KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE HÁZTARTÁS-STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK HOUSEHOLD BUDGET SURVEY REPORTS I. félév First half of 2005 BUDAPEST, 2005

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE, 2005 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai főosztályának Háztartás-, jövedelem- és fogyasztásstatisztikai osztályán Prepared by: Living Standard and Human Resources Statistics Department, Household, Income and Consumption Statistics Section Főosztályvezető Head of department dr. Lakatos Judit Főosztályvezető-helyettes Deputy Head of Department Grábics Ágnes Osztályvezető Head of section dr. Salamin Pálné Közreműködők Compiled by Berendi Zsuzsanna Horváth András Kunné Varga Judit Számítógépes munkák Computer works by Fazekas Gyula Kassainé Nagy Beáta Papp Márton Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! Any secondary publication is allowed only by the indication of source! A kiadvány megrendelhető: KSH Statisztikai szolgáltatások osztálya 1024 Budapest II., Keleti Károly u Telefon: , fax: office.ksh.hu A kiadvány megvásárolható: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 10. Telefon: , valamint a KSH regionális igazgatóságain This publication can be ordered at the following address: HCSO, Statistical Service Section, H-1024 Budapest II., Keleti Károly str Telephone: (36-1) , fax: (36-1) This publication can be purchased at the following address: Statistical Bookshop, H-1024 Budapest II., Keleti Károly str. 10. Telephone: (36-1) , and at the regional directorates of the HCSO KSH az interneten HCSO is available on the Internet: www. ksh.hu

3 Tartalomjegyzék Table of contents Összefoglalás A háztartások folyó fogyasztási kiadásai Household s current consumption expenditure A háztartások élelmiszer-fogyasztása Food consumption in the households A háztartások jövedelemelvárásai Income expectations of households Summary Táblázatok Tables A háztartások havonkénti folyó fogyasztási kiadásai negyedévenként Household s monthly current consumption expenditure by quarters, 2004, Az élelmiszer-fogyasztás havi adatainak negyedéves átlagai Monthly food consumption data by quarters, 1997, 2004, A különböző megélhetési szintekhez a háztartások által szükségesnek tartott havi összegek a jövedelem nagysága szerinti népességötödökben, II. negyedév Amounts of monthly income considered necessary by households to different levels of living by income quintiles, quarter II Módszertan Az adatok forrása, megbízhatósága A kiadványban használt fontosabb fogalmak Jelmagyarázat Signs + = előzetes adat preliminary data = a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő non-occurence 0 = a mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad less than half of unit.. = az adat nem ismeretes not available Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév 3

4

5 Összefoglalás 2005 I. félévében az adatszolgáltatásra felkért háztartások közül 4572 vállalkozott háztartási napló vezetésére (2290 az I. és 2282 a II. negyedév egy-egy hónapjában). A kiadvány adatai a havi háztartási naplókon, valamint az Általános háztartási jellemzők c. kérdőívre adott válaszokon alapulnak, és csak az úgynevezett folyó fogyasztást fogják át. A részletes adatokat a Háztartás-statisztikai évkönyv, 2005 című kiadvány tartalmazza majd. A háztartások folyó fogyasztási kiadásainak volumene a korábbi évekre jellemzőnél kisebb mértékben nőtt, 2005 I. félévében mindössze 0,6%-kal haladta meg a I. félévit. A vizsgált időszakban a folyó fogyasztási kiadásoknak a felét tette ki az élelmiszerre és a lakásfenntartásra fordított hányad. Az élelmiszer-fogyasztás volumene csökkent, a lakásfenntartásra fordított kiadásé változatlan maradt. A legnagyobb mértékben a harmadik legnagyobb súlyú kiadási csoportot jelentő közlekedés és hírközlésnek a volumene nőtt, 2005 I. félévében mintegy 13%-kal az előző év azonos időszakához képest. Az egészségügy-testápolás, illetve az oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás egyaránt 6 7%-ot tett ki az összes folyó fogyasztásból, mindkét csoportban nőtt a kiadások volumene. Mindez a fogyasztási szerkezet átalakulását jelzi I. félévében a folyó fogyasztási kiadások 26%-át jelentő élelmezési kiadások egy főre jutó összege Ft, egy háztartásra számítva Ft volt. A saját termelésű élelmiszer-fogyasztás volumenének csökkenése már évek óta tart, s 2005 I. félévére is ez volt a jellemző. A vásároltélelmiszer-fogyasztás volumene az elmúlt években egyfajta stagnálást mutatott, ez év első felében azonban csökkent, de még mindig ez tette ki az élelmiszer-fogyasztás legnagyobb hányadát (79%). A házon kívüli étkezés az előző évi magas bázishoz képest csökkent. Ezt a visszaesést jelentősen befolyásolhatta a magas (107,5%) árindex is. A háztartási költségvetési felvételben 2005 II. negyedévében részt vevő 2282 háztartás véleményeit átlagolva a nagyon szűkös megélhetési szinthez szükségesnek tartott összeg egy főre számítva Ft volt, 5%-kal magasabb a II. negyedévben vélelmezett Ft-nál. A szűkös megélhetéshez , az átlagoshoz , a jóhoz , a nagyon jóhoz Ft-os egy főre jutó összeget tartottak szükségesnek a válaszoló háztartások. Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév 5

6 1. A háztartások folyó fogyasztási kiadásai A Háztartási költségvetési felvétel adatai alapján a háztartások folyó fogyasztási kiadásainak volumene I. félévben mindössze 0,6%-kal volt nagyobb, mint 2004 azonos időszakában. A folyó fogyasztási kiadások 26%-át kitevő élelmezési kiadások egy főre jutó összege I. félévben Ft, egy háztartásra számítva Ft volt. A lakásfenntartási kiadások a folyó fogyasztási kiadásoknak összesen 24%-át tették ki, ami egy főre számolva havi Ft-ot, egy háztartásra számolva Ft-ot jelentett. A háztartások e két alapvető szükségletre élelmezésre és lakásfenntartásra együtt egy főre számítva átlagosan havi Ft-ot költöttek. Ez folyó fogyasztási kiadásaiknak még mindig valamivel több mint a felét teszi ki, aránya azonban folyamatosan csökken, így jövedelmünk egyre nagyobb hányadát fordíthatjuk egyéb fogyasztási kiadásainkra. A hazai fogyasztási szerkezet ezzel egyre inkább az EU fejlettebb tagállamaira jellemzőhöz közelít. A folyó fogyasztási kiadások értékének és volumenének alakulása The value and the volume of current consumption expenditure 1. sz. tábla Megnevezés Denomination I. félévi I. félévi first half of the year first half of the year egy főre jutó volumen az előző év egy főre jutó értékösszeg, Ft/hó azonos időszakának %-ában per capita amount, HUF/month indices of per capita volume, % Élelmezés Food ,0 99,5 93,0 Lakásfenntartás Maintenance of dwellings ,8 110,3 99,3 Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings ,4 104,2 96,0 Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure ,1 101,9 105,9 Ebből Of which: ruházkodás clothing ,1 100,0 99,2 egészségügy, testápolás health, personal care ,0 98,5 102,8 közlekedés és hírközlés transport and communication ,3 110,1 112,5 oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment ,2 97,6 106,3 Folyó fogyasztási kiadás összesen a) Total current consumption expenditure a) ,3 103,1 100,6 a) A tartós fogyasztási cikkek nélküli fogyasztási kiadás. Consumption expenditure excluding expenditures on durable goods. 6 Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév

7 A folyó fogyasztási kiadások 19%-át a közlekedési és hírközlési ráfordítások tették ki, ez a harmadik legnagyobb, és egyben több félév óta 10% feletti volumennövekedéssel (13% I. félévben) a legdinamikusabban bővülő kiadási csoport. A fogyasztási szükségletek közül nagyobb arányt képvisel még az egészségügytestápolás, illetve az oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás. Mindkét csoport egyaránt a folyó fogyasztási kiadások 6-7%-át jelentette I. félévében a háztartások havi szinten Ft-ot költöttek oktatásra, művelődésre, üdülésre, szórakozásra, illetve egészségügyre-testápolásra. A ruházkodásra fordított havi összeg I. félévben 2300 Ft-nak felelt meg. Ez a folyó fogyasztási kiadások 5%-át tette ki. A folyó fogyasztási kiadás szerkezete, I. félév, % Structure of current consumption expenditure, first half of 2005, % 1. ábra 7% 26% Élelmezés Food Lakásfenntartás Maintenance of dwellings 19% Egyéb fogyasztás Other consumption expenditure Ruházkodás Clothing Egészségügy, testápolás Health, personal care 7% 5% 12% 24% Közlekedés és hírközlés Transport and communication Oktatás, művelődés, üdülés Education, culture, recreation Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév 7

8 2. A háztartások élelmiszer-fogyasztása Az élelmiszer-fogyasztást három összetevő alakulása határozza meg. Ezek a saját termelésű fogyasztás, a vásárolt fogyasztás és a házon kívüli étkezés. A három összetevőből a saját termelésű élelmiszer-fogyasztás volumenének csökkenése már évek óta tart, s 2005 I. félévére is ez volt a jellemző. Az élelmiszer-fogyasztásból a saját termelésű fogyasztás 8%-ot tett ki. A vásárolt élelmiszer fogyasztásának volumene az elmúlt években egyfajta stagnálást mutatott, ez év első felében azonban csökkent, de még mindig ez tette ki az élelmiszer-fogyasztás legnagyobb hányadát, 79%-ot. A harmadik összetevő, a házon kívüli étkezés, amelynek volumene 2004 I. félévében kiemelkedő növekedést mutatott (8%), most az előző évi magas bázishoz képest csökkent. Ezt a visszaesést jelentősen befolyásolhatta a magas árindex is, mely 107,5 volt. Ennek ellenére még így is I. félévben az összes élelmiszer-fogyasztás 13%-át jelentette a házon kívüli étkezés, míg ez az arány 2003 előtt 10% alatt volt. (Lásd bővebben: A házon kívüli étkezés szerepe a háztartási költségvetési felvétel adatai alapján, KSH, 2003.) 2. sz. tábla A háztartásokban fogyasztott élelmiszerek havi mennyiségeinek alakulása, Per capita monthly food consumption in the households, Termékek Products I. félév first half of the year Hús, hal és készítményeik, kg Fresh and preserved meat and fish, kg 5,1 4,8 4,8, 4,6 Tojás, db Eggs, piece 17,0 14,6 14,3 13,1 Tej, liter Milk, litre 5,5 5,3 5,2 5,0 Sajt és egyéb tejtermékek, kg Cheese and other dairy products, kg 1,4 1,6 1,4 1,4 Cereáliák, kg Cereals, kg 8,7 8,0 7,8 7,5 Cukor, kg Sugar, kg 1,3 1,2 1,2 1,1 Burgonya, kg Potatoes, kg 3,0 2,6 2,5 2,4 Friss és tartósított zöldség, kg Fresh and preserved vegetables, kg 3,7 3,4 3,8 3,8 Friss és tartósított gyümölcs, kg Fresh and preserved fruits, kg 4,1 4,7 4,5 4, I. félévében kisebb eltérésekkel a főbb élelmiszerek mennyiségei megegyeznek az előző évekre jellemzővel. A fogyasztásra jelentős hatást gyakorolnak az árváltozások is első felében az élelmiszerárak összességükben mintegy 2%- kal növekedtek, de ezen belül egyes termékeknél igen nagy volt az eltérés. Ilyen például a hús, hal és készítményeik, ahol az árnövekedés 8% volt, vagy a cukor árának 7%-os növekedése. Mindkét termék fogyasztásában tapasztalható volt a visszaesés. 8 Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév

9 A zöldségek esetében a mennyiségek féléven belüli alakulását tekintve jelentősen különbözik az I. negyedév (2,95 kg) és a II. negyedév (4,57 kg). A gyümölcsök esetében a szezonalitás az import gyümölcs árának csökkenésével, a választék bővülésével már eltűnt (I. negyedévben 4,49 kg, II. negyedévben 4,05 kg). A húsfélék és a tojás fogyasztásában szerepet játszik az, hogy melyik negyedévre esik a húsvét, s mivel 2005-ben az I. negyedévben volt, így a II. negyedév mennyiségei az első negyedévhez képest csökkentek. Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév 9

10 3. A háztartások jövedelemelvárásai A háztartási költségvetési felvételben 2005 II. negyedévében részt vevő 2282 háztartás véleményeit átlagolva a nagyon szűkös megélhetési szinthez általuk szükségesnek tartott összeg egy főre jutó havi értéke Ft volt, 5%-kal magasabb, mint a 2004 II. negyedévi Ft. A szűkös megélhetéshez , az átlagoshoz , a jóhoz , a nagyon jóhoz Ft-os egy főre jutó havi értéket mutatnak II. negyedévről a felmérés eredményei. 1 Az átlagosnál kisebb létszámú háztartások válaszaiban az előbbieknél magasabbak, a nagyobb létszámúakban pedig alacsonyabbak az értékek, ami összefügg azzal is, hogy a lakásfenntartási (lakbér, közüzemi, energiafelhasználási, lakáskarbantartási és -javítási stb.) költségek nem arányosak a háztartás nagyságával. A lakosság jövedelemelvárásait a KSH 1996-tól kérdezi, ezen időszak adataiból több egyértelmű, következetesen érvényesülő jellegzetesség mutatható ki. 4. sz. tábla A különböző megélhetési szintekhez a háztartások által szükségesnek tartott összegek Amounts considered necessary by households to different levels of living Megélhetési szint Level of living I. II. III. IV. I. II. negyedév quarter Ft/hó/fő Per capita HUF/month Nagyon szűkös Very straitened Szűkös Straitened Átlagos Average Jó Good Nagyon jó Excellent Százalékos arányok Ratios, % Átlagos szint = 100,0 Average level = Nagyon szűkös szint Very straitened level Szűkös szint Straitened level Nagyon szűkös szint = 100,0 Very straitened = Jó szint Good level Nagyon jó szint Very good level Az egyes megélhetési szintek relatívak, a különböző jövedelmi-fogyasztási szinteken élő emberek tudatában eltérő tartalommal, eltérő összegekkel konkretizálódnak. Ez kifejeződik abban, hogy anyagi helyzetük tekintetében eltérő háztartások eltérő összegeket tartanak szükségesnek az egyes megélhetési szintekhez II. negyedévében a nagyon szűkös szinthez szükségesnek tartott összegre az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint sorba rendezett legalacsonyabb jövedelmű népességötödbe tartozók átlagosan Ft-ot, míg a legmagasabb jövedelmű ötödbe 1 A háztartásoktól csak azt kérdezzük, hogy egy olyan háztartás számára, mint az övék, mekkora havi összegeket tartanak szükségesnek az öt megjelölt megélhetési szinthez. Az egy főre jutó adatok, a megélhetési szintek közötti arányok és más mutatók ezekből az alapadatokból keletkeznek a feldolgozás során. 10 Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév

11 tartozók Ft-ot jelöltek meg, ami mintegy 2 -szeres érték. Az 5. népességötödbe tartozók elvárása a többi megélhetési szinthez szükségesnek tartott érték esetében is hasonló arányban nagyobb az 1. ötödbe tartozókénál. A lakosság a véleményfelmérés adatai szerint a ténylegesnél kisebb jövedelemdifferenciáltságot tart kívánatosnak. Ezt mutatja, hogy a nagyon szűkös szinthez megjelölt összeg inkább mérsékelten szegény szintnek felel meg, hiszen több mint fele az átlagosként vélelmezett értéknek. Ami pedig a nagyon szűkös és a nagyon jó szint arányát illeti, az a valóságban sokkal nagyobb, mint a két szélső jövedelmi helyzethez megjelölt összegek közötti 4-szeres különbség. A lakosság jövedelemelvárásai nominálisan folyamatosan nőnek, az egyes szintek közötti arány ugyanakkor nagy állandóságot mutat. A nagyon szűkös szinthez társított összegeknek az átlagoshoz viszonyított aránya 1996 óta mindig 50 60% között volt. A nagyon jó szinthez elvárt érték 3,9 4,1-szerese a nagyon szűkös szintének. Többéves időtávot tekintve éveken keresztül a nagyon jó szinthez vélelmezett összegek az átlagosnál dinamikusabban nőttek, és ez jellemző a jó szinthez társított összegekre is. Ez a tendencia 2005-ben megváltozott, a nagyon jó szinthez szükségesnek tartott összeg csak kis mértékben nőtt. A lakossági jövedelemelvárások dinamikája 1998 közepéig hasonló volt a KSH ugyanazon időszakra vonatkozó fogyasztóiár-indexeihez, ettől kezdve általában meghaladja azt. A jövedelemelvárás dinamikái azért módosultak így, mert a reálmutatók javulásának megfelelően a jövedelmek és a kiadások tényleges növekedése is nagyobb volt a fogyasztói árak növekedésénél. Az utóbbi egy évben azonban a reálkeresetek növekedésének megtorpanása a jövedelemelvárások szintjén is jelentkezett. A jövedelemelvárások növekedése csak kisebb mértékben haladta meg a fogyasztóiár-indexet, mint a korábbi években. A lakossági jövedelemelvárások és a fogyasztóiár-index alakulása Trend of the expected income and the consumer price (Előző év azonos időszaka = 100,0) (The same period of previous year = 100.0) 5. sz. tábla Megnevezés Denomination I. II. III. IV. I. II. negyedév quarter Lakossági jövedelemelvárások Expected income nagyon szűkös szinthez very straitened 115,4 117,3 113,8 109,6 106,0 105,1 szűkös szinthez straitened 115,6 116,9 112,5 108,6 105,7 104,2 átlagos szinthez average 115,2 114,4 110,2 108,0 105,2 104,4 jó szinthez good 113,6 111,1 107,4 106,3 106,3 105,1 nagyon jó szinthez excellent 110,8 110,0 103,5 102,8 102,2 102,3 Jövedelemelvárások átlagosan Expected income, average 114,1 113,9 109,5 107,0 105,1 104,2 Fogyasztóiár-index Consumer price index 106,8 107,3 107,0 105,9 103,6 103,7 Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév 11

12

13 Summary 4572 of the contacted households were undertaken the diary keeping in the 1st half year of (The number of responding households was 2290 in the 1st quarter year and 2282 in the 2nd quarter year.) Data of this publication are based on the records of diaries and the answers for the General Household Characteristics questionnaires, and covers the so called current consumption. The detailed data will be published in the Yearbook of Household Statistics Volume of current consumption of households was increased with less extent compared to the increase featuring the former years. It was 0.6 % higher in the 1st half of 2005 compared the volume of the 1st half of Half of the current consumption was spent on food and household maintenance. While the volume of food consumption was decreased, the volume of household maintenance was unchanged. On the other hand volume of the 3rd most important cost group of transport and communication was increased the greatest extent. It was 13 % higher in the 1st half of 2005 compared to the same period of the previous year. The share of health and personal care, education and recreation were 6 7 % of the total current consumption. The volume of consumption was increased in both of the groups. These changes indicate the transformation of the structure of consumption. Share of food consumption was 26 % in the 1st half of It amounts HUF per capita, and HUF per households. Decrease of the volume of own produced food has lasted for years, and it was typical in the 1st half of Volume of purchased food consumption has been stagnating in the last years, but its volume was decreased in the half of the current year, but it gives 79 % share of the total food consumption. The share of out of home food consumption was decreased compared the high basis volume of the previous year. The relapse was influenced by comparatively high % price index. According to the average opinion of the responding households of HBS in the 2 quarter year of 2005 the estimated necessary income to make ends meet on a very straitened level was HUF per capita. It is 5 % higher than this same data of the 2nd quarter year of 2004, which was HUF. The respondents deemed the amount of HUF necessary on straitened level, HUF for the average level, HUF for good level, and HUF for excellent level. Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév 13

14

15 TÁBLÁZATOK TABLES A háztartási költségvetési felvétel évközi feldolgozásának adatai Data of quarterly processing of Household Budget Survey

16 1. A háztartások havonkénti folyó fogyasztási kiadásai negyedévenként 1. Household s monthly current consumption expenditure by quarters, 2004, 2005 Megnevezés I. II. I-II. Denomination negyedév quarter negyedév együtt quarter together Egy főre jutó folyó fogyasztási kiadás, Ft/hó/fő a) Per capita current consumption expenditure, HUF/month 2004 Élelmezés Food Lakásfenntartás Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből Of which: ruházkodás clothing egészségügy, testápolás health, personal care közlekedés és hírközlés transport and communication oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure Élelmezés Food Lakásfenntartás Maintenance of dwellings Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure Ebből Of which: ruházkodás clothing egészségügy, testápolás health, personal care közlekedés és hírközlés transport and communication oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure A folyó fogyasztási kiadás szerkezete, % Structure of current consumption expenditure, % 2004 Élelmezés Food 28,3 29,8 29,0 Lakásfenntartás Maintenance of dwellings 25,9 23,7 24,8 Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings 54,2 53,6 53,9 Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure 45,8 46,4 46,1 Ebből Of which: ruházkodás clothing 4,3 5,5 4,9 egészségügy, testápolás health, personal care 6,5 6,3 6,4 közlekedés és hírközlés transport and communication 17,1 17,0 17,1 oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment 6,9 5,7 6,3 Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure 100,0 100,0 100, Élelmezés Food 26,0 27,0 26,5 Lakásfenntartás Maintenance of dwellings 26,5 23,8 25,1 Élelmezés és lakásfenntartás együtt Food and maintenance of dwellings 52,5 50,8 51,7 Egyéb folyó fogyasztási kiadás Other current consumption expenditure 47,5 49,2 48,3 Ebből Of which: ruházkodás clothing 3,8 5,4 4,6 egészségügy, testápolás health, personal care 6,5 6,5 6,5 közlekedés és hírközlés transport and communication 19,0 18,9 18,9 oktatás, művelődés, üdülés, szórakozás education, culture, recreation, entertainment 7,0 6,4 6,7 Folyó fogyasztási kiadás összesen Total current consumption expenditure 100,0 100,0 100,0 a) A tartós fogyasztási cikkek nélküli fogyasztási kiadás. Consumption expenditure excluding expenditure on durable goods. 16 Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév

17 2. Az élelmiszer-fogyasztás havi adatainak negyedéves átlagai 2. Monthly food consumption data by quarters, 1997, 2004, 2005 Megnevezés I. II. I-II. Denomination negyedév quarter negyedév együtt quarter together A háztartásban fogyasztott élelmiszerek egy főre jutó havi mennyisége Per capita quantity of monthly food consumption at home Hús, hal és készítményeik, kg Fresh and preserved meat and fish, kg ,51 4,40 4, ,63 4,86 4, ,70 4,45 4,57 Tojás, db Eggs, piece ,0 16,5 16, ,9 14,7 14, ,3 12,8 13,1 Tej, liter Milk, litre ,43 5,90 5, ,13 5,19 5, ,86 5,10 4,98 Sajt és egyéb tejtermékek, kg Cheese and other dairy products, kg ,11 1,10 1, ,35 1,42 1,39 1,34 1,42 1,38 Zsiradékok, kg Fats, kg ,59 1,66 1, ,42 1,41 1, ,42 1,35 1,38 Cereáliák, kg Cereals, kg ,68 9,00 8, ,76 7,85 7, ,36 7,61 7,49 Cukor, kg Sugar, kg ,24 1,47 1, ,06 1,33 1, ,12 1,15 1,13 Burgonya, kg Potatoes, kg ,22 3,33 3, ,61 2,30 2, ,44 2,34 2,39 Friss és tartósított zöldség, kg Fresh and preserved vegetables, kg ,44 3,50 2, ,89 4,79 3, ,95 4,57 3,76 Friss és tartósított gyümölcs, kg Fresh and preserved fruits, kg ,04 2,88 2, ,75 4,32 4, ,49 4,05 4,27 A házon kívüli étkezés és a saját termelésű élelmiszerek aránya az élelmiszer-fogyasztás értékéből, % Ratio of eating out of home and of own produced food from the value of total food consumption, % Házon kívüli étkezés Eating out of home ,3 7,1 7, ,7 12,6 13, ,6 13,1 12,8 Saját termelésű élelmiszer Own produced food ,2 20,4 20, ,2 9,3 9, ,7 7,8 7,7 Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév 17

18 3. A különböző megélhetési szintekhez a háztartások által szükségesnek tartott havi összegek a jövedelem nagysága szerinti népességötödökben, II. negyedév 3. Amounts of monthly income considered necessary by households to different levels of living by income quintiles, quarter II 2005 Megélhetési szint Level of living népességötöd quintile a) Összes háztartás Households total A) A különböző megélhetési szintekhez szükségesnek tartott összegek, Ft/hó/fő A) Amounts of income considered necessary to the different levels of living, HUF/month/person Nagyon szűkös Very straitened Szűkös Straitened Átlagos Average Jó Good Nagyon jó Excellent B) Az összes háztartásra átlagosan jellemző érték százalékában B) In percentage of average of all households Nagyon szűkös Very straitened 68,9 89,9 105,0 114,0 138,5 100,0 Szűkös Straitened 69,9 89,9 104,7 112,8 138,3 100,0 Átlagos Average 71,0 89,5 103,3 111,4 139,4 100,0 Jó Good 70,3 88,0 102,2 112,5 142,5 100,0 Nagyon jó Excellent 71,7 86,0 104,7 111,7 141,3 100,0 C) Az átlagos szint százalékában C) "Average" level =100.0% Nagyon szűkös Very straitened 53,1 55,0 55,7 56,1 54,4 54,8 Szűkös Straitened 71,2 72,6 73,4 73,3 71,8 72,4 Átlagos Average 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Jó Good 141,5 140,7 141,7 144,5 146,2 143,1 Nagyon jó Excellent 215,5 205,2 216,6 214,3 216,5 213,6 D) A nagyon szűkös szint százalékában D) "Very straitened" level = 100.0% Nagyon szűkös Very straitened 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Szűkös Straitened 134,0 132,0 131,7 130,7 131,9 132,1 Átlagos Average 188,2 181,8 179,5 178,3 183,7 182,5 Jó Good 266,2 255,7 254,3 257,8 268,6 261,1 Nagyon jó Excellent 405,4 373,0 388,8 382,1 397,7 389,7 a) A háztartások népességének az egy főre jutó személyes nettó jövedelem nagysága alapján sorba rendezett ötödei. Fifths of household's population grouped by the size of per capita personal net income. 18 Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév

19 MÓDSZERTAN

20

21 Az adatok forrása, megbízhatósága Az adatok forrása az országos statisztikai adatgyűjtési programban (OSAP) az 1537-es nyilvántartási számú Háztartási költségvetési felvétel (HKF), amely a lakosság köréből gyűjt információkat a háztartások, a háztartásokban élők jövedelmeiről, fogyasztásáról és más jellemzőiről. A lakosság jövedelmeiről és fogyasztásáról két statisztikai rendszer, a nemzetgazdasági számlarendszer és a háztartási költségvetési felvétel szolgáltat adatokat. Az előbbi teljes körű, bizonylatokon alapul, nemzetgazdasági megközelítésű és globális adatokat szolgáltat; az utóbbi pedig reprezentatív, a megkérdezettek bevallásain alapul, háztartási megközelítésű, és a háztartások különböző csoportjairól szolgáltat adatokat. Az adatok felhasználásánál e rendszerek jellegzetességeit mindenképpen szem előtt kell tartani. A háztartási költségvetési felvétel módszertanának részletes összefoglalója 1997 novemberében jelent meg a KSH Statisztikai módszertani füzetek c. kiadványsorozatának 37. számaként. A háztartási költségvetési felvételben jelenleg (a 2003-as mintaváltást követően) negyedévenként kb véletlenszerűen kiválasztott, az adatszolgáltatást önként vállaló háztartás vesz részt. A negyedéves minta a magyarországi magánháztartások 0,06%-át, az éves kb. 0,2%-át öleli fel, és a háztartások összességéről kíván a továbbiakban részletezettek szerint képet adni. Nem terjed ki a felvétel az úgynevezett intézeti háztartások mint például a gyermekotthonok, szociális otthonok lakóira. A háztartásokról, demográfiai jellemzőikről teljes körű felvétellel szolgáltat adatokat a népszámlálás és 2%-os mintával a mikrocenzus. Ezekhez képest a háztartási költségvetési felvétel 0,2%-os éves és 0,06%-os negyedéves mintájának demográfiai mutatói természetszerűen kisebb pontosságúak, viszont e felvétel jövedelmi és fogyasztási adatokkal gazdagítja az ismereteket. A háztartási költségvetési felvételben a háztartás értelmezése az említett felvételektől eltér az olyan családtagok diákok vagy kereső személyek tekintetében, akik a felvételkor máshol laknak (kollégiumban, albérletben, rokonoknál stb.). E személyeket a népszámlálás és a mikrocenzus intézeti háztartásban lakóként, illetve egyszemélyes háztartásként regisztrálja, a háztartási költségvetési felvétel viszont miután megállapítja, hogy a háztartás gazdasági közösségébe tartoznak az illető háztartás tagjaiként veszi számításba. Így a háztartási költségvetési felvétel valamivel kevesebb, ugyanakkor átlagosan valamivel nagyobb létszámú háztartást mutat ki. A háztartási költségvetési felvétel több szakaszból áll. A mintában részt vevő háztartások mindegyike az év egy számára kijelölt hónapjában háztartási naplót vezet, melybe az összeírók útmutatása alapján és rendszeres ellenőrzése mellett naponta részletesen feljegyzi bevételeit, kiadásait, továbbá a saját termelésből fogyasztott élelmiszerek mennyiségét is. Az adatokat a összeírók kódolják, feljegyzik a naplóvezető háztartások demográfiai, gazdasági aktivitási és lakáskörülményeire vonatkozó adatait is. A tárgyév végén minden naplóvezető háztartás beszámol egész évi, ritkábban előforduló, nagy összegű vásárlásairól, lakásberuházásairól. A következő év elején pedig ugyancsak az egész előző évre visszatekintően a háztartás valamennyi tagjának jövedelmét kérdezik meg az összeírók, lehetőség szerint az ekkorra már rendelkezésre álló bizonylatokra, munkáltatói igazolásokra támaszkodva. Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév 21

22 Ez a kiadványsorozat a havi naplóvezetés adatainak évközi negyedévenkénti feldolgozásával készül. Ezzel negyedévenként háztartás adataira építve a háztartás-statisztika ha számszerűen nem is teljesen pontos, de a hibaforrások ismeretében kezelhető olyan becslés értékű információkat tud szolgáltatni, amelyek segítik a gazdasági folyamatok nyomon követését, az éves várható tendenciák előrejelzését. A lakossági adatfelvételekre általánosan nemzetközileg is jellemző, hogy nem tartalmazzák, nem tartalmazhatják az egyes marginális rétegek, a lakáscímmel nem rendelkező hajléktalanok, a vándoréletmódot folytatók, a kérdezőbiztossal kommunikálni nem tudók, az elkülönült életmódot folytató jómódúak adatait. Bizonyos típusú adatok (jutalom, szeszesital-vásárlás stb.) bevallása különösen pontatlan. E felvételekben olyan tartalommal szerepelnek a jövedelmek, ahogyan azok a háztartások szintjén értelmezhetők, és olyan értékösszegekkel, ahogyan azt a lakosság bevallja. A legnagyobb hibaforrást azonban a mintának az a torzulása jelenti, amit az adatszolgáltatásban való részvétel nagyarányú megtagadása és a jövedelmek tendenciózus eltitkolása okoz. A meghiúsulásra vonatkozó részletes adatokat a Háztartás-statisztikai évkönyv, 2004 című kiadványban tesszük közzé. Mind a felvételben való közreműködés megtagadása ami tendenciózusan a magasabb jövedelműek körében gyakoribb, mind pedig a jövedelmek eltitkolása, ami ugyancsak különösen a magasabb jövedelműekre jellemző, végső soron egyaránt oda vezet, hogy a minta a valóságosnál kevesebb magas jövedelmű és a valóságosnál több alacsony jövedelmű háztartást tartalmaz. Ebből az alábbiak következnek. A jövedelemskála felső részén a mintában egy-egy jövedelemsáv kevesebb háztartásból áll, mint a valóságban, hiszen a mintából a magas jövedelmű háztartások egy része hiányzik. Így népességötödökben, tizedekben gondolkozva lehetséges, hogy pl. a minta szerinti felső népességtized mutatószámai a valóságban inkább a felső népességötödöt jellemzik. A jövedelemskála alsó régióira ennek ellenkezője igaz. A minta a valóságosnál kisebbnek mutatja a jövedelem és fogyasztás átlagos adatait. További következmény, hogy nem tudjuk elfogadható pontossággal megmondani, mennyien élnek valamely konkrét szociálpolitikai értéknél kisebb jövedelemből. Az azonban biztonsággal kijelenthető, hogy kevesebben, mint amennyit a minta mutat, hiszen a jövedelemskála alsó részén elhelyezkedő háztartásokból többen kerülnek be a mintába, mint amennyi a valóságos súlyarányuknak megfelelne. A háztartás-statisztikai adatok csak ezen korlátokat szem előtt tartva használhatók. A jövedelemsávok jellemzőinek, az átlagoknak és a bizonyos jövedelemszint alatt élők számának időbeli változását a minta akkor tükrözi megfelelően, ha a vizsgált időtáv során érdemben nem módosult a torzulás mértéke. Ez rövidebb időtáv esetén inkább feltételezhető, ezért e közleményekben az ilyen összehasonlítások időtávjai korlátozottak. A különböző szinteken élő háztartások társadalmi-gazdasági jellemzőinek összehasonlítását az ismertetett gondok érdemben nem befolyásolják. A háztartás-statisztika évközi adatainak felhasználásánál a háztartási költségvetési felvétel előbbi korlátain túl a kisebb minta a megfigyelt háztartások száma negyedévenként csak negyede az év folyamán megfigyelteknek és az egyhónapos mérési időtartam jelent sajátos problémát. Az a tapasztalat, hogy egy kiadási tétel nagyságát az egyhavi felvétel az említett bevallási hiányosságoktól eltekintve annál jobban tudja reprezentálni, minél gyakrabban fordul elő, minél több háztartásra jellemző, és összegszerűen minél kevésbé szóródik annak vásárlása. Fordítva: minél inkább nem teljesülnek e feltételek, annál kevésbé megbízható vagy éppen használhatatlan a havi adat. 22 Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév

23 E megbízhatósági feltételek leginkább az élelmiszerek és a lakásfenntartási kiadások esetében teljesülnek, míg kevésbé ugyan, de érvényesülnek az úgynevezett egyéb folyó fogyasztási kiadások esetében is. A ritkán előforduló tételek, például a járművek vagy más tartós fogyasztási javak vásárlásának becslésére azonban a minta nagysága és a naplóvezetés egyhónapos időtartama nem elégséges. Ugyanez vonatkozik a tartós fogyasztási javak mellett a lakásberuházásra is. Ennek megfelelően a negyedéves kiadvány egy szűkített fogalmat alkalmaz a fogyasztásra (lásd: folyó fogyasztási kiadás ), amiben a tartós javak vásárlása nem foglaltatik benne, a lakásberuházások alakulásáról pedig nem közöl adatokat. Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév 23

24 A kiadványban használt fontosabb fogalmak Az e kiadványban használt legfontosabb fogalmak főleg a háztartási szint sajátosságaiból következően nem minden tekintetben azonosak a nemzetgazdasági számlarendszerben használtakkal. A kiadás volumenindexe = a tárgyidőszakban és a bázisidőszakban felmért kiadás összehasonlító árakon kifejezett értékösszegeinek hányadosa, százalékos formában. Összehasonlító árakként a tárgyidőszak árait alkalmazzuk. A bázisidőszak értékösszegeinek a tárgyidőszak áraira való átszámítása a vásárolt tételek esetében úgy történik, hogy a bázisidőszaki adatukat szorozzuk a fogyasztóiár-index megfelelő csoportindexével. A saját termelésből származó fogyasztást ami a fogyasztóiár-indexnek nem összetevője szintén a tárgyidőszak áraival számítjuk, figyelembe véve azonban sajátos, a vásárolt fogyasztástól eltérő, belső termékszerkezetét. Élelmezés (élelmezési kiadás) = a vásárolt és saját termelésből felhasznált élelmiszerek, a háztartáson kívüli étkezések értéke, beleértve a kávé, tea, üdítőitalok fogyasztását is. Lakásfenntartás (lakásfenntartási kiadás) = a háztartási energiára fordított kiadások, a lakbér, a társasházi közös költség, az ingatlanadó, a víz- és csatornadíjak, a szemétszállítás költsége, a lakáskarbantartás, -javítás költségei, továbbá itt szerepelnek a lakáshitelek törlesztőrészletei és azok kamatai. Egyéb folyó fogyasztási kiadás = az itt definiált élelmezési és lakásfenntartási kiadásokon kívüli minden folyó fogyasztási kiadás (szeszes italok, dohányáruk fogyasztása, ruházkodási cikkek vásárlása és ruházkodási szolgáltatások igénybevétele, háztartási, egészségügyi és testápolási kiadások, közlekedési és hírközlési, oktatási, művelődési, szórakozási, üdülési és egyéb, a tartós fogyasztási cikkek vásárlására fordított összegek nélkül számbavett kiadások). Folyó fogyasztási kiadás = a vásárolt és saját termelésből származó fogyasztás, kivéve a tartós fogyasztási cikkek (járművek és más, nagy értékű tartós javak) vásárlásait. Ez a fogalom a negyedéves feldolgozás körülményeihez alkalmazott sajátos kategória (lásd Az adatok forrása, megbízhatósága c. részben). A háztartásokban fogyasztott élelmiszer-mennyiség = a vásárolt és saját termelésből felhasznált élelmiszer-mennyiség. A háztartáson kívül közcélú és munkahelyi éttermekben, iskolai, óvodai étkezés keretében elfogyasztott élelmiszer-mennyiséget a háztartások nem ismerik, azok csak a kiadások értékösszegében szerepelnek. Nagyságrendjükre utal a házon kívüli étkezés értékének az élelmezési kiadások összegéhez viszonyított aránya. A hús-, a zöldség-, a gyümölcsfogyasztás adatai a készítményeket is tartalmazzák, mivel ezek jellegükben az alapanyagokhoz hasonlóak. A készítményekben lévő, de az eredeti jellegüket elveszített élelmiszer-mennyiségek azonban (például az üdítőitalokban, a cukrászárukban, a csokoládéban lévő cukor vagy a süteményekben lévő liszt és tojás stb.) nem szerepelnek ezekben a mennyiségi adatokban. 24 Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév

25 A nemzetgazdasági elszámolások az alkalmazott mérlegmódszernek megfelelően a háztartásban és a háztartáson kívül fogyasztott, valamint a különböző készítményekben foglalt mennyiségeket utóbbiakat is alapanyagra átszámítva egyaránt tartalmazzák. Népességhányadok = a népességnek az egy főre nettó jutó jövedelem alapján emelkedő sorrendbe rendezett hányadai. (A népességtized közhasználatú neve decilis, a népességötödé kvintilis stb.) Az első népességhányadok (első népességtized, első népességötöd) itt nem tartalmazzák a felmért háztartások népességének legalacsonyabb jövedelmű 1%-át, amelynek adatai a negatív értékek, a jövedelem és a fogyasztás inkonzisztenciája miatt statisztikailag egyáltalán nem értelmezhetők. Háztartás-statisztikai közlemények, I. félév 25