Az Országos Területfejlesztési Koncepció

Átírás

1 Az Országos Területfejlesztési Koncepció Nagy András geográfus, projektcsoport-vezető VÁTI Nonprofit Kft Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság BME Urbanista szakirányú továbbképző program Budapest-2011.november 28.

2 Tartalom A 2005-ben elfogadott OTK-t megalapozó, felülvizsgáló dokumentumok A 2005-ben elfogadott OTK felépítése Az OTK felülvizsgálatának eredményei

3 A 2005-ben elfogadott OTK megalapozása, felülvizsgálata 1996: törvény a területfejlesztésrıl, -rendezésrıl 1998: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 2001: Elsı Ogy. Jelentés a területi folyamatokról, területfejlesztési politika érvényesülésérıl ( ) : Az 1998-ban elfogadott OTK felülvizsgálata Második Ogy. Jelentés a területi folyamatokról, területfejlesztési politika érvényesülésérıl ( ) 2005: A megújított Országos Területfejlesztési Koncepció : Harmadik Ogy. Jelentés a területi folyamatokról, területfejlesztési politika érvényesülésérıl ( ) Értékelı Jelentés magyar településhálózat helyzetérıl és távlatairól 2010: A 2005-ben elfogadott OTK felülvizsgálata

4 Az Országgyőlési Jelentés területfejlesztési munkarészének háttere, célja elkészítését a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló évi XXI. törvény szabályozza Kormány készíti, Országgyőlés elé, NGM megbízásából VÁTI átfogó, utólagos, négy éves periódust ölel fel EU Kohéziós Jelentéshez hasonló, összhatást értékelı jelentés Célja: elemzés/értékelés a területi folyamatok alakulásáról, a területi politika érvényesülésérıl 4 évente beszámoló az Országgyőlésnek területi hatású ágazati fejlesztések eredményeinek értékelése eszköz és intézményrendszer elemzése, értékelése régiók, integrált kezelést igénylı térségek és a speciális sajátosságokkal rendelkezı térségtípusok szerinti értékelések

5 Előzmények, ütemezés Elsı OGy. Jelentés (2001) közti idıszakról Második OGy. Jelentés (2005) közti idıszakról (aktualizált kiegészítés 2003) Harmadik OGy. Jelentés (2009) közi idıszakról háttéranyag: szeptember 30. értékelı összefoglaló: november 30.

6 Országos Területfejlesztési Koncepció felépítése Jövıkép 1. Térségi versenyképessé g 2.Területi felzárkózás 3. Fenntartható 4. Területi 5. térségfejlıdés, integrálódás Decentralizáció örökségvédelem Európába és regionalizmus KÖZÉPTÁVÚ TERÜLETI CÉLOK P E L V E K A L A 1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség 2. Fejlesztési pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 3. Külsı és belsı perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása 4. Országos jelentıségő integrált fejlesztési térségek és tématerületek A, Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése B, Tisza térség fenntartható felzárkóztatása C, A Duna mente fenntartható fejlesztése D, A termálvíz kincs térségi hasznosítása E, A megújuló energiaforrások részarányának növelése 5. Határ menti területek együttmőködésének erısítése 6. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER RÉGIÓK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI - Közép-Magyarország - Közép-Dunántúl - Nyugat-Dunántúl - Dél-Dunántúl - Észak-Alföld - Észak-Magyarország - Dél-Alföld

7 I.TERÜLETI JÖVİKÉP-2030-ig Harmonikus és fenntartható társadalmi gazdasági környezeti térszerkezet, mely A helyi adottságokhoz igazodó térségi rendszereken szervezıdik, Policentrikusan, több európai szinten is versenyképes területegységgel (régiók, kistérségek, települések), Szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, Az alapvetı esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlıtlenségek

8 ALAPELVEK Szubszidiaritás és decentralizáció Proaktívitás Rendszerszemlélet Folyamatorientáltság, monitoring és értékelés Tájszemlélet Partnerség Programozás Integrált fejlesztések Koncentráció Fenntarthatóság Nyilvánosság

9 II.ÁTFOGÓ TERÜLETPOLITIKAI CÉLOK 2020-IG 1. Térségi versenyképesség kettıs célkitőzés: A.) Az ország egészének versenyképessége érdekében hatékony és a növekedés területi terjedését ösztönzı térszerkezet megteremtése, a jelentıs foglalkoztatást és jövedelemtermelést biztosító térségek hatékony fejlesztése (fıváros, növekedési pólusok és fejlıdési tengelyek, policentrikus városrendszer, nemzetközi elérhetıség, idegenforgalmi vonzerıvel rendelkezı térségek ) B.) Valamennyi térség, régió fejlesztésekor adottságaikra és stratégiáikra építve a relatív versenyképesség erısítése (magas foglalkoztatást biztosító beruházások, népességmegtartó, ill. - vonzó képesség javítása, új életképes térségi funkciók, gazdaság diverzifikációja)

10 2. Területi felzárkózás, kohézió Túlzottan egyközpontú térszerkezet oldása a régiók közti jelentıs különbségek mérséklése Tartósan leszakadó és periférikus térségek gazdaságitársadalmi dinamizálása Helyi (települési, kistérségi) szinten, valamint a fıbb településkategóriák között jelentkezı, az alapvetı életesélyek (közszolgáltatások elérhetısége, kommunális infrastruktúra) terén fennálló egyenlıtlenségek mérséklése

11 3.Fenntartható térségfejlıdés és örökségvédelem A táji természeti örökség helyi-térségi megırzése és hasznosítása A kulturális örökség és a társadalmi identitás helyitérségi értéknövelı kezelése és erısítése Az erıforrások fenntartható használatát biztosító fejlesztéspolitika megvalósítása

12 4.Integrálódás Európába Intenzív illeszkedés és mélyebb beágyazódás az európai gazdasági térbe, Határ menti és határon átnyúló együttmőködések lehetıségeinek bıvítése a Kárpát-medencében A nemzeti integrációk és a nemzetiségi fejlesztési együttmőködések megteremtése

13 5.Decentralizáció és regionalizmus Regionális berendezkedéső államszervezıdés és érdemi decentralizáció Regionális fejlesztéspolitika, -tervezés és -programozás

14 ORSZÁGOS TERÜLETI CÉLOK 2015-IG 1. A versenyképes metropolisz: Budapest és agglomerációja 2. Regionális növekedési pólusok és tengelyek fejlesztése 3. Külsı és belsı perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása 4. Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése 5. Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása 6. A Duna mente fenntartható fejlesztése 7. A termálvíz kincs térségi hasznosítása 8. A megújuló energiaforrások részarányának növelése 9. Határ menti területek együttmőködésének erısítése 10. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai

15 Elmar adott t ér ségek és per iféri ák Regionális és tengelyek Regionálispólusok fejlesztési pólusok és tengelyek A Balaton-tér ség, a T isza-térség és a Duna-mente Kassa Bécs Pozsony Salgótarján Miskolc Sopron Ungvár/ Kijev Nyíregyháza Eger Gyır Tatabánya Debrecen Nagyvárad Budapest Szombathely Székesfehérvár Veszprém Dunaújváros Zalaegerszeg Szolnok Kecskemét Hódmezıvásárhely Békéscsaba Nagykanizsa Jelmagyarázat Nemzetközi tengely Kaposvár Szekszárd Szabadka/ Belgrád Pécs Zágráb Eszék Jelmagyarázat Regionális tengely Szeged Arad tár sadalmi gazdasági Fejlesztési pólus mutatók alapj án a kistérségek legrosszabb helyzet ő harmadába tart ozó térség Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpontok A Terül eti folyamatokról szóló Országgyől ési Jelentés (2005) alapján gyorsforgal mi út tól és megyeszékhelytıl egyaránt távol (min 30km) esı t erület ek Tanyás tér ségek Külterületi népesség száma legalább 200 fı, és aránya mi ni mum 2% (2001) Aprófalvas térségek 500 fınél kisebb l élekszámú tel epülések

16 Az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata háttér Elkészítését az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005 (XII. 25.) OGY határozat írja elı: Az Országgyőlés felkéri a Kormányt, hogy kísérje figyelemmel az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott célok és prioritások megvalósulásának folyamatát és az Országgyőlés részére készülı, területi folyamatokról szóló esedékes beszámoló keretében adjon tájékoztatást az OGY határozatban foglaltak megvalósításáról, valamint október 31-ig végezze el a dokumentum szükséges felülvizsgálatát. Az OTK eddigi érvényesítésének tapasztalatai valamint számos hazai és európai szakpolitikai folyamat és kihívás is indokolja a területfejlesztés legfontosabb szakpolitikai dokumentumával kapcsolatos eddigi tapasztalatok összegzı értékelését és javaslattételt a területfejlesztési politika további feladataira. Kormány készíti, Országgyőlés számára, az NGM megbízásából VÁTI

17 A Felülvizsgálati Jelentés felépítése I. Az OTK funkciója, alapelvei II. Az ország területi jövıképe III. A területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig Célok érvényesülése, a területi folyamatok alakulása, a területfejlesztési és ágazati szakpolitikai tevékenységek hozzájárulása a célok megvalósulásához. IV. Országos területi célok 2013-ig Célok és a területi folyamatok alakulása. A területfejlesztési és ágazati szakpolitika hozzájárulása a célok megvalósulásához. Az egyes térségtípusok lehatárolásának problémái. IV.7. Területi prioritások a szakpolitikák számára Területi prioritások érvényesülése, OTK térségtípusok alkalmazása az ágazati fejlesztéspolitikában (tervezés, forrásfelhasználás), lépések az ágazati decentralizáció terén. V. Az intézmény- és eszközrendszer fejlesztési irányai VI. Régiók fejlesztési irányai VII. AZ OTK felülvizsgálat összefoglaló értékelése Javaslatok, hiányterületek azonosítása, javaslat beépítésükre

