275/2011. sz. elıterjesztés

Átírás

1 275/2011. sz. elıterjesztés A rendeletalkotási javaslat elfogadásához a Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló, többször módosított 16/2011. (IV.04.) sz. önkormányzati rendelete 37. a/ pontja alapján, minısített többség szükséges. Tárgy: Javaslat Pilis Város Önkormányzatának az állattartás helyi szabályairól szóló /2011.(..) sz. önkormányzati rendelete elfogadására és megalkotására. Javaslat Pilis Város Önkormányzatának az eb tartásával, az eb tenyésztésével, kutyaiskola mőködtetésével kapcsolatos helyi szabályozásáról szóló 35/2007 (XII.03.) sz. önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezésére. Javaslat Pilis Város Önkormányzatának az állattartás helyi szabályairól szóló 42/2007.(XII.27) sz. önkormányzati rendelettel és a 16/2005.(IX.01.) sz. önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezésére. Tisztelt Képviselı-testület! Mint a T. Képviselı-testület tagjai elıtt is ismeretes, az Országgyőlés a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló évi LXXXVI. törvényben, más törvényekkel párhuzamosan, a szabálysértésékrıl szóló évi LXIX. törvény (továbbiakban: Szabs. tv.) normaszövegébe is jelentıs tartalmi módosításokat vezetett be. A központi jogalkotás elıtt, a törvény Ft felsı határt állapított meg az önkormányzatok részére rendeletalkotási hatáskörként. A módosítások következtében a Szabs. tv augusztus 19. napjától hatályos szövege a következı: 16. (2) Önkormányzati rendelet ötvenezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét. Pilis Város Önkormányzatának az állattartás helyi szabályairól szóló 42/2007.(XII.27.) sz. önkormányzati rendelettel és a 16/2005.(IX.01.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 4/2004. (I.29.) sz. önkormányzati rendeletének és Pilis Város Önkormányzatának az eb tartásával, az eb tenyésztésével, kutyaiskola mőködtetésével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 35/2007.(XII.03.) számú önkormányzati rendeletének hatályon kívül helyezésére és új, az állattartást egységesen szabályozó rendelet megtárgyalására és elfogadására az alábbi indokokat jelölöm meg: I. A szabálysértési tényállásokat szabályozó rendeletek tekintetében, nem mindegyik rendeletünk ad lehetıséget a helyszíni bírságolásra, ezért további indok e normaszövegeknek a kiterjesztése a helyszíni bírságolás jogintézményével.

2 II. Az állategészségügy területén az elmúlt években jelentıs jogszabályváltozások voltak, melyek nagymértékben megváltoztatták, leginkább szőkítettek az önkormányzatok szabályozási hatáskörét. A legfontosabb változások e területen melyek az Önkormányzat hatályos állattartási és eb rendeletét is érintik- a következık voltak: Mivel a központi jogszabályváltozások Pilis Város Önkormányzatának jelenleg hatályos állattartás helyi szabályairól szóló 42/2007.(XII.27.) sz. önkormányzati rendelettel, a 16/2005.(IX.01.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 4/2004. (I.29.) sz. önkormányzati rendeletét és az eb tartásával, az eb tenyésztésével, kutyaiskola mőködtetésével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 35/2007.(XII.03.) sz. önkormányzati rendeletét egyformán érintik, ezért ezen rendeletek teljes körő felülvizsgálatát egy elıterjesztésben célszerő megtárgyalni. a) Az Országgyőlés az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletrıl szóló évi XLVI. törvénnyel, hatályon kívül helyezte az Állategészségügyrıl szóló évi CLXXVI. törvényt. b) Az állattartás (így az ebtartás) szabályozása helyi közügy, az önkormányzat jogalkotói hatásköre közvetlenül az Alkotmány 44/A. -ából fakad. Az Alkotmánybíróság 49/2007.(VII.03.) határozatában foglaltak értelmében viszont az ebek veszélyessége, az életvédelem biztosítása és ehhez kapcsolódóan a speciális tartási szabályok kialakítása nem tekinthetı helyi ügynek. A jogalkotó az állatok védelmérıl és kíméletétrıl szóló évi XXVIII. törvényben (továbbiakban: Ávt.), valamint a veszélyes és veszélyesnek minısített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II.26.) Kormányrendeletben határozta meg, hogy melyek azok az ebek, amelyekreveszélyességükre tekintettel- speciális tartási szabályok kialakítása is szükséges, valamint meghatározta ezeket a speciális tartási szabályokat is. Az Alkotmánybíróság a 49/2010.(IV.22.) számú AB határozatában, jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata kapcsán, szeptember 30. napjával, megsemmisítette a veszélyes és veszélyesnek minısített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II.26.) Kormányrendeletet. Mivel a központi jogalkotás, az AB által megsemmisített Kormány rendeletben szabályozott tárgykörre nem adott ki újabb jogi normát, ezért ez a terület most szabályozatlan. Ennek következtében az eb tartásával, az eb tenyésztésével, kutyaiskola mőködtetésével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 35/2007.(XII.03.) sz. önkormányzati rendeletnek a veszélyes ebre vonatkozó és a megsemmisített kormányrendeletre utaló részét, hatályon kívül kell helyezni. Az Országgyőlés július 01. hatállyal megalkotta a kedvtelésbıl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Kormányrendelet (továbbiakban: Ktá. Kormányrendelet). A Ktá. Kormányrendeletnek, a kedvtelésbıl tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezései a következı kérdésköröket szabályozzák le: - az állatok táplálásával kapcsolatos szabályok (14. (1) bekezdés) - az állatok tartási helyére vonatkozó elıírások (14. (3)-(11) bekezdés) - az eb tartására vonatkozó szabályok (14. (4), (6)-(7) és (12)- (13) bekezdés) - az állatok csoportos tartásával kapcsolatos elıírások (14. (6) és (8) bekezdés) - különbözı fajhoz tartozó állatok együtt tartásának szabályai (15. (2) bekezdés) - az állatokkal való bánásmódra vonatkozó egyéb rendelkezések (16. ) - belterület közterületén, az eb pórázon történı vezetésének, illetve szájkosár használatának 2

3 szabályai (17. ). Az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló, többször módosított évi XXVIII. törvény, valamint a kedvtelésbıl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) kormányrendelet, nem ad konkrét felhatalmazást az állattartás önkormányzati rendeleti szabályozására. Néhány egyéb magasabb szintő jogszabály egyegy témakör kapcsán utal az állattartásról szóló önkormányzati rendelet megalkotásának lehetıségére és szükségességére. Ezek a következık: I. Az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 36. (5) bekezdése értelmében, az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképületek építési telken való elhelyezésénél irányadó védıtávolságokat és más építési feltételeket a közegészségügyi és állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával- az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani. II. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 31. (2) bekezdése kimondja, hogy a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg. III. A felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet 20. (7) bekezdés b) pontja szerint, a települési önkormányzat, a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére, a környezetvédelmi törvény 46. -a szerint, környezetvédelmi program keretében belterületi állattartás esetén, figyelemmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mezıgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását a rendelet hatálybalépését követı egy éven belül, helyi állattartási rendelet megalkotásával, meglévı rendeletek esetén, három éven belüli felülvizsgálatával is segíti. Az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályozás során- figyelemmel a témakörben született AB határozatokra - az alábbiakra is tekintettel kell lenni: 1. Visszaható hatály tilalma, átmeneti rendelkezések. A jogszabály így az önkormányzati rendelet is- a kihirdetését megelızı idıre nem állapíthat meg kötelezettségeket és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Valamely jogszabály nem csupán akkor minısülhet az említett tilalomba ütközınek, ha azt a jogalkotó visszamenılegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a jogszabály rendelkezéseit a jogszabály hatálybalépése elıtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell (29/2001.(VI.29.) AB határozat). Ennek megfelelıen elengedhetetlen, hogy az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendeletek, illetve módosítások átmeneti szabályokat is megállapítsanak a hatályba lépésük elıtt megkezdett állattartásra nézve. Az átmeneti rendelkezés rendeletbe építésének célja az, hogy a rendelet hatályba lépését követıen az állattartóknak kellı felkészülési idıt biztosítson arra, hogy a rendeletben elıírtaknak eleget tudjon tenni pl.: engedélyhez nem kötött számú állatott tartanak és engedély iránti kérelmet terjesszenek elı az elıírt egyedszám feletti állattartáshoz. Különösen fontos a megfelelı felkészülési idı biztosítása, ha az önkormányzat megtiltja az állattartást olyan területen, ahol a rendelet hatályba lépését megelızıen ilyen tevékenység engedélyezett volt. 3

4 2. Az állattartás generális tiltása Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha valamely magatartást az országos szintő jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselı- testület nem tilthatja meg az önkormányzat egész illetékességi területére kiható érvénnyel. Annak azonban nincsen akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a település egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmakat, korlátozást állapítson meg (17/1998.(V.13.) AB határozat). Az elızıekbıl következıen, az önkormányzat szabályozási jogosultsága nem terjed addig, hogy az állattartást teljes közigazgatási területre vonatkozóan általános hatállyal megtiltsa. Nem ütközik azonban jogszabályba az olyan tartalmú szabályozás, amely bizonyos állatok tartását a település egyes részein kizárja. 3. Az állattartás engedélyezése, a hatáskörök elhatárolása: Asz önkormányzat rendeletében az egyes hatáskörök címzettjeit pontosan meg kell jelölni. a) Önkormányzati hatósági hatáskör A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény ( Ötv.) 7. (1) bekezdése szerint, a jegyzınek csak törvény, vagy kormányrendelet állapíthat meg hatáskört. Ebbıl következıen, a helyi önkormányzati rendeletben az állattartás szabályaival összefüggésben megállapított önkormányzati hatáskör címzettje kizárólag a képviselı- testület, illetve átruházott hatáskörben annak bizottsága, vagy a polgármester lehet. Az önkormányzati hatósági ügyekben folyó eljárásra az Ötv ban foglaltak értelmében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényt kell, az Ötv-ben foglalt eltérésekkel alkalmazni. Az önkormányzati állattartási engedélyezési jogkör a haszonállatok, valamint a kedvtelésbıl tartott állatok engedélyezésére terjedhet ki. A haszonállatok tekintetében korlátot jelent az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.)FM rendelet (Áesz.) 4. (1) bekezdése, amely kimondja, hogy nagy létszámú állattartó telepet benépesíteni csak az illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer- ellenırzı állomás elızetes engedélyével lehet. A nagy létszámú állattartó telep fogalmát illetıen, az Áesz 1. számú függelékének 4. pontja ad eligazítást. E szerint, nagy létszámú állattartó telep az olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhetı állatok száma állatfajonként legalább: - harminc ló vagy, - ötven szarvasmarha vagy - kétszáz juh, kecske vagy - száz sertés vagy - kettıezer broiler baromfi vagy - ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy - ötven strucc, vagy - ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését lehetıvé teszi. b) jegyzıi hatáskör Az Ávt. 20. (2) bekezdés rendelkezése szerint, a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására az állatvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az állatvédelmi hatóság kijelölésérıl szóló 334/2006.(XII.23.) Kormányrendelet 2. (1) bekezdés szerinti állatvédelmi 4

5 hatóságként az Ávt. 20. (2) bekezdésben foglaltak tekintetében a tervezett tartás helye szerint illetékes önkormányzat jegyzıje jár el. Az Alkotmánybíróság 14/2001.(V.14.) határozatában leszögezte, az Ávt. veszélyes állatok tartásáról szóló rendelkezései a ragadozó állatokra is kiterjed, így engedélyezı hatóság ez esetben is az illetékes jegyzı. A 35/1997.(II.26.) Kormányrendeletben foglaltak értelmében, jegyzı hatáskörébe tartozott a veszélyes és veszélyesnek minısített ebek tartásának engedélyezése. Az Alkotmánybíróság azonban a 49/2010.(IV.22.) számú AB határozatában, jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata kapcsán, szeptember 30. napjával, megsemmisítette a veszélyes és veszélyesnek minısített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II.26.) Kormányrendelet egészét. Ezért a jegyzı csak azon egyedi esetekben és egyedi határozattal minısíthet egy ebet veszélyessé, ha az eb, embernek vagy állatnak ingerlés nélkül súlyos sérülést okoz. 4. Az engedélyezés feltételei Az önkormányzat jogosultsága az állattartás engedélyezési feltételeinek szabályozása. a) A szomszédok hozzájárulása A képviselı- testület a közérdekében, az állattartás feltételéül szabhatja a szomszédok meghatározott körének hozzájárulását (49/2007.(VII.03.) AB határozat, 79/2006.(XII.20.)AB határozat). A tulajdonhoz (lakáshasználathoz) való jog aránytalan korlátozását eredményezi, ha a rendelet az ebtartáshoz, a szomszédok túl széles körétıl követel hozzájárulást. Az ebtartó lakása alatti, feletti, illetve az azonos szinten lakók összességének elızetes írásbeli hozzájárulásának megkövetelése a tulajdonhoz (a zavartalan lakáshasználathoz) való jog aránytalan korlátozásához vezet. (1/2003.(I.14.), 23/2000.(VI.28.) AB határozat). A tulajdonhoz való jog alkotmányos korlátozásához az szükséges, hogy a hozzájárulásra jogosultak köre ne legyen túl szélesen meghatározott. Arra nem köteles a helyi önkormányzat, hogy valamennyi állattartással esetlegesen érintetté váló lakótárs hozzájárulását követelje meg az állattartáshoz (634/H/2003. AB határozat). A tulajdonhoz (lakáshasználathoz) való jogot nemcsak a széleskörő elızetes hozzájárulás sértheti, hanem az is, ha az ebtartáshoz minden esetben hozzájárulást követel meg a rendelet. Ha a helyi önkormányzat rendelkezik az ebtartás szabályairól, köteles differenciált szabályozást kialakítani, és- ha azt a közérdek nem teszi indokolatlanná- legalább egy eb tartását lehetıvé kell tenni elızetes hozzájárulás nélkül (634/H/2003.AB határozat). Nem találta alkotmányellenesnek az AB azt sem, amikor a képviselı- testület a többlakásos épületben lakásonként egy-egy kutya, illetve macska, illetıleg családi házas ingatlanon három kutya, illetve öt macska tartását tette lehetıvé, tehát, ezáltal maximálta a tartható kutyák és macskák számát (772/B/1997.AB határozat). b) Szakhatósági hozzájárulás Az önkormányzat nem kötheti az állattartás engedélyezését az állami közegészségügyi, vagy állategészségügyi hatóság (ÁNTSZ, hatósági állatorvos) szakhatósági hozzájárulásához, mert ezeknek a szerveknek csak magasabb szintő, központi jogszabály állapíthat meg bármilyen feladatot, vagy hatáskört. 5

6 5. Az állatok oltása a) Oltást igazoló lap Jogszabályba ütközik az a rendeleti elıírás, amely az eboltás tényének igazolását az eb nyakörvére erısített oltást igazoló mőanyag lap meglétéhez köti. Az oltás tényének igazolása nem vonható az önkormányzati hatósági ügyek körébe, mivel azt magasabb szintő jogszabály kizárólagos szabályozási körbe vonta (27/2004.(VII.07.), 77/2006.(XII.20.) AB határozat) Az eboltási könyvrıl, mint az oltás tényét bizonyító eszközrıl az Áesz. 1. sz. mellékletének a rendelkezett. Az Áesz. vonatkozó rendelkezéseit a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008.(XII.20.) FVM rendelet 23. (4) bekezdés b) pontja január 01. napjával hatályon kívül helyezte. Az FVM rendelet 4. (1) bekezdés b) pontjának szabályozása értelmében, az állattartó köteles az oltási könyvet megırizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenırzı állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelı személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából. Ebbıl következıen az oltás megtörténtének igazolására január 1-tıl is- az oltási könyv szolgál, az önkormányzatoknak ebben a körben szabályozási jogosultságuk továbbra sincsen. b) Az oltás gyakorisága A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008.(XII.20.) FVM rendelet 4. -a pontosan szabályozza, hogy az ebek veszettség elleni védıoltására milyen idıközönként kell sort keríteni. A jogszabálytól eltérı idıpontokat önkormányzati rendelet sem állapíthat meg. A jegyzı kizárólag a veszélyes ebekrıl vezethet nyilvántartást. (A települési önkormányzat jegyzıjének az állatok védelmével, valamint nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreirıl szóló, többször módosított 245/1998. (XII.31.) Kormányrendelet). Az ebek oltásával kapcsolatos nyilvántartási kötelezettsége megszőnt, ezért az eb tartásával, az eb tenyésztésével, kutyaiskola mőködtetésével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 35/2007.(XII.03.) sz. önkormányzati rendeletnek ezen szakaszait hatályon kívül kell helyezni. 6. Az elhullott állati tetemek kezelése Az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat- egészségügyi szabályairól szóló 71/2003.(VI.27.) FVM rendelet 5. (2) bekezdés szerint, az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telkének határvonalától 1,5 m-re az elhullott, 50 kg -nál nem nagyobb össztömegő kedvtelésbıl tartott állatokat, valamint, a 3 hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hullákat földelheti el. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1 méter távolság legyen. A kedvtelésbıl tartott, elhullott állatot a kedvtelésbıl tartott állatok kegyeleti temetıjében is eltemetheti a tulajdonos. A hivatkozott FVM rendelet 7. (1) bekezdése kimondja, hogy az elhullott baromfi, továbbá 3 hetesnél fiatalabb malac hullája az állattartó saját telkén- évente legfeljebb 50 kg össztömegig- ugyancsak elföldelhetı, ha az 5. (2) bekezdésben foglalt elızıekben említett 6

7 feltételek fennállnak. 7. Az állatoknak a közúton történı hajtására Az irányadó szabályokat a KRESZ határozza meg. A KRESZ nem ad külön felhatalmazást a települési önkormányzatnak arra, hogy az állatok közúton történı hajtását szabályozza. A KRESZ csak a fıútvonalon tiltja az állatok hajtását, ott is kivételt tesz, ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre. Nem fıútvonalon tehát, a KRESZ alapján megengedett az állatok hajtása a 62. -ban meghatározott feltételekkel. 8. Méhtartás A jogszabályokban rögzített követelmények teljesítése esetén, erre alkalmas területen a méhek szabadon (engedély nélkül) tarthatók. Az önkormányzatnak a méhek belterületi tartásának megtiltására nincsen szabályozási lehetısége (6/1995.(II.22.)AB határozat). 9. Szabálysértési tényállás Az önkormányzati rendelet csak olyan cselekményt minısíthet szabálysértéssé, amelyet törvény, vagy kormányrendelet nem minısített azzá. Az állattartási tárgykör esetén több olyan magatartás is létezik, amelyet az egyes szabálysértésekrıl szóló 218/1999.(XII.18.) Kormányrendelet szabálysértésnek minısít: - Veszélyeztetés kutyával (3. ), - Köztisztasági szabálysértés (7. ), - Állatbetegségek elleni védekezés elmulasztásáról (113. ), - Állattenyésztéssel kapcsolatos szabályok (115. ), - Méhészeti szabálysértés (116. ). 10. Az állattartásra vonatkozó szabályok megszegésének szankcionálása Nem tekinthetı jogszerőnek az állattartás megtiltása tekintetében generális szabályt alkotni és ezt az általános jellegő hatáskört a polgármesterre ruházni (27/2004.(VII.7.) és 53/2003.(XI.13.) AB határozat). A következmények tekintetében mindenképpen el kell különíteni, hogy egy adott elıírás megsértésekor államigazgatási (jegyzıi), vagy önkormányzati hatáskör esetén képviselı- testületi, önkormányzati bizottsági, vagy polgármesteri szankcionálás kezdeményezhetı-e. Önkormányzati hatósági jogkör esetén az engedélyezésre feljogosított jogosult arra is, hogy az önkormányzati rendeletbe ütközı állattartást szankcionálja (az állattartás korlátozását, tiltását, illetve megszüntetését rendelje el). Az Ávt. az állat kíméletére figyelemmel szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban. Ezek a rendelkezések fıként az állatok megfelelı életfeltételeinek biztosítására tartalmaznak elıírásokat. (4. ) Az Ávt. felhatalmazása alapján, a települési önkormányzat jegyzıjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreirıl szóló 245/1998.(XII.31.) Kormányrendelet lehetıvé teszi a jegyzı számára, hogy az állattartás Ávt-ben meghatározott szabályainak megsértése esetén bírságot alkalmazzon. Ebbıl következıen olyan esetben, amikor az állat tartásával kapcsolatban állatvédelmi szempontok merülnek fel, a jegyzı jogosul eljárni. A 245/1998.(XII.31.) Kormányrendelet alapján történı jegyzıi intézkedésre kizárólag az Ávt. rendelkezéseinek megsértése esetén 7

8 kerülhet sor. Ha az állat zajos, vagy egyéb okból zavarja mások, különösen a környék lakóinak nyugalmát, az a birtoklásban zavarás fogalma alá tartozik, amely esetben - egy éven belül- ugyancsak a jegyzı eljárására kerülhet sor a Ptk a alapján. Tisztelt Képviselı- testület! A fent írottakból láthatóan a jogszabályváltozások jelentısen érintették az Önkormányzat alábbi hatályos rendeletei: Pilis Város Önkormányzata Képviselı- testületének az állattartás helyi szabályairól szóló 42/2007.(XII.27.) sz. önkormányzati rendelettel, a 16/2005.(IX.01.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 4/2004. (I.29.) sz. önkormányzati rendelete Pilis Város Önkormányzata Képviselı- testületének az eb tartásával, az eb tenyésztésével, kutyaiskola mőködtetésével kapcsolatos helyi szabályokról szóló 35/2007.(XII.03.) sz. önkormányzati rendelete, ezért Javaslom a két rendelet hatályon kívül helyezését és új rendelet megalkotását. Pilis Város Önkormányzatának Képviselı testülete megalkotja Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Az állattartás helyi szabályairól szóló /2011. ( ) sz. önkormányzati rendeletét Pilis, szeptember 23. dr. Ágh Mariann aljegyzı Az elıterjesztés melléklete: rendelet- tervezet Az elıterjesztés véleményezésére jogosult / illetékes az Önkormányzat Településfejlesztési, Városgazdálkodási és Közbiztonsági Bizottsága, valamint Pénzügyi Bizottsága. Az elıterjesztés benyújtásáról értesült: Szabó Márton polgármester Az elıterjesztés megtárgyalásához tanácskozási joggal javasolom meghívni: 1./ Kusai Tamást az I.K.SZ. 98. Információs, Könyvvizsgáló és Szolgáltató Kft. részérıl eljáró könyvvizsgálót, 2./ Magyar Katalint a pénzügyi és Számviteli iroda vezetıjét, 3./ Csapó Attila, a Gerje Forrás Nonprofit Kft. ügyvezetı igazgatóját, 4./ Koblencz Andreát, a Gubányi Károly Általános Iskola igazgatóját, 5./ Bársonyné Pálinkás Évát, az Óvodai Intézmény vezetıjét, 6./ Pogány Györgyöt, a Kármán József Város Könyvtár vezetıjét, 7./ Puskásné Illanicz Dórát, a Móricz Zsigmond Közösségi Ház vezetıjét. 8

9 4./ Sedró János a helyi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, 5./ Rafael Oszkár, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét, 9