53. SZÁM hét

Átírás

1 53. SZÁM hét Szerkesztői gondolatok: Merre tart a magyar agrárium? A magyar agrárgazdaság a hazai GDP-ből 2,5 százalékkal, az élelmiszeripar 2,1 százalékkal részesedik, ez az arány 1989-ben még 13,7 százalék volt. Tavalyelőtt az élelmiszeripari beruházások folyó áron számítva 75,9 milliárd forintot tettek ki, ami az előző évhez képest 11,5 %-os csökkenést jelent. Ezen számok mögött konkrétan a sertés és a szarvasmarha ágazat szereplői körének a folyamatos koncentrálódása, illetve az abrakfogyasztó ágazat hazai visszaesése fedezhető fel. Jelen gazdaságpolitikai helyzetben a spekulatív tőke az árupiaci pozíciók fenntartására törekszik amiatt, hogy az indiai és kínai konjunkturális ciklus megnövelte a piaci igényeket, többek között ezért az élelmiszerek árupiaci spekulációja magas. A hazai ágazati szereplők számára a sertésciklus változása nem új keletű dolog. A sertésciklus jelenlegi hullámvölgyét követően vajon hány gazdálkodó tölti fel az ólakat állatokkal? A tartalékait felélt termelői kör képtelen lépést tartani a globális kihívásokkal, az integráció hiánya a tőke és a kapacitások aránytalanságát eredményezte, a piac és az ágazati szabályozás/szabályozatlanság, az állami támogatások kifizetésének elhúzódása a bizonytalanságot tovább erősítették és erősítik jelenleg is. Az Uniós csatlakozás óta a megszorító intézkedések bevezetését gyakran indokolták Brüsszelre és a Bizottságra hivatkozva, ám az ágazati szereplők határon túli partnereiknél/konkurenciájuknál gyakran tapasztaltak a hazai gyakorlattól eltérő eljárásmódot. Míg hazánk több esetben is szigorúbb szabályozást alkalmaz az Uniós előírásoknál, addig versenytársaink lazább jogszabályi keretek között próbálhatnak helyzetbe kerülni, valamint nagyobb figyelmet fordítanak brüsszeli lobbistáik tevékenységére és hazai fogyasztóik megnyerésére. Összehasonlításként a lengyel, a cseh vagy az osztrák példák elemzését ajánljuk. Hazánkban egyre gyakrabban állítjuk be példaként az osztrákok piacszervezését és piacvédelmi stratégiájukat, az új kihívásokhoz történő gyors alkalmazkodásukat. Februári szakmai napunk résztvevői e témakörrel kapcsolatosan nyílt válaszokat kaphattak az osztrák sertéstőzsde vezetőjétől. Márciusi rendezvényünk (VHT Szakmai napok III ) fővédnöke, Font Sándor véleménye az, hogy csak arra kerülhessen a magyar termék felirat, amelyik minimum 80 %-ban magyar alapanyagból készül. Ezt akár buzdításnak is felfoghatják az alapanyag-termelők, akiknél sajnálatos módon a termeléscsökkenés, valamint a termelési feltételek folyamatos nehezedése tapasztalható. De a dunántúli feldolgozók azzal is szembesültek, hogy a két ország eltérő szabályozási rendszere miatt jelentősen kedvezőbb az osztrák cégekre bízni a hulla-hulladékártalmatlanítást, mint a hazai cégek valamelyikére. Hasonló mértékű megtakarításról számoltak be az állatorvosi költségek összehasonlításakor, illetve a marketingcélú hozzájárulásokkal, amelynek legszembetűnőbb példája az osztrák áruhoz való viszonyulása az egyszerű osztrák vásárlónak. Az osztrákok tudatosan csakis osztrák élelmiszert vásárolnak, még akkor is, ha a magyar vagy más import termék olcsóbb is lenne. Hogy ezt miből tehetik meg, az egy másik kérdés! Reméljük, hogy a magyar út is ebbe az irányba vezet, és a magyar terméknek idehaza is meglesz nemcsak az elismerése, de a fizetőképes kereslete is. 1/29

2 Titkársági híradások: A dioxin botrány is rámutat a jól működő érdekképviselet szükségességére Érdemes néhány mondatban összefoglalni a dioxin botrány okozta helyzetet és egyfajta összegzést készíteni a VHT tagsága, illetve VHT tagsággal nem rendelkező sertéstartók szempontjából. Az agrárium és ezen belül az abrakfogyasztó ágazat számára nem fejeződött be sikeresen az előző év, és az idei év is jelentős mennyiségi és átvételi áresést hozott, holott a boltokban ez a mértékű árcsökkenés nem volt nyomon követhető, maximum a fogyasztás esett vissza. Az év első napjaiban VHT termelői tagjaitól egyre elkeseredettebb jelzések érkeztek az átvételi árak drasztikus %-os csökkenéséről, amely a nagy mennyiségben érkező németországi import és a fogyasztás jelentős mértéke miatt alakult ki. A VHT elnöke és titkára a termelői érdekképviseletekkel összefogva javaslatot fogalmazott meg a szaktárca vezetői részére az ügy mielőbbi megoldása érdekében. (Részletek: hírek) A hónap közepére a VHT az MTI-n keresztül, illetve MAGOSZ-szal közösen megtartott a sajtótájékoztatón hívta fel a helyzet tarthatatlanságára a szaktárca és a közvélemény figyelmét. Az elviselhetetlenül nehéz helyzetben a vertikális összefogásnak, koncentrált érdekképviseleti munkának még nagyobb jelentősége van A VHT vezetése az új Kormánnyal, valamint a felálló szaktárcával azonnal megkezdte intenzív együttműködést az ágazati szereplők megsegítésének mielőbbi megkezdése érdekében. Hiszen a szaktárca előtt igen súlyos kihívások állnak/álltak, mint a takarmányárak drasztikus növekedése, az időjárás világviszonylatú szélsőséges megnyilvánulásai, valamint a belvíz és az egyéb természeti katasztrófák. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ország költségvetése előtt a nemzetközi nyomás miatt is igen jelentős megtakarítási kötelezettség tornyosul. Ebben a helyzetben a vertikális összefogásnak, koncentrált érdekképviseleti munkának még nagyobb jelentősége van. A fentiekben megfogalmazott helyzet miatt az ágazati szereplők jelentős átvételi árnövekedésre számítottak volna, aminek pont az ellenkezője következett be, az átvételi árak tovább csökkentek, illetve ami még súlyosbította a helyzetet: a kialakult dioxin botrány Németországban. Az átvételi árak estek, illetve a sertéshús fogyasztása nagymértékben visszaesett. A hazai termelőknek a bevételeik csökkenése és a költségeik drasztikus növekedése miatti veszteségek tovább nőnek. Az érdekképviseleti munkának egy ilyen helyzetben nem lehet más feladata, mint a veszteségek további növekedésének megakadályozása, illetve a szaktárca számára alternatívákat tartalmazó javaslatok kidolgozása. A szaktárca a VHT eddigi javaslataival egyezően átmenetileg felfüggesztette a németországi sertéshús behozatalát, behozott húsok dioxin vizsgálatát. Az országos főállatorvos a 1/2011. számú, január 19-én kelt határozatát a következő formában módosította a 2/2011. számú határozatával: a felfüggesztés megszüntetését követően minden élelmiszer-vállalkozó, aki friss/fagyasztott sertéshúst, húskészítményt vagy élő sertést vágási céllal tovább-feldolgozási /értékesítési céllal (bármely országból) Magyarország területére hoz, köteles a szállítmány várható érkezése előtt 2 munkanappal bejelenteni az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának. A hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján a kockázatosnak minősített szállítmányból dioxin vizsgálat céljából mintát vehet. A vizsgálatokkal kapcsolatos költségeket az érintett vállalkozónak kell kifizetnie. Az EU szakbizottsága az ágazat kínálati pozíciójának enyhítésére, és az árak növelése érdekében magántárolást hirdetett meg. Ez azonban a hazai érdekképviseletek egyöntetű véleménye alapján elmondható- a magyar termelők termelési pozícióját nem enyhíti, sőt a fialtatások folyamatosan visszaesnek az átadási átlagsúllyal egyetemben. A sertéságazatban dolgozók az elmúlt évtizedekben 2/29

3 jelentős átalakuláson mentek keresztül, amely a takarmányozáson keresztül elvezetett húsminőség javulásához, a nemzetközi versenyképesség erősödéséhez. Ahhoz, hogy ez ne romoljon tovább, azonnali likviditásjavító intézkedésre van szükségük a sertéstartóknak. Láthatólag súlyosbította a likviditási helyzetet az, hogy az ágazatból a bankok az elmúl években folyamatosan kivonták a tőkét a hitelezés teljes körű befagyasztásával, melynek eredményeként a tenyésztői részarány tovább csökkent, így a hazai termelők által kibocsátott állatmennyiség alig haladja meg a hárommilliót. A VHT javaslatai között szerepelt az integrált hizlaltatási rendszer financiális helyzetének megalapozása, amelyet a termelői érdekképviseletek is támogatnak. Nem utolsó sorban ez szinkronban áll a Kormány azon célkitűzéseivel, amely a vidéki munkahelyek növelését, illetve a falvak megtartó erejét hivatott elérni. A VHT az elmúlt hetekben több olyan rendezvényt, sajtótájékoztatót szervezett, amelyre a szaktárca vezetőit, az ágazati érdekképviseletek vezetőit, valamint a szaksajtót hívta meg. Ezeknek az eseményeken a fő céljai közt szerepelt a közvélemény figyelmének a felhívása az ágazat problémáira. A VHT vezetősége ezeken a rendezvényeken is folytatott egyeztetést államigazgatás illetve a szaktárca prominenseivel. Módosult a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek promóciójának támogatásával kapcsolatos pályázati felhívás. A promóciós programok célja egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek (pl. friss és feldolgozott zöldség-gyümölcs, tej és tejtermékek, méz és méhészeti termékek, borok és borszőlőfajták, friss, hűtött vagy fagyasztott húsok, stb.) megismertetése, népszerűsítése és az irántuk mutatkozó kereslet növelése az Európai Unióban (belső piacon), illetve azon kívül (harmadik országok piacán). Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeiről szóló 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 9. -a, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (továbbiakban Vhr.) 16. (4) bekezdése alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által kibocsátott támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó jogerős határozattal rendelkező ügyfelek a megítélt támogatási összeg kifizetésének érdekében kifizetési kérelmet kötelesek benyújtani. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 5/2011. (I. 21.) közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: támogatási rendelet), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) alapján nyújtandó támogatás igényléséről. A VHT a tagságának visszajelzései alapján, illetve a megújult honlapjának látogatottságából úgy ítéli meg, hogy az új stratégiai célkitűzések helyes irányba tartják a VHT tevékenységét. Dr. Németh Antal, valamint Menczel Lászlóné az operatív munkájában nagy jelentőséggel bír a szaktárca vezetőivel, munkatársaival, és a szakigazgatási hivatalok vezetőivel, dolgozóival történő együttműködés, együttgondolkozás, annak érdekében, hogy a vertikum szereplőinek a mindennapi munkáját könnyítse meg, egyszerűsítse le. Ehhez a VHT brüsszeli munkatársa is minden segítséget biztosít. Várjuk a VHT tagjainak további észrevételét, javaslatát. A tagjaink eddigi véleménye alapján a VHT levélben kezdeményezte a Miniszter úrnál a évi támogatások kifizetésének azonnali megkezdését. 3/29

4 A takarmányhasznosítás kiemelt szerepe a sertéskrízis időszakában A takarmányárak drasztikus megemelkedése igen fontossá tette a szakszerű, hatékony és gazdaságos takarmányozási és ezzel összefüggő tartási valamint állategészségügyi feltételek fontosságát. Mindezek a kérdések összefüggenek, mert hideg, széljárta, nyirkos, nem megfelelően szigetelt, és védett termelőterű istállóban az állatok a felvett takarmány energiatartalmát egyrészt nem testtömeg gyarapodásra, hanem testhőmérsékletük stabilizálására fordítják, másrészt könnyebben betegszenek meg /légúti és emésztőszervi megbetegedések / és ezúton csökken a takarmányfelvétel, a korábban felvett és testtömeg gyarapodással hasznosított takarmány kárba vész a hasmenés okozta testsúlycsökkenés ill. az esetleges elhullások miatt. Ezért rendkívül fontos hogy a telepeken alkalmazott tartási, takarmányozási és állategészségügyi technológiákat sürgősen vizsgálják át és minden módosítást javítást, változtatást tegyenek meg az aranyárúvá változott takarmány maximális hasznosítása érdekében. Az épületek takarítottsága, fertőtlenítettsége, a telepek zártsága, idegenszemélyek, idegen járművek, rágcsálók, kutya, macska istállókba, telepre történő bemenetelének megakadályozása a betegségek megelőzését szolgálja. Mindezzel függ össze a parazitózisok, főképpen az emésztőszervi parazitózisok elleni kezelések szakszerű végzése és ellenőrzése. Át kell vizsgálni a telep és főképpen az istállók hőháztartását. Minden hőenergia pazarlást és a levegő állapotát szennyező tényezőt / rések, hibás nyílászárók, szigetelési hibák, pangó, bomló tócsák, elhasználódott, bomló alom, stb./ sürgősen meg kell szüntetni. A takarmány minősége alapvető fontosságú. Nem költségcsökkentő, ha az igényes állománnyal minőséghibás, csökkentett beltartalmi értékű takarmányt csökkentett mennyiségben etetünk, hanem végzetes hiba, hiszen az állomány ezt nem tudja tolerálni, megbetegszik és kétszeres kárt okozunk. Fontos a takarmány minőségének a stabilitása, ezért azt sokkal gyakrabban ellenőrizzük, hiszen ilyen takarmányválságos időben minden érintett fél / takarmánytermelő, forgalmazó, keverőüzem, stb. / hajlamos akár selejt, penészes, nem kellően tisztított, csökkent értékű alapanyagok forgalmazására és bedolgozására!/ Szintén fontos odafigyelni és gyakran ellenőrizni a feletetésre átvett, napi tárolásban lévő, etetésre adagolt takarmányt tároló, hordozó és etető berendezések műszaki állapotát/ meghibásodás, elszórás, takarítatlanság, stb./. A berendezések meghibásodása, de még inkább annak nem észrevétele, késedelmes javítása, nem rendbehozása most duplán bünteti a termelőt. Elkerülhetetlenül fontos, nagyon sok pénzt megtakarító és tulajdonképpen pénzbe sem kerül a dolgozók és vezetők alapos, célirányos, motivációra késztető tájékoztatása, oktatása valamint a telepi fegyelem szigorának állandó fenntartása. Nem szégyen, ha minden vállalkozó, termelésirányító utánanéz a takarmányozási szakirodalomnak, felfrissíti tudását, keresi, hogyan lehet hasznos ötletekkel átgondoltabb szakszerűbb munkával a lehető legkisebbre szorítani a takarmányárak veszedelmes kihívását. Forrás: Dr. Németh Antal 4/29

5 Jogi ki mit tud: Új rovatot indítunk el a titkársági hírek rovaton belül, és ez a jogi ki mit tud. Ezt azért tartjuk fontosnak, mivel a hazai jogszabályi környezet olyan gyors változásokon esik át, amelyet nagyon nehéz lekövetni. Azokat az információkat tesszük közkincsé, akár zanzásitott változatban, amely közérdekre tarthat igényt a tagjaink körében. Hátha ez az új kezdeményezésünk aktívabb együttműködésre, megnyilvánulásra készteti az olvasóinkat, akár olyan formában, hogy jogi ügyekre felhívják a figyelmünket, amelynek utánajárhatunk. Várjuk észrevételeiket, hozzászólásaikat, tapasztalataikat. Jelen témánk aktualitását az adta, hogy értesüléseink szerint az NAV akkor is vizsgálhatja a vagyoni helyzetünket, ha azt nem is tudjuk, nem is gondoljuk. 1. Fiktív szerződés alapján kiállított fiktív számla FIKTÍV SZÁMLÁK, SZERZŐDÉSEK A fiktív szerződés és a szerződés alapján kiállított számla lényegében azt jelenti, hogy az adóhivatal nem fogadja el a szerződés alapján elvégzett gazdasági esemény megtörténtét, vagy azt állítja, hogy a gazdasági esemény ugyan megtörtént, de azt nem a vállalkozó, megbízott, alvállalkozó végezte el, azaz az ügylet nem a szerződéses felek között jött létre. Elöljáróban csak annyit, hogy senki sem gondolná, hogy mennyi akár valóságban megtörtént gazdasági eseményre lehet az adóhivatal elgondolása alapján ráhúzni annak fiktív voltát! 2. A leginkább érintett vállalkozások Kiemelten ellenőrzött vállalkozások: Építőipari vállalkozások, Őrző-védő vagyonvédelmi vállalkozások. Az átlagon felül érintett vállalkozások: Fuvarozó cégek, Informatikai cégek, Munkaerő toborzó, kölcsönző cégek. Egyéb vállalkozások: Amely vállalkozások több szinten vesznek igénybe alvállalkozókat; a bevételhez képest alacsony költséggel dolgozó, de alacsony adófizetési kötelezettséget kimutató vállalkozások. 3. Honnan lehet tudni, hogy fiktív számlákat kereső adóellenőrzést kapott a vállalkozásunk? A fiktív számlák felderítésére (és annak kapcsán adóhiány megállapítására) irányuló adóellenőrzés fajtája első körben (ami sokszor elmarad) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló adóellenőrzés, de mivel ezen ellenőrzési típus adóhiány megállapítást nem tehet, tehát csak számláink és szerződéseink vizsgálatát végzi el és esetlegesen bírságol, ezért ezt követően ÁFA adónemre irányuló bevallások utólagos ellenőrzését rendeli el az APEH. Sok esetben ráadásul ez az ellenőrzés kapcsolódó ellenőrzésként jelenik meg, tehát egy másik vállalat számláinak vizsgálata közben. Gyanús lehet, ha nem teljes évet hanem bizonyos időszakot vagy meghatározott időszakokat vizsgál az adóhivatal (pl.: 2007 január-márciusig, 2007 szeptember-októberig). De amiből egyből tudni lehet, hogy fiktív szerződések és számlák felderítését célzó adóellenőrzésről van szó, az adóellenőrzés konkrét irányultsága az adóellenőrzés kezdetén papíron kiküldött, vagy a személyes megjelenés során személyesen, vagy írásban feltett konkrét kérdések irányultságából biztosan meg lehet mondani. 4. Milyen kérdéseket tesz fel az adóhivatal és az adóellenőr, amelyből 100%-ban megállapítható, hogy fiktív számlák ellenőrzését célozza az adóellenőrzés? Az adóhivatal az összekészítendő és részükre átadandó iratok körében az ellenőrizendő időszak tekintetében csak meghatározott cégekkel kapcsolatos iratokat kér be! Az egyes szerződések teljesítésével kapcsolatosan általános, de konkrét kérdéseket tesz fel az adóellenőr (pl.: Hogyan és mikor kerül kapcsolatba az XY Kft-vel?; Kivel és milyen formában tartotta a kapcsolatot?, Meg tudja-e adni a nevezett személy jelenlegi elérhetőségeit? Készülte írásos szerződés, teljesítésigazolás? Az egyes szerződések teljesítésével kapcsolatban speciális és kifejezetten konkrét kérdéseket tesz fel a revizor (ez minden iparágban, tevékenységi fajtában más lehet). (pl.: Az XY munkánál ki volt az alvállalkozója? Hol található a Miskolci Áruház, ami az őrzés tárgya volt? Hány m2-t kellett őrizni? Nevezze meg a személyeket, akik az őrzési feladatot elvégezték? Hogyan győződött meg az XY Kft törvényes működéséről? 5/29

6 A mellékletben egy biztonsági vállalkozással kapcsolatosan illetve egy építőipari vállalattal kapcsolatos esetlegesen felmerülő kérdéseket tölthet le. Ezen kívül az egyes szerződések szerződési pontjai és jellege alapján rengeteg további célzott kérdés tehető fel. A kérdések két elméletbeli szerződéssel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket tartalmazzák. 5. Mi szúrja az APEH szemét a leginkább? Önnél rendben lenne? Az alvállalkozói további alvállalkozók (akár több szinten) részére adják tovább a munkát. Az alvállalkozói, ha az APEH idézi őket nem fellelhetőek, felszámolás alatt állnak, vagy a szerződéses kapcsolat óta (többszöri) tulajdonosváltozás történt. Hiányoznak a munka elvégzését igazoló hiteles dokumentumok (a szerződés és a teljesítésigazolás kevés). Az alvállalkozónak nem volt elegendő munkavállalója a munka elvégzéséhez. Az alvállalkozó nem ad be adóbevallást. Minden számla kiegyenlítése készpénzben történik. 6. Milyen kimenetele lehet, ha az NAV megállapítja a szerződés fiktív voltát? Ha egy szerződés fiktív voltát állapítja meg az adóhivatal, akkor az ahhoz kapcsolódó összes számla beállítása a könyvelésbe sem helytálló. És ez igaz a legtöbb esetben a szerződéses partner összes szerződésére és számlájára is. Általában ezen szerződések értéke több millió vagy több tízmillió forintos nagyságrendű, amelyből az ÁFA és TAO fizetési kötelezettséget visszaszámolva könnyedén több tízmillió forintos adóhiány és a hozzá kapcsolódó minimum 50%-os adóbírság és késedelmi pótlékfizetési kötelezettség kerülhet megállapításra. Ez sok cég tevékenységének a végét is jelent(het)i. A fiktív számlák szerepeltetésével kapcsolatos másik nagy probléma a büntetőjogi felelősség, amely több jogszabályhely alapján is könnyedén megáll ilyen esetben, ha az ügy nincs megfelelően képviselve! Eddigi tapasztalatink alapján, aki megfelelő gyakorlatú és szaktudású képviselő nélkül próbálta az adóhivatal előtt igazát megvédeni mindenkinél adóhiány került megállapításra. Ez a mi tapasztalatunk olyan esetekben, akik ügyükkel kapcsolatban hozzánk fordultak, de úgy döntöttek legalább jegyzőkönyvig vagy határozatig megpróbálják ügyüket képviselni, amely azért a legrosszabb döntés, mert akár egyetlen a cégvezető szemében súlytalannak tűnő rossz válasz az adóhivatali keresztkérdésekre akár végzetes lehet az adóellenőrzés kimenetelére. 7. A cégvezetők 90%-a mégis miért veszi félvállról ezen ellenőrzéseket, milyen kifogásaik vannak? Minek vegyek igénybe szakértőt, megvan az aláírt szerződésünk, ami minden jogszabálynak megfelel és még teljesítési igazolásom is van. Miért kellett volna nekem a szerződés aláírásakor illetve a szerződés fennállása alatt ellenőriznem, hogy az alvállalkozó rendelkezik a munka elvégzéséhez szükséges feltételekkel, illetve, hogy ad-e bevallást, fizet-e adót? Mit érdekel engem, hogy kivel végezte, végeztette el az alvállalkozó a rábízott munkát. Majd ha meglesz a jegyzőkönyv. A könyvelő megtiltotta, hogy ügyvédet vegyek igénybe. Természetesen megértjük a kifogások azon részét, hogy megvan a szerződés a teljesítési igazolás, ami jogszabályoknak megfelelő. Talán még az alvállalkozó is bemegy nyilatkozni az adóhivatalba, de nem győzzük hangsúlyozni, hogy az adóhivatal, ha nincs a gazdasági esemény minden részlete megfelelően dokumentálva, vagy az alvállalkozó össze-vissza nyilatkozik, megvan az a joga az Adózás rendjéről szóló törvény (adóhivatal általi alkalmazása) szerint, hogy ne fogadja el a szerződést. Mint ahogy sokszor láttuk adóellenőrzéseknél, a bizonyítási teher megfordul, tehát ha az APEH azt mondja, hogy az ügylet fiktív, minden erőnket az ellenkező bebizonyítására kell fordítanunk, különben be kell fizetni az adóhányt. Forrás: Dr. Vilmányi Ügyvédi iroda 6/29

7 Brüsszeli híradások: A DG-Agri Szakértői Munkacsoportjának i Kibővített sertésbizottsági üléséről Résztvevők: Hoelgaard igazgató, DG-AGRI szakágazati témavivői, a Bizottság képviselői, a Tagországok képviselői a húsipar képviselői, a kereskedelem képviselői, a sertéstermelő tagállamok érdekvédelmi szövetségeinek képviselői. Termelési előrejelzéseket, és a jelenlegi piaci helyzet a Copa részéről Tavares elnök tartotta. Emlékeztetett mindenkit a tavaly decemberi ülésről, amikor elhangzott, hogy a napirendbe egyéb pontokat is fontos lenne belevenni, mint a megnövekedett gabona költségeket, beleértve a GMO és állati fehérje körét is. Emellett a kereskedelem árleszorító, domináns szerepével is foglalkozni kell, szintúgy, mint az állatjóléti kérdésekkel, vagy a üvegház-effektus állattenyésztést érintő kérdéseivel. A Bizottság álláspontját K. Sprenger fogalmazta meg: az árak nagyon alacsonyak jelenleg is még, gyakorlatilag 2009 óta folyamatosan csökkentek, majd a dioxin botrány tovább rontotta a helyzetet. Jelenleg 67 ezer tonna igény futott be a sertés-magántárolásra. Többékevésbé áll az a megállapítás, hogy a korábban alaptételként számon tartott sertésciklus ma már nem létezik, a piacot más inputok mozgatják. A mostani előrejelzés azt mutatja, hogy 2011-ben nem lesz alacsony a kínálat. A vágási adatok is a lassú, de folyamatos emelkedést mutatják. A sertéstartó gazdaságok száma folyamatosan csökken, miközben a tartott sertések darabszám telepenként nő. A kocaállomány csökken, azonban a nevelt malacok száma nő, ez a produktivitást mutatja. A gabonaárak az egekben járnak, 2009 óta folyamatos az áremelkedés. A Bizottság is tudatában van annak a ténynek, hogy 2010 közepe óta semmilyen jövedelem nem képződött a szektorban. Az európai árak nagyon közel vannak a globális árakhoz, ez igaz a brazil és amerikai árakra is. Ebből a szempontból vizsgálva a Bizottság tanulsága, hogy árban legalábbis versenyképesek vagyunk. Az árelőrejelzésünk egyértelmű áremelkedést mutat már a nyárra is. Hoelgaard igazgató összegzésében kiemelte, hogy a gabona piacán nem valószínű visszarendeződés, de ez globálisan is igaz, tehát mindenkit érint, nem csak az EU-t. Ami szintén nem kedvező az a Dollár Reál - Euró váltása, hiszen a túl erős Euró rontja az EU versenyképességét. Tavares/COPA véleménye az, hogy az öreg kontinensen előállított termékek jobbak, mint a versenytársaké, azonban a termelési költségek magasabbak. A jogi szabályozás és a sokkal szigorúbb követelményrendszer miatt ez torz versenyhelyzetet eredményezett. Úgy tűnik, hogy globális termelőkhöz képest jelentősen magasabb költségeink a jövőben sem változnak. Szintén megoldást kell találni GMO zéró tolerancia, és állati fehérje visszavezetésének megoldására. Picara/FEFAC: két fontos aspektusként nevezte meg az árak volatilitását, illetve az átláthatatlanságok. Mindkettőnél fontos a spekuláció jelensége, amely árt a szektornak. GMO esetében osztja a COPA véleményét, miközben bírálja az EU jelenlegi jogi szabályozását, mivel az nem következetes. Bio-üzemanyag esetén szintén nem egyértelmű, és pontos a jogrend. Hoelgaard egyetértett a GMO témában tapasztalható hátrányos helyzetünkre, azonban jelezte, ez tagállami kompetencia, melynek során azok látszanak felülkerekedni, akik nem fogadják el a GMO térhódítást az EU-ban, hivatkozva a társadalmi ellenkezésre. Éder T./CIAA/Clitravi kifejtette, hogy hatékonysági problémák nagyon jelentősek a sertésszektorban. A termelési lánc egészében komoly probléma a kereskedelem erőfölénye. Példaként említette a hibás üzenetet küldését a termelők részére, ami a gyakorlatban az ár leszorítását eredményezi. 7/29

8 A húskereskedők képviselője egyetértett többnyire az előtte szólókkal, és jelezte a Bizottságnak, hogy WTO és bilaterális tárgyalások során ne térjenek el a 2008 nyáron kialakított mandátumtól. A Copa szerint a nagy szupermarketek kérdésköre nagyon fontos. Ez nagy kiegyensúlyozatlanságot jelent a szektornak. Emellett egyetért a kereskedelmi tárgyalások veszélyével. A Bizottság egyetért abban is, hogy az árak váltakozása leginkább a spekulációnak köszönhető. De emellett más faktorok is vannak, mint a gyenge termés, a természeti katasztrófák, stb. mindenki helyesen látja a problémák halmazát, azonban generális megoldásokkal nem szolgált. A szupermarketekkel kapcsolatban elmondta, hogy bár természetesen nem szimpatikus az erőfölénnyel való visszaélés, ez azonban mindig a fogyasztóknak kedvező helyzetet eredményez. Bátorítják a termelői csoportosulások szerveződések kialakulását, hiszen így válhatnak erős tárgyalópartnerré a jövőben. A bizottsági ülés következő szakaszában a Bizottság ismertetett 2 olyan lehetséges területet, mely opció lehet a jövedelmek stabilizálására: a 73/2009 EC rendelet (a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról). A 68. paragrafusa szerinti támogatások lehetséges alkalmazásnak általános szabályai: A tagállamok az e fejezetben megállapított feltételekkel nyújthatnak különleges támogatást a mezőgazdasági termelők részére. A következő intézkedések céljára vehető igénybe: a mezőgazdasági termelés különös típusai, amelyek környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából bírnak jelentőséggel. A mezőgazdasági termékek minőségének javítása, a mezőgazdasági termékek forgalmazásának javítása. A magasabb szintű állatjóléti előírások gyakorlati megvalósítása, v. további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységek, Lásd teljes rendelet: Mint ismeretes, ezen eszközök jelenleg is alkalmazhatóak a fentiekben vázolt eseteknél, erről a tagállamok dönthetnek önálló jogkörben, a rendeletben meghatározott feltételek betartásával. Közös Alapok és Jövedelembiztosítás. Ez a rendszer egy jelenleg is létező támogatási forma, mely a termelők védelmét szolgálhatja, mely a kockázatmenedzsment alá tartozik. Ezt a támogatási formát a KAP is meg kívánja tartani, ez megtalálható a Bizottság által a közlemúltban kiadott anyagban. Ezek szerint kockázatkezelési eszköztárat kell hozni a jövedelmekkel kapcsolatos bizonytalanságok és a piaci volatilitás hatékonyabb kezeléséhez, amelyek gátolják a mezőgazdasági ágazat versenyképességét fokozó beruházások végrehajtását. A szóban forgó eszköztár a tagállamok rendelkezésére állna a termelési és jövedelmi kockázatok kezeléséhez; ide tartozik például a WTO új zöld doboz kritériumaival összhangban álló stabilizációs eszköz, valamint a biztosítási eszközök és a közös alapok kiemelt támogatása. Az újonnan bevezetett eszközök esetében gondoskodni fognak a KAP más eszközeivel különösen a piaci eszközökkel való összhang biztosításáról. Hosszabbítás a magyar támogatási programnak: a Bizottság lehetővé tette, hogy hazánk az év végéig legfeljebb 15 ezer euró értékű támogatást nyújtson a gazdasági válság következtében nehéz helyzetbe került mezőgazdasági termelőknek. A Bizottság úgy véli, hogy a támogatás időtartamának kitolása, mely első körben tavaly januárban kapott zöld utat, teljesíti annak az ideiglenes keretrendszernek a feltételeit, amely a vállalkozások pénzforráshoz való hozzájutását segíti a gazdasági válság alatt. Végelszámolás alatt álló cégeket sem lehet kizárni a támogatási körből. A mezőgazdasági támogatásokról szóló uniós szabályokban nincs olyan előírás, amely a végelszámolás alatt álló termelőket kizárná a támogatási jogosultságból vélekedett csütörtökön ismertté vált indítványában az Európai Bíróság főtanácsnoka. A magyar vonatkozású ügy előzményéhez tudni kell, hogy Bábolna Zrt ben uniós mezőgazdasági és hozzá kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást kapott. Miután kiderült, hogy a 8/29

9 cég szeptember 1-je óta végelszámolási eljárás alatt áll, az illetékes magyar hatóságok visszavonták a tagállami hatáskörben kiosztott kiegészítő nemzeti támogatást, mivel a magyar jog tiltja támogatás nyújtását végelszámolás alatt álló cégeknek. A Bábolna Zrt. azonban pert indított a támogatás visszavonása miatt, arra hivatkozva, hogy álláspontja szerint az uniós és a nemzeti mezőgazdasági támogatások az EU közös mezőgazdasági politikájára tekintettel egy egységes rendszert alkotnak, amelyben a támogatási feltételek sem térhetnek el. Márpedig a magyar cég szerint az uniós mezőgazdasági támogatás nyújtásának nem feltétele az, hogy az érintett vállalkozás ne álljon végelszámolás alatt. Jan Mazák főtanácsnok csütörtöki indítványában úgy vélte, hogy a nemzeti kiegészítő támogatások az uniós mezőgazdasági-támogatási rendszer szerves részét képezik, ezért azok a Bizottság eltérést lehetővé tevő engedélyének hiányában ugyanolyan feltételek mellett nyújthatóak, mint az Unió költségvetéséből finanszírozott támogatások. A főtanácsnok ezzel összefüggésben állapította meg, hogy a releváns EU-szabályokban nincs olyan előírás, amely a végelszámolás alatt álló termelőket kizárná a támogatási jogosultságból. A termelők tehát a végelszámolási eljárástól függetlenül jogosultak maradnak a támogatásra akkor is, ha a kérelem benyújtásakor még jogszerűen és ténylegesen működnek, de a kifizetés előtt megszüntetik a tevékenységüket. Lezárult az első átfogó vita a közös agrárpolitika jövőjéről. Hétfőn befejezték a tagországok mezőgazdasági miniszterei a többfordulós vitát az Európai Bizottság tavaly novemberi közleményéről, ami a közös agrárpolitika jövőjével foglalkozik. A magyar EU-elnökség most tanácsi következtetéseket készít elő abban a reményben, hogy azokra márciusi ülésükön rábólintanak majd a miniszterek. Minimális GMO lehetne a külföldről hozott állati takarmányban: a tagállami szakértők lehetővé tennék, hogy az importált állati takarmány minimális mennyiségű génmódosított anyagot tartalmazzon. Az Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság keddi ülésén a tagállami szakértők zöld utat adtak annak az európai bizottsági javaslatnak, amely lehetővé tenné, hogy az EU-ba behozott állati eledelben a génmódosított organizmusok (GMO) aránya elérje a legfeljebb 0,1 százalékot. A rendelkezés nem terjed ki az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekre. Tizenkilenc tagállam szavazott igennel (Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország és Nagy-Britannia), heten pedig nemmel (Ciprus, Görögország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország és Szlovénia), Luxemburg pedig tartózkodott. A tagállamoknak mostantól kezdve három hónapjuk van arra, hogy jóváhagyják vagy elutasítsák a szakértők döntését. Abba, hogy a rendelkezés életbe léphet-e, még az Európai Parlamentnek is beleszólása lesz. A környezetvédők azonban már most veszélyes új precedensről beszélnek, és úgy vélik: az intézkedés veszélyes és szükségtelen, emellett véget vet annak a zéró tolerancia jegyében fogant politikának, melyet az EU eddig az engedély nélküli GMO-k ügyében folytatott. Forrás: Endrődi György, VHT Brüsszeli Iroda 9/29

10 A magántárolás végső adatai Mint ismeretes, a korábban dioxin-botrány miatt - bevezetett sertés magántárolás felfüggesztésre került visszamenőleges hatállyal. Ez alapvetően azt jelenti, hogy a 02/22 utáni igényeket automatikusan visszautasítják. A Bizottság adatai szerint mindösszesen 139 ezer tonna igény futott be, melynek több mint 60%-a német, spanyol és dán igénylés (28%-21%-13%). Vágósertés-piac jelenleg kiegyensúlyozottnak tűnnek az árak és a vágási mennyiségek is. A németek nem változtattak az áraikon, így az ár 1,336 volt. Úgy tűnik, hogy a dioxin-botrány miatti sokk végleg a múlté. Emellett a francia és spanyol árak tovább emelkednek, utóbbi 1,67, míg előbbi 1,468. Érdekesség, hogy a tagállamok viszonylatában Ausztria alacsonyabb felvásárlási árral büszkélkedhet 1,31, mint Dánia 1,422. Elemzők szerint a magántárolás következtében kivolt mennyiség stabilizálta a piacokat, nem várható árcsökkenés sehol. Tőzsdei gabona- árak: Takarmánybúza Takarmánykukorica -$/t -$/t Ft/t Matif (Euro) , MAR Ft/t 2011 MAJ 235,00 247, AUG 236,25 216, CBOT(USD) ,32$ 2011 MAR MAJ 289,57$ 297,69$ JUL 290,65$ 308,89$ SZEP 319,73$ ,78$ BÁT (Ft) 2011 MÁJ , AUG 197, , CBOT Szójabab ár (USD) 2011 MAR 502,42$ MÁJ 505,27$ JUL 507,75$ AUG 503,34$ A DG-Agri Szakértői Munkacsoportjának i kibővített Sertésbizottsági üléséről A Copa részéről Tavares elnök elmondta, az árak javultak a legutóbbi bizottsági ülés óta, ez azonban messze nem jelenti azt, hogy a költségek messze ne haladnák meg a bevételt. A takarmány ára továbbra is csúcson van, a kereskedelem nem hárítja át a fogyasztókra a költséget. A Bizottság részéről K. Sprenger általános tájékoztatója a jelenlegi helyzetről. Mindeddig 144 ezer tonna igényt fogadott el a Bizottság magántárolásra, ennek nagyobb része a 90 napos periódust választotta. 28% Németországból, 19% Spanyolországból, 12-10% pedig Dániából és Hollandiából futott be. Magyarország 2%-a összesen 2555 tonnát jelent. Az árak érezhetően emelkedtek a 3. Heti mélypont óta jelenleg magasabbak, mint az előző 4 év ilyen időszakbeli árai. Ugyanez igaz a malacárakra is. Hoelgaard igazgató összegezte az elhangzottakat. Elmondta, hogy két egyéb mozzanat is volt az utóbbi egy hónap során. Az EFSA újabb engedményeket tett lehetővé GMO témában, tagállami elfogadás még várat magára. 10/29

11 Az Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság ülésén a tagállami szakértők zöld utat adtak annak az európai bizottsági javaslatnak, amely lehetővé tenné, hogy az EU-ba behozott állati eledelben a génmódosított organizmusok (GMO) aránya elérje a legfeljebb 0,1 százalékot. A rendelkezés nem terjed ki az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekre. Tizenkilenc tagállam szavazott igennel (Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Írország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország és Nagy-Britannia), heten pedig nemmel (Ciprus, Görögország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország és Szlovénia), Luxemburg pedig tartózkodott. A tagállamoknak mostantól kezdve három hónapjuk van arra, hogy jóváhagyják vagy elutasítsák a szakértők döntését. Abba, hogy a rendelkezés életbe léphet-e, még az Európai Parlamentnek is beleszólása lesz. Több tagország jelezte, hogy csak abban az esetben lehet teljesen hasznosnak tekinteni a magántárolást, ha a raktározott mennyiség nap múlva nem az EU piacon jelenne meg, hanem exportálni lehetne. Lengyel kérés volt a Tanácsi ülésen, hogy gyorsítsák meg az állati eredetű fehérjék visszavezetésére irányuló folyamatokat a takarmányláncba. Nagyon lényeges elemnek tekinthető, hogy a szektor szerveződését mennyire fontosnak és követendőnek tartotta minden piaci képviselő. Ez a szervezettség értendő termelői szinten, szövetkezeti szinten, vagy interprofesszionális szervezetek szintjén is. Göttingeni Egyetem professzora, L. Theuvsen Versenyképesség a sertésszektorban. Az utóbbi 20 évben sok minden változott a legnagyobb előállítók ranglistáján. Kína továbbra is első, termelése megduplázódott. A legnagyobb javulást természetesen Brazília produkálta, illetve Vietnám. Agrimer Intézet Franciaország, Y. Trigaro - Az EU sertésszektora az ár és ár-volatilitás kereszttüzében. Állatjólét DG-Sanco a Bizottság képviselője a következő fontos jövőbeni aspektusokra hívta fel a figyelmet: 2013-ra meg kell felelni a rendelet értelmében a nagyobb, csoportos tartású kocaférőhely kötelezettségnek. Itt a tyúkketrec párhuzamot említette, ami azt is jelenti, hogy erőteljes inspekció várható. Ivartalanítás témában ismert a Brüsszeli deklaráció, melyet sok szervezet írt alá. Üdvözölte a dokumentumot. Állatjóléti indikátorok a jövőben meghatározásra kerülhetnek, azonban itt rengeteg objektív egyeztetésre és tudományos munkák beemelésére van szükség. Állatszállítás rendeletet végső formába öntik. A WTO, Mercosur mindkét témakört erősen technikai jelleggel mutatott be a Bizottság. Mint ismeretes, jelenleg sertés-vonalon ez nem olyan égető kérdés, mivel az állategészségügyi státusz EU-n kívül kizárja az importot. A jövőben, ha ez az akadály elhárul, pl. Brazília részéről, akkor komoly veszélybe kerülünk. Állati eredetű fehérje visszavezetése 2001 óta, a BSE miatt van tilalom, azóta a BSE helyzet jelentősen javult, az észlelt megbetegedések drasztikusan csökkentek, csak nem-kérődzők (Sertés, baromfi, hal) takarmányozásáról lehet szó, a kannibalizmus kizárásával, kérődzőknél nem várható semmiféle puhulás, a Bizottság javaslata április-május magasságában várható. Forrás: 2011/03/05 11/29

12 Hírek innen-onnan: Leginkább a forráshiány nehezíti a sertéstenyésztők helyzetét Ezekben a hónapokban leginkább a forráshiány nehezíti a sertéstenyésztők helyzetét, ebben egyetértettek Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, és a Vágóállat és Hús Szakmaközi Terméktanács (VHT) csütörtöki fővárosi szakmai fórumán résztvevő sertéstartók. A pénzhiány miatt ugyanis az állattartók nem tudnak magas áron takarmányt vásárolni, és egyéb költségeiket, például az energiaszámlákat is csak nehezen tudják fedezni, így sorra számolják fel a sertéstartó telepeket. A mezőgazdasági bizottság elnöke néhány hónapos kitartásra biztatta a jelenlévőket, mondván, hogy az év második felétől a prognózisok szerint áremelkedés várható ebben a piaci szegmensben. Jelezte azt is, hogy a kormány szeretne létrehozni egy agrárbankot, de a pénzintézet megalapításának legfőbb akadálya ma még ugyancsak a pénzhiány. Az esetleges áthidaló megoldásokat - például a takarékszövetkezetek bevonásának lehetőségét - keresik a szakértők. Font Sándor - a VHT és a Magyar Állatorvosi Kamara közös rendezvényén - utalt arra is, hogy a kormánynak a napokban bejelentett makrogazdasági egyensúly-javító lépései éppen azt célozzák, hogy az államadósság érezhető csökkentésével, belátható időn belül lazítani lehessen az ország külső pénzügyi függésén, és a demográfiai helyzeten. A Fideszes szakpolitikus megemlítette: tudomása szerint a vidékfejlesztési tárca mintegy 25 milliárd forintos többletforrást szeretne az állattartók rendelkezésére a gondok enyhítésére bocsátani. Hozzátette: az állattenyésztés és a növénytermesztés korábban megbomlott egyensúlyát mindenképpen célszerű javítani, növelve a mezőgazdaságon belül az állattenyésztés részarányát. Emlékeztetett: tíz év alatt egymillió munkahely - ebből ezer a mezőgazdaságban - csak akkor hozható létre, ha a kézi munkaigényes ágazatokat fejlesztik. Emellett sikerülhet az országban a korábban elvesztett belpiaci pozíciókat visszaszerezni. Például akkor - mutatott rá -, ha a magyar húsfeldolgozók a továbbiakban nem használnak esetenként nagy mennyiségű külföldi alapanyagot. Potori Norbert az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa arról beszélt, hogy a takarmányárak drasztikus növekedése mögött világpiaci folyamatok állnak, például az élelmiszerek általános drágulása, az olajkrízis, a logisztikai problémák, illetve a tőzsdei derivatív ügyletek számának felfutása. A magyar állattartók képviselői a rendezvényen az MTI-nek elmondták, hogy lehet takarmányt venni, csak olyan magas ára, amit nem tudnak kifizetni. Németh Antal a VTH elnöke pedig arról beszélt, hogy a takarmányok összeállításakor a receptúra betartása azért fontos, mert csak szennyezésmentes takarmánnyal lehet jó eredményeket elérti az állattartásban. Forrás: MTI Döntött a kormány az Agrár Széchenyi Kártya bevezetéséről Az Agrár Széchenyi Kártya indulásával a mezőgazdasági szereplők régi törekvése válik valóra. A kormány második akciótervének fontos célkitűzése, hogy a Széchenyi Kártya Programot kibővítse, ezzel is támogassa, megerősítse a családi gazdaságokat, a kis- és középvállalkozásokat. A kormány a hazai agrárgazdasági szereplők pénzügyi helyzetének javítása érdekében, valamint a gazdasági válság és az elemi károk által leginkább sújtott őstermelők, családi gazdaságok megsegítéséért kiterjesztette a Széchenyi Kártya Programot az agrárágazatban működő kis- és középvállalkozásokra is. A Kártya indulásakor kedvezményes folyószámlahitel érhető el. A hitel felvételt az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány /AVHGA/ kezességvállalása segíti, az éves kezességvállalási díj 50 %-át az állam átvállalja a de minimis támogatások figyelembevételével. A támogatottak köre a Kártya folyószámlahitele az agrárágazat egészét felöleli. (mezőgazdasági termelés, - feldolgozás, - forgalmazás valamint vadászat, halászat, erdészet). Azok a vállalkozások és természetes személyek (többek között őstermelők, családi gazdálkodók, kistermelők) igényelhetnek kedvezményes hitelt, akik megfelelnek a kis- és középvállalkozások jogszabályban meghatározott feltételeinek. A hitel összege minimum 500 ezer Ft és maximum 25 millió Ft lehet. A támogatás a teljes hitelösszegre és a teljes futamidőre évi 2 százalékpont kamattámogatás. A Folyószámlahitel futamideje 3 év, típusa szabad felhasználású hitel. A kormány döntésével csökkenthetőek a kisvállalkozások versenyhátránya. Mérsékelhetőek lesznek a hazai mezőgazdasági KKV-k finanszírozási költségei. Kisebbek lesznek a nagyvállalatok és a KKV-k hitelei közötti tényleges kamatszint különbségek. Bővülnek a hitelintézetek által túl kockázatosnak tartott agárágazati mikro- és kisvállalkozások támogatási lehetőségei. 12/29

13 A támogatás segíti a vidéki munkahelyek megőrzését, a további munkahelyteremtést, biztosítva ezzel több száz mezőgazdaságban tevékenykedő család megélhetését. A tervek szerint első félévében indul a program. Forrás: kormany.hu Jelentős drágulás előtt a hús Mindenki biztosra veszi, hogy idén tovább drágul a hús, mivel az előállítás költségek is növekednek. A drágulás legfőbb oka, hogy jelentősen növekedni fognak a takarmányárak. A szántók nagy része még most is víz alatt van, és rosszul teleltek a gabonafélék ezek előrevetítik a magasabb takarmányárakat. Az első, vagy a második negyedévben mindenképpen megjelenik a fogyasztói árakban is a drága takarmány és a termelői, feldolgozói költségek növekedése, állítják szakemberek. Legföljebb elodázhatjuk néhány hónappal az áremelkedést, de el nem kerülhetjük. A szakemberek többsége nem bocsátkozik jóslásokba a drágulás mértékét illetően, de van, aki húsz százalékra teszi. - Az ország nagy részén belvíz van, biztos, hogy drágulni fognak idén a takarmányok - véli Rácz Károly jáki gazdálkodó, aki sertéstenyésztéssel is foglalkozik. - Mi viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem vásároljuk, hanem saját magunk állítjuk elő a takarmányt, de tavaly ősszel a mély, sáros talajon dupla annyi üzemanyag fogyott, mint más években viszonylag jó évünk volt, jó árakat kaptunk még 2009 első felében is, akkor forintos élősúly-áron tudtuk eladni a sertést. Utána leestek az árak, most 290 forint plusz áfa az átvételi ár. Tavaly aratáskor még ezer forint körül lehetett a takarmánybúza, árpa tonnáját beszerezni, azóta az árak elszabadultak. Most nyolcezer forint körül van a búza mázsája, a kukoricáé pedig hatezer forint körül. Januárban tört ki a német piacon a dioxin-botrány, ami még lejjebb nyomta a sertéshús-árakat, mert a magyar piacon megjelent egy csomó külföldi sertés. - Tavaly-tavalyelőtt magas ára volt a sertésnek, ez jó a tenyésztőnek, de nem jó a vásárlónak Nem csak a takarmány drágul, folyamatosan emelkednek az energiaárak is, ezen mindenképpen spórolni kell. A Rácz-tanyán úgy is takarékoskodnak az energiával, hogy mély almos állattartást vezettek be: ilyenkor a trágya is fűt, mondják a hozzáértők. A sertést most kilónként 300 forint alatti élősúly-árban veszik át, a Vas megyei községből az ország másik végébe, egy debreceni vágóhídra viszik a sertéseket, az utaztatás további pluszköltségeket jelent. - A hazai vágóhidak nagy részében külföldről érkezett disznókat vágnak, a feldolgozó ilyenkor nem fizet áfát, ha magyar állattartótól vásárol, akkor viszont kell áfát fizetnie - vagyis jobban jár a feldolgozó, ha külföldinek vág, magyarázza a termelő. Magyarországon négymillió körüli a sertésállomány, de még ez is sok. Az is igaz, hogy a vásárlóerő csökkent az országban, a szinte rendszeresen kirobbanó élelmiszerbotrányok ezt még jobban visszavetik. - Nem jó dolog az, hogy nálunk a falusi kisüzemekből eltűnt a sertés, aminek több oka is van. Ausztriában az alkotmányban rögzítették, hogy a vidék szerves része a haszonállattartás. Nálunk is most komoly alkotmányozási vita folyik a politikusok között, de erről szó sem esett, pedig lehet, hogy benne kellene lennie ennek a kitételnek. Csejtei László helyi kereskedőnek két üzlete is van. Külön boltban árulja a baromfiféléket, illetve a sertés- és marhahúst és húskészítményeket. Ők hosszú évek óta csak helyi beszállítóktól vásárolnak. - Érdekes, hogy a hús esetében sokkal érzékenyebbek az árra a vevők, mint más terméknél. Tavaly volt, hogy duplájára nőtt a zöldség és a gyümölcs ára, mégis megvették. De ha a hús ára száz-kétszáz forintot emelkedik, azonnal visszaesik a kereslet - magyarázza a kereskedő. - Ennek valószínűleg az az oka, hogy magyar ember számára főétkezéskor a hús a legfontosabb élelmiszer, ezért ezen próbál meg spórolni. Mi az értékesítési lánc közepén vagyunk, tudjuk némileg kompenzálni az árak alakulását. Ezelőtt tíz évvel is volt ezer forint feletti húsár, én még emlékszem rá. A húsnál mindig az történik, hogy ha mondjuk, ezerötszáz forint közelébe érne egy kiló karaj ára, az emberek már rá se néznek, muszáj visszamenni az árral. A sertés esetében azért tudjuk alacsonyan tartani az árakat, mert háromszáz forint alatt van az élősúlyár most még, de mindenki mondja, hogy az ár el fog szabadulni még az év első részében. A baromfi nemrég drágult, de ez még nem a vége. Az ok itt is az volt, hogy megemelkedett a takarmány ára, és ezt az előállító kénytelen érvényesíteni. Az a tapasztalatom, hogy amikor elmennének az árak, a piacon megjelenik a külföldi hús. A nagy vágóhidak már úgy dolgoznak, hogy behozzák a félsertéseket külföldről, és feldolgozzák. Ők diktálnak, a többieknek igazodniuk kell a nagyok áraihoz. A hús esetében sokkal érzékenyebbek az árra a vevők, mint más terméknél. 13/29

14 A húsvásárlási szokások némileg változtak az utóbbi időben, ezek függnek attól is, hogy a vevő melyik városrészen él, állítja a kereskedő. A lakótelepeken napi szükségletre vásárolnak, az állomások környékén nagyobb tételben, gyorsan veszik meg a húst az emberek. Minden évben szinte menetrendszerűen jönnek az élelmiszerbotrányok: sertéspestis, baromfivész, dioxinbotrány, kergemarhakór. Ezek mögött mindig valamilyen élelmiszerlobbi áll, véli a kereskedő. Forrás: Vas Népe/AgroLine A magyar élelmiszerek biztonsága meghaladja az európai átlagot Fontos, hogy a fogyasztók tudatosan keressék a minőségi és a magyar termékeket - mondta Kardeván Endre élelmiszerlánc felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár az Agro+Mashexpo kiállítás megnyitóján. A Vidékfejlesztési Minisztérium többfunkciós agrárgazdasági modell kialakításán dolgozik, amelyben az értékes, egészséges és biztonságos élelmiszerek előállítása mellett gondoskodni lehet a táj, az élővilág, a vízbázisok, továbbá a talajok termékenységének megőrzéséről, a vidék fenntarthatóságáról. Mindeközben az is fontos, hogy az itt dolgozó emberek munkát és megélhetést találjanak maguknak és családtagjaiknak egyaránt hangsúlyozta az államtitkár. Kardeván Endre szólt arról is, hogy a magyar élelmiszerek biztonsága továbbra is meghaladja mind a világ, mind Európa átlagát. Ennek jellemzésére szolgál, hogy az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsveszély-jelző rendszerének kimutatása szerint 2010-ben a kockázatosnak ítélt bejelentések sorában a magyar termékek mindössze 0,5 %-ot képviseltek. Ugyanez az alacsony kifogásolási arány nem mondható el az élelmiszerimportunkban jelentős szerepet játszó országok esetében. A minisztérium vezetése továbbra is a magyar fogyasztók védelmét tartja a legfontosabbnak. Az államtitkár meggyőződése szerint a biztonság szerepe a jövő élelmiszerpiacán jelentősen felértékelődik. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évtizedben a szakmabeliek kevés vitatottabb fogalommal találkozhattak, mint a magyar termék. Ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelettel is szabályozni kívánja, hogy mi számít magyar terméknek. Ez a rendelet tisztább helyzetet teremt a hazai élelmiszerpiacon, hiszen a hatóság innentől kezdve teljes jogalappal tudja majd kiszűrni a fogyasztókat megtévesztő élelmiszereket. Még ebben az évben szeretnénk elérni, hogy csak az a termék nevezhesse magát magyarnak,amelyről hitelesen állítható, hogy valóban az jelentette ki Kardeván Endre. Az államtitkár szerint Magyarország a jövőben nem az olcsó tömegtermékek piacán lehet elsősorban sikeres. Meg kell találnunk azokat a minőségre alapozó termékláncokat, amelyeket a vállalkozók összefogásával és kormányzati közreműködéssel nemzetközileg is sikeressé tehetünk. Mindannyiunknak: vállalatoknak, fogyasztóknak, munkavállalóknak, és ebből adódóan a kormányzatnak is ez most a legfontosabb érdeke mondta Kardeván Endre. Forrás: kormany.hu A kormány cserbenhagyta a magyar állattenyésztőket A VM azzal, hogy a sertés és baromfitartóknak nyújtott ellentételezés nélkül visszavonta az importkorlátozó rendeletét, súlyos helyzetbe hozta a magyar állattartókat. Ezért a frakció ismételten követeli, hogy a sertés- és baromfitartók soron kívül kapják meg az elmúlt évben leállított támogatásokat. Valamint követelik, hogy a kormány biztosítson forrást a 2011-re járó állatjóléti támogatások negyedévenkénti kifizetésére. Követelik, hogy a termelők számára szabadítsák fel a stratégiai kukorica készletet, ennek megvásárlásához pedig a Fejlesztési Bank adjon támogatott hitelt. Követelik a kárenyhítés mértékének 4 százalékról 20 százalékra történő növelését. Követelik továbbá az állattenyésztéssel és élelmiszeriparral kapcsolatos uniós pályázatok azonnali elbírálását, és a benyújtott kifizetési igények soron kívüli teljesítését. Forrás: Gőgös Zoltán a Mezőgazdasági bizottság alelnöke, országgyűlési képviselő Import alapanyagból magyar termék? Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy a kolbász, a gépsonka vagy a füstölt tarja ne Magyarországon hízott sertésből készüljön. Aztán jött az uniós csatlakozás, kinyíltak a határok, szabaddá váltak a piacok oda és vissza egyaránt, és ma már azt sem tudjuk, hogy mit is eszünk pontosan. Mára kiderült, hogy a Magyar termék címkével ellátott élelmiszerről sem lehet tudni, hogy mennyi bennük az itthon termelt alapanyag. A legutóbbi dioxin-botrány elkeserítő adatokat tárt fel. A hazai húsfeldolgozó cégek jelentős részben külföldről származó sertéshúst használnak termékeikhez - hívta fel a figyelmet Font Sándor parlamenti képviselő a közelmúltban. Ez akkor derült ki, 14/29

15 amikor a németországi dioxin-botrány miatt tételes vizsgálatot rendelt el a vidékfejlesztési miniszter. - Akkor jöttünk rá, hogy több, nagyon komoly, nagynevű magyar cég egyes késztermékei százalékban is tartalmazhatnak külföldi eredetű húst. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke kisebbre becsüli ezt az adatot. A nagy vágóhidak a vágóállatoknak körülbelül egyötödét importálják. Ezen túlmenően húst is hoznak be a magyarországi vállalkozások. Becsléseim szerint a legálisan működő magyarországi húsipari vállalkozások az alapanyagoknak durván az egyharmadát szerzik be valamilyen formában - élő állatként, vagy húsként - importból. A hazai húsipari cégek többsége hangoztatja, hogy szívesebben dolgozna fel itthon hizlalt sertéshúst, ám néhány éve mennyiségi szükségleteiket nem fedezi a belső kínálat. A magyar húsipar évtizedeken keresztül szinte kizárólag magyar alapanyagból dolgozott. - Sajnos, a magyar alapanyag csökkenése eredményezte azt, hogy a húsipar kénytelen fenntartani bizonyos nagyságrendű importot. Nem öröm ez senkinek. Ha belegondolunk, gazdaságilag sem egy racionális dolog, hogy több száz kilométerről hozzunk be akár élőállatot, akár sertéshúst. Azért alakulhatott így, mert az elmúlt években a sertéslétszám csökkenése nagyobb mértékű volt, mint a húsipar kapacitásának apadása. Font Sándor véleménye szerint, ha nem a magyar sertést választják, akkor ez a spirál fokozódik, s még több vesztese lesz az ágazatnak. A számadat- és nézetkülönbségek ellenére a húspiac szereplőiben megvan a jó szándék, hogy tárgyalóasztalhoz ülve együtt keressenek megoldást a sertésválság enyhítésére. Először is a feldolgozóktól elvárnék egy kis szolidaritást a magyar állattartók iránt - mondja Font Sándor. - Másrészt a kialakult helyzet után tudni kellene, nekik mi az igényük, mit várnak az állattartóktól, hogy biztosítva legyen az alapanyag-szükségletük. Olyan helyzetbe kellene hozni a tenyésztőket és feldolgozókat, hogy az általuk közösen létrehozott végtermék versenyképes legyen az európai piacon. Nyitott az országunk, áramlanak be versenyképes külföldi termékek, versenyképes áron. Ezt kell nekünk mintának tekinteni, és erre kell választ adnunk. Ez egy nagy kihívás az egész magyar hús termékpálya előtt. Amennyiben rendeződik a sertéságazat helyzete, megvalósulhat az agrárvezetés terve. Azt szeretnénk elérni, hogy a késztermék százalékban magyar alapanyagot tartalmazzon, mert csak akkor nevezhető magyar terméknek - fogalmazza meg a lényeget Font Sándor. - A hungarikumoknál viszont elengedhetetlen, hogy kizárólag magyar alapanyagból állítsák elő. Forrás: Kontra Mária - Győri András Gazdakör Kisebb volt az agrárosok kiadása január decemberében a mezőgazdasági termelés ráfordítási ár szintje 4,4 százalékkal nőtt 2009-hez mérten, ez a folyó termelő-felhasználás árszínvonalának 4,6, valamint a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 3,2 százalékos emelkedéséből adódott - olvasható a KSH jelentésében. A folyó termelő-felhasználás emelkedésére döntő hatást gyakorolt az energiaárak 15,0 százalékos növekedése, amit főként a felhasználásban jelentős arányt képviselő üzemanyagok árának 19,6 százalékos emelkedése befolyásolt. A műtrágyaárak 10,9 százalékkal estek vissza, ezen belül az egyszerű műtrágyák ára 9,0, az összetett műtrágyáké 14,2 százalékkal csökkent. Az elmúlt két évben a műtrágya árának változása ellentétes tendenciát mutatott: a 2009 első félévében tapasztalt áremelkedést követően a műtrágyaárak az év végére jelentősen lecsökkentek; 2010-ben negyedévről negyedévre érzékelhető volt az emelkedés a számításban nagy súlyt képviselő műtrágyák (ammónium-nitrát, karbamid, mészammón-salétrom) árában, ami ennek ellenére az utolsó negyedévben a I. negyedévi árszinten stagnált. Forrás: Szabad Föld A VM vezetői optimistábban látják a valóságosnál a helyzetet Magyarország élelmiszertermelése az önellátáshoz szükséges mértéket jelenleg 20 százalékkal haladja meg ez azonban 50 százalékra emelhető - hangoztatta Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszer-feldolgozó főosztályának vezetője az élelmiszergazdaságról szóló szakmai konferencián. Így értelemszerűen növelhető lenne a magyar élelmiszerexport, amely már jelenleg is jelentős mértékű, ám a kibocsátás emelésével lényegesen jobb piaci helyzetbe kerülhetne az ország élelmiszeripara. A belső piacon a magyar áruk arányát az importtermékek rovására növelni kellene a jelenleg mintegy 70 százalékról vissza a korábbi 80 százalék körüli szintre. A magyar élelmiszertermelés jelentős gondokkal küzd. Az ágazatnak szembe kell néznie a csökkenő termeléssel, a romló jövedelmezőséggel, a gyenge versenyképességgel, az ebből adódó piacvesztéssel, valamint a rövid távú gondolkodással, a feketegazdaság jelentős arányával, és a kereskedelmi márkák piaci 15/29

16 részesedésének növekedésével. Emellett a fogyasztók növekvő arányban vásárolják az olcsó élelmiszereket. Ebből a helyzetből csak úgy lehet kitörni, ha az élelmiszer-feldolgozást komplex folyamatként értelmezik, akik e szakterületen dolgoznak. A családi gazdaságok feldolgozó tevékenységét kell ösztönözni, támogatni kell a kistermelők élelmiszer feldolgozását is a kis- és közepes vállalatok kiemelt kezeléséhez hasonlóan. Az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság együttesen jelenleg a GDP 4,6 százalékát adja. Magyarország területének kétharmada mezőgazdaságilag művelhető terület, Ugyanakkor a mezőgazdaság egy hektárra jutó kibocsátási értéke kevesebb, mint a fele az európai uniós átlagnak, ez Magyarországon éves szinten 970 euró, míg az EU-ban eurót tesz ki. A magyar élelmiszeripar termelési értéke 2009-ben a KSH adatai szerint valamivel több mint kétezer milliárd forint volt. A belföldi értékesítés 4,7 százalékkal csökkent, az export viszont ugyanilyen arányban emelkedett és 614 milliárd forintot tett ki. Az élelmiszeripari vállalkozások száma meghaladta a at, aminek 96 százaléka volt kisvállalkozás. A mikrovállalkozások aránya pedig az élelmiszeripari vállalkozások számán belül 80 százalékot tett ki. Az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek adózás előtti eredménye 2009-ben elérte az 52,6 milliárd forintot. Annak érdekében, hogy a területen működő vállalkozások megfelelhessenek a követelményeknek javítani kell a vállalkozási környezetet, ki kell alakítani a termékpálya-stratégiákat. Ösztönözni kell a piacon jól eladható termékek előállítását, vagyis elő kell segíteni a szerkezetváltást, a korszerűbb termékszerkezetet, amiben jelentős szerepe lehet a kutatásfejlesztésnek és az innovációnak. A magasabb hozzáadott érték az árukat jobban eladhatóvá teszi a piacon, de javítani kell a piacra jutás feltételeit is. Forrás: VM Robbanni készül a bomba Állami beavatkozás kell. A sertéságazat a tönk szélére sodródott, sorra számolják fel a sertéstelepeket a gazdálkodók országszerte - hangzott el a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Sertéstenyésztők Országos Választmánya keddi ülésén a választmányi tagok megyénkénti beszámolójában. A VM képviselője semmi újat nem tudott ígérni, az állattartók képviselői nem nyugodhattak meg. Magasak a takarmányárak, általában meghaladják a 60 ezer forintos tonnánkénti árat, így a felvásárlási árak, amelyek kilogrammonként forint között mozognak országszerte, nem fedezik az előállítás költségeit sem - derült ki a beszámolókból az MTI jelentése szerint. A válság kezelésre sürgős kormányzati intézkedéseket várnak - hangsúlyozták a felszólalók, akik szerint a helyzet súlyosságát jól mutatja: a világháború óta nem volt ilyen kevés sertés Magyarországon, mint most, amikor mindössze 3 millió sertést tartanak az országban. Egyszerűen válság van. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára szerint a tárca mindent megtesz a helyzet javítására. Ugyanakkor cáfolta, hogy az országban gabonahiány volna, bár egyes térségben hiány mutatkozhat. Feldman kifejtette, hogy a nemzeti forrásból adható támogatást az agrárkormányzat a lehető legmagasabb szintre állította be, ami annyit tesz, hogy az ágazat hatmilliárd forinthoz juthat ebben az évben állatjóléti támogatás címszóval. Emellett felmerült az ágazat számára adandó államilag némileg támogatott hitel ötlete is. Az Európai Bizottság vizsgálja annak lehetőségét, hogy a sertéstartókat uniós szinten milyen formában lehetne megsegíteni. A magántárolás támogatás bevezetésén kívül még konkrét intézkedéseket nem hozott a bizottság. Felvetődött annak lehetősége, hogy uniós szinten esetleg biztosítást lehetne kötni a jövedelemcsökkenés pótlására, amennyiben a jövedelemkiesés egy-egy termelőnél meghaladja a 30 százalékot. Emellett gondolkodnak egy, az állatbetegségek megelőzésére, kezelésére vonatkozó alap létrehozásán is. Ez utóbbiakról azonban konkrét döntés még nem született. A sertéstenyésztők képviselői kifogásolták, hogy a vidékfejlesztési tárcánál zároltak 18,7 milliárd forintot, amely szerintük komolyan veszélyeztetheti az állattartóknak tett eddigi ígéretek megvalósulását. Forrás: O. Horváth György 16/29

17 Fazekas Sándor vezette a magyar uniós elnökség első miniszteri tanácsülését A magyar elnökség január 24-én Brüsszelben, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén mutatta be féléves programját. Az elnöklő Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta, a magyar elnökség mottója az Erős Európa, ami erős közös mezőgazdasági és halászati politikát feltételez. A Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter által vezetett ülésen a Tanács vitát folytatott a közös agrárpolitika jövőjéről, Németország beszámolt a dioxinválságról, a Bizottság pedig a méhegészségügy helyzetéről. A miniszterek közös véleményt fogadtak el a Parlament és a Tanács együttes fogyasztói irányelvéről. Szó volt még a sertéshúspiac nehézségeiről és az EU-val szomszédos országokból behurcolt sertésbetegségekről. A KAP korszerűsítése: A magyar elnökség célja, hogy hozzájáruljon az EU közös agrárpolitikájának (KAP) korszerűsítéséhez - jelentette ki Fazekas Sándor. Elnökségi mottónk az Erős Európa, ez pedig erős közös politikákat feltételez fogalmazott a miniszter, emlékeztetve, hogy a KAP az EU legelső és legkiforrottabb közös politikája. A magyar elnökség fontos törekvése, hogy az Európai Bizottság novemberi közleményének megvitatása után a miniszterek tanácsi következtetéseket fogadjanak el a KAP jövőjéről a következő fél év során. A minőségi európai élelmiszerek megkülönböztetését szolgáló földrajzi árujelzők egyre fontosabb támpontokat nyújtanak a fogyasztók számára. A magyar elnökség ebben a félévben napirendre tűzi az élelmiszerminőség szabályozásának további javítását. A cél az, hogy a fogyasztók számára áttekinthető jelölésrendszert alakítsanak ki, és a termelők számára kevés adminisztratív teherrel járó, világos szabályok biztosítsák a minőségi termékek megfelelő védelmét és piacra jutását. Az agrárjog hozzáigazítása Lisszabonhoz: A magyar elnökség komoly előrelépést szeretne elérni a teljes uniós agrárjog technikai jellegű módosításában, amelyre a Lisszaboni Szerződés életbe lépése miatt van szükség. Ez több éves folyamatot jelent, ugyanis a KAP összes szabályában át kell tekinteni a Bizottságra ruházott hatásköröket, és ezeket az új uniós alapszerződéshez kell igazítani. A belga elnökség alatt elindult a közvetlen támogatásokat és a vidékfejlesztést szabályozó rendeletek áttekintése, a magyar elnökség pedig már megkezdte a mezőgazdasági piacok egységes szabályozására vonatkozó rendelet vizsgálatát. Napokon belül elkezdődik a KAP finanszírozásáról szóló rendelet feldolgozása is. Jelenleg több mint 1100 oldalt tesz ki az a joganyag, amelyről a magyar elnökség közös tanácsi álláspont kialakítását és az Európai Parlamenttel szükséges egyeztetések lefolytatását szeretné elérni még ebben a félévben. Új élelmiszerek: Az elnökség arra törekszik, hogy 2011 első felében lezáruljon az úgynevezett új azaz jelentős mennyiségben május 15. előtt emberi fogyasztásra nem használt élelmiszerek és élelmiszer-összetevők szabályozásának két éve tartó felülvizsgálata. Magyarország kiemelt célja, hogy új jogszabályt fogadjanak el az élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatásról. A tervezet egyszerűsítené a jelenlegi szabályozást, és új elemeket is bevezetne. Ilyen lenne például a tápérték kötelező jelölése. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a magyar elnökség a közös halászati politika reformjának, és készen áll arra, hogy elindítsa az erről szóló politikai vitát. Az elnökség nagy figyelmet szentel az EU és harmadik országok között kötendő halászati partnerségi egyezményeknek. A KAP 2020-ig: A tanácsülés vitát folytatott a 2020-ig folytatandó közös agrárpolitikáról. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Fazekas Sándor elmondta: a miniszterek egyetértettek abban, hogy az értékes természeti erőforrásainkkal való gazdálkodás nem luxus,sőt nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Unió a jövőben is fenn tudja tartani az élelmiszertermelési kapacitásait. Az éghajlatváltozással kapcsolatban azt akarjuk, hogy az európai mezőgazdaság a megoldás, ne pedig a probléma része legyen. Az Európai Unió hozzáadott értéket biztosít ehhez, és az élen járó szerepet a KAP-nak kell betöltenie - fogalmazott a magyar miniszter. Az agrárminiszteri Tanács három részben vitatja meg a KAP jövőjére (2020-ig) vonatkozó általános elképzeléseket az Európai Bizottság ősszel nyilvánosságra hozott kiinduló javaslatai alapján. Egy vitára már sor került decemberben a fenntartható élelmiszer-termelésről. Most az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezeléséről tanácskoztak a miniszterek. A magyar elnökség még egy fordulót tervez a februári ülésre. Ennek középpontjában a kiegyensúlyozott vidékfejlesztés kérdése áll majd. Őszinte német beszámoló a dioxinügyről: A minisztereknek beszámolt Németország a takarmánygyártásban bekövetkezett dioxinszennyeződésről. A tagállamok üdvözölték a német beszámoló őszinteségét, és megállapították, hogy a meglévő élelmiszer-biztonsági ellenőrzési rendszer megfelelő, bár fejlesztésre szorul. 17/29

18 Dioxin Magyarország módosít: A tanácsi ülés előtt a magyar agrárminiszter tárgyalást folytatott John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi politikáért felelős biztossal a németországi dioxinszennyezés miatt hozott magyar intézkedésekről, és megállapodásra jutott a magyar intézkedések felülvizsgálatáról. A biztos szerint ugyanis aránytalan es szükségtelen volt a magyar döntés. A magyar miniszter utóbb brüsszeli sajtóértekezletén elmondta, garanciának tekinti azokat az intézkedéseket, amelyeket Dalli biztos javasol a hasonló dioxinszennyeződések megelőzésére. A dioxinbotránnyal kapcsolatos magyar intézkedéseket Magyarország felülvizsgálja, az intézkedésnek azokat az elemeit, amelyek esetleg az EUjogba ütköznek, módosítja, illetve visszavonja jelentette be Fazekas. A miniszter kijelentette: nagyon fontos, hogy amikor az élelmiszerek biztonságáról beszélünk, akkor ne csak szavakkal, hanem tettekkel is védjük a helyzetet. A jogi szabályozásnak olyannak kell lennie, hogy ne lehessen kiskapukon keresztül áthágni az előírásokat. Egyetértéséről biztosította a német miniszter asszonyt, aki szerint dioxin ügyben a törvény legnagyobb szigorával kell fellépni a felelősök ellen. Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy rövid időn belül ez már a harmadik dioxin botrány, ezért is üdvözli a Bizottság javaslatait a hasonló esetek megelőzéséért, hiszen kiemelt cél, hogy az Európai Unió állampolgárai biztonságos és egészséges élelmiszerekhez jussanak. A kérdéssel kapcsolatban Dalli biztos felhívta a figyelmet, hogy az EU élelmiszerbiztonsági rendszere működik, nincs szükség külön tagországi ellenintézkedésekre. Ha a tagállamaink a nemzeti intézkedések útjára lépnek, akkor nagyon nehéz lesz lebeszélni harmadik országokat arról, hogy (ellen) intézkedéseket hozzanak, ne csak Németországgal, hanem Európával, vagyis az összes tagállammal szemben. Sertéshúspiac - túlélni a válságot: A miniszterek megvitatták a sertéshúspiac problémáit. A piac egyéves pangását most súlyosbította a németországi dioxinválság. A Bizottság ezért javasolta, hogy az eladhatatlan sertéshúskészleteket tárolják /fagyasszák/, és a költségeket a KAP büdzséjéből finanszírozzák. A miniszterek ezt támogatták, és várhatóan egy héten belül összeülnek a tagországok minisztériumi szakértői a részletek eldöntéséhez. Forrás: EU 2011.hu, kormany.hu Szabályozzák a magyar termék fogalmát Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár a Kézműves Magyar Ízek Vására alkalmából tartott háttérbeszélgetésen elmondta, hogy miniszteri rendeletben határozzák meg a magyar termék fogalmát az élelmiszeriparban. A magyar termékről szóló miniszteri rendelet túl van az egyeztetésen, és ha nem kell uniós notifikációra küldeni Brüsszelbe, akkor hamarosan aláírhatják. Ha uniós jóváhagyásra is szükség van, akkor az eljárás 3 hónapig tart. Kardeván Endre kiemelte, hogy a rendeletben szabályozzák, mi számít 100 százalékban magyar élelmiszernek, milyen feltételeknek kell megfelelni a kézműves, hagyományos, prémium terméknek. Példaként említette, hogy 100 százalékban magyar élelmiszernek számít majd, ha maximum 5 százalékban külföldről származó árut használnak a feldolgozás során. A kormány programjában is szerepel annak elérése, hogy minél több magyar árut vásároljanak itthon, és a hozzáadott érték az országban maradjon. A magyar termékek iránti fogyasztói tudatosság növelése fontos, mert jelenleg inkább az árat nézik a vásárlók. A legutóbbi német dioxinszennyezés esete is rámutatott arra, hogy legjobb védekezés ilyen esetekben a hazai termékek vásárlása. Forrás: MTI, kormany.hu Összefogással növelnék a kapacitáskihasználásukat Húscéhet alkotó belföldi kis- és közepes húsipari vállalkozások szeretnék kihasználni meglévő kapacitástöbbletüket, ennek érdekében együttműködést ajánlanak a termelőknek és a kereskedőknek is, így növelve a magyar húsipari termékek kínálatát. A magyar kis- és középes vállalkozások (kkv) a magyar húsipar termelésének a negyedét adják, kapacitásaik azonban nincsenek kihasználva, termelésüket százalékkal lehetne növelni - mondta Babati Zoltán, a Húscéh elnöke. Ezek a cégek termékeiknek túlnyomó részét - általában mintegy 90 százalékát - belföldön értékesítik, és évi mintegy 80 milliárd forint árbevételt realizálnak összesen. Míg a termelési költségek tetemesen növekedtek, addig a jövedelmezőség romlott, a termelés és a foglalkoztatottak száma. A szakember szerint ezt a romló tendenciát meg lehetne fordítani, ha Magyarországon az emberek több hazai terméket vásárolnának. Így nemcsak megbízhatóan jó minőségű, 18/29

19 biztonságosan fogyasztható áruhoz jutnának a belföldi vásárlók, hanem a cégek kapacitáskihasználtsága is növekedne, és új munkahelyeket is létesíthetnének ezek a vállalkozások. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly a sertésállomány nagysága nem érte el a 3,1 milliót. Példaként említette, hogy az egyéni gazdálkodók 2000 óta több mint másfél millióval - 62 százalékkal - csökkentették állományukat. A kínálat szűkössége miatt az ország behozatalra szorul sertéshúsból. Így tavaly sertéshúsból több tízezer tonnával haladta meg a behozatal a kivitelt. Ezt eredményezte, hogy a korábbi gazdaságpolitika egyértelműen a nemzetközi nagyvállalatokat támogatta a kkv-szektor rovására. Emiatt csökkent Magyarországon a húsiparban a foglalkoztatás is. A Húscéh tagvállalatai erejükhöz mérten segíteni kívánják a termelőket. A szóban forgó üzemek többsége ugyanis hazai alapanyagból dolgozik, ezért érdekük, hogy a hazai tenyésztők talpon maradjanak. Ezért a magyar húsipari termékek, főként a hungarikumok népszerűsítését tartják fontos feladatnak A magyar vásárlói szokások tudatos átalakítása érdekében, a védjegyes magyar termékek kínálatának növelésével szeretnék mindezt elérni, így védve a belső piacot is. Emellett a termelők és feldolgozóipar kapcsolatát is szeretnék megváltoztatni annak érdekében, hogy a továbbiakban jól működjön az állattartók és a kkv szektor kapcsolata. A húsipar működését a pályázati bürokrácia csökkentése és a bírálati határidők lényeges lerövidítése segíthetné. Ezt kiegészítette azzal, hogy szakmai kérdésekben nagyobb hatáskört kellene adni az elbírásban az érdekvédelmi szervezeteknek. Annak érdekében, hogy a magyar húsipar kilábaljon a jelenlegi kritikus helyzetből összefogásra van szükség a piaci szereplők és az állami irányítás között. Így biztosítható ugyanis, hogy a magyar élelmiszer - köztük a kkv-k által előállított áruk - ellenőrzött, biztonságos, kiemelkedő minőségű legyen. Forrás: Húscéh/MTI Mégis jöhetnek új, génkezelt növények Négy új genetikailag módosított (GMO) növényt, három kukoricatípust és egy gyapotot ajánlott az Európai Bizottság étkezési és takarmánycélú engedélyezésre. A termesztést egyelőre nem célzó, csak élelmiszer-ipari és takarmánycélú felhasználást engedélyező kezdeményezés azután történt meg, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szakértői vizsgálatainak eredménye kedvező volt. Négy új genetikailag módosított (GMO) növényt, három kukoricatípust és egy gyapotot ajánlott az Európai Bizottság étkezési és takarmánycélú engedélyezésre. A termesztést egyelőre nem célzó, csak élelmiszer-ipari és takarmánycélú felhasználást engedélyező kezdeményezés az után történt meg, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szakértői vizsgálatainak eredménye kedvező volt. A szóban forgó három kukorica- és egy gyapottípus ellen vagy mellett egyelőre egyetlen tagállam sem foglalt állást az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (SCoFCAH) szerdai ülésén. Ezután nincs más hátra, mint hogy az Európai Bizottság elküldje a javaslatot az Európai Tanácsnak, az döntsön a kérdésben. Ha ez nem történne meg, a javaslat visszakerül a bizottsághoz az ő beleegyezésük így már borítékolható. A három engedélyezésre javasolt kukoricatermék a Syngenta Seeds S.A.S., a gyapot pedig a Dow AgroSciences Europe fejlesztése. Miközben a bizottság új genetikailag módosított növényeket engedélyezne, Jávor Benedek, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a Greenpeace GMO elleni tegnapi budapesti demonstrációján kijelentette: horvát kezdeményezésre génmódosított növények termesztésétől mentes Alpok Adria régió jöhet létre, ha a magyar parlament még tavasszal elfogadja a csatlakozásról szóló határozatot. A genetikailag módosított növények termesztésének szabályozása régóta nem egyértelmű az unióban. Az Európai Bizottság egy 2010-es javaslatában az az alapelv szerepel, amely szerint minden ország saját hatáskörben dolgozná ki a GMO-növények tiltásának vagy engedélyezésének mikéntjét. Az ilyen növényekből származó termények kereskedelmének korlátozása azonban az ellenvélemények szerint aránytalanul korlátozza a szabad kereskedelmet. Az egyetlen genetikailag módosított, ám az Európai Unióban termeszthető kukoricafaj, a MON810-ből származó virágpor mézben akár elenyésző mennyiségben való véletlen jelenlétének az a következménye, hogy így a termék forgalomba hozatalát engedélyeztetni kell közölte az Európai Bíróság főtanácsnoka. A pert egy német méhész kezdeményezte, aki a bajor állam tulajdonában lévő földterületek közelében termelt mézet eladásra és saját fogyasztásra. A Bajorország által birtokolt földterületen az elmúlt években kísérleti célból MON810 típusú, géntechnológiával módosított kukoricát termesztettek. Forrás: Agro Line 19/29

20 Támogatást ad az EU a sertéstartóknak a magántárolás finanszírozásához Támogatást nyújt hamarosan az Európai Unió a sertéstartóknak a hús magántárolásának finanszírozásához - jelentette be Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezőgazdasági felelőse január 31-én hétfőn Brüsszelben. A mezőgazdasági miniszterek magyar elnökség alatti első találkozóját lezáró sajtótájékoztatón a román biztos elmondta, várakozásai szerint az illetékes uniós szerveken néhány napon belül keresztülmegy az erre vonatkozó döntés. Az elnöklő Fazekas Sándor a jelezte, hogy a sertéshúságazat válságos helyzetére intézkedéseket sürgető kezdeményezést több tagállam delegációja támogatta. Ciolos reményét fejezte ki az ügyben, hogy ez az intézkedés megadja a szükséges jelzést ahhoz, hogy a piacokon stabilizálódjon a helyzet, és a sertéstartók jövedelmét ne terheljék újabb nehézségek". Fazekas Sándor korábban, a magyar elnökségi prioritások ismertetésekor már jelezte: Magyarország kiemelt figyelmet szeretne szentelni a sertéságazat jövőjének. A tagállamok egy részének megítélése szerint a sertéshús ára túlságosan alacsony a magas takarmányárakhoz képest. Néhány más tagország szerint viszont az áraknak szabadpiaci viszonyok között kell mozogniuk. A magántárolás azzal tud segíteni a helyzeten, hogy a gazdák vissza tudják tartani a hús eladását, amíg az árak nem javulnak kellőképpen a piacokon. Dolgoznak azon is, hogy az intézkedés végrehajtása egyszerűsített eljárás mellett folyhasson le. A Bizottság javasolta azt is, hogy szakértői és magasabb szinten is vizsgálják meg, hogyan lehet a közös agrárpolitika jövőjéről folyó gondolkodás keretében jelenleg vitatott eszközöket jobban hozzáigazítani a sertéságazat igényeihez. Globális alapanyag és energiaár robbanás tapasztalható Minden eddiginél magasabbra emelkedett szinte minden alapvető nyersanyag ára decemberben, s ez közvetlenül érintette az élelmiszereket is, amelyek szintén drámai mértékben drágultak a tavalyi év utolsó hónapjaiban. A háttérben nemcsak a globális gazdaság élénkülése áll, hanem a spekuláció is. A hamburgi világgazdasági kutatóintézet (HWWI) csütörtökön ismertetett kimutatása szerint a nyersanyagok euróban kifejezett árának alakulását tükröző index 9,4 százalékkal volt magasabb, mint novemberben, s ezzel rekordot döntött 2010-ben, de elmaradt a 2008 nyarának rekordértékeitől. Akkor például a kőolaj, a földgáz, a szén jóval drágább volt, mint most. A tavalyi év egészében mindent egybevetve a nyersanyagok 31 százalékkal drágultak, energiahordozók nélkül 41 százalékos volt az áremelkedés. Ezek a fejlemények az alapvető élelmiszerek árának alakulásában is erősen éreztették a hatásukat: elsősorban a cukor, a gabona, az olajfélék és zsiradékok lettek sokkal drágábbak, néhány termék - például a hús ára - minden eddigi rekordot megdöntött, csupán a tej- és tejtermékek árának emelkedése maradt bizonyos határok között. Ezt a tendenciát támasztják alá az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szerdán ismertetett adatai is: a globális élelmiszerár-index 214,7 pontra szökött fel az év utolsó hónapjában a novemberi 206,0 pontról, s ezzel meghaladta a 2008 júniusában az élelmiszerválság idején beállított 213,5 pontos történelmi rekordot. Akkor a rendkívüli drágulás számos fejlődő országban váltott ki zavargásokat. Forrás: MTI Ártrendeződés az élelmiszer-alapanyag piacán Várhatóan az idén is folytatódik az élelmiszerárak globális emelkedése, elsősorban a Föld népességének gyarapodása, az élelmiszerek alternatív felhasználása, és a bizonytalan időjárási körülmények miatt, ami Magyarországon erősítheti az inflációs kockázatokat - nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója közleményében. Az élelmiszerek világpiaci árának folyamatos emelkedése egyre növekvő aggodalommal tölti el a világ döntéshozóit. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) már felszólalt az élelmiszerexport korlátozása ellen, és a davosi konferenciának is az élelmiszerek világpiaci árának növekedése volt egyik központi témája. Az élelmiszerárak két évvel ezelőtt látott drasztikus emelkedése most megismétlődik, hiszen a legjelentősebb élelmiszer-termékek ára már az elmúlt hónapokban komoly emelkedést produkált, most azonban a kínai szárazság és az indonéz ciklonveszély még fokozza is a drágulást. A Föld gyorsan szaporodó népességének ellátása egyre nagyobb nehézségeket okoz, ugyanakkor nemcsak az emberi, hanem az ipari felhasználás is növeli az élelmiszerek - elsősorban a bio-üzemanyagokhoz felhasznált kukorica és cukor - iránti keresletet. Csak az elmúlt néhány évben megsokszorozódott az USA bioetanol felhasználása, aminek hatására egyre 20/29