A fejlesztési források abszorpciója az apró-, kis- és középvárosok erőterében 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fejlesztési források abszorpciója az apró-, kis- és középvárosok erőterében 1"

Átírás

1 A fejlesztési források abszorpciója az apró-, kis- és középvárosok erőterében 1 Az önkormányzati korszakban a politika nem mutatta meg ideológia arcát olyan erővel, mint az azt megelőző korban (Szelényi 1981, ) (Vági 1991) (Pálné 1987), de ez nem jelenti feltétlenül, hogy a kornak nem volt prioritása, kivételezése. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy a területpolitikának, amely a település területfejlesztés révén hatott a helyi társadalmakra, kitapintható-e trendszerű prioritása. Létezett-e rejtett protekcionalizmus, vagy egyszerűen csak az önkormányzatok individualista (Pálné 1994) (Illés 1992, 1993), érdekérvényesítő képessége ragadható meg a szabad piaci versenyben. Azaz a fejlesztési források útját a helyi politika rejtett és önálló döntései rángatták a forrásallokáció szabadversenyében? A kérdésre számos eszközzel kereshetjük a választ, most egy irányból a statisztikai módszerekkel közelítünk; áttekintjük, hogy a terület- és településfejlesztési források milyen intenzitással, és főképp hova jutottak el. A vizsgálatba bevont források közül az Európai Uniós csatlakozás előtt leginkább nyomon követhető két centralizált és két decentralizált támogatást vettük számításba. A jelenben már ható, és a legfrissebb forrásokat még nem vettük fel az adataink közé; egyrészt azért, mert szakmailag el kell dönteni a most lehívott források közül, melyeket tekinthetjük a korábbi meghatározó források jogutódjainak ; másrészt el kell telnie egy-két évnek, hogy az új források allokációjának trendjét kitapinthassuk. A korábbi munkáink tapasztalataira és azokra kapott kritikai megjegyzéseket is felhasználva (Bódi- Fekete 2005) jelen tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, találunk-e összefüggést a mért abszorpciók mértéke, valamint az allokációt befolyásolni képes politikai tényezők között. Egyáltalán kimutatható-e kapcsolat, s ha igen, hol, milyen önkormányzati típusban, településcsoportban? Közel húsz év meghatározó terület- és településfejlesztési forrásainak allokációit követve (Cél és Címzett támogatás, Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás TEKI, 1 Jelen munka az NKTH INNOTARS 2008 Terület és településfejlesztési források társadalmasítása című program, valamint az FVM VKSZI részére készített: Magyarországi települések és kistérségek fejlődési szakaszai kutatás kapcsán jött létre. A fejezet korábban megjelent: Bódi F. Fekete A. Bódi M. [2010]: A fejlesztési források abszorpciója az apró- kis- és középvárosok erőterében. In (szerk.: Fábián A.), Párbeszéd és együttműködés. Területfejlesztési szabadegyetem Dialóg Campus Kiadó, Sopron, (pp ). A fejezet előzményének tekinthető: 12th LOSS-CONFERENCE: Working for programs or clients? Wednesday, 4 October Saturday, 7 October 2006 Katholische Universität Eichstätt Ingolstadt (Germany) WFI - Ingolstadt School of Management Auf der Schanz Ingolstadt. Presentation Fabian Gergely (Debreceni Egyetem) - Ferenc Bódi (MTA PTI): A New Projectland: The Case of Hungary 281

2 és Cél jellegű decentralizált alap CEDE) a helyi települési önkormányzati, valamint a kistérségi besorolás szintjéig vizsgálva, majd az önkormányzatok méret és jogállás szerinti eloszlásait is összevetve feltűnt a kis lélekszámú települések, különösen a kisvárosok erőssége a fejlesztési források abszorpciója terén. Most, ebben a rövid tanulmányban, arra keressük a választ, hogy a relatív siker mögött vajon mi is rejtőzhet: a kis- és az apróvárosok erősödő érdekérvényesítő potenciálja, vagy a helyi és területi pozíciók átrendeződése, illetve, hogy mindez csak egy délibáb, ami megtéveszti a kutatót, s a csoportjellemzők mögött igazából csak egy-egy kiugró érték rejtőzik. Nem rajzolható meg valóságos trend, mivel a helyi sikereket nem átgondolt településpolitika, hanem individuális erőfeszítések formálták. A forrás abszorpció városi és vidéki jellege között 2 A megfigyelt források mindegyikét összegeztük (2002-es változatlan áron számolva), és azt a jelenleg regnáló kistérségi szerkezetre rávetítve, az egy főre jutó forrásokat négy kategóriába osztottuk: a legalsó kategóriába a leggyengébb abszorpciós kistérségeket jelöltük, amelyek az egy főre jutó meghatározó országos átlag (150 ezer Ft/fő) kétharmada alatt maradtak. A második kategóriába (gyenge abszorpció) pedig azon települések kerültek, amelyek az egy főre jutó országos átlag kétharmada fölé kerültek, de az országos átlagot nem haladták meg. A harmadik kategóriába kerültek az erős abszorpcióval rendelkező kistérségek, amelyek az országos egy főre jutó átlagtól erősebbek, de annak 1,6-szorosát nem érték el. A legerősebb abszorpciós kategóriába pedig azon kistérségek kerültek, amelyek az országos átlag 1,6-szorosánál nagyobb értéket értek el. A forrásabszorpció erősségét illetően, illetve ennek kistérségi egy főre jutó átlagát figyelve megállapítható, hogy az átlag fölé (a szolnoki és a salgótarjáni kistérséget kivéve) alapvetően vidékies, kisvárosias kistérségek kerültek. Azonban a kistérségi átlagok elfedhetik azt a tényt, hogy a kistérségen belül a város, illetve városok, vagy inkább a falvak gyűjtötték-e be a fejlesztési források többségét, ezért a városi-falusi abszorpciós súlyokkal is elemeztük a forrásabszorpció jellegét. A térképen a körök nagyságával jelöltük a lehívott források egy főre jutó nagyságát, majd kiszámítottuk, között valamennyi fejlesztési forrás figyelembe vételével a kistérségekben a források hány százaléka jutott a falvakba, illetve a városokba. A források eloszlásának arányából, s a népesség eloszlásának arányából a városok és falvak viszonylatában aránypárokat képeztünk, amelyek elosztásával rurálisurbánus abszorpciós indexet alakítottunk ki. 2 Az alábbi módszereket A VII. Falukonferenciára, MTA RKK, (A Vidéki Magyarország az EU- csatlakozás után, Pécs), dolgoztuk ki, amely megjelent a Területi Statisztika márciusi számában, Bódi F- Fekete A.: A területfejlesztési források eloszlása az EU csatlakozás előtti időszakban ( o.) A városok súlya a vidéki kistérségekben A ruralitási-urbanitási abszorpciós mutató segítségével egy többdimenziós térképet hoztunk létre, amely egyszerre mutatja a források abszorpciós mértékét és láthatjuk annak városias, illetve falusias jellegét is. Az erősen rurális jellegű abszorpcióval rendelkező kistérségek kerültek a 0-45 értékek közötti kategóriába. 3 Ha ezeket szemügyre vesszük, először is feltűnik, hogy számuk nem nagy, másodsorban pedig az, hogy erős abszorpciójú kistérség található Zalában; a lenti és a pacsai kistérségek, továbbá a kapuvár-beledi és végül a pannonhalmai kistérség, tehát valamennyi a Dunántúlon található. A rurális kistérségek (46-90) már többen vannak, de ezek is főleg a Dunántúlon helyezkednek el, Baranyában, Fejér és Komárom-Esztergom megyében, ugyanakkor megállapítható az is, hogy közöttük erős abszorpcióval rendelkező térség már jóval kisebb számban fedezhető föl. Ilyen például a letenyei kistérség, vagy az Észak-Magyarországon található szikszói, edelényi, salgótarjáni valamint sárospataki kistérségek. S végezetül az Alföldön bukkanunk rá két erős abszorpciójú és egyben rurális kistérségre: a polgári és a fehérgyarmati kistérségekre. A kiegyensúlyozott kistérségek sorába (91-110) főleg az alföldi kistérségek kerültek, vagy olyan megyei jogú városok (Szeged, Debrecen), amelyek a városhatárokon túl jelentős kistérséggel nem rendelkeznek. Az erős urbanitású, vagy városi súlyú abszorpciós jelleggel rendelkező kistérségek az ország valamennyi régiójában megtalálhatók. Az erősen urbánus abszorpciójú értéket 130 fölött érték el, amelynek lényege az, hogy a városokra jutó támogatások aránya 1,3-szoros értéknél magasabb volt, mint a városok népességének aránya a kistérségen belül. Az erős urbanitással és legerősebb abszorpcióval rendelkező kistérségek; a kisbéri, a szigetvári, a barcsi, a marcali, a zalakarosi, a gyöngyösi, a pásztói, a szobi, a jászberényi, a szerencsi, a mátészalkai, a kisvárdai, a berettyóújfalui, a kőszegi, a csepregi és a tokaji kistérségek voltak. Ezen kistérségekben az egy főre jutó fejlesztési forrás az országos átlag fölött volt, s a források zöme a kistérségen belül is a városokba jutott. Az enyhén urbánus, illetve városias abszorpciójú kistérségek sorába kevés kistérség jutott, amelyeken belül a forráseloszlás már ugyan megközelítette a falvak és a város népességének arányát ( ), de a városoknak mégis nagyobb részesedésük volt a fejlesztési források fölhasználásában. Ilyen enyhén urbánus, de erős abszorpciós jelleget mutat a csornai, a pápai, a pécsváradi, a balassagyarmati, a szécsényi és a bátonyterenyei kistérség, s végezetül a kalocsai kistérség. 3 A kategóriák mutatják a városok súlyát, amely a városokra jutó támogatás arány százalék és a városok népességének arány százalékának hányadosából kaptunk. A 0-45 érték az mutatja egy kistérségben a városok népességükhöz képest kisebb arányban kaptak forrást, mint a falusi önkormányzatok

3 1. térképi ábra. 1. tábla. Település- és területfejlesztési források (Cél és Címzett, TEKI, CEDE) eloszlása önkormányzati típusok szerint között Önkormányzat típusa Községek 500 alatt Községek Községek Községek 3000 felett Városok: fő alatt Városok fő fölött Megyei jogú városok Önkormányzatok száma (db) Lakónépesség megoszlása öszszesen (ezer Ft) öszszesen szórása fő/ ezer Ft , ,02 4,7% 78760,9 214, , ,17 6,0% ,8 123, , ,71 18,4% ,2 113, , ,23 7,5% ,0 82, , ,73 12,0% ,7 149, , ,46 27,0% ,8 124, , ,70 13,5% ,0 73,45 Főváros 1 16, ,90 10,9%. 63,42 Összesen , ,92 100,0% ,6 149,07 Forrás: TeIR; Fekete Attila számításai alapján, 2002-es változatlan áron Forrás: TeIR adataiból Szemenyei Gyula MTA RKK és Fekete Attila MTA PTI számításai alapján Összességében megállapítható, hogy a vizsgált fejlesztési források esetében, az egy főre jutó átlagot figyelembe véve, a kiugró értékek a vidékies jellegű kistérségekre voltak leginkább jellemzők, de a kistérségeken belül a forrásabszorpció jellege viszont legalábbis urbánus jellegű volt. Ez a jelenség arra utal, hogy a hátrányos vagy periférikus helyzetből adódó forrásallokációs előnyt inkább a kisvárosok, s kevésbé a falvak tudták érvényesíteni. Az egy főre jutó országos átlag fölött fejlesztési forrást lehívó kistérségek közül 4 26 kistérség urbánus vagy erősen urbánus abszorpciós jelleget, 11 kiegyenlített abszorpciót, 12 pedig erősen falusias, illetve falusias abszorpciós jelleget mutatott. Tehát megállapítható, hogy a fejlesztési forrásokért folytatott versenyben a legsikeresebb kistérségek (két megyei jogú várost magába foglalót leszámítva) alapvetően vidékies jellegűek voltak. Azonban a legsikeresebb kistérségeken belül a városok népességarányukat meghaladó mértékben jutottak a terület, településfejlesztési forrásokhoz. A kisvárosok relatív sikerét mutatja az között valamennyi megfigyelt forrást összesítő táblázat is, amelyből kiolvasható, hogy a három elemzett ciklus öszszességében, közel ezer milliárd fejlesztési forrás 40%-át azok a kisvárosok szerezték meg, amelyben az ország 28%-a élt. Népességarányukhoz képest különösen sikeresek voltak a tízezer fő alatti kisvárosok, amelyek a források 12%-át szerezték meg, s amelyben az ország népességének 7%-a lakott. A tízezer fő alatti kisvárosok egy főre jutó értékét (amely az országos átlaggal majd egyező) egyedül csak az aprófalvak kategóriája előzte meg. A kis- és apróvárosok forrásabszorpciója A tízezer főnél kisebb lélekszámú városok önkormányzatainak viszonylagos sikerét egy közeli fókuszra állított optikával igyekszünk megfejteni, amelyben a tízezernél kisebb létszámú falvakat és városokat, valamint az ötezernél kisebb lélekszámú falvakat és városokat hasonlítjuk össze. Az ezer főnél kisebb létszámú településeket nem vettük figyelembe, mivel ebben a kategóriában nincsenek kisvárosok. Az ezer főnél népesebb és tízezer főnél kisebb népességű településeken az ország harmada él, azaz fő (2007-es KSH nyilvántartás szerint). Ezek az önkormányzatok a megfigyelt források 37,9%-át szerezték meg, azaz abszorpciós képességük a népesség ben 174 kistérségre (LAU-1) volt felosztva Magyarország

4 arányukhoz képest erőteljesebb volt, de mindez természetesen nem jelenti azt, hogy minden önkormányzat ezt elmondhatja ezt magáról a csoportban. Amennyiben a fejlesztési források egy főre jutó átlagát vesszük számításba, akkor a városok kerültek előnyösebb helyzetbe a községekkel szemben, különösen az apróvárosok első helye ezer Ft/fő - szembetűnő. 2. tábla. Település- és területfejlesztési források (Cél és Címzett, TEKI, CEDE) eloszlása önkormányzati típusok szerint között Önkormányzati (ÖK) típus Község fő Város fő Község fő Város Önkormányzatok száma (db) Egy főre jutó támogatás (fő/ ezer Ft) (ezer Ft) eloszlása Népesség (fő) Népesség eloszlása , , , , , , , , , , , ,1 Összesen , , ,0 Forrás: TeIR; Fekete Attila számításai alapján, Vizsgáltuk a forrásallokáció népességhez viszonyított arányát is. Az előny egyértelműen az apróvárosoknál volt, az fő közötti városok nagyobb tömegű támogatást vonzottak népességükhöz viszonyítva. A kicsik sikeresebbek? A csoportátlagok szerinti rangsorban is egyértelműen jobb abszorpciós képességgel az egy lakosra jutó támogatást illetően az apróvárosok rendelkeztek. Mitől sikeresebbek az apróvárosok, és vajon mi rejtőzhet a kisvárosok agresszívebb forrásallokációja mögött? A városi levegő sikeresebbé tesz? Köztudott, Magyarországon a vizsgált időszakban, s források tekintetében - sem adminisztratív fejlesztési forrásszerzési előnnyel, sem közigazgatási hierarchikus státus előnnyel nem bírt a városi rang, s a városi cím megszerzése az elmúlt húsz évben legföljebb némi nehézség árán, de megszerezhető volt azon nagyközségek számára is, amelyek erre kitartóan törekedtek. Feltevésünk szerint a városi cím megszerzése a helyi politikai vezetés ambícióit szolgálta, amely együtt járhatott olyan törekvéssel, amely mind több és több fejlesztési forrás lehívását szorgalmazta. Ebből az következik, hogy az 1990 után várossá válók, különösen a frissen szerzett városi rang birtokosai erőteljesebb abszorpciót fejtettek ki. A vizsgálat során 2007-ben 156 darab tízezer főnél kisebb lélekszámú várost találtunk Magyarországon, amelyből 47 már 1989 előtt, azaz még a tanácsrendszerben elnyerte a városi rangot. Az önkormányzatiság első tíz évében további 48 nagyközség kapott városi címet, s az ezredforduló után további 61 nagyközség emelkedett városi rangra. A tanácsi rendszerben már városi ranggal rendelkező kisvárosok átlag népessége 7239 fő volt, az önkormányzatiság első évtizedében várossá vált önkormányzatok átlag népessége 5694 fő, az ezredforduló után várossá vált települések átlag népessége már nem éri el az ötezret, azaz az új városok egyre kisebbek és kisebbek. 3. tábla. Egy főre jutó terület- és településfejlesztési forrás tízezer főnél kisebb lélekszámú városokban Városi Önkormányzatok mérete (fő) között között Összesen Várossá nyilvánítás éve Egy főre jutó átlag (Ezer Ft/ fő) Önkormányzat száma (db) Szórás , , , , , ,7 Összesen 187, , , , , , , ,8 Összesen 123, , , , , , , ,0 Összesen 146, ,2 Forrás: TeIR; Fekete Attila számításai alapján, 2002-es változatlan áron A fenti táblázatból szembeötlő, hogy a tanácsi rendszerben már városi rangot viselt apró, vagy kisvárosok a csoportátlaguk felett teljesítettek, meglehetősen nagy szórás mellett, vagyis az átlag a csoport tulajdonságát igazán nem tükrözi, viszont ebben a csoportban húzódtak meg az igazi nagy ragadozók (pl. Tokaj). A hipotézisünk szempontjából egy érdekes tényre bukkanunk, ha szemügyre vesszük az önkormányzati korszak novíciáit, azaz az önkormányzati kor új városait. Az ezredfordulót követő években 31 nagyközség vált apró várossá, amelynek az abszorpciót értéke (194,4 ezer forint/fő) meghaladja a csoportátlagot, és messze megelőzi az azonos népességű községek (110,3 ezer forint/fő) forrásfelszívó kapacitását. Ezek a falvak, mint a lazacok a sebes vízben kitartóan úsztak és annyi forrást gyűjtöttek várossá válásuk évtizedeiben, amennyit csak bírtak. Minden bizonnyal fejlesztési ambíciójukat a városi cím megszerzése ösztönözte, amely mögött a régi presztízs jogok visszaszerzése, a kollektív kárpótlás igénye, a szomszédvárnak megmutatjuk gravaminalizmusa épp úgy állhatott, mint egy-két helyi politikusi életmű megkoronázásának rejtett, alig palástolt szándéka

5 2. térképi ábra Az ezer-ötezer fő közötti községek abszorpciós átlaga alacsony, szinte megegyezik az országos átlaggal (lásd 1. ábra), de az ezer községi önkormányzat sorából a csoportátlag felett toronymagasan emelkednek ki Zalaszentiván, Babót, Ludányhalászi, Kőtelek, Tállya, Hegykő, Tiszasas községi önkormányzatai, ahol a települések egy főre számítva egymillió forint feletti értékben jutottak támogatásokhoz. A további 35 falu is extrém mennyiségű pályázati forráshoz jutott, legalábbis a másik - a csoporthoz tartozó - ezerhez képest. A hasonló méretű (népességszámú) apróvárosok csoportátlaga jelentősen kiemelkedik az országos átlagból. A csoportból négy apróváros emelkedik ki toronymagasan; Szob és Nyírlugos, amelyek 2000 után lettek városok, valamint két zempléni városka Tokaj és Pálháza. Az előbbi már a késő tanácsi korban városi rangot kapott, az utóbbi az ország egyik legfiatalabb, s egyben legkisebb népességű városa. A nagy népességű községek (ötezer-tízezer fő) csupán az országos átlag felét-kétharmadát érték el igazán kiugró értékek nélkül. Az országos átlagot alig meghaladó kisvárosok (ötezer-tízezer fő) csoportjából (101 kisváros) Kisbér, Pásztó, Újszász, Dunavarsány emelkedik ki. 1. ábra. Egy főre jutó terület- és településfejlesztési forrás abszorpciós csoportátlagot meghaladó önkormányzatai Forrás: TeIR adataiból Fekete Attila számításai alapján) A nagyközségek sorából városi rangra feltört újvárosok közül a kisvárosok sorában is kimutathatóan a saját valamikori csoportátlaguk felett teljesítettek (67,2 ezer forint/ fő), majd annak dupláját sikerült leszedni a fejlesztési források asztaláról (111,6 ezer forint/ fő). Különösen azon kisvárosoknak, amelyek a legutóbbi éviztedben lettek városok (Dunavarsány, Újszász). Mindezt annak ellenére megállapíthatjuk, hogy a kisvárosi miliő igazi csúcsragadozói nem csak ebből a csoportból kerültek ki, hanem megtalálhatók itt a tanácsi korban is már városi rangot kapott kisvárosok is (Kisbér, Pásztó). A 156 kis- és apróvárosi önkormányzat vonatkozásában, amelyből 109 az önkormányzati korszakban emelkedett városi rangra, kimutattuk: a tanácsi korszakban várossá vált önkormányzatok abszorpciós sikere messze megelőzi az önkormányzati korszakban várossá vált önkormányzatok pályázati sikerességét. Azonban az önkormányzati korszakban várossá vált kis- és apróvárosok sorában különösen a legfiatalabb városok abszorpciós kapacitása emelkedik ki, amelynek hátterében a várossá válásért folytatott politikai verseny sejthető. Hosszú ideig - a közvélekedés szerint - a kisvárosok sikere mögött nyers politikai érdekérvényesítést sejtettek, ezt a feltevést erősítette az a tény, hogy a városi polgármesteri székeket a 90-es évek második felétől sorra az országos, parlamenti pártokhoz köthető polgármesterek foglalják el. (Bódi 2006: 318) A helyi hatalom rejtett oldalának megfejtéséhez még tovább szűkítettük fókuszunkat, s azokra az önkormányzatokra összpontosítottunk, amelyek a lehatárolt csoportátlag felett teljesíttek a fejlesztési források megszerzésének versenyében. Forrás: TeIR; Fekete Attila számításai alapján, 2002-es változatlan áron

6 Az önkormányzati rang, a jogállás (város-község) a források szóródását és a támogatások mértékét erősen befolyásolta. A megfigyelt községek esetében a kiugró egy főre jutó támogatás inkább a kisebb népességű településeknél volt jellemző, a módusz a kisebb létszámú, és kevesebb egy főre jutó támogatást begyűjtő községeknél húzódott. A városoknál minden kisvárosi méretben találunk (egy főre vetítve) kiugró értéket, ezer és kétezer fő között, vagy akár hat és hétezer fő között elhelyezkedő kisvárosok esetében is. A községek csoportként viselkednek, kiszámíthatóbbak, konformak, ellenben a városok inkább individumok, egyediek, esetszerűek. Amennyiben a helyi politika sikeres érdekérvényesítő, akkor a vizsgált időszakban több eredményes pályázatot tudott realizálni, viszont a kiugró értéket a beruházás jellegéből fakadó egy-egy kiugró volumen okozza (pl. hálózati vonalas infrastruktúra). Abban az esetben a politika nem egyenletesen teljesített, illetve egy-egy fejlesztési bumm magyarázza a magas egy főre jutó fejlesztési értéket. A fentiek okán a Magyar Közlöny és TEIR adatainak segítségével feldolgoztuk a nyertes és nem nyertes pályázatokat is a kiugró települések esetében. A forrásallokáció volumenének jelentős része szennyvíz beruházás, amely többségében egy kisebb térségben valósult meg, s a kisváros építette meg a csatornahálózat fejének számító szennyvíztisztító művet. A beruházások másik jellemzője intézmények (oktatási és egészségügyi) bővítése, eseti fejlesztése, amelyek térségi ellátást szolgálnak. A fejlesztések átvizsgálása a fejlesztési bumm teóriáját inkább igazolja, mint a kiegyensúlyozott érdekérvényesítő helyi városi politika előképét. Erőteljes nagypolitikai kapcsolatot Pásztó város polgármestere esetében találtunk, aki 1998 óta polgármester, kezdetben függetlenként, majd 2002-től Fidesz-MDF- MKDSZ, 2006-tól Fidesz MDF KDNP színekben töltötte be tisztségét között pedig parlamenti képviselő is volt. Pásztó mellett Újszásznak, Kisbérnek, valamint Dunavarsánynak volt pártosodott polgármestere, az előbbi MSZP-s, az utóbbi kettőnek Fidesz-KDNP-s párttámogatottsága volt. Tokaj és Pálháza polgármestereit is megérintették korábban pártok, illetve civilszervezetek. Tokaj polgármestere ben élvezett párttámogatottságot, 1994-től független, Pálháza polgármesterét ben a Zempléni Település Szövetség segítette, de korábban és 2006-tól is független. Abszolút független polgármesterei vannak Nyírlugosnak és Szobnak. A párttámogatottságnál talán sokkal fontosabb tény, hogy a polgármesterek közül hárman az ötödik ciklus óta vezetik a városukat (Tokaj, Szob, Nyírlugos). Pálháza polgármestere től folyamatosan a települése élén áll, Kisbért és Pásztót pedig már három ciklus óta ugyanaz a helyi politikus vezeti. A polgármesteri állandóság csak Dunavarsányban nem teljes, ahol a jelenlegi polgármester időközi választáson került a polgármesteri székbe s így két választás óta tölti be hivatalát. A polgármesteri állandóság azonban nem csak a sikeresen fejlesztési forrást szerző kisvárosokat jellemzi, de ez elmondható a sikeres községek esetében is. A 48 legsikeresebb községi önkormányzat közül 28 önkormányzatban három, vagy annál több ciklus óta ugyanaz a polgármester. 4. tábla. A legsikeresebb fejlesztési forrást megszerző önkormányzatok ( fő) polgármestereinek tartóssága Ciklusok száma Város Község Összesen Egyszer Kétszer Háromszor Négyszer Ötször Összesen Forrás: OVI adataiból Bódi Mátyás leválogatása alapján Megvizsgáltuk a polgármesterek állandóságát valamennyi ezernél népesebb és tízezernél kisebb lélekszámú önkormányzat esetében is. A polgármestereket 199 esetben ötször egymás után választották meg, tehát közel kétszáz olyan önkormányzat volt, ahol állandó a megválasztott polgármester személye 1990-től. Ebben a településkategóriában tehát 18%-ban ugyanaz a polgármester 1990-óta. Ez durván minden ötödik ilyen településre igaz, tehát a támogatott települések polgármesteri állandósága nem kirívó. A helyi politikai szereplők ismérveit illetően; nagypolitikai elkötelezettségük, beágyazottságuk, vagy a helyi választásokon aratott sikerek vonatkozásában a nagy forrás megszerzők nem számítanak különleges településnek. Tehát megállapítható, a csoportátlagnál nagyobb teljesítményt nyújtó önkormányzatok lehetnek azok kis- vagy apróvárosok, akár községek nem rendelkeznek olyan egyedi különleges tulajdonsággal, amellyel megerősíthetnénk azon feltevésünket, hogy erősebb érdekérvényesítő tulajdonsággal bírnának a helyi politika vezetői (nagypolitikai beágyazottság, sikeresebb választási szereplés), mint az átlagos vagy átlag alatt forrást lehívó társaik. A városok, vagy a várossá válás útján haladó települések a községekhez mérten ugyan jelentős forrás többletet könyvelhettek el, különösen az apróvárosok, de a kisvárosok egészében az önkormányzati rendszer előtt városi rangot szerzett települések messze erősebb abszorpciós képességeket mutattak, mint az önkormányzati korszakban várossá avatott társaik, s ez elmondható a jelen évtizedben várossá vált valamikori nagyközségekre is. A városok erőteljesebb abszorpciós képessége önmagában a városi ranggal, illetve a városi cím megszerzése érdekében kifejtett erőfeszítésekkel magyarázható, függetlenül attól, hogy ezen új városok többsége politikai, közigazgatási és földrajzi értelemben nem város, mivel nem minden esetben rendelkeznek térség-szervező potenciállal, nincs igazgatási illetékességi körük saját közigazgatási határukon kívül, s igen gyakran nem látnak el térségi feladatot sem, azaz lényegében nem városok. Várossá is többségük csak azért vált, mert a várossá válás lényegében nem volt kötve szigorú feltételekhez, s ez által a kandidálók könnyen elnyerhették a címet, abban az önkormányzati rendszerben, amely a városoknak nem jelölt ki különösebb irányító, igazgatási és szervezői feladatot

7 Minden valószínűséggel egy új önkormányzati rendszernek, amely a városi címhez annak közigazgatási, térszervezési, közpolitikai, szociális-feladatellátás, stb. szerepeit is hozzá kívánja rendelni, azaz feladatot, forrást és felelősséget is akar adni a városai számára, annak az önkormányzati rendszernek a városok új rendjét is meg kell tudni határoznia. Szükség esetén a városok redukcióját is meg kell tennie, vagy/és azok hierarchikus viszonyát szabályoznia egymáshoz és a környezetükhöz, a térségükhöz képest. A fenti probléma lényegében nem húsz éves hiátus, hanem közel százötven éves hiányossága a közigazgatási rendszerünknek, mivel nincs várostörvényünk, s ennek hiánya az 1870-es évek óta nyomasztja a területrendezési és városhálózati politikánkat. (Kajtár 1992: 92) A középvárosok forrásabszorpciója A középvárosok sorában (10.000~ fő) 114 önkormányzat található, amelyben az ország népességének több mint egyötöde él (21,3%). Az ezredfordulót követő első év (2002) árfolyamán számolva a közel ezermilliárd forintnyi terület- és településfejlesztési forrásból 270 milliárd forintot tudtak magukhoz vonzani a tízezernél népesebb, de megyei joggal nem rendelkező városok Magyarországon. Amennyiben a városi szegmensben külön vizsgáljuk a tízezer főnél népesebb városokat, akkor a középvárosok a források több mint felét szerezték meg, annak ellenére, hogy az e szegmensbe tartozó városokban a nagy és közepes városi népességnek (megyei jogúakkal és a fővárossal együtt) csupán egyharmada él. Az egy főre jutó fejlesztési forrás abszorpciós értéket figyelembe véve 125 ezer forint/fő értékkel a városi kategóriákon belül második helyen áll az apróvárosok mögött, kissé megelőzve a kisvárosokat. 5. tábla. Település- és területfejlesztési források (Cél és Címzett, TEKI, CEDE) eloszlása önkormányzat típusok szerint között Városok Közepesvárosok (10000 fő felett) Megyei jogú városok Városok száma (db) összesen (ezer forint) eloszlása Állandó népesség (fő) Átlag népesség (város/fő) Állandó népesség eloszlása Egy főre jutó támogatás (ezer Ft/ fő) ,6% ,7% 124, ,2% ,5% 73,45 Főváros ,2% ,8% 63,43 Összesen ,0% ,0% 115,93 Forrás: TEIR; Fekete Attila számításai alapján, 2002-es változatlan áron Az egy főre jutó támogatás csoport értéke meglehetősen csalóka, hiszen minél kisebb lélekszámú városi csoportra tekintünk a szórás értéke annál jobban, drámaian növekszik. A közepes városok esetében is a legkisebb támogatásban részesülő és a legnagyobb támogatásban részesülő város között a különbség közel ötszázszoros. A kis- és apróvárosok esetében a szélső értékek az előbbi csoporttól nagyobb különbséget mutatnak, a megyei jogú városok esetében viszont csak négyszeres különbség volt a leggyengébb és legerősebb abszorpciós mutatóval rendelkező városok között (minimum: Eger; 29,1 ezer forint/fő, maximum: Nagykanizsa; 162,5 ezer forint/fő). A kor sikeresebbé tesz? Fentiek alapján látható a középvárosok átlag csoport értéke kevésbé értékelhető, ezért érdemes külön figyelmet szentelni az átlagtól szélsőségesen eltérő, messze az átlag felett teljesítő városokra. A csoportátlag felett tíz várost találtunk, amelyek közül négy város 1944 előtt is városi ranggal bírt; Balassagyarmat, Gyöngyös, Jászberény, Kalocsa, további városok között kaptak városi címet; Barcs, Berettyóújfalu, Marcali, Mátészalka, Orosháza, Kisvárda. Az önkormányzati és a késő tanácsi korszakban várossá vált 46 új város közül egy sem emelkedett ki a csoportátlagból, s különösen a középvárosi novíciák (1991 után városi rangot kapott önkormányzatok) átlagos teljesítménye nem közelítette meg a tanácsi és korábbi időkben várossá vált városok egy főre jutó abszorpciós teljesítményét. 6. tábla. Egy főre jutó terület- és településfejlesztési forrás tízezer főnél nagyobb lélekszámú városokban (megyei jogúak kivételével) Várossá nyilvánítás éve Városok száma (db) Egy főre jutó támogatás (fő/ezer Ft) Átlagos támogatás szórása Minimum támogatás értéke (ezer Ft) Maximális támogatás (ezer Ft) , ,76 37,92 337, , ,15 11,02 644, , ,30 8,77 224, , ,765 1,36 213,82 Összesen , ,64 1,36 644,47 Forrás: TeIR; Fekete Attila számításai alapján, 2002-es változatlan áron A vizsgált időszakra vonatkozóan kigyűjtöttük, hogy az átlagtól messze kiemelkedő városok mire pályáztak és kaptak támogatást. A centralizált elosztású források (Cél és Címzett) témái nagyon hasonlóak voltak: Mátészalka a legerősebb forrásallokáló, a kórházára kapott támogatást a legtöbbször, Berettyóújfalu szintén a kórházára és azon felül a gimnáziumára, és belvízrendezésre. Marcali a kórházára, oktatási intézményeire, csatornázásra és vízhálózat fejlesztésre, Kisvárda színházára, oktatási intézményeire, belterületi vízrendezésre, Orosháza városi kórházára, oktatási intézményeire, Barcs gyógyuszodára, oktatási intézményeire adott be pályázatot és kapott

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban M E S T E R D Á N I E L K U T A T Á S I I G A Z G A T Ó S Á G N E M Z E T I C S A L Á D - É S S Z O C I Á L P O L I T I K A I I N

Részletesebben

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról /00. (XI..) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló. évi XXI. törvény. () bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám 81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014 2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes

Részletesebben

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. (1) bekezdésének b) pontjában kapott

Részletesebben

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken Lipták Katalin Ph.D., dr.jur., egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, liptak.katalin@uni-miskolc.hu

Részletesebben

A területfejlesztési források térbeli eloszlása az Európai Uniós csatlakozás előtti időszakban *

A területfejlesztési források térbeli eloszlása az Európai Uniós csatlakozás előtti időszakban * DR. BÓDI FERENC DR. FEKETE ATTILA A területfejlesztési források térbeli eloszlása az Európai Uniós csatlakozás előtti időszakban * Jelen elemzés a tények ismertetése mellett arra is törekszik, hogy új

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI? Eger, 2015. november 19-20. Az előadás és a tanulmány elkészülését az OTKA (NK 104985) Új térformáló erők és fejlődési pályák Kelet-Európában a 21. század elején kutatási projekt támogatja. KISVÁROSOK

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. ) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika A magyar társadalom hasonlóan az Európai Unió több országához öregszik, azaz a népesség közül egyre többen

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK INNOVÁCIÓS POTENCIÁL VIZSGÁLATA FAKTORANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Zoltán 1

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK INNOVÁCIÓS POTENCIÁL VIZSGÁLATA FAKTORANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Zoltán 1 AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KISTÉRSÉGEINEK INNOVÁCIÓS POTENCIÁL VIZSGÁLATA FAKTORANALÍZIS SEGÍTSÉGÉVEL Nagy Zoltán 1 Az elmúlt években, évtizedekben a világgazdaságban egyre fontosabb szerepet játszik

Részletesebben

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári i pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Címe: 7626 Pécs, Egyetem utca 2. csabai i Gyulai Mezőkovácsházai

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Bódi Ferenc

Tudományos életrajz Dr. Bódi Ferenc Tudományos életrajz Dr. Bódi Ferenc Születési hely és idő: Mezőkövesd, 1963. április 14. Cím: 2120 Dunakeszi Béke u. 3/a Telefon munkahelyi: (1) 375 90 11/307, (30) 476 82 91 Fax: (1) 224 67 25 E-mail:

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A 2014/2015-ös tanévi idegen nyelvi mérés országos jelentésének elemzése

A 2014/2015-ös tanévi idegen nyelvi mérés országos jelentésének elemzése A 2014/2015-ös tanévi idegen nyelvi mérés országos jelentésének elemzése EBESI ARANY JÁNOS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4211 Ebes, Széchenyi tér 5. OM azonosító:

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Frakcióvezetők a Parlamentben

Frakcióvezetők a Parlamentben Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában

Részletesebben

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26. KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA 2016. október 26. A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai

Részletesebben

A SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása

A SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő

Részletesebben

Véleménypolarizáció és választási részvétel. Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO

Véleménypolarizáció és választási részvétel. Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO Véleménypolarizáció és választási részvétel Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO Tartalom Problémafelvetés Magyarázati sémák Indikátorok, modellek Eredmények Választási verseny és részvétel összefüggése Kistelepülések

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Önkormányzatok versenye: a XIII. kerülettel az élen Budapest veri a vidéki Magyarországot Összefoglaló

Önkormányzatok versenye: a XIII. kerülettel az élen Budapest veri a vidéki Magyarországot Összefoglaló Önkormányzatok versenye: a XIII. kerülettel az élen Budapest veri a vidéki Magyarországot Összefoglaló A legkisebb adósággállománnyal a XIII. kerület, jóléti kiadásokban Salgótarján, vállalkozások számában

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A forrásbevonás politikai mintázata

A forrásbevonás politikai mintázata A forrásbevonás politikai mintázata avagy van-e színe, szaga az EU-s pénznek? Másodelemzés a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányról a ROP és a KKFOP felhasználásáról (Fondurile Structurale de

Részletesebben

Területi egyenlőtlenségek I.

Területi egyenlőtlenségek I. Finanszírozás A Kórház szaklap melléklete AZ OEP AKTÍV FEKVŐBETEG SZAKELLÁTÁSI KASSZA IGÉNYBEVÉTELE Területi egyenlőtlenségek I. T anulmányunk célja, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2015. november 25.-i ülésére Nyílt ülésen

Részletesebben

A járások legfontosabb adatai, 2010

A járások legfontosabb adatai, 2010 A járások legfontosabb adatai, 2010 ok településeken élők, % Baranya megye Bólyi járás Bóly 16 12 129 0,3 47,8 10,6 80,1 Komlói járás Komló 20 36 463 9,4 25,9 12,6 79,8 Mohácsi járás Mohács 26 36 212 7,0

Részletesebben

A Kecskeméti Református Általános Iskola évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése. 1. táblázat

A Kecskeméti Református Általános Iskola évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése. 1. táblázat A Kecskeméti Református Általános Iskola 2014. évi országos kompetenciamérés eredményének értékelése Hatodik évfolyam. Létszámadatok: 1. táblázat A hatodik évfolyamon a 91 tanulóból 8 fő SNI és egyéb rész-képesség

Részletesebben

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás

Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/ ) május. Készítette: Ruff Tamás A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 2. jelentés Az 1998. és 2002. évi önkormányzati választások valamint a 2006. évi parlamenti választások részvételi adatainak elemzése

Részletesebben

epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem

epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem Hazai patológia problémája Krónikus súlyos patológus hiány Megoldás központi patológus rezidens létszám fejlesztés (?) epatológia fejlesztés (akut kezelés) Előzmény

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali

Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali Település- és térségfejlesztés 2016/17. őszi félév Regionális gazdaságtan, BKH nappali Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu Területfejlesztés A területfejlesztés az országra, valamint térségeire

Részletesebben

Kompetencia 2012. 6.osztály MATEMATIKA. Az intézmények átlageredményeinek összehasonlítása

Kompetencia 2012. 6.osztály MATEMATIKA. Az intézmények átlageredményeinek összehasonlítása Kompetencia 2012 6.osztály MATEMATIKA Átlageredmények Az intézmények átlageredményeinek összehasonlítása - a grafikonon a különböző iskolák átlag eredményei követhetők nyomon standardizált képességponthoz

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Szigethy László, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség vezető projektmenedzsere E-mail: szigethy.laszlo@darinno.hu A szerző a vállalkozások

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség.

Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Engelberth István BGE PSZK Társadalmi-gazdasági útkeresés egy észak-nógrádi kistérségben. A szécsényi kistérség. Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok a

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

FIT-jelentés :: Ölbey Irén Általános Iskola 4495 Döge, Osváth tér 6. OM azonosító: Telephely kódja: 004. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: Ölbey Irén Általános Iskola 4495 Döge, Osváth tér 6. OM azonosító: Telephely kódja: 004. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2008 8. évfolyam :: Általános iskola Ölbey Irén Általános Iskola 4495 Döge, Osváth tér 6. Matematika Országos kompetenciamérés 1 1 Átlageredmények A telephelyek átlageredményeinek összehasonlítása

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

NCA jogosultsági és sikerességi arányok (%)

NCA jogosultsági és sikerességi arányok (%) A Komárom-Esztergom megyei civil szervezetek NCA pályázati forrásai A Nemzeti Civil Alapprogram számottevő forrás a Komárom-Esztergom megyei civil szervezetek életében, ezért a megyei civil szolgáltatásfejlesztési

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

Az új egyéni választókerületek erősorrendje

Az új egyéni választókerületek erősorrendje Az új egyéni választókerületek erősorrendje 2012. július Vezetői összefoglaló A Fidesz nyugat-magyarországi fellegváraiban - Körmenden, Csornán és Sárváron a legerősebb, Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés

A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás -csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti,

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

Együttműködés az IPOSZ és az Ipartestületek között - a Projekt a számok tükrében

Együttműködés az IPOSZ és az Ipartestületek között - a Projekt a számok tükrében TÁMOP-2.1.4-09/1-2010-0007 Munkahelyi képzések támogatása ernyőszervezeteken keresztül Együttműködés az IPOSZ és az Ipartestületek között - a Projekt a számok tükrében TÁMOP-2.1.4-09/1-2010-0007 számú

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Mi várható a megyei közgyűlésekben? Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést

Részletesebben

AZ ALFÖLD 1990 ÉS 2006 KÖZÖTTI VÁLASZTÁSFÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAINAK ÁTTEKINTÉSE. Hegedűs Gábor

AZ ALFÖLD 1990 ÉS 2006 KÖZÖTTI VÁLASZTÁSFÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAINAK ÁTTEKINTÉSE. Hegedűs Gábor AZ ALFÖLD 1990 ÉS 2006 KÖZÖTTI VÁLASZTÁSFÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAINAK ÁTTEKINTÉSE Hegedűs Gábor We analyzed parliamentary individual constituencies of the Great Hungarian in relation to the number of voters

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra. Praxisjog vásárlása

Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra. Praxisjog vásárlása 1. A pályázat célja Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra Praxisjog vásárlása A pályázat célja, hogy segítse fiatal pályakezdők pályára állítását, valamint az idős kollégák nyugdíjba vonulását.

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Országos kompetencia-mérés Létszámadatok

Országos kompetencia-mérés Létszámadatok A mérésben résztvevő tanulók száma: Országos kompetencia-mérés. Létszámadatok : 71fő (mérésre jogosult 77 fő), azaz a mérésre jogosultak kb. 8-a részt vett a mérésben. (CSH-index-szel rendelkezik 61 fő)

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A HÁTRÁNYOS HELYZET TERÜLETI ASPEKTUSAI

A HÁTRÁNYOS HELYZET TERÜLETI ASPEKTUSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A HÁTRÁNYOS HELYZET TERÜLETI ASPEKTUSAI Híves Tamás 2014. november Kérdések és hipotézisek Kérdés: milyen regionális

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben