Jelmagyarázat NAH: Nagy Aktivitású Hulladék KNÜ: Kiégett Nukleáris Üzemanyag

Átírás

1

2 A Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Nonprofit Kft. tizenkettedik kö zép- és hosszú távú ter ve a Köz pon ti Nuk le á ris Pénz ügyi Alap ból fi nan szí ro zan dó te vé keny sé gek re PAKS, MÁJUS

3 Tartalomjegyzék 1. Be ve ze tés A ra dio ak tív hul la dé kok és a ki égett nuk le á ris üzem anyag for rás ol da lá nak és tá ro lá si le he tõ sé ge i nek elemzése De fi ní ci ók Tá rolt anyag men nyi sé gek és tá ro ló ka pa ci tá sok A ra dio ak tív hul la dé kok és a ki égett üzem anyag ke let ke zé sé nek üte me, a tá ro lás hely ze té nek várható alakulása Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, kiindulási adatok képzése az új, végleges szükséges térfogatának becsléséhez Az atom erõ mû vi ere de tû nagy ak ti vi tá sú ra dio ak tív hul la dé kok ke let ke zé se és tá ro lá sa, a tá ro lá si ka pa ci tás vár ha tó ala ku lá sa, a vég le ges tá ro ló szük sé ges tér fo ga tá nak becs lé se A ki égett atom erõ mû vi nuk le á ris üzem anyag ke let ke zé se és át me ne ti tá ro lá sa az atom erõ mû ben A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású, valamint hosszú élettartamú radioaktív hulladékok keletkezési üteme és elhelyezése A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése az RHFT-ben Elõzmények Stra té gi ai cél A kö zel jö võ fel ada tai A fel ada tok üte me zé se Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése a bátaapáti NRHT-ban Elõzmények Stra té gi ai cél A közeljövõ feladatai A feladatok ütemezése For rás ada tok és in for má ci ók a gaz da sá gi szá mí tá sok el vég zé sé hez A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolása Elõzmények Az erõmûvi kiégett üzemanyag átmeneti tárolása A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag átmeneti tárolása és kezelése Stratégiai cél A közeljövõ feladatai Feladatok ütemezése For rás ada tok és in for má ci ók a gaz da sá gi szá mí tá sok el vég zé sé hez A nagy aktivitású radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag végleges elhelyezése Elõzmények Stratégiai cél A közeljövõ feladatai A feladatok ütemezése Forrásadatok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A kiégett nukleáris üzemanyag és a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének költsége Ös sze füg gé sek A pak si atom erõ mû és az egyéb nuk le á ris lé te sít mé nyek le sze re lé se Elõzmények Stra té gi ai cél A közeljövõ feladatai Fel ada tok ütemezése For rás ada tok és információk a gazdasági számítások elvégzéséhez A nem ze ti prog ram és a nuk le á ris üzem anyag-cik lus le zá rá si stra té gia kidolgozása Elõzmények A vég re haj tan dó fel ada tok Egyéb feladatok Bevezetés Az RHK Kft. mûködtetése Az Alapkezelõ költségei A lakossági támogatás rendszere A KNPA-ba való évi befizetések számítása A számítások módszere Lényegesebb változások a tizenegyedik közép- és hosszú távú tervben foglalt számításokhoz képest A KNPA-ba történõ befizetés mértéke A költségvetési intézmények várható kiadásai és azok idõzítése A következõkben felülvizsgálatra kerülõ tételek

4 1. Be ve ze tés Az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény (továbbiakban: atomtörvény) 40. -a sze - rint a ra dio ak tív hul la dék és a ki égett üzem - anyag ke ze lé sé re vo nat ko zó nem ze ti prog ram ki dol go zá sá ról, a ra dio ak tív hul la dék vég le ges el he lye zé sé vel, va la mint a ki égett üzem anyag át me ne ti tá ro lá sá val, és a nuk le á ris üzem - anyag-cik lus le zá rá sá val, to váb bá a nuk le á ris lé te sít mény le sze re lé sé vel ös sze füg gõ fel a da - tok el vég zé sé rõl a Kor mány ál tal ki je lölt szerv gondoskodik. Az atom tör vény 62. -ának (1) be kez dé se szerint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (továb bi ak ban: KNPA vagy Alap) el kü lö ní tett ál la - mi pénz alap ként fi nan szí roz za a fel ada tok vég - re haj tá sát. Az Alap pal az Or szá gos Atom ener - gia Hi va talt (to váb bi ak ban: OAH) fel ügye lõ mi - nisz ter rendelkezik, az OAH az Alap kezelõje. A Kor mány meg bíz ta az OAH-t, hogy a fel - ada tok el lá tá sá ra ala pít sa meg a Ra dio ak tív Hul la dé ko kat Ke ze lõ Köz hasz nú Tár sa sá got. A évi IV. tör vény a gaz da sá gi tár sa sá gok ról elõ ír ta a köz hasz nú tár sa ság, mint jo gi sze mé - lyi sé gû tár sa sá gi for ma meg szûn te té sét, ezért a tár sa ság ja nu ár 7-tõl át ala kult a Ra dio - ak tív Hul la dé ko kat Ke ze lõ Köz hasz nú Non pro fit Kor lát olt Fe le lõs sé gû Tár sa ság gá (to váb bi ak - ban: RHK Kft.). A 240/1997. (XII. 18.) Korm. ren de let 2. -ának (1) c) pont já ban pe dig a ter - ve zé si és be szá mo lá si fel ada tok kö ré ben el ren - del te az Alap ból fi nan szí ro zan dó te vé keny sé - gek és a be vé te li for rá sok kö zép- és hos szú tá - vú ter ve i nek el ké szí té sét és azok éven kén ti fe - lül vizs gá la tát. A kö zép- és hos szú tá vú ter vek és a költ ség - becs lés rend sze res fe lül vizs gá la tát az in do kol - ja, hogy a tá vo li jö võ ben ese dé kes ki adá sok ra reális fedezetet biztosítson a KNPA. Így valósul meg az az alap elv, hogy az atom ener ge ti kát fel - hasz ná ló ge ne rá ció fi zes se meg a fel hasz ná - lás ból fa ka dó, jö võ ben ese dé kes te vé keny sé - gek költ sé ge it, és ne hagyjon indokolatlan ter - he ket a következõ generációkra. Az RHK Kft. ti zen ket te dik kö zép- és hos szú tá vú ter ve tá masz ko dik a ko ráb ban el ké szí tett kö zép- és hos szú tá vú ter vek re, és szer ve sen il lesz ke dik a ko ráb bi költségbecslésekhez. A KNPA-ból fi nan szí ro zan dó te vé keny sé - gekre vonatkozó közép- és hosszú távú terv leg fon to sabb cél ki tû zé se az Alap ba tör té nõ be - fi ze té sek mér té ké nek meg ala po zott, át lát ha tó, egy ér tel mû meg ha tá ro zá sa. Az el múlt idõ szak ban a ra dio ak tív hul la dé - kok el he lye zé sé vel és a ki égett nuk le á ris üzem - anya gok ke ze lé sé vel és el he lye zé sé vel kap - cso lat ban je len tõs vál to zá sok kör vo na la zód tak. A változások hatása egyenként jelentõs mérté - kû és egy más sal el len té tes elõ je lû ha tást ve tí - tett elõ re az Alap ba tör té nõ erõ mû vi be fi ze té sek tekintetében. Az RHK Kft. ez zel ös sze füg gés ben új ra gon - dol ta a ra dio ak tív hul la dé kok és a ki égett üzem - anyag ke ze lé sé vel és el he lye zé sé vel kap cso la - tos te vé keny sé ge ket, el ké szí tet te a Meg ala po - zás a ha zai ra dio ak tív hul la dé kok és ki égett fû - tõ ele mek ke ze lé sé nek és el he lye zé sé nek új programjához (2010. január) címû dokumen - tu mot, mely ben négy kü lön fé le meg ol dás ke - rült elem zés re. Ér de mi egyez te té si és vé le mé - nyezési folyamatot követõen az a döntés szüle - tett, hogy a to váb bi ak ban a kö zép- és hos szú távú terv alapjaként a fenti dokumentum har - ma dik ver zi ó ját te kint jük. Az 1. áb ra Nr. 3. Ha - zai köz vet len el he lye zés, rö vid le sze re lés (PRK VM 20 év) mu tat ja be a ki vá lasz tott verziót. Eb ben a vál to zat ban fel té te lez zük az erõ mû üzem ide jé nek 20 éves meg hos szab bí tá sát, a kiégett üzemanyag és a nagy aktivitású hosszú élettartamú hulladékok közvetlen hazai elhelye - zé sét, kom bi nál va a pak si atom erõ mû olyan le - sze re lé sé vel, ahol az erõ mû vi pri mer kör 20 éves vé dett meg õr zé se PRK VM 20 év van fel té te lez ve. A dön tés alap ját egy fe lõl az a kö - rül mény szol gál tat ta, hogy az atom erõ mû üzem ide jé nek meg hos szab bí tá sá ra vo nat ko zó en ge dé lye zé si el já rás vár ha tó an 2012-ben si - ke re sen be fe jez he tõ (az 1. blokk ra vo nat ko zó - an), más fe lõl a ki vá lasz tott verzió mûszakilag megalapozott, megvalósítható és nem vezet visszafordíthatatlan megoldások be ve ze té sé - hez. 3

5 Jelmagyarázat NAH: Nagy Aktivitású Hulladék KNÜ: Kiégett Nukleáris Üzemanyag 1. ábra: Nr. 3. Hazai közvetlen elhelyezés, rövid leszerelés (PRK VM 20 év) Je len kö zép- és hos szú tá vú terv ben még nincs ok a 3 %-os disz kont té nye zõ meg vál toz - ta tá sá ra. A disz kont té nye zõ ér de mi fe lül vizs gá - la tát 2014-ben ter vez zük. Je len kö zép- és hosszú távú tervben nem változtatunk az atom - erõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású hul - la dé kok el he lye zé si kon cep ci ó ján sem, mert a hul la dék cso mag és az el he lye zé si rend szer op - ti ma li zá lá sa tár gyá ban fo lyó te vé keny sé gek még csak el vi szin ten ke rül tek ki mun ká lás ra. A vo nat ko zó költ ség becs lé se ket sem le het ne megalapozottan elvégezni, valamint az új elhe - lye zé si eljárás bevezetésének idõ üte me zé sé - ben is vannak még bizonytalanságok. A kö zép- és hos szú tá vú terv kü lön tár gyal ja a költ ség ve té si in téz mé nyek ál tal üze mel te tett nukleáris létesítményekben (Budapesti Mûsza - ki és Gaz da ság tu do má nyi Egye tem Nuk le á ris Technikai Intézetének BME NTI oktatóreak - to ra és a Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia Ener - giatudományi Kutatóközpont MTA EK kuta - tó re ak to ra) kép zõ dõ ki égett nuk le á ris üzem - anyag ke ze lé sé vel és a lé te sít mé nyek le sze re - lé sé vel kap cso la tos kér dé se ket, mi vel ezen lé - te sít mé nyek ese té ben a for rást az Alap ba tör té - nõ befizetéssel a központi költségvetés biztosít ja a költ ség fel me rü lé sé nek évében. 4

6 2. A ra dio ak tív hul la dé kok és a ki égett nuk le á ris üzem anyag for rás ol da lá nak és tá ro lá si le he tõ sé ge i nek elemzése 2.1. De fi ní ci ók Ra dio ak tív hul la dék: az atom tör vény 2. -ának 15. pont ja sze rint to váb bi fel hasz ná lás ra már nem ke rü lõ olyan ra dio ak tív anyag, amely su - gár vé del mi jel lem zõk alap ján nem ke zel he tõ közönséges hulladékként. Ki égett üzem anyag: az atom tör vény 2. -ának 14. pont ja sze rint atom re ak tor ban hasznosított nukleáris üzemanyag, amely az atomreaktoron kívüli újrahasznosíthatósága mi att nem minõsül hulladéknak. A ra dio ak tív hul la dé kok be so ro lá sa alap ve - tõ en a 47/2003 (VIII. 8.) ESzCsM ren de let 2. szá mú mel lék le te alap ján történik. Kis és kö ze pes ak ti vi tá sú ra dio ak tív hul la - dék nak mi nõ sül az a ra dio ak tív hul la dék, amely ben a hõ fej lõ dés az el he lye zés (és tá ro - lás) során elhanyagolható. Rö vid élet tar ta mú az a kis és kö ze pes ak ti vi - tá sú ra dio ak tív hul la dék, amely ben a ra dio nuk - li dok fe le zé si ide je 30 év, vagy an nál rö vi debb, és csak kor lá to zott kon cent rá ci ó ban tar tal maz hosszú élettartamú alfa-sugárzó radionuklidokat (ez a kon cent rá ció 4000 Bq/g egy gyûj tõ - cso ma go lás ese té ben, és 400 Bq/g a teljes hulladék mennyiségre átlagolva). Hos szú élet tar ta mú az a kis és kö ze pes ak ti - vi tá sú ra dio ak tív hul la dék, amely ben a ra dio - nuk li dok fe le zé si ide je és/vagy az al fa-su gár zó ra dio nuk li dok kon cent rá ci ó ja meg ha lad ja a rö - vid élet tar ta mú ra dio ak tív hulladékokra vonatkozó határértékeket. Nagy ak ti vi tá sú az a ra dio ak tív hul la dék, amely nek hõ ter me lé sét a tá ro lás és el he lye zés ter ve zé se és üze mel te tés so rán figyelembe kell venni. A kis és kö ze pes ak ti vi tá sú ra dio ak tív hul la dé - kok osz tá lyo zá sá nál az aláb bi szem pon tok ér - vényesülnek: A ra dio ak tív hul la dék kis és kö ze pes ak ti vi tá - sú osz tály ba so ro lá sát a ben ne lé võ ra dio - izotóp aktivitás-koncentrációja (AK) és mentességi aktivitás-koncentrációja (ME - AK) alap ján kell el vé gez ni ( táb lá zat elsõ két sora). Az egyes izotópokra vonatko - zó mentességi aktivitás koncentráció érté - ke ket a 23/1997. (VII. 18.) NM ren de let tar - tal maz za. Ha a ra dio ak tív hul la dék több faj ta ra dio izo - tó pot is tar tal maz, ak kor az osz tá lyo zást a táb lá zat el sõ két so ra sze rint kell elvégezni. A fen ti hul la dék be so ro lást az MSZ :2004 szabvány annyiban pontosítja, hogy meg ha tá roz za azt a hõ fej lõ dé si ér té ket (2 kw/m 3 ), amely az át me ne ti tá ro lás és/vagy a vég le ges el he lye zés szem pont já ból je len tõs - nek mi nõ sül, így azt fi gye lem be kell ven ni. Ez az a hõ fej lõ dé si ha tár, amely fe lett a ra dio ak tív hul la dék nagy ak ti vi tá sú ka te gó ri á ba tartozik. Ezen kí vül a szab vány meg ha tá roz za azt az ak ti vi tá si kon cent rá ció ha tárt, amely fe lett a ra - dio ak tív hul la dé kot a nagy ak ti vi tá sú ka te gó ri á táblázat A radioaktív hulladékok besorolása Kis aktivitású Radioaktív hulladék osztály Aktivitás-koncentráció AK (Bq/g) 1 MEAK < AK 10 3 MEAK Közepes aktivitású 10 3 MEAK < AK 10 6 MEAK Nagy aktivitású > 10 6 MEAK Megjegyzés: Ahol MEAK: mentességi aktivitáskoncentráció 5

7 táblázat A radioaktív hulladékok besorolása többfajta radioizotóp elõfordulása esetén Kis aktivitású Radioaktív hulladék osztály Aktivitás-koncentráció viszonyítás AKi 10 3 MEAKi i Közepes aktivitású 10 AK i 10 MEAKi ba kell so rol ni (ezt a és táb lá za tok harmadik sorai tartalmazzák). Je len do ku men tum ban a nagy ak ti vi tá sú és/vagy hosszú élettartamú radioaktív hulladé Nagy aktivitású 10 6 AK i MEAKi Megjegyzés: Ahol AK i a radioaktív hulladékban elõforduló i-edik radioizotóp aktivitás-koncentrációja, míg a MEAK i az i-edik radioizotóp mentességi aktivitás-koncentrációja Tárolt anyagmennyiségek és tárolókapacitások i i kok mi vel azok azo nos ke ze lést igé nyel nek hos szú tá von ál ta lá ban nagy ak ti vi tá sú hulladékokként szerepelnek. Az országban csak a Püspökszilágyban üze - melõ Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (továbbiakban RHFT) létesítményben van vég - legesen elhelyezett radioaktív hulladék. A Bá ta a pá ti ban lé te sü lõ Nem ze ti Ra dio ak tív - hul la dék-tá ro ló (to váb bi ak ban NRHT) fel szí ni lé te sít mé nye i ben az atom erõ mû vi ere de tû kis és kö ze pes ak ti vi tá sú, szi lárd hal maz ál la po tú ra dio ak tív hul la dé kok át vé te lé vel a fel szín alat ti tárolást készítik elõ a technológiai rendszerek, a sugár- és környezetellenõrzõ rendszerek üzem be vételével. A pak si atom erõ mû te rü le tén ide ig le ne sen tá rol nak kis, kö ze pes és nagy ak ti vi tá sú hul la - dé ko kat, to váb bá ki égett fû tõ ele me ket. Az ener gia ter me lés so rán el hasz nált üzem - anyag-kazetták minimum 3 évre a pihentetõ me den cék be, majd ezt kö ve tõ en a Ki égett Ka - zet ták Át me ne ti Tá ro ló já ba (to váb bi ak ban KKÁT) ke rül nek 50 éves át me ne ti tá ro lás ra. A Szovjetunióba, ill. Oroszországba 1998-ig 2331 db kazetta került visszaszállításra. Az or szág ban ezen kí vül az izo tóp- és su - gár for rás al kal ma zók lé te sít mé nye i ben is tá rol - nak el hasz nált su gár for rá so kat ide ig le ne sen, ám ezek kel mi vel elõbb vagy utóbb az RHFT-be ke rül nek a je len ös sze ál lí tás nem foglalkozik. A három helyszínen a különféle intézmé - nyek ben és lé te sít mé nyek ben vég le ge sen, elõ - ké szí tõ jel leg gel, vagy ide ig le ne sen el he lye zett ra dio ak tív hul la dé kok, va la mint a ki égett üzem - anyag men nyi sé gét és a tá ro ló lé te sít mé nyek ka pa ci tá sát mu tat ja be a táb lá zat a január 1-jei állapotnak megfelelõen. Meg jegy zé sek a táb lá zat hoz: A) A püs pök szi lá gyi RHFT tá ro ló ka pa ci tá sa brut tó tér fo gat tal van meg ad va. Eb ben a tá ro ló - ban kü lön fé le ala kú cso ma go kat he lyez tek el (pl. 200 l-es hordó, speciális konténer, zsákos cso mag, stb.). A nem tö ké le tes tér ki töl tés mi att az elhelyezett hulladék több helyet foglal, mint a hul la dék va ló sá gos tér fo ga ta. A táb lá zat kü lön nem jel zi, hogy az RHFT ese té ben ren del ke zés - re áll a be ér ke zõ hul la dék át me ne ti tá ro lá sá ra az átalakított üzemi épület, melynek két csarnoká ban ös sze sen 912 db 200 l-es hor dó he lyez - he tõ el. A fen ti tá ro ló ka pa ci tás ke re té ben (an - nak ter hé re) le he tõ ség van le mez kon té ne rek tárolására is. Egy-egy lemezkonténer (1,2 m 2 alap te rü let, 1 m ma gas ság) el he lye zé se négy-négy db 200 l-es hordónyi kapacitással csökkenti a tárolóteret. B) A PA Zrt. te lep he lyén szi lárd hal maz ál la - potú kis és közepes aktivitású hulladék elhe - lye zé sé re meg va ló sí tott ide ig le ne sen tá ro ló 6

8 Helyszín Püspökszilágy Kisnémedi Paks Bátaapáti táb lá zat Intézmények, létesítmények, tárolási kapacitások és anyagmennyiségek áttekintése (2012. január 1.) Intézmény, létesít - mény RHFT (szilárd hulladék) PA Zrt. telephely (szilárd hulladék) PA Zrt. telephely (folyékony hulladék) PA Zrt. pihentetõ medencék Kis és közepes aktivitású hulladék Tárolási kapacitás bruttó db 200 m 3 l-es hordó Tárolt mennyiség bruttó db 200 m 3 l-es hordó Nagy aktivitású hulladék Tárolási kapacitás Elfoglalt tárolási kapacitás Kiégett nukleáris üzemanyag Tárolási kapacitás Tárolt mennyiség m 3 m 3 db tu db tu ,8 96, ,4* ,3* KKÁT ,1* ,3** NRHT (szilárd hulladék) épül épül 3000 * A ki égett üzem anyag ne héz fém-egyen ér té két (tájékoztató adat) ka zet tán ként 118,62 kgu ne héz fém -mennyi ség gel szá mol tuk. ** A KKÁT safeguards nyilvántartása alapján. ese té ben a tá ro ló ka pa ci tás mér té ke 200 l-es hor dók ban van meg ad va, mi vel ez a cso ma go - lás for ma a le gel ter jed tebb az erõ mû gya kor la - tá ban. A táb lá zat ban be mu ta tott tel jes ka pa ci - tás (12741 db 200 l-es hor dó) egy kö ze lí tõ ér - téknek minõsül. A táb lá zat nem ad szá mot a VK302/I-1 he - lyi ség azon ré szé rõl, ahol 20 db szû rõ osz lop tárolókonténer (szelektív szorbens tárolókonté - ner) tárolható (beton, körszelvényû tárolókonténer, 1300 mm, ma gas ság 1300 mm, el he - lyez he tõ ben ne 7 pat ron: Cs-Tre at és TANNIX-MIX hul la dék kal). C) A PA Zrt. telephelyén folyékony halmaz ál - la potú kis és közepes aktivitású hulladékok tárolásához az alábbi megjegyzéseket fûzzük: A megadott tárolási kapacitás (10020 m 3 ) az üzemszerûen igénybe vehetõ tároló térfogatra vonatkozik. Az üzemzavari tartályok térfogata ezen felül további ( ) 1560 m 3. Ez a tartály kapacitás a évi üzem za - vart követõen megtörtént bõvítés követ kez - tében alakult ki 2005-ben. Az erõmûben összesen 7401 m 3 folyékony hulladékot tárolnak. Ez a mennyiség be pár - lási maradék (sûrítmény), ioncserélõ gyan - ták, evaporátor savazó oldat és iszap formá - já ban jelenik meg. A tartályokban tárolt fo - lyé kony közeg a fenti hulladéknak mi nõ sü - lõ anyagokon kívül tartalmazza a gyanták szállítására használatos transzportvizeket is. A transzportvizek mennyisége több száz köbméter, de ezek térfogata nem szerepel a táblázatban, mivel ezeket a késõbbiekben nem kell teljes mértékben hulladékként kezelni, hiszen a késõbbi bepárlás során ezekbõl a vizekbõl csak néhány m 3 hulladék keletkezik. D) A PA Zrt. te lep he lyén nagy ak ti vi tá sú hul - la dé kok tá ro lá sá val kap cso lat ban az aláb bi a - kat kell meg je gyez ni: A feltüntetett kapacitás a nagy aktivitású hulladék elhelyezésére kialakított ún. csõkutak ra vo nat ko zik. 7

9 A táb lá zat ban fel tün te tett hul la dék men nyi - ség brut tó tér fo gat ban (azaz el fog lalt tá ro - ló-tér fo gat ban) je le nik meg. A csõ ku tak ban mé re tük mi att el nem he lyez - he tõ nagy ak ti vi tá sú hul la dé kok tá ro lá sa más he lyi sé gek ben ta lál ha tó ólom gyûj tõ - kon té ne rek ben tör tén het. Je len leg egy ilyen hul la dé kot tá rol nak. A ko ráb ban nagy ak ti vi - tásúnak minõsített BALDUF szûrõpatronokat le csen ge té ses tá ro lás után kö ze pes ak ti - vitású hulladékká minõsítették, és 200 l-es acélhordókban tárolják gyûjtõkonténer nél - kül. A évi üzem za var so rán meg sé rült 30 db üzem anyag-ka zet ta el tá vo lí tá sa az erõ - mû 2. blokk já nak 1. sz. ak ná já ból meg tör - tént. En nek so rán a sé rült ka zet ták fej és láb ré szét le vág ták és a le vá gott da ra bo kat 8 db nagy ak ti vi tá sú hul la dék tar tály ba he lyez ték. A tar tá lyok a csõ ku tak ba ke rül tek. E) A kiégett üzemanyag mennyiségével kap - cso lat ban meg je gye zen dõ, hogy az nem tar tal - maz za a évi üzem za var so rán meg sé rült 30 db be su gár zott üzem anyag-ka zet tát szám - szerûen. Ezen kazetták hasadóanyagot is tar - tal ma zó da rab ja it 44 db T29-es és 28 db T28-as tok ba he lyez ték (to váb bi ak ban: to ko - zott üzem anyag-ka zet ták). A T29-es to kok tar - tal maz zák az ap róbb, a T28-as to kok pe dig a na gyobb da ra bo kat. A T28-as to ko kat a 2. blok ki pi hen te tõ me den ce her me ti kus kö peny - helyein, a T29-es tokokat pedig ugyanott az üzemi állványon tárolják. F) A bá ta a pá ti NRHT vég le ges tá ro ló ka pa ci - tá sá nak ki ala kí tá sa fo lya mat ban van, ezért a táb lá zat csak a jei ál la pot nak meg - fe le lõ en az NRHT fel szí ni lé te sít mé nye i be át - szál lí tott hul la dék men nyi ség rõl szá mol be. A nem ener ge ti kai cé lú re ak to rok ban al kal - ma zott fû tõ ele mek min den pa ra mé te rük ben kü lön böz nek a pak si atom erõ mû ben hasz ná la - tos fûtõelemektõl. A kutató- és oktatóreakto - rok ban va la ha fel hasz nált, most hasz ná la tos és a jö võ ben be ve zet ni ter ve zett fû tõ ele mek pa ra - mé te re it tar tal maz za a táb lá zat. Meg je - gyez zük, hogy az ös szes VVR tí pu sú ka zet ták egy ré szét hár ma sá val me cha ni ka i lag ös sze - fog va, má sik ré szét egyen ként hasz nál ják. Az egyszerûség kedvéért az összes VVR típusú ka zet ta ese té ben a nehézfém tömeg becs - lésekor a hármasával összefogott kazetták egye dül álló kazettákra lettek átszámolva. Az MTA EK telephelyén a kiégett üzemanyagot vízzel feltöltött medencékben tárolják. Két ilyen medence áll az intézet rendelkezésére, a re ak - tor mellé telepített belsõ kiégett üzem anyag-tá - ro ló és az épületen kívül megvalósított külsõ kiégett üzemanyag-tároló medence. Az MTA EK telephelyén található átmeneti tá ro lók ka pa ci tá sát, az ott tá rolt ki égett üzem - anyag men nyi sé get, az en nek meg fe le lõ ne - héz fém men nyi sé get, a tá ro lók ki hasz nált sá gát a január 1-jén érvényes betöltöttségi ál - la pot nak megfelelõen a táblázat mu tatja táblázat Az MTA EK kutatóreaktorában és a BME NTI oktatóreaktorában felhasznált és a jövõben felhasználandó üzemanyag-kazetták jellemzõi Intézmény MTA EK BME NTI Felhasználás idõtartama Típus Dúsí - tás [%] Névleges U tömeg [gu] (U 235 +U 238 ) Kiégetés szintje [%] Kiégett (besugárzott) kazetta átlagos nehézfém tartalma [g] EK VVR-SZM VVR-M üzemidõ végéig egész üzemidõ során VVR-M EK-10 (módosított) < 1%

10 táblázat Az MTA EK kiégett üzemanyag tároló létesítményeinek jellemzõi és kihasználtságuk január 1-jén Teljes kapacitás tok [db]/egyes kazetta [db] Tárolt kazetták száma [db] Elfoglalt tárolópozíciók (tokok) száma [db] Tárolt nehézfém mennyiség [kgu] Kihasznált - ság [%] Külsõ tároló 752/ ,481 Belsõ tároló 184/ (VVR) 395:3=132 71,7 Összesen 936/ ,481 14,1 A kül sõ tá ro ló me den ce je len leg (2012. ja - nuár 1-jén) üres, további használatra készen áll, tá ro lá si ka pa ci tá sa nem változik. A bel sõ tá ro ló me den ce 260 tok, vagy 260 x 3 db VVR tí pu sú fû tõ elem be fo ga dá sá ra al kal - mas. Hatósági elõírás szerint 76 pozíciót, vagy 228 db VVR típusú fûtõelem helyét szabadon kell hagyni, így a zóna mindenkori üzemzavari ki ra ká sát biz to sí ta ni le het. A tá ro ló fel hasz nál - ha tó ka pa ci tá sa te hát 184 tok nyi. A bel sõ tá ro - ló ban ja nu ár 1-jén 395 db VVR tí pu sú ka zet tát tá rol tak, ami 132 tok helyét foglalja el, így a tároló kihasználtsága durván 71,7%-os. A BME NTI ok ta tó re ak to rát ma gá ba fog la ló tömb tar tal maz 25 meg fe le lõ bi o ló gi ai vé de - lem mel el lá tott csö vet, me lyet ki égett fû tõ ele - mek el he lye zé sé re ter vez tek, de eze ket a csö - ve ket még nem hasz nál ták ki égett fû tõ ele mek tá ro lá sá ra. A BME telephelyén kiégett fûtõ ele - meket nem tárolnak A radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag keletkezésének üteme, a tárolás helyzetének várható alakulása Az atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, kiindulási adatok képzése az új, végleges szükséges térfogatának becsléséhez Az atom erõ mû üze mel te té se so rán ke let kez nek szilárd és folyékony kis és közepes aktivitású ra dio ak tív hul la dé kok. Ezen hul la dé ko kat az atom erõ mû ben a vég le ges tá ro ló (NRHT) hely szí né re tör té nõ át szál lí tás meg kez dé sé ig át me ne ti leg tá rol ják. A szi lárd hal maz ál la po tú hul la dé kok több sé gét 200 l-es acél hor dók ban, tömörített (a nem tömöríthetõ hulladékok ese - té ben tö mö rí tet len) for má ban he lye zik el. A fo - lyé kony hul la dé ko kat tar tá lyok ban gyûj tik. A hul la dé ko kat csak szi lárd for má ban le het vég - le ge sen el he lyez ni, ezért a fo lyé kony hul la dé - kok szi lár dí tá sá ra is sor ke rül az atom erõ mû - ben a vég le ges tá ro ló ba tör té nõ át szál lí tást meg elõ zõ en. Az atom erõ mû le bon tá sa kor is ke let kez nek ilyen tí pu sú hul la dé kok, me lye ket fel dol go zott ál la pot ban, szi lárd hal maz ál la pot - ban vég le ge sen el kell he lyez ni, együtt az üzemviteli hulladékokkal. A táb lá zat az atom erõ mû üze mel te té - sé vel és le sze re lé sé vel kap cso lat ban ke let ke zõ kis és kö ze pes ak ti vi tá sú hul la dé kok ról ad át te - kin tést. Az itt be mu ta tott mennyiségek figye - lembe veszik: az atomerõmû üzemidejének megnöveke - dését, a folyékony hulladékok feldolgozása során az FHF technológia bevezetését, és az erõmû leszerelésére vonatkozó adatok te kin te tében megfelelnek a legutolsó le sze - re lési dokumentumban bemutatott módsze - reknek és számolásoknak (lásd 6. fejezet). A táb lá zat ös szeg zõ ada ta it az újon nan ki - ala kí tan dó vég le ges, kis és kö ze pes ak ti vi tá sú hul la dék tá ro ló szük sé ges tér fo ga tá nak becs lé - sé re hasz nál juk fel a továbbiakban. 9

11 10

12 A táb lá zat második oszlopa bemutatja a ja nu ár 1-jén meg le võ hul la dé kok mennyi ségét, el kü lö nít ve egy más tól a szi lárd és fo lyé kony hal maz ál la po tú ra dio ak tív hul la - dé ko kat. Ezen be lül el kü lö nít ve je le nik meg a 200 l-es acélhordókban tárolható szilárd tömö - rített, nem tömörített és Co-60 eltávolító utószû rõ hul la dék for mák még Pak son tá rolt há - nya da, és az a rész, ami már a bá ta a pá ti NRHT területére átszállításra került. Az erõmû terüle - tén tárolt nagyméretû hulladékokat még nem he lyez ték el a VK302/I-1 he lyi ség ben, így a nagy mé re tû hul la dé kok 2012 ele jén ku mu lált men nyi sé gét nem tar tal maz za a táb lá zat má - so dik osz lo pa. Ha son ló kép pen ér te lem sze rû - en nincsenek adatok feltüntetve a szelektív szorbens tárolókonténerek, valamint a leszere - lé si hul la dé kok men nyi sé gét il le tõ en, hi szen ilyen konténerek, illetve ilyen hulladékok eddig még nem ke let kez tek. A fo lyé kony hal maz ál la - po tú hul la dé kok meg je le né si formáinak (lásd 2.2. C pont) meg fe lelõ mennyiségi megoszlást is tükrözi a má sodik oszlop. (A második oszlop mennyiségi ada tai összesítve a táb lá - zatban is meg jelennek.) A táblázat harmadik oszlopa az atomerõmû normál üzemvitelébõl adódó hulladék mennyi - ségek éves keletkezési ütemét vázolja. Ebbõl látható, hogy éves rendszerességgel 170 m 3 szilárd hulladék (kb 850 db 200 l-es hordó) keletkezik. Ezt az adatot a PA Zrt. a korábbi évek során keletkezett hulladékmennyiségek trend-elemzésébõl származtatta, és ez az érték kellõen konzervatívnak tekinthetõ. A szilárd hulladékok között jelennek meg a nagyméretû szilárd hulladékok is. Ezen hulladékokat nem lehet (vagy nem célszerû) 200 l-es hordókban elhelyezni, éves keletkezési ütemét nem lehet érdemben meghatározni. A szilárd hulladékok körében szerepelnek a cézium és egyéb szûrõpatronok, amiket speciális körszelvényû tároló konténerekben (szelektív szorbens tároló konténerekben) helyeznek el a késõbbiekben. Ebbõl a hulladékformából is kevés keletkezik a teljes üzemidõre vetítve, ezért az éves kelet - kezési mennyiség nincs meghatározva. Éves gyakorisággal 280 m 3 folyékony hal - maz állapotú hulladékkal kell számolni, melynek nagy része (250 m 3 /év) bepárlási maradék (sû - rít mény), de a folyékony hulladékok körében vannak nyilvántartva az evaporátor savazó ol - da tok (15 m 3 /év), az ioncserélõ gyanták (5 m 3 /év transzportvíz nélkül), az iszapok (10 m 3 /év) és a dekontamináló oldatok is. A dekontamináló oldatok rendszertelen idõ kö - zök ben keletkeznek, így az éves keletkezési mennyiséget sem határozzuk meg. A táb lá zat negyedik oszlopa az atom erõ mû 50 éves üze mel te té sét fel té te lez ve ös szeg zi a szilárd és folyékony hulladékok mennyiségét. A hát ra lé võ üzem idõ az egyes re ak tor blok kok üzem ide jé nek át la gá ból szá mol va jó kö ze lí tés - sel 23 év nek fel té te lez he tõ. A hát ra lé võ üzem - idõ és az egyes hul la dék faj ták ra de fi ni ált éves ke let ke zé si ütem se gít meg be csül ni az üzem - idõ vé gé ig ke let ke zõ tel jes hul la dék men nyi sé - get, ha fi gye lem be ves szük az ed dig fel hal mo - zott hul la dé kok men nyi sé gét is. Az üzem idõ vé - gé ig ke let ke zõ tel jes hul la dék men nyi ség azon - ban nem vezethetõ le mechanikusan az elõzõ - ek bõl. Hul la dék faj tán ként a fen ti szá mo lá so kon túlmutató technológiai sajátságokat is figye - lembe kell venni, amelyek kis mértékben befo - lyásolják az üzemidõ végéig keletkezõ teljes hulladékmennyiségeket. To vább ár nyal ja az üzem idõ vé gé ig ke let ke - zõ tel jes hul la dék men nyi sé get a évi üzem za var. En nek ha tá sát a szi lárd hul la dé kok kö ré ben már nem tün tet jük fel, de a fo lyé kony hulladékok tekintetében még külön kezeljük a be pár lá si ma ra dé kok üzemzavarral összefüggõ hányadát. Az atomerõmû 50 éves üzemidejének vé - géig 6326,4 m l-es hordóban elhe - lyezhetõ tömörített és nem tömörített, valamint 1229,6 m 3 ugyancsak 200 l-es hordóban elhe - lyez hetõ Co-60 eltávolító utószûrõbõl adódó szilárd hulladék keletkezik. A Co-60 eltávolító utószûrõk keletkezése összefügg az FHF tech - no lógia bevezetésével és az 1229,6 m 3 -es mennyiség (ami megfelel 6148 db 200 l-es hor dónak) abból a pesszimisztikus fel té te le - zés bõl indul ki, hogy mindössze egy utószûrõ he lyezhetõ el egy db 200 l-es hordóban. Ebben az oszlopban kerül megjelenítésre a kb 800 m 3 -nyi nagyméretû hulladék és a mintegy 42,5 m 3 térfogatot kitevõ szûrõ patron is. Ez az osz lop ad át te kin tést a tel jes üzem idõ so rán ke let ke zõ fo lyé kony hul la dék men nyi sé - gek rõl is. Ezek kö ré ben a leg na gyobb men nyi - 11

13 sé get a sû rít mé nyek be pár lá si ma ra dé kok jelentik (12194 m 3 ). Ezt a hul la dék faj tát meg - bontottuk alapvetõen a további feldolgozható - ság le he tõ sé ge it fi gye lem be vé ve üzem vi te li, va la mint a 2003-as üzem za var kö vet kez té ben ke let ke zõ be pár lá si ma ra dé kok ra. Az osz lop - ban meg je le nik az ös szes töb bi fo lyé kony hul - la dék já ru lé ka is a tel jes üzem idõ re ki ve tít ve. A gyanták térfogata itt is transzportvíz nélkül ér ten dõ. A gyan ták tér fo ga tá ra kö zölt 435,4 m 3 -es érték már figyelembe veszi az erõ mû leállításakor kirakásra kerülõ összes gyan ta mennyiségét is. A táb lá zat ötödik oszlopa jel zi a kü lön bö zõ tí pu sú kis és kö ze pes ak ti vi tá sú hul la dé kok ese té ben al kal ma zott ke ze lé si el já rá so kat. A táb lá zat mu tat ja, hogy a szi lárd hal maz ál la po tú hul la dé kok ese té ben to váb bi kezelési eljárást nem tervez Társaságunk. A folyékony hulladékok tekintetében feltéte - lez zük az FHF tech no ló gia üzem be vé te lét a pak si atom erõ mû ben. Ezen tech no ló gia al kal - ma zá sa a hul la dé kok men nyi sé gét te kint ve összessé gé ben ki sebb tér fo ga tú el he lye zen dõ szi lárd hul la dé kot ered mé nyez, ugyan ak kor, mint azt ko ráb ban je lez tük az FHF al kal ma zá sá - nak kö vet kez té ben egyéb já ru lé kok kal (Co-60 utó szû rõk el he lye zé sé nek fi gye lem be vé te le és szelektív szorbens tárolókonténer mennyi sé - gének növekménye) is számolni kell. A folyékony hulladékok kezelése tekin te té - ben, a gyanták esetében csak a térfogatnövelõ cementezési eljárásra számíthatunk, ahol a tér - fo gat növelés mértéke 60 l / 200 l. A bepárlási maradékok közül az üzemviteli hulladékokra alkal mazzuk a térfogatcsökkentõ FHF tech - nológiát az elõzetes becslések szerint a m 3 -nyi üzemviteli bepárlási maradékból 560 m 3 nyi iszaprészt kell cementezni. A vo - natkozó cementezési eljárás térfogatnövelését 182 l / 400 l-el vesszük figyelembe. A dekon ta - mi náló oldatok és az evaporátor savazó oldatok bepárlása hússzoros térfogatcsökkentést ered ményez. A térfogatcsökkentést követõen alkalmazott cementezési eljárás térfogatnövelõ hatása egységesen 182 l / 400 l-es. A folyé - kony hulladékok körében nyilvántartott iszapok esetében csak cementezési eljárást vehetünk figyelembe 182 l /400 l-es térfogatnöveléssel. A táb lá zat ha to dik osz lo pa már csak a szi - lárd, illetve a megszilárdított hulladékmennyisé ge ket áb rá zol ja. Ezek a men nyi sé gek alap ve - tõ en a kis és kö ze pes ak ti vi tá sú hul la dék tá ro ló ter ve zé sé nek ki in du ló ada tai. Eb ben az osz lop - ban je le nik meg elõ ször a le sze re lé si hul la dék - men nyi ség. (Az erõ mû le bon tá sa kor ke let ke zõ hul la dé kok men nyi sé gét a 6.4. fe je zet ben meg - jelölt tanulmány rögzíti.) Ez az oszlop nettó hul - la dék men nyi sé ge ket je le nít meg. Eh hez az osz - lophoz tartozó összegzés szerint az atomerõ - mû tel jes üze mi és le sze re lé si hulladék mennyi - sége m 3. A táb lá zat utol só két osz lo pa (7-8. osz lop) azt mu tat ja be, hogy az atom erõ mû üze mel te - té se és le sze re lé se so rán együt te sen ke let ke zõ kis és kö ze pes ak ti vi tá sú hul la dé kok el he lye zé - sé re mi lyen hul la dék cso ma gok ban ke rül sor és az egyes hul la dék cso ma gok ból milyen mennyiséggel lehet számolni. A táb lá zat ból lát ha tó, hogy a 200 l-es hor dók tá ro lá sá ra ren del ke zés re ál ló sza bad erõ mû vi tá ro ló ka pa ci tás ja nu ár 1-jére hogyan változott. A hulladékszállítások üteme - zé sé nek ter vét a fen ti eket is fi gye lem be véve fejezet mutatja be. A pak si atom erõ mû ben a ko ráb bi ak ban vég - rehajtott tartálypark-bõvítés (lásd 2.2. pont) le - hetõvé teszi a folyékony hulladékok gyûjtését és tá ro lá sát, azok tér fo gat csök ken tõ fel dol go - zá sá nak meg kez dé sé ig. A tér fo gat csök ken tõ fel dol go zás és a szi lár dí tás kö vet kez té ben elõ - ál ló hul la dé kok ke let ke zé sé nek és ki szál lí tá sá - nak üte me zé sét szin tén a fe je zet fog lal ja ös sze. Az FHF be ve ze té sé nek cél dá tu ma év, a cementezésé év. A hulla dék-ki szál - lí tásokat is ehhez igazítottuk Az atomerõmûvi eredetû nagy aktivitású radioaktív hulladékok keletkezése és tárolása, a tárolási kapacitás várható alakulása, a végleges tároló szükséges térfogatának becslése A paksi atomerõmû üzemeltetése során az erõmû adatszolgáltatása szerint, éves szinten viszonylag kis mennyiségben (nettó 5 m 3 /év) keletkezik nagy aktivitású radioaktív hulladék, melyet az erõmû területén ideiglenes jelleggel tárolnak az erre a célra kialakított csõkutakban. 12

14 Az elfoglalt tárolóhely a hulladék nettó tér fo - gatánál nagyobb. A becsült éves keletkezési mennyiség kellõen konzervatívnak látszik. A táblázat szerint 222,8 m 3 -es tárolási kapacitásban január 1-jén 96,5 m 3 -nyi hulladékot tárolnak. Az üzemidõ végéig (23 év hátralevõ üzemidõ) további 130 m 3 nagy akti - vitású hulladék keletkezésével kell számolni (ez a mennyiség már tartalmazza a második blokki üzemzavar során keletkezett nagy akti vitású hul la dékokat is). Ezt a hulladékot a végsõ el he - lyezés érdekében konténerekben gyûjtik össze és betonnal öntik ki. Arra való tekintettel, hogy a csõkutakban elhelyezett hulladék térkitöltése nagyon rossz, a konténerezett és tárolásra elõ - ké szített hulladék térfogata ugyanannyinak te - kint hetõ, mint amennyit a hulladék jelen álla - potában a csõkutakban elfoglal. Az el he lyez he tõ hul la dék mé re tét kor lá toz za a csõ ku tak ge o met ri á ja. Egy-egy tá ro ló csõ jel - lem zõ mé re tei: át mé rõ 183 mm, ma gas ság 6880 mm. A tá ro ló ku tak ban el nem he lyez he tõ nagy mé re tû hul la dé kok gyûj té sé re ólom - kon té ne rek ben van le he tõ ség. Jelenleg nem tárolnak hulladékot ilyen módon. Az atom erõ mû ké sõb bi le bon tá sa so rán to - váb bi 303,7 m 3 nagy ak ti vi tá sú hul la dék ke let - ke zé sé vel kell szá mol ni. Ez a hul la dék men nyi - ség a 6.4. fejezetben hivatkozott irodalom sze - rint nettó mennyiségnek minõsül, azaz a lesze - re lés bõl szár ma zó nagy ak ti vi tá sú hul la dék el - helyezéséhez ennél nagyobb térfogatú tároló szük sé ges. A fen ti hul la dék men nyi sé get 101 db nagy já ból 3 m 3 -es belsõ (effektív) térfogatú konténerben helyezik el. Ezen konténe - rek kül sõ mé re te be le ért ve a fe lü le ti ele me ket is 1,7 m él hos szú sá gú koc ká nak fe lel meg, te hát a le sze re lés bõl ke let ke zõ nagy ak ti vi tá sú hul la - dék bruttó térfogata 496,2 m 3. A jö võ ben meg - va ló sí tan dó nagy ak ti vi tá sú hul la dék tá ro ló szük sé ges tér fo ga ta az atom erõ mû vi ere de tû nagy ak ti vi tá sú hulladékok befogadására tehát 96, ,2 =722,7 m 3. A nagy ak ti vi tá sú hul la dé kok ke let ke zé si üte mét fi gye lem be vé ve, a vég le ges el he lye - zést a mû sza ki terv ben fog lal tak sze rint csak a le sze re lés fá zi sá ban kell meg ol da ni, bár a tá ro - ló ka pa ci tás az 50 éves üzem idõ alatt vár ha tó nagy ak ti vi tá sú hul la dé kok szá má ra nem ele - gen dõ, a pak si atom erõ mû ra dio ak tív hul la dék - ke ze lé si kon cep ci ó ja (A ra dio ak tív hul la dé kok ke ze lé sé nek és át me ne ti tá ro lá sá nak mû sza ki kon cep ci ó ja N00002PRK/D ) tar tal maz za azokat az intéz ke dé - se ket, amelyekkel biztosítható ezen hulladékok átmeneti tárolása A kiégett atomerõmûvi nukleáris üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása az atomerõmûben A kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tá ro - lása az erõmû szomszédságában létesített KKÁT-ban történik 50 éves idõtartamra. Az erõ mû normál üzemvitele során keletkezõ ki - égett nukleáris üzemanyag-kazetták száma jól becsülhetõ. Mai is me re te ink sze rint az erõ mû ter ve zett 50 éves élet tar ta má nak vé gé ig ke let ke zett, ha - zánk ban ma radt ki égett nuk le á ris üzem anyag ka zet ták szá ma db lesz. A tel jes mennyiség a további Oroszországba történõ vis sza szál lí tás le he tõ sé gé vel nem szá mol va az alábbi összetevõket tartalmazza: 1714 db pi hen te tõ me den cék ben ( ) lásd táb lá zat 7027 db KKÁT-ban ( ) lásd táb lá zat 9127 db 2012 és 2041 kö zött ke let ke zõ kiégett kazetta mennyiség, be le ért ve a blok kok le ál lí tá sá ból adó dó tel jes zó na ki ra ká so kat is. Az összesen keletkezõ db kazetta át me - neti tárolásához 37 modul megépítésére van szükség a KKÁT-ban. Ehhez szükség van a kapcsolódó komplex engedélyezési proce dú - rára is. A PA Zrt. adat szol gál ta tá sa alap ján a tel jes ki égett üzem anyag-men nyi ség az üzem - anyag beszerzési forrását tekintve orosz típusú. A ki égett üzem anyag-ka zet ták át la gos ne - héz fém tö me ge a ko ráb ban hasz nált ka zet ták te kin te té ben 116 kgu-nak fe lelt meg, míg a 2010-tõl üzemszerûen felhasznált Gd-2n típusú ka zet tá ké 122 kg-nak te kint he tõ. A Gd-2n tí - pu sú, 4,2 % dú sí tá sú ka zet ták al kal ma zá sá val a friss üzem anyag fel hasz ná lás csök ke ni fog. A 4. blok kon már most, a töb bi blok kon pe dig 2013-tól a ter ve zett friss üzemanyag fel - 13

15 használás évente 84 illetve 2022-tõl 84+1 db lesz blokkonként A nem atomerõmûvi eredetû kis és közepes aktivitású, valamint hosszú élettartamú radioaktív hulladékok keletkezési üteme és elhelyezése A mûködõ atomerõmûvön kívül radioaktív hul - la dékok képzõdnek kutató intézetekben, egész - ség ügyi, ipari, mezõgazdasági intézmények - ben és laboratóriumokban. A nem atom erõ mû - vi eredetû kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok keletkezésének mennyisége ~10 m 3 /évre csökkent az elmúlt években. Ezt a hulladékot a püspökszilágyi RHFT-ben helyezik el. A táblázatból látható, hogy az RHFT szabad kapacitása kimerült, ha eltekintünk az elmúlt évek biztonságnövelési tevékenységei - nek következtében felszabadult kb. 76 m 3 -es tárolókapacitástól, melynek felhasználása fo - lya matban van. A végleges tárolótéren végre - haj tandó kapacitás-felszabadítás elvégzéséig meg oldást jelent a feldolgozó épület át ala kí tá - sá val kialakított központi átmeneti hulla dék tá - ro ló épület, ahol 228 db hordkeret tárolására van lehetõség. Egy-egy tárolási pozíción hord - ke retben 4 db 200 l-es hordó, vagy 1 db 1,2 m 3 -es lemezkonténer helyezhetõ el, hor dó - ban kifejezve így 912 db 200 l-es hordó tá ro lá - sá ra van lehetõség. Az át me ne ti tá ro ló ban a nuk le á ris - anyag-tá ro lón kí vül ja nu ár 1-jén 425 db 200 li te res hor dót, 29 db le mez kon té - nert és 3 db egyedi hulladékcsomagot tároltak. Ez a hul la dék men nyi ség rész ben kül sõ be szál - lí tók tól ér ke zett a te lep hely re, és en nek egy ré - szét a to váb bi ak ban vég le ge sen el he lye zik a meg üre se dõ tá ro ló me den cék ben. Egy má sik ré sze pe dig a biz ton ság nö ve lõ in téz ke dé sek (me den ce fel tá rá sok) ered mé nye ként ke let ke - zett, de meg fe le lõ ke ze lés és át vá lo ga tás után ezek egy ré szét is el he lye zik a tá ro ló me den cék - ben, a ma ra dék pe dig a vá lo ga tás ered mé - nyeként átmeneti tárolásra kerül a központi épü let ben (lásd 3.1. fe je zet). A fen ti ek bõl kö - vetkezik, hogy a biztonságnövelõ intézkedési te vé keny sé gek so rán az át me ne ti tá ro ló sza bad ka pa ci tá sa ál lan dó an vál to zik, és ne he zen de fi - ni ál ha tó, hogy az ott tá rolt hulladéknak pon to - san mekkora hányada kerül vissza az RHFT medencéibe végsõ elhelyezésre, és mekkora részét kell majd más tároló létesítményben vég le ge sen elhelyezni. Magyarországon az ipari, mezõgazdasági és gyógyászati tevékenységek végzése éves szinten nagyon kis mennyiségû olyan hosszú élettartamú radioaktív hulladék keletkezésével jár, amely nem helyezhetõ el véglegesen a püs - pök szilágyi telephelyen. Ezen hulladékokat eb - ben a pillanatban az RHFT telephelyén tárolják, vagy pedig még a keletkezés helyén találhatók. Nem lehet ma ezen anyagfajták keletkezését illetõen korrekt éves mennyiségi adatot meg - adni, de Társaságunk ma úgy tekinti, hogy a hosszú élettartamú radioaktív hulladékok teljes mennyisége nem fogja meghaladni összes sé - gében a 100 m 3 -es mennyiséget. Ezt az anyag - fajtát együtt kell elhelyezni az erõmûvi eredetû nagy aktivitású és hosszú élettartamú radio - aktív hulladékokkal, így az elhelyezésre kerülõ összes mennyiséget ezzel a 100 m 3 -rel növelni kell. A fenti számadat pontosítása az RHFT-ben esedékes biztonságnövelõ intéz kedések (me - den cefeltárások) végrehajtását követõen válik esedékessé. A nem atom erõ mû vi ere de tû kis és kö ze pes aktivitású (valamint esetleg a hosszú élettarta - mú) radioaktív hulladékok mennyiségét növelni fog ja az MTA EK ku ta tó re ak to rá nak, va la mint a BME NTI ok ta tó re ak to rá nak a jö võ ben ese dé - kes le sze re lé se és le bon tá sa (lásd 6.1. fe je zet). Az ez zel ös sze füg gõ mennyiségi adatokat ebben a fejezetben nem tüntetjük fel A nem atomerõmûvi eredetû kiégett üzemanyag keletkezése és átmeneti tárolása Az MTA EK kutatóreaktora a Budapesti Kutatóreaktor (továbbiakban BKR) 1959 óta mûködik. Az 1986-ban megkezdett re konst ruk - ci ót követõen a reaktor 1992 óta mûködik újra. Az 1993-ban határozatlan idõre kiadott üze mel - te té si engedélyt tízévente idõszakos biztonsági felülvizsgálat keretében meg kell újítani. Az elsõ felülvizsgálatra 2003-ban került sor. Az MTA EK adatszolgáltatása szerint a reaktor tervezett üzemideje a re konst ruk - ci ó tól számított 30 év, tehát a reaktor le állí - tá sára a tervek szerint 2023-ban kerül sor, 14

16 táb lá zat A BKR-ben ke let ke zett és eddig el nem szállított, illetve a jövõben várhatóan keletkezõ kiégett üzemanyag adatai Típus [dúsítás] Idõ, Mennyiségek kiégett kazetta [db] szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] kiégett kazetta [db] szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] VVR-SzM (36) 65 5, , VVR-M2 (36) , ,71 VVR-M2 (20) ,00 Összesen , , táb lá zat A BME NTI ál tal üze mel te tett oktatóreaktorban keletkezõ kiégett üzemanyag mennyisége Típus Idõ, Mennyiségek kiégett kazetta [db] szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] kiégett kazetta [db] szükséges tároló pozíció [db tok] nehézfém tömeg [kgu] EK ,96 évente a felhasznált üzemidõ függ vé nyé - ben átlagosan 70 db (VVR típusú) kazetta cseréjére kerül sor. Az MTA EK ja nu ár 1-jén már nem ren - delkezett friss nagy dúsítású (36%) fûtõele - mek kel, mert a fel nem hasz nált fû tõ ele me ket 2008 során visszaszállították Oroszországba. A 20%-os dú sí tá sú új VVR-M2 üzem anyag kö - te gek bevezetése meg kez dõ dött. A re ak tor je - len leg 288 friss VVR-M2 20% dú sí tá sú kö teg - gel ren del ke zik. Je len leg ve gyes zó na üze mel, a konverzió várhatóan 2012 novemberében fe - je zõ dik be, ek kor ke rül nek ki az utol só 36% dú - sí tá sú fû tõ ele mek a zónából. Az MTA EK adat szol gál ta tá sa alap ján a táb lá zat be mu tat ja a BKR-ben ke let ke - zett, és ed dig el nem szál lí tott, va la mint a jö võ - ben vár ha tó an ke let ke zõ ki égett üzem anyag men nyi sé gét az üzem idõ vé gé ig. A és a táb lá za tok ös sze ve té sé - bõl lát szik, hogy az in té zet a évi üzem - anyag-vis sza szál lí tás kö vet kez té ben ele gen dõ tá ro ló ka pa ci tás sal ren del ke zik a ter ve zett üzem idõ vé gé ig, hi szen a tel jes tá ro ló ka pa ci tás 936 szem ben az üzem idõ vé gé ig szük sé ges sé vá ló tel jes 470 db-os tá ro ló ka pa ci tás sal. A BME NTI ok ta tó re ak to rá ban 1971 óta 24 db részben módosított EK-10-es kazetta üze mel. Ezen ka zet ták név le ges be töl té si ne - héz fém-tö me ge 30 kg volt, ami bõl idá ig kb. 0,02 kg U-235 fo gyott. Tech no ló gi ai okok mi att elképzelhetõ, hogy az oktatóreaktor 2027-ig ter ve zett üze mel te té se so rán az ak tív zó na részleges vagy teljes átrakására sor fog kerülni. Így a tel jes üzem idõ so rán ma xi mum 59,96 kg ne héz fém-tö me gû ki égett üzem anyag ra le het szá mí ta ni. Eze ket az ada to kat fog lal ja ös sze a táb lá zat. A két intézményi reaktor tervezett élettarta - má nak vé gé ig 246, ,96 = 306,57 kg U men nyi sé gû ki égett üzem anyag ke let ke zik. Az együt tes tá ro ló igény = 518 tá ro ló po zí ci ó ra ter jed ki, ha fel té te lez zük a BME ka - zet tá i nak az MTA EK tá ro ló já ban tör té nõ át me - ne ti tá ro lá sát. A tá ro ló ka pa ci tás irán ti igényt tovább csökkentheti a kiégett fûtõelemek egy részének esetleges újabb oroszországi vissza - szál lí tá sa. Mi vel a tel jes tá ro lá si ka pa ci tás újabb oroszországi visszaszállítás nélkül is le - hetõséget biztosít a fentiekben bemutatott 518 ki égett fû tõ elem át me ne ti tá ro lá sá ra, a két lé te - sít mény üzem ide jé nek vé gé ig a tá ro ló ka pa ci - tás elég sé ges nek tekinthetõ. 15

17 3. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése 3.1. Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezése az RHFT-ben Elõzmények A ra dio ak tív hul la dé kok az izo tóp tech ni ka ha zai al kal ma zá sá val egy ide jû leg je len tek meg. Eze - ket kez det ben az al kal ma zás ban élen já ró MTA Izotóp Intézet területén tárolták ra ké - szült el a solymári kísérleti izotóptemetõ, így a radioaktív hulladékok országos összegyûjtése 1960-ban kezdõdhetett meg. Az el sõ, kí sér le ti ra dio ak tív hul la dék tá ro ló lé te sít mény hely ki vá lasz tá sa nem volt kel lõ en meg ala po zott és a lé te sít mény mû sza ki meg ol - dá sai is hi á nyo sak vol tak. A kí sér le ti tá ro ló ka - pacitása hamar kimerült, így a létesítést követõ tíz év elteltével, egy új radioaktív hulladéktároló (az RHFT) létesítése vált szükségessé. Az új létesítmény Püspökszilágyon készült el de cem ber 22-én 3540 m 3 ka pa ci tás - sal. A tá ro lót mû sza ki lag a föld fel szín kö ze lé - ben épí tett me den cés, il let ve csõ ku tas ki ala kí - tás sal valósították meg. Az el sõ szál lít mányt az RHFT 1977 már ci u - sá ban fo gad ta. A lé te sít mény vég le ges üze mel - te té si en ge dé lyét 1980-ban ad ta ki az Egész - ség ügyi Mi nisz té ri um. El len ke zõ ren del ke zés hiányában az RHFT elhelyezésre átvett majd min den ra dio ak tív hul la dé kot, ami a nuk le á ris tech ni ka al kal ma zá sa so rán ke let ke zett, így ke - rül tek oda hosszú élettartamú radioaktív hulla - dékok is. Ter mé sze tes el kép ze lés ként adó dott a pak si atom erõ mû üzem be lé pé se kor, hogy az atom - erõ mû üze mel te té se és le bon tá sa kö vet kez té - ben keletkezõ hulladékot Püspökszilágyon len - ne cél sze rû vég le ge sen el he lyez ni, hi szen itt mû kö dött az or szág egyet len kis és kö ze pes ak ti vi tá sú ra dio ak tív hul la dé kok el he lye zé sé re ki je lölt lé te sít mé nye. Az atom erõ mû vi hul la dé - kok men nyi sé ge azon ban lé nye ge sen meg ha - lad ta az RHFT ka pa ci tá sát, a pak si atom erõ mû kis ak ti vi tá sú szi lárd hul la dé ka i nak Püs pök szi - lágy ra tör té nõ szál lí tá sa i ra ezért csak át me ne ti meg ol dás ként ke rült sor. En nek ke re té ben 1983 és 1989, va la mint 1992 és 1996 kö zött az RHFT ka pa ci tá sá ból az erõ mû mint egy 2500 m 3 -t foglalt el. A beszállítások közötti idõ - szak ban meg tör tént a püs pök szi lá gyi RHFT tá - ro ló ka pa ci tá sá nak kibõvítése. A létesítmény bõvített tárolókapacitása összesen 5040 m 3. További jelentõs mérföldkõnek tekinthetõ az RHFT vo nat ko zá sá ban, hogy a lé te sít mény üze meltetését és en ge dély esi fel ada ta it át vet te 1998-ban az RHK Kft. jogelõdje. A mun ka a hul la dék tá ro ló biz ton sá gá nak tel jes kö rû ér té - ke lé sé vel kez dõ dött. A 2002-ben el vég zett pon tosított biz ton sá gi elem zés is me re té ben ki - mond ha tó, hogy az RHFT üze mel te té se és a kör nye zet biz ton sá ga az in téz mé nyes el le nõr - zé si idõ szak vé gé ig meg fe le lõ en ga ran tált. A biztonsági ér té ke lés alap ján ha tá roz ták meg azo kat a ten ni va ló kat, amik a lé te sít mény hosszú tá vú biz ton sá gá nak biz to sí tá sá hoz szük sé ge sek, és az ér té ke lés re épült az Alap pal rendelkezõ miniszter által 2002-ben jóváha - gyott A püspökszilágyi RHFT biztonságnövelõ programja címû dokumentum is. A re konst ruk ci ós mun kák ered mé nyei alap - ján az il le té kes ha tó ság az üze mel te té si en ge - délyt meg ad ta, mely feb ru ár 28-ig ér vé - nyes. A biz ton ság nö ve lõ prog ram el sõ ütemében ke rült sor egyebek mellett az üzemi épület átala kí tására és átmeneti tárolóként történõ enge délyez tetésére, a III. és IV. sz. medencesor kör nye zetének helyreállítására is. A biztonságnövelõ program elsõ ütemét kö - vetõen 2005-ben elkészült a A püspökszilágyi RHFT biz ton ság nö ve lõ prog ram ja, II. ütem ( ) címû dokumentum, amelyet az Alap pal ren del ke zõ mi nisz ter még 2005 vé gén jó vá ha gyott, meg ha tá roz va a te lep to váb bi re - konst ruk ci ós fel ada ta it. A prog ram el sõ fá zi sá - 16