A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata"

Átírás

1 A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata Dr. Körmendi Sándor Tszv.egyetemi docens Kaposvári Egyetem Természetvédelmi Tanszék MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, július 3-5

2 Bevezetés Aktualitás: A Balaton vízminőséggel és vízmennyiséggel összefüggő problémái Szoros összefüggés a vízgyűjtő területtel EU VKI vízgyűjtő-gazdálkodási tervek Kutatási téma célja: A Balaton déli vízgyűjtőjének vizsgálata (TÁMOP) Ezen belül egyik kutatási terület a vizes élőhelyek (lápok, víztározók, halastavak, kisvízfolyások hidro-hal és halászatbiológiai vizsgálata

3 Problémák-Kérdések Halászat-horgászat érdekei Környezet-, és természetvédelmi szempontok, érdekek Halászat: - Hidrobiológia: a haltermelés számára megfelelő vízminőség vízbiológia a természetes hozam növelése gazdaságos haltermelés kialakítása ( 60-40% természetes takarmányozási hozam ), - Tóiszap: P-csapda, tápanyagforgalmi, halélettani kérdések Vízminőség-változás és vízmennyiség kérdések (Balaton- vízpótlás (tározás), tápanyagvisszatartás vízmennyiségi kérdések közötti problémák (alacsony vízállás esetén, vízpótlás halastavakban, de a kisvízfolyások kiapadása-kényszer lehalászások Környezetvédelem: elfolyó vizek minősége (idegenforgalom-turizmus, hatások a Balatonra), szennyvízkibocsátás? Természetvédelem: ++élőhelyek tájidegen fajok busa-halászati érdekek, + horgászati érdekek (amur) tókezelés- víznövény-hasznosítás

4 A vizsgálatok célkitűzései HIDROBIOLÓGIAI KUTATÁSOK Vízminőség vizsgálatok Tóiszap vizsgálatok Vízbiológiai kutatások: Vízbakteriológia Fitoplankton Zooplankton: Kvalitatív és kvantitatív analizis Állapotfelmérés, Biomonitoring Testanyag, aminosav összetétel A halak számára optimális vízminőség kialakítása és az elfolyó vízzel szemben támasztott környezetvédelmi igények kielégítése (tókezelési eljárások) A halastavak termelésbiológiai állapotának meghatározása A halak számára hasznosítható táplálékkészlet meghatározása A természetes hozam fokozásának egyéb lehetőségei

5 A vizsgálatok célkitűzései Népesítési sűrűség, népesítési szerkezet és korosztály megváltoztatásának hatásai ökológiai és ökonómiai szempontból Integrált halgazdálkodás lehetőségei Környezetkímélő vízkészletgazdálkodás kialakítása Környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás kialakítása

6 ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgált tórendszerek bemutatása I. Hagyományos tógazdasági technológia Fonyód-Zardavári F.1 (42 ha T), F.2 (48 ha T), F.3. (43 ha É) Balatonlelle-Irmapusztai I.2 (25 ha I), I.8 (71 ha T), I.9 (69 ha P), Varászlói V.5 (65 ha É), V.9 (23 ha I), Mórichelyi (Kontroll tavak) M.2. (22 ha I), M.5 (52 ha T), M.6. (35 ha É), M.7. (80 ha É) Népesítési szerkezet: polikultúra (ponty dominancia) Népesítési sűrűség. I.nyaras: db/ha II.nyras : db/ha

7 II.Intenzív ponty-monokulturás rendszer (Öreglak) H A L A S Í T Á S Kihelyezés t/ha Lehalászás t/ha Hozam t/ha 1. h a l a s t ó ( 19 h a ) P2 1,32 3,40 2,08 2. h a l a s t ó ( 4 h a ) P2 2,5 7,54 5,05 3. h a l a s t ó ( 2, 5 h a ) P2 2,0 6,54 4,54 TA K A R M Á N Y O Z Á S Vegyes gazdasági takarmány t/ha Táp t/ha FCR 1. h a l a s t ó ( 19 h a ) 2,578 2,818 2,6 2. h a l a s t ó ( 4 h a ) 4,453 7,903 2,4 3. h a l a s t ó ( 2, 5 h a ) 3,768 8,132 2,6 T Ó K E Z E L É S E K Klórmész kg/ha 1. h a l a s t ó ( 19 h a ) 7,9 2. h a l a s t ó ( 4 h a ) h a l a s t ó ( 2, 5 h a ) 116

8 I. Vízminőség Halobitás ph: Az ivadéknevelő tavakban a legnagyobb mértékű a ph ingadozása és e tavakra jellemzőek a magas ph értékek is. Megfelelő tókezelési eljárások (meszezés, klórmeszezés, rézgálic felhasználás, mészkőpor stb.) alkalmazása szükségszerű (pl. halélettani okok)

9 ph ph A ph változása a halastavakban, V.5. 9,5 8,50 2.V.9. 3.M.2. 9,0 8, M.5. 8,5 5.M M.7. 8,0 7, F.1. 8.F.2. 7, F.3..I I I.9. 7,0 N = A vizsgált halastavak , tó 2.tó 3.tó Vizsgált víztér Befolyó víz(árok)

10 Fajlagos vezetőképesség( összes ion-koncentráció) : az egyes tavakban csak kis mértékben növekedett a tenyészidőszak során csapadék-szegény időjárás esetén sem, nagymértékű bekoncentrálódás a tavakban nem figyelhető meg. A vizsgált tavakban a fajlagos vezetőképesség 190 és 780 mikros/cm értékek között változott, tehát összességében megfeleltek a halastavakra kialakított határértékeknek. A Balaton melletti (F.1.,F.2.,I.2.,I.8.) tavakban szignifikánsan (P<0,0001) magasabb a vezetőképesség, mint a másik két üzemegység tavaiban. E halastavak közötti különbség oka: rendszeres vízpótlás az üzemi vízszínt biztosítására megtörténik e vagy sem. (Keleti- Bozót, illetve Balaton, - Tetves-patak)

11 Fajlagos vezetőképesség (mikros/cm) A fajlagos vezetőképesség változása a halastavakban 1.V ,00 2.V.9. 3.M.2. 4.M.5. 5.M ,00 600,00 6.M F ,00 8.F F ,00.I.2. N = I.8. A vizsgált halastavak 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok) 12.I.9.

12 Trofitás A szervetlen növényi tápanyagok (N és P formák) meghaladták a halastavakra termelésbiológiai szempontból meghatározott határértékeket : -szervetlen N (ammónia-ammónium-n, nitrit-n, nitrát- N) mennyisége meghaladta az 1,1 mg/dm3 -az oldott reaktív foszfát-p 0,15 mg/dm3 -a tavak vizének lúgossága 2,1-7,7 mmol/dm3 közötti Ezért a tenyészidőszakban a primer produkció szempontjából tápanyag limitáció nem volt, annak ellenére, hogy a tavakban semmiféle tápanyagpótlás nem történt ( műés szervestrágyázás).

13 Ammónia-ammónium-N mg/dm3 Az ammónia-ammónium-n változása a halastavakban 1,6 1,00 1.V.5. 2.V.9. 3.M.2. 4.M.5. 1,4 1,2 1,0 0,80 0,60 5.M.6.,8 0,40 6.M.7.,6 7.F.1.,4 0, F.2.,2 9.F.3. N = ,00.I.2. A vizsgált tavak 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok) 11.I I.9.

14 Nitrát-N mg/dm3 A nitrát-koncentráció változása az intenzív halastórendszerben A nitrát-n (mg/dm3) változása a vizsgált vízterekben 2, ,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, ápr 27.máj 27.jún 27.júl 27.aug 27.szept ,50 1,00 0,50 0,00 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok)

15 Szaprobitás-trofitás Pearson korreláció Szignifikancia KOI a-klorofill 0,870 0,01 a-klorofill - átlátszóság -0,531 0,01 KOI - átlátszóság ,01

16 klorofill-a mg/m3 A kémiai oxigénigény és az a-klorofill változása a halastavakban N = N = A vizsgált tavak A vizsgált tavak

17 Secchi-átlátszóság cm Secchi-átlátszóság (cm) Ammónia-ammónium-N mg/dm3 KOI ps mg/dm3 A kémiai oxigénigény, az ammónia-ammónium-n és az Secchi-átlátszóság változása intenzív halastórendszerben A KOI ps (mg/dm3) változása a vizsgált vízterekben 30, ,00 20,00 15,00,00 5, ápr 27.máj 27.jún 27.júl 27.aug 27.szept 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok) Az ammónia-ammónium-n (mg/dm3) alakulása a vizsgált vízterekben 1,00 0,80 1 0,60 0,8 1 0,40 0,6 2 0, ,4 3 0,00 0, ápr 27.máj 27.jún 27.júl 27.aug 27.szept 4 1.tó 2.tó 3.tó Befolyó víz(árok) Vizsgált víztér 45,00 A Secchi-átlátszóság (cm) változása a vizsgált halastavakban 40, tó 2.tó 3.tó 35,00 30,00 25, ,00 Mintavételek száma 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó

18 ZOOPLANKTON vizsgálatok KVALITATÍV VIZSGÁLATOK: II. Vízbiológia A kvalitatív vizsgálatok célja elsősorban a halastavak vízminőségének jellemzése és monitoring alapján a változások (pl.szukcessziós folyamatok) analizise, valamint a halastavak termelésbiológiai állapotának jellemzése, a produkciós biológiai vizsgálatokhoz szükséges alapadatok gyűjtése. A halastavakban a vizsgálati időszak alatt 63 Rotatoria, 29 Cladocera és 14 Copepoda taxont találtunk. Az előforduló taxonok döntő többsége euriök, kozmopolita (Illies,1978), melyek Magyarország vizeiben általánosan elterjedtek. Figyelemre méltó néhány ritka, hazai halastavakban eddig még meg nem talált taxon rendszeres, nagy egyedszámban való előfordulása :Brachionus diversicornis f. homoceros Wierzejski, Brachionus forficula f. forficula Wierzejski A biológiai indikáció alapján (Lannan et al.,1986;gulyás,1998) a taxonok többsége - mezoszaprób és -mezoszaprób (poliszaprób), valamint mezo-eutróf, eu-politróf vízminőséget jelez. A fajösszetétel tavon belüli átalakulása a tenyészidőszakban jelzi a tápanyag dúsulási folyamatot.

19 Vizsgálataink alapján megállapítható (Ruttkay/1978/adataival megegyezően), hogy a ponty monokultúrás tavakban ( P1 és P2 is) a Bosmina- Cyclopoida adult dominancia jellemző. Az ivadéknevelő tavakban a tavaszi Daphnia pulex, D. magna dominanciát junius végétől a Moina-Bosmina-Cyclopoida juvenilis vátja fel. - mind monokultúrás, mind polikultúrás halastavi rendszerekben a domináns szervezetek a Cyclopoida taxonok az előfordulási gyakoriság alapján. - polikultúrás halastavi rendszerekben csökken a Daphnia, Diaphanosoma és néhány Rotatoria taxon, de jelentősen nő a Moina, Ceriodaphnia, Bosmina, Calanoida, valamint a Brachionus taxonok jelentősége- kisebb testméret!!! - a halnépesítési sűrűség csökkenése a legnagyobb mértékben a Calanoida taxonok előfordulási gyakoriságát növeli meg.

20 A ZOOPLANKTON KVANTITATÍV VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI A kvantitatív vizsgálatok célja halastavakban elsősorban az optimális takarmányozási technológia kialakítása, a természetes hozam növelése. Következésképpen halastavi rendszerekben a halak által hasznosítható zooplankton tömegének és időbeli változásának meghatározása alapvető fontosságú, ezért az egy-, két-, háromnyaras halakat nevelő tavak esetén 500 µm feletti mérettartományú zooplankton állomány tömegét számoltuk, rendszertani hovatartozás nélkül. A domináns taxonok a biomassza alapján: Bosmina longirostris, Daphnia longispina, D. cucculata, Moina sp.-k, Cyclopoida és Calanoida adult taxonok. Az opimális zooplankton biomassza Donászy szerint 290 kg/ha. A zooplankton biomassza változását a kihelyezett halállományok fogyasztásán kívűl a más tényezők pl. felszaporodott zooplanktont fogyasztó halpopulációk (pl razbóra), vagy más környezeti ( abiotikus és/vagy biotikus) tényezők okozzák. A zooplankton állomány növekedését a ragadozóhal telepítésével növelni lehet. BIOMANIPULÁCIÓ: top-down hatás!

21 Szeszton ml/ 0 dm3 Ülepített szeszton ml/0 dm3 Zooplankton kg/ha Hasznosítható zooplankton kg/ha A zooplankton biomasszájának változása a halastavakban A hasznosítható zooplankton mennyisége az irmapusztai halastavakban Mintavételek sorszáma I.2. I.8. I.9. A hasznosítható zooplankton mennyisége a varászlói halastavakban Mintavételek sorszáma V.5. V.9. Az ülepített szeszton mennyiségének változása az irmapusztai halastavakban A varászlói halastavak ülepített szeszton mennyisége Mintavételek sorszáma Mintavételek sorszáma Mv: V.18.-IX.26. I.2. I.8. I.9. V.5. V.9.

22 Szeszton ml/0 l Zooplankton kg/ha A zooplankton biomasszájának változása az intenzív halastórendszerben Az ülepített szeszton változása a halastavakban A hasznosítható zooplankton mennyiségének változása a vizsgált halastavakban Mintavételi 1. 2 időpont 3 4 Mintavételi időpont 3. 4.

23 III. A tóiszap vizsgálatok átlageredményei A vizsgált tavak V.5. V. 9. S. 4. S. 5. F. 1. F. 2. F. 3. I. 2. I. 8. I. 9. Szárazanyagtartalom Szervesanyagtartalom % 22,6 36,2 25,0 50,2 19,8 21,2 21,8 32,1 19,0 20,9 0 % szárazanyagra vonatkoztatva % 17,5 12,9 24,0 9,8 39,1 38,1 34,3 15,1 28,0 28,5 Nitrogén % 0,89 0,66 1,28 0,37 1,84 1,75 1,79 1,18 1,43 1,24 Foszfor g/kg 1,27 1,18 2,63 1,85 1,03 0,99 0,87 1,76 0,83 0,89 Kálcium g/kg 86,8 58,5 9,6 27,6 176,7 202,9 232,4 148,0 97,2 98,7 Magnézium g/kg 5,7 6,3 4,8 3,4 9,1 11,1,8,5 11,1,9 Nátrium g/kg 0,50 0,44 0,40 0,16 0,33 0,36 0,39 0,50 0,39 0,40 Kálium g/kg 1,8 2,2 0,9 0,9 0,7 0,9 1,1 1,7 1,3 1,3 Mangán mg/kg 571,7 841,0 540,1 269,7 428,3 321,7 408,1 620,3 334,6 385,8 Réz mg/kg 8,7 8,0 16,5 7,5 11,5 9,5 11,8 14,2 9,2 11,1 Cink mg/kg 49,1 66,9 52,1 15,0 32,6 28,7 32,1 61,9 37,3 39,9 Vas mg/kg

24 A tóiszap vizsgálatok eredményei A tóiszap, mint P csapda működik és a jelentős mennyiségű szerves anyagban nagy a C és N aránya Az adatok alapján az iszapban jelentős - hektáronként cm-s iszaprétegben több száz kg-nyi - nitrogén és foszfor mennyiség van (valószínűleg zömben szerves kötésben), ezért megfelelő feltárási, hasznosítási eljárások a tápanyagpótlás legkézenfekvőbb megoldásai lehetnek. Különösen így van ez a Balaton, mint kiemelt vízminőség-védelmi terület közelében, ahol másfajta ( pl. szerves vagy műtrágyázás) beavatkozások nem lehetségesek A felső iszapréteg tápanyag-, makro- és mikroelem tartalma lényegesen nagyobb a tőzegénél. A kitermelt iszap és a szerkezetet adó tőzeg megfelelő arányban történő együttes értékesítése kiváló talajjavító termék, aminek értékesítése jelentős árbevételt jelenthet. A tőzeges tavak esetében, valamint a tavak öregedésével (szukceszió) az anaerob folyamatok kialakulása gyakori jelenség. Ennek megakadályozására tó és tófenék kezeléseket, sajátos vízkormányzást kell végrehajtani.

25 IV. A halastavakról elfolyó vizek minősége: környezetvédelmi szempontok-halászati szempontok A halastavakról az elfolyó vízzel jelentős mennyiségű növényi tápanyag távozik, ami környezetvédelmi (pl. a Balaton eutrofizálódása) és gazdasági (pl. a természetes hozam növelése) szempontból is a vízforgalom, a vízkormányzás lehetőségeinek átgondolását, a víztakarékos technológiák kialakítását teszi szükségessé. A tógazdasági technológia során a természetes hozam növelése csak eutróf körülmények között lehetséges. A halastavakról elfolyó víz KOI és a-klorofill tartalma meghaladja a befogadókra meghatározott határértéket. Az elfolyó vízben számos olyan anyag van, amely nem a haltenyésztési technológia során keletkezik (pl. tőzeges tavak huminanyagai) és sok formált szerves anyag (pl.fito-, és zooplankton szervezetek), amik a módszerből fakadóan (savas roncsolás) jelentős mértékben megnövelik a víz oxigénfogyasztását. Mindebből fakadóan egy a halászati szempontokat szem előtt tartó intenzív tógazdasági technológia a szigorú környezetvédelmi előírásokat nem tudja betartani. Ezért a tógazdaságokat rendszeresen megbüntetik. Ugyanakkor azonban nem lehet összehasonlítani a halastavakról elfolyó vizet pl. a kommunális szennyvízzel. Másképpen megfogalmazva, ha a halastavakból azonnali élelmezési célra lehet a halat piacra dobni, de az a közeg, amiben ezt a terméket előállították szennyvíznek minősül?? Az utóbbi években a csapadékszegény időjárás miatt a tenyészidőszakban alig van elfolyó víz, a Balatonba gyakorlatilag az idegforgalmi időszak után az őszi lehalászások idején jut halastóvíz. A halastavi eredetű tápanyag-terhelés tehát nem folyamatos, a többi más eredetű szennyezéshez képest (légköri ülepedés, szennyviz-kibocsátás, természetes befolyó vizek, erózió, kommunális terhelés) lényegesen kisebb mértékű. Az utóbbi időben a tápanyagpótlás (mű- és szervestrágyázás) nem engedélyezett.

26 Halastó jele Elfolyó szervetlen-n kg/ha (.000 m3) Elfolyó szervetlen-p kg/ha(.000 m3) V.5. 13,8 2,7 V.9. 9,9 0,4 F.1. 15,9 3,6 F.2. 16,7 3,3 F.3. 16,4 3,2 I.2. 14,5 21,1 (!) I.8. 12,6 1,9 I.9. 15,3 2,1 Intenzív 1. 11,4 1,3 Intenzív 2. 11,1 1,4

27 Természetvédelmi aspektusok Természetvédelem ++élőhelyek Természetvédelem tájidegen fajok busa halászati érdekek Természetvédelem + horgászati érdekek (amur) tókezelés- víznövény hasznosítás

28 Lápok vizsgálata a Balaton déli vízgyűjtőjén A lápok jelentős szerepet játszottak a Kárpát-medence vízháztartásának és éghajlatának kialakításában. Napjainkban a lápok állapota kedvezőtlenül változott elsősorban a lecsapolások, a csapadékszegény periódusok, az eutrofizáció és a környezetszennyezés miatt. Ezek a vizes élőhelyek a szukcessziós folyamat részeként rendkívül érzékenyen reagálnak a környezet változásaira. Magyarországon a lápok 1997 óta védelem alatt állnak. A Balaton déli vízgyűjtőjén nagy területeken találhatók lápos területek. A kutatásra kijelölt ex lege lápok hidrobiológiai állapotáról kevés adat áll rendelkezésre. A Nagyberek és Fonyód-Ordacsehi lápos területein ben végeztünk előzetes vizsgálatokat, melyeket 2013-ban a TÁMOP pályázat keretében tovább folytatjuk. E lápok speciális élőhelyek, melyeknek természetvédelmi jelentősége nagy, ugyanakkor akár társadalmi konfliktus alakulhat ki csapadékos időjárás esetén, amikor a barna vizeket vagy berekvizeket vagyis a huminanyagot tartalmazó vizeket el kell vezetni a Balatonba, mint befogadóba. A berekvizek átemelése szükséges a Balatonba azért, hogy a vízszínt emelkedésből következően a környező településeken található ingatlanokban és más vagyontárgyakban a kártételt megakadályozzák, vagy az idegenforgalommal kapcsolatos problémákat (pl. strandokon) elkerüljék. Mindezekből következően a lápok vizsgálata nem csupán környezet-, és természetvédelmi szempontból, hanem társadalmi szempontból is rendkívül fontos.

29 Célkitűzések Természetvédelmi szempontból értékes lápterületek biológiai vízminőségének és a vízminőség szezonális változásának vizsgálata. A zoológiai kutatásaink célja az állapotfelmérés elvégzése, a biomonitoring elkezdése és a biodiverzitás összehasonlító elemzése a kijelölt vizes élőhelyeken. A faunisztikai adatgyűjtésen kívül az egyes taxonok denzitását, diszperzióját, populációdinamikáját vizsgáljuk. Ezen adatok hozzájárulnak e területek természetvédelmi értékeléséhez és kezelésének fejlesztéséhez. A zoológiai kutatások során a vízterek zooplankton (Rotatoria, Cladocera, Copepoda) faunájának vizsgálata

30 Vízminőségvizsgálatok Mintavételi helyek: Nagyberek-Fehérvízi-láp: A: csatorna, lebegő hínár és nyílt víz (Fehérvíz A) B: nádas-sásos (Fehérvíz B) C: füzes (Fehérvíz C) Baláta-láptó:(Kontroll terület) A: nyílt víz a láptó keleti oldalán (Baláta A) B: nádas-zsombékos (Baláta B) C: égerláp-lápcserjés (Baláta C) Ordai-,Csehi- és Zardavári-berek: A: Ordai-berek: nyílt víz, lebegő hínár, nádas-gyékényes előtt (OZCS-B A) B: Zardavári-berek: nyílt víz, lebegő hínár, nádas előtt (OZCS-B B) C: Csehi-berek: csatorna, nyílt víz (OZCS-B C)

31

32

33

34 ph Halobitás A ph változása a vizsgált lápokban Nagyberek-Fehérvíziláp Baláta Ordai-Zardavári- Csehi-berek 0 min átlag max

35 Fajlagois vezetőképesség mikros/cm A fajlagos vezetőképesség változása a vizsgált lápokban min. átlag max Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-Zardavári-Csehiberek

36 mg/dm3 A fő kationok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben Kalcium Magnézium Nátrium Kálium 20 0 Baláta Nagyberek- Fehérvíziláp Ordai-, Zardavári-, Csehiberek

37 A fő anionok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben CO32- mg.dm³ HCO3- mg.dm³ Cl- mg.dm³ SO42- mg.dm³ 0 0 Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-, Zardavári-, Csehi-berek

38 mg/dm3 A fő kationok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben A fő anionok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben Kalcium Magnézium Nátrium Kálium CO32- mg.dm³ HCO3- mg.dm³ Cl- mg.dm³ SO42- mg.dm³ Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-, Zardavári-, Csehi-berek Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-, Zardavári-, Csehi-berek

39 Anorgankus -N mg/dm3 PO4-P mg/dm3 Trofitás Az anorganikus-n változása a vizsgált lápokban Ai oldott reaktív foszfát-p változása a vizsgált vízterekben min. átlag max Baláta 0,8 0,6 0,4 0,2 0 min átlag max Baláta Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek

40 a-klorofill mg/m3 Trofitás A klorofill-a koncentráció változása a vizsgált vízterekben Baláta 50 0 min. átlag max Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek

41 KOI p mg/dm3 Szaprobitás A KOI változása a vizsgált vízterekben min átlag max Baláta Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek

42 A vizsgált vízterek vízminőségének osztályozása A vizsgált víztér Víztípus Vízminősé gi fokozat Nagyberek-Fehérvízi-láp Halobitás Trofitás Szaprobitás Baláta-láptó béta-alfa oligohalobikus oligo-meyohalobikus mezotrófikus eu-politrófikus alfa-béta-mezoszapróbikus poliszapróbikus Halobitás béta-oligohalobikus 1 Trofitás Szaprobitás Ordai-, Zardavári-, Csehiberek mezotrófikus eu-politrófikus alfa-béta-mezoszapróbikus poliszapróbikus Halobitás Trofitás Szaprobitás alfa-oligohalobikus oligo-mezohalobikus mezotrófikus eutrófikus alfa-mezoszapróbikus poliszapróbikus

43 A zooplankton fajszám alakulása a vizsgált lápok egyes mintavételi helyein Nagyberek- Fehérvízi-láp Baláta-láptó Ordai- és Zardavári-Csehiberek Mintavételi helyek A B C A B C A B C Rotatoria Cladocera Copepoda

44 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

45 Az oldott reaktív foszfát-p változása a halastavakban 1.V.5. 1,4 2.V.9. 3.M.2. 1,2 1, M.5.,8 5.M.6.,6 6.M.7.,4 7.F.1., F.2. 0, F.3. -,2 N = I.2. A vizsgált tavak 11.I I.9.

46 Szaprobitás-trofitás A kémiai oxigénigény (KOIsMn) valamennyi tóban tavasztól őszig, az egyes tavakban eltérő mértékben, fokozatosan növekedett. Júliustól valamennyi tóban meghaladta a halastavakra megadott határértékeket. Ennek ellenére a legtöbb vizsgált tóban jelentős mértékű halpusztulás nem volt. A KOI emelkedéséhez az is hozzájárul, ha nem lehet tartani az üzemi vízszintet. Ekkor az élettér beszűkülése, a halak által átmozgatott tóiszap (üledék)-víz interakciók miatt és más tényezők (l. fito-, és zooplankton oxigénfogyasztása) miatt hajnali oxigénhiány alakulhat ki. A legnagyobb KOI változás az ivadéknevelő tavakban van (Vízvirágzások kialakulása) Az igen magas KOI értékeket a fitoplankton mellett a szél miatt felkeveredő tőzeges iszap is okozhatja (pl. fonyódi tavak) A fitoplankton mennyiség (a-klorofill ) : A KOI változásához hasonlóan az ivadéknevelő tavakban a legnagyobb mértékű a növekedés a rendszeresen kialakuló vízvirágzások miatt, de halnépesítési szerkezet (polikultúra) és sűrűség is befolyásolja. Termelésbiológiai szempontból az irodalmi adatok szerint mg/m3 (átlagosan 150 mg/m3 ) a-klorofill koncentráció a megfelelő.

47

48

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája

Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája Natura Somogyiensis 17 77-82 Ka pos vár, 2010 Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi Tanszék, Kaposvár H-7400 Kaposvár,

Részletesebben

Imre2, Varga LászlL. szló2. 038. HAKI NAPOK, 2014. május m

Imre2, Varga LászlL. szló2. 038. HAKI NAPOK, 2014. május m Ponty monokultúrás s tógazdt gazdálkodás s hatása a zooplankton kvalitatív és s kvantitatív összetételére. Körmendi Sándor1, S MátéM Zoltán2, MátéM Imre2, Varga LászlL szló2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár A tavi ivadék előnevelés technológiája Keltetőházi lárva előállításra

Részletesebben

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Horváth Zsófia 1 Vad Csaba Ferenc 1,2 - Vörös Lajos 3 Boros Emil 4 1

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Natura Somogyiensis 9 131-140 Kaposvár, 2006 Somogy megyei lápok hidroökológiai vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Ökológiai Munkacsoport, Kaposvár H-7400 Kaposvár, Guba Sándor

Részletesebben

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt. A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály

Részletesebben

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Népesítési szerkezet. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs

Népesítési szerkezet. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Népesítési szerkezet Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Hal telepítések, népesítés Szabályszerűségek Vizek tulajdonságai Biológia Táplálék láncok, hálózatok Cél Biomanipuláció Termelés Táplálék láncok,

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata

A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata Natura Somogyiensis 24 31-46 Ka pos vár, 2014 A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Természetvédelmi és

Részletesebben

VITUKI Nonprofit Kft. Budapest 2. Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest 3. Szent István Egyetem, Gödöllő.

VITUKI Nonprofit Kft. Budapest 2. Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest 3. Szent István Egyetem, Gödöllő. Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (29) 32:135-145 ISBN 978-963-712-3-5 HAKI 29 Különböző horgásztavak Cladocera állományának összehasonlítása Zsuga Katalin 1, Kása Melinda 2, Pekli

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1323/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó

Részletesebben

AMARKAZI VÍZTÁROZÓ 2015. OKTÓBER16.-ÁN VÉGZETT HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS ÉS VÍZMINŐSÉG ELEMZÉSEREDMÉNYEI MARKAZ

AMARKAZI VÍZTÁROZÓ 2015. OKTÓBER16.-ÁN VÉGZETT HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS ÉS VÍZMINŐSÉG ELEMZÉSEREDMÉNYEI MARKAZ AMARKAZI VÍZTÁROZÓ 2015. OKTÓBER16.-ÁN VÉGZETT HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS ÉS VÍZMINŐSÉG ELEMZÉSEREDMÉNYEI MARKAZ 2015 AVisontai Erőmű és Bánya Dolgozóinak Horgász Egyesületével fennálló szakmai szerződés értelmében

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Az ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízmûvek Zrt. Központi Laboratórium (3700 Kazincbarcika, Tardonai út

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h

2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h Tiszanána " Minta beazonositó száma Minta beazonositó száma 2003 ÉV ADATOK 2009 ÉV ADATOK 6/2009 h Jelen táblázat mellékletét képezi a (v 14 )rendelet L sz, minta felszín 2 sz minta felszín Határérték

Részletesebben

A biológiai vízminőség és az algák kapcsolata

A biológiai vízminőség és az algák kapcsolata A biológiai vízminőség és az algák kapcsolata A vízminőség, biológiai vízminőség, vízminőség és algák kapcsolatrendszerét Felföldy és Kis-Keve munkái alapján tárgyaljuk. Felföldy a 70-es években a biológiai

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT11397/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség

Részletesebben

KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121

KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121 KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121 Natura Somogyiensis 10 121-126 Kaposvár, 2007 Zooplankton vizsgálatok gemenci vizes élõhelyeken KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek

Részletesebben

Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata

Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata Ph.D. értekezés tézisei Mátrai Ildikó Témavezető: Dr.

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata Integrált szemlélető program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT11397 számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium 3 (8360 Keszthely, Csík

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1323/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1323/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1323/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Az Effektív Mikroorganizmusok (EM) hatása a halastavi környezetre

Az Effektív Mikroorganizmusok (EM) hatása a halastavi környezetre Az Effektív Mikroorganizmusok (EM) hatása a halastavi környezetre Hegyi Árpád, Mészáros Erika, Trenovszki Magdolna, Lefler Kinga Katalin, Lugasi Andrea, Egyed Imre, Hidas András, Urbányi Béla HAKI napok

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS

A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS Az állásfoglalás a halászattal foglalkozó 2009. szeptember 10-én megrendezett tematikus fórum, az FVM-mel és a HALTERMOSZ

Részletesebben

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezetés Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék 2 Jászkiséri Halas Kft.

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezetés Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék 2 Jászkiséri Halas Kft. Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:5-18 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Hozamcsökkenő energiatorlódások a halastavi ökoszisztémákban Horváth László 1, Béres Beatrix

Részletesebben

Tógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban

Tógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban Tógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban Puskás Nándor vezérigazgató Hortobágyi Halgazdaság Zrt. XIV. Nemzetközi Tiszai HalfeszDvál A magyar halászat vidékformáló ereje konferencia

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

Vinasse +P szakmai ismertető anyag

Vinasse +P szakmai ismertető anyag Vinasse +P szakmai ismertető anyag Vinasz avagy Vinasse, szerves trágya A vinasz a szeszgyártás során keletkező tisztán növényi eredetű anyag, amely koncentrált és azonnal felvehető formában tartalmazza

Részletesebben

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA) Kutatók és termelők együtt az ágazatfejlesztés lendületvételéért II. MASZ Szakmai Fórum, 2012. március 2. Debrecen Az akvakultúra egy újra felfedezett változata az Integrált Multitrofikus Akvakultúra (IMTA)

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

A felszín alatti vizek

A felszín alatti vizek A felszín alatti vizek geokémiai jellemzői a sörfőzésben Hágen András Újvárosi Általános Iskola. 6500, Baja. Oltványi u. 14. hagen13@freemail.hu Tartalom Bevezetés; A sörfőzéshez felhasznált felszín alatti

Részletesebben

A kistérségi terület a 37/3. Fehértó-Majsai belvízöblözet területét érinti.

A kistérségi terület a 37/3. Fehértó-Majsai belvízöblözet területét érinti. 1 Vízrendezési Adatok és Értékelésük 33. Dongér-Kecskeméti, 34. Dongér-Halasi, 37. Algyői. A belvízrendszerek területén a vizek összegyűjtését a magán, önkormányzati, társulati és állami csatornák, főcsatornák

Részletesebben

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer

Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként. Vizsgálat típus. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer. membránszűréses módszer I-4 2-02 F07 v4 Laboratóriumi vizsgálati díjak vizsgálattípusonként MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK Coccus szám coliformszám coliformszám szennyvíz többcsöves 2 700 3 429 Endo szám Escherichia coli szám Escherichia

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály VKI szempontú monitorozás Magyarországon Zagyva Andrea andrea.zagyva@vm.gov.hu Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Felszíni vizes monitoring-rendszer 1960-as évek-2005: a monitoring-hálózat

Részletesebben

2. KIS-BALATON ANKÉT

2. KIS-BALATON ANKÉT 2. KIS-BALATON ANKÉT Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről SUB Göttlngen 206 483 945 97B5071 Szerkesztette: POMOGYI PIROSKA Keszthely, 1996. szeptember

Részletesebben

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1024/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1024/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1024/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Üzemviteli Igazgatóság Vegyészeti Főosztály Vegyészeti

Részletesebben

Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein. Lupócz Zoltán

Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein. Lupócz Zoltán Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein Lupócz Zoltán Bevezetés Trágyának nevezzük azokat a szerves és szervetlen anyagokat, amellyel az elhasznált növényi anyagokat pótoljuk, ill. a talaj termőképességét

Részletesebben

Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi esettanulmányai

Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi esettanulmányai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Fenntartható technológiák a haltermelésben a SustainAqua projekt külföldi ai Kerepeczki Éva, Gál Dénes és Bardócz Tamás

Részletesebben

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI Mitől lesz valami intenzív? Intenzifikáció lehetőségei: Takarmányozás Polikultúra Telepítési sűrűség fokozása Vegyes kihelyezés Levegőztetés Vízcsere Extenzív félintenzív -

Részletesebben

A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok

A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok Organikus rizsföldek többfunkciós hasznosítása halivadék neveléssel Jancsó Mihály 1, Izsó Lajos 2, Demény Ferenc 3, Buza Eszter 3, Gyalog Gergő 4,

Részletesebben

Szerves trágyázás. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs

Szerves trágyázás. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Szerves trágyázás Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Termőképesség Bruttó hozam 1 ha-ra vetített összes halmennyiség egy szezonban Kihelyezési tömeg A szezon elején a tóba kihelyezett halállomány tömege

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) intenzív termelése a Szarvas-Fish Kft.-nél Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57. A Szarvas-Fish Kft-t 1993-ban

Részletesebben

Abonyi Üzemigazgatóság, szennyvíz ágazat Abony, szennyvíztisztító telep

Abonyi Üzemigazgatóság, szennyvíz ágazat Abony, szennyvíztisztító telep 2014. december 16.-án a hivatalos, előírt mintavétel adatai a következők: Abonyi Üzemigazgatóság, szennyvíz ágazat Beérkezés dátuma: 2014.12.16. Kód 14-820/17 14-820/18 Abony, 1.sz. végátemelő 2014.12.16.

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc. A 2000/60/EK VKI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS, A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÍTÉSÉVEL ÉS JELLEMZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, A FELSZÍNI

Részletesebben

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Kémiai vizsgálati eredmények átlagértékei. Vizsgált komponens Mértékegység Átlagérték Határérték**

Kémiai vizsgálati eredmények átlagértékei. Vizsgált komponens Mértékegység Átlagérték Határérték** Ivóvízhálózati eredmények 2014. július. Szabad aktív klór mg/l 0,39 - Összes aktív klór mg/l 0,44 - ph - 7,49 >6,50 és

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben