A FERTŐ MAGYAR TÓRÉSZÉNEK TÉRBELI ELTÉRÉSEI A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK ÉS A ZOOPLANKTON EGYÜTTESEK ALAPJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FERTŐ MAGYAR TÓRÉSZÉNEK TÉRBELI ELTÉRÉSEI A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK ÉS A ZOOPLANKTON EGYÜTTESEK ALAPJÁN"

Átírás

1 A FERTŐ MAGYAR TÓRÉSZÉNEK TÉRBELI ELTÉRÉSEI A VÍZKÉMIAI JELLEMZŐK ÉS A ZOOPLANKTON EGYÜTTESEK ALAPJÁN DINKA MÁRIA ÁGOSTON-SZABÓ EDIT KISS ANITA SCHÖLL KÁROLY MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás Bevezetés A Fertő magyar-osztrák területen határon elhelyezkedő 309 km 2 kiterjedésű, szabályozott kifolyású, sekély (átl.: 110 cm), nátrium-magnézium, hidrogénkarbonát-szulfát típusú szikes tó, Eurázsia legnyugatabbra fekvő sztyeptava. Területének 54%-át, a magyar tórész (75 km 2 ) 85%-át borítja nádas. A nádasba zárt belső tavak és a nyíltvíz között mesterségesen kialakított csatornahálózat jelentősen befolyásolja a belső tavak, és a nádas vízviszonyait. A tó víztömeg és vízszint ingadozása jelentős. Elsősorban az É ill. ÉNy-i szelek felkeverő hatása a létfeltételeket jelentősen átalakítja. A Fertő szélsőséges sekélysége következtében (wetland típusú) vizes területnek is minősül, amely a különlegesen gazdag faji és élőhelyi diverzitással rendelkező, legveszélyeztetettebb ökoszisztémák közé tartozik ben az osztrák, 1979-ben pedig a magyar tórészt nyilvánította az UNESCO főigazgatója bioszféra rezervátummá; 1989 óta a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyei között szerepel. A Fertő-Hanság Nemzeti Park a vele összefüggő ausztriai nemzeti parkkal (Nationalpark Neusiedlersee-Seewinkel) együtt, 1991 óta a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) által elismert, védelmi zónák szerint kezelt terület, amelynek magva a Fertő ben a tó és környéke a Világörökség státuszt is elnyerte. Az MTA Magyar Dunakutató Állomása 25 éve rendszeres hidrobiológiai feltáró kutatóprogramokat hajt végre a Fertőn, valamint a Fertő-Hanság más felszíni vizein (Dinka 2007). A víz- és üledékkémiai, vízfizikai és biológiai vizsgálatsorozatok értékelése alapján leírhattuk a tó néhány alapvető jellegzetességét, amelyek korábban kevéssé vagy nem voltak ismeretesek. Ilyenek például: 1/ a tó nyílt vize és a nádasba zárt belső tavak alapvető víz- és üledékkémiai, vízfizikai és biológiai különbözőségei, ezek függése a vízjárástól, 2/ a vízi élőlénytársulások tér- és időbeli változatos és változékony létfeltételeit alapvetően a vízjárás aktuális éves alakulása szabja meg: csapadékszegény vagy csapadékbő évek ill. évszakok, 3/ a szél felkeverő hatása alatt álló és a nyugvó helyzetű üledék közötti különbségek, 4/ a nádasok termőhelyi adottságai, anyagforgalma, produktivitása valamint hasznosításával kapcsolatos kérdéskörök. A tó víztükrének jellegzetes tagolódása következtében eltérő tulajdonságú vízterek alakultak ki. A szervezett és rendszeres víz- és üledékkémiai, fito-, zooplankton és élőbevonat valamint nádas (Takáts és mtsai. 1997, Andrikovics 1980/81, Dinka 1994, Padisák 1983, Buczkó 1989, Lakatos 1989, Dinka és mtsai. 2004) kutatások nagyfokú élőhelyi és faji diverzitást állapítottak meg. 2002/2003-ban vizsgálatsorozataink alapján törekedtünk jellemezni a térbelileg többé-kevésbé mozaikosan elkülönülő vízterek eltéréseit. Ebben az időszakban azonban, a tartósan alacsony vízállás miatt, nem volt lehetőség a magyar tórész vizsgálati helyein a nyári állapot felmérésére. Ezért 2006-ban, a vázolt nagymennyiségű háttérismeret figyelembevételével, a magyar tórész eltérő élőhelytípusaiban (nyíltvíz, belső tavak, nádas, csatorna), 14 vizsgálati helyen, vízkémiai és zooplankton vizsgálatot végeztünk, egy nyári állapotra jellemző időpontban. Jelen tanulmány ennek eredményeiről számol be.

2 Anyag és módszer Mintavételi helyek A mintavételi helyeket a korábbi években végzett sorozatos (évszakos ill. éves) vizsgálataink helyei közül választottuk ki, oly módon, hogy 3 hely nyílt vizű területen (9., 11., 20.), 5 hely belső tóban (41., 42., 44., 47., 48.), 3-3 hely pedig nádasban (2., 3., 4.) és csatornában (B1., B8., B9.) összesen tehát legyen 14 mintavételi hely (1. ábra). A nádas mintavételi helyek közül a 3. mintavételi hely pusztuló, a 2. és a 4. mintavételi helyek egészséges nádasban van. A vizsgálatra július 26-án került sor. A vízkémiai és zooplankton eredményeinket korábbi kutatási eredményeinkkel hasonlítottuk össze. 1. ábra. Mintavételi helyek a Fertőn Vizsgálati módszerek A víz hőmérsékletét, ph-ját elektromos vezetőképességét, redoxpotenciálját, oxigén koncentrációját és telítettségét, valamint a fényviszonyokat a víz felszínén és a mélységtől függően általában 30 cm-enként a helyszínen Hydrolog 2100 (Grabner, Wien) terepműszerrel határoztuk meg. Laboratóriumi vizsgálatokhoz 1,5 literes palackba merített vizet vettünk. A kation-, anion koncentrációk és a szénformák meghatározásához a helyszínen 0,45 μm-es Chromafil szűrőn szűrt vízmintákat gyűjtöttünk. A szűrt vízminták kation (Ca 2+, K +, Na +, Mg 2+, NH + 4 ) és anion (NO - 2, NO - 3, PO 3-4, Cl -, SO 2-4 ) koncentrációját Dionex ionkromatográffal határoztuk meg (a vízben nem volt kimutatható koncentrációban jelen a NO - 2, és az NH + 4 ). Az oldott összes, szervetlen és szerves C (DTC, DIC, DOC), valamint oldott összes N (DTN) koncentrációját TC analizátorral határoztuk meg. A szűretlen vízből az összes, szervetlen és szerves C (TC, TIC, TOC), valamint oldott összes N (TN) koncentrációját TC analizátorral határoztuk meg. [A szűretlen és szűrt vízben mért szénformák és a nitrogén különbségekét a partikulált (lebegő részhez kötött) összes C (PTC), szervetlen C (PIC) és szerves C (POC) valamint az összes N (PTN) koncentrációit kapjuk meg]. A - 2- víz lebegőanyag, összes só, klorofill-a, KOI, HCO 3 és CO 3 koncentrációját hagyományos vízkémiai módszerekkel határoztuk meg (Felföldy 1980, Golterman és mtsai. 1978). 2

3 A Rotatoriák (kerekesférgek) közül a planktonikus együtteseket vizsgáltuk, valamennyi mintavételi helyen 2x10 liter vizet szűrünk át 40 µm lyukbőségű planktonhálón. A minták egyikét azonnal rögzítettük 4%-os formalinban, a másikból pedig az állatokat még élő állapotban határoztuk meg, lehetőség szerint alfaj szintig. A rögzített mintákban lévő állatokat megszámlálva kvantitatív adatokat kaptunk. A Crustaceák (Cladocera, Ostracoda, Copepoda (ágascsápú-, kagylós-, evezőlábú rákok)) vizsgálatához az 50 L-es zooplankton mintákat 70 m-es lyukbőségű planktonhálón szűrtük át. A mintákat a helyszínen 4%-os formalin-oldattal konzerváltuk. A minták válogatását, valamint az egyes Crustacea fajok egyedeinek számolását és preparálását Nikon SMZ sztereo mikroszkóp és Olympus fénymikroszkóp használatával végeztük. Az együttesek abundanciáját a könnyebb összevethetőség miatt individum l -1 -ben adtuk meg. Az egyedszám értékébe beleszámoltuk a fajszintre nem meghatározható, de ugyanakkor jelentős egyedszámban előforduló különböző Copepoda fejlődési alakokat is. Adatelemzés, statisztikai módszerek A különböző mintavételi helyeken mért vízkémiai paraméterek közötti eltéréseket (kation és anion összetétel: Na +, K +, Ca 2+, Mg 2+, Cl -, SO 4 2-, CO 3 2-, HCO 3 - ) Maucha-féle csillagdiagramokkal szemléltettük. A klaszter és főkomponens analízist (PCA) a Statistica 6, segítségével végeztük. A diverzitási viszonyok jellemzésére a Shannon-Wiener diverzitási indexet (H=-Σpi*lnpi) használtuk, amit a PAST programcsomaggal számítottuk ki (Hammer et al. 2001). Eredmények Nyíltvíz A nyíltvízben (9., 11. és 20. mintavételi helyek) a vízfelszín hőmérséklete 28,4 és 29,3 C között változott (1. táblázat). Az üledékfelszín közelében, a cm mélységű mérési helyeken, 0,7-2,0 C-kal volt alacsonyabb. A víz oxigéntelítettsége a felszínen 95% volt, a mélység függvényében értéke kismértékben (8%-kal) csökkent. A víz elektromos vezetőképessége a felszínen lényegesen nem különbözik, értéke µs/cm volt. A nyíltvízi (20.) mintavételi helyen az értéke az üledékfelszín felett a vízfelszínhez képest kismértékben nőtt (1. táblázat). A ph értéke a 11. és 20. helyen a 110 cm-es vízoszlopban a felszínen mértekkel (8,8 illetve 9,2) azonos volt az üledékfelszín felett is. A redoxpotenciál a vízoszlopban közel azonos (167 ill. 175 mv) volt (1. táblázat). A víz elektromos vezetőképessége, sókoncentrációja, a B8. és B9. mintavételi helyeket kivéve, itt volt a legkisebb, de a lebegőanyag tartalom e mintavételi helyeken volt a legnagyobb (2. táblázat). Ezen paraméterek mintavételi helyenkénti változásai között lényeges különbségek nem voltak, az egyes paraméterek koncentrációi szűk intervallumon belül változtak. A tápanyagok közül a NO 3 - -koncentrációja nyíltvízben 0,1 mg/l volt. A PO 4 3- és a klorofill-a koncentráció értékei a nyílt vizű mintavételi helyeken voltak a legalacsonyabbak (3-8 μg/l), a többi mintavételi helyhez képest (2. táblázat). A vizsgált C formák közül kiemelendő, hogy az oldott szerves C koncentrációjában (0,45 μ-on szűrt vízből meghatározott) az egyes mintavételi helyek között lényeges különbség nem volt (21-31 mg/l), addig az összes szerves C (szűretlen víz) koncentrációi a nyíltvízben voltak a legalacsonyabbak (61-67 mg/l). Az összes oldott N (DTN) koncentrációi a víztérben azonosnak tekinthetők (2. táblázat). A NO 3 -N az összes oldott N 1,6-3,4%-át adta. Az oldott N (DTN) az összes N (TN)-nek 90-93%-át tette ki. A fennmaradó 7-10% N a lebegőanyaghoz kötődő N aránya. 3

4 1. táblázat. In situ mérések eredményei a Fertőn ( ) hely idő légnyom. hőm. ph O2 O2 vezkép redox fény fel. fény víz mély nyílt víz hpa C mg/l % us/cm mv W/m2 W/m2 m 9 11: ,6 9,2 6, ,3 9 11: ,4 9,2 6, ,6 9 11: ,2 9,1 6, , : ,3 9,2 7, , : ,8 9,2 7, , : ,0 9,2 7, , : ,3 9,3 6, , : ,4 8,8 7, , : ,3 8,8 7, , : ,9 8,8 7, , : ,7 8,8 6, ,0 belső tavak 41 13: ,9 9,1 6, , : ,8 9,2 6, , : ,2 9,2 6, , : ,8 9,2 6, , : ,7 8,4 1, , : ,3 8,5 0, , : ,4 8,5 0, , : ,5 8,3 2, , : ,0 8,3 2, , : ,2 8,3 1, , : ,8 8,3 1, , : ,8 8,3 1, , : ,8 8,3 1, , : ,2 8,4 3, , : ,9 8,5 2, , : ,8 8,5 1, , : ,6 8,5 1, ,0 nádas víz 2 15: ,4 8,3 2, ,1 6 0,3 2 15: ,2 8,3 1, ,9 2 0,4 3 16: ,4 8,8 2, ,9 41 0,0 4 14: ,0 8,3 1, ,4 4 14: ,6 8,3 1, ,6 4 14: ,3 8,3 1, ,7 csatorna B1 11: ,4 8,3 2, ,3 B1 11: ,2 8,1 1, ,6 B1 11: ,6 8,1 1, ,7 B8 13: ,3 8,0 2, ,3 B8 13: ,9 8,0 1, ,5 B8 13: ,2 8,1 0, ,9 B8 13: ,8 8,0 0, ,0 B9 13: ,5 7,7 1, ,3 B9 13: ,6 7,4 1, ,6 B9 13: ,3 7,4 0, ,7 4

5 2. táblázat. A Fertő vizének kémiai összetétele ( ) mintavételi Só HCO CO 3 Leb. a. - KOI sz KOI nsz Klo-a NO 3 3- PO 4 DIC DOC DTC DTN TIC TOC TC TN hely g/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l μg/l mg/l μg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l nyílt víz 9 1, ,0 5,15 12,25 3 0,00 21, , ,2 11 1, ,5 10,36 15,71 6 0,14 21, , ,4 20 1, ,0 8,75 13,74 8 0,13 27, , ,8 belső tavak 41 1, ,5 39,65 48, ,09 21, , ,6 42 1, ,0 75,76 77, ,00 33, , ,3 44 1, ,0 45,59 49,51 6 0,00 24, , ,7 47 1, ,5 67,17 78, ,00 28, , ,1 48 1, ,5 64,09 62, ,00 28, , ,7 nádas víz 2 1, ,2 82,00 93, ,09 65, , ,3 3 1, ,5 79,06 86,62 3 0,48 28, , ,6 4 1, ,0 72,31 80, ,24 47, , ,2 csatorna víz b1 1, ,5 36,95 30, ,09 19, , ,9 b8 1, ,0 63,14 58,85 9 0,00 38, , ,1 b9 0, ,0 9,88 3,39 6 0,00 34, , ,9 3. táblázat. A Fertő eltérő jellegű víztereiből kimutatott Rotatoria és Crustacea taxonok ( ) Fajok Nyílt víz Belső tavak Nádas Csatorna ROTATORIA Anuraeopsis fissa (Gosse, 1851) + + Asplanchna intermedia Hudson, Brachionus angularis f. bidens Plate, B. diversicornis (Daday, 1883) + Euchlanis dilatata Ehrenberg, Filinia longiseta Ehrenberg, Hexarthra mira (Hudson, 1871) Keratella cochlearis var. cochlearis (Gosse, 1851) + + K. quadrata var.quadrata (O. F. Müller) + + K. valga f. valga (Ehrenberg, 1834) + Lecane luna (O. F. Müller, 1776) + Lepadella patella (O. F. Müller, 1786) + Mytilina mucronata (O. F. Müller, 1773) + Polyarthra dolichoptera Idelson, P. vulgaris Carlin, Denzitás (átlag) (egyed/10 liter) Taxonszám (átlag) 1,0 3,6 2,3 2,5 Shannon-Wiener diverzitás (átlag) 0,0 0,5 0,7 0,6 CRUSTACEA Cladocera Alona rectangula Sars Bosmina longirostris (O. F. Müller) x x Ceriodaphnia quadrangula (O. F. M.) Ceriodaphnia laticaudata x x x Ceriodaphnia reticulata (Jurine) x x x x 5 x x

6 Fajok Nyílt víz Belső tavak Nádas Csatorna Chydorus sphaericus (O. F. Müller) x x x Daphnia curvirostris Eylman x x Daphnia magna Straus x Diaphanosoma mongolianum Uéno x x x x Megafenestra aurita (Fischer) x Pleuroxus aduncus (Jurine) x x Scapholeberis rammneri Dumont et Pen. x x Simocephalus vetulus (O. F. Müller) x x Ostracoda x x Cypria ophtalmica (Jurine) x Cyclocypris laevis (O. F. Müller) x Notodromas monacha (O. F. Müller) x x Copepoda Acanthocyclops vernalis (Fischer) x x x Arctodiaptomus spinosus (Daday) x x x x Eucyclops serrulatus (Fischer) x x Megacyclops viridis (Jurine) x x Mesocyclops leuckarti (Claus) x x Microcyclops varicans (Sars) x Thermocyclops crassus (Fischer) x x Denzitás (átlag) (egyed/10 liter) 140,3 809,2 63,9 553,5 Taxonszám (átlag) 5,0 5,4 8,7 7,3 Shannon-Wiener diverzitás (átlag) 0,81 1,25 1,34 0,74 A nyíltvízben (11., 20. mintavételi helyen) jelen lévő kerekesférgek taxon- és egyedszáma (3. táblázat) meglepően kicsi volt (taxonszám: 1-3 egyedszám: egyed/10 liter). A Crustacea taxonok közül a nyíltvízi Diaphanosoma mongolianum és Arctodiaptomus spinosus együttesek fordultak elő (3. táblázat). Belső tavak A belső tavak (41., 42., 44., 47. és 48. mintavételi helyek) a nyíltvízi résznél sekélyebbek, a vízmélység cm körüli, a víz hőmérséklete 27,8 és 30,1 C között változott, az üledékfelszín felett 1,0 és 3,6 C-kal volt alacsonyabb a víz hőmérséklete, mint a vízfelszínen (1. táblázat). A felszínen a víz oxigéntelítettsége, a Herlakni (41) mintavételi hely kivételével, 24-40% körül volt. Értéke az üledékfelszín felé haladva (a 41. hely kivételével) a többi belső tóban is csökkent (1. táblázat). A felszíni víz ph-ja 8,3-9,1 között változott. A belső tavak a felszíni víz elektromos vezetőképessége alapján lényegesen eltértek egymástól (2045 és 2723 µs/cm között változott), a mélység függvényében azonban az elektromos vezetőképesség értéke nem változott. A belső tavakban a vízfelszín közelében a redoxpotenciál közel azonos ( mv) volt. A mélység függvényében viszont minden belső tóban (kivéve Herlaknit /41/) csökkent. A Kisherlakniban (42) az üledékfelszín közelében -58 mv-ot mértünk, ami aneorobiára utal (1. táblázat). A víz sókoncentrációja (1,18 és 1,58 g/l) a belső tavakban, nagyobb, mint a nyíltvíz (1,35-1,40 g/l) és a csatorna (0,58-1,11 g/l) vizében és kisebb, mint a nádasok vízében mértek (1,56-1,98 g/l) (2. táblázat). A kation és anion összetétel változásában a belső tó térbeli elhelyezkedése, a nyíltvíztől való távolsága, vagyis izoláltsága is szerepet játszott (pl. a 47. mintavételi hely vízének elektromos vezetőképessége, sókoncentrációi, kation-anion koncentrációk és arányaik alakulásában). A víz lebegőanyag-tartalma a Herlakni (41. hely) kivételével fele a nyíltvízben és a nádas vízben mérteknek (2. táblázat). A tápanyagok közül a NO 3 - koncentrációja a Herlakni (41. hely) vizének kivételével nem volt kimutatható koncentrációban jelen. Itt a PO 4 3- koncentrációja 6

7 nagyobb, mint a tó nyílt vizében, de kisebb, mint a nádas vizében mért koncentrációk. A klorofill-a koncentráció értékei alapján a mintavételi helyek között lényeges eltérések voltak (6-29 μg/l), csak a nádas vizében mértünk nagyobb klorofill-a koncentrációt (2. táblázat). A belső tavak mintavételi helyein az oldott szerves C koncentrációi ( mg/l) nagyobbak, mint a nyíltvízben mértek (59-64 mg/l) és a nádas vízben mérteket ( mg/l) megközelítik. Az összes oldott N (DTN) koncentrációi a belső tavakban közel azonosak (5,2-6,1 mg/l). A NO 3 -N az összes oldott N 1,6%-át adta a Herlakniban (41. mintavételi hely). A többi belső tóban a N nem ásványi N formájában van jelen (hiszen a többi belső tóban a NO 2 -, NO 3 - és az NH 4 + a kimutatás határa alatt voltak). Az oldott N (DTN) az összes N (TN)-nek 94-96%-át tette. A fennmaradó 6-4% N a lebegőanyaghoz kötődő N aránya. A legnagyobb kerekesféreg taxon- és egyedszámokat mindig a belső tavakban (41., 42., 44., 47. és 48. mintavételi hely) mértük (taxonszám: 3-5, egyedszámok: egyed/10 liter), a Shannon-Wiener diverzitás értéke általában a belső tavakban, illetve a csatornákban lévő mintavételi helyeken volt a legnagyobb (3. táblázat). Néhány kerekesféreg taxon csak adott típusú (nádas, belső tó) mintavételi helyről került elő, így például az Aneuropsis fissa a belső tavakra ( hely) volt jellemző. A belső-tavakból összesen 9 Crustacea taxon előfordulását mutattuk ki (3. táblázat). A legtöbb taxon a 41. és 48. helyen (7 7 taxon) fordult elő. A belső-tavakban a nyíltvízi Diaphanosoma- Arctodiaptomus dominanciával jellemezhető együttesek helyett Bosmina longirostris-ceriodaphnia quadrangula-thermocyclops crassus dominanciájú együttesek fordultak elő. A fitofil Cladocera fajok, valamint az Ostracodák a belső-tavakban nem fordultak elő. Nádas A nádas területeken a víz igen sekély és eltérő mélységű. A nádasban (2., 3. és 4. mintavételi helyek) a felszíni víz hőmérséklete (25,0 és 29,4 C) tág határok között változott, az üledékfelszín közelében a víz hőmérséklete 0,7 C-kal volt alacsonyabb. A ph 8,3 ill. 8,8 volt (1. táblázat). A vízfelszín oxigéntelítettsége igen alacsony, 36% alatti. Az elektromos vezetőképesség magas, 2766 és 3365 µs/cm között változott. A 3. mintavételi hely (fellazult, pusztuló nádas) kivételével, a redoxpotenciál a vízfelszín közelében is már negatív volt (-83 ill. -93 mv). A víz sótartalma a többi mintavételi helyeken mértekhez képest itt a legnagyobb (1,6-2,0 g/l), s ez jelzi az ion koncentrációk, arányok különbözőségét is (2. ábra). A kationok közül a K +, Ca 2+ és Na +, az anionok közül a SO 4 2-, HCO 3 - és Cl - koncentrációk itt a legnagyobbak. A lebegőanyag tartalom a nyíltvízben mértek után itt is nagy, tág határok között változott (2,5-10 mg/l) (2. táblázat). A tápanyagok közül a víz PO 4 3- és NO 3 - koncentrációja (28,7-65,5 μg/l ill. 0,48-0,09 mg/l) itt a legnagyobb. A klorofill-a koncentráció (29-37 μg/l) értékei (a nádas 3. mintavételi hely kivételével) nagyobbak, mint a nyíltvízben mértek (3-8 μg/l) és kisebbek, mint a csatorna-vízben mért koncentrációk (2. táblázat). Az oldott szerves C koncentrációja mg/l közötti volt, ezek a koncentrációk nagyobbak az összes többi mintavételi helyen mértekhez képest (2. táblázat). Igen nagyok az összes oldott N (DTN) koncentrációi is (5,7-7,1 mg/l) A NO 3 -N az összes oldott N 1,5-6,7%-át adta. Az oldott N (DTN) az összes N (TN)-nek 84,9-94,4%-át tette ki. A fennmaradó 15,1-5,6% N a lebegőanyaghoz kötődő N aránya. 7

8 2. ábra. A mintavételi helyek vízkémiai jellemzői közötti eltérések ( ) Az Euchlanis dilatata, Lepadella patella kerekesféreg taxonok a nádas mintavételi helyeire voltak jellemzőek (3. táblázat). A 2., 3. és 4. mintavételi helyről összesen 15 Crustacea taxon jelenlétét mutattuk ki (3. táblázat) ban a nádas mintavételi helyekről tömegesen került elő a Ceriodaphnia laticaudata (Cladocera). Az együttesek összetétele alapján a 4. hely egészséges, zárt nádas állomány, ahol a fitofil fajok aránya viszonylag nagy volt. A 2. és 3. hely kevésbé zárt nádasaiban a nádas Crustacea fajai mellett a nyíltvízi fajok is előfordultak. A Crustacea együttesek egyedszáma a 2.>3.>4. mintavételi helyek irányába csökkent, elsősorban a nyíltvízi Arctodiaptomus spinosus egyedszámának csökkenése miatt. Csatorna A nádast átszelő csatornarendszerek közül, a (közel 6 km hosszú) Bozi-csatornában a víz fizikai és kémiai viszonyait 1991-től évente, több alkalommal követtük nyomon. Az ez évi egyetlen alkalommal csak a part közeli (B8, B9) mintavételi helyeken és a Püspök-csatornával való összefolyásnál (B1) mértünk. A csatorna vízének hőmérséklete, ph-ja és elektromos vezetőképessége a parttól a nyíltvíz irányában nőtt (1. táblázat). A vízfelszín oxigéntelítettsége igen alacsony (16 ill. 28%), amely a mélység függvényében csökken, az üledékfelszín közelében oxigénhiányt jelezve. A B1. mintavételi hely kivételével a felszíni víz redoxpotenciálja közel volt a negatív értékhez (12 mv), a mélység függvényében értéke a 95 mv-ot is eléri (1. táblázat). Az oxigéntelítettség hiánya, valamint a negatív redoxpotenciál viszonyok egyértelműen jelzik a csatornában gyakori anaeorob viszonyokat, amelyek a létfeltételeket veszélyeztetik. A Bozi-csatornában a parttól a nyílvíz irányában nőtt a víz sótartalma, a Ca kivételével a vizsgált anionok és kationok koncentrációja valamint azok arányai is változtak. A vízben NO 3 - -t csak a nyíltvízhez közeli B1. mintavételi helyen mutattunk ki (2. táblázat). A PO 4 3- koncentrációja kisebb, mint a nádas vizében, de nagyobb, mint a nyílvízben és a belső tavakban mértek. A víz klorofill-a koncentrációja a nyíltvízben mértekhez áll közelebb, de értéke az ott mérteknél nagyobb 8

9 (6-10 μg/l). A víz lebegőanyag tartalma viszont itt a legkisebb. Az oldott szerves C koncentrációja tág határok ( mg/l) között változott. Az oldott szerves N koncentrációja a nyíltvízben lévőtől lényegesen nem különbözik, de a nádas és belső tó vizében mértektől kisebb (2. táblázat). Az oldott N itt csak az összes N 72,5-81%-át adta. Az oldott szerves C az összes C koncentrációjának csak 24-39%-a. A Bozi-csatorna mintavételi helyein a kerekesféreg taxon- és egyedszám a nyíltvízhez képest nagyobb volt (3. táblázat), de a belső tavakban kapott értékeket egyetlen alkalommal sem érte el (taxonszám: 3-4; egyedszám: egyed/10 liter). A Bozi-csatornában 6 taxon előfordulását mutattuk ki (3. táblázat). A csatorna mintavételi helyeinek faunisztikai jelentőségét mutatja, hogy a Macrocyclops génusz mindhárom, Magyarországon előforduló képviselőjét megtaláltuk. A mintavételi időszakban vizsgált mintavételi helyek közül a taxon- és egyedszám maximumot egyaránt a Bozi-csatornában észleltük. A három mintavételi hely fajösszetétele eltérő volt. A csatorna nyíltvízhez közeli részén, a B1. helyen a nyíltvízi, pelágikus Diaphanosoma brachyurum, Acanthocyclops vernalis és Arctodiaptomus spinosus relatív gyakorisága jelentősen nagyobb volt, mint a csatornában a nyíltvíztől legtávolabb eső B8. és B9. mintavételi helyeken. A Ceriodaphnia quadrangula, Daphnia spp., Polyphemus pediculus, Scapholeberis rammneri, Simocephalus vetulus, Cyclocypris spp., Notodromas monacha, Cyclop strenuus és Eucyclops serrulatus relatív gyakorisága a csatorna nyíltvíztől legtávolabb eső mintavételi helyein (B8., B9.) lényegesen nagyobb volt, mint a csatorna bejáratánál. Néhány faj esetében jól kimutatható egyedszám grádiens alakult ki a B1.>B8.>B9. helyek irányában. A pelágikus Diaphanosoma mongolianum, Acanthocyclops vernalis egyedszáma a csatornában a bejárattól fokozatosan csökkent, valamint a Moina brachiata csak a csatornabejáratnál fordult elő. Ezzel ellentétesen az Alona spp., Ceriodaphnia quadrangula, Chydorus sphaericus, Cyclocypris spp., Notodromas monacha, Cyclops strenuus és Eucyclops serrulatus egyedszáma a bejárati B1. helytől a csatornában fokozatosan nőtt. A fenti fajok, továbbá a B8. és a B9. helyen megjelent Daphnia curvirostris, Megafenestra aurita, Simocephalus vetulus, Polyphemus pediculus, Macrocyclops spp. valamint Megacyclops viridis fajok jelentős része fitofil, nádasokban előforduló faj, előfordulásukat a csatorna viszonylagos zártsága és a nádas közelsége teszi lehetővé. A B8. mintavételi helyen az egyedszám maximum a Daphnia curvirostris tömeges elszaporodása miatt alakult ki. Az eltérő élőhelytípusok összehasonlítása Vízkémia A nyíltvíz, a belső tavak, a nádas és csatornavíz kémiai tulajdonságai közötti különbségeket Maucha-féle csillagdiagramokkal is szemléltetjük (2. ábra). A parthoz közelebb eső B8 és B9 mintavételi helyeken kisebb ionkoncentrációkat mértünk, mint a nyíltvízben (11., 20. hely). Az ionok közül a Ca 2+, Mg 2+ és HCO 3 - aránya dominált, a Na +, Cl - és SO 4 2- aránya viszont kisebb volt, mint a nyíltvízben és a nyíltvízhez közelebb eső belső tavakban (41., 42. hely), valamint a minden irányban erősen izolált belső tavakban (44., 47. hely). A parttól távolabbi (a nyíltvízhez közeli) belső tavak (41., 42. hely) vizében a Ca 2+, Mg 2+ és HCO 3 - aránya kisebb volt, a Na +, Cl - és SO 4 2- aránya viszont jelentősen nőtt. Hasonlóképpen változott a minden irányban jobban izolált belső tavak (44., 47. hely) vizében is. A 41., 42. mintavételi helyeken (belső tavakban) a Na + aránya különösen erőteljesen nőtt. A nyíltvízben (11., 20. hely) az előbbi csoporthoz képest a SO 4 2- arányának növekedése, valamint a HCO 3 - arányának csökkenése egyértelmű. A csatorna partközeli és a nádas víz Ca 2+, Mg 2+, HCO 3 - dominanciája a nyíltvízben Na +, Mg 2+, SO 4 2- dominanciára változott és a Cl - aránya is megnőtt. Az elektromos vezetőképesség kisebb volt a belső tavakban, mint a nyíltvízben. Az egyes belső tavak kémiai tulajdonságai közötti eltérések egymástól egészen rövid távolságon belül is felismerhetők. A nyíltvíz nagyobb lebegőanyag tartalma, kisebb klorofill-a, oldott szerves C és oldott N koncentrációja alapján is egyértelműen elkülönül a többi víztértől (belső tó, nádas, csatorna). A Fertő vízben mért klorofill-a koncentráció értékei az OECD kategorizálás szerint mezotrófnak illetve mezo-eutrófnak tekinthető. A B9. mintavételi hely kivételével az összes szerves C %-a oldott formában van jelen. Az oldott 9

10 szerves C huminanyagok formájában van a vízben, ez különösen a belső tavakban, nádas és csatorna vízének barna színében tükröződik. Szoros lineáris összefüggést állapítottunk meg a víz oldott szerves C és az oldott összes N (DTN=0,0229 DOC+2,594; R 2 =0,955), valamint a szervesanyag (KOI) és az oldott szerves C koncentráció között is (DOC=1,257 KOI+49,06; R 2 =0,965). A mintavételi helyek és a vízkémiai paraméterek klaszter analízise alapján megállapíthattuk, hogy a Bozi-csatorna partközeli B9. mintavételi helye az összes többi mintavételi helytől elkülönül. Ez utóbbi alapvetően két alcsoportra válik szét, melyen belül a nyíltvíz elkülönül a belső tavaktól és a nádas víztől (3. ábra). 3. ábra. A mintavételi helyek csoportosulása vízkémiájuk alapján ( ) Zooplankton A Fertő magyar tórészéről ez alkalommal 15 Rotatoria taxont mutattunk ki. Az egyes mintavételi helyek kerekesféreg-együttesei között nagy különbségeket tapasztaltunk, a taxonösszetétel, a diverzitás és a mennyiségi adatok tekintetében egyaránt (3. táblázat). A legdiverzebb és legnagyobb egyedszámú kerekesféreg együtteseket a belső tavakból mutattuk ki. A belső tavak Rotatoria együttesei jelentősen eltértek a tó nyíltvízi részeitől, de közöttük is nagyobb különbségek voltak. A nádas és a csatornák Rotatoria együttesei a nyíltvízieknél gazdagabbak, de a belső tavakban tapasztalt abundanciát nem érték el (3. táblázat). 10

11 4. ábra. A júliusi mintavétel során a vizsgálati helyek főkomponens elemzése (log transzformáció, Horn index) 5. ábra. A vizsgálati helyek cluster analízise (log transzformáció, Jaccard index) A júliusi mintákból 22 Crustacea taxont (12 Cladocera, 3 Ostracoda és 7 Copepoda) mutattunk ki (3. táblázat). A 14 vizsgálati hely főkomponens elemzése során a Crustacea együttesek alapján három csoport különíthető el: 1. belső-tavi vizsgálati helyek a Bosmina longirostris, Ceriodaphnia quadrangula és Thermocyclops crassus dominanciával, 2. nyíltvízi (vagy nádasszéli) mintavételi helyek a Diaphanosoma mongolianum és az Arctodiaptomus spinosus nyíltvízi fajok tömeges jelenlétével, 3. nádas mintavételi helyek, a nádas jellemző fajainak (Daphnia curvirostris, Ceriodaphnia laticaudata, Scapholeberis rammneri) a jelenlétével (4. ábra). A vizsgálati helyek cluster analízise során a főkomponens elemzés három csoportján belül további 11

12 alcsoportok különíthetők el (5. ábra). A belső-tavi csoportban (I.) határozottan elkülönült az Átjáró-tó (47. hely) együttese a Thermocyclops crassus tömeges előfordulása (96,75 %-os relatív abundanciával) miatt. A nyíltvízi (-nádasszéli) csoport (II.) két alcsoportra tagolódott, B1. és 20. mintavételi helyek, a nyíltvízi Diaphanosoma-Arctodiaptomus fajok kizárólagos jelenlétével, valamint a 9. és 11. helyek, ahol a fenti két nyíltvízi faj mellett egyéb fajok is előfordultak. A nádas csoportban (III.) elkülönült a 2. és 3. mintavételi hely, ahol a nyíltvízi Diaphanosoma és Arctodiaptomus együttesek és a nádas együttesei keverten fordultak elő, valamint a 4., B8. és B9. helyek, ahol kizárólag a nádas jellemző fajai fordultak elő. Összefoglalva megállapítható, hogy a planktonikus Crustacea együttesek alapján a 14 vizsgálati hely három csoportra különült el: a belső-tavak, a nyíltvízi és a csatornák ill. nádasok vize. A fenti elkülönülés a Crustacea együttesek és a vízkémiai eredmények alapján területtípusonként igen hasonló volt. Diszkusszió A Fertő különböző víztereiben (nyíltvíz, belső tavak nádas és csatorna) a víz fizikai és kémiai paramétereinek tekintetében a vízterek között különbségeket jeleztek. A víztestben mért hőmérsékleti, ph, oxigéntelítettség, elektromos vezetőképesség és redoxpotenciál értékek alapján az alábbiakat találtuk jellemzőnek: A víz oxigéntelítettsége, redoxpotenciálja és ph-ja nyíltvízben ( cm vízmélység) volt a legnagyobb, s ezen paraméterek értékei a mélység függvényében lényegében nem változtak. A belső tavak sekélyebb vizűek ( cm vízmélység) Az itt mért értékek alacsonyabbak, mint a nyíltvízben és a ph, az elektromos vezetőképesség és a redoxpotenciál tágabb határok között változtak. A vizsgálat időpontjában, a vízoszlopban az oxigéntelítettség és a redoxpotenciál értékek feltűnően alacsonyak voltak. A nádasok vize a legsekélyebb (10-50cm vízmélység). A nádasban a vízáramlás lehetősége gyakran korlátozott, ezért a víz az in situ mért paraméterek alapján itt a leginhomogénebb, a ph, az elektromos vezetőképesség és az oxigéntelítettség változékony, a redoxpotenciál értékei anaeoróbia meglétére utaltak ban a évi eredményeinkhez (Dinka és mtsai. 2004) hasonlóan (a vízmintáink terepi és laborvizsgálatai alapján elvégzett numerikus analízis során) a vizsgált mintavételi hely típusok (nádas, nyíltvíz, belső tavak, csatorna) egyértelműen elkülönültek egymástól, azzal a különbséggel, hogy 2002-ben (alacsony vízállás idején) a nyíltvíztől távol eső mintavételi helyek izolációja sokkal szembetűnőbb volt. Ez a különbség azzal magyarázható, alacsony vízállás idején, mint pl ben a vízfelszín folyamatossága megszakad, a víz a nádas övből visszahúzódik, amelynek következtében a belső tavak nyíltvíztől való izoláltsága, fokozódik ben a víz elektromos vezetőképesség is nagyobb volt [1350 (B9. hely) μs/cm (20. hely], mint 2006-ban (v. ö. 2. táblázat). A Fertő magyar részén eddigi vizsgálataink során összesen 30 Rotatoria taxont találtunk meg. A 2002-es évhez (Schöll nem publikált adatai) hasonlóan 2006-ban is a Brachionus quadridentatus 3, a Keratella valga 2 formával volt jelen, ezzel ellentétben a Keratella cochlearis 2002-ben 2, ban pedig 3 varietással fordult elő. A kimutatott taxonok közül 4 (Brachionus angularis f. bidens, Filinia longiseta, Keratella quadrata var. quadrata, Polyarthra vulgaris) 2006-ban is előkerült. A felsorolt fajok többségét korábban már kimutatták a területről (Donner 1979, Herzig 1979, Varga 1927, 1934, 1959). A 2002-ben és 2006-ban kimutatott taxonok száma hasonló volt, az együttesek összetétele azonban alkalmanként eltért egymástól. A legnagyobb relatív gyakoriságú taxonok a Brachionus angularis f. bidens, a Keratella quadrata quadrata és a Polyarthra vulgaris. A kimutatott taxonok többsége hazai vizeink planktonjában rendszeresen előfordul, azonban a Keratella valga f. monospina és a Chromogaster ovalis előfordulása hazánkban szórványos. Az egyes mintavételi helyeken jelentős eltérések voltak a Rotatoria együttesek összetételében és egyedszámában is. Eredményeinkhez hasonlóan Andrikovics (1980/81) a Kisherlakni (41. hely) belső tó és a Fertőrákosi-öböl (11. hely) hínár állományainak gerinctelen együttese között tapasztalt jelentős egyedszám eltérést: a Kisherlakniban közel háromszorosa volt a gerinctelenek egyedszám a Fertőrákosi-öbölben találtnál. A belső tavak és a nyíltvíz kerekesféreg együtteseinek különbsége valószínűleg a nyíltvíz jelentős lebegőanyag-tartalmából fakadtak. A nagyobb, többnyire szervetlen 12

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Horváth Zsófia 1 Vad Csaba Ferenc 1,2 - Vörös Lajos 3 Boros Emil 4 1

Részletesebben

Adatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I.

Adatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I. Natura Somogyiensis 24 47-60 Ka pos vár, 2014 Adatok a Hortobágyi Nemzeti Park asztatikus szikes vizeinek Rotatoria és Crustacea (Cladocera, Copepoda) faunájának ismeretéhez I. Körmendi Sándor Kaposvári

Részletesebben

Rotatoria és Crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben

Rotatoria és Crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben Crisicum 3. pp.111-139. Rotatoria és Crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben Gulyás Pál Bevezetés A vizsgálatokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának a megbízásából végeztük,

Részletesebben

CLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN

CLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN 231 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 231 236, 2009 CLADOCERA ÉS COPEPODA (CRUSTACEA) FAUNISZTIKAI VIZSGÁLATOK AZ ÓCSAI ÖREG-TURJÁN TERÜLETÉN VAD CSABA FERENC 1 FORRÓ LÁSZLÓ 2 TÖRÖK JÚLIA KATALIN 1 1 ELTE

Részletesebben

A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata

A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata Natura Somogyiensis 24 31-46 Ka pos vár, 2014 A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Természetvédelmi és

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Imre2, Varga LászlL. szló2. 038. HAKI NAPOK, 2014. május m

Imre2, Varga LászlL. szló2. 038. HAKI NAPOK, 2014. május m Ponty monokultúrás s tógazdt gazdálkodás s hatása a zooplankton kvalitatív és s kvantitatív összetételére. Körmendi Sándor1, S MátéM Zoltán2, MátéM Imre2, Varga LászlL szló2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

Hidrobiológiái vizsgálatok a kelebiai halastavakon

Hidrobiológiái vizsgálatok a kelebiai halastavakon TERMÉSZETTUDOMÁNY Hidrobiológiái vizsgálatok a kelebiai halastavakon HORVÁTH ÁGNES (Budapest) A kelebiai halastavak zooplanktonjára vonatkozó irodalmi adatot nem találtam. Általában a hazai halastavak

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK

EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK EGY KEVÉSSÉ ISMERT MIKROSZKOPIKUS KÖZÖSSÉG A DUNÁBAN: BEVONATLAKÓ KEREKESFÉREG ÉS KISRÁK EGYÜTTESEK Tóth Adrienn 1 Kivonat A múlt században indultak meg a folyóvízi bentikus (a folyófenék üledékében, homok-,

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Összefoglaló jelentés A Kárpát-medencei szikes tavak védelme című [LIFE07NAT/H/000324)] program 2009 2010. évi eredményeiről.

