Ha a száraz évszak rövidebb, mint az esős évszak zárt lombhullató trópusi erdők (monszunerdők) alakulnak ki

Átírás

1 Szavannák

2 II. Szavanna biom a trópusi esőerdő zónától a nyári esők zónájában a nedves szavanna terület húzódik. A nyári esők idején zöld trópusi erdők a száraz évszakban lombtalanok. Ha a száraz évszak rövidebb, mint az esős évszak zárt lombhullató trópusi erdők (monszunerdők) alakulnak ki Száraz évszak hossza Csapadék (mm) Szavanna-típus 3-4 hónap erdős szavanna 5-7 hónap ligetes szavanna 7-10 hónap tüskés, füves szavanna Erdős szavanna: jellemző a pirofiton fajok Acacia-, Eucalyptus-fajok Szárazabb szavanna: örökzöld fák hiányoznak. Jellemzőek az un. palacktörzsű fák, pl. majomkenyérfa (Adansonia digitata) Hosszúfüvű rövidfüvű szavanna (átmenet a félsivatag felé)

3 A klímában jelentős változások élővilág is változik! Passzát- és monszum szelek, tengeráramlatok, hegyvidékek módosító hatása, zonalitás csak a nagykiterjedésű kontinenseken Szélirányok évszakos változása: összefügg az ITC zóna mozgásával (ennek forrása az É-i és a D-i passzát találkozása!) A szárazföld hatására Ázsiában pl. nyáron az ITC zóna É-ra tolódik, az alacsony-nyomású légtömegek is É-ra tolódnak, ez magyarázza a nyári monszun bőséges csapadékát. India K-i partjainál a DNy-i monszun április és október között hoz jelentős csapadékot, az év többi részében szárazság van

4 Ártéri szavanna: partmenti ligeterdő (galériaerdő), pálmafajok, 3 m magas füvek. Évente kétszer folyóáradás Termesz szavanna: termeszvárak, levélnyíró hangyák. Elsősorban Afrikában jellemző. Termeszfajok száma: 1900! Macrotermes-fajok. Dél-Amerikában két jelentősebb szavannaterület: 1. Campo Cerrado - területe ~2x10 6 km 2 Növényzete: Pálmák, fűfajok (Eragrostis-, Andropogon-félék Állatvilág: nandu, vadkutyák, sok endemikus hüllő (gekko-félék) 2. Catingas (Caatinga) Brazilia száraz szavannavidéke. területe ~ km 2. Pálmák, kaktuszok. 3. Chaco Argentina és Bolívia területén. Száraz erdő jellemzi Gyakoriak és jellemzőek a kaktuszfélék Szavanna klímaöv jellemzői - klímadiagram (jegyzetből!)

5 Szavannák állatvilága: óvilági szavannákon sok a nagytestű állat Afrikában:, sakál-félék, hiénakutya, foltos hiéna, csíkos hiéna, oroszlán, gepárd, antilop, gazella, gnú, impala, zsiráf, orrszarvú. Zöld cerkófmajom, huszármajom. Kígyófélék! Strucc! Ázsiában: a szavannaterületek jóval fajszegényebbek, mint Afrikában! Hüllők, kétéltűek Ausztrália: erszényesek kenguru, koala. Nagyszámú papagájfaj. Futómadarak: emu és kazuár Dél-Amerika: sokkal szegényebb nagytestű állatokban az afrikai szavannáknál. Sok az endemikus békafaj. Csak itt élnek a vöcsötyúkok (5 faj!) Termesztett növények: gabonacirok, kukorica, cukornád, gyapot. Jóval jelentősebb az állattenyésztés! Száraz szavannák népesség eltartó-képessége igen kicsi. SZAHEL övezet

6 I.3. Más vegetációtípusok: Trópusi magashegységek Andok, Kilimanjaro 3000 m fölötti területei Paramo üstökösfák (Lobelia-, Senecio-félék Puna szárazabb, mint a paramo, zsombékoló füvek, kétszikűek Havasi sivatagok Mangróve trópusi tengerparti mocsárerdő Rhizophora Avicennia Pandanus (csavarpálma) Ipomaea (hajnalkafélék) Gazdag állatvilág: halak, rovarok, hüllők, kétéltűek

7 Acacia Acacia

8

9 Eukaliptusz koala

10 emu Kutyafejű majom

11 Majomkenyérfa Kutyatej

12 Nilusi krokodil

13 sziklasivatag Sivatagok/félsivatagok

14 Félsivatag, sivatag klímaöv jellemzői - klímadiagramok

15 III. Félsivatagok és sivatagok a Föld több, mint ¼-e a 15 és 50 szélességi körök között Nagyobb sivatagok: Afrika: Szahara, Líbiai, Namib- és Kalahári-sivatag Ázsia: Arab- és Thar-sivatag Dél-Amerika: Atacama-sivatag Észak-Amerika: Új-Mexikó, D-Kalifornia Ausztrália: belső területek Belső-Ázsia: Kara-Kum-, Kizil-Kum mérsékelt övben. Nem klimatikus sivatagok! Salt Lake: esőárnyékban!

16 Alapkőzet szerint: HAMADA (KŐ) SZERÍR (KAVICS) ERG (HOMOK) TAKÍR (AGYAG) SOTT (SÓS) Félsivatagok sivatagok Karroo (Dél-Afrika), Ausztáliai sivatagok egy része, Góbi-sivatag É-i fele, Kaszpi-tó partvidéke Félsivatagok jellemző növényei: Ürömfélék (Artemisia fajok), Chenopodium-félék, tamariszkus-fajok, Caragana és Haloxylon-fajok (szakszaul-cserjék) Jellegzetes növényi életformák: Efemerek (igen rövid életűek); változó vízállapotúak (poikilohidratúrás növények): csipkeharasztok (Selaginella), Anastatica-fajok; szukkulencia (pozsgás termet): kaktuszfélék, kutyatejfélék, Agave, Aloë

17 Dél-Afrikában: kavicskaktuszok (ablaknövények): Lithops-fajok és kristályvirágfélék (Mesembrianthemum-fajok) Welwitschia mirabilis paleoendemizmus csak a Namib sivatagban! Termesztett növények: oázisokban, vádikban. Legfőbb növény a datolyapálma (Phoenix dactylifera) Peru és Chile: öntözéses banánültetvények Állatvilág: sivatagok állatvilága a szomszédos száraz szavanna, sztyeppék állatvilágával rokon A szárazsághoz való alkalmazkodás szélsőséges formái: teve (zsírpúp); ugróegerek (soha nem isznak); zsírfarkú juhok; gazella, antilop, sivatagi róka (Canis zerda); sivatagi tyúkok; vándorsólyom Dél-Amerikában: lámafélék (nincs zsírpúp!) Kondorkeselyű! vikunya (alpakka őse) guanakó (a szelíd láma őse)

18

19

20 Coyotte kengurupatkány Armadillo Gila-gyík

21 Calliandra Cholla Yucca Salsola

22

23

24 Joshua tree Cholla

25

26 Saguaro kaktuszbagoly kaktuszökörszem

27 Óriásszarvú kecske Örvös pekari

28 Palo-verde Félsivatag Palo-verde

29 Sivatagi ördög/ausztrália

30 MEDITERRÁN N TERÜLETEK BIOMJA Elterjedése: Földközi-tenger partvidéke, Kalifornia, D-Ausztrália, Fokföld, Közép-Chile Mediterrán klímaöv jellemzői klímadiagram (jegyzetből!) Tél: mérsékeltövi ciklonok csapadék; nyár: nagynyomású légtömegek - szárazság Talajuk: terra-rossa, terra-fusca, fahéjbarna talajok Endemikus fajok viszonylag nagy száma jellemző szigetek! Eredeti vegetáció: keménylombú erdők, örökzöldek Főbb fajok: tölgyek Quercus ilex, Quercus coccifera, Quercus suber Rhododendronok, Erica- Cistus-félék Szelídgesztenye (Castanea sativa ) lombhullató, vadszőlő (Vitis sylvestris) lián; Ciklámen, Buxus sempervirens Fenyvesek: Ciprus, Cédrus-fajok, aleppói- pínea-fenyő, feketefenyő

