SALAMON PÉTER: Isten Pártja a cédrusok országában A Hezbollah: Isten pártja vagy Libanon pártja?

Átírás

1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Biztonság- és Politikatudományi Tanszék SALAMON PÉTER: Isten Pártja a cédrusok országában A Hezbollah: Isten pártja vagy Libanon pártja? 1

2 Tartalomjegyzék Bevezetés o. I. A gyökerekt l a megalakulásig o. II. A Hezbollah síitáinak vallási, ideológiai, gazdasági, politikai szerepe és helyzete Libanonban o. III. A Hezbollah ig a) A terrorizmus évei o. b) Az átalakulás A Nasrallah korszak kezdete o. IV. A Hezbollah útja a csúcsig Egy sikersorozat kezdete ig o. V. Következtetések o. VI. A Hezbollah napjainkban a) A 2006-os év eseményei és értékelésük o. b) A Hezbollah mai vezet sége o. c) A Hezbollah szervezeti felépítése o. d) A Hezbollah biztonságot fenyeget széls séges célkit zései o. Befejezés Mire számíthatunk holnap? o. Falhasznált irodalom o. Mellékletek o. 2

3 Bevezetés Napjainkban a biztonságpolitikával foglalkozó szakért k egyre er teljesebb figyelmet fordítanak a terrorizmus jelenségének. Az er szak ezen válfajára fokozottan vonatkozik az a megállapítás, hogy mindig a gyengébb, a feladatokat, kit zött céljaikat, elfogadott, békés, nyílt, legitim hozzáférhet eszközökkel elérni képtelen társadalmi csoportok, élnek vele. Vannak kutatók, akik éppen ezért célravezet nek tartják a gyengék és er sek akaratérvényesítésének képességéb l kiindulni a terrorizmus vizsgálata során. 1 Mások szerint termékenyebb lehet, ha a terrorizmus történelmi fejl déséb l indulunk ki. Dolgozatomban ezt a megközelítést választottam. Már csak azért is mert történelmileg is igazolható, hogy a terrorizmus mindenütt addig virágzott, amíg azok a társadalmi intézmények meg nem er södtek, amelyek a hátterében lév szükségleteket, érdekeket, illetve akaratot valamilyen békés megoldással nem tudták becsatornázni az adott közösség legális diskurzusába. A történelmi tapasztalat szerint, ahol és amikor ez a dolog megtörtént ott a terrorizmus alábbhagyott, illetve megsz nt. 2 Napjainkra Libanonon belül a Hezbollah elérte azt a szintet, hogy politikailag kapcsolódik be az ország sorsának alakításába. Olyan hatalommal és társadalmi bázissal rendelkezik, ami által nem feltétlenül van szüksége a terrorista szervezetekre jellemz er szakkal való politikai célú fenyeget zésre. Ennek ellenére a vélemények eltérnek arról, hogy mi a Hezbollah. Egy bonyolult az élet minden területét átölel terrorista szervezet, vagy egy katonai szárnnyal rendelkez politikai párt. Azt a kérdést járom körbe, hogy lehet-e mindkett egyszerre, vagy rövidesen döntenie kell a síita 3 tömörülés vezet ségének a kérdésben, hogy Pániszlám terrorszervezetként képzelik el a Hezbollah jöv jét, vagy tisztán libanoni politikai pártként. Ahhoz, hogy a szervezet alakulásának irányát el re tudjuk jelezni, meg kell ismerkednünk kialakulásának körülményivel, a gyökerekkel amelyek a szervezetet a mai napig táplálják. Fontos továbbá, hogy bemutassam azon karizmatikus vezet ket, és azok el deit is, akik lényegében a párt stratégiáját alakítják mind külpolitikailag mind Libanonon belül. Meg kell ismerkednünk a szervezet alapvet célkit zéseivel, illetve a tevékenységét befolyásoló és 1 Prof. Dr. szabó János: A politikai és kriminológiai megközelítések haszna a terrorizmus értelmezésében 61. o. 2 Uo. 63. o. 3 k az els három kalifát nem tekintik Mohamed törvényes utódainak, csak a próféta tanítását fogadják el, a hagyományokat elvetik. (A síita szó a Siat Ali: Ali kalifa pártja kifejezésb l ered.) Forrás: 3

4 motiváló tényez kkel, legyenek azok politikai vagy vallási indíttatásúak. Jó, ha tisztában vagyunk a Hezbollah szövetségeseinek érdekeivel, akiknek nagy befolyása van a szervezeten belüli néz pontok kialakításában. Hogy munkám befejeztével el re tudjam jelezni, hogy a Hezbollah a fent említett irányok közül melyik felé fog elmozdulni, be kell mutatnom Libanonon belüli helyzetét a megalapítástól napjainkig. A tudományos irodalom abban egyetért, hogy a Hezbollahon belül egy transzformáció ment és megy végbe, amely egy párthoz hasonló, néhány tekintetben azonban azon túlmutató szervezetet eredményezett. Ennek ellenére mindmáig tartalmaz olyan elemeket, amelyeknek egy pártban a nyugati demokrácia-felfogás szerint - nincs helyük. A Hezbollah megítélését l függetlenül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy regionális szinten aktív politikai, illetve katonai szerepl. Tevékenységének besorolása még Libanon vallási csoportosulásain belül is eltér. Vannak konzervatív keresztények, akik politikai szervezetként, míg néhány síita testvérük vallási fanatikusként tekint a párt tagjaira. Egyik oldalról egy eserny párt, amely megpróbál minél szélesebb szavazótábort kiépíteni napjainkban már keresztények támogatását is élvezi másik oldalról továbbra is a militáns síiták gy jt tábora, és a közel-keleti békefolyamat aktív szerepl je, dönt en akadályozója