18 A 2005-ös OTK Felülvizsgálatának fıbb megállapításai Térségi versenyképesség: keleti országrész megyéinek többsége: az átlagnál alacsonyabb mértékő növekedés, tovább nıtt elmaradásuk a fejlettebb Közép-dunántúli és a Közép-magyarországi régió átlagosnál nagyobb teljesítmény-növekedése. fajlagos GDP megyék közti különbségei az Unióban a legmagasabbak. tovább nıttek a beruházások térségi különbségei is, a stabilizálódó gazdasági szervezetrendszer területi koncentrációja Területi felzárkózás: folyamatos népesség-csökkenés, a leginkább elmaradott térségek kiürülése növekvı munkanélküliség mellett erısödı területi különbségek mérséklıdı, de kistérségi szinten olykor kétszeres jövedelmi különbségek alapszolgáltatások társulási formában történı ellátása, javuló csatornázottság,a hálózatba kötött lakások aránya öt év alatt több mint 10 javuló csatornázottság,a hálózatba kötött lakások aránya öt év alatt több mint 10 százalékponttal, 72,4%-ra nıtt.

19 A 2005-ös OTK Felülvizsgálatának fıbb megállapításai Fenntartható térségfejlıdés és örökségvédelem csökkenı környezetterhelés, javuló környezeti állapot csökkenı ipari és növekvı közlekedési kibocsátás a közüzemi ivóvízellátás megoldottnak tekinthetı, azonban az Ivóvízminıség-javító Program nem haladt a szükséges ütemben. hatékonyabb szennyvíztisztítás, kiterjedı hulladékgyőjtés, -hasznosítás Területi integrálódás Európába elmaradt felzárkózás, kedvezıtlen versenyképességi mutatók (foglalkoztatás, termelékenység, K+F ráfordítások) környezetileg kevésbé terhelt, csökkenı kibocsátások védett természeti területekben gazdag, a környezetvédelmi infrastruktúra-építésben a folyamatosan fejlıdı ország a mőszaki infrastruktúra-hálózatok fejlesztése révén jelentısen javult a balkáni országok nyugateurópai elérhetısége, valamint a keleti országrész jelentıs része is bekapcsolódhatott az európai gazdasági vérkeringésbe. az ország aktív résztvevıje az európai területpolitikai együttmőködéseknek Decentralizáció és regionalizmus erısödı régió, gyengülı megye, kistérségi társulások hazai területfejlesztési források decentralizációja mellett önálló ROP-ok

20 KISTÉRSÉGEK KOMPLEX TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLETTSÉGE gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és elérhetıségi adatok együttese (6 kulcsmutató) fejlett Közép-Magyarország, a nyugati határmente, valamint csak a megyeközpontok délen és keleten között elsısorban a fıváros déli szomszédságában, és a Duna bal partján (Dunaújváros-Paks-Szekszárd) javult a kistérségek relatív fejlettsége Közép-Magyarországon, Közép-, és Nyugat-Dunántúlon szinte egyáltalán nem található alacsony fejlettségő kistérség Leszakadó Dél-Dunántúl, Észak- és Dél-Alföld belsı és külsı perifériái A kistérségek komplex társadalmi-gazdasági fejlettsége 2007, és változása Jelmagyarázat kistérségek relatív helyzete javuló/magas stagnáló/magas romló/magas javuló/közepes stagnáló/közepes romló/közepes javuló/alacsony stagnáló/alacsony romló/alacsony

21 Fıbb megállapítások; eszköz-, intézményrendszer Az OTK elvei céljai nem épültek be az ÚMFT ágazati és regionális programjaiba A térségi szintő fejlesztési koncepciók és programok elkészítésének a gyakorlatban nem volt jelentısége, az ágazati tervezés sem érvényesítette az OTK-t Az ágazati szakpolitikák mérsékelt területfejlesztési szerepe, súlytalan területi prioritások Kiemelt térségek programjai nem váltak operatív programok részévé Elmaradt a források érdemi decentralizációja Hiányosságok a hazai területi értékelési tevékenységek koordinációjában és gyakorlatában Országos szint: folyamatosan változó kormányzati struktúra, súlytalan OTT Területi középszint összetett, de alacsony hatékonyságú rendszerek: Koncentrált uniós forrásfelhasználás, területileg nem megfelelıen megalapozott allokáció

22 Köszönöm a figyelmet! Nagy András anagy@vati.hu