Összefoglaló jelentés A Kárpát-medencei szikes tavak védelme című [LIFE07NAT/H/000324)] program 2009 2010. évi eredményeiről. Összefoglaló jelentés A Kárpát-medencei szikes tavak védelme című [LIFE07NAT/H/000324)] program 2009 2010. évi eredményeiről. A Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, mint kedvezményezett az Európai Unió

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

a zagyva folyó biológiai monitorozása zooplankton segítségével

a zagyva folyó biológiai monitorozása zooplankton segítségével Tájökológiai Lapok 7 (1): 127 139 (2009) 127 a zagyva folyó biológiai monitorozása zooplankton segítségével TAJTHY Dóra 1, BAYOUMI HAMUDA HOSAM E.A.F. 1, ZSUGA Katalin 2, PEKLI József 1 1 Szent István

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121

KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121 KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121 Natura Somogyiensis 10 121-126 Kaposvár, 2007 Zooplankton vizsgálatok gemenci vizes élõhelyeken KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi

Részletesebben

Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája

Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája Natura Somogyiensis 17 77-82 Ka pos vár, 2010 Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi Tanszék, Kaposvár H-7400 Kaposvár,

Részletesebben

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA

EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA EGY SZIKES TÓ KÖVES PARTSZAKASZÁNAK ÉLŐBEVONAT VIZSGÁLATA VIDA-VARGA ÉVA 1,2, MÁTRAI ILDIKÓ 2, LAKATOS GYULA 1 1 - DE TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 2 - Eötvös József Főiskola Műszaki és Gazdálkodási

Részletesebben

VITUKI Nonprofit Kft. Budapest 2. Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest 3. Szent István Egyetem, Gödöllő.

VITUKI Nonprofit Kft. Budapest 2. Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest 3. Szent István Egyetem, Gödöllő. Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (29) 32:135-145 ISBN 978-963-712-3-5 HAKI 29 Különböző horgásztavak Cladocera állományának összehasonlítása Zsuga Katalin 1, Kása Melinda 2, Pekli

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁRÁSÁNAK HIDROBIOLÓGIAI HATÁSAI A GEMENCI HULLÁMTÉR MELLÉKÁGAIBAN

A DUNA VÍZJÁRÁSÁNAK HIDROBIOLÓGIAI HATÁSAI A GEMENCI HULLÁMTÉR MELLÉKÁGAIBAN A DUNA VÍZJÁRÁSÁNAK HIDROBIOLÓGIAI HATÁSAI A GEMENCI HULLÁMTÉR MELLÉKÁGAIBAN Schöll Károly 1, Dinka Mária, Kiss Anita, Ágoston-Szabó Edit és Berczik Árpád Kivonat A tanulmány, hidrobiológiai kutatások

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Natura Somogyiensis 9 131-140 Kaposvár, 2006 Somogy megyei lápok hidroökológiai vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Ökológiai Munkacsoport, Kaposvár H-7400 Kaposvár, Guba Sándor

Részletesebben

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP Veresegyház Város Környezetvédelmi Alapja 2008. évi támogatásának felhasználásáról 1. Támogatott program címe: Szıdrákosi Program, IV. ütem (2008-2009); Környezeti Nevelési

Részletesebben

Sekély vízterek mikroszkópikus rákközösségeinek vizsgálata és paleoökológiai rekonstrukciója című OTKA 49048 számú pályázat zárójelentés (2005-2008)

Sekély vízterek mikroszkópikus rákközösségeinek vizsgálata és paleoökológiai rekonstrukciója című OTKA 49048 számú pályázat zárójelentés (2005-2008) Sekély vízterek mikroszkópikus rákközösségeinek vizsgálata és paleoökológiai rekonstrukciója című OTKA 49048 számú pályázat zárójelentés (2005-2008) Bevezetés és célkitűzés Az utóbbi években a tavi paleoökológia

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Kerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikesein

Kerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikesein DE TTK 1949 Kerekesféreg (Rotifera) együttesek faunisztikai és ökológiai vizsgálata a Kárpát-medence időszakos szikesein Egyetemi doktori (PhD) értekezés Tóth Adrienn Témavezetők: Dr. Nagy Sándor Alex

Részletesebben

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton

Részletesebben

Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése. és s trofikus szerepe a KárpK medencei asztatikus szikes tavakban

Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése. és s trofikus szerepe a KárpK medencei asztatikus szikes tavakban Tócsarákok (Crustacea: Anostraca) elterjedése és s trofikus szerepe a KárpK rpát- medencei asztatikus szikes tavakban Horváth Zsófia ELTE TTK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Vörös Lajos MTA Balatoni

Részletesebben

ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN

ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN ALLOCHTON ÉS AUTOCHTON SZERVESANYAGOK SZEREPE A BALATON VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKÍTÁSÁBAN V.-Balogh Katalin és Vörös Lajos MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 26-ban munkánk célja az

Részletesebben

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina. A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18. Hazai és s osztrák k kis szikes vízterek v kovaalga összetételetele Stenger-Kovács Csilla és Lengyel Edina A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes Vízi Munkacsoportjának éves találkozója 2011. június 17-18.

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály

Részletesebben

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN A HORTOBÁGY-BERETTYÓ VÍZMENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI MONITOROZÁSA KISVIZES ÜZEMREND ESETÉN 2007-BEN KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 2008. JANUÁR TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

A Kárpát Energo Kft. Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű Monitoring terve a kibocsátott ipari vízre

A Kárpát Energo Kft. Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű Monitoring terve a kibocsátott ipari vízre A Kárpát Energo Kft. Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű Monitoring terve a kibocsátott ipari vízre A kibocsátott szennyvíz mennyiségi-minőségi paramétereinek vizsgálatára vonatkozó önellenőrzési terv

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE

A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A RÓZSADOMBI-TERMÁLKARSZT FELSZÍNI EREDETŰ VESZÉLYEZTETETTSÉGE Kiss Klaudia 1, Fehér Katalin 2 'geográfus hidrológus, doktorandusz

Részletesebben

A HÉVIZI-TÓ KÉMIAI PARAMÉTEREI 2008

A HÉVIZI-TÓ KÉMIAI PARAMÉTEREI 2008 1/6 A HÉVIZI-TÓ KÉMIAI PARAMÉTEREI 2008 Készítette: Kalo Ibolya biológusmérnök, környezetvédelmi analitikai szakmérnök 2/6 Összefoglaló: A hévízi-tó vize 38 m mélyről feltörő szulfidban gazdag víz. A forrásbarlagban

Részletesebben

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály VKI szempontú monitorozás Magyarországon Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Felszíni vizes monitoring-rendszer 1960-as évek-2005: a monitoring-hálózat

Részletesebben

A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata

A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata Dr. Körmendi Sándor Tszv.egyetemi docens Kaposvári Egyetem Természetvédelmi Tanszék MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő,

Részletesebben

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével

Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével Javaslat Közép-Európa legnagyobb sekély tava, a Balaton ökológiai állapotának megítéléséhez bentonikus kovaalga vizsgálatok segítségével I. Elıvizsgálatok Bolla Beáta Környezettudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök. Beázási profil különböző talajtípusokon

Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök. Beázási profil különböző talajtípusokon Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök (3. 19. o.) Tápoldat növényi tápanyagok vizes oldata Tápoldatozás tápanyagok öntözővízzel történő kijuttatása; mikroöntözéssel fertilisation irrigation

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Készítette: Dr. Hegyi Árpád DR. HEGYI ÁRPÁD TANSZÉKI MÉRNÖK KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Készítette: Dr. Hegyi Árpád DR. HEGYI ÁRPÁD TANSZÉKI MÉRNÖK KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR DR. HEGYI ÁRPÁD TANSZÉKI MÉRNÖK KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET HALGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 000

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS

A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS 209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése Finta Béla Gyula Gergő Ligeti Zsolt BGT Hungaria Környezettechnológai Kft. www.bgt.hu OpenGIS konferencia

Részletesebben

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár A tavi ivadék előnevelés technológiája Keltetőházi lárva előállításra

Részletesebben

Abonyi Üzemigazgatóság, szennyvíz ágazat Abony, szennyvíztisztító telep

Abonyi Üzemigazgatóság, szennyvíz ágazat Abony, szennyvíztisztító telep 2014. december 16.-án a hivatalos, előírt mintavétel adatai a következők: Abonyi Üzemigazgatóság, szennyvíz ágazat Beérkezés dátuma: 2014.12.16. Kód 14-820/17 14-820/18 Abony, 1.sz. végátemelő 2014.12.16.

Részletesebben

2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h

2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h Tiszanána " Minta beazonositó száma Minta beazonositó száma 2003 ÉV ADATOK 2009 ÉV ADATOK 6/2009 h Jelen táblázat mellékletét képezi a (v 14 )rendelet L sz, minta felszín 2 sz minta felszín Határérték

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V.

Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V. Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V. Vízfelvétel és mozgás a növényben Vízfelvételt befolyásolja: besugárzás (növény) hőmérséklete Páratartalom (% v. HD) EC (magas

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Dr. Zsuga Katalin jártassági vizsgálati szakértő

Dr. Zsuga Katalin jártassági vizsgálati szakértő QualcoDuna jártassági vizsgálatok WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. Jártassági Vizsgálati Osztály 1047 Budapest, Fóti út 56. Tel: 06-1-272-2128 Fax: 06-1-272-2126 E-mail: info@qualcoduna.hu Web: www.qualcoduna.hu

Részletesebben

KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK HATÁSA RÁKKÖZÖSSÉGEK SZERKEZETÉRE. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Baranyai Eszter

KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK HATÁSA RÁKKÖZÖSSÉGEK SZERKEZETÉRE. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Baranyai Eszter KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK HATÁSA RÁKKÖZÖSSÉGEK SZERKEZETÉRE Doktori (PhD) értekezés tézisei Baranyai Eszter Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Intézetigazgató, egyetemi tanár, az MTA doktora Pannon Egyetem,

Részletesebben

Nagykálló Városi Vízmű

Nagykálló Városi Vízmű Ngykáll lló Városi Vízmű 3600 3600 m 3 3 /d /d védendő vízhozmot három három működő termelő szolgálttj, (1/., (1/., 1/b. 1/b. 5. 5. sz. sz. )) egy egy pedig pedig strndfürdő hideg hideg vizes vizes j

Részletesebben

VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOK A MAGYAR DUNA-SZAKASZON

VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOK A MAGYAR DUNA-SZAKASZON VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATOK A MAGYAR DUNA-SZAKASZON TÓTH BENCE BEVEZETÉS A vizek élôvilágának ökológiai viszonyait a különbözô környezeti tényezôk meghatározásával jellemezhetjük. A hidrobiológiai kutatásokban

Részletesebben

Radon a felszín alatti vizekben

Radon a felszín alatti vizekben Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk

Részletesebben

FRÉSZ RÓBERT ERŐSS ANITA KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS

FRÉSZ RÓBERT ERŐSS ANITA KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS FRÉSZ RÓBERT KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAKOS HALLGATÓ Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ERŐSS ANITA TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS Előadásvázlat 3. Célkitűzések 4. Természeti adottságok 5. A fürdők

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

A BHTWaQe modell vízminv

A BHTWaQe modell vízminv A BHTWaQe modell vízminv zminőségi moduljának alkalmazási lehetőségei Vízminőség g modellezés Dr. Kutics Károly K Balatoni Integráci ciós s Kht. felkért szakért rtője K+F Consulting Kft. Siófok 2006. június

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely

Részletesebben

OTKA - zárójelentés (2005-2008)

OTKA - zárójelentés (2005-2008) OTKA - zárójelentés (2005-2008) 1. Bevezetés és célkitűzések Az oligotrofizációs folyamatok stabilitása, a külső rehabilitációs beavatkozások eredményessége szempontjából döntő jelentőségű a tápanyagok,

Részletesebben

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

XI. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

XI. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA XI. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 26. március 24-25. A VLNCI-TÓ TÉRBNI VÍZINŐSÉG-VÁLTOZÁSA Németh Balázs Ákos The aim of my study is to estimate the territorial change of water-quality

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Kútvizsgálat a romániai projektterületen Általános és vízminőségi jel emzés

Kútvizsgálat a romániai projektterületen Általános és vízminőségi jel emzés Kútvizsgálat a romániai projektterületen Általános és vízminőségi jellemzés A kútvizsgálatok célja A felszínalatti víztestek vízföldtani alapállapotának rögzítése: - Vizsgáljuk a felszínalatti víztestek

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Kútvizsgálatok. Jákfalvi Sándor Geogold Kárpátia Kft.

Kútvizsgálatok. Jákfalvi Sándor Geogold Kárpátia Kft. Kútvizsgálatok Jákfalvi Sándor Geogold Kárpátia Kft. Bevezetés, célkitűzés FA víz + földtan + geokémia rezsim = a vizek arculata (a komplex hidrogeokémiai rendszer jellege) További befolyásoló tényezők:

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére. Határtalanul pályázat záródokumentuma

Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére. Határtalanul pályázat záródokumentuma Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére Határtalanul pályázat záródokumentuma Vizsgált folyóink eredete Az Olt a Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. A kristályos

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Synlab Hungary Kft. Synlab Kecskeméti Környezetanalitikai Laboratórium (6000

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

2. KIS-BALATON ANKÉT

2. KIS-BALATON ANKÉT 2. KIS-BALATON ANKÉT Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről SUB Göttlngen 206 483 945 97B5071 Szerkesztette: POMOGYI PIROSKA Keszthely, 1996. szeptember

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében?

Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében? Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében? Trábert Zsuzsa Kiss K. Tihamér, Tóth Bence, Ács Éva XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám 1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési

Részletesebben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN

SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN SZERVESANYAG VIZSGÁLATOK A DUNA KÖZÉPSÔ SZAKASZÁN Tóth Bence 1, Bódis Erika, Kiss Keve Tihamér és Oertel Nándor Kivonat Vízi ökoszisztémákban a partikulált szervesanyag vizsgálata elengedhetetlen az anyagforgalmi

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben