Készítette: G.-Tóth László
|
|
- Hanna Csonkané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Beszámoló a A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett élőhely komplexekben. -című pályázat (OTKA NKTH CNK80140, vezető kutató: Dr. Bíró Péter akadémikus) első évében végzett zooplankton kutatások eredményeiről. Készítette: G.-Tóth László A kutatómunkában közreműködtek: Laura Parpala, Nédli Judit, Ponyi Jenő és Tóth Adrienne Bevezetés Munkánk fő célja 2010-ben a mintaterületek kiválasztása, és a mintavételek és mikroszkópos feldolgozások megkezdése volt a zooplankton fajdiverzitáss feltárása céljából a zavart és a zavartalan, szentély jellegű vízterekben, valamint a morfometriai mérések megkezdése néhány kitüntetett fajon. Továbbá, a szikesekben jellegzetes piros színű Copepoda rák, az Arctodiaptomus spinosus (Daday,1891) genetikai vizsgálatának technikai előkészítése volt még feladatunk. Három különböző víztest típust választottunk ki a vizsgálatokhoz, a nagy és sekély Balatont, a fehér és barna szikes tavakat, valamint Mosoni Duna-menti holtágakat, és ezekben történtek az első feltáró jellegű mintavételek, zavartalan, szentély jellegűnek, és zavartnak tekintett területeken. A Balaton esetében azonban egy teljes, részletes fajdiverzitás monitoring történt már 2010-ben. 1. Zooplankton a Balatonban 2010 március és november között három hetenkénti mintavételi gyakorisággal vizsgáltuk a zooplankton fajösszetételét és egyedsűrűségét a Balaton hossztengelyének 5 nyílt vízi pontján (Siófok, Tihany, Zánka, Szigliget és Keszthely magasságában, azaz, az E, A, G, K, és M standard szelvények tóközépi pontjain), amelynek során összesen 60 zooplankton mintát vettünk, és dolgoztunk fel minőségi és mennyiségi vonatkozásban. A tó esetében a siófoki és a tihanyi térségek tekinthetők zavartalannak, a zánkai átmenetinek, és a Szigliget-keszthelyi zavartnak. A mintavételekhez 50 cm magas, és egyszerre 34 liter térfogatú víztömeget megszűrő Schindler- Patalas mintavevőt alkalmaztunk, amely 58 m-es lyukbőségű hálóval volt felszerelve. A
2 vízoszlop mélységétől függően 5-9 -szer engedtük le a mintavevőt egyre lejjebb úgy, hogy a végén a teljes vízoszlopot reprezentáló kompozit mintát nyerjünk. A mintákat etilalkohollal konzerváltuk, és Zeiss-Opton planktonmikroszkóppal dolgoztuk fel 8-10 alminta alapján. A feldolgozás során mintegy 400 egyedig számoltuk. A fajlisták elkészítése mellett kiszámítottuk az egyedszámokat is. A kvalitatív-kvantitatív feldolgozás mellett kalibrált okulár mikrométer segítségével szezonálisan vizsgáltuk a leggyakoribb balatoni Copepoda és Cadocera taxnok morfometriai jellemzőt is Tihanynál és Keszthelynél. Ennek során neutralizált formalinnal tartósított mintákból válogattunk ki állatokat, mert az alkohol túl lággyá téve a vázakat, azok a tárgylemezre terülve amorf módon torzultak. E mérésekhez Zeiss Jenaval kutatómikroszkópot használtunk. A következő taxonok testhosszát mértük: Bosmina longirostris + coregoni, mindig a legnagyobbak (összesen 1080 egyed), Daphnia cucullata, mindig a legnagyobbak (összesen 1560 egyed), Daphnia galeata, mindig a legnagyobbak (összesen 774 egyed), Diaphanosoma sp., mindig a legnagyobbak (összesen 287 egyed), Eudiaptomus gracilis felnőtt hím, felnőtt nőstény, petés nőstény (összesen 295 egyed). A Cladocera-k esetében a sisak, vagy fejtető és a héjtüske közötti távolságot, az E. gracilis-nál a homlok teteje és a furka eredése közötti távolságot mértük. Március 22 és november 8 között, az öt tóközépi mintavételi helyen összesen 9 Rotatoria, 7 Cladocera, 3 Cyclopoida, egy Calanoida Copepoda fajt, ezek különböző korú és fejlődési állapotú lárváit, és a Dreissena (D. polymorpha és D. bugensis) veligera lárváit mutattunk ki. A tó a fajösszetétel tekintetében meglehetősen homogénnek mutatkozott. A Rotatoria-kon belül egyedül a Keratella titinensis fordult elő csak a keleti, zavartalan tóterületeken, illetve az Acanthocyclops vernalis Copepoda az átmenetin. A veligera lárvák teljes Balatonra kapott átlagos egyedsűrűsége 10,44, a Rotatoria sűrűség 31,26, a Cladocera rákoké 33,88, és a Copepoda rákoké 114,40 és a teljes zooplanktoné 191,2 ind liter -1 volt. Medencénként (E, A, G, K és M, azaz Siófok, Tihany, Zánka, Szigliget, Keszthely) a veligera átlagsűrűség 10; 5,3; 11,6; 6,5 és 27,8; a Rotatoria 69,8; 53,6; 41,2; 38,6 és 37,1; a Cladocera 24,3; 21,1; 28; 35,9, 34,1; a Copepoda 132; 103,3; 123,2; 141,3; 159,1, és a teljes zooplankton 235; 183,3; 204,1; 222,2 és 258,1 ind l -1 volt. Tehát, a zooplankton sűrűségi viszonyainak alakulását növekvő sorrendben Tihany < Zánka < Siófok < Szigliget < Keszthely gradiens jellemezte. A tóban a Copepoda-k, majd a Rotatoria-k voltak a legtömegesebbek, a Cladocera-k 8 12 %-ot tettek ki. A különböző taxonok és fejlődési állapotok előfordulását az öt helyen az 1. táblázat, a Cladocera-k, a Copepoda-k, a Rotatoria-k és a kagylólárvák egyedszámainak szezonális alakulását pedig az 1., 2., 3. és a 4. ábra mutatja.
3 1. Ábra: A Cladocera rákok egyedszám alakulása Egyedszám (i l -1 ) /03/ /04/2010 A Cladocera rákok egyedszám változása a Balatonban 2010-ben 22/05/ /06/ /07/2010 Dátum 22/08/ /09/ /10/2010 Keszthely Szigliget Zánka Tihany Siófok 2. Ábra: A Copepoda rákok egyedszám alakulása Egydszám (i l -1 ) /03/2010 A Copepoda rákok egyedszám változása a Balatonban 2010-ben 22/04/ /05/ /06/ /07/2010 Dátum 22/08/ /09/ /10/2010 Keszthely Szigliget Zánka Tihany Siófok
4 3. Ábra: A Rotatoria-k egyedszám alakulása Egyedszám (i l-1 ) A kerekesférgek egyedszám változása a Balatonban 2010-ben Keszthely Szigliget Zánka Tihany Siófok 0 22/03/ /04/ /05/ /06/ /07/2010 Dátum 22/08/ /09/ /10/ ábra: A vándorkagyló lárvák egyedszám alakulása Egyedszám (i l -1 ) A kagylólárvák egyedszám változása a Balatonban 2010-ben 140 Keszthely 120 Szigliget 100 Zánka /03/ /04/ /05/ /06/ /07/2010 Dátum 22/08/ /09/ /10/2010 Tihany Siófok
5 1. Táblázat: A balatoni zooplankton taxonok és formák előfordulása (1) vagy hiánya (0) az öt mintavételi helyen 2010-ben M szelvény K szelvény G szelvény A szelvény E szelvény Taxonomiai csoport Dreissena Keratella cochlearis Keratella quadrata Keratella titinensis Kelicottia sp Polyarthra sp Brachionus sp Pompholyx sp Anaeropsis fissa Ascomorpha sp Rotatoria sp Trihocerca sp Filinia sp Asplanchna sp Daphnia cucculata ad D. cucullata juv Daphnia galeata ad D. galeata juv Diaphanosoma brachiurum ad D. brachiurum juv Bosmina longirostris ad B. longirostris juv Bosmina coregoni ad B. coregoni juv Alona affinis ad A. affinis juv Alona rectangula ad A. rectangulata juv Leptodora kindtii ad L. kindtii juv Sum nauplius Cyclopoida CI Cyclopoida CII Cyclopoida CIII Cyclopoida CIV Cyclopoida CV Cyclopoida CI-V Cyclops vicinus ad Mesocyclops leuckarti ad Acanthocyclops vernalis ad Acanthocyclops viridis ad Cyclops strenus ad Eudiaptomus gracilis CI E. gracilis CII E.gracilis CIII E. gracilis CIV E. gacilis CV E. gracilis CI-V E. gracilis ad
6 A biometriai adatok szerint az állatok testhossza általában nagyobb volt a Keszthelyi Medencében, mint Tihanynál, amelyet a 2. táblázat mutat. A tó leggyakoribb rákja, az E. gracilis, amelynek testhossz-arányait a 5. ábra is mutatja. Taxon 2. Táblázat: Különböző zooplankton taxonok testhossza Tihanynál és Keszthelynél Bosmina (longirostris+coregoni, n=1080) Diaphanosoma sp. (n=287) Daphnia galeata (n=774) Daphnia cucullata Testhossz ( m) S.D. Testhossz ( m) S.D. Tihanynál Keszthelynél 378,35 59,50 407,41 64,33 785,60 169,25 876,02 197, ,2 188, ,23 262,54 949,81 289, ,5 (n=1560) Eudiaptomus gracilis (n=298) E. gracilis hím 975,31 77,1 1044,7 86,6 E. gracilis nőstény 1030,18 56,5 1066,6 76,8 E. gracilis petés nőstény 1053,4 52,9 1105,8 78,33 5 ábra: A felnőtt Eudiaptomus gracilis nemenkénti testhossza Tihanynál, Keszthelynél, és az átlagos hosszak E.gracilis testhossz Testhossz ( m) Adatsor1 Adatsor2 Adatsor3 hím nőstény petés nőstény átlagnőstény átlag felnőtt Szex, Tihany: Adatsor1, Keszthely: adatsor2, Balaton átlag: adatsor3
7 2. Zooplankton a dunai holtágakban A felmérő jellegű zooplankton vizsgálathoz 2010 szeptember 13.-án vettünk mintákat 60 m lyukbőségű planktonhálóval a Püspökerdei Holt Dunából, valamint a Lipóti morotvató nyíltvízi (Lipót 1), valamint szubmerz és emerz vízi makrovegetációval sűrűn benőtt területéről (Lipót 2). Mindkét víztest a Mosoni-Duna mentén található. A Püspökerdei Holt Duna 1985-ben jött létre, amikor a folyó e kanyarját levágták. Az így létrejött holtág 3,8 km hosszú, 75 m széles, és átlagosan 1,7 m mély, vízminősége viszonylag jó, a feliszapolódás és benövényesedés csekély mértékű. A Lipóti morotva-tó fokozottan védett, szentély-jellegű víztest. A mintegy 110 éve létrejött morotva, 2,6 km hosszú, 390 m széles, 0,8 m mély, és vízinövénnyel erősen benőtt. A mintavételek során a felszínről, a vízoszlop közepéről, és a meder közeléből vettünk 3-3 liter vizet, ezeket összeöntöttük, majd 58 mm lyukbőségű hálón szűrtük át, és alkohollal tartósítottuk. A mintákat Zeiss-Opton planktonmikroszkóppal dolgoztuk fel, és a kimutatott taxonómiai egységeket az 3. táblázatban mutatjuk be (3. Táblázat). Megállapítottuk, hogy a Rotatoria-k és a Cladocera rákok tekintetében fajgazdagság a Lipóti morotva-tó nyílvízi területén (Lipót 1) volt a legnagyobb, a Copepoda-k viszont a Püspökerdei Holt Dunában jelentkeztek több fajjal. A növényzettel benőtt Lipót 2 területen viszont szinte nem volt zooplankton, mindössze két Rotatoria fajt mutattunk ki, és egy Copepoda rák naupliusz stádiumú lárváját találtuk. A zooplankton funkcionális diverzitása is a Lipót 1 területen volt a legnagyobb, amennyiben szűrve, ülepítve, és válogatva táplálkozók, és ragadozók is előfordultak. 3. Táblázat: A Rotatoria-k, az Ostracoda-k, a Cladocera-k és a Copapoda-k előfordulása a Püspökerdei Holt Dunában, a Lipót morotva-tóban egy nyíltvízi területen (Lipót 1) és egy vízinövényzettel erősen benőtt területen (Lipót 2.).: PÜSPÖK LIPÓT 1 LIPÓT 2 Taxonómiai összetétel ELSŐDLEGES FOGYAZTÓK ROTATORIA Bdelloidea g.sp + Brachionus calyciflorus + B. calyciflorus dorcas + Habrotrocha sp. + Keratella cochlearis + Lecane arcuata + L. luna + Notomata sp. +
8 Rotatoria g.sp. + Trichocerca sp. + OSTRACODA Ostracoda g.sp. + CLADOCERA Acroperus elongatus + Acroperus sp. + Bosmina coregoni + Camtocercus resctirostris + Daphnia cucullata + Daphnia galeata + Diaphanosoma brachyurum + Pleuroxus aduncus + P. truncatus + Scapholeberis kingi + Simocephalus serrulatus + COPEPODA Nauplius Copepoda g.sp Copepodids I Cyclopoida g.sp + Copepodids II Cyclopoida g.sp + Copepodids V-VI Diaptomida g.sp + Eudiaptomus gracilis + MÁSODLAGOS FOGYASZTÓK Copepodids IV Cyclopoida g.sp + Copepodids V Cyclopoida g.sp + + Microcyclops sp. + TELJES ZOOPLANKTON Zooplankton a szikes tavakban. A szikes tavak kiválasztását a diverzitás vizsgálatokhoz 2010-ben hónapokon át megnehezítette az árvíz és a belvíz, amely nem engedte e kis tavak jellegzetes nyári kémiai karakterét kialakulni. A fajdiverzitás első felmérése a szikes tavakban én, 50 μm - es lyukbőségű kézi plankton hálóval történt gyűjtés a következő helyszíneken: Sós-ér, Büdös-szék, Böddi-szék, Zab-szék, Kelemen-szék. A mintavételi helyek a Felső-Kiskunsági Szikes Tavak láncolatának tagjai. A Sós-ér kivételével fehér vizű szikesek, melyek mélysége 40 cm, vagy ennél is kisebb. A Sós-ér azonban 40 cm-nél mélyebb, átlátszó barna vizű szikes tó, melyet nádas-sásos makrovegetáció övez. A Büdös szék 60 ha, cm mély, és nyáron gyakran teljesen kiszárad. A 656 ha Böddi-szék kiemelten értékes része egy 250 hektáros terület, mely egykor egységes tó volt, de ma több kisebb csatornával megosztották ha sok sekély területtel. Az öt tő közül a Kelemen-szék tekinthető leginkább szentélynek, és a Sós-ér áll legtávolabb ettől. A mintákat a helyszínen etilalkohollal tartósítottuk. A minta feldolgozást Wild M5A sztereo mikroszkóppal és Olympus CH2, valamint Nikon YS2-H fénymikroszkóppal végeztük.
9 A rákplankton összetételét a tipikus szikesekben gyakori fajok alkották. Az Arctodiaptomus spinosus (sziki lebegő kandics) és a Moina brachiata (sziki vízibolha) dominanciája jellemezte a vizeket. Kiemelendő, hogy a későbbi genetikai diverzitás vizsgálatokra kiszemelt, és piros színe miatt dekoratív A. spinosus a Büdös-székben és a Zabszékben 90% fölötti részesedést mutatott a rákok között (3. Táblázat). A Daphnia magna és a Moina fajok számottevő jelenléte pedig arra utal, hogy e vizek bőven szolgáltatnak pikoméretű táplálékot is e finomszűrők számára. 3. Táblázat: Táblázat: Kisrákok % -os összetétele a szikes mintákban Rákfajok és relative arányuk a mintákban % Sós-ér Arctodiaptomus spinosus (Daday) juv. 45 Moina brachiata (Jurine) juv. 45 Cyclops sp. (Metacyclops minutus?) (Claus) juv. 5 Daphnia magna Straus 5 Büdös - szék Arctodiaptomus spinosus (Daday) 92 Daphnia atkinsoni Baird 8 Böddi szék Arctodiaptomus spinosus (Daday) 39 Moina brachiata (Jurine) 36 Daphnia magna Straus 25 Zab - szék Moina brachiata (Jurine) 2 Daphnia magna juv. Straus 2 Arctodiaptomus spinosus (Daday) 96 Kelemen - szék Archtodiaptomus spinosus (Daday) 69 Daphnia magna Straus 27 Moina sp. juv. 4 A Rotatoria plankton 15 faj alkotta. E fajok sós vizekben is előforduló taxonjai közül meg kell említeni a Hexarthra fennica, Filinia terminalis, Filinia cornuta, Lophocharis
10 oxysternon fajokat. A fajdiverzitás szempontjából kiemelendő a Sós-ér, itt forult elő a legtöbb Rotatoria. A Büdös-székben és a Zab-szákben azonban csak egy-egy (4. Táblázat). 4. Táblázat: Kerekesféreg fajok előfordulási adatai Kelemenszék Zabszék Böddiszék Büdösszék Rotatoria Anuraeopsis fissa Gosse, Brachionus angularis Gosse, Brachionus nilsoni Ahlstrom, Bdelloidea sp. + Cephalodella sp + + Colurella colurus (Ehrenberg, 1830) + Conochilus sp. + Filinia cornuta (Weisse, 1847) + Filinia terminalis (Plate, 1886) + Lecane closterocerca (Schmarda, 1859) + + Lecane ungulata (Gosse, 1887) + Lophocharis oxysternon (Gosse, 1851) + Hexarthra sp. + Hexarthra fennica (Levander, 1892) + + Hexarthra mira (Hudson, 1871) + Sós-ér 4. Az Arctodiaptomus spinosus (Daday, 1891) genetikai vizsgálata A Diaptomus fajok közül az Arctodiaptomus spinosus (Daday,1891) (Copepoda) egyike a legkönnyebben felismerhetőknek, a jellegzetes alakú utolsó potrohszelvény és az ivarszelvény alapján (1. fotó). Ez a faj a Pannon Alföld szikes vizein kívül, ahol a rákfauna nagyon jellegzetes tagját alkotja, csak néhány sós vízű kelet- anatóliai tóban fordul elő. Az Arctodiaptomus spinosus előfordulása alapján a Pannon medence összes szikes élőhelye szentély jellegűnek tekinthető, amennyiben faunájában megjelenik az Arctodiaptomus spinosus. Ezért nagyon fontos, hogy megismerjük a faj morfológiai és genetikai változatosságát hazánkban. Az Arctodiaptomus spinosus (Daday, 1891) fajt korábban nem vizsgálták genetikai módszerekkel. Ilyen esetben a genetikai vizsgálatok első, elhagyhatatlan lépése az alkalmazandó módszerek és reakciók (DNS- izolálási technika, PCR reakciók) körülményeinek pontos beállítása. A zooplankton szervezetek kicsi mérete miatt a DNS izolálás lépése különösen kritikus, a kis méretű rendelekezésre álló szövetanyag miatt.
11 1. Fotó: Arctodiaptomus spinosus (Daday, 1891; Dr. Somogyi Boglárka felvétele) A reakciók beállításához a pályázat első évében a Büdös székből én, horizontális hálóvonásokkal gyűjtött, majd 95%-os ethanolban konzervált állatokat használtuk. A gyűjtések random hálózással történtek. A DNS izolálás és a PCR reakciók körülményeinek beállításához a mintából sztereomikroszkóp alatt adult nőstény egyedeket válogattunk ki és a feldolgozásig elkülönítve tároltuk. A DNS izolálást az A.s spinosus adult nőstényekből kétféle módszerrel próbáltuk meg. Qiagen Dneasy Blood & Tissue kit-tet használtunk izolálásra a gyártó által ajánlott használati utasításnak megfelelően négy darab Arctodiaptomus spinosus egyedből. Az izoláló kit alkalmazásán kívül a H3 puffer (Schwenk et al. 1998) módszerrel izoláltunk 15 darab egyedből. Ehhez az állatokat éjszakára Tris-EDTA pufferbe áztattuk, majd csiszoltüveg eppendorf csőben óvatosan szétnyomtuk egy csiszoltüveg spatulával, 50µl H3 pufferben. Ezután a homogenizált szövetet 1,5 ml -es eppendorf csőbe pipettáztuk, hozzáadtunk további 50µl H3 puffert és a fehérjék emésztésére 20µl proteinázk (Fermentas, 18,5 mg/ml) enzimet állatonként. Ezt követően 24 órát 56 C-on inkubáltuk a mintákat, majd 10 percig 96 C-on forralva denaturáltuk a proteinázk-t. Mivel mind a két izolálási módszer megfelelő minőségű
12 és mennyiségű DNS izolátumot eredményezett, a további vizsgálatok elvégzéséhez a költséghatékonyabb H3 puffer módszert használjuk majd. A PCR reakciók körülményeinek beállításakor kétféle Taq polimeráz enzimet teszteltünk négyféle annelációs hőmérsékleten (40 C; 42,9 C; 50,6 C és 57,6 C). Az enzimek közül a sima Taq-polimerázzal (Fermentas) szemben a DreamTaq (Fermentas) enzim adott élesebb jelet. A tesztelt annelációs hőmérsékletek közül 42,9 C on kaptuk a legjobb reakciót (6. ábra). Ez alapján a továbbiakban a PCR reakciókat a DreamTaq enzimmel, 43 C os annelációs hőmérsékletre rakjuk majd össze. Négy egyeden kipróbáltuk a citokróm oxidáz I-es régió szekvenálását is. A szekvenáló reakciót egy ABI 3130 Genetic Analyser kapilláris gélelektroforézis készüléken végeztük el sikeresen. A szekvenciák manuális illesztését a BioEdit (Hall 1999) szoftverrel végeztük, végeredményként 502 bázispárnyi szekvenciákat kaptunk. Két haplotípust sikerült kimutatni (7. ábra). Az A. spinosus genetikai vizsgálatát sikeresen előkészítettük. DNS izolálásra a költséghatékony H3 puffer módszert használjuk majd a továbbiakban, és a PCR reakciókat a DreamTaq enzimmel, 43 C os annelációs hőmérsékletre rakjuk össze. 6. ábra: A PCR reakció körülményeinek tesztelése az Arctodiaptomus spinosus fajra.
13 7. ábra: A büdös- széki Arctodiaptomus spinosus minták összehasonlítása a génbankból letöltött Arctodiaptomus dorsalis egyed szekvenciájával. A fát neighbour-joining algoritmussal, Kimura 2-paraméteres modellje alapján szerkesztettük. Felhasznált irodalom: Hall, T. A BioEdit: a user-friendly biological sequence alignment editor and analysis program for Windows 95/98/NT. Nucl. Acids. Symp. Ser. : Schwenk, K., A. Sand, M. Boersma, M. Brehm, E. Mader, D. Offerhaus, and P. Spaak Genetic markers, genealogies and biogeographic patterns in the cladocera. Aquatic Ecology 32: Tihany április. 15. Dr. G.-Tóth László tudományos tanácsadó
Imre2, Varga LászlL. szló2. 038. HAKI NAPOK, 2014. május m
Ponty monokultúrás s tógazdt gazdálkodás s hatása a zooplankton kvalitatív és s kvantitatív összetételére. Körmendi Sándor1, S MátéM Zoltán2, MátéM Imre2, Varga LászlL szló2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi
RészletesebbenAdatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I.
Natura Somogyiensis 24 47-60 Ka pos vár, 2014 Adatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I. Körmendi Sándor Kaposvári
RészletesebbenNyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban
Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Horváth Zsófia 1 Vad Csaba Ferenc 1,2 - Vörös Lajos 3 Boros Emil 4 1
RészletesebbenRotatoria és Crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben
Crisicum 3. pp.111-139. Rotatoria és Crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben Gulyás Pál Bevezetés A vizsgálatokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának a megbízásából végeztük,
RészletesebbenEgy balatoni növényzetes partszakasz (tihanyi Kis-öböl) rákállományának vizsgálata
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 81-85. Egy balatoni növényzetes partszakasz (tihanyi Kis-öböl) rákállományának vizsgálata PONYI JENİ MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi
RészletesebbenA FERTŐ MAGYAR TÓRÉSZÉNEK TÉRBELI ELTÉRÉSEI A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK ÉS A ZOOPLANKTON EGYÜTTESEK ALAPJÁN
A FERTŐ MAGYAR TÓRÉSZÉNEK TÉRBELI ELTÉRÉSEI A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK ÉS A ZOOPLANKTON EGYÜTTESEK ALAPJÁN DINKA MÁRIA ÁGOSTON-SZABÓ EDIT KISS ANITA SCHÖLL KÁROLY MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás Bevezetés
Részletesebbena zagyva folyó biológiai monitorozása zooplankton segítségével
Tájökológiai Lapok 7 (1): 127 139 (2009) 127 a zagyva folyó biológiai monitorozása zooplankton segítségével TAJTHY Dóra 1, BAYOUMI HAMUDA HOSAM E.A.F. 1, ZSUGA Katalin 2, PEKLI József 1 1 Szent István
RészletesebbenHidrobiológiái vizsgálatok a kelebiai halastavakon
TERMÉSZETTUDOMÁNY Hidrobiológiái vizsgálatok a kelebiai halastavakon HORVÁTH ÁGNES (Budapest) A kelebiai halastavak zooplanktonjára vonatkozó irodalmi adatot nem találtam. Általában a hazai halastavak
Részletesebbenélõhelyeinek kvalitatív zooplankton vizsgálata I. Rotatoria fauna
Natura Somogyiensis 3 7-22 Kaposvár, 2002 A Duna-Dráva Nemzeti Park különbözõ vizes élõhelyeinek kvalitatív zooplankton vizsgálata I. Rotatoria fauna KÖRMENDI SÁNDOR ÉS LANSZKI JÓZSEF KÖRMENDI S., LANSZKI
RészletesebbenVITUKI Nonprofit Kft. Budapest 2. Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest 3. Szent István Egyetem, Gödöllő.
Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (29) 32:135-145 ISBN 978-963-712-3-5 HAKI 29 Különböző horgásztavak Cladocera állományának összehasonlítása Zsuga Katalin 1, Kása Melinda 2, Pekli
RészletesebbenDél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája
Natura Somogyiensis 17 77-82 Ka pos vár, 2010 Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi Tanszék, Kaposvár H-7400 Kaposvár,
RészletesebbenA Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata
Natura Somogyiensis 24 31-46 Ka pos vár, 2014 A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Természetvédelmi és
RészletesebbenVad Csaba Ferenc Környezetbiológia, I. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva
Zooplankton (Rotatoria, Crustacea: Cladocera, Copepoda) közösségek tér- és időbeli változásai, valamint vízminőséggel való kapcsolatuk az ócsai Turjánvidék vizeiben Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia,
RészletesebbenMolnár Levente Farkas
Centrales kovaalgák ultrastrukturális változatosságának vizsgálata hagyományos és geometriai morfometriai módszerekkel és összefüggése a környezeti változókkal Molnár Levente Farkas I. Bevezetés A veszélyeztetett
RészletesebbenParányi lebegı állatok a Balatonban A zooplankton
Készítette: Homonnay Zalán Gábor Parányi lebegı állatok a Balatonban A zooplankton Ha a vizek állatvilágáról esik szó, az emberek általában a halakra, kétéltőekre, vízimadarakra gondolnak, esetleg a kagylók,
RészletesebbenHalastavak hidrobiológiai vizsgálata a Balaton déli vízgyűjtőjén
Act Sci Soc 39 (2013): 95 111 Halastavak hidrobiológiai vizsgálata a Balaton déli vízgyűjtőjén Körmendi Sándor * Abstract Hydrobiological research of fish ponds on the southern catchment area of Lake Balaton.
RészletesebbenEGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK
EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK Tóth Adrienn 1 Kivonat A múlt században indultak meg a folyóvízi bentikus (a folyófenék üledékében, homok-,
RészletesebbenA turbulencia hatása a balatoni zooplankton szerkezetére és funkciójára. A T-049365 nyilvántartási számú OTKA téma részletes szakmai zárójelentése
1 A turbulencia hatása a balatoni zooplankton szerkezetére és funkciójára A T-049365 nyilvántartási számú OTKA téma részletes szakmai zárójelentése Készítette Dr. G.-Tóth László vezető kutató, tudományos
RészletesebbenPlanktonikus rák együttesek tér-időbeli dinamikája a budapesti Duna-szakaszon és a Ráckevei (Soroksári)- Dunában. Doktori (PhD) értekezés
Planktonikus rák együttesek tér-időbeli dinamikája a budapesti Duna-szakaszon és a Ráckevei (Soroksári)- Dunában Doktori (PhD) értekezés Vadadi-Fülöp Csaba Témavezetők: Dr. Zsuga Katalin, PhD, tudományos
RészletesebbenKÖRNYEZETI VÁLTOZÓK HATÁSA RÁKKÖZÖSSÉGEK SZERKEZETÉRE. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Baranyai Eszter
KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK HATÁSA RÁKKÖZÖSSÉGEK SZERKEZETÉRE Doktori (PhD) értekezés tézisei Baranyai Eszter Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Intézetigazgató, egyetemi tanár, az MTA doktora Pannon Egyetem,
RészletesebbenCLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN
231 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 231 236, 2009 CLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN VAD CSABA FERENC 1 FORRÓ LÁSZLÓ 2 TÖRÖK JÚLIA KATALIN 1 1 ELTE
RészletesebbenAlgaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.
RészletesebbenA fitoplankton diverzitásának vizsgálata
A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra
RészletesebbenSomogy megye rákfaunájának (Crustacea) katalógusa
Natura Somogyiensis 1 71-82 Kaposvár, 2001 Somogy megye rákfaunájának (Crustacea) katalógusa KÖRMENDI SÁNDOR & PONYI JENÕ KÖRMENDI S. & PONYI J.: Checklist of the Crustacea fauna of Somogy county (Crustacea)
RészletesebbenÖsszefoglaló jelentés A Kárpát-medencei szikes tavak védelme című [LIFE07NAT/H/000324)] program 2009 2010. évi eredményeiről.
Összefoglaló jelentés A Kárpát-medencei szikes tavak védelme című [LIFE07NAT/H/000324)] program 2009 2010. évi eredményeiről. A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, mint kedvezményezett az Európai Unió
RészletesebbenA Balaton Cladocera és Copepoda rákjai
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 69-80. A Balaton Cladocera és Copepoda rákjai PONYI JENİ MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi u. 3. Összefoglalás. Az 1950-es évek elejétıl
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenAz őszi biológiai vízminősítés a Magyulában
Az i biológiai vízminősítés a Magyulában 2017-10-04 A Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola Laczkovszki Csaba tanár úr irányításával 2004-től folyamatosan vizsgálja a Rákos-patak vízminőségét.
RészletesebbenA Balaton rákfaunája (Crustacea) és változásai az elmúlt 100 évben
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2002) 87: 179 189. A Balaton rákfaunája (Crustacea) és változásai az elmúlt 100 évben PONYI JENİ Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutató Intézete, H 8237 Tihany, Klebelsberg
RészletesebbenKriptikus ágascsápú rák (Cladocera, Crustacea) fajkomplexek és a kisrák közösséget befolyásoló környezeti tényezők vizsgálata időszakos kisvizekben
Kriptikus ágascsápú rák (Cladocera, Crustacea) fajkomplexek és a kisrák közösséget befolyásoló környezeti tényezők vizsgálata időszakos kisvizekben DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Nédli Bernadett Judit Témavezető:
Részletesebben"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"
"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás
RészletesebbenSekély vízterek mikroszkópikus rákközösségeinek vizsgálata és paleoökológiai rekonstrukciója című OTKA 49048 számú pályázat zárójelentés (2005-2008)
Sekély vízterek mikroszkópikus rákközösségeinek vizsgálata és paleoökológiai rekonstrukciója című OTKA 49048 számú pályázat zárójelentés (2005-2008) Bevezetés és célkitűzés Az utóbbi években a tavi paleoökológia
Részletesebben114 KÖRMENDI SÁNDOR ÉS LANSZKI JÓZSEF szervezet is elõfordul. A folyóvizek és a kavicsbányatavak kivételével jellemzõ, hogy a nyári idõszakban a külön
A Duna-Dráva Nemzeti Park különbözõ vizes élõhelyeinek zooplankton vizsgálata II. A Crustacea (Cladocera, Copepoda) fauna kvalitatív vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR LANSZKI JÓZSEF KÖRMENDI, S., LANSZKI, J.:
RészletesebbenA Cladocera és Copepoda együttesek összetételének tér-időbeli változásai a Ráckevei (Soroksári) - Dunaágon. Doktori értekezés tézisei
A Cladocera és Copepoda együttesek összetételének tér-időbeli változásai a Ráckevei (Soroksári) - Dunaágon Doktori értekezés tézisei Mészáros Gergely Gödöllő 2015 A doktori iskola megnevezése: Biológia
RészletesebbenKisrákegyüttesek (Crustacea: Cladocera, Copepoda) vizsgálata a hansági Nyirkai-Hany vizes élıhely-rekonstrukciós területen
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2009) 94(1): 93 102. Kisrákegyüttesek (Crustacea: Cladocera, Copepoda) vizsgálata a hansági Nyirkai-Hany vizes élıhely-rekonstrukciós területen HORVÁTH ZSÓFIA 1, FORRÓ LÁSZLÓ 2,
RészletesebbenKORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121
KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121 Natura Somogyiensis 10 121-126 Kaposvár, 2007 Zooplankton vizsgálatok gemenci vizes élõhelyeken KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi
RészletesebbenA makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén
Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,
RészletesebbenSomogy megye kerekesféreg faunájának katalógusa (Aschelminthes: Rotatoria)
Natura Somogyiensis 1 17-28 Kaposvár, 2001 Somogy megye kerekesféreg faunájának katalógusa (Aschelminthes: Rotatoria) KÖRMENDI SÁNDOR és P. ZÁNKAI NÓRA KÖRMENDI S. & P. ZÁNKAI N.: Checklist of the Rotatoria
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
Részletesebbenmintasepcifikus mikrokapilláris elektroforézis Lab-on-Chip elektroforézis / elektrokinetikus elven DNS, RNS, mirns 12, fehérje 10, sejtes minta 6
Agilent 2100 Bioanalyzer mikrokapilláris gélelektroforézis rendszer G2943CA 2100 Bioanalyzer system forgalmazó: Kromat Kft. 1112 Budapest Péterhegyi u. 98. t:36 (1) 248-2110 www.kromat.hu bio@kromat.hu
RészletesebbenStenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.
Hazai és s osztrák k kis szikes vízterek v kovaalga összetételetele Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.
RészletesebbenBeszámoló az Alcsi Holt-Tisza vízminőségéről a január december havi vizsgálatok alapján
Beszámoló az Alcsi Holt-Tisza vízminőségéről a 2017. január december havi vizsgálatok alapján A Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok megbízásából a Techno-Víz Kft. Laboratórium havonkénti gyakorisággal
RészletesebbenPaleobiológiai módszerek és modellek 11. hét
Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az
RészletesebbenNatura Somogyiensis 9 131-140 Kaposvár, 2006 Somogy megyei lápok hidroökológiai vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Ökológiai Munkacsoport, Kaposvár H-7400 Kaposvár, Guba Sándor
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294
TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Prof. Dr. Benedek Pál Feladat megnevezése: EDAFON MINTAVÉTELEZÉS
RészletesebbenHosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere
Hosszú távú vizsgálat jobban kimutatja a társulási szabályok változásait a másodlagos szukcesszió során, mint a tér-idő helyettesítés módszere Anikó Csecserits, Melinda Halassy, Barbara Lhotsky, Tamás
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt
RészletesebbenKerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikesein
DE TTK 1949 Kerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikesein Egyetemi doktori (PhD) értekezés Tóth Adrienn Témavezetők: Dr. Nagy Sándor Alex
RészletesebbenA vízi ökoszisztémák
A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,
RészletesebbenSZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP
SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP Veresegyház Város Környezetvédelmi Alapja 2008. évi támogatásának felhasználásáról 1. Támogatott program címe: Szıdrákosi Program, IV. ütem (2008-2009); Környezeti Nevelési
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenPaks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok
Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Csányi Béla MTA ÖK Duna-kutató Intézet Energia Klub, Budapest, 2014. október 8. Hőszennyezésselkapcsolatos alapfogalmak Energiatermelés hűtés hűtővíz Egyszeri átfolyásos
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
RészletesebbenVad Csaba Ferenc Környezetbiológia, II. évf. Témavezető: Dr. Ács Éva
Zooplankton (Rotatoria, Crustacea: Cladocera, Copepoda) közösségek tér- és időbeli változásai, valamint vízminőséggel való kapcsolatuk az ócsai Turjánvidék vizeiben Vad Csaba Ferenc Környezetbiológia,
RészletesebbenSzikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében
Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil
RészletesebbenA Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata
A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata Dr. Körmendi Sándor Tszv.egyetemi docens Kaposvári Egyetem Természetvédelmi Tanszék MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő,
RészletesebbenEgy 10,3 kb méretű, lineáris, a mitokondriumban lokalizált DNS-plazmidot izoláltunk a
Egy 10,3 kb méretű, lineáris, a mitokondriumban lokalizált DNS-plazmidot izoláltunk a Fusarium proliferatum (Gibberella intermedia) ITEM 2337-es törzséből, és a plazmidot pfp1- nek neveztük el. Proteináz
RészletesebbenCercetări asupra grupurilor Rotatoria şi Crustacea din apele de pe teritoriul Körös-Maros Nemzeti Park
Crisicum 3. pp.109-137. Cercetări asupra grupurilor Rotatoria şi Crustacea din apele de pe teritoriul Körös-Maros Nemzeti Park Gulyás Pál Introducere Cercetările, care au fost efectuate din însărcinarea
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenFiT032 elektrokémiai gyorsteszter használati utasítás
FiT032 elektrokémiai gyorsteszter használati utasítás Számos tényező befolyásolja a készülék által mutatott véralkohol szintet (BAC Blood Alcohol Concetration), mint pl. a levegőben lévő szennyeződés,
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK HATÁSA RÁKKÖZÖSSÉGEK SZERKEZETÉRE
DOKTORI ÉRTEKEZÉS KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK HATÁSA RÁKKÖZÖSSÉGEK SZERKEZETÉRE Készítette: Baranyai Eszter okl. zoológus Pannon Egyetem, Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola, Veszprém 8200 Egyetem u. 10
RészletesebbenVÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek
VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet
RészletesebbenKutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése
Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája
RészletesebbenMivel korábban már végeztünk mikroszatellit elemzést (Liker et al 2009), a kiértékeléshez szükséges szoftverek és tapasztalat rendelkezésre áll.
Genetikai változatosság (állat csoportok) Pénzes Zsolt, Bihari Péter és Raskó István SZBK Genetika Intézet A pályázati munkatervnek megfelelően első évben elsősorban a részletes elemzésre kiválasztott
RészletesebbenLá pok, tavak és kisvízfolyá sok vizsgá lata, védelme és rehabilitá ció ja a Sző drá kosi-patak vízgyűjtő terü letén. (II.
Lá pok, tavak és kisvízfolyá sok vizsgá lata, védelme és rehabilitá ció ja a Sző drá kosi-patak vízgyűjtő terü letén (II. ü tem, 2006) VÉ GSŐ BESZÁMOLÓ 2006. december 15. SZŐ DRÁKOSI PROGRAM (II. ü tem,
Részletesebben2007 November. Kemény Kristóf: Ahol játszik a gyerek!, 2007. Nemzeti sport, 308. (2007.11.12.) p. 5.-5
2007 November Kemény Kristóf: Ahol játszik a gyerek!, 2007. Nemzeti sport, 308. (2007.11.12.) p. 5.-5 Antalicz Gergelics Natália: Alapfokú tanfolyam tűzoltóknak, 2007. Katasztrófavédelem, 11. (2007.11.)
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA ÖK BLI Elektronikus folyóirata 216. 3: 16-26. A FITOPLANKTON SZEZONÁLIS DINAMIKÁJA A BALATONBAN 216-BAN Somogyi Boglárka*, Tugyi Nóra, Vörös Lajos MTA
RészletesebbenA zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése
SZAKDOLGOZATVÉDÉS 2008.11.21. A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése Havasi Bálint Geoinformatika szak A felmérés okai. 1. KÖH kezdeményezte a 2001. évi LXIV. törvény alapján a Zalaszántó-Vár
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenIndividuális viselkedés versus. szociális rovaroknál. Markó Bálint Taxonómiai és Ökológiai Tanszék
Individuális viselkedés versus kollektív mintázatok a szociális rovaroknál Markó Bálint Taxonómiai és Ökológiai Tanszék BBTE Szociális rovarok: hangyák, bizonyos méh- és darázscsoportok, termeszek, néhány
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1826 /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve: Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Bűnügyi Igazságügyi Szakértői Igazgatóság Genetikai
RészletesebbenJelentés a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében végzett genetikai vizsgálatok eredményeiről
Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében végzett genetikai vizsgálatok eredményeiről Készítette: az MTA BLKI Hal és Bentosz munkacsoportja Témafelelős: Takács Péter
Részletesebben2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
RészletesebbenElőzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák
Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti
RészletesebbenBrachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.)
A Nyugat-Mecsek barlangjaiban élő ritka és endemikus eutroglofil és troglobiont makrogerinctelen fajok elterjedésének vizsgálata és integratív taxonómiai revíziója A Mecsek hegység két barlangjában (Abaligeti-barlang
RészletesebbenA sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény
A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez
RészletesebbenOdúlakó madarak légyegyüttesei
Odúlakó madarak légyegyüttesei 2009/2010 tanévi beszámoló Soltész Zoltán Környezettudományi Doktori Iskola Környezetbiológiai program Témavezető: Dr. Papp László MTA rendes tagja Magyar Természettudományi
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
RészletesebbenÖDOMÉTERES VIZSGÁLAT LÉPCSŐZETES TERHELÉSSEL MSZE CEN ISO/TS 17892-5 BEÁLLÍTÁS ADAT. Zavartalan 4F/6,0 m Mintadarab mélysége (m)
BEÁLLÍTÁS ADAT Minta leírás Barna iszap Előkészítési módszer magmintából Részecske-sűrűség (Mg/m³) 2.70 Feltételezett / Mért Feltételezett Betöltés sorrend információ Kezdeti mérések (gyűrű) Terhelési
RészletesebbenA hidrobiológiai vizsgálatoknál használt mikroszkóptípusok és mikroszkópos technikák.
Tantárgy neve Hidrobiológia alapjai Tantárgy kódja BIB 1702 Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) 0 + 2 Számonkérés módja Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) BIB 1701 (E) Tantárgyfelelős
RészletesebbenAz állományon belüli és kívüli hőmérséklet különbség alakulása a nappali órákban a koronatér fölötti térben május és október közötti időszak során
Eredmények Részletes jelentésünkben a 2005-ös év adatait dolgoztuk fel. Természetesen a korábbi évek adatait is feldolgoztuk, de a terjedelmi korlátok miatt csak egy évet részletezünk. A tárgyévben az
Részletesebben(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren
(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
RészletesebbenHALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN
HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN A Mágori Horgászegyesület felkérésére 2011. április 9.-én állományfelmérő halászatot végeztünk a Kecskészugi
RészletesebbenMangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében
Mangalica specifikus DNS alapú módszer kifejlesztés és validálása a MANGFOOD projekt keretében Szántó-Egész Réka 1, Mohr Anita 1, Sipos Rita 1, Dallmann Klára 1, Ujhelyi Gabriella 2, Koppányné Szabó Erika
RészletesebbenKriptikus ágascsápú rák (Cladocera, Crustacea) fajkomplexek és a kisrák közösséget befolyásoló környezeti tényezők vizsgálata időszakos kisvizekben
Kriptikus ágascsápú rák (Cladocera, Crustacea) fajkomplexek és a kisrák közösséget befolyásoló környezeti tényezők vizsgálata időszakos kisvizekben Nédli Bernadett Judit Témavezető: Dr. Forró László a
RészletesebbenJakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula
ÉLŐTÁPLÁLÉK K SZERVEZETEK DÚSÍTÁSI D SI TECHNOLÓGI GIÁJÁNAK FEJLESZTÉSE SE Jakabné Sándor Zsuzsanna, Csengeri István, Gyöngyösiné Papp Zsuzsanna, Biró Janka, Feledi Tibor, Rónyai András, Borbély Gyula
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2. melléklet: Állóvíz típusok
RészletesebbenMikroszkopikus gombák szerepe a parlagfű pollenszezon terminációjában
Mikroszkopikus gombák szerepe a parlagfű pollenszezon terminációjában Tischner Zsófia 1,2, Dobolyi Csaba 1, Sebők Flóra 1, Dobróné Tóth Márta 3, Magyar Donát 2 1 Szent István Egyetem 2 Országos Közegészségügyi
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
Részletesebben