Európai Uniós alapismeretek. előadás vázlatok. Dr. Csapó János PTE TTK Földrajzi Intézet Turizmus Tanszék

Átírás

1 Európai Uniós alapismeretek előadás vázlatok Dr. Csapó János PTE TTK Földrajzi Intézet Turizmus Tanszék Pécs, 2008

2 Európai Uniós alapismeretek -tantárgyismertető- Dr. Csapó János PTE TTK Földrajzi Intézet Turizmus Tanszék A tantárgy képzésben betöltött szerepe, szakmai tartalma elsajátításának célja, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek leírása Természet- és társadalomtudományi alapozó modul Társadalomtudományi alapismeretek A kurzus célja az EU fejlődéstörténetének, szervezeti felépítésének, a döntéshozatali mechanizmusnak a bemutatása, továbbá a tagállami kohézió erősítésének, a koordináció és harmonizáció hatékonyságának elemzése, számos együttműködési terület bemutatásával. A tantárgy tartalma, tematikája Értékelés Globalizáció, világgazdaság, regionalizáció a XXI. században. Az egységes Európa eszménye, mint az EU kialakulásának előtörténete. Rómától Maastrichtig, az EGK-tól az EU-ig: az európai integráció létrejötte, kibővülése és elmélyülése. Az integráció mozgatórugói, és azok változásai. Az EU pillérei és működésének alapelvei. Az intézményrendszer és a döntéshozatali mechanizmus. Ágazati és horizontális politikák az EU-ban: Az uniós együttműködések fő területei és szervezetei, intézményei, a jogi szabályozás sajátosságai. A 2004-es bővülés kérdései az EU és az új tagállamok szemszögéből. Az integráció kibővítésének és elmélyítésének további kérdései. Kollokvium Házi dolgozat 8-10 oldal Times New Roman 12-es betűnagyság, 1,5-es sortáv Hivatkozások, források!!! (szövegközi, szövegvégi) Felépítés A tantárgy kötelező és ajánlott irodalma Kötelező irodalom: Blahó A. (szerk. 2004): Európai integrációs alapismeretek. AULA, Budapest. 2

3 Aubert A. Csapó J. (szerk. 2006): Európai uniós alapismeretek. Egyetemi jegyzet. PTE TTK 80 p. Kende - Szűcs (szerk. 2000): Az Európai Unió politikái. Osiris, Bp. Horváth Z. (2002): Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar Országgyűlés, Bp. Ajánlott irodalom: Balázs P. (2001): Európai egyesülés és modernizáció. Osiris, Bp. D. W. Urwin (1998): A közös Európa. Az európai integráció 1945 től napjainkig. Corvina. Mezei G. (2001): Helyreállított Európa. Osiris. Egyéb források Az Európai unió hivatalos honlapja CIA World Factbook Minisztériumi honlapok: 3

4 Európai általános (gazdaságföldrajzi) ismeretek A világgazdaság térszerkezete, a hárompólusú világgazdaság (TRIÁD) A világgazdaság centrumtérségei a 21. században A világgazdas ggazdaság g centrumtérs rségei a 21. században zadban USA és Kanada EU Kína!!! Japán és a Kistigrisek India!!! 4

5 Népesség GDP Energia felhasználás 5

6 Gyermekhalandóság Forrás: GLOBÁLIS PROBLÉMÁK Bolygónk sorsa a kezünkben van. Földünk globális problémái: háborús veszélyek, a Föld túlnépesedése, állandósuló élelmiszerhiány, anyag- és energiaválság, adósságválság az öt részre szakadó világ a környezet gyors ütemű leromlása. - nem egymástól elszigetelten, hanem egymással összefüggésben, egymás hatását felerősítve hatnak. Globális világproblémák Észak-dél konfliktus A humán világkrízis főbb elemei túlnépesedés a népesség egyenlőtlen eloszlása a földön urbanizációs válság éhezés, élelmezési gondok szegénység a gazdagok és szegények közötti növekvő szakadék analfabétizmus, az iskoláztatás hiánya környezeti menekültek Az ökológiai világkrízis főbb elemei a meg nem újuló természeti erőforrások véges készletei a megújuló erőforrások szennyeződése 6

7 a biológiai sokféleség veszélyeztetettsége az édesvíz-készletek korlátozottsága az ózonréteg vékonyodása a savas esők kialakulása az erdők gyors fogyatkozása a bioszféra hulladékbefogadó képességének korlátozottsága klímaváltozás, globális felmelegedés túlnépesedés Európa országai Az Európai Unió országai Nyugat-Európa nagyrégiói Brit-szigetek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, Írország Skandinávia Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország, Izland BENELUX államok Belgium, Luxemburg, Hollandia Franciaország Németország, Ausztria, Svájc Mediterráneum Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország 7

8 Az európai növekedési gyűrűt mintegy 12 metropolis és központi régió alkotja, ahol az információ, tőke, munkaerő, innováció és kereskedelem koncentrálódik. A Londontól Párizsig és Brüsszeltől Frankfurtig terjedő korábbi magterület a 20. század utolsó harmadában kibővült Stuttgart és München irányában, valamint ettől délre is alakulóban egy Madrid - Barcelona - Lyon - Torino - Milánó innovációs tengely További dinamikus növekedést produkált Skócia, Írország, Észak-Spanyolország és Portugália. Egy-egy meghatározó város közül, mint Berlin, Koppenhága, Lipcse és Drezda agglomerációs övezetének dinamizmusa is tovább formálja az európai térszerkezetet. Földrajzilag Európa közepén terjed az a növekedési gyűrű, melynek tengelye Bécs-Budapest felé mutat. A mediterráneum felől Szlovénián keresztül a Dunántúl középső részén át egy összekötő folyosó nyílik, ezzel Közép-Európa mint a növekedési gyűrűk metszéspontja jelenik meg az új évezred új regionális térszerkezetében. Nyugat-Európa innovációs magtérségei Az Európai Unió népessége Az EU területe Népsűrűség Népesség előrejelzések Népesség szerkezete 15 évesnél fiatalabbak aránya 65 és 80 évesnél idősebbek aránya GDP/fő GDP milliárd euróban Infláció Újonnan csatlakozott országok területe Újonnan csatlakozott országok lakossága Az EU mezőgazdasága Az Európai Unió regionális politikája Vasúti közlekedés Európában Felhasznált források Cséfalvay Z. (1999): Helyünk a nap alatt. Kairosz Kiadó, Budapest, pp A CIA adattára: The University of Texas at Austin térképtára ( Az Európai Unió hivatalos honlapja: Vofkori L. (2002): Gazdasági földrajz. Scientia Kiadó, Kolozsvár. 8

9 Az európai integráció kialakulásának története Az EU létrejöttének okai és előzményei Hárompólusú világgazdaság EU Erősödő regionalizmus Nemzetek feletti intézmények Európaiság gondolata Adam Smith, Saint-Simon, Victor Hugo, Eötvös József, 1923: Páneurópai mozgalom, Teleki Pál Winston Churchill (1946): Fultoni és zürichi beszéde Komoly politikai érvek: Európai Egyesült Államok vasfüggöny ereszkedik le, a SZU expanzív hatalom, a Nyugatnak össze kell fogni (3 kör elmélete) együttes fellépés alapja a francia-német megbékélés 1948: Hágai kongresszus: 800 európai szellemiségű polgár találkozott június: Marshall amerikai külügyminiszter: Európa még mindig romokban hever, lassú az újjáépítés ez politikailag veszélyes, külső segítség kell: Európai Újjáépítési Program (ERP), minden szabad ország számára nyitva áll április: Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC) a segély koordinálására, 16 ország + a nyugati német megszállási övezetek részvételével (OEEC 1960 OECD) Az OEEC az első európai együttműködési szervezet de ez még kívülről jött kezdeményezés Közép- és Kelet-Európa kimaradt szovjet nyomásra kárpótlásul: január: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) mesterséges integráció, államközi árucsere-megállapodások alapján Európa végképp kettészakadt, az integráció csak nyugat-európai folyamat 1989/90-ig!!! A kettészakadt Európa Szövetségi rendszerek Az EU megalakulásának gazdasági tényezői Az USA hegemóniája ellen SZU katonai fenyegetése NATO megerősödése A gyarmatbirodalmak felbomlása Tudományos-technikai forradalom koncentráció szükségessége K+F kiadások növelése Transznacionális vállalatok Nemzetközi tőkemozgások felgyorsulása Államközi együttműködések A nemzeti energetikai, távközlési és információs rendszerek mind szorosabb összekapcsolása 9

10 Az EU fejlődéstörténete 1922: Belgium + Luxemburg uniója 1944: Hollandia csatlakozik BENELUX államok Okok: kis területű és népességű országok, piacméret, gazdaságosság 1951: Montánunió/Európai Szén-és Acélközösség Olaszország, Franciaország, Németország (6-ok) Európai Szén- és Acél Közösség A tagállamok szén és vasérc termelését egy közös szerv irányítja Az acélipart, a koksz előállítást szupranacionálisan kezelik Az ócskavas forgalomra vonatkozó szabályokat egységesítik A csatlakozás lehetősége nyitva áll más országok előtt is Jean Monnet elképzelése (neofunkcionalista integrációelméleti irányzat) a Schuman-terv (1950. május 9.): kölcsönös érdekek mentén kell elindulnia az együttműködésnek spill over hatás cél a francia-német együttműködés elindítása vasérc a franciáknál, szén a németeknél kölcsönös érdekek miért a nehézipar? (legjelentősebb szektor + hadiipar ellenőrzése) 1950: Európai Szén- és Acélközösség: 6 ország részvételével Jean Monnet és Robert Schuman Az újjáépítés végetért (Marshall-segély jelentős szerepe között) Cél: egy minden szektorra kiterjedő gazdasági együttműködés kialakítása Felismerés: az egyes nemzetgazdaságok túl kicsik Eredmény: március 25.: Római Szerződés az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrehozásáról (European Economic Community - EEC), valamint az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) megalapításáról (European Atomic Energy Community - EAEC) A Római Szerződés egy keretszerződés: célok, elvek lefektetése, intézményrendszer felállítása Az EGK egy gazdasági integrációt megvalósító közösség, fő célja a négy szabadság elvének biztosítása, egy közös piac megteremtése négy szabadság: áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása, illetve mozgása a tagországok között fokozatosan, első fázis a vámunió létrehozása 10

11 Az integráció következtében jelentős nyereségeket vártak Nagyobb piaci tér optimális termelési méretek méretgazdasági előnyök Intenzívebb verseny hatékonyság növelése termelési költségek csökkentése Munkamegosztásból származó hatékonysági és jóléti előnyök (komparatív előnyök specializáció és kooperáció) kiaknázása Vállalatok számára kedvezőbb feltételek egymás piacain, fokozottabb védelem a külső versenytársakkal szemben A vállalati szféra transznacionalizálódása Fogyasztók számára pozitív hatások: alacsonyabb költségek és növekvő hatékonyság miatt az árak mérséklődnek, szélesebb választék A tagországok makrogazdasági teljesítménye javul: gyorsabb műszaki haladás és gazdasági növekedés, javuló egyensúlyi feltételek és foglalkoztatottság Részösszefoglalás Az európai integrációs folyamat az adott történelmi helyzetben indult el politikai, biztonságpolitikai és gazdasági hajtóerők eredményeként Az együttműködés elindulásában nagy szerepe volt a külső fenyegetettség érzésének (egységes fellépés, ellensúly a szovjet expanzióval és a szovjet blokkal szemben) Világgazdasági verseny: együttműködés a versenyképesség javítása érdekében (a nemzeti piacok már túl kicsik) Európai Atomenergia Közösség Az atomenergia békés célú felhasználásában együttműködés Kutatás-fejlesztés Munkaerő szabad áramlása Európai Gazdasági Közösség Vámunió Közös mezőgazdasági politika Közös kereskedelempolitika Egységes versenypolitika Cél a közös piac megteremtése A PIACI INTEGRÁCIÓ SZAKASZAI AZ EU-BAN A piaci integrációs formák Preferenciális övezet Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Egységes piac Gazdasági és monetáris unió Politikai unió 11

12 Integrációs formák 0. Preferenciális vámövezet: nem integráció a tagok egymásnak kedvezményeket nyújtanak a kereskedem megkönnyítésére 1. Szabadkereskedelmi övezet: egymás között eltörlik a vámokat és a mennyiségi kvótákat (de csak) az ipari termékekre kifelé mindenki önálló vámtarifát alkalmaz szükséges az eredetigazolás 2. Vámunió: egymás között minden termékre megszüntetik a vámokat és a mennyiségi kvótákat kifelé egységes vámot alkalmaznak a vámokat egy közös szerv gyűjti be és osztja szét a tagállamok között nincs szükség eredetigazolásra 3. Közös piac: megvalósítja a négy szabadságot (áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlása) a gazdasági határok fennmaradnak elméletileg teljesen szabad a gazdasági verseny a piaci szereplők között 4. Egységes (single) piac: a kereskedem fizikai korlátainak megszűnése a kereskedelem technikai korlátainak megszűnése a fiskális akadályok leépítése (adóharmonizálás, közbeszerzések) jogharmonizáció a szolgáltatások szabad piaca érdekében a munkaerő és a tőkeáramlás adminisztratív akadályainak megszüntetése 5. Gazdasági és monetáris unió: a gazdaságpolitikák egységesítése és harmonizálása - fiskális szabályozás közösségi szintű politikák egységes valuta egységes központi bank monetáris és árfolyam-politika államok fölötti szintre kerül 6. (valami új, talán) Adóunió: a gazdasági unió következtében kényszerűség kialakítani egységes (1-2 %-os különbség) adótarifák kialakítása szoros fiskális együttműködés jelentős államok feletti költségvetési elosztás 7. Politikai unió: egységes államigazgatás egységes külképviselet egységes igazságszolgáltatás és rendőrség egységes honvédelem szövetségi kormányzat 12

13 1957: Római szerződés: Euratom/Európai Atomenergia Közösség EGK/Közös Piac 1967: EK létrejötte (Montánunió, Euratom, EGK) 1992: Maastrichti szerződés EURÓPAI UNIÓ 1997: Amszterdami szerződés (foglalkoztatáspolitika) Az EU intézményrendszere Európai Bizottság Miniszteri Tanács Európai Tanács Európai Parlament Európai Számvevőszék Európai Beruházási Bank Gazdasági- és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Központi Bank Az integráció kiterjesztése és elmélyítése 1960: EFTA Egyesült Királyság Ipari termékek vámoktól és egyéb korlátozásoktól mentes kereskedelme 1973: Egyesült Királyság, Írország, Dánia, 1981: Görögország 1986: Spanyolország, Portugália 1990: Németország egyesítése (spontán bővülés) 1995: Svédország, Finnország, Ausztria Norvégia (?) (-) Népszavazás 1994: EK+EFTA EGT (Európai Gazdasági Térség) Már ekkor túllépte az idő Svájc (nincs csatlakozás) Svédország, Finnország, Ausztria: 1995-ös csatlakozása +Izland, Norvégia, Liechtenstein 2000: Svájc Kétoldalú szerződés az EU-val Svájci cégek az Uniós piacra 12 éves átmenet után Svájcban letelepedhetnek az EU polgárai május 1-e: 10-ek felvétele az Európai Unióba Ún. első körös országok január 1. : Románia és Bulgária felvétele 2. körös országok Horvátország 13

14 Törökország, Ukrajna, Belorusszia, Délszláv államok (?) Az Egyesült Királyság integrációja február Oslo-ban az EGK-ból kimaradtak első találkozója január 4. egy új gazdasági szervezet alapítóokmányának aláírása május 3. a szerződés életbe lép tagjai: Ausztria, Dánia, Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország Európai Szabadkereskedelmi Társulás European Free Trade Association - EFTA Az EFTA bővülései és szűkülései 1970 Izland - belép 1973 Egyesült Királyság, Dánia - kilép 1986 Finnország (alapítástól megfigyelő) - belép 1986 Portugália - kilép 1991 Liechtenstein - belép 1995 Ausztria, Finnország, Svédország - kilép Csatlakozási kérelmek az EK-hoz 1961 Írország, Egyesült Királyság, Dánia 1962 Norvégia január 29. Franciaország vétója Merger Treaty - Egyesítő Szerződés ben aláírják, 1967-ben lép életbe a korábbi három közösséget egyesíti Az 1967-es hatályba lépésre összevonták a három szervezet addig párhuzamosan működő intézményeit. A közös Bíróság és Közgyűlés mellett innentől fogva egyetlen Bizottság és egyetlen Tanács folytatta a három közösség döntéshozatalát. létrejön az Európai Közösségek új szervek: Európai Parlament, Európai Bizottság Bár a három szervezet továbbra is egymástól függetlenül működött, a döntéshozataluk immáron közössé vált, és a három szervezet felvette az Európai Közösségek (többes számban!) elnevezést. Az Európai Közösségek elnevezés tehát 1967-tól használatos a három integrációs szervezet együttes leírására, egészen 1993-ig, amikor is a hatályba lépő Maastrichti Szerződés megteremti az Európai Uniót (EU). Innentől fogva az Európai Unió elnevezés foglalja össze együttesen az integráció intézményeit, melynek csupán első pillérévé válnak az Európai Közösségek, ám innentől csupán egyes számban, Európai Közösségként. 14

15 Bővítési megállapodások április: aláírják a négy jelentkező csatlakozási egyezményét a norvégiai népszavazás elutasítja a tagságot január 1: három új tagja lesz az Európai Közösségeknek: Dánia, Egyesült Királyság, Írország Az első bővülés Dánia, Egyesült Királyság, Írország csatlakozik az EK-hoz az eddigieknél fejletlenebb területek is kerülnek az EK-ba az integrációval kapcsolatos szkepticizmus megjelenik az EK-ban Nyugat-Európa gazdasági egységet kezd alkotni a világban Csatlakozási kérelmek az EK-hoz 1975: Görögország 1977: Portugália, Spanyolország 1979: Görögország csatlakozási egyezményének aláírása Második bővülés Görögország csatalakozik az EK-hoz oka politikai, kevésbé gazdasági nő a különbség a tagállamok gazdasági teljesítményei között Kilépés az EK-ból 1982: Grönlandi népszavazás döntése alapján 1985: január 1. Grönland nem része az Európai Közösségeknek Harmadik bővülés Portugália és Spanyolország csatlakozása az átlagnál jóval szegényebb országok kerülnek az együttműködésbe részben politikai motivációk a felvételre elkötelezettek az integráció mellett erősítik az EK mediterrán nyitottságát Jelképek bevezetése 1986-ban zászló: a tizenkét csillag a teljesség jelképe Felvételi kérelmek 1987 Törökország 1989 Ausztria 1990 Málta, Ciprus 1991 Svédország 1992 Finnország, Svájc, Norvégia 1994 Magyarország, Lengyelország 1995 Románia, Szlovákia, Lettország, Észtország, Litvánia, Bulgária 1996 Cseh Köztársaság, Szlovénia 2003 Horvátország, Moldávia 2004 Macedonia 15

16 European Economic Area EEA (Európai Gazdasági Tér -EGT) 1990-ben tárgyalás kezdődik az EK és az EFTA tagállamai között az egységes belső piacban való együttműködésről május 7. Porto lezárulnak a tárgyalások január 1-től az EK, Norvégia, Izland (+Ausztria, Finnország, Svédország) létrehozza az EGT-t május 1. Lichtenstein csatlakozik Megvalósul a 4 szabadság az EK területén január 1. létrejön az egységes belső piac áruk, tőke, szolgáltatások és munkaerő szabadon, korlátozás és ellenőrzés mentesen európaivá válik az EK területén København-i (Koppenhága) bővítési kritériumok Az EU tagság feltételei: demokrácia, plurális jogállam, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása az EU-ban meglevő erős versenyt állni képes piacgazdaság az acquis communautaire átvétele a pénzügyi és politikai unió céljának elfogadása Az EU képes legyen befogadni az új tagokat 1995-től 15 tagállam 1987: Egységes Európai Okmány Az elmélyülés újabb lépése A Római Szerződés továbbfejlesztése A teljesen egységes belső piac létrehozásának meghatározása : Maastrichti szerződés EU (!) 1993-ig elért eredmények A szabad áruforgalmat továbbra is fékezték Közös európai szabvány kidolgozása Nemzeti szabványok közös elismerése Azonos versenyfeltételek biztosítása (a hazai cégekkel azonos nemzeti elbánás elve) Szolgáltatások szabad nemzetközi áramlása Liberalizálták az energetika, távközlés, fuvarozás Uniós piacát is EU polgárai Szabad letelepedés, tanulás, munkavállalás, szakképesítések, diplomák elismerése stb. 1993: Maastrichti szerződés Kormányközi Együttműködések kiterjesztése Kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügypolitika terén EMU/Gazdasági- és Pénzügyi Unió 1999: a bankközi műveletek EURO-val (előtte ECU) 2002: EURO bevezetése (kivéve: Nagy-Britannia, Dánia, Svédország) 16

17 Negyedik bővülés Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása az EU átlagnál gazdagabb államok csatlakoznak mindegyikük semleges volt a hidegháború alatt az EU világgazdasági tényezővé válik cél: Európa teljes egységesítése 1995: Schengeni egyezmény 9 EU tagállam A személy- és áruforgalom BELSŐ ellenőrzését beszüntette SZIGORÍTOTTÁK viszont az EU KÜLSŐ határainak őrizetét (Egyesült Királyság, Írország nem írták alá terrorizmusra hivatkozva) (Görögország, Dánia, Svédország, Finnország későbbre halasztották a szabályok bevezetését) 2008: Schengen kiterjesztése Európai Unióról szóló Szerződés Amsterdami módosítása a Schengeni acqui az EK része nő az Európai Parlament jogalkotó szerepe bővülnek az együttműködési területek konstruktív tartózkodás bevezetése Luxembourgi csoport december a hivatalosan tagjelölt államoknak kitűzik a felvételi tárgyalások kezdetét Ciprussal, a Cseh Köztársasággal, Észtországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal, Szlovéniával Megvalósul a Gazdasági Unió január 1. az Euro a hivatalos és nemzeti fizető eszköz: Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Luxembourgban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban elindul az ERM II. Agenda Köln új költségvetési keretterv kelet-európai tagjelöltek felkészítésére: SAPARD, ISPA programok költségvetési reform 17

18 Helsinki-i csoport december a hivatalosan tagjelölt államoknak kitűzik a felvételi tárgyalások kezdetét: Bulgáriával Lettországgal Litvániával Máltával Romániával Szlovákiával Európai Unióról szóló Szerződés módosítása december Nice/Nizza: Nizzai szerződés intézményi reform - felkészülés az új tagokra, új szavazási rend növekszik a nemzetek feletti intézmények szerepe katonai együttműködés az EU-n belül Gazdasági Unió első bővítése Görögország tagja az EMU-nak Laeken európai hadsereg felállítása alkotmányozó konvent létrehozása előkészületek a közös vízum, menekült és bevándorlási politika bevezetésére közös európai elfogatási parancs A pénzcsere a Gazdasági Unióban január 1. és február 28 között a 12 pszeudo valutát kivonják a forgalomból 2002 København/Koppenhága csatlakozási tárgyalások lezárása Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia 2003 tavasz április 16. új csatlakozási szerződés aláírása népszavazások a csatlakozásról a Közös Kül- és Biztonságpolitika működésképtelen a tagállamok között annak ellenére, hogy az Európai Konvent szorosabb együttműködést irányoz elő június: az Európai Tanács megkapja az Alkotmány elkészült szövegét Ötödik bővülés Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozása kevéssé gazdasági, jórészt politikai bővítés a területi növekedés végső szakaszához ér Hatodik bővülés EU 27-ek: 18

19 Románia Bulgária Az egységes belső piac következményei VILÁG 1. Népességszám Összes GDP Ipari termelés Nemzetközi kereskedelem Vámunió elmélyítette az előnyös nemzetközi munkamegosztást Áruk, szolgáltatások 2/3-a egymás között Lemaradás Munkanélküliség aránya Ingadozó gazdasági növekedés Csúcstechnológiai termékek terén Információs technológiák alkalmazása terén Az Európai Unió három pillére Felhasznált források A növekedés útja, az EU gazdasága. PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p. Probáld F., CD-rom A CIA adattára: The University of Texas at Austin térképtára ( Előadásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza c. tantárgy) Az Európai Unió hivatalos honlapja: Dr. Kengyel Ákos előadásai 19

20 Az Európai Unió működése, intézményrendszere Az Európai Unió bár több annál, mint országok konföderációja, mégsem egyenlő egy szövetségi állammal. Politikai rendszere szerződések sorozatán alapul Párizsi és Római, Maastrichti, Amszterdami és Nizzai szerződések folyamatosan fejlődik az elmúlt 50 év folyamán. Hatáskörök megosztása a tagállamok és az Unió között Az EU kizárólagos hatásköre (versenypolitika, monetáris politika, kereskedelempolitika, vámunió) Megosztott hatáskörök (belső piac, energia, szociálpolitika, fogyasztóvédelem) Tagállami hatáskör (oktatás, szakképzés, ifjúság, sport, kultúra) Acquis Communautaire Magyarul: közösségi vívmányok Az EU (jogszabályi, más jogi értelmezésű, valamint politikai jellegű, de az integrációra hatást gyakorló) állásfoglalásainak összessége két szintje a kötelezően betartandó szabályok nem kötelező szabályok Az EU felépítése az Európai Unió gazdasági és politikai egységekből áll legszélesebb, államok feletti együttműködés az 1. Európai Közösség ezzel szemben kormányközi a 2. Közös Kül- és Biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy - CFSP) 3. Rendőrségi és Igazságügyi Együttműködés Bűnügyekben (korábban Igazság- és Belügyi Együttműködés Justice and Home Affairs JHA) E szerződések alapján a tagállamok nemzeti szuverenitásuk egy részét olyan közös intézményekre ruházzák, melyek nem csak a nemzeti, hanem a közösségi érdekeket is képviselik. E szerződések képezik az ún. elsődleges jogot 20

21 Az elsődleges jog nyomán született jogforrások képezik az ún. másodlagos jogot, melynek közvetlen hatása van az európai polgárok mindennapi életére. A másodlagos jog főleg rendeletekből, irányelvekből és ajánlásokból áll. Ezek a jogszabályok, és tágabb értelemben a közösségi politikák, a következő három főintézmény által hozott határozatok eredménye: az Európai Unió Tanácsa (mely a tagállamokat képviseli), az Európai Parlament (mely a polgárokat képviseli) és az Európai Bizottság (mely egy olyan politikailag független szerv, mely a közös európai érdekeket védi) Ezen intézményi háromszög szorosan együtt dolgozik. Feladatai ellátása érdekében és e szerződés rendelkezéseinek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács közösen eljárva, valamint a Tanács, illetve a Bizottság rendeleteket alkot, és irányelveket bocsát ki, határozatokat hoz, ajánlásokat tesz vagy véleményt ad." (A Maastrichti Szerződés 249. cikke). Az EU intézményrendszere az intézményekből, tanácsadó szervekből, ügynökségekből és néhány további testületből épül fel. Európai Tanács Tagállamok állam- és kormányfőinek évente 2 3 találkozása, Alapító szerződésben nem szerepelt, Luxemburgi kompromisszum, Energia-, olajválság-, IMF, GATT tárgyalások igényelték, Stratégiai döntéshozatal, Fejlődés általános politikai vonalait adja meg Maastricht intézményesíti, Tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere. Minisztertanács (Az Európai Unió tanácsa) Fő döntéshozó szerv, jogalkotás elsődleges felelőse, az Unió kormányait képviseli. Elnöksége félévenként rotál Székhelye Brüsszel. Eredete Montánunió Tanácsa Kormányközi alapon működő testület kormányképviselők vesznek részt Napirend és a megoldandó problémák szerint alakul, Állam- és kormányfők tanácsa, Ágazati tanácsok, Kiemelt: Külügyminiszterek Tanácsa. A Tanács munkáját segítik, illetve előkészítik COREPER (javaslatok megvizsgálása, szelektálás), Igazgatási albizottságok (Bizottság javaslatait vizsgálják) Főtitkárság, 21

22 Szavazás módozatai: A Tanács konszenzussal, minősített vagy egyszerű többséggel dönthet témától függően. Egyszerű többség kevésbé jelentős ügyek, Egyhangú döntés legjelentősebb ügyek, Minősített többség 76/54. Nizzai Szerződés Többségi döntéshozatal konszenzus helyett, Népességi súly jobban tükröződjön az EU döntéshozó szerveiben (szavazatok újraelosztása), Németország súlya, új jelentkezők, blokkoló kisebbség veszélye. Kiemelkedően fontos, hogy milyen többség kell egy döntés megszületéséhez 3-as feltételrendszert vezettek be, Minősített többség (70%), Ha a határozat a Bizottság javaslatára születik (tagállamok több, mint felének hozzájárulása, más esetben a tagállamok 2/3-a), Demográfiai záradék (lakossági kritérium), Nizza-i Szerződés 70 témában egyhangú döntést ír elő. Európai Parlament Népek képviselete (1967 óta) Alapszerződésben csak konzultatív funkciókat kapott évek során szélesedett 1979 óta közvetlen választás az állampolgárok közvetlenül választják, jogalkotó és döntéshozó hatalommal is rendelkezik. Hivatalos székhelye Strasbourg, a bizottsági üléseket Brüsszelben tartják Főtitkárság székhelye pedig Luxemburg. A bővítés után 732 képviselő ül a padsorokban. Jogkörök: Véleményezési jogkör, Jogalkotó hatáskör, Döntéshozó hatáskör, Ellenőrző hatáskör, Kinevezési jogkör. Európai Bizottság EU kormánya (biztosok), Nemzetek feletti vonásokkal ruházták fel, az Unió végrehajtó szerve, javaslattevő, döntéselőkészítő testülete, ellenőrzi a végrehajtást, a Szerződés őre. Székhelye Brüsszel Összetétele 2004-ig nagyobb államok 2-2, kisebbek 1-1, 2005-től mindenki csak 1 tagot, Tagokat 5 évre választják, Tagok a megbízatásukat az EU érdekei szerint végzik! szupranacionális. 22

23 Európai Bizottság Mandátumának 4 fő területe: szerződések őre, Végrehajtó szerv, Közösségi alapok kezelése, menekülő klauzulákkal rendelkezik. Tagok a miniszterekhez hasonló tárcákkal rendelkeznek Javaslatokat egyszerű többséggel fogadják el. Hatáskörei: Jogszabály-kezdeményezés, Jogalkotás, Évente előkészíti az EU költségvetését (bevételek és kiadások szerkezete), EU külképviseletét látja el (nemzetközi szervezetekben, klb. országokban) Az Európai Unió Bírósága/Európai Bíróság EU legfőbb döntéshozó szerve, elősegíti a közösségi joganyag egységes értelmezését és betartását. Székhelye Luxemburg. Tagjait tagállamok jelölik, Akik a tagállamban betölthetnék az LB vezetését, Minden állam 1 tagot delegál 25 fő (6 év), Ülései: Teljes ülés, 3 vagy 5 tagú tanács, Joggyakorlata szupranacionális irányba mutat integráció legfőbb motorja. Számvevőszék Ellenőrzi az EU költségvetésének megfelelő felhasználását. Székhelye Luxemburg. 25 fős testület a 25 tagú EU-ban. Ombudsman Az EU intézményeinek visszaéléseivel kapcsolatban fordulhatnak hozzá az uniós állampolgárok, társadalmi szervezetek és vállalkozások. Székhelye Strasbourg. Tanácsadó szervek Gazdasági és Szociális Bizottság: 222 tagja a munkaadókat, a munkavállalókat és egyéb érdekvédelmi szervezeteket (környezetvédők, fogyasztóvédők, szövetkezeti tagok stb.) képviseli. Gazdasági, szociális és foglalkoztatási ügyekben van tanácsadási joga. Székhelye Brüsszel. 23

24 Régiók Bizottsága: Regionális kérdésekben konzultációs joga van, 222 tagja a helyi és regionális hatóságokat képviseli. Székhelye Brüsszel. Pénzügyi szervek Beruházási Bank Tőkeberuházások finanszírozásával elősegíti az EU kiegyensúlyozott gazdasági fejlődését. Székhelye Luxemburg. Európai Központi Bank Megalkotja és kivitelezi az Unió monetáris politikáját. A nemzeti bankok az engedélyével bocsáthatnak ki bankjegyeket. Székhelye Frankfurt. Hogyan hoz döntéseket az EU? Az uniós szintű döntéshozatalban különféle európai intézmények vesznek részt, különösen az Európai Bizottság, az Európai Parlament (EP), az Európai Unió Tanácsa Általában az Európai Bizottság tesz javaslatot új jogszabályokra, de azokat a Tanács és a Parlament fogadja el. A többi intézmény és testület is fontos szerepet tölt be. Az Unió döntéshozatalának szabályait és eljárásait a szerződések rögzítik. Új európai jogszabályokra irányuló valamennyi javaslat alapja a Szerződés adott cikke, vagyis a javaslat jogalapja. Ez határozza meg, hogy milyen jogalkotási eljárást kell alkalmazni. A három fő döntéshozatali eljárás a konzultációs eljárás, a hozzájárulási eljárás és az együttdöntési eljárás. 1. Együttdöntési eljárás Manapság ezt az eljárást használják az EU jogalkotási tevékenységének többségére. Az együttdöntési eljárás során a Parlament nem pusztán kifejezi véleményét, hanem a Tanáccsal együtt osztja a jogalkotási hatáskört. Ha nem sikerül megegyezniük egy javasolt jogszabályról, akkor azt a Tanács és a Parlament azonos számú képviselőjéből álló, ún. egyeztető bizottság elé terjesztik. Amint a bizottság megegyezésre jut, a jóváhagyott szövegtervezetet újra megküldik a Parlamenthez és a Tanácshoz, hogy azok végül jogszabályként fogadják el. Az együttdöntési eljárás rendszere 2. Hozzájárulás A hozzájárulási eljárás azt jelenti, hogy a Tanácsnak néhány kiemelten fontos döntés meghozatala előtt a Parlament hozzájárulására van szüksége. Maga az eljárás ugyanaz, mint a konzultáció esetében, azzal a kivétellel, hogy a Parlament nem módosíthatja a javaslatot: vagy megszavazza, vagy elveti azt. A Parlament hozzájárulásához a leadott szavazatok abszolút többsége szükséges. 24

25 3.Konzultáció A konzultációs eljárás keretében a Tanács konzultál az Európai Parlamenttel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal (EGSzB), valamint a Régiók Bizottságával (RB). A Parlamentnek jogában áll jóváhagyni a Bizottság javaslatát, elutasítani azt vagy kérni annak módosítását. Amennyiben a Parlament módosításokat kér, a Bizottság átgondolja a Parlament által javasolt változtatásokat. Ha a Bizottság elfogadja e javaslatokat, akkor a Tanácsnak a módosított javaslatot küldi meg. A Tanács megvizsgálja a módosított javaslatot, és azt vagy változtatás nélkül elfogadja, vagy tovább módosítja. Ebben az eljárásban akárcsak az összes többiben is a Tanácsnak egyhangúan kell elfogadnia a bizottsági javaslat módosításait. Források A növekedés útja, az EU gazdasága. PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p. Probáld F., CD-rom A CIA adattára: The University of Texas at Austin térképtára ( Előadásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza c. tantárgy) Az Európai Unió hivatalos honlapja: Dr. Kengyel Ákos egyetemi docens előadásai KSH tanulmányok 25

26 Az Európai Unió regionális politikája Az életszínvonal alakulása (regionális különbségek) az EU-ban A regionális politika céljainak meghatározása A regionális politika célja egy adott ország területén élő valamennyi ember számára a méltányos szintű jövedelem és életkörülmények eléréséhez való hozzájárulása A reálisan létező területi különbségekből indul ki és azokra épít A kormányzati ágazati politikákat koordináló és kiegészítő fejlesztési politika Célja az ország valamennyi régiójában a méltányos életszínvonal és életkörülmények lehetővé tétele A regionális politika feladata ilyen értelemben nem azonos a szociálpolitikával (A regionális politika által támogatott) Régiótípusok 1) Elmaradott régiók 2) Válságban lévő ipari régiók 3) Vidéki térségek 4) Válságban lévő nagyvárosi régiók 5) A szélsőséges környezeti feltételekkel rendelkező területek Bevezetés Első számú célja a Közösség legelmaradottabb régióinak felzárkóztatása, a gazdasági különbségek kiküszöbölése, vagyis a felzárkózás-felzárkóztatás igénye volt. Olyan területekre terjed ki, mint az alapinfrastruktúra kiépítése, a humánerőforrások fejlesztése, a vállalkozói szféra támogatása, ösztönzése. Az EU alapvető célja tehát a támogatásokon keresztül a fejletlenebb területek gazdasági és szociális kohéziójának elérése, 26

27 mellyel megnő az adott terület, régió vagy ország versenyképessége, gazdasági súlya, az EU-n belüli szerepe, megítéltetése. Az Unió támogatásainak fontos célja, Hogy azok hosszú távú előnyöket nyújtsanak az adott régió vagy térség fejlődése szempontjából. A Strukturális Alapok és egyéb EU támogatási formák, vagy kezdeményezések nyújtotta támogatásoknak komplex módon kell befolyásolniuk a gazdasági és társadalmi tényezőket, azokra együttes és tartós hatást kell kifejteniük. A támogatások fő célja nem a specializáció, hanem a diverzifikáció elérése, alapvető céllá vált tehát az adott térség gazdasági potenciálja sokszínűségének elérése, több lábon állásának megvalósítása. A Strukturális Alapok nyújtotta támogatások következtében így nő az adott térség versenyképessége, GDP termelése, csökken a munkanélküliség, megindul a társadalmi és szociális kohézió, a térség komplex felzárkózási folyamata. A regionális politika kialakulásának története Európában A Római Szerződés (1957) regionális politikára vonatkozó célkitűzéseket nem tartalmazott mégis megfogalmazódik, hogy a nyugat-európai integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül, hiszen a területi egységek közötti jelentős fejlődésbeli eltérések akadályozzák az áruk, a szolgáltatások, a tőke és munkaerő szabad áramlását. Az 1960-as évek erőteljes gazdasági növekedésében a területi kérdések nem kerültek felszínre ugyanakkor 1964-ben az EGK Gazdasági és Szociális Bizottságának egyik feladataként megjelenik a regionális politika, és 1967-ben ennek szervezésére önálló főigazgatóság alakult. A területi különbségek a Közösség bővítésének előkészítésekor kerültek igazán felszínre, hiszen az akkor újonnan csatlakozó országokban (Nagy-Britannia, Írország, Görögország) jelentős regionális fejlettségbeli különbségekkel kellett számolni, amelyek mérséklése szükségessé vált. Az 1972-es Párizsi Csúcsértekezleten született döntések mentén határozták el, hogy közösségi (pénzügyi) eszközök igénybevételével kell elősegíteni a szerkezeti (strukturális) és területi aránytalanságok mérséklését, illetve megkezdődött az akkor belépett tagországok területi politikájának egyeztetése, amely egybeesett a Közösségek hasonló törekvéseivel ben létrehozták az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF), Amelynek működése során között 24,4 milliárd ECU-t (kb. 22 milliárd USD-t) fordítottak mintegy 41 ezer közösségi strukturális beruházás finanszírozására. Ez alatt a másfél évtized alatt az ERDF forrásaiból 873 ezer munkahely létesült vagy maradt fenn Nyugat-Európában. A fejlesztések 80%-át infrastrukturális beruházások tették ki, a legnagyobb összeget Olaszország és Nagy-Britannia használta fel, bár később, 1988-ban már Spanyolország volt a második legnagyobb felhasználó. 27

28 A strukturális támogatásoknak köszönhetően között az 1. Célkitűzés hatálya alá tartozó régiókban 63%-ról 69%-ra nőtt az egy főre eső GDP, azaz közelített a közösségi átlag 75%-ához. A Kohéziós Alap jelentős mértékben járult hozzá Írország, Portugália, Görögország és Spanyolország GDP növekedéséhez, az előbbi három ország esetében éves szinten a növekedés 10%-os volt, ehhez a közösségi támogatások legkevesebb 1%-kal járultak hozzá. A további bővítések (Spanyolország, Portugália 1986), valamint a regionális folyamatok hatásának felismerése indította el a regionális politika átfogó reformjának előkészítését és kidolgozását. Az Egységes Európai Okmány (1987) konkrétan, új politikaként nevesíti a közösségi politikák között a regionális politikát, és kiegészíti a Római Szerződést a gazdasági és szociális kohézióról szóló címmel. A regionális politika céljaként a gazdasági és szociális kohézió erősítését jelölték meg, mint a majdani gazdasági és pénzügyi unió feltételét. A regionális politikát 1988-ban reformálták meg. Ennek keretében emelték az ERDF támogatási alapját. Elhatározták, hogy a területi folyamatok alakításához felhasználható további alapok: Európai Szociális Alap (ESF) 1960, Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) 1962; Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) 1975, majd az ezzel kibővült Halászati Pénzügyi Alap (FIFG) 1993 között erősítik a koordinációt. Öt célkitűzést határoztak meg. Ezeket 1993-ban kismértékben megváltoztatták Költségvetési időszakokat határoztak meg ( , , AGENDA 2000), amelyekben előre kijelölték a fejlesztési célkitűzéseket, valamint az azokhoz rendelt támogatások összegét és felhasználásuk módját. A Maastrichti Szerződés (1992) a regionális politika általános céljait a fenntartható, kiegyenlített és hosszú távú gazdasági és szociális fejlődés biztosításában, a belső határok nélküli gazdasági tér megteremtésében és a gazdasági, valamint a szociális kohézió erősítésében határozta meg. Az együttesen Strukturális Alapoknak nevezett pénzügyi források nem az egymástól független projekteket, hanem az átfogó programokat támogatják!!! A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) /1975/ Európai Szociális Alap (ESZA) /1960/ Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Szekciója /1970/ Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) /1993/ Kohéziós Alap /1993/ 28

29 Európai Szociális Alap Az ESZA a foglalkoztathatóság, az üzleti kedv, az esélyegyenlőség és a humán erőforrásokba történő befektetetések támogatásával célozza meg a munkanélküliség megelőzését és leküzdését. Az ESZA befektetések jelentős része oktatási és képzési intervenciókat és a munkaerőpiac fejlesztését célozza. Az Alap az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervek alatt működtetett tevékenységeket támogatja. Európai Bizottság Foglalkoztatási Főosztálya. Európai Regionális Fejlesztési Alap Az ERFA az Európai Unión belül észlelhető fő regionális egyenlőtlenségek kezelését támogatja az elmaradott régiók fejlesztésén és strukturális átalakításán keresztül. Az ERFA befektetések jelentős része a fenntartható munkahelyek teremtését és védelmét ösztönző termelői beruházásokat, az infrastruktúrába történő beruházásokat, helyi és kis- és középvállalatok (KKV) fejlesztését és foglalkoztatási kezdeményezéseket támogat. Európai Bizottság Regionális Politika Főosztálya. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Az EMOGA két részre oszlik, a Garancia Részre és az Orientációs Részre. A Garancia Rész az Európai Unió Közös Agrárpolitikáján (KAP) belül eszközölt kifizetések finanszírozását szolgálja a mezőgazdasági jövedelmek és bizonyos vidékfejlesztési intézkedések, úgymint a korkedvezményes nyugdíj és számos agrárkörnyezetvédelmi projekt támogatása érdekében. Az Orientációs Rész más vidékfejlesztési intézkedések támogatását célozza, mint például a fiatal mezőgazdasági dolgozók program és a vidéki területek fejlesztésére szolgáló programok. Európai Bizottság Mezőgazdasági Főosztálya. Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz A HOPE a halászati struktúrák korszerűsítését szolgálja az ipar jövőjének biztosítása és a halászatra épülő területek újraélesztése érdekében. Európai Bizottság Halászati Főosztálya Kohéziós Alap Környezetvédelmi és közlekedési projekteket támogat. Az Európai Bizottság és Tanács 1264/1999/EK és 1265/1999/EK számú Rendeletei a 1164/1999/EK Tanácsi Rendelet a Kohéziós Alap felállításáról módosításai. Azok az országok jogosultak az Alapra, amelyekben az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 90%-a alatt marad. A Kohéziós Alap abban különbözik a Strukturális Alapoktól, hogy régiók helyett tagállamokra épül. Jelenleg Spanyolország, Görögország és Portugália jogosultak az Alap fogadására. Az Európai Unió 80-85%-os segélyezési arányt biztosít. A strukturális alapok előtt álló célkitűzések 1. célkitűzés: a fejlődésben leginkább elmaradt régiók támogatása (egy főre jutó GDP kevesebb az EU-átlag 75%-ánál) 2. célkitűzés: a gazdasági és társadalmi szerkezet-átalakítás miatt strukturális nehézségekkel küzdő területek támogatása 29

30 3. célkitűzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák alkalmazkodásának és modernizációjának támogatása. Közösségi Kezdeményezések Interreg III - a határmenti, tagállamok közötti és régió közi együttműködés érdekében (pl. határmenti partnerségek kialakítása, több régiót magában foglaló területek létrehozása). Az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza. Urban II - a városok és a városi területek fejlesztési stratégiáinak támogatására összpontosít. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza. Leader + - a program célja azok összehozása egymással, akik a vidéki társadalomban és gazdaságban tevékenykednek annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődés új, helyi stratégiáit alakítsák ki. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Szekciója finanszírozza. Equal - célja a munkaerőpiac egyenlőtlenséghez és megkülönböztetéshez vezető tényezőinek a megszüntetése. Az Európai Szociális Alap finanszírozza. URBAN II Az 1. célkitűzés alá eső területek az EUban ( ) Közös alapelvek koncentráció programközpontú megközelítés partnerség addicionalitás szubszidiaritás transzparencia 30

31 Partnerség elve A döntéshozatalban és a végrehajtásban az uniós, a nemzeti és a regionális, illetve helyi szinteknek közösen kell megoldani a problémákat, így a programok elkészítése, kivitelezése kapcsán a felelősség megoszlik az egyes partnerek között. A partnerség azt jelenti, hogy a Bizottságnak, az érintett tagállamnak és a tagállam által országos, regionális, vagy helyi szinten kijelölt illetékes hatóságnak a lehető legszorosabban kell együttműködnie. A partnerség kiterjed a műveletek előkészítésére, finanszírozására, figyelemmel kísérésére és kiértékelésére. Addicionalitás elve A Strukturális Alapok csak nemzeti társfinanszírozás mellett működnek, a nemzeti programok kiegészítéseként, nem pedig azok helyettesítéseként. A nemzeti kormányoknak tehát aktívan részt kell venniük a programok anyagi támogatásában is, így a Strukturális Alapok által juttatott erőforrások csupán kiegészítik a tagállamoknak az adott célkitűzés elérésére fordított pénzeszközeit. A tagországoknak meghatározott nagyságú önrésszel kell rendelkezniük az adott projektekben. Programozás, tervezés elve Az egyes tagállamok átfogó középtávú regionális fejlesztési terveket készítenek melyeket az Európai Bizottságnak terjesztenek be, ahol ún. közösségi támogatási kereteket (Community Support Frameworks) és egyes program-dokumentumokat (Single Programming Documents) fogadnak el, melyek alapján 3 6 éves periódusra meghatározzák a gyakorlati teendőket, a pénzügyi forrásokat, és a kivitelezés módjait. Források Dr. Kengyel Ákos előadásai A növekedés útja, az EU gazdasága. PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p. Probáld F., CD-rom A CIA adattára: The University of Texas at Austin térképtára ( Előadásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza c. tantárgy) Az Európai Unió hivatalos honlapja: 31

32 Monetáris politika (Gazdasági és Monetáris Unió, Költségvetés) Gazdasági és monetáris unió - és az euró január 1 több, mint 300 millió európai polgár használja az eurót napi rendszerességgel. Az euró olyan nemzeti valutákat váltott fel, melyek számos országban évszázados szimbólumnak, illetve a nemzeti szuverenitás jelképeinek számítottak. Az átállás jelentős előrelépést jelentett a gazdásági unió terén. Az euró továbbá egy jóval tisztább értelmet adott az EU polgárainak a közös európai identitás igazi jelentéséről. Euróval a zsebükben az emberek az Európai Unió nagy részén pénzváltás nélkül utazhatnak és vásárolhatnak. Pénzügyi integráció Elméleti háttér Az Európai Monetáris Rendszer A Gazdasági és Monetáris Unió Elméleti háttér Optimális valutaövezet (OCA) elméletek: milyen országok között lehet bevezetni egy közös valutát és közös monetáris politikát Mundell feltételei: Homogén fejlettségi szint, hasonló gazdasági szerkezet aszimmetrikus sokkok kérdése Rugalmas tényezőpiacok jól működő tőkepiac, szabad tőkeáramlás, mobil munkaerő Megfelelő fiskális transzfermechanizmus A GMU előzményei 1971 Bretton Woods-i rendszer összeomlása (szabályozta a II. vh. után a nyugati valuták árfolyammozgásait) A szélsőséges mozgások elkerülése érdekében egymáshoz rögzítették az árfolyamokat a Közös Piac tagországaiban valutakígyó 1979 EMR valutaátváltási rendszer kialakítása ECU a szabályozás alapja (súlyozott átlag) belső elszámolási egység lett, 1986 Egységes Európai Okmány a belső piac továbbfejlesztése kívánatos Delors-jelentés. Jacques Delors - Delors-jelentés júniusában, a madridi Európai Tanácson tervet és menetrendet terjesztett elő a Gazdasági és Monetáris Unió (angol rövidítése: EMU) megteremtésére. A Szerződés egy sor olyan kritériumot állapított meg, melyet minden tagállamnak teljesítenie kell, amennyiben be kíván jutni az EMU-ba. E kritériumok a mind a gazdasági és pénzügyi fegyelemhez kapcsolódtak: csökkenteni kell az inflációs rátát, csökkenteni kell a kamatokat, 32

33 a költségvetési hiány nem lépheti túl a GDP 3%-át, az államadóságok nem léphetik túl a GDP 60%-át, a valuta árfolyamot stabilizálni kell. Az Európai Monetáris Rendszer 1970: Werner-terv az EMU korai terve a hat EGK ország gazdaságának és pénznemének közelítését javasolta. 1979: Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System) Az EMR célja az volt, hogy csökkentse a tagállamok valutái közötti árfolyam-ingadozást. Az EMR a nemzeti valuták között 2,25% és 6% közötti ingadozási sávot engedélyezett. Árfolyammechanizmus (ERM) Párhuzamos valuta: ECU (European Currency Unit) Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF) Az EMR eredményei: Valutaárfolyamok mozgásának stabilizálása Inflációs ráták közeledése Stabilitásimport (ECU-, ill. márkahorgony) A Gazdasági és Pénzügyi Unió Céljai: Árstabilitás, A közös valuta értékállóságának biztosítása, Euró-övezet monetáris politikájának alakítása, Egységes, közös valuta bevezetése. Létrejötte, szakaszai: I. szakasz (1990-től): tőke szabad áramlása, tőkepiac liberalizálása, gazdaságpolitikai, monetáris kérdésekben konzultáció a tagországok között II. szakasz (1994-től): Európai Monetáris Intézet felállítása és az Európai Központi Bank felállítása, az európai bankok központi rendszerének előkészítése, III. szakasz (1999-től): Euró bevezetése számlapénz formában (1999), majd pénzcsere lebonyolítása (teljes július 1-ig) 12 országban. Gazdasági és Monetáris Unió Konvergencia-kritériumok (!!!): Árstabilitás (infláció: 3 legalacsonyabb átlaga +1,5%) Hosszú távú nominális kamatlábak megfelelő szintje (3 legalacsonyabb átlaga +2%) Stabil költségvetési helyzet Államháztartási hiány (GDP max. 3%-a) Államadósság (GDP max. 60%-a) Árfolyam-stabilitás (a nemzeti valuta a lebegési sávban marad 2 évig) Jegybanki függetlenség Az eurozóna országai (2002) január 01: Szlovénia!!! 33

34 Az euró legfőbb előnyei: Eltérő valutakockázatok megszűnése Átváltási költségek megszűnése Átutalási költségek csökkenése Átlátható piac Hátrány: A nemzeti árfolyam-politikáról való lemondás de ez amúgy is korlátozott, versenyképesség-javulást már csak a termelékenység javulásával lehet elérni Az EU költségvetése (2006) Bruttó költségvetés A költségvetési bevételeket nem lehet előre meghatározott kiadáshoz kötni A bevételeket és a kiadásokat nem lehet egymással szemben beszámítani. Éves költségvetés A Közösség költségvetésének egyetlen és teljes költségvetési évre kell vonatkoznia. Emellett azonban az Unió költségvetésének főbb kereteit ún. költségvetési periódusokban határozzák meg. ( ) Költségvetési egyensúly a kiadásokat teljes egészében a bevételek fedezik (nincs sem többlet, sem hiány) Számbavételi egység: ( ECU, 1999-től euró) Gondos pénzgazdálkodás elve A költségvetés pénzével takarékosan kell bánni, törekedni kell az eredmény és a ráfordítások közötti optimumra. A Számvevőszék ellenőrzése erre terjed ki. Nyilvánosság elve az Unió költségvetését a Közösség Hivatalos Lapjában, az elfogadást követő két hónapon belül közzé kell tenni A költségvetés bevételi oldala Tradicionális saját források: Közös vámunió és KAP-ból származnak (a kívülálló, harmadik országokból származó import utáni vámok, mezőgazdasági vámok és cukorilleték), Tisztán uniós bevétel, ugyanakkor a tagállam szedi be 25%-ot visszatarthat. ÁFA alapú saját forrás: Minden tagállamra azonosan vonatkozó egységes ÁFA kulcs 2004-től kezdődően a tagállamoknak áfa-alapjuk 0,5 százalékát kell befizetniük Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) forrás: Az összes tagállam nemzeti jövedelmének összegére vonatkoztatott egységes kulcs alkalmazásával számolják ki Célja, hogy mindenképp fedezni lehessen az EU-költségvetés kiadásait, még akkor is, ha a többi forrás nem elegendő azok finanszírozására. 34