztikus) jelölik, adott esetben védelmezik. AZ ÁLLATOK KOMMUNIKÁCIÓJA A szociális kapcsolatok alapja, hogy a fajtársak felismerjék egymást. Ennek eszközei kommunikációs jelzések, jelrendszerek. Kémiai kommunikáció: feromonokkal valósul meg, térbeli eloszlása, koncentrációja veszélyt jelz vagy csalogató. A feromonoktól származik a jellegzetes testszag, fontos a táplálékkeresési tájékozódásban, területvédelmi jelzéseknél, párválasztásban, ivadékgondozásban. Vizuális kommunikáció: változatos mozgásokkal valósul meg (méhek tánca, fiókák tátogása). A szentjánosbogarak fényvillanásokkal kommunikálnak párzási id szakban. Jellegzetesek a póz-nyelv" mozdulatai. Akusztikus kommunikáció: a szaporodással, felismeréssel kapcsolatos. Részben öröklött (csoportfelismerés), részben az egyedi élet során tanult (egyedfelismerés) elemet tartalmaz. A nyúlmama orruknál fogva vezeti a kölykeit - eml jéhez Szonda, , szerk.: Egyed László augusztus 7., csütörtök 4:56 Kossuth rádió Az eml sök alapvet jellegzetessége, hogy a megszületett kicsinyeket az anya saját tejével táplálja. De vajon mi hozza létre a kapcsolatot a mama és a kölyök között, mi váltja ki a szopás reflexét, és honnan tudja a kölyök, hol keresse anyja eml jét. Nyulakon végzett kísérletek egészen különleges hátterét tárták fel ennek a folyamatnak. Altbacker Vilmos biológus: - Az ELTE Etológia Tanszéken vannak kísérletek, amik arról szólnak, hogy a kis nyuszi és az anyja között milyen a kapcsolat. Milyen mágikus kapcsolatok vannak, és err l született cikk a Nature-ben, amely azt a kulcsmozzanatot tudta megfogni, hogy a kis nyuszi hogyan lokalizálja anyjának a csecsbimbóját. Miért van erre szükség? A kis nyuszi vakon, csupaszon születik, és a mama csak naponta egyszer szoptatja. Fölé áll a nyulaknak, és azok gyorsan rácsatolnak, mivel három percig van ott mindösszesen a mama, és ez alatt a kicsik testsúlyuk egyharmadának megfelel mennyiség tejet fogyasztanak. Ez sokkal nagyobb teljesítmény, mint a legjobb sörivóé a müncheni sörfesztiválon, és erre az teszi a nyulakat alkalmassá, hogy gyorsan tudják lokalizálni az anya csecsbimbó-

18 3/8 anyag, 24. oldal ját. Esti Judit: - Nincs idejük keresgélni, elmélkedni. Altbacker Vilmos: - Sem keresgélni nincs idejük, sem egyéb érzékszervük nem nagyon van rá, mert az egész sötétben, a fészekben zajlik a föld alatt. És mondom, nagyon-nagyon gyorsan. Az viszi el re a tudományt, ha olyan kérdéssel foglalkoznak, amely az állatnak létkérdés, nem pedig a mi kérdéseinket próbáljuk ráer ltetni az állatokra. És az fejükkel, adott esetben az orrukkal gondolkodunk. A feromon egy olyan kémiai anyag, amit az anya csecsbimbója választ ki. Ennek az összetételét ismerték most meg. Hogyha ezt az anyagot egyedül alkalmazzuk, akkor a nyúl, mint egy gép, mint egy varrógép, elkezd az orrával kutatni egy teljesen csecsbimbómentes nyúlsz r n is, és abba se hagyja mindaddig, amíg a helyszínen van a feromon. Egy reflexszer reakciólánc váltódik ki bel le. Az is nagyon fontos, hogy ez a feromon gyorsan elbomlik. Ezért volt nagyon nehéz megtalálni, mert hogyha nem bomlana el, akkor az anya egész hasa egy mer inger lenne, és nem tudná lokalizálni. Tehát fontos, hogy bomlékony, és az is fontos, hogy a nyúl orra még milliószoros higításban is tud reagálni rá. Vagyis érzékenyebb, mint a legtöbb világpiacon kapható m szer. Ezért is tartott nagyon sokáig, mert a nyúl orrával kellett vetekedni. Azt kellett lepipálni a laboratóriumban, ahogyan tudott különbséget tenni illat és illat között. Esti Judit: - Most szagokról beszél, de nem tudom, hogy itt most szagokról van szó, vagy bizonyos, ahogy mondta, mágikus kapcsolatról, vagy hetedik érzékszervr l?altbacker Vilmos: - Az emberi vagy a nyuszi orr, az valójában egy kett s szerv. Van egy hagyományos szaglóhám, és van egy fels szaglómez. Ez a fels szaglómez az, ami a fajon belüli kapcsolatokat, a feromonok jelzéseit észleli. Tehát, hogyha például egy nyuszinak egy kísérletben az alsó szaglómezejét kiirtották, akkor nem volt éhes, nem érezte a tápláléknak a szagát, de nagyon jól élt a fajtársai között. Például megfelel szexuális kapcsolatot létesített. Ha viszont a föls szaglómez t irtották ki, akkor elvesztette érdekl dését a másik nem iránt, miközben rendesen tudott táplálkozni. Tehát a két mez különböz funkciókat lát el. Ahhoz, hogy a fajtársnak a szagát észleljük, ahhoz mélyet kell szippantani, és ez a szippantás viszi föl a leveg t az abban lev feromonokkal, molekulákkal. Esti Judit: - Egy ideje nagyon divatos téma a feromon, de valahogy az terjedt el, hogy ennek a szexuális kapcsolatban, a párválasztásban van szerepe. De akkor - ezek szerint - az életünknek nagyon, nagyon sok mozzanatát befolyásolja. Ebb l a nyúl kísérletb l ez derült ki. Altbacker Vilmos: - Van egy saját kísérletünk, amiben a szagoknak dönt szerepe van. Az anyanyúlnak a tápláléka úgy hat a fejl d nyuszira, hogy olyan növényeket fog szeretni, amit az anya fogyasztott - azáltal, hogy a méhen keresztül eléri a fejl d szaglóhámját az a molekula sereg, ami az anyja táplálékából származik. De a mama az anyatejjel, az abban oldott szagok révén megint csak átadja azt, hogy mivel táplálkozott, és minden szoptatás végén belebogyózik a saját fészkébe, miután a kicsik, mint az rültek, elfogyasztják ezeket a bogyókat. Ezekben ott van nemcsak az anya emészt enzim készlete, illetve mikroorganizmus készlete, amivel majd lehet kés bb növényeket fogyasztani, hanem ott vannak azok az illatok is, amivel a mama táplálkozott. Ez t alkalmassá teszi arra, hogy egy erd ben gyorsabban találja meg a táplálékát, mert kiszöszöli a szagok alapján, ez volt az, amit az én mamám is evett. Úgy indult ez az egész, hogy begy jtöttünk nyúlbogyókat, hogy megnézzük, milyen mikroszkópos maradványok vannak benne, és finom boróka illata volt. Aztán egy kísérletben fél évvel kés bb kapta meg a nyuszi azokat a táplálékokat, amiket az anya fogyasztott. Erre majdnem széttépte a tálat, amiben fölkínáltuk neki a táplálékot, a nagy boldogságtól, hogy végre itt van. Újra kellett csinálni az egészet. Fél évet vesztettünk vele, mert nem gondoltuk, hogy ilyen hatalmas reakciót vált ki a nyúlból az, hogy végre itt vannak azok a szagok, amiket valaha megjegyzett, hogy egyszer hasznosítsa ket. Ez az élmény volt az, ami az egész kísérletsorozatunkat elindította tizenkét évvel ezel tt. A nyuszi nemcsak az anya táplálékát tanulja meg ilyen módon, hanem azt is, mib l kell fészket építeni. A fészek egész más növényeket tartalmaz, mint amit az anya megeszik, mert mire az anya a fészket készíti, már minden növényt megevett, ami ehet a környéken - mivel tél végén csinálja ezt. Mégis a nyuszi ezekez a szagokat is megjegyzi, és nem értettük, hogy miért. Egész addig, amíg föl nem n tt, és el nem készítette az els fészkét. Vajon milyen füvekb l? Hát azokból, amit az anyja gy jtött annak idején a fészekkamrába. Vagyis a nyúl sok dolgot tud egyszerre megtanulni ilyen módon 3. A villámfeladatok megoldásai: 1. A papucsállatka és am ba mozgásának megfigyelése 1. Hogy a s r oldat kissé meglassítsa a mozgást, így jobban meg lehet figyelni. 2. Csillókkal. 3. A légutakban, a petevezetékben. 4. Spirális pályán forogva halad el re. 5. Állábakkal. Ezek id szakos sejtplazmanyúlványok. 6. Így mozognak az érpályából kilép fehérvérsejtek (makrofágok). 2. A zöldszemes-ostoros és süt éleszt megfigyelése 1. A zöld szemesostoros az ostorosmoszatok közé tartozik, a süt éleszt a gombák közé. 2. Ostorral. 3. Sejtfal szilárdítja, alakját megszabja; zöld színtestek fotoszintézis; sejtmag örökít anyag hordozója, a sejt biokémiájának irányítója; színfolt fényérzékelés. 4. Fényben autotróf, fototróf, sötétben heterotróf, korhadékev. 5. Lebontó tevékenysége során szén-dioxid keletkezik, ez teszi könny vé a tésztát. B vitamincsaládba tartozó vitaminokban gazdag, ezért élelmiszerként és a gyógyászatban is fontos.

Témazáró dolgozat. A növények országa.

Témazáró dolgozat. A növények országa. Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 3. anyag 2005. december

Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam. 3. anyag 2005. december Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam 3. anyag 2005. december 3/8 anyag, 2. oldal Biológia kétszintű érettségi felkészítő levelező tanfolyam TARTALOMJEGYZÉK Kedves levelező hallgatóink!

Részletesebben

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés

Részletesebben

15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK:

15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: 15. A SEJTMAG VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: vöröshagyma hagymája, kés, csipesz, tárgylemez, fedőlemez, óraüveg, metilénkék oldat, cseppentő, vizes glicerinoldat Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon

Részletesebben

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan

Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan Szövetek Szövet: az azonos eredetű, hasonló működésű és hasonló felépítésű sejtek csoportjait szövetnek nevezzük. I. Hámszövet: A sejtek szorosan kapcsolódnak. Hiányzik a sejtközötti állomány. Feladata:

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra Az élőlények rendszerezése 3. óra A vírusok A prokarióta és eukarióta

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. X. évfolyam 2013/2014

BIOLÓGIA TANMENET. X. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET X. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

Nagy Erika. Biológiából Ötös. 7. osztályosoknak. www.biologia.ws

Nagy Erika. Biológiából Ötös. 7. osztályosoknak. www.biologia.ws Nagy Erika Biológiából Ötös 7. osztályosoknak www.biologia.ws 1 Készítette: Nagy Erika 2009 Társszerző: Kasszán Zsuzsanna MINDEN JOG FENNTARTVA! Jelen kiadványt vagy annak részeit tilos bármilyen eljárással

Részletesebben

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre!

1. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! Megoldás. Egységben az erő! (5p) A következő két szöveg és eddigi tudásod alapján válaszolj a kérdésekre! A mikorrhiza (gomba-gyökér kapcsolat) a növény tápanyagellátásában játszik lényeges szerepet, azon

Részletesebben

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei: 7. évfolyam I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz, a mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői és élővilága.

