Fotoszintézis. Az elektromágneses sugárzás. A fény kettıs természete: hullám és részecske (foton) A látható tartomány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fotoszintézis. Az elektromágneses sugárzás. A fény kettıs természete: hullám és részecske (foton) A látható tartomány"

Átírás

1 A fény kettıs természete: hullám és részecske (foton) Fotoszintézis Sebesség = hullámhossz X frekvencia C = λν Egy foton energiája: E = hν h= Planck állandó (6,626 x Js) Az elektromágneses sugárzás A látható tartomány A fotonok energiája (E )adott hullámhosszon: E = h ν = hc/λ ahol h a Planck féle állandó Minél hosszabb a hullámhossz annál kisebb az E. 1

2 A levél által elnyelt, átengedett és reflektált fény %-os arányai A fényintenzitás mértékegységei A. és B. Ugyanaz az érték szenzortípustól függetlenül PAR: Photosynthetically Active Radiation, nm Kvantum alapon mérve: Photosynthetic Photon Flux Density, PPFD Szenzorok: sík és domború Eltérések a sugárzás beesési szögével Eltérés: a D. domború szenzor az elızıvel (B) azonos értéket mér, a C. sík szenzor az A elızı érték / α. Fotoszintézis I. Alapfogalmak A fotoszintézis mint redox folyamat A fotoszintetikus apparátus Pigmentek és pigment-protein komplexek A fény abszorpciója A gerjesztési energia sorsa A két fotokémiai rendszer Az elektrontranszport lánc felépítése A növények fotoszintézisének alapfolyamatai A fotoszintézis folyamatának általános egyenlete : fény CO 2 + H 2 O > (CH 2 O) + O 2 Víz: elektron-donor (De: Fotoszintetizáló baktériumok: víz helyett, hidrogéngázt, tioszulfátot, kénhidrogént, szerves anyagokat - propionsavat, tejsavat stb.- használnak. NINCS oxigén termelıdés.) Széndioxid: elektron-akceptor. (De: A növényekben lehet pl. nitrát is. A nitrogénfixáló élılényekben : a molekuláris hidrogén.. Számos fotoszintetizáló szervezetben: hidrogénionok.) 6CO 2 + 6H 2 O C 6 H 12 O 6 + 6O 2 Hill reakció: oxidálószer (elektron akceptor) alkalmazása CO 2 helyett (izolált kloroplasztiszok) 4 Fe H 2 O 4 Fe 2+ + O H+ 2

3 A fotoszintézis szakaszai Fényszakasz:fotokémiai folyamatok 1) Fényszakasz: fotokémiai folyamatok 12H 2 O + 12NADP + 18ADP 6O NADPH + 18ATP 2) Sötétszakasz: CO 2 fixációja 6CO NADPH + 18ATP C 6 H 12 O NADP + 18ADP + 6H 2 O A fényenergia elnyelése (fényabszorpció), A fotokémiai reakcióban közvetlenül résztvevı pigmentekre történı energiaszállítás (energia transzfer) Reakcióközpontok klorofill-a molekulája gerjesztett állapotban elektron ad le (elektron transzfer) A fényenergia kémiai energiává való átalakulása Vízbontás (oxigén-termelés) Redukáló ágens (NADPH) képzıdése Fotofoszforiláció: ATP képzıdés. Fényszakasz Energy transfer - antennna Electron transfer reaction centrum Vízbontás és O 2 képzıdés (PSII) NADPH és ATP képzıdés (PSI) 3

4 Sötétszakasz 1) A fotoszintetikus apparátus szerkezete Széndioxid fixációja és szénhidrát szintre történı redukciója A fényszakaszban képzıdött ATP és NADPH +H + felhasználása Kloroplasztisz: tilakoid membránok gránum és sztróma kapcsolt és nem-kapcsolt felszínek a proteinkomplexek szervezıdése a tilakoid membránban A kloroplasztisz szerkezete Kettıs borítómembrán határolja Folyékony közege a sztróma benne enzimek, keményítıszemcsék, DNS és riboszómák Membránrendszere tilakoidokból áll ezek helyenként gránumokba rendezıdik A tilakoidok belsı üregei egy összefüggı, lumen nevezető hálózatot alkotnak 4

5 A kloroplasztiszon belül jól láthatók a grána- és a sztrómatilakoidok, valamint a nagymérető keményítı szemcsék Külsı membrán (6 nm) Membránok közötti tér (10-20nm) Belsı membrán (6 nm) Sztróma (vizes folyadék) Tilakoid membrán Tilakoid lumen Granum Keményítı Riboszóma (70S) Plasztisz DNS (kb. 30 kópia) Plasztoglobulus (zsírcseppek) A tilakoidok felépítése A kloroplasztisz glikozil-gliceridjeinek szerkezete: A glicerin elsı és második OH csoportjához észterkötéssel zsirsavak, a harmadik OH-hoz glikozidos kötésben cukor(galaktóz)-származékok kapcsolódnak. Monogalaktozil-glicerid: MGDG Digalaktozil-diacil-glicerid: DGDG Kén-tartalmú glikolipid, szulfokinovozil-diacil-glicerid: SQDG A galaktolipidek telítetlen zsírsavakat tartalmaz, az MGDG általában telítetlenebb, mint a DGD. A szulfolipid: 80 %-ban telített zsírsavak. 2) A fotoszintetikus pigmentek bakterioklorofillok klorofill a, b karotinoidok fikobilinek cianobaktériumokban, vörös algákban 5

6 A klorofillok molekulaszerkezete A klorofill konjugált kettıs kötéseket tartalmazó makrociklikus molekula (Móltömeg: 894). Négy pirrol győrőbıl álló un. "feji" rész (1.5 x 1.5 nm) és egy 2 nm hosszú fitol, terpén-alkohol lánc. A pirrol győrő külsı szélén elhelyezkedı kémiai csoportok és a H + az elektronokat magányos pályára korlátozzák, amely növeli a vörös hullámhossz tartományon belül az abszorpciót. A molekula közepén egy nem-ionos magnézium atom, két kovalens és két koordinált kötéssel kötıdik és a győrőket koordinálja. Fikobilinek: cianobaktériumokban, vörös algákban A pirrol győrők nem záródnak porfirin győrővé A karotinoidok járulékos pigmentek 40 C-atomos poliizoprének Alfa vagy béta-jonon győrőket tartalmaznak. Kísérı pigmentek Fényelnyelés Fényvédelem 6

7 Fotoszintetizáló pigmentek Néhány pigment abszorpciós spektruma A fotoszintézis akcióspektruma Az antenna-pigmentek az elnyelt fényenergiát a reakciócentrum klorofill a felé továbbítják Energiaátadás két pigment molekula között akkor történik, ha a donor molekula fluoreszcencia és akceptor abszorpciós spektruma részben fedi egymást 7

8 Foton abszorpció A klorofill molekula foton abszorpció során gerjesztett állapotba kerül, a molekula energia állapota magasabb, mint alapállapotban Chl + hν Chl* A kék fény a klorofillt magasabb energia állapotba gerjeszti, mint a vörös fény (hullámhossz és foton energia összefüggése!) A fény abszorpciója és a gerjesztési energia sorsa Az egyes események fél-életideje s 10-9 s 10-3 s Klorofill molekula: alapállapot (S 0 ), Egy π elektron kötı pályáról lazító pályára lép szinglet (S 1 és S 2 ) és triplet (T 1 ) állapotok vörös fény elnyelése: S 1 állapot kék fény elnyelése: S 2 állapot Magasabb energia állapotban (S 2 ) a klorofill molekula labilis, nagyon gyorsan a környezetének energiát ad le hı formájában, és stabilabb gerjesztett állapotba (S 1 )kerül néhány nano-szekundumig (10 9 s). 8

9 A fény abszorpciója és a gerjesztési energia sorsa A legalacsonyabb energia állapotban a gerjesztett klorofill molekula 4 lehetséges úton veszítheti el a gerjesztési energiát. 1/ Emitálhat egy fotont és alapállapotba kerül fluoreszcencia 2/ Hı formájában 3/ Energia transzferben vehet részt, amikor is átadja energiáját egy másik molekulának 4/ A gerjesztési energia kémiai reakciót eredményez A klorofill fluoreszcenciája akkor is a vörös hullámhossz tartományba esik, ha kék fényt nyel el! Az oka: az S 2 -S 1 átmenet mindig hı formájában disszipálódik. A fotokémiai reakció a leggyorsabb kémiai reakció, fontos a többi folyamattal való versengés miatt! Fényabszorpció Kvantumhatásfok és kvantum szükséglet Kvantumhatásfok (Φ): azon gerjesztett molekulák hányada, amelyek valamilyen módon elveszítik a gerjesztési energiájukat. Értéke 0-1. pl. fotokémiai reakciók száma/összes abszorbeált kvantumok száma (kb. 0.95) Kvantum szükséglet: valamely reakciótermék (pl. O 2 ) létrejöttéhez szükséges kvantumok száma, azaz 1/Φ. Vörös és vörösön túli együtt nagyobb a fotoszintézis ráta, mint a külön-külön mért ráták összege Bizonyíték: két fotokémiai rendszer mőködik sorozatot alkotva, amelyek optimális hullámhossza csak kissé különbözik. 9

10 Erıs redukáló Gyenge redukáló Gyenge oxidáló Erıs oxidáló Két fotokémiai rendszer PSI és PSII: sorozatot alkot A PSII-ben az abszorbeált vörös fény egy erıs oxidálót hoz létre, ami képes a vizet oxidálni, ill. egy gyenge redukálót hoz létre A PSI-ben abszorbeált vörösön-túli fény egy erıs redukálót hoz létre, ami redukálja a NADP+-t, és egy gyenge oxidálót hoz létre PSII-ben 2 mol víz oxidációjakor: 4 elektron, 4 proton és 1 mól oxigén képzıdik 4 nagy fehérje komplex: PSII, PSI, citokróm b6f, ATP-szintetizáló komplex A pigment-protein komplexek rendezetten helyezkednek el a tilakoid membránban. 10

11 PSII, PSI és ATP szintetizáló enzim elhelyezkedése A fotorendszerek felépítése A két fotorendszer térben elkülönül PSII gránum tilakoidokhoz kapcsolódik PSI, ATP-szintetizáló kapcsoló faktor a sztróma tilakoidokhoz kapcsolódik Cit b6f egyenletes eloszlást mutat Antenna-rendszer jelentısen eltér a fotoszintetizáló szervezetekben A reakcióközpont felépítése egységes Fénybegyőjtı antenna pigment rendszerek (LHC) Nagymértékő változékonyság Az LHC-ban a pigmentek sorrendje Mérete függ a környezethez való alkalmazkodástól Reakcióközpontokként: Néhány fotoszintetizáló baktérium: bakterioklorofill molekula Növények: klorofill molekula Egyes algákban, és baktériumokban: néhány ezer klorofill molekula A pigmentek sorrendje az antennában: Az abszorpciós maximumok fokozatosan a nagyobb vörös hullámhosszak felé tolódnak el Vagyis a pigmentek gerjesztési állapot energiája valamivel alacsonyabb a reakció központ közelében, mint az antenna rendszer perifériális részén. Pl. klorofill-b-rıl (650 nm) a gerjesztési energia klororofill-a (670 nm) molekulára kerül, a két gerjesztési állapot energiakülönbsége hı formájában bocsátódik ki. 11

12 Az antenna komplex egy transzmembrán pigment protein. Három helikáris régiót tartalmaz, amelyek a membrán apoláros részén keresztülhatolnak. Kb. 15 klorofill a és b molekula és több karotinoid. A komplex a membránban trimer és a PSII reakcióközpont komplex perifériája körül helyezkedik el. Klorofill-protein komplexek PSII Core complex II (CC II): a PSII reakcióközpontját tartalmazza LHC II: a PSII fénygyőjtı klorofill-protein komplexe PSI Core complex I (CC I): a PSI reakcióközpontját tartalmazza (CPI v. P-700 klorofill komplex) LHC I a PS I fénygyőjtı klorofill-protein komplex CC II D1 és D2 heterodimér fehérje: (32 és 34 kd), amelyeken P 680 klorofill-a, 4-5 klorofill-a, 1-2 ß-karotin és mindkettın 1-1 feofitin-a molekula CP43 és CP47 fehérjék: a PSII belsı antennájaként egyenként: klorofill-a, 4-5 ß- karotin, és kevés lutein CP24, CP26 és CP29 fehérjék: A PSII antennájaként, de periférális elhelyezkedésben CP26 és CP29: kl a/b =3 CP24: Kl a/b=0,9-1,6 CP22 kla/b=6 Szerep?? Az oxidált állapotú P680 a Z primer donorjától vesz fel elektront. (20 ns). Az elektronátadás függ a mangántartalmú enzimkomplex (M) redoxállapotától: M ad elektront a Z felé és az oxidált állapotú M képes a vizet oxidálni: 2 H 2 O = 4 H + + O e - 1 mol oxigén felszabadulásához 10 kvantum abszorbeálódik. 12

13 D1 protein A membrán hidrofób részét ötször járja át. Aszimmetrikus elrendezıdés: az - NH 2 lánc vég a sztróma felıl a -COOH lánc vég a lumen felıl. LHCII A PSII legnagyobb mennyiségben elıforduló fénygyőjtı komplexe. Az össz-klorofill és a tilakoid-proteinek 50 %-át tartalmazza. Lhcb1, Lhcb2, Lhcb3 Mobilis LHC II: ledisszociál a PS II-rıl és megosztja az abszorbeált fényenergiát a PSII és PSI között. Kl a/b= 1.1 Fehérjemolekulánként 12 klorofill molekula Xantofillokmolekulák Az apoproteinek genetikai kódja sejtmagban, szintézis citoplazmában és onnan a kloroplasztiszba, hasonlóan az LHC I proteinekhez. CC I 80 klorofill- a molekula 1-2 ß-karotin molekula 1 P 700 klorofill-a Genetikai kód: kloroplasztisz LHC I Klorofill-a és klorofill-b: 3,5:1 (10-féle kl-a/b protein) Genetikai kód: sejtmagban A PSI felépítése FNR!! PSI reakcióközpont 2 nagy fehérje: PsaA és PsaB. Kis fehérjekomponensek PsaC-PsaN. Az elektron a PC-rıl P700-ra, majd egy Ao klorofill molekulára, A1 fillokinonra jut. Majd az FeSx, FeS A és FeS B központokra és végül a szolubilis Fe-S proteinre, a ferredoxinra kerül. A membránhoz kötött flavoprotein ferredoxin NADP reduktáz (FNR) redukálja a NADP+ -t NADPH-vá. A redukált ferredoxinnak, több más funkciója is van a kloroplasztiszban: nitrát-redukció és a szén-dioxid fixáció enzimeinek regulációja 13

14 Elektron transzport Két plasztokinon (Q A és Q B ) kötıdik a reakcióközponthoz A feofitinrıl Q A ra, majd Q B -re kerül az elektron. Az oxidált plasztokinon redukciója Q A és Q B kinonok: Q A a feofitin molekulától kap egy elektront gyors ( ps). Plasztokinon PSII-ben 2 elektron transzfere: redukált Q B keletkezik, ami a sztrómából két protont vesz fel és redukált plasztokinon keletkezik (QH 2 ). 1 mol oxigén felszabadulásához 10 kvantum abszorbeálódik. A Q A és Q B közötti elektron átadás lassúbb, az elsı elektron átadás 0,1-0,2 ms, a második 0,4-0,5 ms alatt. A Q B felvesz két hidrogén iont és ledisszociál a PSII-rıl (D1 fehérje) a mobilis plasztokinon (PQ) pool-ba. A feofitin pedig a gerjesztett állapotú reakció központ P680 klorofill a molekulától. Az oxidált P680 redukciója a vízbontásból származó elektronnal történik meg. A plasztokinon redoxreakciói: Q= teljesen oxidált kinon, Q - =anion szemi-plasztokinon, QH 2 redukált hidrokinon A redukált plasztokinon ledisszociál a reakció központról és a membrán CH részébe lép be, ahol az elektronjait a cyt b 6 f-nek adja át. A fehérje-komplexekhez képest a hidrokinon egy kis apoláris molekula és könnyen mozog a membrán apoláris régiójában. A citokróm b6 f complex több prosztetikus csoportot tartalmaz. 4 nagy fehérje komplex: PSII, PSI, citokróm b6f, ATP-szintetizáló komplex Két b-tipusú hem, egy c tipusú hem (régebben: citokróm f ). A c-tipusú citokrómban a hem a peptidhez kovalensen kötıdik, a b- tipusú citokrómban a kémiailag hasonló protohem nem kovalens kötéssel kötıdik. Ez a komplex tartalmazza a Rieske vas-kén proteint, amelyben 2 vas atomot két kén atom köt össze, 14

15 A ciklikus folyamatok: A második QH 2 oxidálódik: egy elektron az FeSR-rıl a PC-ra és végül a P700-ra kerül. A második elektron a két b-tipusú citokrómon keresztül jut és redukálja a szemikinont plastohidrokinonná, és ugyanakkor két protont vesz fel a sztrómából. Összesen négy proton transzportálódik a tilakoid membránon át miközben két elektron a P700-ra szállítódik. A citokróm b6 f complexen lejátszódó elektron és proton transzfer. Ez a komplex tartalmaz két b-tipusú hemet (Cyt b), egy c-tipusú citokrómot (Cyt c, régebben citokróm f-nek nevezték ), a Rieske féle Fe S proteint (FeSR), és két kinon oxidációs-redukciós helyet. A nem ciklikus vagy lineáris folyamatok: Egy plasztohidrokinon (QH 2 ) molekula képzıdik a PSII mőködése során, amely a komplex lumen felıli oldalán oxidálódik, átadja két elektronját a FeSR-nek és a citokróm b-nek. Ugyanakkor 2 protont ad le a lumen felé. Az FeSR által felvett elektron a citokróm f (Cyt f )-re kerül és aztán a plasztocianinra (PC), ami redukálja a PSI P700 klorofill a molekuláját. A redukált citokróm b egy elektront egy másik citokróm b-nek ad át, amely redukálja a kinont (Q) szemikinonná (Q-). Plastocianin: Kis moltömegő (10.5 kda), Vízoldható, Réztartalmú fehérje, A citokróm b6 f komplex és a P700 közötti elektrontranszportot biztosítja. A PC a lumen oldalon található. Egy elektront továbbít a PSI reakció központ kl a molekulájához, az oxidált plasztocianin a citokróm b 6 /f komplextıl kap elektront és redukálódik. A cit b 6 /f komplex pedig egy redukált plasztokinon molekulától. Ciklikus elektron transzport A citokróm b6 f komplexek a sztróma-tilakoidokban találhatók, ahol a PSI is elıfordul. Bizonyos körülmények között ciklikus elektron áramlás figyelhetı meg a PSI és citokróm b6 f komplex között és vissza a PS I-en keresztül. Ez a ciklikus elektron áramlás a lumenbe irányuló protonpumpával kapcsolódik, ami ATP szintézisre fordítódik, de nem oxidálja a vizet és nem redukálja a NADP + -t. A ciklikus elektron áramlás különösen fontos ATP forrás a C4-es növények nyalábhüvely klorenchimájában. 4 nagy fehérje komplex: PSII, PSI, citokróm b6f, ATP-szintetizáló komplex 15

16 ATP szintézis Kemiozmotikus elmélet Fotofoszforiláció A kemiozmózis lényege, hogy a membrán két oldala között ionkoncentráció és elektromos potenciál különbség a sejt által felhasználható szabadenergiát jelent. ATP-szintetáz, vagy CFo-CF1 CFo: hidrofób és a membránhoz kötött CF1: sztróma felıli oldalon CFo: csatornát képez a protonok számára CF1: 5 különbözı polipeptid: α és β polipeptidbıl 3 kópia, amelyek alternáltan helyezkednek el. Ezen kívül: 3 további peptid (gamma, delta, epszilon) A katalitikus helyek a bétapolipeptiden. A CF1 az ATP szintetizáló rész CFo: 4 különbözı polipeptid. a, b b és c (12 db) Az elektron transzport gátlása és a hebicidek hatása Fény levelek Árnyék levelek Diklórfenil-dimetil-karbamid (DCMU) és metil-viologen (paraquat) herbicidek blokkolják az elektron transzportot. A DCMU a PSII kinon akceptorainál blokkolja az elektronáramlást és verseng a plastokinon kötıhelyeiért. A paraquat a PSI korai elektron akceptoraitól veszi el az elektront. 16

17 PSII Fény és árnyék levelek Eltérı a N-tartalom eloszlása a kloroplasztisz komponense között Az abszorbeált fényenergia (A) fotoszintetikus hasznosulása (P) és disszipációja (D) optimális és stressz feltételek között Árnyék levelek Fény levelek Eltérı a fotorendszerek antenna mérete a Optimális környezeti feltételek mellett PFFD mmol m -2 s b Stressz-tényezık felléptekor 2 PFFD mmol m -2 s A P D A D P hajnalban délben este Az A/P arányt befolyásoló tényezık: Fényadaptáció (anatómiai/fiziológiai) CO 2 fixáció típusa (C3/C4) és fényhasznosítási hatékonysága Stressz tényezık (vízhiány, tápelemhiány, nehézfémek stb) fluoreszcencia fotoszintézis hıdisszipáció A növényzet fluoreszcenciája mőholdas felvételeken is detektálható A fényfelesleg és a fotoszintézis O 2 termelés fény válaszgörbéje A szaggatott vonal az elméleti O 2 fejlıdést mutatja, amikor nincs fotoszintézis gátlás. Árnyéknövények PFD 150 µmol m 2 s 1- ig, ezt követıen telítıdés. Fény növényeknél magasabb fényintenzitásnál telítıdés. A fényintenzitás növekedésével növekszik az abszorbeált fényenergia feleslege. Kaliforniai öböl, algavirágzás, október 6., számítógépes színek, a kék az alacsony, a vörös a nagy intenzitású fluoreszcencia 17

18 a) Fotoszintézis gyenge fényben Lineáris szakasz b) CO2 fixáció c) PSII reakció központok záródása d) Fényfelesleg Fénynövények Árnyéknövények Fénynövények stressz alatt Hasznosulás Fényvédelem Károsodás Fényintenzitás növekedés Fényintenzitás növekedés Fényfelesleg Fényfelesleg Fotoszintetikus elektrontranszport Fényabszorpció csökkentése 1 Hı disszipáció 2 Fényintenzitás Fényfelesleg A fotoszintézis maximális kvantumhasznosítása reverzibilisen csökken Reaktív oxigén formák eltávolítása 3 A PSII inaktiválódása/ turnovere 1 Fotooxidáció A fotoszintézis maximális kvantumhasznosítása irreverzibilisen csökken 2 Fotoprotektív folyamatok 1) Fényabszorpció csökkentése - levélmozgások - anatómiai sajátosságok - kloroplasztiszok elmozdulása 2) Hı disszipáció - ph - klorofill-proteinek protonálódása - tilakoidok konformáció változása - LHCII aggregáció - karotinoidok, fıként különbözı de-epoxi-xantofillok felhalmozódása - PsbS fehérje jelenléte 3) Reaktív oxigénformák eltávolítása - Antioxidáns enzimek (SOD, PER) és metabolitok Fényintenzitás növekedés Fényfelesleg 18

19 Az abszorbeált fényenergia sorsa a kloroplasztiszban fluoreszcencia hıdisszipáció fluoreszcencia fotoszintézis hıdisszipáció fény fotoszintézis 19

20 Xantofill ciklusok Xantofill ciklus Hıdisszipáció és zeaxantin 20

21 A gerjesztési energia sorsa a kloroplasztiszban Karotinoidok és a szinglet oxigén fluoreszcencia fotoszintézis hıdisszipáció A) Optimális feltételek között az abszorbeált fényenergia az elektron transzport folyamatok mőködtetésére fordítódik; CO 2 fixáció és egyéb redukciós folyamatok lezajlása az elektrontranszport rátával hasonló arányban B) Ha a NADPH felhasználás gátlódik, akkor photooxidációs stressz lép fel. A PSIInél a gerjesztési energia oxigénre kerül, singlet oxigén képzıdik. A PSI-nél az elektron transzport a molekuláris oxigén redukciójához vezet, szuperoxid gyök és hidrogén peroxid képzıdik (Mehler-peroxidáz reakció). A H 2 O 2 detoxifikációja az aszkorbinsav-glutation ciklus során megy végbe. A reaktív oxigén formák megszüntetése a növényi sejtben The redox cycling of ascorbate in the chloroplast often referred to as the Halliwell-Asada pathway. 21

22 Antioxidáns rendszerek a kloroplasztiszban CO 2 asszimiláció Az aszkorbinsav redox ciklusa a kloroplasztiszban: Halliwell-Asada ciklus Eltérı útak: C3 C4 CAM utak C3 fotoszintézis út RUBISCO CALVIN-ciklus 22

23 Karboxiláció Redukció Regeneráció -röviden 23

24 A Calvin-ciklus mérlege Egy molekula CO 2 beépítése 2 NADPH és 3 ATP molekula felhasználásával jár. A Calvin-ciklus sötétben is lejátszódhat, de a fény fontos szerepet játszik több enzimének a szabályozásában. A C3 ciklus fontos szabályozója a hımérséklet: befolyásolja a sztómák záródását, az enzimek aktivitását, a membránok permeabilitását és a CO 2 diffúzióját és oldékonyságát. A Calvin ciklus rövid-távú szabályozása A köztes termékek koncentrációjának az optimalizálása Az ellentétes irányban lejátszódó reakciók csökkentése Két általános mechanizmus változtathatja meg az enzimek kinetikus jellemzıit: 1. Kovalens kötések transzformációja: diszulfid hidak redukciója és amino-csoportok karbamilációja - kémiailag módosul az enzim 2. Nem kovalens kapcsolatok módosulása: metabolitok megkötése, a sejt miliı (ph) változása Ezen kívül: az enzimek kötıdése a tilakoid membránokhoz fokozza a a Calvin ciklus hatékonyságát; mert magasabb szintő szervezıdés, amely kedvez a szubsztrát védelemnek. 24

25 Fénytıl függı enzim aktiváció szabályozza a Calvin-ciklust Öt fény által szabályozott enzim: 1. Rubisco 2. NADP:glicerinaldehid-3-foszfát dehidrogenáz 3. Fructóz-1,6-bifoszfatáz 4. Szedoheptulóz-1,7-bisfoszfatáz 5. Ribulóz-5-foszfát kináz 1. NADP:glicerinaldehid-3-foszfát dehidrogenáz 2. Fructóz-1,6-bifoszfatáz 3. Szedoheptulóz-1,7-bisfoszfatáz 4. Ribulóz-5-foszfát kináz Jellemzıjük: a 4 enzim egy vagy több S S hidat tartalmaz A fény a ferredoxin thioredoxin rendszeren keresztül szabályozza a 4 enzimet. Sötétben S S- hidak, fényen redukált állapotba kerülnek SH HS-. A redox állapot változása aktiválja az enzimet. A keményítı és a szacharóz szintézise kloroplasztisz Keményítı szintézis Az enzim aktív központjában a CO 2 a lizin NH 2 csoportjával reagál. Az új karbamát származék (anion hely) gyorsan megköti a magnézium iont Aktivált komplex alakul ki. Két proton szabadul fel a komplex kialakulás közben. Az aktivációt növeli sztrómában fény hatására lejátszódó a ph és a magnézium koncentráció változás. A rubisco aktiv központja megköt egy CO 2 molekulát és reagál a ribulóz1, 5 biszfoszfáttal. Citoszol Szacharóz szintézis 25

26 A fruktóz 2,6 bifoszfát szabályozó szerepe A fruktóz 2,6 bifoszfát szabályozó szerepe A fruktóz 2,6 bifoszfát Kulcs fontosságú szabályozó molekula Fényen stimulálja a szacharóz szintézist és sötétben gátolja. Citoszólban található nagyon alacsony koncentrációban. Ha nı a koncentrációja csökken a szacharóz-szintézis, mert gátolja a fruktóz-1,6-bifoszfatáz enzimet (foszforiláció) és aktiválja a kináz enzimet (defoszforiláció). Mi szabályozza a fruktóz-2,6-bifoszfát molekula koncentrációját? A fruktóz-2,6-foszfát molekula fruktóz-6- foszfátból szintetizálódik a speciális fruktóz-6- foszfát 2-kináz enzim által katalizált folyamatban fruktóz-6-foszfátból. A fruktóz-2,6-foszfát molekula lebomlását a fruktóz-2,6-bifoszfatáz enzim katalizálja A kináz és a foszfatáz enzimek aktivitását az ortofoszfát és a trióz-foszfát szabályozza. A fény hatása A fény az aktiváló és gátló molekulák koncentrációját a fotoszintézis folyamatain keresztül szabályozza, és ily módon szabályozza a fruktóz.2,6- bifoszfát koncentrációját a citoszólban. A glikolitkus foszfofrukto-kináz enzim szintén részt vesz a fruktóz-6-foszfát fruktóz-1,6,-bifoszfát átakulásában. Az ortofoszfát stimulálja a fruktóz-6-foszfát 2- kináz enzimet és gátolja a fruktóz-2,6-bifoszfatáz enzimet. A triózfoszfát gátolja 2-kináz enzimet. Az alacsony citoszól triózfoszfát/ortofoszfát arány: stimulálja a trióz-foszfát fruktóz-2,6- bifoszfát átalakulást, ami gátolja a citoszolban a a fruktóz-1,6-bifoszfát hidrolizisét és csökkenti a szacharóz szintézist. A magas trióz-foszfát/ortofoszfát arány: ellentétes hatású. 26

27 Fotorespiráció C2 oxidatív fotoszintézis ciklus C2 oxidatív fotoszintézis ciklus Rubisco oxigenase!!! Egy C2 ciklusban a szén 2 mól glikolsavban (C2) kerül ki a kloroplasztiszból és 1 mól glicerinsav (C3) formájában kerül vissza. Az oxidatív C2 ciklusban a ribulóz-1,5, bifoszfát oxigenáziója során a C 75 %-a visszakerül a kloroplasztiszba és a Calvin ciklusban felhasználódik. Nincs N-veszteség! Nincs NADH veszteség! 27

A növények fényreakciói. A növények fényreakciói. Fotoszintézis

A növények fényreakciói. A növények fényreakciói. Fotoszintézis Az elektromágneses sugárzás A növények fényreakciói A fotonok energiája (E )adott hullámhosszon: E = h ν = hc/λ ahol h a Planck féle állandó Minél hosszabb a hullámhossz annál kisebb az E. A látható tartomány

Részletesebben

Fotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége

Fotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Fotoszintézis 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Szerves anyagok képzıdése energia felhasználásával Az élıvilág szerves anyag és oxigénszükségletét biztosítja H2 D

Részletesebben

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)

Részletesebben

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai

Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető

Részletesebben

Stressz és a reaktív oxigénformák

Stressz és a reaktív oxigénformák Stressz és a reaktív oxigénformák Oxigénformák A földi élet egyik paradoxonja: Az oxigén, amely az aerob életfolyamatokhoz szükséges, és a az energia termelés és légzés alapvetı feltétele, sok betegség

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata

Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Környezeti klimatológia I. Növényzettel borított felszínek éghajlata Kántor Noémi PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék kantor.noemi@geo.u-szeged.hu Egyszerű, kopár felszínek 1 Növényzettel

Részletesebben

A glükóz reszintézise.

A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt

Részletesebben

80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia november

80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia november 80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia 2009. november 13-14. NÖVÉNYÉLETTAN I 2009/10. tanév 1. félév Vízforgalom 1. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai.

Részletesebben

A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 39

A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 39 A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 39 6. A citokróm b 6 f komplex A két fotokémiai rendszer közötti elektrontranszportot a citokróm b 6 f komplex közvetíti. Funkciója a kétszeresen

Részletesebben

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid

Részletesebben

bevezetés a fotoszintézis rejtelmeibe

bevezetés a fotoszintézis rejtelmeibe bevezetés a fotoszintézis rejtelmeibe Összeállította: Dr. Rudnóy Szabolcs rsz@ttk.elte.hu Előadta: Dr. Solti Ádám Az előadások kivonata elérhető a Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék

Részletesebben

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik. Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának

Részletesebben

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik

Részletesebben

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H

Részletesebben

A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 43. $ R[LJpQWHUPHO IRWRV]LQWHWLNX ]HUYH]HWHNEH p IRWRNpPLD UHQGV]H

A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 43. $ R[LJpQWHUPHO IRWRV]LQWHWLNX ]HUYH]HWHNEH p IRWRNpPLD UHQGV]H A fotoszintézis molekuláris biofizikája (Vass Imre, 2000) 43 $ OV IRWRNpPLD UHQGV]HU $ R[LJpQWHUPHO IRWRV]LQWHWLNX ]HUYH]HWHNEH p IRWRNpPLD UHQGV]H P&N GLN 0LQ iww PiVRGL IRWRNpPLD UHQGV]H XQNFLyM Yt IpQ\LQGXNi

Részletesebben

Fotoszintézis. fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella. Sötétszakasz - sztróma

Fotoszintézis. fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella. Sötétszakasz - sztróma Fotoszintézis fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella Sötétszakasz - sztróma A növényeket érı hatások a pigmentösszetétel változását okozhatják I. Mintavétel (inhomogén minta) II.

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek

Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek Fluoreszcencia kioltás Fluoreszcencia Rezonancia Energia Transzfer (FRET), Lumineszcencia A molekuláknak azt a fényemisszióját, melyet a valamilyen módon

Részletesebben

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere

Részletesebben

Produkcióökológiai alapok

Produkcióökológiai alapok Produkcióökológiai alapok Anyag- és energiaáramlás a növényi szervezetben A fotoszintézis és (kloroplasztisz) a légzés kapcsolata a növényi sejtben (mitokondrium) FOTOSZINTETIKUS PIGMENTEK a tilakoid-membránok

Részletesebben

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális

Részletesebben

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz

Részletesebben

Az energiatermelõ folyamatok evolúciója

Az energiatermelõ folyamatok evolúciója Az energiatermelõ folyamatok evolúciója A sejtek struktúrája, funkciója és evolúciója nagyrészt energia igényükkel magyarázható. Alábbiakban azt tárgyaljuk, hogy biológiai evolúció során milyen sorrendben

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

Kolozsvár, 2004 január A szerzõ

Kolozsvár, 2004 január A szerzõ Elõszó A napfény és a zöld növények annyira hozzátartoznak mindennapi életünkhöz, hogy természetes jelenlétükre gyakran oda sem figyelünk. Márpedig a széleskörû változatosságában kibontakozó földi életet

Részletesebben

Tari Irma Kredit 2 Heti óraszám 2 típus AJÁNLOTT IRODALOM

Tari Irma Kredit 2 Heti óraszám 2 típus AJÁNLOTT IRODALOM A tárgy neve A növények felépítése és működése Meghirdető tanszék(csoport) SZTE, TTK, Biológus Felelős oktató: Tari Irma Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Glikolízis. Csala Miklós

Glikolízis. Csala Miklós Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek

A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek 1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)

Részletesebben

Mire költi a szervezet energiáját?

Mire költi a szervezet energiáját? Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).

Részletesebben

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol) 19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

BIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok)

BIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) BIOLÓGIA ALAPJAI Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) A molekuláris biológiai alapjai DNS replikáció RNS transzkripció Fehérje szintézis (transzláció) (Az ábrák többsége Dr. Lénárd Gábor Biológia

Részletesebben

Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET)

Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Biofizika szeminárium PTE ÁOK Biofizikai Intézet Huber Tamás 2014. 02. 11-13. A gerjesztett állapotú elektron lecsengési lehetőségei Gerjesztés Fluoreszcencia

Részletesebben

A BAKTERIORODOPSZIN. Péter Imre AINLHQ

A BAKTERIORODOPSZIN. Péter Imre AINLHQ A BAKTERIORODOPSZIN Péter Imre AINLHQ BEVEZETÉS A napfény energiáját az élőlények (növények, algák) egy bonyolult folyamat, a fotoszintézis során alakítják át és tárolják. Létezik egy baktérium, a Halobacterium

Részletesebben

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK Légköri nyomanyagok forrásai: bioszféra hiroszféra litoszféra világűr emberi tevékenység AMI BELÉP, ANNAK TÁVOZNIA IS KELL! Légköri nyomanyagok nyelői: száraz

Részletesebben

Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek

Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek Fluoreszcencia módszerek (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Modern Biofizikai Kutatási Módszerek 2012. 11. 08. Fotonok és molekulák ütközése Fény (foton) ütközése a molekulákkal fényszóródás abszorpció E=hν

Részletesebben

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,

Részletesebben

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.

4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion. 4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének

Részletesebben

A kloroplasztok és a fotoszintézis

A kloroplasztok és a fotoszintézis A kloroplasztok és a fotoszintézis A mikroorganizmusok többsége és állati sejtek szerves vegyületeket használnak a növekedéséhez. A szerves vegyületeket hasznosító sejteket heterotrófoknak nevezzük, és

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

1b. Fehérje transzport

1b. Fehérje transzport 1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet

Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések

Részletesebben

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7

Részletesebben

Abszorpció, emlékeztetõ

Abszorpció, emlékeztetõ Hogyan készültek ezek a képek? PÉCI TUDMÁNYEGYETEM ÁLTALÁN RVTUDMÁNYI KAR Fluoreszcencia spektroszkópia (Nyitrai Miklós; február.) Lumineszcencia - elemi lépések Abszorpció, emlékeztetõ Energia elnyelése

Részletesebben

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3. A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a

Részletesebben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A kémiai energia átalakítása a sejtekben A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak

Részletesebben

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok

Részletesebben

Fluoreszcencia 2. (Kioltás, Anizotrópia, FRET)

Fluoreszcencia 2. (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Fluoreszcencia 2. (Kioltás, Anizotrópia, FRET) Gerjesztés A gerjesztett állapotú elektron lecsengési lehetőségei Fluoreszcencia 10-9 s k f Foszforeszcencia 10-3 s k ph 10-15 s Fizika-Biofizika 2. Huber

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA

A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem BIOKÉMIA GYAKORLAT A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA Elméleti háttér Dr. Kádas János 2015 A

Részletesebben

KVANTITATÍV BIOENERGETIKA A BIOENERGETIKA TÁRGYKÖRE

KVANTITATÍV BIOENERGETIKA A BIOENERGETIKA TÁRGYKÖRE 1 KVANTITATÍV BIOENERGETIKA A BIOENERGETIKA TÁRGYKÖRE 2 Fő kérdések 1. Melyek a szabadenergia (a biológiai folyamatokban hasznosítható hasznos munka) forrásai és felhasználói az élő szervezetekben? 2.

Részletesebben

sztróma gránum sztrómatilakoid belsõ membrán kulsõ membrán

sztróma gránum sztrómatilakoid belsõ membrán kulsõ membrán 10 - Fotoszintézis Bevezetés Anövényi anyagcsere egyik legjellemz bb vonása, hogy a növények képesek afényenergiát szerves anyagok el állítására felhasználni. Azon folyamatok összességét, melyek során

Részletesebben

Műszeres analitika II. (TKBE0532)

Műszeres analitika II. (TKBE0532) Műszeres analitika II. (TKBE0532) 4. előadás Spektroszkópia alapjai Dr. Andrási Melinda Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék A fény elektromágneses

Részletesebben

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)

Részletesebben

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti

Részletesebben

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum

Részletesebben

A termodinamika. elszigetelt rendszerek zárt rendszerek nyílt rendszerek

A termodinamika. elszigetelt rendszerek zárt rendszerek nyílt rendszerek A termodinamika A metabolizmus keretében zajló anyag- és energiaáramlás a termodinamika törvényeit követi. A termodinamika a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete. Termodinamikai rendszerek:

Részletesebben

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny

Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható

Részletesebben

A cukrok szerkezetkémiája

A cukrok szerkezetkémiája A cukrok szerkezetkémiája A cukrokról,szénhidrátokról általánosan o o o Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.

Részletesebben

Fényérzékeny molekulák, fényenergia hasznosítás

Fényérzékeny molekulák, fényenergia hasznosítás Fényérzékeny molekulák, fényenergia hasznosítás orváth Attila Veszprémi Egyetem, Mérnöki Kar Általános és Szervetlen Kémia Intézeti Tanszék 2010. július 1-5. Az elıadás vázlata Bevezetı gondolatok Természetes

Részletesebben

Reakciókinetika és katalízis

Reakciókinetika és katalízis Reakciókinetika és katalízis 8. előadás: 1/18 A fény hatására lejátszódó folyamatok részlépései: az elektromágneses sugárzás (foton) elnyelése ill. kibocsátása - fizikai folyamatok a gerjesztett részecskék

Részletesebben

09. A citromsav ciklus

09. A citromsav ciklus 09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

Fotogerjesztett biofizikai rendszerek. Barócsi Attila

Fotogerjesztett biofizikai rendszerek. Barócsi Attila Barócsi Attila 1 Tartalom Sugárzás kölcsönhatása atomi/molekuláris rendszerekkel Fényelnyelés biológiai makromolekulákban Foto-gerjesztett molekulák viselkedése Fotoszintézis növények Halobacterium Retinál

Részletesebben

Doktori (PhD) disszertáció. Készítette: Basa Brigitta. ELTE Biológia Doktori Iskola (Prof. Dr. Erdei Anna)

Doktori (PhD) disszertáció. Készítette: Basa Brigitta. ELTE Biológia Doktori Iskola (Prof. Dr. Erdei Anna) Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék A fotoszintetikus pigment-protein komplexek szerveződésének akklimatizációs

Részletesebben

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. 02. 23. Dr. Tretter László, Dr. Kolev Kraszimir Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai 2017. február 27., március 2. 1 Mit kell(ene) tudni az előadás után: 1. Az enzimműködés termodinamikai

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Mitokondrium Fésüs László, Sarang Zsolt Energiát (ATP) termelő sejtorganellum. Az ATP termelés oxigén fogyasztással (légzési lánc) és széndioxid termeléssel (molekulák

Részletesebben

Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?

Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Szalay Péter egyetemi tanár ELTE, Kémiai Intézet Elméleti Kémiai Laboratórium Van közös bennük? Egy kis történelem

Részletesebben

Szerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai

Szerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai Szerves oldott anyagok molekuláris spektroszkópiájának alapjai 1. Oldott molekulában lejátszódó energetikai jelenségek a Jablonski féle energia diagram alapján 2. Példák oldatok abszorpciójára és fotolumineszcenciájára

Részletesebben

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában

Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Mikrobiális folyamatok energetikai hasznosítása a depóniagáz formájában Készítette: Pálur Szabina Gruiz Katalin Környezeti mikrobiológia és biotechnológia c. tárgyához A Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon

Részletesebben

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László

A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László Összefoglalás A négy alapvető fizikai kölcsönhatás közül az elektromágneses kölcsönhatásnak van fontos szerepe a biológiában. Atomi és molekuláris

Részletesebben

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez

Név... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási

Részletesebben

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19.

Mézerek és lézerek. Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. és lézerek Berta Miklós SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. november 19. Fény és anyag kölcsönhatása 2 / 19 Fény és anyag kölcsönhatása Fény és anyag kölcsönhatása E 2 (1) (2) (3) E 1 (1) gerjesztés (2) spontán

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion

Részletesebben

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg: Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció

Részletesebben

Doktori (Ph.D.) értekezés. Nagy Valéria. Biológia Doktori Iskola

Doktori (Ph.D.) értekezés. Nagy Valéria. Biológia Doktori Iskola Doktori (Ph.D.) értekezés Nagy Valéria Biológia Doktori Iskola Szeged 2015 Aszkorbát-függő alternatív elektrontranszport növényekben és az aszkorbát szerepe a Chlamydomonas reinhardtii hidrogéntermelésének

Részletesebben

Tárgyszavak: citokróm P450, oxidatív stressz; reaktív oxigénvegyületek; szabad gyök.

Tárgyszavak: citokróm P450, oxidatív stressz; reaktív oxigénvegyületek; szabad gyök. BIOTECHNOLÓGIA AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN A citokróm P450 szerepe az oxidatív stresszben Tárgyszavak: citokróm P450, oxidatív stressz; reaktív oxigénvegyületek; szabad gyök. A sejtekben és szövetekben végbemenő

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény

Orvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció

Részletesebben

http://www.flickr.com Az atommag állapotait kvantummechanikai állapotfüggvénnyel írjuk le. A mag paritását ezen fv. paritása adja meg. Paritás: egy állapot tértükrözéssel szemben mutatott viselkedését

Részletesebben

Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben?

Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Szalay Péter (ELTE, Kémia Intézet) Szentjánosbogár, trópusi halak, sarki fény Mi a közös a természet fénytüneményeiben? Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium Budapest, 2011. október 27. www.meetthescientist.hu

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és

Részletesebben

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza

Részletesebben

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév

Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.

Részletesebben

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei Sugárterápia Sugárterápia: ionizáló sugárzások klinikai alkalmazása malignus daganatok eltávolításában. A sugárkezelés során célunk az ionizáló sugárzás terápiás dózisának elérése a kezelt daganatban a

Részletesebben