A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP"

Szebasztián Pásztor
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A regionális klaszterizáció folyamata és eredményei a Közép-Dunántúlon, fókuszban a KDOP dr. Temesvári Balázs, KDRFÜ ügyvezető igazgató Ajka, február 28.

2 Klaszterizáció a Közép-dunántúlon 1. A kezdetek 2001: Széchenyi Terv Fa- és Bútoripari Klaszter: 2001 Menedzsment/ (technológia- és termékfejlesztési együttműködési projektek) Pápai Hús- és Élelmiszeripari Klaszter: 2001 Együttműködési projektek generálása (termékfejlesztés, szervezetfejlesztés), marketingplatform, továbbképzési ajánlatok kidolgozása Elektronikai Klaszter: 2002 Menedzsment/ Klaszterstratégia és Akcióterv kidolgozása A fő cél a klaszter menedzsment struktúrák felállítása volt! Pannon Autóipari Klaszter (PANAC): 2000 habár a klasztermenedzsment Győrben található, a klaszternek számos Közép- dunántúli tagja van.

3 Klaszterizáció a Közép-dunántúlon 2. Közép- Dunántúli Regionális Informatikai Klaszter 2006 Innovációs Alap támogatásával alakult (Baross Gábor Program). Közép- Dunántúli Klaszter Közösség Innovációs Alap támogatásával alakult (Baross Gábor Program). A Közösség 3 ágazati klaszter menedzsmentjét látta el (Informatikai Klaszter, Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter, Mezőföldi Építőipari Klaszter). Közép- dunántúli Bioenergetikai Klaszter Kezdeményezők: Bakonyi Erőmű, Agrár Innovációs Szövetség

4 Versenyképességi pólusok és tengelyek Kassa Bécs Pozsony Sopron Salgótarján Eger Miskolc Nyíregyháza Ungvár/ Kijev Szombathely Győr Tatabánya Székesfehérvár Budapest Veszprém Szolnok Debrecen Nagyvárad Zalaegerszeg Dunaújváros Kecskemét Békéscsaba Hódmezővásárhely Jelmagyarázat Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Nemzetközi tengely Regionális tengely 4 Zágráb Pécs Eszék Szabadka/ Belgrád Szeged Arad Versenyképességi pólus Regionális alközpontok Pólus szerepet betöltő társközpontok

5 A klaszterfejlesztés 4 lépcsője A klaszterek támogatásának első két lépcsőjét a ROP, az akkreditált klasztereket pedig a GOP támogatná A pályázati támogatások legfontosabb javasolt paraméterei az egyes szinteken Akkreditáció Induló klaszterek Minősített klaszterek Akkreditált klaszterek Pólus innovációs klaszterek Kompetencia Támogatható tevékenység ROP ROP GOP GOP Klaszter menedzsment Menedzsment Közös szolgáltatások Szolgáltatás, Közös szolgáltatás Közös szolgáltatás Közös beruházások beruházás Közös beruházás Komplex központok Összeg millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft 7 éves keret Támogatottak 4-8 milliárd Ft 6-20 milliárd Ft milliárd Ft milliárd Ft darab darab Támogatás célja Lehetőség megadása minden kezdeményezésnek A működőképes kooperációk támogatása a továbblépéshez Bizonyítottan nemzetközileg is versenyképesek támogatása Legsikeresebbek számára komplex háttér-infrastruktúra megteremtése Értékelési kritériumok 5 Forrás: Tenderix, EPAP Plusz pont: Exportorientált működés Magas hozzáadott érték fókusz Legalább egy éves sikeres együttműködés Export Hozzáadott érték Akkreditáció megléte feltétel Export Hozzáadott érték Track-record 2. akkreditációs szint megléte feltétel Export Hozzáadott érték Track-record 38

6 Pályázati eredmények támogatott klaszter KDOP- ból 260 millió Ft támogatás Klaszterekben, támogatott együttműködésekben résztvevő vállalatok száma: 378 Jellemző ágazatok: környezetipar, IKT, járműipar

7 Pályázati eredmények 2. - Észak- Balatoni Térség Környezetvédelmi és Veszélyeshulladék- kezelő Klaszter - Közép- dunántúli Regionális Innovációs Klaszter - Pannon e- Oktatási Klaszter - Pannon K+F+I+O Klaszter - PharmAgora Életminőség Klaszter - SINUS Környezettechnológiai Innovációs Klaszter - Közép- dunántúli Bioenergetikai Klaszter - Ökopolisz Klaszter - Közép- dunántúli Regionális Napenergia Klaszter - Első Magyar E- Közigazgatási Informatikai Innovációs Klaszter - Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter - Balaton Információs- és Turisztikai Klaszter

8 Pályázati tapasztalatok Pozitívumok: A pályázatok lehetőséget teremtettek a párbeszédre, bizalomépítésre és együttműködésre Nem csak vállalkozások, hanem vállalkozások csoportja és az üzleti környezet fejlesztésére is lehetőséget ad A klasztermenedzsment aktív szerepvállalása nagyban hozzájárul a hatékony vállalati együtműködéshez Konstruktív kritika: Kiírások túl bürokratikusak, nem megfelelő szakmai pontrendszer Nagy probléma, hogy egy klaszter nem minősül önálló jogi személynek Számos külföldi tulajdonú nagyvállalt nem érdekelt a közös fejlesztésekben

9 Klaszterfejlesztési tapasztalatok 1. Egy klasztert sem lehet kívülről irányítva, mesterségesen létrehozni A klaszterorientált fejlesztéspolitika csak ott lehet sikeres, ahol a szükséges kritikus tömeg rendelkezésre áll Magyarországon még mindig hiányzik a megfelelő klaszterkultúra Klaszter divatszóvá válásának veszélye A klaszterpolitika megfelelő innovációs miliő nélkül nem tud hozzájárulni a hosszú távon fenntartható, sikeres régiófejlesztéshez

10 Klaszterfejlesztési tapasztalatok 2. Mi kell a jövőbeli sikerhez? A klaszterek mélyebb beágyazódása regionális és nemzeti innovációs rendszerekbe feltétlenül szükséges Regionális K+F orientált klaszterek fejlesztésének támogatása Határon átnyúló klaszterfejlesztések támogatása Önfenntartó, nemzetközileg versenyképes klaszterek kialakítása

11 Az ÚSZT legfőbb céljai Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése (10 év alatt 1 millió új munkahely teremtése), a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll.

12 Kitörési pontok és hozzájuk kapcsolódó programok Az Új Széchenyi Terv 7 programja a következő: 1. Gyógyító Magyarország Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság- fejlesztési Program 3. Otthonteremtési Program 4. Vállalkozásfejlesztési Program 5. Tudomány Innováció Program 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Program

13 A pályáztatási rendszer változásai q Egyszerűbb szabályozás: egy kormányrendelet (4/2011)! q Átláthatóbb intézményrendszer q Elektronikus pályáztatás q Rövidebb adatlapok q Kevesebb nyilatkozat és melléklet q Gyorsabb eljárások q Rövidebb bírálati idő

14 KD OP Akciótervének prioritásai és intézkedései ( ) 1. Prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés 1.1. A régió gazdasági vonzerejének növelése Keret: 5,45 Mrd Ft 2. Prioritás: Regionális turizmusfejlesztés 2.1. A turisztikai kínálat minőségi fejlesztése Keret: 6,40 Mrd Ft 3. Prioritás: Integrált városfejlesztés Intézkedések 3.1. Város- és városrészközpontok értékmegőrző revitalizációja Keret: 1,10 Mrd Ft 4. Prioritás: Környezetiés közlekedési infrastruktúra fejlesztés 4.1. Környezeti értékek védelme, környezetbiztonság növelése Keret: 6,30 Mrd Ft 5. Prioritás: Humán infrastruktúrafejlesztés 5.2. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése 1.2. Gazdasági hálózatok és együttműködések támogatása Keret: 0,25 Mrd Ft 2.2. A turizmus menedzsmentjének és marketingjének erősítése 4.2. Az elérhetőség fejlesztése Keret: 14,75 Mrd Ft Keret: 2,07 Mrd Ft 1.4. Vállalkozói tanácsadás támogatása versenyképes termékek fejlesztése érdekében Keret: 0,3 Mrd Ft Keret: 1,00 Mrd Ft Forrás összesen : 38,12 Mrd Ft* 5.3. Intézményfejlesztés Keret: 0,50 Mrd Ft * Összesen (Technikai Segítségnyújtás nélkül) Forrás: 6 Mrd Ft Forrás: 7,40 Mrd Ft Forrás: 1,1 Mrd Ft Forrás: 21,05 Mrd Ft Forrás: 2,57 Mrd Ft

15 konstrukció: Klaszterek létrejöttének és fejlődésének ösztönzése (keret: 0,5 Mrd Ft) Megjelenés: február 11. ( évi keret terhére) Min. max. támogatási összeg: Induló klaszterek esetén: M Ft Támogatási intenzitás: max. 50 % Fejlődő klaszter esetén: M Ft Vállalati együttműködések: M Ft } } } Tervezett kezdési időpont: IV. negyedév Min. max. támogatási összeg: Fejlődő klaszter esetén: M Ft Támogatási intenzitás: max. 50 %

16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőség: KDRFÜ Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség KN Kft Székesfehérvár, Rákóczi u. 1. III. emelet Tel: 22/ Web:

Hasonló dokumentumok

A KDOP évi Akciótervének pályázati lehetőségei. Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, március 30.

A KDOP évi Akciótervének pályázati lehetőségei. Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, március 30. A KDOP 2011-2013. évi Akciótervének pályázati lehetőségei Kígyóssy Gábor, KDRFÜ vezető tervező Székesfehérvár, 2011. március 30. Az ÚSZT legfőbb céljai Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás