A fejlesztési források abszorpciója az apró-, kis- és középvárosok erőterében 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fejlesztési források abszorpciója az apró-, kis- és középvárosok erőterében 1"

Átírás

1 A fejlesztési források abszorpciója az apró-, kis- és középvárosok erőterében 1 Az önkormányzati korszakban a politika nem mutatta meg ideológia arcát olyan erővel, mint az azt megelőző korban (Szelényi 1981, ) (Vági 1991) (Pálné 1987), de ez nem jelenti feltétlenül, hogy a kornak nem volt prioritása, kivételezése. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy a területpolitikának, amely a település területfejlesztés révén hatott a helyi társadalmakra, kitapintható-e trendszerű prioritása. Létezett-e rejtett protekcionalizmus, vagy egyszerűen csak az önkormányzatok individualista (Pálné 1994) (Illés 1992, 1993), érdekérvényesítő képessége ragadható meg a szabad piaci versenyben. Azaz a fejlesztési források útját a helyi politika rejtett és önálló döntései rángatták a forrásallokáció szabadversenyében? A kérdésre számos eszközzel kereshetjük a választ, most egy irányból a statisztikai módszerekkel közelítünk; áttekintjük, hogy a terület- és településfejlesztési források milyen intenzitással, és főképp hova jutottak el. A vizsgálatba bevont források közül az Európai Uniós csatlakozás előtt leginkább nyomon követhető két centralizált és két decentralizált támogatást vettük számításba. A jelenben már ható, és a legfrissebb forrásokat még nem vettük fel az adataink közé; egyrészt azért, mert szakmailag el kell dönteni a most lehívott források közül, melyeket tekinthetjük a korábbi meghatározó források jogutódjainak ; másrészt el kell telnie egy-két évnek, hogy az új források allokációjának trendjét kitapinthassuk. A korábbi munkáink tapasztalataira és azokra kapott kritikai megjegyzéseket is felhasználva (Bódi- Fekete 2005) jelen tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, találunk-e összefüggést a mért abszorpciók mértéke, valamint az allokációt befolyásolni képes politikai tényezők között. Egyáltalán kimutatható-e kapcsolat, s ha igen, hol, milyen önkormányzati típusban, településcsoportban? Közel húsz év meghatározó terület- és településfejlesztési forrásainak allokációit követve (Cél és Címzett támogatás, Területi kiegyenlítést szolgáló támogatás TEKI, 1 Jelen munka az NKTH INNOTARS 2008 Terület és településfejlesztési források társadalmasítása című program, valamint az FVM VKSZI részére készített: Magyarországi települések és kistérségek fejlődési szakaszai kutatás kapcsán jött létre. A fejezet korábban megjelent: Bódi F. Fekete A. Bódi M. [2010]: A fejlesztési források abszorpciója az apró- kis- és középvárosok erőterében. In (szerk.: Fábián A.), Párbeszéd és együttműködés. Területfejlesztési szabadegyetem Dialóg Campus Kiadó, Sopron, (pp ). A fejezet előzményének tekinthető: 12th LOSS-CONFERENCE: Working for programs or clients? Wednesday, 4 October Saturday, 7 October 2006 Katholische Universität Eichstätt Ingolstadt (Germany) WFI - Ingolstadt School of Management Auf der Schanz Ingolstadt. Presentation Fabian Gergely (Debreceni Egyetem) - Ferenc Bódi (MTA PTI): A New Projectland: The Case of Hungary 281

2 és Cél jellegű decentralizált alap CEDE) a helyi települési önkormányzati, valamint a kistérségi besorolás szintjéig vizsgálva, majd az önkormányzatok méret és jogállás szerinti eloszlásait is összevetve feltűnt a kis lélekszámú települések, különösen a kisvárosok erőssége a fejlesztési források abszorpciója terén. Most, ebben a rövid tanulmányban, arra keressük a választ, hogy a relatív siker mögött vajon mi is rejtőzhet: a kis- és az apróvárosok erősödő érdekérvényesítő potenciálja, vagy a helyi és területi pozíciók átrendeződése, illetve, hogy mindez csak egy délibáb, ami megtéveszti a kutatót, s a csoportjellemzők mögött igazából csak egy-egy kiugró érték rejtőzik. Nem rajzolható meg valóságos trend, mivel a helyi sikereket nem átgondolt településpolitika, hanem individuális erőfeszítések formálták. A forrás abszorpció városi és vidéki jellege között 2 A megfigyelt források mindegyikét összegeztük (2002-es változatlan áron számolva), és azt a jelenleg regnáló kistérségi szerkezetre rávetítve, az egy főre jutó forrásokat négy kategóriába osztottuk: a legalsó kategóriába a leggyengébb abszorpciós kistérségeket jelöltük, amelyek az egy főre jutó meghatározó országos átlag (150 ezer Ft/fő) kétharmada alatt maradtak. A második kategóriába (gyenge abszorpció) pedig azon települések kerültek, amelyek az egy főre jutó országos átlag kétharmada fölé kerültek, de az országos átlagot nem haladták meg. A harmadik kategóriába kerültek az erős abszorpcióval rendelkező kistérségek, amelyek az országos egy főre jutó átlagtól erősebbek, de annak 1,6-szorosát nem érték el. A legerősebb abszorpciós kategóriába pedig azon kistérségek kerültek, amelyek az országos átlag 1,6-szorosánál nagyobb értéket értek el. A forrásabszorpció erősségét illetően, illetve ennek kistérségi egy főre jutó átlagát figyelve megállapítható, hogy az átlag fölé (a szolnoki és a salgótarjáni kistérséget kivéve) alapvetően vidékies, kisvárosias kistérségek kerültek. Azonban a kistérségi átlagok elfedhetik azt a tényt, hogy a kistérségen belül a város, illetve városok, vagy inkább a falvak gyűjtötték-e be a fejlesztési források többségét, ezért a városi-falusi abszorpciós súlyokkal is elemeztük a forrásabszorpció jellegét. A térképen a körök nagyságával jelöltük a lehívott források egy főre jutó nagyságát, majd kiszámítottuk, között valamennyi fejlesztési forrás figyelembe vételével a kistérségekben a források hány százaléka jutott a falvakba, illetve a városokba. A források eloszlásának arányából, s a népesség eloszlásának arányából a városok és falvak viszonylatában aránypárokat képeztünk, amelyek elosztásával rurálisurbánus abszorpciós indexet alakítottunk ki. 2 Az alábbi módszereket A VII. Falukonferenciára, MTA RKK, (A Vidéki Magyarország az EU- csatlakozás után, Pécs), dolgoztuk ki, amely megjelent a Területi Statisztika márciusi számában, Bódi F- Fekete A.: A területfejlesztési források eloszlása az EU csatlakozás előtti időszakban ( o.) A városok súlya a vidéki kistérségekben A ruralitási-urbanitási abszorpciós mutató segítségével egy többdimenziós térképet hoztunk létre, amely egyszerre mutatja a források abszorpciós mértékét és láthatjuk annak városias, illetve falusias jellegét is. Az erősen rurális jellegű abszorpcióval rendelkező kistérségek kerültek a 0-45 értékek közötti kategóriába. 3 Ha ezeket szemügyre vesszük, először is feltűnik, hogy számuk nem nagy, másodsorban pedig az, hogy erős abszorpciójú kistérség található Zalában; a lenti és a pacsai kistérségek, továbbá a kapuvár-beledi és végül a pannonhalmai kistérség, tehát valamennyi a Dunántúlon található. A rurális kistérségek (46-90) már többen vannak, de ezek is főleg a Dunántúlon helyezkednek el, Baranyában, Fejér és Komárom-Esztergom megyében, ugyanakkor megállapítható az is, hogy közöttük erős abszorpcióval rendelkező térség már jóval kisebb számban fedezhető föl. Ilyen például a letenyei kistérség, vagy az Észak-Magyarországon található szikszói, edelényi, salgótarjáni valamint sárospataki kistérségek. S végezetül az Alföldön bukkanunk rá két erős abszorpciójú és egyben rurális kistérségre: a polgári és a fehérgyarmati kistérségekre. A kiegyensúlyozott kistérségek sorába (91-110) főleg az alföldi kistérségek kerültek, vagy olyan megyei jogú városok (Szeged, Debrecen), amelyek a városhatárokon túl jelentős kistérséggel nem rendelkeznek. Az erős urbanitású, vagy városi súlyú abszorpciós jelleggel rendelkező kistérségek az ország valamennyi régiójában megtalálhatók. Az erősen urbánus abszorpciójú értéket 130 fölött érték el, amelynek lényege az, hogy a városokra jutó támogatások aránya 1,3-szoros értéknél magasabb volt, mint a városok népességének aránya a kistérségen belül. Az erős urbanitással és legerősebb abszorpcióval rendelkező kistérségek; a kisbéri, a szigetvári, a barcsi, a marcali, a zalakarosi, a gyöngyösi, a pásztói, a szobi, a jászberényi, a szerencsi, a mátészalkai, a kisvárdai, a berettyóújfalui, a kőszegi, a csepregi és a tokaji kistérségek voltak. Ezen kistérségekben az egy főre jutó fejlesztési forrás az országos átlag fölött volt, s a források zöme a kistérségen belül is a városokba jutott. Az enyhén urbánus, illetve városias abszorpciójú kistérségek sorába kevés kistérség jutott, amelyeken belül a forráseloszlás már ugyan megközelítette a falvak és a város népességének arányát ( ), de a városoknak mégis nagyobb részesedésük volt a fejlesztési források fölhasználásában. Ilyen enyhén urbánus, de erős abszorpciós jelleget mutat a csornai, a pápai, a pécsváradi, a balassagyarmati, a szécsényi és a bátonyterenyei kistérség, s végezetül a kalocsai kistérség. 3 A kategóriák mutatják a városok súlyát, amely a városokra jutó támogatás arány százalék és a városok népességének arány százalékának hányadosából kaptunk. A 0-45 érték az mutatja egy kistérségben a városok népességükhöz képest kisebb arányban kaptak forrást, mint a falusi önkormányzatok

3 1. térképi ábra. 1. tábla. Település- és területfejlesztési források (Cél és Címzett, TEKI, CEDE) eloszlása önkormányzati típusok szerint között Önkormányzat típusa Községek 500 alatt Községek Községek Községek 3000 felett Városok: fő alatt Városok fő fölött Megyei jogú városok Önkormányzatok száma (db) Lakónépesség megoszlása öszszesen (ezer Ft) öszszesen szórása fő/ ezer Ft , ,02 4,7% 78760,9 214, , ,17 6,0% ,8 123, , ,71 18,4% ,2 113, , ,23 7,5% ,0 82, , ,73 12,0% ,7 149, , ,46 27,0% ,8 124, , ,70 13,5% ,0 73,45 Főváros 1 16, ,90 10,9%. 63,42 Összesen , ,92 100,0% ,6 149,07 Forrás: TeIR; Fekete Attila számításai alapján, 2002-es változatlan áron Forrás: TeIR adataiból Szemenyei Gyula MTA RKK és Fekete Attila MTA PTI számításai alapján Összességében megállapítható, hogy a vizsgált fejlesztési források esetében, az egy főre jutó átlagot figyelembe véve, a kiugró értékek a vidékies jellegű kistérségekre voltak leginkább jellemzők, de a kistérségeken belül a forrásabszorpció jellege viszont legalábbis urbánus jellegű volt. Ez a jelenség arra utal, hogy a hátrányos vagy periférikus helyzetből adódó forrásallokációs előnyt inkább a kisvárosok, s kevésbé a falvak tudták érvényesíteni. Az egy főre jutó országos átlag fölött fejlesztési forrást lehívó kistérségek közül 4 26 kistérség urbánus vagy erősen urbánus abszorpciós jelleget, 11 kiegyenlített abszorpciót, 12 pedig erősen falusias, illetve falusias abszorpciós jelleget mutatott. Tehát megállapítható, hogy a fejlesztési forrásokért folytatott versenyben a legsikeresebb kistérségek (két megyei jogú várost magába foglalót leszámítva) alapvetően vidékies jellegűek voltak. Azonban a legsikeresebb kistérségeken belül a városok népességarányukat meghaladó mértékben jutottak a terület, településfejlesztési forrásokhoz. A kisvárosok relatív sikerét mutatja az között valamennyi megfigyelt forrást összesítő táblázat is, amelyből kiolvasható, hogy a három elemzett ciklus öszszességében, közel ezer milliárd fejlesztési forrás 40%-át azok a kisvárosok szerezték meg, amelyben az ország 28%-a élt. Népességarányukhoz képest különösen sikeresek voltak a tízezer fő alatti kisvárosok, amelyek a források 12%-át szerezték meg, s amelyben az ország népességének 7%-a lakott. A tízezer fő alatti kisvárosok egy főre jutó értékét (amely az országos átlaggal majd egyező) egyedül csak az aprófalvak kategóriája előzte meg. A kis- és apróvárosok forrásabszorpciója A tízezer főnél kisebb lélekszámú városok önkormányzatainak viszonylagos sikerét egy közeli fókuszra állított optikával igyekszünk megfejteni, amelyben a tízezernél kisebb létszámú falvakat és városokat, valamint az ötezernél kisebb lélekszámú falvakat és városokat hasonlítjuk össze. Az ezer főnél kisebb létszámú településeket nem vettük figyelembe, mivel ebben a kategóriában nincsenek kisvárosok. Az ezer főnél népesebb és tízezer főnél kisebb népességű településeken az ország harmada él, azaz fő (2007-es KSH nyilvántartás szerint). Ezek az önkormányzatok a megfigyelt források 37,9%-át szerezték meg, azaz abszorpciós képességük a népesség ben 174 kistérségre (LAU-1) volt felosztva Magyarország

4 arányukhoz képest erőteljesebb volt, de mindez természetesen nem jelenti azt, hogy minden önkormányzat ezt elmondhatja ezt magáról a csoportban. Amennyiben a fejlesztési források egy főre jutó átlagát vesszük számításba, akkor a városok kerültek előnyösebb helyzetbe a községekkel szemben, különösen az apróvárosok első helye ezer Ft/fő - szembetűnő. 2. tábla. Település- és területfejlesztési források (Cél és Címzett, TEKI, CEDE) eloszlása önkormányzati típusok szerint között Önkormányzati (ÖK) típus Község fő Város fő Község fő Város Önkormányzatok száma (db) Egy főre jutó támogatás (fő/ ezer Ft) (ezer Ft) eloszlása Népesség (fő) Népesség eloszlása , , , , , , , , , , , ,1 Összesen , , ,0 Forrás: TeIR; Fekete Attila számításai alapján, Vizsgáltuk a forrásallokáció népességhez viszonyított arányát is. Az előny egyértelműen az apróvárosoknál volt, az fő közötti városok nagyobb tömegű támogatást vonzottak népességükhöz viszonyítva. A kicsik sikeresebbek? A csoportátlagok szerinti rangsorban is egyértelműen jobb abszorpciós képességgel az egy lakosra jutó támogatást illetően az apróvárosok rendelkeztek. Mitől sikeresebbek az apróvárosok, és vajon mi rejtőzhet a kisvárosok agresszívebb forrásallokációja mögött? A városi levegő sikeresebbé tesz? Köztudott, Magyarországon a vizsgált időszakban, s források tekintetében - sem adminisztratív fejlesztési forrásszerzési előnnyel, sem közigazgatási hierarchikus státus előnnyel nem bírt a városi rang, s a városi cím megszerzése az elmúlt húsz évben legföljebb némi nehézség árán, de megszerezhető volt azon nagyközségek számára is, amelyek erre kitartóan törekedtek. Feltevésünk szerint a városi cím megszerzése a helyi politikai vezetés ambícióit szolgálta, amely együtt járhatott olyan törekvéssel, amely mind több és több fejlesztési forrás lehívását szorgalmazta. Ebből az következik, hogy az 1990 után várossá válók, különösen a frissen szerzett városi rang birtokosai erőteljesebb abszorpciót fejtettek ki. A vizsgálat során 2007-ben 156 darab tízezer főnél kisebb lélekszámú várost találtunk Magyarországon, amelyből 47 már 1989 előtt, azaz még a tanácsrendszerben elnyerte a városi rangot. Az önkormányzatiság első tíz évében további 48 nagyközség kapott városi címet, s az ezredforduló után további 61 nagyközség emelkedett városi rangra. A tanácsi rendszerben már városi ranggal rendelkező kisvárosok átlag népessége 7239 fő volt, az önkormányzatiság első évtizedében várossá vált önkormányzatok átlag népessége 5694 fő, az ezredforduló után várossá vált települések átlag népessége már nem éri el az ötezret, azaz az új városok egyre kisebbek és kisebbek. 3. tábla. Egy főre jutó terület- és településfejlesztési forrás tízezer főnél kisebb lélekszámú városokban Városi Önkormányzatok mérete (fő) között között Összesen Várossá nyilvánítás éve Egy főre jutó átlag (Ezer Ft/ fő) Önkormányzat száma (db) Szórás , , , , , ,7 Összesen 187, , , , , , , ,8 Összesen 123, , , , , , , ,0 Összesen 146, ,2 Forrás: TeIR; Fekete Attila számításai alapján, 2002-es változatlan áron A fenti táblázatból szembeötlő, hogy a tanácsi rendszerben már városi rangot viselt apró, vagy kisvárosok a csoportátlaguk felett teljesítettek, meglehetősen nagy szórás mellett, vagyis az átlag a csoport tulajdonságát igazán nem tükrözi, viszont ebben a csoportban húzódtak meg az igazi nagy ragadozók (pl. Tokaj). A hipotézisünk szempontjából egy érdekes tényre bukkanunk, ha szemügyre vesszük az önkormányzati korszak novíciáit, azaz az önkormányzati kor új városait. Az ezredfordulót követő években 31 nagyközség vált apró várossá, amelynek az abszorpciót értéke (194,4 ezer forint/fő) meghaladja a csoportátlagot, és messze megelőzi az azonos népességű községek (110,3 ezer forint/fő) forrásfelszívó kapacitását. Ezek a falvak, mint a lazacok a sebes vízben kitartóan úsztak és annyi forrást gyűjtöttek várossá válásuk évtizedeiben, amennyit csak bírtak. Minden bizonnyal fejlesztési ambíciójukat a városi cím megszerzése ösztönözte, amely mögött a régi presztízs jogok visszaszerzése, a kollektív kárpótlás igénye, a szomszédvárnak megmutatjuk gravaminalizmusa épp úgy állhatott, mint egy-két helyi politikusi életmű megkoronázásának rejtett, alig palástolt szándéka

5 2. térképi ábra Az ezer-ötezer fő közötti községek abszorpciós átlaga alacsony, szinte megegyezik az országos átlaggal (lásd 1. ábra), de az ezer községi önkormányzat sorából a csoportátlag felett toronymagasan emelkednek ki Zalaszentiván, Babót, Ludányhalászi, Kőtelek, Tállya, Hegykő, Tiszasas községi önkormányzatai, ahol a települések egy főre számítva egymillió forint feletti értékben jutottak támogatásokhoz. A további 35 falu is extrém mennyiségű pályázati forráshoz jutott, legalábbis a másik - a csoporthoz tartozó - ezerhez képest. A hasonló méretű (népességszámú) apróvárosok csoportátlaga jelentősen kiemelkedik az országos átlagból. A csoportból négy apróváros emelkedik ki toronymagasan; Szob és Nyírlugos, amelyek 2000 után lettek városok, valamint két zempléni városka Tokaj és Pálháza. Az előbbi már a késő tanácsi korban városi rangot kapott, az utóbbi az ország egyik legfiatalabb, s egyben legkisebb népességű városa. A nagy népességű községek (ötezer-tízezer fő) csupán az országos átlag felét-kétharmadát érték el igazán kiugró értékek nélkül. Az országos átlagot alig meghaladó kisvárosok (ötezer-tízezer fő) csoportjából (101 kisváros) Kisbér, Pásztó, Újszász, Dunavarsány emelkedik ki. 1. ábra. Egy főre jutó terület- és településfejlesztési forrás abszorpciós csoportátlagot meghaladó önkormányzatai Forrás: TeIR adataiból Fekete Attila számításai alapján) A nagyközségek sorából városi rangra feltört újvárosok közül a kisvárosok sorában is kimutathatóan a saját valamikori csoportátlaguk felett teljesítettek (67,2 ezer forint/ fő), majd annak dupláját sikerült leszedni a fejlesztési források asztaláról (111,6 ezer forint/ fő). Különösen azon kisvárosoknak, amelyek a legutóbbi éviztedben lettek városok (Dunavarsány, Újszász). Mindezt annak ellenére megállapíthatjuk, hogy a kisvárosi miliő igazi csúcsragadozói nem csak ebből a csoportból kerültek ki, hanem megtalálhatók itt a tanácsi korban is már városi rangot kapott kisvárosok is (Kisbér, Pásztó). A 156 kis- és apróvárosi önkormányzat vonatkozásában, amelyből 109 az önkormányzati korszakban emelkedett városi rangra, kimutattuk: a tanácsi korszakban várossá vált önkormányzatok abszorpciós sikere messze megelőzi az önkormányzati korszakban várossá vált önkormányzatok pályázati sikerességét. Azonban az önkormányzati korszakban várossá vált kis- és apróvárosok sorában különösen a legfiatalabb városok abszorpciós kapacitása emelkedik ki, amelynek hátterében a várossá válásért folytatott politikai verseny sejthető. Hosszú ideig - a közvélekedés szerint - a kisvárosok sikere mögött nyers politikai érdekérvényesítést sejtettek, ezt a feltevést erősítette az a tény, hogy a városi polgármesteri székeket a 90-es évek második felétől sorra az országos, parlamenti pártokhoz köthető polgármesterek foglalják el. (Bódi 2006: 318) A helyi hatalom rejtett oldalának megfejtéséhez még tovább szűkítettük fókuszunkat, s azokra az önkormányzatokra összpontosítottunk, amelyek a lehatárolt csoportátlag felett teljesíttek a fejlesztési források megszerzésének versenyében. Forrás: TeIR; Fekete Attila számításai alapján, 2002-es változatlan áron

6 Az önkormányzati rang, a jogállás (város-község) a források szóródását és a támogatások mértékét erősen befolyásolta. A megfigyelt községek esetében a kiugró egy főre jutó támogatás inkább a kisebb népességű településeknél volt jellemző, a módusz a kisebb létszámú, és kevesebb egy főre jutó támogatást begyűjtő községeknél húzódott. A városoknál minden kisvárosi méretben találunk (egy főre vetítve) kiugró értéket, ezer és kétezer fő között, vagy akár hat és hétezer fő között elhelyezkedő kisvárosok esetében is. A községek csoportként viselkednek, kiszámíthatóbbak, konformak, ellenben a városok inkább individumok, egyediek, esetszerűek. Amennyiben a helyi politika sikeres érdekérvényesítő, akkor a vizsgált időszakban több eredményes pályázatot tudott realizálni, viszont a kiugró értéket a beruházás jellegéből fakadó egy-egy kiugró volumen okozza (pl. hálózati vonalas infrastruktúra). Abban az esetben a politika nem egyenletesen teljesített, illetve egy-egy fejlesztési bumm magyarázza a magas egy főre jutó fejlesztési értéket. A fentiek okán a Magyar Közlöny és TEIR adatainak segítségével feldolgoztuk a nyertes és nem nyertes pályázatokat is a kiugró települések esetében. A forrásallokáció volumenének jelentős része szennyvíz beruházás, amely többségében egy kisebb térségben valósult meg, s a kisváros építette meg a csatornahálózat fejének számító szennyvíztisztító művet. A beruházások másik jellemzője intézmények (oktatási és egészségügyi) bővítése, eseti fejlesztése, amelyek térségi ellátást szolgálnak. A fejlesztések átvizsgálása a fejlesztési bumm teóriáját inkább igazolja, mint a kiegyensúlyozott érdekérvényesítő helyi városi politika előképét. Erőteljes nagypolitikai kapcsolatot Pásztó város polgármestere esetében találtunk, aki 1998 óta polgármester, kezdetben függetlenként, majd 2002-től Fidesz-MDF- MKDSZ, 2006-tól Fidesz MDF KDNP színekben töltötte be tisztségét között pedig parlamenti képviselő is volt. Pásztó mellett Újszásznak, Kisbérnek, valamint Dunavarsánynak volt pártosodott polgármestere, az előbbi MSZP-s, az utóbbi kettőnek Fidesz-KDNP-s párttámogatottsága volt. Tokaj és Pálháza polgármestereit is megérintették korábban pártok, illetve civilszervezetek. Tokaj polgármestere ben élvezett párttámogatottságot, 1994-től független, Pálháza polgármesterét ben a Zempléni Település Szövetség segítette, de korábban és 2006-tól is független. Abszolút független polgármesterei vannak Nyírlugosnak és Szobnak. A párttámogatottságnál talán sokkal fontosabb tény, hogy a polgármesterek közül hárman az ötödik ciklus óta vezetik a városukat (Tokaj, Szob, Nyírlugos). Pálháza polgármestere től folyamatosan a települése élén áll, Kisbért és Pásztót pedig már három ciklus óta ugyanaz a helyi politikus vezeti. A polgármesteri állandóság csak Dunavarsányban nem teljes, ahol a jelenlegi polgármester időközi választáson került a polgármesteri székbe s így két választás óta tölti be hivatalát. A polgármesteri állandóság azonban nem csak a sikeresen fejlesztési forrást szerző kisvárosokat jellemzi, de ez elmondható a sikeres községek esetében is. A 48 legsikeresebb községi önkormányzat közül 28 önkormányzatban három, vagy annál több ciklus óta ugyanaz a polgármester. 4. tábla. A legsikeresebb fejlesztési forrást megszerző önkormányzatok ( fő) polgármestereinek tartóssága Ciklusok száma Város Község Összesen Egyszer Kétszer Háromszor Négyszer Ötször Összesen Forrás: OVI adataiból Bódi Mátyás leválogatása alapján Megvizsgáltuk a polgármesterek állandóságát valamennyi ezernél népesebb és tízezernél kisebb lélekszámú önkormányzat esetében is. A polgármestereket 199 esetben ötször egymás után választották meg, tehát közel kétszáz olyan önkormányzat volt, ahol állandó a megválasztott polgármester személye 1990-től. Ebben a településkategóriában tehát 18%-ban ugyanaz a polgármester 1990-óta. Ez durván minden ötödik ilyen településre igaz, tehát a támogatott települések polgármesteri állandósága nem kirívó. A helyi politikai szereplők ismérveit illetően; nagypolitikai elkötelezettségük, beágyazottságuk, vagy a helyi választásokon aratott sikerek vonatkozásában a nagy forrás megszerzők nem számítanak különleges településnek. Tehát megállapítható, a csoportátlagnál nagyobb teljesítményt nyújtó önkormányzatok lehetnek azok kis- vagy apróvárosok, akár községek nem rendelkeznek olyan egyedi különleges tulajdonsággal, amellyel megerősíthetnénk azon feltevésünket, hogy erősebb érdekérvényesítő tulajdonsággal bírnának a helyi politika vezetői (nagypolitikai beágyazottság, sikeresebb választási szereplés), mint az átlagos vagy átlag alatt forrást lehívó társaik. A városok, vagy a várossá válás útján haladó települések a községekhez mérten ugyan jelentős forrás többletet könyvelhettek el, különösen az apróvárosok, de a kisvárosok egészében az önkormányzati rendszer előtt városi rangot szerzett települések messze erősebb abszorpciós képességeket mutattak, mint az önkormányzati korszakban várossá avatott társaik, s ez elmondható a jelen évtizedben várossá vált valamikori nagyközségekre is. A városok erőteljesebb abszorpciós képessége önmagában a városi ranggal, illetve a városi cím megszerzése érdekében kifejtett erőfeszítésekkel magyarázható, függetlenül attól, hogy ezen új városok többsége politikai, közigazgatási és földrajzi értelemben nem város, mivel nem minden esetben rendelkeznek térség-szervező potenciállal, nincs igazgatási illetékességi körük saját közigazgatási határukon kívül, s igen gyakran nem látnak el térségi feladatot sem, azaz lényegében nem városok. Várossá is többségük csak azért vált, mert a várossá válás lényegében nem volt kötve szigorú feltételekhez, s ez által a kandidálók könnyen elnyerhették a címet, abban az önkormányzati rendszerben, amely a városoknak nem jelölt ki különösebb irányító, igazgatási és szervezői feladatot

7 Minden valószínűséggel egy új önkormányzati rendszernek, amely a városi címhez annak közigazgatási, térszervezési, közpolitikai, szociális-feladatellátás, stb. szerepeit is hozzá kívánja rendelni, azaz feladatot, forrást és felelősséget is akar adni a városai számára, annak az önkormányzati rendszernek a városok új rendjét is meg kell tudni határoznia. Szükség esetén a városok redukcióját is meg kell tennie, vagy/és azok hierarchikus viszonyát szabályoznia egymáshoz és a környezetükhöz, a térségükhöz képest. A fenti probléma lényegében nem húsz éves hiátus, hanem közel százötven éves hiányossága a közigazgatási rendszerünknek, mivel nincs várostörvényünk, s ennek hiánya az 1870-es évek óta nyomasztja a területrendezési és városhálózati politikánkat. (Kajtár 1992: 92) A középvárosok forrásabszorpciója A középvárosok sorában (10.000~ fő) 114 önkormányzat található, amelyben az ország népességének több mint egyötöde él (21,3%). Az ezredfordulót követő első év (2002) árfolyamán számolva a közel ezermilliárd forintnyi terület- és településfejlesztési forrásból 270 milliárd forintot tudtak magukhoz vonzani a tízezernél népesebb, de megyei joggal nem rendelkező városok Magyarországon. Amennyiben a városi szegmensben külön vizsgáljuk a tízezer főnél népesebb városokat, akkor a középvárosok a források több mint felét szerezték meg, annak ellenére, hogy az e szegmensbe tartozó városokban a nagy és közepes városi népességnek (megyei jogúakkal és a fővárossal együtt) csupán egyharmada él. Az egy főre jutó fejlesztési forrás abszorpciós értéket figyelembe véve 125 ezer forint/fő értékkel a városi kategóriákon belül második helyen áll az apróvárosok mögött, kissé megelőzve a kisvárosokat. 5. tábla. Település- és területfejlesztési források (Cél és Címzett, TEKI, CEDE) eloszlása önkormányzat típusok szerint között Városok Közepesvárosok (10000 fő felett) Megyei jogú városok Városok száma (db) összesen (ezer forint) eloszlása Állandó népesség (fő) Átlag népesség (város/fő) Állandó népesség eloszlása Egy főre jutó támogatás (ezer Ft/ fő) ,6% ,7% 124, ,2% ,5% 73,45 Főváros ,2% ,8% 63,43 Összesen ,0% ,0% 115,93 Forrás: TEIR; Fekete Attila számításai alapján, 2002-es változatlan áron Az egy főre jutó támogatás csoport értéke meglehetősen csalóka, hiszen minél kisebb lélekszámú városi csoportra tekintünk a szórás értéke annál jobban, drámaian növekszik. A közepes városok esetében is a legkisebb támogatásban részesülő és a legnagyobb támogatásban részesülő város között a különbség közel ötszázszoros. A kis- és apróvárosok esetében a szélső értékek az előbbi csoporttól nagyobb különbséget mutatnak, a megyei jogú városok esetében viszont csak négyszeres különbség volt a leggyengébb és legerősebb abszorpciós mutatóval rendelkező városok között (minimum: Eger; 29,1 ezer forint/fő, maximum: Nagykanizsa; 162,5 ezer forint/fő). A kor sikeresebbé tesz? Fentiek alapján látható a középvárosok átlag csoport értéke kevésbé értékelhető, ezért érdemes külön figyelmet szentelni az átlagtól szélsőségesen eltérő, messze az átlag felett teljesítő városokra. A csoportátlag felett tíz várost találtunk, amelyek közül négy város 1944 előtt is városi ranggal bírt; Balassagyarmat, Gyöngyös, Jászberény, Kalocsa, további városok között kaptak városi címet; Barcs, Berettyóújfalu, Marcali, Mátészalka, Orosháza, Kisvárda. Az önkormányzati és a késő tanácsi korszakban várossá vált 46 új város közül egy sem emelkedett ki a csoportátlagból, s különösen a középvárosi novíciák (1991 után városi rangot kapott önkormányzatok) átlagos teljesítménye nem közelítette meg a tanácsi és korábbi időkben várossá vált városok egy főre jutó abszorpciós teljesítményét. 6. tábla. Egy főre jutó terület- és településfejlesztési forrás tízezer főnél nagyobb lélekszámú városokban (megyei jogúak kivételével) Várossá nyilvánítás éve Városok száma (db) Egy főre jutó támogatás (fő/ezer Ft) Átlagos támogatás szórása Minimum támogatás értéke (ezer Ft) Maximális támogatás (ezer Ft) , ,76 37,92 337, , ,15 11,02 644, , ,30 8,77 224, , ,765 1,36 213,82 Összesen , ,64 1,36 644,47 Forrás: TeIR; Fekete Attila számításai alapján, 2002-es változatlan áron A vizsgált időszakra vonatkozóan kigyűjtöttük, hogy az átlagtól messze kiemelkedő városok mire pályáztak és kaptak támogatást. A centralizált elosztású források (Cél és Címzett) témái nagyon hasonlóak voltak: Mátészalka a legerősebb forrásallokáló, a kórházára kapott támogatást a legtöbbször, Berettyóújfalu szintén a kórházára és azon felül a gimnáziumára, és belvízrendezésre. Marcali a kórházára, oktatási intézményeire, csatornázásra és vízhálózat fejlesztésre, Kisvárda színházára, oktatási intézményeire, belterületi vízrendezésre, Orosháza városi kórházára, oktatási intézményeire, Barcs gyógyuszodára, oktatási intézményeire adott be pályázatot és kapott

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban

A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban A válság megjelenése a szociális szolgáltatások és ellátások adataiban M E S T E R D Á N I E L K U T A T Á S I I G A Z G A T Ó S Á G N E M Z E T I C S A L Á D - É S S Z O C I Á L P O L I T I K A I I N

Részletesebben

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. a kedvezményezett térségek besorolásáról /00. (XI..) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról A Kormány a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló. évi XXI. törvény. () bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

Részletesebben

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám

81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám 81064 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 187. szám A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014 2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika

Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. ) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika A magyar társadalom hasonlóan az Európai Unió több országához öregszik, azaz a népesség közül egyre többen

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Bódi Ferenc

Tudományos életrajz Dr. Bódi Ferenc Tudományos életrajz Dr. Bódi Ferenc Születési hely és idő: Mezőkövesd, 1963. április 14. Cím: 2120 Dunakeszi Béke u. 3/a Telefon munkahelyi: (1) 375 90 11/307, (30) 476 82 91 Fax: (1) 224 67 25 E-mail:

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári

Komlói. Baranya Mohácsi. Baranya Pécsi. Baranya Pécsváradi. Baranya Sásdi. Baranya Sellyei. Baranya Siklósi. Baranya Szentlőrinci. Baranya Szigetvári Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári i pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja Címe: 7626 Pécs, Egyetem utca 2. csabai i Gyulai Mezőkovácsházai

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

Önkormányzatok versenye: a XIII. kerülettel az élen Budapest veri a vidéki Magyarországot Összefoglaló

Önkormányzatok versenye: a XIII. kerülettel az élen Budapest veri a vidéki Magyarországot Összefoglaló Önkormányzatok versenye: a XIII. kerülettel az élen Budapest veri a vidéki Magyarországot Összefoglaló A legkisebb adósággállománnyal a XIII. kerület, jóléti kiadásokban Salgótarján, vállalkozások számában

Részletesebben

epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem

epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem epatológia 2013 GYEMSZI Semmelweis Egyetem Hazai patológia problémája Krónikus súlyos patológus hiány Megoldás központi patológus rezidens létszám fejlesztés (?) epatológia fejlesztés (akut kezelés) Előzmény

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Az új egyéni választókerületek erősorrendje

Az új egyéni választókerületek erősorrendje Az új egyéni választókerületek erősorrendje 2012. július Vezetői összefoglaló A Fidesz nyugat-magyarországi fellegváraiban - Körmenden, Csornán és Sárváron a legerősebb, Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007

NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Kompetencia 2012. 6.osztály MATEMATIKA. Az intézmények átlageredményeinek összehasonlítása

Kompetencia 2012. 6.osztály MATEMATIKA. Az intézmények átlageredményeinek összehasonlítása Kompetencia 2012 6.osztály MATEMATIKA Átlageredmények Az intézmények átlageredményeinek összehasonlítása - a grafikonon a különböző iskolák átlag eredményei követhetők nyomon standardizált képességponthoz

Részletesebben

A forrásbevonás politikai mintázata

A forrásbevonás politikai mintázata A forrásbevonás politikai mintázata avagy van-e színe, szaga az EU-s pénznek? Másodelemzés a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányról a ROP és a KKFOP felhasználásáról (Fondurile Structurale de

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

NCA jogosultsági és sikerességi arányok (%)

NCA jogosultsági és sikerességi arányok (%) A Komárom-Esztergom megyei civil szervezetek NCA pályázati forrásai A Nemzeti Civil Alapprogram számottevő forrás a Komárom-Esztergom megyei civil szervezetek életében, ezért a megyei civil szolgáltatásfejlesztési

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés

A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás -csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás

Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Védjegyoltalmak és a regionális innovációs aktivitás Szigethy László, a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség vezető projektmenedzsere E-mail: szigethy.laszlo@darinno.hu A szerző a vállalkozások

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Mi várható a megyei közgyűlésekben? Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

Az aprófalvak pénzügyi helyzete

Az aprófalvak pénzügyi helyzete Az aprófalvak pénzügyi helyzete Balogh András 1 1. 90-es évek: valódi önkormányzatiság kialakulása A második világháború utáni évtizedek jellemző településpolitikája egyértelműen hátrányosan érintette

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Nagy Éva (előadó) Bemeneti mérés - német (előadás)

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra. Praxisjog vásárlása

Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra. Praxisjog vásárlása 1. A pályázat célja Az OALI pályázati kiírása a praxis váltás programra Praxisjog vásárlása A pályázat célja, hogy segítse fiatal pályakezdők pályára állítását, valamint az idős kollégák nyugdíjba vonulását.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

GOP Részletes Pályázati Útmutató VIII. számú melléklet, GOP településlista

GOP Részletes Pályázati Útmutató VIII. számú melléklet, GOP településlista VIII./D Településlista a konvergencia régiók komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségeire vonatkozóan a mikrovállalkozásnak minősülő pályázók esetében Jelen településlistában szerepelnek

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1

Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1 . Árnyékok és kísértetek a vidéki szociális ellátórendszerben 1 Egészségügyi alapellátás Bódi Ferenc Az egészségügyi alapellátáshoz tartozik a bölcsôde, a védônô, a háziorvos, a házi gyermekorvos, valamint

Részletesebben

Fejér megyei civil szervezetek az NCA 2008 évi pályázatokon

Fejér megyei civil szervezetek az NCA 2008 évi pályázatokon Fejér megyei civil szervezetek az NCA 28 évi pályázatokon A Nemzeti Civil Alapprogram számottevő forrás a fejér megyei civil szervezetek életében, ezért a megyei civil szolgáltatásfejlesztési koncepciót

Részletesebben

48 301 OTKA beszámoló / Bódi Ferenc, (2009. február 25.)

48 301 OTKA beszámoló / Bódi Ferenc, (2009. február 25.) 48 301 OTKA beszámoló / Bódi Ferenc, (2009. február 25.) Területpolitika helyi szociális ellátórendszert érintő döntéseinek hatása a vidéki helyi társadalmak (falvak és kisvárosok) népesség megtartó képességére

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012. Név:... Kód:...... Eredmény:..... STATISZTIKA I. VIZSGA; NG KM ÉS KG TQM SZAKOKON MINTAVIZSGA Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

OSAP 1626. IV. kötet. Kórházak és önálló járóbeteg-szakrendelõk adatai. Készítette: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

OSAP 1626. IV. kötet. Kórházak és önálló járóbeteg-szakrendelõk adatai. Készítette: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet OSAP 1626 Kórházak és önálló járóbeteg-szakrendelõk adatai IV. kötet Készítette: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2004 TARTALOM IV./1. A foglalkoztatottak átlaglétszáma és egy főre jutó havi jövedelme

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 3: 165 183 VERSENYKÉPESSÉG A VÁROSHÁLÓZAT AZ ÁTMENETBEN, ILENCVENES K ÉVEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI

Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 3: 165 183 VERSENYKÉPESSÉG A VÁROSHÁLÓZAT AZ ÁTMENETBEN, ILENCVENES K ÉVEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 3: 165 183 VERSENYKÉPESSÉG A A VÁROSHÁLÓZAT AZ ÁTMENETBEN, ILENCVENES K ÉVEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI (The Hungarian Urban System in the Transition, Changing Direction in the

Részletesebben

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

\'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 27 \'Agy\' Tanoda Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam szövegértés Előállítás ideje: 28..23. 1:38:34 1 Az Önök telephelyének

Részletesebben

A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSI RENDSZEREK NÉHÁNY TERÜLETI SZEMPONTJA

A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSI RENDSZEREK NÉHÁNY TERÜLETI SZEMPONTJA A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSI RENDSZEREK NÉHÁNY TERÜLETI SZEMPONTJA KULLMANN ÁDÁM Bevezetés Dolgozatomat némi fogalommagyarázattal kell kezdenem. A három kiválasztott pályázat: a feldolgozóipari

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben