JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE"

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE (Tervezet) Budapest, december

2 Jászberény terület geotermikus koncessziós jelentése. (Tervezet) december JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE (Tervezet) A Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bányatörvény) év elejei módosítása alapján a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősült az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével, az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt a koncessziós jelentés I. részét a törvény értelmében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A koncessziós jelentés II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a koncessziós területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra. i

3 Jászberény terület geotermikus koncessziós jelentése. (Tervezet) december A koncessziós jelentés tartalma I. Jászberény terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása III. A Jászberény koncessziós területre vonatkozó tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján. ii

4 Jászberény terület geotermikus koncessziós jelentése. (Tervezet) december

5 Jászberény terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (Nyilvános változat) Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Zilahi-Sebess László 1, Gyuricza György 2 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 2, Gál Nóra 2, Gulyás Ágnes 1, Hegyi Róbert 4, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Kerékgyártó Tamás 2, Kovács Gábor 3, Kovács Zsolt 1, Kummer István 1, Lajtos Sándor 2, Lendvay Pál 1, Müller Tamás 2, Palotás Klára 2, Paszera György 1, Szőcs Teodóra 2, Tahy Ágnes 4, Tóth György 2, Tóthné Makk Ágnes 2, Újháziné Kerék Barbara 2, Zsámbok István 2, Veres Imre 3 1 Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) 2 Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) 3 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 4 Vízügyi és Természetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) Budapest, november 30.

6 Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás Lektorálta: Dr. Püspöki Zoltán Hegybíró Zsuzsanna Gáspár Emese A Jelentés: 124 oldalt 29 ábrát 47 táblázatot 5 mellékletet 1 függeléket tartalmaz.

7 Tartalomjegyzék Bevezetés A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mbf) történő lehatárolása (ELGI, MÁFI) Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása A koncessziós terület természetvédelem alatt álló területeinek elhelyezkedése A területhasználatok térképi bemutatása (CORINE LC) (MÁFI) Talajtani, földtani, vízföldtani, tektonikai jellemzés, megkutatottság (geológiai, geofizikai) (MÁFI, ELGI) Talajtani jellemzők (MÁFI) A terület földtani viszonyai (MÁFI) A terület vízföldtani viszonyai (MÁFI) A terület vízminőségi képe Hidrodinamikai rendszerek, nyomásállapotok, geotermikus viszonyok (ELGI) A terület tektonikai viszonyai (MÁFI, ELGI) A terület megkutatottsága (geológiai, geofizikai) (ELGI) A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a védett területek, a területet érintő felszíni és felszín alatti víztestek és állapotuk, a monitoring hálózat, és a felszín alatti vízkivételi tevékenység bemutatása (kitermelt víz mennyisége, minősége és hőmérséklete, cél szerinti eloszlása), vízbázis védőterületek és védőidomok megadása (MÁFI, VKKI) Felszíni vízfolyások, felszíni víztestek Felszín alatti víztestek Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok Nyilvántartott gyógy- és ásványvizek Nyilvántartott hévíz kutak Határmenti víztestek Állapotértékelés A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása, az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok (ELGI, MÁFI) A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása (ELGI) Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok (ELGI, MÁFI) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok (ELGI) A terület geotermikus viszonyai A várható geotermikus energia nagysága a

8 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása (ELGI) A kutatási módszerek bemutatása A várható termelési módszerek bemutatása A bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása A lehetséges kapcsolódó tevékenységek - szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás - általános leírása (MBFH) A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag elszállítására rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra bemutatása (MÁFI) Közút- és vasúthálózat Villamosenergia hálózat Levegőminőség A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása (ELGI) A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása (ELGI) A terhelés várható időtartama (ELGI) A várható legfontosabb bányaveszélyek (MBFH, ELGI) A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat (MÁFI, ELGI) A harántolt rétegek szennyezés-érzékenysége A felszíni hatásviselő környezeti elemek A tevékenység során fellépő környezeti terhelések Levegőtisztaság védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Örökségvédelem Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisra, védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (MÁFI, VKKI) Hatások a rezervoárok szintjén Hatások a rezervoár és a felszín között Hatások a felszínen, vagy a felszín közeli talajvizekben A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) Hivatkozások, szakirodalom Függelék b

9 Ábrajegyzék 1. ábra: A koncessziós terület elhelyezkedése ábra: Természetvédelmi területek a Jászberény koncessziós területen ábra: A koncessziós terület területhasznosítása (CORINE) ábra: A fontosabb talajtípusok eloszlása a koncessziós területen ábra: A koncessziós területen áthaladó földtani szelvények nyomvonala ábra: A Jászberény terület pre-kainozoos aljzat térképe ábra: ÉÉNy DDK csapású földtani szelvény a terület DNy-i részén ábra: NyÉNy KDK csapású földtani szelvény a terület DNy-i részén ábra: ÉÉNy DDK csapású földtani szelvény a terület ÉK-i részén ábra: A felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták összes oldottanyag (mg/l) tartalmának eloszlása ábra: Felső pannon vizek összes oldottanyag tartalmának eloszlása ábra: A koncessziós terület felszín alatti vizeinek főbb vízminőségi paramétereinek alakulása a mélység függvényében ábra: A koncessziós területet hosszában keresztező DNyNy ÉKK-i irányú földtani szelvény ábra: A koncessziós területet ÉNy DK-i irányban keresztező földtani szelvény ábra: ÉNy DK csapású földtani szelvény Tóalmás és Jászberény között ábra: A koncessziós terület tágabb környezetének fontosabb fiatal tektonikai elemei ábra: A területet keresztező értelmezett szeizmikus időszelvény ábra: Felszíni víz használata a területen és annak környezetében ábra: Víztermelő kutak, üzemelő és távlati vízbázisok, és a porózus felszín alatti víztestek az érintett területen ábra: A kutatási területre és környezetére eső ásvány-, gyógy- és hévíz kutak a vízadó porózus termál víztestek feltüntetésével ábra: A Jászberény koncessziós területen és környezetében hatályos ásványbányák és a megkutatott nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra: A Szirák 2/a fúrás egyszerűsített rétegsora, geotermikus gradiens, hővezető-képesség és hőáram változása ábra: A hőmérséklet mélységfüggése a koncessziós terület környezetében ábra: A geotermikus gradiens mélységfüggése a koncessziós terület környezetében ábra: A Jászberény terület közlekedési hálózatának térképe ábra: A Jászberény terület villamosenergia ellátásának térképe ábra: A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása (balra: 2010, jobbra 2020) ábra: Jellemző CO 2 kibocsátási értékek működő a) elektromos- és b) hőerőműre különböző energiahordozók alkalmazása esetén ábra: Geotermikus erőművek hatásfoka a kútfejen mért hőmérséklet függvényében c

10 Táblázatok 1. táblázat: A Jászberény terület vállalkozó által javasolt sarokpontjai táblázat: A Jászberény terület sarokpontjai a hatályos bányatelkek eltávolítása után táblázat: A Jászberény területre eső települések (közigazgatási határok felsorolása, 22 település) táblázat: A tájhasznosításra vonatkozó adatsorok táblázat: A koncessziós terület középpontjában mélyített Nagykáta Nkata 1 * fúrás összefoglaló rétegsora táblázat: Korábbi szénhidrogén-kutatási területek a területen táblázat: 2500 m-es mélységet elért fúrások a Jászberény területen (MÁFI) táblázat: Pre-tercier aljzatot, illetve eocént harántolt fúrások a Jászberény területen (MÁFI) táblázat: Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint a Jászberény területre eső fúrások táblázat: A Jászberény területet érintő 3D szeizmikus mérések táblázat: Az FGBA-ban digitális formában elérhető 3D mérési anyagok táblázat: Az FGBA-ban digitális formában elérhető 2D mérési anyagok táblázat: VSP mérések a Jászberény területen táblázat: Az FGBA-ban jelenleg elérhető VSP és szeizmokarotázs mérések a Jászberény területen és környezetében táblázat: Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a Jászberény területen (ELGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) táblázat: Digitális formában jelenleg az ELGI-ben elérhető, MOL által közt mért mélyfúrás-geofizikai mérések a Jászberény területen táblázat: Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből táblázat: Védőterülettel rendelkező felszín alatti ivóvízbázisok a koncessziós területen táblázat: Nyilvántartott gyógy- és ásványvíz termelőkutak a koncessziós területen és környezetében táblázat: Nyilvántartott hévíz kutak a koncessziós területen táblázat: A felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotának összefoglaló értékelése táblázat: Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es környezetében táblázat: A VKI monitoring programjában szereplő kutak a lehatároló négyszög területén táblázat: A VKI Törzslista alapján energetikai célú hasznosításba vont termálkutak Jászberény környezetében (Energy=Y) táblázat: A hatályos szénhidrogén-kutatási területek a Jászberény területen táblázat: A hatályos szénhidrogén-bányatelkek a Jászberény területen táblázat: A Jászberény koncessziós területen és környezetében megkutatott ásványi nyersanyag készletek tájékoztató adatai táblázat: A Jászberény koncessziós területen hatályos ásványbányák tájékoztató adatai táblázat: Hőáram adatok (DÖVÉNYI et al. 1983, DÖVÉNYI 1994, LENKEY 1999) d

11 30. táblázat: A fontosabb preneogén képződmények várható hővezető-képesség értékei (DÖVÉNYI 1994) táblázat: Szirák 2/a fúrás hőáram meghatározásához használt adatok (DÖVÉNYI, HORVÁTH 1988 p. 207) táblázat: Az 1% repedés porozitású mészkőtömb jellemző paraméterei táblázat: Az egyes szennyezési zónák besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós terület településeinek szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációhoz tartozó települések szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációhoz tartozó települések szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomeráció szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomeráció szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A geotermikus energiától elvárt teljes hozzájárulás (beépített kapacitás, bruttó villamosenergia-termelés) a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányaira Magyarországon ( : kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzés) (NCsT 2010 F/10.a táblázat) táblázat: A geotermikus energiától elvárt teljes hozzájárulás (az energia teljes fogyasztása) a megújuló energiaforrásokból előállított fűtés és hűtés részarányaira Magyarországon ( ban vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzések) (NCsT 2010 F/11. sz. táblázat) táblázat: Rövidítések táblázat: Jelkulcs Magyarország pre-kainozoos földtani térképéhez (HAAS et al. 2010) táblázat: Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések Jászberény területre táblázat: A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a Jászberény területre táblázat: 2D szeizmikus mérések a Jászberény területen táblázat: Nyilvántartott hévíz kutak táblázat: Védőterülettel rendelkező felszín alatti ivóvízbázisok a koncessziós területen és környezetében Mellékletek 1. melléklet: Helyszínrajz: Jászberény melléklet: Területhasználat (CORINE): Jászberény melléklet: Pre-kainozoos aljzat (HAAS et al. 2010): Jászberény melléklet: Szénhidrogén-kutatási fedettség: Jászberény melléklet: Fúrási és geofizikai felmértség: Jászberény... e

12 f

13 Bevezetés A Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény év elejei módosítása alapján a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősült az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével, az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A 103/2011. (VI. 29.) Kormányrendelet az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területek komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról jogszabály alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI), a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), valamint a Vízügyi és Természetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI), valamint a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével közreműködésével, elkészítette a Jászberény geotermikus koncessziós terület érzékenység-terhelhetőség vizsgálati tanulmányát (1. ábra, 1. melléklet). Az érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályozza, amelynek értelmében a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talajés földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a 103/2011. (VI. 29.) Korm. Rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg: 1. A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mbf) történő lehatárolása A területhasználatok térképi bemutatása (CORINE LC) Talajtani, földtani, vízföldtani, tektonikai jellemzés, megkutatottság (geológiai, geofizikai) A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a védett területek, a területet érintő felszíni és felszín alatti víztestek és állapotuk, a monitoring hálózat, és a felszín alatti vízkivételi tevékenység bemutatása (kitermelt víz mennyisége, minősége és hőmérséklete, cél szerinti eloszlása), vízbázis védőterületek és védőidomok megadása A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása, az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok. 1

14 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások. 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása A lehetséges kapcsolódó tevékenységek - szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás - általános leírása A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag elszállítására rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra bemutatása A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama A várható legfontosabb bányaveszélyek. 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisra, védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása. A geotermikus koncesszió egyben a fluidumbányászat sajátossága, hogy a művelet elsősorban a felszín alatti, tehát a földtani környezetet, azaz a földtani közeget érinti, így a vizsgálatot elsősorban ebben az irányban végeztük. A felszíni környezet vizsgálatából abból kiindulva, hogy a geotermikus energiatermelés valamennyi bányászati tevékenységhez képest kisebb mértékű környezeti terhelést okoz csak a legszükségesebb, általános lépéseket végeztük el. Alapkoncepciónk szerint a felszíni környezet terhelésének vizsgálata már a telephely ismeretében készítendő előzetes hatástanulmány részét kell, hogy képezze. Ez főként az ún. közvetett hatásokra és folyamatokra vonatkozik, melyek elemzése már a működő létesítmény tényleges közvetlen hatásainak ismeretében történhet. 2

15 1. A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése 1.1. Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mbf) történő lehatárolása (ELGI, MÁFI) A Jászberény területre vonatkozó geotermikus vállalkozói kezdeményezés érkezett be a MBFH-ba. A koncessziós területet az 1. ábra és az 1. melléklet mutatja be. A terület sarokpontjait 1. táblázat tartalmazza. 1. ábra: A koncessziós terület elhelyezkedése A lila poligon vállalkozó által javasolt koncessziós területet jelzi Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása A koncessziós terület lehatárolása a megfelelő szintű földtani geofizikai ismeretek függvényében a kiválasztott térrész megfelelő kőzettani, tektonikai, hidrogeológiai adottságai alapján történik. A koncessziós terület lehetőség szerint legyen önálló medencerész, tartalmazzon tektonikai elemeket, legyen karbonátos kőzet az aljzatban vagy legyen az alaphegységi kőzeten vastag mállási kéreg, kedvező legyen a várható vízhozam, hőmérséklet, legyenek ismeretek a terület szeizmicitásáról, valamint legyen a területen, 3

16 vagy annak közvetlen közelében sikeres termálfúrás, ismert tároló-szerkezetek. Ugyanakkor kizáró ok lehet olyan bányászati tevékenység esetünkben a szénhidrogénbányászat, melyek folyamán nemkívánatos, esetleg kárt okozó kölcsönhatások léphetnek fel a különböző tevékenységek között. (Értelemszerűen tehát a felszíni bányászati tevékenység a geotermikus energiatermelés során nem lehet kizáró ok.) A kijelölt koncessziós terület a Közép-magyarországi nyírási zóna erősen tektonizált területére esik (ld és fejezet, 3. melléklet). A 2500 m alatti tartományban a potenciális vízadók a Közép-magyarországi-Főegységen belül a Közép-dunántúliegységhez tartozó mezozoos karbonátos összletek (3. mellékleten 58-es jelű egység: középső felső triász platform és medence fáciesű karbonátos összletek), illetve potenciálisan az ezzel az összlettel hidraulikusan összefüggő eocén karbonátos összletek. HDR EGS technológia ( fejezet) alkalmazása esetén a koncessziós terület egyéb részei is szerepet kaphatnak. A sokszög alakú koncessziós terület körül kizárólag technikai okokból kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú területet (5 km-es környezet). A vizsgálatot és az adatgyűjtést részben erre a térrészre is kiterjesztettük. Az eredeti vállalkozói kezdeményezés területére 3 jelenleg hatályos szénhidrogénbányatelek esik. A ténylegesen kiírásra javasolt koncessziós terület kijelölésénél a szénhidrogén bányatelkeket (bányaterületeket, 25. táblázat) kizártuk. A vállalkozó által kezdeményezett koncessziós terület valamint 5 km-es környezetének sarokpontjait a 1. táblázat adja meg. A hatályos szénhidrogén-bányatelkek eltávolítása után megmaradt és koncesszióra javasolt terület sarokpontjait a 2. táblázat listázza és az 1. melléklet jeleníti meg. 1. táblázat: A Jászberény terület vállalkozó által javasolt sarokpontjai Id Koncessziós terület Id 5 km-es környezet eovy (m) eovx (m) eovy (m) eovx (m) táblázat: A Jászberény terület sarokpontjai a hatályos bányatelkek eltávolítása után Id Koncessziós terület Id 5 km-es környezet eovy (m) eovx (m) eovy (m) eovx (m)

17 Id Koncessziós terület Id 5 km-es környezet eovy (m) eovx (m) eovy (m) Bányatelek miatt kivágott rész A terület vertikális lehatárolása: 2500 és 4000 mbf közti térrész. Az ÉK DNy-i irányban elnyúlt sokszög alakú terület ÉK-i részén található Jászberény városa (1. melléklet). ÉK-en folyik át a Zagyva folyó, a koncessziós terület középen pedig a Tápió. A természetvédelmi területeket az fejezet és az 1. melléklet, 2. ábra mutatja be. A koncessziós területre 22 település közigazgatási területe (kül- és/vagy belterülete) esik (ezek közül Pánd közigazgatási területe az ÉK-i csücskén néhány m 2 -es területen érinti a koncessziós területet, 3. táblázat). eovx (m) 3. táblázat: A Jászberény területre eső települések (közigazgatási határok felsorolása, 22 település) Település Megye Település Megye Bénye Pest Péteri Pest Csévharaszt Pest Sülysáp Pest Gomba Pest Szentmártonkáta Pest Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok Tápióbicske Pest Jászdózsa Jász-Nagykun-Szolnok Tápióság Pest Jászfelsőszentgyörgy Jász-Nagykun-Szolnok Tápiószecső Pest Jászjákóhalma Jász-Nagykun-Szolnok Tarnaörs Heves Mende Pest Tóalmás Pest Monor Pest Úri Pest Nagykáta Pest Üllő Pest Pánd* Pest Vasad Pest *: Pánd területét mindössze néhány m 2 -es területen érinti a kijelölt koncessziós terület. 5

18 A terület Magyarország tájbeosztása alapján nagyrészt az Alföld nagytájhoz, egy Ny-i sáv pedig az Észak-Magyarországi-Középhegységhez tartozik. (1. ábra.) A koncessziós terület DNy-i, kb. 4 km hosszú darabja az Alföld nagytáj Dunamentisíkság középtájához tartozik, a Pesti-hordalékkúp-síkság kistáj ÉK-i zónájában helyezkedik el (DÖVÉNYI 2010). A kistáj 97 és 251 m közötti tszf. magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékvizeinek völgyei Ny K-i irányban mozaik- és sakktábla-szerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km 2, K és D felé az érték csökken. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A dél felé nyitott, félmedence-szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzata a közepes magasságú, tagolt síkság. Déli irányban a felszínt futóhomokformák uralják, s a domborzat elveszti teraszos jellegét. A kistáj felszíni és felszínközeli képződményei a pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp anyagai, agyag, homok, kőzetliszt és kavics. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan futó ÉNy DK-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, melyek az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek. A kistáj Dunához közelebb eső részének felszíne gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, löszszerű üledékekkel magasított. Egyes helyeken édesvízi mészkővel takart. A terület DNy-i harmadának nagyobbik részén az Észak-Magyarországi- Középhegységhez sorolt, a Cserhát középtájhoz tartozó Monor Irsai-dombság található. A kistáj 108 és 229 m közötti, átlagosan 150 m tszf. magasságú, DK felé hullámos síkságba átmenő alacsony, az Alföldbe mélyen benyúló dombság. A Ny DNy felé meredek, ÉK felé lankás lejtésű felszínt az ÉNy DK-i irányú, szimmetrikus eróziós völgyek és az ÉK DNy-i csapású aszimmetrikus völgyek sakktáblaszerűen tovább tagolják. A Pánd Pilis vonaltól É-ra a löszös és a deráziós formakincs, a DK-i szegélyen félig kötött futóhomokformák általánosak. A kistáj Ny-i pereme közepes mértékben erózióveszélyes. A kistáj alapkőzetei felső pannóniai korú agyagos üledékekből épülnek fel. Erre az Ős- Duna helyenként többszáz m vastagságú, keresztrétegzett homokot terített. A pleisztocén második felétől kissé megemelkedett, felszínét lösz, a Pilis Pánd vonaltól DK-re homokos lösz borította be. A Pilis Ceglédbercel és a Monor Bénye közti eróziós völgyekkel tagolt hátak 200 m tszf. átlagmagasságúak, Ny-i peremeiken, valamint a kistáj DK-i részén áthalmozott futóhomok csatlakozik hozzájuk. A koncessziós terület középső DNy-i része a Tápióvidékhez tartozik. A kistáj az Alföld nagytáj Észak-Alföldi-hordalékkúp-síkság középtáján, a Tápió Galga Zagyvavidék kistájcsoportjában található. A kistáj 95 és 202 m közötti tszf. magasságú, DK-i irányba húzódó, mintegy 25 km hosszú, általában 7 km széles hordalékkúp-síkság. A Gödöllői-dombságtól jól elkülönül, a Zagyva Galga hordalékkúp sík felé a határa elmosódott. Átlagos relatív reliefje 10 m/km 2. Az enyhén DK felé lejtő felszín ÉNy-i része az alacsony domblábi hátak és lejtők a 6

19 hullámos síkság domborzattípusba sorolhatók. Az egyébként meglehetősen egyveretű felszínen változatosságot a széles, lapos, sekély völgyet kialakító Tápió, és a korábbi szárazföldi területeken létrejött, ÉNy DK-i irányba rendeződött buckák jelentenek. A medencealjzatra több mint 1000 m vastagságú agyagos, homokos pannóniai korú rétegsor települ, fedőjében m vastag, főként pleisztocén korú, folyóvizek által lerakott üledéksorral. A kistáj a Tápió hordalékkúpja. A kisméretű vízfolyás mindig csak finomszemű üledéket (főként homokot) szállított magasabb dombsági szakaszáról, ezért a kavicsszintek teljesen hiányoznak. A Tápió keleti szakasza a holocénben alakult ki. Az Alsó-Zagyva-sík süllyedése következtében bevágódott hordalékkúpjába, így a szárazon maradt hordalékkúp-részeken futóhomokos felszínek képződtek. A terület középső ÉK-i része a Hatvani-sík területéhez tartozik. A kistáj szintén az Észak-Alföldi-hordalékkúp-síkság középtáján, a Tápió Galga Zagyvavidék tájon található. A kistáj 97 és 209 m közötti tszf. magasságú teraszos hordalékkúp-síkság. Hatvan Hort vonalában tereplépcsővel különül el a hegyvidéki területek hegylábfelszínétől. Az átlagos relatív relief 5 m/km 2, Ny-on és É-on ennél magasabb értékek jellemzik. A kistáj középső és DK-i része hullámos síkság, illetve alacsonyabb fekvésű, enyhén tagolt síkság, Ny-i részét az alacsony domblábi hátak és lejtők uralják, É-i része közepes magasságú tagolt síkság. A felszín D felé enyhén lejt. A Zagyva és Galga hordalékkúpján holtmedrek jelentenek változatosságot. A keleti részen futóhomok-formák is találhatók. Az aljzat képződményeire több száz méter vastag, agyagos, homokos pannóniai korú rétegsor települ, melyen mintegy km szélességben a Zagyva Galga hordalékkúp üledékei rakódtak le. Az utolsó jégkorszak végén, az Alsó-Zagyva-völgy süllyedésének következtében megerősödő bevágódás során az eredeti legyező alakú hordalékkúp K-i és Ny-i szegélye szárazon maradt. A Ny-i rész homokbuckás térszínét 2 8 m vastag löszlepel fedi, a K-i szárny homokját azonban a késő glaciálisban is formálta a szél, és csupán helyenként fedte be vékony löszös homoktakaró. A középső részt, mely a szabályozásokig mocsaras terület maradt, fiatal öntésképődmények borítják. A Jászság kistájat a koncessziós terület ÉK-i szárnya érinti, mely az Alföld nagytáj Közép-Tisza-vidék középtáján, ennek is Közép-tiszai-ártér kistájcsoportjában található. A kistáj 84,5 és 101 m közötti tszf. magasságú, enyhén D felé lejtő, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkság. A kistáj középső része az alacsonyártéri szintű síkság domborzattípusába sorolható. A vízrendezés előtt sekély tavakkal, mocsarakkal, apró szigetekkel tarkított területjelenleg is erősen belvízveszélyes. A K-i és Ny-i peremeken ármentes síksági részek is találhatóak. A felszíni formákat az alsószakasz jellegű folyóvizek feltöltő tevékenysége szabta meg, így a felszínt a kanyargós sekély holtmedrek, illetve a hozzájuk csatlakozó árterek uralják. Az ÉNy-i részen futóhomokformák is találhatók. Az északról érkező folyók (Zagyva, Tarna) a területre már finomabb üledékeket, túlnyomóan agyagot telepítettek. A m posztpannóniai rétegsor zöme agyag, mely jól magyarázza, hogy a nagy kiterjedésű északi hordalékkúpok közén létrejött Jászság a pleisztocén folyamán mocsaras, vizenyős felszín volt. A pleisztocén végén a D-i és Ny-i felszíneket 1 4 m-es infúziós lösztakaró fedte be. A középső részeket 1 5 m vastagságú holocén folyóvízi öntésiszap, agyag és átmosott lösziszap fedi. ÉNy-on Jászberény és a Tápió völgye között a futóhomok található. 7

20 A koncessziós terület legkeletibb része a Gyöngyösi-síkhoz tartozik. A kistáj az Alföld nagytáj Észak-Alföldi-hordalékkúp-síkság középtáján, a Gyöngyös-Hevesvidék kistájcsoportjában található. A kistáj 93 és 135 m közötti tszf-i magasságú teraszos hordalékkúp síkság. A felszín arculata kettős. Nyugaton a Tarna és a Gyöngyös síkja alacsonyabb, csaknem teljesen sík (átlagos relatív relief 2 m/km 2 ); felszínét folyóvízi formák (holtmedrek, lefűzött morotvák) alkotják. Ez, a Zagyva és a Tarna magasabb hordalékkúpja közé ékelt vizenyősebb terület, típusát tekintve tagolt, ill. hullámos síkság. A keleti rész közepétől 5 10 m-es peremmel emelkedik ki a Tarna pleisztocén hordalékkúpjának megmaradt keleti szárnya (Hevesihomokhát), mely átlagosan 5 m/km 2 -es relatív reliefű, hullámos síkság; felszínét a szél formálta. A terület meghatározó képződménye a több száz méter vastag felső pannóniai korú üledéksor, mely dél felé vastagszik. Erre jelentős vastagságú, kaviccsal, durva homokkal jellemezhető pleisztocén hordalékkúp anyag települt, mely Aldebrőn, Kálon, Tarnabodon, Boconádon jelentős kavics készletet tartalmaz. A tartós süllyedés következtében a felszínen, ill. a felszín közelében csak felső pleisztocén és holocén korú üledékek találhatóak. A felső pleisztocénben még egységes Gyöngyös Tarna-hordalékkúp a holocén kezdetére élesen kettévált: míg a keleti, magasabb szárnyon löszös homokkal, homokos lösszel fedett futóhomok jellemző, addig a Ny-i, alacsonyabb rész infúziós lösszel és holocén folyóvízi feltöltésekkel borított A koncessziós terület természetvédelem alatt álló területeinek elhelyezkedése A koncessziós területet érintő természetvédelmi területek elhelyezkedését a 2. ábra és az 1. melléklet mutatja be. A vizsgált területen nemzeti park nem található, viszont a Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területi foltjai igen. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR: adatai szerint foltszerűen jelentkeznek (elsősorban magterület és pufferterület, kisebb kiterjedésben ökológiai folyosó), valamint Natura 2000 hálózathoz tartozó területek is csak szórványosan fordulnak elő, kisebb-nagyobb kiterjedésben Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Érintett részei: Nyík-rét, I II-es tározó, mely a tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el, melynek csak az északi része nyúlik be a vizsgált területre. Felső-Tápió völgye: a Felső-Tápió mentén Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig húzódik és több mint a fele a vizsgált területen helyezkedik el (É-i rész). Ehhez kapcsolódik a tájvédelmi körzet egyetlen, terjedelmesebb nyíltvizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. 8

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Gádoros geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes

Részletesebben

Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Sarkad geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Elek szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Őrség szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

BATTONYA PUSZTAFÖLDVÁR TERÜLET SZÉNHIDROGÉN KONCESSZIÓS JELENTÉSE

BATTONYA PUSZTAFÖLDVÁR TERÜLET SZÉNHIDROGÉN KONCESSZIÓS JELENTÉSE Magyar Bányászati és Földtani Hivatal BATTONYA PUSZTAFÖLDVÁR TERÜLET SZÉNHIDROGÉN KONCESSZIÓS JELENTÉSE Budapest, 2012. január Battonya Pusztaföldvár terület szénhidrogén koncessziós jelentése. 2012. január

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Battonya geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Battonya geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Battonya geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Recsk II. rézérc koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben

Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben Fancsik Tamás, Nádor Annamária Kutatás és innováció a magyar geotermiában, Budapest, 2012. november 29. Kutatási témák Pályázatok Szakmai

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentés tervezete (szénhidrogén)

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentés tervezete (szénhidrogén) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentés tervezete (szénhidrogén) készült az ásványi nyersanyag

Részletesebben

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése (szénhidrogén)

Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése (szénhidrogén) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Dráva terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat jelentése (szénhidrogén) készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban

A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

Kecskemét geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés

Kecskemét geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Kecskemét geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási

Részletesebben

Szolnok geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentése

Szolnok geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Szolnok geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentése

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Fertőd geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

Nagykanizsa-Nyugat geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Nagykanizsa-Nyugat geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Nagykanizsa-Nyugat geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 2 . AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, MAgYARORSZÁgRA ÁTÚZÓDÓ RÉSZEiNEK FÖlDTANi FElÉPÍTÉSE 1. AZ AlPOK NAgYSZERKEZETE, AZ EgYES ElEmEK magyarországi FOlYTATÁSA Az Alpok (2.1.

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

Igal geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Igal geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Igal geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi

Részletesebben

Győr geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Győr geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Győr geotermikus koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme Horváth Szabolcs igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Budapest, 2010.

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései

Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Geotermális energiát hordozó vízkincsünk fenntartható hasznosításának vízgazdálkodási és energetikai kérdései Nádor Annamária, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Szőcs Teodóra Magyar Állami Földtani Intézet

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében Rotárné Szalkai Ágnes, Tóth György, Gáspár Emese, Kovács Attila, Gregor Goetzl, Stefan Hoyer, Fatime Zekiri,

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz Szőcs Teodóra Nádor A., Tóth Gy., Rotárné Szalkai Á., Kerékgyártó T., Gál N. (MFGI), J. Prestor,

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009. szeptember TARTALOM

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS

Részletesebben

Csanádpalota szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete

Csanádpalota szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Csanádpalota szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei Nádor Annamária Nádor Annamária Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földhő alapú település fűtés hazánkban és Európában Budapest, 2014, november 5. GeoDH: A

Részletesebben

Geotermikus kutatások az MFGI-ben. Tóth György, Merényi László MFGI

Geotermikus kutatások az MFGI-ben. Tóth György, Merényi László MFGI Geotermikus kutatások az MFGI-ben Tóth György, Merényi László MFGI Tartalom Jogszabályi háttérből eredő kötelezettségek Nemzetközi együttműködések komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok (É&T)

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez

Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján Simon István 2015. ELTE TTK Kőzettani és geokémiai tanszék Témavezetők: Dr. Józsa Sándor, ELTE TTK Dr. Szeberényi

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 1. Bevezető 2 1.1. Előzmények 2 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége

Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Új utak a földtudományban; Óriásvárosok, 2010. december 15. Budapest földrengés- veszélyeztetettsége Győri E., Mónus P., Tóth L., Bus Z., MTA GGKI, Szeizmológiai Főosztály Bevezetés Magyarország szeizmicitása

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD A PALEOGÉN-MEDENCE A KUTATÁS TÖRTÉNETE

GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD A PALEOGÉN-MEDENCE A KUTATÁS TÖRTÉNETE Szolnoki Tudományos Közlemények XII. Szolnok, 2008. GALICZ GERGELY Id. ŐSZ ÁRPÁD MAGFÚRÁSI TAPASZTALATOK A PALEOGÉN-MEDENCÉBEN A PALEOGÉN-MEDENCE A Paleogén-medence kutatási területei földrajzilag, közigazgatásilag

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet vízföldtani feladatai a változások tükrében Szőcs Teodóra, Kozocsay Lajos, Tóth György, Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Merényi László Magyar Földtani és Geofizikai

Részletesebben