Az egészséges gyermek fejlıdése. Dr. Gallai Mária gyermekpszichiáter I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika

Átírás

1 Az egészséges gyermek fejlıdése Dr. Gallai Mária gyermekpszichiáter I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika

2 Fejlıdéselméleti bevezetı

3 Fıbb fejlıdéselméletek Tanuláselmélet Éréselmélet Konfliktus megoldás Kognitív változás Kulturális adaptáció Kognitív idegtudományok

4 Tanuláselmélet Az egyént az élete folyamán a környezete formálja A kellıen kontrollált környezetben megfelelı lesz a fejlıdés Fı képviselıje: Watson

5 Éréselmélet Az éréselmélet szerint, ahogy az idegrendszer differenciálódik, úgy formálódik a gyermek magatartása A gyermek a saját biológiai menetrendje szerint fejlıdik A környezet dolga, hogy ehhez biztosítsák a megfelelı törıdést Fı képviselıje Darwin és Gesell

6 Fejlıdés, mint konfliktus megoldás Freud szerint a gyermek viselkedését egyik oldalról a gyermek örömkeresı magatartása, míg a másik oldalról ennek a korlátozása, és az ebbıl eredı konfliktusok határozzák meg. Erikson szerint a fejlıdés a csecsemıkortól az öregkorig tartó, egész életet átívelı folyamat, melyet 8 stádiumra oszt fel. Minden stádiumot egy fejlıdési konfliktus jellemez, melynek megoldása lehetıvé teszi a további egészséges fejlıdést.

7 Kognitív változás Piaget szerint a gyermek állandó gondolkodással konstruktívan építi a világképét (séma asszimiláció akkomodáció)

8 Kulturális adaptáció A fejlıdést alapvetıen befolyásolják az eltérı társadalmi értékek, gyermeknevelési szokások, hierarchikus rend stb. A gyermek fejlıdését nagyban meghatározza, hogy milyen tágabb társadalomi környezetbe születik.

9 Kognitív idegtudományok Alapvetıen humán környezetre huzalozott és programozott aggyal születünk Születésünk pillanatában rendelkezünk néhány, az emberi és tárgyi világról szóló alapvetı információval Velünk születik egy nagyon hatékony tanulási képesség és a tanulásra való alapvetı igény A tanulási folyamatban a gyermek a saját megfigyeléseire, tapasztalataira és a körülötte lévı emberek segítségére támaszkodik.

10 Az agy szerkezetének fejlıdése Az újszülött agya negyedannyi súlyú, mint egy felnıtté Születéskor egy neuronnak átlagban 2500 szinapszisa van, a 3. év végére kb re A szinaptikus hálózat kiépülése tapasztalat-függı ( fire together-wire together ) Szinaptikus visszametszés Programozott sejthalál (50% elpusztul) Mielinizáció Az eltérı tapasztalatainknak megfelelıen mindnyájunk agya egyedi szerkezetővé válik

11 A fejlıdéssel kapcsolatos fıbb kérdések A fejlıdés genetikailag vagy a környezet által meghatározott? (nature-nurture) Az agy - elme viszonya

12 Öröklıdés vagy környezet? A genetikai kódolás csak nagyvonalakban biztosítja az alapvetı fejlıdési struktúrákat, a tartós agyi struktúrák a használat közben alakulnak ki A normál fejlıdéshez normál genom, normál környezet és normál interakció szükséges.

13 Agy elme viszonya Az agy a világ legbonyolultabb rendszere: 100 millió neuronból álló hálózatrendszer Az agy-elme viszony elméletei: A tudat nem írható le anyagra és fizikai törvényekkel, emberi gondolkodással nem érthetı meg (vers-papír) A tudat természetes jelenség, de nem érthetjük meg, mert az agyunk nem elég fejlett hozzá nincsenek megfelelı módszereink a vizsgálatukra A tudat megismerhetı, és ez épp az agynak köszönhetı

14 Kisgyermekkori értelmi fejlıdés jellemzıi

15 Kisgyermekkori jellemzık A gyermekek a világ megismerésére és összefüggéseinek megértésére veleszületett igénnyel és tanulási módszerrel jönnek a világra. Tevékenység, játékhasználat Nyelvhasználat

16 Milyen gondolkodási folyamatok állnak a fejlıdés hátterében? Piaget szerint a gyermek egy kis tudós gyermek elméleteket sémákat alkot megkíséreli beilleszteni az új eseményt a már létezı sémába (asszimiláció) módosítja a sémát (akkomodáció) A tudást a gyermek konstruálja

17 Újabb magyarázatok A csecsemık és a kisgyermekek gondolkodása lényegesen fejlettebb, mint Piaget gondolta Modularitás elmélet a megismerésnek vannak velünk született alapjai, elemi megismerési módok (modulok), melyek lehetıvé teszik, hogy a gyermek igen gyorsan igen komplex tudást sajátítson el.

18 A nyelvi fejlıdés kisgyermekkorban

19 A nyelvelsajátítás rejtélyei: Szegényes bemenet nincsenek explicit instrukciók, töredékeses a mondatok Tanulhatóság - a nyelv olyan bonyolult, hogy ha példamondatokból kellene tanulni, az végtelenül sok idıbe telne Univerzalitás: a nyelvelsajátítás mintázata a nyelv fajtájától és modalitástól független Nem kötıdik szorosan az értelmi képességekhez

20 Magyarázat: A nyelvi képességeknek veleszületett speciális alapjai vannak, amelyek kibontakozása szintén részben genetikailag meghatározott. A nyelv veleszületett alapjai nyelvspecifikus modulokban rögzítettek, részben függetlenek az egyéb területektıl.

21 A kifejezı beszéd alakulása 15 hó: elsı szavak 18 hó: szót használ 2 év: kb. 50 szót használ, szavakat kapcsol 3 év: 3 szavas mondatotok, "mi ez?" korszak, jól ragoz, napi 10 új szó 4 év: 4-5 szavas mondatok, mesét mond

22 A beszédértés alakulása 12 hó: hol van kérdésre tárgyakat, személyeket megkeres 15 hó: kérést gesztus segítségével ért 18 hó: testrészeit megmutatja, kérésre képet megmutat 2 év: kétlépéses utasítást megért 3 év: egyszerő mesét, helyhatározókat megért

23 Kisgyermekkori érzelmi fejlıdés

24 Elsıdleges érzelmek Az újszülött képes jelezni örömöt dühöt undort meglepetést A néhány hónapos csecsemı félelmet is

25 Másodlagos érzelmek kialakulása Ahogy a gyermek éntudata fejlıdik, kezdi megérteni a mások érzéseit. Fokozatosan megjelennek a másodlagos érzelmek, melyek az én másokhoz való viszonyának kifinomultabb formáit tükrözik.

26 Másodlagos érzelmek óvodás korban Vígasztal, ha valaki szomorú vagy megsérült Megérti, hogy fáj a másiknak, ha megütik Büszke, ha valami jól sikerül Zavarba jön, ha mások nem kívánt figyelme rá irányul Féltékeny, ha barátja mással játszik, és eközben ı magányosnak érzi magát Gyakran fél: sötéttıl, szörnytıl, haláltól, és idınként rémálmai vannak

27 Énkép fejlıdése: 3-4 éves kor táján a gyermekek konkrét, megfigyelhetı kategóriákban gondolkoznak önmagukról (pl. barna a hajam, van egy kiskutyám, szeretem a palacsintát). Csak pozitív tulajdonságokkal jellemzik önmagukat a minden vagy semmi gondolkodás kizárja a negatív jelzıket.

28 Énkép 5-6 éves korban A pozitív énkép dominál, de a jellemzésben megjelennek az ellentétek. Idıbeli összehasonlítások: mit tudnak a kicsik, és mit a nagyok, önmagukra vonatkozóan is A külsı szabályrendszer még nem meghatározó Szeretı, elfogadó szülıi hozzáállás mellett még irreálisan pozitív a gyermek énképe, viszont a büntetı, elhanyagoló bánásmód mellett már a gyerekek rossznak látják magukat, ık mindenben és teljesen rosszak.

29 Az iskolaérettség érzelmi jellemzıi Az óvodás gyermek: örökmozgó mindenre kíváncsi gyakran követelızı, indulatos. 6-7 éves korára: figyelmét szándékosan tudja irányítani figyelme nem kalandozik el olyan könnyen a szociális elvárásoknak megfelelıen viselkedik, pl. köszön, elnézést kér önkontrollja fejlıdik: kevésbé indulatos, eleven, vagy éppen kevésbé szorongó, félénk.

30 Társas fejlıdés kisgyermekkorban

31 A társas fejlıdés kétoldalú folyamata A gyerekek integrálódnak a nagyobb társadalmi közösségbe (szocializáció) Az individuális személyiségalakulás során kialakul az egyes gyermekek saját egyéni érzésvilága és viselkedése Az egyéni vágyak és elképzelések gyakran ellentmondanak a kulturális normáknak

32 A társas fejlıdés feladatai kisgyermekkorban Hogyan legyen autonóm Hogyan legyen aktívan kezdeményezı Hogyan viselkedjen az elvárt nemi szerepnek megfelelıen Hogyan tartsa kordában agresszív késztetéseit Hogyan tartsa tiszteletben mások jogait

33 Önszabályozás A külsı normákhoz való alkalmazkodás igénye a támogató szociális kapcsolatokon keresztül Utánzás Megértés A felnıtt normákat internalizálják

34 Agresszió megjelenése 2 éves korban instrumentális agresszió valami kívánt dolog megszerzésére irányul. 3 és 6 év között ellenséges, személyre irányuló agresszió - olyankor bántalmazza a másikat, amikor nincs birtoktárgy.

35 Proszociális viselkedés Proszociális viselkedés jellemzıi: önzetlenség együttmőködés segítségnyújtás empátia Elısegítése: példamutatás, kognitív magyarázat.

36 Serdülıkor elméletei és az identitás alakulása

37 Serdülıkor 9-10 év: hormonális változások elindulnak Átmenet gyerek és felnıtt között Jelentıs testi és lelki változások Kezdete: Fiúk: elsı pollúció Lányok: elsı menstruáció Idıtartama: év között

38 Serdülıkor fı feladatai Önmaga identitásának megtalálása Társat találni a családon kívül, szülıkrıl való leválás Szexuális fejlıdés legfıbb kielégülés a másik nemmel való szexuális együttlét Felnıtt ember társas szerepeinek vállalása, önálló életvitel, pályaválasztás

39 Marcia: Az identitás 4 típusa 1. Elért identitás Identitás krízisen átesett, kialakította identitását 2. Korai zárás Személyes elkötelezıdés van, de identitás keresés nem elızte meg 3. Moratórium Maga a keresés állapota 4. Diffúz identitás Keres, de a keresés nem hoz eredményt

40 Barátság Egyre többet vannak barátaikkal (USA heti 22ó) Barátság alapja: Közös érdeklıdési kör Hasonló érték, attitőd Lojalitás, intimitás Segít az önmeghatározásban, szorongáskeltı helyzetekben (pl. felhívni telefonon a lányt) Fiúk: közös aktivitás, hatalomért küzdelem Lányok: intimitás, bizalom, beszélgetés

41 Szexuális kapcsolatok felé 1. Egynemő klikkel (6-7 fı) 2. Vegyes klikkek (20 fı) (közös tevékenység, pl. korcsolyapályán) 3. Párkapcsolatok - átformálják a klikkeket 4. Párok laza szervezıdéső csoportjai

42 Barátok vagy szülık? Külsıdleges: barát (öltözködés, zene ) Mélyebb: szülı (erkölcsi kérdések) csak akkor, ha figyelnek a gyerekre! (ilyenkor kevésbé is sodródnak)

43 Népszerőség 1. Jó személyiség!!! 2. Jó külsı 3. Jó ruhák 4. Jó hírnév 5. Barátságosság 6. Pénz 7. Jó osztályzatok

44 Problémák serdülıkorban

45 Laufer vészjelei (1.) 1. Gyermeki magatartásokhoz való ragaszkodás 2. Viselkedése merev, túlzott önkontroll, félelem az ellazulástól és az érzésektıl, melyek ilyenkor elárasztják 3. Szociális kapcsolatai a gyermekkor viszonyait rögzítik 4. Szülei jóval nagyobb szerepet játszanak, mint a barátok 5. Eseményekkel kapcsolatban nem képes megfelelı érzéseket érezni

46 Laufer vészjelei (2.) 6. Más emberek viselkedésében saját képzeteit látja (pl.: mindenki az ı pattanásait nézi) 7. Jövıhöz való beállítottsága problematikus (nem készül rá, ábrándozás vezeti) 8. Bénító gondolatok gátolják a jövıre való felkészülést 9. Olyan érzése van, hogy cselekedeteit nem maga határozza meg, hanem valami akaratától független 6., 7., 8., 9. pszichotikus állapot felé sodorhatják

47 Veszélyeztetettek Izolált család Külvilággal kevés kapcsolat (nincsenek barátok, rokonok, munkatársak ) Szétesett család Zárt kettıs kapcsolat Anya + gyerek duálunió alakul ki, nehéz belıle kilépni Szülı ismét házasságot köt Elhagyatottság érzése Új gyerek esetén ı a kakukktojás Rejtett szétesettség Érzelmi különélés

48 A mai fiatalok mindenek elıtt a luxust kedvelik, nem tisztelik a szüleiket, és gyakorlatok helyett fecsegni szeretnek. Ezek a gyerekek már nem szolgálják a családot, hanem uralkodnak felette. Már nem állnak fel, ha az idısebbek belépnek a szobába. Ellenkeznek a szüleikkel, társaságban fecserésznek, falják a nyalánkságokat, keresztbe rakják a lábukat, és megfélemlítik a tanáraikat. (Szókratész)