CSOBÁNKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

Átírás

1 CSOBÁNKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

2 Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testülete Csobánka községben élők egyenlő bánásmódhoz való jogát elismerve a hatékony jogvédelem biztosítása érdekében az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Esélytv.) 31. (1) bekezdésében foglaltak alapján az alábbi Esélyegyenlőségi Programot (a továbbiakban: Program) fogadja el. I. BEVEZETÉS Az Esélytv a értelmében Csobánka település esélyegyenlőségi programjának célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely a Kormány, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civil szervezetek és magánszemélyek feladata. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség és a szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Célunk, hogy Csobánka olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz. A Program kiemelt figyelmet fordít a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő csoportok: a nők, a gyermekek, a romák, az idősek, a mélyszegénységben élők és a fogyatékkal élők helyzetére. A Program egyes, a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének feltárását, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen: 2

3 1. az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése, 2. a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, 3. a munkaerőpiaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása, 4. a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítása, 5. az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében, 6. a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban, illetve a közügyek irányításában. A Program az egyéb, esélyegyenlőség biztosítását célzó alábbi dokumentumokkal összhangban készült: a) Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés, b) Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv. Megalkotása során figyelembe vettük a vonatkozó jogszabályi előírásokat, a hazai és európai uniós ajánlásokat. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Csobánka község problémáit, lehetőségeit. Az elemzés négy területre koncentrál: foglalkoztatás, egészségügy, oktatás, szociális- és közszolgáltatások. I.1. A Program jogszabályi háttere: 1. Magyarország Alaptörvénye, évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, /2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról. A települési önkormányzatoknak öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot kell elfogadniuk, amelyben helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi 3

4 esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani: a) az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján - szükség esetén - a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni. A helyi esélyegyenlőségi programot a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el. Képzésüket, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészültét és felülvizsgálatát esélyegyenlőségi mentorok segítik. A települési önkormányzati köztisztviselők, közalkalmazottak képzését a Kormány által rendeletben kijelölt szerv végzi, amely a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján a Türr István Képző és Kutató Intézet november 1-jét követően meghirdetett pályázatok esetén a települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Esélytv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. I.2. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek: I.2.1. Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve: A közszolgáltatások működésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. 4

5 I.2.2. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: Az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. I.2.3. Szolidaritás: A társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a város minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy ő maga is el tudja végezni feladatait, meg tudjon birkózni a nehézségekkel. I.2.4. Méltányosság és rugalmas ellátás: A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását. I.3. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek a) az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása, b) a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata: - a program megvalósításának koordinálása, - a program végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása, c) az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása, d) az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása, e) az esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója, f) fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása, g) az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása, h) az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése, i) a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról. 5

6 II. HELYZETELEMZÉS II.1. A település bemutatása Csobánka község a Pilis-hegységben, az Oszoly-csúcs (327 m) - Csúcs-hegy (352m)- Kis-Kevély (488 m) - Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy csoportja által határolt medencében húzódik. Tőle északnyugatra emelkedik a hegység két legmagasabb pontja, a Pilis (757 m) és a Dobogókő (700 m). Ezek között ered és a Dunába ömlik a Dera-, más néven Kovácsi-patak, a Vörösvári árokban folyik a Határréti-patak. Csobánka a főváros közeli környékének bájos, alpesi jellegű települése, a Pilis-hegység tájképileg legvonzóbb pontja. Már Pomáz felől bevezető völgy látványa is élményszerű. Ezért keresi fel egyre több kiránduló, és ezért a frissítő, pihentető csöndért terebélyesedik gyors ütemben a falu üdülő negyede. 6

7 II.2. Gazdaság Csobánka Budapest agglomerációs körzetének egyik tagja, pest megye északi részén fekvő település. Kiemelkedő lehetősége Csobánkának, hogy a páratlanul gazdag természeti értékekeivel a térség idegenforgalmi látogatóhelyeinek egyik kiemelt településévé váljon a közeljövőben, erősítve ezzel a település gazdasági lehetőségeit is. Az adófizetők aránya a településen az országos átlaghoz hasonló mértékű ben a településen 513 regisztrált vállalkozás volt, amelyből 135 egyéni vállalkozás, 378 társas vállalkozás. A társas vállalkozások munkavállalói létszámáról, valamint a regisztrált őstermelők számáról nincs adatunk. II.3. Demográfia Csobánka település lakóinak száma az elmúlt évtizedben növekedett, de emellett egyre jelentősebben érezhető a népesség elöregedése ben 8 házasságkötésre és 11 válásra került sor. Csecsemőhalálozás 2011-ben nem fordult elő a településen. Állandó népesség korcsoportos bontásban az utóbbi években: december én 0-2 éves éves éves éves éves éves éves Állandó népesség II.4. Foglalkoztatottság-munkanélküliség A munkanélküliek számát tekintve a mutatószám az országos átlag (3,21 %) alatt van. A rendszeres szociális ellátásban és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma növekszik. A munkanélküliek között jellemzően az általános iskolát végzettek száma, a legmagasabb főiskolai, egyetemi végzettségű regisztrált munkanélküliek száma alacsony. 7

8 Az álláskeresők foglalkozását tekintve megállapítható, hogy a legjelentősebb arányban a fizikai foglalkozású álláskeresők vannak jelen. A nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatottak bérezéséről az önkormányzatnak nincsenek adatai február hóban regisztrált munkanélküliek száma a településen: Az összes regisztrált munkanélküli száma 104 Álláskeresési ellátásban részesülők száma 25 Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma 76 Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma 8 II.5. A község infrastruktúrája A közművesítettség Csobánka belterületén jó, a külterületi részeken még meglehetősen nagy hiányosságok tapasztalhatóak. A szennyvíz csatorna ellátottság belterületen közel 100 %-os, külterületen nulla. A település csatornázottsága csak az állandó fogyasztók (87%) esetében haladja meg az országos 60%-os átlagot. Az állandó fogyasztók között a csatornázottság 87%-os, míg az idényfogyasztók körében 48%-os. A Csobánka Község szennyvízelvezetését biztosító rendszer 23,2 km (a bekötések nélkül) a Dunakanyar Jobbparti Regionális szennyvízelvezető rendszerre csatlakozik, mely a szentendrei szennyvíztisztító telepre szállítja a szennyvizeket. Az egészséges ivóvízellátás belterületen teljes mértékben megoldott, az elfogyasztott vizet teljes mértékben a Duna partjára telepített parti szűrésű kutak biztosítják. Csobánka Község átlagos napi vízigénye 2011-ben 1052 m3/nap volt. A községet ivóvízzel ellátó rendszer, a gerincvezeték, és az elosztóhálózat együttesen 23,3 km. A villamos energia ellátás a belterületen közel 100 %-os, külterületen kb %-os. Az elmúlt évben a rekonstrukciós, és karbantartási keretösszegből jelentős összeget fordított az ELMŰ Zrt. hálózat javításra, fenntartásra, üzembiztonság javítására es évben kerül sor 41 oszlop cseréjére, a szabadvezeték hálózat szakaszos cseréjére, biztonságos, kötegelt vezetékre. A hírközlő hálózat szinte teljes egészében kiépített, a lakások 75 %-ában van telefon, a különböző mobil rendszerek is évek óta működnek. A községben 2 nyilvános távbeszélő állomás található. A településen helyi kábeltelevízió működik. A szilárd burkolatú utak összes hossza 16,2 km A faluból a környező települések helyközi autóbuszjárat igénybevételével érhetők el. Csobánka Község területén a gázelosztó hálózat hossza 24009,5 m gerinc vezeték, 3381,6 m leágazó vezeték, a bekapcsolt fogyasztók száma 929 db, ebből 899 lakossági fogyasztó, és 30 közületi. 8

9 II.6. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátás része: 1. háziorvosi ellátás, 2. házi gyermekorvosi ellátás, 3. fogorvosi alapellátás, 4. alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, 5. védőnői ellátás, 6. iskola-egészségügyi ellátás. A községben 1 háziorvosi, 1 gyermekorvosi praxis, 1 védőnői körzet és 1 fogorvos van. A településen biztosított a család- és házi segítségnyújtás. A faluban egy gyógyszertár működik. Megállapítható, hogy az egészségügyi helyzet mutatói közül nagyon kevés az, amelyről pontos információval, nyilvántartással rendelkezik a település. A fogyatékkal élőkre vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre. II.7. Szociális ellátás A települési önkormányzat a szociális helyzetük és rászorultságuk alapján a polgárokat pénzbeli, vagy természetbeni ellátásban részesíti. A gyermekjóléti ellátásokat a gyermekek védelméről és a gyámügyi eljárásról szóló évi XXXI. törvény alapján tervezi az önkormányzat. Csobánka Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben meghatározott rendszeres segélyeket, különböző támogatásokat az alábbiak szerint teljes körűen biztosítja: 1. aktív korúak ellátása, 2. ápolási díj, 3. időskorúak járadéka, 4. lakásfenntartási támogatás, 5. közgyógyellátás, 6. átmeneti segély, 7. temetési segély, 8. köztemetés, 9. közgyógyellátás, 10. egészségügyi szolgáltatásra jogosultság. A szociális alapszolgáltatások Pomáz Város Önkormányzata és a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása által ellátott. 9

10 II.8. Gyermekvédelem A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján a gyermekvédelem intézményrendszere gyermekjóléti alap- és gyermekvédelmi szakellátásokra osztható fel, melyből az önkormányzati törvény alapján a települési önkormányzatok feladatkörébe a gyermekjóléti alapellátások tartoznak. Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? 241 Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről 50 II.9. Közoktatás A településen helyben az óvodai és iskolai ellátás történik. Csobánka Község Önkormányzata évben többcélú intézmény alapításáról döntött, mely intézmény tagintézményei az óvoda, az általános iskola és a közösségi ház és könyvtár évben az alacsony tanulólétszám miatt az iskolai évfolyamok kettes rendszerű összevonásáról született döntés. A településen az országos átlagot nem haladja meg a HH, HHH, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek aránya. Létszámadataik alapján külön beavatkozási terv a helyzet kezelésére ezért nem szükséges. A CSKM intézménye nem folytat szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot, a csoportokban, osztályokban kiegyenlített arányban vannak HH, HHH, illetve SNI tanulók. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek több gyermekkel történő együttnevelésének, oktatásának feltételei adottak, mivel integrált nevelési, oktatási gyakorlat folyik az intézményben. Az országos kompetencia-méréseken az iskola teljesítménye az országos átlag alatti. Az óvoda kapacitása maximálisan kihasznált. A község rendelkezik könyvtárral, továbbá mindenki számára biztosított az informatika alapjainak elsajátítása. A Képviselő-testület 4/2012. (I.26.) KT-határozata alapján ezévben is intézményi átszervezés van folyamatban. A fenntartó intézményét augusztus 31. napjával jogutóddal meg kívánja szüntetni, egyben a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 86. (1) bekezdésében meghatározott óvodai nevelésről ás általános iskolai oktatásról közoktatási intézmények (óvoda, általános iskola) alapításával kíván gondoskodni. II.10. Esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó megállapítások 10

11 Megállapítható, hogy a településen az elmúlt öt évben nem történt sem az egyenlő bánásmóddal, sem pedig az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogsértés. Nemi alapon előnyben részesítés nincs a településen. A Polgármesteri Hivatalban 13 nő és 2 férfi dolgozik. Nők elleni erőszakos cselekményekkel kapcsolatban elmondható, hogy 2010-ben nem, 2011-ben viszont 1 eset fordult elő a településen kiskorú sértett sérelmére. A nők elleni erőszak áldozatait segítő szolgáltatás a Családsegítő Szolgálat keretében érhető el. II.11. A közszolgáltatások elérhetősége A településen biztosítottak az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A településen található postahivatal, gyógyszertár. A szociális alapszolgáltatások is helyben elérhetők. II.12. A program célcsoportja II Nők A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet foglal el az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve. Ugyanakkor a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását nem írja elő jogszabály. A nők között is kiemelten hátrányos helyzetben vannak 1. a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények, 2. a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, 3. a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. II Fogyatékkal élők A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. Kivételt képeznek ez alól a tanköteles korú fogyatékkal élő gyermekek, hiszen a sajátos nevelési igényű gyermekekről pontos adataink vannak, ők integrált oktatásban vesznek részt. A szociális ellátások igénybevevői között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, nyilvántartott adattal azonban csak a közgyógyellátásban és az időskorúak járadékában részesülőkre vonatkozóan rendelkezünk. A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A fogyatékkal élők legnagyobb részének egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék, segély. Egyes esetekben az iskolai 11

12 végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. A tartós egészségügyi problémákkal, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatárolódtak. II Romák és mélyszegénységben élők Nem áll rendelkezésünkre adat arra vonatkozóan, hogy Csobánkán hány fő vallja magát cigány nemzetiséghez tartozónak. A településen cigány nemzetiségi önkormányzat működik. A roma gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében nagyon fontos volt az óvodában és az általános iskolában is az integrált nevelés, oktatás. A hátrányos helyzetűek, inaktívak munkerő-piacra történő visszakerülése érdekében az önkormányzat közfoglalkoztatással igyekszik segíteni a munkavégzéshez kapcsolt, munkajövedelemmel járó foglalkoztatást. Az egyenlőtlenség meglétét bizonyító esetekről nincs tudomásunk, ha mégis érzékelhető a mindennapok során, az a társadalomban meglévő előítéletek alapján értelmezhető. Ezek ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni. II Gyermekek A településen élő gyermekek számára életkoruknak megfelelően elérhető az óvodai ellátás valamint az általános iskolai oktatás. A helyi sportegyesület az utánpótlás nevelés keretében kiemelkedően fontos szerepet kezd játszani a gyermekek és fiatalok szabadidejének hasznos és egészséges eltöltésében, lehetőséget adva minden gyermeknek bármilyen jellegű megkülönböztetés nélkül. II Idősek A községben a 60 év felettiek aránya az összlakosság közel 16 %-a. Az idősek nyugdíj-összegeiről nincs információnk. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az esetleges egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. A család fiatalabb tagjai gyakran kevés időt szánnak a velük való törődésre, gyakran távol élnek idősebb családtagjaiktól, illetve a megélhetési gondok miatt több mint 8 órát dolgoznak. A fentiek miatt megnőtt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény. A településen működő Vadvirág Nyugdíjas Klub közel 50 fő számára nyújt lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére, a mindennapi teendőkkel kapcsolatos segítségnyújtásra. II.13. Szegregátum Csobánkán szegregátum létezik; a falu hátsó részén található Plandics tér és környéke a cigány nemzetiségi lakosok által koncentráltan lakott terület. IV. MEGVALÓSÍTÁS, INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA 12

13 Csobánka Község Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programja nem foglalkozik részletesen a hátrányos helyzetű célcsoportokra vonatkozó közoktatási helyzetelemzéssel és az esélyegyenlőtlenségek felszámolása érdekében szükséges intézkedések tervezésével, mivel ezt teljes körűen tartalmazza a már hivatkozott Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv. Jelen Program megerősíti a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésben és Tervben tervezett és szükséges beavatkozásokat, fejlesztéseket és intézkedéseket, azok megismétlése nélkül. Az intézkedési terv részletesen tartalmazza a tervezett beavatkozásokat. Vizsgálati szempont, probléma Nem áll rendelkezésre nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzés és értékelés az önkormányzat által felügyelt szakterületeken. Hiányos az adatgyűjtés a fogyatékkal élők és a romák társadalmi esélyegyenlőségét érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken. A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való hozzájutásának elősegítése Javasolt beavatkozás Az intézmények kötelező nyilvántartásainak, adatszolgáltatásainak áttekintése után rövid és középtávú adatgyűjtési- és elemzési terv készítése. Az intézményi adatgyűjtés és adatszolgáltatás mellett az érintett csoportok érdekvédelmi, kisebbségi képviseletének aktív bevonásával szükséges bővíteni az információs partnerséget arra vonatkozóan, hogy az általa működtetett vagy felügyelt közszolgáltatásokhoz (szociális ellátás, egészségügy, gyermekjólét, közművelődés) való hozzáférés mennyire biztosított a hátrányos helyzetű csoportok számára, illetve mennyire veszik igénybe azokat. Az önkormányzat folyamatosan együttműködik a Szentendrei Munkaügyi Központtal, közfoglalkoztatás szervezése A település lakosait érintő információkat az önkormányzat honlapján megjelenteti, az internettel nem rendelkező polgárokat pedig az Felelős, határidő Jegyző, intézményvezetők, szociális ügyintéző december 31. Jegyző, intézményvezetők, szociális ügyintéző december 31. Jegyző, igazgatási csoportvezető Folyamatos Polgármester, Jegyző Folyamatos 13

14 Intézményi szintű esélyegyenlőségi program A hátrányos helyzetű csoportok, egyének ösztönzése szükséges a közösségi életben való részvételre A településen működő, a helyi lakosság érdekében tevékenykedő civil szervezetekkel való önkormányzati együttműködés erősítése, az esélyegyenlőség eszméjének minél szélesebb körű érvényre juttatása érdekében A Települési Esélyegyenlőségi Program széles körű társadalmi nyilvánosságának biztosítása önkormányzat újságján keresztül tájékoztatja. Intézményi esélyegyenlőségi programok elkészítése Az önkormányzat által szervezett rendezvényeket, amelyek kifejezetten az egyes hátrányos helyzetű csoportokra koncentrálnak (pl. idősek napja, gyermeknap, nemzetiségi nap stb.) Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetek támogatására és a partneri együttműködésre, a rendelkezésre álló források figyelembe vételével. A Települési Esélyegyenlőségi Programot annak elfogadását illetve felülvizsgálatát követően a kommunikációs lehetőségeket kihasználva (honlap, helyi újság) meg kell ismertetni a lakossággal. Intézményvezetők december 31. Polgármester, Közösségi Ház és Könyvtár vezetője Folyamatos Polgármester, jegyző Folyamatos Jegyző Folyamatos A Települési Esélyegyenlőségi Programban leírtak megvalósításában az érintetteknek szorosan együtt kell működniük: 1. Az önkormányzati intézmények vezetőinek feladata, hogy az intézmények működését érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumban és iránymutatásban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a Program célkitűzései. 2. A végrehajtás érdekében az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és az önkormányzati intézmények vezetőinek felkészítését biztosítani kell. 14

15 3. Önkormányzati döntés előkészítésekor, amely az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások átalakítását, vagy fejlesztését célozza, esélyegyenlőségi hatáselemzést célszerű készíteni, amely alapján tervezhetők az intézkedések, fejlesztések a három kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportra gyakorolt hatásukra vonatkozóan. V. MONITORING ÉS NYILVÁNOSSÁG Csobánka Község Önkormányzata Települési Esélyegyenlőségi Programjában fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei: 1. Az eredményesség értékelése, ellenőrzése kétévente történik. Az értékelés eredményeinek nyilvánossá tétele kapcsán a személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani. 2. Szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi médiumok stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. 3. A kétévenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, felelősök, határidők. VI. KONZULTÁCIÓ ÉS VISSZACSATOLÁS Csobánka Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja a település minden polgárának életét érinti, ezért Csobánka Község Önkormányzata vállalja, hogy a programot a Képviselő-testületi véleményezés és elfogadás után széleskörű konzultációra bocsátja az esetleges módosításra vonatkozó javaslatok érdekében. Csobánka, április.. Winkler Sándor Józsefné polgármester Majorné dr. Stahácz Éva jegyző Záradék: Csobánka Község Önkormányzat Képviselő-testülete a /2012. (IV.26.) KT-határozatával Csobánka Község Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programját elfogadta. 15