Az aprófalvak pénzügyi helyzete
|
|
- Viktor Bodnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az aprófalvak pénzügyi helyzete Balogh András es évek: valódi önkormányzatiság kialakulása A második világháború utáni évtizedek jellemző településpolitikája egyértelműen hátrányosan érintette a hazai faluállományt, köztük az 500 főnél kisebb lélekszámú községeket, az ún. aprófalvakat is. A 90-es évek, az önkormányzatiság azonban alapvetően új helyzetet eredményezett. Bár az Önkormányzati Törvény minden település jogát elismerte az önálló önkormányzáshoz, finanszírozási, gazdaságossági okokból külön fejezetben meghatározta az alapvető társulási formákat (körjegyzőség, hatósági igazgatási társulás, intézményirányító társulás, közös képviselőtestület), külön ajánlva őket az 1000 főnél kisebb lélekszámú települések számára. Ezekben a falvakban ugyanis lényegesen drágább a külön polgármesteri hivatal fenntartása, mint pl. a körjegyzőségekben való részvétel. Azonban a társulások gyakorlatának vizsgálata bebizonyította, hogy hazánkban a társulási rendszer meglehetősen nehezen bontakozik ki (Lencsés 1998). A falvak ugyanis magukba fordultak az önkormányzatok megalakítását követően, és lényegében mindennemű társulástól idegenkedtek (Csefkó 1991). Ezért vált szükségessé, hogy újabb jogszabályok ösztönözzék az önkormányzatok társulásait januárjában hatályba lépett a Társulási Törvény. A törvény előkészítése során még felmerült, hogy egyes esetekben célszerű lenne a települések számára társulási kényszert előírni. Politikai megfontolások miatt ezt az elképzelést elvetették, így a törvény leszögezi: társulást csak az önkormányzatok önkéntes és szabad elhatározása alapján lehet létrehozni. A törvény meghatározza az egyes társulási típusokat is. E szerint a település képviselő-testülete másik önkormányzattal megállapodhat például abban, hogy annak szerve vagy intézménye meghatározott feladatokat, illetve hatásköröket vegyen át. A testületek emellett társulhatnak intézmény vagy más közös szervezet fenntartására, de akár létrehozására is. Az együttműködés tehát kiterjedhet az önkormányzatok államigazgatási hatáskörei, illetve kötelező vagy önként vállalt feladatai ellátására, a hatósági ügyintézéstől az oktatásig, a szociális ellátórendszer működtetésétől a hulladékszállításig szinte minden területre. A társulások nagyobb eséllyel pályázhatnak központi költségvetési forrásokra, hiszen a támogatást a polgárok szélesebb köre számára használhatják fel (Lencsés 1998). A különböző ágazati törvényeknek a társulásokra gyakorolt kedvező hatása is hamar érzékelhetővé vált. Például a közoktatási törvény ösztönző rendszere növelte az iskolafenntartó társulások számát; a területfejlesztési törvény nyomán pedig létrejöttek a kistérségi területfejlesztési társulások január 1-jétől pedig jelentősen emelkedett a körjegyzőségek központi költségvetési támogatása (Németh 1997). Mindezek eredményeként a körjegyzőségek számának csökkenése 1998-ra megállt, és azóta is emelkedik: 1 Főiskolai tanársegéd, SZTE JGYTFK, Földrajz Tanszék
2 1. táblázat. A körjegyzőségi székhelyek számának változása 1991 és 2004 között Év Körjegyzőségi székhely Egyértelmű ma már, hogy a rendszerváltás a kistelepülések szempontjából (is) kedvező volt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lennének rossz helyzetben. A központi költségvetésből addig soha nem tapasztalt összegekkel rendelkezhettek, s ahogy Csapó Tamás is írja: a második világháború óta soha nem voltak ilyen jó pénzügyi helyzetben (Csapó 1993). Illés Iván is hasonlóan vélekedik: a 90-es évtized első évei a kis falvak pünkösdi királysága. (Illés 2003). Ugyanis minden önkormányzat kezdetben egy, majd két millió forintot kapott lakosságszámtól függetlenül, minden évben, és nyilvánvaló, hogy egy alacsony lélekszámú község amely intézményeit már rég elvesztette- nem is tudta elkölteni ezt az összeget. Az összegeket megpróbálták a céltámogatásokra kiírt pályázatok elnyerésével hasznosítani: infrastrukturális beruházások (vezetékes víz és gáz), tanterem- és tornaterem-építések stb. Ennek eredménye számos kihasználatlan új épület, párhuzamos beruházás lett, és a településeket olyan irányba terelő folyamat, amit egyébként a falu nem választott volna (Illés 2001). A falun legfontosabb munkáltatónak számító mezőgazdaság leépülése, a munkanélküliség megjelenése és elterjedése, azaz a szegénység fokozódása következtében nem volt ritka, hogy a lakosság nem is volt képes háztartását a kiépített hálózatra rákötni. Az aprófalvak jelentős részének helyzetét tovább súlyosbítja, hogy az önkormányzati bevételek mind nagyobb hányadát kitevő helyi adókat nem tudják kivetni, mivel az öregedő népesség körében kevés a vállalkozó, ugyanakkor jelentős szociális kiadás terheli a költségvetést (Bódi 1999). Az aprófalvak pénzügyi helyzete mindazonáltal igen csak differenciált. A különbségek egyrészt kimutathatók népességszám-arányosan, valamint földrajzi elhelyezkedés szerint. 2. Az aprófalvak térbeli és méretbeli megoszlása Magyarországon 2003-ban az 500 főnél kisebb lélekszámú falvak száma 1030 volt, azaz lényegében minden 3. településünk aprófalu. Az általuk tömörített népességszám fő, az ország lakosságának mindössze 2,8%-a. Térbeli megoszlásuk a következő:
3 Településkategória egyéb (1434) 501 és 1000 fõ közötti (681) 500 fõ alatti (1030) 1. ábra. Apró- és kisfalvak Magyarországon 2003-ban Az ábrán az aprófalvak mellett az 501 és 1000 fő közötti lélekszámú községek területi előfordulását is tanulmányozhatjuk. Szembetűnő, hogy az aprófalvak és az 1000 főnél kisebb kisfalvak térbeli eloszlása szoros párhuzamot mutat. Azaz, az aprófalvak elsősorban azokban a régiókban fordulnak elő nagy számban, ahol amúgy is jelentős a kis népességgel rendelkező települések aránya. Ez egyben előrevetíti az aprófalvasodás további színtereit, másrészt igazolja, hogy az aprófalvak számának növekedése az 500 és 1000 fő közötti falvak népességvesztésére vezethető vissza. Népességszám-kategóriák szerint a kistelepülések az alábbi arányban oszlottak meg: 30 %-os arány ,3 20,4 24,7 24,1 19, népességszám-kategóriák 2. ábra. Az aprófalvas településállomány falvainak százalékos megoszlása népességszám-kategóriák szerint
4 Az 1960-tól eltelt 43 év alatt a 100 főnél kisebb lélekszámú települések aránya emelkedett legjobban. Azaz: a településkategórián belül is elmozdulás figyelhető meg a legalacsonyabb népességszámmal rendelkező törpefalvak irányába. 2. A vizsgálat módszere, adatbázisa A kisfalvak pénzügyi helyzetének megállapításához, a köztük lévő méret- és fekvésbeli különbségek feltérképezéséhez a TSTAR 2003-as 5 mutatójának településsoros adatait használtuk fel: 1. az önkormányzatok helyi adóbevételeinek aránya a saját folyó bevételekből 2. A helyi önkormányzatoknak átengedett bevételek (gépjárműadó, szja) 1 főre jutó összege 3. A rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma a munkaképes korú lakosság százalékában 4. A helyi önkormányzatoknak nyújtott normatív támogatások 5. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatási összege. Ahhoz, hogy a települések egységesen jellemezhetők, illetve rangsorolhatóak legyenek, a mutatókon egységnormálást hajtottunk végre. Az eljárás lényege, hogy egy adott mutatón belül legkedvezőbb értékkel rendelkező település 100, a legrosszabb értékkel rendelkező pedig 0 pontot kapott, a többi település eloszlása pedig megfelelt az eredetinek. Képlettel kifejezve: (település adata legkisebb érték)/(legnagyobb érték legkisebb érték)*100 Ezután az így kapott, mutatónkénti értékeket összeadva megkapjuk a településenkénti összpontszámot, amely megmutatja, mely aprófalvak vannak a legjobb, illetve legrosszabb pénzügyi helyzetben. 3. Az egyes mutatókról - Az önkormányzatok saját folyó bevételei elsősorban az alábbi tételekből állnak: intézményi működési bevételek, illetékek, helyi adók (pl. iparűzési, kommunális, építményadó, telekadó, idegenforgalmi adó), osztalékok, koncessziós díjak, kamatok, valamint különböző bírságok (pl. környezetvédelmi). A helyi adók aránya a saját folyó bevételekből képet nyújthat arról, hogy az adott települési önkormányzat önerőből milyen mértékben képes hozzájárulni a költségvetéséhez, mennyire tudja magát függetleníteni az állami támogatásoktól. - Az önkormányzatok részére átengedett bevételek közül a legnagyobb arányt a személyi jövedelemadó és a gépjárműadó teszi ki. Az átengedett személyi jövedelemadó az állandó lakóhely szerint az adózók által két évvel korábban bevallott szja 40%-a. A belföldi gépjárműadó 2003-ban 100%-ban a beszedő önkormányzatnál maradt (Dobos Szelényi 2003.) - Rendszeres szociális segélyre az az aktív korú jogosult, aki nem foglalkoztatott és munkanélküli segélyben már nem részesül, illetve aki egészségkárosodott. - A normatív támogatás egyrészt a települések bizonyos feladatellátásaihoz (oktatási, szociális, gyermekjóléti, üdülőhelyi stb.), másrészt népességszám alapján a központi költségvetésből biztosított összeg. - Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzat címre pályázni kell. Felülvizsgálat dönti el, mely települések kaphatnak támogatást az elkülönített alapból.
5 fejlettségi pontszám (70) (413) (462) (84) 3. ábra. Az aprófalvak csoportjai pénzügyi helyzetük alapján
6 4. Területi különbségek A 3. ábra tanúsága szerint a legrosszabb anyagi körülmények között az észak-magyarországi, elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Cserehát, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig a Szatmári-síkság aprófalvai vannak. A Dunántúlon -szintén összefüggő zónát alkotvaa baranyai Ormánság kisközségeiről mondhatjuk el ugyanezt. A legmagasabb pontszámokat ugyanakkor főleg vasi, zalai önkormányzatok, illetve a Balaton-parti vagy ahhoz közel fekvő települések kapták. A legjobbak csoportját gyarapítja a két, nem rég önállósodott aprófalu is: a budapesti agglomerációba tartozó, Nagykovácsiból kiváló Remeteszőlős, illetve az Egertől elszakadó Szarvaskő is. 2. táblázat. A Pénzügyi helyzet mutatócsoport legmagasabb, illetve legalacsonyabb pontszámú aprófalvai Legmagasabb pontszámú aprófalvak Település Kistérség Pontszám Márokföld Lenti 353,7 Csapi Nagykanizsai 346,5 Szántód Balatonföldvári 341,4 Gosztola Lenti 329,0 Paloznak Balatonfüredi 327,9 Sénye Zalaszentgróti 324,6 Csertalakos Lenti 323,4 Perecse Encsi 322,5 Zalaszentgyörgy Zalaegerszegi 320,9 Potyond Csornai 320,1 Legalacsonyabb pontszámú aprófalvak Település Kistérség Pontszám Csenyéte Encsi 90,7 Uszka Fehérgyarmati 126,8 Magosliget Fehérgyarmati 133,1 Lúzsok Sellyei 136,3 Beret Encsi 141,9 Fáj Encsi 149,0 Rakacaszend Edelényi 149,1 Sósvertike Sellyei 151,4 Kiscsécs Tiszaújvárosi 153,2 Okorág Sellyei 155,6 A legmagasabb pontszámú aprófalvak helyi adóbevételekkel rendelkeznek, magas a személygépkocsival rendelkezők aránya és ezáltal az önkormányzatnak átengedett adók összege. Munkanélküliségi rátájuk aprófalvas összehasonlításban- kedvező, a költségvetést kevésbé terheli meg a segélyek kifizetése. Külön említést érdemel Csapi község. Az 1030 aprófalu közül itt a legmagasabb az állami, normatív támogatás. Vadászkastélya 1972 óta általános iskolaként és diákotthonként is üzemel. Az utolsó tíz település helyi adóbevételekkel
7 nem vagy alig rendelkezik, a rendszeres szociális segélyben részesítettek aránya nagy és túlnyomórészt magas a cigány kisebbség aránya. 5. Méretbeli különbségek A méretbeli különbségek felderítésére az aprófalvas településállományt népességszámuk alapján 5 csoportra osztottuk, majd az egyes csoportokba tartozó települések pontszámainak átlagát vettük ,7 településcsoportok , , , pontértékek 4. ábra. Átlagos pontértékek népességnagyság-kategóriánként A 4. ábra alapján megállapíthatjuk, hogy a kisfalvak pénzügyi helyzetének alakulásában a népességszámnak nincs számottevő szerepe. A többitől leginkább elkülönülő azoknál kedvezőbb helyzetben lévő- kategória épp a legkisebb, 100 fő alatti falvak csoportja. 3. táblázat. A pénzügyi helyzet mutatócsoport és a lakónépesség közötti korrelációs kapcsolatok helyi adók átengedett szociális normatív ÖNHIKI aránya bevételek segélyezettek támogatások Lakónépesség -0,02-0,44-0,06 0,31 0,15 Ezt támasztja alá a 3. táblázat is: a vizsgált mutatók közül a lakónépességgel az átengedett bevételek és a normatív támogatások korrelálnak a legnagyobb mértékben. Legszorosabb negatív- kapcsolat az önkormányzatoknak átengedett bevételek terén mutatkozik.
8 6. Összegzés Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az aprófalvak pénzügyi helyzetének alakulásában a földrajzi fekvésnek nagyobb szerepe van, mint a település lélekszámának. Legkedvezőbb helyzetben a dunántúli kis településeket találjuk, elsősorban azokat, amelyek számottevő helyi adóbevételekkel rendelkeznek (pl. idegenforgalmi adó a Balaton közeli községekben). Legnehezebb anyagi körülmények között a magas munkanélküliséggel küszködő, elszegényedett, sok esetben magas roma kisebbségi aránnyal rendelkező önkormányzatok vannak (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megye), melyet az általában ezen falvak által kapott magasabb normatív támogatás és sikeres önhiki-s pályázat által nyert külön források sem tudnak számottevően ellensúlyozni. Irodalomjegyzék Bódi F. 1999: Szociális ellátórendszerek a falvakban. In: Pócs Gyula szerk.: Vidékfejlesztés Vidékpolitika. Agroinform Kiadóház, Budapest. Csapó T. 1993: A rendszerváltás hatása a Nyugat-Dunántúl aprófalvas településeire. In: Kovács Teréz szerk.: Kiút a válságból. II. Falukonferencia. MTA RKK Pécs. Csefkó F. 1991: Falutársadalom és hatalom. In: Kovács Teréz szerk.: Válság és kiút. Falukonferencia. MTA RKK Pécs. Illés I. 2003: Regionális gazdaságtan és politika. - Zsigmond Király Főiskola, Budapest Lencsés K. 1998: Önkéntes együttműködés Januárban hatályba lépett a társulási törvény. Ön-Kor-Kép, 1-2. szám, Budapest Németh E. 1997: Kényszer nélkül ösztönözve. Ön-Kor-Kép, 11. szám, Budapest
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenVIDÉKI ÉS ELMARADOTT TEREK MAGYARORSZÁGON
VIDÉKI ÉS ELMARADOTT TEREK MAGYARORSZÁGON Balogh András 1 A vidékről, általánosságban A hazai szakirodalomban évek óta folyik a vidék, a vidékiség fogalomkörének amely az Európai Unió államaiban évtizedek
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenMARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenBudapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy
AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenGyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenHazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. év) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika
Hazánk területi egységeinek öregedési indexei (2000-2006. ) Összeállította. Kovácsné Fehér Erika A magyar társadalom hasonlóan az Európai Unió több országához öregszik, azaz a népesség közül egyre többen
RészletesebbenPOGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA
POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés
CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
RészletesebbenBAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenA kistelepülések helyzete az Alföldön
A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenA települések infrastrukturális ellátottsága, 2010
2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás
RészletesebbenGYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN
Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7
RészletesebbenA BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN
A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenTermészetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása
Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA
ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított
RészletesebbenBUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1
BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs
RészletesebbenA MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián
A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták
RészletesebbenSÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE
SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE - FELÜLVIZSGÁLAT - 2007. TARTALOEGYZÉK 1. Bevezetés... 5 2. Természeti adottságok, térségi erőforrások... 6 3. A kistérség társadalmi területi folyamatai...7
RészletesebbenPénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ. a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról
Pénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról 2 A vagyonarányos közteherviselés alkotmányos elvének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a lakó- és üdülőingatlanok, a vízi
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0
RészletesebbenA foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai
2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A
RészletesebbenGKI Gazdaságkutató Zrt.
GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.
RészletesebbenDebrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató
RészletesebbenKUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165
kutatás közben 165 KUTATÁS KÖZBEN A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003 A rendszerváltozás követően olyan alapvető társadalmi és gazdasági változások történtek, amelyek új regionális
RészletesebbenNyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007
MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenNyugdíjak és egyéb ellátások, 2013
Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...
RészletesebbenFelhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
RészletesebbenAz Áldozatsegítő Szolgálat Missziója
AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést
RészletesebbenCsongrád Megyei Önkormányzat
Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra
RészletesebbenCsanádi Ágnes Különböző méretű települések fejlesztési lehetőségei a felhalmozási forrásaik tükrében
Területfejlesztés és Innováció A PTE TTK Földrajzi Intézet Politikai Földrajzi és Területfejlesztési Tanszékének, valamint Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszékének elektronikus folyóirata Tartalom
RészletesebbenA cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján
KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság
RészletesebbenVukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban
Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenLAKÁSVISZONYOK, 1999 2003
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának
RészletesebbenMunkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév
Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási
RészletesebbenNYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ
NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés
RészletesebbenA SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN
VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN
RészletesebbenAz 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai
Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenA szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016
A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című
RészletesebbenBARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október
BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember. Budapest, 2000. november
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 17. 2000. szeptember Budapest, 2000. november 1 Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság
RészletesebbenSzerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3
A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években
RészletesebbenEducatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN
TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1
Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6
RészletesebbenA földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
RészletesebbenHelyzetkép 2013. augusztus - szeptember
Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7
RészletesebbenA közfoglalkoztatás. Közfoglalkoztatás Magyarországon
A közfoglalkoztatás jó gyakorlatai Közfoglalkoztatás Magyarországon 2014-2015 Felelős kiadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Weboldal: http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium Nyomda: Duna-Mix Kft.,
Részletesebben16. 16. A családtípusok jellemzői
16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK B./A CIKLUS ALATT MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEKET MEGALAPOZÓ PÁLYÁZATOK ÉS AZOK REALIZÁLÁSA
TARTALOMJEGYZÉK A./ KÖLTSÉGVETÉSI HELYZET I. Pénzügyi osztály beszámolója..1 II. Önkormányzati vagyonrészek alakulása 22 III. Adóosztály beszámolója..23 B./A CIKLUS ALATT MEGVALÓSULT FEJLESZTÉSEKET MEGALAPOZÓ
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés. Országos jelentés
Országos kompetenciamérés 2009 Országos jelentés Országos jelentés TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 7 A 2009. ÉVI ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMOKBAN... 8 A FELMÉRÉSRŐL... 9 EREDMÉNYEK... 11 AJÁNLÁS...
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenA kezdeményezések régiója
A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink
RészletesebbenIV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG
IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi
RészletesebbenMagánszállásadás a Dél-Dunántúlon
Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:
RészletesebbenNagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években
Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise
RészletesebbenElőterjesztés az önkormányzat 2008. évi költségvetési rendeletének módosítására
Egyek Nagyközség Önkormányzatának Polgármesterétől Előterjesztés az önkormányzat 2008. évi költségvetési rendeletének módosítására Az önkormányzat a 2008. évi költségvetését a 6/2008 ( II.28.) számú rendeletével
RészletesebbenZalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930
Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági
RészletesebbenHU-Budapest: Gépjármű és hozzá tartozó berendezések javítása és karbantartása 2013/S 039-062778. Ajánlati/részvételi felhívás. Szolgáltatásmegrendelés
1/14 Ez a hirdetmény a TED weboldalán: http://ted.europa.eu/udl?uri=ted:notice:62778-2013:text:hu:html HU-Budapest: Gépjármű és hozzá tartozó berendezések javítása és karbantartása 2013/S 039-062778 Ajánlati/részvételi
RészletesebbenI. kötet: Megalapozó vizsgálat
SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható
RészletesebbenELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE:
ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE KÉSZÍTETTE: 2015. OKTÓBER Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezető... 2 1. Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása...
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
RészletesebbenCSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS
4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN
RészletesebbenCSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.
CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette
Részletesebben2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR
2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2
RészletesebbenPORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...
Részletesebben