Logika 8. A nyelv szerepe az érvelésben

Átírás

1 Az informális logika sajátosságai 1. Logika 8. A nyelv szerepe az érvelésben Az informális logikában nem hagyatkozhatunk a formális logika kifinomult eszköztárára. Az érveléseket természetes nyelven készítjük, és a természetes nyelv segítségével kell elemezni és értékelni ıket A nyelv lehetıségei és korlátai tehát alapvetı szerepet játszanak Az érvelések megfogalmazásában Az érvelések elemzésében és értékelésében Az informális logika sajátosságai 2. Nem tekinthetünk el az érvelés tartalmától MEG KELL ÉRTENI az érvelést, ehhez pedig nemcsak általában a nyelvet kell jól beszélni, hanem az adott szakterületen is kellı jártassággal kell rendelkezni. Pl. Racionális vitában szeretnénk eldönteni, hogy süssük-e még a húst. Sütöttük-e már elég ideig? Hogyan dönthetı el, hogy átsült-e? Mit jelent a lassú tőzön?... Példa. Mi a különbség? 1. verzió: Az amerikai erık több hullámban támadták Bagdadot, több közintézményt is találat ért. (Közben a városról madártávlatból készített éjszakai felvételeket látunk, felvillanásokkal és robbanások távoli zajával.) 2. verzió: Az amerikai agresszorok éjszaka ismét több terrorbombázást hajtottak végre, amelyekkel elpusztítottak egy iskolát. Az ártatlan civil áldozatok száma egyelıre ismeretlen. (Közben látjuk közelrıl a helyszínt, a romokat, a sebesülteket.) 3. verzió: Az egyik részt vevı pilóta nyilatkozta a bevetés után a hírtelevíziónak: A feladatot sikeresen végrehajtottuk, a kijelölt célt leküzdöttük. (közben látjuk a fedélzeti kamera által a rakéta kilövésérıl és becsapódásáról készített videót.) Kognitív és emotív jelentés Értékelés Egy mondat kognitív jelentése az információtartalom, amit hordoz. A kifejezés emotív jelentése az a tartalom, ami a beszélınek az általa mondottakkal kapcsolatos érzelmeit, indulatait és értékelését fejezi ki. Pozitív Felszabadító harcos Patrióta, nemzeti érzelmő Szociálisan érzékeny Másképp gondolkodó Kiegészítı információt ad Negatív Terrorista Nacionalista Baloldali (ha nem baloldali mondja) felforgató Mellébeszél 1

2 Reklám Példa SENSEMILK dermatológiailag tesztelt. Az igényes, modern nı átgondolt választása. IRONPOT évezredek tapasztalata az ön és családja szolgálatában. A séfek világkongresszusának ajánlásával. A kapott információk nem alapozzák meg, hogy nekünk szükségünk van a termékre. A kifejezések emotív tartalma azonban képes a mi érzelmi alapon létrejövı állásfoglalásunkat kiváltani. Az érzelmekre apellálás hiba Ha érvelésrıl van szó, és a premisszák kognitív tartalma nem támasztja alá a konklúziót, hanem csak a premisszák emotív tartalma miatt kellene elfogadnunk azt, akkor az érzelmekre apellálás hibáról beszélünk. Ilyenkor az információk és bizonyítékok helyett csak a sugallt érzelmi viszonyulás, illetve értékelés indokolja a konklúziót. Semleges terminusok emotív hatása: elmozdítás pozitív irányba Negatív Visszavonulás Kémkedés Stagnálás Nincs rá pénz Rák Semleges Arcvonalak kiigazítása Hírszerzés Az elért eredmények megırzése Finanszírozása nem megoldott Daganatos megbetegedés Ügynök Területi üzletpolitikai szakreferens Megszorító intézkedések Gazdasági stabilizációs program Mikor alkalmazunk pozitív irányú eltolást? Hajlamosak vagyunk ugyanannak az eseménynek leírására pozitívabb tartalmú kifejezéseket alkalmazni, ha rólunk van szó. Bertrand Russell szerint így ragozunk: Én állhatatos vagyok Te makacs vagy İ pedig fafejő csökönyös hülye. Kérdés: Mit fejez ki? A hír szent, a vélemény szabad Ami a tényeket illeti, ezek elfogulatlan - személytıl függetlenül mindig semleges leírására kell törekedni. Személyes véleményünket ettıl a lehetı legvilágosabban el kell választani. Tény és vélemény megkülönböztetésérıl van szó. A logikai terminológia: A vitában résztvevıknek különbözhet a véleménye (ami a tényeket illeti) vagy a viszonyulása a kérdéses tényekhez (ezek értékelése). A tényre vonatkozik: a vélemény A tény értékelésére vonatkozik: a viszonyulás 2

3 Kétértelmőség és homályosság Számos érvelési hiba származik a nyelv vagy a választott kifejezésmód kétértelmőségébıl vagy éppen homályosságából. Pl. Kétértelmőségre alapozó érvelés Homályos kifejezések alkalmazása Szavakon való vitatkozás Demagógia Csúszdaérvelés Kétértelmőség hiba Kétértelmőségre alapozó érvelés az, amikor az egyik premisszában más értelemben használunk egy szót, mint a másikban, vagy éppen a konklúzióban Pl. 1. Az orvosok nem tudják kétségbevonhatatlanul megállapítani, hogy nem maradt vissza valami szövıdmény. Tehát jogosan aggaszt a kérdés ez nem hipochondria! De mit is jelent a premisszában a kétségbevonhatatlan? Egyik jelentése: logikai igazság, ám az nem logikai igazság, hogy nem maradt vissza szövıdmény. A másik értelme, az empirikus igazság értelmében kétségbevonhatatlan. Ebbıl csak akkor következne a jogos aggodalom, ha lennének egyéb, az aggodalom mellett szóló érvek is. (Egyébként ezen az alapon abban is kételkedhetnénk, hogy megtart-e a födém, nem szakad-e be alattunk. Valóban jogos volna ilyenkor a kételkedés?) Kétértelmőség hiba Pl. 2. A tanulók gyerekek. Tehát a jó tanulók jó gyerekek. De: a jó egészen mást jelent tanulóra alkalmazva, mint gyerekre. Pl. 3.Az egér állat. A szürke egér szürke állat. Tehát a nagy egér nagy állat. A kétértelmőség hiba az ilyen rövid érvelésekben átlátszó. A hosszú, bonyolult érvelésekben azonban különösen veszélyes Amphybolia Pl. - Imre mesélte Ferinek, hogy a fınöke mindent tud az forgalmáról. Szörnyő, hogy Feri fınöke mennyire kémkedik a beosztottjai után. Valóban kémkedik Feri fınöke? A mondat olyan kétértelmősége, mely grammatkai szerkezetébıl következik. (E szerkezet legalább két különbözı értelmezést enged meg.) Homályos kifejezések A legtöbb szó jelentése nem pontosan körülhatárolt, de ez az esetek többségében nem jelent gondot. (Pl. Ki az, aki boldog? Mi számít tisztának? stb.) Hibává akkor válik, amikor határesetrıl van szó vagy éppen a határesetek is fontosak -, s eközben a beszélı úgy tesz, mintha egyértelmő és világos lenne, mirıl beszél. Homályos kifejezés hibáról akkor beszélünk, ha A premisszákban szereplı egyes kifejezések homályosak, és ezért nem adnak indoklást a konklúzióhoz (nem kellıen relevánsak) A homályos kifejezés miatt nem lehet igazságértéket tulajdonítani a premisszáknak Homályos kifejezés hiba Pl.1. A kormány gazdaságpolitikája azért hibás, mert liberális gazdaságpolitikát folytat. Kiderül-e, hogy pontosan mit csinál a kormány, és az miért rossz? (igazak-e a premisszák?) Látszik-e a kapcsolat a premisszák és a konklúzió között? (erıs-e az érvelés) Pl. 2. A kormány hibás gazdaságpolitikát, ezért le kell mondania. Az érvelés erıs (jól látszik a kapcsolat a premissza és a konklúzió között). De mit jelent pontosan a hibás gazdaságpolitika? 3

4 Szavakon való vitatkozás Pl. - A franciák a második világháború nagy vesztesei. Egy erkölcsileg megalázott, kifosztott, mások segítségére szoruló nép lett a büszke és hatalmas Franciaországból. Hogy mondhatsz ilyet? Egyáltalán nem voltak vesztesek. Az amerikaiak, az oroszok és az angolok oldalán ık is megszállták Németországot, és részt vettek a békefeltételek meghatározásában. Szavakon való vitatkozás: a két álláspont között a tények tekintetében valójában nincs különbség, csak a szóhasználatban - Demagógia Példa: A jelenlegi szabályozás nem EU-konform, ezért meg kell változtatni De mit is jelent ez? Nincs összhangban az EU tagállamok számára kötelezı joganyaggal. Nincs összhangban a tagállamok többségében alkalmazott gyakorlattal. Nincs összhangban a tagállamokban alkalmazott legjobb gyakorlattal Nem felel meg az EU velünk szemben deklarált politikai elképzeléseinek. Nem felel meg annak, amit mi gondolunk, hogy az EU központi döntéshozói vagy valamely számunkra fontos tagállamának döntéshozói velünk szemben elvárnak. Nincs összhangban azzal, amit mi gondolunk arról (vagy amit a beszélı gondol arról), hogy nekünk, mint EU tagoknak mit kell csinálni. Demagógia: erıteljes emotív tartalom párosítása homályos kifejezésekkel Csúszdaérvelés Pl. Ha szegény embernek adsz egy forintot, attól még szegény marad. Ha még egyet, akkor is. És így tovább. A csúszdaérvelés azon alapul, hogy két, egymással ellentétes homályos fogalom között az átmenet fokozatos. Nincs éles határvonal. Ha apránként haladunk egyiktıl a másik felé, egyszer csak váratlanul ott találjuk magunkat. Valójában e folyamat során a kontextus megváltozik, és ezzel lépésrıl lépésre megváltozik a mondat jelentése, és ezzel igazságértéke is. Definíciók A definíció célja a jelentésadás vagy a jelentés rögzítése. Definiendum: amit definiálunk. Definiens: amivel definiáljuk. A definíciók fajtái Kontextuális (a szövegösszefüggésbıl derül ki a jelentés) Bevezetı ( legyen ) Lexikális (leírja a szó bevett használatát, nem tesz hozzá újat) Elméleti (mi a szóban forgó jelenség, hogy kell felfogni, értelmezni azt) Befolyásoló definíció (feladata, hogy a kívánt viszonyulást váltsa ki. Azt a látszatot kelti, mintha ez bevett értelmezés volna, miközben erıs emotív tartalommal rendelkezik) Irodalom: Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége. Budapest: Typotex o. Kérdések 4

5 1. A rendırhatóságok szerint a gyilkosságok nehezen megoldhatók, mivel az áldozatok gyakran nem akarnak együttmőködni velük A probléma: Kétértelmőség. Lehetséges következmény: Abszurdnak tőnik a felvetés, hiszen a sikeres gyilkosság áldozata aligha tudna már együttmőködni. Azok viszont, akik segíthetnének, (pl. a sikertelen gyilkossági kísérlet áldozatai) nem tudják, hogy az ı segítségükre volna szükség. 2. Ha úgy véli, hogy a pincérnık udvariatlanok, keresse meg a fıpincért! A probléma: kétértelmőség Következmény: Nem világos, milyen célból kellene megkeresni a fıpincért: panasztételre az udvariatlan pincérnık miatt, vagy hogy egy még a pincérnıknél is udvariatlanabb személlyel találkozzunk. 3. Nem kaphatok táppénzt. Hat gyerekem van. Meg tudja mondani, miért? Probléma: Amphybolia. Nem világos, minek az okát tudakolja a kérdezı: hogy miért nem kap táppénzt, vagy hogy miért van hat gyereke. Lehetséges következmény: félreértik, nevetségessé válik, 4. Kétféle ember van: akinek van és akinek nincs. Probléma: Hiányzik a második tagmondat alanya. Nem világos, mije van vagy nincs az embereknek, akikrıl beszélünk. Lehetséges következmény: A mondat kiegészítve lehet, hogy nem mond semmit, vagy lehet hamis, de akár értelmetlen is. Csak a hallgatóság értelmezésétıl függ, számukra melyik lesz. 5. -Képzeld, a szomszéd azt híreszteli, hogy a postás rendszeresen kukába dobja a leveleket. Nos, ahogy ismerem, nem lep meg a dolog. A probléma: amphybolia. nem világos, kire utal a második megszólaló: a szomszédra vagy a postásra Lehetséges következmény: félreértik, Anélkül, hogy észrevenné, olyannak kelti rossz hírét, akit maga is ártatlannak tart. 6. Az alkotmány biztosítja a szólás szabadságát. Tehát ha valaki azt gondolja, hogy az egyetlen mód bizonyos reformok eléréséhez a lázadás, joga van lázadást szítani. Probléma: Pontatlan (homályos) fogalmazás. A szólás szabadságát jogi tekintetben a Btk. korlátozza. (Egyébként pedig az alkotmány nem azt biztosítja, hogy bármikor bárki bármit mondhat.) Lehetséges következmény: visszaélés a jogra való hivatkozással 5

6 7/A Minél csúnyább egy nı, annál több kozmetikumot használ. Minél több kozmetikumot használ, annál szebbnek látszik. Tehát minél csúnyább egy nı, annál szebbnek látszik. 7/B Minél gyengébb egy férfi, annál többet edz. Minél többet edz, annál izmosabb. Tehát minél gyengébb egy férfi, annál izmosabb. Probléma: az elsı premissza túl sokat állít. Következmény: nyilvánvalóan hamis következtetés. 8. Hír: A szemétégetı részleges leállítását javasolja a környezetvédelmi államtitkár. Az üzemben tett látogatása során sajtótájékoztatót tartott, amelyen az újságírók által felvetett kérdésekre válaszolva kifejtette szemétégetési koncepcióját. A gyár fımérnöke kérdésünkre elmondta, hogy az üzem területén ekkora hülyeségeket még senkitıl sem hallott. Probléma: nem világos, hogy az államtitkár szavaira utal vagy az újságírók kérdéseire Következmény: a hallgatók úgy értik, ahogy akarják (esetleg másként, ahogy a fımérnök gondolta) 9. Hír: Az ügyészség eljárást indított, mert az egyik kórházban még nem törzskönyvezett gyógyszereket adtak egyes rákbetegeknek. A kórház szóvivıje elutasítja az emberkísérlet vádját, álláspontja szerint mindössze gyógyszer emberen való kipróbálásáról van szó. Jogi szakértık szerint a probléma abban van, hogy az ilyen esetekben a betegek számára ingyenesen kell a kérdéses gyógyszert biztosítani, viszont néhány beteg súlyos összegeket fizetett a kezelésért a kórházban. Az orvos szerint az egész vita nem robbant volna ki, ha egyszerően azt hazudja, hogy a betegek már súlyos, áttételes állapotban vannak, úgyse tudta volna azt megcáfolni senki. Probléma: az emberkísérlet erıteljes negatív emotív tartalmat hordoz, ami demagóg ebben az esetben. Ha csak zsurnaliszta fogásnak tekintjük, akkor a szavakon való vitatkozás áll elıttünk. A jogászok nem is errıl beszélnek, hanem az anyagiakról. Az orvos pedig egészen másról, ti. a vita kirobbanásáról beszél. Következmény: A sok bába közt elvész a gyerek: a tények: Mi történt valójában? Tudtak-e a betegek arról, hogy még nem törzskönyvezett kísérleti gyógyszert kapnak, és kellıen tájékoztatva voltak-e ennek kereteirıl (beleértve az ingyenességet is)? Az említett néhány beteg közéjük tartozott-e? 6