Imre2, Varga LászlL. szló HAKI NAPOK, május m

Átírás

1 Ponty monokultúrás s tógazdt gazdálkodás s hatása a zooplankton kvalitatív és s kvantitatív összetételére. Körmendi Sándor1, S MátéM Zoltán2, MátéM Imre2, Varga LászlL szló2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 2 Öreglaki Halászati KFT, Öreglak Támogató: Öreglaki Halászati KFT és s TÁMOPT MOP A.11/1/KONV HAKI NAPOK, 214. május m

2 Előzm zmények Ponty monokultúra 1963 előtt: Donászy 1954 Horváth et al. 22 : P2 P3 6-8 db/ha, 1-2 kg/ha kihelyezés hozam 6-7 kg/ha Jellemző:jelent :jelentős s a természetes táplt plálék k (zooplankton) szerepe (természetes hozam) Intenzív v ponty monokultúra:t ra:táp p (+ vegyes abrak) takarmányoz nyozás, speciális vízkormv zkormányzás s kialakítása, levegőztet ztető berendezések alkalmazása stb.). A tenyészid szidőszak szak elején n van nagy jelentősége a zooplanktonnak, a tenyészid szidőszak szak későbbi k szakaszában kiegész szítő fehérjeb rjebázisként kezelendő,, inkább vízminv zminőséget jelző bioindikáci ció! Jelentős s fejlődés: Szerbia, Bulgária, Szlovénia, Mo: Czikkhalas, Szarvas, Tölösi-tavak korábbi publikáci ció a vízminv zminőségi kérdk rdésekről

3 A vizsgálatok céljaic Általános célok: c Újonnan létesl tesített tett halastó-rendszerben az intenzív halnevelés s hatása a tóvíz t z minőségére; a halak számára optimális környezeti k tényezt nyezők k (vízmin zminőség) és s a természetes táplt plálékbázis kialakítása és s fenntartása; a halastavakról l elfolyó vízzel szemben támasztott t környezetvk rnyezetvédelmi, természetv szetvédelmi és s vízvv zvédelmi követelmk vetelmények kielégítése Mindezek érdekében a konkrét t célkitc lkitűzések: A halastavak biológiai vízminv zminőségének nek megállap llapítása; A halastavak tápanyagt panyag-tartalmának analízise; A természetes haltápl plálék-szervezetek (zooplankton) kvalitatív és kvantitatív v vizsgálata, a hasznosíthat tható zooplankton mennyiségének nek meghatároz rozása; A tógazdt gazdálkodási és s környezetvk rnyezetvédelmi szempontokat szem előtt tartó tókezelési eljárások kidolgozása..

4 Anyag és s módszerm A vizsgálatok helyszíne: Balaton déli d vízgyv zgyűjtő terület letén n a Keleti- Bozót t (Pogányv nyvölgyi- vízfolyás) és s a Malom-árok által táplt plált lt 3 tóegységből l (19+4+2,5 ha) álló Tölösi-tórendszer

5 Halászati adatok Kihelyezés Elhullás Lehalászat Takarmányoz nyozás 1.Tó 19 ha Darab Átlag kg Darab Darab Átlag kg Táp V.A , , , , , ,

6 Halászati adatok Kihelyezés Elhullás Lehalász szás Takarmányoz nyozás ind/ha Átlag kg Ind/ha ind/ha Átlag kg Táp kg/ha V.A kg/ha , , , , , ,

7 Tókezelések (klórm rmész/mészhidrát) ápr máj jún júl aug szept / Az újonnan létrehozott l tórendszerben t tápanyagpt panyagpótlás s (szerves-, és műtrágyázás) nem törtt rtént!