5 I. A gyökerekt l a megalakulásig A Hezbollah és vezetése atyjának Seyyid Musa as-sadr-t tekinti. Musa as-sadr május 15-én született Irán Qum 5 városában. Általános iskoláit szül városában végezte, majd Teheránba költözött, ahol iszlám jogi iskolát végzett. Ezt követ en visszatért szül városába, ahol különböz vallási intézményekben iszlám teológiai tanulmányokat folytatott. Qum-ban Maktabi Islam néven folyóiratot jelentetett meg ben Tyrus-ba 6 utazott, hogy teológiailag támogassa a síita Musa as-sadr közösséget. Küldetésének els dleges célja az volt, hogy Seyyid Abdelhussein Sarafeddine, az ottani síita vallási vezet utódja legyen. Itt kezdett el foglalkozni vallási kérdéseken túl szociális témákkal, hiszen tapasztalta a libanoni síiták hátrányos helyzetét ezen a téren. Imam as-sadr nagy tiszteletet vívott ki magának a vallási és politikai csoportosulások körében ban a katolikus érsekkel Grigoire Haddad-al közösen megalapították a Szociális Mozgalmat ben fontos szerepe volt az iszlám-keresztény dialógusban, ekkor történt, hogy a húsvéti ünnepségek alkalmával beszédet mondott egy Ferences rendi kolostorban ben megalakult a Síita Iszlám Legfels bb Tanács, amely hat éves intervallumra elnökéül választotta. Musa as-sadr ezáltal vált ismerté imámként a muzulmán világban ben ismét megválasztották a tanács elnökévé. Ezúttal mandátumát életének 65. életévéig határozták meg, vagyis április 15-ig. 9 Imám Mussa as-sadr rengeteg szociális intézményt alapított. Szakiskolákat, kórházakat, és külön centrumokat az írástudatlanság leküzdésére. A síitákat saját szociális és politikai alapítványain keresztül támogatta. Musa as- Sadr m velt és tehetséges jogász-hittudós volt, aki ismereteit iraki és iráni Ayatollahok-nak köszönhette. Karizmatikus személyiségével, az általa alapított szociális intézmények sokaságával, önérzetet biztosított a Libanonban addig kívülállónak számító síita felekezet 5 Síita vallási központ Iránban 6 Jelenleg f s lakosságával a negyedik legnagyobb város Libanonban forrás: Azóta nem történt olyan eset, hogy síita vallási vezet a párbeszéd jeléül hivatalos keresztény egyházi ünnepen vett volna részt

6 számára. Így az addig politikailag passzív csoportot sikerült mozgósítania céljai elérése érdekében. volt az els vezet k egyike, aki felhívta a közvélemény figyelmét egy izraeli támadás veszélyére Dél-Libanon ellen, amely lakosságának dönt többsége ekkor már síita volt ben keresztény és muszlim vallási vezet kb l létrehozott egy testületet, amely az állam által elhanyagolt politikai és szociális tevékenységeket volt hivatott pótolni március 18-án tiltakozási hullámot indított el a kormány ellen, mivel az túlságosan elhanyagolta a vidéki területek fejlesztését. Ennek eredménye a Jogfosztottak mozgalmának megalapítása, amelynek jelszava: Állandó harc, (dzsihád) amíg már nem lesz több jogfosztott Libanonban. 10 A polgárháború kezdetén, 1975-ben megalapította az AMAL mozgalmat, - amely kés bb a síiták polgárháborús milíciájaként vált ismertté - más néven A libanoni ellenállás brigádjai. Ez valójában a Jogfosztottak mozgalmának katonai szárnyát jelentette. Az AMAL mozaikszó, önmagában reményt jelent. 11 Az AMAL megalakulásakor, a Libanoni Nemzeti Mozgalom -mal, és a Palesztin Ellenállás -sal együtt harcolt a palesztinok Libanonba történ kitelepítése ellen. 12 Musa as-sadr egészen elt nése napjáig Fontos szerepet játszott a libanoni politikában ban egy Líbián keresztüli utazása során t nt el nyomtalanul. 14 A vezet váratlan elvesztése a libanoni síiták további radikalizálódásához vezetett. Az síita társadalom transzformációja egy passzív, marginalizált csoportból egy aktív politikai er vé f leg az személyének volt köszönhet. A síizmus az 1979-es iráni iszlám forradalommal a politikai iszlám ideológiai hajtóerejévé vált. A polgárháború által kettészakított Libanonban az új irányzatok a mindaddig társadalmilag, politikailag kívülállók körében meghallgatásra találtak. Az ideológia hátterében tehát Irán állt és áll a mai napig is. A kezdetekben, vagyis az 1980-as évek második felében, a síitákra támaszkodva akarta megvalósítani az iráni forradalom exportját. (B vebben a 7. oldalon) A Hezbollah megalakulását négy arab-izraeli háború el zte meg. A háborúkat mindig palesztin menekültáradat követte, amelyek f iránya Jordánia illetve Libanon volt. Már az els május 15-ét l február 24-ig tartó konfliktusban körülbelül palesztin menekült el a megszállt területekr l afwâj al-muqâwama allubnânîya, vagyis a Libanoni Ellenállás Zászlóalja (Brigádjai) két okból is fontos évszám a síiták életében. El ször is a már említett vallási vezet Musa as-sadr elt nése miatt, illetve ekkor történt az izraeli hadsereg inváziója az ország déli részében Horváth Csaba: utáni legjelent sebb helyi háborúk és azok tapasztalatai 33. o. 6

7 Nem lehet utólag megmondani mennyien hagyták el otthonukat az 1967-es, illetve 1973-as arab-izraeli háborúk következtében. A palesztinok száma napjainkban Libanon területén mintegy re tehet. 16 Miután a PFSZ 1970-ben a jordániai fekete szeptember követ en Dél-Libanonba költözött, onnan intézett támadásokat izraeli célpontok ellen. Az els Libanon elleni izraeli támadásra a casus belli március 11-e volt. Ezen a napon egy 11 f s palesztin Fatah kommandó szállt partra Tel-Avivtól északra. Eltérítettek egy buszt, amelyb l tüzet nyitottak izraeli katonai létesítményekre. Az üldözés közben meghalt a kommandó mind a 11 tagja illetve 36 izraeli civil és katona március 14-én, három nappal a mészárlás után az izraeli hadsereg f vel bevonult Dél-Libanonba, és megszállta a Litani folyótól délre fekv területeket. A Litania hadm velet közel 2000 palesztin életébe került, és körülbelül en voltak kénytelenek elhagyni otthonukat. A libanoni kormány tiltakozott az izraeli agresszió ellen, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé tárta az ügyet. Az ENSZ BT március 19-i 425. illetve 426. számú határozatában felszólította a feleket a harci cselekmények azonnali beszüntetésére, valamint az izraeli kormányt csapatai kivonására. 18 Ezen felül döntés született egy nemzetközi békefenntartó kontingens felállításáról, amely az UNIFIL 19 nevet kapta. F feladata volt az izraeli csapatok kivonulásának biztosítása, valamint a libanoni kormánynak segítséget nyújtani az ország feletti ellen rzés helyreállításában. 20 Az els békefenntartók március 23-án érték el Dél- Libanont és Bejrútot. Tehát a PFSZ Libanon területér l folytatott tevékenységének egyenes következménye volt Dél-Libanon 1978-as izraeli megszállása. 21 Az AMAL katonailag lépett fel a PFSZ ellen, mivel a Dél-Libanonban él f leg síita libanoni lakosság számára elviselhetetlenné vált az élet a két harcoló fél között. Az AMAL 17 -t A Palesztin Felszabadítási Szervezetnek (PFSZ) ki kellett vonulnia Jordániából. A kivonulás oka az volt, hogy a Fatah a PFSZ legjelent sebb tagszervezete korábbi Izrael ellenes katonai sikerei miatt - népszer sége olyan nagyra növekedett Jordánián belül, hogy már komoly veszélyt jelentett a jordániai uralkodóra és rezsimjére. Miután elején sikertelen merényletet kíséreltek meg Jordánia királya Husszein ellen, az uralkodó arra az elhatározásra jutott, hogy fegyveres er vel söpri ki a PFSZ-t országából szeptemberében a jordániai hadsereg átfogó támadást indított a palesztin menekülttáborok és a PFSZ-egységek ellen. A több hullámban zajló akciók nehézfegyverek bevetésével több hétig tartottak. A tisztogatás eredménye palesztin áldozat volt. Ezt neveik a palesztinok fekete szeptembernek. Forrás: Ferwagner Péter Ákos; Komár Krisztián; Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Principt l Oszama bin Ladenig Maxim Könyvkiadó, Szeged o United Nations Interim Force in Lebanon március 14-én az izraeli csapatok benyomultak Dél-Libanonba és egy 10 km mélység biztonsági zónát alakítottak ki a határon. Májusra továbbnyomultak és elfoglalták az ország közel 10%-át. Ezt követ en nemzetközi nyomásra kénytelenek voltak visszavonulni és egy 4-12 km-ig terjed biztonsági övezet kialakításával beérni. Forrás: 7

8 Nabih Berri 22 vezetésével próbálta megszerezni a vezet szerepet az ország déli részében. Elkönyvelhetett ugyan kisebb sikereket, de hatalmát nem tudta stabilizálni a területen. Az 1979-es Iráni iszlám forradalom 23 következtében a libanoni síiták jelent s anyagi és erkölcsi támogatásra számíthattak Irán részér l, így az AMAL megkezdhette harcát az egyre nyomasztóbbnak talált PFSZ jelenlét ellen. 24 Az egyre hevesebb palesztin támadásokra válaszul Izrael is komoly beavatkozásra szánta el magát ben Ariel Saront nevezték ki Izrael védelmi miniszterévé. 25 Még abban az évben Izrael támogatni kezdte a keresztény falangistákat 26 szíriai állások ellen intézett támadásikban. Ezt követte 1982-ben a Békét-Galileának fed nev hadm velet, amely Saron lemondásával végz dött. A hadm velet az 5. az arab-izraeli háborúk sorozatában. A hadtörténészek ezt szokták az els palesztin-izraeli háborúnak is nevezni. Az izraeli kormány három f feladatot szabott hadseregének. El ször is ki kellett szorítania a PFSZ er it Libanon határain túlra, mivel így Galilea lakossága kívül került a palesztin nehézfegyverek hatótávolságán. 27 A második, hogy kerülje el az összecsapást a szíriai reguláris csapatokkal, akik Észak-Libanonban tartottak ekkor már jelent s területeket ellen rzésük alatt. (B vebben lásd 14. o.) Harmadsorban pedig kérték a hadsereget, lehet leg kímélje meg Libanon polgári lakosságát. Az 1982-es nagyszabású akció a nemzetközi jog izraeli értelmezése alapján jogos önvédelemnek min sül, mivel a harci cselekmények oka Dél-Libanon akkori ura Jasszer Arafat és az általa irányított szervezetek agresszív terrorista tevékenysége volt. 28 Nap mint nap intéztek fegyveres támadást Észak-Izrael polgári lakossága ellen. Izrael rendszeresen követelte a libanoni kormánytól, hogy fékezze meg a területér l kiinduló agressziót. Miután a 22 Síita muszlim, az AMAL egyik alapító tagja tól - Musa as-sadr elt nését követ en - f titkára óta a libanoni parlament elnöke, ezzel elérte a legnagyobb politikai tisztséget, amit egy síita elérhet az országban. PFSZ ellenes orientáltságával, korrupciós ügyeivel vált ellenszenvessé a síiták szemében. Damaszkuszból jelent s támogatást élvez. Forrás: 23 Már 1979-ben az iráni iszlám forradalom idején megalakult egy Hezbollah nev iráni síita szervezet. A militáns csoport feladata az országban az iszlám jogrend betartatása volt. A libanoni Hezbollahot kezdetben az iráni Forradalmi Gárda képezte ki és támogatta anyagilag Libanoni keresztény politikai párt és milícia. A libanoni polgárháború kezdetén f s taglétszámával a leger sebb szervezet. Vezet sége felel s a szíriai csapatok 1976-os behívásáért, miután folyamatos vereséget szenvedtek a muszlim milíciáktól ben kooperálnak Izraellel. Bojkottálta az 1992-es választásokat ezzel tiltakozva a szíriai csapatok jelenléte ellen. Mára teljesen háttérbe szorult, támogatottsága alacsony. Forrás: 27 Az izraeli hírszerzési adatok szerint elején a PFSZ-nek 80 harckocsija, 300 lövege és rakétasorozatvet je, SAM-7-es vállról indítható légvédelmi rakétái, ZSZU-23-4 típusú önjáró légvédelmi komplexumai, két jár rhajója és több helikoptere volt. Horváth Csaba: utáni legjelent sebb helyi háborúk és azok tapasztalatai o

9 libanoni kormányzat képtelen volt e követeléseknek eleget tenni, az izraeli hadsereg június 6-án átlépte a határt, és maga számolta fel a palesztin fegyveres csoportokat. 29 Az UNIFIL egységek nem tehettek mást, mint humanitárius segítséget nyújtottak a lakosságnak. 30 Izrael ezt követ en sikeres béketárgyalásokat folytatott a Basír Gemajel 31 vezette libanoni kormánnyal. Egy nappal a békekötés után szeptember felrobbantották a libanoni kormány épületét. Az eredmény nyolcvan halott, köztük Basír Gemajel államelnök, és száznál is több sebesült. Kés bb bebizonyosodott, hogy az elnök meggyilkolása a szíriai titkosszolgálatok m ve volt. 33 A falangisták azonban a palesztinokat vádolták a merénylettel. Basír Gemajel helyére a libanoni demokratikus viszonyokra jellemez módon a testvére, Amin Gemajel ( ig államelnök) lépett, aki már nem merte a békeegyezményt végrehajtani. Egy nappal kés bb szeptember 15-én - az izraeli er k benyomultak az addig körbezárt Bejrútba, melynek megszállásával Arafat és fegyveresei ide rendezték be f hadiszállásukat a dél-libanoni palesztinok vezetése ellehetetlenült. 34 Fatahföld megsz nt létezni. A PFSZ addig Bejrútban maradt katonái számára a Habib-terv alapján lehet vé tették, hogy fegyvereiket hátrahagyva Izraellel nem határos országokba távozzanak. A terv fegyveres 15 nap alatt történ kivonását foglalta magába. A harci cselekmények a terv elfogadásával 75 nap után gyakorlatilag befejez dtek. 35 Az izraeli er k júliusában a biztonsági zóna kivételével elhagyták az országot. 36 A miniszterelnök és a kormány ellen elkövetett merényletre válaszul a keresztény falangisták Sabra és Satilé menekülttáborokban szeptember 16-án több mint palesztint mészároltak le, köztük sok gyereket és n t. 38 A nemzetközi közvélemény Izraelt vádolta a tömeggyilkossággal. Begin miniszterelnök ekkor fogalmazta meg híressé vált mondatát: Maronita keresztény politikus, 1975-ben a polgárháború kitörésekor csatlakozott a PFSZ ellenes falangista milíciához júliusától annak vezet je augusztus 23-tól szeptember 14-ig Libanon államelnöke. Forrás: Horváth Csaba: utáni legjelent sebb helyi háborúk és azok tapasztalatai 88. o századi egyetemes történet, II. Európán kívüli országok, Gazdik Gyula: A libanoni dráma, az ötödik háború 287. o. 37 A források eltér en vélekednek az áldozatok számáról tól egészen 3800-ig becsülik az áldozatok számát A Bejrút két körzetében fekv menekülttáborokban a falangisták közel 3 napos bosszúhadjáratot tartottak az izraeli csapatok szeme láttára. Forrás: 9

10 Idegenek ölnek idegeneket, a világ mégis Izraelt kiáltja ki b nösnek. 39 Végül egy izraeli vizsgálóbizottság Ariel Saron közvetett felel sségét állapította meg abban, hogy nem akadályoztatta meg a falangisták bejutását a menekülttáborokba, ezt követ en lemondott a védelmi miniszteri tárca vezetésér l. A libanoni hadm veletek elérték céljukat, a PFSZ-t ki zték Libanonból, a békekötés azonban nem sikerült, így az izraeli katonai jelenlét a biztonsági zónában 1985-öt követ en állandósult. Az izraeli megszállást és a PFSZ távozását követ en az AMAL két pártra szakadt. Az egyik szárny aktívabb fellépést sürgetett az izraeli megszállók ellen, a másik pedig várakozó álláspontra helyezkedett. Az ellenszenvet csak fokozta, hogy az izraeli hadm veletek következtében mintegy civil veszítette életét. Viszonyításként a libanoni polgárháború addigi közel 7 éve alatt körülbelül halott volt a polgári veszteség. 40 Az AMAL vezet je Musa as-sadr halálát követ en a sokkal világiasabb álláspontot képvisel Nabih Berri lett. 41 A harciasabb szárny levált az AMAL-ról és önálló szervezetet alapított, Iszlám Amal néven. Vezet je és alapítója Hussein Musawi 42, aki a kiválást f leg Nabih Berri új, világias politikájával magyarázta. Tagjait f leg az AMAL-on belüli elégedetlenekb l nyerte. Az izraeli beavatkozást követ en a PFSZ meggyengült és bels válságon ment át. Katonailag Szíria is érzékeny veszteségeket szenvedett. Damaszkusz az izraeli-libanoni kiegyezést az államf meggyilkoltatásával ugyan megakadályozta, azonban a libanoni politikai életben való háttérbe szorulása elkerülhetetlennek látszott. Ennek ellensúlyozására játszotta ki a síita fundamentalista kártyát. Ez azonban azt eredményezte, hogy Irán fokozottan bekapcsolódott a libanoni ügyekbe. Az iráni vezetés a polgárháborúban való aktív részvételt szervezeti szinten is szükségesnek tartotta. Ez a szervezet lett a Hezbollah, miután néhány kisebb síita csoportosulást magába olvasztott. Magját az Iszlám Amal képezte, amely egyesítette a Hussein Öngyilkos Osztagot, az iraki bázisú al-dawa al-islamia szervezet libanoni ágát és más kisebb csoportosulásokat. Azonnali fegyveres harcot hirdetett a megszállók és azok szövetségesei ellen. 43 Kezdetben a Bekaa- völgybéli Baalbekben rendezték be központjukat. 44 Izrael beavatkozása Libanonban a PFSZ tevékenységéb l kifolyólag történt. Azonban a biztonsági zóna létrehozása, a megszállás fenntartása a dél-libanoni lakosság Horváth Csaba: utáni legjelent sebb helyi háborúk és azok tapasztalatai 97. o Korábban Nabih Berri alárendeltségébe tartozó parancsnokok egyike volt az AMAL-on belül. Forrás: 43 John Richard Thackrah: Dictionary of Terrorism, Routledge, London o

11 radikalizálódásához, ezzel pedig a Hezbollah meger södéséhez vezetett, amelyben közrejátszott az izraeli vezetés Libanonnal szembeni makacssága, bizalmatlansága. Izrael ugyan legy zte a PFSZ-t, de bevonulásával egy sokkal elszántabb, a lakosság támogatását is élvez csoportot hívott létre, amely Szíria és Irán támogatását is élvezte. Irán a Hezbollah megalakulását követ en azonnal katonailag és anyagilag is támogatni kezdte szervezetet. Els lépésként 1000 Pasdarân-t 45 küldött, akik csatlakoztak a Hezbollahhoz, hogy segítsék annak fegyveres harcát az IDF 46 alakulataival szemben. A Hezbollah hizb allâh vagyis Isten pártja elnevezés egy korán béli kifejezésb l vezethet le. 47 A történetét és megalakulását Libanon történelme nélkül nem érthetjük meg. A Hezbollah libanoni körülmények terméke és csak ebben a kontextusban értelmezhet. 45 Az Iráni Iszlám Köztársaság vallási védelmez i 46 Israeli Defence Force 47 Azokra a muszlimokra vonatkozik, akik az Ördög Pártja elleni harcban vesznek részt Isten oldalán, vagyis Isten pártján állnak. Forrás: Korán, 5. és 58. szúra, Helikon Kiadó, Budapest 1987, Fordította: Simon Róbert 11

12 II. A Hezbollah síitáinak vallási, ideológiai, gazdasági, politikai, szerepe és helyzete Libanonban Libanon az újkor kezdete óta olyan ország volt, amely visszatükrözte az egész régió vallási és etnikai sokszín ségét. Libanon hosszú ideig az Oszmán Birodalomhoz tartozott. Ez id alatt a különböz vallási csoportosulások háborítatlanul gyakorolhatták hitüket. Az Oszmán Birodalom felosztása után francia mandátumterületté vált az ország. A függetlenség elnyerését követ en, 1943-ban az országot vezet elit egy állami szerz dést kötött. Ez a szerz dés az ország alkotmányának íratlan részévé vált és az egyes népcsoportok és felekezetek állami szerepvállalását volt hivatott szabályozni. Szigorú elvek alapján történt a f állami tisztségek elosztása, amely az 1932-es népszámlálási adatokat vette alapul. Ezen mára teljesen elavult adatok alapján a keresztények mérsékelt többségben voltak a muszlim lakossággal szemben. Az állami tisztségeket ezek alapján osztották fel 6:5 arányban a keresztények javára. Vagyis hat keresztény tisztségvisel re jutott öt muszlim. A magas politikai funkciókat is ezek alapján osztották fel. Így teremt dött meg a libanoni hármas elnöki rendszer, amelyben az elnökök egymás közti hatáskörei nem teljesen tisztán rajzolódtak ki ugyan, de ez a rendszer volt hivatott szimbolizálni a felekezetek megfelel politikai képviseletét. Ezek alapján az államelnök tisztét mindig egy maronita 48 keresztény tölti be, a miniszterelnök mindig egy szunnita muszlim, a parlament elnöke pedig mindig egy síita. A felekezeti megoszlásra épül politikai struktúrát a népesség összetételében a muszlimok javára bekövetkez változások amelyet tovább bonyolított a nagyszámú szunnita palesztin menekült beáramlása mindinkább megkérd jelezték. 49 Libanonban a maronita keresztények 48 Számukat a világban 1,5-7,5 millióra becsülik, ebb l Libanonban körülbelül en élnek, ami a lakosság 23%-át teszi ki. Szíriában körülbelül en élnek. Szent Maroun-tól a 4-5. század fordulóján élt remete szerzetest l eredeztetik magukat, aki az Antiochia mellett fekv Taurus hegységben élt. Szent élete számos követ t vonzott a korban, akik halálát követ en megalapították a maronita egyházat. A közösség gyorsan növekedett és felvette a maronita nevet. Arabul beszél keresztényekként híresültek el a Középkorban. Etnikailag föníciaiak, örmények leszármazottai, görög és európai vonallal, amely a keresztes háborúk eredménye. Néhányan közülük visszautasítják, mások elfogadják arab eredetüket. Ma inkább libanoniakként tekintenek önmagukra. Forrás: századi egyetemes történet, II. Európán kívüli országok, Gazdik Gyula: A libanoni dráma, az ötödik háború 287. o. 12

13 szemben álltak a különböz muzulmán csoportokkal és a drúzokkal. 50 A polgárháború során a maroniták egymás ellen uszították a különböz szektákat és felekezeteket, a különböz szövetséges vagy ellenséges csoportosulások ritkán rajzolódtak ki tisztán a konfliktus során. A helyzet teljesen tisztázatlan volt. Egyik jelent s csoportnak sem volt és a mai napig sincs dönt többsége, és egyik sem reménykedhetett belátható id n belül ennek elérésében. Nincs továbbá Libanonban olyan központi szervezet, amely képes lenne a csoportok közötti ellentéteket nemzeti egységbe rendezni. A muzulmánok sem tudják az iszlám különböz csoportjait egységesíteni az összetett és állandóan változó vallási irányzatok és felfogások miatt. Az ellentétek élesek és szinte áthidalhatatlanok a síiták (a legnagyobb csoport Libanonban a muzulmánok táborában), valamint a szunniták (szervezetileg a leger sebbek) és a drúzok között, akik szigorúan véve nem is muzulmánok, és tradicionálisan támogatják a maronita keresztényeket. Ezek az ellentétek nem tették lehet vé a politikai életben egy markáns többség kialakulását. 51 A helyzetet tovább súlyosbította, hogy az egyes vallási csoportosulásokon belüli uralkodó elit a neki jutott hatalmat családtagjainak juttatta, illetve örökítette tovább. Ebbe a rendszerbe kívülállóként bejutni majdnem lehetetlen. Ez a tény gyengítette a szavazóknak az államba és a politikába vetett bizalmát. Az érdekérvényesítés alternatíváját az olyan széls séges csoportok jelentették, mint a Hezbollah. A szervezet megalakulásakor f leg ideológiai szinten tudta megnyerni magának a síita lakosságot. Legf bb célkit zése amely ideológiájában is megjelent Izrael állam elpusztítása. 52 Kezdetekben mindennel és mindenkivel szembe helyezkedett ami, illetve aki nem rendelte alá magát az iszlám törvényeinek. F célkit zései között szerepelt egy iszlám teokrata állam iráni mintára történ létrehozása. Ennek érdekében 1986-ban megfogalmazták az újonnan létrehozandó libanoni iszlám állam alkotmányát. Azonban ehhez a társadalom beleegyezésére, illetve vallásilag és ideológiailag heterogén államra lett volna szükség. A Hezbollah mindenkori politikáját tekintve az iszlám forradalom exportja 53 kérdésében mindig Irán álláspontját követi. Amint alábbhagytak Irán törekvései a forradalom kiterjesztésére, úgy helyezkedett a Hezbollah is mérsékeltebb álláspontra ebben a kérdésben Megalapítójukról, Daraziról nevezték el magukat. Kialakulásuk 1010-re nyúlik vissza. Egy egyiptomi irányzathoz tartoznak, tanításukban keverednek a gnosztikus, platonista elemek, de a lélekvándorlásban is hisznek. A mohamedanizmus szakadár ágához tartoznak. Számuk Libanonban alacsony, a lakosság 4%-a. Forrás: Az iráni iszlám forradalom exportja, az iráni mintájú államszervez dés átvételét jelenti

14 A libanoni népességviszonyok az 1932-es népszámlálás óta teljesen átalakultak. Napjainkban Libanon lakossága f. Etnikai hovatartozását tekintve az ország 95%-a arabnak vallja magát, vallási hovatartozásukat tekintve pedig a lakosság 59,7%-a muszlim. 55 A síita lakosság száma az ország összlakosságának 33 %-át teszi ki, ami körülbelül f t jelent. 56 A síita lakosság számának növekedése az, ami a Hezbollah szempontjából lényeges. Ezek az emberek mez gazdaságból élnek f leg a Bekaa-völgyben, illetve a dél-libanoni területeken. (1. számú melléklet) A síita lakosság lélekszáma megemelkedett, azonban az ország szociálisan halmozottan hátrányos helyzet rétegét ben is és ma is - k adják. A polgárháború kirobbanásához valószín leg nagyban hozzájárult a lakosság egyenl tlen vagyoni elosztása. A vagyoni különbségek feler sítették a már létez politikai-szociális konfliktusokat és így a polgárháború egy vallási szövetségek közötti harcként öltött testet, amely az államon belüli hatalom megragadásáért folyt. Az egyszerre több konfrontációs szinten is zajló konfliktus els mez jét a f képp iszlám fegyveres csoportokból álló ide tartozott az AMAL is - Haladó Nemzeti Mozgalom (HNM) és a maronita Falangista (Katáib) Párt által dominált keresztény er k képezték. A másodikat a két táboron belüli hatalmi harcok, a harmadikat pedig a Szíria-Irán kett s és Izrael, illetve a mögöttük álló nagyhatalmak érdekellentétei jelentették. 57 Az ig tartó polgárháború nagyban hozzájárult a síita lakosság további elszegényedéséhez. A f leg mez gazdaságból él síiták voltak a polgárháború, illetve az izraeli megszállás legnagyobb anyagi vesztesei. Az országban a mez gazdasági termelés visszaesett, ezáltal csak tovább n tt a szakadék a tradicionálisan mez gazdasággal foglalkozó síiták, és kereskedelemb l él szunniták, illetve keresztények között. A síiták földjei jórészt elpusztultak, így kénytelenek voltak Bejrút küls kerületeibe költözni és a városban munkát keresni. Az elszegényedés következtében az államra kifejtett szociális nyomás is megnövekedett, amelyet az már nem volt képes orvosolni. A Hezbollah képes volt reagálni a felmerül problémákra, mégpedig tevékenységi körének kiszélesítésével. Ehhez azonban egy összetettebb az élet minden területét átfogó szervezeti struktúra kiépítése volt szükséges t l Irán jelent s anyagi támogatásával megkezd dött a Hezbollah strukturális kiépítése, melynek eredménye az élet minden területét átfogó, kiterjedt szociális hálóval rendelkez szervezet lett. Az Iránhoz való er s köt dés mind a mai napig megmaradt annak ellenére, Gazdik Gyula: Izrael biztonságpolitikája a békefolyamat tükrében In.: Új Honvédségi Szemle december, LVII. évfolyam, 12. szám, 40. o. 14

15 hogy a Hezbollah ragaszkodik egy önálló Libanon életben tartásához. Részben a Hezbollahnak is köszönhet, hogy az ország sok elemz által prognosztizált felbomlása nem következett be. A Hezbollah helyzetének bemutatása szempontjából Szíria bekapcsolódása a konfliktusba dönt fontosságú. Szíria, mint meghatározó tényez júniusában lépett be a konfliktusba, amikor a keresztény szövetség kérésére megszállta Libanon északi tartományait. 58 Amikor a HNM 59 és a palesztin fegyveres csoportok tavaszi katonai térnyerése következtében az egyensúly felbillenni látszott, Assad 60 elnök nem habozott csapatokat küldeni az országba. A korábbi status quo meg rzését szolgáló lépése közben 1978-tól kínosan ügyelt katonáinak a Litani folyótól való távol tartására, nehogy azok véletlenül a folyótól délre elterül izraeli érdekszférába tévedjenek. (2. számú melléklet) A szír hadsereg a polgárháború els szakaszában ugyan megszállóként lépett az ország területére, azonban az Arab-liga határozata békefenntartó célzatúnak min sítette jelenlétüket. 62 A szíriai beavatkozás azonban távolról sem normalizálta a helyzetet. A polgárháború hosszabb-rövidebb megszakításokkal egészen októberéig tartott. 63 A polgárháborút lezáró Taif 64 megállapodásban, amelyet a felek több lépcs ben írtak alá, Szíriának jelent s szerep jutott. A szerz dés október 22-én aláírt részében hozzájárult az 1934-es állami szerz dés parlamenten belül meghatározott paritásának kompenzálására 5:6-ról 1:1-re. 65 A megállapodás ezen felül elrendelte minden felekezet milíciájának feloszlatását. Egyedül a Hezbollahnak engedélyezte fegyveres szárnya további fenntartást, hiszen azt az izraeli megszállás ellen alakult felszabadító er nek tekintette, ezért életben tartását szükségszer nek ítélte. A szerz dés az említett politikai reformokon kívül lezárta a polgárháborút, illetve tartalmazta a szíriai csapatok több lépcs ben történ kivonását Haladó Nemzeti Mozgalom 60 Hafez al-assad, Élt: ; szíriai elnök Forrás: századi egyetemes történet, II. Európán kívüli országok, Gazdik Gyula: A libanoni dráma, az ötödik háború 287. o Sulyok Gábor: A humanitárius intervenció elmélete és gyakorlata 246. o. 64 Szaúd-arábiai város, Mekkától 70 km-re. Forrás: 65 A parlamenti képvisel k számát 99-r l 128-ra emelték. Azóta 64 keresztény és 64 muszlim képvisel vel m ködik a libanoni parlament. Forrás:

16 III. A Hezbollah ig a) A terrorizmus évei A szervezet 1982-t l 1992-ig terjed id szakában célkit zéseit terrorista cselekmények sokaságával próbálta meg elérni. 67 A Hezbollah tevékenysége átfogó képet mutatott: repül gép eltérítéseket, újságírók, üzletemberek elrablását, pokolgépes merényleteket egyaránt végrehajtott. A Hezbollah megalakulását követ en célpontnak tekintett minden külföldi, nem iszlám létesítményt és szervezetet Libanonban. Különösen a f városi amerikai célpontok ellen intézett heves támadásokat ben Shaykh Muhammad Hussayn Fadlallah vette át a Hezbollah vallási vezetését. Kezdetben határozta meg a szervezet terrorista aktivitásának irányvonalát. Az ideje alatt vált a szervezet terrorista tevékenysége egyre kifinomultabbá. A Hezbollah tagjai kiválóan használták figyelemfelkeltésre a médiát akcióik során. 69 Hosszan sorolhatók a Hezbollah által végrehajtott akciók, azonban dolgozatom szempontjából az elkövetés hevességét, illetve gyakoriságát jellemz tendenciák lényegesek. Kutatásaim egyik sarokköve annak vizsgálata, hogy a Hezbollah politikai befolyásának növekedése miként hatott a szervezet er szakos, 67 Céljai: Izrael állam elpusztítása, iszlám állam alakítása Libanonban. Ez alatt a régióban minden nem iszlám, nyugati érdekeltség - legyen az politikai, katonai vagy polgári - felszámolása vagy elpusztítása értend áprilisában a szervezet tagjai öngyilkos merényletet hajtottak végre az Egyesült Államok bejrúti nagykövetsége ellen. Ezt követte még ugyanazon év októberében a külföldi haditengerészeti bázisok elleni támadás, amelyben 242 amerikai tengerészgyalogos és 58 francia ejt erny s veszítette életét. A külföldi er k békefenntartó célzattal érkeztek az országba a polgárháború során re állandósultak a támadások a külföldi tulajdonban lév létesítmények ellen. Forrás: Ferwagner Péter Ákos, Komár Krisztián, Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona, Gavrilo Principt l Oszama bin Ladenig: 158. o. 69 Erre a legjobb példa június 14-én végrehajtott akciójuk. A Hezbollah három tagja - Imad Mugnijah, Hasszán Izaldin és Ali Atva - eltérítette a TWA 847-es Athénból Rómába tartó járatát, majd Bejrútban leszállásra kényszerítették. 700 izraeli börtönökben raboskodó társuk szabadon bocsátását követelték. A gép pilótájának engedélyezték, hogy interjút adjon a sajtó képvisel inek a pilótafülke ablakán kihajolva - ám közben végig fegyvert szegeztek a halántékához. Tovább sokkolták a közvéleményt, amikor az akció során meggyilkolták az amerikai haditengerészet egyik búvárát, és a holttestet kidobták a repül tér betonjára. A képek körbejárták a világot. Végül az USA nyomást gyakorolt Izraelre, így az megkezdte a foglyok szabadon bocsátását. Az akció által Imad Mugnijah és társai felkerültek az FBI 22 legkörözöttebb terroristákat tartalmazó listájára. Imad Mugnijah az akciót követ en köztiszteletnek örvend személy lett a Hezbollahon belül, majd megkapta a szervezet biztonsági és katonai szárnya feletti ellen rzést, amelyet napjainkban is irányít. Forrás: 16

17 szigorúan a terrorizmus kategóriájába tartozó cselekményei mennyiségének és min ségének alakulására. 70 El ször a terrorista cselekmények elemzését végzem el, amelyhez az internetes Terrorism Knowledge Base (továbbiakban TKB) archívumának adatait vettem górcs alá. 71 A TKB tartalmazza az ismert terrorista szervezetek által elkövetett cselekmények pontos dátumát, mennyiségét, a kivitelezés módját, illetve nyílván tartja az áldozatok és sérültek számát tól napjainkig t l november 7-ig éves lebontásban vizsgáltam meg a végrehajtott akciókat és az alábbi tendenciák váltak nyilvánvalóvá miután a kapott értékeket grafikus formában is ábrázoltam. (Éves bontás eredményei: 3. számú melléklet) Cselekmények száma Adatsor Év A 180 cselekmény közelebbi tanulmányozásakor 1990-t l markáns különbség figyelhet meg. Addigra a cselekmények száma drasztikus módon visszaesett. (Szinte megsz ntek a komoly, sok polgári áldozatot követel merényletek, eltekintve néhány kivételt l.) A továbbiakban azt fogom megvizsgálni, hogy mivel indokolható a Hezbollah akcióinak mérsékl dése, különös tekintettel a térségben bekövetkezett politikai változásokra, illetve a Hezbollah politikai befolyásának alakulására. A kivételek általában megtorló és er demonstrációs jelleggel történtek, mindig válaszul valamilyen izraeli akcióra. Ilyen volt 1992-ben az argentin f város izraeli nagykövetsége ellen elkövetett merénylet, amely 29 ember életébe került. Az 70 A Hezbollah IDF ellen irányuló tevékenysége a biztonsági zónában nem min síthet terrorista tevékenységnek, hanem az aszimmetrikus hadviselés kategóriájába esik

18 elkövet k cselekedetüket megtorlásul szánták Abbas al-musawi 72 és családja IDF általi célzott likvidálásáért. Két évvel kés bb 1994-ben szintén Buenos Airesben a Hezbollah tagjai felrobbantották az ottani zsidó kulturális központot. A merényletnek 95 halálos áldozata volt. A támadás válasz volt az 1993-ban az IDF által a Hezbollah ellen indított átfogó akcióra, amely az Elszámolás fed nevet viselte. Az elkövetés módja mindkét esetben megegyezett. Ammóniumnitrát és benzin keverékéb l gyártott nagy erej bombákat készítettek, majd ezeket furgonokba pakolták. A gépkocsik egyik oldalát acéllemezekkel er sítették meg, hogy a robbanás ereje a célzott épületeket érje. E két merénylettel kapcsolatban napvilágot láttak olyan információk, hogy ezeket a Hezbollah, Ansrallah 73 nev csoportjának emberei követték el, akik kés bb felrobbantottak egy panamai repül gépet, amelyen zsidó üzletemberek utaztak. 74 Az argentin f város zsidó létesítményei ellen elkövetett merényleteknek több üzenete volt. El ször is azt kívánták tudatni, hogy a Hezbollah nem hagyja megtorlás nélkül a vezet i ellen elkövetett támadásokat másodszor pedig, hogy a brutális izraeli módszerekre, mégbrutálisabb megtorlással reagál. Harmadszor pedig nyilvánvalóvá tette az izraeli vezetés el tt, hogy a Hezbollah keze már a világ minden tájára elér, bárhol képes csapást mérni ellenfeleire. A két fent említett esett l eltekintve, a cselekmények ig tartó drasztikus csökkenése betudható annak is, hogy Libanonban harc kezd dött az AMAL és Hezbollah között. A nézetkülönbségek és között fegyveres összeütközésekbe torkolltak, így a Hezbollah erejét lekötötték a Libanonon belüli érdekei. A tét az ország déli része feletti ellen rzés, valamint a libanoni síiták vezetése volt. A több hónapig tartó síiták közötti belháborúból végül a Hezbollah került ki gy ztesen. Az AMAL-t kezdetben támogatta Szíria, azonban kénytelen volt elismerni, hogy a Hezbollah alkalmasabb érdekei képviseletére és érvényesítésére a régióban. A volt szíriai elnök Hafez al-assad kihasználta a szervezet fiatal militáns tagságát, akik elszántan 75 küzdöttek Izrael ellen, illetve ellensúlyt képeztek a PFSZ irányába januárjában került sor a két szervezet közötti békekötésre. Ugyan még ez után 72 Nem összekeverend Hussein Musawi-val a Hezbollah alapítójával ben Suhbi al-tufaily-t - a keményvonalas irányzat képvisel jét - Abbas al-musawi váltotta a Hezbollah f titkári székében. Ezzel a szervezeten belül, a mérsékeltebb szárnyat képvisel vezet került hatalomra. Musawi megválasztását követ en, február 16-án az IDF célzott likvidálásának áldozata lett. Egy harci helikopter bevetésével mértek csapást személygépkocsijára. A támadásban felesége és fia is életét veszítette Forrás: 73 Isten Partizánjai forrás: Ferwagner Péter Ákos; Komár Krisztián; Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo Grinciplt l Oszama bin Ladenig 158. o. 74 Uo o. 75 A Hezbollah harcát dzsihadként értelmezi. Így az akcióik során meghaltak shadid-á, mártírokká válnak, ezáltal hitük szerint biztosítottá válik helyük a paradicsomban. Forrás: 18

19 is történtek kisebb fegyveres összet összességben konszolidálódott. 76 A polgárháborút követ zések, azonban a két síita csoportosulás kapcsolata en az 1989-es Taif megállapodás aláírásával a Hezbollah belépett a polgárháború utáni transzformációs fázisába, amit libanonizációnak nevezhetünk. 77 Átalakulásával vált véglegesen a Hezbollah Libanon síitáinak ideológiai megtestesülésévé. Anélkül sikerült mindezt elérnie, hogy elveszítette volna fegyveres szárnyát. A Taif megállapodás ugyanis, mint már említettem a milíciák közül egyedül Hezbollahnak engedélyezte fegyveres alakulatai fenntartását. A polgárháború hivatalos befejez dése október 13-án történt, amikor a szíriai csapatok átvették az ország feletti ellen zöld utat kapott a Nemzetközi Közösségt rzést. Szíria l, az akkori kaotikus libanoni viszonyok katonai stabilizálására. Cserébe és között részt vett a szövetségesek oldalán a második Öböl-háborúban. A libanoni helyzet rendezésekor, Szíria a síita mozgalmat különleges bánásmódban és privilégiumokban részesítette. Többek között megtarthatták nehézfegyvereiket, illetve jogot kaptak harcosaik az izraeli-libanoni határövezetben történ állomásoztatásához. Ezzel azonban aláásták a libanoni hadsereg szerepét a területen. A polgárháborút lezáró Taif megállapodásban, amelyet az Arab-Liga rendelt el és hagyott jóvá, a politikai tisztségek megosztását hozzáigazították az aktuális felekezeti, népességbeli megoszláshoz. Ennek tudható be a síiták politikai súlyának növekedése, és a maronita keresztény - libanoni vezet elit - politikai befolyásának csökkenése. A politikai kompromisszum azonban önmagában keveset ért volna, ha Damaszkusz 1990 fellépéssel nem biztosítja a polgárháború befejezését. 78 A politikai és katonai er szén katonai viszonyok a szíriai jelenléttel a Hezbollah számára pozitívan alakultak. Ennek tudatában a szervezet elég er t érzett magában ahhoz, hogy a hatalom aktív részesévé váljon, és elindult az 1992-es parlamenti választásokon html századi egyetemes történet, II. Európán kívüli országok; Gazdik Gyula: A libanoni dráma, az ötödik háború 288. o. 19

20 b) Az átalakulás A Nasrallah korszak kezdete Az 1992-es év sok tekintetben választóvonal volt a szervezet életében. A párt élére 1992-ben Hassan Nasrallah személyében új karizmatikus vezet került. A f titkár augusztus 31-én született, Sayyid Abd al-karim Nasrallah hittudós legid sebb gyermekeként. Gyermekkorát Bejrút egyik legszegényebb keleti el városában töltötte ben a polgárháború kitörését követ en mindössze 15 évesen csatlakozott az AMAL-hoz. F leg atyai indíttatásból már fiatal korában érdekl dött vallási kérdések iránt. Példaképe ki is lehetett volna más, mint az imam Musa as-sadr. A Hassan Nasrallah szervezetnek köszönhet en 16 évesen az iraki Nadjafba utazhatott teológiát tanulni, de Iránban is folytatott vallási tanulmányokat. Közben öccse Hussein is belépett az AMAL-ba. Nadjafban ismerte meg a Hezbollah kés bbi vezet jét és saját el djét Abbas al-musawyt. Itt kezd dött kettejük barátsága. Azonban Hassan Nasrallah nem fejezhette be tanulmányait Nadjafban, mivel az iraki titkosszolgálatok a Szíriának való kémkedéssel vádolták, így kénytelen volt elmenekülni az országból. Miután visszatért Irakból az AMAL Központi Bizottságának tagja lett ben amikor a Hezbollah levált az AMALról testvérével ellentétben, Hassan Nasrallah az új szervezetben folytatta pályafutását, és 1992-ig különböz grémiumokban dolgozott. Többek között volt a Hezbollah Bekaavölgybeli f tisztvisel je. Hassan Nasrallahot, Abbas al-musawi 1992-es halálát követ en választották meg a Hezbollah f titkárává. volt a legfiatalabb jelölt a tisztség betöltésére. Nem tudni milyen okból, de amikor el ször felajánlották neki a tisztséget, visszautasította. Azonban a második szavazás alkalmával a Hezbollah tanácsa meger sítette döntését, amelyet már nem utasíthatott vissza. 79 Annak ellenére, hogy Libanon belpolitikai életének aktív szerepl je, nem zárkózik el az er szaktól s t nyíltan kiáll a fegyveres cselekmények mellet amennyiben az a Hezbollah

21 érdekeit szolgálja. Személye különösen hiteles a síita lakosság körében, hiszen maga is hozott áldozatokat Izrael legy zése érdekében ben a Hezbollah, egyik izraeli katonák elleni akciója következtében 5 gyermeke közül a legid sebb fia Hadi életét vesztette. A tény, hogy saját gyermekeit sem mentette fel a harc alól, illetve sikerült mindeddig távol maradnia valamennyi vezet ség körül kirobbant korrupciós botránytól, megsokszorozta elismertségét a lakosság körében. Hassan Nasrallah nem autokratikus vezet je a Hezbollahnak. Tulajdonképpen csak az els az egyenl k között. Azáltal, hogy 1992-ben közvetlenül a megválasztását követ en a Hezbollah el ször vett részt a parlamenti választásokon, a párton belüli szerepe még jobban felértékel dött. A vezetésen belüli átalakulást sürget k benne látták azt az embert, aki politikai ambícióinak köszönhet en biztosítani fogja a szervezet fennmaradását. 80 Az országban a 1970-es évek óta a 1992-es volt az els demokratikus választás. Tíz évvel azután, hogy a Hezbollah megalakult, már megszerezte a mandátumok közel 10%-át a libanoni parlamentben, ami 12 helyet jelentett. Azzal, hogy a párt részt vett a választásokon, elszakadt a tisztán hív kb l álló - Umma Islamiya - társadalom megvalósításának eszményét l, ami azt jelentette, hogy elismerte az 1943-as államszerz dést is. 81 Itt már felvet dik a kérdés, hogy vajon a szervezet immár egy politikai szerepl Libanonban, amely jelent s katonai szárnnyal rendelkezik és szerteágazó szociális tevékenységével próbál meg sikereket elérni a választásokon? Vagy talán Washington álláspontja a helyes, és még mindig egy masszív jól szervezett terrorista szervezettel van dolgunk? Úgy érzem a kérdésre a pontos válasz még napjainkban sem adható meg 100%-os biztossággal, azonban a közeljöv eseményei egyértelm vé fogják tenni a párt térségben betöltött jöv beni szerepét. Az 1992-t l kezd d négy éves kormányzati ciklust az al-haríri id szaknak szokták nevezni. Az akkori azóta meggyilkolt 82 Rafik al-haríri miniszterelnök feladata volt az ország és az államhatalom helyreállításának megkezdése. Az állam korábban nem mutatott kell szociális érzékenységet még olyan alapvet feladatok iránt sem, mint a betegellátás és az iskolarendszer megfelel m ködtetése. Ezeket a feladatokat Libanon felekezeti közösségei vették át, betöltve az állam által üresen hagyott réseket. Minden felekezet m ködtet saját szociális intézményeket, amelyek általában hatékonyabbak, és kedvez bb feltételek mellett m ködnek, mint az állami intézmények. Al-Haríri-nek nem sikerült az els hivatali Lásd II. fejezet 11. o február 14-én pokolgépes merénylet áldozata lett Forrás: 21