ANTENNA IRÁNYKARAKTERISZTIKA méréshez
|
|
- Ida Szilágyiné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MÉRÉSI SEGÉDLET ANTENNA IRÁNYKARAKTERISZTIKA méréshez (ANT) V1 épület, C szárny Antenna Labor BUDAPESTI MŰSZAKI és GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék H-1111 Budapest, Egry József u. 18. V1 épület II. emelet tel.: (+36 1) , fax : (+36 1) Készítette : Szommer Viktor Marozsák Tamás dr.lénárt Ferenc 1998
2 Tartalomjegyzék 1. Az antennák feladatai Az antenna iránykarakterisztikái Szabadtéri és üzemi iránykarakterisztika A teljesítmény és amplitúdó iránykarakterisztika A komplex vektor iránykarakterisztika és komponensei Az iránykarakterisztika ábrázolása, fontosabb jellemzői Irányhatás, nyereség Az iránykarakterisztika mérése A mérés körülményei A mérési összeállítás Biztonsági szabályok a mérés során Mérési feladatok Kötelezően elvégzendő feladatok Szorgalmi feladatok Ellenőrző kérdések Melléklet... 14
3 1. Az antennák feladatai Az antenna alapvető feladata, hogy transzformátorként működjön egy hullámvezető és a szabad tér (általánosabb esetben: ismert jellemzőkkel leírható, de pontosan körül nem határolható terjedési közeg) között. A rádiórendszerekben betöltött két fő funkció szerint adó- és vevőantennáról beszélhetünk. A két feladatot egyszerre tölti be a szóró antenna, mely az elektromágneses tér eloszlását a felhasználó számára kedvezően módosítja. (Pl. síkreflektor árnyékban lévő területek rádió- és TV műsorral történő besugárzására; sarokreflektor lokátorok hitelesítéséhez, stb.) Adás és vétel során a tér különböző irányaiba az antenna rendszerint eltérő intenzitással sugároz, illetve eltérő érzékenységet mutat. Ez hasonló egy sáváteresztő szűrő frekvenciafüggő viselkedéséhez. Ezért az antennát egy térbeli szűrőnek is tekinthetjük. Egy antenna maximális hatásfokkal csak egyetlen polarizáció kisugárzására, vagy vételére alkalmas. Az ettől eltérő polarizációs szög függvényében a hatásfok csökken, ortogonális polarizáció esetén teljes elnyomás érvényesül. Az antenna polarizációja szintén irányfüggő lehet.a polarizációs elnyomás is tekinthető egyfajta szűrésnek. Az antenna szűrő tulajdonságai jó szelektivitást biztosíthatnak zsúfolt elektromágneses környezetben. Az antenna, mint transzformátor impedancia-viszonyaival, reflexiós tulajdonságaival jellemezhető. Ha az irányfüggő viselkedést akarjuk leírni, ezt az irányhatás és az iránykarakterisztikák segítségével tehetjük meg.. Az antenna iránykarakterisztikái A reciprocitási tétel értelmében egy antenna adás- és vételi iránykarakterisztikája megegyezik, ezért elég az egyikkel foglalkozni. Az antenna leírása szemléletesebb, ha adóantennaként kezeljük. Iránykarakterisztika mérés során viszont a mérés körülményei jobban kézben tarthatók, ha vevőantenna iránykarakterisztikáját vizsgáljuk..1. SZABADTÉRI ÉS ÜZEMI IRÁNYKARAKTERISZTIKA Az esetek túlnyomó többségében a távoltéri iránykarakterisztikára van szükségünk. Előfordulhat, hogy a közeltéri karakterisztikára is kíváncsiak vagyunk, ennek kiszámítása, vagy megmérése azonban sokkal bonyolultabb és körülményesebb. Az antennára jellemző távoltéri iránykarakterisztika felvételekor az adóantennát akadálymentes szabad térben egy képzeletbeli gömb középpontjába helyezzük. A gömbfelületen vizsgálva a térerősség amplitúdójának, fázisának és irányának változását a szabadtéri iránykarakterisztikát kapjuk. A gömb sugara elegendően nagy legyen ahhoz, hogy gömbfelület éppen vizsgált részén a középpontból kifelé terjedő gömbhullámot már az előírtnál kisebb fázishibával síkhullámnak tekinthessük. 3
4 Ha egy telepített antennát az üzemi környezetében vizsgálunk, az üzemi iránykarakterisztikához jutunk. Ennek megmérése általában nagyon nehézkes és drága. Manapság inkább számitással határozzák meg valamilyen numerikus módszer segítségével... A TELJESÍTMÉNY ÉS AMPLITÚDÓ IRÁNYKARAKTERISZTIKA Ha egy antenna a távolterében E( r,, ) elektromos térerősséget állít elő, akkor a teljesítménysűrűség a (.1.) összefüggéssel adható meg. E( r,, ) S( r,, ) 40 (.1.) Ha ezt egy r sugarú gömbfelületen vizsgáljuk és bevezetjük az S max E ( r) max ( r,, ) 40 (..) maximális teljesítménysűrűséget, a normalizált teljesítmény iránykarakterisztikát a következők szerint kapjuk: S( r,, ) P (, ) (.3) S ( r) max Ebből az amplitúdó iránykarakterisztika (.4.)-nek megfelelően származtatható. F(, ) P(, ) (.4.).3. A KOMPLEX VEKTOR IRÁNYKARAKTERISZTIKA ÉS KOMPONENSEI A távoltér egy meghatározott pontjában előállított térerősség amplitúdóját kifejezhetjük az adott távolságra érvényes térerősségmaximum és az amplitúdó iránykarakterisztika szorzatával. A térerősség fázisának és irányának jellemzésére vezessük be a p(, ) polarizációs iránykarakterisztikát. p(, ) pn (, ) en px (, ) ex (.5.) ahol en és ex a névleges, illetve keresztpolarizációs egységvektorok. Az így kapott komplex vektor iránykarakterisztikával a térerősség az alábbi alakban adható meg. E( r,, ) E max ( r,, ) F(, ) p(, ) (.6.) A komplex vektor iránykarakterisztika nehezen kezelhető, ezért a polarizációs komponensek szerint két összetevőre bontjuk. Így mind a névleges, mind a keresztpolarizációs irányú térerősség-összetevőre egy komplex - az amplitúdó és a fázisváltozást leíró - iránykarakterisztikát kapunk. Például a névleges irányú komponensre ez a következő: En (, ) F F j n (, ) n (, ) e n(, ) (.7.) E n max 4
5 ahol F n (, ) a névleges polarizációjú komponens amplitúdó iránykarakterisztikája, n (, ) a névleges polarizációjú komponens fázis iránykarakterisztikája. Továbbá F(, ) pn (, ) Fn (, ) (.8.) F(, ) pn (, ) max Hasonlóan adható meg a keresztpolarizációs iránykarakterisztika is. Általában azonban elegendő a keresztpolarizációs csillapítás db-ben történő megadása a következők szerint. pn (, ) ap (, ) 0 log (.9.) p (, ) x.4. AZ IRÁNYKARAKTERISZTIKA ÁBRÁZOLÁSA, FONTOSABB JELLEMZŐI Az antenna által előállított távoltéri térerősség térbeli változásának megjelenítésekor a komponens iránykarakterisztikák amplitúdó és/vagy fázisösszetevőjét ábrázoljuk..1. ábra Mivel pontszerűnek tekinthető forrásból kiinduló gömbhullámokról van szó, nagyon szemléletes képet nyújt a gömbi koordinátarendszerben ábrázolt iránykarakterisztika. Ezzel 5
6 egy olyan zárt felületet hozunk létre, melynek bármely pontjához húzott sugár hossza megadja, hogy milyen az ábrázolt amplitúdó (vagy fázis) relatív értéke ugyanebben a térbeli irányban,ha egy gömbfelületen körbejárjuk a sugárforrást. (lásd.1. ábra) Rendszerint a z tengelyhez rögzítjük a fő sugárzási irányt. Lineáris polarizáció esetén az E és H vektor a 90 o -nak megfelelő síkban a 0 o, illetve 90 o irányba esik. Kicsit áttekinthetőbb a kép, ha az ábrázolás a.. ábrához hasonlóan hengerkoordinátákban történik... ábra Itt a szög ugyanúgy értelmezendő, mint gömbkoordinátákban. A 180 fokig terjedő tartományát az 0 r r max tartományra képezzük le. A magasság az ábrázolt mennyiség relatív értékét adja. Általában elegendő, ha az iránykarakterisztikának csak a -rendszerint a z tengelyen átmenő - síkmetszeteit ábrázoljuk. Ez vagy poláris, vagy derékszögű koordináta-rendszerben történik (.3. és.4. ábra). Így iránydiagramokhoz jutunk. Lineáris polarizáció esetén legtöbbször az E- és H-síkú iránydiagramot használjuk. 6
7 E-s ík E-s ík H -s ík.3. ábra Az amplitúdó iránykarakterisztikán és iránydiagramon megkülönböztetünk fő- és melléknyalábot. Ezeket nullahelyek választják el egymástól. A főnyalábot határoló nullairányok távolsága a főnyaláb kúpszöge. A főnyaláb 3 db-es relatív értékeinek távolsága a 3 db-es irányélességi szög. A melléknyalábok helyi maximumának relatív értéke a melléknyalábszintet, a legnagyobb melléknyaláb szintje melléknyaláb elnyomást adja. E-s ík H -s ík
8 .4. ábra 3. Irányhatás, nyereség Az antenna irányhatását definíció szerint a D Smax S0 összefüggés adja, ahol S P 4 r, P s a kisugárzott teljesítmény. 0 s (3.1.) Az irányhatás annak mérőszáma, hogy a vizsgált antenna a főirányában hányszoros teljesítménysűrűséget állít elő az ugyanakkora teljesítményt kisugárzó izotróp antennához képest. Tágabb értelemben bármelyik irányban megadhatjuk az irányhatást (3..)-nek megfelelően. D(, ) D P(, ) (3..) A kisugárzott teljesítményt a teljesítmény, vagy az amplitúdó iránykarakterisztikával felírva a 4 da D d P(, ) d r (3.3.a.) D 4 4 F 4 (, ) d (3.3.b.) összefüggésekkel meghatározható az irányhatás értéke. A számítás egyszerű esetben analitikusan, általában azonban numerikus integrálással végezhető el. Az antennanyereség definíciójában a betáplált teljesítményt vesszük alapul. G S P max be, ahol S0 (3.4.) S 4 r 0 Az antenna veszteségeire jellemző hatásfokot az irányhatás és nyereség segítségével adhatjuk meg. G D ( 1 ) (3.5.) 4. Az iránykarakterisztika mérése A gyakorlatban a komponens iránykarakterisztikák amplitúdó- és fázis-összetevőjét vizsgáljuk. Mindehhez megfelelő környezet, valamint alkalmas műszerek és segédeszközök szükségesek 4.1. A MÉRÉS KÖRÜLMÉNYEI 8
9 A távoltéri iránykarakterisztika méréséhez szükséges akadálymentes szabad teret nehezen találunk, azt általában ki kell alakítani. Kültéri mérés során ez a mérőhely körültekintő kiválasztását, a zavaró objektumok eltávolítását, a mérőantennák föld feletti magasságának alkalmas beállítását jelenti. Beltéri mérések esetén reflexiómentesítő anyagokat használunk. Ezek feladata, hogy csökkentsék a mérőtérben lévő objektumokról reflektálódó elektromágneses sugárzás intenzitását. Különösen fontos a reflexiómentesítés, ha a mérőteret árnyékoljuk is a kintről bejutó és a bentről kijutó zavarjelek szintjének csökkentése érdekében. Reflexiómentesítésre többféle bevonatot,eszközt használnak. Közös jellemzőjük, hogy nagyon drágák. Működésük azon alapul, hogy belépő felületükön közegjellemzőik kevéssé térnek el a szabadtéritől, belsejükben viszont jelentősen csillapodik az áthaladó elektromágneses hullám.ennek hatására a belépő felületről reflektálódó teljesítmény szintje alacsony lesz, miközben az elfedett zavaró objektum hatása is jelentősen csökken. Mivel a csillapítás szempontjából a bevonat hullámhosszban mért vastagsága döntő, ezen anyagok hatása a hullámhossz növekedtével általában csökken. Megfelelő működésükre egy alsó frekvenciahatár adható. Más okok miatt az üzemi frekvenciahatár felülről is korlátozott. E r E=E+E d r E d 4.1. ábra A zavaró reflexiókat természetesen nem tudjuk zérusra, csak egy alkalmas szint alá csökkenteni. A mérőtér azon részét, ahol ez teljesül csendes zónának nevezik. Ez két módon jellemezhető. A mérendő antennát - melyet vevőként használunk - két hullám gerjeszti. Az egyik a direkt úton terjedő - ideális esetben csak ez lenne jelen - a másik a reflexiós utakon terjedők eredője (4.1. ábra). Ezek hatására létrejön az antenna helyén egy E d és egy E r jelzésű térerősség. Mérés (számítás) segítségével meghatározható E d és E r értéke, vagy az arányuk. A másik megközelítéshez képzeljük el, hogy az antenna körüli térrészben mozogva a két térerősség egymáshoz képesti fázisa változik. Eredőjük - aminek hatására a mérőantenna gerjesztődik - ingadozni fog. Az ingadozás mértéke szintén jellemzi a kialakult elektromágneses tér homogenitását. Ha a mérőantennát a hullámhosszhoz képest kis lépésekkel haladva több pozícióban elhelyezzük és körbeforgatjuk, egy iránydiagram sereget kapunk. Ezeket egymásra másolva a 4.-höz hasonló ábra adódik. 9
10 4.. ábra Az ingadozás mértéke leolvasható. Emellett felírhatjuk az ingadozás és a két térerősségkomponens kapcsolatát is. a E 10 E b 0 log d 0 r (4.1.a.) E d a E 10 E c 0 log d 0 r E b c a ahol 10 d (4.1.b.) (4.1.c.) Vagy az ingadozást, vagy a térerősségkomponensek arányát vizsgálva eldönthető, hogy a zavaró reflexiók szintje a kívánatos alatt marad-e. A távoltér biztosításának másik fontos feltétele a megfelelő mérési távolság beállítása. Ezzel elérjük, hogy az adóantennából kiinduló gömbhullámok a mérőantennánál már elegendően kis fázishibával gömbhullámoknak tekinthetők. 16-nál kisebb fázishibát megengedve ezt a feltételt az ismert D R min (4..) összefüggéssel szoktuk megfogalmazni, ahol D az antenna terjedési irányra merőleges mérete, pedig a szabadtéri hullámhossz. 4.. A MÉRÉSI ÖSSZEÁLLÍTÁS Az iránykarakterisztika méréshez elegendően nagy kimenőteljesítményt adó jelforrásra, alkalmas iránykarakterisztikával rendelkező adóantennára, valamint vevőberendezésre van szükség. Emellett pozicionálni, mozgatni kell a mérendő antennát. 10
11 Az adó kimenőszintje és a vevőérzékenység meghatározza, hogy milyen dinamikatartománnyal rendelkező iránykarakterisztikát tudunk megmérni. Ezért iránykarakterisztikák felvételéhez nagy érzékenységű mérővevőt szoktak használni. Mérőhelyünkön ilyen eszközt nem tudunk biztosítani. A vevőoldali mérőeszköz szerepét egy skalár hálózatanalizátor tölti be. Mivel HP-IB-n keresztül számítógéppel vezérelhető és egy rendszerillesztő buszon keresztül kapcsolatban van a jelforrásként használt sweep oszcillátorral, a mérés automatizálható. (4.3. ábra) Antenna forgató Vevõ Adó Számítógép Analizátor Sweeper Számítógép: 386-DX40/8M/kooprocesszor Analizátor: HP 8757C Sweeper: HP 8350B Forgató: RFT ábra Az antennaforgató csak függőleges tengely körüli körbeforgatást végez. Kiegészítettük egy segédeszközzel, mely lehetővé teszi az antenna kézi elfordítását a vízszintes tengely körül. Ugyanilyen eszköz tartja az adóantennát is. Így arra is lehetőség nyílik, hogy kellő számú - különböző szögekhez tartozó - iránydiagramot megmérve előállítsuk az antenna térbeli komponens amplitúdó iránykarakterisztikáját. A forgató a vezérlő számítógép printer kimenetén keresztül indítható és rögzített idő alatt végez egy körülfordulást. A számítógéppel vezérelt sweepelt mérés még azt a lehetőséget is biztosítja, hogy egyetlen frekvencia helyett egy kijelölt frekvenciatartomány meghatározott pontjaiban kapjuk meg az iránykarakterisztikát. Ehhez azt feltételezzük, hogy a sweepelés egy periódusa alatt a forgató keveset fordul el - olyan, mintha erre az időre leállna. A teljes körülfordulás után az azonos frekvenciához tartozó értékeket összeválogatva előállítható a rögzített frekvenciákhoz tartozó iránydiagram. A vezérlést és a kiértékelést a mérőhelyen rendelkezésre álló számítógépprogram végzi.a program Windows alatt, az Antenna ikonnal indítható. Menürendszere áttekinthető, a Windows programoknál megszokott kezelést tesz lehetővé. A programot Marozsák Tamás és Szommer Viktor diplomatervező hallgatók készítették. 11
12 5. Biztonsági szabályok a mérés során Kisugárzott rádiófrekvenciás teljesítménnyel dolgozva mindig gondolni kell arra, hogy fennállhat az egészségkárosodás veszélye. Ez közvetett, vagy közvetlen úton valósulhat meg. Az ehhez kapcsolódó fogalmakat, a tér intenzitására vonatkozó határértékeket az MSZ számú szabvány tartalmazza, mely megtalálható a mellékletben. A mérés során nem dolgozunk káros intenzitású rádióhullámokkal, enek ellenére - mint minden hasonló esetben - itt is figyelni kell a következőkre: - a mérés megkezdése előtt becsüljük meg, hogy milyen intenzitású elektromágneses tér jelenléte várható - ha szükséges, tegyünk óvintézkedéseket, használjunk védőfelszerelést, - csak akkor sugározzunk ki jelet, amikor mérünk - használjuk a jelforrás RF ki/be kapcsolóját, - minél kevesebbet tartózkodjunk az elektromágneses térben, - ne tartózkodjunk a sugárforrás közelében, semmiképpen ne nézzünk bele működés közben. 1
13 6. Mérési feladatok 6.1 KÖTELEZŐEN ELVÉGZENDŐ FELADATOK 1., Határozza meg a teljesítménysűrűséget egy 15dBm teljesítménnyel táplált 0 db nyereségű antennától 1, és 3 m távolságban a főirányban. Az adatokat hasonlítsa össze a szabvány előírásaival.., 15 lépésközzel felvett iránydiagramokból állítsa elő egy X-sávú tölcsérantenna azonos polarizációs amplitúdó iránykarakterisztikáját. 3., Vizsgálja meg az antenna E- és H-síkú iránydiagramjának jellegzetességeit. 4., Határozza meg az antenna irányhatását. 5., Vegyen fel egy keresztpolarizációs iránydiagramot és vesse össze az ugyanazon síkú névleges polarizációssal. 6. SZORGALMI FELADATOK 6., Mérje meg a tölcsérantenna nyereségét kétantennás módszerrel, a szabadtéri csillapításra megismert összefüggést felhasználva. Határozza meg egy frekvencián az antenna hatásfokát. 4 R db db ( asz 10 log Ga Gv, ahol a sz a szabadtéri csillapítás db-ben, R az összeköttetés távolsága, a szabadtéri hullámhossz, G az adóantenna nyeresége db-ben, db a db G a a vevőantenna nyeresége db-ben.) 7. Ellenőrző kérdések 1., Melyek az antenna fontosabb funkciói?., Mit nevezünk izotróp antennának? 3., Mi a nyereség definiciója? 4., Mi az irányhatás definíciója? 5., Adja meg az antenna hatásfokot! 6., Hogyan definiáljuk a normalizált teljesítmény iránykarakterisztikát? 7., Hogyan definiáljuk a normalizált amplitúdó iránykarakterisztikát? 8., Mi az iránydiagram? 9., Mi a 3 db-es irányélességi szög? 10., Mit ír le a melléknyaláb elnyomás és az előre-hátra viszony? 11., Mi a csendes zóna? 1., Hogyan határozzuk meg a minimálisan szükséges mérési távolságot? 13
14 Melléklet Részletek A nagyfrekvenciás elektromágneses tér megengedett határértékei című szabványból. Az ebben megadott határértékek értelmezéséhez először néhány fogalmat kell tisztázni. Közvetlen ártalom: a nagyfrekvenciás elektromágneses energiának az emberi szervezetben történő elnyelése hatására bekövetkező egészségkárosodás. Közvetett ártalom: a nagyfrekvenciás elektromágneses tér által indukált feszültségnek az emberi szervezetre való hatására bekövetkező egészségkárosodás. Veszélytelen térerősség/teljesítménysűrűség: az a legnagyobb, nagyfrekvenciás elektromos térerősség/teljesítménysűrűség, amelyben a közvetlen és a közvetett ártalom veszélye nélkül korlátlan ideig lehet tartózkodni. Biztonsági térerősség/teljesítménysűrűség: az a legnagyobb, nagyfrekvenciás elektromos térerősség/teljesítménysűrűség, amelyben a közvetlen és a közvetett ártalom veszélye nélkül korlátlan ideig lehet tartózkodni. Munkahelyi térerősség/teljesítménysűrűség: az a legnagyobb, nagyfrekvenciás elektromos térerősség/teljesítménysűrűség, amelyben a folyamatos munkavégzés egészségileg alkalmas személy számára nem okoz közvetlen ártalmat. Korlátozott időtartamú munkahelyi térerősség/teljesítménysűrűség: az a legnagyobb, nagyfrekvenciás elektromos térerősség/teljesítménysűrűség, amelyben a korlátozott (napi 8 óránál rövidebb) időtartamú munkavégzés egészségileg alkalmas személy számára nem okoz közvetlen ártalmat. Veszélyes térerősség/teljesítménysűrűség: az a legkisebb, nagyfrekvenciás elektromos térerősség/teljesítménysűrűség, amelyben a tartózkodás közvetlen ártalmat okozhat. Veszélytelen övezet: a sugárzó körül elhelyezkedő azon övezet, amelyben a nagyfrekvenciás elektromos térerősség/teljesítménysűrűség nem nagyobb a veszélytelen térerősségnél/teljesítménysűrűségnél. Biztonsági övezet: a sugárzó körül elhelyezkedő azon övezet, amelyben a nagyfrekvenciás elektromos térerősség/teljesítménysűrűség nem nagyobb a biztonsági térerősségnél/teljesítménysűrűségnél, de meghaladja a veszélytelen térerősség/teljesítménysűrűség határértékét. Munkaövezet: a sugárzó körül elhelyezkedő azon övezet, amelyben a nagyfrekvenciás elektromos térerősség/teljesítménysűrűség nem nagyobb, mint a munkahelyi térerősség/teljesítménysűrűség, de meghaladja a biztonsági térerősség/teljesítménysűrűség határértékét. 14
15 Korlátozott időtartamú munkaövezet: a sugárzó körül elhelyezkedő azon övezet, amelyben a nagyfrekvenciás elektromos térerősség/teljesítménysűrűség meghaladja a munkahelyi térerősség/teljesítménysűrűség értékét, de nem éri el a veszélyes térerősség/teljesítménysűrűség határértékét. Veszélyes övezet: a sugárzó körül elhelyezkedő azon övezet, amelyben a nagyfrekvenciás elektromos térerősség/teljesítménysűrűség eléri, illetve meghaladja a veszélyes térerősség/teljesítménysűrűség határértékét. A szabvány a 300 MHz feletti frekvenciatartományban (ide esnek a mérés során használt frekvenciák is) az egyes övezetekre a 3.1. táblázat szerinti határértékeket írja elő. Teljesítménysűrűség mw/cm Övezet Álló sugárzó Forgó, vagy pásztázó sugárzó Veszélytelen - - Biztonsági 0,01 0,1 Munka- 0,1 1,0 Korlátozott időtartamú munka- 0, 08 * óra 8 óra * Veszélyes * Egy naptári nap alatt az övezetben tartózkodás összidőtartama táblázat A szabványt ugyan én visszavonták, de EÜ. miniszteri rendelet rögzíti kötelezően betartandó jelleggel az álló sugárzóhoz kapcsolódó biztonsági határértéket. 15
ANTENNA NYERESÉG ÉS IRÁNYKARAKTERISZTIKA
ZÉCHENYI ITVÁN EGYETEM GÉÉZMÉRNÖKI, INFORMAKIAI É VILLAMOMÉRNÖKI KAR TÁVKÖZLÉI TANZÉK Elméleti összefoglaló Labor gyakorlat (NGB_TA9_) 6. laboratóriumi gyakorlathoz ANTENNA NYEREÉG É IRÁNYKARAKTERIZTIKA
RészletesebbenAkusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
RészletesebbenAdatátviteli rendszerek Vezetékes kommunikációs interfészek. Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet
datátviteli rendszerek Vezetékes kommunikációs interfészek Dr. habil Wührl Tibor Óbudai Egyetem, KVK Híradástechnika Intézet Konzol portok URT alapú USB Konzol portok Konzol port Konzol port Primer PCM
RészletesebbenCÉLKOORDINÁTOROK alkalmazástechnikája CÉLKOORDINÁTOROK FELÉPÍTÉSI ELVE
Géczi József Dr. Szabó László CÉLKOORDINÁTOROK alkalmazástechnikája A rádiótechnikai célkoordinátorok (RCK) feladata azon szögkoordináták mérése, amelyek a távolságvektor koordinátor hossztengelyéhez viszonyított
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenIGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI
FREKVENCIAGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI URH FM RÁDIÓADÓ Budapest 2008 március I. A frekvenciaterv követelményei és kötelező tartalma 1. Tervezési feladat A
Részletesebben13. Előadás. A Grid Source panelen a Polarization fül alatt megadhatjuk a. Rendre az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
13. Előadás Polarizáció és anizotrópia A Grid Source panelen a Polarization fül alatt megadhatjuk a sugár polarizációs állapotát Rendre az alábbi lehetőségek közül választhatunk: Polarizálatlan Lineáris
RészletesebbenA rádiócsatorna 1. Mozgó rádióösszeköttetés térerőssége Az E V térerősséget ábrázoljuk a d szakasztávolság függvényében.
A rádiócsatorna. Mozgó rádióösszeköttetés térerőssége Az E V térerősséget ábrázoljuk a d szakasztávolság függvényében..5. ábra Kétutas rádióösszeköttetés térerôssége A rádiósszakasznak az állandóhelyû
RészletesebbenDigitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.
Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?
RészletesebbenHONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TECHNOLÓGIAI HIVATAL LÉGVÉDELMI FEJLESZTÉSI PROGRAMIRODA
HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TECHNOLÓGIAI HIVATAL LÉGVÉDELMI FEJLESZTÉSI PROGRAMIRODA KIVONAT ELEKTROMÁGNESES EXPOZÍCIÓ VÁRHATÓ TERHELÉSE AZ ORSZÁG TERÜLETÉRE TELEPÍTENDO 3D RADAROK KÖRNYEZETÉBEN (TELEPÍTÉS
RészletesebbenHármas integrál Szabó Krisztina menedzser hallgató. A hármas és háromszoros integrál
Hármas integrál Szabó Krisztina menedzser hallgató A hármas és háromszoros integrál Definició A fizikai meggondolások előzményeként jutunk el a hármas integrál következő értelmezéséhez. Legyen értelmezve
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenKutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése
Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája
RészletesebbenElektromágneses hullámok
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses
RészletesebbenMűszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ
Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ 20/7. sz. mérés HAMEG HM-5005 típusú spektrumanalizátor vizsgálata
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenMérési jegyzőkönyv Digitális TV Bartha András, Bacsu Attila
Mérési jegyzőkönyv Digitális TV 2016.11.14. Bartha András, Bacsu Attila Mérési eszközök és használt programok: AMIKO STHD8820 beltéri egység (DVB-S és DVB-T tunerrel), Philips TV készülék, GSP 827 spektrumanalizátor)
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
Részletesebben2. gyakorlat: Rádiós összeköttetések
. Rádiós összeköttetések. gyakorlat: Rádiós összeköttetések Tárgyalásunk alapvető feltételezése, hogy kellően nagy távolságból nézve a pontszerű vagy vonalszerű forrásból eredő elektromágneses hullámok
RészletesebbenGyakorlat anyag. Veszely. February 13, Figure 1: Koaxiális kábel
Gyakorlat anyag Veszely February 13, 2012 1 Koaxiális kábel d b a Figure 1: Koaxiális kábel A 1 ábrán látható koaxiális kábel adatai: a = 7,2 mm, b = 4a = 8,28 mm, d = 0,6 mm, ε r = 3,5; 10 4 tanδ = 80,
RészletesebbenMatematika 11 Koordináta geometria. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27.
Matematika 11 Koordináta geometria Juhász László matematika és fizika szakos középiskolai tanár > o < 2015. szeptember 27. copyright: c Juhász László Ennek a könyvnek a használatát szerzői jog védi. A
RészletesebbenX. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenSegédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 212. október 16. Frissítve: 215. január
RészletesebbenDigitális mérőműszerek
KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel
RészletesebbenSTATISZTIKAI PROBLÉMÁK A
STATISZTIKAI PROBLÉMÁK A HULLÁMTÉR REPRODUKCIÓ TERÜLETÉN 2012. május 3., Budapest Firtha Gergely PhD hallgató, Akusztikai Laboratórium BME Híradástechnikai Tanszék firtha@hit.bme.hu Tartalom A hangtér
RészletesebbenA diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása
A diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása Diplomaterv céljai: 1 Sclieren résoptikai módszer numerikus szimulációk validálására való felhasználhatóságának vizsgálata 2 Lamináris előkevert
RészletesebbenANTENNAMÉRÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE
Leírás ANTENNAMÉRÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE R12A - ANTENNAMÉRÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSE ANTENNÁK HARDVERELEMEK VIZSGÁLATA R1 - A TÉRBELI RÁDIÓFREKVENCIÁS AZONOSÍTÁS LEHETŐSÉGEINEK KUTATÁSA BUDAPEST, 2013 Tartalomjegyzék
RészletesebbenKeresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
RészletesebbenHTEMÉDIA KLUB - a DRK (Digitális Rádió Kör), Kábeltelevízió és Vételtechnika szakosztály, Digitális Mozgóvilág Klub A DVB-T ELLÁTOTTSÁG HELYZETE
MÉRÉSÜGYI FŐOSZTÁLY HTEMÉDIA KLUB - a DRK (Digitális Rádió Kör), Kábeltelevízió és Vételtechnika szakosztály, Digitális Mozgóvilág Klub A DVB-T ELLÁTOTTSÁG HELYZETE TOMKA PÉTER NMHH mérésügyi főosztály-vezetö
RészletesebbenBeltéri rádióhálózat antennáinak optimalizálása
HÁLÓZATOK Beltéri rádióhálózat antennáinak optimalizálása GULÁCSI ZSOLT zsolt.gulacsi@gmail.com Kulcsszavak: biquad, beltéri antennák, WLAN, nec-2, beltéri mérések Napjaink vezeték nélküli kommunikációjában
RészletesebbenTápegység tervezése. A felkészüléshez szükséges irodalom Alkalmazandó műszerek
Tápegység tervezése Bevezetés Az elektromos berendezések működéséhez szükséges energiát biztosító források paraméterei gyakran különböznek a berendezés részegységeinek követelményeitől. A megfelelő paraméterű
RészletesebbenÖsszefoglaló jegyzőkönyv
Mérésügyi Főosztály Összefoglaló jegyzőkönyv Lakókörnyezet elektromágneses expozíciójáról A vizsgálat elvégzése a lakossági elektromágneses kitettséget mérő program keretében történt. A mérőprogramról,
RészletesebbenOptika gyakorlat 6. Interferencia. I = u 2 = u 1 + u I 2 cos( Φ)
Optika gyakorlat 6. Interferencia Interferencia Az interferencia az a jelenség, amikor kett vagy több hullám fázishelyes szuperpozíciója révén a térben állóhullám kép alakul ki. Ez elektromágneses hullámok
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenKinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek
Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből
RészletesebbenAz igénybevételi ábrák témakörhöz az alábbi előjelszabályokat használjuk valamennyi feladat esetén.
Alkalmazott előjelszabályok Az igénybevételi ábrák témakörhöz az alábbi előjelszabályokat használjuk valamennyi feladat esetén. A kényszererők számításánál a következő a szabály: Az erők iránya a pozitív
RészletesebbenLengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.
ME, Anaĺızis Tanszék 2010. április 7. , alapfogalmak 2.1. Definíció A H 1, H 2,..., H n R (ahol n 2 egész szám) nemüres valós számhalmazok H 1 H 2... H n Descartes-szorzatán a következő halmazt értjük:
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)
RészletesebbenGyakorlat 34A-25. kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? I o = U o R = 156 V = 1, 56 A (3.1) ezekkel a pillanatnyi értékek:
3. Gyakorlat 34-5 Egy Ω ellenállású elektromos fűtőtestre 56 V amplitúdójú váltakozó feszültséget kapcsolunk. Mekkora a fűtőtest teljesítménye? Jelölések: R = Ω, U o = 56 V fűtőtestben folyó áram amplitudója
RészletesebbenRegresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program
Regresszió számítás GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program DigiKom Kft. 2006-2010 Tartalomjegyzék: Egyenes x változik Egyenes y változik Egyenes y és x változik Kör Sík z változik Sík y, x és z
Részletesebben= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
RészletesebbenA mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
Részletesebben3.1. ábra ábra
3. Gyakorlat 28C-41 A 28-15 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető 3.1. ábra. 28-15 ábra réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség
Részletesebben1. fejezet. Gyakorlat C-41
1. fejezet Gyakorlat 3 1.1. 28C-41 A 1.1 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség bármely,
RészletesebbenA tér lineáris leképezései síkra
A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása
RészletesebbenElektromágneses hullámok - Interferencia
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (d) Elektromágneses hullámok - Interferencia Utolsó módosítás: 2012 október 18. 1 Interferencia (1) Mi történik két elektromágneses hullám találkozásakor? Az elektromágneses
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek
Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)
Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba
RészletesebbenOFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája
OFDM-jelek előállítása, tulajdonságai és méréstechnikája Mérési útmutató Kidolgozta: Szombathy Csaba tudományos segédmunkatárs Budapest, 2016. A mérés célja, eszközei A jelen laborgyakorlat célja sokvivős
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenBME Mobil Innovációs Központ
rádiós lefedettség elméleti jellemzői és gyakorlati megvalósulása, elméleti alapok rofesszionális Mobiltávközlési Nap 010 Dr. ap László egyetemi tanár, az MT rendes tagja BME Mobil 010.04.15. 1 rádiókommunikáció
RészletesebbenWLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey
WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey 1. Mérés célja Az ISM és U-NII sávok közkedvelt használata, az egyre dizájnosabb és olcsóbb Wi- Wi képes eszközök megjelenése, dinamikus elterjedésnek indította
RészletesebbenMérések a Hatóság gyakorlatában Műszerek és gyakorlati alkalmazásuk
Mérések a Hatóság gyakorlatában Műszerek és gyakorlati alkalmazásuk EQUICOM Plenáris előadás Vári Péter - főigazgató-helyettes 2017.04.01. Tipikus problémás esetek Bejelentés alapján végzett vizsgálatok
RészletesebbenSzinkronizmusból való kiesés elleni védelmi funkció
Budapest, 2011. december Szinkronizmusból való kiesés elleni védelmi funkció Szinkronizmusból való kiesés elleni védelmi funkciót főleg szinkron generátorokhoz alkalmaznak. Ha a generátor kiesik a szinkronizmusból,
RészletesebbenDr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN
Dr. Gyurcsek István Példafeladatok Helygörbék Bode-diagramok 1 2016.11.11.. Helygörbe szerkesztése VIZSGÁLAT: Mi a következménye annak, ha az áramkör valamelyik jellemző paramétere változik? Helygörbe
RészletesebbenEllenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz
Ellenőrző kérdések a Jelanalízis és Jelfeldolgozás témakörökhöz 1. Hogyan lehet osztályozni a jeleket időfüggvényük időtartama szerint? 2. Mi a periodikus jelek definiciója? (szöveg, képlet, 3. Milyen
Részletesebben6. gyakorlat. Gelle Kitti. Csendes Tibor Somogyi Viktor. London András. jegyzetei alapján
Közelítő és szimbolikus számítások 6. gyakorlat Sajátérték, Gersgorin körök Készítette: Gelle Kitti Csendes Tibor Somogyi Viktor Vinkó Tamás London András Deák Gábor jegyzetei alapján . Mátrixok sajátértékei
RészletesebbenModern Fizika Labor. 17. Folyadékkristályok
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 11. A mérés száma és címe: 17. Folyadékkristályok Értékelés: A beadás dátuma: 2011. okt. 23. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenBenapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-2-0177/2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Infokommunikációs
RészletesebbenMechanika - Versenyfeladatok
Mechanika - Versenyfeladatok 1. A mellékelt ábrán látható egy jobbmenetű csavar és egy villáskulcs. A kulcsra ható F erővektor nyomatékot fejt ki a csavar forgatása céljából. Az erő támadópontja és az
RészletesebbenVilágítástechnikai mérés
1. gyakorlat Világítástechnikai mérés A gyakorlat során a hallgatók 3 mérési feladatot végeznek el: 1. Fotometriai távolságtörvény érvényességének vizsgálata Mérés célja: A fotometriai távolságtörvény
Részletesebben2.3 Mérési hibaforrások
A fólia reflexiós tényezője magas és az összegyűrt struktúrája miatt a sugárzás majdnem ideálisan diffúz módon verődik vissza (ld. 2.3. ábra, az alumínium fólia jobb oldala, 32. oldal). A reflektált hőmérséklet
RészletesebbenKTV koaxiális kábelek mérése
KTV koaxiális kábelek mérése Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök 1 Koaxiális kábelek Ez a széles körben használt átviteli közeg egy tömör belső érből áll, amely körül szigetelő van. A szigetelőt
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem Hangterjedés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Hangterjedés Márkus Miklós zaj és rezgésvédelmi
RészletesebbenFüggvények Megoldások
Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény
RészletesebbenMatematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
RészletesebbenAlapvető Radar Mérések LeCroy oszcilloszkópokkal Radar impulzusok demodulálása és mérése
Alapvető Radar Mérések LeCroy oszcilloszkópokkal Radar impulzusok demodulálása és mérése Összefoglalás A radar rendszerekben változatos modulációs módszereket alkalmaznak, melyek közé tartozik az amplitúdó-,
RészletesebbenKANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR. Mikroelektronikai és Technológiai Intézet. Aktív Szűrők. Analóg és Hírközlési Áramkörök
KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR Mikroelektronikai és Technológiai Intézet Analóg és Hírközlési Áramkörök Laboratóriumi Gyakorlatok Készítette: Joó Gábor és Pintér Tamás OE-MTI 2011 1.Szűrők
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenAx-DL100 - Lézeres Távolságmérő
Ax-DL100 - Lézeres Távolságmérő 1. Áttekintés Köszönjük, hogy a mi termékünket választotta! A biztosnágos és megfelelő működés érdekében, kérjük alaposan olvassa át a Qick Start kézikönyvet. A globálisan
RészletesebbenFelületek differenciálgeometriai vizsgálata
Felületek differenciálgeometriai vizsgálata Felületek differenciálgeometriai értelemben Felület: Olyan alakzat, amely előállítható az (u,v) sík egy összefüggő tartományán értelmezett r(u,v) kétparaméteres
RészletesebbenÉrettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5
Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve 2005-2013 1/ 5 Vektorok 2005. május 28./12. Adottak az a (4; 3) és b ( 2; 1) vektorok. a) Adja meg az a hosszát! b) Számítsa ki az a + b koordinátáit!
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA. Elliptikusan polarizált antenna jellemzése a komplex hatásos hosszal. KAPOR JÓZSEF Mechanikai Laboratórium
HÍRADÁSTECHNIKA Elliptikusan polarizált antenna jellemzése a komplex hatásos hosszal KAPOR JÓZSEF Mechanikai Laboratórium Az antenna olyan szerkezet, mely a tápvonalon vezetett elektromágneses teljesítményt
Részletesebben7. Koordináta méréstechnika
7. Koordináta méréstechnika Coordinate Measuring Machine: CMM, 3D-s mérőgép Egyiptomi piramis kövek mérése i.e. 1440 Egyiptomi mérővonalzó, Amenphotep fáraó (i.e. 1550) alkarjának hossza: 524mm A koordináta
RészletesebbenLegnagyobb anyagterjedelem feltétele
Legnagyobb anyagterjedelem feltétele 1. Legnagyobb anyagterjedelem feltétele A legnagyobb anyagterjedelem feltétele (szabványban ilyen néven szerepel) vagy más néven a legnagyobb anyagterjedelem elve illesztett
RészletesebbenVillamosságtan szigorlati tételek
Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok
RészletesebbenÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv
RészletesebbenUgye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán
Ugye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán Mi az a bázisállomás? Bázisállomásnak hívják azokat az antennákat vagy adótornyokat, amelyek továbbítják a működéshez elengedhetetlen
RészletesebbenÉrettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5
Érettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5 2003. Próba/ 13. Adott egy háromszög három csúcspontja a koordinátáival: A( 4; 4), B(4; 4) és C( 4; 8). Számítsa ki a C csúcsból induló súlyvonal és az A csúcsból
RészletesebbenEgy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása
1 Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt az ( u, v, w ) tengelymetszeteivel adott S síkot látjuk, az Oxyz térbeli derékszögű koordináta -
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatok (középszint)
Koordináta-geometria feladatok (középszint) 1. (KSZÉV Minta (1) 2004.05/I/4) Adott az A(2; 5) és B(1; 3) pont. Adja meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit! 2. (KSZÉV Minta (2) 2004.05/I/7) Egy
RészletesebbenUltrahangos távolságmérő. Modell: JT-811. Használati útmutató
Ultrahangos távolságmérő Modell: JT-811 Használati útmutató I. Funkciók 1) A mérés angolszász/metrikus mértékegységekben 2) Lehetőség van a kezdeti mérési pont kiválasztására 3) Adatrögzítés/adatok előhívása
RészletesebbenKÖRPOLARIZÁLT PRIMERSUGÁRZÓ TERVEZÉSE PARABOLA TÜKÖRBE
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Légrádi Máté KÖRPOLARIZÁLT PRIMERSUGÁRZÓ TERVEZÉSE PARABOLA TÜKÖRBE Önálló
RészletesebbenMágneses szuszceptibilitás mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 7. MÉRÉS Mágneses szuszceptibilitás mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 5. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja Az
Részletesebben2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 24. Leadás dátuma: 2008. 10. 01. 1 1. Mérések ismertetése Az 1. ábrán látható összeállításban
RészletesebbenRÖVID ÚTMUTATÓ A FELÜLETI ÉRDESSÉG MÉRÉSÉHEZ
RÖVID ÚTMUTATÓ A FELÜLETI ÉRDESSÉG MÉRÉSÉHEZ Referencia útmutató laboratórium és műhely részére Magyar KIADÁS lr i = kiértékelési hossz Profilok és szűrők (EN ISO 4287 és EN ISO 16610-21) 01 A tényleges
RészletesebbenKÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS
KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS
RészletesebbenTOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, március óra 11. osztály
TOL A MEGYEI SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSE Y Szekszárd, 2002 március 13 9-12 óra 11 osztály 1 Egyatomos ideális gáz az ábrán látható folyamatot végzi A folyamat elsõ szakasza izobár folyamat, a második szakasz
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenIPARI ROBOTOK. Kinematikai strukturák, munkatértípusok. 2. előadás. Dr. Pintér József
IPARI ROBOTOK, munkatértípusok 2. előadás Dr. Pintér József Az ipari robotok kinematikai felépítése igen sokféle lehet. A kinematikai felépítés alapvetően meghatározza munkaterének alakját, a mozgási sebességét,
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenRF zavarkibocsátás és zavarérzékenység méréshez
MÉRÉSI SEGÉDLET RF zavarkibocsátás és zavarérzékenység méréshez (EMC 1., 2.) V2 épület VII.emelet 721. Antenna Labor BUDAPESTI MŰSZAKI és GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Szélessávú
RészletesebbenOptikai csatlakozók vizsgálata
Optikai csatlakozók vizsgálata Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök 1 Az optikai szálak végződtetésére különböző típusú csatlakozókat használnak, melyeknek kialakítását és átviteli paramétereit
Részletesebben