8 A zooplankton vizsgálatok módszertana között k vizsgáltuk a természetes táplt plálékbázis (zooplankton) kvalitatív és s kvantitatív összetételének alakulását. Ezen előad adásban az 1. sz. tót adatait mutatjuk be. A mintavétel tel sávosan s vett merített pontmintákb kból l törtt rtént, mintavételi teli héten h át, április-október között. k A zooplankton fauna meghatároz rozásához dm3 vizet szűrt rtünk át t 25 µm lyukbőségű planktonhálón, n, majd a szüred redéket formalinnal tartósítottuk. tottuk. A mikroszkópi feldolgozás s során n a Rotatoria, Cladocera, Copepoda fauna kvalitatív és s kvantitatív v meghatároz rozása törtt rtént Bancsi (1986, 1988),Bottrell et al. (1976), Németh N (1998), Gulyás és s Forró (1999, 21), Einsle (1993) munkái i alapján. Az ülepített szeszton mennyiségét Imhof-kehellyel 6 perces ülepítéssel, míg m g a hasznosíthat tható zooplankton mennyiségét t a domináns ns fajok méretfelvm retfelvételezését t követk vetően en tömegt meg- meghatároz rozással és Körmendi és s Hancz (2) munkája alapján számoltuk ki. Az indikátor taxonok alapján n meghatároztuk a halastó vízminőségét és annak változv ltozását t (trofitás, szaprobitás) s) (Arora,1966; Lannan et al.,1986; Gulyás,1998)

9 EREDMÉNYEK ZOOPLANKTON KVALITATÍV V VIZSGÁLATOK: A kvalitatív v vizsgálatok célja c elsősorban sorban a halastavak vízminőségének nek jellemzése és s monitoring alapján n a változv ltozások (pl.szukcessziós s folyamatok) analizise, valamint a halastavak termelésbiol sbiológiai állapotának jellemzése, a produkciós s biológiai vizsgálatokhoz szüks kséges alapadatok gyűjt jtése. A halastóban a vizsgálati időszak alatt 41Rotatoria, 14 Cladocera és 6 Copepoda taxont találtunk. ltunk. Az előfordul forduló taxonok döntd ntő többsége euriök, kozmopolita (Illies,1978), melyek Magyarország g vizeiben általánosan elterjedtek. Figyelemre méltm ltó a Brachionus forficula f. forficula Wierzejski rendszeres, nagy egyedszámban való előfordul fordulása, A biológiai indikáci ció alapján (Lannan et al.,1986;gulyás,1998) a taxonok többst bbsége β-mezoszaprób és α-mezoszaprób b (poliszaprób), valamint mezo-eutr eutróf, eu-politr politróf f vízminv zminőséget jelez. A fajösszet sszetétel tel tavon belüli li átalakulása a tenyészid szidőszakban szakban jelzi a tápanyag dúsuld sulási si folyamatot.

10 A halastavakban talált zooplankton taxonok listája Rotatoria Cladocera Anuraeopsis fissa (Gosse) Asplanchna brightwelli Gosse Brachionus angularis Gosse B. budapestinensis Daday B. calyciflorus amphiceros Ehrenberg B. calyciflorus calyciflorus Pallas B. calyciflorus dorcas Gosse B. calyciflorus spinosus (Wierzejski) B. diversicornis (Daday) B. falcatus Zacharias B. forficula Wierzejski B. quadridentatus quadridentatus Hermann B. rubens Ehrenberg B. urceolaris O. F. Müller Bdelloidea sp. Cephalodella catellina (O. F. Müller) Colurella adriatica Ehrenberg E. senta (O. F. Müller) Euchlanis dilatata Ehrenberg Filinia longiseta (Ehrenberg) F. opoliensis (Zacharias) Hexarthra mira (Hudson) Keratella cochlearis cochlearis (Gosse) K. cochlearis tecta (Gosse) K. quadrata (O. F. Müller) K. Tropica (Apstein) Lecane bulla (Gosse) L. closterocerca (Schmarda) L. cornuta (O. F. Müller) L. luna (O. F. Müller) L. lunaris (Ehrenberg) Lepadella patella (O. F. Müller) Notholca acuminata (Ehrenberg) Polyarthra dolichoptera (Idelson) P. vulgaris Carlin Pompholyx complanata Gosse Synchaeta oblonga Ehrenberg Testudinella patina (Hermann) Trichocerca capucina (Wierz.et Zach.) T. longiseta (Schrank) T. pusilla (Lauterborn) TAXONSZÁM:: 41 Copepoda Acroperus harpae (Baird) Alona affinis (Leydig) A. quadrangularis (O.F.Müller) A. rectangula Sars Bosmina longirostris (O.F.Müller ller) Ceriodaphnia laticaudata P.E.Müller C. pulchella Sars C. rotunda Sars C. sphaericus (O.F.Müller) Daphnia cucculata Sars D.longispina (O.F.Müller) D. pulex Leydig D. magna Strauss Moina brachiata (Jurine) M.micrura Kurz Oxyurella tenuicaudis (Sars) Pleuroxus aduncus (Jurine)) Scapholeberis mucronata (O.F.Müller) TAXONSZÁM:14 Acanthocyclops robustus (Sars) Cyclops strenuus Fischer Eudiaptomus vulgaris (Schmeil) Macrocyclops albidus (Jurine)) Mesocyclops leuckarti (Claus) Thermocyclops oithonoides (Sars) TAXONSZÁM: 6

11 Rotatoria

12 Cladocera

13 Copepoda Nauplius Cyclopoida sp. Calanoida sp.

14 Vizsgálataink alapján n megállap llapítható (Ruttkay/1978/adataival megegyezően), en), hogy a ponty monokultúrás s tavakban ( P1 és s P2 is) általában a Bosmina- Cyclopoida adult dominancia jellemző,, de nagy szervesanyag-terhel terhelés s a tenyészid szidőszak szak előrehaladt rehaladtával a Ceriodaphnia fajok dominanciáját t eredményezi. A Moina taxonok nem jellemző képviselői i ezen rendszereknek. Az elsősorban sorban algafogyasztó Calanoida taxonok rövid r ideig és s kis egyedsűrűségben gben találhat lhatók. A telepítési sűrűség, s a vízminv zminőségi és s a vízmennyisv zmennyiségi (vízi élettér nagysága) ga) tényezt nyezők k alapvetően en határozz rozzák k meg a zooplankton kvalitatív és s kvantitatív összetételét t (további meghatároz rozó tényező lehet az egyéb b zooplankton fogyasztó halfajok tömege t - becslés?) s?) -

15 A ZOOPLANKTON KVANTITATÍV V VIZSGÁLAT LATÁNAK EREDMÉNYEI A kvantitatív v vizsgálatok célja c halastavakban elsősorban sorban az optimális takarmányoz nyozási technológia kialakítása, a természetes hozam növeln velése. Következésképpen halastavi rendszerekben a halak által hasznosíthat tható zooplankton tömegének és s időbeli változv ltozásának meghatároz rozása alapvető fontosságú,, ezért az egy-,, két-, k, háromnyaras h halakat nevelő tavak esetén 5 µm m feletti mérettartomm rettartományú zooplankton állomány tömegt megét számoltuk, rendszertani hovatartozás s nélkn lkül. l. A domináns ns taxonok a biomassza alapján: Bosmina longirostris, Daphnia longispina, Ceriodaphnia sp., Cyclopoida és s Calanoida adult taxonok. Az opimális zooplankton biomassza Donászy szerint 29 kg/ha. A zooplankton biomassza változv ltozását t a kihelyezett halállom llományok fogyasztásán kívűl l a más m s tényezt nyezők k pl. felszaporodott zooplanktont fogyasztó halpopuláci ciók k (pl razbóra), ra), vagy más m s környezeti k ( abiotikus és/vagy biotikus) tényezt nyezők k okozzák. k. A zooplankton állomány növekedn vekedését t a ragadozóhal telepítésével növelni n lehet. BIOMANIPULÁCI CIÓ: : top-down hatás A hasznosíthat tható zooplankton mennyisége 211-ben az egész tenyészd szdőszakban szakban meghaladta a 29 kg/ha határért rtéket, ebből l következik, k hogy a halak elsősorban sorban a takarmányt )tápot) fogyasztották!), 212-ben a halpusztulást st követk vetően en több, t mint 9 kg/ha volt hasznosíthat tható zooplankton mennyisége, amit a tókezelt kezelések sem csökkentettek. 213-ban az extenzív tavakra jellemző zooplankton állományalakulás s volt jellemző.

16 HALPUSZTULÁS IV.19 V.4 A zooplankton denzitásának nak változv ltozása a tenyészid szidőszak szak alatt ( ) 213) 212 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 XI.8 IX.21 X.6 X.2 Rotatoria ind/1 dm3 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm (ind./1 dm3) IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Rotatoria ind/1 dm3 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm Rotatoria ind/1 dm3 1 5 IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 mintavételi időpontok VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 213

17 HALPUSZTULÁS IV.19 V.4 V.18 Ülepített szeszton ml/1 dm³ VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 XI.8 IX.21 X.6 X.2 Ülepített szeszton ml/1 dm³ ,5 3 2,5 2 1,5 1,5 Ülepített szeszton ml/1 dm³ IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Ülepített szeszton ml/1 dm³ IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 mintavételi időpontok

18 HALPUSZTULÁS IV.19 Hasznosítható zooplankton kg/ha V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 XI.8 IX.21 X.6 X.2 Hasznosítható zooplankton kg/ha Hasznosítható zooplankton kg/ha IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Hasznosítható zooplankton kg/ha IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 mintavételi időpontok

19 Rotatoria ind/1 dm Cladocera ind/1 dm3 1 5 IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm IV.27 V.12 V.28 VI.1 B. angularis VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 B. angularis B. calyciflorus B. diversicornis Keratella K.quadrata K.tropica Össz egyedszám 12 B. calyciflorus Keratella K.quadrata K.tropica

20 Rotatoria ind/1 dm IV.27 V.12 Ceriodaphnia reticulata V.28 Bosmina longirostris VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X IV.27 V.12 IV.27 V.12 V.28 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.7 VI.1 VI.2 4 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 VII.2 1 VIII.4 VIII.1 8 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 Bosmina longirostris Ceriodaphnia reticulata Daphniák Moina micrura Össz egyedszám Daphniák Moina micrura

21 Rotatoria ind/1 dm3 Cladocera ind/1 dm3 Nauplius IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X IV.27 V.12 V.28 VI.1 VI.24 VII.7 VII.21 VIII.4 VIII.18 IX.1 IX.13 IX.29 X.15 Nauplius Copepodit Cyclopoida Össz egyedszám Copepodit Cyclopoida

22 Rotatoria ind/1 dm3 B. calyciflorus Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 XI.8 IX.21 X.6 X.2 Össz egyedszám ind/1 dm B. angularis B. calyciflorus IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 B. angularis VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 IX.8 IX.21 X.6 X IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 IX.8 IX.21 X.6 X.2 B. diversicornis Keratella K.quadrata K.tropica Össz egyedszám 7 B. diversicornis Keratella K.quadrata K.tropica

23 Rotatoria ind/1 dm3 Ceriodaphnia reticulata 2 15 Cladocera ind/1 dm Ceriodaphnia reticulata IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 XI.8 IX.21 X.6 X.2 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm Bosmina longirostris IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 IX.8 IX.21 X.6 X.2 Bosmina longirostris IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 IX.8 IX.21 X.6 X.2 Bosmina longirostris Ceriodaphnia reticulata Daphniák Moina micrura Össz egyedszám mintavételi időpontok Daphniák Moina micrura Daphniák Moina micrura

24 Rotatoria ind/1 dm IV.19 V.4 Nauplius V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 Copepodit VIII.24 IX.8 IX.21 X.6 X Nauplius Copepodit IV.19 V.4 V.18 IV.19 V.4 V.18 VI.1 VI.16 VII.2 VI.1 VI.16 VII.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 XI.8 IX.21 X.6 X.2 VII.13 VII.27 VIII.1 VIII.24 IX.8 IX.21 X.6 X.2 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 Nauplius Copepodit Cyclopoida Calanoida Össz egyedszám Cyclopoida Calanoida Calanoida Cyclopoida

25 Rotatoria ind/1 dm B. angularis IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 mintavételi időpontok VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19 VIII.2 mintavételi időpontok VIII.16 VIII.3 IX.14 IX B. angularis B. calyciflorus B. diversicornis 1 B. diversicornis Keratella IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 mintavételi időpontok K.quadrata K.tropica Össz egyedszám B. calyciflorus Keratella K.quadrata K.tropica

26 Bosmina longirostris IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 mintavételi időpontok VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 Rotatoria ind/1 dm3 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 mintavételi időpontok IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19VIII.2VIII.16VIII.3 IX.14 IX.26 Bosmina longirostris Ceriodaphnia reticulata Daphniák Moina micrura Össz egyedszám mintavételi időpontok Daphniák

27 Nauplius IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 VII.5 VII.19 VIII.2VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 mintavételi időpontok Copepodit Cyclopoida IV.9 IV.25 IV.9 IV.25 V.1 V.24 VI.7 VI.2 mintavételi időpontok V.1 V.24 VI.7 VI.2 mintavételi időpontok VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 VII.5 VII.19 VIII.2 VIII.16 VIII.3 IX.14 IX.26 Rotatoria ind/1 dm3 Cladocera ind/1 dm3 Copepoda ind/1 dm3 Össz egyedszám ind/1 dm3 Nauplius Copepodit Cyclopoida Calanoida Össz egyedszám Calanoida

28 Diszkusszió Intenzív v ponty monokultúrás s rendszerben piaci (étkez( tkezési hal) előáll llítása során n a zooplankton, mint kiegész szítő fehérjeb rjebázis a tenyészid szidőszak szak elején n játszik j jelentős szerepet. A hasznosíthat tható zooplankton mennyiségét t jelentősen befolyásolhatja a zoplanktont fogyasztó halak mennyisége (razbóra, ra, ezüstk stkárász), sz), ezért ezekbe a tavakban ragadozó hal telepítése szüks kséges ( biomanipuláci ció) A tókezelt kezelési eljrások (pl. klórm rmész adagolása) a zooplankton kvalitaív összetételét nem befolyásolja és s a tömegt megét t is csak néhány n ny napra csökkenti. Az időjárási tényezt nyezők k (csapadékviszonyok) jelentősen befolyásolj solják k a kisvízfoly zfolyások vízhozamát t ( csapadékszeg kszegény időjárás s esetén n a vízpv zpótlás s nem lehetséges), ezért különböző műszaki berendezések alkalmazásával (levegőztet ztetés, vízrecirkulv zrecirkuláció) ) kell megoldani a kedvezőtken vízminv zminőség g kialakulását t ( vízhv zhőmérséklet növekedn vekedése, a vízszint csökken kkenés s miatt az iszapban zajló folyamatok felgyorsulása,stb.) sa,stb.) Jelentős s halpusztulás s során n (212) a zooplankton állomány mennyisége jelentősen növekedik és s a hasznosíthat tható zooplankton taxonok dominanciája figyelhető meg. Ugyanakkor nem a nagytestű Daphniák, hanem a kisebb Ceridaphnia taxonok válnak v dominánss nssá. A vízi v élettér r jelentős s csökken kkenése, valamint a ponty monokultúrás s tavakban rendszeresen kialakuló vízvirágzás s (Cyanobacteriumok) speciális tókezelt kezelési eljárásokat igényel, valamint halegészs szségügyi gyi problémák k kialakulását t okozhatja.

29

30 KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET! magicfish.hu

31

32

33 Corina Elena Gheorghe, Daniela Radu, Mioara Costache, Cecilia Bucur (29) Nicoleta Dobrota1, Mioara Costache1, Soare Stancioiu2, Gh.. Dobrota1 (29) Horváth et al.. (22) kétnyarasrk tnyarasról l piacira ponty monokultúrábamn 6-8 db/ha 1-2 kg/ha telepítés, hozam 6-7 kg/ha Czikkhalas eredményei nyei-baross Slovénia (Danijel Gospic 213) Gál D.-Gyalog G (213) Lavens P -Sorgelos P(1996) természets táplálék tenyédzt dztése Bercsényi M 211 Gál l D. (26) Jerbasek C.D A Cl és s CO biológiai indikáci ciója) Dunn I.G algavirágz gzás s után n a zooplankton összetételetele Dulic Z. et al.. (21) Bulgária intenzív v ponty Dulic Z. et al.. (26) intenzív v ponty + zooplnkton Markovic z et. al.. 29) intenzív v ponty Stankovic M.B. et al.. (211) Szerbia) intenzív v ponty + zooplankton

34