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság

Részletesebben

Amiket tudni kell(ene)

Amiket tudni kell(ene) Amiket tudni kell(ene) Megfigyelés: A kutató az élőlényt természeti környezetében úgy vizsgálja, hogy nem változtatja meg az életkörülményeket. (nincs beavatkozás) Kísérlet: A kutató a megfigyelt jelenséghez

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta:

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TTMK, BIOLÓGIA INTÉZET ÁLLATTANI TANSZÉK AZ ÁLLATI SZÖVETEK (ALAPSZÖVETTAN) Írta: Dr. Kovács Zsolt Negyedik, javított, bővített kiadás Szombathely

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT Kropog Erzsébet: Biológia 10. (r. sz.:17456) 1. Láthatatlan élővilág 11 óra 1. óra Élet a Marson Fogalmak: Csomópontok:

TANMENETJAVASLAT Kropog Erzsébet: Biológia 10. (r. sz.:17456) 1. Láthatatlan élővilág 11 óra 1. óra Élet a Marson Fogalmak: Csomópontok: TANMENETJAVASLAT Kropog Erzsébet: Biológia 10. (r. sz.:17456) 1. Láthatatlan élővilág 11 óra 1. óra Élet a Marson Fogalmak: életfeltételek, életjelenségek, autotróf és heterotróf anyagcsere, mozgás, szabályozás,

Részletesebben

Emberi test-anatómia/élettanfiziológia

Emberi test-anatómia/élettanfiziológia Emberi test 1 Témák: Mozgásrendszer Légzőrendszer Keringési rendszer Emésztőrendszer Vizeletkiválasztó és elvezető rendszer Szaporodás szervrendszere Belső elválasztású mirigyek rendszere Idegrendszer

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

Származása, elterjedése

Származása, elterjedése Szójabab -Latin név: Glycine max (L.) Merill. -Rendszertani besorolása: - törzs: zárvaterm k -osztály: kétszik ek - rend: Fabales (hüvelyesek) - család: Papilionaceae (pillangós virágúak)/fabaceae - nemzetség:

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 26. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM:

Az ember szervezete és egészsége. Biológia verseny. 8. osztály. 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Az ember szervezete és egészsége Biológia verseny 8. osztály 2014. április 25. A feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc KÓDSZÁM: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. A tápcsatorna szervei

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam Az osztályozóvizsga követelményei: Az osztályozóvizsga írásbeli feladatlap. Az osztályozó vizsgán az osztályzás a munkaközösség által elfogadott egységes követelményrendszer

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 13. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Növénytan tananyag. Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért. Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület, Püspökladány Város

Növénytan tananyag. Képzett fiatalok Püspökladány város fejlődéséért. Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület, Püspökladány Város 1 Növénytan tananyag 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3. Rendszertan 4. Vírusok 8. Prokarióták 9. A növények országa 12. A növényi egysejtűek 12. Gombák 14. Hajtásos növények 18. Moszatok 19. Zuzmók 22. Mohák

Részletesebben

Tartalomjegyzék. A sejt

Tartalomjegyzék. A sejt Tartalomjegyzék A sejt A prokarióta sejt... 2 Az eukarióta sejt... 4 A protoplazmatikus alkotóelemek... 4 Nem protoplazmatikus alkotóelemek... 10 Nukleinsavak... 11 A dezoxiribonukleinsav... 12 A ribonukleinsav...

Részletesebben

BIOLÓGIA tankönyvcsaládjainkat

BIOLÓGIA tankönyvcsaládjainkat Bemutatjuk a NAT 2012 és a hozzá kapcsolódó új kerettantervek alapján készült BIOLÓGIA tankönyvcsaládjainkat Mindennapok Mindennapok MINDENNAPOK TUDOMÁNYA SOROZAT Csigér István Juhász Katalin Vargáné Lengyel

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 28. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Biológia. Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára

Biológia. Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára Biológia Tájékoztató az írásbeli felvételi vizsga feladattípusairól a határainkon túli magyar felvételizők számára Feladattípusok I. Egyszerű választás Ezekben a feladatokban a feltett kérdésekre öt lehetséges

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 27. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. május 22. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ

B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. május 22. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ B I O L Ó G I A ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. május 22. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ Minden feladat megoldását a megoldólapon kell beadnia. A római számokkal jelölt feladatcsoportok

Részletesebben

Az egyes tápanyagok szerepe a növények életében DAMISOL KFT. ALBERTIRSA Ladányi Péter ügyvezető igazgató Az adott év termésmennyiségét és főleg annak minőségét a minimumban lévő tápanyag határozza meg!

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 5. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez

Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez Magyarország élővilága (6. osztály) Segédanyag a sikeres felkészüléshez Erdők élővilága Lombhullató- és tűlevelű erdők fáinak, cserjéinek jellemzői (szervek jellemzése, megporzási módjuk, terméstípusaik,

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

Vírusok. A vírusok általános tulajdonságai, felépítésük: A vírusok eredete: Virion állapot: A vírusok vizsgálata, alakja, mérete:

Vírusok. A vírusok általános tulajdonságai, felépítésük: A vírusok eredete: Virion állapot: A vírusok vizsgálata, alakja, mérete: Vírusok Virológia: - növényekre, állatokra és az emberre patogén vírusok felismerése A vírusok azok vírusok Lwoff francia Nobel-díjas A vírusok felfedezése: Ivanovszkij (1892) dohány mozaikvírus Loeffler

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 16. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A hat évfolyamos gimnáziumokban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre

Részletesebben

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 66 Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja,

Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, Mirigyhám: A mirigyek jellegzetes szövete, váladék termelésére képes. A váladék lehet secretum: a szervezet még felhasználja, excretum: végtermék, ami kiürül. A mirigyváladék termeléshez szükséges anyagokat

Részletesebben

I. A békák élete (7 pont)

I. A békák élete (7 pont) Név: Iskola: Szaktanár:..... Osztály:.... Város:... eti óraszám:....... Kedves Versenyző! A tesztes feladatoknál minden rövid pontozott részre, vagy téglalapba csak egy helyes válasz adható meg, ha két

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 12. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek).

A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). A vérünk az ereinkben folyik, a szívtől a test irányába artériákban (verőerek), a szív felé pedig vénákban (gyűjtőerek). Mivel az egész testünkben jelen van, sok információt nyerhetünk belőle, hisz egy

Részletesebben

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat

9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat 9-1 OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7 8. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

Rendszerezés, evolúció

Rendszerezés, evolúció Redszerezés, evolúció 8. Egyéi vállakozásból részvéytársaság Az egyszerű eukarióták 8.1. Egyszerű eukarióták sokfélesége Miért előyös az örökítőayagot öálló membráal védei? 8.2. A sejt belső membráredszeréek

Részletesebben

Tartalomjegyzék A sejt... 1 27 Az élővilág változatossága... 28 60

Tartalomjegyzék A sejt... 1 27 Az élővilág változatossága... 28 60 Tartalomjegyzék A sejt... 1 27 A prokarióta sejt...1 Az eukarióta sejt... 2 10 A protoplazmatikus alkotóelemek... 2 6 Nem protoplazmatikus alkotóelemek... 7 10 Nukleinsavak... 7 8 A dezoxiribonukleinsav...8

Részletesebben

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus

Részletesebben

Felvételi mintatételek Biológia és Ökológia-Környezetvédelem szakokra. I. A IX-X osztályos tananyagból

Felvételi mintatételek Biológia és Ökológia-Környezetvédelem szakokra. I. A IX-X osztályos tananyagból Felvételi mintatételek Biológia és Ökológia-Környezetvédelem szakokra A) Egyetlen helyes válasszal: I. A IX-X osztályos tananyagból 1. A méhlepényes emlősök melyik rokonsági körében vannak repülő helyváltoztatású

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP TRIFENDER

BIZTONSÁGI ADATLAP TRIFENDER Budapest 2007. október 11. készítmény neve: 1. A készítmény neve: Gyártó cég neve: Biovéd 2005 Kft. 9923 Kemestaródfa, Kemesmáli út 23. telefon: 20/951-81-51, fax: 20/460-41-99 email: bioved@bioved.hu

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 13. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Biológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály

Biológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam TÉMAKÖR TARTALOM Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése A forró övezet élővilága A mérsékelt övezet élővilága

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.3.3

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.3.3 Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 3.3.3 EMELT biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára Célok, fejlesztési

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0513 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű

Részletesebben

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia emelt szint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 22. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

BIOLÓGIA 7. évfolyam

BIOLÓGIA 7. évfolyam A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet BIOLÓGIA 7. évfolyam Rebákné Németh Erzsébet Rebák Sándor TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A biológia középszintű írásbeli érettségik feladatai témakörönként

A biológia középszintű írásbeli érettségik feladatai témakörönként A biológia középszintű írásbeli érettségik feladatai témakörönként A 2004-től 2014. októberéig kiadott 31 feladatsor minden feladata szerepel ebben az összeállításban. Vastag szám jelöli a feladatsor sorszámát

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 11. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Tananyag A bőr és a mozgás (24 óra) A bőr felépítése. A bőr részvétele a szervezet hőháztartásában.

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

BIOLÓGIA OLIMPIA 48. évfolyam 2013/2014-es iskolai év

BIOLÓGIA OLIMPIA 48. évfolyam 2013/2014-es iskolai év BIOLÓGIA OLIMPIA 48. évfolyam 2013/2014-es iskolai év Járási forduló D kategória Az általános iskola 6. 7. évfolyama és a nyolcosztályos gimnázium 1. 2. évfolyama számára Megoldások Gyakorlati elméleti

Részletesebben

Sejtek és szövetek. http://ist-socrates.berkeley.edu/~brandley/courses/ib131l/histo/cartandbo ne/pictures/osteon.html

Sejtek és szövetek. http://ist-socrates.berkeley.edu/~brandley/courses/ib131l/histo/cartandbo ne/pictures/osteon.html II. Sejtek és szövetek http://ist-socrates.berkeley.edu/~brandley/courses/ib131l/histo/cartandbo ne/pictures/osteon.html Sejtbiológia 20. Szerveződési szintek (F) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Fejlesztési

Részletesebben

Biológia-egészségtan Négy évfolyamos gimnázium

Biológia-egészségtan Négy évfolyamos gimnázium Évfolyam Biológia-egészségtan Négy évfolyamos gimnázium 10. kötelező 10. választ -ható 11. 12. Heti óraszám 2 2 2 2 Éves óraszám 72 72 72 62 Érettségi felkészítés heti óraszáma 2 2 Érettségi felkészítés

Részletesebben

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,

Részletesebben

fénymikroszkóp, ember- és békavér-kenet (kész mikroszkópos preparátum)

fénymikroszkóp, ember- és békavér-kenet (kész mikroszkópos preparátum) 8. EMBERI VÉR ÉS BÉKAVÉR ÖSSZEHASONLÍTÁSA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: fénymikroszkóp, ember- és békavér-kenet (kész mikroszkópos preparátum) VIZSGÁLAT: Vizsgálja meg fénymikroszkóp alatt a metszeteket, rajzolja

Részletesebben

B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. május 18. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ

B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. május 18. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ B I O L Ó G I A ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. május 18. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ Minden feladat megoldását a megoldólapon kell beadnia. Az írásbeli felvételi dolgozat egyúttal

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

Kiadó Műszaki MINTA 2012 NAT

Kiadó Műszaki MINTA 2012 NAT TARTALOMJEGYZÉK 3 AZ ÉLŐ RENDSZEREK 8 Bevezetés a biológiába......................................................................................... 8 A biológia területei és kutatási módszerei......................................................................

Részletesebben

A növényrendszertan alapjai biológia tanárszakos hallgatóknak

A növényrendszertan alapjai biológia tanárszakos hallgatóknak A növényrendszertan alapjai biológia tanárszakos hallgatóknak Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu szárazföldi növények PLANTAE Margulis-Whittaker 5

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN NYOLCÉVFOLYAMOS TAGOZAT 7. ÉVFOLYAM A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe A forró éghajlati övezet élővilága

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 26. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Emelt helyi tanterv

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Emelt helyi tanterv BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Emelt helyi tanterv Ez a helyi tanterv az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletben szereplő, az OFI és az MTA együttműködésében létrejött Emelt biológia-egészségtan (3.3.3_emelt_biologia_9-12)

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A biogén elemek 3. óra A víz néhány tulajdonsága 4. óra A lipidek

Részletesebben

Varázslatos vízi világ, mikroszkópos vizsgálat

Varázslatos vízi világ, mikroszkópos vizsgálat Tanári segédlet Ajánlott évfolyam: 7. Időtartam: 45 Varázslatos vízi világ, mikroszkópos vizsgálat BIOLÓGIA VÍZ VIZSGÁLATAI Kötelező védőeszköz: Balesetvédelmi figyelmeztetés: Szúró-vágó szerszámokkal

Részletesebben

Gyakorlati- elméleti rész Feladatok

Gyakorlati- elméleti rész Feladatok BIOLOGICKÁ OLYMPIÁDA 47. ročník školský rok 2012/2013 Obvodné kolo Kategória D 6. 7. ročník základnej školy a 1. a 2. ročník gymnázia s osemročným štúdiom 1. Oldd meg a gyakorlati feladatot! Gyakorlati-

Részletesebben

Ember a természetben műveltségterület Biológia 9. évfolyam

Ember a természetben műveltségterület Biológia 9. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS Ember a természetben műveltségterület Biológia 9. évfolyam TANulóI munkafüzet Készítette: Budaváriné Béres Erzsébet Oláh Zsuzsa 1. A prokarióta és eukarióta egysejtűek 3 2. Az

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz BIOLÓGIA 1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Poligénes v. kantitatív öröklődés

Poligénes v. kantitatív öröklődés 1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé

Részletesebben

V. Fodor József Biológia Verseny

V. Fodor József Biológia Verseny V. Fodor József Biológia Verseny 11. évfolyam Döntő 2014. március 7. I. Erdei kirándulás 10 pont Egy kaposvári általános iskola biológia szakkörös tanulói tanulmányi úton vettek részt. A diákok között

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM IKT eszközökkel támogatott órák Használt taneszközök: BIOLÓGIA 8. (MOZAIK KIADÓ) tankönyv, munkafüzet; filmek, szemléltető eszközök, számítógépek, kivetítő, SDT, Realika,

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Biológia Évfolyam: 7 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

Transzgénikus állatok előállítása

Transzgénikus állatok előállítása Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb

Részletesebben

Rácz Olivér, Ništiar Ferenc, Hubka Beáta, Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar 2010

Rácz Olivér, Ništiar Ferenc, Hubka Beáta, Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar 2010 Kromoszóma eltérések Rácz Olivér, Ništiar Ferenc, Hubka Beáta, Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar 2010 20.3.2010 genmisk6.ppt 1 Alapfogalmak ismétlése Csak a sejtosztódás közben láthatóak (de természetesen

Részletesebben

SLOVENSKÁ KOMISIA BIOLOGICKEJ OLYMPIÁDY IUVENTA BRATISLAVA B I O L O G I C K Á O L Y M P I Á D A 40. ročník - školský rok 2005/2006 O k r e s n é k o l o Kategória D maďarská verzia 6. - 7. ročník základnej

Részletesebben

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. MUTÁCIÓK A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN középszintű érettségi előkészítő

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN középszintű érettségi előkészítő BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN középszintű érettségi előkészítő A gimnáziumban az alap óraszámban megszerzett ismeretek kiegészítése, az elsajátított ismeretek gyakorlati vonatkozásainak kiemelése, valamint a sikeres

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben