ÁTFOGÓ TANULMÁNY A VADKÁROKRÓL
|
|
- Ildikó Nagyné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÁTFOGÓ TANULMÁNY A VADKÁROKRÓL Avagy ismerd meg az ellenséget, mielőtt le akarnád győzni. Írásunkban ezekről a témákról lesz szó: 1. Mi az a vadkár? 2. Milyen fajtái vannak? 3. Milyen állatok okozzák? 4. Hogyan lehet védekezni ellene? 5. Kinek kell védekeznie ellene? 1
2 A TANULMÁNY SZERZŐI E tanulmány szerzői jogait a Vadalarm termékeket forgalmazó Nowton Bt. jegyzi. Cégünkkel 2014 óta tevékenykedünk, 2015 óta pedig már mélyen benne vagyunk a mezőgazdasági vadkár elhárítás témakörében. Munkánk során rendkívül sok tapasztalatot szereztünk mind a vadkárral, mind pedig a gazdák megelőzési módszereivel kapcsolatban. Ezt a tudásunkat adjuk most át Neked teljesen ingyenesen ebben a rövidke könyvben. A VADKÁROKRÓL ÁLTALÁBAN A vadkárok alapvető oka, hogy a települések terjeszkedésével és a földterületek egyre nagyobb arányú megművelésével az ember és állat élőhelye nagyon közel került egymáshoz, vagy rosszabb esetben át is fedik egymást. A mezőgazdaságban a vadkár pont ezért nem is idényjellegű probléma, tulajdonképpen egész évben jelen van. Hogy a problémát nehezítsük, még csak nem is kötődik egy-egy állat egy-egy növényhez. Például a búza aratását követően a szarvasok szinte azonnal át is szoknak a napraforgóra, ezután pedig a még később betakarított kukoricára. A vaddisznó kár szintén folyamatosan jelentkezik, a szarvasok pedig különösen ősszel tudnak komoly terméskárokat okozni. A nyúl és az őz inkább csak a téli túlélés miatt rágja meg a fiatal fák törzsét. Ám ennek ellenére a nyúl és a fácán szinte minden területen; a szőlőben, a gyümölcsösökben, a szántóföldeken, az erdőkben, de még a csemetekertekben is kárt tud okozni. Tehát összefoglalva elmondhatjuk, hogy a vadkár gyakorlatilag a mezőgazdaság minden területét, és minden időszakát érinti. 2
3 A VADKÁROK FAJTÁI A vadkár - ahogy azt az előzőekben olvashattuk - a mezőgazdaság egy állandó problémája, mely, ha nem figyelünk oda, komoly terméskiesést is okozhat. A probléma sokféle formát ölthet, de általában mindegyik néhány állat tipikus károkozási módja. Ezeket fogjuk most fajtánként csoportosítva végignézni. Taposási kár Szántóföldeken a taposási kárnak nevezett jelenség, amely az épp kihajtóban lévő növények, csírázó magvak kitaposását jelenti. Tipikusan tavasszal és ősszel, jellemző, amikor még kicsik a növények. A nyárvégi őszeleji szarvasbőgés az egyik gyakori kiváltó oka. A taposási kár a hideg időszakok kezdetével főként az őszi vetésű növényekre (gabonák és repce) jelent komoly veszélyt, hisz a szarvasok nagyobb csapatokba tömörülve vészelik át a hideg időszakot. A taposási kár mellettük jellemző még az őzekre, és a vaddisznókra is. Őzek okozta taposási kár 3
4 Rágáskár A rágáskár főként a nyári időszakban jellemző, amikor már nem maga a növény hajtása, hanem felsőbb része, termése kerül a célkeresztbe. A vaddisznó és a szarvas is rendszeresen rájár a búzára, zabra, rozsra és kukoricaföldekre, ezzel komoly károkat okozva. A nyár során általános jelenség még, hogy a válogatós őzek a szőlők és gyümölcsök friss hajtásait rágják le. Rágáskár jellemző nyulakra is, ám ők inkább egyes fák rügyeit eszik. Nyulak esetén a rágáskár előfordulásának mértéke egy bizonyos populáció szintet átlépve válik igazán jelentőssé. Rágáskár a kukoricásban 4
5 Túráskár A túrás tipikusan a vaddisznóra jellemző károkozási forma. Ez a tavaszi és kora nyári időszakban jellemző, leginkább a kukoricánál. A vaddisznók azért túrják fel a földet ilyenkor, mert a növények gyökerénél élő lárvák, bogarak után kutatnak. Tavasszal ugyanis megnő az étvágyuk az állati eredetű fehérjék után. Ha nincs szerencsénk, előfordulhat az is, hogy egy vagy több sort kivétel nélkül felszednek a vaddisznók. Ekkor akár a vetést is meg kell ismételnünk. Szerencsére a túráskár jellemző időszakban ez még lehetséges. Fontos megjegyezni, hogy itt nem a növény megevése a vaddisznó célja, így a talajban levő kártevők irtásával tudunk védekezni a vadkár ellen. Vaddisznó által okozott túráskár Ez alól kivétel az olyan eset, amikor az előző évben kukoricát vetettünk az adott területen. Ugyanis a betakarításkor kihullott szemek tavasszal csírázni kezdenek, ami viszont előszeretettel fogyaszt a vaddisznó. Ezért érdemes a kukorica tarlót néhány szántatlanul hagyni, hogy az állatok felegyék a félrehullott szemeket, így csökkentve a tavaszi túráskárt. 5
6 A kaparáskár szintén a károkozás egy speciális fajtája, mely főként a szarvas és az őz jellemző élelemszerzési formája. Leginkább burgonya és répa esetén fordul elő. Lényegében a túráskár lokális megjelenésének tekinthető. A VADKÁROKAT OKOZÓ ÁLLATOK Vaddisznó A vaddisznónak rengeteg (20-25) alfaját tartják számon. Ezek között található meg az európai vaddisznó. Ez az alfaj él hazánkban is. Legnagyobb számban a Dunántúlon, az Északiközéphegységben, a Pilisben, és gyakran az Alföldön található meg. Egy kifejlett nőstény 150, egy hím példány pedig akár 220 kg is lehet. A vaddisznók rendkívül kifinomult szaglással és hallással rendelkeznek. Elsősorban éjszaka táplálkoznak, akkor is főként az erdők alján lévő növényeket, makkot, kisebb férgeket. Talán meglepő lehet, de madarak tojásait, hüllőket, rágcsálókat, akár nyulakat is fogyasztanak. A kicsinyeit féltő anyadisznó egyébként az egyik legveszélyesebb állat, akit nem tanácsos felbosszantani. A mezőgazdaságban főként ősszel és télen jelentenek problémát, de a tavaszi vetésben és a nyári, növésben lévő kukoricásban is gyakran okoznak károkat. Általánosságban elmondható, hogy vaddisznó akkor jelenik meg mezőgazdasági területen, ha élelemhiány lép fel. Ilyenkor megdézsmálja a termesztett répát, burgonyát, kukoricát, érésben lévő kalászosokat is. 6
7 Szarvasok Jelenleg Magyarországon kétféle szarvas faj él: a dámszarvas és a gímszarvas. Azonban csak utóbbi őshonos, a dámszarvast úgy telepítették be. A szarvasoknál csak a hím visel agancsot (leszámítva a rénszarvasokat). A gímszarvasok mintegy fele él a Dél- Dunántúlon. A két faj szinte minden jellegzetességében megegyezik. A vaddisznóhoz hasonlóan az olyan erdős részek lakója, ahol tud legelészni is a közeli tisztásokon. Azonban ilyen helyek ma már nem nagyon találhatóak meg úgy, hogy ne lennének valamilyen mezőgazdasági művelés alatt. Ezért szinte állandó a konfliktus a gazdák és a szarvasok közt. Főként télen okoznak problémát, amikor fák kérgét hántják le, ugyanis még a fa rostjait is képesek megemészteni. Általában csordában élnek, napi 8-10 órát is töltenek táplálkozással. Ősszel különösen, hiszen ekkor vastag zsírréteget növesztenek. Szintén a vaddisznókhoz hasonlóan éjszaka járnak élelmet kutatni. Tavasszal a rügyeket, és általánosan minden lágyszárú növényt elfogyasztanak. A gím és dám szarvas között a vadkár szempontjából két különbség van. Míg a gímszarvasok szaporodási időszaka (szarvasbőgés) szeptembertől októberig tart, addig a dámszarvas esetén október elejétől november közepéig tart. Étrendjükben is tapasztalható némi eltérés: a kéreg rágása inkább a gím, a rügyek lerágása pedig inkább a dám szarvasokra jellemző. 7
8 Őz A rágáskár egyik tipikus okozója az őz (szakszerűen: európai őz). Az őz életmódját tekintve nagy különbségeket mutat a szarvasokhoz képest. Ugyanis sokkal rugalmasabban alkalmazkodik a környezetéhez. Egyesek külön erdei és mezei őzekről beszélnek, ám ezek között genetikai különbség nincsen. Élőhelye és az azzal kapcsolatos igényei nagyjából megegyeznek a szarvasokéval. Azonban táplálkozása sokkal rugalmasabb és gyakoribb. Kisebb bendője miatt naponta akár 5-7 alkalommal is eszik, a legtöbbet este és hajnalban. Ősszel a gyümölcsöket és magvakat is előszeretettel fogyasztja. A legrosszabb hír mezőgazdászok számára az, hogy nem túl válogatós: mintegy 1000 féle növényfajt eszik. Étrendjének több, mint felét kétszikűek teszik ki, de negyedét fás szárú növények, így semmi sincs előle biztonságban. Hallása és szaglása egyaránt kifinomult. Nyúl Itthon elsősorban a nyúlfélék családján belül a mezei nyúl okozza a legtöbb problémát a mezőgazdaságban. Ugyan testalkatát (50-70 cm 2,5-6kg) és végsebességét (70 km/h) tekintve inkább egy tipikus menekülő állat. A szarvasfélékkel szemben magányosan rója a mezőket, ám ez nem jelenti azt, hogy kevésbé lenne kártékony a haszonnövényekre nézve. 8
9 Étrendjébe szinte minden növény belefér, de azért a legfinomabb falatokat részesíti előnyben: tavasszal a fiatal vetést rágja, aztán nyáron átvonul a lóherére és a lucernára. Nyár vége felé, aratás után a kukorica-, krumpli-, és répa földeken tanyázik. Ősszel a fiatal vetéseket és a káposztát fogyasztja előszeretettel. De a legnagyobb problémát mégis télen okozza: kertek, gyümölcsösök és faiskolák környékén tanyázva rágásával okoz óriási károkat. Kedvence a fehér akác csemete. Hazánkban ráadásul jókora populációval rendelkezik: évente mintegy darabot lőnek ki, vagy fognak be. Kifinomult hallását és szaglását lehet ellene fordítani. A többi vadkárokozó Sajnos a vadkár kérdése nem egy egyszerű témakör, mint ahogy erre rá kellett döbbennünk az elmúlt időszakban. Ez az oka annak, hogy nem részletezzük tovább az összes állatot. De azért említés szintjén mégis csak fontos beszélnünk arról, hogy az összes vadkár jelentős részéért felelősek a muflonok, pockok, rókák, üregi nyulak, seregélyek, varjak és még olykorolykor a libák is! 9
10 A VADKÁR ELLENI VÉDEKEZÉS MÓDSZEREI A vadállatok által okozott kár nem új keletű probléma, már évszázadok óta küzd vele a mezőgazdaság. Azonban még soha nem állt rendelkezésünkre annyiféle módszer, mint napjainkban. Az alkalmazott technikákat első sorban hatásmechanizmusuk szerint szokták csoportosítani. Napjainkra sokféle mechanikai, optikai, elektromos, kémiai és biológiai módszer terjedt el. Kerítés A kerítés az ember talán legősibb területvédelmi módszere. Azonban az idők során ez is sokat fejlődött. Persze ma is építhetünk cölöpkerítést, de sokkal célravezetőbb, ha speciális acélrácsból álló vadhálót építünk. A nyomvonal kialakításakor figyelembe kell vennünk, hogy nem szabad túl nagy (20 hektár feletti) területet körülkeríteni, mert az már veszélyeztetheti a helyszín ökológiai egyensúlyát, no meg törvénykövető magatartásunkat is. Nem szabad továbbá ivóhelyet, bokrokat, dagonyát, utakat és vadvonulási nyomvonalakat körülzárni. Facölöpökre feszített drótkerítés 10
11 A kerítés magasságának kialakításakor figyelembe kell venni, hogy mely vadak ellen építjük, ugyanis szarvas esetén akár 2,2 méter magas rácsra is szükség lehet. Fontos továbbá, hogy a mégis bejutó vad kijuthasson, ezért belülről vadlétrákat kell építeni. Azonban a vaddisznók még a ponthegesztett acélt is képesek szétszedni. A kerítés előnyeit általában akkor tudjuk csak kihasználni, ha rendkívül értékes növényeket szeretnénk védeni (pl. gyümölcsöst). A legjobb mégis az, ha elemei újrafelhasználhatóak. Összességében elmondható, hogy ez a legismertebb és legegyszerűbb, de egyben legdrágább megoldás is. Villanypásztor A villanypásztor is egy, szinte mindenki által ismert megoldás. Legtöbbször egyenárammal üzemel, de előfordulnak váltóáramos típusok is. A nyomvonal kialakításakor itt elsősorban arra kell odafigyelni, hogy ne legyen hozzá közel sok növény, mert ezek rövidre zárhatják, ekkor pedig hatástalanná válik. Sajnos meg kell említeni, hogy az egyes típusokhoz szükséges különálló akkumulátor és napelem panelt óvni kell a tolvajoktól. Villanypásztor 11
12 Előnye, hogy az állatok nem is próbálják meg tönkretenni, mert az áramütés hirtelen sokként éri őket, amiből hamar megtanulják, hogy nem érdemes közelíteni a vezetékhez. Az emberekre ügyelve a vezetékek optikai láthatóságáról gondoskodni kell. Összességében a kerítéshez hasonlóan még mindig egy drága megoldásról van szó, mely emellett még sok karbantartást is igényel. Elsősorban csak nagytestű állatok legeltetésekor, azok védelmére szokás alkalmazni. Hivatalosan emellett birtokvédelmi célokra nem használható, ám gyakran alkalmazzák betörők és tolvajok ellen is több kevesebb sikerrel. Mechanikai zajkeltők Kétségkívül a legolcsóbb mechanizmusok egyike például a szélkerekes kereplő. Gyakorlatilag a szél fújásával arányosan zajt ad ki magából. Ezzel csak annyi a baj, hogy nem a megfelelő időben szól (szélcsend esetén is szükség lehet rá, vagy épp erős szélben feleslegesen szól). Az alacsony árával szemben komoly hátrányt jelent, hogy messziről alig hallható, illetve, hogy könnyen megszokhatják a vadak. Az úgynevezett rémzsinór 12
13 Meg kell említeni, hogy alacsony költsége miatt gyakorta alkalmazzák az úgynevezett rémzsinórt, ami lényegében drótra felfűzött sörös dobozokból, műanyag flakonokból áll. Ez azonban szinte hatástalan, mert az egymásnak ütődő dobozoknak alig van hangja, így ezzel a megoldással inkább csak szemetet gyártunk, mintsem vadat riasztunk. Fényvisszaverő fóliák Szintén az olcsóság bajnoka címért versenyeznek a különböző fényvisszaverő fóliák. Ezeknek azonban nagy korlátja, hogy csak utak mentén vethetők be, ahol van is minek a fényét szétszórni. Kis vadszámú területeken van némi hatása, de nagyobb vadriasztásra sajnos nem alkalmas. Fényjelzések. A fényjelzések csoportjába soroljuk azokat a módszereket, melyek saját fényforrással is rendelkeznek. Az ultrahangos megoldásokhoz hasonlóan ezek lelkét is az elektronika jelenti. Általában csak éjszakára kapcsolnak be automatikusan, így nappal nem sokat érnek. A legjobb, ha mozgásérzékelővel rendelkezik a szerkezet, ugyanis ahhoz nehezebben szoknak hozzá az állatok. Mivel azonban a vadak életében amúgy is gyakran fordulnak elő fényjelenségek, ezért sajnos idővel ehhez is hozzá tudnak szokni. A legjobb hatást olyan készülék éri el, amiben a hirtelen erős fény mellé hanghatás is társul. Ár szerint inkább magasnak, esetenként közepesnek mondható ez a módszer. 13
14 Védőcső Kartonplaszt cső Facsemeték esetén a kéregrágást megelőzendően gyakran alkalmaznak úgynevezett kartonplaszt csövet. Ez alapvetően a rügyeket és friss hajtásokat hivatott védeni, de kisebb facsemetéknél a törzs védésére is alkalmas. Figyelembe kell venni, hogy milyen magas az állat, ami megrágná a fát, különben mihelyst kinövi a csövet a növény, a vad megtámadja azt. Azonban használata rejt magában veszélyeket is. Vigyázni kell a csőben kialakuló párával, mert egyes betegségek kialakulásának (pl. lisztharmat) kedvezhet, ám más szempontból a növekedést is gyorsíthatja. Alapvetően drága módszer, melyet, ha körültekintéssel használunk, szinte 100%-os védelmet biztosít gyümölcsfák esetén. Karbidágyú Ez egy nagyon drága, de egyre népszerűbb módszer, mely lényegében azt takarja magában, hogy egy acélcsőben egy túlméretezett riasztópuskát alakítanak ki. Ennek a tüzelőanyagát egy gázpalack adja. A gázt mozgásérzékelők jele alapján, vagy távvezérlésre gyújtják be. Manapság még ritkán alkalmazzák, és előfordulhat, hogy ez így is marad, hiszen sok törődést igényel, gyakran napi feltöltést, gázpalackcserét. És bármilyen meglepő, de ehhez is hozzá tudnak szokni az állatok, rövid ideig tartó hatása miatt. Egy készülék ára is százezer forintos nagyságrendű, nem számolva még az elhasznált gázpalackokat. Nem mellékes, hogy meghibásodása esetén akár tüzet is tud okozni. Sokszor a környéken (kb. 10km) lakók panaszkodnak rá. 14
15 Ultrahangos vadriasztó A tudományos kutatások eredményeként már jó ideje ismert, hogy a legtöbb vadállatnak nagyon jó hallása van. És a technika fejlődésével ezt sikerült is kihasználni arra, hogy magas frekvenciájú hangjelzésekkel elriaszthassuk őket. A hang ember által hallható frekvenciái feletti tartományát nevezzük ultrahangnak. Az állatok (és néha gyermekek is) kitűnően hallják ezeket a hangokat. Ezt ők egy visító hangként érzékelik, ellenben az emberekkel, mert mi semmit sem hallunk belőle. Ultrahangos vadriasztó Az ultrahanggal való riasztás gyakran mozgásérzékelő által aktiválódik. Ez azonban gyakran a készülék hátránya is tud lenni, hisz az állatok így a legközelebbi bokorban már el is rejtőzhetnek. Nem árt még, ha nem egy 9Vos elem, hanem napelem és akkumulátor a készülék energiaforrása. Igaz, hogy egy drágább, minőségi elemmel akár negyedévig is kihúzhatja, ám általában 2-4 hetente meg kell vizsgálni az elemeket. 15
16 Ára jóval alacsonyabb egy négyzetméterre vetítve, mint egy szakszerű vadvédelmi kerítés kiépítése, de magasabb is, mint például az amúgy teljesen hatástalan rémzsinór. Hatékonyságban tehát mindenképp éllovas, árban viszont inkább középkategóriás. Speciális riasztószeres zacskók, ampullák A vegyi megoldások egyik alapverziója az általában könnyen beszerezhető vegyszeres ampulla. Ezeket az egyedi előírásoknak megfelelően kihelyezve akár 2, de legfeljebb 3 hétig is érezhető a hatása. Ezután azonban újabb adagot kell kiaggatni a kb. mellmagaságban elhelyezkedő karókra. Célszerű ezt már más típusú vegyszerrel tenni, hogy ne szokjanak hozzá a vadak. Hosszú távon azonban, ha mindent szakszerűen csinálunk, drága megoldás tud lenni. Pont ezért nem is túl elterjedt. Speciális csávázószerek alkalmazása A túráskár elleni egyik legjobb megoldás olyan speciális csávázószerek alkalmazása, melyek rossz ízükkel elriasztják az állatokat. Még csak kísérleti stádiumban van, de várhatóan a jövőben nagyobb szerepet kaphat ez a módszer a vadkárok elhárításában. Hátránya, hogy néhány magot mindenképp ki fog túrni az állat, amíg megkóstolja őket. Ára kísérleti stádiuma miatt még elég magas, beszerzése nehézkes, és csak az értékesebb magoknál fog megtérülni az alkalmazása, így lehetséges, hogy a kukorica túráskár elhárítására a jövőben sem ezt a módszert fogják alkalmazni. 16
17 Természetes eredetű biológiai anyagok Manapság a vegyszerek negatív hatása miatt sorra fedezik fel újra a biológiai eredetű vadriasztó szereket is. Ezek természetes úton, nem kedvelt szagukkal riasztják el a vadakat. Egyszerű módszerek a vágóhídi hulladékok, mezőgazdasági melléktermékek (ürülék, vér, vizelet) felhasználásával készülnek. Régebben például a véralbumin alapú vegyszerek voltak elterjedtek, melyek gyártását mára beszűntették. Emberi eredetű anyagokat (pl. haj) is használnak, amiknek a szagától (esetenként ruhadarabok szagától) riadnak vissza az állatok. Azonban ez csak 1-2 napig tartó hatás. És ezalatt sem túl hatékony. Csak ott működik, ahol napközben nem jár ember. Favédő szerek Ezek olyan kellemetlen ízű anyagok, melyeket a fára kell felkenni. Ezzel elérhetjük, hogy már az első találkozáskor rossz ízt érezzen az állat, így komolyabb kár nélkül továbbáll. Erősebb vegyszerek az állatnál fogíny vérzést és irritációt is kiválthatnak. Akár 4 év védelmet is biztosíthatnak az ilyen jellegű módszerek. A vegyi anyag azonban általában drága és csak egy-egy kifejezett vadra van hatással. Ezért inkább csak értékes facsemeték esetén alkalmazzák olyan esetekben, ahol csak egyféle vad jöhet. Emberi jelenléten alapuló módszerek Persze, egyértelműen ez a leghatékonyabb módszer, azonban a folyamatos emberi jelenlét miatt idő- és erőforrásigénye magas. Egy kis vadászat persze remek kaland lehet, ám a legfőbb problémája, hogy egy-két nap kihagyással kárba veszhet minden, amiért addig dolgoztunk. 17
18 MI ALAPJÁN VÁLASSZUNK VADKÁR ELHÁRÍTÁSI MÓDSZERT? Az előzőekben láthattad, hogy a vadkárok elhárítására soha és sehol nem létezik egyértelmű és tökéletes megoldás. Részben ez annak tudható be, hogy napjainkra a vadriasztó módszerek széles skáláját dolgozták ki, részben pedig annak, hogy a vadkárok felmérésekor általános az információhiány. Biztos Te is sokszor álltál már tanácstalanul a kukoricaföld végén, gondolkozva, hogy mégis mi okozhatta azt, amit látsz. Annak ellenére, hogy cégünk kifejezetten az ultrahangos vadriasztók technológiájának fejlesztéséve foglalkozik, mi sem állítjuk, hogy megoldásunk mindenre jó. Nem is mernénk ezt tenni, hisz tudjuk, minden módszernek megvannak a maga korlátai. Alapvetően a gazdálkodó emberek szemléletmódját mégiscsak főként a megtérülés, a szakértelem, a tapasztalat, és a mástól hallott információk befolyásolják. Ehhez pedig úgy gondoljuk, az előzőekben felsorolt vadkár megelőzési módszerek leírásánál a fő döntő tényezőket összeszedtük. Ezeket foglaljuk össze számodra a most következő táblázatban. 18
19 Módszer Alapelv Hatékonysága Ára 1. Kerítés mechanikai magas magas 2. Villanypásztor elektromos magas magas 3. Mechanikai zajkeltők akusztikus alacsony alacsony 4. Fényvisszaverő fóliák optikai alacsony alacsony 5. Fényjelzések optikai közepes magas 6. Védőcső mechanikai magas magas 7. Karbidágyú akusztikus közepes magas 8. Ultrahangos vadriasztó akusztikus magas közepes 9. Ampullák kémiai közepes magas 10. Csávázószerek kémiai magas magas 11. Biológiai anyagok biológiai alacsony alacsony 12. Favédő szerek kémiai magas magas 13. Emberi jelenlét mechanika magas magas 19
20 KINEK KELL VÉDEKEZNIE A VADKÁR ELLEN? Erre viszonylag egyszerű válasz adható: a törvény előírása alapján mindenkinek foglalkoznia kell a problémával, akit érint. Máshonnan nézve: az foglalkozik vele, akinek problémát jelent: gazdák és vadászok. Tehát lényegében az aktuális vadkárt a földet művelő gazdának és a helyi vadásztársaságnak együtt kell kordában tartania. Ez az együttműködés azonban sajnos nem mindig tud hatékony lenni a gyakori egymásra mutogatás miatt. Általánosságban elmondható, hogy ahol a gazdának nem csak az a célja, hogy a lehető legtöbb kártérítést zsarolja ki magának, ott a vadásztársasággal együttműködve kezelhető a probléma. A gazda a saját részéről megteheti a szükséges óvintézkedéseket a tanulmányunkban felsorolt módszerekkel, a vadásztársaság pedig nekiláthat munkájának. A korrekt vadkárbecslés miatt érdemes vadkárszakértővel egyeztetni már a vetés idejétől minden olyan helyen, ahol fennáll a vadkár veszélye. A évi LV., a vadak védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény így fogalmaz: 78. (1) A jogosult (vadász, vadgazdász) a károk megelőzése érdekében köteles: a) amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni; b) a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni; c) a vadászati jog gyakorlását úgy kell megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen; d) szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani. 20
21 79. (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében: a) köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni; b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni; c) köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni; d) jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni ben sok vitát követően lezajlott a vadászati törvény megreformálása. Ennek passzusai 2016 január 1-jétől és némely esetben 2017 március 1-jétől lépnek életbe. Módosult például a vadászati jog fogalma is, mely a földtulajdonosoké, és ők dönthetnek arról, hogy mely vadásztársaságnak adják bérbe. A vadásztársaságoknak ezért előre kell fizetniük. A vadkárban a gazda által viselt teher (azaz a vadkár azon része, melyet nem térítenek meg vadkár címén) a korábbi 5%-ról 10%-ra növekedett, ám ha az illetékes vadásztársaság nem teljesítette a kilövési tervet, akkor ez az érték 0%-ra csökken. Emellett a vadkár rendezése elől elgördítettek néhány bürokratikus szabályt is. Maguk a vadak továbbra is állami tulajdont jelentenek. Új nézőpontot jelent a tájegységi szemlélet, mely azt takarja, hogy figyelembe veszik a kilövési tervben az adott tájegység állományát, és törekednek a biodiverzitás fenntartására. 21
22 ZÁRSZÓ A magyarországi vadkár egy nagyon komoly problémája a magyar mezőgazdaságnak. Évente 2-3 milliárd forintot költ az állam a vadkárigények enyhítésére. Ha általánosnak vesszük, hogy az összes (bejelentett és be sem jelentett) kárnak ez csupán a fele, akkor mintegy 5 milliárd forintnyi veszteségről beszélünk, ami elég komoly bevételkiesést jelent. Ennyivel maradhat több a gazdák és a vadgazdálkodás szereplőinek zsebében, ha felelősen és egymással együttműködve keressük azokat a módszereket, melyek hatékonyak a probléma megoldásában. Reméljük, hogy tanulmányunk végigolvasása után már sokkal tisztább kép van fejedben a vadkárokkal kapcsolatban, és hogy hozzá tudtunk járulni tudásod bővítéséhez. Természetesen szívesen olvasunk minden észrevételt, vagy akár bővítési javaslatot irományunkkal kapcsolatban. Ha tehát úgy érzed, valamit nem jártunk körül elég mélyen, és szeretnél segíteni másoknak azzal, hogy ezt megtegyük, akkor írj nekünk bátran lenti elérhetőségeinken. Amennyiben most, vagy a jövőben úgy gondolod, hogy a Te esetedben a magyar fejlesztésű, napelemes, ultrahangos Vadalarm vadriasztóra van szükség, ne habozz minket felkeresni a vadalarm.hu weboldalon, vagy az info@vadalarm.hu címen. Mi pedig készségesen segítünk problémád megoldásában, és készülékedet maximum 2 nap alatt ingyenesen kiszállítjuk. További jó gazdálkodást kívánunk! A Vadalarm csapata 22
A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség
A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség Konferencia 2014. Május 14. Dr. Pecsenye Csaba Vadak tulajdonjogának megszerzése Főszabály A vadak az állam tulajdonában vannak Kivétel Vadászterületen elejtett,
RészletesebbenGroszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő
Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő . A vadkárelhárítás gyakorlata A vadkár megelőzés, -elhárítás, vizsgálata a szakértő szemével A vadkár megelőzés, -elhárítás környezete, körülményei. Az egyes módszerek
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. A zártkerti ingatlanok területén vadak által okozott károkról, bejelentésének, illetve megtérítésének módjáról
TÁJÉKOZTATÓ A zártkerti ingatlanok területén vadak által okozott károkról, bejelentésének, illetve megtérítésének módjáról A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
RészletesebbenBevezetés. A vadkár jogi szabályozásának alapjai. A jogszabályi háttér. Vitás helyzetek A vadgazdálkodás konfliktushelyzetei
Bevezetés A vadkár jogi szabályozásának alapjai Dr. Heltai Miklós Egyetemi docens SZIE VMI Az élőhelyek többsége ma már emberi hatás alatt áll Erdőgazdálkodás, mezőgazdálkodás, egyéb természeti erőforrás
Részletesebben1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. V. Fejezet
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1 V. Fejezet FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL
RészletesebbenSzimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban
Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező
RészletesebbenTisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Előadásom témája az erdő és a vadgazdálkodás kapcsolatának jogi szabályozása. A vad védelméről a vadgazdálkodásról,
RészletesebbenVarga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Király István Igazságügyi szakértő
Varga Zoltán Igazságügyi szakértő Dr. Király István Igazságügyi szakértő Milyen kérdésekre keressük a választ: Határidők, előírások Szakértők az eljárásokban Szakértők mögöttes felelőssége Az 1996. évi
RészletesebbenA vadkár jogi megítélése az évi LV. törvény és végrehajtási rendelete alapján
Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) III. A vadkár jogi megítélése az 1996. évi LV. törvény és végrehajtási rendelete alapján Kovács Imre Gödöllő 2019 Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) III.
RészletesebbenVadkármegelőzés és vadkárbecslés
Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Védekezés a vadkárok ellen Bleier Norbert Elgondolkodtató párbeszédek bevezetésképpen Védekezési módszerek 1. Közvetlen módszerek: 1. Mechanikai 2. Kémiai 3. Biológiai
RészletesebbenVédekezési módszer. vadkárbecslés. kiválasztásának alapja. Védekezés a vadkárok ellen. 1. Közvetlen módszerek: 2. Közvetett módszerek.
Védekezési módszerek Vadkármegelőzés és vadkárbecslés 8. előadás 1. Közvetlen módszerek: 1. Mechanikai 2. Kémiai 3. Biológiai 2. Közvetett módszerek. Védekezési módszer kiválasztásának alapja Védekezés
RészletesebbenFELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT
FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT 1996. Évi LV. Törvény V. fejezet 2017. A vadkár A vadászatra jogosult
RészletesebbenNEM TÉRÍTI MEG A BIZTOSÍTÓ
Ismét kaptunk egy olvasói levelet. Nem névtelenül, névvel és címmel. A levelet elolvasva nem biztos, hogy bárki is szeretne ilyen helyen lakni. Kicsit jobban körbejárva a problémát, rögtön közelebb jutottunk
RészletesebbenA mezőgazdasági vadkár fogalma, értékelése, becslése
A mezőgazdasági vadkár fogalma, értékelése, becslése 1 A vadkár fogalma, értelmezése A vadkár: 75. (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas,
RészletesebbenA parlagfű Magyarországon
Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása
RészletesebbenÉti csiga. Fekete csupaszcsiga
Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,
RészletesebbenVadkármegelőzés és vadkárbecslés
Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Bleier Norbert Szent István Egyetem -Vadvilág Megőrzési Intézet A vadkár jogi megítélése az 1996. évi LV. törvény és végrehajtási rendelete (79/2004. V. 4. FVM) alapján
RészletesebbenA nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései
A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései Náhlik András Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Bevezetés Európa nagyon kevés országában van
RészletesebbenVédekezés a vadkár ellen
Vadkármegelőzés és -becslés Védekezés a vadkár ellen Kovács Imre Gödöllő 2019 Vadkármegelőzési módszerek általánosságban Módszerek osztályozása Közvetlen: Mechanikai (kizárás) Kémiai, akusztikus, optikai
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenA vadkárra vonatkozó szabályok március 1. után. Szerző: dr. Bana Ádám
A vadkárra vonatkozó szabályok 2017. március 1. után Szerző: dr. Bana Ádám Szolnok 2016. augusztus 31. I. Bevezetés A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt
RészletesebbenÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ. A fentiek megállapításához talajfelmérésre lehet szükség.
ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ ÜLTETÉSI ÚTMUTATÓ 01 A TALAJ ELŐKÉSZÍTÉSE A TALAJNAK A KÖVETKEZŐ FELTÉTELEKNEK KELL MEGFELELNIE: > a talajvíz szintje 2 méternél mélyebben legyen, > 6 m mélységig ne legyen sziklatömb,
RészletesebbenHüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban
Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,
RészletesebbenMezőgazdasági növénybiztosítás
Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...
RészletesebbenA tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés
A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú
RészletesebbenVakondok: az önkéntes kertész. Előadó: Takács Marianna
Vakondok: az önkéntes kertész Előadó: Takács Marianna aranyos kisállat Vakond ádáz ellenség Elterjedési terület: Európa, Ázsia Tartózkodási hely: vadászterületén felbukkanó halmok mutatják vadászterülete
RészletesebbenA konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése
A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében A Régiók Európai Bizottságának jelentése A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése
Részletesebbenterület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
RészletesebbenAJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.)
2007.7.30. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 197/1 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2007.
RészletesebbenTISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet
Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenTermésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27
Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi
RészletesebbenA tápiószentmártoni B és L Bt. 500-ak klubja kísérletének bemutatása 2013 szeptember 13., péntek 07:27
B és L Bt. tulajdonosa Babicz Károly, aki a családjával és testvérével Babicz Lászlóval közösen végzi a gazdálkodást a Pest megyei Tápiószentmártonban. A Babicz testvérek már az 1990-es évek elejétől elkezdték
RészletesebbenApróvadfajok. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Mezei nyúl táplálkozási és területhasználati sajátosságai
Apróvadfajok Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás III. előadás Mezei nyúl, fácán, fogoly Vadgazdálkodási jelentőségük nagy Gazdasági és vadászati jelentőség Mezei nyúl táplálkozási és területhasználati
RészletesebbenHírek a nagyvilágból
8. szám 2014. augusztus szeptember MÓRAHALMI CSAHOLÓ Hírek a nagyvilágból Párt kapott a vörös panda A Szegedi Vadaspark hím vörös pandája párt kapott maga mellé. Összeszoktatásuk után augusztus 26 tól
RészletesebbenVadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
RészletesebbenA TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN
Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenA jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja
Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy
RészletesebbenBEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II.
BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II. Dr. Rádics János Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék, No.: 1 Termesztett főbb szántóföldi
RészletesebbenTisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing
Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de
RészletesebbenIsmertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:
1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton
RészletesebbenVadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél!
Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Vadászati Árjegyzék 2011/2012 Pilisi Parkerdő Zrt Mielőtt nekilátnának áraink áttanulmányozásához, kérjük, hogy olvassák el az általános tudnivalókat.
RészletesebbenNői fegyverek Körömgyűszű Képességküszöb: T/k: Ké: Té: Vé: Sebzés: Fp/Ép: Súly: Ár: Átütő erő: Méreg:
Női fegyverek Az alábbiakban néhány olyan tipikus női fegyver bemutatása következik, amik nem is mindig fegyverek igazán, sokszor egyéb célokra készültek, és csak az emberi találékonyság és akarat hatására
RészletesebbenÖnkormányzati területek összegzése
Önkormányzati területek összegzése A képviselő testület döntése alapján Gyomaendrőd város önkormányzata a tulajdonában álló termőföldeket maga műveli. Illetve a folyamatban lévő bérleti szerződéseket lejárata
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenMezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenAvagy a terhességi mérgezésről
Avagy a terhességi mérgezésről Csak az emberi fajra jellemző tünetegyüttes a terhességben előforduló magas vérnyomás, melyhez fehérjevizelés, ödéma és egyéb elváltozások kapcsolódhatnak, például szív-
RészletesebbenIgényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. A normál kerti talajokat kedvelem. Gondozási igényem csekély
Igényeim: Félárnyékos helyeket kedvelek Fény Fényen is jól fejlődök, ha fokozottabb vízellátásról gondoskodsz számomra Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok Víz Kisebb szárazságot még elviselek, kánikulában
Részletesebbentermesztéstechnológia III.
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN) Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata 2011. október 5. Gyakorlati munka Technikai
RészletesebbenNAGYKERESKEDÉS ÚJDONSÁG / 2019.
NAGYKERESKEDÉS ÚJDONSÁG / 2019. TICKLESS Márkáról Bizonyítottan hatékony, vegyszermentes termékek a szabadságért a természetben és otthon. A 2010-ben alakult Infinity Trade Kft. egy magyarországi székhelyű
RészletesebbenI. évfolyam, 3. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA április
I. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 2014. április Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 2014. április I. évfolyam, 3.
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni 208 Kódszám Vadgazdálkodási egység neve VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE Tervkészítő neve és aláírása
Részletesebben16. A Vtv. 27. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Amennyiben a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosa, illetőleg a
A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXIII. törvény 2017. március 1-én hatályba lépő rendelkezései 2. A Vtv. 5. -a helyébe
RészletesebbenA hörcsög érzékelhető jelenléte csak Jászfelsőszentgyörgy-Pusztamonostor térségében figyelhető meg (1 kotorék/ha).
Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép 2014. 09. 15. - 2014. 09.30. között Időjárás 2014. szeptember második felének időjárása változást hozott térségünkbe. A csapadékos periódus után
RészletesebbenKÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ
KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG XIV. ŐSZIRÓZSA TERMÉSZETVÉDELMI VETÉLKEDŐ 2017 Feladatlap Kedves Versenyzők! Szeretettel köszöntünk benneteket az idei - már 14. - Őszirózsa Természetvédelmi Vetélkedő
RészletesebbenA vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség szabályai. a bírósági gyakorlat tükrében
A vadon élő állatok által okozott károkért való felelősség szabályai a bírósági gyakorlat tükrében Szerző: dr. Tóth Annamária Pécs, 2014. január 6. Bevezetés A hazai vadon élő vadászható állatfajok védelme
RészletesebbenI. évfolyam, 5. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA június
I. évfolyam, 5. szám, 214 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI INPUTOK HAVI FORGALMA 214. június Mezőgazdasági inputok havi forgalma Mezőgazdasági inputok havi forgalma 214. június I. évfolyam, 5. szám,
RészletesebbenIsmertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:
1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb
RészletesebbenFÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos
FÜLEMÜLE Luscinia megarhynchos Ezt a nyári vendéget inkább hallani fogod, mint látni. Nappali énekét sötétedéskor is folytatja. És micsoda dal ez! A legszebb és legbonyolultabb melódiákat este énekli,
RészletesebbenA telephely Szécsény központjában van. A gabonatárolás megoldott egy kb m 2 -es tározóban, ami a mi céljainkra elegendő.
Interjú Mosó Ottó 500-ak Klubja résztvevővel Genezis: Bemutatnád a gazdaságot röviden? A család 520 hektáron gazdálkodik, ebbe beletartozik két gyermekem gazdasága is, akik gépészként és növénytermesztőként
RészletesebbenÁllatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.
Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II. Nagytestű növényevők Sok fű kedvező élőhely. Évszakváltáskor vándorlások- A fű kevés tápanyagot biztosít, ezért szinte folyamatosan legelniük kell. Patások.
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép
Jász-Nagykun-Szolnok megye növény-egészségügyi helyzetkép 2014. 08. 15. - 2014. 08.31. között Időjárás 2014 augusztus második felében lehűlést okoztak azok az átvonuló hidegfrontok, amelyek csak kevés
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenAz erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.
Az erdei vadkár Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, 2017. december 13. db 180 000 160 000 A biológiai alapok I. 340 e.db/év nagyvad elejtés (apadás) Nagyvad fajaink
RészletesebbenA Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei. 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot
A Kölcsönös megfeleltetés előírásai és követelményei 1 rész HMKÁ Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot Fő cél: A HMKÁ által meghatározott előírások együttes célja a mezőgazdasági földterületek jó
RészletesebbenMadarak elleni védekezés fontossága, épületek védelme
Madarak elleni védekezés fontossága, épületek védelme Az ember közvetlen környezetében élő madarak közül a galambok, a verebek és különleges esetekben a seregélyek elsősorban gazdasági károkat okoznak.
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenDrótférgek, azaz pattanóbogár lárvák Agriotes spp.
Drótférgek, azaz pattanóbogár lárvák Agriotes spp. Csalogatóanyag: WW csalogató keverék. A pattanóbogarak lárvái, a drótférgek, 35 mm-es testhossznál nem nagyobbak, erœsen kitinesek, ezért keményebb vázú
Részletesebben1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...
Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,
RészletesebbenAz állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és
TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,
RészletesebbenHOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére
HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi
RészletesebbenA KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE
A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE A KUKORICA VÍZIGÉNYE A kukorica a szántóföldi növények között a közepes űek csoportjába tartozik. A tenyészidő folyamán a termőhelytől, a hibrid tenyészidejének
RészletesebbenMADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ
A MADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ 12 PONTJA 1. Ismerjük meg a gazdaságunkban és környékén elôforduló madarak és más állatok életmódját, szokásait, igényeit! 2. Vegyszerek használata helyett segítsük a természetes
RészletesebbenDR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI
DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő
RészletesebbenA Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata
A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Békés A fajta elismerés éve: 2005. A fajtai korai érésű, szálkás típusú. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fagy- és télállósága
RészletesebbenA búza rozsdabetegségei
NÖVÉNYVÉDELEM ROVATVEZETŐ: Dr. Békési Pál c. egyetemi tanár Veszélyes növénybetegségek (II./2.) A sorozat megtervezésében és szerkesztésében közreműködik Dr. Békési Pál és Dr. Fischl Géza A burgonya Y
RészletesebbenBacteriosollal kezelt tábla (A 1)
Összehasonlító talajszelvény-vizsgálat Pusztaszabolcs, 2015. szeptember 1. Vizsgált terület: Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. birtokai A Pusztaszabolcsi Zrt. összességében 0 hektáron gazdálkodik (bérelt és integrált
RészletesebbenKorlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben Horváth Gyula Szakmai elnökhelyettes Alapítva: 1870 Mezőgazdaság a meteorológiában meteorológia a
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
Részletesebben2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés
RészletesebbenMikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz
Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz FÓKUSZBAN A GYÖKÉR 100 millió 1 milliárd baktérium grammonként nagy része hasznos, egy része nem FÓKUSZBAN A GYÖKÉR A cégről dióhéjban: Az AGRO.bio
RészletesebbenBioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás
Részletesebben79/2004 (V.4.) FVM rendelet
79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. augusztus 11-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenMagyarországi vadak etológiája
Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú
RészletesebbenSajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
Részletesebbenwww.eurofarm.hu Tartalom: Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele 2011/7. szám (július) Aktuális kérelmek benyújtási időszakai 1.
Az Univer-Penta Társaság szaktanácsadói hírlevele 2011/7. szám (július) Tartalom: Aktuális kérelmek benyújtási időszakai 1. oldal Ismét támogatás öntözésre, meliorációra, vízrendezésre 2. oldal Tejházi
RészletesebbenIgényeim: Napos vagy félárnyékos helyeket kedvelek. Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok. Meszes talajokat is jól viselem
Igényeim: Napos vagy félárnyékos helyeket kedvelek Fény Árnyékot is elviselem, ám ilyen helyen kevesebbet virágzom, tavaszi kihajtásban kevésbé élénk-piros a levelem Mezofita, azaz közepes vízigényű vagyok
Részletesebbenwww.tantaki.hu Oldal 1
www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi
Részletesebben80% levonásos önrész (a károsodott terület biztosítási összegére vonatkozóan, de a kártérítés max Ft/ha)
Jégkár A, B, C típusú biztosítás Jégeső: Szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményéből álló csapadék helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely
RészletesebbenHasznos tanácsok, mi a teendő földrengés előtt, a rengés alatt és utána
A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása. A földrengések általában tektonikus eredetűek, de vulkánkitörések, föld alatti üregek beomlása stb. is okozhatnak földrengést. A földrengéskor felszabaduló
RészletesebbenP Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru
Dámszarvas Nagyvadállományok hasznosítása A dám jellemzése P Elõ- és Kisázsiából származik < Európai és mezopotámiai v. perzsa dám 100000 éve élt Európában egy hasonló faj K-Macedóniában 4600-1900 évvel
RészletesebbenA vaddisznó elterjedése
A vaddisznó elterjedése Számos (25+) alfaj Méret, színezet és nagyság (tömeg) alapján Általában 120-150 kg nagyság, de 200-300 kg-os is előfordul Eurázsiai-elterjedés Észak- és Dél-Amerikába betelepítették
RészletesebbenVADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS
VADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. (Vtv.)
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenBolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés
Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés HÉTFŐ HOLD A folyékony elemekre hat, és azt várja, hogy a vasárnapi gondolatokat átgondoljuk és nyugodtan megfontoljuk. Ilyen nyugodt és harmonikus
Részletesebben