A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata"

Átírás

1 A Balaton déli vízgyűjtőjén található vizes élőhelyek hidrobiológiai vizsgálata Dr. Körmendi Sándor Tszv.egyetemi docens Kaposvári Egyetem Természetvédelmi Tanszék MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, július 3-5

2 Bevezetés Aktualitás: A Balaton vízminőséggel és vízmennyiséggel összefüggő problémái Szoros összefüggés a vízgyűjtő területtel EU VKI vízgyűjtő-gazdálkodási tervek Kutatási téma célja: A Balaton déli vízgyűjtőjének vizsgálata (TÁMOP) Ezen belül egyik kutatási terület a vizes élőhelyek (lápok, víztározók, halastavak, kisvízfolyások hidro-hal és halászatbiológiai vizsgálata

3 Problémák-Kérdések Halászat-horgászat érdekei Környezet-, és természetvédelmi szempontok, érdekek Halászat: - Hidrobiológia: a haltermelés számára megfelelő vízminőség vízbiológia a természetes hozam növelése gazdaságos haltermelés kialakítása ( 60-40% természetes takarmányozási hozam ), - Tóiszap: P-csapda, tápanyagforgalmi, halélettani kérdések Vízminőség-változás és vízmennyiség kérdések (Balaton- vízpótlás (tározás), tápanyagvisszatartás vízmennyiségi kérdések közötti problémák (alacsony vízállás esetén, vízpótlás halastavakban, de a kisvízfolyások kiapadása-kényszer lehalászások Környezetvédelem: elfolyó vizek minősége (idegenforgalom-turizmus, hatások a Balatonra), szennyvízkibocsátás? Természetvédelem: ++élőhelyek tájidegen fajok busa-halászati érdekek, + horgászati érdekek (amur) tókezelés- víznövény-hasznosítás

4 A vizsgálatok célkitűzései HIDROBIOLÓGIAI KUTATÁSOK Vízminőség vizsgálatok Tóiszap vizsgálatok Vízbiológiai kutatások: Vízbakteriológia Fitoplankton Zooplankton: Kvalitatív és kvantitatív analizis Állapotfelmérés, Biomonitoring Testanyag, aminosav összetétel A halak számára optimális vízminőség kialakítása és az elfolyó vízzel szemben támasztott környezetvédelmi igények kielégítése (tókezelési eljárások) A halastavak termelésbiológiai állapotának meghatározása A halak számára hasznosítható táplálékkészlet meghatározása A természetes hozam fokozásának egyéb lehetőségei

5 A vizsgálatok célkitűzései Népesítési sűrűség, népesítési szerkezet és korosztály megváltoztatásának hatásai ökológiai és ökonómiai szempontból Integrált halgazdálkodás lehetőségei Környezetkímélő vízkészletgazdálkodás kialakítása Környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás kialakítása

6 ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgált tórendszerek bemutatása I. Hagyományos tógazdasági technológia Fonyód-Zardavári F.1 (42 ha T), F.2 (48 ha T), F.3. (43 ha É) Balatonlelle-Irmapusztai I.2 (25 ha I), I.8 (71 ha T), I.9 (69 ha P), Varászlói V.5 (65 ha É), V.9 (23 ha I), Mórichelyi (Kontroll tavak) M.2. (22 ha I), M.5 (52 ha T), M.6. (35 ha É), M.7. (80 ha É) Népesítési szerkezet: polikultúra (ponty dominancia) Népesítési sűrűség. I.nyaras: db/ha II.nyras : db/ha

7 II.Intenzív ponty-monokulturás rendszer (Öreglak) H A L A S Í T Á S Kihelyezés t/ha Lehalászás t/ha Hozam t/ha 1. h a l a s t ó ( 19 h a ) P2 1,32 3,40 2,08 2. h a l a s t ó ( 4 h a ) P2 2,5 7,54 5,05 3. h a l a s t ó ( 2, 5 h a ) P2 2,0 6,54 4,54 TA K A R M Á N Y O Z Á S Vegyes gazdasági takarmány t/ha Táp t/ha FCR 1. h a l a s t ó ( 19 h a ) 2,578 2,818 2,6 2. h a l a s t ó ( 4 h a ) 4,453 7,903 2,4 3. h a l a s t ó ( 2, 5 h a ) 3,768 8,132 2,6 T Ó K E Z E L É S E K Klórmész kg/ha 1. h a l a s t ó ( 19 h a ) 7,9 2. h a l a s t ó ( 4 h a ) h a l a s t ó ( 2, 5 h a ) 116

8 I. Vízminőség Halobitás ph: Az ivadéknevelő tavakban a legnagyobb mértékű a ph ingadozása és e tavakra jellemzőek a magas ph értékek is. Megfelelő tókezelési eljárások (meszezés, klórmeszezés, rézgálic felhasználás, mészkőpor stb.) alkalmazása szükségszerű (pl. halélettani okok)

