JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE (Tervezet) Budapest, december

2 Jászberény terület geotermikus koncessziós jelentése. (Tervezet) december JÁSZBERÉNY TERÜLET GEOTERMIKUS KONCESSZIÓS JELENTÉSE (Tervezet) A Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (Bányatörvény) év elejei módosítása alapján a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősült az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével, az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt a koncessziós jelentés I. részét a törvény értelmében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A koncessziós jelentés II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a koncessziós területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra. i

3 Jászberény terület geotermikus koncessziós jelentése. (Tervezet) december A koncessziós jelentés tartalma I. Jászberény terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása III. A Jászberény koncessziós területre vonatkozó tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján. ii

4 Jászberény terület geotermikus koncessziós jelentése. (Tervezet) december

5 Jászberény terület: Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (Nyilvános változat) Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Zilahi-Sebess László 1, Gyuricza György 2 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 2, Gál Nóra 2, Gulyás Ágnes 1, Hegyi Róbert 4, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Kerékgyártó Tamás 2, Kovács Gábor 3, Kovács Zsolt 1, Kummer István 1, Lajtos Sándor 2, Lendvay Pál 1, Müller Tamás 2, Palotás Klára 2, Paszera György 1, Szőcs Teodóra 2, Tahy Ágnes 4, Tóth György 2, Tóthné Makk Ágnes 2, Újháziné Kerék Barbara 2, Zsámbok István 2, Veres Imre 3 1 Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) 2 Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) 3 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 4 Vízügyi és Természetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) Budapest, november 30.

6 Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás Lektorálta: Dr. Püspöki Zoltán Hegybíró Zsuzsanna Gáspár Emese A Jelentés: 124 oldalt 29 ábrát 47 táblázatot 5 mellékletet 1 függeléket tartalmaz.

7 Tartalomjegyzék Bevezetés A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mbf) történő lehatárolása (ELGI, MÁFI) Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása A koncessziós terület természetvédelem alatt álló területeinek elhelyezkedése A területhasználatok térképi bemutatása (CORINE LC) (MÁFI) Talajtani, földtani, vízföldtani, tektonikai jellemzés, megkutatottság (geológiai, geofizikai) (MÁFI, ELGI) Talajtani jellemzők (MÁFI) A terület földtani viszonyai (MÁFI) A terület vízföldtani viszonyai (MÁFI) A terület vízminőségi képe Hidrodinamikai rendszerek, nyomásállapotok, geotermikus viszonyok (ELGI) A terület tektonikai viszonyai (MÁFI, ELGI) A terület megkutatottsága (geológiai, geofizikai) (ELGI) A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a védett területek, a területet érintő felszíni és felszín alatti víztestek és állapotuk, a monitoring hálózat, és a felszín alatti vízkivételi tevékenység bemutatása (kitermelt víz mennyisége, minősége és hőmérséklete, cél szerinti eloszlása), vízbázis védőterületek és védőidomok megadása (MÁFI, VKKI) Felszíni vízfolyások, felszíni víztestek Felszín alatti víztestek Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok Nyilvántartott gyógy- és ásványvizek Nyilvántartott hévíz kutak Határmenti víztestek Állapotértékelés A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása, az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok (ELGI, MÁFI) A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása (ELGI) Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok (ELGI, MÁFI) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok (ELGI) A terület geotermikus viszonyai A várható geotermikus energia nagysága a

8 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása (ELGI) A kutatási módszerek bemutatása A várható termelési módszerek bemutatása A bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása A lehetséges kapcsolódó tevékenységek - szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás - általános leírása (MBFH) A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag elszállítására rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra bemutatása (MÁFI) Közút- és vasúthálózat Villamosenergia hálózat Levegőminőség A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása (ELGI) A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása (ELGI) A terhelés várható időtartama (ELGI) A várható legfontosabb bányaveszélyek (MBFH, ELGI) A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat (MÁFI, ELGI) A harántolt rétegek szennyezés-érzékenysége A felszíni hatásviselő környezeti elemek A tevékenység során fellépő környezeti terhelések Levegőtisztaság védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Örökségvédelem Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisra, védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (MÁFI, VKKI) Hatások a rezervoárok szintjén Hatások a rezervoár és a felszín között Hatások a felszínen, vagy a felszín közeli talajvizekben A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) Hivatkozások, szakirodalom Függelék b

9 Ábrajegyzék 1. ábra: A koncessziós terület elhelyezkedése ábra: Természetvédelmi területek a Jászberény koncessziós területen ábra: A koncessziós terület területhasznosítása (CORINE) ábra: A fontosabb talajtípusok eloszlása a koncessziós területen ábra: A koncessziós területen áthaladó földtani szelvények nyomvonala ábra: A Jászberény terület pre-kainozoos aljzat térképe ábra: ÉÉNy DDK csapású földtani szelvény a terület DNy-i részén ábra: NyÉNy KDK csapású földtani szelvény a terület DNy-i részén ábra: ÉÉNy DDK csapású földtani szelvény a terület ÉK-i részén ábra: A felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták összes oldottanyag (mg/l) tartalmának eloszlása ábra: Felső pannon vizek összes oldottanyag tartalmának eloszlása ábra: A koncessziós terület felszín alatti vizeinek főbb vízminőségi paramétereinek alakulása a mélység függvényében ábra: A koncessziós területet hosszában keresztező DNyNy ÉKK-i irányú földtani szelvény ábra: A koncessziós területet ÉNy DK-i irányban keresztező földtani szelvény ábra: ÉNy DK csapású földtani szelvény Tóalmás és Jászberény között ábra: A koncessziós terület tágabb környezetének fontosabb fiatal tektonikai elemei ábra: A területet keresztező értelmezett szeizmikus időszelvény ábra: Felszíni víz használata a területen és annak környezetében ábra: Víztermelő kutak, üzemelő és távlati vízbázisok, és a porózus felszín alatti víztestek az érintett területen ábra: A kutatási területre és környezetére eső ásvány-, gyógy- és hévíz kutak a vízadó porózus termál víztestek feltüntetésével ábra: A Jászberény koncessziós területen és környezetében hatályos ásványbányák és a megkutatott nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra: A Szirák 2/a fúrás egyszerűsített rétegsora, geotermikus gradiens, hővezető-képesség és hőáram változása ábra: A hőmérséklet mélységfüggése a koncessziós terület környezetében ábra: A geotermikus gradiens mélységfüggése a koncessziós terület környezetében ábra: A Jászberény terület közlekedési hálózatának térképe ábra: A Jászberény terület villamosenergia ellátásának térképe ábra: A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása (balra: 2010, jobbra 2020) ábra: Jellemző CO 2 kibocsátási értékek működő a) elektromos- és b) hőerőműre különböző energiahordozók alkalmazása esetén ábra: Geotermikus erőművek hatásfoka a kútfejen mért hőmérséklet függvényében c

10 Táblázatok 1. táblázat: A Jászberény terület vállalkozó által javasolt sarokpontjai táblázat: A Jászberény terület sarokpontjai a hatályos bányatelkek eltávolítása után táblázat: A Jászberény területre eső települések (közigazgatási határok felsorolása, 22 település) táblázat: A tájhasznosításra vonatkozó adatsorok táblázat: A koncessziós terület középpontjában mélyített Nagykáta Nkata 1 * fúrás összefoglaló rétegsora táblázat: Korábbi szénhidrogén-kutatási területek a területen táblázat: 2500 m-es mélységet elért fúrások a Jászberény területen (MÁFI) táblázat: Pre-tercier aljzatot, illetve eocént harántolt fúrások a Jászberény területen (MÁFI) táblázat: Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint a Jászberény területre eső fúrások táblázat: A Jászberény területet érintő 3D szeizmikus mérések táblázat: Az FGBA-ban digitális formában elérhető 3D mérési anyagok táblázat: Az FGBA-ban digitális formában elérhető 2D mérési anyagok táblázat: VSP mérések a Jászberény területen táblázat: Az FGBA-ban jelenleg elérhető VSP és szeizmokarotázs mérések a Jászberény területen és környezetében táblázat: Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a Jászberény területen (ELGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) táblázat: Digitális formában jelenleg az ELGI-ben elérhető, MOL által közt mért mélyfúrás-geofizikai mérések a Jászberény területen táblázat: Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből táblázat: Védőterülettel rendelkező felszín alatti ivóvízbázisok a koncessziós területen táblázat: Nyilvántartott gyógy- és ásványvíz termelőkutak a koncessziós területen és környezetében táblázat: Nyilvántartott hévíz kutak a koncessziós területen táblázat: A felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotának összefoglaló értékelése táblázat: Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es környezetében táblázat: A VKI monitoring programjában szereplő kutak a lehatároló négyszög területén táblázat: A VKI Törzslista alapján energetikai célú hasznosításba vont termálkutak Jászberény környezetében (Energy=Y) táblázat: A hatályos szénhidrogén-kutatási területek a Jászberény területen táblázat: A hatályos szénhidrogén-bányatelkek a Jászberény területen táblázat: A Jászberény koncessziós területen és környezetében megkutatott ásványi nyersanyag készletek tájékoztató adatai táblázat: A Jászberény koncessziós területen hatályos ásványbányák tájékoztató adatai táblázat: Hőáram adatok (DÖVÉNYI et al. 1983, DÖVÉNYI 1994, LENKEY 1999) d

11 30. táblázat: A fontosabb preneogén képződmények várható hővezető-képesség értékei (DÖVÉNYI 1994) táblázat: Szirák 2/a fúrás hőáram meghatározásához használt adatok (DÖVÉNYI, HORVÁTH 1988 p. 207) táblázat: Az 1% repedés porozitású mészkőtömb jellemző paraméterei táblázat: Az egyes szennyezési zónák besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós terület településeinek szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációhoz tartozó települések szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomerációhoz tartozó települések szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomeráció szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A Jászberény koncessziós területtől nyugatra eső, a Budapest és környéke légszennyezési agglomeráció szennyezési zónák szerinti besorolása a káros anyagok koncentrációja alapján táblázat: A geotermikus energiától elvárt teljes hozzájárulás (beépített kapacitás, bruttó villamosenergia-termelés) a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányaira Magyarországon ( : kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzés) (NCsT 2010 F/10.a táblázat) táblázat: A geotermikus energiától elvárt teljes hozzájárulás (az energia teljes fogyasztása) a megújuló energiaforrásokból előállított fűtés és hűtés részarányaira Magyarországon ( ban vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzések) (NCsT 2010 F/11. sz. táblázat) táblázat: Rövidítések táblázat: Jelkulcs Magyarország pre-kainozoos földtani térképéhez (HAAS et al. 2010) táblázat: Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések Jászberény területre táblázat: A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a Jászberény területre táblázat: 2D szeizmikus mérések a Jászberény területen táblázat: Nyilvántartott hévíz kutak táblázat: Védőterülettel rendelkező felszín alatti ivóvízbázisok a koncessziós területen és környezetében Mellékletek 1. melléklet: Helyszínrajz: Jászberény melléklet: Területhasználat (CORINE): Jászberény melléklet: Pre-kainozoos aljzat (HAAS et al. 2010): Jászberény melléklet: Szénhidrogén-kutatási fedettség: Jászberény melléklet: Fúrási és geofizikai felmértség: Jászberény... e

12 f

13 Bevezetés A Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény év elejei módosítása alapján a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősült az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével, az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A 103/2011. (VI. 29.) Kormányrendelet az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területek komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról jogszabály alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI), a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), valamint a Vízügyi és Természetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI), valamint a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével közreműködésével, elkészítette a Jászberény geotermikus koncessziós terület érzékenység-terhelhetőség vizsgálati tanulmányát (1. ábra, 1. melléklet). Az érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályozza, amelynek értelmében a komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talajés földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a 103/2011. (VI. 29.) Korm. Rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg: 1. A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mbf) történő lehatárolása A területhasználatok térképi bemutatása (CORINE LC) Talajtani, földtani, vízföldtani, tektonikai jellemzés, megkutatottság (geológiai, geofizikai) A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a védett területek, a területet érintő felszíni és felszín alatti víztestek és állapotuk, a monitoring hálózat, és a felszín alatti vízkivételi tevékenység bemutatása (kitermelt víz mennyisége, minősége és hőmérséklete, cél szerinti eloszlása), vízbázis védőterületek és védőidomok megadása A terület termálvíz-készletének geotermikus energia célú hasznosítása, az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok, ismert egyéb nyersanyagok. 1

14 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások. 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok A várható kutatási és termelési módszerek és a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása A lehetséges kapcsolódó tevékenységek - szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás - általános leírása A kitermelt szilárd ásványi nyersanyag elszállítására rendelkezésre álló közlekedési infrastruktúra bemutatása A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél bemutatása A bányászati tevékenység ásványvagyon gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama A várható legfontosabb bányaveszélyek. 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisra, védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása. A geotermikus koncesszió egyben a fluidumbányászat sajátossága, hogy a művelet elsősorban a felszín alatti, tehát a földtani környezetet, azaz a földtani közeget érinti, így a vizsgálatot elsősorban ebben az irányban végeztük. A felszíni környezet vizsgálatából abból kiindulva, hogy a geotermikus energiatermelés valamennyi bányászati tevékenységhez képest kisebb mértékű környezeti terhelést okoz csak a legszükségesebb, általános lépéseket végeztük el. Alapkoncepciónk szerint a felszíni környezet terhelésének vizsgálata már a telephely ismeretében készítendő előzetes hatástanulmány részét kell, hogy képezze. Ez főként az ún. közvetett hatásokra és folyamatokra vonatkozik, melyek elemzése már a működő létesítmény tényleges közvetlen hatásainak ismeretében történhet. 2

15 1. A koncessziós pályázatra javasolt terület jellemzése 1.1. Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása a határoló sokszög EOV koordinátái, térbeli elhelyezkedésének magassági szintekkel (mbf) történő lehatárolása (ELGI, MÁFI) A Jászberény területre vonatkozó geotermikus vállalkozói kezdeményezés érkezett be a MBFH-ba. A koncessziós területet az 1. ábra és az 1. melléklet mutatja be. A terület sarokpontjait 1. táblázat tartalmazza. 1. ábra: A koncessziós terület elhelyezkedése A lila poligon vállalkozó által javasolt koncessziós területet jelzi Földrajzi és térbeli elhelyezkedésének leírása A koncessziós terület lehatárolása a megfelelő szintű földtani geofizikai ismeretek függvényében a kiválasztott térrész megfelelő kőzettani, tektonikai, hidrogeológiai adottságai alapján történik. A koncessziós terület lehetőség szerint legyen önálló medencerész, tartalmazzon tektonikai elemeket, legyen karbonátos kőzet az aljzatban vagy legyen az alaphegységi kőzeten vastag mállási kéreg, kedvező legyen a várható vízhozam, hőmérséklet, legyenek ismeretek a terület szeizmicitásáról, valamint legyen a területen, 3

16 vagy annak közvetlen közelében sikeres termálfúrás, ismert tároló-szerkezetek. Ugyanakkor kizáró ok lehet olyan bányászati tevékenység esetünkben a szénhidrogénbányászat, melyek folyamán nemkívánatos, esetleg kárt okozó kölcsönhatások léphetnek fel a különböző tevékenységek között. (Értelemszerűen tehát a felszíni bányászati tevékenység a geotermikus energiatermelés során nem lehet kizáró ok.) A kijelölt koncessziós terület a Közép-magyarországi nyírási zóna erősen tektonizált területére esik (ld és fejezet, 3. melléklet). A 2500 m alatti tartományban a potenciális vízadók a Közép-magyarországi-Főegységen belül a Közép-dunántúliegységhez tartozó mezozoos karbonátos összletek (3. mellékleten 58-es jelű egység: középső felső triász platform és medence fáciesű karbonátos összletek), illetve potenciálisan az ezzel az összlettel hidraulikusan összefüggő eocén karbonátos összletek. HDR EGS technológia ( fejezet) alkalmazása esetén a koncessziós terület egyéb részei is szerepet kaphatnak. A sokszög alakú koncessziós terület körül kizárólag technikai okokból kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú területet (5 km-es környezet). A vizsgálatot és az adatgyűjtést részben erre a térrészre is kiterjesztettük. Az eredeti vállalkozói kezdeményezés területére 3 jelenleg hatályos szénhidrogénbányatelek esik. A ténylegesen kiírásra javasolt koncessziós terület kijelölésénél a szénhidrogén bányatelkeket (bányaterületeket, 25. táblázat) kizártuk. A vállalkozó által kezdeményezett koncessziós terület valamint 5 km-es környezetének sarokpontjait a 1. táblázat adja meg. A hatályos szénhidrogén-bányatelkek eltávolítása után megmaradt és koncesszióra javasolt terület sarokpontjait a 2. táblázat listázza és az 1. melléklet jeleníti meg. 1. táblázat: A Jászberény terület vállalkozó által javasolt sarokpontjai Id Koncessziós terület Id 5 km-es környezet eovy (m) eovx (m) eovy (m) eovx (m) táblázat: A Jászberény terület sarokpontjai a hatályos bányatelkek eltávolítása után Id Koncessziós terület Id 5 km-es környezet eovy (m) eovx (m) eovy (m) eovx (m)

17 Id Koncessziós terület Id 5 km-es környezet eovy (m) eovx (m) eovy (m) Bányatelek miatt kivágott rész A terület vertikális lehatárolása: 2500 és 4000 mbf közti térrész. Az ÉK DNy-i irányban elnyúlt sokszög alakú terület ÉK-i részén található Jászberény városa (1. melléklet). ÉK-en folyik át a Zagyva folyó, a koncessziós terület középen pedig a Tápió. A természetvédelmi területeket az fejezet és az 1. melléklet, 2. ábra mutatja be. A koncessziós területre 22 település közigazgatási területe (kül- és/vagy belterülete) esik (ezek közül Pánd közigazgatási területe az ÉK-i csücskén néhány m 2 -es területen érinti a koncessziós területet, 3. táblázat). eovx (m) 3. táblázat: A Jászberény területre eső települések (közigazgatási határok felsorolása, 22 település) Település Megye Település Megye Bénye Pest Péteri Pest Csévharaszt Pest Sülysáp Pest Gomba Pest Szentmártonkáta Pest Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok Tápióbicske Pest Jászdózsa Jász-Nagykun-Szolnok Tápióság Pest Jászfelsőszentgyörgy Jász-Nagykun-Szolnok Tápiószecső Pest Jászjákóhalma Jász-Nagykun-Szolnok Tarnaörs Heves Mende Pest Tóalmás Pest Monor Pest Úri Pest Nagykáta Pest Üllő Pest Pánd* Pest Vasad Pest *: Pánd területét mindössze néhány m 2 -es területen érinti a kijelölt koncessziós terület. 5

18 A terület Magyarország tájbeosztása alapján nagyrészt az Alföld nagytájhoz, egy Ny-i sáv pedig az Észak-Magyarországi-Középhegységhez tartozik. (1. ábra.) A koncessziós terület DNy-i, kb. 4 km hosszú darabja az Alföld nagytáj Dunamentisíkság középtájához tartozik, a Pesti-hordalékkúp-síkság kistáj ÉK-i zónájában helyezkedik el (DÖVÉNYI 2010). A kistáj 97 és 251 m közötti tszf. magasságú. K felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából É D-i irányú sávjait a Duna bal parti mellékvizeinek völgyei Ny K-i irányban mozaik- és sakktábla-szerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/km 2, K és D felé az érték csökken. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A dél felé nyitott, félmedence-szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzata a közepes magasságú, tagolt síkság. Déli irányban a felszínt futóhomokformák uralják, s a domborzat elveszti teraszos jellegét. A kistáj felszíni és felszínközeli képződményei a pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp anyagai, agyag, homok, kőzetliszt és kavics. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan futó ÉNy DK-i irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, melyek az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek. A kistáj Dunához közelebb eső részének felszíne gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, löszszerű üledékekkel magasított. Egyes helyeken édesvízi mészkővel takart. A terület DNy-i harmadának nagyobbik részén az Észak-Magyarországi- Középhegységhez sorolt, a Cserhát középtájhoz tartozó Monor Irsai-dombság található. A kistáj 108 és 229 m közötti, átlagosan 150 m tszf. magasságú, DK felé hullámos síkságba átmenő alacsony, az Alföldbe mélyen benyúló dombság. A Ny DNy felé meredek, ÉK felé lankás lejtésű felszínt az ÉNy DK-i irányú, szimmetrikus eróziós völgyek és az ÉK DNy-i csapású aszimmetrikus völgyek sakktáblaszerűen tovább tagolják. A Pánd Pilis vonaltól É-ra a löszös és a deráziós formakincs, a DK-i szegélyen félig kötött futóhomokformák általánosak. A kistáj Ny-i pereme közepes mértékben erózióveszélyes. A kistáj alapkőzetei felső pannóniai korú agyagos üledékekből épülnek fel. Erre az Ős- Duna helyenként többszáz m vastagságú, keresztrétegzett homokot terített. A pleisztocén második felétől kissé megemelkedett, felszínét lösz, a Pilis Pánd vonaltól DK-re homokos lösz borította be. A Pilis Ceglédbercel és a Monor Bénye közti eróziós völgyekkel tagolt hátak 200 m tszf. átlagmagasságúak, Ny-i peremeiken, valamint a kistáj DK-i részén áthalmozott futóhomok csatlakozik hozzájuk. A koncessziós terület középső DNy-i része a Tápióvidékhez tartozik. A kistáj az Alföld nagytáj Észak-Alföldi-hordalékkúp-síkság középtáján, a Tápió Galga Zagyvavidék kistájcsoportjában található. A kistáj 95 és 202 m közötti tszf. magasságú, DK-i irányba húzódó, mintegy 25 km hosszú, általában 7 km széles hordalékkúp-síkság. A Gödöllői-dombságtól jól elkülönül, a Zagyva Galga hordalékkúp sík felé a határa elmosódott. Átlagos relatív reliefje 10 m/km 2. Az enyhén DK felé lejtő felszín ÉNy-i része az alacsony domblábi hátak és lejtők a 6

19 hullámos síkság domborzattípusba sorolhatók. Az egyébként meglehetősen egyveretű felszínen változatosságot a széles, lapos, sekély völgyet kialakító Tápió, és a korábbi szárazföldi területeken létrejött, ÉNy DK-i irányba rendeződött buckák jelentenek. A medencealjzatra több mint 1000 m vastagságú agyagos, homokos pannóniai korú rétegsor települ, fedőjében m vastag, főként pleisztocén korú, folyóvizek által lerakott üledéksorral. A kistáj a Tápió hordalékkúpja. A kisméretű vízfolyás mindig csak finomszemű üledéket (főként homokot) szállított magasabb dombsági szakaszáról, ezért a kavicsszintek teljesen hiányoznak. A Tápió keleti szakasza a holocénben alakult ki. Az Alsó-Zagyva-sík süllyedése következtében bevágódott hordalékkúpjába, így a szárazon maradt hordalékkúp-részeken futóhomokos felszínek képződtek. A terület középső ÉK-i része a Hatvani-sík területéhez tartozik. A kistáj szintén az Észak-Alföldi-hordalékkúp-síkság középtáján, a Tápió Galga Zagyvavidék tájon található. A kistáj 97 és 209 m közötti tszf. magasságú teraszos hordalékkúp-síkság. Hatvan Hort vonalában tereplépcsővel különül el a hegyvidéki területek hegylábfelszínétől. Az átlagos relatív relief 5 m/km 2, Ny-on és É-on ennél magasabb értékek jellemzik. A kistáj középső és DK-i része hullámos síkság, illetve alacsonyabb fekvésű, enyhén tagolt síkság, Ny-i részét az alacsony domblábi hátak és lejtők uralják, É-i része közepes magasságú tagolt síkság. A felszín D felé enyhén lejt. A Zagyva és Galga hordalékkúpján holtmedrek jelentenek változatosságot. A keleti részen futóhomok-formák is találhatók. Az aljzat képződményeire több száz méter vastag, agyagos, homokos pannóniai korú rétegsor települ, melyen mintegy km szélességben a Zagyva Galga hordalékkúp üledékei rakódtak le. Az utolsó jégkorszak végén, az Alsó-Zagyva-völgy süllyedésének következtében megerősödő bevágódás során az eredeti legyező alakú hordalékkúp K-i és Ny-i szegélye szárazon maradt. A Ny-i rész homokbuckás térszínét 2 8 m vastag löszlepel fedi, a K-i szárny homokját azonban a késő glaciálisban is formálta a szél, és csupán helyenként fedte be vékony löszös homoktakaró. A középső részt, mely a szabályozásokig mocsaras terület maradt, fiatal öntésképődmények borítják. A Jászság kistájat a koncessziós terület ÉK-i szárnya érinti, mely az Alföld nagytáj Közép-Tisza-vidék középtáján, ennek is Közép-tiszai-ártér kistájcsoportjában található. A kistáj 84,5 és 101 m közötti tszf. magasságú, enyhén D felé lejtő, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkság. A kistáj középső része az alacsonyártéri szintű síkság domborzattípusába sorolható. A vízrendezés előtt sekély tavakkal, mocsarakkal, apró szigetekkel tarkított területjelenleg is erősen belvízveszélyes. A K-i és Ny-i peremeken ármentes síksági részek is találhatóak. A felszíni formákat az alsószakasz jellegű folyóvizek feltöltő tevékenysége szabta meg, így a felszínt a kanyargós sekély holtmedrek, illetve a hozzájuk csatlakozó árterek uralják. Az ÉNy-i részen futóhomokformák is találhatók. Az északról érkező folyók (Zagyva, Tarna) a területre már finomabb üledékeket, túlnyomóan agyagot telepítettek. A m posztpannóniai rétegsor zöme agyag, mely jól magyarázza, hogy a nagy kiterjedésű északi hordalékkúpok közén létrejött Jászság a pleisztocén folyamán mocsaras, vizenyős felszín volt. A pleisztocén végén a D-i és Ny-i felszíneket 1 4 m-es infúziós lösztakaró fedte be. A középső részeket 1 5 m vastagságú holocén folyóvízi öntésiszap, agyag és átmosott lösziszap fedi. ÉNy-on Jászberény és a Tápió völgye között a futóhomok található. 7

20 A koncessziós terület legkeletibb része a Gyöngyösi-síkhoz tartozik. A kistáj az Alföld nagytáj Észak-Alföldi-hordalékkúp-síkság középtáján, a Gyöngyös-Hevesvidék kistájcsoportjában található. A kistáj 93 és 135 m közötti tszf-i magasságú teraszos hordalékkúp síkság. A felszín arculata kettős. Nyugaton a Tarna és a Gyöngyös síkja alacsonyabb, csaknem teljesen sík (átlagos relatív relief 2 m/km 2 ); felszínét folyóvízi formák (holtmedrek, lefűzött morotvák) alkotják. Ez, a Zagyva és a Tarna magasabb hordalékkúpja közé ékelt vizenyősebb terület, típusát tekintve tagolt, ill. hullámos síkság. A keleti rész közepétől 5 10 m-es peremmel emelkedik ki a Tarna pleisztocén hordalékkúpjának megmaradt keleti szárnya (Hevesihomokhát), mely átlagosan 5 m/km 2 -es relatív reliefű, hullámos síkság; felszínét a szél formálta. A terület meghatározó képződménye a több száz méter vastag felső pannóniai korú üledéksor, mely dél felé vastagszik. Erre jelentős vastagságú, kaviccsal, durva homokkal jellemezhető pleisztocén hordalékkúp anyag települt, mely Aldebrőn, Kálon, Tarnabodon, Boconádon jelentős kavics készletet tartalmaz. A tartós süllyedés következtében a felszínen, ill. a felszín közelében csak felső pleisztocén és holocén korú üledékek találhatóak. A felső pleisztocénben még egységes Gyöngyös Tarna-hordalékkúp a holocén kezdetére élesen kettévált: míg a keleti, magasabb szárnyon löszös homokkal, homokos lösszel fedett futóhomok jellemző, addig a Ny-i, alacsonyabb rész infúziós lösszel és holocén folyóvízi feltöltésekkel borított A koncessziós terület természetvédelem alatt álló területeinek elhelyezkedése A koncessziós területet érintő természetvédelmi területek elhelyezkedését a 2. ábra és az 1. melléklet mutatja be. A vizsgált területen nemzeti park nem található, viszont a Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet területi foltjai igen. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR: adatai szerint foltszerűen jelentkeznek (elsősorban magterület és pufferterület, kisebb kiterjedésben ökológiai folyosó), valamint Natura 2000 hálózathoz tartozó területek is csak szórványosan fordulnak elő, kisebb-nagyobb kiterjedésben Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Érintett részei: Nyík-rét, I II-es tározó, mely a tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el, melynek csak az északi része nyúlik be a vizsgált területre. Felső-Tápió völgye: a Felső-Tápió mentén Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig húzódik és több mint a fele a vizsgált területen helyezkedik el (É-i rész). Ehhez kapcsolódik a tájvédelmi körzet egyetlen, terjedelmesebb nyíltvizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. 8