31

32 Másodlagos vegetáció: MAKKIA (macchia) Garigue macchia degradált formája. Törpecserjék uralják Tomillares Ibériai-fszg., illatos zsályafélék, levedula, kakukkfüvek Phrigana (frigána) Balkán, Görögország, erős és tartós legeltetésre Chapparal Kalifornia Fontosabb fajok: Pisztácia, jázmin, mirtusz, ecetfa (Rhus-fajok), füge, zsályák, levendula, Olajfa (Olea europaea) Behurcoltak: kaktuszfélék (Opuntia), Agave, Yucca Fokföld: ernyőalakú fák, sok endemikus faj. Muskátli (Pelargonium), Gladiolus, Freesia. Olea verruciosa Ausztrália: Eucalyptusok, fűfa (Xanthorrea), Protea-fajok Állatvilág: Közép- és észak-európai fajok fontos telelőhelye; sok nádiposzáta és poszáta faj, MUFLON, zergefélék, vadjuhok Termesztett növények: mandula, olajfa, citrusfélék, füge, szőlő, GABONA-félék

33 MEDITERRÁN N TERÜLETEK BIOMJA Óriás mammutfenyő Sherman-generális

34 Macchia Quercus ilex

35 Laurus nobilis-babér Quercus suber- paratölgy

36 Paratölgy Olea europaea

37 Atlaszcédrus/Cedrus atlantica Atlaszcédrus - toboz

38 Libanoni cédrus/cedrus libani Pinus maritima

39 Babérlombú erdők Avokádó Magnolia grandiflora termés tea Kamélia

40

41 Európa nyugati peremén lévő atlanti-óceáni szigeteken (pl. Kanári) a Kaukázus nyugati oldalán, Kelet-Ázsiában Korea, Kína és a Japán szigetek déli része, Florida atlanti partjai, Kaliforniától Oregonig a partközelben, D-Amerika (Chile déli része), Ausztrália (keleti parti sáv). A tél enyhe és fagymentes. Állandóan magas a páratartalom, kicsi a napi és éves hőingás kicsi.

42 Notofagus erdő

43 Notofagus

44 Notofagus elterjedése Mocsárciprus

45 Mocsárciprus elterjedése Pinus canariensis Babérmeggy

46 Tillandsia

47 Füves puszták biomja tornádó

48 Grassland deer préri Grassland goldfinch

49 Erdélyi hérics Macskahere Törpemandula

50 Réti csenkesz árvalányhaj Zsálya

51 Földikutya Túzok

52 Erdős-sztyeppek sztyeppek biomja Az erdős-sztyepp definíciója: Definíció: Az erdős-sztyepp a zárt erdő és a sztyepp klímaövek átmeneti éghajlati sávjában kialakult önálló növényzeti öv. A többé-kevésbé zárt erdők általában száraz termőhelyű gyepekkel váltakozva, mozaikos elrendeződésben jelennek meg. Mérete: hektáros mérettől kontinensnyi növényzeti övekig Erdőkomponense: gyakran a szomszédos fás társulásokéhoz hasonló a klimazonális erdős-sztyepp esetében, edafikus erdős-sztyeppeknél saját képződmény jelenhet meg. A gyepek: irtásrétek, ill. rétsztyeppek, attól függően, hogy az erdő- vagy a sztyeppzóna felé helyezkednek el.

53 Kialakulásuk: Természetes hatásokra: Klimatikus-, domborzati-, és talajviszonyok, Tűz, Növényevők, stb. Emberi átalakító hatások: Égetés, erdőirtás, legeltetés, lecsapolás. Hazai erdős-sztyeppek kialakulása a makroklímával magyarázható, de nem elhanyagolható tényezőként jelenik meg a tűz és a nagytestű növényevők sem. Makroklíma által meghatározott: klímazonális erdőssztyeppek. Egyéb okok (talaj, domborzat) hatására: edafikus erdősszteppek.

54 Az eurázsiai erdőssztyeppek földrajzi típusai 8000 km hosszan húzódik nyugat felől, eleinte km szélesen, majd egyre keskenyedő sávban. 1. Európai tölgyes erdőssztyeppek, 2. Nyugat-szibériai nyíres erdőssztyeppek, 3. Közép-szibériai nyíres-tű- és lomblevelű erdőssztyeppek, 4. Bajkál környéki tű- és lomblevelű erdőssztyeppek, 5. Távol-keleti lombos erdőssztyeppek.

55 Az erdős-sztyeppek klímája Erdős-sztyepp zóna klimazonális növényzetét a szemiarid típusú klíma alakítja ki. Jell.: Egyes években egy későnyári - kora őszi, legalább két hónapig tartó félszáraz időszak. Összetett klímatípus.

56

57 Kárpát-medencei erdős-sztyepp fajdiverzitása Medence jelleg, a környező hegységek körbezárnak, és sok hatást közvetítenek: az atlantikus, a balkáni és a tajga régió felől is. Akadályt is jelentenek elszigetelnek. Különböző hatások ütközhetnek, főleg a hegységperemi területeken: Alpokalja, Gömör- Tornai-karszt, Szatmár-Beregi-sík. Helyi evolúciós erők Magyar-középhegységben Ősmátra-elmélet, Erdélyi-szigethegységben, Alföld sziki és homoki gyepjeiben.

58 Az erdős-sztyepp tipikus állatai: parlagi sas kékvércse kerecsensólyom kis apollólepke földikutya

59 Az erdős-sztyepp jellemző növényei Tarka nőszirom Magyar kökörcsin

60 Kocsányos tölgy (Quercus robur), molyhos tölgy (Qu. pubescens)

61 Boreális tűlevelt levelű erdők biomja Eurázsia, Észak-Amerika TAJGA, zonális tűlevelű erdők Klíma: hideg kontinentális (klímadiagram a jegyzetből!) Talaj: savanyú podzoltalaj Növényzet: Lúcfenyő; erdeifenyő; ezüstfenyő; európai jegenyefenyő; balzsamfenyő; szibériai jegenyefenyő; európai vörösfenyő; szibériai boróka; NYÍRFAJOK; zuzmók és mohák Tőzegmohás lúcerdők Erdeifenyő-tajga áfonyás tajga tőzegmohás tajga - gyapjúsás

62 Tajga biom

63 som Sárga-fenyő

64 Nyíres-tajga Tajga-kontinentális fahatár

65 Állatvilág: prémes állatok; jávorszarvas Európában rénszarvas - karibu barna-medve grizzli-medve európai hód kanadai hód hiúz Madarak. Siketfajd, hófajd, császármadár; nyírfajd. Gazdasági tevékenység. BÁNYÁSZAT, ERDÉSZET

66 lemming bölény

67 Tundra területek biomja Eurázsia, Észak-Amerika. Poláris fahatár szibériai vörösfenyő/ Larix sibirica Erdőstundra: 4-6 m magas fák alacsony erdőségek erdeifenyő, törpenyír Törpecserjés s bokros tundra - áfonyafélék, molyűző, izlandi zuzmó Tőzeghalmos tundra törpemálna, törpenyír, sarki nyír/salix polaris, mohák-zuzmók Hegyi tundra kéreg- és lomboszuzmók, mohák Állatvilág: g: sarki nyúl; sarki róka sarkköri hófajd; lemmingek (norvég, erdei)- vándorlás; tarándszarvas; császárpingvin; albatrosz; sirályok és halfarkasok; hóbagoly. SZÚNYOGFÉLÉK

68 Erdőstundra

69 Tundra biom rénszarvaszuzmó sarki fűz kőtörőfű

70 Alpin-tundra Arktikus tundra

71 Pettyes bagoly Sarki bagoly karibu bölények