9 ph ph A ph változása a halastavakban, V.5. 9,5 8,50 2.V.9. 3.M.2. 9,0 8, M.5. 8,5 5.M M.7. 8,0 7, F.1. 8.F.2. 7, F.3..I I I.9. 7,0 N = A vizsgált halastavak , tó 2.tó 3.tó Vizsgált víztér Befolyó víz(árok)

10 Fajlagos vezetőképesség( összes ion-koncentráció) : az egyes tavakban csak kis mértékben növekedett a tenyészidőszak során csapadék-szegény időjárás esetén sem, nagymértékű bekoncentrálódás a tavakban nem figyelhető meg. A vizsgált tavakban a fajlagos vezetőképesség 190 és 780 mikros/cm értékek között változott, tehát összességében megfeleltek a halastavakra kialakított határértékeknek. A Balaton melletti (F.1.,F.2.,I.2.,I.8.) tavakban szignifikánsan (P<0,0001) magasabb a vezetőképesség, mint a másik két üzemegység tavaiban. E halastavak közötti különbség oka: rendszeres vízpótlás az üzemi vízszínt biztosítására megtörténik e vagy sem. (Keleti- Bozót, illetve Balaton, - Tetves-patak)

11 Fajlagos vezetőképesség (mikros/cm) A fajlagos vezetőképesség változása a halastavakban 1.V ,00 2.V.9. 3.M.2. 4.M.5. 5.M ,00 600,00 6.M F ,00 8.F F ,00.I.2. N = I.8. A vizsgált halastavak 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok) 12.I.9.

12 Trofitás A szervetlen növényi tápanyagok (N és P formák) meghaladták a halastavakra termelésbiológiai szempontból meghatározott határértékeket : -szervetlen N (ammónia-ammónium-n, nitrit-n, nitrát- N) mennyisége meghaladta az 1,1 mg/dm3 -az oldott reaktív foszfát-p 0,15 mg/dm3 -a tavak vizének lúgossága 2,1-7,7 mmol/dm3 közötti Ezért a tenyészidőszakban a primer produkció szempontjából tápanyag limitáció nem volt, annak ellenére, hogy a tavakban semmiféle tápanyagpótlás nem történt ( műés szervestrágyázás).

13 Ammónia-ammónium-N mg/dm3 Az ammónia-ammónium-n változása a halastavakban 1,6 1,00 1.V.5. 2.V.9. 3.M.2. 4.M.5. 1,4 1,2 1,0 0,80 0,60 5.M.6.,8 0,40 6.M.7.,6 7.F.1.,4 0, F.2.,2 9.F.3. N = ,00.I.2. A vizsgált tavak 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok) 11.I I.9.

14 Nitrát-N mg/dm3 A nitrát-koncentráció változása az intenzív halastórendszerben A nitrát-n (mg/dm3) változása a vizsgált vízterekben 2, ,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0, ápr 27.máj 27.jún 27.júl 27.aug 27.szept ,50 1,00 0,50 0,00 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok)

15 Szaprobitás-trofitás Pearson korreláció Szignifikancia KOI a-klorofill 0,870 0,01 a-klorofill - átlátszóság -0,531 0,01 KOI - átlátszóság ,01

16 klorofill-a mg/m3 A kémiai oxigénigény és az a-klorofill változása a halastavakban N = N = A vizsgált tavak A vizsgált tavak

17 Secchi-átlátszóság cm Secchi-átlátszóság (cm) Ammónia-ammónium-N mg/dm3 KOI ps mg/dm3 A kémiai oxigénigény, az ammónia-ammónium-n és az Secchi-átlátszóság változása intenzív halastórendszerben A KOI ps (mg/dm3) változása a vizsgált vízterekben 30, ,00 20,00 15,00,00 5, ápr 27.máj 27.jún 27.júl 27.aug 27.szept 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó Befolyó víz(árok) Az ammónia-ammónium-n (mg/dm3) alakulása a vizsgált vízterekben 1,00 0,80 1 0,60 0,8 1 0,40 0,6 2 0, ,4 3 0,00 0, ápr 27.máj 27.jún 27.júl 27.aug 27.szept 4 1.tó 2.tó 3.tó Befolyó víz(árok) Vizsgált víztér 45,00 A Secchi-átlátszóság (cm) változása a vizsgált halastavakban 40, tó 2.tó 3.tó 35,00 30,00 25, ,00 Mintavételek száma 1.tó 2.tó Vizsgált víztér 3.tó

18 ZOOPLANKTON vizsgálatok KVALITATÍV VIZSGÁLATOK: II. Vízbiológia A kvalitatív vizsgálatok célja elsősorban a halastavak vízminőségének jellemzése és monitoring alapján a változások (pl.szukcessziós folyamatok) analizise, valamint a halastavak termelésbiológiai állapotának jellemzése, a produkciós biológiai vizsgálatokhoz szükséges alapadatok gyűjtése. A halastavakban a vizsgálati időszak alatt 63 Rotatoria, 29 Cladocera és 14 Copepoda taxont találtunk. Az előforduló taxonok döntő többsége euriök, kozmopolita (Illies,1978), melyek Magyarország vizeiben általánosan elterjedtek. Figyelemre méltó néhány ritka, hazai halastavakban eddig még meg nem talált taxon rendszeres, nagy egyedszámban való előfordulása :Brachionus diversicornis f. homoceros Wierzejski, Brachionus forficula f. forficula Wierzejski A biológiai indikáció alapján (Lannan et al.,1986;gulyás,1998) a taxonok többsége - mezoszaprób és -mezoszaprób (poliszaprób), valamint mezo-eutróf, eu-politróf vízminőséget jelez. A fajösszetétel tavon belüli átalakulása a tenyészidőszakban jelzi a tápanyag dúsulási folyamatot.

19 Vizsgálataink alapján megállapítható (Ruttkay/1978/adataival megegyezően), hogy a ponty monokultúrás tavakban ( P1 és P2 is) a Bosmina- Cyclopoida adult dominancia jellemző. Az ivadéknevelő tavakban a tavaszi Daphnia pulex, D. magna dominanciát junius végétől a Moina-Bosmina-Cyclopoida juvenilis vátja fel. - mind monokultúrás, mind polikultúrás halastavi rendszerekben a domináns szervezetek a Cyclopoida taxonok az előfordulási gyakoriság alapján. - polikultúrás halastavi rendszerekben csökken a Daphnia, Diaphanosoma és néhány Rotatoria taxon, de jelentősen nő a Moina, Ceriodaphnia, Bosmina, Calanoida, valamint a Brachionus taxonok jelentősége- kisebb testméret!!! - a halnépesítési sűrűség csökkenése a legnagyobb mértékben a Calanoida taxonok előfordulási gyakoriságát növeli meg.

20 A ZOOPLANKTON KVANTITATÍV VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI A kvantitatív vizsgálatok célja halastavakban elsősorban az optimális takarmányozási technológia kialakítása, a természetes hozam növelése. Következésképpen halastavi rendszerekben a halak által hasznosítható zooplankton tömegének és időbeli változásának meghatározása alapvető fontosságú, ezért az egy-, két-, háromnyaras halakat nevelő tavak esetén 500 µm feletti mérettartományú zooplankton állomány tömegét számoltuk, rendszertani hovatartozás nélkül. A domináns taxonok a biomassza alapján: Bosmina longirostris, Daphnia longispina, D. cucculata, Moina sp.-k, Cyclopoida és Calanoida adult taxonok. Az opimális zooplankton biomassza Donászy szerint 290 kg/ha. A zooplankton biomassza változását a kihelyezett halállományok fogyasztásán kívűl a más tényezők pl. felszaporodott zooplanktont fogyasztó halpopulációk (pl razbóra), vagy más környezeti ( abiotikus és/vagy biotikus) tényezők okozzák. A zooplankton állomány növekedését a ragadozóhal telepítésével növelni lehet. BIOMANIPULÁCIÓ: top-down hatás!

21 Szeszton ml/ 0 dm3 Ülepített szeszton ml/0 dm3 Zooplankton kg/ha Hasznosítható zooplankton kg/ha A zooplankton biomasszájának változása a halastavakban A hasznosítható zooplankton mennyisége az irmapusztai halastavakban Mintavételek sorszáma I.2. I.8. I.9. A hasznosítható zooplankton mennyisége a varászlói halastavakban Mintavételek sorszáma V.5. V.9. Az ülepített szeszton mennyiségének változása az irmapusztai halastavakban A varászlói halastavak ülepített szeszton mennyisége Mintavételek sorszáma Mintavételek sorszáma Mv: V.18.-IX.26. I.2. I.8. I.9. V.5. V.9.

22 Szeszton ml/0 l Zooplankton kg/ha A zooplankton biomasszájának változása az intenzív halastórendszerben Az ülepített szeszton változása a halastavakban A hasznosítható zooplankton mennyiségének változása a vizsgált halastavakban Mintavételi 1. 2 időpont 3 4 Mintavételi időpont 3. 4.

23 III. A tóiszap vizsgálatok átlageredményei A vizsgált tavak V.5. V. 9. S. 4. S. 5. F. 1. F. 2. F. 3. I. 2. I. 8. I. 9. Szárazanyagtartalom Szervesanyagtartalom % 22,6 36,2 25,0 50,2 19,8 21,2 21,8 32,1 19,0 20,9 0 % szárazanyagra vonatkoztatva % 17,5 12,9 24,0 9,8 39,1 38,1 34,3 15,1 28,0 28,5 Nitrogén % 0,89 0,66 1,28 0,37 1,84 1,75 1,79 1,18 1,43 1,24 Foszfor g/kg 1,27 1,18 2,63 1,85 1,03 0,99 0,87 1,76 0,83 0,89 Kálcium g/kg 86,8 58,5 9,6 27,6 176,7 202,9 232,4 148,0 97,2 98,7 Magnézium g/kg 5,7 6,3 4,8 3,4 9,1 11,1,8,5 11,1,9 Nátrium g/kg 0,50 0,44 0,40 0,16 0,33 0,36 0,39 0,50 0,39 0,40 Kálium g/kg 1,8 2,2 0,9 0,9 0,7 0,9 1,1 1,7 1,3 1,3 Mangán mg/kg 571,7 841,0 540,1 269,7 428,3 321,7 408,1 620,3 334,6 385,8 Réz mg/kg 8,7 8,0 16,5 7,5 11,5 9,5 11,8 14,2 9,2 11,1 Cink mg/kg 49,1 66,9 52,1 15,0 32,6 28,7 32,1 61,9 37,3 39,9 Vas mg/kg

24 A tóiszap vizsgálatok eredményei A tóiszap, mint P csapda működik és a jelentős mennyiségű szerves anyagban nagy a C és N aránya Az adatok alapján az iszapban jelentős - hektáronként cm-s iszaprétegben több száz kg-nyi - nitrogén és foszfor mennyiség van (valószínűleg zömben szerves kötésben), ezért megfelelő feltárási, hasznosítási eljárások a tápanyagpótlás legkézenfekvőbb megoldásai lehetnek. Különösen így van ez a Balaton, mint kiemelt vízminőség-védelmi terület közelében, ahol másfajta ( pl. szerves vagy műtrágyázás) beavatkozások nem lehetségesek A felső iszapréteg tápanyag-, makro- és mikroelem tartalma lényegesen nagyobb a tőzegénél. A kitermelt iszap és a szerkezetet adó tőzeg megfelelő arányban történő együttes értékesítése kiváló talajjavító termék, aminek értékesítése jelentős árbevételt jelenthet. A tőzeges tavak esetében, valamint a tavak öregedésével (szukceszió) az anaerob folyamatok kialakulása gyakori jelenség. Ennek megakadályozására tó és tófenék kezeléseket, sajátos vízkormányzást kell végrehajtani.

25 IV. A halastavakról elfolyó vizek minősége: környezetvédelmi szempontok-halászati szempontok A halastavakról az elfolyó vízzel jelentős mennyiségű növényi tápanyag távozik, ami környezetvédelmi (pl. a Balaton eutrofizálódása) és gazdasági (pl. a természetes hozam növelése) szempontból is a vízforgalom, a vízkormányzás lehetőségeinek átgondolását, a víztakarékos technológiák kialakítását teszi szükségessé. A tógazdasági technológia során a természetes hozam növelése csak eutróf körülmények között lehetséges. A halastavakról elfolyó víz KOI és a-klorofill tartalma meghaladja a befogadókra meghatározott határértéket. Az elfolyó vízben számos olyan anyag van, amely nem a haltenyésztési technológia során keletkezik (pl. tőzeges tavak huminanyagai) és sok formált szerves anyag (pl.fito-, és zooplankton szervezetek), amik a módszerből fakadóan (savas roncsolás) jelentős mértékben megnövelik a víz oxigénfogyasztását. Mindebből fakadóan egy a halászati szempontokat szem előtt tartó intenzív tógazdasági technológia a szigorú környezetvédelmi előírásokat nem tudja betartani. Ezért a tógazdaságokat rendszeresen megbüntetik. Ugyanakkor azonban nem lehet összehasonlítani a halastavakról elfolyó vizet pl. a kommunális szennyvízzel. Másképpen megfogalmazva, ha a halastavakból azonnali élelmezési célra lehet a halat piacra dobni, de az a közeg, amiben ezt a terméket előállították szennyvíznek minősül?? Az utóbbi években a csapadékszegény időjárás miatt a tenyészidőszakban alig van elfolyó víz, a Balatonba gyakorlatilag az idegforgalmi időszak után az őszi lehalászások idején jut halastóvíz. A halastavi eredetű tápanyag-terhelés tehát nem folyamatos, a többi más eredetű szennyezéshez képest (légköri ülepedés, szennyviz-kibocsátás, természetes befolyó vizek, erózió, kommunális terhelés) lényegesen kisebb mértékű. Az utóbbi időben a tápanyagpótlás (mű- és szervestrágyázás) nem engedélyezett.

26 Halastó jele Elfolyó szervetlen-n kg/ha (.000 m3) Elfolyó szervetlen-p kg/ha(.000 m3) V.5. 13,8 2,7 V.9. 9,9 0,4 F.1. 15,9 3,6 F.2. 16,7 3,3 F.3. 16,4 3,2 I.2. 14,5 21,1 (!) I.8. 12,6 1,9 I.9. 15,3 2,1 Intenzív 1. 11,4 1,3 Intenzív 2. 11,1 1,4

27 Természetvédelmi aspektusok Természetvédelem ++élőhelyek Természetvédelem tájidegen fajok busa halászati érdekek Természetvédelem + horgászati érdekek (amur) tókezelés- víznövény hasznosítás

28 Lápok vizsgálata a Balaton déli vízgyűjtőjén A lápok jelentős szerepet játszottak a Kárpát-medence vízháztartásának és éghajlatának kialakításában. Napjainkban a lápok állapota kedvezőtlenül változott elsősorban a lecsapolások, a csapadékszegény periódusok, az eutrofizáció és a környezetszennyezés miatt. Ezek a vizes élőhelyek a szukcessziós folyamat részeként rendkívül érzékenyen reagálnak a környezet változásaira. Magyarországon a lápok 1997 óta védelem alatt állnak. A Balaton déli vízgyűjtőjén nagy területeken találhatók lápos területek. A kutatásra kijelölt ex lege lápok hidrobiológiai állapotáról kevés adat áll rendelkezésre. A Nagyberek és Fonyód-Ordacsehi lápos területein ben végeztünk előzetes vizsgálatokat, melyeket 2013-ban a TÁMOP pályázat keretében tovább folytatjuk. E lápok speciális élőhelyek, melyeknek természetvédelmi jelentősége nagy, ugyanakkor akár társadalmi konfliktus alakulhat ki csapadékos időjárás esetén, amikor a barna vizeket vagy berekvizeket vagyis a huminanyagot tartalmazó vizeket el kell vezetni a Balatonba, mint befogadóba. A berekvizek átemelése szükséges a Balatonba azért, hogy a vízszínt emelkedésből következően a környező településeken található ingatlanokban és más vagyontárgyakban a kártételt megakadályozzák, vagy az idegenforgalommal kapcsolatos problémákat (pl. strandokon) elkerüljék. Mindezekből következően a lápok vizsgálata nem csupán környezet-, és természetvédelmi szempontból, hanem társadalmi szempontból is rendkívül fontos.

29 Célkitűzések Természetvédelmi szempontból értékes lápterületek biológiai vízminőségének és a vízminőség szezonális változásának vizsgálata. A zoológiai kutatásaink célja az állapotfelmérés elvégzése, a biomonitoring elkezdése és a biodiverzitás összehasonlító elemzése a kijelölt vizes élőhelyeken. A faunisztikai adatgyűjtésen kívül az egyes taxonok denzitását, diszperzióját, populációdinamikáját vizsgáljuk. Ezen adatok hozzájárulnak e területek természetvédelmi értékeléséhez és kezelésének fejlesztéséhez. A zoológiai kutatások során a vízterek zooplankton (Rotatoria, Cladocera, Copepoda) faunájának vizsgálata

30 Vízminőségvizsgálatok Mintavételi helyek: Nagyberek-Fehérvízi-láp: A: csatorna, lebegő hínár és nyílt víz (Fehérvíz A) B: nádas-sásos (Fehérvíz B) C: füzes (Fehérvíz C) Baláta-láptó:(Kontroll terület) A: nyílt víz a láptó keleti oldalán (Baláta A) B: nádas-zsombékos (Baláta B) C: égerláp-lápcserjés (Baláta C) Ordai-,Csehi- és Zardavári-berek: A: Ordai-berek: nyílt víz, lebegő hínár, nádas-gyékényes előtt (OZCS-B A) B: Zardavári-berek: nyílt víz, lebegő hínár, nádas előtt (OZCS-B B) C: Csehi-berek: csatorna, nyílt víz (OZCS-B C)

31

32

33

34 ph Halobitás A ph változása a vizsgált lápokban Nagyberek-Fehérvíziláp Baláta Ordai-Zardavári- Csehi-berek 0 min átlag max

35 Fajlagois vezetőképesség mikros/cm A fajlagos vezetőképesség változása a vizsgált lápokban min. átlag max Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-Zardavári-Csehiberek

36 mg/dm3 A fő kationok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben Kalcium Magnézium Nátrium Kálium 20 0 Baláta Nagyberek- Fehérvíziláp Ordai-, Zardavári-, Csehiberek

37 A fő anionok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben CO32- mg.dm³ HCO3- mg.dm³ Cl- mg.dm³ SO42- mg.dm³ 0 0 Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-, Zardavári-, Csehi-berek

38 mg/dm3 A fő kationok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben A fő anionok szélső és átlagértékei a vizsgált vízterekben Kalcium Magnézium Nátrium Kálium CO32- mg.dm³ HCO3- mg.dm³ Cl- mg.dm³ SO42- mg.dm³ Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-, Zardavári-, Csehi-berek Nagyberek-Fehérvízi-láp Baláta Ordai-, Zardavári-, Csehi-berek

39 Anorgankus -N mg/dm3 PO4-P mg/dm3 Trofitás Az anorganikus-n változása a vizsgált lápokban Ai oldott reaktív foszfát-p változása a vizsgált vízterekben min. átlag max Baláta 0,8 0,6 0,4 0,2 0 min átlag max Baláta Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek

40 a-klorofill mg/m3 Trofitás A klorofill-a koncentráció változása a vizsgált vízterekben Baláta 50 0 min. átlag max Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek

41 KOI p mg/dm3 Szaprobitás A KOI változása a vizsgált vízterekben min átlag max Baláta Nagyberek-Fehérvíziláp Ordai-Zardavári-Csehiberek

42 A vizsgált vízterek vízminőségének osztályozása A vizsgált víztér Víztípus Vízminősé gi fokozat Nagyberek-Fehérvízi-láp Halobitás Trofitás Szaprobitás Baláta-láptó béta-alfa oligohalobikus oligo-meyohalobikus mezotrófikus eu-politrófikus alfa-béta-mezoszapróbikus poliszapróbikus Halobitás béta-oligohalobikus 1 Trofitás Szaprobitás Ordai-, Zardavári-, Csehiberek mezotrófikus eu-politrófikus alfa-béta-mezoszapróbikus poliszapróbikus Halobitás Trofitás Szaprobitás alfa-oligohalobikus oligo-mezohalobikus mezotrófikus eutrófikus alfa-mezoszapróbikus poliszapróbikus

43 A zooplankton fajszám alakulása a vizsgált lápok egyes mintavételi helyein Nagyberek- Fehérvízi-láp Baláta-láptó Ordai- és Zardavári-Csehiberek Mintavételi helyek A B C A B C A B C Rotatoria Cladocera Copepoda

44 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

45 Az oldott reaktív foszfát-p változása a halastavakban 1.V.5. 1,4 2.V.9. 3.M.2. 1,2 1, M.5.,8 5.M.6.,6 6.M.7.,4 7.F.1., F.2. 0, F.3. -,2 N = I.2. A vizsgált tavak 11.I I.9.

46 Szaprobitás-trofitás A kémiai oxigénigény (KOIsMn) valamennyi tóban tavasztól őszig, az egyes tavakban eltérő mértékben, fokozatosan növekedett. Júliustól valamennyi tóban meghaladta a halastavakra megadott határértékeket. Ennek ellenére a legtöbb vizsgált tóban jelentős mértékű halpusztulás nem volt. A KOI emelkedéséhez az is hozzájárul, ha nem lehet tartani az üzemi vízszintet. Ekkor az élettér beszűkülése, a halak által átmozgatott tóiszap (üledék)-víz interakciók miatt és más tényezők (l. fito-, és zooplankton oxigénfogyasztása) miatt hajnali oxigénhiány alakulhat ki. A legnagyobb KOI változás az ivadéknevelő tavakban van (Vízvirágzások kialakulása) Az igen magas KOI értékeket a fitoplankton mellett a szél miatt felkeveredő tőzeges iszap is okozhatja (pl. fonyódi tavak) A fitoplankton mennyiség (a-klorofill ) : A KOI változásához hasonlóan az ivadéknevelő tavakban a legnagyobb mértékű a növekedés a rendszeresen kialakuló vízvirágzások miatt, de halnépesítési szerkezet (polikultúra) és sűrűség is befolyásolja. Termelésbiológiai szempontból az irodalmi adatok szerint mg/m3 (átlagosan 150 mg/m3 ) a-klorofill koncentráció a megfelelő.

47

48

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN Feledi Tibor, Rónyai András, Gál Dénes, Kosáros Tünde, Pekár Ferenc, Potra Ferenc, Csengeri István Halászati és Öntözési Kutatóintézet,

Részletesebben

Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája

Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája Natura Somogyiensis 17 77-82 Ka pos vár, 2010 Dél-dunántúli halastavak kerekesféreg (Rotatoria) faunája Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi Tanszék, Kaposvár H-7400 Kaposvár,

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Halastavak hidrobiológiai vizsgálata a Balaton déli vízgyűjtőjén

Halastavak hidrobiológiai vizsgálata a Balaton déli vízgyűjtőjén Act Sci Soc 39 (2013): 95 111 Halastavak hidrobiológiai vizsgálata a Balaton déli vízgyűjtőjén Körmendi Sándor * Abstract Hydrobiological research of fish ponds on the southern catchment area of Lake Balaton.

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Imre2, Varga LászlL. szló2. 038. HAKI NAPOK, 2014. május m

Imre2, Varga LászlL. szló2. 038. HAKI NAPOK, 2014. május m Ponty monokultúrás s tógazdt gazdálkodás s hatása a zooplankton kvalitatív és s kvantitatív összetételére. Körmendi Sándor1, S MátéM Zoltán2, MátéM Imre2, Varga LászlL szló2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

a NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1612/2009 számú akkreditált státuszhoz A KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamû Kft. Minõségvizsgáló Laboratórium (7400 Kaposvár, Dombóvári út 0325 hrsz.)

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár

Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár Az ivadék termelése/nevelése lehalászása és teleltetése Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Dr. Horváth László, egyetemi tanár A tavi ivadék előnevelés technológiája Keltetőházi lárva előállításra

Részletesebben

Elemi csapásból hozzáadott érték

Elemi csapásból hozzáadott érték Elemi csapásból hozzáadott érték Példa az épített halastavak természeti erőforrásainak rugalmas hasznosítására Horváth László, Szent István Egyetem, Gödöllő Csorbai Balázs, Szent István Egyetem, Gödöllő

Részletesebben

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban

Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Nyár eleji kisrák-együttesek (Copepoda, Cladocera) faunisztikai és mennyiségi vizsgálata a Kárpátmedence asztatikus szikes tavaiban Horváth Zsófia 1 Vad Csaba Ferenc 1,2 - Vörös Lajos 3 Boros Emil 4 1

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540

Részletesebben

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA KOMBINÁLT HALTERMELÉSI TECHNOLÓGI GIÁK K GAZDASÁGOSS GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA Békefi Emese és Gyalog Gergő Halászati és Öntözési Kutatóintézet, HAKI, Szarvas Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.

Részletesebben

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt. A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1051/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Vízmű Zrt. Környezetvédelmi osztály (6724 Szeged, Kátay u. 21. és Szeged

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1323/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium (8044 Kincsesbánya

Részletesebben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben

A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem

Részletesebben

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet Tartalom A fenntarthatóság a haltermelésben Haltermelő rendszerek típusai Jellemző haltermelési gyakorlat

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata

A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata Natura Somogyiensis 24 31-46 Ka pos vár, 2014 A Balaton déli vízgyűjtőjén található lápok hidroökológiai vizsgálata Körmendi Sándor Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Kar Természetvédelmi és

Részletesebben

Natura Somogyiensis 9 131-140 Kaposvár, 2006 Somogy megyei lápok hidroökológiai vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Ökológiai Munkacsoport, Kaposvár H-7400 Kaposvár, Guba Sándor

Részletesebben

Népesítési szerkezet. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs

Népesítési szerkezet. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Népesítési szerkezet Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Hal telepítések, népesítés Szabályszerűségek Vizek tulajdonságai Biológia Táplálék láncok, hálózatok Cél Biomanipuláció Termelés Táplálék láncok,

Részletesebben

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében

Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1323/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

VITUKI Nonprofit Kft. Budapest 2. Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest 3. Szent István Egyetem, Gödöllő.

VITUKI Nonprofit Kft. Budapest 2. Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Budapest 3. Szent István Egyetem, Gödöllő. Halászatfejlesztés 32 Fisheries & Aquaculture Development (29) 32:135-145 ISBN 978-963-712-3-5 HAKI 29 Különböző horgásztavak Cladocera állományának összehasonlítása Zsuga Katalin 1, Kása Melinda 2, Pekli

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben HAKI Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben Csengeri István és munkatársai Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Csengeri I. 2010. Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

Részletesebben

114 KÖRMENDI SÁNDOR ÉS LANSZKI JÓZSEF szervezet is elõfordul. A folyóvizek és a kavicsbányatavak kivételével jellemzõ, hogy a nyári idõszakban a külön

114 KÖRMENDI SÁNDOR ÉS LANSZKI JÓZSEF szervezet is elõfordul. A folyóvizek és a kavicsbányatavak kivételével jellemzõ, hogy a nyári idõszakban a külön A Duna-Dráva Nemzeti Park különbözõ vizes élõhelyeinek zooplankton vizsgálata II. A Crustacea (Cladocera, Copepoda) fauna kvalitatív vizsgálata KÖRMENDI SÁNDOR LANSZKI JÓZSEF KÖRMENDI, S., LANSZKI, J.:

Részletesebben

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek Az akkreditálás műszaki területéhez tartozó vizsgálati módszerek A vizsgált termék/anyag Szennyvíz (csatorna, előtisztító, szabadkiömlő, szippantó

Részletesebben

AMARKAZI VÍZTÁROZÓ 2015. OKTÓBER16.-ÁN VÉGZETT HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS ÉS VÍZMINŐSÉG ELEMZÉSEREDMÉNYEI MARKAZ

AMARKAZI VÍZTÁROZÓ 2015. OKTÓBER16.-ÁN VÉGZETT HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS ÉS VÍZMINŐSÉG ELEMZÉSEREDMÉNYEI MARKAZ AMARKAZI VÍZTÁROZÓ 2015. OKTÓBER16.-ÁN VÉGZETT HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS ÉS VÍZMINŐSÉG ELEMZÉSEREDMÉNYEI MARKAZ 2015 AVisontai Erőmű és Bánya Dolgozóinak Horgász Egyesületével fennálló szakmai szerződés értelmében

Részletesebben

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György Vízminőségi adatok értékelési módszerei Bagyinszki György Mikor van rá szükség? Felszín alatti vizek jellemzése, állapotleírása Vízbázis állapotértékelés Tényfeltáró dokumentáció Monitoring jelentés Vízbázisok

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1387/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Az FTV KEMOKORR Építõipari Korrózióvédelmi Környezetvédelmi és Vegyészeti Mérnöki Szolgáltató Kft. (1089

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA

VÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);.

Részletesebben

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton

Részletesebben

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel

A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1289/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Heves Megyei Vízmű Zrt. 1 Gyöngyös Város tisztító Telepének Laboratóriuma (3200

Részletesebben

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1699/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A synlab Umweltinstitut Ungarn Kft. Labor (9200 Mosonmagyaróvár, Terv utca 92.)

Részletesebben

2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h

2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h Tiszanána " Minta beazonositó száma Minta beazonositó száma 2003 ÉV ADATOK 2009 ÉV ADATOK 6/2009 h Jelen táblázat mellékletét képezi a (v 14 )rendelet L sz, minta felszín 2 sz minta felszín Határérték

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület KIEGÉSZÍTÕ RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1548/2007 számú akkreditált státuszhoz A Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kar Környezettudományi Intézet - és Növényvizsgáló Laboratórium

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1312/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

A biológiai vízminőség és az algák kapcsolata

A biológiai vízminőség és az algák kapcsolata A biológiai vízminőség és az algák kapcsolata A vízminőség, biológiai vízminőség, vízminőség és algák kapcsolatrendszerét Felföldy és Kis-Keve munkái alapján tárgyaljuk. Felföldy a 70-es években a biológiai

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2008 számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2008 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1001/2008 számú akkreditált státuszhoz A KOMLÓ-VÍZ Víziközmű Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (7300 Komló, Kossuth Lajos u.

Részletesebben

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)

SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT11397/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Minta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén

Minta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén Mintavétel ideje Minta száma Szín, szag, íz zavarosság* ammónium nitrit vas mangán kémiai oxigénigény vezetőképesség ph arzén A szolgáltatott ivóvíz aktuális minősége Szeged és Algyő területén. A kijelölt

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1312/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni

Részletesebben

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1020/2010 számú akkreditált státuszhoz Az ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízmûvek Zrt. Központi Laboratórium (3700 Kazincbarcika, Tardonai út

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1428/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A ÁNTSZ Laboratórium Kft. Komárom-Esztergom Megyei Kémiai Laboratóriuma (2800 Tatabánya, Erdész u. 5-)akkreditált

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek

Részletesebben

Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata

Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata Ph.D. értekezés tézisei Mátrai Ildikó Témavezető: Dr.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata Integrált szemlélető program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági

Részletesebben

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia MHT Vándorgyűlés Szeged 2014. 07. 2-4. technológus mérnök Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási

Részletesebben

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei VI. Gödöllői Halászati, Horgászati Szakember Találkozó 2016. Február 4-5. Gödöllő Horváth Zoltán ifj., Horváth Zoltán H & H Carpio Halászati Kft. Bemutatkozás

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1157/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.)

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (2) a NAT11397 számú akkreditált státuszhoz A Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság KisBalaton Üzemmérnökség Laboratórium 3 (8360 Keszthely, Csík

Részletesebben

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai Halasi-Kovács Béla Halászati és Öntözési Kutatóintézet A tógazdasági haltermelés jellemző adatai Magyarországon 1. 30 000 Haltermelés adatai

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121

KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121 KORMENDI10.QXD 2007.10.29. 12:26 Page 121 Natura Somogyiensis 10 121-126 Kaposvár, 2007 Zooplankton vizsgálatok gemenci vizes élõhelyeken KÖRMENDI SÁNDOR Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Természetvédelmi

Részletesebben

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME

ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME WORKSHOP BLUE ECONOMY IN FRESHWATER AQUACULTURE 10 APRIL 2013, EUROPEAN PARLIAMENT BRUSSELS ÉDESVÍZI AKVAKULTÚRA, MINT A KÉK GAZDASÁG FONTOS ELEME Váradi László Magyar Akvakultúra Szövetség A Kék Gazdaság

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben