Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar

Átírás

1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Tanári mesterképzési szak Informatika tanári szakképzettségi terület SDT tananyag készítése Kecskésné Gájer Szilvia Témavezető: Lipovits Ágnes Veszprém 2010.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Az e-learning fogalma, jellemzői A számítógéppel segített kollaboratív tanulás Az SDT jellemzői Az SDT keretrendszerének legfontosabb funkciói Az SDT tananyagok felépítése Az SDT tananyagelemei Az SDT tananyagegységei Tananyagszerkesztés A tananyagszerkesztő felhasználói felülete: Saját tananyag készítése: Összegzés Hivatkozott irodalom jegyzéke Ábrajegyzék

3 Bevezetés Az Internet megjelenése óriási mértékben felgyorsította az információk megszerzését. Olyan nagy mennyiségű információhoz juthatunk könnyen és rövid idő alatt, mely pár évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. A kommunikációban végbement változások átalakították a világunkat. Olyan technikai eszközök állnak ma rendelkezésünkre, melyek néhány éve még nem léteztek. Az iskoláknak is alkalmaznia kell ezeket a változásokat az oktatásban. A hagyományos oktatási folyamat mellett olyan tevékenységek is megjelennek, melyek ezeknek a lehetőségeknek a felhasználására épít. Emellett a diákokat meg kell tanítani az információszerzés és az információk közti válogatás módszerére. Mindez nem jelenti azt, hogy az információs és kommunikációs eszközök helyettesíthetik a tanárt, de jelentősen megkönnyíthetik a munkáját. A dolgozatomban először az e-learning jellemzőivel, majd a számítógéppel segített kollaboratív tanulással foglalkoztam. A Sulinet Digitális Tudásbázis jellemzői és funkciói után az SDT tananyagok felépítése következik. Az SDT tananyagok felölelik a közoktatás egészét. Tanórai használatával érdekesebbé, színesebbé tehetjük az óráinkat. Alkalmazhatjuk a tananyagokat frontális munkához is, de a legfontosabb, hogy segítségükkel mód nyílik a differenciált óravezetésre is. A tananyagokat a tanórai csoportmunkában is feldolgozhatjuk, de ezek az anyagok akár az otthoni, egyéni tanulást is támogatják. 3

4 1. Az e-learning fogalma, jellemzői Az e-learning számítógéppel, illetve információs és kommunikációs technológiával támogatott tanulást jelent. A napjainkban zajló gazdasági és társadalmi változásoknak köszönhetően munkavállalók által korábban megszerzett ismeretek hamar elévülnek. Ahhoz, hogy a munkaerőpiacon versenyképesek maradjanak, ismereteiket folyamatosan kell frissíteni, bővíteni. A gazdálkodó szervezetek számára nem mindegy, hogy milyen költségvonzattal jár a munkaerő át- és továbbképzése. A modern e-learning segítségével csökkenthető a szakemberhiány. Az e-learning képzés előnyei: egyszerű és gyors elérés: a tananyagok az Internet és a belső hálózatok segítségével gyorsan eljutnak a felhasználóhoz; Az oktatás tartalma folyamatosan és könnyen változtatható; a tanulás bármikor és bárhol folytatható; párhuzamosan több képzés is végezhető; költséghatékony; munka mellett is végezhető; tanulmányi eredmények és folyamatok felügyelete is lehetséges. A számítógéppel, illetve IKT eszközökkel támogatott tanulásnak a közoktatásban is egyre nagyobb szerepe van. A tanulók az iskolában elsajátíthatják ezen eszközök használatát. Az elektronikus tanulás segíti őket az információk megszerzésében, melyre nem csak az iskolai környezetben van lehetőségük, hanem akár a saját otthonukban is. 4

5 2. A számítógéppel segített kollaboratív tanulás Az elmúlt években a közoktatásban is egyre több IKT alapú projekt valósult meg. Egyre több pedagógus ismerkedett meg a digitális tananyagokkal. E korszerű tananyagok segítik az iskolán kívüli, egyéni tanulást is. A tanórákon kreatívan alkalmazott IKT alapú eszközök hatékonyak a kompetenciák fejlesztésében is. A megfelelő pedagógiai módszerekkel alkalmazott számítógéppel segített oktatás lehetőséget biztosít a differenciálásra, a csoportmunkára, ezáltal elősegíti a különböző képességű tanulók fejlődését. Az IKT eszközökkel támogatott tanórák keretében megvalósítható a probléma alapú tanulás, a közös tudásépítés. Ezen eszközökkel sikeresen a kreatív pedagógusok tudnak élni. A kollaboratív tanulás folyamán a diákok valóságos vagy virtuális tanulási közösségben vannak. A virtuális tanulási környezetet olyan szoftverek segítik létrehozni, melyek a közös tanulást és munkát támogatják. A tanulók között kialakul az együttműködés, a tudás közös megszerzése és gyakorlása. A számítógéppel segített kollaboratív tanulás eszközei két nagy csoportra bonthatók: A kurzusokra épülő tanulásmenedzselő keretrendszerek (LMS) és tananyagadatbázisok (CMS). Bennük a tanuló digitális tananyagokat és hozzájuk tartozó értékelési formákat talál. Ezekben is megtalálható a kollaboratív eszközök közül a chat, fórum, üzenetküldés, azonban pedagógiai szempontból nem jelentős a szerepük. Groupware rendszerek olyan szoftverek, melyek legfőbb célja az együttes munka és tanulás támogatása. Ezek a rendszerek aszinkron és szinkron kommunikáció megvalósítását is lehetővé teszik. Az aszinkrón kommunikáció jellemzői: Az iskolákban az aszinkron kommunikációt felhasználva a számítógéppel segített együttes tanulás során a fájlmegosztás és a közös mappák elérésén kívül, az ötletbörze az üzenetváltás, az információcsere, a vita, a közös gondolkodás is megvalósulhat. Az aszinkron kommunikáció során a diákok jelenléte nem egyidejű. Az aszinkron kommunikációt nyújtanak az internetes blogok, fórumok, üzenőfalak. Számítógéppel segített kollaboratív tanulást biztosít a BSCW (Basic Support for 5

6 Collaborative Work), mely német fejlesztésű program, magyar nyelvű változattal is rendelkezik, és az oktatásban ingyen használható. A BSCW lehetővé teszi, hogy a közös munka eredményeit és a háttéranyagokat un. munkaterületen tároljuk, megjegyzésekkel lássuk el őket, a tanulók munkája nyomon követhető és értékelhető. A szinkrón kommunikáció jellemzői: A szinkron kommunikáció feltétele a diákok egyidejű jelenléte, a kommunikáció és az interakció. Az oktatásban a legjellemzőbb az internetes kommunikációt biztosító eszközök közül a chat. A chatet előszeretettel alkalmazzák a nyelvtanulásban, valamint az internetes projektek megvalósításakor. Hatékonyabb, ugyanakkor bonyolultabb megoldások azok a lehetőségek, melyek hang és videó átvitelét is lehetővé teszik a kommunikáció során, valamint a több résztvevős videokonferenciák. A számítógéppel segített kollaboratív tanulás folyamán azok az eszközök a leghatékonyabbak, amelyek a szinkron és az aszinkron módszereket is támogatják. A Synergeia ( olyan számítógéppel segített kollaboratív tanulást biztosító szoftver, mely a BSCW továbbfejlesztése, annak szinkrón kommunikációs eszközökkel való bővítése. Synergeia olyan ingyenes szoftver, mely zártkörű chatet, vizuális kommunikációt is kínál. A Sulinet Digitális Tudásbázis egy olyan tananyag-adatbázis és oktatási keretrendszer, melynek fő feladata az elektronikus tananyagok kezelése. Azonban egyre több kollaboratív eszközt tartalmaz, lehetővé teszi a felhasználói számára az üzenetküldést, chatet, fórumot és munkacsoport-támogatást. 6

7 3. Az SDT jellemzői Napjainkban felgyorsult a technikai és a társadalmi fejlődés, s ennek következtében változik az oktatás és a nevelés célja. A pedagógusok egyre modernebb eszközöket alkalmazhatnak, melyek használatához új pedagógiai módszerekre van szükség. Segítségükkel lehetővé válik olyan készségek és képességek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a gazdasági és társadalmi életben való eligazodást, felkészítenek a hatékony problémamegoldásra. A Sulinet Digitális Tudásbázis fejlesztése 2002-ben kezdődött. A oldalon található tananyagok a pedagógusoknak és a diákoknak nyújthatnak segítséget, támogatva ezzel az oktatás módszertani megújulását. Az SDT egy e-learning keretrendszer és digitális tananyagbázis. A tananyagok mellett azok felhasználását támogató módszertani és technikai útmutatást is tartalmaz. 1. ábra SDT kezdőlap Az SDT a közismereti és a szakképzési tananyagok segítségével a közoktatás minden résztvevője számára nyújthat tananyagokat. Tanmenetek, óravázlatok és tanári módszertani útmutatók segítik az elektronikus tananyagok felhasználását. A regisztrált felhasználók több szolgáltatást vehetnek igénybe, például könyvjelzőt tehetnek a kiválasztott tananyaghoz, megkönnyítve a visszakeresést. Regisztráció után nyílik lehetőség a munkacsoportok és a munkaterület kezelésére, a chat és a fórum használatára. 7

8 Az SDT lehetővé teszi multimédia tartalmak elérését és felhasználását az iskolai oktatásban. A tananyagok előállításába a tartalomfejlesztők mellett pedagógusok és diákok is bekapcsolódhatnak. Az SDT az oktatás, az ismeretterjesztés és a tudományos kutatás céljára térítésmentesen használható. Ez használat magában foglalja az SDT tartalmainak szerkesztését, bővítését, módosítását. Az SDT üzemeltetője az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Az SDT működtetéséhez szükséges szoftverek listája az SDT kezdőlapján (sdt.sulinet.hu) két helyen, a bal oldalán középen és az ablak jobb alsó sarkán lévő linkre kattintva tekinthető meg, és innen le is tölthetőek a szoftverek. Az SDT megtekintéséhez böngésző, pl. Internet Explorer 6 vagy 7 szükséges. A chat szolgáltatáshoz Java virtuális gép, az animációk és a foglalkozásgráfok megtekintéséhez Flash lejátszó, a szövegelemekben lévő képletek megjelenítéséhez MathPlayer, az SVG formátumú képek, a tananyagvázlatban található fogalomgráfok és a fogalomkereső eredményének megtekintéséhez Adobe SVG lejátszó, néhány video lejátszásához Quicktime ajánlott. Az SDT-ben tárolt tananyagokat az újrafelhasználhatóság érdekében tananyagelemekre bontják, melyek egymástól függetlenek. E tananyagelemekből a tananyagkészítő program segítségével új szerkezetű tananyagok állíthatók össze. Az így elkészített tananyag felhasználható a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt. Az SDT tartalommenedzsment (LCMS) típusú keretrendszer, mely a tananyagok létrehozásához, tárolásához és feldolgozásához, az oktatási elemek definiálásához, összekapcsolásához, navigációs felület létrehozásához biztosít eszközöket. A tartalommenedzsment típusú rendszereknek nem célja a tanulási folyamat követése, az eredmények dokumentálása, Ezért az SDT nem lát el mérési feladatokat. Értékelési funkciója van, hiszen a tesztfeladatok és az egyes animációk használatakor van visszajelzés, azonban ez csak a felhasználónak szól, nem tárolható. 8

9 4. Az SDT keretrendszerének legfontosabb funkciói A keretrendszer legfontosabb funkciói: a tananyagok megjelenítése, az elemek lejátszása, a tananyagokon belüli navigáció. A tananyagok megjelenítéséhez és lejátszásához szükséges szoftverek az SDT nyitólapjáról letölthetőek. A kezdőlap bal felső szélén kiválasztható, hogy diákként vagy tanárként szeretnénk megnézni a lapot. Ez azért fontos, mert az általunk kiválasztott szerepnek függvényében jelenik meg a tartalom egy része. A regisztrált felhasználók több szolgáltatást vehetnek igénybe. Az SDT-ben egy tartalom megkeresésének két alapvető formája van a tallózás és a keresés. A tallózás legegyszerűbben az ablak felső részén található tallózás ikonra kattintva indítható el. Hatására az ablak bal oldali részén megjelenik az un. tallózófa, melynél egy kiválasztott elemre kattintva egyre mélyebbre juthatunk egy témában. Ez a kibontás addig folytatható, míg a kiválasztott elem előtt + jel van. A kezdőlap ikon segítségével bármikor az SDT kezdőlapjára ugorhatunk. 2. ábra Tallózófa 9

10 A keresést a kezdőlap bal oldalán található gyorskeresővel és a fogalomkeresővel is indíthatjuk. A keresett kifejezés beírása után az Összetett keresés oldalán jelennek meg a találatok. Az Összetett keresés az ablak felső részén található Keresés ikonnal indítható. 3. ábra Keresés A részletes keresőben a kulcsszavak megadása után az elem típusa is megadható. Kereshetünk még fogalmakat, és a növényhatározó funkciót is használhatjuk. 10

11 5. Az SDT tananyagok felépítése Az SDT rendszere úgy épül fel, hogy rá az újrafelhasználhatóság követelménye teljesül. Ez azt jelenti, hogy az SDT elemei egy un. tananyagtárból elővehetők, és egy újabb tananyagban is felhasználhatók. Az SDT objektumai két csoportba sorolhatók: az elemek és az egységek csoportja. A tananyagelemek önálló jelentéssel bíró tartalmak, ezekből épülnek az elektronikus tananyagok. Ilyenek például a szöveg, kép, fogalom, tesztfeladat. Ezek az elemek metaadatokkal rendelkeznek, melyek az elem tulajdonságait, tartalmát jellemzik. A tananyagelemek több tantárgyban is felhasználhatók. Az egyszerű tananyagelemekből épülnek fel a tananyagegységek. A legfontosabbak a lap ( ), a foglalkozás ( ) és a téma ( ). Ezek feldolgozását pedagógiai és módszertani útmutatások is segítik. A tananyagelemekből épülnek fel a lapok, a lapok foglalkozásokká szervezhetőek, melyek általában egy-egy tanórán felhasználható tananyagegységet ölelnek fel. Az SDT témái foglalkozásokból épülnek fel. Egy teljes témaszerkezet általában egy tananyagot tartalmaz Az SDT tananyagelemei Szöveg tananyagelem ( ) A szöveg tananyagelem önállóan értelmezhető, összefüggő szöveget tartalmaz. A szövegelemek formázása nem a szövegszerkesztőkben megszokott módon történik, hanem az egységes megjelenés miatt csak stílusok használata lehetséges. Matematikai képletek Az SDT-ben található képletek a MathML szabványnak megfelelő objektumok. Ha önálló objektumként hozzuk létre, akkor ehhez külső szerkesztő program szükséges. Leggyakrabban szövegbe ágyazva használunk képleteket, ezek létrehozását támogatja a szöveg tananyagelem. A képletek megjelenítéséhez szükséges szoftver a MathPlayer az SDT kezdőlapjáról telepíthető. Adattáblázat tananyagelem Az adattáblázat tananyagelem kisebb mennyiségű adat megjelenítését teszi lehetővé. 11

12 Kép tananyagelem ( ) A kép tananyagelem tartalmazhat fényképet, illusztrációt, ábrát, grafikont. A képeknek számos metaadata létezik. Egy kép több méretben is megjeleníthető a tananyagban. Animáció tananyagelem ( ) Az animáció tananyagelemekre az interaktivitás jellemző, a felhasználók aktív részvételét várják el. Tartalmazhatnak valamilyen szimulációt, de akár a virtuális valóság megjelenítését is lehetővé tehetik. Mozgókép tananyagelem ( ) A mozgókép tananyagelem lehet mozgófilm, rajzfilm animáció jellegű. Alapvető követelmény velük szemben, hogy szakmailag hiteles információkat tartalmazzanak. Hivatkozás tananyagelem ( ) A hivatkozás tananyagelemek külső, internetes forrásra mutathatnak. Fontos követelmény, hogy e hivatkozás a lehető legpontosabb legyen, hogy az információ hamar megtalálható legyen. Hang tananyagelem ( ) A hang tananyagelem tartalmazhat beszédet, zenét, zörejt, zajt vagy valamilyen egyéb hangot. Alapvető követelmény vele szemben, hogy ne tartalmazzon oda nem illő információt. Kotta tananyagelem Kotta tananyagelem a MusicXML szabványnak megfelelő tartalmat jelenti. E tananyagelemek főként zenei tárgyú digitális tananyagokban szerepelnek. Modell tananyagelem A modell tananyagelem VRML modelleket, kémiai képleteket, molekulamodelleket tartalmazhat. A szakmai helyességre fokozottan figyelni kell e tananyagelem létrehozásakor. 12

13 Fogalom tananyagelem ( ) A fogalom tananyagelem tartalma egy lexikon szócikkéhez hasonlítható. Egy fogalomnak többféle meghatározása is lehetséges. Ebben az esetben a felhasználhatósági szintet is meg kell adni. A fogalmak rövidek, világosak legyenek. Tanterv tananyagelem A tanterv tananyagelem segít abban, hogy a tananyagokat a felhasználási lehetőségeivel együtt lássuk. Az SDT csak az Oktatási Minisztérium által akkreditált tanterveket tartalmaz Az SDT tananyagegységei Tanulási program A tanulási programok elsősorban az egyéni tanuláshoz tartozó információkat tartalmazzák. Segítségükkel hatékonyabban feldolgozható az adott tananyag. Tanítási program A tanítási program a pedagógusoknak szóló információkat tartalmazza, segítve ezzel a tananyag feldolgozását. Foglalkozás A foglalkozások általában egy-egy tanórán felhasználható tananyagegységet ölelnek fel. Csomópontjaiban leginkább lapok, esetleg feladatok, kísérletek találhatóak. A foglalkozások csomópontjainak bejárási lehetőségeit egy gráf jeleníti meg, mely lehet lineáris, vagy elágazó is. Lap tananyagegység ( ) A lap tananyagegység tananyagelemekből épülhet fel. Tartalmazhat pl. szövegeket, képeket, képleteket. A lapok akár önállóan is feldolgozható egységet alkotnak. Tevékenységek Az SDT-ben háromféle tevékenység tananyagegység létezik: kísérlet, feladat, példa. A kísérlet tananyagegység egy valódi kísérlet teljes körű leírását tartalmazza. A feladat 13

14 tananyagegységben szöveges feladatokat, esetleg megoldásokat vagy egyéb tananyagelemeket találhatunk. A példa célja lehet egy matematikai, természettudományos kérdés vagy feladat feldolgozása. Program tananyagegység A program tananyagegység általában egy tantárgyhoz vagy műveltségterülethez tartozó tananyagok összessége. Csak lektorálás után válhatnak a tananyagok közkincsé. Gyűjtemény tananyagegység ( ) A gyűjtemények tartalmazhatnak egynemű elemeket (arcképcsarnok, térképgyűjtemény), vagy többneműeket (egy adott tematikához tartozó elemek). Téma tananyagegység ( ) Az SDT tananyagai témákra, illetve résztémákra bontva jelennek meg. Ezek tartalmazhatnak egy teljes tananyagot, vagy annál kisebb egységeket is. Fogalomtár tananyagegység A fogalomtár tananyagegység fogalom típusú tananyagelemekből áll. A fogalmak egymáshoz való kapcsolódását a fogalomgráf jeleníti meg. Tananyagvázlat tananyagegység A tananyagvázlat a foglalkozások új ismeretanyagának összefoglalása a diák számára. Foglalkozásvázlat tananyagegység A foglalkozásvázlat a pedagógusok számára készült, a tananyag felhasználását támogató információkat tartalmazza. Megadható a foglalkozás idő és eszközszükséglete, módszertani információ. Tesztfeladat tananyagegység ( ) A tesztfeladatok a számítógépes kiértékelést, az önellenőrzést támogatják. A tesztek típusa lehet eldöntendő (igaz-hamis) kérdés, egyszeres vagy többszörös választás, egyszeres vagy többszörös hibakeresés, kérdés-válasz, kiegészítendő idézet, sorba rendezés, párosítás, relációanalízis. 14

15 Tanmenet tananyagegység A tanmenet tananyagegység a tanterv alapján készül. Le kell fednie az adott tantárgy vagy műveltségi területet, alkalmazhatónak kell lennie a közoktatás minél szélesebb rétegében. Egységtár tananyagegység Egységtár tananyagegység nem rendelkezik útvonallal, illetve ehhez kötődő módszertani tulajdonságokkal. Az egységtár tartama lehet: feladat; fogalomtár; foglalkozás; foglalkozásvázlat; gyűjtemény; kísérlet; lap; tananyagvázlat; tanmenet; téma; tesztfeladat. 15

16 6. Tananyagszerkesztés Az SDT felhasználói maguk is készíthetnek tananyagokat, melyeket a publikus privát területen jelentetnek meg vagy Internet kapcsolat nélkül offline módon használhatnak. Saját tananyagot akkor érdemes készíteni, ha nem találunk az Interneten tananyagot, vagy az nem megfelelő számunkra. Az SDT tananyagszerkesztéshez szükséges szoftverek és útmutatók letölthetőek a Sulinet Digitális továbbképzés oldaláról, melynek címe: A tananyagszerkesztő telepítési könyvtára alapesetben a C:\Program Files\WorkflowClient könyvtár. A tananyagszerkesztő szoftver telepítése után a felhasználói terület csomag letöltése, majd a tananyag szerkesztése, végül csomag feltöltése következik. Ezzel a tananyag az Interneten is megtekinthető lesz. Az SDT tananyagszerkesztő segítségével 10. osztályos szakmunkás tanulók számára készítettem tananyagot a prezentációkészítés PowerPointtal témakörhöz. A tananyag 3 foglalkozásból áll, melyeket 2-2 tanórára terveztem, mivel az informatika órák hetente 2-2 egymást követő tanórán folynak. A foglalkozások az elméleti ismereteket tartalmazó lapokon kívül tartalmaznak ellenőrzést szolgáló teszteket, valamint gyakorló feladatokat is A tananyagszerkesztő felhasználói felülete: A tananyagszerkesztő indítása a Start menü SDT mappájának SDT tananyagszerkesztő menüpontjával indítható. 4. ábra Belépés párbeszédpanel 16

17 A megjelenő párbeszédpanelen be kell írni a regisztráláskor megadott felhasználónevet és jelszót. Kiválasztható, hogy online vagy offline módban (Internet kapcsolat nélkül) kívánunk dolgozni. Az SDT tananyagszerkesztő használata nem bonyolult, hiszen a Windows-ban megszokott ablakokat használja. 5. ábra Az SDT Tananyagszerkesztő Alapesetben a következő nézetei látszanak: Metaadatok: a kiválasztott elem metaadatait tartalmazza; Csomagtallózó: A gépünkön szerkesztett csomag tartalma látható. Itt hozhatók létre új elemek. SDT tallózás: Az SDT-ben tárolt anyagokhoz való hozzáférést teszi lehetővé. Folyamatlista: az éppen zajló folyamatokat mutatja. Csomaglista: A csomagokban tárolt tananyagok le és feltöltését innen lehet indítani. Aktuális munkafolyamatok csomagjai: kiválasztott munkafolyamathoz tartozó csomaglista látható benne. 17

18 6.2. Saját tananyag készítése: A program indítása után az első teendő egy saját csomag letöltése volt a szerverről, mely kezdetben természetesen üres volt. Ezután a csomagot a publikus privát felületre kellett betölteni, s utána következhetett a tananyagszerkesztés. Új objektumot a kijelölt objektum alá a Csomagtallózóban lehet létrehozni az Új objektum létrehozása ikonra kattintva. A megjelenő párbeszédpanelen adható meg az objektum típusa és száma. Először egy témát hoztam létre. Ezután a Kiválasztott objektum szerkesztése ikonra kattintva szerkeszthetővé váltak az objektum metaadatai is. A téma alá három foglalkozást hoztam létre. 6. ábra Új objektumok létrehozása A foglalkozások metaadatai közt megadható pl. a neve, tanári és tanulói utasítások, módszertani és egyéb jellemzők. Mivel saját használatra szántam a tananyagot, ezért csak az alapadatokat töltöttem ki. A foglalkozások alá lapokat, az első foglalkozás alá tesztfeladatokat is készítettem. A tesztekhez kétféle szerkesztőmodul indítható el, egyik a már ismert Metaadat-szerkesztő, másik a Tesztszerkesztő modul. A Tesztszerkesztő modulban először az új teszt típusát kellett kiválasztani. 18

19 7. ábra Teszt típusának kiválasztása 3 db igaz-hamis típusú tesztet készítettem. Itt egy állítás megadása után megadható, hogy ez igaz, vagy hamis. A kész teszt működése rögtön meg is tekinthető az Előnézet ikonra kattintva. Az Előnézet panel az ablak jobb oldalán jelenik meg. Az egyik tesztem Többszörös választás típusú volt. Itt több válasz közül lehet kiválasztani melyek a helyesek. Szövegsorok és válaszsorok megadására van lehetőség. A válaszsorok melletti kijelölőnégyzettel állítható be, hogy helyes-e a válasz. A válaszsor előtti tű ikon lenyomásával rögzítjük a válaszelem helyét a lejátszáskor. Felemelt tű ikon esetén a program összekeveri a válaszok sorrendjét. 8. ábra Többszörös választás 19

20 A tesztek közül az Egyértelmű párosítást használtam még a munkám során. Ebben két lista elemeit kell egymásnak megfeleltetni. Ez úgy történik, hogy az elem jobb oldalán található gombot megnyomjuk, majd a másik oszlopból a hozzátartozó elemnek szintén megnyomjuk a jobb oldalán található gombját. 9. ábra Egyértelmű párosítás A lapok alá Szöveg és Kép tananyagelemeket helyeztem. A Szöveg elemeket a Szövegszerkesztő modul segítségével hoztam létre. Az SDT szövegszerkesztőjében kevés formázási lehetőség van. Tudunk új bekezdéseket létrehozni, számozott és számozás nélküli felsorolásokat készíthetünk, stílusokat és fogalommegjelöléseket használhatunk, a behúzásokat növelhetjük és csökkenthetjük. Lehetőségünk van a helyesírás ellenőrzésére is. A Kép tananyagelemeknek csak Metaadat-szerkesztője van. A Metaadat-szerkesztőben feltétlenül meg kell adnunk a kép címét, a típusát (kép, ábra, állapotábra, folyamatábra, festmény ), az alkalmazási célt (Forrás, Nyomtatási, Webes előkép, Webes normál, Webes nagyított), majd a képállomány fájljának kiválasztása következik. A kiválasztás után a program automatikusan kitölti a kép néhány jellemzőjét tartalmazó mezőt (Eredeti fájlnév, Kiterjesztés, Méret, Formátum). 20

21 10. ábra Kép Metaadat-szerkesztője A lapszerkesztés során a lap alá került elemeket kell a lapra ráhelyezni, majd megformázni a Lapszerkesztő segítségével. A lap alá került elemek a Csomagtallózóban láthatók. A Lapszerkesztő indítása után a Hozzáad, Objektumhivatkozás hozzáadása ponttal választhatunk a lap alatti objektumokból. A kiválasztott elemek megjelennek a Lapra beillesztett elemek területén. Az itt lévő sorrend határozza meg, hogy az elemek a lapon milyen sorrendben lesznek láthatók. A kijelölt elem helye módosítható az ablak Le, Fel nyomógombjával. 11. ábra Lapszerkesztő 21

22 Ezek után a kiválasztott elem tulajdonságait adjuk meg (Cím, Igazítás, Szint, Stílus, Lapszél). A szövegelemeknél sorkizárt igazítást alkalmaztam. Képeket a szövegelemek közé, középre igazítva, Normál stílusban, valamint a bal lapszélre, a margóra Link (normál nézetre) stílusban helyeztem el. 12. ábra Kép a lapon Az SDT-ben egy foglalkozás általában egy tanóra anyagát, hozzá pedig pedagógiai, módszertani információkat és a tanóra szerkezetét tartalmazza. A tanóra szerkezetét a foglalkozásgráf írja le, mely csomópontokból, a csomópontok közti kapcsolatokból és pedagógiai információkból áll. A csomópontok lehetnek a foglalkozáson belüli lapok, vagy más a foglalkozás alatti SDT objektum, hozzájuk rendelhető pedagógiai tartalom. Az élek a bejárási útvonalakat adják meg. A foglalkozáson belüli elágazások lehetőséget nyújtanak a differenciált munkára, mivel ekkor a tananyag feldolgozásának több útja van. A Gráfszerkesztő indítása a foglalkozás kijelölése után a Csomagtallózó A kiválasztott objektum szerkesztése ikonra való kattintással történhet. A Gráfszerkesztő a foglalkozás gráfjának létrehozását, valamint a foglalkozás metaadatainak megadását biztosítja. 22

23 13. ábra Gráfszerkesztő A Gráfszerkesztő indítása utáni első teendő a csomópontok kiválasztása, mely funkció a Csomópont hozzáadása gomb lenyomása után érhető el. A felnyíló ablakban a foglalkozás alatti objektumok láthatóak. A kijelölt objektumnak megfelelő téglalap a Hozzáadás gombra kattintva megjelenik a Gráfszerkesztő ablakában. 14. ábra Csomópont hozzáadása ablak Az összes csomópont felvétele után a kapcsolatokat hozhatjuk létre. Először jelöljük ki a kiindulási csomópontot, majd az Él hozzáadása gombra kattintás után a cél csomópontot. 23

24 Ekkor az újrarendeződött gráfon megjelenik az imént létrehozott él. A Metaadatok fülre kattintva a tanároknak valamint a tanulóknak szóló utasításokat adhatunk meg. A témákhoz a foglalkozásokhoz hasonló módon készíthetünk gráfokat, adhatunk meg pedagógiai jellemzőket. Az elkészült SDT tananyagot Internet kapcsolat nélkül is le lehet játszani. Ehhez a Csomagtallózóban jelöljük ki a tananyagot, majd a helyi menüjéből az Offline publikációt válasszuk ki. Ekkor egy offline.tar.gz nevű fájl jön létre. A fájl nevét, és a helyét szabadon megváltoztathatjuk a publikáció előtt. A létrejött fájl az SDT tananyagszerkesztő telepítése során keletkezett SDT lejátszóval megtekinthető. A kész tananyag feltölthető a privát publikus területre. Ehhez először zárjuk be a csomagot, a Csomagtallózóban a csomag helyi menüjéből a Csomag bezárása pontot kiválasztva. A kövező lépés a Csomaglista ablakában a Csomag feltöltése gombbal indítható. 15. ábra Csomag feltöltése A csomag feltöltése közben a Folyamatlista ablakában látható a munkafolyamat. 16. ábra Folyamatlista ablak A feltöltés befejezése után a publikációt indíthatjuk a Csomaglista ablakának Csomag web publikáció gombjának megnyomásával. A feltöltött csomag megnézhető a Csomag megtekintése a weben gomb megnyomása után. 24

25 7. Összegzés Napjaink felgyorsult technikai, gazdasági, társadalmi változásai az oktatásra is hatással vannak. Az IKT eszközök és az elektronikus tananyagok használatára fel kell készíteni a tanulókat. Az SDT elektronikus tananyagait az oktatásban alkalmazva mód nyílik új pedagógiai módszerek kipróbálására. Ennek következtében csökken a frontális tanítási módszer felhasználása, helyette az egyéni és a csoportos tanulás szerepe növekszik. Átalakul a pedagógusok szerepe is, a tanulási folyamatok szervezése, ellenőrzése egyre fontosabbá válik. A problémamegoldó, gondolkodást igénylő, kommunikációra építő tanítási módszerek növelik a tanórák hatékonyságát. Az SDT keretrendszere felhasználóbarát, könnyen elsajátítható a kezelése. Használata szükségessé teszi új pedagógiai módszerek bevezetését. Az egyes foglalkozásokhoz tartozó tanári és tanulói útmutatók ebben segítséget nyújtanak. A chat és a fórum a közös munkát segíti elő. Az SDT tananyagai a keretrendszerben közvetlenül is alkalmazhatók, de egyes elemeit kiragadva is segíthetik, gazdagíthatják az oktató munkát. Az SDT használatának elterjesztéséhez pedagógus-továbbképző programok is készültek. Ebben jelentős szerepet vállalt a Sulinet Express Program, mely a továbbképzések mellett a tananyagfejlesztésekre is hangsúlyt fektetett. Az elektronikus tananyagoknak az órai alkalmazása kezdetben jóval több felkészülést igényel a pedagógusoktól, ehhez ismereteik folyamatos bővítésére, új módszerek kipróbálására van szükség. Az IKT eszközökkel támogatott tanulás, tanítás sokrétű megoldást jelenthet. Az SDT Európában is egyedülálló megoldás. Jelenleg több mint tanórai digitális tartalmat fog össze. Több, mint olyan tananyagelemet tartalmaz, melyek önállóan is felhasználhatóak. Az SDT tananyagai és egyéb elemei szabadon felhasználhatók és továbbszerkeszthetők, tanórákon és tanórán kívüli tevékenységekben is alkalmazhatóak. 25

26 Hivatkozott irodalom jegyzéke A kollaboratív tanulás: Az e-learning fogalom értelmezése: BEVEZETÉS A SULINET DIGITÁLIS TUDÁSBÁZIS (SDT) HASZNÁLATÁBA: A Sulinet Digitális Tudásbázis 1_sdt Dancsó Tünde: A digitális pedagógia fejlesztése a Sulinet Digitális Tudásbázis alkalmazásával Informatikai eszközök a tanítási órán, SDT a gyakorlatban Attitűd vagy vas? Kerekasztal-beszélgetés a digitális tananyagokról és az SDT-ről Hunya Márta Dancsó Tünde Tartsayné Németh Nóra: Informatikai eszközök használata a tanítási órákon Dancsó Tünde: A Sulinet Digitális Tudásbázis tananyagainak felhasználása az oktatásban Sulinet Digitális Tudásbázis felhasználói kézikönyv Szinkrón és aszinkrón kommunikáció IKT alapú oktatási projektekben: 26

27 Ábrajegyzék 1. ábra SDT kezdőlap ábra Tallózófa ábra Keresés ábra Belépés párbeszédpanel ábra Az SDT Tananyagszerkesztő ábra Új objektumok létrehozása ábra Teszt típusának kiválasztása ábra Többszörös választás ábra Egyértelmű párosítás ábra Kép Metaadat-szerkesztője ábra Lapszerkesztő ábra Kép a lapon ábra Gráfszerkesztő ábra Csomópont hozzáadása ablak ábra Csomag feltöltése ábra Folyamatlista ablak