JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE"

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE (Tervezet) Budapest, december

2 Jászberény terület geotermikus koncessziós jelentése. (Tervezet) december JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE (Tervezet) A Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bányatörvény) év elejei módosítása alapján a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősült az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével, az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt a koncessziós jelentés I. részét a törvény értelmében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A koncessziós jelentés II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a koncessziós területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra. i

3 Jászberény terület geotermikus koncessziós jelentése. (Tervezet) december A koncessziós jelentés tartalma I. Jászberény terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása III. A Jászberény koncessziós területre vonatkozó tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján. ii

4 Jászberény terület geotermikus koncessziós jelentése. (Tervezet) december

5 Jászberény terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (Nyilvános változat) Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Zilahi-Sebess László 1, Gyuricza György 2 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 2, Gál Nóra 2, Gulyás Ágnes 1, Hegyi Róbert 4, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Kerékgyártó Tamás 2, Kovács Gábor 3, Kovács Zsolt 1, Kummer István 1, Lajtos Sándor 2, Lendvay Pál 1, Müller Tamás 2, Palotás Klára 2, Paszera György 1, Szőcs Teodóra 2, Tahy Ágnes 4, Tóth György 2, Tóthné Makk Ágnes 2, Újháziné Kerék Barbara 2, Zsámbok István 2, Veres Imre 3 1 Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) 2 Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) 3 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 4 Vízügyi és Természetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) Budapest, november 30.

6 Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás Lektorálta: Dr. Püspöki Zoltán Hegybíró Zsuzsanna Gáspár Emese A Jelentés: 124 oldalt 29 ábrát 47 táblázatot 5 mellékletet 1 függeléket tartalmaz.

7 Tartalomjegyzék Bevezetés A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mbf) történő lehatárolása (ELGI, MÁFI) Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása A koncessziós terület természetvédelem alatt álló területeinek elhelyezkedése A területhasználatok térképi bemutatása (CORINE LC) (MÁFI) Talajtani, földtani, vízföldtani, tektonikai jellemzés, megkutatottság (geológiai, geofizikai) (MÁFI, ELGI) Talajtani jellemzők (MÁFI) A terület földtani viszonyai (MÁFI) A terület vízföldtani viszonyai (MÁFI) A terület vízminőségi képe Hidrodinamikai rendszerek, nyomásállapotok, geotermikus viszonyok (ELGI) A terület tektonikai viszonyai (MÁFI, ELGI) A terület megkutatottsága (geológiai, geofizikai) (ELGI) A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a védett területek, a területet érintő felszíni és felszín alatti víztestek és állapotuk, a monitoring hálózat, és a felszín alatti vízkivételi tevékenység bemutatása (kitermelt víz mennyisége, minősége és hőmérséklete, cél szerinti eloszlása), vízbázis védőterületek és védőidomok megadása (MÁFI, VKKI) Felszíni vízfolyások, felszíni víztestek Felszín alatti víztestek Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok Nyilvántartott gyógy- és ásványvizek Nyilvántartott hévíz kutak Határmenti víztestek Állapotértékelés A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása, az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok (ELGI, MÁFI) A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása (ELGI) Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok (ELGI, MÁFI) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok (ELGI) A terület geotermikus viszonyai A várható geotermikus energia nagysága a

8 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása (ELGI) A kutatási módszerek bemutatása A várható termelési módszerek bemutatása A bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása A lehetséges kapcsolódó tevékenységek - szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás - általános leírása (MBFH) A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag elszállítására rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra bemutatása (MÁFI) Közút- és vasúthálózat Villamosenergia hálózat Levegőminőség A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása (ELGI) A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása (ELGI) A terhelés várható időtartama (ELGI) A várható legfontosabb bányaveszélyek (MBFH, ELGI) A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat (MÁFI, ELGI) A harántolt rétegek szennyezés-érzékenysége A felszíni hatásviselő környezeti elemek A tevékenység során fellépő környezeti terhelések Levegőtisztaság védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Örökségvédelem Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisra, védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (MÁFI, VKKI) Hatások a rezervoárok szintjén Hatások a rezervoár és a felszín között Hatások a felszínen, vagy a felszín közeli talajvizekben A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) Hivatkozások, szakirodalom Függelék b

9 Ábrajegyzék 1. ábra: A koncessziós terület elhelyezkedése ábra: Természetvédelmi területek a Jászberény koncessziós területen ábra: A koncessziós terület területhasznosítása (CORINE) ábra: A fontosabb talajtípusok eloszlása a koncessziós területen ábra: A koncessziós területen áthaladó földtani szelvények nyomvonala ábra: A Jászberény terület pre-kainozoos aljzat térképe ábra: ÉÉNy DDK csapású földtani szelvény a terület DNy-i részén ábra: NyÉNy KDK csapású földtani szelvény a terület DNy-i részén ábra: ÉÉNy DDK csapású földtani szelvény a terület ÉK-i részén ábra: A felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták összes oldottanyag (mg/l) tartalmának eloszlása ábra: Felső pannon vizek összes oldottanyag tartalmának eloszlása ábra: A koncessziós terület felszín alatti vizeinek főbb vízminőségi paramétereinek alakulása a mélység függvényében ábra: A koncessziós területet hosszában keresztező DNyNy ÉKK-i irányú földtani szelvény ábra: A koncessziós területet ÉNy DK-i irányban keresztező földtani szelvény ábra: ÉNy DK csapású földtani szelvény Tóalmás és Jászberény között ábra: A koncessziós terület tágabb környezetének fontosabb fiatal tektonikai elemei ábra: A területet keresztező értelmezett szeizmikus időszelvény ábra: Felszíni víz használata a területen és annak környezetében ábra: Víztermelő kutak, üzemelő és távlati vízbázisok, és a porózus felszín alatti víztestek az érintett területen ábra: A kutatási területre és környezetére eső ásvány-, gyógy- és hévíz kutak a vízadó porózus termál víztestek feltüntetésével ábra: A Jászberény koncessziós területen és környezetében hatályos ásványbányák és a megkutatott nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra: A Szirák 2/a fúrás egyszerűsített rétegsora, geotermikus gradiens, hővezető-képesség és hőáram változása ábra: A hőmérséklet mélységfüggése a koncessziós terület környezetében ábra: A geotermikus gradiens mélységfüggése a koncessziós terület környezetében ábra: A Jászberény terület közlekedési hálózatának térképe ábra: A Jászberény terület villamosenergia ellátásának térképe ábra: A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása (balra: 2010, jobbra 2020) ábra: Jellemző CO 2 kibocsátási értékek működő a) elektromos- és b) hőerőműre különböző energiahordozók alkalmazása esetén ábra: Geotermikus erőművek hatásfoka a kútfejen mért hőmérséklet függvényében c

10 Táblázatok 1. táblázat: A Jászberény terület vállalkozó által javasolt sarokpontjai táblázat: A Jászberény terület sarokpontjai a hatályos bányatelkek eltávolítása után táblázat: A Jászberény területre eső települések (közigazgatási határok felsorolása, 22 település) táblázat: A tájhasznosításra vonatkozó adatsorok táblázat: A koncessziós terület középpontjában mélyített Nagykáta Nkata 1 * fúrás összefoglaló rétegsora táblázat: Korábbi szénhidrogén-kutatási területek a területen táblázat: 2500 m-es mélységet elért fúrások a Jászberény területen (MÁFI) táblázat: Pre-tercier aljzatot, illetve eocént harántolt fúrások a Jászberény területen (MÁFI) táblázat: Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint a Jászberény területre eső fúrások táblázat: A Jászberény területet érintő 3D szeizmikus mérések táblázat: Az FGBA-ban digitális formában elérhető 3D mérési anyagok táblázat: Az FGBA-ban digitális formában elérhető 2D mérési anyagok táblázat: VSP mérések a Jászberény területen táblázat: Az FGBA-ban jelenleg elérhető VSP és szeizmokarotázs mérések a Jászberény területen és környezetében táblázat: Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a Jászberény területen (ELGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) táblázat: Digitális formában jelenleg az ELGI-ben elérhető, MOL által közt mért mélyfúrás-geofizikai mérések a Jászberény területen táblázat: Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből táblázat: Védőterülettel rendelkező felszín alatti ivóvízbázisok a koncessziós területen táblázat: Nyilvántartott gyógy- és ásványvíz termelőkutak a koncessziós területen és környezetében táblázat: Nyilvántartott hévíz kutak a koncessziós területen táblázat: A felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotának összefoglaló értékelése táblázat: Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es környezetében táblázat: A VKI monitoring programjában szereplő kutak a lehatároló négyszög területén táblázat: A VKI Törzslista alapján energetikai célú hasznosításba vont termálkutak Jászberény környezetében (Energy=Y) táblázat: A hatályos szénhidrogén-kutatási területek a Jászberény területen táblázat: A hatályos szénhidrogén-bányatelkek a Jászberény területen táblázat: A Jászberény koncessziós területen és környezetében megkutatott ásványi nyersanyag készletek tájékoztató adatai táblázat: A Jászberény koncessziós területen hatályos ásványbányák tájékoztató adatai táblázat: Hőáram adatok (DÖVÉNYI et al. 1983, DÖVÉNYI 1994, LENKEY 1999) d

11 30. táblázat: A fontosabb preneogén képződmények várható hővezető-képesség értékei (DÖVÉNYI 1994) táblázat: Szirák 2/a fúrás hőáram meghatározásához használt adatok (DÖVÉNYI, HORVÁTH 1988 p. 207) táblázat: Az 1% repedés porozitású mészkőtömb jellemző paraméterei táblázat: Az egyes szennyezési zónák besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós terület településeinek szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációhoz tartozó települések szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációhoz tartozó települések szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomeráció szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomeráció szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A geotermikus energiától elvárt teljes hozzájárulás (beépített kapacitás, bruttó villamosenergia-termelés) a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányaira Magyarországon ( : kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzés) (NCsT 2010 F/10.a táblázat) táblázat: A geotermikus energiától elvárt teljes hozzájárulás (az energia teljes fogyasztása) a megújuló energiaforrásokból előállított fűtés és hűtés részarányaira Magyarországon ( ban vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzések) (NCsT 2010 F/11. sz. táblázat) táblázat: Rövidítések táblázat: Jelkulcs Magyarország pre-kainozoos földtani térképéhez (HAAS et al. 2010) táblázat: Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések Jászberény területre táblázat: A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a Jászberény területre táblázat: 2D szeizmikus mérések a Jászberény területen táblázat: Nyilvántartott hévíz kutak táblázat: Védőterülettel rendelkező felszín alatti ivóvízbázisok a koncessziós területen és környezetében Mellékletek 1. melléklet: Helyszínrajz: Jászberény melléklet: Területhasználat (CORINE): Jászberény melléklet: Pre-kainozoos aljzat (HAAS et al. 2010): Jászberény melléklet: Szénhidrogén-kutatási fedettség: Jászberény melléklet: Fúrási és geofizikai felmértség: Jászberény... e

12 f

13 Bevezetés A Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény év elejei módosítása alapján a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősült az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével, az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A 103/2011. (VI. 29.) Kormányrendelet az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területek komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról jogszabály alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI), a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), valamint a Vízügyi és Természetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI), valamint a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével közreműködésével, elkészítette a Jászberény geotermikus koncessziós terület érzékenység-terhelhetőség vizsgálati tanulmányát (1. ábra, 1. melléklet). Az érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályozza, amelynek értelmében a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talajés földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a 103/2011. (VI. 29.) Korm. Rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg: 1. A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mbf) történő lehatárolása A területhasználatok térképi bemutatása (CORINE LC) Talajtani, földtani, vízföldtani, tektonikai jellemzés, megkutatottság (geológiai, geofizikai) A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a védett területek, a területet érintő felszíni és felszín alatti víztestek és állapotuk, a monitoring hálózat, és a felszín alatti vízkivételi tevékenység bemutatása (kitermelt víz mennyisége, minősége és hőmérséklete, cél szerinti eloszlása), vízbázis védőterületek és védőidomok megadása A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása, az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok. 1

14 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások. 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása A lehetséges kapcsolódó tevékenységek - szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás - általános leírása A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag elszállítására rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra bemutatása A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama A várható legfontosabb bányaveszélyek. 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisra, védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása. A geotermikus koncesszió egyben a fluidumbányászat sajátossága, hogy a művelet elsősorban a felszín alatti, tehát a földtani környezetet, azaz a földtani közeget érinti, így a vizsgálatot elsősorban ebben az irányban végeztük. A felszíni környezet vizsgálatából abból kiindulva, hogy a geotermikus energiatermelés valamennyi bányászati tevékenységhez képest kisebb mértékű környezeti terhelést okoz csak a legszükségesebb, általános lépéseket végeztük el. Alapkoncepciónk szerint a felszíni környezet terhelésének vizsgálata már a telephely ismeretében készítendő előzetes hatástanulmány részét kell, hogy képezze. Ez főként az ún. közvetett hatásokra és folyamatokra vonatkozik, melyek elemzése már a működő létesítmény tényleges közvetlen hatásainak ismeretében történhet. 2

15 1. A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése 1.1. Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mbf) történő lehatárolása (ELGI, MÁFI) A Jászberény területre vonatkozó geotermikus vállalkozói kezdeményezés érkezett be a MBFH-ba. A koncessziós területet az 1. ábra és az 1. melléklet mutatja be. A terület sarokpontjait 1. táblázat tartalmazza. 1. ábra: A koncessziós terület elhelyezkedése A lila poligon vállalkozó által javasolt koncessziós területet jelzi Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása A koncessziós terület lehatárolása a megfelelő szintű földtani geofizikai ismeretek függvényében a kiválasztott térrész megfelelő kőzettani, tektonikai, hidrogeológiai adottságai alapján történik. A koncessziós terület lehetőség szerint legyen önálló medencerész, tartalmazzon tektonikai elemeket, legyen karbonátos kőzet az aljzatban vagy legyen az alaphegységi kőzeten vastag mállási kéreg, kedvező legyen a várható vízhozam, hőmérséklet, legyenek ismeretek a terület szeizmicitásáról, valamint legyen a területen, 3

16 vagy annak közvetlen közelében sikeres termálfúrás, ismert tároló-szerkezetek. Ugyanakkor kizáró ok lehet olyan bányászati tevékenység esetünkben a szénhidrogénbányászat, melyek folyamán nemkívánatos, esetleg kárt okozó kölcsönhatások léphetnek fel a különböző tevékenységek között. (Értelemszerűen tehát a felszíni bányászati tevékenység a geotermikus energiatermelés során nem lehet kizáró ok.) A kijelölt koncessziós terület a Közép-magyarországi nyírási zóna erősen tektonizált területére esik (ld és fejezet, 3. melléklet). A 2500 m alatti tartományban a potenciális vízadók a Közép-magyarországi-Főegységen belül a Közép-dunántúliegységhez tartozó mezozoos karbonátos összletek (3. mellékleten 58-es jelű egység: középső felső triász platform és medence fáciesű karbonátos összletek), illetve potenciálisan az ezzel az összlettel hidraulikusan összefüggő eocén karbonátos összletek. HDR EGS technológia ( fejezet) alkalmazása esetén a koncessziós terület egyéb részei is szerepet kaphatnak. A sokszög alakú koncessziós terület körül kizárólag technikai okokból kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú területet (5 km-es környezet). A vizsgálatot és az adatgyűjtést részben erre a térrészre is kiterjesztettük. Az eredeti vállalkozói kezdeményezés területére 3 jelenleg hatályos szénhidrogénbányatelek esik. A ténylegesen kiírásra javasolt koncessziós terület kijelölésénél a szénhidrogén bányatelkeket (bányaterületeket, 25. táblázat) kizártuk. A vállalkozó által kezdeményezett koncessziós terület valamint 5 km-es környezetének sarokpontjait a 1. táblázat adja meg. A hatályos szénhidrogén-bányatelkek eltávolítása után megmaradt és koncesszióra javasolt terület sarokpontjait a 2. táblázat listázza és az 1. melléklet jeleníti meg. 1. táblázat: A Jászberény terület vállalkozó által javasolt sarokpontjai Id Koncessziós terület Id 5 km-es környezet eovy (m) eovx (m) eovy (m) eovx (m) táblázat: A Jászberény terület sarokpontjai a hatályos bányatelkek eltávolítása után Id Koncessziós terület Id 5 km-es környezet eovy (m) eovx (m) eovy (m) eovx (m)

17 Id Koncessziós terület Id 5 km-es környezet eovy (m) eovx (m) eovy (m) Bányatelek miatt kivágott rész A terület vertikális lehatárolása: 2500 és 4000 mbf közti térrész. Az ÉK DNy-i irányban elnyúlt sokszög alakú terület ÉK-i részén található Jászberény városa (1. melléklet). ÉK-en folyik át a Zagyva folyó, a koncessziós terület középen pedig a Tápió. A természetvédelmi területeket az fejezet és az 1. melléklet, 2. ábra mutatja be. A koncessziós területre 22 település közigazgatási területe (kül- és/vagy belterülete) esik (ezek közül Pánd közigazgatási területe az ÉK-i csücskén néhány m 2 -es területen érinti a koncessziós területet, 3. táblázat). eovx (m) 3. táblázat: A Jászberény területre eső települések (közigazgatási határok felsorolása, 22 település) Település Megye Település Megye Bénye Pest Péteri Pest Csévharaszt Pest Sülysáp Pest Gomba Pest Szentmártonkáta Pest Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok Tápióbicske Pest Jászdózsa Jász-Nagykun-Szolnok Tápióság Pest Jászfelsőszentgyörgy Jász-Nagykun-Szolnok Tápiószecső Pest Jászjákóhalma Jász-Nagykun-Szolnok Tarnaörs Heves Mende Pest Tóalmás Pest Monor Pest Úri Pest Nagykáta Pest Üllő Pest Pánd* Pest Vasad Pest *: Pánd területét mindössze néhány m 2 -es területen érinti a kijelölt koncessziós terület. 5

18 A terület Magyarország tájbeosztása alapján nagyrészt az Alföld nagytájhoz, egy Ny-i sáv pedig az Észak-Magyarországi-Középhegységhez tartozik. (1. ábra.) A koncessziós terület DNy-i, kb. 4 km hosszú darabja az Alföld nagytáj Dunamentisíkság középtájához tartozik, a Pesti-hordalékkúp-síkság kistáj ÉK-i zónájában helyezkedik el (DÖVÉNYI 2010). A kistáj 97 és 251 m közötti tszf. magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékvizeinek völgyei Ny K-i irányban mozaik- és sakktábla-szerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km 2, K és D felé az érték csökken. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A dél felé nyitott, félmedence-szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzata a közepes magasságú, tagolt síkság. Déli irányban a felszínt futóhomokformák uralják, s a domborzat elveszti teraszos jellegét. A kistáj felszíni és felszínközeli képződményei a pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp anyagai, agyag, homok, kőzetliszt és kavics. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan futó ÉNy DK-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, melyek az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek. A kistáj Dunához közelebb eső részének felszíne gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, löszszerű üledékekkel magasított. Egyes helyeken édesvízi mészkővel takart. A terület DNy-i harmadának nagyobbik részén az Észak-Magyarországi- Középhegységhez sorolt, a Cserhát középtájhoz tartozó Monor Irsai-dombság található. A kistáj 108 és 229 m közötti, átlagosan 150 m tszf. magasságú, DK felé hullámos síkságba átmenő alacsony, az Alföldbe mélyen benyúló dombság. A Ny DNy felé meredek, ÉK felé lankás lejtésű felszínt az ÉNy DK-i irányú, szimmetrikus eróziós völgyek és az ÉK DNy-i csapású aszimmetrikus völgyek sakktáblaszerűen tovább tagolják. A Pánd Pilis vonaltól É-ra a löszös és a deráziós formakincs, a DK-i szegélyen félig kötött futóhomokformák általánosak. A kistáj Ny-i pereme közepes mértékben erózióveszélyes. A kistáj alapkőzetei felső pannóniai korú agyagos üledékekből épülnek fel. Erre az Ős- Duna helyenként többszáz m vastagságú, keresztrétegzett homokot terített. A pleisztocén második felétől kissé megemelkedett, felszínét lösz, a Pilis Pánd vonaltól DK-re homokos lösz borította be. A Pilis Ceglédbercel és a Monor Bénye közti eróziós völgyekkel tagolt hátak 200 m tszf. átlagmagasságúak, Ny-i peremeiken, valamint a kistáj DK-i részén áthalmozott futóhomok csatlakozik hozzájuk. A koncessziós terület középső DNy-i része a Tápióvidékhez tartozik. A kistáj az Alföld nagytáj Észak-Alföldi-hordalékkúp-síkság középtáján, a Tápió Galga Zagyvavidék kistájcsoportjában található. A kistáj 95 és 202 m közötti tszf. magasságú, DK-i irányba húzódó, mintegy 25 km hosszú, általában 7 km széles hordalékkúp-síkság. A Gödöllői-dombságtól jól elkülönül, a Zagyva Galga hordalékkúp sík felé a határa elmosódott. Átlagos relatív reliefje 10 m/km 2. Az enyhén DK felé lejtő felszín ÉNy-i része az alacsony domblábi hátak és lejtők a 6

