Újszilvás szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Újszilvás szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 1, Bujdosó Éva 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Horváth Zoltán 1, Jánossy László 3, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Lajtos Sándor 1, Hegyi Róbert 4, Monspart-Molnár Zsófia 3, Müller Tamás 1, Németh András 1, Paszera György 1, Redlerné Tátrai Mariann 1, Sándor Ágnes 1, Selmeczi Ildikó 1 Selmeczi Pál 1, Szabadosné Sallay Enikő 1, Szabó Katalin 1, Szűcs Andrea 1, Taksz Lilla 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Varga Renáta 1, Veres Imre 2, Zilahi-Sebess László 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest,

2 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás Lektorálta: Füri Judit Izabella Dr. Koloszár László A jelentés: 239 oldalt, 73 ábrát, 48 táblázatot, 7 függeléket, 8 mellékletet tartalmaz. 2

3 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Újszilvás szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások ismertetéséből áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra. 3

4 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tartalom I. Újszilvás vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A vizsgálati terület jellemzése Újszilvás vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza Talajtan és természetes növényzet A területhasználat térképi bemutatása Természetvédelem Újszilvás vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A terület földtani viszonyai A terület vízföldtani viszonyai A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízminőségi képe A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek Felszíni és felszín alatti védett területek Szennyeződések Mennyiségi és minőségi állapotértékelés Monitoring Intézkedések és környezeti célkitűzések Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Szénhidrogénkutatás Egyéb nyersanyagok A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők Újszilvás terület szénhidrogénvagyona

5 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása Felszíni mérések Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Kútgeofizikai vizsgálatok A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása Közlekedési viszonyok Energiahálózatok A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A kutatási szakasz időtartama A termelési szakasz időtartama A termelés felhagyását követő időszak A várható legfontosabb bányaveszélyek A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Levegőtisztaság-védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem (HOI) A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása Hatások a rezervoárokban Hatások a rezervoárok és a felszín között Hatások a felszínen

6 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI) A bányászati kutatás és kitermelés természetkárosító hatásainak mérséklése Bányászati hatások, veszélyeztető tényezők Hatások összefoglaló értékelése Irodalom Internetes hivatkozások II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Függelék Mellékletek

7 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Ábrajegyzék 1. ábra. Újszilvás vizsgálati terület elhelyezkedése ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése ábra. Újszilvás vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén ábra. Újszilvás vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Újszilvás vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő) ábra. Talajtípusok az Újszilvás vizsgálati területen ábra. Újszilvás vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogénkutatások által érintett területek ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei ábra. A PGT 3 szeizmikus időszelvény (balra) és értelmezett változata (jobbra) ábra. Az XAB 11 szeizmikus időszelvény (felül) és értelmezett változata (alul) ábra. Újszilvás vizsgálati terület határa és rajta az MFGI rendelkezésére álló szeizmikus szelvények ábra. Is 12 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. Is 10 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. Usz 2 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. XAB 3 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. A kutatási terület prekainozoos földtani térképe a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal ábra. A kutatási terület és 5 km-es körzete a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal és a földtani szelvények nyomvonalával ábra. ÉK-DNy-i irányú földtani szelvény a terület DK-i részén ábra. ÉNy DK irányú sekélyföldtani szelvény ábra. ÉNy DK irányú sekélyföldtani szelvény ábra. A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 m mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whiskers diagramja ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értéke Box-Whiskers diagramok a medián értékek feltüntetésével ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ábra. Újszilvás vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karsztvíztestek ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ábra. Hulladékgazdálkodás ábra. Szennyezett területek ábra. Ipari létesítmények, káresemények

8 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 36. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagy létszámú állattartó telepek ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen ábra. Újszilvás vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra. Az alsó-jura képződmények elterjedése, mélysége ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön ábra. Az újszilvási CO 2 előfordulás áttekintő rétegsora ábra. Az újszilvási szerkezet földtani szelvénye ábra. A nagykőrösi előfordulás áttekintő rétegsora ábra. A nagykőrösi szerkezet földtani szelvénye ábra. A pliocén (pannóniai) képződmények talptérképe a Nagykőrös előforduláson a fúrások és a telepek feltüntetésével ábra. A törteli szerkezet földtani szelvénye ábra. Újszilvás vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásai ábra. Újszilvás terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyon valószínűség-eloszlása ábra. Újszilvás terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyon valószínűség-eloszlása ábra. Újszilvás területen és tágabb környezetében már felfedezett földgázelőfordulások kezdeti kitermelhető szénhidrogén, és szén-dioxid földgáz vagyona, ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ábra. Irányított ferde fúrás ábra. A rétegrepesztés folyamata ábra. Újszilvás vizsgálati terület térségének (Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megye) közúthálózata (2013) ábra. Újszilvás vizsgálati terület térségének (Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ábra. Újszilvás vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ábra. Újszilvás vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ábra. A világ várható energiafogyasztása között ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem-oecd országok szerint, ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között ábra. Gázkitörés (Zsana-É 2 fúrás, 1979) ábra. Az Újszilvás vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások ábra. Világörökség-várományos terület övezete Újszilvás vizsgálati terület térségében ábra. Újszilvás vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok ábra. Újszilvás bányakoncessziós terület kímélendő természetvédelmi értékeinek kiterjedése

9 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Táblázatjegyzék 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai táblázat. A koncesszióra javasolt terület térbeli lehatárolása táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok táblázat. Újszilvás vizsgálati terület tájbeosztása táblázat. Újszilvás vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben táblázat. Újszilvás vizsgálati terület területhasználatának adatai táblázat. Helyi védettségű természeti értékek Újszilvás vizsgálati területen táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogénkutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére táblázat. Fontosabb szénhidrogénkutatási jelentések a vizsgálati területre táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI) táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben táblázat. A közép-alföldi terület tektonikai fázisai táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) táblázat. Felszíni vízkivételi helyek táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz és egyéb vízbázisai SVB: sérülékeny vízbázis táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlás94 9

10 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 35. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási területek táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek táblázat. Újszilvás vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai táblázat. Újszilvás vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi nyersanyag készletek tájékoztató adatai táblázat. A vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani földgáz vagyona táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése Újszilvás területre táblázat. Jelentősebb szénhidrogénkutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon táblázat. Újszilvás vizsgálati terület (10., az ország többi területe )légszennyezettségi zóna besorolása táblázat. Újszilvás vizsgálati terület (10., az ország többi területe), légszennyezettségi zóna besorolása táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok Újszilvás vizsgálati területen (I-II. kategória)

11 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Függelék 1. függelék. Rövidítések függelék. Újszilvás vizsgálati területre eső Natura 2000-es különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) és a különleges madárvédelmi terület (SPA) jelölő élőhelyei és fajai függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények függelék. Az érintett Pest megyei településekkel kapcsolatos általános földhivatali adatok függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén témakörben függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Mellékletek 1. melléklet. Újszilvás. Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Újszilvás. Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Újszilvás. Prekainozoos aljzat (HAAS et al ) 4. melléklet. Újszilvás. Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Újszilvás. Alsó-pannóniai képződmények vastgsága 6. melléklet. Újszilvás. Szénhidrogénkutatási felmértség 7. melléklet. Újszilvás. Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Újszilvás. Fúrási és geofizikai felmértség 11

12 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet I. Újszilvás vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bányatörvény) év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Újszilvás terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg. 12

13 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Újszilvás vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 1050 km 2 kiterjedésű, Bács-Kiskun, Jász Nagykun Szolnok és Pest megye területén helyezkedik el (1. ábra, 1. melléklet). Sarokpontjait az 1. táblázat adja meg. A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 kmes környezet, 1. táblázat). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is. 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) = = ábra. Újszilvás vizsgálati terület elhelyezkedése 13

14 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület (1) sarokpontja Albertirsától É-ra található. Innen K felé 30 km-re, Tápiógyörgye térségében helyezkedik el a (2) pont, majd D felé 35 km-re, Kocsértól K-re a (3). Nyugati irányba fordulva 30 km-re, Lajosmizse térségében található a (4) pont. Innen É-i irányban haladva újabb 35 km-re helyezkedik el az (1) pont (1. ábra). A terület legmagasabb része, ÉNy-on, Albertirsa és Pilis térségében, a Monor Irsai-dombság területén található, eléri a 220 mbf magasságot. Legalacsonyabb területe a Perje és Gerje patakok mentén Törtel térségében kb. 90 mbf. A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől 6000 méterig terjed. A vizsgálati területen nem található hatályos szénhidrogén bányatelek, így a vizsgálati terület megegyezik a koncesszióra javasolt területtel (2. táblázat, 2. ábra). Újszilvás Újszilvás térrész határponti koordinátákkal: 1050 km 2 Újszilvás koncesszióra javasolt terület: 1050 km 2 Újszilvás szénhidrogén bányatelkek területe: 0 km 2 2. táblázat. A koncesszióra javasolt terület térbeli lehatárolása Id EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület = ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km es környezete. rózsaszín poligon Újszilvás koncesszióra javasolt terület. 14

15 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 3. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/ vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet, és egyben a koncesszióra javasolt területet is. 3. táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Abony Pest Nagykáta Pest Albertirsa Pest Nagykőrös Pest Bénye Pest Nyársapát Pest Cegléd Pest Pánd Pest Ceglédbercel Pest Pilis Pest Csemő Pest Pusztavacs Pest Dánszentmiklós Pest Szentkirály Bács-Kiskun Farmos Pest Tápióbicske Pest Gomba Pest Tápiógyörgye Pest Jánoshida Jász-Nagykun-Szolnok Tápióság Pest Jászboldogháza Jász-Nagykun-Szolnok Tápiószele Pest Jászkarajenő Pest Tápiószentmárton Pest Káva Pest Tápiószőlős Pest Kecskemét Bács-Kiskun Tiszakécske Bács-Kiskun Kocsér Pest Tószeg Jász-Nagykun-Szolnok Kőröstetétlen Pest Törtel Pest Lajosmizse Bács-Kiskun Újszász Jász-Nagykun-Szolnok Mikebuda Pest Újszilvás Pest Monorierdő Pest A vizsgált terület tájbeosztását (1. ábra) DÖVÉNYI szerk. (2010) alapján a 4. táblázat mutatja. 4. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület tájbeosztása (DÖVÉNYI szerk alapján) Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj Terület (km 2 ) % Alföld Duna Tisza közi síkvidék Gerje Perje-sík 308,2 29,4 Pilis Alpári-homokhát 586,1 55,8 Kiskunsági-löszöshát 25,2 2,4 Közép-Tisza-vidék Közép-tiszai-ártér Jászság 51,9 4,9 Észak-alföldi hordalékkúp-síkság Cserhát-vidék Tápió Galga Zagyvavidék Északmagyarországiközéphegység Gödöllő Monoridombság Hatvani-sík 4,1 0,4 Tápióvidék 3,9 0,4 Monor Irsai-dombság 70,6 6,7 Összesen 1050,0 100,0 A vizsgált terület legnagyobb része (93,3%) az Alföld nagytájhoz tartozik, ezen belül érinti a Duna Tisza közi síkvidék (87,6%) Közép-Tisza-vidék (4,9%), és az Észak-Alföldihordalékkúpsíkság (0,8%) középtájakat. A vizsgálati terület kisebb részben érinti az Északmagyarországi-középhegységhez tartozó Cserhát-vidék középtájat (6,7%) is. A vizsgálati terület D-i részén a Pilis Alpári-homokhát kistáj, enyhén hullámos síksága található. Az egykori hordalékkúp alacsony átlagos reliefű (2 4 m/km 2 ), NyÉNy KDK-i irányú hosszanti vízlevezető laposok tagolják. A felszínét döntően felső-pleisztocén és holocén szélhordta homok és félig kötött futóhomok, a laposok területén lápi agyag borítja. A felszínt borító félig kötött homokformák Cegléd Csemő vidékén a legváltozatosabbak. A vizsgálati terület kismértékben érinti D-en a Kikunsági-löszöshát területét, amely Pilis Alpári-homokháthoz hasonló orográfiai jellemzőkkel rendelkezik, azonban felszínét döntően homokos lösz fedi. ÉK felé a Gerje Perje-sík következik, amely alacsony ármentes síkság, ahol igen 15

16 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet alacsony, 1 m/km 2 körüli az átlagos relatív relief mértéke, ugyanakkor a Gödöllő Monoridombsághoz kapcsolódóan a Ny-i, ÉNy-i részeken 10 m/km 2 feletti is lehet ez az érték. A többnyire asztal simaságú felszínt Abony térségében elhagyott morotvák tagolják, amelyekhez parti dűnék övzátony-generációk csatlakoznak. A terület nagy részét lösziszapos, löszös üledékek, valamint futóhomok borítja. Továbbhaladva ÉK-i irányban a vizsgálati terület eléri a Tápió völgyét és itt kismértékben érinti az Észak-alföldi hordalékkúp-síksághoz tartozó Hatvani-sík és Tápióvidék területét, valamint jelentősebb mértékben benyúlik a Közép-Tisza-vidékhez tartozó Jászság területére is. A Tápió folyó mentén jellemzően jelenkori folyóvízi iszap, ettől délre pedig lösziszapos üledékek borítják a felszínt. Az alacsony síkság területét elhagyott meanderek tagolják. A vizsgálati terület ÉNy-i részén érinti a Gödöllő Monori-dombság területét, amely markánsan elkülönül a terület többi részétől. A tájbeosztás szerint az Észak-magyarországi-középhegység nagytájhoz, azon belül pedig a Cserhát-vidékhez tartozik. A kistáj átlagosan 150 m tszf-i magasságú, DK felé hullámos síkságba átmenő alacsony dombság, amelyet konzekvens, szimmetrikus eróziós deráziós völgyek és az ÉK DNy-i csapású aszimmetrikus völgyek sakktáblaszerűen tagolják. Az átlagos vízfolyássűrűség 2,3 km/km 2 a vizsgálati területre eső DK-i pedig 0,5 1,5 km/km 2, az átlagos relatív relief a DK-i részen m/km 2. Felszínére az eróziós deráziós formakincs és a homokos löszszerű lejtőüledékek, a DK-i szegélyen félig kötött futóhomokformák jellemzőek. Az éghajlat mérsékelten meleg, száraz, de D-en már kifejezetten meleg éghajlat jellemző. Az évi napfénytartam óra, nyáron 800 óra körüli, télen pedig kb. 190 óra. Az évi középhőmérséklet 10,2 10,3 C, de D-en a 10,5 o C-ot is eléri. A napi középhőmérséklet április elejétől, mintegy napon át (április 3 6. és október között) 10 C fölött marad. A fagymentes időszak hossza É-on nap körüli (április és október 20. között), D-en 204 (április 3 5. és október között), máshol 200 nap körül (április 8. és október 24. között). A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 33,5 34,0 C, míg a téli minimumoké 16,5 és 17 C közötti. A csapadék évi összege mm között változik, de ÉNy felé kicsivel efölött alakul. A vegetációs időszakban átlagosan mm csapadék hullik. A téli félévben átlag hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel): 1,30 1,36, az ÉNy-i részeken kevéssel 1,30 alatti. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, második helyen főleg ősszel a K-i, DK-i szél áll. Az átlagos szélsebesség 2 3 m/s közötti. A száraz, meleg éghajlat határozza meg a mezőgazdasági termelés lehetőségeit. 16

17 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3. ábra. Újszilvás vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) 17

18 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A 2011-es Népszámlálás adatai szerint a mintaterületen található települések lakónépessége 168 ezer fő volt, területük pedig 1860 km 2. A mintaterület a Ceglédi és a Nagykőrösi járás minden településére kiterjed, a többi érintett járásból csak néhány település található rajta. A terület legnagyobb városa mind a lakosság számát, mind pedig területét tekintve Cegléd (37 ezer fő), ezt követi Nagykőrös (24 ezer fő). A terület legkisebb települése Káva (658 fő). A mintaterület településszerkezetét néhány ezer fős községek és kisvárosok jellemzik. A népsűrűség tekintetében jelentős különbségeket láthatunk az egyes települések között. A nagyobb települések, városok népsűrűsége meghaladja az országos átlagot (106,8 fő/km 2 ). Pilis népsűrűsége a legnagyobb (244 fő/km 2 ), ezt követi Albertirsa (165 fő/km 2 ) és Tápiószele (160 fő/km 2 ). A legalacsonyabb népsűrűséggel Mikebuda (16 fő/km 2 ) és Pusztavacs (17 fő/km 2 ) rendelkezik. Általában elmondható, hogy a legtöbb, mintaterületen található település népsűrűsége nem éri el az országos átlagot. Egy adott településen élők korösszetételének indikátora az öregedési index, amely az időskorú népességnek (65 X éves) a gyermekkorú népességhez (0 14 éves) viszonyított arányát fejezi ki (az érték minél alacsonyabb, annál alacsonyabb az időskorú népesség aránya a gyermekkorúhoz viszonyítva). Az öregedési index országos értéke 2011-ben 93% volt. A mintaterület településein az öregedési index nagyon változatos képet mutat. A települések jelentős részén az országos átlag körül mozog ez az érték, de vannak ennél magasabb (összesen nyolc település, a legmagasabb Pusztavacs) és sokkal alacsonyabb értékek is (például Nyársapát, 46%). Az iskolázottság a területen az országos átlagnál némileg rosszabb. Minden településen magasabb azoknak az árnya, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek (országos átlag 25%), és egyiken sem éri el a diplomások aránya az országos átlagot (15,5%). A nagyobb városok lakossága átlagosan jobb végzettségi mutatókkal rendelkezik. Így van ez a mintaterületen is, Cegléden (12,6%) és Nagykőrösön (10,1%) van a legközelebb a diplomások aránya az országos átlaghoz (Népszámlálás 2011). A területen élők foglalkoztatottságára feltehetően kedvező hatással van a főváros közelsége és a jó közlekedés: a mintaterületen található települések jelentős része vasúton elérhető Budapestről. Az aktivitási arány az országos érték körül mozog (45,4%). A munkanélküliség, bár átlagosan némileg magasabb az országos átlagnál (12,6%), a legtöbb esetben mégsem tér el kiugróan attól. Két kivételt ez alól Pánd és Káva jelenti, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-ot. A legalacsonyabb a munkanélküliség (4. ábra) Ceglédbercelen (9,4%) (Népszámlálás 2011). 18

19 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 4. ábra. Újszilvás vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) A mintaterületen élők jövedelmi viszonyai (5. ábra) rosszabbak az országos átlagnál. Az egy lakosra jutó évi átlagos jövedelem hazánkban 2011-ben 782 ezer forint volt. Ezt az átlagot egyik mintaterületi település sem éri el. A legközelebb ehhez Ceglédbercel található (760 ezer Ft/fő/év). A legkedvezőtlenebb átlagos jövedelmi viszonyokkal Jászkarajenő és Nyársapát lakossága rendelkezik (NAV Személyi jövedelemadó statisztika). 19

20 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Újszilvás vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő) A kisebbségek közül a cigány a legjelentősebb a területen, de a legtöbb esetben nem meghatározó. A Népszámlálás adatai alapján a cigány lakosság arány több településen meghaladja az országos átlagot (3,2%). Jászkarajenőn (7,8%), Pándon (6,4%) és Tápiószelén (5,9%) a legmagasabb a cigány lakosság aránya. A területen más kisebbség egy település kivételével nem található meg jelentős számban. Ceglédbercelen a mintaterület többi településétől eltérően és országos viszonylatban is (országos átlag 1,9%) nagyon magas a német nemzetiség aránya (13,7%) (Népszámlálás 2011). Összességében a mintaterületen található települések társadalmi gazdasági mutatói rosszabbak az országos átlagnál, de nem maradnak el jelentősen attól. A terület kedvező fekvése, Budapest közelsége és a jó közlekedés mind pozitív hatással lehetnek ezekre a mutatókra. 20

21 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Talajtani jellemzők Talajtan és természetes növényzet A vizsgált terület közel harmadán humuszos homokos talajok találhatók, a fennmaradó 2/3 részén további 14 talajtípus fordul elő (5. táblázat, 6. ábra). 5. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) % 3 Humuszos homokos talajok,0 29,60 25 Réti talajok 170,8 16,30 17 Mélyben sós réti csernozjomok 149,3 14,20 13 Mészlepedékes csernozjomok 118,1 11,20 14 Alföldi mészlepedékes csernozjom 51,8 4,90 2 Futóhomok 50,0 4,80 16 Réti csernozjomok 44,9 4,30 11 Csernozjom barna erdőtalajok 37,1 3,50 22 Réti szolonyecek 31,0 3,00 27 Lápos réti talajok 20,4 1,90 24 Szolonyeces réti talajok 19,0 1,80 23 Sztyeppesedő réti szolonyecek 18,8 1,80 21 Szoloncsák szolonyecek 15,6 1,50 12 Csernozjom jellegű homoktalajok 12,1 1,20 9 Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) 0,1 0,01 Összesen 1050,0 100,00 A vizsgált terület nagy részén a talajképző üledék, homok, így a homoktalajok részaránya a legmagasabb. Elterjedésük a buckasorok ÉNy DK-i csapásirányának megfelelő. A szélsőséges vízgazdálkodású, gyenge termékenységű, bizonytalan terméshozamú humuszos homok, futóhomok és csernozjom jellegű homoktalajokon zömmel erdők és szőlőültetvények találhatók. Azok a réti talajok, melyek ugyancsak homok talajképző üledéken alakultak ki, homok és iszapos homok mechanikai összetételűek, ezért rosszabb vízgazdálkodásúak és gyengébb minőségűek a löszön kialakult, agyagos vályog mechanikai összetételű, 3 4% szervesanyagtartalmú réti talajoknál, amelyek csaknem teljes mértékben szántók, alárendelten rét legelők, erdők. A lápos réti talajokat gyep borítja. A csernozjomféleségek elsősorban lösz talajképző üledéken képződtek. A főként vályog, néhol agyagos, vagy homokos vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású és termékenységű mélyben sós csernozjom talajok uralkodóan szántók, kis részben rét legelők. A vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, igen jó termékenységű mészlepedékes csernozjom kizárólag szántóterület. Az alföldi mészlepedékes csernozjom és a réti csernozjom vályog mechanikai összetételű, kedvező víz- és tápanyag gazdálkodású, öntözéses gazdálkodással jó terméshozamokat biztosító, értékes talajféleség. A réti csernozjom homokos, illetve agyagos vályog szemcseméretű, olykor igen jó termékenységű szántó. A csernozjom barna erdőtalajok vályog, kis foltokban homokos vályog mechanikai összetételűek, közepes vízvezető-képességűek. Termékeny szántók, szőlők és gyümölcsösök, alárendelten erdők. A löszön kialakult szikes talajféleségek (szolonyec-félék, szoloncsák szolonyecek) mechanikai összetétele agyag vagy agyagos vályog, ami a szikkel együtt a vízgazdálkodást kedvezőtlenné teszi. Természetes termékenységük nagyon gyenge. A rajtuk elterülő szikes 21

22 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet rétek természetvédelmi területek (a Kárpát-medence egyedülálló természeti értékei) és legelők (a legeltetés stabilizálja a gyepszukcessziót). A szolonyeces réti talajok és a sztyeppesedő réti szolonyecek a mezőgazdaság számára kissé kedvezőbbek Talajérzékenység ábra. Talajtípusok az Újszilvás vizsgálati területen (VKGA 2009) A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc

23 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja. 7. ábra. Újszilvás vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) Legérzékenyebbek a vizsgálati területen a Ceglédtől északra és keletre található, elsősorban mélyben sós réti csernozjomok fedte területek. Ez a talajtípus csaknem minden vizsgált paraméter változására (különös tekintettel a másodlagos szikesedés veszélyére) igen érzékenyen reagál, ezért ez a terület az erősen veszélyeztetett főcsoport legérzékenyebb zónájába tartozik. E főcsoport közepesen és kevésbé érzékeny csoportjába elsősorban a csernozjomféleségekkel fedett területek tartoznak. Közepesen érzékenyek a homoktalajokkal és a szikesekkel borított területek (7. ábra). A talajvédelemre elsősorban a vizsgált terület északkeleti felében kiemelt figyelmet szükséges fordítani. 23

24 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület nagy részét szántók foglalják el, de előfordulnak száraz gyepek, sztyeprétek, különféle típusú nedves rétek és szikesek is. Az erdők nagy része gazdasági ültetvény (részben DÖVÉNYI szerk. [2010] alapján). Monor Irsai-dombság (ÉNy) A kistáj legnagyobb része kultúrterület, amelyen az egykori jellegzetes löszös erdőssztyepvegetáció jórészt teljesen visszaszorult, átalakult. Ez különösen vonatkozik a fás társulásokra, melyek maradványai, degradált állományai csupán néhány helyen lelhetők fel. Az erdőssztyep-zóna törpemandulás-cserjése is szórványosan megtalálható még. Az erdőssztyepfajokat a változatos degradáltsági fokú löszgyepek őrzik. A lösznövényzet leginkább a félszáraz gyepekben maradt meg, pl. felhagyott gyümölcsösökben. Meredek lejtőkön, bányaperemeken másodlagosan löszfalnövényzet is megjelenik. A területen jelentős az akác térhódítása és komoly problémát jelent a selyemkóró elterjedése. Gerje Perje-sík (É-ról K-re húzódó sáv) Jellemzően agrártáj, ennek ellenére figyelemre méltóan sokféle a természetes növényzet. A táj fás növényzete tájidegen fafajokból álló ültetvény, a füves puszták mozaikosak, változatosak. A térség észak északnyugati részén található homokbuckavidék eredeti növényzetéből a faültetvények miatt alig maradt valami. A vízfolyások mentén nagyobb nádasok, nem zsombékoló magassásrétek találhatók. Szoloncsák és szolonyec szikesek egyaránt előfordulnak, közülük a szikes tavak iszap- és vaksziknövényzete figyelemreméltó. Kötött talajú lösz- és homoki sztyepprétjei országosan is kiemelkedő értéket jelentenek. Tápió-vidék (É) A táj vegetációját a domborzati, talajtani adottságok két markánsan elkülönülő részre osztják. A Felső- és az Alsó-Tápió árterületének vízhatás alatt álló részein az egykor lényegesen kiterjedtebb lápi vegetáció maradványaként láprétek, mocsárrétek, fűz nyár ligetek, illetve kisebb égeresek maradtak fenn, míg a vízfolyásokat kísérő homokos hordalékkúpon ittott fellelhetők az egykor nagy területeket borító homoki gyepek és homoki nyárasok állományai. Természetszerű erdő ma már alig van, a helyüket szinte teljesen nemesnyárból, akácból és erdei fenyőből álló gazdasági ültetvények foglalták el. Hatvani-sík (É) A táj potenciális vegetációja sokféle: lösztölgyesek, tölgy kőris szil ligeterdők, fűz nyár ligetek, valamint mocsarak, mocsár- és láprétek, homoki gyepek, löszpusztagyepek és szikesek mozaikjaiként jellemezhető. Mára a természetes vegetáció helyét jórészt szántók, ültetvényszerű erdők, valamint infrastrukturális elemek foglalják el. Kisebb foltokban kékperjés láprétekkel is találkozhatunk. Jászság (ÉK) A döntően szántók uralta kistáj vegetációját jelenleg szolonyec sziki legelők és rétek, alföldi mocsárrétek, kisebb mocsarak és a javarészt ültetvény jellegű származékerdők jellemzik, mindannyian igen fajszegények. A gyepekben a szikesedés kisebb mértékű, a cickórósok gyakoriak, padkásodás csak szórványosan fordul elő. Az álló- és folyóvizeket, csatornákat szalagszerű mocsarak és itt-ott enyhén szikes mocsárrétek kísérik. Lösznövényzet és homoki 24

25 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány növényzet inkább mezsgyéken, kunhalmokon, gátakon, felhagyott, ill. extenzív gyümölcsösökben maradt meg legtöbbször erősen degradált formában. Pilis Alpári-homokhát (D-i területfél) Ma már jellemzően kultúrtáj. A dombsági részek sztyeprétjei és sztyepcserjései, majd a homokhátság homokpuszta-gyepjei és homoki sztyeprétjei, a homoki tölgyesek, a zárt kocsányos tölgyesek, a cserjés erdőszegélyek, a szikesek, a szikes tavak, a kékperjés láprétek, a mocsárrétek, a sásrétek és a vízfolyásokat kísérő magaskórósok, majd az ártéri élőhelyek jellemzőek a tájra. A homokterületeken az egyedi ősi erdők maradványait (pl. Nagykőrös) faültetvények veszik körül. A lepelhomokkal borított térségekben már szántók uralják a tájat. Kiskunsági Löszöshát (D-en keskeny sáv) A kistáj aktuális vegetációmintázatát a lösz, valamint a löszös homok alkotta hátak sztyepprétjei és a beléjük ékelt ősmedrek padkás ősszikesei határozzák meg. A lösz és a homok összefogazódása a kistáj pereme felé egyre jellemzőbb, amely a homoki flóra- és vegetációelemek megjelenését idézi elő. A löszhátak potenciális erdős sztyepp vegetációjából a nyílt lösztölgyes teljesen eltűnt, az erdősültség igen alacsony. Az egykori extenzív legelőgazdálkodás helyett ma a szántóföldi művelés jellemző, a természetes vegetáció a szikes mélyedésekben maradt fenn. A sztyepprétek regenerációs képessége közepes, a szikeseké jónak tekinthető. A sztyepprétek döntően löszsztyepprétek, amelyek az ürmöspusztákkal és szikes rétekkel együtt tiszántúli jellegűek. A legszikesebb élőhelyek a mézpázsitos szikfok és a vakszik inkább Duna Tisza közi jellegűek. Az erdőterületek jellemzése Az erdőterületek legnagyobb része a Gerjétől délre helyezkedik el és a vizsgált terület 17,3%-át fedi. A homokhátsági területeken előfordulnak homoki tölgyesek és zárt kocsányos tölgyesek, a homokos hordalékkúpon homoki nyárasok, az árterületeken fűz nyár ligetek, illetve kisebb égeresek, de nagyon gyakori a tájidegen fafajokból álló ültetvény is. Tulajdonforma tekintetében északon a magántulajdonú erdők dominálnak, a déli délnyugati nagyobb összefüggő erdőknél emelkedik az állami tulajdon aránya és eléri a magántulajdonú erdőkét. Kisebb kiterjedésben előfordulnak vegyes és közösségi tulajdonú erdők is. Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület nagy része a gazdasági kategóriába esik, a második legjelentősebb a védelmi kategória, míg a közjóléti és az egyéb kategória csak kis kiterjedésű területeket érint (8. ábra). Tűzveszélyességi szempontból a kismértékben tűzveszélyes kategória a legnagyobb arányú, de délnyugaton a nagymértékben tűzveszélyes kategória is jelentős, a közepes mértékben tűzveszélyes kategória kis foltokban fordul elő. 25

26 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 8. ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint 26

27 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (6. táblázat), térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 6. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 34,5 3, Ipari vagy kereskedelmi területek 3,6 0, Út- és vasúthálózat és csatlakozó területek 0,4 0, Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek lerakóhelyek (meddőhányók) 0,3 0, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek városi zöldterületek 0,5 0, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek sport- és szabadidő-létesítmények 0,9 0, Nem öntözött szántóföldek 541,4 51, Állandó növényi kultúrák szőlők 4,1 0, Állandó növényi kultúrák gyümölcsösök, bogyósok 15,1 1, Rét/legelő 111,9 10, Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 50,6 4, Elsődlegesen mezőgazdasági területek 13,8 1,30 Lomblevelű erdők 147,7 14, Tűlevelű erdők 6,5 0, Vegyes erdők 27,8 2, Természetes gyepek, természet közeli rétek 1,3 0,10 Átmeneti erdős cserjés területek 88,2 8, Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 0,9 0, Kontinentális vizek állóvizek 0,5 0,05 Összesen 1050,0 100, Természetvédelem Az évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. A nemzeti parkok területét a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint (134/2013. [XII. 29.] VM rendelet) természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni (2013. évi CCL. törvény 25. ). Az egyes övezetekben eltérő szintű korlátozások érvényesek. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen természetvédelmi terület és tájvédelmi körzet található (0,2%). A Natura 2000-es területek nagy része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzé- 27

28 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet si területek (SAC, SCI) kategóriába tartozik (13,1%), míg a különleges madárvédelmi területek (SPA) 3,4%-os részt fednek le. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül magterület található 6,4%-os lefedettségben, de ennél nagyobb arányú az ökológiai folyosó kategória (10,3%), míg a legkisebb a pufferterületek részesedése (3,7%, összesen 20,4%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással Természetvédelmi területek Ceglédi-rét Természetvédelmi Terület A ceglédi pókbangós rét (a Csíkos-szél) az Örkényi út és a Gerje (Csíkos) patak melletti terület, ahol az ősgyepen amelyet rendszeresen elöntött a Gerje vize ideális feltételek alakultak ki egyes orchidea-fajok számára. Itt található a fokozottan védett pókbangó legjelentősebb hazai állománya, amelynek maximális egyedszáma a közelmúltban megközelítette az 5000 tövet. A poloskaszagú kosbor állománya is számottevő. Az agárkosbor mellett korábban megfigyelték itt a mocsári kardvirágot, a vitézkosbort és a füleskosbort is. A természetvédelmi terület egésze a vizsgált területre esik. Érintett település: Cegléd Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet A védett terület három nagy tájegység, a Duna Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez, utóbbiak csak engedéllyel, szakvezető irányításával tekinthetők meg. A keleti rész egy kisebb foltja nyúlik be a kijelölt területre, amely a Tápiógyörgyei-legelő nevű részterülethez tartozik. A tápiógyörgyei Nagy-megyeri legelő és az Újszász határában található gyepterületek már egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztetnek. Elsősorban az őszi tavaszi madárvonulásban van kiemelkedő szerepük. Érintett települések: Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápiószentmárton, Újszász Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, évi CXXIX. törvény 10. (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. 28

29 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A magterületek nagyon mozaikosan, elszórtan fordulnak elő a vizsgált területen. Jellemzően Natura 2000 területekhez kapcsolódnak (Cegléd és Törtel környéke, Nagykőröstől nyugatra és északra és Újszilvástól északkeletre), de önálló kategóriaként is előfordulnak (Albertirsától északkeletre, Nagyköröstől délnyugatra és Nyársapáttól kelet északkeletre). Az ökológiai folyosó kategória szintén változatos területi eloszlást és foltméretet mutat. Egy részük vízfolyásokhoz kapcsolódik (Gerje, Perje, Körös-ér), melyek Natura 2000 területekkel is átfednek, de vannak önálló védelmi kategóriát alkotók is (Albertirsától északra, Tápiószőlős környéke, Újszilvástól északra és dél délnyugatra, Ceglédtől nyugatra és délre, Nagykőröstől nyugat délnyugatra és keletre). A pufferterületek részben a magterületekhez (Cegléd és Nagykőrös környéke, Újszilvástól északkeletre), részben az ökológiai folyosó kategóriához kapcsolódnak (Abonytól nyugatra). Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC, SCI) a Gerje mente (HUDI20021), a Gógány- és Kőrös-ér mente (HUDI20022), a Jászkarajenői puszták (HUDI21056), a Nagykőrösi pusztai tölgyesek (HUDI20035), a Székek (HUDI20046) elnevezésű terület és a Tápiógyörgye Újszilvási szikesek (HUDI20024). A különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriába tartozik az Abonyi kaszálóerdő (HUDI10001) és a Jászkarajenői puszták (HUDI10004). Az Újszilvás vizsgálati területre eső Natura 2000-es különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC, SCI) és a különleges madárvédelmi területek (SPA) jelölő élőhelyeit és fajait a 2. függelék ismerteti. Ramsari terület nem található a vizsgált területen. Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek. A vizsgált területen egy ex lege védett földvár található Nagykőröstől északnyugatra és egy kunhalom északkeleten, ami bár nincs a kijelölt területen belül, nagyon közel esik a terület határához. Más típusú ex lege védett területek (pl. szikes tavak, lápok) is előfordulnak, ezek pontos elhelyezkedéséről az illetékes nemzeti park igazgatósága küldte el adatokat (lásd később 73. ábra). FAVÖKO Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Duna Tisza köze Közép- Tisza-völgy sekély porózus (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, Natura 2000), Duna Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi rész (tájvédelmi körzet, Natura 2000) Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (7. táblázat). 29

30 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Név 7. táblázat. Helyi védettségű természeti értékek Újszilvás vizsgálati területen Törzskönyvi szám Megye Település Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve Albertirsai-gyurgyalagos 12/292/TT/08 Pest Albertirsa TT 0, Albertirsai-halastó 12/293/TT/08 Pest Albertirsa TT 3, Albertirsai-hársfa 12/19/TE/74 Pest Albertirsa TE Albertirsai japán akácok 12/298/TE/08 Pest Albertirsa TE Albertirsai-kaszáló 12/299/TT/08 Pest Albertirsa TT 0, Albertirsai-lapos 12/297/TT/08 Pest Albertirsa TT 1, Albertirsai-tölgyfa II. (Katolikus Iskola udvara) 12/294/TE/08 Pest Albertirsa TE Dolina-völgy 12/28/TT/76 Pest Albertirsa TT 36, Hársas-völgy 12/77/TT/85 Pest Albertirsa TT 271, Tölgyfa 12/37/TE/77 Pest Albertirsa TE Lajosmizsei Füzes-tó és környéke Lajosmizsei Iskola-tó és környéke 12/319/TT/08 Bács-Kiskun Lajosmizse TT 8, /318/TT/08 Bács-Kiskun Lajosmizse TT 7, Lajosmizsei kocsányos tölgy 12/320/TE/08 Bács-Kiskun Lajosmizse TE Lajosmizsei Központi park és növényzete Lajosmizsei Köztemető vadgesztenye fasorai Lajosmizsei-platán- és vadgesztenyefák az 5. sz. főút mellett (121 egyed) Lajosmizsei Tarnai utca platánfasora 12/323/TE/08 Bács-Kiskun Lajosmizse TE 1, //TE/08 Bács-Kiskun Lajosmizse TE 6, /322/TE/08 Bács-Kiskun Lajosmizse TE 1, /327/TE/08 Bács-Kiskun Lajosmizse TE Lajosmizsei-vadkörtefa I. 12/321/TE/08 Bács-Kiskun Lajosmizse TE Lajosmizsei-vadkörtefa II. 12/325/TE/08 Bács-Kiskun Lajosmizse TE Lajosmizsei-vadkörtefa III. 12/326/TE/08 Bács-Kiskun Lajosmizse TE Nyársapáti kocsányos tölgy 12/188/TE/03 Pest Nyársapát TE 22, Gerje-patak és forrásvidéke 12/122/TT/97 Pest Pilis TT Pusztavacsi-fasor 12/186/TE/02 Pest Pusztavacs TE Blaskovich Múzeum történeti kertje Tápiószelei Agrobotanikus kert Kastélypark (Orczy-kastély) 12/316/TT/09 Pest Tápiószele TT 1, /317/TT/09 Pest Tápiószele TT 98, /6/TT/80 Jász- Nagykun- Szolnok Újszász TT 23,

31 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Szénhidrogénkutatás 1.2. Újszilvás vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogénkutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 8. táblázat és a 9. táblázat adja meg (9. ábra, 6. melléklet). A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogénkutatási terület sem. 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogénkutatások által érintett területek Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 9. táblázat listázza. 31

32 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogénkutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Cegléd 104. szénhidrogén Kiskunság-Tápió szénhidrogén Kecskemét szénhidrogén Jászberény 125. szénhidrogén Szolnok szénhidrogén Körös szénhidrogén Nagykőrös 170. szénhidrogén Ladánybene 153. szénhidrogén Monor 138. szénhidrogén Gödöllő 103. szénhidrogén MBFH adattári szám T T T T T T Engedélyes Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban MOL Nyrt T Geotop International Kft. (zárójelentés nem érhető el) Megjegyzés vizsgálati terület középső D-i része vizsgálati terület É-i része MOL Nyrt T vizsgálati terület DNy-i része MOL Nyrt T csatlakozó terület ÉK-en RAG Hungary Kft. T csatlakozó terület K-en RAG Hungary Kft. folyamatban T.22480, T csatlakozó terület K-en MOL Nyrt folyamatban csatlakozó terület D-en MOL Nyrt. folyamatban csatlakozó terület DNy-on MOL Nyrt T csatlakozó terület ÉNy-on MOL Nyrt T csatlakozó terület ÉNy-on 9. táblázat. Fontosabb szénhidrogénkutatási jelentések a vizsgálati területre Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogénkutatások fontosabb jelentései Hatalyák Péter, Kovács Ákos, Zsuppán Gyula, Mészáros Vince Csaba, Mike Krisztina, Kormos László 2010 Kiss B., Pékó Gy.-né, Szarka J.-né, Fábián B., Szűcs L., Pap S., Győry Gy.- né, Kiss E., Bujdosó I., Gajdos I., Szentgyörgyi K.-né, Bottyán L., Nagy M.- né 1979 Gyarmati János, Török Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Zita, Varga Ede, Sőreg Viktor 2000 Zárójelentés a 104. Cegléd kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. (geofizika) Kiskunság nyílt terület kutatási engedély kérelem. (Kutatási területek: Tápió és Kiskunság; földgáz, szénhidrogén) Újszilvás felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése június (szénhidrogén) Kecskemét 81. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. A vizsgálati területet környezetébe eső korábbi szénhidrogénkutatások fontosabb jelentései Balázs Ernőné, Boncz László, Eszes Illésné, Klemenik Ráhel Boglárka, Lux Marcell, Pusztai Judit, Szabóné László Adrienn, Szászfai Judit, Mészáros Vince Csaba et al Zilahi-Sebess L., Gyuricza Gy., Barczikayné Szeiler R., Gál N., Gulyás Á., Hegyi R., Horváth Z., Jencsel H., Kerékgyártó T., Kovács G., Kovács Zs., Kummer I. et al T Lemberkovics Viktor 2009 T Lemberkovics Viktor 2010 T Campbell Riley Bates 2004 Zárójelentés a 125. Jászberény területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. (Jászberény-ÉK-1 fúrás; Jászberény 2D (JB-1-9); Jászberény (Gödöllő-Jászberény) 3D; Jászberény - magnetotellurikus mérések; + Határozat; +1 DVD) M2. Geotermikus koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységi vizsgálatok. MÁFI-ELGI-MBFH együttműködés. Kutatási jelentés. Jászberény terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (a koncessziós jelentéshez). Kutatási zárójelentés A. rész a Szolnok kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek- és azok eredményeiről. (+Szolnok kutatási terület kutatási zárójelentés kiegészítése. Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület - Tószeg - Szolnok-Hajtótanya alterület. A vagyonadatok változása a Kutatási zárójelentés kiegészítés, Szolnok Kutatási Terület a Tószeg - Szolnok-Hajtótanya kutatási alterületen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek-, és azok eredményeiről. + Határozat. Örményes-Kelet kutatási zárójelentés valamint Ipari szénhidrogén-készlet igazolása a Szolnok kutatási területen található Örményes-Kelet miocén korú tárolóban. Örményes East Exploration Closing Report and Verification of a Commercial Hydrocarbon Occurrence MOL Nyrt. Geotop International Kft. OKGT MOL Nyrt. MOL Nyrt. ELGI, MÁFI, MBFH, VKKI Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft. RAG Hungary Kft. Pogo Magyarország Kft. 32

33 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH adattári szám Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes T Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán T Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán T T T Holoda Attila, Sőreg Viktor, Hatalyák Péter, Palásthy György, Paczuk László, Gozdán Tibor, Jósvai József 2008 Balázs Ernőné, Boncz László, Lux Marcell, Klemenik Ráhel Boglárka, Krusoczki Tamás György, Pusztai Judit, Szászfai Judit, Tomcsányi Tibor, Milánkovich András et al Boncz László, Balázs Ernőné, Bartha Attila, Kósa László, Milánkovich András, Nagy Györgyné, Séllei Csaba, Vadász Györgyné, Szentgyörgyi Károlyné, Tóth József, Tóth Lajosné 2004 RAG Hungary Kft évi jelentés a bányavállalkozó Kelebia, Kiskunhalas és Körös kutatási területeken végzett szénhidrogénkutatási tevékenységéről. (+ 9 db Határozat, Balotaszállás-VIII., Balotaszállás-X., Kisújszállás-I.,Örményes-I., Szolnok-V., Szolnok-VI., Tiszakécske-I. bányatelkek) RAG Hungary Central Kft évi jelentés a bányavállalkozó Körös kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységéről. (+ Határozat, Mezőtúr-V. bányatelek) Kutatási Műszaki Üzemi Terv a 153. Ladánybene kutatási területre a Műszaki Üzemi Terv jogerőre emelkedésétől számított 4 éves időtartamra. (+Határozat. Páhi 2D mérés, Páhi-2 kutató fúrás) Zárójelentés a 138. Monor területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. (Csévharaszt-2, Gomba-3, -4, -5, Jászberény-Ny-4, Monor-ÉK-1, -2, Nagykáta-Ny-1, Ócsa-2, -4, Sülysáp-1, Sülysáp-É- 1, -2, -4, Tápióság-1, Tóalmás-D-5 fúrások; Dunavarsány 2D Zárójelentés a 103. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. +Határozat és módosítása. RAG Hungary Kft. RAG Hungary Kft. MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Rt. Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagokat külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (7. függelék, 7. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 56 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 10. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 24 érte el a prekainozoos aljzatot (11. táblázat). 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum 340 Abony K , ,4 91,11 605, Albertirsa B Nagykőrös K , ,9 115, Törtel Tö , ,6 97, , Törtel Tö , ,5 94, Törtel Tö , , Törtel Tö , ,8 97, Törtel Tö , ,9 96, Törtel Tö , ,3 97, Törtel Tö , Törtel Tö , ,4 97, Törtel Tö , ,2 98, Törtel Tö , ,8 98, Törtel Tö , , Törtel Tö ,2 97, Törtel Tö , ,9 95, Törtel Tö , ,5 98, Törtel Tö , ,8 98,

34 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Albertirsa B 60/a , Cegléd K , Cegléd K , Cegléd K , Cegléd K , ,9 113, , Nagykőrös B Nagykőrös B , Nagykőrös K ,4 113, Újszilvás Ujszil , ,1 97, Újszilvás Ujszil , ,6 97, Újszilvás Ujszil , ,4 94, Abony Abony , ,7 90, Cegléd K ,4 101, , Albertirsa B , Albertirsa K , ,8 121, Békés K , Cegléd Ce , ,5 112, , Cegléd Ce , , Cegléd Ce , ,1 114, Cegléd Ce , , Cegléd Ce , ,6 112, Cegléd Ce.D , , , Cegléd B Cegléd K , Cegléd K , Cegléd B , Nagykőrös B , Nagykőrös NkK , , , Nagykőrös NkK , , Nagykőrös NkK , , Nagykőrös NkK , ,9 116, Nagykőrös NkK ,4 113, Nagykőrös NkK , ,1 117, Pánd Pánd , ,7 160, Törtel K , ,3 97, Törtel K , Törtel K , ,5 98, Cegléd K , ,5 114, Frs-id egyedi fúrásazonosító. 11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Cegléd Ce.D , , , Cegléd Ce , ,5 112, , Cegléd Ce , , Cegléd Ce , , Törtel K , ,3 97, Törtel K , Nagykőrös K ,4 113, Nagykőrös K , ,9 115, Nagykőrös NkK , , Nagykőrös NkK , , Nagykőrös NkK , ,9 116, Nagykőrös NkK ,4 113, Nagykőrös NkK , ,1 117, Pánd Pánd , ,7 160, Törtel Tö , ,6 97, , Törtel Tö , , Törtel Tö , ,8 98, Törtel Tö , ,5 94, Törtel Tö , ,8 97,

35 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Törtel Tö , ,9 96, Törtel Tö , ,3 97, Törtel Tö , Törtel Tö , ,2 98, Újszilvás Ujszil , ,4 94, Frs-id egyedi fúrásazonosító. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 32 fúrás esik a vizsgálati területre (12. táblázat, 6. melléklet). 10 indikációs fúrás (indikáció vagy telep) található a területen, meddő fúrás 22 (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul.) 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Dátum azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ Helyzet* I** Cegléd Ce , ,3 1550, /37mf USZ I Cegléd Ce , ,5 114, /38mf USZ M Cegléd Ce , ,6 113, /39mf USZ M Cegléd Ce , ,6 110, /40mf USZ M Cegléd Ce , ,2 111, /41mf USZ M Cegléd Ce.D , ,6 105, , /42mf USZ M Nagykőrös Nk.K , ,5 114, , /43mf USZ I Nagykőrös Nk.K , ,5 114, /44mf USZ I Nagykőrös Nk.K , ,5 115, /45mf USZ I Nagykőrös Nk.K , ,9 116, /46mf, AD van USZ M Nagykőrös Nk.K , ,9 112, /47mf USZ M Nagykőrös Nk.K , ,6 116, /48mf, T.1426 USZ M Pánd Pánd , ,3 160, /2mf USZ M Törtel Tö , ,2 97, , /2mf USZ M Törtel Tö , ,1 93, /3mf USZ M Törtel Tö , ,6 97, /4mf USZ I Törtel Tö , ,4 96, /5mf USZ I Törtel Tö , ,5 95, /6mf USZ M Törtel Tö , ,9 96, /7mf USZ M Törtel Tö , ,6 96, /8mf USZ M Törtel Tö , , /9mf USZ I Törtel Tö , ,8 97, /10mf USZ I Törtel Tö , ,4 97, /11mf USZ M Törtel Tö , ,5 105, /12mf USZ M Törtel Tö , ,8 96, /13mf USZ M Törtel Tö , ,5 95, /14mf USZ M Törtel Tö , ,1 98, /15mf USZ M Törtel Tö , ,5 97, /16mf USZ M Újszilvás Újszil , ,7 96, /1mf USZ M Újszilvás Újszil , ,3 96, /2mf USZ M Újszilvás Újszil , ,1 93, /3mf USZ I Abony Abony , ,2 91, USZ I +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele. *Helyzet: USZ Újszilvás koncesszióra javasolt terület. **I: indikáció: I indikáció, M meddő, BT hatályos szénhidrogén-bányatelken Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mélygeoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. 35

36 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012, 2014) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen a 13. táblázat adja meg. Terület Újszilvás 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 1050 km * MBFH adatok alapján (db) VSP * Szeizmokarotázs * 1 5 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség km 2 ) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km 2 ) Tellurika (TE) Magnetotellurika (MT) (db) VESZ ABmax >4000 m 81 1, Terület 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika Újszilvás (db/km 2 ) 1050 km 2 0,0533 0,0048 *MBFH adatok alapján 0,001 0,0048 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség %) Gravitáció (db/km 2 ) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km 2 ) VESZ ABmax >4000 m 0,0771 0,12 4,4048 0,5333 0, , ,0124 A területet nem érinti 3D szeizmikus mérés (7. melléklet). 81 különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes, a terület szeizmikusan közepesen megkutatottnak tekinthető. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 4. függelék listázza. A vizsgálati területre eső összes 2D szelvényhossza 804,17 km. A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 53 érinti a vizsgálati területet (4. függelékben MBFH szolgáltatott bejegyzés). A vizsgálati területen 5 fúrás mélyfúrás geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (14. táblázat). 36

37 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 14. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log Terület Dátum (m) (m) (mbf) (m) szám + Törtel Törtel Törtel Törtel Cegléd RM Abony Abony , ,2 96, Abony Abony , ,2 91, Szolnok Szolnok Tószeg Tószeg Tószeg Tószeg Tószeg Tószeg , Tószeg Tosz ,2 89, Jászkarajenő JK , ,6 96, Szolnok SZH ,7 92, Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben. Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen, a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában. A vizsgálati területen 1 VSP, illetve 5 szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben 1 VSP, és 3 szeizmokarotázs mérés ismert (15. táblázat, a MÁFGBA-ban az elérhető dokumentációt az Adattári azonosító oszlop jelzi). 15. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Mérés EOV Y EOV X Z Adattári Terület Dátum típus* (m) (m) (mbf) azonosító + Abony 2 ABONY 2 VSP , ,1 91, Cegléd 4 CE 4 SZK , ,5 111,5 1 Nagykőrös Kálmánhegy 3 NKK 3 SZK , ,4 116,6 1 Törtel 11 TÖ 11 SZK , ,5 106,6 1 Törtel 2 TÖ 2 SZK , ,1 94,7 1 Újszilvás 1 UJSZIL 1 SZK , ,6 97,5 1 Nagykőrös 16 NK 16 SZK , ,8 122,5 2 Nagykőrös 4 NK 4 SZK , ,5 122,6 2 Nagykőrös Hangács 1 NKH 1 SZK , ,8 117,5 2 Tószeg 3 TÓSZ 3 VSP ,1 91, *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben. Magnetotellurikus (MT) mérés nem található a területen. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség kicsivel az országos átlag alatti (4,4048 pont/km 2 ). Nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) 13 db található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al. (2002) mutatja be A terület földtani viszonyai A terület nagyszerkezeti viszonyai Újszilvás vizsgálati terület aljzata nagyrészt a Tiszai Főegységhez tartozó Mecseki Egységhez tartozik. ÉNy-i nyúlványa a Közép-magyarországi-főegységen belül található Középdunántúli-egység területére esik (10. ábra). 37

38 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 10. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei fekete téglalap jelöli a vizsgálati területet (Haas et al alapján) A terület nagyszerkezeti szempontból legfontosabb jellegzetessége a vizsgálati területet É- on átszelő Közép-magyarországi nyírási öv és az ezt kísérő, bonyolult belső felépítésű, oldaleltolódásokkal, normálvetőkkel és feltolódásokkal kísért zóna (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998). A prekainozoos aljzatot felépítő képződmények nagyon különbözőek a szerkezeti zóna két oldalán. A Közép-magyarországi nyírási öv északi oldalán, a vizsgálati területen, illetve annak 5 km-es körzetében a Közép-dunántúli-egység újpaleozoos és mezozoos képződményeit, illetve ismeretlen aljzatot jelez az aljzattérkép, e területen aljzatot ért fúrás még nem mélyült (18. ábra). A Tiszai egység aljzatát viszont magas fokú, erősen metamorf kőzetek (CSEREPES-MESZÉNA 1986) és késő variszkuszi gránitok építik fel (BUDA 1992). Ezek fedője nem metamorf, mezozoos germán típusú üledékes összlet (GÉCZY 1973; KOVÁCS 1982; VÖRÖS 1993). Felső-kréta kőzeteket a Közép-magyarországi nyírási övtől északra egy kis kibukkanás és néhány bizonytalanul krétába sorolt fúrómag kivételével nem találunk. A nyírási zónától délre, a Tisza Főegységben azonban már nagy vastagságú felső-kréta mélytengeri vörös márga, konglomerátum és egyéb törmelékes kőzetek fordulnak elő néhány jelentősebb szinformban (SZENTGYÖRGYI 1989). Fejlődéstörténet A Tiszai-nagyszerkezeti egység terréniumai a karbon időszakban egyesültek egyetlen nagy terrénummá. (SZEDERKÉNYI 1998, CSÁSZÁR 2005). A későbbiekben az alpi szerkezet-alakulás folyamán lejátszódó takaróképződés és pikkelyeződés eredményeképpen alakult ki az aljzati képződmények ÉK DNy csapásirányú öves elrendeződése. A kompresszió hatóiránya DK-i volt. Az alpi orogenezis neo-alpi fázisa során keletkezett a mai szerkezeti rendszer. Ez a tektonikai eseménysorozat keskeny, hosszú, meredek tengerből kiemelkedő gerinceket, köztük velük párhuzamosan futó hosszú, mély tengeri árkokat, valamint egy nagyméretű ív előtti medencét hozott létre, amely ma a Szolnok Máramaros tengely mentén helyezkedik el. A szenon folyamán megkezdődött a szárazulati gerincek lepusztulása, eróziója, az árkok peremén durvatörmelékes, a parttól távolabb finomszemcsés homokos, pélites üledékbehor- 38

39 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány dással. Az ív előtti medence területén megindult a mélytengeri molasz jellegű, csillámban dús homokkő, konglomerátum, aleurolit, agyagmárga, és agyag rétegek ( flis ) lerakódása, mely kisebb megszakításokkal folytatódhatott a kora-miocénig. A kompressziós tektonika a szenon során tovább folytatódott. A paleogén elejére a kutatási terület azon része, mely nem az ív előtti medence területére esett teljesen kiemelkedett, szárazulattá vált. A kiemelt területeken jelentős eróziós tevékenység kezdődött, így az eocén, oligocén idején nagy vastagságú mezozoos, paleozoos összlet pusztult le. Ezután a miocén elején, az óstájer tektonikai mozgások idején, ÉNy DK-i csapású, extenziós folyamatok kezdődtek. ÉÉK DDNY-i csapásirányú vetők mentén árkos beszakadások, oldalelmozdulások keletkeztek. Ezek mentén már a középső-miocén során jelentős vulkáni tevékenység kezdődött. A miocén elején a terület még szárazulat volt. A transzgresszió az extenziós mozgások hatására csak a kárpátiban érte el a területet. Partszegélyi durvatörmelékes, felfelé egyre finomodó szemcsenagyságú homokkő, aleurolit, agyagmárga rétegeket hozva létre. A kárpáti-bádeni határon a terület jelentős emelkedése és szárazulattá válása következett be. A bádeniben újabb transzgresszió érte el a területet. A rétegsor partszegélyi konglomerátum rétegekkel kezdődik, felfelé finomodó és meszesedő sorozat következik: homokkő, mészhomokkő, algás mészkő, melyek meleg, sekélytengeri környezetre utalnak. A szarmatában megszűnt a tengeri kapcsolat. Elkezdődött a Pannon-tó kiédesedése. Az alsó-pannóniai idején az ősfolyók megkezdték a beltó feltöltését. A feltöltődés a felsőpannóniai végére befejeződött (GYARMATI et al. 2000). Szerkezetalakulás A közép-alföldi terület tektonikai fázisait összefoglaló táblázatot LŐRINCZ készítette (1996) (16. táblázat). 16. táblázat. A közép-alföldi terület tektonikai fázisai (LŐRINCZ 1996) Kor Jelleg Nagyság Elmozdulás iránya Csapásirány I. mezozoos takaróképződés x.100 km ÉNy ÉK DNy II. alsó-miocén konvergens oldaleltolódás x.100 km jobbos KÉK NyDNy III. középső-miocén extenzió 1.3 x NyÉNy, KDK ÉÉK DDNy IV. felső-miocén transzpresszió 5 10 km balos KÉK NyDNy V. felső-miocén kompresszió 1 5 km ÉÉK NyÉNy KDK VI. pliocén extenzió 1.1 x ÉNy, DK ÉK DNy VII. kvarter oldaleltolódás 1 5 km balos KÉK NyDNy A prekainozoos aljzat felszíne Albertirsánál, az Örkényi-árok folytatásában 3500 m-es mélységbe süllyedt. A Pánd 1 mélyfúrás aljzati kiemelkedésen található m-es mélységbe süllyedt a medencealjzat az Ujszil 3, az Abony 1, Törtel 10 mélyfúrások közelében, valamint Nagykőröstől Ny DNy-ra és K-re. A ceglédi fúrások a Kecskemét Nagykőrös Cegléd medencealjzati rögvonulat részeként érték el az aljzatot. A kristályos alaphegység nagy mélységbe süllyedt. Törtelnél a geofizikai adatok 300 m-es elvetési magasságot jeleznek (20. ábra). A Kaposfő Soltszentimre Izsák Kecskemét Cegléd kristályos alaphegység-vonulat határai: É-i része az Örkényi miocén vulkáni képződményekkel töltött árokszerű medencerész, ÉK-i része a jászkarajenő szandaszőlősi bázisos vulkanitokat és a Szolnoki flis képződményeket tartalmazó medencealjzatú terület. Ezeket DK-en a Pusztamérges Nagykőrös diszlokációs öv határolja a keletre következő Tisza-árok (vagy Kiskun-depresszió) mély medencerésztől, mely K-felé folytatódik a Tiszántúlra (KŐRÖSSY 1992). 39

40 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A kréta végi ÉNy-felé ható kompressziós erők hatására a kerekegyházi mezozoos üledékekre DK-felől rátolódott a Kecskemét Nagykőrös Cegléd gerincvonulat, melynek É-i oldalát paleozoos metamorfitok, délit pedig mezozoos üledékek alkotják. Ez látszik a prekainozoos földtani térképen (18. ábra), ahol a kristályos aljzat (22-es egység) és az üledékes fedő kontaktusát (6, 9, 10, 12, 13, 14-es földtani egységek) mezozoos szerkezeti határként ábrázolták. Kutatási területünk közepén fut keresztül a Közép-magyarországi nyírási öv (Simontornya Dunaújváros-Örkény Albertirsa vonalában), mely nyugat felé két ágra szakad. Az Ujszil 3-as fúrástól É-ra szintén a Közép-magyarországi nyírási öv egyik ágát láthatjuk. Ebben a fúrásban a gránitgneisz nagyfokú szerkezeti igénybevettsége, zúzott ásványai, breccsás, milonitos szövete igazolja a nyírási zóna közelségét. Tehát az újszilvási kutatási területen a Közép-magyarországi nyírási öv Z alakot formál. Csapása ÉK DNy-i. Az eredendően feltolódásos, majd eltolódásos jellegű Közép-magyarországi nyírási öv mellett jelentős feltolódási síkokat találunk a flis összleten belül is (11. ábra, 12. ábra). A Mecsekiegység kréta pikkelyeit a Szolnoki flis öv felső-kréta paleogén vastag homokkő összletei fedik. Az erősen tektonizált, gyűrt és pikkelyes szerkezetű flis rétegsor alkotja a vizsgálati terület medencealjzatának DK-i részét. ÉK DNy-i irányú kainozoos törések láthatók a flis összleten belül, valamint a Pánd 1-es fúrástól ÉNy-ra. Az NkÚ 9-es fúráson áthaladó vetőzóna (18. ábra) jellegét tekintve feltolódásként értelmezhető (GYARMATI et al. 2000), így az ezzel párhuzamosan a Ce.D 1-es fúráson áthaladó is feltolódás. A Közép-dunántúli-egység és a Mecseki-egység között húzódó Közép-magyarországi nyírási öv a területünkön a késő-oligocénben térrövidüléses zóna volt az Alcapa-egység kiszökése, valamint az Alcapa- és Tiszai-egységek ellentétes rotációja következtében. Ennek eredményeképpen ÉNy-i vergenciájú gyűrődéses és feltolódásos deformáció jött létre. Ennek intenzitása Ny-felé növekszik, feltehetően az inhomogén blokk-rotációk miatt. A térrövidülés meggyűrte az eocén és oligocén rétegsorokat is. A miocén bázisának feltételezett felboltozódása a feltolódási zónák fölött azt jelzi, hogy a feltolódások, vak feltolódásokként a miocén elején is aktívak voltak. A Tóalmás-zóna keleti folytatása feltehetően egy paleogén feltolódási öv reaktivációjaként a kora-miocénben jött létre és először jobbos eltolódásként működött. A zóna eltolódásként felújult pozitív virágszerkezete a medencealjzat domborzatában is kimutatható kiemelkedést jelent például Jászberény térségében. A legidősebb pannóniai üledékek rálapolódnak erre a kiemelkedésre. Ez a zóna kora-pannóniai eltolódásos deformációjára utal. Az eltolódás értelme ebben az időszakban balos lehetett. A zóna íves lefutása miatti helyi tágulásos vagy torlódásos szerkezetek jöhettek létre. A Balaton Tóalmás-zónától DK-re a Közép-magyarországi nyírási öv oligocén kompressziós szerkezetei, míg tőle É-ra és ÉNy-ra a kora-miocén szinrift fázis lecsúszó normálvető rendszerei váltak dominánssá. 40

41 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5km-es körzet határa 5km-es körzet határa ÉNy DK ÉNy DK 11. ábra. A PGT 3 szeizmikus időszelvény (balra) és értelmezett változata (jobbra) (LŐRINCZ 1996) A függőleges tengelyen a kétutas futásidő (TWT s) látható. Jelmagyarázat: SB1...SB3 pannóniai szekvenciahatárok; vízszintes vonalkázás miocén törmelékes kőzetek; fekete háromszög miocén vulkanit; szürke kitöltés felső-kréta-paleogén flis; ferde sraffozás felső-kréta vulkanit; mészkő minta mezozoos törmelékes és karbonátos kőzetek; kereszt prekambriumi kristályos kőzetek. A római számok a tektonikai fázisokat jelzik, a magyarázatot lásd a 16. táblázatban. A szelvény nyomvonala a 18. ábraán látható. Az eredetileg minden bizonnyal rátolódásos jellegű, a Közép-dunántúli-egység és Mecseki egység határaként funkcionáló szerkezet a mai szerkezeti képben lecsúszó normál vetőként jelentkezik. A lecsúszási felület és a kréta paleogén flis képződmények feltolódási frontja között nagy mélységű medencék jöttek létre (az Ujszil 3, Abony 1, Törtel 10 fúrások közelében), amelyeket szinrift üledékek töltenek ki (BABINSZKI et al. 2015). További szerkezeti elemek Örkényi-árok, mely Albertirsától ÉK-felé folytatódik (88-as szerkezeti egység, 18. ábra): a Közép-magyarországi nyírási öv két ága zárja közre. A Kadai-árok: Lajosmizse és az Nk 3 fúrás közé esik, É D-i irányú. A Kapos(fő)-Páhi szerkezeti zóna kifutása a terület 5 km-es körzetének DK-i sarkában kainozoos rátolódásként jelenik meg. A terület DK-i részén, a takarós szerkezetű ÉK DNy-i lefutású szerkezeti pásztákon belül megfigyelhető ezekre merőleges, ÉNy DK-i csapású kainozoos haránttörés is, mely keletkezése extenziós tektonikai folyamatokhoz kapcsolódik (HAAS et al. 2010). A haránt irányú 41

42 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet töréseknek a miocén során jelentős szerep jutott, amikor ezen törések által preformált medreket, árkokat alsó-miocén folyók üledékei töltötték fel. Az üledékképződés helye a miocénben, a Pannon-medence szinrift fázisában a Jászsági-medence és a Közép-magyarországi-zóna területére helyeződött át. Az egész területet több km vastagságban fedő neogén medencekitöltő üledék lerakódását az aljzat posztrift süllyedése tette lehetővé. 12. ábra. Az XAB 11 szeizmikus időszelvény (felül) és értelmezett változata (alul) (LŐRINCZ et al. 2002) Függőleges tengelyen a kétutas futásidő (TWT s) látható. Fúrások: A Abony 2, B Abony 1, C Tósz 2. Jelmagyarázat: SB1...SB3 pannóniai szekvenciahatárok; vízszintes vonalkázás miocén törmelékes kőzetek; fekete háromszög miocén vulkanit; szürke kitöltés felső-kréta-paleogén flis; ferde sraffozás felső-kréta vulkanit; mészkő minta mezozoos törmelékes és karbonátos kőzetek; kereszt prekambriumi kristályos kőzetek. A római számok a tektonikai fázisokat jelzik, a magyarázatot lásd a 16. táblázatban. A szelvény nyomvonala a 18. ábraán látható. 42

43 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogénkutatásban alapvető. A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával. A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel zaj arány és a feldolgozás folyamata. Újszilvás vizsgálati területen számos 2D szeizmikus szelvény áll az MFGI rendelkezésére. Ezek közül 4 szelvény kerül bemutatásra (Is 10, Is 12, Usz 2, XAB 3), melyek kiválasztásnál figyelembe vettük, hogy melyek fedik le minél nagyobb részben a kijelölt területet (13. ábra). Az értelmezés során felhasználtuk a többi szelvényt is a kereszteződések ellenőrzése miatt, de nincs mód az összes szelvényt bemutatni. A vizsgálatok során felhasználtuk a szelvények közelében mélyült és aljzatot elért fúrások rétegsorát és HAAS et al. (2010) földtani térképét. Az értelmezést az 5 km-rel kiterjesztett határig végeztük el. 13. ábra. Újszilvás vizsgálati terület határa és rajta az MFGI rendelkezésére álló szeizmikus szelvények (narancssárgával jelölve az értelmezett szelvények: Is 10, Is 12, Usz 2, XAB 3) Az értelmezést időszelvényeken végeztük el, lila színnel a pretercier aljatképződmények felszínét jelöltük ki. A fúrások rétegsora alapján nem különítettük el a mezozoos (kréta, triász) és paleozoos képződményeket. Kijelöltük még a pannóniai képződmények feküjét (narancs), illetve az alsó felső-pannóniai határát (sárga). A pannóniai fekü alatt idősebb miocén szintek vannak, melyet egyrészt miocén törmelékes kőzetek, illetve miocén vulkanitok építenek fel, ezeket nem különítettük el a szelvényen. A fúrások alapján paleogén 43

44 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet szinteket is azonosítottunk, melyet zölddel jelöltünk. A területet ért szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük. A vizsgálati terület ÉNy-i részén található az Örkényi-árok, melyen áthalad az Is 10 és Is 12 vonal, ÉNy DK irányultsággal, közel párhuzamosan. Az Is 12 szelvény a vizsgálati terület középső és nyugati részéről nyújt információt. Az aljzat az Örkényi-árok környezetében nagy mélységben helyezkedik el, de ezt a szeizmikus kép alapján csak bizonytalanul tudtuk azonosítani (szaggatott vonallal). Maga az aljzat és a felette lévő kőzetek reflexióhiánya a jelen lévő idősebb miocén, nagy vastagságú vulkanitok miatt lehetséges. A szelvény közepétől látható, hogy az idősebb miocén képződmények felszíne is fokozatosan mélyül, és a miocén árokban már megjelennek az üledékes reflexiók. A pannóniai fekü feletti fiatal üledékek párhuzamos reflexiókkal jelennek meg, a miocén árok felett kivastagodnak. Az alsó- és felső-pannóniai határát sárgával jelöltük ki (14. ábra). A Ce 2 fúrásban nagyon vékony miocén rétegeket azonosítottak, majd elérték a bizonytalanul besorolt mezozoos paleozoos aljzatot. Az aljzatban meghatározott szerkezeti elemek is nagy bizonytalansággal lettek kijelölve. A legtöbb vető a pannóniai feküig hatol, majd néhányuk felújulva elveti a fiatal pannóniai üledékeket is. Az elvetés kisfokú, hiszen itt valószínűleg inkább horizontális irányban történtek az elmozdulások. 14. ábra. Is 12 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó felső-pannóniai határ, piros: vető Az Is 10 időszelvény északabbra helyezkedik el, az Örkényi-árok ÉK-i végén fut keresztül. A Pánd 1 fúrásban kréta és jura képződményeket írtak le, majd ezután az aljzat fokozatosan mélyül az árok irányába. Szaggatottan jelöltük szintén a vulkanitok miatt nehezen bejelölhető aljzatfelszínt. Az előző szelvénnyel párhuzamosan itt is csökken a pannóniai fekü szintje DK-i irányban, de az is látható, hogy az egész szelvény mentén kisebb az idősebb miocén képződmények vastagsága (15. ábra). 44

45 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A szelvény ÉNy-i végében a Gomba 2 fúrásban oligocén rétegeket azonosítottak, majd elérték a triász aljzatot. Ezt mi szintén lilával jelöltük pretercier aljzatként. Hasonlóan az Is 12-es szelvényhez, a nagyobb mélységű miocén árok két oldalán, illetve a szelvény egészén található vetők felújulva elérték a fiatal pannóniai rétegeket is. Az alsó felső-pannóniai rétegek lefutása nagyjából megegyezik a pannóniai feküszinttel. 15. ábra. Is 10 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, zöld: paleogén felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó felső-pannóniai határ, piros: vető Az Usz 2 szelvény ÉÉNy DDK-i lefutású. A pretercier aljzat nagyjából azonos szinten jelölhető. Felette a miocén rétegek dél felé fokozatosan vékonyodnak, majd a szelvény legdélebbi részén, a pannóniai üledékek közvetlenül a pretercier aljzatra települnek. Miután a szelvény áthaladt a Közép-magyarországi-törésvonalon, az Újszil 3 fúrásban paleozoos képződményeket azonosítottak, melyet szintén lilával jelöltünk. Az aljzat felszínének kijelölése itt is bizonytalan volt, a miocén rétegek is szaggatott, kis amplitúdójú reflexiókkal jelennek meg, melyek szintén a vulkanitok jelenlétét mutatják (16. ábra). 45

46 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 16. ábra. Usz 2 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó felső-pannóniai határ, piros: vető A vizsgálati terület DK-i részén lévő szelvények közül az XAB 3 kerül bemutatásra. A szelvény DNy ÉK irányultságú. A pretercier aljzat ÉK-felé csökken kis mértékben. Az Abony 1 fúrás triász kőzeteket tárt fel, de nem jelenik meg egyértelmű reflexióval az aljzat felszíne. A területen mindenhol kis vastagságban van jelen a miocén rétegsor. A szelvény DNy-i felén a törteli fúrások kréta és paleogén rétegeket tártak fel, melyek a Szolnoki flisnek a legnyugatabbi kiterjedését mutatják. Az aljzat kisfokú kiemelkedése felett láthatóak a pannóniaiig felújult vetős szerkezetek. Néhány vető csak a felső-pannóniaiban alakult ki (17. ábra). 46

47 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 17. ábra. XAB 3 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, zöld: paleogén felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó felső-pannóniai határ, piros: vető A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Ebben a fejezetben a vizsgálati terület aljzatának kőzetrétegtanát tárgyaljuk. A pretercier aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al. (2010) térképére (18. ábra) támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal. A 18. ábra mutatja a vizsgálati területet, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint a területre eső, pannóniait elért, fontosabb fúrásokat. A földtani viszonyok értelmezésénél a kiterjesztett körzet adatait is figyelembe vettük. 47

48 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 18. ábra. A kutatási terület prekainozoos földtani térképe a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal fekete téglalap jelöli a vizsgálati területet és 5 km-es körzetét (HAAS et al 2010) A Közép-dunántúli-egység prekainozoos medencealjzata A Közép-magyarországi nyírási övtől É-ra található szerkezeti egység. A Közép-dunántúli egységben bükki típusú aljzatkőzeteket találunk (WEIN 1969; BALLA 1984; CSONTOS et al. 1992), melyeket gyenge kréta regionális metamorfózis ért (ÁRKAI et al. 1995). Ezt az egységet CSONTOS, VÖRÖS (2004), valamint PALOTAI, CSONTOS (2010) alapján egy eredendően feltolódásos, majd eltolódásos duplex mega-nyírási zónaként értelmezhetjük, ők használták először a Közép-magyarországi nyírási öv elnevezést. Az övön belüli szerkezeti 48

49 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány duplexek egyedi rétegsorai egy-egy fúrásból ismertek csak, az egységről felhalmozott tudásunk szegényes. A Közép-dunántúli egység területén az aljzatot felépítő képződmények között találunk egy középső felső-triász platform és medence fáciesű karbonát összletet (18. ábra, 58-as számú egység). A területet DNy ÉK-i irányú pásztaként szeli át az az összlet, melyet tengeri újpaleozoos és mezozoos képződmények sorozata alkot (18. ábra, 60-as számú egység). A Pánd 1 és Táp 1 mélyfúrások tárták fel. A kora triász Buzsáki Formációt a Táp 1 fúrás m közt érte el. Márga, mészmárga, mészkő, ooidos mészkő, breccsásodott dolomit összetételű. ÉK DNy-i sávban, a Közép-magyarországi nyírási öv Ny-i két ága közé zárva nem megfelelően értékelhető vagy ismeretlen medencealjzatot jelez az aljzattérkép (18. ábra, 88-as számú egység). A Mecseki-egység prekainozoos képződményei A Közép-magyarországi nyírási övtől D-re található szerkezeti egység. Valamennyi Mecseki-egység területére eső aljzatképződmény ÉK DNy irányú zónában helyezkedik el. A Körösi Komplexumba variszkuszi közepes fokú metamorfitok tartoznak (18. ábra, 23-as számú egység). Kőzettani összetétele: gneisz, csillámpala. Kiindulási kőzeteik karbonátmentes, illetve szegény grauwacke, pszammit, pelit összlet lehetett, amelybe bázisos láva- és tufakőzetek települtek. Amfibolit betelepülések jellemzőek (HAAS, BUDAI szerk. 2014). Az Ujszil 1, 2 fúrások nem érték el a kristályos aljzatot. A Mórágyi Komplexumba variszkuszi granitoid kőzetek tartoznak (18. ábra, 22-es képződmény). A Mecsek Alföld szubterrénum Mórágyi Komplexumába tartozó granitoidok és metamorfitok tartoznak ide. A Mecsek hegység környezetében a felszínen is megjelenő, de a mélyben Szigetvártól a Szolnok debreceni flisig, 200 km hosszban és km-es szélességben követhető granitoid vonulat és az ezt nagy vonalakban két oldalról kísérő migmatit gneisz csillámpala övek képződményeit számos fúrás elérte. A kristályos aljzatba többnyire csak m mélységig lehatoló szénhidrogén-kutató fúrások bontott, szürke vagy szürkésfehér színű, esetleg vörhenyes, repedezett, porfiros biotitos plagioklászos mikroklin gránitot, és a gránittestet átjáró aplitteléreket harántoltak. A gránit radiometrikus (Rb/Sr és K/Ar) koradatai M év között szórnak. (SZEDERKÉNYI 1998). Különböző összetételű magmák keveredésével keletkezett a Mórágyi Komplexum. Monzogránit, monzonit, változatos kontaminált kőzettípusokat és ezeket átszelő késő-magmás leukokrata teléreket foglal magába. Az alsó-karbon intruzív testet a benyomulást követő hűlés során zöldpala fáciesű regionális metamorfózis érte a variszkuszi orogenezis idején (BALLA, GYALOG szerk. 2009). A Cegléd Ce 2, 4 és Újszilvás Ujszil 3 mélyfúrások érték el. A Ce 2 mélyfúrás m közt tárta fel. Az Ujszil 3 fúrásban m közt felül metamorf kőzettörmelékből álló breccsa, alatta gránitgneisz található. A gránitgneisz megviselt, tört-zúzott állapotban van, néhol milonitosodott vagy breccsaszerű (KŐRÖSSY 1992). A Nagykőrös Nk 4 fúrásban ópaleozoos szericites kvarcitra éles diszkordanciával vörösbarna színű, perm arkóza homokkő, ill. konglomerátum összlet települt. A nagykőrösi területen máshol nem fúrták át ezt a képződményt, a fúrások nagy része ebben állt le. A nagykőrösi Nk Új fúrásokban karbon kőzetanyagot írtak le. Az NkÚ 4-ben kovás agyagpala, homokkőpala, kovapala található. Korát ősmaradvány nem bizonyítja, de permotriász homokkőben (NkK 3) megfigyelték törmelékének jelenlétét. ÁRKAY (1995) szerint anchi-epizónás metamorfózis érte, ami variszkuszi lehet és alátámasztja a kőzet karbon korát. 49

50 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet NkÚ 2-ben prekambriumi gránit kőzeteket találtak m közt. Felette karbon homokkőpala következik 1238 m-ig. A karbon összlet feltehetően a Nagykőrösi Homokkő Formációban tartozik. Az NkK 3 és Nk 6 fúrásból paleozoos gránitot, gránitgneiszt, az Nk 4 fúrásból kristályos palát írtak le. Az Nk 20, 17, 14, 13 fúrások perm kőzetet értek el (KŐRÖSSY 1992). Az Nk-H 1 fúrásban az Ipolyi Kristályospala Formációcsoport paleozoos képződményeit találták meg m közt. A képződmény paragneisz és csillámpala váltakozása közbetelepülő kvarcit és zöldpala rétegekkel, ritkábban grafitos palával. Nagykőröstől DNy-ra ÉK DNy irányú zónában jelöli az aljzattérkép az alsó-triász folyóvizi és delta fáciesű sziliciklasztos képződmények (18. ábra, 14-es számú egység) zónáját, ami a Jakabhegyi Homokkő Formációnak felel meg. Vastag miocén vulkanit alatt található a durva konglomerátummal kezdődő felfelé finomodó rétegsora (BARABÁS et al. 2005). A Nagykőrös NkÚ 6 mélyfúrás m, az NkÚ m közt érte el ezt a képződményt. Középső-triász sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos összlet (18. ábra, 13-as számú egység) a 14-es egységtől É ÉK-re található. A homokkőből a középső-triász alján folyamatosan fejlődnek ki a Patacsi Aleurolit Formáció vörös aleurolit, vörös és zöld homokkő és zöld agyagkőből álló, árapályövi környezetben lerakódott rétegei. Az NkÚ 5 fúrás m közt tárta fel. A felfelé egyre karbonátosabbá váló sekélytengeri törmelékes sorozatot a már evaporitos képződményeket is tartalmazó, lagúna környezetben lerakódott anisusi Hetvehelyi Dolomit Formáció palás, anhidrites márga, anhidrites dolomit és breccsás mészkő sorozata követi. Az Abony 1 mélyfúrás m közt érte el. A Nagykőrös NkK 3 fúrásban a késő-ladini kora-karni Kantavári Formáció jelenik meg m közt. Zárt lagúnában leüllepedett sötét színű, magas szerves anyag tartalmú márga, mészmárga. A triász összletet legnagyobb vastagságban, 362 m-rel az NkK 4 fúrás tárta fel. A következő zóna a felső-triász alsó-jura kőszéntartalmú sziliciklasztos összlet (18. ábra, 12-es számú egység), mely a Mecseki Kőszén Formációnak felel meg (kora rhaeti-alsósinemuri). A 13-as egységtől ÉK-re jelzi az aljzattérkép. Homokkő, palás agyag, agyagkő váltakozása, feketekőszén betelepülésekkel. Folyóvízi és delta mocsári, ill. tengerparti mocsári fáciesű. ÉK-ről DNy-felé vastagszik. A Ce.D 1 fúrás tárta fel m közt (20. ábra). Ebben jura homokkő, agyagmárga található m közt és mészmárga m közt jellemző faunával. A 14-es zónától DK-re találjuk az alsó-, középső-jura pelágikus, finom sziliciklasztos összletet (18. ábra, 10-es számú egység). Ez a jura kifejlődés a Mecsekből foltos márgaként ismert. Ide sorolható a Vasasi Márga. Ezt a képződményt az NkÚ 8, és 9 fúrások tárták fel 600, ill. 700 m vastagságban. Kevert karbonátos, sziliciklasztos, pelites kőzetekből álló, tengeri makrofaunában viszonylag gazdag rétegsor (BÉRCZINÉ 2012). Szintén ide tartozik a Hosszúhetényi Mészmárga Formáció, mely az NkK 6 mélyfúrásban m közt található. A Vasasi Márgából a foltosság megjelenésével üledék folytonosan kifejlődő képződmény. Főleg mészmárga, márga összetételű ammoniteszes rétegsor, crinoideás vagy homokos márgabetelepülésekkel (BÉRCZINÉ 2012). Majd ettől ÉK-re a következő egység a középső-jura, alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő (18. ábra, 9-es számú egység). Pelágikus kifejlődésű középső-jura vékonyréteges mészkő, az Óbányai Mészkő, a felső-jura kovás mészkő és radiolarit, a Fonyászói Mészkő, a felső-jura vékonypados, gumós mészkő pedig a Kisújbányai Mészkő. A Márévári Mészkő felső-jura alsó-kréta korú, vékonypados, Calpionellás, kréta szakasza pedig lemezes kifejlődésű (BÉRCZINÉ 1998). 50

51 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület DNy-i részén alsó-kréta pelágikus márga, mészkő (18. ábra, 7-es számú egység) található az aljzattérkép szerint. Ebből az agyagmárga és a bentonitosodott bazalttufa a Hidasivölgyi Márga Formációba tartozik. A Lajosmizse: Lm 1 fúrás KŐRÖSSY (1992) szerint 450 m vastag miocén vulkáni összlet alatt alsó-kréta foraminiferás, glaukonitos mészkő, zúzott mészkő sorozatot harántolt, alján mészkő breccsával, benne felső-jura ősmaradványokkal. A Kerekegyháza Ke 8 fúrás mészkő mészmárgát harántolt, a mészmárgában alsó-kréta ősmaradvánnyal. A Ke 8/a mélyfúrás m közt tárta fel a Hidasivölgyi Márga Formációba tartozó összletet. A fúrásokban észlelt rétegsorok alapján megfontolandó a sorozat fölső részének a cenomán turon Gátéri Márga Formációba való sorolása, hiszen a 200 m vastagságban harántolt, de át nem fúrt rétegsor jelentősen meghaladja a Hidasivölgyi Formációnak a Mecsekhegységben megismert m-es vastagságát (CSÁSZÁR 1998). A terület DNy-i határán kívül esik, a Nagykőrös Nk 16 fúrás, mely szintén harántolt alsókréta Hidasivölgyi Márga Formációba tartozó márgát m közt. A faunával igazolt korú (KŐRÖSSY 1992) sorozat erősen tektonizált, szerkezetileg becsípett helyzetű előfordulás. Az alsó-kréta bázisos vulkanitok és ezek áthalmozott tengeri üledékei (18. ábra, 6-os számú egység), a 9-es egységtől D-re, a terület DK-i részén már a flis zóna szomszédságában találhatók. Ez a Mecsekjánosi Bazalt Formáció, mely szubmarin vulkáni, esetenként szubvulkáni képződmény. Legnagyobb vastagsága az Alföldön meghaladja a 300 m-t. Kora berriasi hauterivi. A tenger alatti hasadékvulkánok által létrehozott formáció a késő-jurától kora-krétáig valószínűleg több szakaszban képződött, fő tömegének kora 125 M év (CSÁSZÁR 1998), de elképzelhető, hogy a vulkanizmus a zónán belül keleti irányba fiatalodik (SZEPESHÁZY 1973). A vulkánok és rajtuk kialakult zátonyok lepusztulási törmeléke, a Magyaregregyi Konglomerátum több száz méter vastag lehet. A Mecsekjánosi Bazalt Formációt a JK 1 fúrás m közt tárta fel. Szolnoki flis öv A terület paleogén képződményeit a harántoló fúrások és a területet bemutató földtani szelvények alapján ismertetjük (19. ábra). A Szolnoki flis övet szenon-paleogén pelágikus márga, flis építi fel (18. ábra, 1-es számú egység). A kutatási terület DK-i részén mélytengeri fáciesű, ív előtti medencében felhalmozódott flis sorozatot találunk. A Mecsek középalföldi zóna mezozoos takaróin tektonikusan települt, a felső-krétától a paleogénig terjedő rétegösszletet jelenti. A Szolnoki flis kőzetei a Tisza egység északkeleti peremén találhatók, közel a Középmagyarországi nyírási övhöz. Attól csupán néhány fúrással feltárt, kevéssé ismert, keskeny kristályos vonulat választja el. A Szolnoki flis egy korábbi mezozoos takarórendszerre települt. Tektonikai történetük részben különböző, együtt alkotják a középső-miocéntől kezdődően kialakult pannóniai süllyedék aljzatát. A zóna csapása ÉK DNy-i, Szolnok térségétől, mintegy 150 km hosszúságban követhető. A zóna szélessége ritkán haladja meg a km-t. 51

52 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 19. ábra. A kutatási terület és 5 km-es körzete a pannóniait elért fontosabb fúrásokkal és a földtani szelvények nyomvonalával A Szolnoki flis zónán belül az egyes összletek elterjedése ma még hézagosan ismert. Kréta képződmények szórványosan, de viszonylag gyakran fordulnak elő. Törtel, Szandaszőlős Kunmadaras, Kisújszállás, Nádudvar, Püspökladány, Debrecen vonalában ismerünk kréta képződményeket. A flis lefelé történő elhatárolása a gyakorlatban ritkán fordul elő, mivel a flist lényegében sehol sem fúrták át. Szeizmikus adatok alapján a Szolnoki flis vastagsága minimálisan m lehet. A felső-kréta paleogén sorozat diszkordánsan települt a prekainozoos aljzatra. A részletes nannoplankton vizsgálatok azt mutatják, hogy nem volt folyamatos az üledékképződés. A felső-kréta Izsáki Márga kelet felé a Debreceni Homokkő Formáció képződményeivel fogazódik össze. Az Izsáki Márgát területünkön nem érték el mélyfúrások. Debreceni Homokkövet találtak a Tö 10 fúrásban m közt (20. ábra). A paleocén-eocén átmeneti képződményei az Alcsi, Fegyvernek, Kisújszállás, Józsa, Hajdúhadház vonalában jellemzőek (NAGYMAROSY 1998). Kutatási területünkön jellemző képződmény a Nádudvari Formáció, mely paleocénoligocén korú összlet. Homokkő, konglomerátum, aleurolit, agyagmárga, agyagrétegek ritmikus váltakozása ( kárpáti homokkő ). Mélytengeri fáciesű. Vastagsága m közötti (BERNHARDT 1996). A területen pontos vastagsága ismeretlen. A fúrásokat ebben a képződményben állították le. A Tö 1-es fúrás 349 m-t haladt benne. A Nádudvari Formációt a Törtel Tö 6, 9, 11, valamint a Tószeg Tósz 1, 2 fúrások harántolták. A törteli fúrások magasabb, a tószegiek mélyebb szerkezeti helyzetben érték el ezt a képződményt (20. ábra). A Tö 8, 12 fúrásoknál található legmagasabb szerkezeti helyzetben a flis, itt 1100 m fölé emelkedik, közel K Ny-i irányú kiemelkedésként. A Tö 11-es fúrásnál önálló kiemelkedés jelentkezik az aljzatban. A medencealjzat kiemelkedései felett a neogén üledék felboltozódik, alkalmas lehet szénhidrogén akkumulációra (KŐRÖSSY 1992). 52

53 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A medenceüledékek kőzettana Paleocén-oligocén események A terület nagy része a paleogén idejére szárazulattá vált, vagy az maradt, csupán a flis medencében folytatódott tovább az üledékképződés (Nádudvari Formáció). Legkésőbb az oligocén során a teljes terület kiemelkedett, amely jelentős lepusztuláshoz vezetett, ami még az alsó-miocénben is zajlott (LEMBERKOVICS 2009). 20. ábra. ÉK-DNy-i irányú földtani szelvény a terület DK-i részén (1-es szelvény, 19. ábra) Jelmagyarázat: T: triász képződmények általában M: miocén képződmények általában N_Pc-Ol2: szenon-paleogén pelágikus márga, flis; Mz: mezozoos összlet; Mb: miocén bádeni; em3: Endrődi Márga Formáció; szm3: Szolnoki Homokkő Formáció; am3: Algyői Formáció; úm3: Újfalui Homokkő Formáció; ú+zm3-pl: Újfalui és Zagyvai Formáció; zm3-pl: Zagyvai Formáció; nm3_pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; Qp-h: pleisztocén holocén általában. A flist fedő neogén képződmények vastagsága általában 2 3 km között változik. Felfelé, a neogén felé a fő különbség abban áll, hogy szemben a kevésbé tektonizált, viszonylag szintes településű neogénnel, a flis nagyon erősen tektonizált, jellegzetesek a fokos dőlésű 53

54 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet rétegek, az erősen préselt, fényes felületű agyagmárgák, a zúzott, tektonikusan breccsásodott kőzetek. Települése általában meredekebb. Ez az erősen tektonizált jelleg fontos sajátosságnak bizonyult a flis és a fiatalabb képződmények szétválasztásában. Ezek a jellegek azonban nagyon megtévesztőek. Egy-egy tektonizáltabb, préselt, litofáciesében hasonló bádeni rétegsor gyakran alig-alig válik el a flistől és emiatt a terepi leírásokban számos alkalommal bizonytalan a határ megvonása a két összlet között. A Szolnoki Flis képződése után, de még a neogén medencesüllyedés előtt, az alsó-miocénben erős kompressziót, azt követően kiemelkedést és lepusztulást szenvedett (NAGYMAROSY 1998). Paleogén képződmények A paleogén rétegsorok nagyon eltérőek a Közép-magyarországi nyírási öv két oldalán. Az övtől északra az Észak-magyarországi paleogén medencében (BÁLDI, BÁLDI-BEKE 1985, FODOR et al. 1992, TARI et al. 1993) a felső-eocén folyamán törmelékes kőzetek, mészkő és mélytengeri márga, az oligocén során anoxikus üledékek, mélytengeri agyag keletkezett. A területen kb. 25 millió évvel ezelőtt egy eróziós esemény vetett véget az üledékképződésnek. A folyamatos vulkáni aktivitást számos tufaszint jelzi. A Közép-magyarországi nyírási övtől délre, az öv közvetlen közelében nem fordulnak elő paleogén kőzetek: ezek a szolnoki árokra korlátozódnak (NAGYMAROSY, BÁLDI-BEKE 1993). Tehát a Közép-magyarországi nagyszerkezeti zónát az Észak-magyarországi paleogén medence déli határának tekintjük. A Pánd 1 fúrásban feltehetően eocén rétegsor található m közt. Az eocén breccsa homokos agyaggal, agyagmárgával, agyagos mészkővel váltakozik, melyben fokos rétegdőlések jellemzőek. A breccsa: márga és mészkőtörmelék agyag, meszes agyag kötőanyagban. A területről más paleocén rétegsor nem ismert. Miocén események A terület miocén képződményei A terület neogén képződményeit ebben a fejezetben ismertetjük. A prekainozoos képződményeknél történt tagolás itt nem indokolt, tekintve, hogy a formációk átmenete sok esetben folyamatos, illetve heteropikusan összefogazódtak egymással. A terület miocén medencekitöltő üledékeit a harántoló fúrások és a területet bemutató földtani szelvények alapján ismertetjük (19. ábra). Az alsó-miocén képződmények nagyon eltérőek a Közép-magyarországi nyírási öv két oldalán. Amíg a Közép-magyarországi nyírási övtől északra alsó-miocén sekélytengeri homokkő fedi az oligocén kőzeteket, addig a zónától délre nem található hasonló korú képződmény (SZTANÓ, TARI 1993). A középső- és felső-miocén képződmények nem különülnek el a Közép-magyarországi nyírási öv két oldalán, bár a vastagságokban nagy különbségek adódnak. A középső-miocén vulkanitok gyakori megjelenése és jelentős vastagsága jelzi a Közép-magyarországi nyírási öv közelségét (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998). A neogén fekü eróziós diszkordancia felületére kárpáti-bádeni üledékes és vulkáni képződmények települtek. A területet feltöltő neogén összlet vastagsága m közt változik. A Szolnoki árok irányában K-felé haladva a miocén képződmények vastagsága fokozatosan nő (20. ábra). A szávai orogén ciklus második tágulásos fázisa epizodikus vulkáni működésben nyilvánult meg. Észak-Dunántúl kivételével országosan, az árokrendszerek peremi területein, dilatációs hasadékok mentén, riolit riodácit tört a felszínre. Kitörési hasadékai nagyjából 54

55 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány követik az alaphegység nagyszerkezeti egységeinek határvonalait. Az egész Középmagyarországi nyírási öv mentén a kárpáti-bádeni időszakban vulkanikus lánc alakult ki. Kutatási területünkön folytatódik a Közép-magyarországi nyírási övet kísérő örkényi miocén vulkáni árok K ÉK-felé (Kőrössy 1992). Délről észak felé haladva, a Közép-magyarországi nyírási öv irányába, a miocénen belül egyre nő a vulkáni anyag mennyisége az üledékes frakció rovására. A középső-miocén tektonika okozta savanyú-neutrális vulkanizmus eseményeit dokumentálja a Tari Dácittufa Formáció. A felújult törésvonalak mentén kirobbant hamufelhőből keletkezett képződmény együttest világosszürke biotitos-horzsaköves dácittufa és riodácittufa alkotja, de rétegzetlen ignimbrites, pelletes és tengeri finomszemcsés üledékkel kevert, jól rétegzett kifejlődése is ismert (HÁMOR 1998). A középső-miocén sorozatba gyakran megtalálható tufás betelepülések (Tokaji Vulkanit Formáció), melyek a középső-miocén alsó részén dominánsak (GAJDOS et al. 1997) a savanyú vulkanizmus folyamatos működésére utalnak. Miocén vulkanitokkal töltött süllyedékben található Táborfalva, Örkény, Újszilvás, Zagyvarékas települések. A kárpáti nagyrészt terresztrikus üledékekre bádeni tengeri üledékek rakódtak. A kárpáti, bádeni emeletek idején szigettenger volt a Duna-Tisza-köze. A kiemelkedő szigetek, eltemetett hegyvonulatok, rögök felett nincs vagy csak nagyon vékony az üledék. Diszkordánsan az alaphegységi képződmények felett annak metamorf, mezozoos kőzetanyagából álló, abráziós, partszegélyi képződmény, polimikt breccsa, konglomerátum települt. A durvatörmelékes, felfelé finomodó, kavicsos homokos alapképződmények és a közbetelepülő tufitok faunát nem, vagy csak nagyon gyéren tartalmaznak (Abonyi Formáció). Új üledékképződés csak a kárpátiban történt, de ez sem volt folyamatos. A bekövetkező transztenzió hatására a területet elöntötte a Paratethys. A transzgresszió eredményeként egy sekélyvizű, normál sós, úgynevezett foltzátony tenger alakult ki a badeni idejére változatos üledékképződési térszínekkel. A közöttük lévő mély árkokban vastag tengeri vagy szárazföldi üledékes, valamint vulkáni (tufa, tufit) összleteket találunk. Pl. az Örkényi-árok esetén 1000 m-t meghaladó vastagságú üledékes és kárpáti bádeni vulkáni összlet jellemző. Ez alatt az Újszilvás 3 fúrásban a kristályos alaphegység folytatódik. A bádeniben a tengerelöntés előrehaladtával a szerkezeti magaslatokon atoll, vagy sapkaszerűen beborítva azokat gumós, főként Lithotamnium algák elmeszesedett vázából felépülő zátony fáciesű mészkő a Lajta Mészkő, illetve annak heteropikus átmeneteként a peremek felé mészhomokkő ülepedett le (LEMBERKOVICS 2009). Az ősmaradványok alapján sekély, jól átvilágított, normál sótartalmú, szublitorális sekély neritikus környezet valószínűsíthető (Ebesi Formáció). A lejtőkön és kisebb mélyedésekben gazdag nyílttengeri, foraminifera dús agyagmárga, márga rétegek találhatók, helyenként homokkő, konglomerátum, tufit betelepülésekkel, jelentős mennyiségű szerves anyaggal. Ez a Makói Formáció, mely heteropikusan összefogazódhat az Ebesi Formáció képződményeivel. A kutatási területen Táborfalván (Tf 5), Lajosmizsén (Lm 1, 2, 5) és Kerekegyházán (Ke 4, 5, 6, 8) a Mátrai Vulkanit Formáció képződményeit dokumentálták. Esetenként több száz méter vastag riolittufa, agglomerátum, alárendelten andezit tufa, tufit jelenik meg a fúrásokban. Legnagyobb vastagságban az Lm 2 fúrás tárta fel m közt. Ebben bádeni konglomerátum a fekü képződmény és alsó-pannóniai összlet a fedő. A vulkáni tevékenység a középső-miocén elején elkezdődött. A vulkanizmus csúcspontját a bádeni közepére érte el. A bádeni vége felé a Lajta Mészkő Formációban is előfordulnak vulkáni betelepülések. A vulkáni tevékenység a szarmatában is folytatódott és ott szűnt meg. 55

56 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Lajta Mészkő Formáció képződményei Nagykőrös, Nagykőrös-Kálmánhegy, Cegléd, környéki fúrásokban megtalálhatók. A terület DNy-i részéről hiányzik. (GYARMATI et al. 2000). A Lajosmizse Lm 1 fúrás körül az alsó-kréta aljzat 1165 m-ig emelkedik. Ezt az ÉK DNy-i irányú aljzati kiemelkedést É-felé vastagodó bádeni-kárpáti vulkáni összlet (foltokban szarmata) fedi m között andezit tufa, alatta 1304 m-ig agglomerátum és plagioklászos riolittufa található. Ez a vulkáni összlet az örkényi miocén vulkáni árok déli szélét jelenti (KŐRÖSSY 1992). A Táborfalva Tf 5 fúrásban kárpáti és bádeni andezit és riolittufa fordul elő perlit és szarukő rétegekkel. Az Abony 1 fúrásban a bádeni rétegek 2246 m-ig jellemzőek: faunás, homokos agyag, márga és tufitos rétegek, 5 10 fokos rétegdőléssel. Cegléd környékén a bádeni kort főleg Lithothamnium gumós homokkő rétegek képviselik, valamint konglomerátum, melynek kavicsai kristályos pala törmelékek. Az újszilvási fúrásokban a szarmata és bádeni rétegsor nem választható el, vulkáni sorozat: andezit-, dácittufák, agglomerátumok. Az Ujszil 2 fúrásban az andezit alatt dácit agglomerátum van sok gneisz törmelékkel. Jászkarajenő JK 2 fúrásból a bádeni rétegsor hiányzik. A JK 1 fúrásban bádeni homokkő és bázisos vulkanit, konglomerátum és breccsa található gazdag faunás márga padokkal. Legalul breccsa, lihothamniumos mészkő és vörösagyag van. A Tápiószentmárton Tász 1 fúrásban a bádeni kárpáti összlet m közt horzsaköves riolittufa, kavicsos tufa (kavicsanyag: áthalmozott mezozoos mészkő, bontott vulkáni kőzet). Alatta 2129 m-ig riodácit tufa és breccsa van. A miocén vulkanitok áttörték a triász rétegeket és telérekként vannak benne. A Pánd 1 fúrásban m közt tengeri faunás, homokos agyag, vulkáni tufa és konglomerátum rétegsor található bádeni faunával. Nagykőrös környékén lithothamniumos mészkő, mészmárga, őslény gazdag agyagmárga, tufacsíkos agyagmárga, meszes kötőanyagú homokkő és konglomerátum alkotja a bádeni rétegsort. (KŐRÖSSY 1992). A bádeni rétegek vastagsága erősen változó, általában méter (20. ábra), de a Kadaiárok területén a 200 métert is elérheti. A vizsgálati területen szarmata képződmények csak ritkán, foltokban találhatók, jelenlétük kevés helyen bizonyított; valószínűleg a szarmata inverzió során pusztultak le. Vékony, méter vastag szarmata rétegek ismertek a terület D-i részén, Nagykőrös környékén. Az Nk 2, 3, 7, 8, 9, 10, 12, 21 fúrásokból: ikrás mészkő, halmaradványos, lemezes márga és agyagos homokos üledékek. Szarmata rétegek Cegléd DK-i részén mutathatók ki: vékony márga, homokkő, valamint tufitos rétegek jellemző faunával. A szolnoki SzH fúrásokban körülbelül m között: kagylós törésű, barnásszürke, kemény márga, mészmárga, homokos márga gyér faunával. Szarmata faunás üledék kimutatható a mélyebb szerkezeti helyzetű DNy-i fúrásokban (Ke 1) a kerekegyházai területen is: homokos-ikrás mészkő, mészmárga, bentonitcsíkos mészkő (KŐRÖSSY 1992). A Törtel Tö 10, 11 fúrásokban szarmata agyagmárga gyér faunás nyomai találhatók meg. Ez lehet az Endrődi Márga Formáció, melynek képződése a szarmatában megkezdődött. A Tápiószentmárton Tász 1 fúrásban a szarmata képződmények: faunás mészmárga, durva homokos mészkő (KŐRÖSSY 1992). A Lajosmizse Lm 5 fúrásban szarmata összlet fedi a Mátrai Vulkanit Formáció képződményeit (GYARMATI et al. 2000). A lepusztulás utáni üledékképződés során először tengeri (badeni), aztán beltengeri, tavi (szarmata, alsó-pannóniai), majd deltasíksági (felső-pannóniai alsó kétharmada), végül folyóvízi (felső-pannóniai felső harmada és a pleisztocén) üledékek töltötték fel a területet. A fúrási adatok alapján a miocén transzgresszió a morfológiailag kevéssé tagolt alaphegységi fekü mélyedéseit foglalta el. A szarmata regressziós és helyenként rövid lepusztulási időszaka után az alsó- és felsőpannon beltengeri, tavi üledékképződés következett. 56

57 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület pannon képződményei A terület pannóniai negyedidőszaki medencekitöltő üledékeit a harántoló fúrások és a területet bemutató földtani szelvények alapján (19. ábra) ismertetjük. A pannóniai képződmények leírása JUHÁSZ (1998); JUHÁSZ et al. (2006) alapján történt. 9,1 6,8 millió év között kiújult az oldal-eltolódásos szerkezeti mozgás és jelentős süllyedés következett be. Ennek eredményeképpen keletkeztek a Pannon-tóban lerakódott nagy vastagságú deltafront rétegsorok. JUHÁSZ et al. (2006) integrált sztratigráfiai vizsgálatai szerint a medence inverziója az általuk Pa 4 szekvencia-határként leírt 6,8 millió éves szint kialakulását követően kezdődött meg. Az Északi-középhegységben már a szarmatában kialakult a delta rendszer. A Pannonmedence feltöltésében jelentős szerepet kaptak azok a bő vízhozamú, nagy mennyiségű törmelékanyagot szállító folyók, melyek hordalékukat a torkolatuknál rakták le. A kutatási területen ÉNy és ÉK-i progradációs iránnyal jellemezhető sziliciklasztos delta-rendszer hozta létre az alsó-pannóniai rétegsort a szeizmikus felvételek tanúsága alapján (JUHÁSZ 1998, LEMBERKOVICS 2009). A delta progradáció következtében a medence peremeken általánossá vált a sekélyvízi, parti, delta front, delta síkság, folyóvízi tavi homokos agyagos üledékképződés. Az üledéksorokban a delta üledékek dominálnak, mivel ezek hozták létre a legtöbb üledékanyagot. Az alsó-pannóniaiban kialakult delta rendszerek tovább nyomultak a medence belseje felé. A kutatási területtől ÉK-re, a délkelet-felé mélyülő jászsági medence belseje felé progradált az alsó-pannóniai delta rendszer (PALOTAI, CSONTOS 2010). Az Északiközéphegység előterében vastag delta-alluviális síksági üledékek halmozódtak fel. A középhegység körül kialakult delta fáciesek közvetlen kapcsolódnak a medence belsejei fáciesekhez. A Pannon-tó gyors feltöltődése ezen deltarendszerek eredménye, mely hazánk területén a késő-miocénben lezárult (MAGYAR 2010). A feltöltődést követően jelentős vastagságú folyóvízi összlet halmozódott fel, mely folyamatos rétegsort képvisel a késő-miocéntől a negyedidőszak elejéig. Figyelembe véve a fiatalabb negyedidőszaki üledékek jelentős vastagságát, a terület nagy részének további süllyedése következett be (JUHÁSZ et al. 2006). Északról dél-felé a pannóniai és a pannóniainál fiatalabb üledék egyre nagyobb vastagságot érnek el, mivel a középhegységből érkező folyók lerakták hordalékukat és a felsőmiocén pliocén süllyedés mértéke növekedett. A pannóniai rétegek vastagsága területünkön helyenként meghaladja a 2100 m-t (Tósz 1, Abony 1, SzH 21-es fúrás, 20. ábra). A pannóniai képződmények általában települési diszkordanciával települtek a miocénre. A területen a pannóniai feküre általánosan keleti dőlésirány jellemző, így a pannon réteg-összlet kelet felé vastagszik (BUJDOSÓ et al. 1979, 20. ábra). A pannóniai rétegek talpa méter mélyen helyezkedik el. Az egykori szigetek partvonala mentén, csak foltokban fordulhat elő a Békési Konglomerátum Formáció. KŐRÖSSY (2005) hívta fel a figyelmet egyes bádenibe sorolt konglomerátum, durva homokkő összletek és a pannóniai bázisán települő Békési Konglomerátum hasonlóságára. A meghatározhatatlan korú kvarc kavics anyagú konglomerátum, metamorf kőzettörmelék anyagú breccsa, homokkő, tufás homokkő, aleuritos márga összetételű rétegsorok több formációba is tartozhatnak. A ceglédi fúrásokban helyenként előfordul ez az alapkonglomerátum. Az Endrődi Márga, a Szolnoki Homokkő és az Algyői Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett alsó-pannóniai formációkat, a Peremartoni Formációcsoportot. (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al és GYALOG szerk alapján történt). Az alsó-pannon összlet a kiemelt aljzati szerkezetek környékén elvékonyodik ( m). Ez jellemző Kerekegyháza, Lajosmizse, Cegléd, Nagykőrös vonalában (GYARMATI et al. 2000, 20. ábra). 57

58 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Távol a behordási területektől, a medence legbelső részein igen csekély mértékű kondenzált üledékképződés folyt, hemipelágikus tavi-, beltengeri agyagos karbonátos rétegsorokat hozva létre, melyeket mészmárga, márga, agyagmárga rétegsorok képviselnek. Ezek alkotják a pannóniai bázisát alkotó Endrődi Márga Formáció képződménysorát, mely változatos vízmélység ( m) mellett rakódott le. Rétegsora általában mészmárgával, márgával indul (Tótkomlósi Mészmárga Tagozat), majd fölfelé fokozatosan mélyvízi agyagmárgába megy át (Nagykörűi Agyagmárga Tagozat). A mészmárga a kiemelt hátak felett általában rétegzetlen, illetve mikro-rétegzett. A vizsgálati területen megtalálható mind a sárgásszürke színű pirites, ostracodás kifejlődésű Tótkomlósi Tagozat, mind a szürke színű, csillámos, agyagmárgás Nagykörűi Tagozat. Ez utóbbi pl. a törteli fúrásokban, az Abony 1-ben és a Tász 1 fúrásban fordul elő. A Jászkarajenő, JK 1, 2 fúrásokban az Endrődi Formáció Tótkomlósi Tagozata fordul elő, mely jól fejlett és sok kagylósrák héjat tartalmaz. A nagykőrösi fúrásokban is megvan a Tótkomlósi Tagozat. E felett találjuk a Nagykörűi Agyagmárga Formációt és a Szolnoki Formációt is. Az alsó-pannóniai magasabb kőzet rétegtani szintjei nem különíthetők el (KŐRÖSSY 1992). A Endrődi Formáció a koncesszióra javasolt területen átlagosan 80 méter vastagságú, nyugati irányban vékonyodik és elsősorban agyagmárgák építik fel (20. ábra). A területen maximális vastagságát a ceglédi K 176 fúrásban érte el 199 m-rel. A mélyvízi márgák fölött a medencerészek legmélyebb zónáiban finomszemcsés homokkő, aleurolit, agyagmárga márga rétegek váltakozásából álló turbidit sorozat települt. Ez a képződmény a Szolnoki Homokkő Formáció. Vastagsága nagyon változó, elérheti az 1000 m-t is, a medenceperemek irányában kiékelődik. A koncesszióra javasolt területen átlagosan 300 m vastagságú és nyugati irányban, a medence pereme felé vékonyodik. A Tósz 1 fúrásban 350 m vastag a Szolnoki Formáció, viszont a Ce.D 1, Tö 10 fúrásokból hiányzik (20. ábra). Ezen a területen az összlet általában nagy vastagságú kötegeket alkot, amelyek a területre ÉNy-felől progradáló, erősen homokos üledékanyagot szállító deltarendszerhez kapcsolódnak. A Szolnoki Homokkő Formációra, annak hiányában közvetlenül az Endrődi Formációra, települ a medencelejtőn, illetve deltalejtőn lerakódott Algyői Formáció. A Törtel Tö 10 fúrásban 9 m vastag Endrődi mészmárga sorozatra települt az Algyői Formáció képződménysora. A terület nyugati részén azonban gyorsan kivékonyodik. Képződésében fontos szerepet játszottak a deltalejtőn a mélyebb medencerészek felé tartó zagyárak, melyek lezúdulása során a homok egy része visszamaradhatott a deltalejtőn. Ennek eredményeként itt vékonyabb-vastagabb homokkő közbetelepüléseket tartalmazó agyagos-aleuritos rétegsor alakult ki. A medenceperem irányában jelentősen elvékonyodik. Az Algyői Formáció vastagsága a területen átlagosan 300 m (20. ábra). A kutatási terület 5 km-es körzetének K-i határán lévő Tószeg, Tósz 1 fúrásban viszont vastagsága eléri 850 m-t. A folyók beömlési helyeitől távolabb, a partvonalak mentén jellegzetes parti üledékképződés folyt. A folyótorkolatoknál, deltafronton, deltasíkságon, parti síkságon képződött az Újfalui Homokkő Formáció. Az Újfalui Homokkő Formáció, a Zagyvai Formáció és a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett felső-pannóniai formációkat, a Dunántúli Formációcsoportot. (Az egyes formációk leírása JUHÁSZ et al és GYALOG szerk alapján történt). Az alsó-pannóniaira szög diszkordanciával, az üledékjelleg megváltozásával települtek a felső-pannóniai összletek. Kiemelt aljzati egységek területén kivékonyodnak pl. Kerekegyháza, Táborfalva térségében m a felső-pannóniai vastagsága (GYARMATI et al. 2000). Az Újfalui Homokkő Formáció homokkő, aleurolit és agyagmárga sűrű váltakozásából áll, amelyben a homokkő testek vastagsága több tíz méter is lehet. Szenesedett növénymaradványok gyakoriak benne, ezek helyenként rétegeket alkotnak. A törteli fúrásokban az Újfalui 58

59 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Homokkő Formáció: finomszemcsés homok, homokos agyag, lignitcsíkos agyag, márga, mészmárga padokból áll, alján finom homok padokkal. A területen átlagos vastagsága 700 m. A Ce.D 1 fúrásban 790 m (20. ábra). Területünkön az Zagyvai Formáció az Újfalui Formáció felső-pannóniai részétől nem elválasztható (21. ábra). A már feltöltődött területeken folyóvízi ártéri, tavi, mocsári üledékképződés folyt. Ennek üledékei alkotják a pannóniai üledékképződés legfelső tagját alkotó Zagyvai és Nagyalföldi Tarkaagyag Formációt. Ez a képződménycsoport a medencebelsőben igen nagy vastagságot érhet el. 21. ábra. ÉNy DK irányú sekélyföldtani szelvény (2-es szelvény, 19. ábra) Jelmagyarázat: am3: Algyői Formáció; ú+zm3-pl: Újfalui és Zagyvai Formáció; nm3_pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; Qp-h: pleisztocén holocén általában. A folyóvízi sorozatokból álló Zagyvai Formáció deltasíkság víz fölött és víz alatt keletkezett agyagrétegeinek váltakozásaiból áll, homok és lignit közbetelepülésekkel. Lerakódása már a miocén végén megkezdődött, de jelentős részben átnyúlt a pliocénbe. 59

60 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Zagyvai Formációra települő Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció igen nehezen különíthető el a feküjétől. JUHÁSZ (1998) a Nagyalföldi Formációban sokkal gyakrabban megjelenő tarkaagyag litológiájú paleotalaj szintek alapján különbözteti meg a két formációt. A Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció jellegzetes tavi folyóvízi összlet, mely változó vastagságú homok és agyagrétegek váltakozásából áll, gyakori lignit és kavicsos homok rétegekkel. A legmélyebb süllyedékek területén képződése átnyúlhatott a pleisztocén alsó részébe is. A homokkőtestek között homokkő, aleurit, agyag sűrű váltakozása jellemző (GAJDOS, PAP 1996). Átlagos vastagsága 190 m (22. ábra). A Tószeg Tósz 3 fúrásban 331 m- es vastagságot ért el. A 22. ábra közepén folyómeder bevágódás, erózió látható. A pliocénben a Nagyalföldi- Zagyvai összlet tavi rétegsorát megszakítva kezdett el leülepedni a folyóvízi sorozat. 22. ábra. ÉNy DK irányú sekélyföldtani szelvény (3-as szelvény, 19. ábra) Jelmagyarázat: n+zm3-pl: Nagyalföldi és Zagyvai Formáció; nm3_pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; Qp-h: pleisztocén holocén általában. 60

61 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A hazai neogén kor- és kőzettani beosztás (krono- és litosztratigráfia) a 80-as években jelentős változáson esett át, ezért a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 17. táblázat és a 23. ábra jelzi a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát. 17. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai. 23. ábra. A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése (KORPÁSNÉ, JUHÁSZ szerk. in CSÁSZÁR 1997) 61

62 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Negyedidőszaki képződmények A 2,5 millió évvel ezelőtti tektonikai mozgások a Kárpát-medence morfológiai tagolódását az egyes területrészek feldarabolódását, a kiemelkedéseken nagyon jelentős lepusztulást eredményeztek. A vizsgált területen a kiemelt rögök tovább emelkedtek, a Jászsági-medence pedig tovább süllyedt. Az Északi-középhegység és D-i előtere jelentősen megemelkedett, így a lepusztulás változó mértékben belemart a felszínen lévő, medencekitöltő pliocén, sőt néhol az idősebb képződményekbe is. A pannóniainál fiatalabb üledék, ahogy a pannóniai is, DKfelé, a medence belseje felé vastagszik, ahogy a felső-miocén pliocén süllyedés mértéke növekedett (KŐRÖSSY 2004). A medence süllyedékek központjában a pliocén és pleisztocén között nem szakadt meg az üledékek lerakódásának folyamata. A negyedidőszaki képződmények vastagsága a medenceterületeken elérheti a több száz métert (RÓNAI 1985, RÓNAI, FRANYÓ 1989). Területünkön m között változik, általában települési diszkordanciával fedi a felső-pannóniai legfelső rétegeit. A negyedidőszaki képződmények túlnyomó részét a pleisztocénben lerakódottak teszik ki, a holocénben kialakultak vastagsága általában csak néhány méteres. A pleisztocénben a deltasíksági területet a középhegységből érkező folyók hordalékkúpjai töltögették fel. A medence belsejében homok, kavicsos homok, tarkaagyag, vörös agyag, huminites agyag, alföldi lösz, eolikus homok, tőzeg, dolomitiszap, mésziszap, réti mészkő, diatomit és különböző talajrétegek fordulnak elő (JÁMBOR 1998). A pleisztocénben a beltó teljesen feltöltődött. Holocénben a területre a mai felszíni formák jellemzőek, futóhomok dombok, mocsarak, agyagos és kevert meszes, homokos talajok alakulnak ki. 62

63 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a év augusztusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban eolikus képződményekben: futóhomokokban, illetve löszben, homokos löszben, lejtőlöszben, valamint ártéri finomszemcsés (iszap, agyag, infúziós lösz, homok) képződményekben alakultak ki. A vízfolyások mentén durvább szemcsés folyóvízi képződmények (homok) alkotja a talajvíztartót. A fenti képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén folyóvízi homokos, kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek. A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz-méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2 5 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt a több tíz métert is elérheti. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén folyóvízi ártéri üledékek alkotta regionális víztartó, melynek vastagsága a koncessziós területen mintegy m-re tehető. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben nehéz elkülöníteni az alatta települő, hasonló kifejlődésű és hidrodinamikailag kapcsolódó Nagyalföldi Tarkaagyag és Zagyvai Formációktól. Az összlet komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízműkútjainak nagy része elsősorban a felső m vastag homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű vízadó rétegeken települ. Ez viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő, folyóvízi ártéri, tavi, mocsári környezetekben képződött késő pannóniai üledékekkel (Nagyalföldi Tarkaagyag, Zagyvai, Újfalui Formációk Dunántúli Formációcsoport); a képződmények egymástól nehezen, szinte csak a színükben különíthetőek el. Az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet együttes vastagsága rendszerint meghaladja az m-t, a medenceterületek irányában elérheti akár az 1000 m-es vastagságot is. Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezet alakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak. Ezek a deformált rétegmenti földtani kényszerpályák alapvetően meghatározzák az utánpótlódási útvonalakat, a 63

64 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb szintekbe jutását. A kvarter és felső-pannóniai összlet határának környékén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert. Igen sekély mélységben, már m-es mélység környékén is találunk 30 C-nál magasabb hőmérséklettel rendelkező vizet, azaz hévizet tárolnak az itt található homokos vízadók. A Zagyvai Formáció alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója az alföldi előfordulásokhoz képest kisebb vastagságban jelenik meg a vizsgálati területen. Legnagyobb (kb m-es) vastagságát a koncessziós terület É-i, ÉK-i részén éri el. A vizsgálati terület egyéb részein vastagsága általában ennél kisebb, mintegy m. A kvarter összletben rendszerint alacsony összes oldottanyag-tartalmú ( mg/l) és többnyire CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os, ritkábban NaCaMgHCO 3 -os kémiai jellegű vizeket tárolnak az intenzív vízáramlással rendelkező víztartók. A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen és 5 km-es környezetében széles tartományban változik. Többnyire alacsony (kb mg/l) TDS-ű, a mélységgel változó összetétel a jellemző, így a kezdetben CaMgHCO 3 - os, CaMgNaHCO 3 -os vizek a mélységgel növekedve NaCaMgHCO 3 -os, illetve NaHCO 3 -os, ritkábban NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os kémiai jellegűvé válnak. A kb. 500 méteres mélységnél sekélyebb vízadókban többnyire mg/l-es (ritkábban mg/l-es) TDS, CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os és NaCaMgHCO 3 -os, NaHCO 3 -os kémiai jelleg, míg ennél mélyebben általában mg/l-es TDS, (de előfordul mg/l-es TDS is) és jellemzően NaHCO 3 -os, illetve NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os kémiai jelleg az uralkodó. Az alacsony TDS-ek és a kémai jelleg intenzív áramlások meglétére utalnak a felsőpannóniai összletben. A magasabb TDS-ek Törtel, Cegléd térségében fordulnak elő. Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a területen a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) a koncessziós területen közel Ny K-i regionális áramlással számolhatunk. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai a területen kb. 400 méteres mélységtől túlnyomásosnak tekinthetők Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni elsősorban az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban. A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Békési, Endrődi, Szolnoki és Algyői Formációk) képviselik az alsó-pannóniai képződményeket. Összvastagságuk erősen változó, méter), de többnyire méter között alakul a vizsgálati területen belül. Az alsó-pannóniai rétegek közül a Szolnoki Formáció összlete többnyire 300 méter körüli vastagsággal jellemezhető, de méteres vastagságok is előfordulnak; a nagyobb vastagságok a mélymedencék irányában figyelhetők meg. A területre jellemző, hogy az Algyői Formációban gravitációs átülepítéssel közbetelepülő homokos aleurit, homok(kő) testek jelennek meg. Az Endrődi Formáció bázisán található kavicsbetelepülésekben, illetve a kisebb foltokban megjelenő Békési Formációban szintén találhatunk víztartókat, amennyiben azok (legalább néhány tíz méteres vastagságban) megjelennek a területen. A báziskonglomerátumnak vízföldtani jelentősége csak ott van, ahol más víztartó képződményekkel kapcsoltan jelenik meg. Összefoglalva, az összleten belül a jelentősebb vastagságú turbidites összletben (Szolnoki Formáció), valamint a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit 64

65 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány homok rétegekben, illetve a báziskonglomerátumban lehet lokális vízadókkal, rezervoárokkal számolni. A vizsgált területen és környezetében mindezidáig hévíztermelés szempontjából e képződményeket nem vették számításba a kvarter és a felső-pannóniai vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények nagyobb települési mélysége, kisebb vastagsága és esetenként alacsony vízvezető-képessége miatt. Mivel a területen az alsópannóniai rétegsorból a rendelkezésünkre álló vízelemzések esetében még nem került a származási hely részletesebb földtani beosztásra, ezért a vízadók és vízzárók jellemzése itt együttesen kerül leírásra. Az itt található vizek kémiai jellege a NaHCO 3 -os és a NaCl-os között változik. A rendelkezésre álló adatok alapján az összes oldottanyag-tartalmuk szintén széles tartományban változik/változhat, kb mg/l közötti, de egyes esetekben ennél alacsonyabb, vagy magasabb oldottanyag-tartalmú vizek is előfordulhatnak. Az alacsonyabb értékek az összlet vastagabb, homokosabb, míg a magasabb koncentrációk a vékonyabb és/vagy finomabb szemcséjü alsó-pannóniai összlethez köthetőek. Ennek magyarázata, hogy a vastagabb összletben nagyobb kiterjedésű és összefüggőbb homokosabb üledékek fordulnak elő, melyek intenzívebb áramlást tesznek lehetővé. Az alacsonyabb oldottanyag-tartalom intenzívebb áramlási rendszer meglétére utal, míg a magasabb sótartalmú és kalciumban gazdagabb vizek aljzatból származó hozzákeveredésére is utalhatnak. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén, elsősorban kárpáti badeni üledékekben, amennyiben a törmelékes sorozat durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Abonyi, Ebesi Formációk). Fontos megemlíteni a területre jellemző kifejezetten nagy vastagságban megjelenő prepannóniai miocén vulkáni összlet megjelenését (Tari Dácittufa, Tokaji Vulkanit Formációk, Mátrai Vulkanit Formációcsoport), mely repedezettsége, illetve porozitása miatt lehet tárolóképződmény. A pannóniainál idősebb, miocén képződmények vastagsága erősen változik: a kiékelődéstől a néhány tíz méteren át az akár 1000 métert is meghaladó vastagságú vulkáni sorozatig. A miocén üledékek a területen szénhidrogéntárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. E prepannóniai miocén rétegek vizei jellemzően NaClHCO 3 -os, ritkábban NaCl-os, NaHCO 3 Cl-os, esetenként NaClSO 4 -os kémiai jellegűek, és néhány kivételtől ( mg/l) eltekintve rendszerint kb mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A magasabb sótartalom és a kloridos jelleg a víztartók elzárt jellegére utal. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy prepannóniai miocén képződményekből csak Nagykőrös és Cegléd térségéből állnak rendelkezésre vízkémiai elemzések. Mint szénhidrogén tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek. A keletkezett szénhidrogének (földgáz és kőolaj) több helyen csapdázódhatnak a területen: a prekambriumi metamorf aljzat tetőzónájában, a permi arkózás homokkőben, a mezozoos aljzat karbonátos képződményeiben, a prepannóniai miocén karbonátos és sziliciklasztos képződményekben, tufákban, a pannóniai homokkövekben (Endrődi?, Szolnoki és Újfalui Formációk). A felső-pannóniai rétegek alatti idősebb képződmények enyhén, vagy a mély medencék irányában jelentősebben túlnyomásosak lehetnek. Erre fokozott figyelemmel kell lenni, a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni. 65

66 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (elsősorban Lajtai Mészkő Formáció). Vízföldtani jelentősége csak akkor van, ha közvetlenül települ az aljzaton és egy hidraulikai rendszert képez a repedezett alaphegységi zónákkal. Vízkémiai elemzés egyértelműen nem származik fentebbi képződményből, összefoglaló értékelést az előző fejezetben adtunk. A prepannóniai miocén képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. A képződmények nyomásviszonyai túlnyomásosak lehetnek Regionális és lokális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között az alsó-pannóniai rétegsor leginkább kifejlettebb képződményei, az Endrődi és Algyői Formációk sorolhatók ide, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony. A képződmények az aljzat kiemelkedései felett elvékonyodnak és egymáson települnek, míg a mélymedence irányában kivastagodnak együttesen akár 1000 méteres összvastagságot is elérve; köztük a Szolnoki Formáció turbidites üledékei települnek. Az Endrődi Formáció néhány 10 m-től 200 m-es, az Algyői Formáció m-es vastagsággal jellemezhető a területen. Mivel az Endrődi Formáció az aljzat kiemelkedései felett csak erősen redukált vastagságban (néhány 10 m) jelenik meg, ezeken a részeken nem feltétlenül tekinthető regionális vízzárónak. A vízkémiai jellemzést lásd a Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók alfejezetnél. Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén-anyakőzetek is lehetnek Alaphegységi rezervoárok Az alaphegység a területen és 5 km-es környezetében változatos felépítésű. A vizsgálati terület ÉNy-i részein, a Közép-magyarországi nyírási övtől É-ra a Közép-dunántúli-egység alkotja az aljzatot. Tápióbicske Bénye térségében újpaleozoos-mezozoos képződmények (Buzsáki Formáció) jelennek meg. Ettől déli irányban, a Közép-magyarországi nyírási öv Nyi két ága között valószínűleg a nagy mélység miatt ismeretlen felépítésű az aljzat. A vizsgálati terület nagyobb részén ugyanakkor a Mecseki-egység képződményei alkotják az aljzatot: a középső és ÉK-i területrészeken legnagyobb részben a Körösi Komplexum variszkuszi metamorf képződményei (gneisz, csillámpala, amfibolit) vannak jelen, melytől déli irányban a Mórágyi Komplexum granitoidjai, metamorfitjai fordulnak elő nagy kiterjedésben. E képződményektől déli irányban egyre fiatalabb képződményekkel találkozhatunk. Lajosmizse térségében alsó-kréta pelágikus márga, mészkő (Hidasivölgyi-, Gátéri Márga Formációk), Nagykőrös környezetében változatos triász-jura képződmények fordulnak elő. Így itt megjelennek alsó-tirász folyó és delta fáciesű sziliciklasztos képződmények (Jakabhegyi Homokkő Formáció), középső-triász sekély tengeri sziliciklasztos és karbonátos képződmények (Patacsi Aleurolit, Hetvehelyi Dolomit, Kantavári Formációk), felső-triász also-jura kőszéntartalmú sziliciklasztos képződmények (Mecseki Kőszén Formáció), valamint alsó-középső jura finom sziliciklasztos kőzetek (Vasasi-, Hosszúhetényi Márga Formációk) is. Abony térségében ugyancsak megjelennek a középső-triász sekély tengeri képződmények, de kiegészülnek középső-jura alsó-kréta pelágikus mészkövekkel, tűzköves mészkövekkel 66

67 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (Óbányai-, Fonyászói-, Kisújbányai-, Márévári Mészkő Formációk). Ugyancsak előfordulnak itt, valamint a vizsgálati terület DK-i részein alsó-kréta bázisos vulkanitok és azok áthalmozott üledékei (Mecsekjánosi Bazalt és Magyaregregyi Konglomerátum Formációk). A Törtel környéki keleti területrészeken ugyanakkor megjelennek a szenon paleogén pelágikus márgás, Szolnoki Flis képződményei. Az aljzat többnyire 2000 mbf méternél mélyebben található, mely Újszász irányában, valamint Kőröstetétlen térségében 4000 mbf, Albertirsa környezetében már akár 6000 mbf mélységbe is zökkenhet. Lajosmizse térségében ennél sekélyebben, kb mbf, míg Nyársapát környezetében akár 500 mbf mélységig is emelkedhet. Rezervoárként egyrészt a karbonátos formációk jöhetnek számításba (mezozoos mészkövek), amennyiben hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett üde karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú pl. geotermikus, CO 2 tárolási szempontból. Másrészt a repedezett mezozoos palás képződmények, a nagyobb porozitással rendelkező mezozoos sziliciklasztos képződmények, vagy a paleozoos, metamorf, magmás képződmények (gneisz, csillámpala, pala, homokkő, gránit) rendelkezhetnek magasabb porozitás és permeabilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képezneke az alaphegységi rezervoár-részekkel. Az aljzatból a vizsgált területről és annak 5 km-es környezetéből csak néhány vízkémiai elemzés áll rendelkezésre, többnyire Nagykőrös és Cegléd környékéről. Egyetlen kevert minta található a területen Nagykőrösön: itt a miocén és aljzati, triász képződményekből származó víz NaClHCO 3 -os kémiai jellegű és mintegy mg/l összes oldottanyagot tartalmaz. Nagykőrös térségéből ezen felül további három vízminta származik triász, perm és paleozoos képződményekből, melyek mg/l közötti TDS-sel és NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek, egy esetben jelentősebb szulfát-tartalommal (NaClSO 4 ). Egy vízminta származik a Mecsekjánosi Bazalt Formációból, mely mg/l körüli TDS-sel és NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkezik. A Cegléd térségéből a Mecseki Kőszén Formációból származó vízminta NaClSO 4 -os kémiai jellegű és kb mg/l körüli TDS-el jellemezhető. Az újszilvási vízminta alacsonyabb, mg/l körüli, NaCaHCO 3 Cl-os vízmintája paleozoos képződményből származik A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb. 5 10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4 5%-ot tesz ki, a löszös, homokos felszíni képződmények esetében ez 10% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. 67

68 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen kívül találhatóak a pannóniai, prepannóniai miocén, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezen szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A felső-pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban Ny-i irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból a fedősorozatig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: az itt kiékelődő felső alsó-pannóniai, valamint miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a vizek kényszerpályára kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak. A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében az itteni termálvíztartók lokális és regionális áramlási rendszereinek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges feladat lesz, különösen a Nyugat-Alföld és Észak-Alföld porózus termál és a Bükki termálkarszt víztestekre megállapított jó mennyiségi állapot fenntartása miatt. Szükséges tehát e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásrahatásainak tisztázása, értékelése. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt Ny felől K-i irányba tartó regionális áramlás rajzolódik ki. 68

69 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz, ásványvíz (Abony, Albertirsa, Cegléd, Dánszentmiklós, Lajosmizse, Nagykőrös, Tápiószentmárton), gyógyászati (Albertirsa, Cegléd, Tápiószentmárton), fürdő, ipari, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogénkutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni A terület vízminőségi képe Az Újszilvás vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2016 augusztusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani Naplók és rendelkezésére álló víz, illetve CH-kutatáshoz és -termeléshez kapcsolódó archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, az általános vízösszetétel bemutatására, figyelembe véve a szennyezettség, illetve a hidrodinamikai viszonyokból eredő egyéb ható tényezők (pl. párolgás) hatását. A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot, ezért a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. A sekély (felszín alatti 50 méternél sekélyebb) vízadó vizsgálatára mintegy 300 vízföldtani objektum vízkémiai adatait használtuk fel. A vizek összes oldottanyag-tartalma a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l (460 mg/l körüli medián), a klorid-ion tartalom 3 70 mg/l (mediánja 10 mg/l körül), míg a hidrogén-karbonát tartalom mg/l között változik 330 mg/l körüli medián érték mellett. A szennyezett felszín közeli kutak leginkább a regionális (Cegléd), illetve több települési hulladéklerakó telep és szennyvíztelep meglétéhez köthető figyelőkutak. Jellemzően magas nitrát-, szulfát- és összes oldottanyag-tartalom (átlagosan 620 mg/l, 360 mg/l, 2750 mg/l) tapasztalható ezeknél az objektumoknál. A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (24. ábra) a szennyezett kutak vizeinek elhagyásával ábrázoljuk. A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg. 69

70 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 24. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 m mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whiskers diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével, a szennyezett kutak adatainak elhagyásával A kvarter képződményekben tárolt vizek többnyire CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os típusúak. A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (általánosságban a felszíntől számított körülbelül 500 méterig) tárolt vizek jellemzően, NaCaMgHCO 3 -os és NaHCO 3 -os, alárendeltebben CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os típusúak. Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően (medián 550) mg/l körüli, a jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l (medián 100) Na +, mg/l Ca 2+, 2 35 mg/l Mg 2+ és (medián 400) mg/l HCO 3. A mélyebb vízadókban, a felszíntől számított körülbelül méteres mélységközben, tárolt vizek jellemzően NaHCO 3 Cl-os vagy NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel és nagyobb, jellemzően mg/l (mediánja 3700 mg/l) összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül (medián 1230) mg/l Na +, 5 60 (medián 10) mg/l Ca 2+, 1 10 (medián 5) mg/l Mg 2+ és (medián 1300) mg/l HCO 3, (medián 1150) mg/l Cl. A rendelkezésre álló adatok alapján a felső pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogénkarbonát, összes oldott anyag tartalom [TDS]) eloszlását Box Whiskers diagramon (25. ábra) ábrázoljuk. 70

71 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 25. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értéke Box- Whiskers diagramok a medián értékek feltüntetésével Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma széles körben változik, a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l (mediánja mg/l) között változik. Alsó-pannóniai képződményből származó felszínalatti vizet Abony, Cegléd, Jászkarajenő, Nagykőrös, Tápiószentmárton, Törtel és Újszilvás egyes fúrásai tárnak fel a vizsgált területen és annak 5 km-es körzetében. A vizek NaClHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os és NaCl-os típusúak. Összetételükre tehát jellemző a mg/l közötti TDS (egyetlen esetben 950 mg/l), körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl és mg/ HCO 3. A vizek 900 és 1700 m közötti felszín alatti mélységből származnak. Az alsó-pannóniainál idősebb miocén üledékek vizeiről a nagykőrösi (Nk.Ú 3, 4, 5, 9, 10), ceglédi (Ce 3) és törteli (Tö 10) kutak vízelemzései ismertek. Az összes oldottanyagtartalom mg/l között változik a vizsgált vizekben. A vizek kémiai jellege jellemzően NaClHCO 3 -os, NaClSO 4 -os. A főbb alkotók a következő tartományokban változnak, mg/l Na +, mg/l Cl, és mg/l HCO 3, a SO 2 4 tartalom a nagykőrösi minták esetében eléri a mg/l értéket. A törteli vízminta eltérő összetétellel tűnik ki az elemzések között (2150 mg/l) TDS, 665 mg/l Na +, 740 mg/l Cl és 340 mg/l HCO 3. A paleozoos mezozoos aljzat képződményeiből származó vízminták kizárólag a vizsgálati terület és annak 5 km-es körzetének D-i és DK-i részéről ismertek ceglédi, nagykőrösi és jászkarajenői fúrásokból az 1100 és1700 m mélységközből. A Ce.D 1 fúrás mezozoos, kőszéntartalmú sziliciklasztos összletből származó vize mg/l összes oldottanyagtartalommal, 4800 mg/l Na +, 5100 mg/l Cl, 3800 mg/l SO 2 4 és 900 mg/l HCO 3 tartalommal jellemezhető NaClSO 4 típusú víz. A Ce 3 CH-kutató fúrás által feltárt víz ennél jelentősen magasabb mg/l Na + és mg/l HCO 3 -tartalommal rendelkezik. Összes oldottanyag-tartalma mg/l körüli. Vize NaClHCO 3 típusú. A nagykőrösi CH-kutató fúrások (Nk.Ú 2, 5, 7) vízmintái karbon-prekambriumi kőzetből, perm és triász szilici- 71

72 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet klasztos képződményekből származnak. Összes oldottanyag-tartalmuk mg/l körüli, jellegük NaClHCO 3, NaClSO 4, illetve NaCl(HCO3). Jellemző a vizekre a mg/l körüli Na +, m/l Cl, mg/l SO 4 2 és mg/l közötti HCO 3 -tartalom. Az Nk.Ú 2 vízösszetételét alacsonyabb, mindössze mg/l körüli SO 4 2 koncentráció jellemzi. A jászkarajenői (Jk 1) fúrás alsó-kréta Mecsekjánosi Bazalt Formációban szűrőzött NaClHCO 3 típusú vizének összes oldottanyag-tartalma eléri a mg/l értéket, Na + -tartalma mg/l, Cl -tartalma mg/l, HCO 3 -tartalma pedig mg/l körüli. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik mind vertikális, mind horizontális különbségek jellemzőek a CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os víztípustól a NaCaMgHCO 3 -os, NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os víztípuson keresztül a NaClos, NaClSO 4 -os víztípusig. A 26. ábraán az összes oldottanyag- a klorid és a hidrogénkarbonát koncentráció mélység függvényében történő változása vizsgálható. A vizsgált területen a felszíntől számított körülbelül 1700 méter mélységközig az összes oldottanyagtartalom növekedése figyelhető meg. A klorid-tartalom a sekély vizekben változékonyabb, általában 100 mg/l alatti. A kvarter kutak klorid-tartalma viszonylag egységes a területen, azonban a mélység növekedésével, a felső-pannóniai rétegek vizeinél differenciálódás tapasztalható, a mintegy m körüli mélységig stabilan alacsonyabb (<50 mg/l) klorid értékek elkülönülnek a mélységgel növekedve 100 mg/l-es majd mg/l-es nagyságrendű értékektől (főként miocén és prekainozoos vizek). A hidrogén-karbonát tartalom a felső-pannóniai képződmények mélyebb rétegeiben megnövekszik a felszín közeli értékekhez képest, azonban m alatt nem növekszik tovább számottevően. Fontos megjegyeznünk, hogy a vizsgálati adatok legnagyobb számban a sekély hidegvizű, kvarter és felső-pannóniai rétegekből, a felszíntől számított 700 m mélységig állnak rendelkezésünkre. A mélység felé haladva egyre kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mely az értelmezés bizonytalanságát nagymértékben növeli. 72

73 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 26. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben 73

74 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.4. A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felülvizsgálata (VGT2) december 22-i keltezésű anyagából összegyűjtött állományok felhasználásával készült. Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es négyszög alakú körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület egésze a Tisza részvízgyűjtő egységen helyezkedik el, 5 km-es környezetében kisebb részben a Duna részvízgyűjtő egység is érintett. Területén összesen 4 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik: az uralkodó, a területet a legnagyobb mértékben fedő a Nagykőrösi-homokhát (2 12), e mellett megjelenik még a Zagyva (2 10), a Duna-völgyifőcsatorna (1 10) és az Alsó-Tisza jobb part (2 20). A területre és 5 km-es körzetére 11 sík- és dombvidéki, meszes felszíni vízfolyás víztest és két állóvíz víztest esik (18. táblázat). Állóvíz víztest nincs, de víztest kategórián kívüli állóvizek találhatóak a területen és környezetében; ezek között 15 bányató, 8 terepbe mélyített tó, 5 mentett oldali holtág, 2 deflációs tó, 1 körtöltéses tó, 1 mederelzárásos tó, 1 tartósan vízállásos terület és 1 völgyzárógátas tó. 19 tóról nincs adat. A terület számos víztest kategórián kívüli vízfolyással, elsősorban csatornákkal sűrűn behálózott. Ezek között sok a belvízcsatorna. 18. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Hasznosítás Vizig Alpár Nyárlőrinci-csatorna AEP265 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés ATI Alsó-Tápió alsó AEP269 állandó vízszállítású, természetes vízfolyás vízelvezetés, vízellátás KDV Bíbicfészeki-ág és Kerektóiárok vízellátás vízelvezetés, AEP326 állandó vízszállítású, természetes vízfolyás KDV *Egyesült-Tápió AEP458 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés KDV Felső-Tápió-patak AEP481 állandó vízszállítású, természetes vízfolyás vízelvezetés, vízellátás KDV *Gerje AEP515 időszakos, belvízcsatorna vízelvezetés KÖTI *Kőrös-ér AEP719 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés KÖTI Peitsik-csatorna AEP878 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés KÖTI *Perje AEP883 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés KÖTI vízelvezetés, Hajta-patak és Öreg-Hajta AOC777 állandó vízszállítású, természetes vízfolyás vízellátás, tározás KDV vízelvezetés, Alsó-Tápió felső, Gombai- és AOH627 állandó vízszállítású, természetes vízfolyás vízellátás, Úri-patakok tározás KDV A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. A 27. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket a vízjárta területekkel és műtárgyakkal. 74

