Dr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető"

Győző Takács
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Dr. Till Szabolcs ezredes HM KÁT titkárságvezető

elemek Kivételes / pontszerű Nincs katonai korlátozhatósági mérce Szükséges és arányos korlátozás mozgástere Más

2 Részletező technika Államszervezeti elemek Rendeltetés Feladatrendszer Irányítás M / különleges jogrend Sarkalatos törvényi szabadság Kötelezettségi rész Kitöltési kötelezettségi dilemma Szűkszavú közelítés Alapjogi sui generis elemek Kivételes / pontszerű Nincs katonai korlátozhatósági mérce Szükséges és arányos korlátozás mozgástere Más dogmatikai elemek áthatása Hagyományosan csak a politika tilalma Nem rendszerképző, csak igazoló funkciójú szükségességi érvelés

3 Mindent szabad, amit nem tilos, vagy Csak azt szabad, amit a jog kifejezetten megenged A szervezeti felelősség és az egyéni szabadság elválása más mérlegelési tartomány Puffer-zóna: az érdekképviseletek OB / AB irányba konvertálás Szükségesség-arányosság vagy racionális indok

elválása más mérlegelési tartomány Puffer-zóna: az érdekképviseletek

4 A hivatásos állomány Az önkéntességi döntési sorozat A rendvédelemtől eltérés domináns eleme a külszolgálat A szerződéses állomány Eltérés a politikánál és a juttatási rendszerben A honvédelem civil állománya A sztrájkjogi korlátozás Funkcionális egységesség Az önkéntes tartalékosok A motiváció irreleváns, amíg önkéntes A Hadkötelezettek Időbeli differenciálódás az önkéntes haderőtől PSZ hiánya / Bayatyan dilemma Feladatrendszeri érvelés Önkéntes haderő Békétől eltérő időszakok érvelési szerepe 46/1994. AB határozat 2/1998. AB határozat 50/2001. AB határozat 70/2009. AB határozat A hadieredetű sérültek A megmaradt sérülékeny csoport M esetén a teljes állampolgári és itt tartózkodó személykör

Időbeli differenciálódás az önkéntes haderőtől PSZ hiánya / Bayatyan dilemma Feladatrendszeri érvelés Önkéntes haderő Békétől eltérő időszakok érvelési szerepe 46/1994.

5 A fegyveres konfliktusok emberéleti ésanyagi veszteségekkel járnak. E konfliktusok eredménye szempontjából az anyagi feltételek különbsége mellett meghatározó szerepet nyerhet az abban résztvevők felkészültsége és mentális állapota, bajtársiassága és önfeláldozó hozzáállása. A katonai-szakmai és mentális felkészültség kialakításának és elmélyítésének eszközei a gyakorlatok, amelyek időnként minél inkább a valósághoz közelítő körülmények között kívánják modellezni a tényleges harci cselekményeket. E gyakorlatok körülményeinek valóság-közelihez tétele növeli a békeidejű veszteség kockázatát, amelynek megvalósulása esetén az államot anyagi jóvátételi kötelezettség terheli. Az alkotmányos feladatokra való alkalmasság kialakítása ezen túl szükségessé teszi e kockázatok racionálisan vállalt szintű elfogadását, mivel a kockázatmentességi szemlélet mentén békeidőben kialakított haderőt teljes meglepetésként érheti az alaprendeltetés szerinti feladatokra való alkalmasság hiányát bizonyító hirtelen, nagyarányú veszteség. : Az alapjogi érvelésben az élethez való jog más alapjogok korlátozását indokoló tényező lehet A 46/1994. AB határozat óta a honvédelem és az élethez való jog nem került alkotmányosan ütköztetésre.

6 1990-es Szolgálati Szabályzat / Rekvényi ügy / Lex Borkai Alapvető dilemmák az alapjog-érvényesítési kötelezettség szervezeten belüli oldala (1. ombudsman érvelése) és a nyilatkozati tartalom szűrhetősége Érdekképviseleti szabadság / sui generis törvényi korlátokkal / politikai áthallásokkal Sztrájktilalom / együttdöntési igény A politikai tevékenység verbális példáiban a bírósági gyakorlat tipikusan a szervezeti reakciót korlátozó. Kultuszszabadság / vallásszabadság

ombudsman érvelése) és a nyilatkozati tartalom szűrhetősége Érdekképviseleti szabadság / sui generis törvényi

Sui generis korlátozások Egyenruhás állampolgár hivatkozás Lebontásuk munkajogi érveléssel Összehasonlítható személykör Többletjogok Az

7 Sui generis korlátozások Egyenruhás állampolgár hivatkozás Lebontásuk munkajogi érveléssel Összehasonlítható személykör Többletjogok Az összehasonlítható csoportok visszahatása Költségvetés-politikai korlát Foglalkozási szemlélet? Szolgáltató háttér leépülése Civilesítés Szolgálati nyugdíj kiválása

összehasonlítható csoportok visszahatása Költségvetés-politikai korlát

8 Ha a társadalmi szintű kockázat-vállalási közösségben legitim módon elvárható, hogy a katonák akár életük feláldozására is készen álljanak bizonyos (tipikusan nem forintosított) biztonsági típusú közjavak előállítása érdekében, akkor az ő olvasatukban jogosan várható el a társadalom részéről a kiemelt viszonyulás. Ha ez az egyensúly valamelyik irányban megbomlik, vagy a társadalom oldaláról válik vitatottá a katonai többletjogok privilégiumnak minősített rendszere, vagy pedig egy alapvető jellegű változást követően, vagy egy hosszadalmasabb folyamat részeként a munkaerő-piaci folyamatok hatásaival is színezetten a honvédelem személyi állománya ki is ürülhet. Utóbbi opció az Alkotmánybíróság által meg nem engedhetőnek minősített rendszerhiba az 50/2001. AB határozat alapján. E ponton zár vissza az államszervezeti rész funkcionális eleméhez az alapjogi elem.

Ha ez az egyensúly valamelyik irányban megbomlik, vagy a társadalom oldaláról válik vitatottá a katonai többletjogok privilégiumnak minősített rendszere, vagy pedig egy alapvető jellegű változást

az Alaptörvény a honvédelmi értelmezési tartományú részeiben az Alkotmányhoz képest konszolidációra és rendszerzésre törekedett, az intézmények radikális felülvizsgálata nélkül, fennmaradt az a

cikk (3) bekezdése az alkotmányos érték védelme érdekében feltétlenül szükséges és a céllal arányos korlátozás körében csak olyan elvárást teremt, amely a konkrét szabályozási elemek megsemmisítési

9 az Alaptörvény a honvédelmi értelmezési tartományú részeiben az Alkotmányhoz képest konszolidációra és rendszerzésre törekedett, az intézmények radikális felülvizsgálata nélkül, fennmaradt az a módszertani eltérés, amely szerint míg az államszervezetei részek a túlírtság szempontjából bírálhatóak, az alapjogi rész alulszabályozott, az ezt korrigálni hivatott 1. cikk (3) bekezdése az alkotmányos érték védelme érdekében feltétlenül szükséges és a céllal arányos korlátozás körében csak olyan elvárást teremt, amely a konkrét szabályozási elemek megsemmisítési vagy megvédési indokaként szerepelhet, a rendszer kialakítása szempontjából azonban nem elégséges szinten egzakt szabály. Következmények: ad hoc igények alapján egyes korlátozások kiterjeszthetők anélkül, hogy ennek a katonai működés szempontjából tényleges relevanciája lenne... A kötelezettségi és jogosultsági egyensúlytalanság a működés veszélyeztetését hordozza, A szabályozói felelősség felértékelődött

Hasonló dokumentumok

A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A honvédelem és a Magyar Honvédség szervezete, felépítése, sajátosságai 2015. október 14. Az előadás felépítése I. A honvédelem