19 hullámos síkság domborzattípusba sorolhatók. Az egyébként meglehetősen egyveretű felszínen változatosságot a széles, lapos, sekély völgyet kialakító Tápió, és a korábbi szárazföldi területeken létrejött, ÉNy DK-i irányba rendeződött buckák jelentenek. A medencealjzatra több mint 1000 m vastagságú agyagos, homokos pannóniai korú rétegsor települ, fedőjében m vastag, főként pleisztocén korú, folyóvizek által lerakott üledéksorral. A kistáj a Tápió hordalékkúpja. A kisméretű vízfolyás mindig csak finomszemű üledéket (főként homokot) szállított magasabb dombsági szakaszáról, ezért a kavicsszintek teljesen hiányoznak. A Tápió keleti szakasza a holocénben alakult ki. Az Alsó-Zagyva-sík süllyedése következtében bevágódott hordalékkúpjába, így a szárazon maradt hordalékkúp-részeken futóhomokos felszínek képződtek. A terület középső ÉK-i része a Hatvani-sík területéhez tartozik. A kistáj szintén az Észak-Alföldi-hordalékkúp-síkság középtáján, a Tápió Galga Zagyvavidék tájon található. A kistáj 97 és 209 m közötti tszf. magasságú teraszos hordalékkúp-síkság. Hatvan Hort vonalában tereplépcsővel különül el a hegyvidéki területek hegylábfelszínétől. Az átlagos relatív relief 5 m/km 2, Ny-on és É-on ennél magasabb értékek jellemzik. A kistáj középső és DK-i része hullámos síkság, illetve alacsonyabb fekvésű, enyhén tagolt síkság, Ny-i részét az alacsony domblábi hátak és lejtők uralják, É-i része közepes magasságú tagolt síkság. A felszín D felé enyhén lejt. A Zagyva és Galga hordalékkúpján holtmedrek jelentenek változatosságot. A keleti részen futóhomok-formák is találhatók. Az aljzat képződményeire több száz méter vastag, agyagos, homokos pannóniai korú rétegsor települ, melyen mintegy km szélességben a Zagyva Galga hordalékkúp üledékei rakódtak le. Az utolsó jégkorszak végén, az Alsó-Zagyva-völgy süllyedésének következtében megerősödő bevágódás során az eredeti legyező alakú hordalékkúp K-i és Ny-i szegélye szárazon maradt. A Ny-i rész homokbuckás térszínét 2 8 m vastag löszlepel fedi, a K-i szárny homokját azonban a késő glaciálisban is formálta a szél, és csupán helyenként fedte be vékony löszös homoktakaró. A középső részt, mely a szabályozásokig mocsaras terület maradt, fiatal öntésképődmények borítják. A Jászság kistájat a koncessziós terület ÉK-i szárnya érinti, mely az Alföld nagytáj Közép-Tisza-vidék középtáján, ennek is Közép-tiszai-ártér kistájcsoportjában található. A kistáj 84,5 és 101 m közötti tszf. magasságú, enyhén D felé lejtő, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkság. A kistáj középső része az alacsonyártéri szintű síkság domborzattípusába sorolható. A vízrendezés előtt sekély tavakkal, mocsarakkal, apró szigetekkel tarkított területjelenleg is erősen belvízveszélyes. A K-i és Ny-i peremeken ármentes síksági részek is találhatóak. A felszíni formákat az alsószakasz jellegű folyóvizek feltöltő tevékenysége szabta meg, így a felszínt a kanyargós sekély holtmedrek, illetve a hozzájuk csatlakozó árterek uralják. Az ÉNy-i részen futóhomokformák is találhatók. Az északról érkező folyók (Zagyva, Tarna) a területre már finomabb üledékeket, túlnyomóan agyagot telepítettek. A m posztpannóniai rétegsor zöme agyag, mely jól magyarázza, hogy a nagy kiterjedésű északi hordalékkúpok közén létrejött Jászság a pleisztocén folyamán mocsaras, vizenyős felszín volt. A pleisztocén végén a D-i és Ny-i felszíneket 1 4 m-es infúziós lösztakaró fedte be. A középső részeket 1 5 m vastagságú holocén folyóvízi öntésiszap, agyag és átmosott lösziszap fedi. ÉNy-on Jászberény és a Tápió völgye között a futóhomok található. 7

20 A koncessziós terület legkeletibb része a Gyöngyösi-síkhoz tartozik. A kistáj az Alföld nagytáj Észak-Alföldi-hordalékkúp-síkság középtáján, a Gyöngyös-Hevesvidék kistájcsoportjában található. A kistáj 93 és 135 m közötti tszf-i magasságú teraszos hordalékkúp síkság. A felszín arculata kettős. Nyugaton a Tarna és a Gyöngyös síkja alacsonyabb, csaknem teljesen sík (átlagos relatív relief 2 m/km 2 ); felszínét folyóvízi formák (holtmedrek, lefűzött morotvák) alkotják. Ez, a Zagyva és a Tarna magasabb hordalékkúpja közé ékelt vizenyősebb terület, típusát tekintve tagolt, ill. hullámos síkság. A keleti rész közepétől 5 10 m-es peremmel emelkedik ki a Tarna pleisztocén hordalékkúpjának megmaradt keleti szárnya (Hevesihomokhát), mely átlagosan 5 m/km 2 -es relatív reliefű, hullámos síkság; felszínét a szél formálta. A terület meghatározó képződménye a több száz méter vastag felső pannóniai korú üledéksor, mely dél felé vastagszik. Erre jelentős vastagságú, kaviccsal, durva homokkal jellemezhető pleisztocén hordalékkúp anyag települt, mely Aldebrőn, Kálon, Tarnabodon, Boconádon jelentős kavics készletet tartalmaz. A tartós süllyedés következtében a felszínen, ill. a felszín közelében csak felső pleisztocén és holocén korú üledékek találhatóak. A felső pleisztocénben még egységes Gyöngyös Tarna-hordalékkúp a holocén kezdetére élesen kettévált: míg a keleti, magasabb szárnyon löszös homokkal, homokos lösszel fedett futóhomok jellemző, addig a Ny-i, alacsonyabb rész infúziós lösszel és holocén folyóvízi feltöltésekkel borított A koncessziós terület természetvédelem alatt álló területeinek elhelyezkedése A koncessziós területet érintő természetvédelmi területek elhelyezkedését a 2. ábra és az 1. melléklet mutatja be. A vizsgált területen nemzeti park nem található, viszont a Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területi foltjai igen. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR: adatai szerint foltszerűen jelentkeznek (elsősorban magterület és pufferterület, kisebb kiterjedésben ökológiai folyosó), valamint Natura 2000 hálózathoz tartozó területek is csak szórványosan fordulnak elő, kisebb-nagyobb kiterjedésben Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Érintett részei: Nyík-rét, I II-es tározó, mely a tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el, melynek csak az északi része nyúlik be a vizsgált területre. Felső-Tápió völgye: a Felső-Tápió mentén Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig húzódik és több mint a fele a vizsgált területen helyezkedik el (É-i rész). Ehhez kapcsolódik a tájvédelmi körzet egyetlen, terjedelmesebb nyíltvizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. 8

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Battonya geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Battonya geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Battonya geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentés tervezete (szénhidrogén)

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentés tervezete (szénhidrogén) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentés tervezete (szénhidrogén) készült az ásványi nyersanyag

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

Kecskemét geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Kecskemét geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Kecskemét geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

Nagykanizsa-Nyugat geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Nagykanizsa-Nyugat geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Nagykanizsa-Nyugat geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései

Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Nádor Annamária, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

Győr geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Győr geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Győr geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi

Részletesebben

Igal geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Igal geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Igal geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz Szőcs Teodóra Nádor A., Tóth Gy., Rotárné Szalkai Á., Kerékgyártó T., Gál N. (MFGI), J. Prestor,

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

Geotermikus kutatások az MFGI-ben. Tóth György, Merényi László MFGI

Geotermikus kutatások az MFGI-ben. Tóth György, Merényi László MFGI Geotermikus kutatások az MFGI-ben Tóth György, Merényi László MFGI Tartalom Jogszabályi háttérből eredő kötelezettségek Nemzetközi együttműködések komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok (É&T)

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Új utak a földtudományban; Óriásvárosok, 2010. december 15. Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Győri E., Mónus P., Tóth L., Bus Z., MTA GGKI, Szeizmológiai Főosztály Bevezetés Magyarország szeizmicitása

Részletesebben

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management

T-JAM Thermal Joint Aquifer Management T-JAM Thermal Joint Aquifer Management Közös felszín alatti termálvíztest lehatárolási és termálvíz-gazdálkodási javaslat a magyar-szlovén határmenti régióban Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN

ELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller

Részletesebben

Dr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉSFÖLDTANI HIVATAL

Dr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉSFÖLDTANI HIVATAL Dr. Tamaga Ferenc elnökhelyettes MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉSFÖLDTANI HIVATAL 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.). 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet a Bt. végrehajtásáról. 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet

Részletesebben

lvíztestek re Regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2 A KUTATÁSI PROJEKT HIDROGEOLÓGIAI GIAI

lvíztestek re Regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2 A KUTATÁSI PROJEKT HIDROGEOLÓGIAI GIAI Kutatási program a Hajdú-Bihar Bihar-Bihor Bihor Eurorégi gió terület letén átnyúló termálv lvíztestek hidrogeológiai giai viszonyainak és állapotának megismerésére re Regisztrációs szám: HURO/0901/044/2.2.2

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

A geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában. Bencsik János Klíma- és Energiaügyért felelős államtitkár 2011. Május 3.

A geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában. Bencsik János Klíma- és Energiaügyért felelős államtitkár 2011. Május 3. A geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában Bencsik János Klíma- és Energiaügyért felelős államtitkár 2011. Május 3. Magyarország energetikai helyzetképe Energiafüggőségünk meghaladja a 62%-ot

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Célkitűzések és realitás

Célkitűzések és realitás Tervezés erőforrásainkkal: az energetikai ásványvagyon-gazdálkodási Cselekvési Terv Nádor Annamária Fancsik Tamás, Püspöki Zoltán, Kovács Zsolt, Zilahi-Sebess László, Török Kálmán, Falus György "Természeti

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.

Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki. Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet 9400, Sopron, Csatkai E. 6-8. Tel.: 99/508-340 Fax.: 99/508-355 www.ggki.hu JELENTÉS A Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. k u t a t á s i e n g e d é l y t a d.

H A T Á R O Z A T. k u t a t á s i e n g e d é l y t a d. MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 5000 Szolnok, Templom u. 5., 5001 Szolnok, Pf.: 164 (56) 512-319; 512-320 Fax: 512-337, Ügyeleti tel: (56) 512-318 Szegedi iroda: (62) 558-283,

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián

Langyos- és termálvizek a Tokajihegység. Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián Langyos- és termálvizek a Tokajihegység nyugati peremén Fejes Zoltán Szűcs Péter Fekete Zsombor Turai Endre Baracza Mátyás Krisztián TÉMAVÁZLAT AZ ELŐADÁS FŐBB PONTJAI: Bevezetés - előzmények Hegység geológiája

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Egyházaskesző település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

Balaton szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete

Balaton szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Balaton szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy 1.2. Víztest nemzeti kódja: p.2.10.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

Geotermikus tárolók. Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet

Geotermikus tárolók. Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet Geotermikus tárolók Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet A földkérget alkotó kőzetek nem homogén anyagok, a teret csak ritkán töltik ki hézagmentesen. A magmás kőzetek (pl. gránit, bazalt, andezit

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Gyula Város Önkormányzata Postai cím: Petőfi tér 3. Város/Község:

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

TERMÉSZETI KÖRNYEZET TERMÉSZETI KÖRNYEZET Geofizika Geodinamika A lemeztektonikai elmélet egyik legfontosabb hazai alkalmazása volt a Pannon (Kárpát)-medence kialakulásának magyarázata. Eszerint a medence az alpi orogénen

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1

Sz.G. - Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak 1 Gyakorlati mélyfúrás-geofizika 5. éves geofizikus hallgatóknak Előadó: Szongoth Gábor geofizikus (Geo-Log Kft.) Tartalom Bevezetés A mélyfúrás-geofizika kapcsolódó pontjai A mélyfúrás-geofizika módszerei

Részletesebben

A földrajzi tájak bemutatása

A földrajzi tájak bemutatása A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

Jelen környezeti értékelés Hejőkeresztúr Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően.

Jelen környezeti értékelés Hejőkeresztúr Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően. Környezeti értékelés 1. Bevezető 1.1. Előzmények Jelen környezeti értékelés Hejőkeresztúr Településrendezési Terv módosításához készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően. 1.2. A környezeti

Részletesebben

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület

Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület A vízvisszasajtolás és a mély víztárolók energetikai hasznosításának jogszabályi környezete a kkv-k szemszögéből Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Hlatki Miklós GW

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 4 V. A PElSO BlOKK geológiája 1. A PElSO BlOKK Nagyszerkezeti helyzet: A Pelso blokk a Rába-, Diósjenő- és Balaton-vonalak által határolt terület (4.1. ábra), mely a

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100

MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE OTKA-043100 MAGYARORSZÁG GRAVITÁCIÓS LINEAMENSTÉRKÉPE 1:500000 méretarányú országos gravitációs térképet először Szabó Zoltán készített 1978-ban, majd Szabó Zoltán és Sárhidai Attila 1984-ben. 1996-ban Kovácsvölgyi

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben