b. Következő lépésben egészítse ki az adatstruktúrát a teljes rendezéshez szükséges további egységekkel és készítse el a teljes mikroprogramot!
|
|
- Zsuzsanna Fábiánné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Digitális technika II. (vimia111) 4. gyakorlat: Processzorok alapvető jellemzői Megoldás Elméleti anyag: Mikroprogramozott vezérlő tervezése o Adatstruktúra tervezése, vezérlő és feltétel jelek felvétele o Vezérlő struktúra és méretek választása (mi elsősorban a horizontális, lépugrik típusú vezérlőt használjuk) o Folyamatábra (vagy állapotgráf) felvétele o Mikroprogram készítése, címkiosztás, kódolás, ROM programozása, kipróbálás Mikroprocesszorok/mikrovezérlők felépítése o Adatstruktúra tervezése, jellemző megoldások o Alpvető adatstruktúra felépítések, utasítás formátum, programméret o Stack (0R), Akkumlátoros (1R), és általános 2R ill. 3R adatfeldolgozók o Műveleti hatékonyság elemzése a Fibonacci generátor alapján Programozható logikai áramkörök o A programozható logikai eszközök típusai (PAL, PLD, FPGA) o Jellemző komplexitási tulajdonságok, programozási technológiák o Az alap logikai építőelem típusai o Egyéb erőforrások (I/O, huzalozás) A Verilog HDL elemei o A HDL nyelvek szerepe, célja o A használat lapvető egysége: a modul o Az interfész lista kialakítása Irodalom: A tárgy honlapján található FPGA_Digit_II bemutató A tárgy honlapján található Verilog nyelvvel kapcsolatos anyagok Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal, egyetemi tankönyv, MK55033, Gyakorló példák: 4.1. Készítsen mikroprogramozott vezérlő egységet, amely a START-tal való elindítás után nagyság szerint sorbarendezi egy RAM tartalmát, rendezés után a 0-ás címre kerül a legkisebb szám, a maximális címre pedig a legnagyobb szám. Célszerű az előadáson megismert buborék algoritmust használni. a. Először olyan adatstruktúrát készítsen, amely képes két egymás utáni cím tartalmának nagyság szerint rendezésére. Készítse el ehhez a részhez a vezérlő programot és próbálja is ki. b. Következő lépésben egészítse ki az adatstruktúrát a teljes rendezéshez szükséges további egységekkel és készítse el a teljes mikroprogramot! A feladat megoldásának dokumentációja megtalálható a RENDEZ_RAM_mintadoku_2011.pdf anyagban, maga a kapcsolás pedig RAM_rendezes.dwm 1
2 Ebben próbáljuk meg a két cella-kiolvasást és ha kell, a fordított visszaírás részletet megnézni. A következő ábra a könyvtári kapcsolás módosítását mutatja a fenti vizsgálathoz. Beiktattuk a Töréspontot és leállási feltételt fogalmaztunk meg a x1100 címre Ezzel egy RAM cella-pár eseményeit nyomon lehet követni: van tartalomcsere vagy nincs. RAM_rendezes_torespont.dwm Az alábbi idődiagramon egy RD0-RD1, WR0-WR1 sorozat látszik A teljes példa részletes kidolgozása megtalálható a RAM_RENDEZES projektben! Ott a RAM kezdotartalom.map fájlban található a kezdeti RAM tartalom, ha valaki menetközben megrendezi a RAMot, akkor ezt célszerű egy új rendezés előtt betölteni. Maga a teljes rendezés sokáig (10-20 percig) tart, ezen lehet spórolni, ha az adatstruktúrát úgy módosítjuk, hogy ne F-et töltsön a 2. számlálóba, hanem pl, 4-5-öt. 2
3 4.2. Regiszter alapú HW STACK egység tervezése Az előadáson szerepelt regiszterbázisú stack használata, mint általános célú adatstruktúra pl. kalkulátorokban. A feladat regiszter alapú STACK egység tervezése, 4 szintre, 4 bites regiszterekkel. A stack szinkron, órajelvezérelt regisztereket tartalmaz, vezérlőjelei CLK, PUSH, POP, RST. (A RST nem lenne szükséges, hiszen a stack használata nem igényli, de esetleg teszteléskor hasznos lehet), A stack adat interfészei INPUT[3:0], OUTPUT[3:0]. A terv alapja egy 4 üzemmóddal rendelkező regiszter. Az üzemmódok a bemeneti 4x1-es multiplexerrel választhatók ki. Ennek megfelelően 4 adat tölthető a regiszterbe: Nulla (S1S0=00), saját tartalma (S1S0=01), az előző szint (S1S0=10), vagy a következő szint (S1S0=11). Figyeljük meg az adatok mozgását. Minden regiszter az őt megelőző ill. követő szinttel van kapcsolatban. A LEVEL_0 az állandó bemenet és az állandó kimenet is egyben. A szintek száma tetszőlegesen bővíthető az adott minta szerint. 3
4 Megjegyzés: Tekinthetjük az egészet egy 16 bit méretű, adatsoros shiftregiszternek is, ahol a SHR és SHL műveletek 4 bites adatméret egységben értelmezettek. A bővíthetőség ebben az esetben is egyértelmű. A STACK 3 vezérlő bemenettel rendelkezik, a bemenőjelek értelmezését a vezérlési táblázat specifikálja. A bal oldali kis kombinációs logika a 4 üzemmódú STACK regiszter egység vezérlő jeleit állítja elő, az egyedi PUSH, POP, RST jelek alapján. A RST jel prioritása a legnagyobb, a másik két jel (PUSH és POP) azonos prioritású. Az együttes PUSH és POP nem okoz változást a STACK tartalmában. A tervezői fájlok: STACK4x4.dwm, STACK_REG_v2.dwm, ezeket mellékeltem. Érdemes megemlíteni, hogy nagyobb méret esetén hatékonyabb a memória alapú megoldás, ahol egy címszámláló végzi a STACK tetejének kezelését. Ebben az esetben (ha a STACK felfelé növekszik) akkor a PUSH művelet egy pre-inkremens címzésű írás, az POP művelet pedig egy post-dekremens olvasás Egészítsük ki a STACK-et egy EMPTY és FULL jelzéseket biztosító logikával. A STACK használata során a legutolsó adatot kivéve nincs explicit információ a STACK-ben lévő adatokról, továbbá ezek mennyiségéről. Alapvetően ez csak lesz akkor érdekes, amikor esetleg a STACK túlcsordulna, viszont jellegéből adódóan ezt csak akkor vesszük észre, amikor az adatok kivételével elérjük az alulcsordulás állapotot. Az állapotjelző kiegészítés lehetséges verziói: a, Egy 3 bites fel/le számláló, a max. 4 és min. 0 értékeknél megállítva b, Egy 5 bites shiftregiszter, szintén szélső állapotban megállítva. Indulásnál, illetve később a számláló 000 (az SHR 10000) állapotában aktiválja az EMPTY jelet, jelezve az üres állapotot. A számláló 100 (az SHR 00001) állapotában kiadja a FULL jelet. Ezek megjelenése még nem hiba, tehát rendszer szinten felhasználható megelőző ellenőrzésre. Ha azonban érvényes üres STACK esetén POP műveletet hajtunk végre, az azonnali hibát eredményez. Ha tele STACK esetén PUSH műveletet adunk ki, akkor az szintén hibát 4
5 eredményez, de nem azonnal, csak amikor az ezutáni működés során (esetleg sorozatos POP/PUSH műveletek után) egyszer újra visszaáll az üres állapot, és a rendszer még egy POP műveletet adna ki. Tehát az igazán precíz megoldás az lenne, hogy a FULL esetén kiadott PUSH parancs beállít egy belső ERROR flag-et, amit vagy azonnal aktivál (STACK ERROR), vagy csak akkor, amikor a végrehajtott műveletekben 4-gyel több POP művelet fordult elő, mint PUSH ( ERROR HIBÁS ADAT ). STACK_szamlalo_v2.dwm: címes regisztertömb belső felépítése A RISC CPU-k adatstruktúrájának jellemző eleme a 3 regiszter címes címzést (1 írási cím, 2 olvasás cím) biztosító regisztertömb, bit adatszélességgel és mélységű méretben. Az alkatelem használatával a két operandusú műveleteket közvetlenül, felesleges adatmozgatások nélkül lehet elvégezni, Rdest = Rsrc1 FUN Rsrc2, utasítás formátum: FUN_ DEST_ SRC1_ SRC2. Tervezzünk meg egy 4 bit széles, 4 regiszterből álló 3 cím elérésű egységet. Az interfész jelek: CLK, WR_ADR[1:0], RD_ADR_A[1:0], RD_ADR_B[1:0], WR_EN, WR_DATA[3:0], RD_DATA_A[3:0], RD_DATA_B[3:0]. A terv 4 db élvezérelt DFF-ból álló 4 bites regisztert tartalmaz. A RST jelet nem használjuk, mivel a processzorok regisztereire a RST alapvetően nincs hatással, tehát a programozó nem tételezheti fel, hogy a regiszterek induláskor bármilyen alapértékkel rendelkeznek. Mivel a DW DFF-ok-nak nincs CE jelük, és nem akartam túl sokat rajzolni, ezért a bemeneti MUX-os adatválasztás helyett az órajelet kapuztam a WR_DEC makróban. Ez nem szép megoldás, de most fogadjátok el. Ha a táblára felrajzoljátok, akkor inkább szinkron töltéssel rendelkező regisztereket rajzoljatok, és a dekóder ezeket vezérli, míg az órajel közös és globális, azaz nem kapuzott. Szóval a REG_FILE 3 regiszter címet képes egyszerre kezelni, tehát támogatja az olyan utasításkészletet, amelyben 3 operandus szerepel, vagyis Rdest = Rsrc1 FUN Rscr2. Ez hasznos, mert nagyon ritkán kell csak regiszter másolásokat végeznünk. Ugyanakkor 32 méretű regiszter tömb esetén ehhez 3x5 bit, azaz 15 utasításbit kell, ami csak 32 bites utasításformátum mellett engedhető meg. A terv megtalálható a REG_tomb_v2.dwm fájlban. 5
6 Megjegyzés1: A fenti megoldásban ugyanazt a címet használva mind a WR_ADR, mind a RD_ADR_A bemeneten is, a szintén elterjedt 2 címes regisztertömböt kapjuk, ahol a művelet eredménye mindig felülírja az egyik operandust : Rsrc1 = Rsrc1 FUN Rsrc2. Itt a programba gyakran kénytelenek vagyunk extra adatmozgatásokat beépíteni (ha pl. szeretnénk megőrizni a Rsrc1 eredeti értékét). Ugyanígy egy ilyen megoldásnál gondolnunk kell a SUB kivonás (A-B) ALU művelet mellett a fordított kivonás RSUB (B-A) ALU művelet megvalósítására is, vagy a (B-A) kivonás 2 utasítást igényel (1 regisztermásolást és egy kivonást). Megjegyzés2: A fenti megoldásban a WR_ADR címet használva a RD_ARD_A bemeneten is és a RD_ADR_B címet elhagyva a szintén elterjedt 1 címes regisztertömböt kapjuk, ami az un. akkumulátor típusú adatstruktúrák jellemző elem. Ebben az esetben a művelet a következő lehet: ACC = ACC FUN Rsrc. Ez olcsó, de rengeteg extra adatmozgatást kíván a regiszterek és az akkumulátor között. A regiszterek írása gyakran csak az Rdst = ACC áttöltéskor lehetséges, esetleg még az Rdst = Rdst +1, vagy Rdst-1 esetekben. Megjegyzés3: Hangsúlyozzuk, hogy az olvasás a cím megjelenésére azonnali, közvetlen, aszinkron végrehajtódik (kombinációs jelutak), míg az írás parancs az adott címen az órajelciklus végén, a felfutó élre (szinkron) hajtódik végre. A tervezői fájlok: REG_tomb_v2.dwm, WR_DEC_macro.dwm mellékelve ALU egység tervezése Az adatstruktúra másik fontos eleme az ALU. A szükséges művelethalmaz (aritmetikai, logikai, shift) kiválasztása gondos analízist igényel, a hatékonyságot egyértelműen meghatározza. Tervezzünk egy ALU egységet, ami a következő műveleteket biztosítja: FUN[2:0] Funkció Leírás 000 A+B Összeadás 001 A-B Kivonás 010 A+1 Inkrementálás 6
7 011 A Adatátmásolás 100 A and B Bitenkénti AND 101 A or B Bitenkénti OR 110 A xor B Bitenkénti XOR 111 not B Bitenkénti NOT A triviális megoldás a 8 funkció önálló realizálása és egy nagyméretű 8 bites adatokon dolgozó 8 bemenetű multiplexer használata. Rajzoljuk fel vázlatosan, de magyarázzuk el, hogy ez nagyon gazdaságtalan (ez szerepelt az előadáson is). Egy jobb megoldást eredményez az alábbi összeadóra és elő-feldolgozóra alapuló struktúra. Ennek megfelelően a kimeneti eredményt mindig az összeadó kimenete adja, és a bemeneti operandusokat A[7:0], B[7:0] egy átalakítás után vezetjük az összeadó IA[7:0], IB[7:0] bemeneteire. A fenti blokkvázlat alapján az előfeldolgozó által szükséges műveletek a belső (IA[7:0], IB[7:0]) adatkimenetek és a Cin jel generálását jelentik. Amennyiben az eredetileg tervezett nota művelet helyett a notb műveletet valósítjuk meg, a hálózat egyszerűbb lehet (mivel ez a részfeladat része az A-B műveletnek is). Így a műveleti tábla az elő-feldolgozó funkcióit is részletezve a következő: FUN[2:0] Funkció Leírás IA IB Cin 000 A+B Összeadás A B A-B Kivonás A not B A+1 Inkrementálás A A Adatátmásolás A A and B Bitenkénti AND 0 A and B A or B Bitenkénti OR 0 A or B A xor B Bitenkénti XOR 0 A xor B not B Bitenkénti NOT 0 notb 0 Egyszerűen kiolvasva: IA = A, ha FUN[2] = =0, egyébként 0, tehát ez egy 2 bemenetű ÉS kapu minden bitre. Cin = 1 ha FUN == 1 vagy FUN= 2, tehát ez kettő db három bemenetű ÉS + 1VAGY kapu. IB = Ez már bonyolultabb, de azért megtervezhető. 5 bemenet, 1 kimenet minden bitre. 7
8 FUN[2:0] IBx, x= Bx 001 not Bx Ax and Bx 101 Ax or Bx 110 Ax xor Bx 111 not B Megjegyzés: A műveletek kiválasztása véletlenszerűen, egy példa alapján történt. Megemlíthető, hogy nem feltétlenül optimális, mivel ha az utasításban tudunk közvetlenül adatot megadni (és ez általában teljesül, mint konstans operandus), akkor az A+1 vagy a nota (notb) felesleges. Az inkrementáláshoz használható a B bemeneten az 1, mint konstans, a negálás pedig az A XOR 0xFF, azaz csupa egyes konstans. Tehát egy ALU funkciókészlet kialakítása gondos tervezést igényel Feltételjelek az előző ALU-hoz A CPU vezérlőegysége a program következő utasításának címét feltételes utasítás esetén pl. az aktuális ALU művelet eredménye alapján határozza meg. Az aritmetikai típusú ALU műveletekben mindig kettes komplemens számábrázolást tételezünk fel, mind a bemeneten, mind a kimeneten. A tipikus feltételjelek a következők: Z C N V Az ALU művelet eredménye nulla Az ALU művelet végrehajtásakor átvitel keletkezett Az ALU művelet eredményének előjele negatív Az ALU művelet során túlcsordulás keletkezett Tervezzük meg a feltétel jelek logikai hálózatát! 1. Z = RES[7:0]==0, azaz a hálózat egy 8 bemenetű NOR kapu. 2. C= Cout4, az ALU ADDER átvitelbit közvetlenül felhasználható 3. N= RES[7], az eredmény legnagyobb helyiértékű bitje közvetlenül felhasználható. 4. V=? Mikor van túlcsordulás kettes komplemensű számokkal végzett műveleteknél? Túlcsordulás csak aritmetikai műveletek esetén fordulhat elő. Azonos előjelű operandusok esetén: Összeadásnál is és kivonásnál is, ha az operandusok előjele azonos, de az eredmény előjele ettől eltérő, akkor túlcsordulás van (POS + POS = NEG, vagy NEG + NEG = POS). Eltérő előjelű operandusoknál a helyzet nem ilyen egyértelmű. Összeadásnál soha nem keletkezik túlcsordulás (POS + NEG vagy NEG + POS eredménye mindig helyes), ekkor soha nem lépünk ki a számábrázolási tartományból. Kivonásnál a NEG POS vagy a POS NEG művelet eredménye előjel szerint tetszőleges lehet, de sajnos túlcsordulás ezzel együtt is előfordulhat. (Pl (+5) = -105, -100 (+50) = -150, de ez kisebb lenne mint -128, tehát = +106). Vagyis nem elegendő az előjel eltérése, az operandusok pozíciója és értéke is fontos. Ha az előjel azonos az első operandus előjelével, akkor a művelet eredménye helyes. 8
9 Összefoglalóan a kettes komplemens ADD/SUB áramkörben az V túlcsordulás bitet a legegyszerűbben a Cout3 XOR Cout4 hálózattal állíthatjuk elő, vagyis az utolsó előtti és az utolsó bitpozíciók átvitelbitjeit kell használnunk. A példához tartozó DW fájlok: ALU_teszt_v2.dwm: Az ALU_macro_v2.dwm belső felépítése: Ebben az ELŐFELDOLGOZÓ: 9
10 és az ÖSSZEADÓ: 10
Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk
Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Tervezés adatstruktúra-vezérlés szétválasztással, vezérlőegység generációk Elméleti anyag: Processzoros vezérlés általános tulajdonságai o z induló készletben
RészletesebbenÖsszetett feladatok megoldása
Összetett feladatok megoldása F1. A laboratóriumi feladat a legnagyobb közös osztó kiszámító algoritmusának realizálása digitális hardver eszközökkel. Az Euklideszi algoritmus alapja a maradékos osztás,
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Bevezetés A laborgyakorlatok alapvető célja a tárgy későbbi laborgyakorlataihoz szükséges ismeretek átadása, az azokban szereplő
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Összeadó áramkör A legegyszerűbb összeadó két bitet ad össze, és az egy bites eredményt és az átvitelt adja ki a kimenetén, ez a
RészletesebbenA feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg. Olvasható aláírás:...minta VIZSGA...
feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg. Olvasható aláírás:...mint VIZSG... NÉV:...tk.:... Kiegészítő és szegedi képzés IGITÁLIS TCHNIK VIZSG ZÁTHLYI Kedves
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5.5
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 5.5 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenA fealdatot két részre osztjuk: adatstruktúrára és vezérlőre
VEZÉRLŐK Benesóczky Zoltán 24 A jegyzetet a szerzői jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző belegyezése szükséges. A fealdatot
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 6. hét Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 6. hét Fehér Béla BME MIT Kiegészítés az eddigi
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 4. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02 6. EA Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 6. EA Fehér Béla BME MIT Kiegészítés az eddigi
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02 6. EA
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 6. EA Fehér Béla BME MIT Kiegészítés az eddigi
Részletesebben5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. KOMBINÁCIÓS HÁLÓZATOK LEÍRÁSÁNAK SZABÁLYAI 1 Kombinációs hálózatok leírását végezhetjük mind adatfolyam-, mind viselkedési szinten. Az adatfolyam szintű leírásokhoz az assign kulcsszót használjuk, a
RészletesebbenA feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás:...
2 év hó nap NÉV:MEGOÁSneptun kód: feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás: Kedves Kolléga! kitöltést a dátum, név és aláírás rovatokkal kezdje!
RészletesebbenVéges állapotú gépek (FSM) tervezése
Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A 2. gyakorlaton foglalkoztunk a 3-mal vagy 5-tel osztható 4 bites számok felismerésével. Abban a feladatban a bemenet bitpárhuzamosan, azaz egy időben minden adatbit
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 5. hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT Sorrendi logikák
RészletesebbenA mikroprocesszor egy RISC felépítésű (LOAD/STORE), Neumann architektúrájú 32 bites soft processzor, amelyet FPGA val valósítunk meg.
Mikroprocesszor A mikroprocesszor egy RISC felépítésű (LOAD/STORE), Neumann architektúrájú 32 bites soft processzor, amelyet FPGA val valósítunk meg. A mikroprocesszor részei A mikroprocesszor a szokásos
RészletesebbenSzámítógépek felépítése, alapfogalmak
2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd, Krankovits Melinda SZE MTK MSZT kmelinda@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? 2 Nem reprezentatív felmérés
RészletesebbenLaborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD)
Laborgyakorlat Logikai áramkörök számítógéppel segített tervezése (CAD) Multiplexer (MPX) A multiplexer egy olyan áramkör, amely több bemeneti adat közül a megcímzett bemeneti adatot továbbítja a kimenetére.
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 9. hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 9. hét Fehér Béla BME MIT Eddig Tetszőleges
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 5. hét Fehér Béla BME MIT Sorrendi logikák
Részletesebben1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai
1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:
RészletesebbenÖsszeadás BCD számokkal
Összeadás BCD számokkal Ugyanúgy adjuk össze a BCD számokat is, mint a binárisakat, csak - fel kell ismernünk az érvénytelen tetrádokat és - ezeknél korrekciót kell végrehajtani. A, Az érvénytelen tetrádok
RészletesebbenBevezetés az informatikába
Bevezetés az informatikába 3. előadás Dr. Istenes Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék Matematikus BSc - I. félév / 2008 / Budapest Dr.
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02 9. hét Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 9. hét Fehér Béla BME MIT Processzor adatstruktúrák
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02 9. hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 9. hét Fehér Béla BME MIT Processzor adatstruktúrák
RészletesebbenVEZÉRLŐEGYSÉGEK. Tartalom
VEZÉRLŐEGYSÉGEK Tartalom VEZÉRLŐEGYSÉGEK... 1 Vezérlőegységek fajtái és jellemzői... 2 A processzor elemei... 2 A vezérlés modellje... 2 A vezérlőegységek csoportosítása a tervezés módszere szerint...
Részletesebbenfunkcionális elemek regiszter latch számláló shiftregiszter multiplexer dekóder komparátor összeadó ALU BCD/7szegmenses dekóder stb...
Funkcionális elemek Benesóczky Zoltán 24 A jegyzetet a szerzői jog védi. Azt a BM hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző belegyezése szükséges. funkcionális
RészletesebbenSzámítógépek felépítése, alapfogalmak
2. előadás Számítógépek felépítése, alapfogalmak Lovas Szilárd SZE MTK MSZT lovas.szilard@sze.hu B607 szoba Nem reprezentatív felmérés kinek van ilyen számítógépe? Nem reprezentatív felmérés kinek van
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA I
DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Kovács Balázs Dr. Lovassy Rita Dr. Pődör Bálint Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 11. ELŐADÁS 1 PÉLDA: 3 A 8 KÖZÜL DEKÓDÓLÓ A B C E 1 E 2 3/8 O 0 O 1
RészletesebbenElőadó: Nagy István (A65)
Programozható logikai áramkörök FPGA eszközök Előadó: Nagy István (A65) Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenA gyakorlatokhoz kidolgozott DW példák a gyakorlathoz tartozó Segédlet könyvtárban találhatók.
Megoldás Digitális technika II. (vimia111) 1. gyakorlat: Digit alkatrészek tulajdonságai, funkcionális elemek (MSI) szerepe, multiplexer, demultiplexer/dekóder Elméleti anyag: Digitális alkatrészcsaládok
RészletesebbenAz INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása
Az INTEL D-2920 analóg mikroprocesszor alkalmazása FAZEKAS DÉNES Távközlési Kutató Intézet ÖSSZEFOGLALÁS Az INTEL D 2920-at kifejezetten analóg feladatok megoldására fejlesztették ki. Segítségével olyan
RészletesebbenVéges állapotú gépek (FSM) tervezése
Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. Tervezzünk egy soros mintafelismerőt, ami a bemenetére ciklikusan, sorosan érkező 4 bites számok közül felismeri azokat, amelyek 3-mal vagy 5-tel oszthatók. A fenti
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális rendszerek tervezése
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Digitális technika
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK VIMIAA02 14. hét Fehér Béla BME MIT Rövid visszatekintés, összefoglaló
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA01) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenLogikai áramkörök. Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6
Informatika alapjai-5 Logikai áramkörök 1/6 Logikai áramkörök Az analóg rendszerekben például hangerősítő, TV, rádió analóg áramkörök, a digitális rendszerekben digitális vagy logikai áramkörök működnek.
RészletesebbenHardver leíró nyelvek (HDL)
Hardver leíró nyelvek (HDL) Benesóczky Zoltán 2004 A jegyzetet a szerzıi jog védi. Azt a BME hallgatói használhatják, nyomtathatják tanulás céljából. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı belegyezése szükséges.
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenA tervfeladat sorszáma: 1 A tervfeladat címe: ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással
.. A tervfeladat sorszáma: 1 A ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással Minimálisan az alábbi képességekkel rendelkezzen az ALU 8-bites operandusok Aritmetikai funkciók: összeadás, kivonás, shift, komparálás
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 1 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenAritmetikai utasítások I.
Aritmetikai utasítások I. Az értékadó és aritmetikai utasítások során a címzési módok különböző típusaira látunk példákat. A 8086/8088-as mikroprocesszor memóriája és regiszterei a little endian tárolást
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA 7. Előadó: Dr. Oniga István
IGITÁLIS TECHNIKA 7 Előadó: r. Oniga István Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók S tárolók JK tárolók T és típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 4 Fehér Béla Raikovich Tamás,
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. 1. BEVEZETÉS A logikai hálózatok csoportosítása Logikai rendszerek... 6
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 3 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. A logikai hálózatok csoportosítása... 5 1.2. Logikai rendszerek... 6 2. SZÁMRENDSZEREK ÉS KÓDRENDSZEREK... 7 2.1. Számrendszerek... 7 2.1.1. Számok felírása
RészletesebbenSZORGALMI FELADAT. 17. Oktober
SZORGALMI FELADAT F2. Tervezzen egy statikus aszinkron SRAM memóriainterfész áramkört a kártyán található 128Ki*8 bites memóriához! Az áramkör legyen képes az írási és olvasási műveletek végrehajtására
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPEK BELSŐ FELÉPÍTÉSE - 1
INFORMATIKAI RENDSZEREK ALAPJAI (INFORMATIKA I.) 1 NEUMANN ARCHITEKTÚRÁJÚ GÉPEK MŰKÖDÉSE SZÁMÍTÓGÉPEK BELSŐ FELÉPÍTÉSE - 1 Ebben a feladatban a következőket fogjuk áttekinteni: Neumann rendszerű számítógép
RészletesebbenA mikroprocesszor felépítése és működése
A mikroprocesszor felépítése és működése + az egyes részegységek feladata! Információtartalom vázlata A mikroprocesszor feladatai A mikroprocesszor részegységei A mikroprocesszor működése A mikroprocesszor
RészletesebbenAssembly Utasítások, programok. Iványi Péter
Assembly Utasítások, programok Iványi Péter Assembly programozás Egyszerű logikán alapul Egy utasítás CSAK egy dolgot csinál Magas szintű nyelven: x = 5 * z + y; /* 3 darab művelet */ Assembly: Szorozzuk
RészletesebbenDigitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika (VIMIAA02) Laboratórium 3 Fehér Béla Raikovich Tamás,
Részletesebben2) Tervezzen Stibitz kód szerint működő, aszinkron decimális előre számlálót! A megvalósításához
XIII. szekvenciális hálózatok tervezése ) Tervezzen digitális órához, aszinkron bináris előre számláló ciklus rövidítésével, 6-os számlálót! megvalósításához negatív élvezérelt T típusú tárolót és NN kaput
RészletesebbenDr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIKA 8
Dr. Oniga István DIGITÁLIS TECHNIA 8 Szekvenciális (sorrendi) hálózatok Szekvenciális hálózatok fogalma Tárolók RS tárolók tárolók T és D típusú tárolók Számlálók Szinkron számlálók Aszinkron számlálók
RészletesebbenA feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás:...
2..év hó nap NÉV:...neptun kód:.. Kurzus: feladatokat önállóan, meg nem engedett segédeszközök használata nélkül oldottam meg: Olvasható aláírás:... Kedves Kolléga! kitöltést a dátum, név és aláírás rovatokkal
RészletesebbenAdatfeldolgozó rendszer tervezése funkcionális elemekkel
Adatfeldolgozó rendszer tervezése funkcionális elemekkel F1. Tervezzünk egy adatbányász egységet, amely egy 256x8 bites ROM adattároló memóriában megkeresi a megadott keresési feltételnek megfelelő legelső
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02 7. hét Fehér Béla BME MIT
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 7. hét Fehér Béla BME MIT Kombinációs logikák
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA02 7. hét
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA02 7. hét Fehér Béla BME MIT Kombinációs logikák
RészletesebbenA/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel
11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,
RészletesebbenMegoldás Digitális technika I. (vimia102) 4. gyakorlat: Sorrendi hálózatok alapjai, állapot gráf, állapottábla
Megoldás Digitális technika I. (vimia102) 4. gyakorlat: Sorrendi hálózatok alapjai, állapot gráf, állapottábla Elméleti anyag: Amikor a hazárd jó: élekből impulzus előállítás Sorrendi hálózatok alapjai,
RészletesebbenDigitális rendszerek. Utasításarchitektúra szintje
Digitális rendszerek Utasításarchitektúra szintje Utasításarchitektúra Jellemzők Mikroarchitektúra és az operációs rendszer közötti réteg Eredetileg ez jelent meg először Sokszor az assembly nyelvvel keverik
RészletesebbenDigitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Mikroprocesszoros tervezés, egyszerű feladatok HW és SW megvalósítása gépi szintű programozással
Digitális technika II. (vimia111) 5. gyakorlat: Mikroprocesszoros tervezés, egyszerű feladatok HW és SW megvalósítása gépi szintű programozással Megoldás Elméleti anyag: Processzor belső felépítése, adat
Részletesebben4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása
4. Fejezet : Az egész számok (integer) ábrázolása The Architecture of Computer Hardware and Systems Software: An Information Technology Approach 3. kiadás, Irv Englander John Wiley and Sons 2003 Wilson
RészletesebbenA MiniRISC processzor
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK A MiniRISC processzor Fehér Béla, Raikovich Tamás, Fejér Attila BME MIT
RészletesebbenDigitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 2. Laboratóriumi gyakorlat gyakorlat célja: oolean algebra - sszociativitás tétel - Disztributivitás tétel - bszorpciós tétel - De
RészletesebbenLOGIKAI TERVEZÉS HARDVERLEÍRÓ NYELVEN. Dr. Oniga István
LOGIKI TERVEZÉS HRDVERLEÍRÓ NYELVEN Dr. Oniga István Digitális komparátorok Két szám között relációt jelzi, (egyenlő, kisebb, nagyobb). három közül csak egy igaz Egy bites komparátor B Komb. hál. fi
RészletesebbenDigitális technika házi feladat III. Megoldások
IV. Szinkron hálózatok Digitális technika házi feladat III. Megoldások 1. Adja meg az alábbi állapottáblával megadott 3 kimenetű sorrendi hálózat minimális állapotgráfját! a b/x1x c/x0x b d/xxx e/x0x c
RészletesebbenVerilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét dia
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Verilog HDL ismertető 2. hét : 1. hét + 15 25 dia Fehér Béla, Raikovich
RészletesebbenDigitális technika VIMIAA01
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR MÉRÉSTECHNIKA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK TANSZÉK Digitális technika VIMIAA01 Fehér Béla BME MIT Digitális Rendszerek Számítógépek
Részletesebben7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II.
7.hét: A sorrendi hálózatok elemei II. Tárolók Bevezetés Bevezetés Regiszterek Számlálók Memóriák Regiszter DEFINÍCIÓ Tárolóegységek összekapcsolásával, egyszerű bemeneti kombinációs hálózattal kiegészítve
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Fixpontos számok Pl.: előjeles kétjegyű decimális számok : Ábrázolási tartomány: [-99, +99]. Pontosság (két szomszédos szám különbsége): 1. Maximális hiba: (az ábrázolási tartományba eső) tetszőleges valós
RészletesebbenDIGITÁLIS TECHNIKA feladatgyűjtemény
IGITÁLIS TEHNIK feladatgyűjtemény Írta: r. Sárosi József álint Ádám János Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Műszaki Intézet Szerkesztette: r. Sárosi József Lektorálta: r. Gogolák László Szabadkai Műszaki
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák
Bit: egy bináris számjegy, vagy olyan áramkör, amely egy bináris számjegy ábrázolására alkalmas. Bájt (Byte): 8 bites egység, 8 bites szám. Előjeles fixpontok számok: 2 8 = 256 különböző 8 bites szám lehetséges.
RészletesebbenVéges állapotú gépek (FSM) tervezése
Véges állapotú gépek (FSM) tervezése F1. A digitális tervezésben gyakran szükséges a logikai jelek változását érzékelni és jelezni. A változásdetektorok készülhetnek csak egy típusú változás (0 1, vagy
RészletesebbenEgyszerű RISC CPU tervezése
IC és MEMS tervezés laboratórium BMEVIEEM314 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyszerű RISC CPU tervezése Nagy Gergely Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. február 14. Nagy Gergely
Részletesebben1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai
1. Kombinációs hálózatok mérési gyakorlatai 1.1 Logikai alapkapuk vizsgálata A XILINX ISE DESIGN SUITE 14.7 WebPack fejlesztőrendszer segítségével és töltse be a rendelkezésére álló SPARTAN 3E FPGA ba:
RészletesebbenA számítógép alapfelépítése
Informatika alapjai-6 számítógép felépítése 1/8 számítógép alapfelépítése Nevezzük számítógépnek a következő kétféle elrendezést: : Harvard struktúra : Neumann struktúra kétféle elrendezés alapvetően egyformán
RészletesebbenLaborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval. Dr. Oniga István
Laborgyakorlat 3 A modul ellenőrzése szimulációval Dr. Oniga István Szimuláció és verifikáció Szimulációs lehetőségek Start Ellenőrzés után Viselkedési Funkcionális Fordítás után Leképezés után Időzítési
RészletesebbenBevezetés a programozásba. 5. Előadás: Tömbök
Bevezetés a programozásba 5. Előadás: Tömbök ISMÉTLÉS Specifikáció Előfeltétel: milyen körülmények között követelünk helyes működést Utófeltétel: mit várunk a kimenettől, mi az összefüggés a kimenet és
RészletesebbenÁramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök. 3. heti gyakorlat anyaga. Összeállította:
Áramkörök elmélete és számítása Elektromos és biológiai áramkörök 3. heti gyakorlat anyaga Összeállította: Kozák László kozla+aram@digitus.itk.ppke.hu Elkészült: 2010. szeptember 30. Utolsó módosítás:
RészletesebbenI. C8051Fxxx mikrovezérlők hardverfelépítése, működése. II. C8051Fxxx mikrovezérlők programozása. III. Digitális perifériák
I. C8051Fxxx mikrovezérlők hardverfelépítése, működése 1. Adja meg a belső RAM felépítését! 2. Miben különbözik a belső RAM alsó és felső felének elérhetősége? 3. Hogyan érhetők el az SFR regiszterek?
RészletesebbenAz interrupt Benesóczky Zoltán 2004
Az interrupt Benesóczky Zoltán 2004 1 Az interrupt (program megszakítás) órajel generátor cím busz környezet RESET áramkör CPU ROM RAM PERIF. adat busz vezérlõ busz A periféria kezelés során információt
RészletesebbenAssembly utasítások listája
Assembly utasítások listája Bevezetés: Ebben a segédanyagban a fontosabb assembly utasításokat szedtem össze. Az utasítások csoportosítva vannak. A fontos kategóriába azok az utasítások tartoznak, amiknek
RészletesebbenAssembly. Iványi Péter
Assembly Iványi Péter További Op. rsz. funkcionalitások PSP címének lekérdezése mov ah, 62h int 21h Eredmény: BX = PSP szegmens címe További Op. rsz. funkcionalitások Paraméterek kimásolása mov di, parameter
Részletesebben5. Hét Sorrendi hálózatok
5. Hét Sorrendi hálózatok Digitális technika 2015/2016 Bevezető példák Példa 1: Italautomata Legyen az általunk vizsgált rendszer egy italautomata, amelyről az alábbi dolgokat tudjuk: 150 Ft egy üdítő
RészletesebbenAz MSP430 mikrovezérlők digitális I/O programozása
10.2.1. Az MSP430 mikrovezérlők digitális I/O programozása Az MSP430 mikrovezérlők esetében minden kimeneti / bemeneti (I/O) vonal önállóan konfigurálható, az P1. és P2. csoportnak van megszakítás létrehozó
Részletesebben1. Az utasítás beolvasása a processzorba
A MIKROPROCESSZOR A mikroprocesszor olyan nagy bonyolultságú félvezető eszköz, amely a digitális számítógép központi egységének a feladatait végzi el. Dekódolja az uatasításokat, vezérli a műveletek elvégzéséhez
RészletesebbenPAL és GAL áramkörök. Programozható logikai áramkörök. Előadó: Nagy István
Programozható logikai áramkörök PAL és GAL áramkörök Előadó: Nagy István Ajánlott irodalom: Ajtonyi I.: Digitális rendszerek, Miskolci Egyetem, 2002. Ajtonyi I.: Vezérléstechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenAz integrált áramkörök kimenetének kialakítása
1 Az integrált áramörö imeneténe ialaítása totem-pole three-state open-olletor Az áramörö általános leegyszerűsített imeneti foozata: + tápfeszültség R1 V1 K1 imenet V2 K2 U i, I i R2 ahol R1>>R2, és K1,
RészletesebbenOperandus típusok Bevezetés: Az utasítás-feldolgozás menete
Operandus típusok Bevezetés: Az utasítás-feldolgozás menete Egy gépi kódú utasítás általános formája: MK Címrész MK = műveleti kód Mit? Mivel? Az utasítás-feldolgozás általános folyamatábrája: Megszakítás?
RészletesebbenDigitális Technika. Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar
Digitális Technika Dr. Oniga István Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 3. Laboratóriumi gyakorlat A gyakorlat célja: Négy változós AND, OR, XOR és NOR függvények realizálása Szimulátor használata ciklussal
RészletesebbenD I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3.
Szinkron hálózatok D I G I T Á L I S T E C H N I K A Gyakorló feladatok 3. Irodalom: Arató Péter: Logikai rendszerek. Tankönyvkiadó, Bp. 1985. J.F.Wakerley: Digital Design. Principles and Practices; Prentice
RészletesebbenEB134 Komplex digitális áramkörök vizsgálata
EB34 Komplex digitális áramkörök vizsgálata BINÁRIS ASZINKRON SZÁMLÁLÓK A méréshez szükséges műszerek, eszközök: - EB34 oktatókártya - db oszcilloszkóp (6 csatornás) - db függvénygenerátor Célkitűzés A
RészletesebbenA mikroszámítógép felépítése.
1. Processzoros rendszerek fő elemei mikroszámítógépek alapja a mikroprocesszor. Elemei a mikroprocesszor, memória, és input/output eszközök. komponenseket valamilyen buszrendszer köti össze, amelyen az
RészletesebbenÚjrakonfigurálható eszközök
Újrakonfigurálható eszközök 8. Egy minimalista 8-bites mikrovezérlő tervezése 1 Felhasznált irodalom és segédanyagok Icarus Verilog Simulator: htttp:iverilog.icarus.com/ University of Washington Comttputer
RészletesebbenMintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével
Automatizálási Tanszék Mintavételes szabályozás mikrovezérlő segítségével Budai Tamás budai.tamas@sze.hu http://maxwell.sze.hu/~budait Tartalom Mikrovezérlőkről röviden Programozási alapismeretek ismétlés
Részletesebben