AUGUSTUS CSÁSZÁR ÉS PANNONIA PROVINCIA ELSŐ ÉVSZÁZADA kamarakonferencia március 27-én

Átírás

1

2 A konferencia: AUGUSTUS CSÁSZÁR ÉS PANNONIA PROVINCIA ELSŐ ÉVSZÁZADA kamarakonferencia március 27-én Március 27-én pénteken délelőtt fél tíz és délután hat óra között került sor az Augustus császár és Pannonia provincia című kamarakonferenciára és kiállítás-megnyitóra a Magyar Nemzeti Múzeum római kőtárában, a Lapidáriumban. A konferencia és kiállítás rendezésének okát egy tavalyi évforduló, a Pannoniát is meghódító Augustus császár halál- vagy ahogy a korban mondták, megistenülési évfordulója adta. A tudományos ülésszakot Csorba László főigazgató nyitotta meg, levezető elnökei Borhy László és Török László akadémikusok voltak. Az ország különböző muzeális, egyetemi, akadémiai és felsőoktatási intézményeit képviselő tizenhat meghívott kutató, összesen tizenöt előadásban elevenítette fel a korabeli római külpolitikát és a Kárpát-medence geopolitikai viszonyait a korszakban; Róma és a dunántúli népek kapcsolatrendszerét a pénztörténet és kereskedelem által; a meghódított területek berendezésének és romanizációjának mechanizmusát Gallia példáján át, továbbá a Dunántúl Római Birodalomba való bekebelezésének előzményeit és zajlását. Az előadók részletezték a terület meghódítását általános történeti szempontból, egy az I. század elején germánok ellen viselt hadjárat kapcsán majd a hadsereghez köthető leleteken keresztül régészeti szempontokból. Ezt követően a meghódított terület berendezésének és romanizációs folyamatának korai részét tárgyalták, a vidéki és őslakos településtípusokból a római településtípusok felé való átmenet témájával, vidéki települések és Aquincum kiemelésével, a klasszikus római város létrehozását Savaria példájával, az importtevékenység és a belső kereskedelem kibontakozását az amphoraleletek alapján, az exportot, azaz a pannoniai tartományhatáron túlnyúló kereskedelmi tevékenységet a numizmatikai leleteken keresztül. A Pannoniával szomszédos, a Dunától északra és keletre elterülő Barbaricum népesedési és politikai viszonyainak áttekintő részletezésére is sor került. A tudományos ülésszak végén, a romanizáció kiteljesedésének példázataképpen művészettörténeti ihletettségű előadás hangzott el a pannoniai bronz kisplasztikák tárgykörében. Legvégül a Pannonia kutatás legfontosabb eddigi eredményeit és kérdéseit taglaló nagyívű összefoglaló zárta a tudományos ülésszakot. A konferenciához csatlakozó kamarakiállítást a két ülésszak között nyitotta meg Borhy László akadémikus Sebő Ferenccel a Nemzet Művészével és a Sebő együttessel közösen, akik Horatius Lidia című költeményének megzenésített változatát adták elő. Közreműködésükért és a megragadóan gyönyörű előadásért itt is köszönet illeti őket. A több, mint száz folyamatosan kitartó, érdeklődő szakmabeli és laikus hallgatót vonzó rendezvényt szerény állófogadás zárta. A konferencia és a kiállítás költségeit a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Nemzeti Múzeum biztosították. Köszönet illeti végül még egyszer az előadókat, ülésszaki elnököket valamint a kitartó hallgatóságot is egyaránt.

3

4 Dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója megnyitja a konferenciát a MNM Római Lapidariumában A délelőtti ülésszakot Borhy László akadémikus, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének Igazgatója moderálta

5 Dr. Tóth Endre (PPKE BTK Régészeti Tanszék) előadása ( Augustus és Pannonia ) Dr. Gabler Dénes (MTA BTK Régészeti Intézet) előadása ( A Maroboduus elleni Kr. u. 6-ban tervezett hadjárat régészeti evidenciái )

6 Dr. Kulcsár Valéria (SZTE BTK Régészeti Tanszék) és Dr. Istvánovits Eszter (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza) előadása (a képen Dr. Kulcsár Valéria) ( Helyzetkép az alföldi Barbaricumról a Kr. u. I. században ) Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas előadó és együttese Horatius Lydiához c. művének előadásával megnyitják a kamarakiállítást

7 Dr. Csorba László, a MNM főigazgatója és Török László akadémikus, Széchenyi-díjas régész, történész a közönség soraiban A konferencia délutáni ülésszakának moderátora Török László akadémikus

8 Dr. Láng Orsolya (BTM Aquincumi Múzeum) előadása ( Kezdetben voltak a legendák Az aquincumi polgárváros területének kora császárkori története a friss kutatások tükrében ) Dr. Bartus Dávid (ELTE BTK Régészettudományi Intézet) előadása ( I. századi elemek Brigetio bronzplasztikájában )

9 A kamara kiállítás A kiállítás címe: Augustus császár és Pannonia provincia első évszázada. Kamara kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Római Kőtárában Emperor Augustus and the first century of Roman Pannonia Small exhibition in the Roman Lapidary of the Hungarian National Museum Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Római Kőtár Időtartama: március december 31. Rövid ismertető: A kiállítás a kereskedelem és a római hadsereg tárgyi emlékein keresztül bemutatja azt a folyamatot, amelynek során Pannonia és ezen belül a Dunántúl területe a Római Birodalom része és egyik kiemelt katonai jelentőségű határtartománya lett. A római katonai megszállás következményeképpen a Dunántúl területe Pannonia provincia részeként szervesen integrálódott a Római Birodalomba, meghonosodott a rómaiság, amely politikai szempontból több mint négy évszázadra, kulturálisan azonban máig meghatározta a Kárpát-medence történetét és kultúráját. Hosszabb szakmai ismertető: A Dunántúlon lakó népek, köztük az Eravisci és a Hercuniates kelta törzsei mind gazdasági, mind stratégiai szempontból sokáig érdektelenek voltak Róma számára. Jól jelzi ezt a források hallgatása róluk és a mediterrán világgal való kereskedelmi kapcsolataik, amelyek közvetlenül a római foglalás előtt is csak szórványosnak mondhatók. A Dunántúl őslakos törzseinek Róma-barát elitjéhez csak a Dráva-Száva közének Augustus-kori katonai megszállását követően jutottak el Italiából származó iparcikkek, elsősorban a terra sigillatának nevezett vörös bevonatos kerámia edények. A kereskedelem fő útvonalai ekkor a Borostyánkő út és a Kapos illetve Duna folyók völgyei, fő helyszínei pedig a törzsi központok voltak. A római kapcsolatok legnyilvánvalóbb bizonyítékai az Augustus-korszakban a római pénzek, illetve a mintájukra készült helyi, kelta utánzatok. Az eraviscusok tisztán római mintára római éremképek nyomán, illetve római denár súlyban pénzérméket verettek, és egyes típusokra még a törzs nevét RAVIS, IRAVISCI formában is ráírták. A megszálló hadsereget kereskedők követték, akik először a Borostyánkő út menti településeken, majd egész Pannoniában megtelepedve italiai és nyugati árucikkekkel látták el a katonákat, a telepeseket és később az őslakosságot. Augustus császár uralkodása alatt lett a Duna folyó a Római Birodalom határa, s került a Dunántúl római befolyás alá. A Dráva és a Száva között lakó harcias pannon törzseket nehéz és hosszú harcok árán, több felkelés vérbefojtásával sikerült Augustus császárnak meghódítania. A Dunántúlon lakó kelta törzsek azonban barátságosan viszonyultak Rómához és legkésőbb a Kr. e. 1. század utolsó évtizedében békésen behódoltak a Római Birodalomnak. Ezek a kevésbé harcias törzsek nem jelentettek biztonsági kockázatot Róma számára, ezért sokáig még katonaságot sem állomásoztattak a területükön. Az első lovas segédcsapatok a Kr. u. 1. század 30-as, 40-es éveiben jelentek meg a Dunántúlon. Táboraik a katonai felvonulási útvonalak mentén és azok dunai végpontjainál helyezkedtek el. Római katonai felszerelési tárgyak, a katonák fegyveres temetkezései és sírkövei képviselik a megszálló katonaság tárgyi hagyatékát. A csapatok az 1. század utolsó harmadában kezdtek felvonulni a Dunához és csak a 2. század folyamán épült ki a Birodalmat védő a dunai erődláncolat. A római katonai megszállás következményeképpen a Dunántúl területe Pannonia provincia részeként szervesen integrálódott a Római Birodalomba, meghonosodott a rómaiság, amely politikai szempontból

10 több mint négy évszázadra, kulturálisan azonban máig meghatározta a Kárpát-medence történetét és kultúráját. A kamarakiállítás címtablója

11 A kamarakiállítás I. tablója

12 A kamarakiállítás II. tablója

13 A kamarakiállítás 1. vitrinje A kamarakiállítás II. vitrinje

14 A kamarakiállítás 3. vitrinje A 3. vitrin háttértablója

15 A kamarakiállítás enteriőrje a vitrinekkel A kamarakiállítás enteriőrje a vitrinekkel a bejárat felől

16 A kamarakiállítás enteriőrje, a kiállítás tablói a vitrinekkel szemközti falon

17 A konferencia és a kiállítás sajtóvisszhangjának dokumentálása: nt_page?i_event_id= &i_event_area_id= da kamarakiallitas Eredményességi mutatók Konferencia: A széles körben hirdetett konferencián a résztvevők száma: 44 fő regisztrált hazai és külföldi szakmai résztvevő (ld. csatolt regisztrációs lap) és további 61 fő érdeklődő hallgató. A résztvevők teljes száma: 105 fő. A konferencia és az annak programjába illeszkedő kiállítás megnyitó: március 27-én zajlott. Kiállítás: A kamara kiállítás március 27 és december 31 között látogatható. Időtartama 9 hónap. Látogatottságra vonatkozó adatok a kiállítás bezárása után lesznek elérhetők.