Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal"

Átírás

1 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/ Fax: 22/ web: Ügyszám: 02/60-13/2010. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FŐJEGYZŐJE, CÍMZETES FŐJEGYZŐJE, KÖRJEGYZŐJE, JEGYZŐJE SZÉKHELYÉN Tisztelt Főjegyző, Címzetes Főjegyző, Körjegyző, Jegyző Asszony/Úr! A június havi szakmai tájékoztatóban a jegyzői döntéseknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény rendelkezései megfelelősége tárgyában adok tájékoztatást. Közlöm álláspontomat az önkormányzati rendelet helyesbítésével kapcsolatban. Az állattartásról szóló önkormányzati rendeletek felülvizsgálatához, új rendelet alkotásához nyújt segítséget az e tárgyban figyelembe veendő jogszabályok alapján készített segédanyag. Közzéteszem továbbá a Pénzügyminisztérium szakmai tájékoztatóját a kereskedelmi igazgatással kapcsolatos ügyekben az illetékfizetési kötelezettségről. I. A jegyzői döntések kötelező tartalmi elemei A jogorvoslati eljárások és a felügyeleti hatóságként folytatott ellenőrzéseink során gyakran tapasztaljuk, hogy a jegyzői döntések alakilag hiányosak, illetve nem mindenben felelnek meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 72. (1)-(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek. A tipikus hiányosságokra figyelemmel az alábbiakra hívom fel a figyelmet. - A jegyzői döntések bevezető részének többek között tartalmaznia kell az eljáró hatóság megnevezését (Ket. 72. (1) bekezdés a) pontja, 72. (2) bekezdés). A Ket. 12. (3) bekezdés d) pontja szerint közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező jegyző, főjegyző, körjegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a hatósági igazgatási társulás. A hivatkozott jogszabályhely értelmében a polgármesteri hivatal vagy annak valamely szervezeti egysége (pl. adóiroda, okmányiroda) nem minősül hatóságnak, ezért nem jogszabályszerű, ha eljáró hatóságként szerepelnek az

2 2 első fokú hatóságok döntéseiben. Megjegyzem, hogy jelenleg a képviselőtestület hivatalának ügyintézőjeként kizárólag az anyakönyvezető rendelkezik hatáskörrel hatósági ügy intézésére, erre figyelemmel az anyakönyvezető hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseknél helytelen a jegyzőt nevesíteni eljáró hatóságként. - A Ket. 72. (1) bekezdés da) pontja, illetve a 72. (2) bekezdése értelmében a döntés rendelkező részének tartalmaznia kell a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást. Jellemző, hogy a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatás hiányzik a döntésekből. A leggyakrabban előforduló jogorvoslati lehetőség, a fellebbezés esetén a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatásként legalább a következőket indokolt szerepeltetni az első fokú döntések rendelkező részében: A fellebbezést a (hatóság) bírálja el, mely a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A hivatkozott jogszabályhely alapján nem kell azt feltüntetni, hogy fellebbezés esetén az ügyfél hova címezze a fellebbezését. A címzés feltüntetése gyakran azt eredményezi, hogy az ügyfelek közvetlenül a másodfokú döntést hozó hatóságnál nyújtják be a fellebbezésüket, ami megnöveli a jogorvoslati eljárás időtartamát. - Az eljárási költség megállapítását és az eljárási költségek viseléséről szóló döntést ha arról a hatóság nem külön dönt a Ket. 72. (1) bekezdés dd), de) pontja szerint a határozatoknak, míg az eljárási költség viseléséről szóló döntést a végzéseknek is tartalmazniuk kell (Ket. 72. (2) bekezdés). Gyakori eset, hogy kizárólag az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj összege az eljárási költség. Az idézett jogszabályhelyek értelmében ebben az esetben fel kell azt tüntetni a döntésekben, hogy az eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél viseli. - A kötelezettséget megállapító döntések rendelkező részéből gyakran hiányoznak, illetve esetenként az indokolásban szerepelnek az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményei, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást (Ket. 72. (1) bekezdés df) pont, 72. (2) bekezdés, 138. (1), (3) bekezdése). Az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményei a végrehajtás elrendelése (Ket (2) bekezdése) és foganatosítása (Ket (3) bekezdés,132., 136., 140. és a 141. (2) bekezdése). - A mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott döntések esetén (pl. eljárási bírság kiszabása, fizetési kedvezmény engedélyezése) jellemzően hiányoznak a döntések indokolásából a mérlegelésben, méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontok és tények (Ket. 72. (1) bekezdés ec) pont, 72. (2) bekezdés). Ez a bírói gyakorlat szerint súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, mely a jogorvoslati eljárás során nem orvosolható.

3 3 - A október 1-e után indult ügyekben és a hivatkozott időpont után megismételt eljárásokban a határozatok, illetve az eljárást megszüntető végzések indokolásában fel kell tüntetni az ügyintézési határidő leteltének napját (Ket. 72. (1) bekezdés ee) pont, 72. (2) bekezdés). A kérelemre induló eljárások esetén ez rendszerint megvalósul, de a hivatalból való eljárások során gyakran hiányzik a fenti kötelező tartalmi elem. Az ügyintézési határidő túllépése esetén a határozatok és az eljárást megszüntető végzések rendelkező részében kell feltüntetni - a Ket. 33/A. - ban szabályozott az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetékeknek vagy igazgatási szolgáltatási díjnak az ügyfél részére történő megfizetésre vonatkozó döntést is (Ket. 72. (1) bekezdés dc) pont, 72. (2) bekezdés). - A döntések indokolásának tartalmaznia kell azokat a jogszabály- helyeket, amelyek alapján a hatóság a döntését hozta (Ket. 72. (1) bekezdés ef) pont, 72. (2) bekezdés). A döntések indokolásában gyakran hiányos és pontatlan a jogszabályhelyek megjelölése, előfordul, hogy csak az adott jogszabály elnevezését tüntetik fel, és elmarad az adott szakasz, bekezdés, pont szerepeltetése. - A október 1-én hatályba lépett Ket. novella egyértelműen szabályozza a döntések aláírását. Ennek ellenére még mindig előfordul, hogy a jegyzői döntésekből nem derül ki a kiadmányozó személye. A Ket. 72. (1) bekezdés f) pontja és 72. (2) bekezdése szerint a döntéseknek tartalmazniuk kell a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával. Amennyiben a hatáskör gyakorlója a jegyző, de más személy a kiadmányozó, a következőképpen kell feltüntetni az aláírást: XY jegyző nevében és megbízásából pl. XY hatósági osztályvezető. A bírói gyakorlat szerint súlyos eljárási jogszabálysértés, ha nem derül ki a döntésből, hogy ki gyakorolta a kiadmányozást. - A Ket. 72. (1) bekezdés g) pontja és 72. (2) bekezdése alapján a döntéseken a hatóság bélyegzőlenyomatát kell elhelyezni. Tapasztalataink szerint a bélyegzőhasználat tekintetében sem érvényesül maradéktalanul a Ket. hivatkozott rendelkezése. Amennyiben az adott hatósági ügy intézésére a jegyző rendelkezik hatáskörrel, úgy az előzőekben kifejtettek szerint a jegyzőt kell nevesíteni eljáró hatóságként a döntések bevezető részében és a jegyző, mint hatóság bélyegzőlenyomatát kell használni. Jogszabályellenes az a gyakorlat, ha a jegyzői hatáskörben hozott döntéseken pl. a polgármesteri hivatal, vagy az okmányiroda bélyegzőlenyomata szerepel, tekintettel arra, hogy a hivatkozott szervek nem minősülnek hatóságnak. II. Önkormányzati rendelet helyesbítése Tapasztalataink alapján számos probléma mutatkozik a tekintetben, hogy a jogszabályokat esetünkben a rendeleteket mely és milyen szintű, mikor keletkezett hiba esetén kell módosítani, illetve mikor elégséges a helyesbítés, mit

4 4 jelent egyáltalán a helyesbítés fogalma. Erre vonatkozóan nem találunk jogszabályi rendelkezést, így a kérdés megválaszolására alkotmánybírósági határozatok értelmezésével vállalkozunk. Induljunk ki a következő esetből. A jegyző észleli, hogy a képviselő-testület jogalkotó szándékával ellentétesen, elírás miatt tévesen más szövegezés került a kihirdetett rendeletbe, mint amit a képviselő-testületi ülésen elfogadtak. A jegyző az elírást kézirathibának minősítve a hiba kijavítása céljából a helyesbítés mellett dönt. A jogalkotásról szóló évi XI. törvény (továbbiakban: Jat.) nem ismeri a kihirdetett jogszabály helyesbítésének intézményét. A Jat. szabályai és az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján egyértelmű, hogy jogszabály módosítása azaz érdemi rendelkezés megváltoztatása - csak jogszabállyal történhet. A helyesbítés jelenségének létezését a 12/1990. (V.23.) AB határozat ismerte el. Az Alkotmánybíróság az ügy kapcsán elvi jelleggel arra is rámutat, hogy szinte általános gyakorlattá vált a kodifikációs tévedések kézirathibára hivatkozással történő helyesbítése. E téren az is gyakorta tapasztalható, hogy a helyesbítésre a kihirdetést követően indokolatlanul hosszú idő után kerül sor. Mindez sérti a jogbiztonságot és a jogalkotás szabályait, s ugyanakkor rontja a kodifikációs tevékenység presztizsét. Vizsgáljuk meg mit is jelent a helyesbítés. A 33/2008. (III.20.) AB határozat alapján helyesbítés alatt általános értelemben a közzétett szöveg utólagos kijavítását értjük. Értelemszerűen a rendeletek közzététele esetén is előfordulhatnak olyan hibák, amelyeket orvosolni kell, nem mindegy azonban, hogy milyen módon. Rendkívül sokféle hiba fordulhat elő, például helyesírási hiba, elütés, számozási hiba, szerkesztési hiba, technikai hiba, jogszabály-szerkesztési hiba, kodifikációs hiba. A hiba felmerülhet a jogalkotó oldalán, a rendelet szövegének elkészítése közben, vagy már a nyomtatás folyamán. A megfelelő orvoslási szint meghatározásához különbséget kell tenni a hibák között, azok súlyosságára, a jogszabály tartalmához képest érdemi vagy nem érdemi mivoltukra tekintettel. Az Alkotmánybíróság leszögezi, hogy jogszabály érdemi módosítására a jogilag nem szabályozott helyesbítés módszerével semmiképpen nem kerülhet sor, a helyesbítés nem veheti át a jogalkotási eljárás garanciális keretei között végzett módosítás szerepét. Tehát a helyesbítéshez nem fűződhet joghatás abban az esetben, amikor egyértelműen a jogszabály érdemi részét érinti az ügy, tehát a célzott joghatás egyértelműen a jogszabály módosítása. Ebben az esetben nem a helyesbítés a megfelelő eszköz a javításra, az a szöveg, amelynek keletkezését a helyesbítés célozza, létre sem jön, az nem tekinthető normaszövegnek. Ennek megfelelően a helyesbíteni kívánt jogszabály az eredetileg kihirdetett szöveggel létezik tovább. Megállapítható, hogy kodifikációs tévedés kézirathibának nem minősíthető, annak orvoslása csak a jogszabály módosításával történhet. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogszabályok helyesbítésére kizárólag nyomdahiba esetén kerülhet sor a kihirdetést követő meghatározott rövid határidőn belül. Ugyanakkor a 60/1992. (XI.17.) AB határozatában a következőket szögezi le: az, hogy jogilag nem létező, semmis aktusok alakíthatják a gyakorlatot,

5 5 alkotmányosan tarthatatlan és megengedhetetlen. A helyesbítésekkel történő jogszabály-módosítás szintén arra az eredményre vezet, hogy a Jat. garanciális szabályait figyelmen kívül hagyva, jogalkotásra nem felhatalmazott személyek nem megfelelő formában hozott aktusai általánosan kötelező erőre tesznek szert. A kötelező erejű szabályok megalkotásában így olyan szervek, személyek vesznek részt, amelyek erre nem jogosultak. Mivel a fenti kérdéskörben a jogalkotás rendjére vonatkozó szabályozás nem tartalmaz semmiféle rendelkezést, emiatt folyamatos a jogbizonytalanság a jogrendszerben. Az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I.30.) AB határozatában kifejtette, hogy a jogállamiság alapvető ismérve a jogbiztonság, amely nemcsak az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. Amíg a jogalkotási garanciákat a sehol nem szabályozott helyesbítés visszaélésszerű alkalmazásával ki lehet játszani, addig nem állítható az, hogy a jogalkotás és a jogszabályok módosításának jogintézménye kiszámíthatóan, jogállami körülmények között működik. A helyesbítéssel való jogszabály-helyesbítés gyakorlati lehetősége a garanciális szabályok érvényesülését lerontja és a jogalkotást, a jogszabályok módosítását átláthatatlanná teszi. Az Alkotmánybíróság 33/2008. (III.20.) AB határozatában mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg a hibás jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei kijavítási módszereinek meghatározására, valamint ezek alkalmazási körére, a hibák orvoslási mód alapján történő kategóriákba sorolására vonatkozó törvényi szintű szabályozás hiánya miatt, mivel az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik. Mindezek alapján a helyesbítés módszere nem elfogadott a rendeletek hibáinak orvoslására, azokat csak a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet 100. (2) bekezdésében meghatározott módszerek egyikével lehet módosítani. Az Alkotmánybíróság 60/1992.(XI.17.) AB számú határozata értelmében szakmai álláspontom kötelező jogi erővel nem rendelkező tájékoztatásnak minősül, arra bíróság vagy más hatóság előtt hivatkozni nem lehet. III. Az állattartás helyi szabályozása Az állattartás helyi szabályozási lehetőségeire több kérdés érkezett az elmúlt időben. Ezért a vonatkozó jogszabályokból, valamint alkotmánybírósági döntésekből levezetve készült útmutató a helyi szabályozásra vonatkozóan. Az állattartás, az állattartással kapcsolatos életviszonyok területe magasabb szintű jogszabályok által szinte teljes mértékben szabályozott, s ezen jogszabályok egyike sem ad felhatalmazást önkormányzati rendelet megalkotására. Tekintettel arra, hogy az állattartás szabályozása helyi közügy, az önkormányzat jogalkotói hatásköre közvetlenül az Alkotmány 44/A. -ából fakad.

6 6 Nem tekinthető helyi közügynek - az Alkotmánybíróság 49/2007. (VII. 3.) határozatában foglaltak értelmében - az ebek veszélyessége, az életvédelem biztosítása és ehhez kapcsolódóan a speciális tartási szabályok kialakítása. A jogalkotó az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvényben Ávt. -, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Kormányrendeletben meghatározta, hogy melyek azok az ebek, amelyekre - veszélyességükre tekintettel - speciális tartási szabályok kialakítása szükséges, valamint meghatározta ezeket a speciális tartási szabályokat is. Szabályozásra került továbbá július 1. hatállyal a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések megállapítása a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet Ktá. Korm. rendelet ban foglaltak szerint. A Ktá. Korm. rendeletnek a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezései a következő jelentős kérdésköröket szabályozzák: az állatok táplálásával kapcsolatos szabályokat (14. (1) bekezdés) az állat tartási helyére vonatkozó előírásokat (14. (3)-(11) bekezdés) eb tartására vonatkozó szabályokat (14. (4), (6)-(7) és (12)-(13) bekezdés) az állatok csoportos tartásával kapcsolatos előírásokat (14. (6) és (8) bekezdés) különböző fajhoz tartozó állatok együtt tartásának szabályait (15. (2) bekezdés) az állatokkal való bánásmódra vonatkozó egyéb rendelkezéseket (16. ) belterület közterületén az eb pórázon történő vezetésének illetve a szájkosár használatának szabályait (17. ). Az állattartás önkormányzati rendeleti szabályozására tehát konkrét törvényi felhatalmazás nincs. Néhány magasabb szintű jogszabály egy-egy témakör kapcsán utal az állattartásról szóló önkormányzati rendelet megalkotásának lehetőségére, illetve szükségességére. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 36. (5) bekezdés értelmében az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a közegészségügyi és állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 31. (2) bekezdése kimondja, hogy a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 20. (7) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat a település belterületére a földtani közeg és a felszín alatti víz további terhelésének megszüntetésére a környezetvédelmi törvény 46. -a szerinti környezetvédelmi program keretében belterületi állattartás esetén figyelemmel kíséri a külön jogszabályban meghatározott jó mezőgazdasági gyakorlat szabályainak alkalmazását, és ennek megvalósítását e

7 7 rendelet hatálybalépését követő egy éven belül helyi állattartási rendelet megalkotásával, meglévő rendeletek esetén három éven belüli felülvizsgálatával is segíti. Az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályozás során - figyelemmel a témakörben született AB határozatokra - az alábbiakra kell tekintettel lenni: 1. Visszaható hatály tilalma, átmeneti rendelkezések: A jogalkotásról szóló évi XI. törvény 12. (2) bekezdése szerint a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha azt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a jogszabály rendelkezéseit erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell (29/2001. (VI. 29.) AB határozata). Ennek megfelelően elengedhetetlen, hogy az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendeletek illetve módosításaik átmeneti szabályokat is megállapítsanak a hatályba lépésük előtt megkezdett állattartásra nézve. Az átmeneti rendelkezés rendeletbe építésének célja az, hogy a rendelet hatályba lépését követően az állattartóknak kellő felkészülési időt biztosítson arra, hogy a rendeletben előírtaknak eleget tudjanak tenni (37/2004. (X. 15.), 28/2004. (VII. 7.), 29/2001. (VI. 29.) AB határozatok), engedélyhez nem kötött számú állatot tartsanak, vagy engedély iránti kérelmet terjesszenek elő az előírt egyedszám feletti állattartáshoz. Különösen fontos a megfelelő felkészülési idő biztosítása, ha az önkormányzat megtiltja az állattartást olyan területen, ahol a rendelet hatályba lépését megelőzően ilyen tevékenység engedélyezett volt. 2. Az állattartás generális tiltása: Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő-testület nem tilthatja meg az önkormányzat egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmakat, korlátozást állapítson meg (17/1998. (V. 13.) AB határozat). Az előzőekből következően az önkormányzat szabályozási jogosultsága nem terjed addig, hogy az állattartást teljes közigazgatási területére vonatkozóan általános hatállyal megtiltsa. Nem ütközik azonban jogszabályba az olyan tartalmú szabályozás, amely bizonyos állatok tartását a település egyes részein kizárja. 3. Az állattartás engedélyezése, a hatáskörök elhatárolása: Az önkormányzat rendeletében az egyes hatáskörök címzettjeit pontosan meg kell jelölnie.

8 8 a. Önkormányzati hatósági hatáskör: A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény - Ötv (1) bekezdése szerint a jegyzőnek csak törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg hatáskört. Ebből következően a helyi önkormányzati rendeletben az állattartás szabályaival összefüggésben megállapított önkormányzati hatáskör címzettje kizárólag a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben annak bizottsága, vagy a polgármester lehet. Az önkormányzati hatósági ügyekben folyó eljárásra az Ötv ában foglaltak értelmében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényt kell az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel alkalmazni. Az önkormányzati állattartási engedélyezési jogkör a haszonállatok, valamint a kedvtelésből tartott állatok engedélyezésére terjedhet ki. A haszonállatok tekintetében korlátot jelent az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM. rendelet - Áesz (1) bekezdése, amely kimondja, hogy nagy létszámú állattartó telepet benépesíteni csak az illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás előzetes engedélyével lehet. A nagy létszámú állattartó telep fogalmát illetően az Áesz. 1. számú függelékének 4. pontja ad eligazítást. E szerint nagy létszámú állattartó telep az olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább - harminc ló, vagy - ötven szarvasmarha, vagy - kétszáz juh, kecske vagy - száz sertés, vagy - kettőezer broiler baromfi, vagy - ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy - ötven strucc, vagy - ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé. b. Jegyzői hatáskör: Az Ávt. 20. (2) bekezdés rendelkezése értelmében a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására az állatvédelmi hatóság adhat engedélyt. Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. (1) bekezdés szerint állatvédelmi hatóságként az Ávt. 20. (2) bekezdésben foglaltak tekintetében a tervezett tartás helye szerint illetékes önkormányzat jegyzője jár el. Az Alkotmánybíróság 14/2001. (V. 14.) határozatában leszögezte, hogy az Ávt. veszélyes állatok tartásáról szóló rendelkezései a ragadozó állatokra is kiterjednek, így engedélyező hatóság ez esetben is az illetékes jegyző. A 35/1997. (II. 26.) Kormányrendeletben foglaltak értelmében jegyzői hatáskörbe tartozik a veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartásának engedélyezése is. 4. Az engedélyezés feltételei: Az önkormányzat jogosultsága az állattartás engedélyezési feltételeinek szabályozása.

9 9 a. A szomszédok hozzájárulása: A képviselő-testület a közérdekében az állattartás feltételéül szabhatja a szomszédok meghatározott körének hozzájárulását (49/2007. (VII. 3.), 79/2006. (XII. 20.) AB határozat). A tulajdonhoz (lakáshasználathoz) való jog aránytalan korlátozását eredményezi, ha a rendelet az ebtartáshoz a szomszédok túl széles körétől követel hozzájárulást. Az ebtartó lakása alatti, feletti, illetve az azonos szinten lakók összességének előzetes írásbeli hozzájárulásának megkövetelése a tulajdonhoz (a zavartalan lakáshasználathoz) való jog aránytalan korlátozásához vezet (1/2003. (I. 14.), 23/2000. (VI. 28.) AB határozat). A tulajdonhoz való jog alkotmányos korlátozásához az szükséges, hogy a hozzájárulásra jogosultak körét amennyire lehetséges az állattartással érintettek alkossák, valamint az, hogy a hozzájárulásra jogosultak köre ne legyen túl szélesen meghatározott (79/2006. (XII. 20.), 634/H/2003., 1/2003. (I. 14.), 23/2000. (VI. 28.) AB határozat). Ugyanakkor arra nem köteles a helyi önkormányzat, hogy valamennyi, az állattartással esetlegesen érintetté váló lakótárs hozzájárulását követelje meg az állattartáshoz (634/H/2003. AB határozat). A tulajdonhoz (lakáshasználathoz) való jogot nemcsak a széleskörű előzetes hozzájárulás sértheti, hanem az is, ha az ebtartáshoz minden esetben hozzájárulást követel meg a rendelet. Ha a helyi önkormányzat rendelkezik az ebtartás szabályairól, köteles differenciált szabályozást kialakítani, és ha azt a közérdek nem teszi indokolatlanná legalább egy eb tartását lehetővé kell tenni előzetes hozzájárulás nélkül (634/H/2003. AB határozat). Nem találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság azt sem, amikor a képviselőtestület a többlakásos épületben lakásonként egy-egy kutya, illetve macska, illetőleg családi házas ingatlanon három kutya, illetve öt macska tartását tette lehetővé, tehát ezáltal maximálta a tartható kutyák és macskák számát (772/B/1997. AB határozat). b. Szakhatósági hozzájárulás: Az önkormányzat nem kötheti az állattartás engedélyezését az állami közegészségügyi, vagy állategészségügyi hatóság (ÁNTSZ, hatósági állatorvos) szakhatósági hozzájárulásához, mert ezeknek a szerveknek csak magasabb szintű, központi jogszabály állapíthat meg bármilyen feladatot, vagy hatáskört. 5. Az állatok oltása: a. Oltást igazoló lap: Jogszabályba ütközik az a rendeleti előírás, amely az eboltás tényének igazolását az eb nyakörvére erősített oltást igazoló műanyag lap meglétéhez köti. Az oltás tényének igazolása nem vonható az önkormányzati hatósági ügyek körébe, mivel azt magasabb szintű jogszabály kizárólagos szabályozási körbe vonta (27/2004. (VII. 7.), 77/2006. (XII. 20.) AB határozat). Az eboltási könyvről mint az oltás tényét bizonyító eszközről az Áesz. 1. sz. mellékletének a rendelkezett. Az Áesz. vonatkozó rendelkezéseit a veszettség

10 10 elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 23. (4) bekezdés b) pontja január 1-jével hatályon kívül helyezte. Az FVM rendelet 4. (1) bekezdés b) pontjának szabályozása értelmében az állattartó köteles az oltási könyvet megőrizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából. Vagyis az oltás megtörténtének igazolására január 1-től is - az oltási könyv szolgál, az önkormányzatnak ebben a körben szabályozási jogosultsága továbbra sincs. Az előzőekben hivatkozott két AB határozat tehát hatályon kívül helyezett jogszabályon alapszik. Azon kitételük azonban amely szerint az oltás tényének igazolására kizárólag az oltási könyv alkalmas a témát szabályozó új jogszabály vonatkozásában is alkalmazható megállapítás. b. Az oltás gyakorisága: A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 4. -a pontosan szabályozza, hogy az ebek veszettség elleni védőoltására milyen időközönként kell sort keríteni. A hivatkozott rendelkezés értelmében az állattartó köteles minden három hónaposnál idősebb ebet - a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból zártan tartott állatok kivételével - veszettség ellen saját költségén az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magán-állatorvossal beoltatni az alábbiak szerint: aa) a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, ab) az első oltást követően 6 hónapon belül, ac) ezt követően évenként. Nincs lehetőség arra, hogy az önkormányzati rendelet az előzőekben rögzítettektől eltérő időtartamban határozza meg az eboltási kötelezettséget. 6. Az elhullott állati tetemek kezelése: Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 5. (2) bekezdés szabályozása szerint az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű kedvtelésből tartott állatokat, valamint a 3 hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját földelheti el. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. A kedvtelésből tartott, elhullott állatot a kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében is eltemetheti a tulajdonos. A hivatkozott FVM rendelet 7. (1) bekezdése kimondja, hogy az elhullott baromfi, továbbá a 3 hetesnél fiatalabb malac hullája az állattartó saját telkén évente legfeljebb 50 kg össztömegig ugyancsak elföldelhető, ha az 5. (2) bekezdésben foglalt előzőekben említett feltételek fennállnak.

11 11 7. Az állatok hajtása: Az állatok közúton történő hajtásának szabályozására az önkormányzat nem jogosult (29/2007. (V. 17.) AB határozat). A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet KRESZ a az állatok hajtásával, vezetésével kapcsolatosan az alábbi előírásokat tartalmazza: (1) Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetőleg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illetőleg az útpadkára kell lehúzódni. (2) Az úton állatot olyan személy hajthat, illetőleg vezethet, aki az állatot irányítani képes és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy és vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Az állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegendő. Az állatot hajtónak, illetőleg vezetőnek - ha a lakott területen kívüli út úttestjén vagy leállósávján tartózkodik - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. (3) Vasúti átjárón állatokat csak kisebb - legfeljebb 10 állatból álló - csoportokban szabad áthajtani. (4) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, illetőleg állatcsoport bal oldalán előre fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni. A KRESZ 62. (5) bekezdése szerint Tilos a) főútvonalon állatot hajtani, illetőleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre; b) állati erővel vont jármű bal oldalához és más járműhöz állatot, valamint állati erővel vont jármű után kettőnél több állatot kötni; c) állatot az úton őrizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon. Az állatoknak a közúton történő hajtására irányadó szabályokat a KRESZ határozza meg. A KRESZ nem ad külön felhatalmazást a települési önkormányzatnak arra, hogy az állatok közúton történő hajtását szabályozza. A KRESZ csak a főútvonalon tiltja az állatok hajtását, ott is kivételt tesz, ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre. Nem főútvonalon tehát a KRESZ alapján megengedett az állatok hajtása a 62. -ban meghatározott előzőekben ismertetett feltételekkel. 8. Méhtartás: A jogszabályokban rögzített követelmények teljesítése esetén erre alkalmas területen a méhek szabadon (engedély nélkül) tarthatók. A méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet MÉM rendelet a értelmében a méhészkedést a vonatkozó külön (állat-egészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Erre tekintettel az önkormányzat szabályozási jogosultsága nem terjed ki arra, hogy a méhtartást engedélyhez kösse.

12 12 A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 2. -ában foglaltak szerint a méhtartás bejelentéshez kötött tevékenység, azt minden év február végéig, az újonnan megkezdett méhészkedést pedig a tevékenység megkezdésétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. A MÉM rendelet 1. második mondata a méhészet létesítése és fenntartása tekintetében kizárólag a háztömbök területére vonatkozó tiltást tartalmaz (háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad). A MÉM rendelet 2. -a a belterületen történő méhészkedést kifejezetten lehetővé teszi az alábbiak szerint: (1) A többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad. (2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. Az előzőekből következően nincs lehetőség arra, hogy az önkormányzat a méhek belterületi tartását megtiltsa (6/1995. (II. 22.) AB határozat). 9. Szabálysértési tényállás: A szabálysértési tényállás generális módon történő megfogalmazása jogszabályba ütközik. A rendeletben foglaltak megsértése, megszegése kitétel nem tekinthető konkrét jogellenes magatartás meghatározásnak. Az ilyen szabályozási mód, miután a norma címzettjei számára nem egyértelmű, sérti a jogbiztonság követelményét (77/2006. (XII. 20.) AB határozat). Az önkormányzati rendelet csak olyan cselekményt minősíthet szabálysértéssé, amelyet törvény vagy kormányrendelet nem minősített azzá. Az állattartási témakör esetén több olyan magatartás is létezik, amelyet az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet - Szkr.- szabálysértéssé minősít. a. A veszélyeztetés kutyával szabálysértési tényállás szerint: 3. (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetőleg kóborolni hagyja, b) természeti vagy védett természeti területen, illetőleg vadászterületen - a vadászkutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - szállítja, d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre - vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - beenged, illetőleg bevisz, e) aki harapós kutyáját nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát,

13 13 harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartással másnak nyolc napon belül gyógyuló sérülését okozza, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. b. Az Szkr. köztisztasági szabálysértést tartalmazó 7. (1) bekezdése értelmében: 7. (1) Aki a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetőleg közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi, b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. c. Az Szkr. állatbetegségek elleni védekezés elmulasztásáról rendelkező 113. (1) bekezdése leszögezi: 113. (1) Aki az állatbetegségek megelőzésére vagy elfojtására, így különösen az állatbetegségek bejelentésére, az állatok oltására, gyógyítására, elkülönítésére, az állati tetemek megsemmisítésére, valamint a fertőtlenítésre vonatkozó jogszabályt vagy az azon alapuló állat-egészségügyi rendelkezést megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. d. Az Szkr a szerint az állattenyésztéssel kapcsolatos szabályokat szegi meg az, aki a) az utód tartós megjelölésére vonatkozó szabályokat megszegi, b) tenyésztőkénti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt vagy származási igazolást állít ki, c) az állattenyésztésről szóló törvényben előírt, a tenyésztőszervezetkénti elismeréssel, a mesterséges termékenyítő, embrióátültető, baromfi- és halkeltető állomás, valamint méhanyanevelő telep üzemeltetésével kapcsolatos feltételek megváltozásának bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, d) engedély nélkül vagy nem az előírásoknak megfelelően üzemeltet mesterséges termékenyítő, embrióátültető állomást vagy keltetőt, illetve méhanyanevelő telepet, e) a szaporítóanyag forgalmazása, értékesítése, kiszállítása során annak eredetére, származására, kezelésére, értékesítésére, felhasználására vonatkozó nyilvántartásokat nem vagy nem megfelelően vezeti, f) tenyészállatot, állati eredetű szaporítóanyagot az ország területére szakmai hozzájárulás nélkül behoz, g) az apaállat szaporítóanyag-előállításra való felhasználására, valamint a mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi, h) az állattenyésztésről szóló törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat, illetve az ellenőrzést egyéb módon akadályozza, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. e. Méhészeti szabálysértést követ el az Szkr a szerint 116. Aki a méhek tartásával, bejelentésével, vándoroltatásával és kötelező méhegészségügyi vizsgálatával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelességét megszegi,tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

14 Az állattartásra vonatkozó szabályok megszegésének szankcionálása: Nem tekinthető jogszerűnek az állattartás megtiltása tekintetében generális szabályt alkotni és ezt az általános jellegű hatáskört a polgármesterre ruházni (27/2004. (VII. 7.), 53/2003. (XI. 13.) AB határozat). A következmények tekintetében mindenképpen el kell különíteni, hogy egy adott előírás megsértésekor államigazgatási (jegyzői), vagy önkormányzati hatáskör esetén képviselő-testületi, önkormányzati bizottsági, vagy polgármesteri szankcionálás kezdeményezhető-e. Önkormányzati hatósági jogkör esetén az engedélyezésre feljogosított (képviselő-testület, bizottság, polgármester) jogosult arra is, hogy az önkormányzati rendeletbe ütköző állattartást szankcionálja (az állattartás korlátozását, tiltását, illetve megszüntetését rendelje el). Az Ávt. az állat kíméletére figyelemmel szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban. Ezek a rendelkezések főként az állatok megfelelő életfeltételeinek biztosítására tartalmaznak előírásokat. Az Ávt. 4. -a az állat tartásának általános szabályait illetően az alábbi előírásokat tartalmazza: 4. (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. 5. (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét. (3) A szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe véve - biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. (4) Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani. (5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat. Az Ávt. felhatalmazása alapján a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet a jegyző számára biztosít hatósági jogköröket. Így a jegyző, ezen kormányrendelet 2. -a alapján az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti, 4. (1) bekezdése szerint az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében, illetve a 7. (1) bekezdése alapján az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet emellett lehetővé teszi a jegyző számára, hogy az állattartás Ávt.-ben meghatározott szabályainak megsértése esetén bírságot alkalmazzon.

15 15 Tehát minden olyan esetben, amikor az állat tartásával kapcsolatban állatvédelmi szempontok merülnek fel a jegyző jogosult eljárni. Felhívom a figyelmet arra, hogy a 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján történő jegyzői eljárásra kizárólag az Ávt. rendelkezéseinek megsértése esetén kerülhet sor. Ha az állat zajos vagy egyéb okból zavarja mások, különösen a környék lakóinak nyugalmát az a birtoklásban zavarás fogalma alá tartozik, amely esetben - egy éven belül - ugyancsak a jegyző eljárására kerülhet sor a Ptk a alapján. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa a 3072/2007. számú ügy kapcsán született jelentésében megállapította, hogy az ebtartással kapcsolatos panaszok jelentős része hagyományos birtokvédelmi ügy (zavarja a szomszédot, vagy tulajdonostársat az ebek által keltett zaj, az ebek által okozott szennyeződés stb.), így a jegyzőnek birtokvédelmi eljárást kell lefolytatnia. Minden olyan eset azonban, amikor a zavarástól számított egy éven belül ilyen panaszokkal fordulnak a jegyzőhöz, aki ennek ellenére nem nyújt a Ptk a szerint birtokvédelmet, alkalmas lehet arra, hogy a jogállamiság elvével, valamint a kérelem előterjesztéséhez való joggal összefüggő visszásságot okozzon. IV. A Pénzügyminisztérium szakmai tájékoztatója kereskedelmi igazgatással kapcsolatos ügyekben az illetékfizetési kötelezettségről Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) melléklete VII. címének 2.) pontja szerint üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért a változtatások számára tekintet nélkül 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a működési engedélyben feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének, telephelyének más megye illetékességi területéhez történő csatolása miatt kerül sor. Az Itv. 33. (2) bekezdése 26. pontja szerint azonban tárgyánál fogva illetékmentes eljárás a közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése. A kereskedelemről szóló évi CLXIV. törvény 3. (1) és (3) bekezdései rögzítik, hogy az, aki a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, illetve, hogy külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható.

16 16 A fenti törvényhely alapján tehát megkülönböztethetjük a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet, valamint működési engedéllyel rendelkező üzletben végzett kereskedelmi tevékenységet, mely tevékenységek végzésének feltételeiről a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (R.) rendelkezik. I. A R. 6. (1) bekezdése értelmében a kereskedő a Kertv. 3. (1) bekezdése szerinti bejelentésének az 1. melléklet A) pontjában meghatározott adatokat kell tartalmaznia. A bejelentésről a jegyző a 2. melléklet A) pontjában meghatározott adattartalommal nyilvántartást vezet. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. E (5) bekezdése alapján a kereskedő az 1. melléklet A) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változását az azt megelőző öt munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. A fenti jogszabályhely alapján elmondható, hogy a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység vonatkozásában a R. 6. (5) bekezdése szerinti változásnak a nyilvántartásba történő átvezetése illetékmentességet élvez, tekintettel az Itv. 33. (2) bekezdésének 26. pontjára. II. A R. a kizárólag üzletben forgalmazható termékekre, valamint az ilyen termékeket forgalmazó üzletek működési engedélyezésére vonatkozó szabályai között rögzíti, hogy a jegyző a működési engedély megadásával egyidejűleg az üzletet a 2. melléklet B) pontja szerint vezetett nyilvántartásba veszi és a 4. melléklet szerinti igazolást ad ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. A R. 10. (1) bekezdés szerint a kereskedő a működési engedély megadását követően az 1. melléklet B) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző öt munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. Ugyanezen (2) bekezdése értelmében a jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi. Amennyiben tehát a működési engedély iránti kérelem adataiban bekövetkezett változást a kereskedő bejelenti a jegyzőnek a R. szerint a változást a jegyző a nyilvántartásba bejegyzi. Ha ez az eljárás nem igényli a működési engedélyről szóló igazolás módosítását, az Itv. 33. (2) bekezdésének 26. pontja irányadó. A R. 10. (3) bekezdése alapján azonban ha a működési engedélyről szóló igazolás tartalmát is érintő adatokban történik változás, a jegyző a nyilvántartásba történt bejegyzést követően a korábban kiadott működési engedély igazolásának bevonásával egyidejűleg a módosított adatoknak megfelelő működési engedélyről szóló igazolást ad ki. A Rendelet értelmében, ha az adatváltozás miatt a jegyző a kiadott működési engedélyről szóló igazolást bevonva, a módosított adatoknak megfelelő működési engedélyről szóló igazolást ad ki, az eljárás illetéke 3000 forint, tekintettel az Itv. melléklete VII. címének 2.) pontjára.

17 17 Ezek alapján tehát, ha október 1-je után engedélyezték az üzlet működését és időközben a működési engedély iránti kérelem adataiban következik be változás, - attól függően, hogy a változás érinti-e a működési engedélyről szóló igazolás tartalmát a jegyző által lefolytatott eljárás (a változás nyilvántatásba történő bejegyzése, illetve ha a változás a működési engedélyről szóló igazolás tartalmát érinti a módosított adatoknak megfelelő működési engedélyről szóló igazolás kiadása) vonatkozásában vagy az Itv. 33. (2) bekezdésének 26. pontja szerinti mentességet, vagy az Itv. melléklete VII. címének 2.) pontja szerinti illetékmértéket kell alkalmazni. III. Amennyiben október 1-jét követően engedélyezték az üzlet működését és a kereskedő a nyitva tartási idő vonatkozásában jelenti be a változást, - figyelemmel arra, hogy ez az adat nem képezi a működési engedélyről szóló igazolás tartalmát a jegyző a változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi, így ez esetben is fennállnak az Itv. 33. (2) bekezdésének 26. pontjában írt feltételek az illetékmentességhez. Székesfehérvár, június 29. Tisztelettel: Dr. Gelencsér József hivatalvezető

Tekintettel arra, hogy az állattartás szabályozása helyi közügy, az önkormányzat jogalkotói hatásköre közvetlenül az Alkotmány 44/A. -ából fakad.

Tekintettel arra, hogy az állattartás szabályozása helyi közügy, az önkormányzat jogalkotói hatásköre közvetlenül az Alkotmány 44/A. -ából fakad. 2010. június 29. 60-13/2010. 3. Az állattartás helyi szabályozása Az állattartás helyi szabályozási lehetőségeire több kérdés érkezett az elmúlt időben. Ezért a vonatkozó jogszabályokból, valamint alkotmánybírósági

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról

Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 32/2006. (XI. 30.) számú rendelete az állatok tartásáról Kihirdetve: 2006. november 30. Józan Judit jegyző Módosítva: Hatályos: 19/2009. (V.28.)

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 18-i ülésére ELŐTERJESZTÉS CÍME, TÉMÁJA: Javaslat Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére

Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete. az ebtartás szabályairól

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete. az ebtartás szabályairól Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete az ebtartás szabályairól Hidegség Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Tata Város Polgármesterétől 2890 Tata, Kossuth tér 1. Tel.: (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgármester@tata.hu

Tata Város Polgármesterétől 2890 Tata, Kossuth tér 1. Tel.: (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgármester@tata.hu Tata Város Polgármesterétől 2890 Tata, Kossuth tér 1. Tel.: (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgármester@tata.hu Szám: I/1- /2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Tata Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének

Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonendréd község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2000. (IX.l4,.) önkormányzati rendeletet Az állattartásról. 1 Módosította a 12/2012. (V.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. május 30.

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E.

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E. Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1..

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1.. 6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL A rendelet hatálya 1.. Ez a rendelet Város1 Nagyközség közigazgatási területén tartott ebek tulajdonosaira, továbbá az ebek felügyeletével megbízott más

Részletesebben

Küngös Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.28.) önkormányzati rendelete Az eb-és macska tartás szabályairól

Küngös Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.28.) önkormányzati rendelete Az eb-és macska tartás szabályairól Küngös Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2011. (VII.28.) önkormányzati rendelete Az eb-és macska tartás szabályairól Küngös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Nagyfüged Önkormányzat képviselő-testületének 8/2007(V. 10.) számú rendelete. az állattartásról

Nagyfüged Önkormányzat képviselő-testületének 8/2007(V. 10.) számú rendelete. az állattartásról Nagyfüged Önkormányzat képviselő-testületének 8/2007(V. 10.) számú rendelete az állattartásról a módosításokkal egységes szerkezetben A Nagyfüged Önkormányzat Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Epöl Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelete az állattartás szabályozásáról

Epöl Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelete az állattartás szabályozásáról Epöl Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2012.(IX.28.) önkormányzati rendelete az állattartás szabályozásáról Epöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete AZ ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ MELLÉKÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉNÉL BETARTANDÓ VÉDŐTÁVOLSÁGOKRÓL ÉS AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOALTOS EGYÉB

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása

ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása 1. Napirend az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet módosítása Tisztelt képviselő-testület!

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 20-ai rendes ülésére.

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 20-ai rendes ülésére. Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány Kossuth L. u. 18. titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040., Fax: 24/521-056. www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzat

Részletesebben

Tápióság Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete

Tápióság Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete Tápióság Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete az egyes tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról, valamint a szabálysértési tényállást tartalmazó

Részletesebben

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról [a tervezet a Képviselő-testület 2012. március 27. napján tartandó ülésén kerül megtárgyalásra] Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2012. (...) önkormányzati rendelete egyes tiltott,

Részletesebben

Nagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének. A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete

Nagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének. A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete Nagybakónak Község Önkormányzati Képviselő-testületének A 5/1999.(III.01.) rendeletével módosított 4/1991.(V.24.) önkormányzati rendelete egységes szerkezetben Az állattartásról 1. A rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 4/2002. ( II. 28. ) számú R e n d e l e t e. az állatok tartásáról

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 4/2002. ( II. 28. ) számú R e n d e l e t e. az állatok tartásáról Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2002. ( II. 28. ) számú R e n d e l e t e az állatok tartásáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2004.(VIII. 30.) számú rendelettel

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. a 8/2000.(IV.1.) és a 10/2004.(V.14.) rendelettel módosított. az állattartás szabályozásáról szóló

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. a 8/2000.(IV.1.) és a 10/2004.(V.14.) rendelettel módosított. az állattartás szabályozásáról szóló Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a 8/2000.(IV.1.) és a 10/2004.(V.14.) rendelettel módosított az állattartás szabályozásáról szóló 13/1999.(XII.15.) rendelete egységes szerkezetben Eplény

Részletesebben

Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2009.(IX.16.) rendelete. a helyi állattartásról

Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2009.(IX.16.) rendelete. a helyi állattartásról Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2009.(IX.16.) rendelete a helyi állattartásról Nagyhalász Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.

Részletesebben

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról 12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének az 1990. évi LXV. Tv. 16. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az állatok

Részletesebben

SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2004. (VII.27.) SZÁMÚ R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL

SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2004. (VII.27.) SZÁMÚ R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL SZÓLÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2004. (VII.27.) SZÁMÚ R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL Szólád Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az Alkotmány 44/A. (2) bekezdése és a

Részletesebben

az állatok tartásáról

az állatok tartásáról M A GY A R KE S Z I KÖ Z S É G K É P V IS E L Ő - T E S T Ü L E T É N E K 4/2000. (II.15.) számú rendelete az állatok tartásáról Magyarkeszi Önkormányzati Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. torvény

Részletesebben

LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a. behajtási engedélyek szabályozásáról

LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a. behajtási engedélyek szabályozásáról LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a behajtási engedélyek szabályozásáról Lébény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések

1. A rendelet hatálya. 2. Értelmező rendelkezések Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015.(V.26.) sz. rendelete a vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL Ezen rendelet 2000. március 29. napján kihirdetésre került. Kövegy, 2000. március 29. Dr Bagi Mária jegyző 1 Kövegy

Részletesebben

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete. az állattartásról. Általános rendelkezések

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete. az állattartásról. Általános rendelkezések JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete az állattartásról Juta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t

J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t J e g y z ő k ö n y v i k i v o n a t Készült Sopron-Balf Településrészi Önkormányzat 2008. november 19-ei rendes ülésének jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont Előterjesztés az állatok tartásáról szóló 31/2000.

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2013. (II.04.) önkormányzati rendelete. Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről

Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2013. (II.04.) önkormányzati rendelete. Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről Nagykálló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II.04.) önkormányzati rendelete Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testülete a kereskedelemről

Részletesebben

16/2000. (XI.20.) számú rendelete. Általános rendelkezések

16/2000. (XI.20.) számú rendelete. Általános rendelkezések Csévharaszt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2007.(IX.14) számú és a 10/2010. (XI.19) számú rendelettel módosított 16/2000. (XI.20.) számú rendelete az állatok tartásáról Csévharaszt Község

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzatának 13/2012(XI. 01) önkormányzati rendelete

Mágocs Város Önkormányzatának 13/2012(XI. 01) önkormányzati rendelete Mágocs Város Önkormányzatának 13/2012(XI. 01) önkormányzati rendelete az egyes tiltott, közösségellenes magatartásról.. Mágocs Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Ócsa Város Önkormányzatának 26/2010. (XII.24.) számú rendelete 1 A járművek közlekedésének önkormányzati tulajdonú utakon történő súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának és felhasználásának

Részletesebben

- 2 - Sárospatak, 2012. november 21. Készítette: Törökné Hornyák Rita vezetı-tanácsos. Jegyzıi feladatokat ellátó. Dankóné Gál Terézia

- 2 - Sárospatak, 2012. november 21. Készítette: Törökné Hornyák Rita vezetı-tanácsos. Jegyzıi feladatokat ellátó. Dankóné Gál Terézia SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - az állatok

Részletesebben

Rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre

Rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre Rendelet-tervezet társadalmi egyeztetésre Törvényi előírás miatt önkormányzati rendelet nem korlátozhatja a haszonállatok tartását, ezért a képviselő-testület hatályos rendeletét felülvizsgálta és új rendeletet

Részletesebben

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A.. (2) bekezdése és a

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Kemence Község Önkormányzatának. 4/2010.( II.16.) rendelet. az állattartás helyi szabályairól

Kemence Község Önkormányzatának. 4/2010.( II.16.) rendelet. az állattartás helyi szabályairól Kemence Község Önkormányzatának 4/2010.( II.16.) rendelet az állattartás helyi szabályairól Kemence Község Önkormányzatának 4/2010.( II.16.) rendelet az állattartás helyi szabályairól Kemence Község Önkormányzata

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2007. (X.31.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL 1

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2007. (X.31.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL 1 BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2007. (X.31.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E AZ ÁLLATTARTÁSRÓL 1 Balatonföldvár Város Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

/2014.X.1.- A rendelet hatálya

/2014.X.1.- A rendelet hatálya Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő - testületének 20/2009. (VI. 29.) rendelete az üzletek éjszakai nyitvatartásának rendjéről Módosítások: a) 30/2009. (X. 26.) ör. b) 19/2011.

Részletesebben

7. 3 Hatályon kívül helyezve.

7. 3 Hatályon kívül helyezve. Kesztölc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (XII.15.) önkormányzati rendelete a járművek közlekedésének helyi közutakon történő súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának és

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 15/2003. (IV.07.) számú rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 15/2003. (IV.07.) számú rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/2003. (IV.07.) számú rendelete a közterületek elnevezéséről és a művészeti alkotások közterületen történő elhelyezésének szabályairól (Egységes szerkezetben a

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E L İ T E R J E S Z T É S - a Képviselı-testületnek - az állatok

Részletesebben

Paks Város Önkormányzata képviselő - testülete /2015. ( ) önkormányzati rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól (tervezet)

Paks Város Önkormányzata képviselő - testülete /2015. ( ) önkormányzati rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól (tervezet) Paks Város Önkormányzata képviselő - testülete /2015. ( ) önkormányzati rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól (tervezet) Paks Város Önkormányzata képviselő - testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. /2012. ( ) önkormányzati rendelete. az állattartásról. 1. A rendelet hatálya

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. /2012. ( ) önkormányzati rendelete. az állattartásról. 1. A rendelet hatálya Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének /2012. ( ) önkormányzati rendelete az állattartásról Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.

Részletesebben

Módosítások: a) 24/2005. (IX. 19.) ör. b) 22/2011. (V. 2.) ör. c) 16/2012. (V. 31.) ör. d) 26/2012. (IX. 27.) ör. /2012. X. 1- I.

Módosítások: a) 24/2005. (IX. 19.) ör. b) 22/2011. (V. 2.) ör. c) 16/2012. (V. 31.) ör. d) 26/2012. (IX. 27.) ör. /2012. X. 1- I. 2004-10d 10/2004 (II. 16.) Budapest Főváros Terézváros önkormányzati rendelete a helyi állattartás rendjéről Módosítások: a) 24/2005. (IX. 19.) ör. b) 22/2011. (V. 2.) ör. c) 16/2012. (V. 31.) ör. d) 26/2012.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Borsodszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Borsodszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Borsodszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére Tárgy: Egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról szóló rendelet-tervezet Előadó: Németh

Részletesebben

Vezeti a névjegyzéket az ingatlanközvetítést végző természetes személyekről, intézkedik az esetleges törlésről.

Vezeti a névjegyzéket az ingatlanközvetítést végző természetes személyekről, intézkedik az esetleges törlésről. A FŐOSZTÁLYOK FELADATKÖREI 7.) A Hatósági Főosztály főbb feladatai: a.)általános igazgatási feladatok: Leltározza a hagyatékot. Vezeti a névjegyzéket az ingatlanközvetítést végző természetes személyekről,

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Zákány Község Önkormányzata Képviselőtestületének 20/2004/XII.1./ önkormányzati rendelete Az 5/2007(IV.17.), a 7/2008(IV.29.) a 12/2010.(XII.31.) és az 1/2011.(I.12.) rendeletekkel módosított, a temetőkről

Részletesebben

Önkormányzati Rendeletek Tára

Önkormányzati Rendeletek Tára Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 28/2013.(XI.29.)

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

Kamond Község Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2004./IX.15./ rendelete. az állatok tartásáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Kamond Község Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2004./IX.15./ rendelete. az állatok tartásáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Kamond Község Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2004./IX.15./ rendelete az állatok tartásáról Kamond Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.

Részletesebben

TÁRGY: Egyes jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésével kapcsolatos önkormányzati rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről

TÁRGY: Egyes jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésével kapcsolatos önkormányzati rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről ELŐTERJESZTÉS EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2012. DECEMBER 12-EI RENDES NYÍLT ÜLÉSÉRE SORSZÁM:. MELLÉKLETEK: 0 TÁRGY: Egyes jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésével kapcsolatos

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

(2) A korlátozott forgalmú közutakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A korlátozott forgalmú közutakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Szalkszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015.(VIII.27.) önkormányzati rendelete Szalkszentmárton község közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozásáról Szalkszentmárton

Részletesebben

Nagyfüged Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2007 (V. 10.) számú rendelete. az ebtartásról

Nagyfüged Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2007 (V. 10.) számú rendelete. az ebtartásról Nagyfüged Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2007 (V. 10.) számú rendelete az ebtartásról A Nagyfüged Önkormányzat Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV.

Részletesebben

Heresznye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 1/2001./II.2./ számú rendelete. a temetőkről és a temetkezésről

Heresznye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 1/2001./II.2./ számú rendelete. a temetőkről és a temetkezésről Heresznye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 1/2001./II.2./ számú rendelete a temetőkről és a temetkezésről Heresznye Község Önkormányzata a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999.évi XLIII. törvény

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 2012. október 31-ai ülésére 4. NAPIREND

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 2012. október 31-ai ülésére 4. NAPIREND E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 2012. október 31-ai ülésére 4. NAPIREND Tárgy: Az állatok tartásáról szóló új önkormányzati rendelet megalkotása Előterjesztő:

Részletesebben

A hulladékkezelési közszolgáltatásról

A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló község Önkormányzatának 6/2002. (XII. 04.) számú rendelete A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2007. (II. 19.) RENDELETE az állattartás helyi szabályairól

Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2007. (II. 19.) RENDELETE az állattartás helyi szabályairól Fürged Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2007. (II. 19.) RENDELETE az állattartás helyi szabályairól egységes szerkezetben az azt módosító 7/2008. (IV. 17.) rendelettel Fürged Község Önkormányzat

Részletesebben

/2012. (.) 14/2009. (V.15.)

/2012. (.) 14/2009. (V.15.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2012. (.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról szóló 14/2009. (V.15.) önkormányzati rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Részletesebben

Lábatlan Város Önkormányzati Képviselő-testületének 18/2007. (VI.27.) sz. rendelete az állattartásról

Lábatlan Város Önkormányzati Képviselő-testületének 18/2007. (VI.27.) sz. rendelete az állattartásról Lábatlan Város Önkormányzati Képviselő-testületének 18/2007. (VI.27.) sz. rendelete az állattartásról Lábatlan Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított

Részletesebben

Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének. 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete

Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének. 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete a települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás igénybevételéről Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

8/2001. (II.21.) Ök. rendelet. az állatok tartásáról

8/2001. (II.21.) Ök. rendelet. az állatok tartásáról 1. oldal 8/2001. (II.21.) Ök. rendelet az állatok tartásáról (egységes szerkezetben: 19/2001. (VII.1.), 17/2002. (X.5.), 23/2004. (VII.20.), 33/2005. (XI.22.), 16/2006. (VI.27.), 18/2007. (VII.24.) rendeletekkel)

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK* 20/2001. (VIII. 06.)** Ök. r e n d e l e t e 1. az állattartás szabályairól.

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK* 20/2001. (VIII. 06.)** Ök. r e n d e l e t e 1. az állattartás szabályairól. VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK* 20/2001. (VIII. 06.)** Ök. r e n d e l e t e 1 az állattartás szabályairól. (Egységes szerkezetben!) Vásárosnamény Város Önkormányzatának (a továbbiakban:

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú, behajtási tilalommal érintett közterületekre gépjárművel történő behajtás engedélyezésének

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének 22/2008. (VII.01.) számú R E N D E L E T E

Zsámbék Város Képviselő-testületének 22/2008. (VII.01.) számú R E N D E L E T E Zsámbék Város Képviselő-testületének 22/2008. (VII.01.) számú R E N D E L E T E Zsámbék Város közigazgatási területén működő üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről Zsámbék Város Képviselő-testülete

Részletesebben

A ZAJVÉDELEMRŐL. A rendelet célja és hatálya

A ZAJVÉDELEMRŐL. A rendelet célja és hatálya FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2009. (X.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A ZAJVÉDELEMRŐL Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a városban

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról

ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére. A közútkezelői hatáskörök átruházásáról ELŐTERJESZTÉS Alsózsolca Város képviselő-testületének 2013. október 31-én tartandó ülésére A közútkezelői hatáskörök átruházásáról A 2012. évi XCIII. Törvény megszüntette a jegyző közútkezelői hatáskörét

Részletesebben

I. fejezet A rendelet hatálya és általános szabályok

I. fejezet A rendelet hatálya és általános szabályok Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2005.(X.31.) számú rendelete a helyi önkormányzat címer, zászló és pecsét használatának rendjéről. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Működési engedély. A kérelemhez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban /az eredeti bemutatása mellett / csatolni kell:

Működési engedély. A kérelemhez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban /az eredeti bemutatása mellett / csatolni kell: Működési engedély Eljáró hatóság: Tiszaföldvár Város Önkormányzatának Jegyzője Ügyintézés helye: Igazgatási Osztály földszint 7-8 számú iroda Ügyintéző: Gál Judit Elérhetősége: 56/470-017; 9/1-es mellék

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E. az Újpesti Közterület-felügyeletről

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E. az Újpesti Közterület-felügyeletről Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E az Újpesti Közterület-felügyeletről (T E R V E Z E T) Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben /

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról. / egységes szerkezetben / Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 32/2012. (X.5.) Önkormányzati rendelete az állatok tartásáról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2012.10.01.-től Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 30/2005. (X. 29.) számú r e n d e l e t e. az állattartás helyi szabályozásáról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 30/2005. (X. 29.) számú r e n d e l e t e. az állattartás helyi szabályozásáról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2005. (X. 29.) számú r e n d e l e t e az állattartás helyi szabályozásáról Hajdúsámson Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Karakószörcsök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2004./VII.30./ rendelete. az állatok tartásáról.

Karakószörcsök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2004./VII.30./ rendelete. az állatok tartásáról. Karakószörcsök Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2004./VII.30./ rendelete az állatok tartásáról. Karakószörcsök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 164/2013. ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat a közterületen történő

Részletesebben

A 164/2008.(XII.20.) FVM rendelettel a veszettség elleni védekezés részletes szabályai részben megváltoztatk.

A 164/2008.(XII.20.) FVM rendelettel a veszettség elleni védekezés részletes szabályai részben megváltoztatk. MAGYAR ÁLLATORVOSI KAMARA HUNGARIAN VETERINARY CHAMBER TOLNA MEGYEI SZERVEZETE H-7100 Szekszárd, Tormay Béla u.18. Tel.: (36-74 )410-751, Fax: (36-74) 410-751, e-mail: tolnakamara@freemail.hu elnök/president:

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2011. (V.2.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről /Egységes szerkezetben a 44/2011. (IX.27.)

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK a 12/2015.(V.13.) rendelettel módosított 26/2012.(IX.12.) önkormányzati rendelete az állattartásról (Egységes szerkezetben) Kunhegyes Város Önkormányzati

Részletesebben

TERVEZET Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testülete.../2015. (...) rendelete. a település belterületi úthálózatának környezetkímélő rendjéről

TERVEZET Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testülete.../2015. (...) rendelete. a település belterületi úthálózatának környezetkímélő rendjéről TERVEZET Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testülete../2015. (...) rendelete a település belterületi úthálózatának környezetkímélő rendjéről Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete. 2/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete. 2/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 2/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Részletesebben

Bükkösd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X. 11.) önkormányzati rendelete a járművek közlekedésének helyi közutakon történő

Bükkösd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X. 11.) önkormányzati rendelete a járművek közlekedésének helyi közutakon történő Bükkösd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X. 11.) önkormányzati rendelete a járművek közlekedésének helyi közutakon történő súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának és

Részletesebben

Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete 7/2004(V.5) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól. Általános rendelkezések

Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete 7/2004(V.5) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól. Általános rendelkezések Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete 7/2004(V.5) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv.

Részletesebben

I. fejezet a város címerének és zászlójának használatáról. Gödöllő Város címere 1.

I. fejezet a város címerének és zászlójának használatáról. Gödöllő Város címere 1. Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011 (IV.21.) önkormányzati rendelete és az ezt módosító 16/2012.(V.10.) sz., 31/2012.(XII.17.) valamint a 15/2013.(IV.22.) önkormányzati rendeletekkel

Részletesebben

2. (1) Az Ör. 2. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a következő f) ponttal egészül ki:

2. (1) Az Ör. 2. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, a következő f) ponttal egészül ki: Gecse Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(III..) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 3/2011.(I.28.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

A közterületek használatáról

A közterületek használatáról Gyöngyöshalász községi Önkormányzata Képviselőtestületének 12/2008. (V.22.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 17/2008.(VI.26.), 19/2013.(XII.10) önkormányzati rendeletei egységes szerkezetben

Részletesebben

(2) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi rendszámmal rendelkező járműre és azok üzembentartójára.

(2) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi rendszámmal rendelkező járműre és azok üzembentartójára. Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2013. (XI.4.) önkormányzati rendelete Erzsébetváros közterületein a járművel várakozás rendjéről, a várakozási hozzájárulásokról

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések

I. fejezet. Általános rendelkezések Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 24/2010.(VI. 30.) sz. rendelete az állattartás helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 31/2010.(IX.15.) és a.../2012. (IV....) önkormányzati

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések

I. fejezet. Általános rendelkezések Zsombó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011.(IX.28.), 12/2012.(V.31.) Ör., 16/2012.(IX.28.) rendeletével módosított 16/2007. (XI.30.) Ör. számú rendelete az állattartás helyi szabályairól

Részletesebben