bevezetés a fotoszintézis rejtelmeibe
|
|
- Karola Kocsis
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 bevezetés a fotoszintézis rejtelmeibe Összeállította: Dr. Rudnóy Szabolcs rsz@ttk.elte.hu Előadta: Dr. Solti Ádám Az előadások kivonata elérhető a Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék honlapján, az Oktatás / BSc képzés oldalon: november 20.
2 Foto + szintézis = fény + összerakni Jelentősége a földi élet szempontjából: Az oxigéndús légkör létrejötte a legnagyobb környezetszennyezés a Föld történetében Mivel egy átlagos tápláléklánc a növényekből, mint termelőkből indul ki, szinte minden szintű fogyasztó a növények által konvertált és raktározott napenergiából él. A napenergia konvertálása kémiai energiává óriási jelentőségű a földi élet szempontjából. A Napból származó energia tárolása óriási mennyiségű szénvegyületben évente kb. 100 Gt szén megkötése
3 A fotoszintézis során a növény CO 2 -ot von el a környezetből és O 2 -t bocsát ki. Egy átlagos hektár kukoricaültetvény annyi oxigént termel egy nyári napon, amennyi 325 ember légzési oxigénigényét kielégíti. Magyarország kb. 1 millió ha kukoricaföldje, 11 nyári nap alatt megtermeli azt az oxigénmennyiséget, amit az ország lakossága egész évben légzésre felhasznál. (Egy erdő még ennél is több oxigént termelhet.) (És még érdemes tudni: a fitoplankton adja a Föld O 2 -termelésének jelentős részét.)
4 Fotoszintetizáló élőlények: bíbor baktériumok, kékbaktériumok, algák, (magasabb rendű) növények A fotoszintézis általános reakcióegyenlete: H 2 D + A H 2 A + D Az elektrondonor leggyakrabban víz: 2nH 2 O + nco 2 n(ch 2 O) + nh 2 O + no 2 de lehet H 2 S, H 2 és különböző szerves anyagok is: 2H 2 S + CO 2 CH 2 O + H 2 O + 2S
5 A kloroplasztisz Kettős membrán borítás Plazmaállomány: SZTRÓMA Belső membránok: TILAKOID GRÁNUM, LUMEN Összefüggő és fejlett belső membránrendszer! Algák: általában kevés, változatos alakú plasztisz Magasabb rendű növények: 3-10 mm Ø, db /sejt
6 A kloroplasztisz Endoszimbionta elmélet! Saját, prokarióta típusú DNS, önálló osztódás. Prokarióta típusú riboszómák és fehérjeszintézis. Lipidcseppek, keményítőszemcsék. kép: Spirogyra zöldalga, spirális alakú plasztisz kép: hagyományos és spirociklikus kapcsolódási modell (tilakoidok) A gránumok összeköttetése a sztrómatilakoidokkal sok növénynél jól magyarázható a spirociklikus kapcsolódási modell szerint.
7 A biológiai membránok funkciói Téralakítás elhatárolt terek létrehozása folyamatok, anyagok elkülönítéséhez és szabályozott összekapcsolásához Felület kialakítása élettani folyamatokhoz riboszómák, membránkötött enzimek, stb. A fotoszintézisben mindkét fő membránfunkció fontos Fotokémiai folyamatok a tilakoid membránban (kötött és mobil molekulák is) Biokémiai folyamatok főleg a sztróma állományában
8 Pigmentek: karotinoidok (kísérőpigmentek) karotinok xantofillok
9 Pigmentek: klorofillok (főpigmentek)
10 A Nap elektromágneses sugárzásából a Föld felszínére a látható fény tartománya és egy kevés az UV és IR tartományból érkezik. Kb nm hullámhossz. Ebből a spektrumból a zöld növények elsősorban a kék és a vörös tartományba eső sugárzást tudják fotoszintetikusan jól hasznosítani. Ez pigmentjeik elnyelési tulajdonságaival függ össze. A fényszakasz egyenlete: 12 H 2 O + 12 NADP + 6 O (NADPH + H + ) A fény energiáját a fotorendszerekbe szerveződött pigmentek ejtik csapdába
11 kép: kísérlet: prizmával fölbontott fény algasejtekre, körülöttük aerob baktériumok, amelyek azokon a helyeken dúsulnak föl, ahol a fotoszintetikusan leginkább aktív fénysugarak érik az algákat. Ez a kék és a vörös tartomány. Ennek oka, hogy a zöld növények pigmentjei ebben a két tartományban nyelnek el jól. kép: pigmentek abszorpciós spektrumai és a relatív fotoszintetikus hatékonyság akciógörbéje jól átfednek, mutatva, hogy melyek a fotoszintézisben legjobban hasznosuló fénytartományok, hullámhosszak.
12 kép: fotoszisztémák szerveződése (antenna és reakciócentrum) A foton energiája a becsapódáskor átadódik a pigmentmolekulának, a pigment elektronjai gerjesztődnek. (ez jelentős egyszerűsítés!) A fotorendszerbe szerveződött pigmentek a gerjesztési energiát át tudják adni egymásnak, (redoxpotenciáljuk függvényében) bizonyos sorrendben. A végső energia-átvevő a reakciócentrum klorofill-a molekulája. Csak a RC-ba érkezett fotonenergia hasznosul! A RC-ba közvetlenül is érkezhet foton, de sokkal jelentősebb az antennák felől közvetített gerjesztési energia átvétele. A fotoszisztémák (PS) a tilakoid membránba ágyazva helyezkednek el, fehérjék és pigmentek együtt alkotják őket.
13 E (V) PS I PS II fény NADP + NADPH + H + fény PS I H 2 O PS II 2 H + + O 2
14 Az előző ábra energiadiagram jellegű ábrázolás, ahol a függőleges tengelyen a redoxpotenciál (redukáló képesség) van feltüntetve. A foton energiája közvetlenül, vagy sokkal gyakrabban egyik pigmentről a másikra adódva végül eljut a reakciócentrumba (RC). Az ettől gerjesztett állapotba kerül, redukáló képessége megváltozik, képes lesz olyan vegyületet redukálni, amelyet alapállapotban nem. A PS II gerjesztett RC-a lead egy elektront a szállító rendszer egy következő tagjának, visszatér alapállapotba és hiányzó elektronját végső soron a víz bomlásából pótolja (melléktermék: O 2 ). A leadott e - a transzportlánc tagjain át eljut a PS I RC-ába, amely így tudja pótolni azt az e - -t, amelyet a szállító lánc végső soron a NADP + -re juttat. Az e - mindig alacsonyabb redoxpotenciálú tagnak adódik át. (Minden lépésnél valamennyi energia elvész a fotoszintézis számára). A PS II alap-, ill. a PS I gerjesztett állapotú formája a rendszer min., ill. max. pontjai, redukáló képességüket tekintve. Lineáris út, amely e - -okat juttat a vízről (amely így tehát oxidálódik) a NADP + -re (amely tehát redukálódik).
15 SZTRÓMA 2 H + + NADP + NADPH + H + PS II PS I H 2 O O2 + 2 H + LUMEN H +
16 ATP-szintáz SZTRÓMA ADP H + + P H + H + ATP LUMEN H + H + H + H + H + H + H + H + H + H + H + H +
17 Az ATP képződése: a fotoszintetikus e - -transzportlánc működése közben a H + ionok (p + -ok) száma, koncentrációja növekszik a lumen terében, részint a sztróma rovására. A lumen és a sztróma között [H + ] különbség, potenciál különbség alakul ki. (Rugó összenyomásásának példája). A tilakoid impermeábilis a H + -okra nézve, tehát csak szabályozott módon juthatnak át rajta, az ATP-szintáz fehérjekomplexén keresztül. A potenciál különbség kiegyenlítődése spontán, energiatermelésre is kihasználható folyamat a visszaáramló H + -ionok áramlásukkal olyan konformáció-változásokat okoznak az ATP-szintáz komplexen, amely így ki tudja fejteni katalitikus hatását az egyébként energiaigényes ADP + P i ATP folyamat lejátszódására. (Visszalökődő rugó erőkifejtésének példája, vízimalom példája). A fotonok energiája tehát e - -vándorlást hajtott, aminek szerepe volt egyrészt a NADPH (redukált koenzim) létrejöttében, másrészt összenyomta a rugót, vagyis kialakította a [H + ] különbséget a tilakoid két oldala között, így jöhetett létre az ATP.
18 A SÖTÉTSZAKASZ lényege: A fényszakaszban megteremtett redukáló erő felhasználása a CO 2 redukciójára. A redukció egy körfolyamatban zajlik le, melynek neve: Calvin - ciklus A sötétszakasz egyenlete: 12 (NADPH + H + ) + 6 CO 2 (CH 2 O) H 2 O + 12 NADP +
19
20 A kicsit részletesebben
21 A kicsit részletesebben
22 A röviden
23 Egy molekula CO 2 beépítése 2 NADPH és 3 ATP molekula felhasználásával jár. A Calvin-ciklus sötétben is lejátszódhat, de a fény fontos szerepet játszik több enzim szabályozásában. A hőmérséklet is fontos szabályozó: a sztómák záródását, enzimek aktivitását, membránok permeabilitását és a CO 2 oldékonyságát befolyásolja többek közt.
24 kép: a légkör CO 2 -tartalma az elmúlt 40, 1000, ill évben Mérések és következtetések szerint nem volt ilyen magas az elmúlt évben, mint az utóbbi időben. Kb. 100 éve nő folyamatosan és nagyon gyors ütemben. Az utóbbi időben egyértelműen az emberi (ipari, közlekedésből, fűtésből stb. adódó) kibocsátás hatására. A fotoszintézis szempontjából még ma is a légköri CO 2 -koncentráció a legfontosabb limitáló tényező.
25 SZTRÓMA NADP + NADPH + H + PS II PS I LUMEN H 2 O O2 + 2 H + ATP! H + Ciklikus e - -transzportlánc. Nincs NADP-redukció, az e - -ok körbehaladnak a PS I körül.
26 A fényszakaszban az elektronok nem csak a korábban részletesen vázolt lineáris úton haladhatnak. Létezik egy ciklikus transzportlánc is, amely ráépül a lineáris útra, ennek során az elektronok a PS I-ről nem a NADP felé vándorolnak tovább, hanem visszatérnek a két fotoszisztéma közti transzportlánc részletre és végső soron újra a PS I-re kerülnek. E lánc működése során nincs végső e - -akceptor, vagyis nem keletkezik redukált koenzim, viszont az elektronok körbehaladása hozzájárul a H + -ionok transzportjához a sztrómából a lumenbe, vagyis az ATP szintéziséhez, ezen kívül a növény számára aktuálisan szükséges ATP / NADPH arány beállításában is szerepet játszik.
27 CO 2 C 4 -típusú sötétszakasz Mezofill sejtek C 3 vegyület C 4 vegyület C 3 vegyület CO 2 Hüvelyparenchima sejtek RuBP C 3 vegyület Cukrok, keményítő Szállítószövet
28 A C 4 -típusú fotoszintézis során a CO 2 először egy 4 szénatomos vegyületben kötődik meg (energiabefektetés nélkül) és ez a vegyület szállítódik a mezofill sejtekből a hüvelyparenchima sejtekbe, ahol a CO 2 felszabadul és elnyelődik a RUBISCO által a szokásos C 3 -úton. Ez tkp. egy biokémiai CO 2 -pumpa, amely a CO 2 koncentrációját magasan tartja a RUBISCO közelében, így növelve a fotoszintézis hatékonyságát. Számos produktív kultúrnövényre és gyomra jellemző, amelyek többnyire trópusi eredetűek. (Elsősorban egyszikűek, mindenekelőtt fűfélék (pl. kukorica, cukornád, köles, cirok), valamint sásfélék; a kétszikűek közül libatopfélék, disznóparéjfélék, fészkesvirágzatúak, keresztesvirágzatúak, kutyatejfélék családja). Ez a módszer meleg, jól megvilágított környezetben hatékonyabb a C 3 típusú fotoszintézisnél, azonban kisebb fényintenzitás és alacsonyabb hőmérséklet mellett produktivitása elmarad attól. Olyan növényfajokra jellemző, amelyek trópusi környezetben alakultak ki és adaptálódtak a magas hőmérséklethez és fényintenzitáshoz.
29 CAM Növények (Crassulacean Acid Metabolism) Meleg, száraz élőhelyek: szárazságtűrési adaptáció CO 2 megkötése és szénhidrátokba építése térben és időben szétválasztott Növények 5%-a (pl. kaktuszok, jukka, stb.) Gázcserenyílások nappal zárva, éjjel nyitva! Fényreakciók - nappal Calvin-ciklus amikor van CO 2 CAM-típusú sötétszakasz
30 CAM növények Éjjel (sztóma nyitva) H 2 O CO 2 Nappal (sztóma zárva) CO 2 C-C-C-C Almasav Vakuólum C-C-C-C Almasav C-C-C-C Almasav CO 2 C 3 Calvinciklus C-C-C Foszfoenol -piruvát ATP C-C-C Piroszőlősav glükóz A C 4 növények térben végzik a CO 2 koncentrálását, a CAM növények időben (is): nappalra biztosítják a CO 2 -ot, amikor nagy vízveszteséggel járna számukra nyitva tartani a sztómákat.
31 Összefoglalás A fényszakasz egyenlete: 12 H 2 O + 12 NADP + 6 O (NADPH + H + ) A fényszakaszban a fotonok energiája kerül át végső soron klorofill-a molekulákra, amelyek gerjesztett elektronjaikat továbbadják egy elektrontranszportlánc más komponenseinek. Az elektronok végső akceptora a NADP +, mely így redukálódik, a lánc elején lévő donor a víz, mely oxidálódik. A lánc működése [H + ] különbséget okoz a tilakoid két oldalán, ez a potenciál ATP képzésére fordítódik.
32 A sötétszakasz egyenlete: 12 (NADPH + H + ) + 6 CO 2 (CH 2 O) H 2 O + 12 NADP + A fényszakasz során megteremtett redukáló erőt, vagyis a NADPH-t és az ATP-t használja föl a növény a CO 2 redukálására. A redukció a Calvin-ciklus körfolyamatában zajlik. A redukált szén már alkalmas rá, hogy részt vegyen nagy energiájú, nagy molekulájú szerves szénvegyületek szénláncának felépítésében (is).
33
34 Utánanézéshez keresőszavak: fotoszintézis photosynthesis kloroplasztisz chloroplast granum, thylakoid Magyar és külhoni fotoszintézis oldalak: Könyv:
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
RészletesebbenFotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége
Fotoszintézis 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Szerves anyagok képzıdése energia felhasználásával Az élıvilág szerves anyag és oxigénszükségletét biztosítja H2 D
RészletesebbenAz eukarióta sejt energiaátalakító organellumai
A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenKörnyezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata
Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenBevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 5.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 5. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (para@ludens.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu Növényi stresszélettan 1. A stressz
RészletesebbenEnergiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenMire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
RészletesebbenA kloroplasztok és a fotoszintézis
A kloroplasztok és a fotoszintézis A mikroorganizmusok többsége és állati sejtek szerves vegyületeket használnak a növekedéséhez. A szerves vegyületeket hasznosító sejteket heterotrófoknak nevezzük, és
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenProdukcióökológiai alapok
Produkcióökológiai alapok Anyag- és energiaáramlás a növényi szervezetben A fotoszintézis és (kloroplasztisz) a légzés kapcsolata a növényi sejtben (mitokondrium) FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok
RészletesebbenII. Grafikonok elemzése (17 pont)
I. Az ember táplálkozása (10 pont) Többszörös választás 1) Melyek őrlőfogak a maradó fogazatunkban (az állkapcsok középvonalától kifelé számozva)? 1) az 5. fog 2) a 3. fog 3) a 8. fog 4) a 2. fog 2) Melyik
RészletesebbenA biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek
1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok)
BIOLÓGIA ALAPJAI Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) A molekuláris biológiai alapjai DNS replikáció RNS transzkripció Fehérje szintézis (transzláció) (Az ábrák többsége Dr. Lénárd Gábor Biológia
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
Részletesebben80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia november
80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia 2009. november 13-14. NÖVÉNYÉLETTAN I 2009/10. tanév 1. félév Vízforgalom 1. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai.
RészletesebbenA nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
RészletesebbenAZ ALAPSZÖVETEK CSOPORTOSÍTÁSA
ALAPSZÖVETEK AZ ALAPSZÖVETEK CSOPORTOSÍTÁSA A FOTOSZINTETIZÁLÓ ALAPSZÖVET, klorenchima EGYENLETEK: + NÖVÉNY + FÉNY = + NÖVÉNY = + FÉNY = http://www1.cira.colostate.edu/mideast/images/ndvi_loop.gif A KLOROFILLOK
RészletesebbenA levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
RészletesebbenBIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
RészletesebbenAz energiatermelõ folyamatok evolúciója
Az energiatermelõ folyamatok evolúciója A sejtek struktúrája, funkciója és evolúciója nagyrészt energia igényükkel magyarázható. Alábbiakban azt tárgyaljuk, hogy biológiai evolúció során milyen sorrendben
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenSpeciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek
Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenFotoszintézis. fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella. Sötétszakasz - sztróma
Fotoszintézis fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella Sötétszakasz - sztróma A növényeket érı hatások a pigmentösszetétel változását okozhatják I. Mintavétel (inhomogén minta) II.
RészletesebbenNövényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
RészletesebbenA NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE
A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE A növényi sejt alapvetően két részre tagolható: 1. sejttest v. protoplaszt: citoplazma, sejtmag, színtestek, mitokondriumok 2. sejtfal PROTOPLASZT az életfolyamatok színtere benne
RészletesebbenMűszeres analitika II. (TKBE0532)
Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses
RészletesebbenA sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)
A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok
RészletesebbenFényes élet: fényből élet életből fény
Maróti Péter egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Orvosi Fizikai Intézet Fényes élet: fényből élet életből fény fotoszintézis Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola Szolnok, 2014. február 12.
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A fotoszintézis szénreakciói Környezeti tényezők hatása a fotoszintézisre Előadás áttekintése 1. A fotoszintézis
RészletesebbenA fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 39
A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 39 6. A citokróm b 6 f komplex A két fotokémiai rendszer közötti elektrontranszportot a citokróm b 6 f komplex közvetíti. Funkciója a kétszeresen
RészletesebbenFluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek
Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek 2012. 11. 08. Fotonok és molekulák ütközése Fény (foton) ütközése a molekulákkal fényszóródás abszorpció E=hν
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
RészletesebbenA fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 43. $ R[LJpQWHUPHO IRWRV]LQWHWLNX ]HUYH]HWHNEH p IRWRNpPLD UHQGV]H
A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 43 $ OV IRWRNpPLD UHQGV]HU $ R[LJpQWHUPHO IRWRV]LQWHWLNX ]HUYH]HWHNEH p IRWRNpPLD UHQGV]H P&N GLN 0LQ iww PiVRGL IRWRNpPLD UHQGV]H XQNFLyM Yt IpQ\LQGXNi
RészletesebbenA BAKTERIORODOPSZIN. Péter Imre AINLHQ
A BAKTERIORODOPSZIN Péter Imre AINLHQ BEVEZETÉS A napfény energiáját az élőlények (növények, algák) egy bonyolult folyamat, a fotoszintézis során alakítják át és tárolják. Létezik egy baktérium, a Halobacterium
RészletesebbenA BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA
A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA Az energiaforrás természete 1. Fototróf energia a fotokémiai reakciókból, energiforrás a fény 2. Kemotróf energia a fénytől független kémiai reakciókból, energiaforrás a környezetből
RészletesebbenA sejt molekuláris biológiája és genetikája; 2. A biológiai membrán. Kemoszintézis, fotoszintézis, légzés.
1 2. A BIOLÓGIAI MEMBRÁN, KEMO- ÉS FOTOSZINTÉZIS, SEJTLÉGZÉS A sejthártya szerkezete. A sejthártya funkciói. Anyagáramlás a sejthártyán keresztül. A sejtek anyag- és energiaellátása, az energiatermelés
RészletesebbenFluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET)
Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Biofizika szeminárium PTE ÁOK Biofizikai Intézet Huber Tamás 2014. 02. 11-13. A gerjesztett állapotú elektron lecsengési lehetőségei Gerjesztés Fluoreszcencia
RészletesebbenSzentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?
Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Szalay Péter egyetemi tanár ELTE, Kémiai Intézet Elméleti Kémiai Laboratórium Van közös bennük? Egy kis történelem
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
Részletesebben3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.
FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi
Részletesebben09. A citromsav ciklus
09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenA növények fényreakciói. A növények fényreakciói. Fotoszintézis
Az elektromágneses sugárzás A növények fényreakciói A fotonok energiája (E )adott hullámhosszon: E = h ν = hc/λ ahol h a Planck féle állandó Minél hosszabb a hullámhossz annál kisebb az E. A látható tartomány
RészletesebbenKolozsvár, 2004 január A szerzõ
Elõszó A napfény és a zöld növények annyira hozzátartoznak mindennapi életünkhöz, hogy természetes jelenlétükre gyakran oda sem figyelünk. Márpedig a széleskörû változatosságában kibontakozó földi életet
RészletesebbenFöldminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás
Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenFizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés
Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai
RészletesebbenA cukrok szerkezetkémiája
A cukrok szerkezetkémiája A cukrokról,szénhidrátokról általánosan o o o Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.
RészletesebbenKémiai Intézet Kémiai Laboratórium. F o t o n o k k e r e s z tt ü z é b e n a D N S
Szalay SzalayPéter Péter egyetemi egyetemi tanár tanár ELTE, ELTE,Kémiai Kémiai Intézet Intézet Elméleti ElméletiKémiai Kémiai Laboratórium Laboratórium F o t o n o k k e r e s z tt ü z é b e n a D N S
RészletesebbenSzalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?
Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium Budapest, 2011. október 27. www.meetthescientist.hu
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenFotoszintézis. Az elektromágneses sugárzás. A fény kettıs természete: hullám és részecske (foton) A látható tartomány
A fény kettıs természete: hullám és részecske (foton) Fotoszintézis Sebesség = hullámhossz X frekvencia C = λν Egy foton energiája: E = hν h= Planck állandó (6,626 x 10-34 Js) Az elektromágneses sugárzás
RészletesebbenFolyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok
Folyadékkristályok; biológiai és mesterséges membránok Dr. Voszka István Folyadékkristályok: Átmenet a folyadékok és a kristályos szilárdtestek között (anizotróp folyadékok) Fonal, pálcika, korong alakú
RészletesebbenAgroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
RészletesebbenAz áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai
Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése Kereskedelmi forgalomban kapható készülékek 1 Fogalmak
RészletesebbenAbszorpció, emlékeztetõ
Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése
RészletesebbenFOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK
FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK Légköri nyomanyagok forrásai: bioszféra hiroszféra litoszféra világűr emberi tevékenység AMI BELÉP, ANNAK TÁVOZNIA IS KELL! Légköri nyomanyagok nyelői: száraz
RészletesebbenEvolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok
RészletesebbenA metabolizmus energetikája
A metabolizmus energetikája Dr. Bódis Emőke 2015. október 7. JJ9 Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Miért tanulunk bonyolult termodinamikát? Mert a biokémiai rendszerek anyag- és energiaáramlásának
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris
RészletesebbenRagyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól
Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Kele Péter egyetemi adjunktus Lumineszcencia jelenségek Biolumineszcencia (biológiai folyamat, pl. luciferin-luciferáz) Kemilumineszcencia
RészletesebbenB I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK május 18. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt!
B I O L Ó G I A ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004. május 18. du. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Kérjük, olvassa el a bevezetőt! A javítási útmutatóhoz rendelkezésre áll a feladatsor. Egyes feladatoknál a
RészletesebbenA napenergia alapjai
A napenergia alapjai Magyarország energia mérlege sötét Ahonnan származik Forrás: Kardos labor 3 A légkör felső határára és a Föld felszínére érkező sugárzás spektruma Nem csak az a spektrum tud energiát
RészletesebbenA légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Mitokondrium Fésüs László, Sarang Zsolt Energiát (ATP) termelő sejtorganellum. Az ATP termelés oxigén fogyasztással (légzési lánc) és széndioxid termeléssel (molekulák
RészletesebbenNUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenKun Ádám. Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék, ELTE MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport. Tudomány Ünnepe,
Kun Ádám Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék, ELTE MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport Tudomány Ünnepe, 2016.11.22. Miskolc Kun Ádám: A víz szerepe az élet keletkezésében. Tudomány
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenFluoreszcencia 2. (Kioltás, Anizotrópia, FRET)
Fluoreszcencia 2. (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Gerjesztés A gerjesztett állapotú elektron lecsengési lehetőségei Fluoreszcencia 10-9 s k f Foszforeszcencia 10-3 s k ph 10-15 s Fizika-Biofizika 2. Huber
RészletesebbenA BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László
A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László Összefoglalás A négy alapvető fizikai kölcsönhatás közül az elektromágneses kölcsönhatásnak van fontos szerepe a biológiában. Atomi és molekuláris
RészletesebbenMITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenA kémiai energia átalakítása a sejtekben
A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
Részletesebbensztróma gránum sztrómatilakoid belsõ membrán kulsõ membrán
10 - Fotoszintézis Bevezetés Anövényi anyagcsere egyik legjellemz bb vonása, hogy a növények képesek afényenergiát szerves anyagok el állítására felhasználni. Azon folyamatok összességét, melyek során
RészletesebbenHogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia?
Hogyan bírhatjuk szóra a molekulákat, avagy mi is az a spektroszkópia? Prof. Túri László (ELTE, Kémiai Intézet) turi@chem.elte.hu 2012. november 19. Szent László Gimnázium Önképzőkör 1 Kapcsolódási pontok
RészletesebbenA bioszféra kialakulása
A bioszféra kialakulása Ökológia előadás BME-ELTE biomérnök, környezetmérnök szakok 2007 Összeállította: Kalapos Tibor Bioszféra: a biológiai szerveződés legmagasabb szintje, valamennyi földi életközösség
RészletesebbenTari Irma Kredit 2 Heti óraszám 2 típus AJÁNLOTT IRODALOM
A tárgy neve A növények felépítése és működése Meghirdető tanszék(csoport) SZTE, TTK, Biológus Felelős oktató: Tari Irma Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele
Részletesebben9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel
9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel A gyakorlat célja: Megismerkedni az UV-látható spektrofotometria elvével, alkalmazásával a kationok, anionok analízisére.
RészletesebbenSzerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben. Folyadékkristályok típusai (1) Dr. Voszka István
MODELLMEMBRÁNOK (LIPOSZÓMÁK) ORVOSI, GYÓGYSZERÉSZI ALKALMAZÁSA 2012/2013 II. félév II. 7. Szerkezet és funkció kapcsolata a membránműködésben Dr. Voszka István II. 21. Liposzómák előállítási módjai Dr.
Részletesebben