Az életminőség javítása

Átírás

1 Részlet a Vidékfejlesztési menedzsment és marketing tankönyvből (Bálint et al., 2007) Vidékfejlesztés Hosszú távú cél Az NFT-k hosszú távú célja (2013-ig) Az életminőség javítása Az EU jövedelmi szintjének közelítése és a regionális különbségek csökkentése Specifikus Célok A versenyképesség növelése A foglalkoztatottság növelése és a humán tőke fejlesztése Jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elősegítése Prioritások Versenyképesebb termelőszektor Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások Jobb infrastruktúra tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál Operatív Programok (az NFT célterületei) Gazdasági versenyképesség Humán erőforrások fejlesztése Agrár- és Vidékfejlesztési Környezetvédelmi és Infrastruktúra Regionális Fejlesztés Forrás: Miniszterelnöki Hivatal, ábra: A Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszere ( ) Az Európai Unió költségvetési ciklusának a Strukturális Alapokból nyújtott támogatásai a Nemzeti Fejlesztési Terven (NFT) (55. ábra) keresztül jutottak el a kedvezményezettekhez (értelemszerűen május 1., a csatlakozásunkat követően). Az NFT fejlesztési területeit az úgynevezett Operatív Programok jelölték ki: AV = Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program GV = Gazdasági versenyképesség operatív program HEF = Humánerőforrás-fejlesztési operatív program KI = Környezetvédelmi és infrastruktúrafejlesztési operatív program R = Regionális fejlesztési operatív program

2 A három év alatt ( ) a fejlesztésekre rendelkezésre álló összeget a 10. táblázatban közöljük: Operatív program SA 1 1. táblázat: A Nemzeti Fejlesztési Terv költségvetése ( ) forrás hazai forrás EU + hazai forrás együtt Magán forrás Összes beruházás KA 2 forrás hazai forrás (milliárd Ft) Összes NFT beruházás Gazdasági versenyképességi 109,4 45,2 154,6 135,9 290, ,6 Humánerőforrásfejlesztési 143,5 47,8 191, , ,4 Környezetvédelmi és infrastruktúra 83,4 28,9 112,4 9,7 122,1 283,7 113,5 519,3 Agrár- és vidékfejlesztési 80,8 26,9 107,8 115,4 223, ,2 Regionális fejlesztési 91,7 29,7 121,4 19,5 140, ,8 Összesen 508,9 178,6 587,5 280,5 967,9 283,7 113, ,1 Forrás: VÁTI 2004 Az operatív programok közül az AV közvetlenül szolgálta a vidékfejlesztést, míg a R főként a turizmus fejlesztésén keresztül juttatta forrásokhoz a vidéken élőket. A GV, a HEF vagy a KI többnyire közvetett módon hatott a magyar vidék fejlődésére. Az AV elsősorban a mezőgazdaságra, az élelmiszer-feldolgozásra és a vidéki térségek fejlesztéseire koncentrált. A programba beépültek a SAPARD előcsatlakozási program tapasztalatai és gyakorlata, valamint a hazai agrártámogatási rendszer elemei is. Így az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programban meghatározott fő fejlesztési területek (prioritások) az alábbiak voltak: 1. versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban, 2. az élelmiszer-feldolgozás modernizálása, 3. a vidéki térségek fejlesztése, valamint 4. a technikai segítségnyújtás. A prioritások alapján az alábbi intézkedéseket határozták meg az AV-ban: Mezőgazdasági üzemek beruházásai Akvakultúra és halászat fejlesztése Fiatal gazdák támogatása Szakképzés Mezőgazdasági termékek feldolgozása Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek fejlesztése Mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése Falumegújítás LEADER+ Technikai segítségnyújtás 1 Strukturális Alapok 2 Kohéziós Alap

3 Magyarországon (az újonnan csatlakozott országok többségéhez hasonlóan) a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programja (AV) tartalmazta a LEADER+ intézkedést is (annak ellenére, hogy a LEADER program Közösségi Kezdeményezés). LEADER+ Közösségi Kezdeményezésként része az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának, amely 2006 végéig a Közös Agrárpolitika második pillérét alkotta. A program a 15 régi uniós tagállamban három végrehajtandó tevékenységet határozott meg: 1. Integrált, térségi alapú, kísérleti jellegű fejlesztési stratégiák megvalósítása alulról jövő kezdeményezésként, 2. Vidéki térségek közötti együttműködés támogatása, 3. Hálózatépítés és -működtetés Az újonnan csatlakozott országokban a fenti három tevékenység még kiegészült egy negyedikkel: az előbbi tevékenységeket megalapozó képzési modullal. A magyarországi LEADER+ program globális céljai: vidéki élet- és munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelése, életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képesség és szervezettség javítása, új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, munkahelyteremtés és -megőrzés ( Az AV keretében indított hazai LEADER+ program költségvetésében 6,7 milliárd forintot bocsátottak rendelkezésre az integrált vidékfejlesztés megvalósítására. (Bodnár D. Hortobágyi A. 2007). A 2005-ben indult programmal azt kívánják elérni, hogy a helyi közösségek kisebb projektjeinek támogatásán keresztül szélesebb rétegekhez jusson el az Európai Unió vidékfejlesztési politikája. Az önmagukért tenni akaró vidéki közösségekben a kezdeményezések, a cél elérése érdekében történő összefogás, együttműködés önmagában is közösségformáló és -erősítő tényezők. A helyi közösségek magukénak érzik a fejlesztés eredményét, amely megalapozhatja a térség fejlődését. A hazai LEADER+ program általános felkészítése során a résztvevők Helyi Akciócsoportokat alakítottak, amelyeknek a tagjai az adott térség gazdasági, önkormányzati és egyesületi életének képviselői: természetes személyek vagy azok egyesülései amelyeket elsősorban a társadalmi, a foglalkoztatási és az életminőséggel kapcsolatos problémák foglalkoztatnak, és az akciócsoportban a szociális szféra érdekeit képviselik, az üzleti szféra, pénzügyi szektor képviselői akik főként a jövedelmezőség, a gazdasági haszon és a helyi gazdaság piaci alkalmazkodásának szempontjait tartják szem előtt, és a versenyszféra érdekeit képviselik, regionális, nemzeti és európai közintézmények, önkormányzatok, állami szervezetek elsődleges feladatuk a regionális politika megvalósítása, a térség szociális, foglalkoztatási, gazdasági, környezeti helyzetének javítása, kulturális örökségének védelme, valamint az ágazati és a területi politika összhangjának megteremtése, miközben az állam, az államigazgatás érdekeit képviselik. ( A Helyi Akciócsoportok megalakítása során fontos szempont, hogy a munkacsoportokban a civil és a gazdasági szféra kellő többséghez jusson, és ne az önkormányzati és a közszféra képviselői legyenek túlsúlyban.

4 Helyi Akciócsoportok a későbbiekben megfogalmazták a helyi vidékfejlesztési elképzeléseiket, alapját képezve a későbbi pályázatoknak. A jelentkező Helyi Akciócsoportok közül több lépcsőben választották ki azokat, akik végül is támogatást nyernek terveik megvalósításához (56. ábra) márciusában hetven LEADER akciócsoportot választottak ki a már említett 6,7 milliárd forint támogatás felhasználására. A nyertes akciócsoportok területén 920 település található és mintegy 1,5 millió ember él. Forrás: 2. ábra: LEADER+ Helyi Akciócsoportok Magyarországon (2006) A hazai vidék Uniós források segítségével finanszírozott fejlesztési lehetőségeinek másik útja az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia szekciójához kötődött a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven keresztül: Agrár-környezetgazdálkodás támogatása a jogcím negyven célprogramot foglalt magába az alábbi területeken: agrár-környezetgazdálkodás, integrált növénytermesztés, ökológiai gazdálkodás, érzékeny természeti területek célprogramjai, kiegészítő agrár-környezetgazdálkodási célprogramok Kedvezőtlen adottságú területek támogatása EU környezetvédelmi, állat-jól(l)éti követelményeinek való megfelelés Mezőgazdasági területek erdősítése Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok támogatása Korai nyugdíjazás Technikai segítségnyújtás Természetesen annak nincs elvi akadálya, hogy erre a célra nemzeti pénzügyi forrásokból fizetett az Európai Uniós forrásoktól független támogatást nyújtson a vidékfejlesztésért

5 felelős szaktárca. Egyetlen behatároló kritériuma van az ilyenfajta nemzeti támogatásoknak: prioritásai, támogatási területei nem mondhatnak ellent az Európai Unió politikájának. Magyarországon jelenleg a költségvetés szűkössége az akadálya az ilyen jellegű nemzeti támogatásoknak (hiszen az uniós támogatásokhoz kötelezően kapcsolódó nemzeti forrásokról is gondoskodni kell a költségvetésben). Vidékfejlesztés A költségvetési időszak Strukturális Alapok támogatásának igénybevételére az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján kerülhet sor. Az ÚMFT-nek természetesen szorosan kell illeszkednie az Unió strukturális politikájához. Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv készítése során részben összegezték az addigi tapasztalatokat az Európai Unió támogatásainak felhasználásáról (hiszen az előző időszak tanulási folyamatnak is felfogható volt a kormányzati szervek, a vidékfejlesztési intézményrendszer alkotóelemei, az önkormányzatok és a pályázók számára egyaránt), részben pedig alkalmazkodni kell az ország gazdasági-társadalmi változásaihoz is. Az ÚMFT két legfontosabb célkitűzése amely hozzájárul a hosszú távú cél eléréséhez, azaz az ország társadalmi-gazdasági fejlettségének közelítése az Európai Unió átlagához a foglalkoztatás bővítése és a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése. A foglalkoztatás bővítése terén az ÚMFT specifikus céljai: az egyén foglalkoztathatóságának javítása, munkaerő-piaci aktivitásának növelése, a regionális sajátosságokhoz igazodó összehangolt beavatkozásokkal, a munkaerő-kereslet bővítése, azaz több és jobb munkahely teremtésének ösztönzése (különösen a hátrányos helyzetű térségekben), valamint kereslet és a kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztése. A tartós növekedés specifikus céljai: a versenyképesség javítása, ezen belül a tudásgazdaság és az innováció erősítése, a termelékenység növelése; a gazdaság bázisának szélesítése, ezen belül a regionális különbségek mérséklése, a tőkebevonási képességek fejlesztése, piacbővítés, a magasabb piaci integráltsági szinthez való kapcsolódás, a korszerű technológiák széles körű elterjesztése; az üzleti környezet fejlesztése, ezen belül az elérhetőség megkönnyítése, a szabályozási környezet javítása, valamint az állam szolgáltatásainak és működésének hatékonyabbá tétele között az egy főre számított GDP átlaga miatt a hazai hét régió közül hat a Konvergencia célkitűzés hatálya alá került, mert a mutató értéke rendre alatta marad az EU átlagának, amely között euró volt. A hetedik, a Közép-magyarországi régió már nem tartozik a Konvergencia célkitűzés alá, mert az időszak GDP átlaga meghaladta a határértéket (az EU-átlag 89,7%-át érte el), ezért a Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alapján jogosult átmeneti és egyedi alapon nyújtott ( phasing-in ) támogatásra. A fő célkitűzések (foglakoztatás és gazdasági növekedés) az operatív programok intézkedésein keresztül valósulhatnak meg. Az előző tervezési időszakhoz ( ) képest a legjelentősebb változás, hogy az ÚMFT lehetőséget nyújt a régiók fejlettségbeli

6 különbségeinek speciális kezelésére azáltal, hogy az egyes régiókra külön operatív programok készültek (11. táblázat). 2. táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai Prioritások Operatív program () 1. Gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztés G 2. Közlekedésfejlesztés Közlekedés KÖZ 3. Társadalmi megújulás Társadalmi megújulás TÁM Társadalmi infrastruktúra TI 4. Környezeti és energetikai fejlesztés Környezet és energia KE 5. Területfejlesztés Nyugat-dunántúli NYD Közép-dunántúli KD Dél-dunántúli DD Észak-magyarországi EM Észak-alföldi EA Dél-alföldi DA Közép-magyarországi KM Európai Területi Együttműködések 6. Államreform Államreform AR Elektronikus közigazgatás EK Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Végrehajtás V koordinációja és kommunikációja Forrás: A vidékfejlesztést leginkább a regionális operatív programok szolgálják oly módon, hogy az ÚMFT intézkedései a kiegyensúlyozott területi fejlődést szolgálják a regionális központok megerősítésével az innovációs gazdaságfejlesztési prioritást is szolgáló fejlesztési pólusok kiemelt fejlesztésén keresztül, az együttműködő és versenyképes városhálózat kialakításával (57. ábra); Debrecen = a tudás iparosítása (gyógyszeripar, agrárinnováció), Miskolc = Technopolis (nanotechnológia, vegyipar, mechatronika, megújuló, alternatív energiák), Szeged = Biopolisz (egészségipari, környezetipari, agrárgazdasági biotechnológia), Pécs = az életminőség pólusa (kulturális és környezetipar), Győr = Autopolis (autóipar, gépgyártás, megújuló energiák), Székesfehérvár és Veszprém = IKT (információs és kommunikációs technika), mechatronika, logisztika, az emberi erőforrások fejlesztése révén, megújuló vidék: a rurális térségek területileg integrált, fenntartható fejlesztésével; az elmaradott térségek komplex felzárkóztatásával; a Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztésével (

7 Forrás: 3. ábra: A regionális központok megerősítése fejlesztési pólusok A vidékies térségek megújulási lehetőségei eltérőek a különböző adottságú területeken, és a fejlesztés integrált megközelítést igényel az egyes ágazati és regionális fejlesztéseken, illetve agrár-vidékfejlesztésen keresztül, ezért a beavatkozások egy része az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból valósulhat meg. Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv vidéki térségekre koncentráló intézkedései: a gazdasági diverzifikáció, az agráriumhoz közvetlenül nem kapcsolódó gazdaságfejlesztés, a természeti, táji és kulturális értékekben gazdag területeken a helyi értékek és erőforrások fenntartható helyi, térségi kiaknázása a térségfejlesztés, természetés örökségvédelem valamint a turizmus szoros együttműködése révén; a tanyás térségek revitalizálása, a funkcióváltást és örökségvédelmet megteremtő fejlesztések révén; az aprófalvas térségekben az értékmegőrzés, funkcióváltás és az esélyegyenlőség megteremtése; a nemzeti kisebbségek által lakott vidékies térségek fejlesztésénél a kisebbségek által képviselt sajátos értékek megerősítése és kamatoztatása; a nagyarányú cigány népességgel rendelkező térségek társadalmi-gazdasági integrálása a munkaerő mobilizálásával, a szociális fejlesztések koncentrálásával, a cigányság hagyományainak, értékeinek befogadásával.

8 Az elmaradott térségek felzárkóztatása szintén központi koordinációjú integrált megközelítést igényel: a tervezett fejlesztések a regionális és az ágazati szemléleten túlmutató intézkedéseken alapulnak. A beavatkozások térbeli és időbeli összehangolása elősegítheti a szinergia érvényesülését és ezáltal leghátrányosabb helyzetű kistérségek esélyhez jutását. Ezeknek a programoknak a célja, hogy csökkenjen a távolság a jó helyzetű, fejlett területek közelében elhelyezkedő és a perifériára szorult, súlyosan hátrányos helyzetű térségekben élők megélhetési lehetőségei, életminősége és életkilátásai között. Fontos cél, hogy a megvalósuló fejlesztési projektek eredményeképpen csökkenjen a szociális ellátórendszerre gyakorolt nyomás, és nőjön a gazdaság teljesítőképessége. Ezen a területen különösen fontos, hogy a fejlesztések következtében tartós, hosszú távon (15 20 év) is fenntartható fejlesztések valósuljanak meg. ( A fentiekből is látható, hogy maga az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv is erősen redundáns, integrált megközelítésű: a regionális operatív programok fejlesztéseit erősítik az ágazati operatív programok is, teret adva a területi, regionális, kistérségi sajátosságok érvényesülésének és 2013 között Magyarország az Európa Unió 22,4 milliárd eurós támogatására számíthat a Strukturális Alapokból, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel milliárd forintot jelent. A január 1-én újonnan alakult Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatásai az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv célkitűzésein, akcióin keresztül jutnak el a vidéken élőkhöz (12. táblázat). Az ország 168 kistérségéből 165-ben fekszik olyan terület (település), amely jogosult a Vidékfejlesztési Alap támogatására. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv jellegzetessége a megelőző tervezési időszakhoz ( ) képest, hogy a LEADER-támogatások átkerültek ebbe a tervformába (a Nemzeti Fejlesztési Terv helyett). A struktúraváltás oka az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap létrehozása volt.

9 3. táblázat: Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Közösségi fejlesztési irány (intézkedés-csoport) Nemzeti fejlesztési irány Beavatkozási akciók I. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása I. A mezőgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és az erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése I/1 Megújuló e- nergia-források I/2 Technológiai fejlesztés I/3 Állattenyésztés I/4 Élelmiszerfeldolgozás I/5 Kertészet I/6 Birtokrendezés I/7 Vízgazdálkodás, belvízvédelem II. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség, a piacorientált szemlélet elterjedésére II/1 Korszerkezet-váltás II/2 Innováció és piaci orientáció a termékpályás szerveződések mentén II/3 Tudásalapú vidéki társadalom Forrás: II. A környezet és a vidék minőségének javítása III. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése III/1 Erdészet III/2 Környezetkímélő gazdálkodási módszerek III/3 Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) III/4 Állatjóléti előírások III. Az életminőség javítása a vidé- IV. A helyi kapacitás kiépítése a területeken foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében ki és a diverzifikáció ösztönzése IV. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a IV/1 Vidéki vállalkozásfejlesztés IV/2 A falumegújítás IV/3 A vidéki közösségek szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a vidéki települések lakosainak V. Helyi közösségek fejlesztése A helyi közösségek fejlesztése (Ez a fejlesztési irány alapvetően a negyedik fejlesztési irány megvalósítását szolgálja) Gráf József (földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter) nyilatkozata szerint a közötti időszakban a magyar vidék támogatására szánt milliárd forinthoz pályázati úton lehet hozzájutni, míg milliárd forint a közvetlen támogatás ( Az egyes intézkedéscsoportok forrásmegoszlását a 13. táblázat közli.

10 4. táblázat: ÚMVP intézkedéscsoportjai és forrás felosztása Intézkedéscsoportok I. intézkedéscsoport: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása IV. intézkedéscsoport: LEADER+ Pénzügyi súly (összes közkiadás arányában*) 47% 32% 17% (5,5% = I-III. intézkedéscsoportokra allokált összegekből kerül levonásra %-os arányban) Technikai segítségnyújtás 4% *az 1290/2005 EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése szerint Forrás: A komplex vidékfejlesztési elképzelések gyakorlati megvalósítására 2007 és 2013 között az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. intézkedéscsoportja keretében több mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre. A programot irányító hatóság, az FVM a vidéki térségekben lakók életminőségének javítását és a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítését tűzte ki célul (a fő hangsúlyt ez utóbbira helyezve) (Bodnár D. Hortobágyi A. 2007). A fentiek tükrében az ÚMVP klasszikus vidékfejlesztési lábának tervezett átfogó fejlesztési céljai és a hozzárendelt források az alábbiak (14. táblázat): 5. táblázat: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. intézkedéscsoportjának fejlesztési céljai és forrásai Megnevezés Mrd Ft 1. Vidéki vállalkozásfejlesztés 109,4 1. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás: a diverzifikáció, mikro-vállalkozások és turizmus természeti és kulturális 7,6 örökségre épülő támogatása 2. Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása 85,2 3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése 16,6 2. A falumegújítás 59,6 1. A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások 30,0 2. Falumegújítás és fejlesztés 20,0 3. A vidéki örökség megőrzése, korszerűsítése és fenntartható fejlesztése 9,6 A vidéki örökség megőrzése, korszerűsítése 9,0 Natura ,6 3. A vidéki közösségek szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége 18,8 1. Képzés és tájékoztatás 7,0 2. Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák 11,8 kidolgozása és végrehajtása Forrás: FVM (2007), (Bodnár D. Hortobágyi A. 2007) Ezeknek a célkitűzéseknek megvalósítása a Helyi Vidékfejlesztési Terveken (HVT) keresztül történik, amelyek kialakítása és elfogadása a partnerségi alapon szerveződő Helyi

11 Vidékfejlesztési Közösségek (HVK) feladata. A Közösségek működését, a tervkészítést és a pályázatokat Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) segítik. Magukat az Irodákat is pályázati úton választotta ki az FVM, és minden kistérségben alakul egy-egy (lásd erről bővebben a 8.4. fejezetet). A vidéki vállalkozásfejlesztés intézkedéscsoport keretében átlagosan kb. 800 millió forint forrás juthat egy-egy kistérségbe. A helyben kidolgozott a helyi vidékfejlesztési tervhez illeszkedő projekteket a HVK pontozásos rendszer alapján rangsorolja a támogatásra. A közösségi célú fejlesztések átfogó cél keretében átlagosan kb. 300 millió forint támogatásra lehet számítani kistérségenként. A hét év alatt erre a célra összesen 60 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek lekötésében a HVK-k közvetlenül vesznek részt, azaz támogatási jogosultság feltétele HVK általi támogatottság (Bodnár D. Hortobágyi A. 2007). Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) hangsúlyos fejezete a LEADER program, melyre közel 74 milliárd forint áll rendelkezésre a következő hét évben. Az FVM szakemberei (Bodnár D. Hortobágyi A., 2007) szerint LEADER+ program eddigi hazai tapasztalatai alapján a tervezési-programozási időszakban több olyan módosítás várható, amelyek figyelembe veszik a helyi akciócsoportok igényeit: a program kiszélesítése érdekében nagyobb területet lefedő akciócsoportok kialakítása; az akciócsoportok szervezeti formájának várható átalakítása jogi személyiséggel rendelkező szervezetekké; egyszerűsödő eljárásrend a fejlesztéspolitikai alapelvekkel összhangban; magasabb támogatási összegek állnak az akcióterületek rendelkezésére: akár az 1 milliárd forintot is elérheti akciócsoportonként; a helyi akcióterveknek fokozottabban kell illeszkednie a kistérségi fejlesztési tervekhez. A hazai vidékfejlesztési programok egyik legnagyobb feladata a leghátrányosabb helyzetű, leszakadó kistérségek komplex fejlesztése, felzárkóztatása. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alatt készül az Esély a leghátrányosabb helyzetű kistérségben élőknek Zászlóshajó program a térségi szegénység felszámolására című program, amely a jelenlegi elképzelések szerint a 28 leghátrányosabb helyzetű statisztikai kistérség (ezen belül 664 település) komplex fejlesztését célozza, és amelyre részben elkülönítetten összesen 120 milliárd forintot szánnak. Erre a fokozott támogatásra az ország területén zárványszerűen elhelyezkedő, úgynevezett depressziós térségek jogosultak. A fejlesztés fő célkitűzései a versenyképesség erősítése, a lokális gazdaság élénkítése mellett a helyi közösségek megfelelő felkészítése az európai uniós, és egyéb elérhető források megszerzésére. Ez a kormányzati szándék összhangban van az EU regionális politikájának fő céljával, a területi kohézió erősítésével (Bodnár D. Hortobágyi A., 2007). A hátrányos települések kiemelt támogatása a tervek szerint megnyilvánulhat a magasabb támogatási intenzitásban. A kiemelt támogatás másik iránya, hogy a tervek szerint figyelembe veszik a különböző fejlettségű (halmozottan hátrányos, hátrányos, illetve nem hátrányos) településen élők arányát a LEADER akciócsoport területén. Meg kell jegyezni, hogy a LEADER programban részt vevő 70 akciócsoport közül összesen 17-ben található olyan település, amelyik az említett 28 legelmaradottabb statisztikai kistérség területén fekszik, illetve a 944 LEADER település között csupán 180 ilyen akad. A LEADER akciócsoportok működése a 28 hátrányos helyzetű kistérségből csupán 15-öt érint. Ugyanakkor van nyolc akciócsoport, amelyek egész területe elmaradottnak minősül (Baranyai-Hegyhát, Népmese Vidék, Közép-Nyírségért, Bodrogközi LEADER+, Dél-Kelet-Nyírségi, Felső-Bódva-völgy, Szatmár hagyományápolásáért és felzárkóztatásáért, valamint az Összefogás Biharért akciócsoportok) (58. ábra).

12 Forrás: Bodnár D., ábra: A LEADER akciócsoportok és a leghátrányosabb helyzetű kistérségek kombinált térképe A Zászlóshajó program során a tervezési és végrehajtási folyamatokban egyaránt figyelembe kell venni a helyi gazdasági-társadalmi kapacitásokat, szükségleteket, amelyekhez rugalmasan igazítják a vidékfejlesztési beavatkozásokat, és teszik lehetővé a támogatásokhoz való hozzáférést. A fenti elképzelés megvalósításában jelentős szerep hárul az adott kistérségekben működő Helyi Vidékfejlesztési Irodákra.