KEREKEGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

Átírás

1 KEREKEGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető A Program jogszabályi háttere Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek.5 2. Helyzetelemzés A település bemutatása Kerekegyháza elérhetősége, épített környezete, természeti adottságai Gazdaság Demográfia Foglalkoztatottság-munkanélküliség Lakhatási helyzet A város infrastruktúrája Egészségügyi ellátás Szociális ellátás Gyermekvédelem Közoktatás Sport Közművelődés Esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó megállapítások A közszolgáltatások elérhetősége A Program célcsoportjai Nők Fogyatékkal élők Romák és mélyszegénységben élők Gyermekek Idősek Szegregátum Megvalósítás, akciók meghatározása Monitoring és nyilvánosság Konzultáció és visszacsatolás

3 1. Bevezető Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 31. -a értelmében Kerekegyháza Város Önkormányzata az alábbiakban dolgozza ki Települési Esélyegyenlőségi Programját. A települési esélyegyenlőségi program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a Kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Célunk, hogy Kerekegyháza olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. A Program kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a gyermekek, a romák, az idősek, a mélyszegénységben élők és a fogyatékkal élők helyzetére. A Program egyes, a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének feltárását, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása; munkaerőpiaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítása; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. A Program az egyéb, esélyegyenlőség biztosítását célzó dokumentumokkal (Közoktatási Intézkedési Terv, Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés, Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv) és a nevelési-oktatási intézmények összhangban készült. 3

4 Megalkotása során figyelembe vettük a vonatkozó jogszabályi előírásokat, a hazai és európai uniós ajánlásokat. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Kerekegyháza város problémáit, lehetőségeit. Az elemzés öt területre koncentrál: lakhatás, foglalkoztatás, egészségügy, oktatás, szociális- és közszolgáltatások A Program jogszabályi háttere Magyarország Alaptörvénye évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról A települési önkormányzatoknak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadniuk, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a) az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A helyi esélyegyenlőségi programot a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el. Képzésüket, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészültét és felülvizsgálatát esélyegyenlőségi mentorok segítik. A települési önkormányzati köztisztviselők, közalkalmazottak képzését a Kormány által rendeletben kijelölt szerv végzi, amely a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján a Türr István Képző és Kutató Intézet november 1-jét követően meghirdetett pályázatok esetén a települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény 4

5 rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. Ez vonatkozik a települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásaira is, amely a fenti támogatásban akkor részesülhet, ha a társulást alkotó települési önkormányzatok mindegyike az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve: A közszolgáltatások működésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a város minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy ő maga is el tudja végezni feladatait, meg tudjon birkózni a nehézségekkel. Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata: - a program megvalósításának koordinálása, - a program végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása; 5

6 esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. 2. Helyzetelemzés 2.1. A település bemutatása Kerekegyháza elérhetősége, épített környezete, természeti adottságai Az 1856-ban alapított Kerekegyháza város az Alföld szívében, Bács-Kiskun megye északnyugati részén, a Duna-Tisza közi Homokhátságon fekszik, Kecskeméttől 19 km-re. Az 52-es út felől, valamint az M5 autópálya - Lajosmizse felől is megközelíthető, így mind az ország másik részéből, mind külföldről nagyon könnyen elérhető. Szomszédos települései északon Kunbaracs, északkeleten Lajosmizse, keleten Kecskemét és Ballószög, délen Ágasegyháza és Fülöpháza, nyugaton pedig Szabadszállás és Kunadacs. A település története az Árpád-korra nyúlik vissza, amikor is egy kör alakú templom épült, ahonnan a város a nevét kapta. Az első írásos dokumentumok 1323-ból származnak. Az itt élő emberek ősei a régmúlt időben pásztorkodással, földműveléssel, halászattal foglalkoztak. A hagyományok, a szellemi és tárgyi örökség e múltból ered. A népművészet sokféle formában jelenik meg. Világszerte híres a népi hímzés, kosárfonás, fafaragás, fazekasság, mézeskalács készítés, szövés, fonás, szalmafonás, hagyományos paraszti építkezés. Nemes hagyományai vannak a népzenének és a néptáncnak is. Szabályos településszerkezete, a széles utcák, a tágas terek, a nagy zöldfelületek sajátos hangulatot biztosítanak. Turisztikai érdekességét a térség elsősorban földrajzának, a kiskunsági táj sajátosságainak, a végtelenbe nyúló pusztáinak, az egymásba omló homokbuckáinak, a homoki tölgyeseknek, az ősborókások világának, az apró hófehér tanyáknak és gémeskútjainak, Európa szerte egyedülálló növény- és állatvilágának köszönheti. A település egyik legjelentősebb ágazata az idegenforgalom. Kerekegyháza külterületén, Kunpusztán kiépített idegenforgalmi létesítmények rövid idő alatt országos hírnévre tettek szert. A kialakított ökotúra útvonalak mentén megismerhetik az itt élő emberek hagyományait, szokásait, természeti és kulturális örökségeit (Tanyamúzeum, kunpusztai református templom, védett természeti értékek, Kondor-tó stb.). A sportolni vágyók számára lehetőség van lovaglásra, kocsikázásra, teniszezésre, tekézésre, golfozásra, fürdésre, kerékpározásra, stb. A város központját képező Szent István teret számos emlékmű, köztéri alkotás díszíti. Több évtizedes gyűjtőmunka eredménye Borbély Béláné magángyűjteménye. Kerekegyháza életében mindig jelentős szerepet játszott a vallás közösségformáló ereje (római-katolikus, református, kunpusztai református templom). A Balatoni Farkas János Helytörténeti Gyűjteménynek otthont adó épületet a közelmúltban újította fel az önkormányzat, a kiállítás ünnepélyes megnyitója július 11-én volt. 6

7 Gazdaság Az elmúlt időben a növénytermesztés vesztett gazdasági jelentőségéből (aszály, talajvízszint süllyedése, szél pusztító hatása stb.) helyette a takarmánytermesztésen alapuló állattenyésztés, a baromfi, vízi szárnyas, tojótyúk tartása és feldolgozása került előtérbe. Jelenleg Kerekegyházán található az országos tojótyúk állomány közel 15 %-a. Az állattenyésztés mellett jelentős az alumíniumipar, a könnyűipar és az idegenforgalom. A település nemcsak lélekszámban, hanem gazdaságilag is folyamatosan fejlődik, népességvonzó- és megtartó képessége az utóbbi évtizedekben mindig a legjobbak között volt országos összehasonlításban is. Dinamikus gazdasága perspektivikus ipari ágazatok megjelenését ösztönzi, elősegítve ezzel újabb és újabb munkahelyek létrehozását. Az adófizetők aránya a településen az országos átlaghoz hasonló mértékű ben a településen 1096 regisztrált vállalkozás volt, amelyből 835 egyéni vállalkozás, 261 társas vállalkozás. A társas vállalkozások jellemzően 1-9 fő munkavállalóval rendelkeznek. A regisztrált őstermelők száma 2010-ben 429 fő Demográfia Kerekegyháza település lakóinak száma az elmúlt évtizedben növekedett fős állandó lakosával a kecskeméti kistérség egyik meghatározó nagyságú települése. A lakosságszám évről évre nő, azonban a külterületi lakosságszám folyamatos csökkenése figyelhető meg. Míg január 1-jén 5399 fő belterületi lakos mellett 774 lakos (12,5 %) élt külterületen, addig január 1-jén 5528 fő belterületi lakos és 736 fő külterületi lakos (11,75 %) élt Kerekegyházán. Emellett egyre jelentősebben érezhető a népesség elöregedése ben 19 házasságkötésre és 19 válásra került sor. Csecsemőhalálozás 2010-ben nem fordult elő a településen ben 22 terhesség-megszakításra került sor. Demográfiai adatok ( ) Vizsgált terület adatok Lakónépesség száma 6338 Állandó népesség száma 6479 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 231 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 248 Állandó népességből a 6-13 évesek száma 565 Állandó népességből a 14 évesek száma 66 Állandó népességből a évesek száma 222 Állandó népességből a évesek száma 3895 Állandó népességből a 60-x évesek száma 1252 Állandó népességszám változása Népesség-nyilvántartó adatai a Kerekegyházán született gyermekek számáról év fő ca. 70 Népességvándorlás 1=Egyáltalán nem jellemző 5=Nagyon nagy mértékben jellemző 0= nem megítélhető Bevándorlás 7

8 Közeli településekről 4 Közeli városból 3 Távolabbi településekről 2 Távolabbi városokból 3 Megyeszékhelyről 3 Budapestről 2 Külföldről 2 Elvándorlás Közeli településekre 2 Közeli városba 3 Távolabbi településekre 2 Távolabbi városokba 2 Megyeszékhelyre 3 Budapestre 2 Külföldre Foglalkoztatottság-munkanélküliség A munkanélküliek számát tekintve a mutatószám az országos átlag (9,9%) alatt van több mint két százalékkal, de a évi helyi munkanélküliségi arányhoz (4,8%) képest közel 3 %-kal nőtt, mely a gazdasági válsággal magyarázható. A munkanélküliségi ráta a kecskeméti kistérséghez viszonyítva is kedvezőbb. A jelenlegi kerekegyházi munkanélküliségi ráta a évi országos átlaggal azonos. A tartósan munkanélküliek aránya településünkön több mint kétszeresére növekedett az utóbbi három évben. A rendszeres szociális ellátásban és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma megháromszorozódott. A munkanélküliek között jellemzően az általános iskolát végzettek száma a legmagasabb, de jelentős a szakmunkásképzőt és szakközépiskolát végzettek száma is. A főiskolai, egyetemi végzettségű regisztrált munkanélküliek száma alacsony (3 illetve 4 fő). A korcsoportokat megvizsgálva megállapítható, hogy a 20 év alatti és az 59 év feletti regisztrált munkanélküliek száma nem jelentős. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2010-ben 19 fő volt, 10 nő és 9 férfi. Az álláskeresők foglalkozását tekintve megállapítható, hogy a legjelentősebb arányban a fizikai foglalkozású álláskeresők vannak jelen. A külterületi lakosság munkanélküliségi aránya magasabb, mint a belterületen élők esetében. A nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatottak bérezéséről az önkormányzatnak nincsenek adatai. Regisztrált munkanélküli adatok (2011. december hó) Regisztrált munkanélküliek száma a településen 287 A munkanélküliek aránya a munkavállalási korú lakossághoz viszonyítva 7,36 % Álláskeresési segélyben részesülők száma 10 Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma 73 Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma 45 8

9 Lakhatási helyzet A kerekegyházi lakhatási helyzet mutatói az alábbi táblázatban olvashatóak. Megállapítható, hogy külön a fogyatékkal élőkre és a romákra vonatkozóan nincs nyilvántartott adat a lakhatási mutatókra, érdemes ezen adatok gyűjtésére a jövőben valamilyen módszert kidolgozni, figyelembe véve a módszer megválasztása során az adatok szenzitív jellegét is ben 14 lakást építettek a településen. Az önkormányzat 26 bérlakással rendelkezik, ebből 1 szociális bérlakás. Lakásállomány alakulása LAKHATÁSI HELYZET MUTATÓI LAKOSSÁG Fogyatékkal élő Roma férfi nő Összesen férfi nő Összesen férfi nő Összesen saját tulajdonú lakásban élők önkormányzati bérlakásban élők ebből szociális bérlakásban élők 1 1 INFRASTRUKTURA A TELEPÜLÉSEN 1. Lakhatás Lakásállomány (db) 2443 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 0,05% Önkormányzati bérlakások száma 26 ebből szociális bérlakások száma 1

10 A város infrastruktúrája A közművesítettség Kerekegyháza belterületén kiváló, a külterületi részeken még meglehetősen nagy hiányosságok tapasztalhatóak. A szennyvíz csatorna ellátottság belterületen közel 100%-os, külterületen nulla. Az egészséges ivóvízellátás belterületen teljes mértékben megoldott, 4 db mélyfúrású kút biztosítja az ivóvizet, külterületen viszont sorra száradnak ki a kutak. A villamos energia ellátás a belterületen 100 %-os, külterületen 90 %- os. Az elmúlt néhány évben Kerekegyházán Faludűlő, Búhegy dűlő, Kaszatanya dűlő területén került sor trafóbővítésre. Szükséges elvégezni a villamos energiával ellátatlan tanyák számszerű beazonosítását, az ellátás megoldási (alternatív is) lehetőségeit ki kell dolgozni. A hírközlő hálózat szinte teljes egészében kiépített, a lakások 75 %-ában van telefon, a különböző mobil rendszerek is évek óta működnek. A városban 5 db nyilvános távbeszélő állomás található. A településen helyi kábeltelevízió működik. A szilárd burkolatú út aránya 94 %-os. A városból a környező települések helyközi autóbuszjárat igénybevételével érhetők el Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátás része: háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, védőnői ellátás, iskola-egészségügyi ellátás. Mindezen túlmenően a helyi önkormányzat biztosítja a járóbeteg-szakellátás keretében a labor működtetését. A városban 3 háziorvosi és 1 gyermekorvosi praxis, 3 védőnői körzet és 2 fogorvos van. Kerekegyháza Város Önkormányzata nagy figyelmet fordít a lakosság egészségi állapotának megóvására és a prevencióra. Méhnyak-szűrésen 225 fő vett részt. A településen biztosított a család és nővédelmi gondozás, de az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása nem. A településen egy gyógyszertár működik. A helyzetelemzés során készített adattáblákból megállapítható, hogy az egészségügyi helyzet mutatói közül nagyon kevés az, amelyről pontos információval, nyilvántartással rendelkezik a település. Az egészségügyi helyzet mutatói közül a fogyatékkal élőkre és a roma népességre vonatkozóan gyűjtött adatok egyáltalán nem állnak rendelkezésre Szociális ellátás A települési önkormányzat a szociális helyzetük és rászorultságuk alapján a polgárokat pénzbeli, vagy természetbeni ellátásban részesíti. A gyermekjóléti ellátásokat a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló évi XXXI. törvény alapján tervezi az önkormányzat. Kerekegyháza Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben meghatározott rendszeres segélyeket, különböző támogatásokat teljes körűen biztosítja: aktív korúak ellátására jogosultak közül rendszeres szociális segély, rendelkezésre állási támogatás, közcélú foglalkoztatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, akásfenntartási támogatás, közgyógyellátás,

11 átmeneti segély, temetési segély, köztemetés, közlekedési támogatás, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra jogosultság. A szociális alapszolgáltatások a Kerekegyháza Város Önkormányzata által fenntartott Humán Szolgáltató Központ keretében működnek. Az intézmény mikrotársulás keretében Kerekegyházán kívül további 4 településen látja el a feladatokat. A tanyagondnoki szolgáltatást a fenntartó közvetlenül, szakfeladatként látja el. Szakosított ellátást nagyságából adódóan a település nem biztosít az állampolgároknak, azt a közeli megyeszékhelyen vehetik igénybe. A tanyagondnoki szolgáltatás a külterületi lakosok esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, a meglévő szociális ellátórendszerrel szorosan együttműködve látja el feladatait. A településen két tanyagondnoki szolgálat működik, az I. körzet től, a II. körzet tól. A tanyagondnokok feladatai közé tartozik az egyes szociális alapellátási feladatok és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, gyermekek szállítása óvodába, iskolába, segítségnyújtás a hivatalos ügyek intézésében, élelmiszer és gyógyszer beszerzésében. Az önkormányzat és a lakosság között közvetítik a helyi szociális szükségleteket, egyéb szolgáltatási igényeket, információkat. Közreműködnek az önkormányzati feladatok ellátásában (pl. aktív részvétel a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban), valamint az ebédszállításban is meghatározó szerepet vállalnak. Az intézmény az alábbi szociális alapszolgáltatásokat látja el: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátása. A településen a fogyatékkal élők hozzáférnek a megszervezett szociális alapellátásokhoz, nappali ellátásokhoz, népességbeli arányuk és igényük szerint. Részükről a mobilitást segítő támogató szolgálat igénybevételével élnek legtöbben. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 102/2010. (V. 26.) számú határozatával fogadta el a város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját. Emellett a településen Szociálpolitikai Kerekasztal is működik Gyermekvédelem A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) alapján a gyermekvédelem intézményrendszere gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátásokra osztható fel, melyből az önkormányzati törvény alapján a települési önkormányzatok feladatkörébe a gyermekjóléti alapellátások tartoznak. Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről 362 (195 fiú, 167 lány) 20 11

12 Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb nem iskolai végzettségről nyilatkoztak nyilatkozta k Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak 342 A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti igény is jelentős mértékben nőtt (58 %-kal), amely magyarázható a munkanélküliség emelkedésével, illetve az általánosan rossz gazdasági helyzettel. Jellemző, hogy a szülők nem nyilatkoznak gyermekük, gyermekeik halmozottan hátrányos voltáról, saját személyüket úgy érzik negatívan érintő adatokról, csak ha valami érdekük (pl: plusz felvételi pont) fűződik hozzá. A szülőkkel az együttműködést javítani szükséges, informálni őket a HHH-hoz kapcsolódó intézkedésekről. A gyermekjóléti alapellátások hármas célkitűzése: a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése és családban történő nevelkedésének elősegítése. Az alapellátások közül a Humán Szolgáltató Központ keretében működő Gyermekjóléti Szolgálat, a gyermekek napközbeni ellátása a Kerekegyerdő Bölcsőde működtetésével és a hatósági gyermekvédelmi munka a városban megoldott. A Kerekegyerdő Bölcsőde 3 csoporttal, 40 fős férőhelyszámmal rendelkezik. A Gyvt. 96. (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig a külön jogszabályban meghatározott tartalommal átfogó értékelést készít, amelyet a Képviselő-testület megtárgyal Közoktatás A településen helyben az óvodai ellátást 3 feladatellátási helyen, az általános iskola 1-8 évfolyamát 1 feladatellátási helyen lehet igénybe venni. A külterületen élő óvodáskorú gyermekek 28%-a nem jár óvodába. Az óvodába járó külterületi gyermekek között a hátrányos helyzetűek aránya jóval magasabb, mint a belterületen élőké: 30 %. A településen az országos átlagot nem haladja meg a HH, HHH, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. Létszámadataik alapján külön beavatkozási terv a helyzet kezelésére ezért nem szükséges. Az intézmények nem folytatnak szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot, a csoportokban, osztályokban kiegyenlített arányban vannak HH, HHH, illetve SNI tanulók. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek több gyermekkel együttnevelésének, oktatásának feltételei adottak. Felülvizsgálatuk rendszeres és további tanulmányaik vizsgálati eredménynek megfelelően kezelt. Integrált nevelési, oktatási gyakorlat folyik intézményeinkben. Az országos kompetencia-méréseken az iskola teljesítménye a korábbi évekhez képest nagymértékben nőtt. A külterületen élő rászorult gyermekek iskolába és óvodába jutását a tanyagondnoki szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat segíti. Kapacitásuk maximálisan kihasznált. A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az esélyegyenlőséget mindenki számára egyformán biztosítsa. Az intézmény rendelkezik könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatásban részesül, korszerű infrastrukturális feltételekkel. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport és kulturális tevékenységet kínálnak az intézmények. Az iskola teljes körűen akadálymentesített, az óvoda nem akadálymentesített, ez megoldandó feladat. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2012. (II. 29.) számú határozatával elfogadta a felülvizsgált Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzést és Tervet. A felülvizsgálat során megállapításra került, hogy a korábbi intézkedési tervben meghatározott feladatok egy része már megvalósult, illetve megvalósulása folyamatban van. A kötelező feladatok mellett a fenntartó az óvodában fejlesztőpedagógust foglalkoztat, mely az esélyegyenlőséget segíteni a rászoruló gyermekek részére. 12

13 A felülvizsgált Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve részletesen elemzi a város közoktatási mutatóit, és lehetőséget kínál arra, hogy a helyzetelemzésben leírt problématerületek kezelésére települési szintű megoldások szülessenek, így nincs szükség arra, hogy az abban foglaltakat jelen anyagban megismételjük Sport A településen nagy hagyománya van a sportnak. A sportélettel legaktívabban a Kerekegyházi Sportegyesület foglalkozik, hét szakosztállyal. Az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten minden évben támogatja az egyesületet. A szakosztályok szorosan együttműködnek a helyi önkormányzattal, az óvodával, általános iskolával és a város egyéb intézményeivel, valamint a helyi vállalkozókkal. Az egyesület kiemelt figyelmet fordít a fiatalok egészséges életmódra nevelésére, szabadidejük hasznos eltöltésének biztosítására. Ehhez szakképzett edzőket, pályákat, edzéseken és versenyeken való rendszeres részvételi lehetőséget biztosít a legkisebbektől kezdve. A szakosztályok edzéseiket az általános iskola sportcsarnokában és a Borbás Gáspár Sporttelepen végzik. Az általános iskola akadálymentesítése megoldott, a Borbás Gáspár Sporttelep is akadálymentesített, de egyik sincs felszerelve fogyatékosok számára speciális eszközökkel. A fogyatékos személyek bevonása érdekében fel kell mérni az igényeket, meg kell nézni a lehetőségeket. A sport segíthet a fiatalok értelmes, egészséges szabadidős tevékenységének eltöltésében, valamint a hátrányos helyzetűeknek is felemelkedést biztosíthat. Az erős társadalmi kohézió végső soron a település fejlődéséhez is hozzájárulhat, idevonzva a gazdasági szereplőket, amelyek az egyesület további fejlődését is generálják Közművelődés Kerekegyházán a Katona József Művelődési Ház és Könyvtár hivatott a közművelődési feladatok ellátására. Az intézmény feladatkörébe tartozik a Balatoni Farkas János Helytörténeti Gyűjtemény gondozása. A Könyvtár pincehelyiségében kapott helyet az Ifjúsági Klub. Az intézmény kiemelten részt vesz a település rendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában. A hagyományos rendezvények mellett évről évre újabb attrakciókkal bővül az intézmény kínálata, amely a település valamennyi lakosa, illetve a környező települések számára is elérhető. A Könyvtár 2010-ben 432 beiratkozott olvasóval rendelkezett ben a településen 63 kulturális rendezvényen mintegy fő vett részt ben 2 alkotó művelődési közösség működött, 25 fős tagsággal Esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó megállapítások Megállapítható, hogy a településen az elmúlt öt évben nem történt sem az egyenlő bánásmóddal, sem pedig az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogsértés. Nemi alapon előnyben részesítés nincs a településen. A Polgármesteri Hivatalban 29 nő és 7 férfi dolgozik. Nők elleni erőszakos cselekményekkel kapcsolatban elmondható, hogy 2010-ben és 2011-ben is 1-1 eset fordult elő a településen, felnőtt korú sértettek sérelmére ben a bűnelkövetőt jogerősen elítélték. A nők elleni erőszak áldozatait segítő szolgáltatás a Családsegítő Szolgálat keretében érhető el, 2010-ben 1 fő vette igénybe a szolgáltatást A közszolgáltatások elérhetősége A település népessége a közszolgáltatásokat jellemzően helyben éri el. A településen biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A településen található postahivatal, gyógyszertár. Új szolgáltatásként biztosítjuk a házi gyermekfelügyeletet. A korai fejlesztés, a családok átmeneti otthona helyben nem, de Kecskeméten biztosított. A szociális alapszolgáltatások helyben elérhetőek. 13

14 A közszolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások Helyben Más településen, A szolgáltatás éspedig... (km) ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X Kecskemét 20 km Korai fejlesztés és gondozás x Kecskemét Fejlesztő felkészítés x Nevelési tanácsadás X Kecskemét 20 km Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás x X Kecskemét 20 km Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde x Családi napközi x Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet x GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona X 2.3. A Program célcsoportjai Nők A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve. Ugyanakkor a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását nem írja elő jogszabály. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. Kerekegyházán a közszférában közoktatás, közigazgatás, közművelődés, szociális és egészségügyi ellátás és a kereskedelemben lényeges magasabb a nők aránya mintegy %, mint a férfiaké. A kisgyermekes nők munkavállalását, munkába való visszatérését segíti a bölcsődei és óvodai szolgáltatások teljes körű elérése. További adatgyűjtést, vizsgálatot és elemzést igényel, hogy a közszférában érvényesül-e a nemek közötti esélyegyenlőség. 14

15 Fogyatékkal élők A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. Kivételt képeznek ez alól a tanköteles korú fogyatékkal élő gyermekek, hiszen a sajátos nevelési igényű gyermekekről pontos adataink vannak, ők integrált oktatásban vesznek részt. A szociális ellátások igénybevevői között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak a közgyógyellátásban és az időskorúak járadékában részesülőkre vonatkozóan rendelkezünk. A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A fogyatékkal élők legnagyobb részének egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, segély. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. A tartós egészségügyi problémákkal, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatárolódtak. A településen fogyatékkal élő személyek számára megszervezett és elérhető a szociális alapszolgáltatások köre Romák és mélyszegénységben élők Nem áll rendelkezésünkre adat arra vonatkozóan, hogy Kerekegyházán hány fő vallja magát cigány kisebbséghez tartozónak. A településen cigány kisebbségi önkormányzat nem működik. A roma gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében nagyon fontos volt az óvodákban és az általános iskolában az integrált nevelés, oktatás bevezetése. A hátrányos helyzetűek, inaktívak munkerő-piacra történő visszakerülése érdekében az önkormányzat közfoglalkoztatással igyekszik segíteni a munkavégzéshez kapcsolt, munkajövedelemmel járó foglalkoztatást. Az egyenlőtlenség meglétét bizonyító esetekről nincs tudomásunk, ha mégis érzékelhető a mindennapok során, az a társadalomban meglévő előítéletek alapján értelmezhető. Ezek ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni Gyermekek A településen élő gyermekek számára életkoruknak megfelelően elérhető a bölcsődei és az óvodai ellátás valamint az általános iskolai oktatás. Az általános iskolában tanulók bekapcsolódhatnak a művészetoktatásba, illetve többféle szakkör közül választhatnak. A helyi sportegyesület az utánpótlás nevelés keretében kiemelkedően fontos szerepet játszik a gyermekek és fiatalok szabadidejének hasznos és egészséges eltöltésében, lehetőséget adva minden gyermeknek bármilyen jellegű megkülönböztetés nélkül Idősek A városban a 60 év felettiek aránya az összlakosság közel 20%-a. Az idősek nyugdíjai alacsonyak, különösen a volt mezőgazdasági dolgozóké. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma, mely háztartások nagyobb részét özvegy nők alkotják. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. A család fiatalabb tagjai gyakran kevés időt szánnak a velük való törődésre, gyakran távol élnek idősebb családtagjaiktól, illetve a megélhetési gondok miatt több mint 8 órát dolgoznak. A fentiek miatt megnőtt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény. A szociális étkeztetés keretében az időseknek igény szerint házhoz szállítja az 15

16 önkormányzat az ebédet. Az idősek nappali ellátása keretében működő idősek klubja 30 fő számára nyújt lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére, a mindennapi teendőkkel kapcsolatos segítségnyújtásra. A településen nyugdíjas klub is működik. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít az idősekre, évente hagyományosan megrendezi az idősek napját, támogatja a nyugdíjas klubot Szegregátum Kerekegyháza városban szegregátum nem azonosítható, alacsony státuszú lakosok által koncentráltan lakott telepek vagy telepszerű képződmények a településen nem találhatók. 3. MEGVALÓSÍTÁS, AKCIÓK MEGHATÁROZÁSA Kerekegyháza Város Települési Esélyegyenlőségi Programja nem foglalkozik részletesen a hátrányos helyzetű célcsoportokra vonatkozó közoktatási helyzetelemzéssel és az esélyegyenlőtlenségek felszámolása érdekében szükséges intézkedések tervezésével, mivel ezt teljes körűen tartalmazza a már hivatkozott Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv. Jelen Program megerősíti a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésben és Tervben tervezett és szükséges beavatkozásokat, fejlesztéseket és intézkedéseket, azok megismétlése nélkül. Az intézkedési terv részletesen tartalmazza a tervezett beavatkozásokat. Vizsgálati szempont, probléma Nem áll rendelkezésre nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzés és értékelés az önkormányzat által felügyelt szakterületeken. Hiányos az adatgyűjtés a fogyatékkal élők és a romák társadalmi esélyegyenlőségét érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken. A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése nem teljes körű. Javasolt beavatkozás Az intézmények kötelező nyilvántartásainak, adatszolgáltatásainak áttekintése után rövid és középtávú adatgyűjtési- és elemzési terv készítése. Az intézményi adatgyűjtés és adatszolgáltatás mellett az érintett csoportok érdekvédelmi, kisebbségi képviseletének aktív bevonásával szükséges bővíteni az információs partnerséget arra vonatkozóan, hogy az általa működtetett vagy felügyelt közszolgáltatásokhoz (szociális ellátás, egészségügy, gyermekjólét, közművelődés) való hozzáférés mennyire biztosított a hátrányos helyzetű csoportok számára, illetve mennyire veszik igénybe azokat. Fel kell mérni, hogy az önkormányzat felelősségi körébe tartozó intézmények teljes körű akadálymentesítése milyen további fejlesztéseket igényel (fizikai és/vagy infokommunikációs Felelős, határidő Jegyző, intézményvezetők, esélyegyenlőségi referens december 31. Jegyző, intézményvezetők, esélyegyenlőségi referens december 31. Jegyző, intézményvezetők, esélyegyenlőségi referens december

17 A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való hozzájutásának elősegítése A közszférában és a versenypiacon nem dolgoznak arányuknak megfelelő mértékben a fogyatékkal élő munkavállalók Intézményi szintű esélyegyenlőségi program nincs minden intézményben A hátrányos helyzetű csoportok, egyének ösztönzése szükséges a közösségi életben való részvételre A településen működő, a helyi lakosság érdekében tevékenykedő civil szervezetekkel való önkormányzati együttműködés erősítése, az esélyegyenlőség eszméjének minél szélesebb körű érvényre juttatása érdekében A Települési Esélyegyenlőségi Program széles körű társadalmi nyilvánosságának biztosítása akadálymentesítés), az önkormányzat anyagi lehetőségeinek és a pályázati lehetőségek szem előtt tartása mellett. A tervezésbe javasolt bevonni a fogyatékosok érdekvédelmét ellátó szervezeteket, rehabilitációs szakértőt. Az önkormányzat folyamatosan együttműködik a munkaügyi központtal A település lakosait érintő információkat az önkormányzat honlapján megjelenteti, az internettel nem rendelkező polgárokat pedig az önkormányzat újságján keresztül tájékoztatja. Lehetőség szerint fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzat intézményeiben A hiányzó intézményi esélyegyenlőségi programok elkészítése Az önkormányzat továbbra is szervez olyan rendezvényeket, amelyek kifejezetten az egyes hátrányos helyzetű csoportokra koncentrálnak (pl. idősek napja, gyermeknap, nők napján megemlékezés valamennyi intézményben, fogyatékosok világnapja, stb.) Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetek támogatására és a partneri együttműködésre, a rendelkezésre álló források figyelembe vételével. A Települési Esélyegyenlőségi Programot annak elfogadását illetve felülvizsgálatát követően a kommunikációs lehetőségeket kihasználva (honlap, helyi újság) meg kell ismertetni a lakossággal. Jegyző, illetékes irodavezető Folyamatos Polgármester, jegyző Folyamatos Jegyző, intézményvezetők Folyamatos Intézményvezetők december 31. Intézményvezetők Folyamatos Polgármester, jegyző Folyamatos Jegyző Folyamatos 17

18 A Települési Esélyegyenlőségi Programban leírtak megvalósításában az érintett intézményeknek szorosan együtt kell működniük: Az önkormányzati intézmények vezetőinek feladata, hogy az intézmények működését érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumban és iránymutatásban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a Program célkitűzései. A végrehajtás érdekében az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és az önkormányzati intézmények vezetőinek felkészítését biztosítani kell. Önkormányzati döntés előkészítésekor, amely az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások átalakítását, vagy fejlesztését célozza, esélyegyenlőségi hatáselemzést célszerű készíteni, amely alapján tervezhetők az intézkedések, fejlesztések a három kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportra gyakorolt hatásukra vonatkozóan. 4. MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG Kerekegyháza Város Önkormányzata Települési Esélyegyenlőségi Programjában fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei: Az eredményesség értékelése, ellenőrzése kétévente történik. Az értékelés eredményeinek nyilvánossá tétele kapcsán a személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani. Szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A kétévenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, felelősök, határidők, sikerkritériumok. 5. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS Kerekegyháza Város Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja a település minden polgárának életét érinti, ezért Kerekegyháza Város Önkormányzata vállalja, hogy a programot a Képviselő-testületi véleményezés és elfogadás után széleskörű konzultációra bocsátja az esetleges módosításra vonatkozó javaslatok érdekében. Kerekegyháza, március Dr. Kelemen Márk polgármester Vincze Miklós jegyző Záradék: Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a /2012. (III. 28.) sz. határozatával Kerekegyháza Város Önkormányzata Települési Esélyegyenlőségi Programját elfogadta. 18