A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN (ŐSLAKOSSÁG, TELEPÜLÉSSZERKEZET, TEMETKEZÉS, VALLÁS, BETELEPÍTETT BARBÁROK) 1

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN (ŐSLAKOSSÁG, TELEPÜLÉSSZERKEZET, TEMETKEZÉS, VALLÁS, BETELEPÍTETT BARBÁROK) 1"

Átírás

1 Ottományi Katalin A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN (ŐSLAKOSSÁG, TELEPÜLÉSSZERKEZET, TEMETKEZÉS, VALLÁS, BETELEPÍTETT BARBÁROK) 1 Pest megye római kori történetében két tényező játszott fontos szerepet. Az első az, hogy limes menti terület volt, keleti és északi oldalán a Duna határolja. A másik pedig Aquincumnak, a provincia székhelyének közelsége. Mindkét tényező nagymértékben befolyásolta a terület társadalmi és gazdasági életét. A Duna mint fő közlekedési út egyrészt a kereskedelmet lendítette fel, másrészt viszont mint limes, állandó megszálló hadsereget jelentett négy évszázadon keresztül. Ebbe a hadseregbe sorozták be a helyi bennszülötteket, akik 25 évi szolgálat után római polgárként tértek haza. Közben megtanulták a latin nyelvet, átvették a római viseletet, temetkezési szokásokat, és nem utolsó sorban az elbocsátáskor kapott végkielégítéssel ők lettek az első római módon gazdálkodó villatulajdonosok. E katonák képezik azt a felvevő piacot, mely az egész határterület gazdasági életét fellendíti, s ugyanakkor uniformizálja. Az ő pénzük tartja fenn a kisparaszti gazdaságokat akkor is, amikor ezek már a provincia belsejében régen beleolvadtak a nagybirtokokba. Aquincumnak mint Pannonia Inferior helytartói székhelyének központi szerepe a Dunakanyarban tagadhatatlan. A szárazföldi és a vízi kereskedelem csomópontjaként megyénk többi részét is bekapcsolta a távolsági kereskedelembe. Ellátta műhelyeiből szinte minden termékkel (kerámia, üveg, fém, sírkövek stb.). A városi tisztségviselők pedig benépesítették villáikkal a környező dombvidéket. Bár mind a limes, mind Aquincum közelsége elősegítette a terület gyors romanizálását, mégis a Dunakanyar egyike Pannonia azon területeinek, ahol a helyi bennszülött népesség, főleg a névanyaga alapján, egy tömbben megfogható. A feliratok tanúsága szerint, a felső Száva-völgyön és ÉNy-Pannónián kívül csak itt, ÉK-Pannóniában találunk zárt csoportban bennszülött kelta nyelvet beszélő lakosságot. 2 I. Őslakosság A rómaiak különböző kelta és illír törzseket találtak a későbbi Pannonia provincia területén. E bennszülött törzsek neveit és provincián belüli elhelyezkedésüket id. Plinius (Nat. Hist. III. 148.) és Ptolemaios (Geogr. II. 14,2., 15,2.) munkái őrizték meg számunkra. Pest megye területén a kelta eraviscusok éltek. Nevüket a történeti forrásokon kívül érmeik RAVIS feliratából, illetve a már hódítás utáni feliratokról ismerjük. E feliratokon vagy a népnév, pl. decurio Eraviscus, natione Eraviscus, magister structorum Aravisco (RIU 1347), 3 vagy a civitas Eraviscorum rövidítése (c. Er., c. E.) szerepel. 4 1 Kézirat lezárva 1996-ban között csak az általam végzett új feltárások (Budakalász, Budaörs, Érd, Páty) eredményei kerültek bele a feldolgozásba, a hozzájuk kapcsolódó szakirodalommal együtt. 2 MÓCSY 1975, MÓCSY l970, 59.; ALFÖLDI 1939, 113.; MRT 7. Diósd 7/7.lh.; 4 CIL III , , ; MÓCSY 1951, 107.; VÁGÓ 1971, sz.; ALFÖLDI 1939, 102. kép.

2 250 OTTOMÁNYI KATALIN A rómaiak a Birodalomhoz csatolt területeken a bennszülött törzseket új közösségi formákba szervezték. Ezeknek az autonóm közösségeknek civitas peregrina volt a neve. Többnyire meghagyták a törzs eredeti szállásterületét, kivéve, ha lázadás után büntetésből széttelepítették őket. Mivel Pannonia északi részének elfoglalása békés körülmények között zajlott le, az eraviscusok is megmaradtak eredeti helyükön. Északi és keleti határuk a Duna volt, nyugaton az illir azalusokkal, délen a kelta hercuniates törzzsel voltak szomszédosak. Az azalusok felőli határ nagyjából megegyezett a későbbi Pannonia Inferior és Superior határával, vagyis a mai Visegrád vonalától húzódott a Pilis és Vértes hegységeken át a Balaton keleti csücske felé. Dunabogdány már az eraviscusok szállásterületéhez tartozott, bár megszálló csapatát a 2. században Pannonia Superiornál sorolják fel. 5 A civitas Eraviscorum több mai megyét (Pest, Fejér, Tolna megye egy része) magába foglaló territóriuma egyre szűkült. Innen hasították ki az új municipium, Aquincum territóriumát a 2. század elején, illetve a különböző katonai csapatok (auxiliák és legio) katonai territóriumait. (A Római Birodalomban ugyanis minden önálló közösségnek volt saját közigazgatási területe, territóriuma.) A civitas peregrinák felügyeletét kezdetben, az 1. század végéig, valószínűleg egy közeli katonai egység parancsnoka (praefectus civitatis) látta el. Ez az eraviscusok esetében az aquincumi auxiliáris csapatok vezetője lehetett. E katonai vezetők a törzsi arisztokrácia tagjaiból (princeps) alakult tanácsra támaszkodtak. Ilyen princepseket eraviscus területről is ismerünk. pl. Aquincum, Tárnok. 6 Ők már polgárjoggal rendelkező, gyakran nem kelta, hanem római nevet viselő emberek voltak. Egy másik, még ugyancsak Hadrianus előtti felirat decurio eraviscus -t említ (Diósd). Ilyen tisztséget peregrinus civitasból Pannonia területén máshonnan nem ismerünk. 7 E tisztségek megléte is bizonyítja, hogy a rómaiak nem mindig erőszakkal romanizáltak, hanem a helyi arisztokráciát támogatva, a hagyományos társadalmi rendet érintetlenül hagyva kormányoztak. Így folyamatos polgárjog adással kialakították a római uralomhoz hű, annak érdekeit képviselő vezetőréteget. Az eraviscusoknál szórványos polgárjog adásra már a Julius-Claudius dinasztia alatt van példa, 8 Nervától (Kr. u ) a szvéb-szarmata háborúkban hűséget tanúsított arisztokrácia egyes tagjai kaptak polgárjogot. Traianus alatt (Kr. u ) lett római polgár néhány későbbi aquincumi decurio. Pl. Érdről ismert M. Ulpius Quadratus felirata (RIU 1350). A tömeges polgárjog adás Hadrianussal kezdődik (Kr. u ). Ezekből az Aelius nevű új polgárokból került ki a municipium vezető rétege.(a polgárjoggal együtt ugyanis a császár nevét, gentiliciumát is felveszik a bennszülöttek). Ők alkotják, legalábbis a markomann háborúkig, Aquincumban a városi tanács (ordo) nagy részét. A megye északi területein is jelentős a számuk, különösen a veteránok között (pl. Szentendre, Pilisszántó, Piliscsaba, Üröm, Százhalombatta, stb.). Jelentősebb polgárjogadás köthető még Septimius Severushoz (Kr. u ). Ő az, aki valamennyi katonának, köztük a helyi auxiliáris katonáknak is, a házasodási joggal együtt polgárjogot is adományozott. Felirataik főleg a territórium belsejéből ismertek: pl. Szentendre, Pilisszántó, Pilisvörösvár. A katonai felügyelet megszűnése után a civitasok nagyobb önállóságot kapnak. A praefectusok helyét a bennszülött princepsek közül választott vezetők veszik át. E vezető székhelye és a civitas központja az aquincumi vicusban, a későbbi municipiumban lehetett. 9 Ahol egy római város jön létre a civitas területén, ott a kettő viszonya különbözőképpen alakulhat. A civitas Eraviscorum és az aquincumi municipium közti jogviszony máig vitatott. Legvalószínűbb az attributio, vagyis az alacsonyabb rangú bennszülött közösség alárendelése közigazgatási, jogi szempontból a római városi közösségnek RIU , 838. Soproni Sándor Pilismarót és Dunabogdány közé teszi a két szállásterület határát, ld. SOPRONI 1987, Aquincum: M. Cocceius Florus CIL III, 3546.; Tárnok: Paulinus CIL III. l0358., illetve RIU 6, Diósd: MÓCSY l970, 59. skk. 8 CIL III. 3377, 3691, , stb. 9 NAGY 1962, Egy másik felfogás szerint egyenrangú közösség volt a kettő. ld. NAGY l989.

3 A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 251 A civitas hivatalos ügyeit (bíráskodás, sorozás, adóügyek) az új municipium vezetői intézték, de mivel a városi decuriók nagy része ebben az időben a helybeli bennszülött arisztokráciából került ki, végeredményben a két territóriumot ugyanaz a vagyonos és egyre romanizálódó bennszülött vezetőréteg irányította. Gyakran egyszerre, vagy egymás után töltötték be a városi, illetve a civitasbeli tisztségeket. 11 A civitas tisztségviselői közül ismerünk egy tabuláriust, vagyis irattárost (CIL III ), illetve egy ARM... rövidítésben esetleg a princeps kelta elnevezését gyaníthatjuk. 12 A civitas peregrinák fejlődésének utolsó szakaszát Caracalla 212-s rendelete, a Constitutio Antoniniana vezette be, melyben a császár polgárjogot adott a bennszülött lakosságnak is. Ilyen Aurelius nevű újpolgárokat találunk pl. Bián, Budakeszin, Budaörsön, Dunabogdányban, Pomázon, Solymáron, Szentendrén. A civitas Eraviscorum bennszülött lakossága ekkorra már megritkult, egyre összébb szorult. Aelius, Septimius és Aurelius nevekkel élt tovább az őslakosság. 13 A civitas meglétére utolsó bizonyítékunk egy 3. sz. közepi oltár a Gellért-hegyről. 14 A bennszülött civitas és a város összefonódását jelzik ezek a minden évben, a gellért-hegyi szentélykörzetben felállított oltárok, amelyeket a város vezetői szenteltek Jupiter Teutanus, a római főistennel azonosított kelta főisten, valamint a császár tiszteletére, és a civitas jólétéért. A későbbi időkben a civitas territóriuma valószínűleg beleolvadt a colonia territóriumába. Az őslakosság régészeti, tárgyi emlékei megyénk területén főleg a 2. század utolsó harmadáig (markomann háborúk), néha a 3. század elejéig követhetők nyomon. Egyrészt a feliratos sírkövek, kocsitemetkezések, elrejtett éremleletek, másrészt a telepnyomok és azok kerámia, illetve fémanyaga tartozik ide. Mivel a bennszülöttek temetkezési szokásait és településrendszerét nem lehet a provincia kora római történetétől elválasztani, így most csak néhány olyan elemet emelnék ki, mely a romanizáció folyamán fokozatosan eltűnt, de amelyek értékes ismereteket nyújtanak az eraviscusok nyelvére, viseletére stb. vonatkozóan. A feliratos köveken szereplő eraviscus névanyag többnyire kelta, csak néhány illír név fordul elő, pl. Bato, Matsiu, Tuio stb. A kelta eraviscus nevek hasonlóak az északnyugatpannóniai és noricumi (boi) névadáshoz, a nagy kelta névterület keleti csoportjának részei. Ez a hasonlóság a viseletben is jelentkezik, pl. nor-pannon szárnyas fibula stb. Ugyanezt a nyelvet beszélik a Duna túlpartján lakó osi és cotini törzsek is. Neveik lehetnek egytövűek, pl. Ava, Casu, Flao, Masclus, Masuia, Namio, Sisiu, stb. vagy kompozíciós, összetett nevek. A név elsődleges szempontja a tartalom volt. Társadalmi helyzetet vagy különböző adottságokat tükröz. Pl. az eraviscusoknál igen gyakoriak a -rix (király) vagy -marus (nagy) végződésű összetett nevek. (Retdimarus, Risimarus, Magimarus, Satimara, Vindorix stb.) Az összetett nevek erős törzsi arisztokrácia meglétére utalnak a római foglalás idején. 15 A bennszülött névanyagban igen magas a párhuzam nélküli (hapax) nevek száma. 16 A feliratokon láthatjuk, hogy a kelták csak egy nevet használtak (ellentétben a rómaiak három nevével), mellette csak az apa nevét tüntették fel, pl. Nemorata, Sperati filia (Speratus leánya). Területünkön a legtöbb kelta nevű sírkő Szentendrén található, közel 80 név ismert innen VÁGÓ 1971, PRK: 6l. 13 BARKÓCZI 1964, CIL III ALFÖLDI 1939, 108, 98. kép; Bölcskéről került elő 16 ugyanilyen szövegezésű oltárkő s még négy korábbi is ide sorolható. A legutolsó ilyen oltár Diocletianus kori (286), de ezen már nem civitas Eraviscorum, hanem fines Eraviscorum szerepel. ld. SOPRONI 1990, ; MRÁV 2003, ; Egy másik vélemény szerint a szentély körzet nem a Gellért-hegyen, hanem a Szépvölgyi úton volt. Ld. PÓCZY 1998, SZABÓ l964, l Pl. Pátyon a legújabban előkerült 4 feliraton 12 bennszülött név szerepel, ezeknek a fele párhuzam nélküli, pl. Cauro, Epmagurix, Sicio stb. ld. MARÓTI MRÁV 2004, SOPRONI 1987, ; Soproni Sándor: A szentendrei római feliratok, SzFM Adattár

4 252 OTTOMÁNYI KATALIN Ez a kelta névadás fokozatosan változott meg. A korai, I. század második felére-végére tehető, egy nevet feltüntető sírköveket a 2. század első felében felváltották a római mintára készült, már három névvel, de még bennszülött cognomennel szereplő katonák sírkövei (középső nevüket, a gentiliciumot, a polgárjogot adományozó császártól kapták). A feleségek névadása tükrözi legtovább a helyi származást, még a 3. század elejéről is ismerünk ilyen köveket, pl. Százhalombattáról Aelia Annamata, illetve Aelia Turuna sírkövei. 18 A római nevek közül először a legegyszerűbb sorszámot jelölő, pl. Tertius, Quintus, illetve a hangzásra hasonlító, pl. Ursus, Firmus neveket veszik föl. Aquincumtól délre gyakoribbak a beszélő nevek, melyeknek már a jelentése is fontos volt, pl. Florus (virágzó, fényes), Respectus (tekintélyes) stb. Ez utóbbi névhasználat már erőteljesebb romanizációra utal. 19 A sírkövek másik jelentősége a bennszülött viselet ábrázolásában van. (1 2. kép) Ugyanis míg a férfiak, a katonaság hatására, gyorsan áttérnek a római öltözetre (tóga, irattekercs a kézben), addig a nőket még néha a 3. század közepén is, de a 2. század utolsó harmadáig mindenképpen helyi viseletben ábrázolják. A kelta nők bokáig érő, finomabb szövésű alsó ruha felett durvább posztóból készült rövidebb köpenyt hordtak. Övükbe keskeny vagy széles, lent lekerekített kötényt erősítettek. Hátukra vetett kendőjüket, illetve a fejükről leomló fátylat a két könyökükön vetették át. Fejükön itt ÉK-Pannóniában leginkább turbánfátyolt viseltek. A korai sírkövekre (1. század vége 2. század első harmada) nagy, sokszor többrétegű turbán a jellemző, amely Aquincum környékén szinte kalapszerű. A viselet része még a nyakon a torques, a derékon megkötött széles öv, vastag gerezdes karperec és két keskeny tűtartójú, norpannon szárnyas fibula a vállon. Ez utóbbival tűzték meg felső ruhájukat. 20 A 2. század első felében feltűnő és egy évszázadig használatos késői viseletben laposabb turbán a jellemző, fátyollal, Aquincumban és az északi területen ez lehet fátyol nélküli is. A vállon két széles tűtartójú szárnyas fibulát, vagy a mellen egy csokorfibulát viseltek. (Aquincumtól északra a rozettás áttörésű szárnyas fibula viselése volt a gyakori, illetve az is előfordult, hogy egyáltalán nem viseltek fibulát). Jellemző még a medaillonos nyaklánc és a mell alatt megkötött zsinóröv. A nyakon hordhattak még lunulát, illetve a két fibulát bronzlánc köthette össze. (Ld. Szentendre, Dunabogdány, Érd, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilis-vörösvár stb.) A sírköveken a kelta neveket és viseletet a 2. század második felében kezdik el felváltani a római ruhás nők (tunica, palla, fejükön fátyol). 21 A római kort megért telepeik közül megyénk területén nyíltszíni falvakat, illetve tanyaszerű kis telepeket ismerünk. A Gellért-hegyen lévő magaslati erődített telepet amely az eraviscusok törzsi központja, oppiduma volt, s virágkorát a Kr. e. 1. században élte lakossága még a római foglalás előtt elhagyta. Csak a hegy lábánál kiépült telepek élték meg a foglalást. 22 Százhalombattán pedig egy korábbi bronzkori magaslati telepet használtak a kelták újból. Lakóit később az ala tábor mellé telepítették át. Nyíltszíni telepeik kisebb, pár házból álló telepek, illetve nagyobb falvak voltak. Ilyen utóbbit ismerünk pl. Szentendréről, ahol hosszan kíséri a Dunapartot. Az eraviscus telepek nagy része tovább élt a római kor első két évszázadában is. A Duna mentén lévőket a Kr. u. 1. század végén számolták fel, a többit a markomann háborúk pusztították el. (Részletesebben ld. a Települési viszonyok c. fejezetben.) Az eraviscusok régészeti anyagának jellegzetes részét alkotják az éremleletek. Ők voltak az első nép, amely római denárokat utánozva, római pénzláb alapján verte ezüst pénzeit. A verdehely a tabáni telep lehetett, mivel az érmek Aquincum környékén sűrűsödnek. Bián és Lágymányoson egész éremkincs volt, a többi helyen csak néhány szórvány pénz (pl. Százhalombatta, Érd, Békásmegyer). 23 Legutóbb a pátyi telepről került elő egy kelta quinár. 24 Személynevek és RAVIS népnév szerepel rajtuk. Veretőik törzsfők vagy kereskedők 18 KOVÁCS 1995, , l. és 5. számú sírkő 19 MÓCSY 1959, FITZ 1957, RIU , 906, 916, BÓNIS 1969, TORBÁGYI 1984, ; Abb Páty 13/9.lh. szórv. kora: Kr. e. 31.

5 A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 253 lehettek. Kb. Kr. e. 30/20-tól verték érmeiket. Az éremleletek nem záródnak le Augustussal, Claudius, sőt Caligula pénzek is vannak bennük (Kr. u ). A Kr. u. 1. század közepén, második felében fellendülő római kereskedelemmel elegendő mennyiségű római pénz került forgalomba, feleslegessé téve ezzel a törzsi éremverést. Az eraviscusokra jellemző leletanyag, kerámiáik és ékszereik egészen a 2. század utolsó negyedéig megtalálhatók. Sajátosan kevert kelta-római leletanyagot alkotnak. A telepeken főleg kerámiát találunk nagy mennyiségben. Grafitos, sávos festett, vagy besimított edényeik magas technikai színvonalon készültek. Kemencéik formáját kisebb változtatásokkal évszázadokig használták a rómaiak. A 3. századtól olyan egységes, romanizált leletanyag található a telepeken és temetőkben, hogy az őslakosság hagyatékát megfogni már nem lehet. A 4. század második felében tűnnek fel újra a kelta hagyományra visszanyúló formák és technikák, pl. a kerámiában és fémművességben. Valószínűleg a nagyobb központi műhelyek megszűnése és a kereskedelmi lehetőségek beszűkülése kedvezett ennek az újra fellendülő, helyi hagyományokra építő kézműiparnak. II. Települési viszonyok l. Kora császárkor (Kr. u. 180-ig) Egy új provincia megszervezésekor a rómaiak mindig új közigazgatási formákat, territóriumokat, városokat, vicusokat stb. hoztak létre. A civitas peregrinákról már volt szó, ezek területéből hasították ki a városok territóriumát. E városok alapításuk módja szerint lehettek egyszerre telepített, szabályos alaprajzú coloniák, illetve a helyi, bennszülött telepekből fokozatosan kialakult municipiumok. Ilyen város volt Aquincum, amely Hadrianus alatt (Kr. u. 124.) kapott municipium, majd Septimius Severus alatt colonia rangot. Colonia alapításkor a földmérők centuriákra (200 iugerum) osztották a területet, derékszögű utcahálózatot jelölve ki az egész territóriumon. A főtengelyt (decumanus maximus) általában K Ny felé tájolták, erre merőlegesen, az origón keresztül húzták meg a másik főtengelyt (cardo maximus). Territóriumonként eltérő tájolási rendszer lehetett. (Az egyik fő tengely általában a terület fő útvonalához igazodott.) Ez a centuriátio Pannóniában coloniákon kívüli területekre is kiterjedt. A földet nem egyszerre mérték fel az egész tartományban, még Traianus kori felosztásról is tudunk. 25 Minden városhoz saját közigazgatási terület, territórium tartozott. Évszázadokig léteztek egymás mellett a különböző tulajdonban lévő, és különböző jogállású területek. 26 Megyénk területén a civitas Eraviscorumnak, Aquincumnak és a katonaságnak volt territóriuma. Határukat a felirataik elterjedési területe alapján szokták megállapítani, bár ezek gyakran fedik egymást. (Ld. az aquincumi municipium, illetve civitas peregrina feliratait.) Az újabb kutatások szerint a katonai táborok melletti auxiliáris vicusoknak is volt önálló territóriuma. 27 A territóriumokon belül kisebb közigazgatási egységek, ún. pagusok és vicusok, falvak alakultak ki. (a vicusok a pagusokba vannak beosztva, a pagusok pedig egy városhoz tartoznak). Pest megyéből egyetlen felirat ismert, melyen mind a pagus, mind a vicus neve szerepel. Budaörsön került elő 2002-ben egy Terra mater s a császárok üdvéért emelt, 3. század közepén állított oltárkő, melyen PAG(us) HERC(ulius) VICUS TEUTO ET BATAION(is) (et) ANARTI(orum) et nevek olvashatók. 28 (5. kép) A kövön szereplő pagus Herculius, nevét a körzet fő istenéről kaphatta. A civitas Eraviscorum területéről jelenleg nyolc vicust ismerünk névszerint. Ezek egy kivételével 29 Pest megye területére esnek: a vicus Vindonianus Békásmegyeren (CIL III. 3626), a vicus Basoretensis, melynek felirata Aquincumból került elő. (CIL III Ugyancsak Aquincumból a vicus Res (?), melyet a Farkastorki 25 PRK 125. (MÓCSY A.: Földbirtok) 26 HARMATTA l972, KOVÁCS 1999, territorium feliratok pl. Pest megyéből territorium Matricensium (CIL III ) 28 Ottományi Katalin ásatása. Budaörs-Kamaraerdei dűlő, MRT 7. kötet, 5/2. lh. Részletesebben ld. MRÁV OTTOMÁNYI 2006; SzFM ltsz Intercisából a vicus Caramantesium et villa ld. RIU 1065.

6 254 OTTOMÁNYI KATALIN út csatornaárkában másodlagos helyzetben lévő monopódiumlap említ. Ezt a decuriók határozata alapján Iuppiternek szentelték az eddig ismeretlen nevű vicus lakói. Lehet egy auxiliáris vicus, vagy Aquincum város territóriumán fekvő civil település. 30 Budaörs környékén pedig négy vicus, melyek közül a fent említett hármat névszerint is ismerjük. Valószínűleg az első helyen említett vicus Teuto azonos a budaörsi teleppel, a felirat végén szereplő töredékes vicus neve pedig nem maradt ránk. Ezek kelta nevük ellenére sem bennszülött települések, hanem a rómaiak hozták létre valamikor a 2. század első felében. Zárt falusias településből és valószínűleg később, a 2. század végefelé kialakuló villagazdaságokból álltak. Lakóik a vicani, a kisparaszti közösség tagjai, és a possessores, akik birtoktulajdonosként valószínűleg a vicus irányításában is vezető szerepet játszottak. Míg a vicani a bennszülött lakosság soraiból került ki, addig a birtoktulajdonosok között különböző idegen származású városi tisztségviselők, illetve veteránok is voltak. Az oltárok állításánál említik a vicusok vezetőit, a magistereket, decuriókat, akiknek a gondoskodásával emelik az oltárt. A falu központjában, mint minden rómaiak által létrehozott településen, a capitoliumi triász szentélye állt. 31 A kelták nemzetségek szerint laktak, és e közösségek voltak a föld kollektív tulajdonosai (Appianos). A városi és katonai territóriumok létrejöttével, a veteránok letelepítésével egyre szűkebb területre szorultak össze, települési és birtoklási formáik is megváltoztak. A bennszülött származású veteránok leszereléskor akár kapták (missio agraria), akár vették (missio nummaria) földjeiket, magántulajdonra tehettek szert. A törzsi arisztokrácia vezetői is municipális tisztségviselőként már saját birtokaikon gazdálkodtak. A veterántelepítéskor kiosztott parcellákat nem elvették, hanem megvették tőlük a rómaiak, így jelentős pénzösszeghez is juthattak. Belőlük alakul ki az a municipális középbirtokos réteg, mely főleg a markomann háborúk után lesz jelentős Aquincum környékén, de néhány helyről már korábban is kimutathatjuk birtokaikat, pl. Budaörs, Páty, Solymár, Herceghalom, Pomáz stb. területén. 32 A római hódítás következtében a kelták először magaslati telepeiket adták fel. Leköltöztek, vagy leköltöztették őket a síkvidékre, gyakran az új katonai táborok mellé, ld. Százhalombatta. A nyíltszíni telepek élete a Kr. u század fordulójáig nem változott alapvetően. Ekkor kellett a katonaság Duna mellé való felzárkózása miatt egy limes menti sávot kiüríteni. Innen a kelta telepeket máshova telepítették vagy megszüntették, pl. Szentendre, Budakalász, Érd, Békásmegyer, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Tahitótfalu. Ezeken a lelőhelyeken csak késő kelta, illetve egészen korai, 1 2. század eleji római leletanyag van. Ebben a sávban a későbbiek folyamán is kevés civil telep, illetve villa épül. 33 A bennszülött lakosság a 2. század első harmadától vagy az újonnan létrehozott katonavárosokban (auxiliáris vicus, canabae legionis) élt, és itt igen gyorsan romanizálódott, vagy megmaradt vidéki telepein. (Ld. Budaörs, Páty stb.) A kora császárkorban a vidéki lakosság nagy részét Pannóniában a tovább élő kelta népesség alkotta. Idegen származású katonák és kereskedők többnyire csak a városokban és katonai táborok mellett voltak. Vidéki földbirtokot ekkor még ritkán szereztek, legalábbis megyénk területén. Ezt bizonyítják a terepbejárások adatai is. (1. térkép) A felszínen megfigyelhető, mintegy 54, kőépítkezés nélküli telep közül 33-ban találunk jellegzetesen kevert, kelta-római leletanyagot. E telepek lehettek nagyobb falvak (12 lh.) vagy kisebb tanyaszerű telepek (21 lh.). A korai telepek nagy része ez utóbbi csoportba tartozik. Pár házból álló kis települések ezek, sokszor csak néhány cseréptöredék jelzi, hogy lakóhely volt. Többségük valóban LT D telep folytatása, bár keltezésük nehéz, mivel a szürke simított illetve kézzel formált bütyökdíszes kerámia a római kor elejére is jellemző. Biztosan római, 1 2. sz. fordulóra tehető 30 HAVAS 2002, , 7 8. kép. 31 BALLA l97l ; Budaörsön előkerült a Jupiternek szentelt oltárkő is, melyet a 3. században állított Aurelius Setanus az Ala I. Thracum veteránja. SzFM ltsz ; HAVAS 2002, 280.; KOVÁCS 1999, 155. (a vicusok szentélyeit gyűjtötte össze). 32 KOCZTUR l985, 75.; SOPRONI l987, 45.; OTTOMÁNYI GABLER l985, 2l6 2l8. 33 KOVÁCS 1999, 109.: Az alsó-pannoniai katonai vicusok mentén több helyen figyeltek meg a felszínen kőépületeket, melyek villaként is értelmezhetők pl. Szentendre 28/12, 15, 16, 41, Százhalombatta 27/4. stb. A Budatétényi 2 3. századi civil település sem köthető katonai objektumhoz.

7 A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 255 anyag kevés helyen található. (Pomáz, Szentendre, Tahitótfalu stb.) Ekkor még a bennszülöttek megelégedtek saját termékeikkel, nem igényelték a római árut. Kivételt képeznek azok a gazdagabb kelta telepek, ahol már a foglalás előtt is kereskedelmi kapcsolatban álltak a rómaiakkal. Ilyen pl. a budaörsi telep, ahol két földbemélyített házból Augustus kori terra si-gillata edény töredék került elő. A telep egy másik gödörházából Augustus érem is ismert. 34 Pátyon pedig 6 db köztársaságkori ezüst érem, több Augustus kori s római foglalás előtti érem került elő szórványként. A római kereskedelembe a tovább élő bennszülött telepek általában az 1.sz. utolsó harmadában/végén kezdenek bekapcsolódni. E valóban kelta alaplakosságú telepek kis részénél az élet a 2. század elején megszakad (pl. Zsámbék stb.). Ők költözhettek a városok és katonai táborok mellé. A többség viszont továbbél a markomann háborúkig. A telepek egy kisebb csoportjánál nem mutatható ki valódi LT D előzmény, de a leletanyag ugyanaz a jellegzetesen kevert kelta-római kerámia (behúzott peremű, illetve S - profilú tálak, bepecsételt és besimított edények, festett korsók, hombárok, kézzel formált kerámia stb.), valamint ékszerek (szárnyas fibula, egygombos, erősprofilú fibula). Így itt is kelta alaplakosságról beszélhetünk. E telepek élete a római áruk alapján a 2. század elején kezdődött. Ők lehetnek az eredeti lakóhelyükről kiszorult, új helyre telepített emberek, a vicusok lakói. Ilyen volt pl. Budakeszin, Diósdon, Pilisszántón, Pilisszentlászlón, Zsámbékon. Az importáruk arra utalnak, hogy a 2. század első harmadától a bennszülött tulajdonos bekapcsolódott a római kereskedelembe. Valószínűleg városi tisztséget is betölthetett. Megkezdődött tehát az arisztokrácia romanizálódása, pl. Herceghalmon (Bia 1/39. lh.) egy földbemélyített gödörházban, melynek formája, padkás kiképzése, falba vájt kemencéje, stb. egyaránt kelta lakosságra utal, a jellegzetesen kelta szürke S -profilú tálakon bekarcolt kelta neveket is találunk (Coimo, Vidnorix). Ugyanakkor néhány Resatushoz köthető bepecsételt edény, terra sigillata, Aquincumban gyártott üvegutánzatú pohár és homokbeszórásos edény töredéke jelzi, hogy bennszülött tulajdonosa élénk kereskedelmi kapcsolatban állhatott Aquincummal, már a 2. század első felében. Ez a telep a markomann háborúk során elpusztult, és a század végén itt épülő villának már nem biztos, hogy helyi tulajdonosa volt. Mint herceghalmi példánk is mutatja, a római gazdálkodáshoz kapcsolható, kőépítkezéses villagazdaságok egy része is kelta alaplakosságra vezethető vissza, a villák kb 1/3-a ilyen. A római kőépítészet és gazdálkodásmód átvétele legkésőbb a 2. század végén, utolsó harmadában következett be Aquincum környékén. Bár néhány korábbi villa is van, de itt ásatások nélkül nehéz megállapítani, hogy a korai leletanyag még a bennszülött telephez vagy már a római villához köthető (pl. Piliscsaba, Tök, Sóskút, Tárnok). Csak Pomázon és Solymáron, újabban pedig Pátyon, Érden és Budaörsön folytak ásatások olyan korai villákban, vagy vicusokban, ahol biztosan van 2. század első feléhez köthető a kőépítkezés (MRT 5/2, 9/16, 13/9, 23/13. és 25/4. lh.). Mivel a villagazdaságok főleg a 2. század végétől jellemzőek megyénk területén, így nem a korai településeknél tárgyaljuk őket. Van még számos olyan telep is, melyet a felszíni leletek alapján a 2 3. századnál pontosabban nem tudunk keltezni. Mivel a 2. századi indulásuk bizonytalan, de a markomann háborúkat biztosan túlélték, így ezeket is a későbbi telepekhez soroltuk be. A kora császárkorban a mezőgazdasági termelés alapját főleg a kisparaszti gazdaságok adták. E gazdaságok Aquincum környékén még a közép és késő császárkorban is jelentős szerepet játszottak. Számszerint kb. ugyanannyi volt belőlük, mint a villákból, területileg a nagyobb villagazdaságok között foglaltak helyet. Valamennyi telep vízparton, patakok völgyében, lejtős domboldalon helyezkedik el. Ugyanazokon a mezőgazdaságilag termékeny részeken és útvonalak mellett, mint a későbbi 2 3. századi falvak, csak sokkal ritkábban. A korai településszerkezet lazább, mint a késői. A kelta és kora római telepek többnyire egymás mellett találhatók, megyénkben nem mutatható ki, hogy a víztől vagy utaktól távolabbi, másodlagos helyekre szorult volna vissza az őslakosság. Sőt, a korai telepek többsége folytatja az őslakosság falvait. 34 GABLER 2005,

8 256 OTTOMÁNYI KATALIN Nemcsak a hely, de a lakóházak kontinuitása is megfigyelhető. A bennszülötteknél megszokott földbemélyített, cölöpszerkezetes házak élnek tovább a vidéki telepeken és vicusokban, egészen a 2. század közepétől, de gyakran csak végétől meginduló kőépítkezésig. Ásatás kevés római telepen folyt Pest megyében, így főleg a legújabb pátyi, budaörsi és érdi feltárások alapján ismertethetjük a háztípusokat. Segítségünkre vannak az analógiák is, ld. budatétényi telep. E mellett az auxiliáris vicusok házai is tükrözik a bennszülött eraviscusok építkezési szokásait. 35 a) Háztípusok Leggyakoribb háztípus az eraviscusoktól átvett, de tulajdonképpen kora vaskori előzményekre visszamenő, félig földbemélyített, lekerekített sarkú, téglalap alakú ház. Keskenyebbik végén egy-egy cölöplyuk jelzi a nyeregtetőt tartó ágasfák helyét. A hosszanti oldal kisebb cölöplyukai a felmenő, agyaggal tapasztott sövényfalra utalnak (ásatásokon gyakoriak a lenyomatos paticsdarabok). A római korban egyre gyakoribbak vályogtéglákból rakott falak. A tetőszerkezetet tartó cölöpök elrendezése többféle is lehetett: pl. a ház középvonalában 3 cölöp, vagy a két keskenyebbik oldalon egymásssal szemben 3-3 cölöp, stb. (ld. Budaörs, Érd). Ha nincsenek oldalsó cölöplyukak, a felmenő fal a felszínre támaszkodott, sátortetőszerűen. A kelta házak jellemzője a ház közepén lévő tűzhely, a munkagödrök és a padkák. 36 Ilyen lakógödröket, házakat találunk Érden a Kr. u. 1. század közepétől a markomann háborúkig (9/16. lh), illetve Pátyon, a telep legelső, Kr. u. 1. század végén induló és markomann háborúkig tartó részében. A pátyi házak egyik típusánál az ÉK-i sarokban volt a tűzhely vagy kemence, ezzel szemben a bejárat. Egy budakalászi házban a DNy-i sarokban volt a kemence. 37 Máshol gyakori, hogy egyáltalán nincs tűzhely a házban, vagy a házon kívül a keleti oldalon helyezkedik el (Budaörs). 38 Kevésbé szabályos téglalap alakú gödörházak is előfordulnak, változatos cölöpelrendezéssel. Hasonló földbemélyített objektumok találhatók a kőépítkezés megindulása után is. A villák gazdasági objektumait, vagy a szolgák lakhelyeit építhették így. 39 A téglalapalakú házak mellett gyakoriak még a szintén földbemélyített, kerek gödörlakások, tapasztott aljjal, lépcsővel, falba mélyített kemencével, belül kisebb tűzhellyel. A bejárat feletti védőtetőt cölöpök tarthatták, a gödör tetőzete a felszínre, esetleg még egy felmenő paticsfalra támaszkodott, (mélység kb. 2 m, átm. 5 6 m.) pl. Herceghalom (Bia 1/39. lh.), Páty (13/9. lh.), Érd (9/16. lh.). Ez is kora vaskori előzményekre visszavezethető forma. 40 Kerek alakú házakat (különféle felépítménynyel) a kelta és római korból elsősorban a civitas Eraviscorum területéről ismerünk, mindenekelőtt a budatétényi telep bővelkedik bennük, de az albertfalvai vicusban is van rá példa. Budatétényben felszíni kör alakú kunyhókat is találunk. 41 Többféle felszínre épített gerendaházat ismerünk a 2. század elejétől. Nagyobb, téglalapalakot kirajzoló gerendáik vagy cölöplyukaik maradtak meg. A típus kelta előzményekre is visszavezethető, (pl. legutóbb Érden került elő hasonló). 42 Ilyeneket megyénk területéről Pátyról, Budaörsről s Érdről ismerünk. Rendeltetésük nemcsak lakóház, hanem raktár, pajta, magtár stb. is lehetett. A lakóházak között, de gyakran a telep szélén egy sávban (pl. Páty) különböző szemétgödrök, méhkas alakú vagy hengeres falú vermek, agyagkitermelő gödrök találhatók. Vízelvezető árkok és szabadban lévő kemencék is gyakoriak, pl. Budaörs 5/2, Érd 9/16, 35 KOCZTUR 1974, ; SZIRMAI l978, ; u.ő. 1984, ; Az utóbbi években folyó autópálya ásatások (M0, M1, M7) hoztak felszínre olyan nagy, összefüggő területű kelta és római telepeket, melyek publikációja majd jelentősen bővíti ismereteinket, e telepeket szerkezetéről, háztípusairól. Pl. Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán I. (Szerk. Havassy P. és Selmeczy L.) BTM Műhely 5., Budapest stb. 36 PETRES l97l, l Budakalász 3/12. lh. Ottományi K évi ásatása. 38 OTTOMÁNYI GABLER 1985, IX. t. 4a b., XI. t.; BUDAI-BALOGH 2003; OTTOMÁNYI 2005, , Abb.3 és Páty: OTTOMÁNYI GABLER l985, IX/1 4., X. t. 40 SASHEGYI l972, l5. 41 SZIRMAI l978, kép/4.; SZIRMAI 1984, 153., ; SZIRMAI , 28.; SZIRMAI 1999, Érd 9/18. lh. Ottományi K évi ásatása.

9 A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 257 Törökbálint 36/2, Tahitótfalu 30/30, Budakalász 3/13, Páty 13/9, Torbágy 34/2a lh. 43 A budatétényi telepen még egy szövőházat és egyéb gazdasági rendeltetésű objektumot is sikerült megfigyelni. Telepeink szerkezetét nemigen ismerjük. Telepásatás hiányában eddig főleg csak építkezések során kerültek elő különböző gödrök. Az autópálya ásatások és nagyobb raktárbázisok, áruházak építkezését megelőző feltárások sokban javítottak ezen a helyzeten. Budaörsön a 2. századi földbemélyített lakóházak, több sorba rendezve délen, a patakhoz közelebbi részen találhatók. Itt egy kb méteres területen ( m 2 ) 5 sor házat figyelhetünk meg a kora római korban. Többségük gödörház, de van köztük néhány téglalap alakú szabályos, félig földbemélyített ház is. A keleti oldal első két sorába tartoznak a késő kelta gödörházak. Kisebb házcsoportok a terület keleti és északi felén is találhatók. 44 Pátyon az Antoninus kori házaknál találtunk egy K Ny-i irányú házsort. A telep szélét pedig nagy tárolóvermek, illetve szemétgödrök szegélyezték. Érden a kora római Kr. u századi telep nagyrészét egy árokrendszer fogta körbe. 45 A katonai vicusokban több ásatás folyt, ezek alapján következtethetünk a bennszülött telepek szerkezetére is. Az újabb ásatások illetve a régebbiek új értelmezése alapján a katonai vicusokat nem tekinthetjük rendezetlen, szórt, falusias települési formának. A településszerkezetet az utak határozzák meg, ezekhez tájolva találjuk az épületeket, gyakran több sorban. 46 Ilyen településszerkezetet a civil telepeknél inkább csak a középső és későcsászárkori vicusokban találunk. E korai telepek lakóit, tulajdonosait csak akkor ismerjük, ha már átvéve a római sírkőállítás szokását, nevüket megörökítették. Nézzük először a biztosan kelta tulajdonosokat. Budaörsön, bár nagy kelta előzményű római telepet tártunk fel, eddig csak egy asztrális szimbólumokkal díszített bennszülött sírkő ismert. A 31 éves Veriugának, Suadutio lányának állította, talán katona férje, átvéve a római szokásokat. A másik bennszülött kő síroltár, szintén törött, csak az alsó fele maradt meg. Nonnusnak, Busaius fiának állították. 47 Valószínűleg mind a ketten gazdagabb bennszülött lakosai voltak a Kamaraerdei-dűlőben lévő telepnek. Csobánkán egy szórvány sírkőről ismerjük Speratus nevét, aki valószínűleg Kr. u. 1. század végi tulajdonosa lehetett egy későbbi villagazdaságnak, (6/24. lh.) Diósdon másodlagosan beépítve egy későrómai sírban találták meg Alorix, Bassi filius decurio eraviscus sírkövét (RIU 1347). Továbbélő kelta telepet nem ismerünk mellette, lehetséges, hogy Aquincumból hurcolták el. Herceghalmon (Bia 1/39. lh.) edényfeliratról ismerjük két kelta ember nevét: Coimo és Vidnorix, akik a villagazdaságot megelőző telep 2. század eleji lakói, talán kisebb földbirtokosai lehettek. 48 Pátyon a késő római temető kőláda sírjaiba befalazva kerültek elő a kora római telepen élt bennszülöttek sírkövei. Négy sírkőről összesen 12 kelta nevet ismerünk: Limarus (vagy Epmarus) Cucalonis filius, Magia, Sicionis filia, férje Semusscuttus, Demionis filius, Masia, Cauronis filia és férje, Epmagurix, Appii filius, Amio, Masaconis filius. 49 Ugyanitt a birtoktulajdonosok katonai rétegét képviseli egy lovas katonának, Crispinianusnak a sírköve (RIU 1326). A Főkút forrásnál került elő. Pilisszántón, főleg a Kálvárián befalazva több Kr. u századi feliratos sírkő került elő (Tuta, Marbusia, Matiata). Közelükben több továbbélő kelta-római telep is volt. Itt lakhatott Canius Otiorix, a legio II. Adiutrix katonája is, a 2. század második felében. 50 Solymáron a koracsászárkori temető bennszülött sírkövein szereplő emberek (Vivianus Atrasi filius, Namaico, Aponis filius, Basia Avvi filia) egy közelben lévő (25/4. lh.) nagyobb telep lakói voltak (RIU ). 51 Törökbálinton Kr. u századi hamvasztásos temetőből ismerünk névszerint 43 SzFM Adattára Budaörs-Kamaraerdei dűlőben egy kb.14 hektáros terület feltárása fejeződött be őszén. Ennek értékelése, korszakonkénti szétválasztása nagyban hozzájárul majd a római telepek szerkezetének megismeréséhez. 45 Ottományi K. ásatása Rég. Kut. 2004, KOVÁCS 1999, OTTOMÁNYI MESTER MRÁV 2005, OTTOMÁNYI GABLER 1985, Mráv Zsolt olvasata ld. MARÓTI MRÁV 2004, A cikk nem említi, hogy a temetőtől kb. 50 méterre lévő, MRT 13/9. lh. telepén lakó bennszülöttekről van szó. 50 SOPRONI 1985, KOCZTUR l985, 75.; RIU

10 258 OTTOMÁNYI KATALIN bennszülötteket, akik a közeli kelta római telepeken lakhattak (36/15, 19. lh.): Atressa Vindonis filia, Proculus Busionis filius, Verondacus Vervici filius, Verbacius Verondaci filius (RIU 1341, 1343). Gyakori eset, hogy csak a 2. század végi, vagy 3. század eleji bennszülött származású tulajdonost ismerjük névszerint, pedig a birtoka valószínűleg korábban is bennszülött tulajdonban volt, pl. Budakalász (Septimius Avvo), Pilisvörösvár (Aurelius Respectus). Ez utóbbi helyről bennszülött ruhás női sírkő is előkerült, (egy 3. századi villa területén) név nélkül, valamint a környéken két kelta-római telep (21/5, 11. lh.) található. Tárnokon, egy későbbi 2-3. századi villa területéről került elő Paulinus princeps Nerva kori felirata (RIU 1345). A lelőhelyhez késő kelta leletanyag egyelőre nem köthető, de egy közeli másik villagazdaságból Kr. u. 1. századi római, kelta és kvád kerámia, valamint érem került elő. Lehet, hogy itt lakott a civitas Eraviscorum princepse. (31/3. lh.). Második generációs sírkő Pátyon, a szórványként előkerült Crispianus, az eques alae Pannoniorum katonájának sírköve, ki még nevét filiatióval tüntette fel (RIU 1326). Sok bennszülött feliratos sírkövet ismerünk másodlagosan beépítve katonai táborok, pl. Szentendre, Százhalombatta, Dunabogdány területéről. Mind Szentendrén, mind Százhalombattán találunk Kr. u századi kelta-római telepeket (MRT 7 28/3, 13, 18, 19., 27/25. lh.) Különösen Szentendrén volt sok. Az itt előkerült bennszülött kövek száma, nagyobb kelta települési tömbre enged következtetni. 52 Dunabogdányban eddig még nem kerültek elő továbbélő kelta telepek. Mindhárom helyen az auxiliáris vicusok lakóinak egy részét szintén a bennszülöttek alkották. Gyakori eset, hogy a feliraton a név nem maradt meg, csak a bennszülött sírkő és a továbbélő telepek kapcsolata állapítható meg, pl. Érden kocsi- és áldozati jelenetes sírkő, a közelében pedig korai villa van (MRT 7 9/17, 7. lh.). Pátyról kocsijelenetes szórvány sírkő ismeretes, és a legtöbb itteni villa kelta előzményre vezethető vissza. Ugyancsak nem ismerjük névszerint a kocsitemetkezésekkel vagy aediculákkal jelzett bennszülött vezetőket, de többnyire kelta római leletanyaggal rendelkező birtok volt a közelükben. Így pl. kocsitemetkezés és aedicula is volt Zsámbékon, (38/7. lh.) továbbélő teleppel és villával együtt (38/ lh.). Kocsitemetkezés Budakeszin, közelében telep (4/16. lh.), akárcsak Érden (9/27. lh.), Budaörsön egy kocsitemetkezés a Metro áruház építésénél s 4 bolygatatlan kocsitemetkezéses sír a Kamaraerdei-dűlőben utal a gazdag, bennszülött tulajdonosokra. Ez utóbbi helyen a korai temető mellett lévő továbbélő kelta-római telepet is feltártuk (5/2. lh.). Részleges kocsitmetkezés került elő Pátyon, ahol több bennszülött nevet említő sírkő, s mellette egy késő kelta-római telep van (13/9. lh). Kocsijelenetes aediculát ismerünk Tökről, közelében villa (35/4. lh.). Az aediculafalon már római jelenetek is szerepelnek és gyakorlott aquincumi mester készítette. Nincs bennszülött felirat, de a telepek és villák fele kelta előzményre épült Pomázon. A köveket valószínűleg elhurcolták a közeli katonai építkezésekre, így az itteni kelta tulajdonosok nevét nem ismerjük, csak az biztos, hogy jelentős kelta népesség élt itt a római kor első két évszázadában. A korai telepek és villák egy részénél még ki tudjuk mutatni a már nem kelta nevet használó, de névképzése alapján valószínűleg kelta eredetű tulajdonost. Ezek a romanizált bennszülöttek már nemcsak sírköveket, hanem római isteneknek oltárokat is állítottak. Az aquincumi municipium decuriói vagy a legio II. Adiutrix veteránjai voltak. Érden M. Ulpius Quadratus, a municipium decuriója állított Liber paternek oltárt. Neve alapján Traianus alatt kapott polgárjogot, és talán a 9/7. lelőhely kelta előzményekre visszamenő és 2. század elején épülő (egészen a Kr. u. 250-ig fennálló) villájának első tulajdonosa volt. Szentendrén két decurio állított oltárt Mercuriusnak, a kereskedelem és utazók istenének. L. Atticius Atticinus és C. Atticius Verecundus kelta névképzésük alapján szintén a bennszülött arisztokráciához tartozhattak. Valószínűleg kereskedő családból származtak. Szentendrén több villát is ismerünk, de korukat, a Skanzenben lévő villát kivéve, ami későbbi, nem tudjuk pontosan. Így a két decurióhoz egyelőre birtokot nem tudunk kapcsolni. Ürömön egy későrómai temetőben (37/4. lh) a 2. század első felében közepén, Aquincumban élő és katonáskodó, majd Ürömre visszatelepült személyek, veteránok sírkövét használták fel 52 A kelta neveket ld. RIU 3, , ,

11 A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 259 másodlagosan kőládasírokhoz. Az egyik veterán P. Aelius Favorianus a collegium centonariorum tagja volt. Egy másiknak pedig, kinek nevét nem ismerjük a collegium cultorum állított sírkövet. Itt lehetett birtoka Aelius Sabinusnak is, kinek fia, Aelius Sabinianus a legio II. Adiutrix beneficiáriusa volt. Az Aelius nevek hadrianusi polgárjogadásra utalnak, és romanizált bennszülött családra engednek következtetni. Üröm község területéről hasonló korú telepet vagy villát nem ismerünk, de az ürömi völgyben több, jelenleg Budapest területéhez tartozó villatelepülés van, pl. csúcshegyi, testvérhegyi villa. (Bár ezek csak a 2. század végén indulnak). Itt vezetett az út Brigetió felé is. A romanizált bennszülött arisztokrácia képviselőin kívül idegen származású tulajdonost nagyon keveset ismerünk ebből a korai időszakból. Itáliai családneve van a budaörsi temetőben eltemetett, már három névvel rendelkező római polgárnak, T. Sulpicius Iustusnak, ki még feltünteti egy nevet viselő apját is a kövön. (Magni filius). 53 Pomázon került elő egy kölni kereskedő családból származó veterán katona (Titus Flavius...) családi sírköve. Aquincumból költözhettek ide a 2. század első felében. (A kő Kr. u ban készült.) Pomázon sok korai telep és villa van, de mivel többségük kelta előzményre megy vissza, valószínűleg egy helyi tulajdonos birtokát vehette meg ez a katona, a leszereléskor kapott pénzéből. Esetleg Traianus telepítette ide. Szentendrén a collegium fabrum et centonariorum állított sírkövet Claudius Trophimusnak, aki dalmáciai vagy észak-itáliai származású volt, illetve Iulius Rufusnak, aki Dalmáciából jött. Birtokot nem tudunk kapcsolni hozzá. Törökbálinton a legio II. Adiutrix afrikai származású veteránjának, Marcus Granius Datusnak állított sírfeliratot két libertusa (RIU 1342). A kő szórvány, nem tudjuk azonosítani e veterán birtokát. A feliratok többi része a későbbi időszakra vonatkozik, s a 2. század végén 3. század első felében épült villák tulajdonosainak megismerésében segítenek. 2. Középső és késő császárkor (3. térkép) A markomann háború igen nagy pusztítást végzett a limes menti területen. A kelta alaplakosságú telepek kétharmada elpusztult és a kis tanyaszerű települések egy része már nem is épült újjá. A népesség is kicserélődött. A megritkult bennszülött lakossághoz a provincia más területeiről (Nyugat illetve Dél-Pannonia), a Balkánról vagy keletről, illetve a Barbaricumból telepítettek be idegen embereket, népcsoportokat. A városban egyre gyarapodó idegen, főleg keleti származású kereskedők, pénzemberek és családjaik népesítették be villáikkal a domboldalakat. A kora római korban megismert, főleg földbemélyített házakkal építkező falvak és tanyaszerű telepek mellett egyre gyakoribbak lesznek a kőépületek. Ez utóbbiak többnyire egy-egy villagazdaság központi épületei, bár a vicusokban is találunk már ekkor kőalapozású lakóházakat, ld. Budatétény, Páty, Budaörs. Terepbejárások során Pest megyében kb. 70 lelőhelyről került elő közép- és késő császárkori kőépítkezés nélküli, falusias telepre utaló nyom. Ugyanennyi a felszínen kőépületekkel jelentkező villa is. (Nem minden felszíni kőépítkezés nyoma sorolható be a villákhoz, ld. később.) Falusias telepek (kőépítkezés nélkül): Többségük még mindig pár házból álló tanyaszerű kis telep (54 lh.). Nagyobb telep kevés van, ezek egy része a kelta kor óta él tovább. A felszíni leletek alapján néha csak annyi állapítható meg, hogy a lelőhely római. Ha ezeket leszámítjuk, kb. ugyanakkora a telepsűrűség, mint a kora római időszakban. Az ehhez jövő villagazdaságok teszik sűrűbben lakottá a vidéket a középső császárkorban. A felszíni leletek alapján telepeink koráról többnyire csak annyit tudunk, hogy a 2 3. században lakottak voltak. Kevés a Kr. u. 1. század óta folyamatosan tovább élő telep (pl. Páty, 13/21., Piliscsaba 16/15., Torbágy 34/14. lh. stb.). Egy részük a kelta kor óta lakott (pl. Bia 1/3., Budakeszi 4/9., Szentendre 28/18. lh. stb.). Ugyancsak kevés éri meg a 4. századot (15 lh.) 53 OTTOMÁNYI MESTER MRÁV 2005, Keltezése: Kr. u. 1. század vége 2. század eleje.

12 260 OTTOMÁNYI KATALIN Valamennyi telep patakparton, domboldalakon, völgyekben található. Ha egymásra vetítjük a korai és későbbi korszak települési térképét, azt látjuk, hogy nagyon jól kiegészítik egymást. Egyrészt benépesülnek olyan területek, ahol még nem laktak a Kr. u században, pl. Tárnokon a Benta- és Zámori-patak völgye, Törökbálinton a Füzes-patak partja, Tökön a Benta-patak két oldala, Tinnyén a Békási-patak völgye, Pilisborosjenőn a Határrétivagy Arany-patak partja. Más, korábban is lakott területek népessége sűrűbbé válik, pl. Csobánkán a Határréti- és Dera-patak partja, Érden a Benta- patak völgye, Perbálon ugyancsak a Benta-patak két partja, Pilisszántón a Határréti-patak mindkét oldala, Szentendrén a Dera- és Bükkös-patak völgye, Visegrád-Fő u. stb. Ugyanakkor megszűnik a korábbi, gyakran kelta előzményű telepek némelyike, pl. Diósd, Torbágy, Törökbálint, Piliscsaba, Páty, Szentendre, Visegrád-Kőbánya stb. Néhol a középső császárkorban villák alakulnak a korai, kelta előzményű telepek helyett, pl. Pomáz. Illetve ekkor jönnek létre az utak mentén hosszan elnyúló vicusok, melyek úgy tűnik a korábbi telepet folytató falusias részből és egy vagy több villagazdaságból állnak. Pl. Budaörs, Páty, Solymár. Megfigyelhető, hogy a Duna parton s a szentendrei szigeten csak késő kelta illetve Kr. u századi kisebb telepek vannak. Majd a római korban katonai létesítmények, 4. századi őrtornyok épülnek itt. A közte lévő időszakban nincs civil település. A 4. századra a népesség már eléggé megritkult. A megye déli részén kevés telep maradt, pl. Érd, Törökbálint, Budaörs. A Benta-patak völgye is elnéptelenedik, csak a leágazó Füzes és Békás pataknál laknak, pl. Bia, Páty, Torbágy. Az északi területen több késői telep van, főleg Pomáz és Szentendre, illetve egy-egy Pilisszántó és Csobánka területén. Ezek általában a kelta kortól tovább élő, jó természeti feltételekkel rendelkező telepek. Szentendrétől északabbra, Visegrádot kivéve, ahol az Áprily völgyben egy késő római telep húzódott, már se telep se villa nem található a késő római korban. Az 5. századot kevés telep éri meg, pl. Biatorbágy 34/9. lh, Törökbálint 36/2, Pomáz 23/1, 2, 9, stb. Ekkor már inkább az elpusztult kőépületek közé települ be az új barbár népesség, pl. Páty, Százhalombatta, szentendrei Skanzen villa stb. Ásatás e közép és késő császárkori falusias telepeken is csak újabban kezdődött el, pl. Biatorbágy (34/9. lh.). 54 Főleg az analógiák alapján mondhatjuk el, hogy tovább éltek részben a földbemélyített háztípusok, változatosabb formában, de emellett gyakoriak a felszínre épített cölöpházak is. A 4. század végén illetve az 5. században betelepülő barbárok is ilyen földbemélyitett, téglalap alakú vagy négyszögletes házakat, lakógödröket használtak. Visegrádon a táborba beásva találunk kvádokhoz köthető nyeregtetős lakóházakat, melyek tetőszerkezetét már nem csak a két rövidebb oldal közepén, hanem a négy sarokban is egy-egy cölöp tartotta. A házak külső oldalán kemencék voltak. A lakóházakon kívül ipari illetve gazdasági rendeltetésű objektumok tartoznak még e telepekhez. Szabadtéri kemencék, hulladékgödrök, tárolóvermek, vízelvezető árkok stb. a késői telepeken is vannak, pl. Herceghalom (Bia 1/39., 37.), Törökbálint 36/2., Visegrád stb. A katonai vicusokban a kőépület ritka, néha kőalapozású lakóházakat találunk, felmenő agyagtéglából épített fallal. Kőépítkezés: vicusok és villák: A kőépítkezés a római korban feltűnő, új, római igényeket s életformát képviselő építkezési mód. A kutatás sokáig minden vidéki kőépületet villának tartott. Ma már az új ásatások tükrében kissé módosul ez a kép. A különálló villagazdaságok mellett feltűnnek a vicus et villa kifejezéssel jellemezhető, nagyobb települési egységek. A villa a római korban nem építészeti, hanem gazdasági kategória. Nem egyetlen épület, hanem gazdasági és lakóépületek együttese. Magába foglalja a tulajdonos városi kényelemmel ellátott lakóházát (villa urbana) és a különböző gazdasági épületeket, dolgozók lakóházait stb. (villa rustica). 55 A kisbirtoknál gyakran nem válik külön a gazdasági rész, így 54 Repiszky Tamás ásatása ld. Rég. Kut. 2002, Cato: De agricultura 3, 2.; Columella: De re rustica 1, 6.; PRK: 222. (LÁNYI 1990). A jelzők jelentése nem tisztázott. Egy másik felfogás szerint a rustica, illetve urbana jelző nem a rendeltetésre, hanem a villa helyére vonatkozik, tehát a vidéki villa a rustica, a városi díszesebb kőépület az urbana, illetve a városhoz közeli a suburbana. Ez utóbbi önmagában pihenésre szolgáló épület, a vagyonosabb vezetőréteg nyári lakhelye. (Ez áll legközelebb a modern villa fogalomhoz.) A villa az ókorban szükségszerűen vidékhez kötött, a városi díszesebb épületek, lakóházak nem tartoznak az önálló, gazdasági rendeltetésű villák körébe. (HAJNÓCZI 1975, 3.)

13 A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 261 az egésznek villa rustica a neve. Földbirtok (fundus) tartozik hozzá, melynek mérete arányban állt a villa méreteivel. Úgy építkezzél, hogy se az épületek ne igényeljenek még nagyobb birtokot, se a birtok ne kívánjon még több épületet mondja Cato. 56 Így feltárt villáink nagyságából a birtok méreteit és gazdagságát is meg lehetne állapítani. Ezek alapján tartunk számon Pannóniában, nagy-, közép- és kisbirtokot. Pest megyében nagybirtokra utaló nyom csak egy van, Szentendrén. Itt a Skanzenben feltárt mintegy 5000 m 2 -es beépítettségű villa Pannonia eddigi legnagyobb feltárt villagazdasága. 57 A limes mentén általában később alakul ki a nagybirtok, mivel a katonák zsoldja, a veteránok végkielégítése versenyképessé tette a kis és középbirtokokat is. Aquincum környékén municipális középbirtokok jöttek létre, melyek nagyságát 2 4 km 2 (1 2 iugerum) között határozhatjuk meg. 1 km 2 alatt kisbirtokról beszélhetünk. 58 A villák s vicusok kapcsolata egyelőre tisztázatlan. A villák többnyire a korábbi vicusok területén helyezkedtek el. Ezek a települések egy zártabb falusias közösségből illetve különálló villagazdaságokból állnak, pl. a vicus Vindonianus lakói közösen állítanak oltárt a possessorokkal, vagyis földbirtokosokkal. Viszonyukat valószínűleg alá és fölérendeltségi viszonnyal jellemezhetjük. A feliraton szereplő tulajdonosok száma (nyolcan voltak) is jelzi, hogy az egyes birtokok nagysága nem volt túl nagy. Talán a közeli budakalászi villák is még ezen a vicuson feküdtek. 59 Hasonló vicus volt Budaörsön (5/2. lh.) a felirat szerint (vicus Teuto), eddig legalább 20 nagyobb és 40 kisebb kőépülettel, tehát valószínűleg több villa tulajdonossal. Ugyanilyen vicus feltételezhető több nagy kőépülettel Pátyon is, ahol kb. 2 km hosszan húzódik a telep a Füzes patak partján (13/8 9. lh.). 60 Herceghalmon a Békás patak két partján négy kőépületes villát jelez a Topográfia. Ezek is egy ilyen vicus és villa együttest alkothattak (1/ lh.). Solymár-Krautgarten esetében sem villagazdaságról, hanem az Aquincum-Brigetio út mellett fekvő bennszülött telepről van szó, ahol a kőépítkezés már a 2. század elején megkezdődött. A népességben változás nem történt, csak a temetőben kimutatható rítusváltás (csontvázas temetkezésről a hamvasztásra való áttérés) jelzi a Kr. u. 124 után erősödő romanizációt. 61 Újabb feliratok és nagyobb ásatások hiányában máshol csak feltételezni lehet, hogy ahol egymáshoz közel egy-egy patak partján sorakoznak a villák, ott szintén vicusokkal állunk szemben. Pl. a Benta patak partján stb. Aquincum tágabb körzetében a villák egymáshoz elég közel helyezkedtek el, kb. l 2 km-re vannak egymástól, (ld. az ürömi völgy, Pomáz, Páty). Nyugat felé ez a távolság nő, ott már nagyobb birtokok lehettek. A villagazdaságok szabályszerűsége valószínűleg Aquincum esetében is összefüggésbe hozható a municipium territóriumának felmérésével. A térképre vetített adatok alapján egy, a főútvonalakra tájolt, szabályos nagyságú telkekből álló birtokrendszer körvonalai kezdenek kibontakozni Aquincum territóriumán. 62 A municipális középbirtokon csak possessiót, birtokosi jogot szerezhettek Aquincum környékén a tulajdonosok. A markomann háborúk előtt még nincs nagy jelentősége Aquincum környékén a municipális középbirtoknak. A birtokos réteg ekkor csak az ordo decurionum (városi tanács) tagjai közül kerül ki, akik főleg helyi származású veteránok és a bennszülött arisztokratákból lett decuriok. Ők Flavius, Traianus, de főleg Hadrianus és Antoninus Pius alatt kaptak polgárjogot. Ilyen korai villák vannak Pomáz környékén, Bián, Budaörsön, Érden, Leányfalun, Pátyon, Solymáron, Sóskúton, Tárnokon, Tökön, Zsámbékon. A veteránok földjei még nem lehettek túl nagyok, alig emelkedtek ki a bennszülött lakosság közül anyagilag. (Azonos értékű, de nem feltétlenül azonos nagyságú földbirtokokat kaptak végkielégítésül). Néhány idegen eredetű veterán (dalmáciai, észak-itáliai) vagy kereskedőcsalád (kölni) is szerezhetett már ekkor birtokot (pl. Budaörs, Pomáz, Szentendre). 56 De agricultura IV, TOPÁL l994, 32l. 58 ALFÖLDY l959, ; PÓCZY 1971, ; ZSIDI 1991, 143.; GABLER 2003, BALLA 1971, A pátyi 9-es lelőhely a felszínen látható kövek alapján áthúzódik a mai Biatorbágy területére is. Talán ugyanehhez a vicushoz tartozhatott a torbágyi 14. és 9. lh. is, melyek a Füzes patak ugyanazon partján a pátyi telep folytatásaként, alig 100 méterre találhatók. Mind a kettő kőépítkezés nélküli nagyobb település. 61 KOCZTUR 1985, ZSIDI 1991, 152., 163.

14 262 OTTOMÁNYI KATALIN A 2. század végétől a municipális középbirtokok központját alkotó villagazdaságok, illetve a nagyobb vicusok képviselték a római gazdálkodási módot és építkezést. Tulajdonosaik nagy része nem a bennszülött réteghez kapcsolódott már, hanem egyre nagyobb lett a száma az idegen eredetű, itáliai, nyugat-pannóniai, de főleg keletről jött pénzembereknek, kereskedőknek iparosoknak. A városi ordo tagjain, a decuriókon kívül a császárkultuszt ápoló Augustalisok és sevirek is lehettek birtok tulajdonosok. Az Augustales testület tagjai közé idegen származású, meggazdagodott libertusok (felszabadított rabszolgák) kerültek. A sevirek (hat tagból álló sexviri Augustales) Aquincumban a 3. században már főleg szabadon született helyi emberek voltak, akik a tanácsba való bekerülés censusát, vagy korhatárát még nem érték el. 63 A Severus-kori virágkor alatt a városi arisztokrácia szám szerint is megnőtt (ekkor lett Aquincum colonia), és vagyonukat szívesen fektették földbirtokba. 64 Ez a virágkor kb. a 3. század közepéig tartott. A század második felének háborúi nem kedveztek a gazdálkodásnak. Több elrejtett éremlelet mutatja a birtokok pusztulását, pl. Budaörs, Pilisszántó, Solymár. Pátyon és Budaörsön Severus-kori égésrétegek is megfigyelhetőek az épületekben. A budai hegyvidék félreeső villatelepei kevesebbet szenvedtek e betörésektől, mint a limes menti katonai telepek. Pest megye területén a terepbejárások során kb. 66 helyen sikerült kőépítkezés nyomát kimutatni. Ebben valamennyi, a felszínen kőépítkezés nyomait mutató lelőhely benne van. Nyilvánvalóan kiesnek az út menti őrállomások, beneficiárius állomások, sírkertek nyomai. (Kb. 5 ilyen bizonytalan lelőhely van.) Az ásatásokkal valószínűleg tovább fog nőni a nem villákhoz tartozó kőépületeknek a száma. A megye területén talált villagazdaságokhoz jönnek még a Budapest területén eddig feltárt villák. Ezekkel együtt rajzolódik ki az ókori Aquincumot körbevevő, gyakran egymástól szabályos távolságra lévő villa települések s vicusok sora. Korukat tekintve legtöbb a 2 3. századi villa, de csak kb. a felükről mondhatjuk biztosan, hogy a 2. század végén indul. A másik fele vagy késő kelta előzményű telepet folytat (22 lh., és itt a kőépítkezés pontos kezdete nem mindig állapítható meg ) vagy a 2. század elején kezdődik (kb. 10 lh). A késő kelta telepeken gyakran már a Kr. u. 1. század végi római leletanyag is kimutatható, de ez nem mindig jelzi a kőépítkezés meglétét is. Ha nincs ilyen korai leletanyag, valószínű, hogy csak a kelta telep pusztulása után annak egy részén, vagy mellette jött létre a villa. Valóban a késő kelta telep folytatásaként jött létre a villagazdaság, pl. Csobánkán, ahol kelta-kora római edényégető kemence, besimított és festett sávos kerámia is előkerült, és a lelőhely déli részén épült a 2 3. századi villagazdaság. Budaörsön és Pátyon is egy kelta telep előzte meg a kora római telepet majd vicust. 65 A kelta előzményekre visszavezethető villák 80%-án folyamatos az átmenet. A többi villánál hiátus van a kelta telep és a 3. század elején épült villagazdaság között. Szentendrén például kelta lakógödrök voltak a villa alatt, de Kr. u századi anyag nem utal arra, hogy e telepek túlélték volna a foglalást. Herceghalmon is kelta gödrök vannak a későbbi villától DK-re. 66 Ezek a falvak szűnhettek meg a városi és katonai territóriumok létrehozásakor és helyükön új tulajdonossal csak a 3. század elején alakul ki villagazdaság. Néha terepbejárással is elkülöníthető egy villagazdaság korai, illetve késői része, pl. Budakalászon csak a patak egyik oldalán van késő kelta előzmény, majd a 2 4. századig római leletanyag (3/6. lh.). A patak másik oldalára csak a 2. században terjedt át a villa (3/5. lh.). Hasonló a helyzet Herceghalmon is, ahol a korai telep a Békás-patak keleti oldalán alakult ki (1/ lh.), majd a 3. századtól népesült be a patak nyugati partja is (1/37. lh.). Érden a Benta patak egyik oldalán már a Kr. u. 1. század közepétől laktak rómaiak (9/16. lh.), a másik oldalon főleg 3-4. századi kőépítkezés van (9/15.lh.). Szomszédos fundusok összeolvadásakor szokás, hogy a patak egyik partján lévő korai épületet felváltja a túlsó parti új villagazdaság. Nagybirtokok esetében a régi lakóépületet meghagyják a vilicus (a majorság gazdasági ügyeit intéző rabszolga) lakóhelyének. Erre nálunk egyelőre nincsen példa. 63 PRK 64. (MÓCSY 1990); ALFÖLDY 1959, ALFÖLDY l959, OTTOMÁNYI 2005a, Herceghalom-TESCO raktárbázis. Ottományi K. leletmentése 2001-ben.

15 A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 263 Ritka az olyan hely, mint Pomáz, ahol minden villában vagy késő kelta (23/3, 4, 7, 8, 13, 22, 28. lh.) vagy Kr. u. 1. század végi (23/5, 30. lh.) leletanyag található. Itt valami korai birtok adományozás történhetett, ami már a 2. század elején ennyire romanizált birtokos réteget hozott létre. Valószínűleg Traianus veterántelepítéseihez kapcsolhatjuk e birtokokat. Tulajdonosaik között a helyi származású veteránok mellett az idegen eredetű katonák is feltűnnek, pl. kölni kereskedőcsaládból származó katona sírköve. Pomáz esetében nemcsak felszíni leletekre, hanem az ásatások eredményeire is támaszkodhatunk. (23/5, 7, 8, 13. lh.) A Lugi-dűlőben lévő villánál elkülöníthető a Hadrianus kori építkezés, és még további három periódus (23/13. lh.). Valamennyi pomázi villa fennállt a 3. századig (23/22, 30. lh.), de többnyire a 4. század végéig. Sőt idegen, 5. század eleji barbár leletanyag is kimutatható némelyikben (23/3, 13. lh.). A 3. század első fele a villagazdaságok és kőépítkezéses telepek fénykora Aquincum környékén. Ekkor még sok villa épül. Ezek a Septimius Severus óta egyre gazdagabbá váló katonai réteghez, illetve a megnövekedett számú és vagyonú városi vezetőréteghez köthetők. A 4. században új villát már nem építenek, a korábbiaknak kb. a fele érte meg a késő római kort. (Aquincum közvetlen körzetében valamennyi 2. század végén épült villát tovább laktak a 4. században is.) 67 A 4. században igen sok városi előkelő költözik ki vidéki birtokaira, megszabadulva így az egyre terhesebbé váló városi közteherviseléstől, s ugyanakkor elmenekülve a limes menti egyre sűrűsödő barbár betörésektől. A provincia székhely átköltözése maga után vonta Aquincum hanyatlását, a gazdasági élet is kezd áttevődni a század második felében már a vidéki birtokokra. Kis házi műhelyek jönnek létre a villák gazdasági részén, pl. a csúcs-hegyi villában olvasztókemence, a Kaszás-dűlői villában bronz javító műhely, Budaörsön vas és üvegsalak darabok, illetve félkész csonttárgyak utalnak az ipari tevékenységre, Pátyon vassalak s félkész bronzcsat. A háziipar más ágai, pl. kerámiagyártás, a korai Kr. u századi időszakra, illetve a késő római 4. századra jellemzőek. Közte a 2 3. századi római, városi tömegtermelés árucikkei árasztják el ezeket a birtokokat is. Pátyon kelta típusú, körte alakú edényégető kemence volt 2. század eleji edénytöredékekkel. Rontott szürke kerámia több Kr. u századi objektumokból is előjött. Budaörsön már római típusú négyszögletes edényégető kemencék kerültek elő, sajnos az utolsó égetés anyaga nélkül. Egy kisebb 4. századi kemencében pedig 12 db agyag szövőszék nehezék várt a kiégetésre. 68 A magánélet luxusa is áttevődik a városból vidékre. A szentendrei Skanzen villához pl. még átrium épül szökőkúttal (ólomcsővezeték) a 4. század első felében. 69 Míg a 3. században csak egy család lakott a villák főépületében, addig a 4. századi átépítések (a nagy termeket sok kisebbre osztják) jelzik, hogy több család osztozott egy-egy villaépületen (pl. Békásmegyer, Budaörs). 70 A másik megoldás, hogy kisebb, rosszabbul épített helyiségeket toldanak hozzá (pl. Herceghalom [Bia 1/37.lh.]). Budaörsön egy eredetileg kétosztatú, téglalap alakú, belső pilléres épületből 18 helyiséges nagy épület lett a későbbi hozzátoldások s belső elfalazások által. A 4. század második felében egyre több villa pusztul el (pl. Perbálon egy század közepén elrejtett éremlelet jelzi a villa pusztulását). A század végére jellemző leletanyag már csak kevés helyen van, ld. Bia, Budakalász, Páty, Pomáz, Szentendre, Tök. A többség a Valentinianus kor után elnéptelenedett. (A békásmegyeri villában 374-el záródó éremlelet.) Néha a villa nyílásait elfalazva őrtoronnyá alakították át, pl. Békásmegyeren, vagy pedig pl. a Csúcs-hegy, Testvér-hegy közelében álló őrtorony védelmében éltek tovább a villák. A villagazdaságok helyének kiválasztásánál elsőrendű szerepet játszott a víz közelsége. Nemcsak a patakok partján, hanem a források közelében lévő domboldalakat is benépesítették. Előszeretettel építkeztek a rómaiak szélvédett hegyoldalakon, napos dombokon. A Duna parti sávban nincsenek villák, ez katonai övezet volt. Megyénkben délről elindulva a Bentapatak két partját követik a kőépítkezéses telepek: Érd, Tárnok, Sóskút, a Biai-tó két partja, majd tovább ÉK felé a Füzes-patak két oldalán, ÉNy felé pedig a Kígyós- illetve Békás-patak mentén (Bia, Zsámbék, Tök, Perbál, Tinnye), Piliscsabán a Garancsi-tó partján, valamint az ebbe jobbról-balról belefolyó kisebb patakok melletti dombokon (Budajenő, Telki, Tök, Zsám- 67 PÓCZY 1971, Ez utóbbi kemencét 330-as évekből való érem keltezte. OTTOMÁNYI MESTER MRÁV 2005, TOPÁL l994, 32l. 70 PÓCZY l97l, 99.

16 264 OTTOMÁNYI KATALIN bék). A Benta-patak völgye és a Zsámbéki medence gazdaságilag jól megművelhető terület volt már a római korban is. A keleti részen ritkábbak a villák, pl. Budakeszin, Budaörsön is csak egy-egy nagyobb kőépítkezéses telep van. Ezek a Dunába futó kis patakok mellett helyezkednek el (Százhalombatta, Érd), vagy Aquincum környékén sűrűsödnek (ld. Budakalász, Pomáz). Gyakoriak itt a patakoktól messzebb eső, kisebb forrásoknál lévő domboldalban épült villák is. Ilyen pl. Pomáz (23/4, 5, 8, 30. lh.) Szentendrétől északra már egyre ritkább a polgári település. Leányfalun és Visegrádon találunk még egy-egy villát s kisebb telepet. Tahitótfalun, Dunabogdányban már csak pár házból álló kis telepek vannak. A többi építkezés itt mind a katonasághoz köthető. A víz közelségén túl másik szempont a telepek megközelíthetősége. Az Aquincumból sugárirányban kiinduló utakat végig villagazdaságok s telepek szegélyezik. Gyakran a felszínen már nem látható utak vonalát e villák, telepek illetve temetkezések segítségével rekonstruálhatjuk. A településhálózat a kora császárkorhoz képest sűrűsödött. Egyes helyek csak ezekkel a villákkal népesedtek be, egyéb telepeik nincsenek (pl. Százhalombatta, Sóskut, Telki, Nagykovácsi). Néhol a patakparti jobb helyeket foglalják el a villák, a falusias telepek távolabb szorulnak (pl. Páty, Tárnok). Gyakoribb eset, hogy sorban követik egymást a vízparton a villák és a kőépítkezés nélküli telepek (pl. Érd). Itt korábbi településnyomok csak a Benta-patak jobb partján voltak, most népesül be a bal part is. Hasonló a helyzet Herceghalmon és Perbálon is. Gyakran ugyanazon a helyen, de az előző bennszülött telep pusztulása után jön létre a villa (pl. Biai-tó partja, Herceghalom, Érd, 71 Piliscsaba). Nem számolták föl tehát a régi bennszülött arisztokrácia birtokait, hanem vagy az elpusztult birtok kapott új gazdát és épült újjá (pl. Pomáz, Páty, Bia, Budaörs), vagy pedig új területeket vettek birtokba, ahol nem voltak korábban telepek (pl. Budakeszi, Csobánka, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Torbágy stb.). Szentendrén a villák máshol vannak, mint a korai bennszülött illetve 2 3. századi telepek, messzebb a Dunától, a dombvidéken (korábbi telepnyom csak az egyik villa alatt van). Villa ásatás viszonylag sok folyt megyénkben. Ezek többnyire régi ásatások, pl. Pomázon és Budakalászon (Nagy T., Sashegyi S., Thomas E.). Néhány kisebb leletmentéstől elte-kintve (Budaörs 5/2, Pomáz 23/7, Piliscsaba 16/8) villaásatás csak Bián (1/37,39. lh.) Budaörsön (5/2.lh.), Érden (9/15 16.lh), Pátyon (13/9. lh.) és a szentendrei Skanzen villában folyt (28/12. lh.). Herceghalmon s Érden a villáknak csak egy-egy kisebb részlete került elő. Pátyon nagyobb területet sikerült feltárni, Budaörsön pedig egy kb. 9 hektáros területen a vicus és villa, valamint a hozzá tartozó temető majdnem teljes feltárására is sor került. A szentendrei Skanzen területén Topál Juditnak a villa főépületét sikerült megtalálnia. Herceghalmon a Békás-patak mindkét partjára kiterjedt a villagazdaság, esetleg vicus. A nyugati oldalon lévő 39. lelőhelyen egy kőépítkezés előtti, korai, 2. századi lakógödör került elő, melynek még bennszülött lakói voltak, de már élénk kereskedelmi kapcsolatban álltak Aquincummmal. Efölött egy 2. század végi 3. századi periódushoz tartozó árok rendszer volt, mely a telep belső tagolására szolgálhatott és a villa gazdasági részéhez tartozott. A 4. századi építkezést egy rossz megtartású, omladékos kőfal képviselte, melyet ráépítettek a korábbi árokra. A villagazdaság fő épületét, mely a felszíni leletek alapján a pataknak ezen az oldalán állt, nem sikerült feltárni. A túlsó parton a 3. század közepén épült egy téglalapalakú kétosztatú lakóépület, melyhez a 4. század második felében kisebb toldalékokat építettek hozzá, majd még később elbontják a villaépület egyik sarkát és egy kőfalu gödörházat építenek belőle. A késői 4. századi periódushoz sorolható egy, az előző kőépülettől eltérő irányítású és sokkal rosszabb kivitelű kőépítmény is. A gazdasági részhez több földbemélyített gödör, árokrendszer, valamint a 4. század végén egy kőkemence tartozott Érd 9/18. lelőhelyen késő kelta telep, római leletanyag nélkül, majd mellette a 9/17. lh-en későbbi római telep. Herceghalmon kisebb kelta telep, majd mellette későrómai villagazdaság. (Bia 1/37. lh). 72 OTTOMÁNYI GABLER l985, III VI. t.

17 A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 265 Pátyon 73 a Füzes patak Ny-i partján, az M1-es autópálya és 100-as út között húzódó kőépítkezéses telep valószínűleg vicus középső részét tártuk fel. 74 (A déli fele átnyúlik Biatorbágyra, itt még két kőépület nyoma látszik a felszínen. Észak felé egészen a mai Páty község szélén lévő temetőig tart, ugyancsak több kőépület szétszántott nyomaival). 75 A település több periódusú, a középső bronzkortól a keltákon s rómaiakon keresztül az Árpádkorig lakott volt. A római foglalás előtti kelta telephez objektumot kötni nehéz. A kelta sávos festett, besimított tojásalakú s grafitos kerámia többrétegű gödörházakból került elő, ahol a felső szint a markomann háborúk alatt égett le, s a legalsó szint köthető a kelta telephez. Az egyikből 6 db Kr. e. 2 1.századi ezüst érem volt. A kelta eraviscusok folyamatosan éltek tovább itt a római hódítás után is. A római település legkorábbi, Kr. u. 1. század végi 2. század eleji periódusához főleg tároló vermek, agyagkitermelő s egyéb gödrök, különböző kemencék, köztük egy edényégető, valamint kerek gödörházak és szabálytalan téglalap alakú, félig földbemélyített, paticsfalú házak köthetők. Az edényégető kemence kétosztatú tűzelőtérrel ellátott kelta típus. A tárolóvermek az északi oldalon egy sávban találhatók. E korai birtok tulajdonosai a leletanyag alapján bennszülött előkelő emberek lehettek, akik a Kr. u. 1. századi római pénzek s a Domitianussal kezdődő terra sigilláták szerint már igen korán kereskedelmi kapcsolatba kerültek Aquincummal. A temetőben talált 4 feliratos kő bizonyítja, hogy több gazdag, római írást s sírkőállítás szokását átvett bennszülött kelta is élhetett itt. Egy részük leszerelt katona lehetett az asztrális szimbólumokkal díszített sírkövek, a fegyverrel eltemetett részleges kocsisír s egy Páty közelében talált katonai diploma alapján. 76 Egy helyi kőfaragóműhely is működött itt a Kr. u. 1. század végén 2. század első felében. A szürke korongolt kerámiát is helyben gyártották. A 2. században egészen a markomann háborúkig, tovább élt a telep bennszülött lakossága. Az egyre fokozódó romanizáció jele a római építési technika és kereskedelmi áruk igénye. Hadrianus-Antoninus kori sigillata, bepecsételt kerámia, festett és szürke római kerámia színezi a korábbi kelta jellegű anyagot. Néhány korábbi gödörház és téglalap alakú földbemélyített ház tovább él, illetve több ilyen típusú lakóház csak ekkor létesül. A gödörházak kerek, ovális vagy szabálytalan négyszög alakúak, felmenő faluk agyagtéglákból vagy paticsos sövényfalból épült. Némelyik metszetében jól látszik a markomann háború kori égésréteg, mely a ház pusztulását okozta. A szabályos téglalap alakú földbemélyített házak nyeregtetősek, ÉK-i sarkukban kemencével (gyakran kőkemence), felmenő paticsos sövényfallal. Egész házsor is megfigyelhető, pl. három ház egymástól kb. egyenlő távolságra, egy K Ny-i vonal mentén feküdt. Megjelennek, s egyre gyakoribbak lesznek a felszíni gerendavázas boronaházak, illetve a cölöpszerkezetes sövényfalú házak is. A telep nyugati szélét egy széles sávban szemétgödrök övezik (ettől kb. 50 méterre, nyugatra már a temető kezdődik). Igen sok a szabadtéri tűzhely, kenyérsütő kemence stb., melyeknek többnyire csak átégett paticsos alját találjuk meg. Ezeknek egy csoportjából a déli részen égett fémsalak is előkerült. A kőépítkezés első periódusa is ekkor, a 2. század közepén kezdődött Pátyon. Kb. 17 helyen figyelhető meg ilyen korú falmaradvány, illetve kiszedett fal. Jellegzetes forma az egyhelyiséges, egyszerű négyzet alakú épület. A település virágkorát a Severusok idején élte. A legtöbb terra sigillata a 2. század utolsó negyedére 3. század első harmadára tehető. A markomann háborúk nem pusztították el teljesen a helyi lakosságot. Ezt bizonyítja, hogy gyakran megújították a korábbi gödörházakat és téglalap alakú földbemélyített házakat. Az előző korszakhoz hasonló cölöpszerkezetes felszíni házak is épülnek. Helyenként planíroztak az építkezés előtt és a korábbi gödörházakat 2. század végi anyaggal töltötték fel. 73 Az év közötti ásatások ismertetését ld. a StComit évi kötetében. (Ottományi K., Gabler D., Torbágyi M., Horváth Friderika, Körösi A., Mráv Zs.). 74 OTTOMÁNYI GABLER 1985; Rég. Kut. 1998, ; 1999, ; Pátyi ásatás rövid ismertetése OTTOMÁNYI 2002, MRT 7. kötet 13/8 9. lh. 76 MARÓTI MRÁV jegyzet.

18 266 OTTOMÁNYI KATALIN Az egymás feletti több periódus a kőépítkezésnél is megfigyelhető. A kőépítkezések száma a 2. század végén egyre nőtt. A kőépületek egy része csak kőalapozású volt, felmenő fala paticsból vagy agyagtéglából épült. Egy-két esetben döngölt agyagpadló nyomai is kimutathatók. Ezek gazdasági melléképületek lehettek. A feltárt részen kb. 30 helyen figyeltünk meg Severus kori építkezést. Köztük két nagy kőépület található ( m 2 ), és több közepes nagyságú. Valamennyi több periódusú, sok helyiséges épület. Jellemző forma a téglalap alakú, kétosztatú lakóépület. Tetejüket tegula és imbrex fedte, a nagyobb épületeknél a világításra szolgáló agyag toronymodell töredéke is megmaradt. Ezeknek a kőépületeknek csak az alapozását találtuk meg, padlószintjüket legtöbb helyen már elszántották. Három helyiségben sikerült lapos járólapokat megfigyelni, melyeket belső udvarok kikövezésére használhattak. A Severus korban épült a terület északi felén, (M1 autópálya irányában) egy K Ny-i irányú kerítésfal, melyet kb. 40 méter hosszan követtünk, majd befordult dél felé. Északi oldalán utcaszerű kikövezés, elég lapos, de apró kövekből. Déli folytatása a telep nyugati szélét zárta le. Itt a humuszolás után egy É D-i irányú kerítésfal részlete látszott, kb. 30 m hosszan, több szakaszban. Innen ágazott le a telep közepén kelet felé egy kb. 90 méter hosszan követhető, 3 4 méter szélességű, kövezett belső út. Alatta korábbi gödörházak voltak. Az út felszínén talált sigillata chiara bizonyítja, hogy a telep életének végéig használatban volt. Ezt a korszakot is egy égésréteg zárja, amely a terra sigilláták tanúsága szerint a 230- as évekre tehető. Nem égett le viszont minden épület, sok helyen kimutatható a folyamatos használat a 4. századig, illetve az égésréteg felett megújított szint, vagy hozzátoldott falak figyelhetők meg. A 3. század második felében történt ez az újjáépítés. A korábbi épületek felett planírozással egységes járószintet hoztak létre. A feltöltött és elegyengetett szinten is épültek még új épületek, pl. egy kőalapozású, szabálytalan alakú, szárazfalazásos kőépület, mely gazdasági melléképület lehetett (egy kővájú került elő belőle). Az ekkor épült, illetve átépített épületek álltak még a 4. század végén is. Ennek a késő római periódusnak az épületeit többnyire már elszántották. Általában csak kőomladékok maradnak ránk. A három nagy kőépületben mind kimutatható ilyen késői hozzáépítés. A rétegtani helyzet alapján még kb. 15 épületet tehetünk erre az időszakra. Egyiknek kőfala alatt korábbi paticsfalú felszíni építmény áll. Egy másiknak bedőlt felmenő paticsfala (belső osztófal) ráomlott a kövekre. A kőépületek mellett e késői időszakban is találhatók szemétgödrök s földbemélyített objektumok, bár jóval kevesebb, mint korábban. Jellemző leletanyag a keményre égetett, profilállt peremű házikerámia, a mázas kerámia, a legfelső rétegekből besimított töredékek, illetve nagyon sok szórvány 4. századi érem. Az érmek Theodosiusig (Kr. u ) terjednek. A leletek alapján a telep élete a 4. század végéig, illetve az 5. század első feléig folytatódott. Legutolsó lakói a kőépület falát kiszedve földbemélyített lakóházat építettek, melyben egy púposhátú csontfésűt is találtunk, állatalakkal díszítve. Szórvány cikáda fibula is előkerült. Használóik már nem rómaiak voltak. A temetőben is volt egy sírcsoport, mely a többitől elkülönülve ilyen 5. század első felére tehető mellékleteket tartalmazott. (mohazöld üvegek, hunkori ezüst csatok, ezüst ruhatű, csontfésű stb). A kora népvándorláskori germán- alán népesség hagyatéka lehet. 77 Páty nem sorolható be, a klasszikus értelembe vett villagazdaságokhoz. Nincs egy központi lakóépülete, hanem az eddig kutatott területen 2 3 nagyobb épület ( m 2 - es) s sok kisebb kőépület került elő. A fel nem tárt részen, a felszíni leletek alapján még több hasonló nagyságú épület is várható. A kb. 2 km hosszú, s 250 méter széles település végig beépített volt, így inkább tekinthető egy út s patak mentén hosszan elhúzódó falú településnek (vicus), mely korábbi, bennszülött kelta telep folytatásaként jött létre. E vicus területén, akárcsak Békásmegyeren s Intercisában, több villatulajdonos is lakhatott. Hasonló a helyzet Budaörsön is, sőt ott név szerint ismerjük a vicust és több birtok tulajdonosnak a nevét is. Budaörs-Kamaraerdei-dűlőben, a Hosszúréti patak északi partján a ban feltárásra került mintegy 14 hektáros terület nagy részét a római telep alkotta (kb. 9 hek- 77 OTTOMÁNYI 2001,

19 A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 267 tár). 78 A telep szerkezetének megállapítása a későbbi feldolgozás feladata lesz. E munkát nehezíti, hogy a domboldalon a római telep alatt s között a neolitikumtól az Árpád korig tartó házak, gödrök és sírok jelentős számban találhatók. Összesen 2200 objektum került elő. 79 A kőépületek a patakhoz közelebbi részen, egy mintegy 160 m széles sávban húzódtak. A kőépületek között s attól északra még kb. 100 méter szélesen földbemélyített házak, gödörlakások, tároló vermek, szemétgödrök, kemencék helyezkedtek el. Az eraviscus telep házai és gödrei nem különülnek el. A római épületek alatt és a földbemélyített házak között fekszenek. Csak a kőépületeknél figyelhető meg, hogy ráépültek korábbi kelta objektumokra. A földbe mélyített házak és gödrök ritkán vágják egymást. 80 A bennszülött telep élete folyamatos volt a Kr. e. 1. századtól a római foglalás után is. A római importáruk a két kelta házban talált Augustus kori sigillata és érem után hosszabb időre eltűnnek. A Flavius korban jelennek meg újból, majd a 2. század első felében egyre több lesz. A kőépítkezés a terra sigillaták s érmek tanúsága szerint már a 2. század első felében elkezdődött. Ehhez a markomann háború előtti korai telephez kb. 25 kőépület tartozott, melyből csak 5 6 keltezhető a 2. század elejére, a többi Antoninus kori. Az Antoninus kori épületek egy része tovább élt a Severus korban is. A telep szerkezetét tekintve legjellegzetesebb a nyugati oldalon félkörívben elhelyezkedő házsor. (4. kép) Kb. 10 épület található itt, hasonló tájolással. E házsor épületeinek legkorábbi periódusa erre a korai 2. század eleji időszakra tehető. Az egyes épületek között sárga sóderes járószint látható. Most épül a telep legszebb s legjobb állapotban ránk maradt középfolyosós és kerítésfallal körülvett épülete, alapterülete 480 m 2. Kerítésfala mellvédszerű, rajta oszlopokkal. Belül még csak sárga agyagpadlója van. (Az épületnek három építési periódusa s egy kőépület utáni cölöpszerkezetes építménye különíthető el.) A korszak legegyszerűbb lakóház formája a kétosztatú, fekvő téglalap alak. A felmenő fal nem mindig készült kőből, lehet vályogtégla vagy paticsfal. Az Antoninus korban épültek az egyszerű négyszögletes gazdasági épületek. Ugyancsak gazdasági épületek lehettek a félig földbemélyített, két vagy több oldalon kőfalakkal körülvett pincék. Műhely, illetve raktár funkcióját jelzi a sok vasszerszám, mely némelyikből előkerült. A markomann háborúk során leégett a telep nagy része. Az 1 2. századi földbemélyített házsorok elpusztultak. A Severus korban ezen a részen már csak néhány gödör látható. Egyébként is csökken a földbemélyített gödörházak száma a korábbihoz képest. A korszak kb. 360 objektumából (gödör, kemence, cölöplyuk, ház) mindössze 28 lakóház (földbemélyített illetve felszíni cölöpház). Leletanyaguk viszont gazdag, pl. egy kerek, tapasztott padlós gödörházban 46 db sigillata volt. A félköríves kőépületek által körbezárt területen nemhogy ház, de úgy tűnik még gödör is kevés van a Severus korban. Itt lehetett egy nyitott, üresen hagyott tér, park vagy részben sóderes járófelület, talán kis szögletes szentélyekkel. Benépesül viszont a terület ÉK-i fele agyagnyerő és salakos betöltésű gödrökkel, kemencékkel. Két négyszögletes agyag, illetve falazótéglákból épült edényégető kemencét is találunk, 2-4. századi leletanyaggal a tűzelőgödrében. Egész a 4. század végéig működő iparos negyed lehetett itt. A markomann háború kori égésréteg több gödörházban is megfigyelhető. Gyakori, hogy a kőépületek alatt a Severus korban, leégett paticsfalú házak találhatók. A valódi virágkor itt is, mint Pannonia többi részén a markomann háborúk után s a Severus korban következett be. A korábbi épületeket általában megújították. Ennek a periódusnak vezető lakóház formája az álló téglalap alakú, egyharmad-kétharmad arányban osztott épület. Még két ilyennel megtoldják a korábbi félkörívben épített lakóházsort. Ebből az időszakból van 68 db kőépítkezésre utaló nyom, melynek a fele meglévő kőépület, a többi szétszántott fal s omladék. A Severus kori virágzásnak a 250-es évek elején egy barbár (quád) 78 Ld. MRT 7. kötet 5/2. lh. A fenti régészeti lelőhely határát nem a feltárás határa, vagyis a mai utcák alkotják (Szőlőskerti u. Seregélyes u.). Nyugat felé még kb m hosszan áthúzódik a Törökbálinthoz tartozó gyümölcsös területére, Kelet felé pedig a Hungarofruct hűtőházának építésekor előkerült kora római hamvasztásos sír bizonyítja, hogy a lelőhely folytatódott a Seregélyes u. túloldalán is. (MRT 7. kötet. 5/10. lh.). Régészeti Kutatások 2002, ; 2003, ; OTTOMÁNYI MESTER MRÁV A kelta s római telep alatt és mellett késő neolit (zselizi és lengyeli kultúra), rézkori (badeni kultúra) kora és középső bronzkori telep illetve késő bronzkori, urnamezős kultúrai objektumai kerültek elő. Avar és Árpád-kori sírok is előfordultak. 80 OTTOMÁNYI 2005a,

20 268 OTTOMÁNYI KATALIN betörés vetett véget. Az 1963-ban talált éremkincslelet (záródása Kr. u ) mutatja, hogy a terület nagyrésze ekkor elpusztult, s a régi tulajdonos már nem tudta kiásni elrejtett pénzét. Ezt a pusztítást jelzi több objektum égésrétege is. A 3. század során, valószínűleg csak a második felében épül a település kövezett É Di irányú főutcája. Felszínén már csak apróbb köveket találtunk, melyeket régen valószínűleg sóder réteg borított. Az út mentén, annak keleti oldalán található a vicus főépülete, melyet a másik két oldalról is út vesz körül. Legkorábbi periódusa a nyugati részen, a Severus korban kedvelt álló téglalap alakú forma, déli felében egyharmad résznél osztással. A nagyobb helyiségben középen két pillér volt. Ezt bővítették a 4. században kelet és dél felé több helyiséggel (összesen 18 helyiséges lett). K-i oldalán két lapos járólapokkal kikövezett udvar volt, dél felé pedig pillérsorral nézett a római útra. A késő római korban (4. század). az épületek többsége 3. századi előzményt folytat. Kb. 50 helyen figyelhető meg kőépítkezés, de többségük korábbi épület. Átépítik, újabb helyiségeket toldanak hozzá, vagy osztófalakkal kisebb szobákra osztják a korábbi nagyobb helyiségeket. Egy esetben három különböző épületet építettek majdnem egymás fölé, ugyanarra a helyre. A középfolyosós épület legfelső padlószintje kövekre alapozott, kemény, habarcsos felületű padló. 4. századi érem keltezi. Délen új helyiségekkel bővült az épület, a külső folyosót s az egyik nagyobb helyiséget kisebbekre osztották. A telepen a korábbi épületek falait igen gyakran teljes hosszában, vagy legalábbis az alapozásig kiszedték és felhasználták a későbbi házakhoz. Kizárólag 4. századi épület kevés maradt ránk. Nagyon sok érem s afrikai sigillata chiara, illetve mázas kerámia segíti a keltezést. Fűtésre utaló nyomot, padlófűtést, fűtőcsatornát nagyon kevés helyen találtunk. Az épületek padlószintjét legtöbb helyen már elvitte a szántás. Hypocaustum oszlop csak szórványként került elő, bár a korábbi ásatáson említenek ilyen fűtéses épületet. 81 Téglával kirakott fűtőcsatorna alját három épületben találtuk meg. Vakolat a belső falakon több helyen is volt. Freskó csak törmelékben került elő. A kőépületek egy részét átvágja egy patakhoz ferdén lefutó árok, melyből feliratos oltárkövek kerültek elő. A 4. század végén, 5. század elején a már felhagyott gödrökbe néha beletemetkeztek. Ebben az időszakban már csak kevés helyen laktak (pl. a középfolyosós épületben cölöpszerkezetes házikó épül rá a korábbi kőfalakra). A település szélétől kb. 50 m-re, ÉK-i irányban hozták létre a temetőt. Páty és Budaörs esetében bebizonyítható, hogy a Kr. u századi telep nem szűnik meg azért, hogy a helyén villa létesüljön, 82 hanem ugyanazok a háztípusok tovább élnek a 3. században is, az új kőépületek mellett. A kőépítkezés sem csak a markomann háborúk után kezdődik itt, mint más Aquincum környéki villáknál, hanem már 2. század első felébőlközepéről ismerünk korai kőépületeket. Érden, a Benta patak két partján, az M6-os autópálya nyomvonalán folyt megelőző feltárás 2004-ben. 83 A 9/15. lelőhelynek csak a szélét tártuk fel. A pataknak ezen a partján úgy tűnik, csak a markomann háborúk után, a 2. század végén telepedtek le a rómaiak. A legkorábbi érem s terra sigillata Severus kori volt. A 3. századból elég szegényes a leletanyag, majd a 4. században lendül fel az éremforgalom. Ekkor vették körbe a telepet a nagy széles, többosztatú árokrendszerrel. Egészen a század utolsó negyedéig utolsó érem 378-ből nyomon követhető itt az élet. A 9/16. lelőhelyen egy kőépületet s körülötte több kora római gödröt, árkot s félig földbemélyített lakóházat tártunk fel. A korai telep, amely a sok terra sigillata alapján a római foglaláskor, az 1. század közepén, második felében jött létre, a markomann háborúk alatt leégett. (Előtte késő kelta tárolóvermek jelzik az LT D telep meglétét). Közben valamikor a 2. század folyamán, valószínűleg már Traianus Hadrianus uralkodása alatt, kőépületekkel rendelkező villagazdasággá alakult. A Severus korban egy része újjáépült, ebben az időszakban a fel nem tárt ÉNy-i részen volt a telep központja. Itt a szántásban még legalább két épület nyomai láthatók. A 4. században újból virágzásnak indult. Az érmek Nagy Constantinustól (Kr. u ) Valentinianusig (375) terjednek. 81 A lelőhelyen ben Kaba Melinda végzett leletmentést. (Rég. Kut. 1953, 27.; 1964, 26.; 1965, 21.); Két épület alaprajzát tisztázta, s az ásatási jelentés szerint egyikben padlófűtés volt. Mind a két épületet megtaláltuk, sajnos már újkori szeméttel feltöltve. Padlófűtés nyomára nem akadtunk. 82 PÓCZY 1971, Rég. Kut. 2004,

Az ásatás és a feldolgozás eredményei

Az ásatás és a feldolgozás eredményei Beszámoló A római provinciális régészetünk egyik nagy adóssága volt és van is a tartomány védelmi rendszerének, a limes-vonalnak a rendszeres és szisztematikus kutatása, valamint a korábbi ásatások eredményeinek

Részletesebben

Vandálok a Hernád völgyében

Vandálok a Hernád völgyében Vandálok a Hernád völgyében Garadna-elkerülő út, 1. lelőhely települése Csengeri Piroska dr. Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Előadásként elhangzott a Barbarikum peremvidékein c. konferencián, Miskolc,

Részletesebben

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny)

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny) Archaeologia Altum Castrum Online A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Ottományi Katalin A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd

Részletesebben

Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt

Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa castellum és vicus 1967-1983. évi ásatások feldolgozása II. zárójelentés Visy Zsolt Intercisa római kori erődjében a XX. század első évtizedében kezdődtek meg a régészeti kutatások, és azóta

Részletesebben

A pátyi római telep újabb kutatási eredményei Szakmai beszámoló a T 037267 számú OTKA pályázathoz

A pátyi római telep újabb kutatási eredményei Szakmai beszámoló a T 037267 számú OTKA pályázathoz A pátyi római telep újabb kutatási eredményei Szakmai beszámoló a T 037267 számú OTKA pályázathoz 2002-2005. között A pátyi római telep újabb kutatási eredményei című OTKA pályázatban egyéni kutatóként

Részletesebben

Római telep és temetõ Budaörsön

Római telep és temetõ Budaörsön 58 2003 október végéig tartó i ásatáson mintegy 2200 objektumot (házat, gödröt, sírt) tártunk fel. A különbözõ korszakokhoz tartozó jelenségek gyakran egymás fölött illetve egymásba ásva helyezkedtek el.

Részletesebben

2006. november 28-ig végzett munkáiról

2006. november 28-ig végzett munkáiról Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról Július 3-án megkezdődött

Részletesebben

Brigetio. Komárom városában, Szőny területén, a Duna jobb partján

Brigetio. Komárom városában, Szőny területén, a Duna jobb partján Pannónia Pannónia hadászati okok, védelmi rendszer, kereskedelmi út első virágzó szakasz: Traianus alatt (98-117), tartomány keleti és nyugati részre osztva Marcus Aurelius (161-180) alatt markomann-szarmata

Részletesebben

3. számú MELLÉKLET Díjszabás megrendeléshez

3. számú MELLÉKLET Díjszabás megrendeléshez 3. számú MELLÉKLET Díjszabás megrendeléshez 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (a 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel módosított tervlapjaihoz) SZELVÉNYKIOSZTÁS Budapesti

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008

Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Sajószentpéter-Vasúti őrház, 2008 Projekt: 26. sz. főút négynyomúsítása 9+600 és 12+000 km szelvények között Ásatási beszámoló Csengeri Piroska (ásatásvezető régész) - A két ismert régészeti lelőhelyen

Részletesebben

dr. Ottományi Katalin dr. Mester Edit Mráv Zsolt ANTIK GYÖKEREINK BUDAÖRS MÚLTJA A RÉGÉSZETI LELETEK FÉNYÉBEN

dr. Ottományi Katalin dr. Mester Edit Mráv Zsolt ANTIK GYÖKEREINK BUDAÖRS MÚLTJA A RÉGÉSZETI LELETEK FÉNYÉBEN dr. Ottományi Katalin dr. Mester Edit Mráv Zsolt ANTIK GYÖKEREINK BUDAÖRS MÚLTJA A RÉGÉSZETI LELETEK FÉNYÉBEN BUDAÖRS, 2005 KIADTA BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Felelôs kiadó Wittinghoff Tamás polgármester

Részletesebben

Báta középkori plébániatemplomának feltárása

Báta középkori plébániatemplomának feltárása A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja K. Németh András Rácz Miklós Báta középkori plébániatemplomának feltárása Nyomtatott kiadás: 2013 Légifotó

Részletesebben

Felfedezett ex lege védett barlangok Pest megyében

Felfedezett ex lege védett barlangok Pest megyében Felfedezett ex lege védett barlangok Pest megyében A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Dokumentációs Szakbizottsága 1971-72-ben elkészítette Magyarország barlangkataszteri számfelosztását az Ausztriában

Részletesebben

Pénzforgalmi kutatások a római kori Magyarországon

Pénzforgalmi kutatások a római kori Magyarországon A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Torbágyi Melinda Pénzforgalmi kutatások a római kori Magyarországon Az előadás a Fiatal Római Koros Régészek

Részletesebben

Pest megyei települések ABC sorrendben

Pest megyei települések ABC sorrendben Közép-magyarországi 1 / 7 Pest megyei települések ABC sorrendben Pest megye lakónépessége: 1 229 880 fı Pest megye területe: 6 390,72 km 2 Pest megye átlagos népsőrősége: 192 fı/km 2 Pest megye településeinek

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2013 TAVASZ

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2013 TAVASZ MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2013 TAVASZ www.magyarregeszet.hu A RÓMAI KOR ELSŐ KÉT ÉVSZÁZADA A DUNAKANYARBAN Boruzs Katalin 1 Az 1 utóbbi évtizedek kutatásai elsősorban Soproni Sándor munkássága nyomán,

Részletesebben

Dissertationes Archaeologicae. ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae Ser. 3. No. 2.

Dissertationes Archaeologicae. ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae Ser. 3. No. 2. Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae Ser. 3. No. 2. Budapest 204 Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de

Részletesebben

AUGUSTUS CSÁSZÁR ÉS PANNONIA PROVINCIA ELSŐ ÉVSZÁZADA kamarakonferencia 2015. március 27-én

AUGUSTUS CSÁSZÁR ÉS PANNONIA PROVINCIA ELSŐ ÉVSZÁZADA kamarakonferencia 2015. március 27-én A konferencia: AUGUSTUS CSÁSZÁR ÉS PANNONIA PROVINCIA ELSŐ ÉVSZÁZADA kamarakonferencia 2015. március 27-én Március 27-én pénteken délelőtt fél tíz és délután hat óra között került sor az Augustus császár

Részletesebben

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1 2) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő.

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Pest megyei települések listája

Pest megyei települések listája 1 Abony 15 679 fő ÁNTSZ Ceglédi i Intézete Ceglédi 2 Acsa 1 501 fő ÁNTSZ Váci,Szobi,Dunakeszi i Intézete Váci 3 Albertirsa 11 280 fő ÁNTSZ Ceglédi i Intézete Ceglédi 4 Alsónémedi 4 829 fő ÁNTSZ Dabasi-,Gyáli

Részletesebben

XII/a. Településlista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében

XII/a. Településlista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében XII/a. lista a Közép-Magyarországi régió mikrovállalkozásnak minősülő pályázói esetében Nem kedvezményezett kistérségekben: Alsónémedi Biatorbágy Budajenő Budakalász Budakeszi Budaörs Budapest Csobánka

Részletesebben

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Pro Arch.Építész Stúdió 2011 Megbízó: VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40. Tervező PRO ARCH.

Részletesebben

(bérlet is kapható) ITON Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14.00 ZÁRVA

(bérlet is kapható) ITON Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14.00 ZÁRVA Nyitva tartás Település Cím Cégek Hétköznap Szombat Vasárnap Alsónémedi 8.00-16.00 Biatorbágy Baross Gábor út 5/a. 8.00-18.00 Kossuth Lajos utca 6. Budakeszi Autóbusz végállomás ITON Kft. Viszonteladói

Részletesebben

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22

Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Összefoglaló a keszthely-fenékpusztai késő római erőd területén végzett ásatásról 2014. 07. 28. 2014. 08. 22 Ásatásvezető: Straub Péter (Göcseji Múzeum) Munkatársak: Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya (Geisteswissenschaftliches

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre

Erdőtűz-védelmi terv készítésére kötelezett gazdálkodók köre (A 100 hektárnál nagyobb et kezelők listája) 453 Pusztavacsi Erdészet 2378 Pusztavacs Pf.:10. 5575 Albertirsa 2,87 5,40 5576 Cegléd 96,48 6,83 5577 Ceglédbercel 35,83 5578 Csemő 405,40 1,23 5592 Dabas

Részletesebben

13. rész-ajánlattételi terület Pest megye

13. rész-ajánlattételi terület Pest megye e terhek 1 2 TÖK kül 81 12 46642 6036 5 15 igen 0 4 0 1 1 Budakeszi Járási Hivatal Földhivatali Osztály 1 6084 47014 1 2 TÖK kül 63 47711 32430 5 11 0 6 2 1 0 Budakeszi Járási Hivatal Földhivatali Osztály

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Budapest és Pest megye

Budapest és Pest megye Abony Acsa Albertirsa Alsónémedi Apaj Áporka Aszód Bag Bénye Bernecebaráti Biatorbágy Budajenő Budakalász Budakeszi Budaörs Budapest és Pest megye Kizárólag gyermekegészségügyi ellátást végző szolgáltató

Részletesebben

Posta. (bérlet is kapható) Iton Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14.

Posta. (bérlet is kapható) Iton Kft. Viszonteladói pénztár (bérlet is kapható) Kamaraerdei utca 23. közért 6.00-19.00 7.00-14. Nyitva tartás Település Cím Cégek Hétköznap Szombat Vasárnap Alsónémedi 8.00-16.00 Biatorbágy Baross Gábor út 5/a. 8.00-18.00 Kossuth Lajos utca 6. Budakeszi Autóbusz-végállomás 8.00-16.00 6.00-18.00 Kamaraerdei

Részletesebben

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km)

To 029 Szekszárd, Tószegi-dűlő (142+800-143+060 km) Jelentés a Tolna megye M6 autópálya Tolna-Bátaszék (144+200-170+900) km szelvény közötti szakaszának területén kezdett megelőző régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról A szondázó ásatások

Részletesebben

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi

Részletesebben

Késő antik transzformáció(k) a valeriai limes mentén

Késő antik transzformáció(k) a valeriai limes mentén PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR INTERDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA ÓKORTÖRTÉNETI DOKTORI PROGRAM: A Kárpát-medence és az antik világ népeinek története, kultúrája és kapcsolataik az ókorban

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Bödőcs András A római kori úthálózat térinformatikai vizsgálata a mai Magyarország területén BUDAPEST 2008 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYOK

Részletesebben

34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet. a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről

34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet. a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában kapott

Részletesebben

Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon

Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja M. Aradi Csilla Molnár István Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon 2014 A prépostság története, kutatása

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta

Részletesebben

VAN ÚJ A FÖLD. Katalógus. 2010. április 16. 2011. március 31. VÁLOGATÁS A 2009. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL

VAN ÚJ A FÖLD. Katalógus. 2010. április 16. 2011. március 31. VÁLOGATÁS A 2009. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL VAN ÚJ A FÖLD ALATT VÁLOGATÁS A. ÉVI LEGSZEBB LELETEIBŐL Katalógus 2010. április 16. 2011. március 31. Szkíta kor, 1. vitrin 1. Bögre Szürke színű gyorskorongolt, felhúzott fülű kónikus kis bögre. Ltsz.:

Részletesebben

Láng Orsolya BTM Aquincumi Múzeuma 1031 Budapest, Záhony u.4.

Láng Orsolya BTM Aquincumi Múzeuma 1031 Budapest, Záhony u.4. Láng Orsolya BTM Aquincumi Múzeuma 1031 Budapest, Záhony u.4. lang.orsolya@aquincum.hu 120 éve kutatják, DE: kevés anyagfeldolgozás Topográfiai és városszerkezeti következtetések: sokszor korábbi hipotéziseken

Részletesebben

Sándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication

Sándor Imre PR-díj Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication Sándor Imre PR-díj 2015 Melléklet A magyar Indiana Jones-ok Lounge Communication Néhány kép az ásatásról Az Index-Indavideó anyaga Tömegsírt találtak, csak nem olyat Indavideó 2015.05.25. A régészeti magánvállalkozás,

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010.

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. AKTUALIZÁLVA 2013. KÉSZÜLT: BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL GENERÁLTERVEZŐ FŐBER ZRT. NEMZETKÖZI INGATLANFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,

Részletesebben

Kelták Magyarországon

Kelták Magyarországon Kelták Magyarországon Ha a keltákról hallunk, manapság azonnal, az ír népzene, vagy az ír kocsmák, a pubok jutnak eszünkbe. Kelták azonban, nem csak a Brit-szigeteken éltek a bronz és vaskorban, hanem

Részletesebben

BALATONFŐKAJÁR SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA, HATÁLYOS TERVDOKUMENTÁCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A 15/2004. (IV.28.) ÖKT sz. határozattal megállapított szöveges munkarész A 35/2008. (IX.22.) ÖKT. határozat

Részletesebben

Közlemények a budapesti agglomerációról 16.

Közlemények a budapesti agglomerációról 16. Közlemények a budapesti agglomerációról 16. A településszerkezet és a népesség változása 2001 és 2011 között a népszámlálási adatok tükrében Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom Településszerkezeti

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA RÉGÉSZETI PROGRAM DOKTORI (PhD) DISSZERTÁCIÓ P. BARNA JUDIT A LENGYELI KULTÚRA KIALAKULÁSA A DNY-DUNÁNTÚLON TÉZISEK

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása

1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 2. melléklet a 161/2013. (VII.3.) képviselő-testületi határozathoz 1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 1.1 Térségi szerepkör Páty Község alapfokú, térségi szerepköre nem változott,

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

A tankerületek tervezett rendszeréről. Regényi Huba előadása PMIK tanévnyitó értekezlet 2012. augusztus 23.

A tankerületek tervezett rendszeréről. Regényi Huba előadása PMIK tanévnyitó értekezlet 2012. augusztus 23. A tankerületek tervezett rendszeréről Regényi Huba előadása PMIK tanévnyitó értekezlet 2012. augusztus 23. A megújuló közigazgatási rendszer (azok alapján, ami jelenleg tudható a közöltektől való eltérés

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június

Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA. Jóváhagyandó terv 2014. június Baracska TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Jóváhagyandó terv 2014. június Készítette: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező Fehér Vártervező Kft 1 TARTALOMJEGYZÉK:

Részletesebben

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2009. június I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Veresegyház Város

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Házhoz szállítási díjaink!

Házhoz szállítási díjaink! Kiszállítás Magyarországon Fizethet készpénzzel vagy előre utalással. 50 000 Ft alatt 50 000 Ft felett Budapest 5 000 Ft ingyenes Pest megye Budapesthez közeli települései (lásd lentebb a teljes település

Részletesebben

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)

Városunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu) PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

Népesség, lakosság. Bevezetés az ókori régészetbe

Népesség, lakosság. Bevezetés az ókori régészetbe Népesség, lakosság Bevezetés az ókori régészetbe Pannonia első leírása Pannonia neve -Pannonii, Pannonioi jelentése PANN ÓNIA Pannonok elhelyezkedése: Florus II.24.; Solinus (collectanea rerum memorabilium)

Részletesebben

ABTM Aquincumi Múzeuma ebben az évben kezdte

ABTM Aquincumi Múzeuma ebben az évben kezdte Láng Orsolya (1974) régész-muzeológus, az Aquincumi Múzeum munkatársa. Szakterülete a római provinciális régészet, ezen belül az urbanisztikai kutatások. Rendszeresen végez ásatásokat az aquincumi polgárvárosban

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN

NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓBAN Budapest, 2006 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály,

Részletesebben

f. ~G? ... -,- ~~~ MUZEUM KELEMÉR-MOHOSV ÁR ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002.

f. ~G? ... -,- ~~~ MUZEUM KELEMÉR-MOHOSV ÁR ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002. f. ~G? ~~~ HERMAN MUZEUM /... -,- OTTO KELEMÉR-MOHOSV ÁR 2002. ÉVI RÉGÉSZETI FELTÁRÁSAI A FELTÁRAsON KÉSZÜLT FOTÓK LEÍRAsA Ásatásvezető: Pusztai Tamás Herman Ottó Múzeum Miskolc 2002. 1 3. A munkateület

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban

Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban Régészeti ásatások és leletek Szabolcs-Szatmár megyében 1987/88-ban ISTVÁNOVITS ESZTER - KURUCZ KATALIN 1986-ban adódott lehetőség arra a Jósa András Múzeumban, hogy rövidebb-hoszszabb szünet után ismét

Részletesebben

Pest megyei ESEMÉNYNAPTÁR

Pest megyei ESEMÉNYNAPTÁR Pest megyei ESEMÉNYNAPTÁR 2012 ősz IDŐPONT HELYSZÍN ESEMÉNY FELELŐS 2012.09.19, 13.00 Budaörs Kiemelt Tehetségek Foglalkozásai megyékben U14 Németh Antal 2012.09.21., 13.00 Nagymaros U-7-9-11-ES GYERMEKTORNÁK

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015.

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. K U LT U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Megrendelő: Kunfehértó Községi Önkormányzat

Részletesebben

A GÖDI DUNA-PART TÁVLATICSELEKVÉSIPROGRAMJA ÖSSZEÁLLÍTOTTA: TarjányiJudit Főépítész 2009. NOVEMBER

A GÖDI DUNA-PART TÁVLATICSELEKVÉSIPROGRAMJA ÖSSZEÁLLÍTOTTA: TarjányiJudit Főépítész 2009. NOVEMBER A GÖDI DUNA-PART TÁVLATICSELEKVÉSIPROGRAMJA ÖSSZEÁLLÍTOTTA: TarjányiJudit Főépítész Összhangteremtés a természet-közeli állapotú parti sáv, a lakóterület és a vízi turizmus között Kapcsolatteremtés a szárazföldi

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

Időutazó ókori teszt

Időutazó ókori teszt Időutazó ókori teszt I. Róma felemelkedése 1. A hagyomány szerint Romulus és Remus ősei az alábbiak közül melyik városból menekültek? x) Athén 1) Spárta 2) Trója 2. Mit jelent a vétó! kifejezés? x) tiltakozom!

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

Az ókori Savaria történetével kapcsolatos

Az ókori Savaria történetével kapcsolatos Hódi Attila (1976) régésztechnikus, az Iseum Savariense segédmuzeológusa. Kutatási területe az Isis-szentély építési fázisainak régészeti vizsgálata. 2002 óta vesz részt a savariai Iseum kutatásában. Legutóbbi

Részletesebben

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 A középkori Ete mezőváros a Tolna megyei Sárközben, Decs község határában, a Báta árteréből 1-5 m-rel kiemelkedő, hosszan elnyúló dombháton található,

Részletesebben

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ

MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ MAGYAR RÉGÉSZET ONLINE MAGAZIN 2015 ŐSZ www.magyarregeszet.hu MÁS/VILÁG A BRONZKORI ÉLET REJTELMEI ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON A miskolci Herman Ottó Múzeum időszakos régészeti kiállítása Király Ágnes A

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam.

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam. Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. 1 A KORAI ÉVEK A tarzuszi Pál büszke volt származására. Kétszer is di - csekszik vele. A Filippi

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról

Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén május 11. és május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról Kutatási Jelentés a Tata Angolpark területén 2009. május 11. és 2009. május 14. között folytatott kertrégészeti feltárásról A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kar Kertm vészeti tanszéke szisztematikus

Részletesebben

June 28, RÓMA.notebook. összehívás. Kr.e.753 Róma alapítása Kr.e.367 Licinius földtörvény Kr.e. 494 néptribunusi hivatal

June 28, RÓMA.notebook. összehívás. Kr.e.753 Róma alapítása Kr.e.367 Licinius földtörvény Kr.e. 494 néptribunusi hivatal Kr.e. 326 adósrabszolgaság Kr.e.510 eltörlése etruszk uralom és a királyság vége Kr.e. 494 éptribunusi hivatal Kr.e.367 icinius földtörvény Kr.e.753 Róma alapítása MI TÖRTÉNT EKKOR? Ellenőrizd a túloldalra

Részletesebben