75 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 27. ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen (halas vizek, vízjárta területek) A vizsgálati terület keleti határán kismértékben, és azon túl az 5 km-es sávban előfordulnak elöntési területek (1 és 0,1%-os elöntési valószínűséggel). Jelölt nagyvízi meder nincs. Fővédvonal az Egyesült-Tápió mentén húzódik rövid szakaszon. Nagyműtárgy nincs, keresztirányú műtárgy viszont számos vízfolyáson épült. A vizsgálati terület alapvetően alig, illetve mérsékelten belvíz-veszélyeztetett; egyes foltok a Gerje, Perje és Körös-ér mentén közepesen és erősen belvíz-veszélyeztetettek A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati terület túlnyomó részét hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus, illetve porózus víztestek csoportja alkotja; a terület nagy részét a Duna-Tisza közi hátság Tiszavízgyűjtő északi rész (sp , p ) és a Duna-Tisza köze Közép-Tisza-völgy (sp , p ) sekély porózus és porózus víztest foglalja el. Nyugaton megjelenik még a Duna bal parti vízgyűjtő Vác Budapest (sp ) és Duna-Tisza közi hátság Dunavízgyűjtő északi rész (sp , p ) sekély, illetve porózus víztest (28. ábra, 30. ábra). Három, 30 C-nál melegebb érintett porózus vízadó található a területen, a Nyugat-Alföld (pt.1.2), a Dél-Alföld (pt.2.1) és az Észak-Alföld (pt.2.2.) víztest. Ezek közül az Észak-Alföld porózus termál víztest foglalja el gyakorlatilag a teljes koncessziós vizsgálati területet, a Dél- 75

76 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Alföld porózus víztest érintettsége elhanyagolható mértékű az 5 km-es zóna külső határán. A terület északnyugati részébe belenyúlik a Bükki termálkarszt (kt.2.1) víztest is (31. ábra). A terület felszín alatti víztesteit a 19. táblázat ismerteti. 19. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve Víztest Víztest VOR azonosító Típus **Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest AIQ511 sp *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész AIQ530 sp sekély porózus *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész AIQ534 sp *Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy AIQ527 sp *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész AIQ623 p *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész AIQ514 p porózus *Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy AIQ563 p *Nyugat-Alföld AIQ536 pt.1.2 **Dél-Alföld AIQ531 pt.2.1 porózus termál *Észak-Alföld AIQ535 pt.2.2 *Bükki termálkarszt AIQ526 kt.2.1 termálkarszt A *-gal jelölt víztestek érintik, a **-gal jelölt víztestek csak elhanyagolható mértékben érintik a vizsgálati területet. 28. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 76

77 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Felszíni védett területek Felszíni és felszín alatti védett területek Az EU-VKI szerint is, a területen védettséget élveznek a különböző természetvédelmi területek vizes élőhelyei (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, Natura 2000 és Ramsari védettségű területek), a halas vizek, a nitrátérzékeny és a tápanyagérzékeny területek, továbbá a kijelölt fürdőhelyek és rekreációs célra használt folyóvizek és állóvizek (29. ábra). Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei és védőidomai is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. A vizsgálati terület nagy része nitrátérzékeny (1606 km 2 ). Tápanyagérzékeny területek csak érintik az 5 km-es körzet keleti határát. A természetvédelmi területekről bővebben a fejezetben olvasható információ. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület, Natura 2000 SAC, Natura 2000 SPA (20. táblázat). 20. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése FAVÖKO típus Natura2000 SAC HUDI20050 Alsó-Tápió és vízi (alaphozam), vizes, patakvölgyek szárazföldi Natura2000 SAC HUDI20019 Felső-Tápió vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUDI20021 Gerje mente vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér vízi (alaphozam), vizes, mente szárazföldi Natura2000 SAC HUDI20025 Hajta mente vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUDI20035 Nagykőrösi pusztai vízi (alaphozam), vizes, tölgyesek szárazföldi Natura2000 SAC HUKN20006 Nagynyíri-erdő vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUDI20046 Székek vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUDI20024 Tápiógyörgye-Újszilvási vízi (alaphozam), vizes, szikesek szárazföldi Natura2000 SAC HUHN20081 Újszász Jászboldogházi vízi (alaphozam), vizes, gyepek szárazföldi Natura2000 SPA HUDI10001 Abonyi kaszálóerdő vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SPA / SAC HUDI10004 vízi (alaphozam), vizes, Jászkarajenői puszták HUDI21056 szárazföldi Natura2000 SPA HUHN10005 Jászság vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi 77

78 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 29. ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek Felszíni védett termelések Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik. A terület felszíni vizeiből engedélyezett vízkiemeléseket a 21. táblázat mutatja be. Név Meder VOR 21. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek Település Vízkivételi hely (Fkm) Vízkivétel célja Engedélyezett vízkivétel összesen m 3 /év Egyesült-Tápió AAA789 Tápiószele öntözés (felt.) 5580 Gerje AAB381 Albertirsa halgazdasági vízellátás 2000 Gerje AAB381 Ceglédbercel halgazdasági vízellátás 3900 Perje AAB665 Cegléd öntözés (felt.)

79 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Felszín alatti védett termelések, ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben lásd. 24. táblázat). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2) során készült közcélú ivóvízbázisok adatbázisa a legalább 10 m 3 /nap kapacitású, vagy 50 főnél többet ellátó üzemelő, illetve tartalék és távlati ivóvízbázisokat tartalmazza. Ennek megfelelően az Újszilvás vizsgálati területet érintő 13 felszín alatti ivóvízbázis közül 12 üzemelő, 1 távlati ivóvízbázis. Az 5 km-es körzet további 13 üzemelő ivóvízbázist érint. A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik. 12 egyéb célú vízbázis van a területen és 1 a környezetében. Az 25 ivóvízbázisból 5 sérülékeny (ebből 1 távlati ivóvízbázis), 1 vízbázis esetében a sérülékenység még bizonytalan besorolású. A távlati vízbázis védőterületének meghatározása sérülékeny vízbázis programon belül történt, 19 vízbázisra üzemeltető készített diagnosztikát. Az elkészült diagnosztikák minden esetben határozattal elfogadottak. A 22. táblázat ismerteti részletesen a terület közcélú és egyéb vízbázisait, míg a 30. ábra a felszín alatti termelések védőterületeit és speciális termelő kutakat mutatja be. 30. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 79

80 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 22. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz és egyéb vízbázisai SVB: sérülékeny vízbázis. Település FEV /FAV Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Vízbázis sérülékeny *Csemő FAV AID282 Csemő Ny. távlati igen Rendelkezésre álló diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői és SVB diagnosztika Védendő termelés (m 3 /nap) *Csemő FAV Csemői vízmű kutak Pilis FAV Pilis Gerje-Forrás Határozattal kijelölt, ALG524 üzemelő nem Termv.,Környv. M. Kht üzemelői diagnosztika 740 Jászboldogháza FAV Jászboldogháza Önkormányzati vízmű kútjai hévíz üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, ALG113 üzemelő nem 274 Jászboldogháza FAV Jászboldogháza Önkormányzati vízmű kútjai rétegvíz üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, ALG114 üzemelő nem 47 *Abony FAV ALF760 Abony Vizműkutak üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 1918 *Albertirsa FAV ALF768 Albertirsa ÖVÜZI Határozattal kijelölt, üzemelő nem (vizműkutak) üzemelői diagnosztika 1041 *Cegléd FAV ALF877 Cegléd Vízmű üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 4795 *Ceglédbercel FAV ALF878 Ceglédbercel Vizműtelep Határozattal kijelölt, üzemelő igen kutjai/ceglédbercel üzemelői diagnosztika 603 Dánszentmiklós FAV ALF921 Dánszentmiklós Határozattal kijelölt, Vízszolgáltató Kft. üzemelő nem üzemelői diagnosztika települési vízmű kútjai 274 *Nagykőrös FAV ALG430 Nagykőrös települési vízmű üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 2191 *Nyársapát FAV ALG464 Nyársapát települési vízmű üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 90 Kocsér FAV ALG221 Kocsér vízmű üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 100 Kőröstetétlen FAV ALG243 Kőröstetétlen Vizműkutak üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 260 Káva FAV ALG272 Községi Vízmű üzemelő bizonytalan 71 Pánd FAV ALG280 Községi Vízmű üzemelő igen 170 Tápióbicske FAV ALG286 Községi Vízmű üzemelő igen 420 Tápiószentmárton FAV Községi Vízmű és Határozattal kijelölt, ALG287 üzemelő igen Göbölyjárási kút üzemelői diagnosztika 930 Lajosmizse FAV ALG316 Lajosmizse Vizmű üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 1213 *Mikebuda FAV ALG388 Mikebuda Települési vízmű üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 41 *Tápiószőlős FAV Tápiószőlős Tápiószőlősi Határozattal kijelölt, ALG702 üzemelő nem vizmü üzemelői diagnosztika 274 *Törtel FAV ALG771 Törtel vízmű b-40 üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 384 *Újszilvás FAV ALG789 Újszilvás Vízmű üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 192 Farmos FAV ALG842 Vízmű üzemelő nem 384 Tápiógyörgye FAV ALG854 Vízmű üzemelő nem 739 *Tápiószele FAV ALG857 Vízmű üzemelő nem 758 Lajosmizse FAV MAGYARVÍZ Kft. **2005- Ásványvíz Palackozó (K , K-110, K-115, K-133) ásványvíz nem 1370 *Cegléd FAV ** Cegléd városi strandfürdő Határozattal kijelölt, fürdő nem 110 réteg számított 329 *Cegléd FAV ** Cegléd városi strandfürdő ásványvíz, Határozattal kijelölt, nem 100 termál gyógyvíz számított 247 *Abony FAV ** Határozattal kijelölt, Abony strandi kutak ásványvíz nem 200 számított 96 Abony FAV ** ABAKOM Nonprofit Kft *Albertirsa FAV ** Határozattal kijelölt, Albertirsa városi strandfürdő gyógyvíz nem 10 számított 358,

81 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település FEV /FAV Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Vízbázis sérülékeny Rendelkezésre álló diagnosztika *Albertirsa FAV ** AQUARIUS-AQUA Kft *Cegléd FAV ** Germán Ásványvíz gyártó Határozattal kijelölt, ásványvíz nem 1190 Zrt. kútjai számított *Cegléd FAV ** Határozattal kijelölt, Szabadidőközpont kútja ásványvíz nem 1120 számított *Cegléd FAV ** ásvány- és Határozattal kijelölt, Szabadidőközpont kútja nem 1110 gyógyvíz számított *Cegléd FAV ** Határozattal kijelölt, SZESZO Kft kútja ásványvíz nem 680 számított *Dánszenmiklós FAV ** Határozattal kijelölt, Konzerv Kft kútja ásványvíz nem 110 számított *Nagykőrös. ** FEV felszíni, FAV felszín alatti. * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el. ** egyéb, nem közcélú vízbázis. Spring-Project Ingatlanhasznosító Kft Védendő termelés (m 3 /nap) ,5 - Az OTH nyilvántartása szerint 14 ásványvíz és 3 gyógyvíznek minősített kút található a vizsgálati területen, környezetében további 6 ásványvizet és 1 gyógyvizet termelő kút mélyült. A kutak részletes adatait a 23. táblázat tartalmazza. 23. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Térképi Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X jele Abony B-71 ásványvíz ásványvíz Albertirsa *K-115 gyógyvíz gyógyvíz Albertirsa *K-124 Veritas Gold ásványvíz ásványvíz A-124 Albertirsa *K-125 Aquaria ásványvíz ásványvíz A-125 Albertirsa *K-128 Aquarius ásványvíz ásványvíz A-128 Albertirsa *K-129 Kristályvíz ásványvíz ásványvíz A-129 Albertirsa *K-131 AQUARIUS ásványvíz ásványvíz A-131 Albertirsa *K-138 AQUALIFE ásványvíz Cegléd *B-115 SzeSzo Aqua ásványvíz ásványvíz C-115 Cegléd *K-147 ANISÁN ásványvíz ásványvíz C-147 Cegléd *K-333 Cegléd 2000 ásványvíz ásványvíz C-333 Cegléd *K-343 Cegléd Kincse gyógyvíz gyógyvíz Cegléd *K-347 gyógyvíz gyógyvíz Cegléd *K-387 Vitaqua ásványvíz ásványvíz C-387 Cegléd *K-388 Super Aqua ásványvíz ásványvíz C388 Cegléd *K-395 Vitale ásványvíz ásványvíz C-395 Dánszentmiklós K-223 Kék-Brill ásványvíz ásványvíz D-223 Lajosmizse K-109 Zafir ásványvíz ásványvíz L-109 Lajosmizse K-110 Primavera ásványvíz ásványvíz L-110 Lajosmizse K-115 Mizse természetes ásványvíz ásványvíz L-115 Nagykőrös *B-648 Strand Hévízkút ásványvíz ásványvíz Nagykőrös *B-700 Alföld Aqua ásványvíz ásványvíz N-700 Tápiószentmárton K-34 gyógyvíz gyógyvíz Tápiószentmárton K-60 Kincsem Aqua ásványvíz ásványvíz T-60 A *-gal jelölt kutak a területre esnek. A vizsgálati területen 25, míg körzetében további 24 db 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek az Észak-Alföld és a Nyugat-Alföld porózus termál felső-pannóniai összleteit csapolják. Nincs olyan kút, amelynek szűrőzési mélysége eléri a 2000 métert, viszont 1000 métert meghaladó mélységből 5 kút termel a területen. A működő 81

82 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kutak vizét többféle célra hasznosítják, főleg fürdővízként, ivóvízként, mezőgazdasági, ipari és kommunális céllal, illetve 1 kút nyelőként üzemel. 15 kút lezárt. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 24. táblázat közöl. A 31. ábra a területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel. 31. ábra. Újszilvás vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karsztvíztestek 24. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település Kút jele Kút egyéb jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele Lajosmizse K Pl2 lezárva 2-46 Abony B ,1-623,4 45 Pl2 fürdő+vízmű 12-2 Abony B ,4-637,6 41 Pl2 lezárva 12-3 Cegléd *B Pl2 fürdő+kommunális 12-4 Nagykőrös *K Pl2 észlelő 12-9 Nagykőrös *K Pl2 lezárva

83 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település Kút jele Kút egyéb jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele Cegléd *K Törtel *K Pl2 lezárva Törtel *K Pl2 ipari Törtel *K Pl2 lezárva Nagykőrös *B ,7-893,6 48 Pl2 fürdő Cegléd *K ,9-1337,8 68 Pl2 lezárva ,1-1304,8 67 Pl Tápiószentmárton K Pl2 fürdő Cegléd *K ,8-692,6 45 Pl Abony B ,1-901,5 42 Pl2 lezárva Albertirsa *B-60a , Pl2 lezárva Abony K ,2-537,1 36 Pl2 mezőgazdasági Cegléd *B ,2 36 Pl Nagykörös *K-652/a Pl2 lezárva Abony K Pl2 mezőgazdasági Bénye B Pl2 lezárva Cegléd *B fürdő, üzemen kívül Cegléd *B Pl Cegléd *K ,8-405,3 30 Pl3, Pl2, vízmű Cegléd *B Pl2 lezárva Cegléd *K Pl2 vízmű Tápiógyörgye B Tápiógyörgye B Pl2 lezárva Tápiógyörgye B ,8-375,2 30 Pl2 vízmű Tápiószele B ,5-363,5 30 Pl2 ipari Albertirsa *K Pl Abony K ,6-551,3 41 Pl2 ipari Dánszentmiklós K ,6-512,1 32 Pl2 lezárva Tápiógyörgye B , Pl2 vízmű Cegléd *K Pl2 lezárva Albertirsa *K Pl2 lezárva Albertirsa *K Pl2 fürdő Cegléd *K , Pl2 fürdő Tapiószőlős *K Cegléd *K mezőgazdasági fűtés Pl2 1122,1-1145,4 64 Pl2 fürdő Abony B ,5 45 Pl2 fürdő Cegléd *K Pl2 észlelő Tápiószentmárton K , Pl2 fürdő Újszilvás B Pl2 kommunális Újszilvás B Pl2 kommunális, nyelő Jászboldogháza B ,7-435,2 31 Pl2 vízmű Jászboldogháza B Pl2 fürdő+vízmű Jászboldogháza K Pl Újszász K ,7-398,3 30 Pl2 vízmű A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** a kút létesítése idején. A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 25. táblázatés a 26. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit elsődlegesen mezőgazdasági célokra használják (pl. öntözés). A porózus víztestek készleteit főképp ivóvíznek, öntözésre és egyéb mezőgazdasági célokra, valamint ipari céllal hasznosítják. A porózus termál vízadók vizét ivóvízként és fürdővízként termelik. Visszatáplálás nem történik a területen. 83

84 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Víztest kódja 25. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2013-es nyilvántartási adatok) ivóvíz ipari energia bányászat öntözés Kitermelt víz 1000 m 3 /év fürdővíz egyéb termelés egyéb mezőgazdasági visszatáplálás egyéb és többcélú termelés összevonva Összesen p ,094 13,372 3,6 2, ,553 p ,01 249, , ,611 13,257 7, , ,3632 pt ,21 360, , ,183 p ,328 34,602 5, ,202 37,852 2, , ,575 sp , ,864 sp , ,352 10,927 4,92 167,76 sp ,299 2,704 5, táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen (VGT, 2013-as nyilvántartási adatok) Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége (m) A kifolyó víz hőmérséklete ( C) Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m 3 /év) sekély porózus sekélyebb, mint ,627 porózus mélyebb, mint 30 kevesebb, mint ,4912 porózus termál magasabb, mint ,183 Összesen: 9175, Pontszerű szennyezőforrások Szennyeződések Pontszerű szennyezőforrásnak minősülnek a szennyvíztisztító telepek, ahonnan a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre többnyire jelentős (27. táblázat, 32. ábra). 27. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Nagykáta Nagykáta -szennyvíztisztító Telep Egyesült-Tápió nem jelentős *Nagykőrös Nagykőrös - Szennyvíztisztító Telep Kőrös-ér jelentős *Csemő Csemő - Szennyvíztisztító Telep Kőrös-ér jelentős *Albertirsa Albertirsa - Szennyvíztisztító Telep Gerje jelentős Abony Abony - Szennyvíztisztító Telep Perje jelentős Tápiószentmárton Tápiószentmárton (régi) - Szennyvíztisztító Telep sp lehet, hogy jelentős Pilis Pilis - Szennyvíztisztító Telep Gerje jelentős Lajosmizse Lajosmizse - Szennyvíztisztító Telep XX. (Örkényi)-csatorna fontos *Ceglédbercel Ceglédbercel - Szennyvíztisztító Telep sp jelentős *Cegléd Cegléd - Szennyvíztisztító Telep Perje jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet. 84

85 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 32. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen A terület felszíni és felszínalatti víztesteit nagyszámú egyéb (pl. ipari) bevezetés is érinti, ezek felszíni vizekre tett hatása azonban nem jelentős (28. táblázat). 28. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó víztest neve Hatása a befogadóra *Lajosmizse Galvanizáló, felületkezelő üzem Kohászat, fémfeldolgozás Talaj nem jelentős *Kecskemét felületkezelő üzem Kohászat, fémfeldolgozás Alpár Nyárlőrinci-csatorna nem jelentős *Cegléd Városi strandfürdő Termálvíz, fürdővíz Perje nem jelentős *Albertirsa Gyógy-, és Strandfürdő Termálvíz, fürdővíz Gerje nem jelentős *Cegléd kertészet Termálvíz, fürdővíz Perje nem jelentős *Tápiógyörgye Telephely (oweg-sewacont tipusú Szolgáltatóipar szennyvíztisztító berendezés) Egyesült-Tápió nem jelentős *Tápiószele Villamos berendezés Gyártó Üzem Egyéb feldolgozóipar Egyesült-Tápió nem jelentős *Cegléd Felületkezelő telep Kohászat, fémfeldolgozás Gerje nem jelentős *Cegléd Gyógy- és Strandfürdő Termálvíz, fürdővíz Perje nem jelentős *Cegléd Gyógy- és Strandfürdő Termálvíz, fürdővíz Gerje nem jelentős *Cegléd Best Western Hotel Aquarell Termálvíz, fürdővíz Perje nem jelentős *Jászboldogháza strandfürdő Termálvíz, fürdővíz Egyesült-Tápió nem jelentős *Abony strandfürdő, medencék Termálvíz, fürdővíz Perje nem jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet. 85

86 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A 33. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. Kommunális (B3) kategóriájú hulladéklerakó található Cegléden. 33. ábra. Hulladékgazdálkodás A 34. ábraán láthatóak a szennyezett területek. A fő szennyezőanyagok különféle típusú szénhidrogének, de előfordult általános vízkémiai komponensekhez, ill. arzénhez kötődő szennyeződés is. A szennyeződések víztestekre gyakorolt hatása nem jelentős. A szennyeződések kezelése két esetben befejezettnek tekinthető, négy esetben a kármentesítés az utómonitoring szakaszában van. 86

87 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 34. ábra. Szennyezett területek A fő szennyező tevékenység a térségben az állattartás, az ásványipar, a fémtermelés és - feldolgozás, valamint a hulladékgazdálkodás. Abonyban, Albertirsán, Cegléden, Lajosmizsén és Nagykőrösön benzinkutak üzemelnek. Seveso besorolású üzem Cegléden található. A felszíni vizek káreseményei közül a Tápió-patak olajszennyezését lehet megemlíteni. A térség fő bányászott nyersanyagai építőipari nyersanyagok (homok, agyag). Egy szénhidrogén (földgáz)-bányatelek is érinti a térséget (Szolnok-VI). Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 35. ábra mutatja be. 87

88 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 35. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás Diffúz szennyezőforrások A terület nagy része nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenységgel, elsősorban szántóföldi műveléssel, kisebb részben szőlészettel, gyümölcstermesztéssel érintett (36. ábra). 88

89 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 36. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagy létszámú állattartó telepek Vízbázisok veszélyeztetettsége Veszélyeztetettségi vizsgálatot a 25 ivóvízbázis közül a 6 sérülékeny vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján mindegyik esetben jelentős veszély áll fenn. A veszélyeztetettség oka leginkább a vízbázis területhasználatából adódik, azaz a település, illetve a mezőgazdasági terület aránya a védőterületen meghaladja az 50%-ot, míg 1 esetben földtani közeg és éghajlati veszélyeztetettségből adódó kockázat is jelentős lehet. 89

90 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest integrált állapota Víztest imennyiségi állapota Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek integrált állapota 7 esetben gyenge, 3 esetben rossz, 1 esetben pedig adathiány miatt nem volt lehetséges az értékelés (29. táblázat). A Gerje esetében cink és vegyületei, a Kőrös-ér esetében cink mellett az arzén és az ólom és vegyületei is gondot jelentenek a fémek közül. A Gerje, Perje, Kőrösér mennyiségi állapota rossz, a víztest készletelvonásra érzékeny. A fentiekből látható, hogy az érintett felszíni víztestek állapota egyik esetben sem megfelelő. 29. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest név Víztest azonosító Alpár Nyárlőrincicsatorna AEP265 nam adathiány jó nam adathiány adathiány Alsó-Tápió alsó AEP269 gyenge jó jó gyenge jó gyenge Bíbicfészeki-ág és Kerektói-árok AEP326 gyenge jó jó gyenge jó gyenge *Egyesült-Tápió AEP458 gyenge jó mérsékelt gyenge jó gyenge Felső-Tápió-patak AEP481 gyenge jó jó gyenge jó gyenge *Gerje AEP515 gyenge mérsékelt jó gyenge jó gyenge rossz *Kőrös-ér AEP719 rossz gyenge jó rossz nem jó rossz rossz Peitsik-csatorna AEP878 gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge jó gyenge *Perje AEP883 rossz rossz mérsékelt rossz jó rossz rossz Hajta-patak és Öreg- Hajta AOC777 rossz mérsékelt jó rossz jó rossz Alsó-Tápió felső, Gombai- és Úri-patakok AOH627 gyenge mérsékelt jó gyenge jó gyenge A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. nam: nem alkalmazható minősítés A felszín alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 7 esetben jó. Két sekély porózus víztest gyenge mennyiségi állapotú (a FAVÖKO teszt eredménye miatt), 2 (egy sekély porózus és egy porózus termál) víztest pedig jó állapotú, de a gyenge minősítés kockázata fennáll (egyik esetben a vízmérleg, másik esetben pedig a süllyedés teszt okán) (30. táblázat). A gyenge állapotú sp víztest csak az 5 km-es külső terület nyugati részét érinti, a pt.2.1 termál víztest pedig elhanyagolható mértékben annak délkeleti sarkát. A minőségi állapotfelmérés során 8 víztest állapota jó, míg három sekély porózus víztest (ezek egyike az sp ) gyenge állapot minősítést kapott diffúz szennyezettség, vízbázist 90

91 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány veszélyeztető szennyezőanyagok, valamint a trendszámítások eredménye nyomán (31. táblázat). 30. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest VOR neve jele Süllyedés Vízmérleg Teszt Felszíni víz FAVÖKO Intrúzió Víztest állapota AIQ527 *Duna-Tisza köze - Közép- Tisza-völgy p jó jó jó jó AIQ534 *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész p jó jó jó jó AIQ530 *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész p jó jó jó jó jó AIQ511 *Bükki termálkarszt kt.2.1 jó jó jó jó jó AIQ531 *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész sp jó jó jó gyenge gyenge AIQ526 *Duna-Tisza köze - Közép- Tisza-völgy sp jó jó jó gyenge gyenge AIQ535 *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész sp jó jó jó jó jó AIQ536 Duna bal parti vízgyűjtő - Vác- Budapest sp AIQ514 Dél-Alföld pt.2.1 jó jó, de gyenge kockázata jó, de gyenge kockázata jó jó jó jó, de gyenge kockázata jó, de gyenge kockázata AIQ563 *Észak-Alföld pt.2.2 jó jó jó AIQ623 *Nyugat-Alföld pt.1.2 jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. Víztest 31. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota VOR neve jele Diffúz Vízbázis Trend Teszt Felszíni víz FAVÖKO Intrúzió Víztest állapota AIQ527 *Duna-Tisza köze - Közép- Tisza-völgy p jó jó jó jó AIQ534 *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész p jó jó jó jó AIQ530 *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész p jó jó jó jó AIQ511 *Bükki termálkarszt kt.2.1 jó jó jó jó AIQ531 *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész sp gyenge (NO 3 ) jó jó jó gyenge AIQ526 *Duna-Tisza köze - Közép- Tisza-völgy sp jó jó jó jó jó jó AIQ535 AIQ536 *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest sp jó, de gyenge kockázat a sp gyenge (NO 3 ) jó gyenge jó gyenge gyenge (NO 3, NH 4, SO 4, atrazin) jó, de gyenge kockázata gyenge AIQ514 Dél-Alföld pt.2.1 jó jó jó jó AIQ563 *Észak-Alföld pt.2.2 jó jó jó jó AIQ623 *Nyugat-Alföld pt.1.2 jó jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. gyenge 91

92 Ivóvízbázis Nitrátérzékeny Tápanyagérzékeny Fürdővíz NBmR: halak - biológiai NBmR: makroszkópikus gerinctelenek NBmR: élőhely Halas víz - kémiai Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív VGT1 Biológiai vizsgálat Vízrajzi mérés jellege Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Felszíni víz monitoring programja Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a 32. táblázat mutatja be. A VKI monitoring rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein során több felszíni víztestet érintő expedíciós referenciahely kutatás, 2005-ben ökológiai, 2008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott több vízfolyáson (37. ábra). 32. táblázat. Felszíni víz monitoring pontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja Felszíni víz neve Mérőhely Alsó-Tápió Tápióbicske Alsó-Tápió Tápiószentmárton Alsó-Tápió felső, Gombai- és Úri-patakok Egyesült-Tápió Gerje Káva + + Tápiógyörgye, mérőszelvény Gerje belvízcsatorna, Kőröstetétlen közúti híd expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely üzemi állomás törzsállomás Gombai-patak Tápióbicske Hajta-patak Farmos Abony, Abony- Köröstetétleni út közúti híd Perje A *-gal jelölt monitoring pont a területen található. hm hidromorfológiai mérőállomás expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely A védett területek monitoringján belül a területen felszín alatti ivóvíz és nitrátérzékeny terület monitoring történik. A nitrátérzékeny területeket 5 monitoringpont vizsgálja felszíni vízre vonatkozóan. A felszíni védett területek monitoring programját a 33. táblázat ismerteti. 33. táblázat. Felszíni védett területek monitoring pontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja Mérőhely Abony, Abony- Köröstetétleni út közúti híd Gerje belvízcsatorna, Kőröstetétlen közúti híd Tápióbicske Tápiógyörgye, mérőszelvény Tápiószentmárton + 92

93 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 37. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring program keretein belül a sekély porózus vízadókról 32, a porózusakról 35, a porózus termálról 4 kút szolgáltat információt. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 34. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 38. ábra ismerteti a felszín alatti víztestek monitoring pontjait. 93

94 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Víztest *Duna-Tisza közi hátság - Tiszavízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy *Duna-Tisza közi hátság - Dunavízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza közi hátság - Tiszavízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy *Nyugat-Alföld 34. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlás Víztest jele mennyiségi Területre esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai 5 km-es környezetére esik (db) mennyiségi kémiai mennyiségi + kémiai Összesen (db) sp Q1 7S1 1Q1+S1 5Q1 2S1 20 sp Q1 2Q1 5S1 12 p S3 1 p S1, 9S3 1Q1+S1; 2Q1+S3 2Q1 1S1, 6S3 23 p Q1 5S3 4S3 11 pt.1.2 *Észak-Alföld pt.2.2 2Q1 1S4 1S4 4 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. A felszín alatti vizek mennyiségi monitoring programja a területen vízszint változások megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző. A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), továbbá védett rétegvíz (S3) programon belül történik. Termálvíz monitoring belül (S4) 1 kúton történik mérés. A védett területek monitoringján belül ivóvíz monitoring 33 kútban történik; a területen lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat (FAVÖKO) 3 monitoring pont vizsgálja. A nitrátérzékeny területeket 40 monitoring pont vizsgálja felszíni alatti vízre vonatkozóan. 38. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen 94

95 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél legalább a jó állapot vagy potenciál elérése. A felszíni vízfolyás víztestek állapota az állapotértékelés eredményei alapján minden esetben jónál gyengébb (gyenge, rossz), ezért a jó állapot elérésére 2027-re tehető. A felszín alatti víztestek többségénél a jó mennyiségi állapot fenntartandó; a többi esetben a célkitűzés dátuma 2021 (2) és 2027 (2). A jó kémiai állapot szintén a legtöbb víztestnél fenntartandó; 3 esetben 2027-re elérhető. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv melléklete és táblázatai tartalmazzák. A termál víztestek esetében főbb intézkedések: engedély nélküli kutak számbavétele, ivóvízbázisok védelme; részletes modellezés mennyiségi igénybevételi határérték meghatározására; visszasajtolás szabályozása; technológiai és hálózati veszteségek csökkentése, vízfenntartható megoldások az ipari vízellátásban. 95

96 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2016. november) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom) Szénhidrogénkutatás A koncesszióra javasolt területre nem esik hatályos szénhidrogénkutatási terület (6. melléklet, MBFH Bányászat, november). A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogénkutatási területet a 35. táblázat, és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, november). 35. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási területek Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód Ócsa - szénhidrogén szénhidrogén / koncesszió Nagykáta - szénhidrogén szénhidrogén / koncesszió Ladánybene szénhidrogén szénhidrogén / kutatás Körös - szénhidrogén szénhidrogén / kutatás Nagykőrös szénhidrogén szénhidrogén / kutatás Engedélyes Fedőlap (mbf) Alaplap (mbf) Terület (km 2 ) O&GD Central Kft O&GD Central Kft ,7742 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt O&GD Central Kft MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt ,1 Megállapít Érvényes A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén bányatelkeket a 36. táblázat, és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, november). 36. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód Szolnok VI. szénhidrogén szénhidrogén *MÜT: műszaki üzemi terv. Engedélyes O&GD Central Kft. Fedőlap (maf/mbf) Alaplap (maf/mbf) Megállapít Terület (km 2 ) MÜT* ,5 működő 96

97 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Egyéb nyersanyagok Az Újszilvás vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 11 működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: agyag, agyagmárga, homok, és kavics nyersanyaggal. Ezekből a bányákból 3 esik a területre, 11 bányatelek pedig kívül esik a területen. A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-es nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A bányák közül 6 működő, egy szünetelő, három kutatás alatt áll, egy esetében pedig nincs érvényes MÜT. A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 23 db, amelyeknek kitermelhető nyersanyaga agyag, homok, kavics és egyéb (útépítési töltőanyag). A területen belülre 10 megkutatott készlet esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 39. ábra, adataikat a 37. táblázatés 38. táblázat tartalmazza, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért a kisméretű bányatelkeket pontszerű jellel tüntettük fel. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre. 39. ábra. Újszilvás vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 97

98 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám 37. táblázat. Újszilvás vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Területnév Pilis (044, 045/1-14. hrsz.) - agyag, homok, kavics Albertirsa (0205/2-4, hrsz.) - homok, kavics. Albertirsa I. - homok Területe km 2 Nyersanyag Engedélyes 1,20 7,98 0, Pilis I. - homok 0,14 homok Kecskemét V. - homok Lajosmizse I. - homok Kecskemét (0206/37,99. hrsz.) - homok. Abony II. - homok Ceglédbercel I. - homok Nagykőrös III. - homok Albertirsa II. - homok, agyag agyag, homok, homokos kavics, kavics agyagmárga, agyagos törmelék, aleurolit (iszapkő), földpátos homok, homok, homokos kavics, kavics építési homok, közlekedésépítési homok 0,11 homok 0,10 homok 0,19 homok, kevert ásványi nyersanyag II. 0,38 közlekedésépítési homok 0,24 közlekedésépítési homok 0,08 közlekedésépítési homok 0,03 közlekedésépítési homok *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül. TOP SZTRÁDA Kft. Disten Bányászati Kft. Disten Bányászati Kft. Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédő Nonprofit Kft. egyéni vállalkozó egyéni vállalkozó SRL- TRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TOPÁZ Kereskedelmi és Épitőipari Kft. Malus-Rex Agrár Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. JAMAJA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TESZT Tervező, Szervező és Fővállalkozó Kft. EOV X EOV Y Engedély kezdete működő működő működő működő működő nincs MÜT működő vége Status Bányakód Tevékenység Helyzete a területen kutatási jogadomány kívül* kutatási jogadomány belóg határozatlan bányatelek szünetelő határozatlan bányatelek határozatlatelek bánya- határozatlan bányatelek kívül* kívül* kívül* belül kutatási jogadomány kívül* határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek kívül* belül belül kívül* 98

99 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Bányakód 38. táblázat. Újszilvás vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi nyersanyag készletek tájékoztató adatai Település Kecskemét Kecskemét Kecskemét Lajosmizse Lajosmizse Bányatelek (ha van) Kecskemét V. - homok Lajosmizse I. homok Cegléd I. homok Bányaterület neve (lelőhely) 0177/18 hrsz. stb. Kecskemét V. - homok bányatelek (Katonatelep) Kecskemét V. - homok b. telek kimaradó alaplap alatti készlet Buckó dűlő 0893/9 hrsz. Lajosmizse I. - homok 0112/1 hrsz Cegléd Abony-I. - agyag Cegléd I. - homok Abony Abony Abony Abony Albertirsa Albertirsa Ceglédbercel Mikebuda Nagykőrös Nagykőrös Nagykőrös Abony II. - homok Abony III. - homok Abony IV. - agyag, homok Albertirsa I. - homok Albertirsa II. - homok, agyag Ceglédbercel I. - homok Mikebuda I. - homok Nagykőrös I. - homok Nagykőrös III. - homok Gyál Pilis I. - homok Pilis Tápiógyörgye Tápiógyörgye Tápiógyörgye Tápiógyörgye *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül. Tápiógyörgye I.- agyag Tápiógyörgye II. - agyag Nyersanyag útépítési töltésanyag építési homok közlekedésépítési homok falazó homok falazó homok közlekedésépítési homok Abony-I, Téglagyár blokktégla agyag Abony II. - homok (0344/7 hrsz.) Abony III. - homok (0293/43, 44 hrsz.) Abony IV. - agyag, homok Albertirsa I. homok Albertirsa II. - homok, agyag Ceglédbercel I. homok Mikebuda I. - homok, 051/87 hrsz. Nagykőrös I. - homok (0629/27-30 hrsz.) Nagykőrös II. - homok (0225/15 hrsz.) Nagykőrös 099/4, 097/8, 099/1, 098 megkut. terület 073/2 hrsz. építési homok építési homok blokktégla agyag, közlekedésépítési homok építési homok, közlekedésépítési homok közlekedésépítési agyag, közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok építési homok építési homok építési homok közlekedésépítési homok építési homok, homokos kavics EOV X EOV Y Helyzete a területen kívül* kívül* kívül* kívül* belül belül belül kívül* kívül* belül kívül* kívül* belül belül belül belül belül belül Pilis I. homok építési homok kívül* Téglagyári bánya körzete Gazsi szék Tápiógyörgye II. - agyag (Gazsi szék bánya) Téglagyári bánya körzete tömör téglaagyag kívül* tömör téglaagyag kívül* tömör téglaagyag kívül* tömör téglaagyag kívül* 99

100 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít. A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő Zárt terület : Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. 100

101 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők Újszilvás terület szénhidrogén-földtani megismerése Geofizikai kutatás (TORMÁSSY et al. 1982, KŐRÖSSY 1992, HATALYÁK et al alapján) A térségben 1927-ben kezdődött meg a felszíni geofizikai kutatás, ekkor Eötvös-inga méréseket végeztek. Harta Nagykőrös Törtel Tiszabura vonalában nagy kiterjedésű gravitációs maximum vonalat mutattak ki, amelynek egy jelentős indikációja, az Nk 1 fúrás térségében jelentkező maximummal jelzi a Nagykőrös Nagykőrös-kálmánhegyi aljzati kiemelkedést. Az 1950-es években szénhidrogénkutatás céljából a MÁELGI hajtott végre gravitációs és földmágneses méréseket a területen (Cegléd Nagykőrös valamint a jelen vizsgálati területtől DNy-ra elhelyezkedő Kerekegyháza és Izsák térségében). A viszonylag nagy beméretlen területeket is tartalmazó térkép csak átnézetes jellegű. Cegléd és Nagykőrös környékén, kisebb területeken az 1970-es években már részletező graviméteres méréseket végeztek 500 m-es rácshálót alkalmazva, emellett mágneses mérések is történtek. A térség részletesebb kutatása csak 1996 után, a 81. Kecskemét blokk felvételével indult meg, amelynek keretében részletező gravitációs és mágneses méréseket hajtottak végre a teljes területen ben a GES végzett magnetotellurikus méréseket; ezek többek között a nagykőrösi földtani szerkezet felépítésének értelmezését is segítették. A szeizmikus mérések a területtől K-re már az 1950-es években megindultak (Szolnok Kisújszállás). Újszilvás vizsgálati terület térségében a szeizmikus kutatást 1965-ben kezdték meg, majd a 70-es években folytatták. A szeizmikával le nem fedett vagy csak átnézetesen felmért területek megismerése céljából ben új, 2D szeizmikus vonalak bemérését hajtották végre ben a Nagykőrös Dél gázmező telepeinek pontosabb lehatárolására végeztek szeizmikus méréseket. Fúrásos kutatás (VÁNDORFI 1965, TRÓCSÁNYI 1970, TORMÁSSY et al. 1982, KŐRÖSSY 1992, GAJDOS et al. 1997, GYARMATI et al. 2000, HATALYÁK et al. 2010, LEMBERKOVICS 2010, LEMBERKOVICS, CSÍK 2010 alapján) A tágabb térség fúrásos kutatása az 1950-es években indult meg, elsőként Szolnok környékén. A szolnoki Szo 1 fúrás (1953) pannóniai homokkőtárolókban felfedezte a szolnoki nehézolaj mezőt. Ez volt az első pannóniai előfordulás az Alföldön. A kimutatott DDNy ÉÉK csapású szerkezeti maximumzóna további kutatására telepítették a Szolnok- Hajtótanya fúrásokat folyamán. A szolnoki területtől NyÉNy-ra, a közel É D irányú, D felé emelkedő abonyi szeizmikus kiemelkedés tetővidékén mélyítették ben az Abony 1 fúrást a preneogén szerkezeti csapdák kutatására. A Szolnok környéki területen a MOL 1997-ben lezárta a kutatásait; problémaként jelentkezett az, hogy a szénhidrogének minősége változékony volt. A területen Szolnok Törtel vonalában áthaladó, ÉK DNy irányú szerkezeti zóna két oldalán eltérő szénhidrogének jelenlétére derült fény, a különböző szénhidrogén-minőségek területi eloszlásának törvényszerűségeit pedig nem sikerült feltárni. 101

102 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Szolnok térségében az 1990-es évektől 2009-ig a POGO Magyarország Kft., illetve annak jogutódja a Toreador Magyarország Kft. és a RAG Hungary Kft. végzett kutatásokat. Az Újszilvás vizsgálati területre és 5 km-es körzetébe eső Tószeg és Szolnok Hajtótanya térségében a korábbi kutatások adatainak újrafeldolgozását is elvégezték, és arra jutottak, hogy az itt feltárt szénhidrogének minősége változatos, de főként jó, vagy közepes minőségi kategóriába sorolható. A mélyebb helyzetű rezervoárok zömében párlatdús földgázt tartalmaznak. Nagykőrös, Kecskemét, Cegléd és Törtel térségében az első kutatófúrásokat a pozitív gravitációs anomáliákra alapozva, az 1950-es évek második felében kezdték mélyíteni. A nagykőrösi területen a miocén rétegsorban (beleértve a pannóniai összletet is) több kőolaj- és CO 2 -gáztelepet fedeztek fel ig Nagykőrös néven 20 kutató illetve termelő fúrást mélyítettek (Nk 1 21 számúak, az Nk 19 fúrás nem mélyült le). Miután az Nk 1, 2 és 3 fúrások produktívnak bizonyultak, megkezdték az előfordulás lehatárolását. A kecskeméti kiemelkedésre telepített Nagykőrös Nk D 1 kutatófúrás (1959) földgázt talált. E szeizmikus kiemelkedés É-i részén mélyültek le a Nagykőrös Hangács-dűlő Nk H 1, illetve a Nagykőrös Kálmán-hegy Nk K 1 és 6 fúrások között. A vibroszeiz mérések alapján a későbbiekben, kiegészítő program keretében, között mélyítették az NkÚ jelű felderítő kutatófúrásokat (1 9 számúak, a vizsgálati terület 5 km-es körzetében találhatók (kivéve az NkÚ 1 kutat, amely az 5 km-es körzeten kívül, annak D-i határa közelében található); ezekből az NkÚ 3 és 6 fúrás CO 2 -gáztermelő, a többi fúrás meddő lett. A MOL NyRT között a 104. Cegléd blokk területén végzett kutatást. Ennek során felülvizsgálták a Nagykőrös Dél 1 fúrás által feltárt éghető földgáztelepek ipari értékét, és a Nagykőrös Dél területen újabb, ipari értékű kevertgáz telepeket fedeztek fel (Nk D 2). A ceglédi szerkezet felderítésére telepített Ce 1 fúrás (1965) nagy viszkozitású kőolajat tartalmazó rétegeket tárt fel, A Ce.D 1 kút (1971) viszont meddő lett. A geofizikai mérések szerint a környezetéből kiemelkedő törteli terület megkutatására 1955 és 1958 között 15 fúrást mélyítettek. A Tö 1, 4, 5 olajat, a Tö 8 kőolajat és földgázt, a Tö 3, 9, 13 földgázt talált, míg a Tö 6, 7 és 14 kútban gáznyomokat észleltek. Újszilváson az OKGT végzett kutatást: az 1973-ban, a korábbi geofizikai mérések ismeretében kezdődött fúrásos kutatás eredményeként az Újszil 3 fúrás (1976) CO 2 -gáztelepet tárt fel. Az alsó-pannóniai mészmárga alatt 276,6 m vastagságban feltárt, prekambriumi kristályos aljzat tetőrészéből észlelték a gázbeáramlást. (Az Újszil 1 és 2 fúrások a nagyvastagságú miocén vulkanitban álltak le.) Lajosmizse és Táborfalva térségében között mélyítettek 5 kutatófúrást, amelyek meddőnek bizonyultak. A vizsgálati területtől É-ra a Farmosnál kimutatott indikáción az 1963-tól mélyült farmosi fúrások miocén és pannóniai képződményekben nem éghető és éghető kevertgáz telepeket tártak fel Az Újszilvás terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén-anyakőzetek Az Újszilvás vizsgálati területen, illetve ennek tágabb térségében potenciális anyakőzetként a következő képződmények vehetők számításba: alsó középső-jura pelites képződmények (agyagmárga márga sorozat). Ide tartozik a mecseki típusú, liász foltos márga összlet, amelyhez az alsó-liász kőszéntelepes összlet (Mecseki Kőszén Formáció) fedőjét képező transzgresszív képződmények (Vasasi Márga, Hosszúhetényi Mészmárga és Mecseknádasdi Homokkő), továbbá az Óbányai Aleurolit Formáció, és az alsó középső-jura (toarci 102

103 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány bath) Komlói Mészmárga tartoznak. Különösen a toarci anoxikus esemény során képződött, magas szervesanyag-tartalmú, olaj generálására alkalmas képződményeknek van szénhidrogén-földtani jelentősége. A képződmények egy részének jelenléte fúrással igazolt, és valószínűsíthető, hogy a kréta paleogén flis üledéktömege alatt is jelen vannak (BÉRCZINÉ MAKK 1998, JUHÁSZ & KUMMER szerk. et al. 1997, LEMBERKOVICS 2009). A vizsgálati terület DK-i térfelén és környezetében elhelyezkedő mezozoos képződmények CH-potenciálja HATALYÁK et al. (2010) szerint még kevéssé ismert. A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetében mélyített Nk-Ú 9 fúrásban m között mért alsó-jura agyagmárga minták átlagos TOC értéke 0,62 0,96%, átlagos érettségük R 0 = 0,79 0,84% közötti. Távolabbi analógiák ismeretében megfelelő érettség esetén az alsó-jura összlet képes lehet nagy mennyiségű CH-generálására is. Az Alföld és a Dunántúl Mecseki-egységbe tartozó részén az alsó-jura képződmények elterjedéséről és mélységéről, illetve érettségéről BADICS, VETŐ (2012) közölt adatokat (40. ábra). 40. ábra. Az alsó-jura képződmények elterjedése, mélysége (A) és az érettségüket tükröző vitrinit reflexió adatok (B) az Alföld és a Dunántúl Mecseki egységbe tartozó részén BADICS, VETŐ (2012) nyomán kréta paleogén flis: anyakőzetként való besorolása kérdéses; egyes részei szóba jöhetnek anyakőzetként. Mivel a képződményt feltárt fúrások száma csekély, és leginkább csak a flis magasabb szakaszáról vannak információink, a valós szénhidrogéngenerálási potenciált (ha van ilyen), nem ismerjük (LEMBERKOVICS 2009). paleogén kőzetek: az Újszilvás vizsgálati területtől É-ra elhelyezkedő Paleogén Medencében megismert előfordulások szénhidrogénjeit elsősorban paleogén kőzetek generálták. A kőolajképződés 5 6, a gázképződés 1,5 1 millió évvel ezelőtt kezdődhetett. A potenciális anyakőzetek most m alatt az olajképződés kezdeti, illetve fő fázisában találhatók, és csak a legmélyebb szerkezeti helyzetben lévők érték el a nedvesgáz képződés fázisát ( m). Rock-Eval vizsgálatok azt mutatták, hogy olaj és alárendelten gázgeneráló kerogént tartalmazó anyakőzetek találhatók a Budai Márga felső szakaszának meszes-agyagos, a Tardi Agyag agyagos-meszes, illetve a Kiscelli Agyag Formáció agyagos összleteiben. Annak ellenére, hogy kellő szénhidrogén potenciállal rendelkező szakaszokat is tartalmaznak, az oligocénnél fiatalabb képződmények jelenlegi állapotukban éretlenek (BONCZ et al. 2004, BONCZ et al. 2013). 103

104 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet középső-miocén (főként badeni, alárendeltebben szarmata) agyagmárga, márga, mészmárga összlet. A sokak által vitatott Makói Formációba sorolt, badeni korú, nyíltvízi, magas szervesanyag-tartalmú pelites kőzetek kellő mélységbe temetődve, megfelelő érettség mellett kőolaj- és földgáz generálására alkalmasak. A pelitekben akkumulálódott szervesanyag típusa főként II III kevert típus, a TOC értékek átlagosan 1 1,5 tömeg% nagyságrendűek. A területen érett állapotban vannak, és figyelemre méltó szénhidrogén-mennyiséget generálhattak (LEMBERKOVICS 2009). idősebb pannóniai márgák és mészmárgák (Endrődi és Algyői Formáció). A terület feltehetően fő anyakőzetei az Endrődi Márga Formáció szarmata(?) kora-pannóniai során lerakódott üledékei, ezek közül is a Tótkomlósi Mészmárga Tagozat képződményei. Az Endrődi Formációt átlagosan 2 5 tömeg% TOC értékek és III. típusú kerogén jellemzi, de a Tótkomlósi Mészmárgában néhol ennél magasabb értékek, és az olajképződés szempontjából kedvezőbb, II-es típusú kerogének is feldúsulhattak (LEMBERKOVICS 2009). A vizsgálati terület D-i részén a legfontosabb neogén anyakőzetek a Nagykőrösi-medence prepannóniai miocén és pannóniai sorozatai. Ennek a m mélységet is elérő, kétpólusú neogén medencének a tengelyében a miocén üledékösszlet vastagsága elérheti a 800 m-t is (HATALYÁK et al. 2010). Geokémiai vizsgálati adatok az Nk-Ú 1, 8, 9, Nk-K 4 és a távolabbi Kecs-Ny 1 fúrásokból állnak rendelkezésre. Az Nk-Ú m közötti idősebb pannóniai korú mintáján végzett mérések alapján az itt települő agyagmárga szerves szén tartalma C org = 19,54 mg/g, vitrinit reflexiója R 0 = 0,57%; ugyanebben a fúrásban az m között települő badeni agyagban a C org =2,53 mg/g, az R 0 =1,13%. A Rock-Eval mérés szerint a Kecs-Ny 1 fúrásban m közötti szarmata márga magminta TOC értéke 0,85% (T max =444 C, S1=0,39 mg/g, S2=4,96 mg/g), érettsége R 0 =0,74% (HATALYÁK et al. 2010). Az alföldi középső- és késő-miocén képződmények ősföldrajzát és érettségét a 41. ábraés 42. ábra mutatja. 41. ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön BADICS, VETŐ (2012) nyomán 104

105 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Migráció 42. ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön BADICS, VETŐ (2012) nyomán A Nagykőrös és Cegléd környéki szénhidrogén-felhalmozódások a Nagykőrösi-medence legfontosabb, miocén és alsó-pannóniai anyakőzeteiből származnak; az itt képződött szénhidrogének a medencealjzat és a neogén képződmények közötti diszkordancia felület mentén, továbbá a megfelelő permeabilitású neogén homokkövekben migrálhattak a medenceperemek felé (HATALYÁK et al. 2010). A pannóniai képződményekben a laterális migráció elsősorban a szekvenciasztratigráfiai egységek, illetve felületek mentén mehetett végbe, míg vertikális migrációs útvonalként főként a vetőrendszerek vetősíkjai szolgálhattak; ezek impermeábilissá válva azonban akadályozhatták is a migrációt. A vizsgálati terület D-i részén jelenlévő gáz-fluidumok közül a CH-ban gazdagabbakat (> 70%) biogén és termogén elegyeknek tekinthetjük. A biogén eredetűek valószínűleg saját keletkezési mélységükben vannak, míg a termogén eredetűek mélyebb medencerészekből származhatnak. A 80%-nál magasabb CO 2 -tartalmú gázok (pl. Nagykőrös 1 gázsapkás kőolajtelep sapkagáza) a nagy aljzati mélytöréseken át nagyon magas érettségű (metamorf) zónából, a nagy aljzati mélytöréseken át jelentős mélységből migrálhattak fel a tárolókba. A Pannon medencerendszer CO 2 felhalmozódásai a He izotóparány alapján köpenyi eredetűek (HATALYÁK et al. 2010). A Törtel Szolnok vonalában szeizmikusan értelmezett szerkezeti zóna egy tektonikai morfológiai barriert képez: ennek az É-i előterében a szerkezeti vonalak mentén migrálhatott felfelé a CO 2 -gáz, és magasabb szintekben, a kialakult álló csapdákban CO 2 -telepek halmozódtak fel. E migrációs folyosókon D felől éghető gázok is vándorolhattak É felé, amelyek útjuk közben vagy a csapdákban keveredhettek a CO 2 gázzal, és ez által kevertgáz telepek alakulhattak ki (pl. a vizsgálati területtől K-re eső Zagyvarékas területen). De a CO 2 gáz mellett érett olajok is migrálhattak a mezozoos anyakőzetekből a neogén tárolók felé (pl. a vizsgálati területtől K-re eső Szolnok-Észak területen) (GAJDOS et al. 1997). 105

106 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tárolókőzetek A vizsgálati területen legidősebb a tárolókőzetek a prekambriumi metamorf képződmények. Ezek tetőzónájában helyezkedik el a Szilvás-tároló is (lásd Az Újszil 3 fúrás CO 2 gáztelepe c. részt). A paleozoos aljzatból (repedezett gránitgneisz) mutatkoztak olajnyomok Cegléden is. Nagykőrösön és a környező térségben a permi arkózás homokkőben földgáz tárolódik (Nagykőrös 2 telepe). Jura (liász) mészkő homokkő összletben gázsapkás kőolajtelep alakult ki (Nagykőrös Kálmánhegy); a felhalmozódás az aljzatfelszínre lépő rétegfejben található (TORMÁSSY et al. 1982, HATALYÁK et al. 2010). A vizsgálati terület DNy-i sarkánál mélyült Nagykőrös NkÚ 10 fúrás adatai alapján a fúrás környezetében alsó-kréta repedezett mészkő tároló valószínűsíthető. A fúrás feltehetően a közeli aljzattároló által okozott iszapveszteség miatt állt le a badeni konglomerátumban (TORMÁSSY, SZILÁGYI 2003). Kiváló tároló tulajdonságokkal rendelkeznek a prepannóniai miocén (badeni korú) Lajtai Mészkő Formáció kőzetei. Porozitásuk néha a 20%-ot is eléri (GYARMATI et al. 2000). Nagykőrösön és térségében az ide sorolható konglomerátum homokkő márga összletben gázsapkás kőolajtelep (Nk 1 telepe) alakult ki (HATALYÁK et al. 2010). A vizsgálati területen igen jelentős tárolók a pannóniai képződmények. Nagykőrösön és környezetében pannóniai homokkövek CO 2 -gázt és kevertgázt tárolnak (HATALYÁK et al. 2010). Jászkarajenő földgáztelepének tárolókőzete alsó-pannóniai repedezett, homokos mészmárga (Endrődi? Formáció), Törtelen alsó- és felső-pannóniai homokkő (Szolnoki és Újfalui Formáció) tárol (VÖLGYI et al és KŐRÖSSY 1992). Tószeg kevertgáz telepeit valamint a Szolnok Hajtótanya és a vizsgálati terület 5 km-es körzetén kívül eső Szolnok Délnyugat előfordulás szabadgáztelepeit is alsó-pannóniai homokkövek (Szolnoki Formáció) tárolják (KŐRÖSSY 1992, LEMBERKOVICS 2010). A vizsgálati terület 5 km-es körzetén szintén kívül eső, de annak É-i határa közelében elhelyezkedő Farmos földgázmező nem éghető és éghető kevertgáz telepei közül a legalsót miocén vulkanit (andezittufa) tárolja (Mátrai Vulkanit Formációcsoport?). A felső három telep tárolója felső-pannóniai homokkő (Újfalui Homokkő Formáció) (VÖLGYI et al. 1985). Zárókőzetek Az aljzati tárolók esetében a zárást a felettük diszkordánsan települő prepannóniai miocén, esetleg pannóniai impermeábilis agyagmárga összlet biztosíthatja. A prepannóniai miocén tároló szerkezeteket miocén vagy pannóniai agyagmárga márga zárhatja. A szerkezeti elemek mentén kialakult elvetések migrációs gátat, vetők menti litológiai zárást biztosíthatnak. A vizsgálati területtől É-ra, ÉNy-ra (a területen kívül) található szénhidrogén-előfordulások esetében a zárókőzeteket a tárolókőzetek közé települt és azokat lefedő eocén, oligocén, miocén és alsó-pannóniai agyagok, agyagmárgák képezik. Zárást biztosítanak továbbá az anyakőzetek magasabb helyzetű kifejlődései valamint impermeábilis heteropikus fáciesei is. Lokális záró elemként számításba jöhetnek még a miocén vulkáni tufák és tufitok, lávakőzetek impermeábilis rétegei is. (BONCZ et al. 2004, BONCZ et al. 2013). Csapdázódás Szénhidrogén-felhalmozódások ismertek a preneogén aljzati maximumokhoz köthető csapdákban (paleogeomorfológiai dómok preneogén aljzat/neogén halmaztelepek). A Szilvás-telep esetében a csapda prekambriumi metamorfit és a pannóniai összlet közötti diszkordancia felszín alatt sztratigráfiailag kialakult, rétegtani változással záródó típusú. 106

107 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Nagykőrös Kálmánhegy gázsapkás kőolajtelepe sztratigráfiai típusú csapdában halmozódott fel az aljzatfelszínre kilépő rétegfejben. (TORMÁSSY et al. 1982, VÖLGYI et al. 1985). A térség prepannóniai miocén telepeinek nyersanyagait akkumuláló sztratigráfiai csapdák az egykori tenger alatti kiemelkedések tetején kialakult biogén mészkőtestek laterális fáciesátmeneteként képződött kalkarenitekben vagy a medenceperemi homokkő és durvatörmelékes (konglomerátum, breccsa) kifejlődésekben jöttek létre (Nagykőrös). Kombinált sztratigráfiai/ szerkezeti csapdák lehetnek a tektonikusan kialakult, preneogén aljzati kiemelkedések tetején képződött biogén mészkövek, vagy az extenziós süllyedékeket kitöltő durvatörmelékes összletek, utólagos záródásokkal (LEMBERKOVICS 2009). Sztratigráfiai csapdák alakulhattak ki miocén vulkanit eróziós diszkordancia felszíne alatt (Farmos miocén telep) (VÖLGYI et al. 1985). A pannóniai képződményekben a telepek részben litológiailag zárt csapdákban (pl. Nagykőrös alsó-pannóniai CO 2 -gáztelepek), részben tektonikailag zárt csapdákban (pl. Szolnok Délnyugat) alakultak ki; az előbbiek mellett gyakoriak a kombinált sztratigráfiai szerkezeti csapdák is (pl. a Tószeg és Szolnok Hajtótanya gáztelepek ÉK DNy csapású oldalelmozdulási zónában, kiemelt tektonikai blokkban kialakult kombinált szerkezeti/ sztratigráfiai csapdában, a Törtel mező telepei tektonikailag és morfológiailag kialakult aljzatszerkezeten települt neogén álboltozatban litológiailag zárt csapdákban találhatók. Jászkarajenő alsó-pannóniai földgáztelepe magmás kőzettömegre települt neogén álboltozatban kialakult litológiai csapdában akkumulálódott. (TORMÁSSY et al. 1982, VÖLGYI et al. 1985, KŐRÖSSY 1992, LEMBERKOVICS 2009, 2010) Teleptani viszonyok Az Újszil 3 fúrás CO 2 gáztelepe (KOMJÁTI et al és VÖLGYI et al alapján) Az Újszilvás földgázmező Ceglédtől K-re mintegy 6 km-re található. Az újszilvási fúrásos kutatás a geofizikai mérési adatok ismeretében 1973-ban kezdődött az Újszil 1 fúrás mélyítésével. Végül az 1976-ban befejezett Újszil 3 fúrás volt eredményes, amely CO 2 - telepet tárt fel. (Az Újszil 1 fúrást [ ] a gravitációs és szeizmikus adatok ismeretében a legmagasabb szerkezeti helyzetben lévő prekainozoos medencealjzat kutatására telepítették, szénhidrogéntároló felfedezése reményében, azonban a fúrás nem érte el a miocén vulkanit összlet feküjét, amelyben 429 m-t haladt, és 2249 m-ben állt le. A rétegvizsgálatok során sem észleltek szénhidrogén-nyomokat. Az Újszil 2 fúrás [ ] ugyancsak meddő lett. A fúrás 1059 m-t haladt az Újszil 1 fúrásban megismert miocén vulkáni összletben, és abban állt le. A fúrást termálvíz kúttá képezték ki [vízadó: felső-pannóniai homokkő összlet] [KOMJÁTI et al. 1979]). A Szilvás-tároló a kristályos alaphegység (prekambriumi metamorf képződmények) tetőzónájában helyezkedik el (43. ábra, 44. ábra), tárolónak a prekambriumi összlet 1946,5 m alatti szakaszát tekintik. Az 1946,4 (2223) m között feltárt aljzat metamorf kőzetanyaga csillámpalából és gneiszből áll, egyes szakaszain gránitgneiszt írnak. Az aljzat tetőrészén szürke, kemény, egyenetlen, 0,5 cm-es méretű, éles peremű metamorfit darabokból álló, fehér, agyagos homokos kötőanyagú autochton breccsa helyezkedik el. A K-metaszomatózist és migmatitosodást követő erős diaftorézis hatására töredeztek össze a kőzetek, és kémiailag elmállottak. A diaftorézis eredményezte másodlagos porozitás tette lehetővé a nyersanyag felhalmozódását. A tároló mélyebb szakaszai is repedezett, töredezett migmatitokból épülnek fel. Az elvégzett rétegvizsgálatok alapján az összletet 2140 m-ig gáztárolónak tételezték fel. A karotázsszelvények alapján a tároló képződményegyüttest 1,8 30,4 m vastagságú impermeábilis rétegek tagolják. 107

108 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A csapda sztratigráfiailag kialakult, rétegtani változással záródó típusú. A Szilvás-telep rétegtelep kialakulásában az eróziós hatáson kívül mállás, oldódás és tektonikai hatások is szerepet játszhattak. A telep lehatárolása mind horizontális, mind vertikális irányban bizonytalan. GVH: 2014 (tsza. 2004,4 m), etázs: 157,6 m, a telep átlagmélysége 2025 m. A telepnyomás: 30,9 MPa, a túlnyomás 55%-os. A telephőmérséklet 112 C. A gáz relatív sűrűsége 1,507. A földgáz CO 2 tartalma 96,87 tf%, N 2 tartalma 1,8 tf%, inert tartalma 98,63 tf%, az éghető rész 1,37 tf%, fűtőértéke 576 kj/m 3. A mező széndioxidgázos tartalékterület. 43. ábra. Az újszilvási CO 2 előfordulás áttekintő rétegsora (VÖLGYI et al. 1985) 108

109 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 44. ábra. Az újszilvási szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) KOMJÁTI et al. (1979) összehasonlítást végzett az újszilvási előfordulás és az ahhoz legközelebb eső Abony 1 fúrás miocén és mezozoos összletében felhalmozódott gázok között: az abonyi gáz CH 4 tartalma magasabb, míg CO 2, illetve N 2 tartalma alacsonyabb, mint az újszilvási, prekambriumi összletből termelt gázé. Az összetételbeli hasonlóságok alapján azonban valószínűleg ugyanolyan típusú gázokról van szó. Nagykőrös kőolaj- és földgázmező (TORMÁSSY et al és VÖLGYI et al alapján) A szénhidrogén-telepek a Nagykőrös és Kecskemét városok között ÉÉK DDNy irányban húzódó, mintegy 10 km hosszúságú szerkezethez kötődnek. A nagykőrösi mezőt az Nk 2 fúrás fedezte fel 1957-ben között a kutatási területen 18 Nk- és NkK-jelű fúrást mélyítettek. A későbbi, kiegészítő program keretében mélyített fúrásokat Nagykőrös Új (Nk.Ú) néven telepítették; az Nk.Ú 3 és 6 kutak kivételével amelyek CO 2 -gázra voltak produktívak a fúrások meddőnek bizonyultak. A területen az alábbi telepek váltak ismertté: alsó-pannóniai AP 1A, 1B, AP 2, AP 3 CO 2 -gáz telepek; miocén Nk 1 gázsapkás kőolajtelep; Nagykőrös-Kálmánhegy gázsapkás kőolajtelep jura tárolóban; Nagykőrös 2 földgáztelep perm tárolóban. A Nagykőrös és a Nagykőrös Kálmánhegy olajmezőket már leművelték, az itteni CO 2 - telepek leművelését pedig gazdaságtalannak ítélte a MOL (GYARMATI et al. 2000). A nagykőrösi előfordulás áttekintő rétegsora és a szerkezet földtani szelvénye a 45. ábraés 46. ábraákon látható. 109

110 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 45. ábra. A nagykőrösi előfordulás áttekintő rétegsora (VÖLGYI et al. 1985) 46. ábra. A nagykőrösi szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) 110

111 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Pannóniai tárolókban elhelyezkedő telepek Alsó-pannóniai CO 2 -gáztelepek (TORMÁSSY et al. 1982, VÖLGYI et al alapján) Ipari értékű CO 2 -gázfelhalmozódás az alsó-pannóniai homokkőcsoport három tároló rétegében történt. A három homokkőréteg közül kettő csak kis területen fejlődött ki tárolóképes jellegűvé, a bennük felhalmozódott telepek kisebb jelentőségűek. Mivel a legfelső (AP 1) rétegben a kétmaximumos boltozat következtében a kutatási terület két részén is kialakult 1 1 hidrodinamikailag önálló felhalmozódás, tulajdonképpen 4 telepről beszélhetünk az alsó-pannóniai tárolókban. Az AP 1. sz. homokkő tároló réteg a gáztelepes csoport legfelső, gáztartó homokköve. Ez az egyetlen réteg, amely az egész területen áteresztőképes kifejlődésben követhető. Az Nk.Ú 3 és Nk.Ú 7 fúrások közötti nyeregponttal (47. ábra) ez a réteg is két részmaximumot képez (A és B telepek); mindkettőben CO 2 -gázfelhalmozódás van. A telepek típusa boltozatos rétegtelep, litológiailag zárt csapdákban. A működési rendszere kimerüléses. 47. ábra. A pliocén (pannóniai) képződmények talptérképe a Nagykőrös előforduláson a fúrások és a telepek feltüntetésével (VÖLGYI et al. 1985) Az AP 2 tárolóréteg permeábilis kifejlődésben csak a szerkezet Ny-i ÉNy-i szárnyán található meg. Litológiailag árnyékolt rétegtelep, működési rendszere kimerüléses. Az AP 3 tárolóréteg permeábilis kifejlődésben a kutatási terület két részén mutatható ki: a nagykőrösi terület É ÉNy-i oldalán és a kálmánhegyi terület Ny-i részén. Az alsó-pannóniai gáztelepek (1A, 1B, 2 és 3 telepek) esetében a GVH m tsza között, az etázs m között változik. A telepek átlagmélysége 1000 m. A telephőmérséklet 60 C, telepnyomás 8,8 MPa. A gáz relatív sűrűsége 1,410, az éghető anyag tartalom 7,0 9,25 5, az inerttartalom 93 90, 75%, az N 2 tartalom 4,5 7,65% és a CO 2 -tartalom 88,5 83,1% között változik. 111

112 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Prepannóniai miocén tárolókban elhelyezkedő telepek Nagykőrös 1 gázsapkás kőolajtelep (TORMÁSSY et al. 1982, VÖLGYI et al alapján) Ennek a rétegtelepnek a tárolója a középső-miocén (badeni szarmata) rétegösszlet. A fő tároló a badeni homokkő és konglomerátum, kisebb részben a szarmata márga repedései tárolnak. A heterogén tároló összletben több, különböző vastagságú, áteresztőképes szakasz található. A telep típusát alapvetően nem tektonikai tényezők, hanem az áteresztőképes rétegek elterjedési viszonyai, a kőzettani kőzetfizikai tényezők változatossága határozza meg: litológiai- illetve fáciesváltozással zárt rétegtelep. A telep CO 2 -gázsapkával rendelkező kőolajtelep. Átlagmélysége 1100 m, OVH=1028 m tsza, GOH=1008 m tsza. A telephőmérséklet 65 C, a telepnyomás 10,8 MPa. A kőolaj sűrűsége 0,873 t/m 3, jellege paraffin. A sapkagáz relatív sűrűsége 1,458, éghető anyag tartalma 1,3%, inert tartalma 98,70%, N 2 tartalma 1,72%, CO 2 tartalma 96,98%. Aljzati tárolókban elhelyezkedő telepek Nagykőrös-Kálmánhegy gázsapkás kőolajtelep (TORMÁSSY et al. 1982, VÖLGYI et al alapján) A telep tárolója jura (liász) mészkő homokkő összlet. A telep a tárolókőzet elterjedési határaival záródik Ny-i irányban, és kiterjedése az aljzati maximum K-i felének csaknem az egészére kiterjedhet. A csapda típusa sztratigráfiai, és a felhalmozódás az aljzatfelszínre lépő rétegfejben található. A telep átlagmélysége 1160 m. A gáztest alatti kőolajfázis csupán 3 m vastagságú. GOH= 1060 m, OVH=1063 m tsza. Etázs: 43 m. A telephőmérséklet 73 C. A kőolaj sűrűsége 0,892 t/m 3, jellege paraffin. A sapkagáz relatív sűrűsége 1,134, fűtőértéke kj/m 3, éghető anyag tartalma 34,40%, inert tartalma 65,60%, N 2 tartalma 10,89%, CO 2 tartalma 54,71%. Nagykőrös 2 földgáztelep (TORMÁSSY et al. 1982, VÖLGYI et al alapján) A rétegtelep tárolója permi arkózás homokkő. A telepet szabadgáztelepnek tekintik, amely az aljzatszerkezeti maximumot alkotó permi rétegsor tetőrészén, az üledéksor áteresztőképes szakaszaiban jött létre. A GVH 987 m tsza, az etázs 119 m. A telephőmérséklet 63 C, a telepnyomás 9,9 MPa. A gáz relatív sűrűsége 1,502. Éghető anyag tartalma 1,2%, inert tartalma 98,8%, N 2 tartalma 2,7%, CO 2 tartalma 96,1%. Jászkarajenő Jk 1 földgáztelepe (VÖLGYI et al. 1985, KŐRÖSSY 1992 alapján) Az előfordulás Nagykőrös várostól KDK-re 18 km-re helyezkedik el, az Újszilvás vizsgálati terület DK-i sarkánál, már az 5 km-rel kiterjesztett körzetben. A földgázmezőt a Jk 1 fúrás fedezte fel 1957-ben. A tárolókőzet alsó-pannóniai repedezett, homokos mészmárga (Endrődi? Formáció). A csapda litológiai, amely a magmás kőzettömegre települt neogén álboltozatban alakult ki. A rétegtelep átlagmélysége 1410 m, a GVH=1314 m, az etázs 10 m. A telephőmérséklet 80 C, a telepnyomás 13,9 MPa. A gáz relatív sűrűsége 1,369, fűtőértéke 4870 kj/m 3. Éghető anyag tartalma 12,67%, inert tartalma 87,33%, N 2 tartalma 7,43%, CO 2 tartalma 79,90%. Ipari hasznosításra alkalmatlan CO 2 -előfordulás. A terület másik fúrása (Jk 2) víztermelő kúttá lett kiképezve. 112

113 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Törtel kőolaj- és földgázmező (VÖLGYI et al alapján) Az előfordulás Cegléd várostól DK-re 13 km-re található. A Tö 4 fúrás fedezte fel ban. A tárolókőzet alsó- és felső-pannóniai homokkő. A nyersanyag tektonikailag és morfológiailag kialakult aljzatszerkezeten települt neogén álboltozatban litológiailag zárt csapdákban akkumulálódott. A Törtel Tö 1/1 és 1/2 sz. kőolajtelepek felső-pannóniai rétegtelepek. Átlagmélységük 1000 m. Az OVH 902,7 900 m tsza van, az etázs 7,5 6,7 m között változik. A telephőmérséklet 63 C, a telepnyomás 9,81 MPa. A kőolaj sűrűsége 0,901 0,918 t/m 3 között változik. A kőolaj típusa naftén intermedier. Az oldott gáz relatív sűrűsége 1,445 1,166, fűtőértéke kj/m 3 között változik. A Tö 2 földgáz telep alsó-pannóniai homokkőben (Szolnoki Formáció) elhelyezkedő rétegtelep. Átlagmélysége 1505 m. A GVH 1420 m tsza, az etázs 34 m. A telephőmérséklet 94 C, a telepnyomás 14,76 MPa. A földgáz relatív sűrűsége 1,248, fűtőértéke kj/m 3. Éghető anyag tartalma 27,11%, inert tartalma 72,89%, N 2 tartalma 5,67%, CO 2 tartalma 67,22%. A törteli szerkezet földtani szelvényét a 48. ábra mutatja. 48. ábra. A törteli szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al. 1985) Cegléd kőolajtelep (MBFH adatszolgáltatás és GYARMATI et al. 2000, HATALYÁK et al alapján) A ceglédi Ce, illetve Ce D jelű szénhidrogénkutató fúrások egy kivétellel meddőnek bizonyultak: mindössze az 1965-ben mélyített Ce 1 fúrás 1510 m körüli szakaszán (a paleozoos (felső-karbon) aljzat metamorfitjában, repedezett gránitgneiszben) jelentkeztek olajnyomok. A halmaztelepben ismertté vált kőolaj telítetlen, paraffin paraffin jellegű. A kőolajtelep esetében 1500 m-es mélységben 40%-os túlnyomás adódott. Ennek a kis telepnek a leművelését a MOL gazdaságtalannak tartotta, a bányatelket megszüntette, és a telep leműveléséről lemondott. 113

114 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tószeg kevertgáz előfordulás (MFGI GeoBank, JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997, LEMBERKOVICS 2010 alapján) Az Újszilvás vizsgálati terület 5 km-es körzetében helyezkedik el a Tószeg nagy CO 2 -gáz tartalmú előfordulás, amelyet 1990-ben fedezett fel a Tósz 3 fúrás. Ezt a kutat az alsópannóniai összletben szeizmikus mérésekkel kimutatott kis szerkezetre tűzték ki. A korábbi (az 1980-as évek elején mélyített) két fúrás (Tósz 1 és 2) meddőnek bizonyult. A Tószeg mező három, nagy inert tartalmú gáztelepből áll, amelyek az m között elhelyezkedő, alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formációban alakultak ki. A rezervoár típusa: turbidit lejtőlábi vagy medencefenéki törmelékkúp vagy lóba fáciesű, finom- és középszemű meszes homokkő. A csapdatípus: ÉK DNy csapású oldalemozdulási zónában kiemelt tektonikai blokkban kialakult kombinált szerkezeti/sztratigráfiai csapda. A telepek rétegtelepek. A telepek gázának CO 2 -tartalma 53 70%, fűtőértéke 11,9 23 MJ/m 3 között változik. A Tosz Pl telepben éghető kevertgáz található. A fúrásban 1486, m között helyezkedik el. A tároló hőmérséklete 88 C, a nyomása14,468 MPa. Az átlagos effektív porozitás 18,7%, átlagos víztelítettség 55%. A Tosz Pl telep nem éghető kevertgázt tartalmaz. A telep a fúrásban ,5 m között helyezkedik el. A tároló hőmérséklete 87 C, a nyomás 16,067 MPa. Az átlagos effektív porozitás 15%, átlagos víztelítettség 60%. A Tosz Pl telepben éghető kevertgáz található. A fúrásban a telep 1672,5 1675,5 m között helyezkedik el. A tároló hőmérséklete 95 C, a nyomás 19,406 MPa. Az átlagos effektív porozitás 12%, átlagos víztelítettség 55%. Szolnok Hajtótanya SzH Pl földgáztelep (KŐRÖSSY 1992, LEMBERKOVICS 2009, 2010 és MFGI adatszolgáltatás alapján) Szolnok térségében a Szo 1 fúrás (1953) volt az első, amely a Duna-Tisza közén kőolajat talált. Ezután még 20 továbbfejlesztő és lehatároló fúrás mélyült Szolnok, Szolnok Hajtótanya és Szolnok-Észak néven. A hajtótanyai kiemelkedésen mélyült első fúrás, az SzH 7 számú (1955) olajat és napi m 3 földgázt talált. (Ez a kút az Újszilvás vizsgálati terület 5 kmes körzetén kívül esik.). Az Újszilvás vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének határán mélyült SzH 13 fúrás fedezte fel az SzH Pl néven ismertté vált éghető földgáztelepet. A nyersanyag ÉK DNy csapású, oldalelmozdulási zónában, kiemelt tektonikai blokkban kialakult szerkezeti /sztratigráfiai csapdában akkumulálódott. A telep rétegtelep, a fúrásban m között helyezkedik el. A tároló az alsó-pannóniai, turbidit fáciesű Szolnoki Homokkő Formáció. A tároló hőmérséklete 1700 m-ben 102 C, a nyomás 15,58 MPa. A tároló átlagos effektív porozitása 12%, átlagos víztelítettsége 55%. Abony 1 fúrás CO 2 -gáz telepe (GAJDOS et al. 1997, LEMBERKOVICS 2010 alapján) Az ben mélyített Abony 1 fúrás mély, pre-neogén szerkezeti csapdákat kutatott és a pannóniai feküképződményekben (miocén pre-kainozoos rezervoárok) CO 2 -gázt talált. Ez, és a Zagyvarékas Za 1 fúrásból megismert CO 2 -telep azt jelzi, hogy a területen tiszta CO 2 -gáz telepek is kialakultak. 114

115 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület és 5 km-es körzetén kívül, a terület közvetlen szomszédságában elhelyezkedő előfordulások áttekintése A nagykőrösi szerkezet folytatásában, a Nagykőrös kőolaj- és földgázmezőtől DDNy-ra helyezkedik el a Nagykőrös Dél előfordulás (Nk-D 2 földgáztelepei), amely a vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetén már kívül esik (attól kb. 3,5 km-re D-re). A Nagykőrös D 2 fúrást 2007-ben mélyítették. A feltárt, agyag és homokkő rétegek váltakozásából álló felső-pannóniai összletben, m között 6 telep vált ismertté. A két felső telep (NkD2Pl2 1 és NkD2Pl2 2) éghető gázt szolgáltat. A 3-as (NkD2Pl2 3) telepben lévő telepgáz minősége nem ismert (nem volt rétegvizsgálat), az alsó 3 telepben (NkD2Pl2 4, 5, 6) nem éghető gáz helyezkedik el (HATALYÁK et al. 2010). Az előzőtől kissé délebbre fekszik a Nagykőrös-Dél Kecskemét földgázmező, amelyhez a Kecs 4 fúrás alsó-pannóniai homokkő rétegben elhelyezkedő, nem ipari értékű gáztelepe, valamint a nagykőrösi szeizmikus főmaximum déli nyúlványának maximumán 1959-ben mélyült NkD 1 fúrás miocén (badeni) konglomerátumban megismert telepei (NkD1 M és NkD1 M2), továbbá az NkD 3 kút földgáztelepe tartozik (VÖLGYI et al. 1985, HATALYÁK. et al és MBFH adatszolgáltatás). Az Abony és Szolnok között található Szolnok Délnyugat előfordulást 1991-ben fedezték fel (SzoDNy 1). Az SzH Pl éghető gáz telep alsó-pannóniai aleuritos homokkő tárolóban (Szolnoki Homokkő Formáció) alakult ki. A tárolótető 1767 m-ben ( 1664,4 m), a tároló talpa 1800 m-ben ( 1697,4 m) található. A tektonikailag zárt rétegtelepben 35,1-36,5 MJ/m 3 fűtőértékű égethető földgáz helyezkedik el (GAJDOS et al. 1997, LEMBERKOVICS 2010 és MBFH adatszolgáltatás). Az Újszilvás vizsgálati terület 5 km-es körzetének É-i határa közelében helyezkedik el a Farmos földgázmező (Miocén telep, Pl2 I., II., III. telep). A négy telepből álló mezőt a Farmos 1 fúrással 1963-ban tárták fel. A legalsó, ún. Miocén telep tárolókőzete tufa, agglomerátum és andezit. A sztratigráfiai csapda a vulkáni kúp eróziós diszkordanciafelülete alatt jött létre. A tárolt földgáz magas inerttartalmú. A felső három telep (Pl I., II., III.) nyersanyagát felső-pannóniai homokkő tárolja. A földgáz települt álboltozat litológiai csapdáiban tározódik. A gáz inert tartalma ezekben a telepekben is magas, fűtőértéke kj/m 3 (VÖLGYI et al 1985) Újszilvás terület szénhidrogénvagyona A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogénkutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a Bányatörvény alapján értelmeztük (lásd: fejezet). A Újszilvás területen és környezetében felfedezett szénhidrogén előfordulások (49. ábra) kezdeti földtani vagyonát a 39. táblázat mutatja be. 115

116 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 49. ábra. Újszilvás vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén 39. táblázat. A vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani földgáz vagyona (MBFH január 1-i állapot) Mező Bányatelek Felfedező fúrás Felfedezés éve Telepek száma Földtani kőolaj (kt) Földtani szénhidrogén gáz (M m 3 ) Földtani széndioxid gáz (M m 3 ) Cegléd nincs Ce ,8 0,0 4,1 Jászkarajenő nincs Jk ,0 0,0 33,5 Nagykőrös nincs Nk-K ,1 64,0 2083,6 Nagykőrös- Dél nincs Nk ,0 1041,4 0,0 Szolnok- Szolnok VI. - Hajtótanya szénhidrogén SzH ,0 35,9 0,0 Tószeg Szolnok VI. - szénhidrogén Tósz ,0 92,2 0,0 Törtel nincs Tö ,3 14,7 0,0 Újszilvás nincs Újszil ,0 0,0 509, Újszilvás terület reménybeli szénhidrogénvagyona 116 Összesen: 420,2 1248,2 2630,4 A még fel nem fedezett szénhidrogén-mennyiség becslését elvégeztük az értékelt terület szénhidrogén-földtani adottságaiból kiindulva térfogatgenetikai módszerrel, illetve a már felfedezett vagyon előfordulásainak mennyiségi eloszlását értékelve is. A térfogatgenetikai

117 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány számításhoz a feltételezett szénhidrogén-generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyag-tartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát szükséges becsülni. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságrendjéről (SCHMOKER 1994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. Újszilvás területen a fejezetben közölt szénhidrogén-földtani ismeretek, illetve az eddig megismert előfordulások szénhidrogén minősége alapján kőolaj- és földgáz előfordulások felfedezése várható. A legfontosabb ismert anyakőzetek a középső- és felső-miocén mélyvízi márgák, amelyek a terület keleti és déli részén valószínűsíthetők. A képződmények által generálható szénhidrogének várható mennyiségére végeztünk egy egyszerű térfogatgenetikai alapú becslést a 40. táblázatban feltüntetett paraméterekkel. 40. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése Újszilvás területre A Újszilvás Mértékegység Számítás Min Közép Max Anyakőzet kora miocén B Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata B1 Az anyakőzet(ek) elterjedési területe km 2 (10 6 m 2 ) B2 Össz. effektív anyakőzet vastagság m B3 TOC (teljes szerves széntartalom) súly%/100 0,015 0,0175 0,02 B4 OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) %/100 1,1 1,1 1,1 B5 OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom) 10 6 m 3 B1 B2 B3 B4 267, ,4 C Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata C1 Nettó generált kőolaj arány %/100 %OTOC/100 0,045 0,050 0,055 C2 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %C1/100 0,15 0,20 0,25 C3a Kőolaj térfogata (standard, felszín) 10 6 m 3 B5 C1 C2 2,71 4,89 10,43 19,84 C3b Kőolaj tömege (standard, felszín) 10 6 m 3 C3a 0,85 4,16 8,87 16,86 Kitermelhető kőolajmennyiség C4 Kihozatal (kőolaj) %/100 adott 0,20 0,25 0,30 C5a Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető 10 6 m 3 C3a C4 0,98 2,61 5,95 C5b Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető 10 6 tonna C5a 0,85 0,83 2,22 5,06 C6 Korábban felfedezett földtani vagyon 10 6 tonna adott 0,42 0,42 0,42 C7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 10 6 tonna adott 0,08 0,08 0,08 Reménybeli földtani kőolaj tömege 10 6 tonna C3b-C6 3,74 8,45 16,44 Reménybeli földtani kőolaj térfogata 10 6 m 3 4,40 9,94 19,34 C8 Reménybeli kitermelhető kőolaj 10 6 tonna C5b C4 0,75 2,11 4,93 D Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata D1 Nettó generált földgáz arány %/100 %OTOC/100 0,05 0,08 0,10 D2 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %D1/100 0,05 0,08 0,10 D3 Földgáz térfogata (standard, felszín) 10 6 m 3 B5 D1 D ,5 6551, ,1 Kitermelhető földgázmennyiség D4 Kihozatal (földgáz) %/100 adott 0,40 0,50 0,60 D5 Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető 10 6 m 3 D3 D4 808,6 3275,5 9663,1 D6 Korábban felfedezett földtani vagyon 10 6 m 3 adott 1248,2 1248,2 1248,2 D7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 10 6 m 3 adott 703,6 703,6 703,6 D8 Reménybeli földtani földgáz 10 6 m 3 D3-D6 773,3 5302, ,9 D9 Reménybeli kitermelhető földgáz 10 6 m 3 D8 D4 309,3 2651,4 8914,1 117

118 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A táblázatba foglalt értékek alapján valószínűségi alapú becsléssel, Monte Carlo módszerrel is meghatároztuk a reménybeli vagyon értékét. Az eredményt az 50. ábraés 51. ábra mutatja. 50. ábra. Újszilvás terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyon valószínűség-eloszlása A valószínűség-eloszlás P90 értékéhez tartozó mennyiség 2,0 millió tonna, a P50 értékhez 2,5 Mt, a P10 értékhez 3,3 Mt reménybeli kitermelhető kőolajvagyon adódik. 51. ábra. Újszilvás terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyon valószínűség-eloszlása A valószínűség-eloszlás P90 értékéhez tartozó mennyiség 1,6 milliárd m 3, a P50 értékhez 2,8 Mm 3, a P10 értékhez 4,5 Mm 3 reménybeli kitermelhető földgázvagyon tartozik. 118

119 Kezdeti kitermelhető mennyiség Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban, diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási pályák mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső szénhidrogén-előfordulás létezhet. A tanulmányban jelzett, behatárolt kutatási időszakban, a ma ismert kutatási és termelési technológiai ismeretek és gazdaságossági megfontolások alapján a térfogatgenetikai becsléssel meghatározott reménybeli vagyon kb. negyedrésze tartható reálisan kitermelhetőnek. Az MBFH szénhidrogénvagyon nyilvántartásának adataiból elvégeztük a vizsgálati területekre eső előfordulások mezőnkénti leválogatását. A feltárt vagyon eloszlása, a felfedezés dátuma szerinti sorba rendezés alapján kapott grafikon alkalmat adhat a még fel nem fedezett előfordulások méretének becsléséhez. A területen kőolaj és földgáz előfordulások ismertek. A vizsgálati területről és tágabb környezetéből 8 földgáz előfordulás adatait vettük figyelembe, melyek kezdeti kitermelhető vagyona szerepel az 52. ábraán. A terület kiterjedése, megkutatottsága, szénhidrogén-földtani adottságai alapján kt kőolaj és/vagy millió m 3 vagyonú hagyományos szénhidrogén- és földgázelőfordulások felfedezése várható kisebb szerkezeti, illetve litológiai/ sztratigráfiai csapdákban. Kutatási kockázatot az anyakőzet-képződmények kiterjedése, minősége, a migráció lehetősége, a migrációs útvonalba eső, gazdaságosság szempontjából megfelelő méretű, alkalmas tárolóparaméterekkel rendelkező csapdaszerkezet kialakulása, felfedezhetősége jelent Kőolaj (kt) Földgáz (Mm3) CO2 (Mm3) 52. ábra. Újszilvás területen és tágabb környezetében már felfedezett földgázelőfordulások kezdeti kitermelhető szénhidrogén, és szén-dioxid földgáz vagyona, a nitrogéngáz mennyisége (millió m 3 ) a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben. 119

120 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. -a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: Ásványvagyon : az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. Kutatási terület : a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. Lelőhely : az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). Földtani ásványvagyon : az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül határoznak meg. Kitermelhető ásványvagyon : a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. -a alkalmazásában: Mező : a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: Reménybeli vagyon : földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon). 120

121 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása Felszíni mérések A szénhidrogénkutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M 7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (53. ábra) általános felépítése: torony és alépítmény, energiaforrás, meghajtás, emelő berendezés részei, forgató berendezések, öblítő berendezések, fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, csövek és csőkezelő berendezések, fúrófej, mentőszerszámok. 121

122 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 53. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2 3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul. A fúrófejek (54. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: teljes szelvényű fúrók magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont 122

123 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba 1. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (55. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék-és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása. 1 Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály. 123

124 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 55. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (56. ábra). (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja. 124

125 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 56. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8- érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12- iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső-rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). 125

126 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 57. ábra. 57. ábra. A rétegrepesztés folyamata A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt 126

127 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására. 127

128 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre. 128

129 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása Közlekedési viszonyok A vizsgálati terület legnagyobb része Pest megyében van, keleti részének kis darabja átnyúlik Jász Nagykun Szolnok megyébe, délkeleti sarkának pedig kb. 5%-a található Bács Kiskun megyében található. A terület közlekedési hálózatának térképe az 58. ábraán látható. 58. ábra. Újszilvás vizsgálati terület térségének (Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megye) közúthálózata (2013) A 19. század második felében az akkori Magyarország iparosodása alapfeltételként követelte meg a közúti és vasúti infrastruktúra kialakítását, valamint a meglevő út,- ill. vasúthálózat továbbfejlesztését. Ebben az időszakban (akárcsak napjainkban) az ország legdinamikusabban fejlődő, és az iparosodás legmagasabb szintjére jutott területe Budapest (Pest Buda) és térsége volt. Ezen kívül a város egyben az ország közigazgatási és politikai központjaként is működött. A kialakuló közút- és vasúthálózat ezért Budapest-centrikus lett. Eszerint az országos úthálózat szerkezete radiális, Budapest-központú. A fent leírtak miatt, a vizsgálati terület térségéből a főváros megközelítési lehetőségei kiválóak, de hiányosak a harántoló kapcsolatok, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Pest megye települései és kistérségei között nem kellő mértékű az együttműködés. A harántoló kapcsolatokat az M0 autópálya kivételével szinte kizárólagosan mellékutak biztosítják, amelyek állapota, burkolatminősége, keresztmetszeti és vonalvezetési adottságai alacsony szolgáltatási szintet és elégtelen forgalombiztonságot eredményeznek. 129

130 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Mivel a vizsgálati terület legnagyobb része Pest megye területén található, ezért a közúti és vasúti közlekedés ismertetésénél legnagyobbrészt a Pest megyére vonatkozó információkat ismertetjük Közúti közlekedés A Pest megyét érintő nemzetközi folyosók az országos magisztrális hálózat részei, így a nemzetközi forgalom mellett a fővárosi célforgalom is fokozottan terheli a térséget. Pest megye úthálózatának sűrűsége, valamint az egy lakosra jutó gépjárművek száma országos összehasonlításban a legnagyobb, azonban a területegységre jutó útsűrűségi mutató egyenetlen: az agglomerációs térségtől a megye határai felé csökken. A térségbe érkező autópályák, nemzetközi főutak érintett útpályái a megyei úthálózat legzsúfoltabb, legkritikusabb forgalmú elemei, amelyek mentén nem épült ki a forgalmat egy fenntartható térségi közlekedésbe illesztő eszközváltási infrastruktúra (illeszkedő, jó minőségű mellékhálózat, P+R, kapcsolódó közösségi hálózat) sem. Összességében és fent említett szerkezeti hiányok ellenére is megállapítható, hogy a megye közlekedésének legfőbb hiányosságai nem mennyiségi, hanem inkább minőségi hiányosságok, illetve működtetési, együttműködési, intézményi, szabályozási hiányosságok. Ezek megszüntetése jelenti Pest megye közlekedési rendszerének legnagyobb tartalékát. Pest megyén belül a közutak teljes hossza 2707 km, ebből 233 km gyorsforgalmi út, 257 km elsőrendű, 270 km pedig másodrendű főút. A megye ezzel valamennyi adatával első helyen áll a megyék között országos szinten. A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak M3: Budapest (M0) Hatvan Füzesabony Polgár Görbeháza Nyíregyháza Vásárosnamény Beregdaróc (Ukrajna) (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN T hálózat része) M31: Az M0-ás és M3-as autópályát összekötő útszakasz M0: Budaörs Törökbálint Szigetszentmiklós Gyál Ecser Újpest M5: Gyál (M0) Kecskemét Kiskunfélegyháza Szeged Röszke (Szerbia) (a TENT hálózat része) A fenti gyorsforgalmi úthálózatból az M5-ös érinti a vizsgálati terület délnyugati sarkát. Az M0-ás autóút a területtől északnyugati irányban, mintegy 20 km-re halad, az M3-as autópálya pedig 35 km-re északra húzódik kelet-nyugati irányban. Az M31-es autópálya az M0-ás és M5-ös autópályát összekötő útszakasz, a vizsgálati területtől 28 km-re északkeletre indul. Főutak a vizsgálati terület térségében A főúthálózat elemei közül az alábbiak haladnak át a vizsgálati területen: 4. sz. főút: Budapest Cegléd Szolnok Püspökladány Debrecen Hajdúhadház Nyíregyháza Záhony (Ukrajna), 5. sz. főút: Budapest Dabas Kecskemét Kiskunfélegyháza Szeged Röszke (országhatár), 130

131 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 31-es főút: Budapest Nagykáta Jászberény Dormánd (33-as főút), 32-es főút: Hatvan Jászberény Újszász Szolnok, -es főút: Nagykáta (31. sz.főút) Cegléd (4.sz. főút), 40-es. főút: Albertirsa Abony (4-es főút), 401-es másodrendű főút: (4.sz.főút) (40-es főút) 405-ös főút: Albertirsa (4. sz.főút) Újhartyán (M5), 44-es főút: Kecskemét (5. sz. főút) Lakitelek Békéscsaba Gyula (országhatár), 441-es főút: Cegléd (4. sz. főút) Nagykőrös Kecskemét (445. sz. főút), 442-es. főút: Szolnok (4. sz. főút) Martfű Tiszaföldvár, 445-ös főút: 5-ös és 44-es főút kecskeméti elkerülő szakasza, 52-es főút: Kecskemét (5. sz. főút) Solt Duna-híd Dunaföldvár (6. sz. főút). A 4-es főút a Budapesttől keletre futó, Közép- és Kelet-Magyarországon egyaránt áthaladó egyik legfontosabb főút, mely közúti kapcsolatot teremt Románia és Ukrajna irányából, valamint Kelet-Magyarország felől az ország központi térségeivel. Az M35-ös autópályaszakasz átadásával jelentősége némileg csökkent, de még így is az egyik legforgalmasabb főút az országban. A vizsgálati területre Budapest felől Albertirsánál lép be, és kelet-nyugati irányban teljes hosszában áthalad a terület középső szakaszán. A területről Abonynál lép ki, és halad tovább kelet felé, Szolnok Püspökladány Debrecen felé. Az 5-ös főút a vizsgálati területet nem érinti, annak délnyugati sarkát kb. 1 km-re közelíti meg. Párhuzamosan halad ÉNy DK-i irányban az M5-ös autópályával, attól 1 5 kilométer távolságra. Az M5-ös autópálya átadása után nemzetközi jelentősége megszűnt, zömmel helyközi forgalom halad rajta. A 31-es főút az M0-ás autóúttól indul, hozzávetőlegesen kelet nyugati irányban halad, Gyömrő és Nagykáta érintésével. A vizsgálati területen nem halad át, annak északi peremétől északra, mintegy km-re fut Jászberény Dormánd felé. A 32-es főút a vizsgálati területen nem halad át. Az M3-as autópályától indul dél felé. Elhalad Hatvan és Jászberény mellett. A terület térségébe Újszásznál érkezik, ahol a terület keleti határától 6 12 km-re fut, és Szolnoknál végződik. A -es másodrendű főút a vizsgálati területtől északra, Nagykátáról indul KDK felé. Tápiószele térségében lépi át a terület északi határát, déli irányba fordul, és a terület közepén, Cegléd térségében, a 4-es főútnál végződik. A terület középső térségét északi irányból ezen keresztül lehet a legegyszerűbben megközelíteni. A 40-es másodrendű főút Albertirsa északnyugati sarkából indul. Nyomvonala a 4-es főút nyomvonalával párhuzamos, attól 1 3 km-re fut. A vizsgálati területre Albertirsánál lép be, Cegléd érintésével áthalad a terület középső zónáján, és a terület keleti peremét Abonynál lépi át. A 401-es másodrendű főút Ceglédtől keletre, a vizsgálati területen belül fut. A 4-es számú elsőrendű, és a 40-es számú másodrendű főutakat köti össze egymással. Hossza 1,2 km. A 405-ös rövid másodrendű főút a vizsgálati területet nem érinti. A terület keleti határához közel, Albertirsánál kezdődik, és nyugati irányba tart. Újhartyánnál éri el az M5-ös autopályát. A 44-es másodrendű főút nem halad át a vizsgálati területen. Kecskemét mellől a vizsgálati terület déli határától 10 km-re délre indul, az 5-ös számú főút leágazásaként. Iránya Szarvasig hozzávetőlegesen kelet nyugati, Szarvasnál kelet délkeleti irányba fordul, és Békéscsaba érintésével Gyuláig, az országhatárig tart. A 441-es, rövid főút a vizsgálati terület közepéről, Ceglédtől indul, és déli irányba tart. A területet Nagyköröstől délre hagyja el, és halad tovább Kecskemét felé. 131

132 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A 442-es másodrendű főút a Tisza bal partján halad, Szolnokról indulva, É D-i irányban. A vizsgálati területet nem érinti, attól keletre fut, km-re. Lakiteleknél a Tiszát keresztező 44-es út révén kapcsolatot teremt a vizsgálati terület déli zónájával. A 445-ös másodrendű főút 10,3 km hosszú. Az 5-ös és 44-es főutat köti össze Kecskemét érintése nélkül. A vizsgálati területet nem érinti. Az 52-es főút A vizsgálati területen nem halad keresztül. Kecskemétről indul, az 5-ös főútról ágazik le, és hozzávetőleg nyugati irányba fut. Solt után a Duna-hídon áthalad a Duna fölött, és Dunaföldvárnál, a 6-os útnál ér véget. Kapcsolatot teremt a Dunántúl, és a Duna- Tisza köze között. Az országos közutak Pest megyei mellékúthálózata döntően megfelel a megye geográfiai viszonyainak és településhálózatának. A problémát a mellékúthálózat kis áteresztőképessége és helyenként leromlott állapota jelenti, mely nagyobb volumenű forgalmat jelen állapotában állagromlás nélkül nem képes elviselni. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Újszilvás vizsgálati terület közúton való megközelíthetősége kiváló. A területet érinti az M5-ös autópálya, áthalad rajta egy elsőrendű és három másodrendű főút, mellékúthálózata pedig kiterjedt. A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, továbbá b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb, szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési- és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni Vasútvonalak A vasúti közlekedés főleg az áru és teherszállítás szempontjából nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. Újszilvás vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát az 59. ábra tartalmazza. 132

133 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati területet a 100-as, 100(a), a 140-es és a 120-as vasúti pálya keresztezi. 59. ábra. Újszilvás vizsgálati terület térségének (Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006). A korábbi fejezetben leírt Budapest központú, sugaras útvonal hálózat a vasúti pályákra is teljes mértékben igaz. A megyei vasúthálózat a XIX. század óta lényegében változatlan, a nemzetközi vasúti pályák pest megyei szakaszai a főhálózat legszűkebb, és néhány elem esetén a legkorszerűtlenebb elemei. A vizsgálati területen és térségében az alábbi a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 1. számu melléklet B) pontjában felsorolt az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák érintettek: Transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részeként működő vasúti pályák: 80 (1)-es számú, Budapest (Keleti pu.) Hatvan Miskolc Mezőzombor, 100-as számú, Budapest (Nyugati pu.) Cegléd Szolnok Záhony (országhatár), 120(a) (a) számú, Budapest Rákos (Újszász) Szolnok, 120 Szajol Lőkösháza (országhatár), 140-es számú, Cegléd Kecskemét Szeged, 133

134 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 150 Budapest (Ferencváros) Kelebia (országhatár) 2. A 80(1) Budapest (Keleti pu.) Hatvan Miskolc Mezőzombor vonal Budapestről indul. Kelet nyugati irányban fut, intenzív nemzetközi- és teherforgalmat bonyolít. A vizsgálati területtől való távolsága északi irányban km. A vonal kétvágányú, villamosított. A 100(a). számú, a térképen 100-asnak feltüntetett Budapest (Nyugati pu.) Cegléd Szolnok vasútvonal Budapestről indul. ÉNy DK-i irányú. Albertirsa előtt lép be nyugati irányból a vizsgálati területre, és Cegléd érintésével a terület egész középső zónáján áthalad. A területről nyugati irányban Abonynál lép ki, és halad tovább Szolnok Szajol felé. A vonal kétvágányú, villamosított. A 100-as számú, Szajol Záhony (országhatár) vonal a 10(a) vonal keleti folytatása. A vizsgálati terület keleti határától 18 km-re, Szajolról indul, és halad keleti irányba, Záhony felé. A vonal kétvágányú, villamosított. A vasútvonal részei a korosságuknak megfelelő, jól karbantartott műszaki állapotban vannak. A 120a. számú, Budapest (Rákos) Újszász Szolnok vasúti pálya szintén Budapestről indul, ÉNy DK-i irányú. A vizsgálati terület térségében a 100(a) vonal lefutásával párhuzamosan, attól mintegy 14 km-re északkeletre fut. A terület északkeleti sarkát Tápiógyörgyénél kis szakaszon metszi. A vasútvonal részei a korosságuknak megfelelő, jól karbantartott műszaki állapotban vannak. A 120-as számú, Szajol Lőkösháza országhatár vasútvonal a 120(a) Budapest Szolnok vonal folytatása, kétvágányú, villamosított. A vizsgálati terület keleti határától 18 km-re, Szajolról indul, és halad délkeleti irányba, Lőkösháza országhatár felé. A 140-es számú, Cegléd Szeged vonal a vizsgálati terület közepéről, Ceglédről indul, és déli irányba halad. Nagykőrös után lép ki a vizsgálati területről déli irányban, és halad tovább Kecskemét Szeged felé. A vasútvonal részei a korosságuknak megfelelő, jól karbantartott műszaki állapotban vannak. A 150-es számú, Budapest (Ferencváros) Kelebia országhatár vasúti pálya Budapesttől kiindulva halad ÉÉNy DDK-i irányban. A vizsgálati terület délnyugati sarkát mintegy 25 kmre közelíti meg. Biztosítja a nemzetközi összeköttetést Szabadka, Szerbia felé. Nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 82-es számú, Hatvan Újszász (Szolnok) 86-os számú, Vámosgyörk Újszász (Szolnok) 142-es számú, Budapest (Kőbánya-Kispest) Lajosmizse Kecskemét A 82-es számú, Hatvan Újszász (Szolnok) vonal Hatvanból indul, Jánoshida és Újszász között közelíti meg legjobban, 2 km-re a terület északkeleti sarkát, és halad DK-i irányba Újszászon át Szolnokig. A vonal villamosított, Hatvan és Újszász között egyvágányú, Újszász és Szolnok között kétvágányú. A 86-os számú, Vámosgyörk Újszász (Szolnok) vonal Vámosgyörk Újszász között nem villamosított, egyvágányú mellékvonal. Újszász és Szolnok között kétvágányú. Nyomvonala hozzávetőleg NyÉNy KÉK-i lefutású. A vizsgálati terület északkeleti sarkát Újszásznál közelíti meg legjobban, itt a terület határától kb. 3 km-re fut. A 142-es számú, Budapest (Kőbánya Kispest) Lajosmizse Kecskemét vasúti pálya szintén Budapestről indul, és a 100-as vasútvonallal párhuzamosan, de attól mintegy 15 km-re délnyugatra fut. A vizsgálati területet legjobban Lajosmizsénél közelíti meg, itt a terület 2 A tervezett vizsgálati terület a felsoroltak közül közvetlenül a 100, 120a, illetve a 140-es számú vasúti pályákat érinti. 134

135 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány délnyugati sarkától mintegy 1,5 km-re húzódik. A vonal nem villamosított, zömében egyvágányú. Regionális vasúti pályák a vizsgálati terület tágabb környezetében: 130(1)-es számú, (Szolnok) Tiszatenyő Szentes Hódmezővásárhelyi Népkert elágazás 145-ös számú, Szolnok Kecskemét 146(1)-es számú, Kiskunfélegyháza Lakitelek A 130(1)-es, a térképen 130-nak írt, (Szolnok) Tiszatenyő Szentes Hódmezővásárhelyi Népkert elágazás vasútvonal Tiszatenyőről indul (bár a vonatok Szolnokig közlekednek). A vonal a vizsgálati területtől 20 km-re keletre indul, É D-i nyomvonalon. A vonal nem villamosított. A 145-ös, Szolnok Kecskemét vasútvonal Szolnokról, a vizsgálati terület keleti határától mintegy 14 km-re indul, előbb déli, majd a vizsgálati terület térségét elhagyva, délnyugati irányba, Lakitelek felé. A vonal egyvágányú, nem villamosított. A vonal menetrendje a 146(1)-es, Kiskunfélegyháza Kunszentmárton-vasútvonallal közös: A vonatok Kiskunfélegyháza Lakitelek Kunszentmárton( Szentes), illetve Szolnok Lakitelek Kecskemét útirányokon közlekednek, utóbbiak 2014-től S220-as viszonylatszámmal. Lakitelek átszálló állomásra egyszerre futnak be négy irányból. A 146(1)-es számú, a térképen 146-nak jelölt Kiskunfélegyháza Lakitelek vonal Kecskemétről indul, és a vizsgálati területtől km-re délre húzódik kelet nyugati irányban. A vonal menetrendje a Szolnok Kecskemét-vasútvonallal közös: a vonatok Kiskunfélegyháza Lakitelek Kunszentmárton( Szentes), illetve Szolnok Lakitelek Kecskemét útirányokon közlekednek utóbbiak 2014-től S220-as viszonylatszámmal. Lakitelek átszálló állomásra egyszerre futnak be négy irányból. Egyéb vasúti pályák: 102-es számú, Kál-Kápolna Kisújszállás 148-as és 149-es számú, Kecskemét KK Kiskörös KK és Törökfái KK Kiskunmajsa KK 152-es számú, Kecskemét alsó Fülöpszállás A 102-es, Kál-Kápolna Kisújszállás vonal a vizsgálati területtől messze, északkeletre fut. A térképen való ábrázolása miatt említjük. A 148-as és 149-es számú vonalak egy keskeny nyomtávú vasúti hálózat az ún. Kecskeméti Kisvasút, mely két tagból áll, a 148-as a Kecskemét Kiskörös, a 149-es a Törökfái Kiskunmajsa vonal. A teljes hálózaton a személyszállítás december 13-től szünetel. A 152-es számú, Kecskemét alsó Fülöpszállás vasúti mellékvonal egyvágányú, nem villamosított. kelet nyugati irányú. A vizsgálati terület déli határától kb. 14 km-re, Kecskemét-alsó állomásról indul, és Fülöpszállásig tart. A vasútvonalon március 4. óta szünetel a személyszállítás. csak teherszállítás folyik. A kutatásra, kitermelésre tervezett terület tágabb térségében található a 253-as számú, H8 Gödöllői HÉV vonal. A HÉV vonal csak személyszállításra használható, teherszállításra nem vehető igénybe. A térképen való ábrázolása miatt említjük. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy Újszilvás vizsgálati terület vasúton való megközelítési lehetőségei kiválóak. A területen áthaladó nemzetközi törzshálózati vasútvonalak a terület minden zónáját könnyen elérhetővé teszik. 135

136 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet előírásait. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. (2) bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani. A Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: Az OTÉK pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. Az OTÉK pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. Az OVSZ I. B fejezet pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet és a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasútak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 18/1998. (VII.3.) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A koncesszióra javasolt területen érintett, transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részeként működő vasútvonalak kezelője a MÁV Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút ) Vasútfejlesztési kérdésekben az érintett vasútvonalakat illetően a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) és a MÁV Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút ) az illetékes. 136

137 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Energiahálózatok Újszilvás vizsgálati terület legnagyobb része Pest megyében, az ország középső részén helyezkedik el, ezért területén az országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó vezetékrendszerek közül nem csak a nemzetközi funkciójú gerinchálózatok haladnak keresztül, hanem az ország legnagyobb fogyasztóit (Budapestet és a budapesti agglomerációt) ellátó helyi vezetékek is, melyek döntően a megye területén jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet Villamosenergia-hálózat A villamosenergia rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kv-os, 400 kv-os, a 220 kv-os és a második szinthez tartozó 120 kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kv-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kv-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató kezelésébe tartoznak. Újszilvás vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét a 60. ábra tartalmazza. 60. ábra. Újszilvás vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Pest megye Területrendezési terv módosítása. Melléklet, Villamosenergia ellátás, energiahálózatok és alépítményeik).kész Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán május, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye területrendezési terv. Térségi szerkezeti terv, Közműhálózatok és létesítményeik. VÁROS-TEAMPANNON Kft alapján 137

138 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei A 750 kv-os országos főgerinc (Albertirsa Vinyica vonal) teljes hosszában áthalad a vizsgálati terület északi zónáján. A terület nyugati határának külső peremén, Albertirsán végződik. A 400 kv-os átviteli hálózat ÉNy-i ága az Albertirsa Mende Göd vonalon fut. DK ÉNy-i irányban halad, Budapestet keletről kerüli meg. A vizsgálati területet nem érinti. Az Albertirsa Dabas Martonvásár vezeték K Ny irányú. A vizsgálati területet nem érinti, annak nyugati határától egy km-re, Az albertirsai transzformátor-állomásról indul. Budapestet délről kerüli el. Az Albertirsa Szolnok Békéscsaba 400 kv-os vezeték szintén Albertirsáról indul, a vizsgálati terület nyugati határáról, és keleti irányba fut. Nyomvonala hozzávetőleg azonos a 750 kv-os országos főgerincével, attól Abonynál tér csak el. Teljes hosszában áthalad a vizsgálati terület középső sávján. A terület keleti határán kilépve, Abonyt északról elkerülve halad Szolnok felé, majd KDK irányba fordul, és tart Békéscsaba felé. A 220 kv-os átviteli hálózat távvezetékek közül a Szolnok (Szeged) Sándorfalva vezetékága ÉÉK DDNy irányban halad es a vizsgálati terület délkeleti sarkától mintegy 1,5 km-re. A területre nem lép be. A Detk Jászapáti Szolnok vezeték Detkről indul, és déli irányba haladva, Jászapáti érintésével húzódik a szolnoki alállomásig. A vizsgálati területre nem lép bel annak keleti határától mintegy 13 km-re végződik. A Sajószöged Szolnok vezeték Sajószögedről indul. A vizsgálati területre nem lép be, annak térségében KÉK DDNy-i irányú. A vizsgálati terület keleti határától mintegy 13 kmre, Szolnokon végződik. A térségi ellátást biztosító 120 kv-os elosztó hálózat térségbeli elemei az alábbiak: Az Albertirsa Monor Budapest (Soroksár) vezeték a terület nyugati határa mellől, az albertirsai alállomásról indul ÉNy-i irányba. A vizsgálati területet nem érinti. A Városföld Nagykőrös Cegléd vezeték a térségben É D-i irányú. Kocsér térségében éri el vizsgálati terület déli határát, majd tovább haladva a területen Ceglédnél végződik. A Városföld Tiszakécske Szolnok vezeték a térségben ÉK DNy-i irányú. Kecskemét irányából érkezik, metszi a vizsgálati terület délkeleti sarkát, és Szolnokig tart. A Felsőbabád Újhartyán Lajosmizse Kecskemét-Észak Városföld vezeték a vizsgálati terület térségében ÉNy DK-i irányú. (A vezeték Lajosmizsétől északnyugatra futó része a térképen nincs ábrázolva.) A vizsgálati területet nem érinti, annak délnyugati sarkától egy kmre halad. A Szolnok Újszász Jászfényszaru Hatvan vezeték ÉNy DK-i irányú. A szolnoki alállomásról indul. A vizsgálati területet nem keresztezi, annak északkeleti sarkától mintegy 3 km távolságra fut. Az Albertirsa Cegléd Szolnok vezeték teljes szélességben áthalad a vizsgálati terület északi zónáján. Albertirsáról indul, rövid táv megtétele után belép a területre, és keleti irányba halad. Abonynál lép ki a terület keleti határán, és fut tovább Szolnok felé. 138

139 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. Pest, Jász Nagykun Szolnok, valamint Bács Kiskun megye földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén-mezőkből érkezik. A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk: Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar, Nagy-középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar, Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar, Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki. Újszilvás vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét a 61. ábra tartalmazza. A vezetékek közül a térképen a Nemzetközi- és hazai nagynyomású, és a térségi szénhidrogén-szállítóvezetékeket, valamint az egyéb szénhidrogén-termékvezetékeket ábrázoltuk. 139

140 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 61. ábra. Újszilvás vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe (Pest megye Területrendezési terv módosítása. Melléklet, Földgáz ellátás, Szénhidrogén- és termékvezetékek. KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán május). 140

141 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Nemzetközi- és hazai nagynyomású szénhidrogén-szállítóvezetékek a vizsgálati területen és térségében Az (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Zsámbok Vecsés Százhalombatta vezeték ÉK DNy-i irányban halad a vizsgálati terület ÉNy-i sarkától mintegy 25 km-re. A vizsgálati területet nem keresztezi. Az (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Füzesabony Szolnok Százhalombatta vezeték Abony felől, keleti irányból érkezik. Abonytól délre lép be a vizsgálati területre, annak keleti határánál, és teljes szélességében áthalad a terület középső zónáján. A terület közepén, Ceglédnél ÉNy-i irányba vált, és Albertirsától északra lép ki a terület nyugati határán. Itt Monor Vecsés irányába halad. Vecsésnél DNy-i irányba fordul, és halad tovább az (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Zsámbok Vecsés Százhalombatta vezeték nyomvonalán. A (Románia) országhatár Nagylak Hódmezővásárhely Kecskemét Adony Székesfehérvár Mór Tét Rajka országhatár (Ausztria) vezeték a vizsgálati terület délnyugati sarkától mintegy 12 km-re halad, a területet nem keresztezi. A vizsgálati terület térségében NyÉNy KÉK-i irányú. A Városföld Kecskemét Vecsés vezeték ÉNy DK-i irányú. Lajosmizse térségében metszi a vizsgálati terület délnyugati sarkát. Térségi szénhidrogén szállító-vezetékek A Városföld Adony térségi vezeték a vizsgálati terület térségében a (Románia) országhatár Nagylak Hódmezővásárhely Kecskemét Adony Székesfehérvár Mór Tét Rajka országhatár (Ausztria) vezeték nyomvonalával közösen fut. A vizsgálati területen nem halad át, attól délre kb. 12 km-re fut. Vecsés Algyő vezeték ÉNy DK-i irányú. A vizsgálati terület térségében a Városföld Kecskemét Vecsés vezetékkel közös nyomvonalon fut. Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító-vezetékek A Szolnok Százhalombatta termékvezeték KDK NyÉNy irányban halad át a vizsgálati területen. A területre Abonytól délre lép be, és teljes szélességében keresztezi azt. A területet Mikebuda térségében hagyja el, nyugati irányban. A Százhalombatta Vecsés Budapest (Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) termékvezeték DNy ÉK-i irányban haladva fut Gyálig. Gyál után északi irányba fordul, és halad a Nemzetközi Repülőtérig. A vizsgálati terület ÉNy-i sarkától mintegy 25 km-re húzódik, térképen való ábrázolása miatt említjük. Az (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Zsámbok Vecsés Százhalombatta kőolajszállító vezeték ÉK DNy-i irányban halad, az (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Zsámbok Vecsés Százhalombatta vezeték nyomvonalán, a vizsgálati terület ÉNy-i sarkától mintegy 25 km-re. A területet nem keresztezi. A Szolnok Százhalombatta termékvezeték térségi leágazása Ceglédnél található. Ez a termékvezeték déli irányba halad, Kecskeméttel teremtve összeköttetést. 141

142 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A stratégiai fontosságú ásványi nyersanyagok koncessziók formájában történő kitermelését biztosító, állami ásványvagyon-gazdálkodás célja a vizsgálati területen fellelhető szénhidrogének megfelelő hasznosításának elősegítése. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvénnyel összhangban az ásványvagyon-gazdálkodást érintő pontok teljesülnek, ha a kutatás, bányanyitás, kitermelés és bányabezárás során szintén a bányatörvény szerinti adatszolgáltatás keretében a) az ásványi nyersanyagok mennyiségére, minőségére, a vizsgálati területre eső lelőhelyek nyilvántartására, valamint a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás megvalósul, b) a megismert és nyilvántartott ásványvagyon védelme a bányafelügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terven keresztül teljesül, valamint az esetleges indokolatlan ásványi nyersanyag-kitermelések és -igénybevételek megakadályozásra kerülnek, c) a kötelező adatszolgáltatás nyomán a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolás megvalósul, valamint a visszahagyott ásványvagyon további kitermelhetősége biztosítható. A komplex ásványvagyon-gazdálkodás része a tárgyi ásványi nyersanyagok minél pontosabb megismerése, a meglévő és a kutatási-kitermelési tevékenység során keletkező, adatok és információk kezelése. Az ásványi nyersanyag kutatás során a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz beérkező jelentős mennyiségű földtani, szerkezetföldtani, környezetföldtani, vízföldtani, geokémiai adatok egyrészt kiegészítik a vizsgálati területre vonatkozó ismereteinket (megkutatottsággal foglalkozó fejezet), másrészt a kapcsolódó értelmezések fontos alapot adnak a későbbi értékelésekhez, az állami ásványvagyon-gazdálkodáshoz. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény alapján a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg (III. rész, [1]). Ennek megvalósulása is része az ásványvagyon-gazdálkodási céloknak. (2)72 Bányajáradékot fizet: a bányavállalkozó, vagy a bányászati tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes. Stratégiai cél az elérhető nemzeti előnyök - itt a hazai ásványkincsek minél hatékonyabb realizálhatósága. Az ellátásbiztonság kapcsán az importfüggőség mérséklése reális ásványvagyon-gazdálkodási cél. A hazai versenyképességet növelheti, ha Magyarországon folytatódik a szénhidrogénkutatás és kitermelés. Az energiahatékonyságot növelheti, ha hazai szénhidrogéneket használunk fel széles körűen az ipari, gazdasági és társadalmi igények kiszolgálása érdekében a megfelelő környezetvédelmi előírások betartásával. A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a J- t, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (62. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A jelen évszázadban t kőolaj és

143 Energia, 10E+18 J Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány m 3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) Az energiapiacon a század közepéig biztosan meghatározó arányban megmaradó szénhidrogének a világ össztermékét, a gazdasági növekedést és a GDP alakulását is befolyásolják A világ 2040-re várható folyékony üzemanyag termelésének és fogyasztásának alakulását a 63. ábra szemlélteti hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa ábra. A világ várható energiafogyasztása között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) 63. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap) (International Energy Outlook 2014 nyomán) Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m ban). Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgázfelhasználásunk 82%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból 143

144 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás tesztüzemben 2015 tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén-készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban a 64. ábra mutatja. 64. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt.) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2014-ben a hazai kőolajtermelés 0,62 M t, a földgáztermelés 1,94 Mrd m 3 volt (MBFH jan. 1.). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 21,5 M t kőolaj és 73,0 milliárd m 3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 99,9 M t, földgázra 234,2 milliárd m 3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 82%-át, a földgáznak több mint 76%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, jan. 1-i állapotra vonatkozóan). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogénkutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figye- 144

145 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány lembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO 2 -kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030). Újszilvás vizsgálati területen a reménybeli kitermelhető szénhidrogének valószínűsített mennyisége 2,5 millió tonna kőolaj, illetve 2,8 milliárd m 3 földgáz, a vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009-ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (65. ábra). 65. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit- és szénhidrogénvagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is 145

146 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14%-os import csökkenés az Atom+Szén+Zöld energiamix alkalmazásával érhető el (66. ábra). 66. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint (Forrás: REKK.) Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj- és 2 milliárd m 3 alá csökkent a szénhidrogén-kitermelés éves szinten (67. ábra). A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz. 67. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) 146

147 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A vizsgálati területen megvalósuló bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú várható közvetlen nemzetgazdasági előnyei kapcsán elsősorban a 2.5. fejezetben leírt adatszolgáltatás és bányajáradék megfizetése, az MBFH-n keresztül az államkasszába kerülése jelölhető meg, illetve az, hogy az állam tulajdonában levő, s majd a járulék megfizetésével a bányavállalkozó tulajdonába kerülő ásványkincs megfelelő módon hasznosul. Közvetetten a gazdaság részét képező anyagi és emberi erőforrásokban, a fizikai és szellemi javakban, valamint szolgáltatásokban, a gazdasági tevékenységekben, illetve mindezek kölcsönhatásában várható növekedés, fejlődés. A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke kcal/kg ( kj/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogénkutatást, -kitermelést és -feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai geofizikai kutatások eredményeként a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogénkutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80%, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. Újszilvás vizsgálati területre eső kőolaj és földgázkészletek termelésbe állításával az import export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország 10 C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m 3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m 3 származik hazai termelésből és 47,5 M m 3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell 147

148 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet az országba érkeznie, 10 C esetén körülbelül napi 32,5 M m 3 ( /szallitas.html). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO 2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogénkutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúra-fejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. Újszilvás vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (68. ábra). 68. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között 148

149 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.7. A terhelés várható időtartama A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás termelés rekultiváció időtartama általában évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. -a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások 149

150 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogénkutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogénvagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10 50%-a, a földgáz esetében 40 80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható. 150

151 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem-létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1 3 évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A Bányatörvény pontja értelmében a koncessziós pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmennyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 151

152 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36.. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. 152

153 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén elsősorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során az ipari gyakorlatban azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (41. táblázat). 41. táblázat. Jelentősebb szénhidrogénkutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont Helyszín 1961 Nagyhegyes 1963 Üllés 1965 Szank december Algyő január 24 február 15. Zsana-É 2 kőolajtermelő kút (69. ábra) december Algyő 683. számú fúrás, Maroslele augusztus Szeghalom 14. sz. kút október Szeged, Algyő 619. sz. vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás január 30 február 2. Hajdúszoboszló, Nagyhegyes 77. sz. kút, gázkitörés március Battonya 144. sz. kutatófúrás, vizes gázkitörés június Balatonmagyaród, Zalakomár 18. sz. kút, olaj- és gázkitörés április 1. Biharkeresztes 19. sz. kút május Füzesgyarmat 107. sz. kút, olaj- és gázkitörés december január 31. Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés június 10. Balatonmagyaród, Zalakomár január Füzesgyarmat 107. sz. kút, gázkitörés november Nagylengyel 282/A.sz. kút, gázkitörés augusztus 18 november 16. Pusztaszőlős 34. sz. kút, gázkitörés Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz). Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. 153

154 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogéntároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szennyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó zárókőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH- (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H 2 S-(kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak. Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető földalatti kitörés alakul ki (69. ábra). A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból. A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti 154

155 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK 1991). Fúrás és ki beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formáció-nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja. 69. ábra. Gázkitörés (Zsana-É 2 fúrás, 1979) A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; 155

156 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet tilos a tartályok túltöltése; a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; kerüljük a savgőz belélegzését; védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; egyes esetekben H 2 S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet. 156

157 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Újszilvás vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogénkutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 6. -a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, külön jogszabályban felsorolt légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez között légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségi zónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontjá- 157

158 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ban felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához. Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő. A talajközeli ózon minősítése regionális kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli. A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el. Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik. Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kéndioxid- és nitrogéndioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll. A levegő tényleges állapotára vonatkozó vizsgálatok tartalmát, minőségét meghatározza, hogy nem állnak rendelkezésre a térség területének környezeti levegőminőségét térségi szinten jellemző immissziós adatok. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. Újszilvás vizsgálati területnek és térségének automata és manuális mérőállomásait, Budapest és környékének légszennyezettségi agglomerációját, Dunaújváros és környéke, valamint Szolnok és környéke légszennyezettségi zónáit ábrázoló térképet a 70. ábraán mutatjuk be. 158

159 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 70. ábra. Az Újszilvás vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások valamint Budapest és környékének légszennyezettségi agglomerációja, Dunaújváros és környéke, valamint Szolnok és környéke légszennyezettségi zónái Az ábra alapján megállapítható, hogy a vizsgálati területtől keletre, 7 km-re kezdődik Szolnok és környékének légszennyezettségi zónája. A terület északnyugati sarkától 13 km-re végződik Budapest és környékének légszennyezettségi agglomerációja, míg a terület délnyugati sarkától 30 km-re található Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zónája. A manuális mérőállomások száma a tágabb térségben 4, az automata mérőállomásoké pedig 3. Ezekből egy sem esik a vizsgálati területre. A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül Budapest és környéke az 1. légszennyezettségi agglomerációba, Dunaújváros és környéke az 5. légszennyezettségi zónába, Szolnok pedig 11., a kijelölt városok kategóriájába tartozik. A vizsgálati területnek és térségének légszennyezettségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 42. táblázatés 43. táblázatban foglaltuk össze: 159

160 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 42. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület (10., az ország többi területe )légszennyezettségi zóna besorolása Budapest és környéke (1. légszennyezettségi agglomeráció) a Dunaújváros és környéke (5. légszennyezettségi zóna), valamint Szolnok (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna kéndioxid nitrogéndioxid szénmonoxid szilárd (PM 10) benzol Talajközeli ózon 10. Az ország többi területe F F F E F O I 1. Budapest és környéke E B D B E O I 5. Dunaújváros és környéke F C D D F O I 11. Szolnok F D E D F O I 43. táblázat. Újszilvás vizsgálati terület (10., az ország többi területe), légszennyezettségi zóna besorolása Budapest és környéke (1. légszennyezettségi agglomeráció) a Dunaújváros és környéke (5. légszennyezettségi zóna), valamint Szolnok (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna PM 10 arzén (As) PM 10 kadmium (Cd) PM 10 nikkel (Ni) PM 10 ólom (Pb) PM 10 benz(a)- pirén (BaP) 10. Az ország többi területe F F F F D 1. Budapest és környéke F F F F B 5. Dunaújváros és környéke B B D B D 11. Szolnok F F F F B A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a vizsgálati területen és annak térségében: A kén-dioxid (SO 2 ) koncentrációja a Budapesten és környékén a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A nitrogén-dioxid (NO 2 ) koncentrációja Budapesten és környékén meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B), Dunaújvárosban és környékén a határérték és a tűréshatár között van (C), Szolnokon pedig a koncentráció térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A szén-monoxid (CO) koncentrációja Budapesten és környékén valamint Dunaújvárosban és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), míg Szolnokon koncentráció a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe közötti (E) A szilárd PM 10 μm méret alatti koncentrációja Budapesten és környékén meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B), Dunaújvárosban és környékén, illetve Szolnokon a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), míg a vizsgálati területen a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében a törvényben meghatározottnak megfelelően az O I kategóriába lett sorolva. Az egyéb szennyező anyagok közül a PM 10 arzén (As) a PM 10 benz(a)pirén (BaP) és a PM 10 ólom (Pb) koncentrációja meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B) meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B). PM 10 nikkel (Ni) koncentrációja Dunaújvárosban és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A PM 10 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja Budapesten és környékén, valamint Szolnokon meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B), míg a vizsgálati területen és Dunaújvárosban és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). 160

161 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A külön nem említett egyéb komponensek koncentrációja nem haladja meg a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét (F). Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM EüM FVM együttes rendeletben es módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A vizsgálati terület tágabb térségének légszennyezettségét automata és manuális mérőhálózat méri. Az automata mérőhálózat adatai Az ÉLFO (LRK) adatai alapján automata mérőállomások a vizsgálati területen nem találhatók. A területhez legközelebb telepített kecskeméti mérőállomás 11 km-es távolságra található, a szolnoki mérőállomás távolsága 14 km, a tököli mérőállomás pedig több mint 25 km távolságra van. Budapesten 2013-ban és 2014-ben 12 automata mérőállomás működött, ezek közül a XVIII. kerületi, Gilice téri állomás esik legközelebb a területhez, bár ennek a távolsága is meghaladja a 25 km-t. A nagy távolság miatt a budapesti és tököli automata mérőhálózat vizsgálati adatait csak tájékoztató jellegűnek tekintjük. Az automata mérőhálózat a térségben levő állomásai közül a fent említettek vizsgálati adatait az OMSZ 2013 és évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján c. értékelései mutatják be (44. táblázat és 45. táblázat). 44. táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2014). Mérőállomás neve Légszennyezettségi index SO 2 NO 2 NO x ülepedő por Benzol CO O 3 Összesített index PM Budapest (Gilice) kiváló (1) jó (2) jó (2) 10 jó (2) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) megfelelő (3) PN 2.5 megf. Kecskemét * * * * Szolnok kiváló (1) jó (2) jó (2) jó (2) jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) * Nincs értékelhető adat. Nem mérik a szennyezőt. 45. táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 2015). Mérőállomás neve Légszennyezettségi index SO 2 NO 2 NO x ülepedő por Benzol CO O 3 Összesített index PM Budapest (Gilice) kiváló (1) jó (2) jó (2) 10 jó (2) * kiváló (1) jó (2) megfelelő (3) PN 2.5 megf. Kecskemét * * * * * * Szolnok kiváló (1) jó (2) jó (2) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) * Nincs értékelhető adat. Nem mérik a szennyezőt. 161

162 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A manuális mérőhálózat adatai Az (LRK) adatai alapján megállapítható, hogy a Pest és Bács-Kiskun megyében működő (manuális) RIV mérőállomások Újszilvás vizsgálati területen nem üzemelnek. A vizsgálati terület tágabb térségében működő manuális mérőállomások Budapesten, Jászberényben, Kecskeméten, ill. Szolnokon üzemelnek. A vizsgálati területtől való nagy távolság miatt a budapesti manuális mérőállomás adatait csak tájékoztató jellegűnek tekintjük. A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ 2013 és évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján c. értékelései mutatják be (46. táblázat és 47. táblázat). 46. táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Budapest Szennyezett (4) Szennyezett (4) Jászberény jó (4) jó (4) Kecskemét jó (4) jó (4) Szolnok jó (4) jó (4) : nem mérik az adott komponenst. 47. táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Budapest Szennyezett (4) Szennyezett (4) Jászberény jó (4) jó (4) Kecskemét jó (4) jó (4) Szolnok megfelelő (3) megfelelő (3) : nem mérik az adott komponenst. A táblázatokban szereplő kifejezések értelmezése az alábbi: Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a alattiak. Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a és 80%-a közöttiek. Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80%-a és 100%-a közöttiek. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. Összefoglalónkban figyelembe kell venni, a fent ismertetettek közül a budapesti mérőállomások a vizsgálati területtől több mint 25 km távolságra vannak, és a legközelebbi kecskeméti mérési pontok is 11 km-re találhatóak. Ezért a budapesti automata, valamint manuális mérőállomások adatait csak tájékoztató jellegűnek tekintjük. Újszilvás vizsgálati terület tágabb térségben működő automata mérőhálózat vizsgálati adatai alapján megállapítható, hogy 2013-ban és 2014-ben az összesített légszennyezettségi jó (2). Mivel a kecskeméti automata mérőállomás az említett időszakban gyakorlatilag nem szolgáltatott értékelhető adatokat, ezért megállapításainkat a szolnoki állomás adatai alapján tettük. Eszerint a fenti két évben a SO 2 és CO légszennyezettségi indexe kiváló (1), a többi vizsgált komponens esetében pedig jó (2) és kiváló (1). A vizsgálati terület tágabb térségében a manuális mérőhálózat (RIV) és évi adatai erősen hiányosak. Csak NO 2 vizsgálatok történtek, melyek 2013-ban mindenütt jó (2) légszennyezettségi indexet mutattak ki, 2014-ben pedig Jászberényben és Kecskeméten jó (2), Szolnokon pedig megfelelő (3) indexet adtak eredményül. 162

163 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A manuális mérőállomások adatai alapján SO 2 és ülepedő por vizsgálatok egyik helyen sem történtek, a es években az elemzések az említett manuális mérőállomásokon az OMSZ éves értékelése alapján gyakorlatilag az NO 2 mérésére korlátozódtak. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy Újszilvás vizsgálati terület tágabb térségének levegőminősége az automata és manuális mérőhálózat által mért gáz halmazállapotú komponensek esetében jónak, ill. kiválónak, az NO 2 és a szálló por esetében jónak, 1 helyen pedig megfelelőnek mondhatók. A térségben a budapesti agglomeráció és a dunaújvárosi légszennyezettségi zóna szennyezettebb levegője már nem mutatható ki. Az üzemi eredetű légszennyezés a tágabb térségben csak erre a két területre koncentrálódik. Az egyéb légszennyezési források közül kiemelhető a nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségét előidéző, a gépjárművekből származó kibocsátások, mely a főutak által érintett települések esetében a legzavaróbb, míg a rurális térségekben a mezőgazdasági eredetű porterhelés mutat időszakosan magas értéket. A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz használata helyett visszatértek a szilárd tüzelésre. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM 10, a szálló és ülepedő por terheltség növekedésének elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep előkészítése, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelme biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő 163

164 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 1, mellékletében közölt határértékeknek kell teljesülniük a zajtól védendő területeken az üzemi létesítményektől származó zajterhelés esetében, a 2. mellékletben foglalt határértékeknek az építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, a 3. mellékletben foglalt határértékeknek a közlekedésből származó zajterhelés vonatkozásában. A rendelet 4. melléklete tartalmazza a zaj terhelési határértékeit az épületek zajtól védendő helyiségeiben, míg az 5. mellékletben közölt, az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékeknek és terhelési határértékeknek kell teljesülniük az ott felsorolt épületek és helyiségek esetében A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2. fejezet) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogénkutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára. Az összes érintett porózus (réteg) víztest mennyiségi állapota jó, azonban a sekély porózus víztestek közül a sp , sp jelűek gyenge (FAVÖKO teszt miatt), míg a sp jelű esetén vízmérleg alapján a gyenge állapot elérésének kockázata áll fenn. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogénkutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő sekély porózus víztestek minőségi állapota egy kivételével gyenge (sp , sp és a sp ) besorolású diffúz szennyezettség, vízbázist veszélyeztető szennyezőanyagok, valamint a trendszámítások eredménye nyomán. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a , illetve a os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (kb méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűj- 164

165 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány teni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletet kell figyelembe venni A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. A vizsgálati terület árvízi elöntéssel minimálisan érintett, a belvízzel veszélyeztetettség is leginkább mérsékelt, kisebb foltokban jelennek csak meg közepesen, illetve erősen veszélyeztetett területek. Ár- vagy belvízveszélyes területen, az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is. A területet és 5 km-es környezetét érintő 11 felszíni víztest közül csupán egy nem rendelkezik értékelt minősítéssel adathiány következtében. Az értékeléssel rendelkező felszíni folyóvíztestek állapota 7 esetben gyenge, 3 esetben pedig rossz minősítéssel rendelkezik, tehát egyik vízfolyás víztest állapota sem megfelelő. A vízfolyás víztestek ökológiai minősítése előbbivel megegyező. A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal (kormányhivatalok, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok; vízügyi igazgatóságok bevonásával) való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet irányadó. 165

166 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a geotermikus koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A koncessziós tevékenység során az évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt , a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt , a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1 3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonat-

167 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kozó engedélyezési eljárások előtt az 1. (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. Az országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet ex lege védett területre. Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők, barlangok. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyeken ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is. Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura2000-es területek nagy része Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 18. (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. 167

168 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 6. és 7. -ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elemegyüttesek állapotára. Figyelembe kell venni a évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék 168

169 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11. ). Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet (13. [2]). Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (13/A. [2]). Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (14. [2]). Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (14/A. [4]). Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető (14/B. [2] b). Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 17. [6]). Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 18. [5]). A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltoztatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét. A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert. 169

170 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő módon is meghatározhatják (pl. lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával (CSIMA et al. 2003). Az évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 36. (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés) A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló évi CXXIX törvény (Tfvt.) II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. A termőföld fogalmát a Tfvt pontja határozza meg. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5. (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles választása szerint a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.) 170

171 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A tervek készítése során az OTÉK 4. (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni." A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tfvt. 10. [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tfvt. 11. [1] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m 2 -t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. 171

172 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tfvt. III. fejezet 43. -a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tfvt. 48. (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. -ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. Ide tartoznak többek között a gyűjtemények, közgyűjtemények, régészeti emlékek (a régészeti örökség ingatlan elemei), a régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek és tárgy-együttesek. A műemlékvédelem részeként kezelendők azok a temetők és temetkezési emlékhelyek vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei, a történeti kertek, történeti tájak stb. A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az ex lege természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a kutatási területen tervezett földmunkákkal nem érinthetik. A kulturális örökségi elemek pontos, digitálisan kezelhető adatainak szolgáltatására a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája jogosult. A Nyilvántartási iroda a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet 172

173 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/2014. (VIII. 1.) kormányrendelet alapján végzi tevékenységét. Az MvM rendelet 6. (1) rendelkezik arról, hogy a Nyilvántartási Iroda a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre adatot szolgáltat. (Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előkészítése során általában régészeti terepbejárással egybekötött örökségvédelmi hatástanulmány készítésére van szükség). Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről a régészeti és műemléki szempontú vizsgálatot is tartalmazó előzetes hatástanulmányt kell készíteni, és az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni kell. Az egyedi engedélyezési eljárások során a 267/2006. (XII. 20.) az MBFH-ról szóló kormányrendelet (Kr.) 2/B. melléklete 6. pontja alapján kijelölt illetékes örökségvédelmi irodát szakhatóságként kell bevonni. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló, 4/2003. (II. 20.) NKÖM kormányrendelet (Kr.) 3. -a szerinti esetekben a szakhatósági hozzájárulás megadása örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető, melyet a Kr. mellékletében részletezett tartalommal kell benyújtani. A Kötv. 23/C. (1) bekezdése szerint nagyberuházás esetén a Kötv pontjában definiált előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a Kötv. 236C. (3) bekezdése szerint a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ készít el. Az 1 ha-nál nagyobb területet érintő beruházás esetén a szakhatósági állásfoglalás ugyancsak örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a terület jellegét veszélyezteti vagy befolyásolja és a védetté nyilvánított kulturális örökségelem jellegét és megjelenését érinti, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Kr pontja értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv a értelmében a nyilvántartott régészeti lelőhelyeknek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértéke figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és a Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Régészeti lelet esetében a Kötv a értelmében kell a kivitelezés során eljárni, ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödör-mentes fúrási technológia alkalmazása. 173

174 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait a 48. táblázat sorolja fel. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. [X. 18.] kormányrendelet) alapján. Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Forster Központ. A felsorolás nem tartalmazza a 2001 után nyilvántartásba vett, örökségvédelem alá eső objektumokat. 48. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok Újszilvás vizsgálati területen (I-II. kategória) Műemlékké nyilvánított ingatlanok, Pest megye, I. kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Abony 6875 Deák Ferenc u. 4. Zsinagóga Abony 6888 Tószegi u. 51. Volt Vigyázó-kúria Nagykőrös 8582 Kecskeméti u. 27/B Volt Halász-Tanárky-kúria Műemlékké nyilvánított ingatlanok, Pest megye, II. kategória Abony 6883 Nagykőrösi u. 10. Volt Fábián-, majd Berg-kúria Abony 6887 Tószegi u. 54. Volt régi Vigyázó-kastély Cegléd 6940 Kossuth Lajos tér Római. k. plébániatemplom Cegléd 6941 Szabadság tér Ref. templom Nagykőrös 7125 Ceglédi út 19. Arany János Múzeum Nagykőrös 7140 Szabadság tér Ref. templom Nagykőrös 7142 Szabadság tér 5. Volt városháza A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezik. Az épített környezet alakításáról szóló évi LXXVIII. tv a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. Sajnos Pest megye műemlékjegyzéke nem áll rendelkezésünkre, ezért ezeket ismertetni nem tudjuk. Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. Újszilvás vizsgálati terület déli határának közvetlen közelében, de azon kívül található a Lechner Ödön művei világörökség-várományos terület kecskeméti övezete (2008), melynek 174

175 Újszilvás. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány objektumai XIX. századi műemlékek, és klasszicista stílusban épültek; (pl. Rudolf laktanya, Városháza). Újszilvás vizsgálati terület térségében található Világörökség-várományos területeket a 71. ábraán mutatjuk be. 71. ábra. Világörökség-várományos terület övezete Újszilvás vizsgálati terület térségében A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya 2013 nyomán Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv. megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A nyilvántartott ex lege védelemben részesülnek a Kötv a alapján. A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kijelölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek, melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bírnak (Kötv. 13. [4]). Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló évi LIII. Tv. szerint ex lege védettek. A vizsgálati területen egy földvárat, és a terület északkeleti peremén egy kunhalmot vettek nyilvántartásba. A földvár és a kunhalom pontos helyét a 72. ábraán mutatjuk be. 175