Európai alkotmány- és integrációtörténet 2
|
|
- Antal Péter
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 XI. Az európai integráció előzményei. Az európai integráció második világháború utáni története 30. Az európai integráció előzményei 31. Az európai integráció második világháború utáni története
2 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (1) A) Páneurópai Unió mozgalom 1923: RICHARD COUDENHOVE-KALERGI osztrák gróf (krétai nagyanya és japán anya leszármazottja) műve: PÁNEURÓPA (1923, Bécs): európai államszövetség és vámunió létesítésére hív fel a vámhatárok és a politikai határok fokozatos lebontása, a gyarmatok közös hasznosítása, egy közös európai pénz bevezetése, végső célként: európai konföderáció megteremtése (garantálva benne minden állam szuverenitását, biztonságát és egyenlőségét), résztvevők a kontinentális Európa országai (Anglia, SZU NEM!, bár Anglia később csatlakozhat). 1929: Aristide Briand francia külügyminiszter a mozgalom elképzeléseire alapított javaslatot terjeszt elő a Népszövetségben.
3 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (1) B) A Briand-terv (1929/30): 1929 szept. Népszövetségben beszéd, majd 1930 május: memorandum az európai kormányokhoz az európai szövetségi rendszer megszervezéséről: Javaslat: Európai Konferencia összehívása (francia-német együttműködés adná a gerincét, a SZU kizárva) Három alapelv: A gazdasági problémák alávetése a politikaiaknak A politikai együttműködés mélyítése rugalmas (kon)föderáció (a tagok függetlenek, szuverének) A gazdasági együttműködés bővítése, a kormányok felügyelete alatt Nem hoznának létre nemzetek feletti hatóságot Nagy-Britannia nem támogatja (ő továbbra is a gyarmatokhoz fűződő kapcsolatokra és a hatalmi egyensúlypolitikára építene) Németország sem fogadja el (a Rajna-vidék megszállásának as befejezése után erősödő öntudat, elutasítja a francia hegemóniát)
4 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (3) C) Osztrák-német vámunió terve (1931) Lényegében az Anschluss első lépése Johannes Schober osztrák kancellár berlini látogatása során vetik fel, majd bő egy éves előkészítő munka után bejelentik és aláírják (1931) Többen úgy gondolják (pl. Wilhelm Gürge: Közép- és Délkelet-Európa Társaság, Berlin), hogy ez később közép-európai vámunióvá bővül (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, balkáni államok is csatl.) Valójában a két fél nem akart mást bevonni A hágai döntőbíróság megtiltja a vámunió létrehozását
5 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (4) D) Vansittart/Sargent-terv: dunai államok vámuniója (1932): Sir Orme Sargent: angol helyettes külügyi államtitkár Sir Robert Vansittart: angol külügyminiszterhelyettes Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Bulgária vámuniója De a terv megreked az előkészítés fázisában A tervezett résztvevők érdekei is mást diktálnak Magyarország: olasz-osztrák-magyar blokk; a németek, olaszok nem akarnak a britek elképzelése szerinti tömböt létrehozni
6 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (5) E) Tardieu-terv (1932): André Tardieu francia kormányfő és külügyminiszter Dunai országok vámszövetsége (Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia) Utóbb az érdekeltek közti preferenciális vámhatárok megteremtésére módosul a terv (a vámhatárok tarifáit országonként állapítják meg kereskedelmi szerződésekkel) Az agrár-államok mezőgazdasági termékfeleslegének átvételére a nyugat-európai államok kötelezettséget vállalnának A nagyhatalmak bár tárgyalnak végül nem jutnak dűlőre
7 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (6) F) Benes-javaslat a közép-európai térség rendezéséről (1942) Foreign Affairs (amerikai külpolitikai folyóirat) 1942 január számában: The Organisation of Postwar Europe c. tanulmány Hét nagyobb területi egység kell: 1. Nyugat-Európa (N-Br., Fr.o., Belgium, Hollandia) 2. Németország (az 1938-as határok szerint, decentralizált szervezetben) 3. Olaszország (meggyengítve, elvéve hódításait) 4. Közép-Európa (csehszlovák-lengyel föderáció az alapja + Ausztria, csonka-magyarország, Románia) 5. Balkán-blokk 6. Szovjetunió (!) 7. Skandinávia Spanyolország és Portugália döntsön saját jövőjéről. A területi egységek béküljenek ki egymással, legyen azonos politikai struktúrájuk. Ha az így újjászervezett Közép-Európa és a Balkán-blokk megszervezi a közép-európai gazdasági egységet, akkor ez nemcsak gazdasági, de politikai erőt is képviselni fog.
8 1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (7) G) Európai Vámegyesülés gondolata: 1925: Europäischer Zollverein Német-francia értelmiségi kezdeményezés Össze kell fogni a protekcionizmus ellen Európát a világ többi nagy részével egyenrangú gazdasági térséggé kell tenni Komoly társadalmi támogatottsága nem volt, így politikai támogatottsága sem lett
9 2. Az egységgondolat főbb motívumai (1) Európa történelmi térvesztése az I. vh. után: Három százados globális gazdasági, technikai, katonai dominancia után nem tudják sem belső, sem egymás közötti ellentéteiket rendezni A vezető szerep elvész, a belső források kimerülnek, a gyarmatok függetlenednek, a békerendezés nem megy, létrejött a SZU A politikusok többsége mégis nemzeti érdekekben gondolkodik
10 2. Az egységgondolat főbb motívumai (2) Közben létrejön két szuperhatalom: USA ipari termelése 1919 és 1939 között 150%-kal A SZU-é 600%-kal nőtt A világháborút is e két hatalom fejezi be, de nem szívességből: az Európa sorsára vonatkozó döntések központja Washingtonba és Moszkvába került át Így a motívum kettős: Megakadályozni egy újabb háború kitörését Megpróbálni egy harmadik erőt kialakítani az USA és a SZU között
11 2. Az egységgondolat főbb motívumai (3) Harmadik erő elképzelések: Európa legyen a két új szuperhatalom között egy harmadik Churchill: 1946-ban Fultonban és Zürichben a francia-német megbékélés és az európai integráció mellett érvel (ugyanakkor amerikai-brit együttműködést is akar a SZU-val szemben) Ernest Bevin (angol külügyminiszter) és Paul Ramadier (francia miniszterelnök) közben arról tárgyal, hogy a két hatalom gyarmatainak egyesítésével adhatnának nyomatékot az európai harmadik erő gondolatának Mindezek azonban kudarcot vallanak: Európa kétfelé szakad. A nyugati hatalmak először politikai-katonai szövetségek formájában igyekeznek választ adni a helyzetre.
12 3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (1) A) Brüsszeli Szerződés ( ) Regionális védelmi megállapodás Benelux-államok, Nagy-Britannia, Franciaország Aláírói tudják, hogy átmeneti jelenség lesz De a francia és brit koncepció eltér: Franciák: saját európai védelmi rendszer kell Anglia: egy tágabb atlanti szövetség része legyen
13 3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (2) B) NATO ( ) Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, 12 állam: USA, Kanada, brüsszeli ötök, Dánia, Izland, Norvégia, Olaszország, Portugália 5. cikk: kölcsönösen valamennyiük elleni agressziónak tekintenek bármely tagállam elleni támadást 1955: NSZK is csatlakozik Franciaország és Spanyolország katonailag nem integrálódik, csak a politikai döntésekben vesznek részt
14 3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (3) C) Európa Tanács ( ) Strasbourg székhellyel alakult összeurópai kormányközi szervezet Célja: az európai államok szorosabb egységbe kovácsolása a közös örökségüket képező eszmék és elvek védelmezése és megvalósítása, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében Minden európai ország számára nyitott, a jogállamiság, emberi jogok, szabadság tiszteletét igyekszik előmozdítani Fő szervei: Miniszterek Bizottsága, Parlamentáris Közgyűlés, Emberi Jogok Európai Bírósága
15 3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (4) D) Nyugat-Európai Unió (1954 okt.): Kollektív segítségnyújtás céljával, de önálló katonai szervezet nélkül, a Brüsszeli Szerződés Szervezetének megújítása, Brüsszel székhellyel (előzmény: 1950-ben René Pleven francia miniszterelnök német egységeket is integráló közös európai hadsereget tervezett, angol garanciával a megtámadás esetére, de a tervet 1954-ben a francia parlament nem szavazza meg) Működése 2001-ben szűnt meg, hivatalosan pedig 2010-ben.
16 4. Szupranacionális szervezetek? (1) Mindezek katonai-politikai szervezetek voltak, de az állami szuverenitás feladása nélkül. Szupranacionális, nemzetek feletti intézményt kevesen akartak: a) Benelux államok: Belgium és Luxemburg már 1921-ben gazdasági uniót hoz létre, majd mindhárman vámuniót 1944-ben beválni látszik: közös fellépésük eredményesebb a nemzetközi színtéren
17 4. Szupranacionális szervezetek? (2) b) Olaszország: Alcide de Gasperi, az ország nemzetközi reputációjának helyreállítását az európai együttműködésben való aktív részvétellel vélik elérhetőnek c) Franciaország: a IV. köztársaság éveiben meghatározó szerepet játszó kereszténydemokraták és szocialisták is integrációpártiak, ettől várják: Iparuk újrastrukturálását A folyamatos nyersanyagellátást, felvevőpiacot A német kérdés megoldását
18 4. Szupranacionális szervezetek? (3) Franciaország és a német-kérdés: De Gaulle: Németországról le kell választani a Ruhr-vidéket, a szénben gazdag Saar-vidék pedig lépjen gazdasági unióra Franciaországgal, amíg a Rajna-vidék katonai megszállás alatt marad Az angolszász nagyhatalmak azonban mást diktáltak: Nyugat-Németország létrehozását és a német ipar helyreállítását Így a németek ellenőrzés alatt tartását a franciák nem látták máshogy megoldhatónak, csak egy európai egység keretében: Egyenlő felekként csatlakoznak európai intézményekhez Nem kell külön felügyelő rendszer, de korlátozzák Németország gazdasági önállóságát A német forrásokat egy szélesebb európai közösség javára hasznosítják 1948-ban a francia-német közeledés irányvonalának képviseletével Robert Schumant bízzák meg: ő dolgozza ki a Montánunió javaslatát
19 5. A gazdasági összefonódás alakzatai (1) A) Kereskedelmi megállapodás: Két- vagy többoldalú államközi szerződés, amely: az árucsere növelése érdekében meghatározott kérdéseket szabályoz (pl. fizetések, vámkedvezmények, kontingensek, kettős adózás kiküszöbölések, telephelyek létesítése, beruházások védelme) végrehajtására nem születik külön szervezet ilyen volt pl. a GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény, ENSZ keretében 1947), céljai: liberalizálás (vámok és mennyiségi korlátok lebontása) kölcsönösség (egymásnak nyújtott kereskedelempolitikai előnyök legyenek egyenértékűek) belföldiekkel egyenlő elbánás (a nki áruforgalmat érintő adózás és szabályozás terén) a legnagyobb kedvezménye elve (valamely részes államnak nyújtott előny automatikusan a többi szerződő államra is vonatkozik)
20 5. A gazdasági összefonódás alakzatai (2) B) Szabadkereskedelmi övezet: az azt létesítő államok nemzetközi szerződéssel vállalják, hogy: az övezetből származó árukra nézve a vámokat és más kereskedelmi korlátozásokat lebontják harmadik állammal szemben viszont minden szerződő állam saját vám- és kereskedelempolitikát folytathat Ilyen pl.: EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás), Stockholm, 1960: akkor még Európai Közösségen kívüli hét állam hozta létre (Ausztria, Dánia, Norvégia, Svájc, Portugália, Svédország, Egyesült Királyság) cél:a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság biztosítása
21 5. A gazdasági összefonódás alakzatai (3) C) Vámunió: a résztvevő államok lebontják egymás viszonylatában a vámokat és kereskedelmi korlátozásokat, valamint: közös külső vámokat és közös vámigazgatást alkalmaznak. Itt szükséges, hogy bizonyos tagállami illetékességeket közös szervre ruházzanak, példa: 1931-es német-osztrák vámunió terve Európai Közösség 1995: vámunió Törökországgal
22 5. A gazdasági összefonódás alakzatai (4) D) Pénzügyi unió: államok közös valutában állapodnak meg, vagy véglegesen sávhatárok nélkül rögzített árfolyamokat alkalmaznak egymás valutái vonatkozásában egyúttal közös monetáris politikát folytatnak Példa: EK keretében a Gazdasági és Monetáris Unió
23 6. Marshall-terv (1) az USA sokáig ellenezte a befolyási övezetek és zárt kereskedelmi blokkok kialakítását (így az európai integrációt is) 1946/47: fordulat a külpolitikában: Nyugat-Európa a SZU-val konfrontálódó amerikai politika egyik legjelentősebb színtere lett elkezdték ösztönözni a nyugat-európaiakat regionális védelmi struktúra kiépítését ennek adott nagyobb realitást a Marshall-terv
24 6. Marshall-terv (2) az anyagi segítség feltétele, hogy közösen terjesszék elő anyagi igényeiket, s a pénzt közösen is osszák szét az így kialakuló gazdasági együttműködés alkalmas lesz a kommunizmus terjedésének megfékezésére 13,6 milliárd dolláros tőkeinjekcióval lökést adnak a gazdasági-politikai-katonai integrációnak is a pénz elosztására 1948-ban létrehozzák az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC), ez később (1960-ban) az USA és Kanada részvételével OECD-vé alakult (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SZU: válasz: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST, 1949) a szocialista államok részére
25 7. Az alapító atyák (1) Robert Schuman: francia külügyminiszter ( ), jogász, politikus Jean Monnet-val közösen készítette 1950-ben az ún. Schuman-tervet: a hadifelszerelések előállításához szükséges szén- és acéltermelés közös ellenőrzésének kialakítása szükséges Németországot aktív tagként kell bevonni a közösségbe Forrás: Bd4hr6teb7-_6PNkEwRO9yXL_fxqaGw-lXINnG_rg
26 7. Az alapító atyák (2) Jean Monnet: francia gazdasági tanácsadó és politikus a Schuman-terv szellemi atyja javasolta: az európai államok először behatárolt területen, a gazdaság egy szektorában állapodjanak meg közös döntéshozatali mechanizmus létrehozásáról látja: a nemzeti szuverenitás átfogó feladására még nem érett meg az idő Nem az államok koalícióját kívánjuk létrehozni: az emberek közötti egységet építjük. Az EU kulturális és oktatási programjai az ő nyomdokain futnak. Forrás:
27 7. Az alapító atyák (3) Konrad Adenauer: az NSZK első kancellárja ( ) a tartós béke záloga csak az egyesült Európa lehet, ezért francia-német megbékélésre törekedett között hat év alatt beágyazza Németországot a nyugati szövetségi rendszerbe (Európa Tanács 1951, ESZAK 1952, NATO 1955) a Schuman-terv mellé áll Forrás: v_b_145_bild-f %2c_konrad_adenauer.jpg
28 7. Az alapító atyák (4) Alcide de Gasperi: olasz miniszterelnök és külügyminiszter részt vesz a Marshall-terv megvalósításában élen jár a Franciaországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok kialakításában támogatja a Schumantervet hozzájárul a közös európai védelmi politika eszméjének kialakításához Forrás:
29 7. Az alapító atyák (5) Winston Churchill: , Nagy- Britannia miniszterelnöke az Európai Egyesült Államok létrehozatalának szószólója (zürichi beszéd) Forrás: ton_s_churchill.jpg/245px-sir_winston_s_churchill.jpg
30 7. Az alapító atyák (6) Walter Hallstein: német külügyi államtitkár (CDU) 1950-ig jogtudós az Európai Bizottság első elnöke ( ) a politikai egység előfeltétele a gazdasági integráció szerepet játszik az ESZAK létrejöttében Hallstein-doktrína: az NSZK-t mielőtt be kell kapcsolni Nyugat-Európába, a baráti országoknak pedig meg kell tiltani, hogy kapcsolatot építsenek az NDK-val Forrás:
31 7. Az alapító atyák (7) Paul Henri Spaak: belga államférfi, külügyminiszter a II. vh. alatt a Benelux államok egységesítését szorgalmazza az ENSZ-közgyűlés első ülésszakának elnökeként és a NATO főtitkáraként is hozzájárul az európai országokat összefogó szerződéses kapcsolatok kialakításához vezető szerepet játszik a Római Szerződés kidolgozásában (1955, messinai konferencia, őt választják meg a munkabizottság elnökévé) Forrás:
32 7. Az alapító atyák (8) Altiero Spinelli: olasz politikus mozgalmat indít a föderális alapon nyugvó Európa megteremtéséért De Gasperi, Spaak és Monnet tanácsadója között az Európai Bizottságban az iparpolitika és a kutatás felelőse Spinelli-terv: az Európai Parlament föderatív uniót szorgalmazó szerződésjavaslata, amelyet a Parlament 1984-ben elfogadott, s az 1980-as, 1990-es évek európai szerződéseinek egyik fontos ihletője lett Forrás:
33 8. Az Európai Közösségek létrejötte (1) A) Kulcs: a szupranacionalitás vállalása Szupranacionalitás fogalma: egy nemzetközi szervezet akkor nemzetek feletti, ha: 1. tagállamait az általuk ráruházott hatáskörben jogforrásokkal kötelezheti, 2. többségi döntés alapján (nem egyhangúság alapján), 3. határozatait a tagállamoktól független szerv útján hozza, 4. a tagállamokra nézve közvetlenül alkalmazandó tárgyi jogot alkothat, amely nem szorul a nemzeti jogba való közjogi átültetésre (közvetlen alkalmazhatóság), 5. a szervezet által alkotott jogforrásból az egyes tagállamok alanyaira nézve közvetlenül érvényesíthető jogok és kötelezettségek származhatnak (közvetlen hatály), 6. a saját jogát érintő jogviták elbírálására önálló bírósági joghatósága van
34 8. Az Európai Közösségek létrejötte (2) Alkotmányjogi analógia nincs (sem nem föderáció, sem nem konföderáció) Újszerű : a tagállamok saját szuverenitásukat korlátozzák s részben átadják egy nemzetek feletti szervezetnek, mégsem oldódnak föl egy szuperállamban Az integráció fejlődését politikai rendeltetése határozza meg ( finalité politique ) a végső cél tehát egy politikailag egységes Európa létrehozása de ehhez a célhoz a gazdasági összefonódás fokozásán keresztül vezet az út
35 9. Európai Szén- és Acélközösség (1) ESZAK, Montánunió, 1951, Párizs Alapötlet a Schuman-terv: a francia és német szén- és acéltermelést ellenőrző szupranacionális főhatóság létrehozása célja: biztosítani a közösségi piacának szénnel és acéllal való ellátását szabályozni az árképzés feletti ellenőrzést az ESZAKszerződésben lefektetett szabályok szerint a tagállamok eltörlik egymás között a szénre, kokszra, vasra és ócskavasra vonatkozó behozatali és kiviteli vámokat, megkülönböztetéseket
36 9. Európai Szén- és Acélközösség (2) végül 6 európai állam írja alá: Franciaország, NSZK, Olaszország, Benelux államok Szervezete: Főhatóság (jogalkotó és végrehajtó, a mai Bizottság elődje, székhelye Luxemburg, első vezetője Jean Monnet 2002-ig létezik, a Nizzai Szerződés szerint jogutódja lett az Európai Közösség) Különleges Minisztertanács (a mai Tanács elődje, a Főhatóság és a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolója) Közös Gyűlés (a mai Parlament elődje) Bíróság
37 9. Európai Szén- és Acélközösség (3) a szén- és acélipar szektorban kötelező döntéseket hozhatott a tagállamokra 1958-ra eltűnnek a tagállamok közötti kereskedelmi megszorítások növekszik a köztük bonyolított acélforgalom és nő az acéltermelés A Benelux államok továbblépést javasolnak 1955: az ESZAK messinai külügyminiszteri értekezletén Paul-Henri Spaak vezetésével szakértő bizottság alakul a gazdasági integráció fejlesztésére 1956: a bizottság jelentése, melynek nyomán két további európai közösség született
38 10. EURATOM (1) Európai Atomenergia Közösség, márc. 25. Róma tagjai: az ESZAK alapítói szintén nemzetközi szerződésen alapuló, szupranacionális jogkörökkel rendelkező, európai szervezet szervezete: Bizottság, Tanács, Gyűlés, Bíróság, valamint tanácsadó jelleggel: Gazdasági és Szociális Bizottság célja: az atomenergia békés felhasználásának szabályozása
39 10. EURATOM (2) a szerződés tárgykörébe tartoznak: atommagkutatás, titokvédelem, szabadalmak, használati minták bejelentése, ismeretek átadása, hasadó anyagok felhasználása, biztonsági előírások a közösség tulajdonába megy át minden hasadó anyag, amit valamelyik tagállamban állítanak elő vagy oda importálnak ez a szervezet máig létezik
40 11. Az EGK (1) Európai Gazdasági Közösség (1957. márc. 25. Róma) [A három közösség a Maastrichti Szerződés 1993-as hatályba lépéséig Európai Közösségek azóta Európai Közösség ] A) Célja: a tagállamok egész gazdaságának integrációja (a politikai egység érdekében) általános feladat: gazdasági élet harmonikus fejlesztése, nagyobb stabilitás, az életszínvonal gyorsuló emelése, a tagállamok közötti szorosabb kapcsolatok előmozdítása a közös piac létrehozása és a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos közelítése révén
41 11. Az EGK (2) B) Feladatok: a négy szabadság: áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad mozgásának biztosítása áruforgalom: belső vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése, harmadik államok felé közös vámtarifa bevezetése (vámunió) személyek és szolgáltatás-nyújtás szabad mozgásának útjában álló akadályok fokozatos leépítése tőke szabad mozgása: amennyiben a közös piac működéséhez szükséges
42 11. Az EGK (3) Mindehhez szükséges: a torzításmentes verseny biztosítása (közösségi versenyjog) a belső jogszabályok közelítése (jogharmonizáció) Európai Szociális Alap létesítése (a foglalkoztatottság és a munkaerő-mobilitás előmozdítására) Európai Beruházási Bank létesítése
43 11. Az EGK (4) c) Megkövetelt politikák: közös agrárpolitika közlekedéspolitika kereskedelempolitika (harmadik államokkal szemben) gazdaságpolitika (a tagállamok gazdaságpolitikáinak koordinálása és fizetési mérlegeik egyensúlyzavarának kiküszöbölése) A Közös Piac megvalósítására 12 éves időszakot irányoztak elő, 3 4 éves periódus, részfeladatokkal a vámunió létrejött 1968-ban, 1969 végére pedig a közös piac konkrét feltételei
44 11. Az EGK (5) d) Szervei: 1. Miniszterek Tanácsa: legfőbb jogalkotó, a tagállamok által delegált szakminiszter (nem szupranacionális, hanem kormányközi szerv) 2. Európai Bizottság: végrehajtó hatalom, de önálló jogalkotó hatásköre is van, tagjait a kormányok delegálják, de utána függetlenek (szupranacionális szerv, székhelye: Brüsszel)
45 11. Az EGK (6) 3. Európai Parlament: az EGK ezt megörökölte az ESZAK-tól (és az EURATOM-tól): mindhárom szerződés szerinti gyűlések feladatait ugyanaz a közgyűlés látja el; eredetileg csak konzultatív (nem ügydöntő) szerv; székhelye: Strasbourg 4. Európai Bíróság: szintén az ESZAK-ból származik, székhelye Luxemburg, kifejezetten szupranacionális szerv, feladatai: eldönteni az alapszerződések értelmezésével kapcsolatos jogvitákat ellenőrizni a közösségi intézmények aktusait az alapszerződéseknek való megfelelőség szempontjából
46 11. Az EGK (7) 1965: brüsszeli fúziós szerződés (Merger Treaty): a maradék intézményeket is egybevonják: közös a Tanács és a Bizottság is de a hármas jogalanyiság megmarad
47 12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (1) A) Ráruházott hatáskörökben de ez korlát is: csak a Szerződéssel ráruházott keretben járhat el, származtatott a hatáskör B) Kifejezett hatáskör hiányában is eljárhat, ha a kitűzött közös piaci cél megvalósításához szükséges C) Főszabály a többségi döntés nem a kormányközi szervezetekben megszokott egyhangúság D) A közösségi jog szupremáciája: a közösség szervei által a rájuk ruházott hatáskörben alkotott jog megelőzi a tagállamok jogát, beleértve az alkotmányokat is
48 12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (2) Elsődleges joganyag: a) alapító szerződések (pl. Római Sz., Euratom Sz., Maastrichti Sz., Nizzai Sz.) b) csatlakozási szerződések c) az EK által kötött nemzetközi szerződések d) általános jogelvek (arányosság, szolidaritás, emberi jogok védelme)
49 12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (3) Másodlagos joganyag: rendelet (regulation): a jogegységesítés eszköze, automatikusan a nemzeti jogrend részévé is válik irányelvek (directive): a jogharmonizáció eszköze, az elérendő cél érdekében kötelező, amelynek elérése módjáról a tagállam dönt határozat vagy döntés (decision): egyedi jogi aktus, csak a címzettre nézve kötelező (lehet tagállam, magánszemély is) vélemény, ajánlás: nem kötelező (puha jogforrás: soft law ), a kibocsátó intézmény magára nézve elfogadott álláspontját tükrözi az Európai Bíróság ítéletei: nem normatív források, de hasonló ügyben irányadónak veendő
50 12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (4) A közösségi jog szupremáciájának két következménye: E) A közösségi szabályok közvetlen alkalmazhatósága (direct applicability): ha egy általános érvényű közösségi jogi norma hatályba lép, akkor az rögtön alkalmazható és alkalmazandó a tagállamokban, külön ratifikáció, átültetés (implementáció) nélkül F) A közösségi szabályok közvetlen hatálya (direct effect): egyes magánszemélyek (természetes és jogi személyek) közvetlenül érvényesíthetik a közösségi jogból eredő igényeiket a tagállamok bíróságain, feltéve, hogy a közösségi jogforrás előírásai arra alkalmasak (a jogszabály pontosan fogalmaz, feltétlen és önálló rendelkezést tartalmaz)
51 12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (5) A fontosabb másodlagos jogforrások a közvetlen alkalmazhatóság és a közvetlen hatály szempontjából: Közvetlenül alkalmazandó Rendelet Igen Igen Irányelv Határozat ill. döntés Nem (implementálni kell) Igen Közvetlenül hatályos Eshetőlegesen: Akkor igen, ha a) Az adott tagállam határidőre nem vagy nem megfelelően implementálta és b) Az irányelv pontosan, világosan fogalmaz, feltétlen és önálló rendelkezést tartalmaz Ilyenkor a magánszemélyek közvetlenül hivatkozhatnak rá hatóságaikkal szemben, de nem egymással szemben (vertikális közvetlen hatály van, horizontális nincs) Eshetőlegesen: Ha pontosan, világosan fogalmaz, feltétlen és önálló rendelkezést tartalmaz
52 13. A hatvanas évek (1) A) Válság: a közös piac megvalósításához szükséges 12 év első 8 évében a RSZ egyhangúságot írt elő a tagállamok saját érdeküket védték Franciaország (De Gaulle) olykor hátráltatja az integráció elmélyítését, bővítését (Nagy-Britannia belépésének megvétózása 1963-ban és 1967-ben) az utolsó 4 éves periódusban már többségi döntéshozatal: Fr. o. leszavazható ez megtörténhet a közös mezőgazdasági politika finanszírozásával és a költségvetés parlamenti ellenőrzésével kapcsolatos vitákban De Gaulle ezekben Fr. o. szuverenitásának jelentős veszélyeztetését látta ezért a többségi döntést megakadályozandó Fr. o júniusától fél évig távol marad a Tanács üléseitől ( üres székek politikája )
53 13. A hatvanas évek (2) B) Luxemburgi Kompromisszum, jan. 29.: többségi döntésnek alávetett kérdésben, ha egy vagy több tagállam igen fontos érdeke forog kockán, szavazás helyett igyekezni fognak ésszerű határidőn belül olyan megoldást találni, amely a Tanács minden tagja számára elfogadható ha nem sikerül, akkor a franciák szerint tovább kell tárgyalni, a többiek szerint nem (ezt a nézeteltérést rögzítik: agreement to diagree ) puszta gentlemen s agreement, de lényegében a nemzeti vétójogot jelenti a 80-as években kezdenek majd ezen felülkerekedni (a tagállamok belső piac iránti elkötelezettsége ekkor növekszik meg)
54 14. A hetvenes évek (1) Külpolitikai és pénzügyi fejlemények; erősödő közösségi intézmények A) Európai Politikai Együttműködés: az 1969-es hágai konferencián Georges Pompidou hozzájárul a közösség új tagokkal való bővítéséhez a konferencia felhatalmazza a külügyminisztereket arra, hogy keressék a politikai egység mélyítésének útjait: 1970: Európai Politikai Együttműködés : a tagállamok későbbi közös kül- és biztonságpolitikájának alapja 1972: párizsi csúcsértekezlet: cél a tagállamok kapcsolatai összességének európai Unióvá alakítása 1974: rendszeresen ülésező Európai Tanács 1975: Leo Tindemans belga miniszterelnök jelentésében felvázolja egy lehetséges Európai Unió tervét
55 14. A hetvenes évek (2) B) Új tagok felvétele: 1973: Nagy-Britannia, Írország, Dánia (utóbbi kettő népszavazással) Norvégia népszavazáson elutasítja a csatlakozást az immár kilenc tagállam vezetői hitet tesznek az európai identitás mellett
56 14. A hetvenes évek (3) C) Európai Pénzügyi Rendszer: 1972: Európai Valutaszövetség: a résztvevő államok valutakígyója (az USA dollárhoz képest megállapított középárfolyamtól csak +/- 2,25%-kal térhetnek el, különben közös intervenció történik) végül nem tudják betartani ( kieresztik a kígyót az alagútból ) 1978: Európai Pénzügyi Rendszer: célja a monetáris stabilitás övezetének megteremtése ECU (European Currency Unit) elszámolási valuta létrehozatala a tagállamok fizetőeszközeiből súlyozottan összeállított valutakosár alapján
57 14. A hetvenes évek (4) Árfolyam Mechanizmus (ERM: Exchange Rate Mechanism): meghatározzák az összes valuta egymáshoz képesti, valamint minden valutának az ECU-höz képesti árfolyamát ha kilépnek a sávhatárból, a tagállamok központi bankjai beavatkoznak a gyengülő valuta vásárlásával és az erősödő valuta eladásával
58 14. A hetvenes évek (5) D) A közösségi intézmények fejlődése: a) növekszik az Európai Parlament befolyása: a Tanáccsal közösen felügyeli a költségvetés betartását vétójog az ún. nem kötelező kiadások tekintetében (pl. szociális és regionális politika kiadásai, humanitárius segélyek) elutasíthatja a költségvetést 1979 óta közvetlenül választják 1983 óta meghallgatja a biztosjelölteket
59 14. A hetvenes évek (6) b) Tanács: rendszeressé válik, legalább fél évente tartanak csúcsértekezletet ez a gyakorlat 1969 óta fennáll, de 1974-ben megerősítik c) Számvevőszék létrehozatala (1977): feladata a költségvetés független ellenőrzése
60 15. A nyolcvanas évek (1) A politikai integráció intézményesítésének kezdetei. A) Déli bővítés: 1981 Görögország 1986: Spanyolország, Portugália fontos szempont a nemrég helyreállt demokráciák stabilizálása B) Európai Egységes Okmány (EEO) elfogadása (1986): az alapító szerződések módosítása a gazdasági szempontok mellé rendeli a politikai együttműködés alapjait
61 15. A nyolcvanas évek (2) Az EEO célja: az eddigi közös piacot tágabb ölelésű egységes (belső) piaccá kell alakítani, ahol 1992-ig megvalósul az áruk, szolgáltatások, személyek, tőke teljesen szabad forgalma ún. Fehér Könyv rögzíti az ehhez szükséges teendőket: pl. közlekedés belső határokon történő ellenőrzésének megszüntetése, közvetett adók közelítése, közbeszerzések liberalizálása, a kereskedelem technikai/jogi korlátjainak lebontása
62 15. A nyolcvanas évek (3) Az EEO legfontosabb rendelkezései: a) növeli a közösségi hatáskört belső piaci vonzatú új területekkel pl. szociális partnerség, egészségvédelem, elmaradt régiók fejlesztése, környezetvédelem b) növeli a Parlament szerepét bizonyos esetkörökben együttműködési (kooperációs) eljárás (a P. eltérő véleményével szemben a T. csak egyhangúan hozhat döntést) más esetekben egyetértési jog: a Közösség nemzetközi szerződéseit a P. jóváhagyása nélkül nem lehet megkötni
63 15. A nyolcvanas évek (4) c) tovább intézményesíti az európai politikai együttműködést: célja: hogy eljussanak az Unióhoz: nemcsak egységes belső piac, hanem i. közös kül- és biztonságpolitika ii. együttműködés az igazságügy és a belügyek terén célkitűzésként ezek bekerülnek az alapszerződésbe ezért intézményesítik az Európai Tanácsot (a tagállamok állam- és kormányfőinek és a Bizottság elnökének félévente esedékes találkozója) a tagállamok minden általános érdekű külpolitikai kérdésben tájékoztatják egymást és keresik közös befolyásuk leghatékonyabb érvényesíthetőségét
64 15. A nyolcvanas évek (5) C) Schengeni Megállapodások (1985/1990): Schengen I (1985): 5 tagállam megállapodik a belső határellenőrzés lebontásában együtt jár vele a külső határok fokozott ellenőrzése, a bevándorlás, menedékjog, vízumpolitika egységes kialakítása, a határokon átnyúló bűnügyekre vonatkozó rendőri/igazságügyi együttműködés Schengen II (1990): a kezdeményező 5 tagállam aláírja a végrehajtási egyezményt is ehhez csatlakozik a többi tag is (kivéve Nagy-Britannia és Írország)
65 15. A nyolcvanas évek (6) D) Szociális Charta, 1989: az EEO-ban hangsúlyt kapott szociális dimenzió kifejtése végett 11 tagállam (N-Br. nem) szándéknyilatkozatot fogad el A dolgozók alapvető szociális jogairól ilyenek: a munkavállalók szabad mozgása, a méltányos díjazáshoz való jog, az élet- és munkafeltételek javítása, a szociális védelemhez való jog, a szakképzés biztosítása a Charta magva lett a Közösség bontakozó szociális politikájának (nem azonos az Európa Tanács 1961-es és 1991-ben felülvizsgált Európai és Szociális Chartájával, amely szélesebb körű, részletes, regionális államközi egyezmény)
66 16. A Maastrichi Uniós Szerződés (1) 1992: Az EGK helyébe megalapítja az Európai Uniót A) hárompilléres konstrukció: 1. gazdasági közösség: Euratom, ESZAK, EGK 2. közös kül- és védelmi politika 3. közös igazság- és belügyi politika igazságszolgáltatás, menedékjog, bevándorlási politika összehangolása de egyelőre kormányközi, nem közösségi szinten)
67 16. A Maastrichi Uniós Szerződés (2) B) Pénzügyi unió meghirdetése: közös pénz (Euro) (bevezetéséhez konvergenciakritériumok) Európai Központi Bank C) Szubszidiaritás és arányosság elve: szubszidiaritás: a Közösség (a kizárólagos hatásköröket leszámítva) csak akkor jár el, ha a javasolt intézkedés célkitűzését a tagállamok nem tudják megvalósítani; a döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebbi szinten hozzák meg arányosság: az EU intézményei csak a funkcióik hatékony ellátásához szükséges mértékű hatáskört gyakorolnak
68 16. A Maastrichi Uniós Szerződés (3) D) Uniós polgárság bevezetése: nem váltja fel a tagállami állampolgárságot, csak közös elemekkel kiegészíti: szabad mozgás, tartózkodás joga, aktív, passzív választójog ott, ahol lakóhelye van, diplomáciai és konzuli védelem, petíciós jog a Parlamenthez és panasz az európai ombudsmanhoz, stb. E) Intézményi változások: növekszik a minősített többséggel eldönthető ügyek száma a Tanácsban (egyhangúság helyett) nő a szerepe a Parlamentnek (együttdöntési eljárás) új szervek: Régiók Bizottsága, európai ombudsman
69 17. Az Amszterdami Szerződés (1997) 1997: a maastrichti folyamat továbbvitele: a három pillérből több terület kormányközi ügyből közösségi üggyé válik (pl. a menekült- és bevándorlási ügyek az igazság- és belügyi pillérből) újabb ügyekre terjesztik ki a minősített többségi szavazást
70 18. A Nizzai Szerződés (2000) a Bizottság létszámának korlátozása: 2005-től minden tagállam csak egy biztost küldhet, s max. 27 biztos lehet a biztosok listáját a Tanács minősített többséggel fogadja el, s a Parlament hagyja jóvá (a Bizottság elnökének személyéről a Tanács a Bizottsággal egyezkedik, az egyes tagállamok nem emelhetnek vétót személyével szemben) módosítják a Tanácsban a szavazati arányokat és a minősített szavazás rendjén tovább bővítik a minősített többséggel eldönthető ügyek körét maximálják az EP létszámát 732 főben
71 19. Az Alkotmányos Szerződés terve 2001: Laekeni Nyilatkozat, majd Európai Konvent ül össze a tervezet kidolgozására céljai: felváltani és egységes szerkezetbe foglalni a korábbi szerződési rendszert intézményi reformokat végrehajtani megszüntetni a három pillért beemelni a Szerződésbe az Európai Unió alapjogi Chartáját (a Konvent dolgozza ki 54 cikkelyben, az alapjogok a közösségi jog részeivé válnának: 7 fejezet: méltóság, szabadságok, egyenlőség, szolidaritás, a polgárok jogai, igazságszolgáltatás, általános rendelkezések) bevezetné az EU elnöki és külügyminiszteri tisztségét 2005-ben Franciaország és Hollandia népszavazáson elutasítja
72 20. A Lisszaboni Szerződés (2007) 2009-ben lép hatályba lezárja az Amszt. Sz-sel és a Nizz. Sz-sel kezdett folyamatot, amely az Unió hatékonyságát hivatott növelni a Tanácsban tovább növeli a minősített többségi szavazások körét az EP megnövelt szerepet kap a döntéshozatalban megszünteti a pillérrendszert új tisztségként létrehozza az Európai Tanács elnöki és az EU külügyi és biztonságpolitikai főtisztviselői tisztségeit jogilag kötelezővé teszi az Unió Alapjogi Chartáját
73 Források: Boytha György: Az Európai Unió kialakulása és működésének jogi keretei, Bp Kende Tamás (szerk.): Európai közjog és politika, Bp Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet Bp (2009)
Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az
RészletesebbenAz Európai Unió kialakulásának története
Az Európai Unió kialakulásának története Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem teperics.karoly@science.unideb.hu Korai elképzelések
RészletesebbenAz Európai Unió története a Római szerződésig szeptember 20.
Az Európai Unió története a Római szerződésig 2018. szeptember 20. http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet- 7-evfolyam/a-csaszarkor-muveszete-2/a-kesei-csaszarkor Egy-egy
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA
AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA Dr. Teperics Károly egyetemi docens Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem teperics.karoly@science.unideb.hu Korai elképzelések Késő középkor: Saint-Pierre
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2018. szeptember 18. ME Gázmérnöki Intézeti Tanszék ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1. VILÁGHÁBORÚ (1914-1918) 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.
1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere 2017/2018.
Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenKOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február
KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai
RészletesebbenAz uniós jogrend, az uniós jog forrásai
Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság
RészletesebbenAz Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége
Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA
FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenAz én Európám Hugyecz Olga
Az én Európám Hugyecz Olga Az Európai Unió története Az Európai Unió azzal a céllal jön létre, hogy véget vessen a szomszédos európai országok közötti ismétlődő, véres háborúknak, melyek közül a legrettenetesebb
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság szeptember 18. Az EU hatáskörei szeptember 25. Az intézmények
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenAmi az Európai Unióról eszünkbe. Út az Európai Unióhoz. Ami az Európai Unióról eszünkbe. Ami az Európai Unióról eszünkbe
Út az Európai Unióhoz Dr. Szekeres Diána PhD. egyetemi adjunktus Az európai zászló, amely nem csupán az Európai Unió jelképe, hanem Európa népeinek szélesebb értelemben vett egységét és identitását is
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenAz Európai Unió elsődleges joga
NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE EU agrárpolitika 2. óra Nappali tagozatok 3/12/2014 AZ EURÓPAI EGYSÉG GONDOLATÁNAK MEGJELENÉSE Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard Coudenhouve-Kalergi Európai
RészletesebbenMEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )
2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.
RészletesebbenAz EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
RészletesebbenSN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenJegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
RészletesebbenMit tudunk az Európai Unióról? 3.rész
2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenMagyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS
RészletesebbenEU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.
EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri
RészletesebbenA TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról
A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
Részletesebben1994. évi I. törvény
1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1
RészletesebbenAz Európai Unió Intézményei, az Európai Tanács
Az Európai Unió Intézményei, az Európai Tanács Az EU intézményei Egységes intézményi keret, ahol az intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörükön belül, jóhiszeműen és kölcsönösen együttműködve,
RészletesebbenAz uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )
1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,
RészletesebbenA BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
RészletesebbenEU ismeretek Dr. Medina, Viktor
EU ismeretek Dr. Medina, Viktor EU ismeretek Dr. Medina, Viktor Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva, Tartalom Bevezetés...
Részletesebben5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet
5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.1.18. COM(2017) 17 final 2017/0011 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Schengeni Információs Rendszer területén elfogadott schengeni vívmányoknak a Horvát Köztársaságban
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg
RészletesebbenA nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása
A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar
RészletesebbenÚj távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenBULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK
BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB
RészletesebbenAz Európai Unió jogrendszere, Versenyjog
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására
RészletesebbenRESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
RészletesebbenEURÓPAI UNIÓ. Brüsszel, január 20. (OR. en) 2011/0223 (COD) PE-CONS 75/11 VISA 262 COMIX 828 CODEC 2378 OC 77
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Brüsszel, 202. január 20. (OR. en) 20/0223 (COD) PE-CONS 75/ VISA 262 COMIX 828 CODEC 2378 OC 77 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: AZ EURÓPAI PARLAMENT
RészletesebbenGAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA
GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ A GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ FOLYAMATA 1. Kedvezményes kereskedelmi övezet (csökkentett vámtarifák a részt vevő országok között) 2. Szabadkereskedelmi övezet (a részt vevő országok
Részletesebben(,1E69 (3. Az Országgyűlés a módosító Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. A módosító Jegyz őkönyv hiteles magyar nyelv ű tartalmazza.
(,1E69 (3 t ;í-er. ; 2010 V 2 4. 2010. évi... törvény az Európai Unióról szóló Szerz ődéshez, az Európai Unió Működéséről szóló Szerz ődéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerződéshez
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK
AZ EURÓPAI UNIÓVAL KAPCSOLATOS LEGFONTOSABB SZERZŐDÉSEK AJÁNLÓ BIBLIOGRÁFIA Összeállította: Szelthafner Henrietta Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Budapest, 2000 1. Párizsi Szerződés
RészletesebbenA megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ
A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás
RészletesebbenZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1
ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI
RészletesebbenBevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az
Európai jog Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az uniós jog jellemzői Az Európai Unió: 27 ország
RészletesebbenNagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről
Nagyapa mesél az Európai Unió előtti időkről Bizonyára hallottátok már, sőt tanultatok is arról, hogy a 20. században két pusztító háború is indult Európából. Ez a két világháború több millió ember halálát
RészletesebbenAz európai integráció kialakulásának története
Az európai integráció kialakulásának története 1958 197319862004 19811995 Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Az EU
RészletesebbenMit jelent számomra az Európai Unió?
Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,
RészletesebbenEBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 2 ) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Részletesebben2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:
2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2018. 08. 03. 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf. 166. Tel.: +36 1 882 85 00 kapcsolat@kt.hu www.kozbeszerzes.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 62. (1)
RészletesebbenA nemzetközi integráció formái
A nemzetközi integráció formái Az előadás vázlata Az integráció, nemzetközi (makroszintű) integráció fogalma Az integráció fő dimenziói Az EU földrajzi dimenziójának bemutatása A nemzetközi integráció
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Uniós kapcsolatok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Uniós kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSÉNEK ÁLLOMÁSAI Készítette: Faragó
Részletesebben1. A teheráni konferencia
12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenTájékoztatások és közlemények
Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló
RészletesebbenUton_az_egyseges_europa_fele
2018. 10.04 https://www.mozaweb.hu/lecke-fol-foldrajz_10- Uton_az_egyseges_europa_fele-102604 három pilléres szerkezet Európai Közösségek Kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttműködések intézményi
RészletesebbenAz Európai Unió: 500 millió ember 28 ország
Az Európai Unió: 500 millió ember 28 ország Az Európai Unió tagállamai Tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok Az alapító atyák Úttörő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában Konrad Adenauer Alcide
RészletesebbenEU ISMERETEK FO MFKGT600331
EU ISMERETEK FO MFKGT600331 Földrajz alapszak TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Miskolc, 2018/19 I. félév A tantárgy adatlapja Tantárgy
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/19769. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenKÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.
KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 13. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 13. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0156 (NLE) 11275/17 NT 4 AGRI 404 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. július 11. Címzett: Biz. dok. sz.:
RészletesebbenJOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként
RészletesebbenElőszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17
TARTALOMJEGYZÉK Előszó...3 Bevezetés...4 a. Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés...4 b. Az Egységes Európai Okmány...6 (i) Általában...6 (ii) A belső piac...7 c. Az Európai Unióról szóló Szerződés
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.6.2006 COM(2006) 320 végleges 2006/0109 (CNS) 2006/0110 (CNB) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK az
RészletesebbenA megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ
404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI
RészletesebbenEU-tezaurusz Dokumentumok és testületek
EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE
RészletesebbenSZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés
SZKA208_11 Az EU a nemzetközi együttműködés terepe tanulói AZ EU A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS TEREPE 8. évfolyam 103 11/1 SZÓKÁRTYÁK Az activity játékhoz Tagállam Bizottság Parlament Euró Zászló Szerződés
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.22. COM(2016) 407 final 2016/0189 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás XIX. mellékletének (Fogyasztóvédelem)
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenTANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A
TANTÁRGYI PROGRAM I. A TANTÁRGY ADATAI (AZ ÚJ BA, BSC SZAKOK ESETÉBEN MEGEGYEZIK A TANTÁRGYI ADATLAP ADATAIVAL) 1. A tantárgy kódja 7NK40NGK17B 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Európai közösségi jog
RészletesebbenAz Európai Unió és Magyarország II.
Az Európai Unió és Magyarország II. Jánosi Imre ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék janosi@lecso.elte.hu 1. Európai intézmények: döntéshozatal, politikák 2. A közösségi jogrend sajátosságai 3.
Részletesebben