Tiszacsege szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Tiszacsege szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 03/20 (VI29) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt és Gyuricza György Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita, Bujdosó Éva, Gál Nóra, Gáspár Emese, Gulyás Ágnes, Horváth Róbert 4, Horváth Zoltán, Jencsel Henrietta, Jánossy László 3, Kerékgyártó Tamás, Kovács Gábor 2, Kovács Zsolt, Laczkóné Őri Gabriella, Lajtos Sándor, Monspart-Molnár Zsófia 3, Müller Tamás, Nádor Annamária, Németh András, Paszera György, Redlerné Tátrai Mariann, Sándor Ágnes, Selmeczi Pál, Jordánné Szűcs Andrea, Taksz Lilla, Tolmács Daniella, Tóth György, Ujháziné Kerék Barbara, Veres Imre 2, Zilahi-Sebess László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest,

2 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jóváhagyta: Dr Fancsik Tamás Lektorálta: Bodor Emese Dr Koloszár László Dr Piros Olga A jelentés: 26 oldalt, 67 ábrát, 48 táblázatot, 6 függeléket, 8 mellékletet tartalmaz 2

3 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Tiszacsege szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek A vizsgálati jelentés tervezet II része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra 3

4 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Tartalom I Tiszacsege vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A vizsgálati terület jellemzése 2 4 Tiszacsege vizsgálati terület földrajzi leírása 2 Térbeli elhelyezkedése és földrajza 2 2 Talajtan és természetes növényzet 20 3 A területhasználat térképi bemutatása 25 4 Természetvédelem 25 2 Tiszacsege vizsgálati terület földtana 3 2 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 3 22 A terület földtani viszonyai 37 3 A terület vízföldtani viszonyai 50 3 A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízminőségi képe 55 4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) 59 4 Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek Felszíni és felszín alatti védett területek Szennyeződések 7 44 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés Monitoring Intézkedések és környezeti célkitűzések 84 5 Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 85 5 Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Szénhidrogén-kutatás Egyéb nyersanyagok 85 6 A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) 90 2 A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 9 2 A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 9 2 Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 9 22 Tiszacsege terület szénhidrogénvagyona 98

5 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása Kutatási módszerek A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) 0 24 A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 24 Közlekedési viszonyok 242 Energiahálózatok 9 25 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama 3 27 A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A kutatási szakasz időtartama A termelési szakasz időtartama A termelés felhagyását követő időszak A várható legfontosabb bányaveszélyek 35 3 A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 39 3 A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat 39 3 Levegőtisztaság-védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem (HOI) A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása Hatások a rezervoárokban Hatások a rezervoárok és a felszín között Hatások a felszínen A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása 64 5

6 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 34 A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és Natura 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (HOI) Hatások összefoglaló értékelése 7 Irodalom 72 Internetes hivatkozások 75 II A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása 78 III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján 80 Függelék 204 Mellékletek 26 Ábrajegyzék ábra Tiszacsege vizsgálati terület elhelyezkedése 2 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése 4 3 ábra Tiszacsege vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén 6 4 ábra Tiszacsege vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 20 (%) 8 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Tiszacsege vizsgálati területen, 20 (Ft/fő) 9 6 ábra Talajtípusok a Tiszacsege vizsgálati területen 2 7 ábra Tiszacsege vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe 22 8 ábra A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint 24 9 ábra A Hortobágyi Nemzeti Park zóna övezeti kategóriái 27 0 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek 3 ábra Tiszacsege vizsgálati terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése 37 2 ábra A medencealjzat szerkezeti egységei a vizsgálati terület határvonalával 38 3 ábra A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe a térkép szerkesztéséhez felhasznált, aljzatot ért fúrások feltüntetésével, valamint az aljzat mélységének izovonalaival, mbf 39 4 ábra Tiszacsege vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények 40 5 ábra Az ÉNy DK K-i irányultságú Po időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 4 6 ábra Az ÉNy DK K-i irányultságú Po 39 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 42 7 ábra Az DNy ÉK K-i irányultságú Po 58 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 43 8 ábra A vizsgálati területen áthaladó földtani szelvények nyomvonala 44 9 ábra Az sz földtani szelvény ábra A 2 sz földtani szelvény 46 2 ábra A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre ábra A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 m mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker 6

7 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés diagramja a medián értékek és a 0% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével, a nagyobb koncentrációjú kutak adatainak elhagyásával ábra A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei Box Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ábra Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karsztvíztestek ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen 73 3 ábra Hulladékgazdálkodás ábra Szennyezett területek ábra Ipari létesítmények, káresemények ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ábra Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen ábra Tiszacsege vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra A Hejőpapi térségében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön ábra A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön 93 4 ábra A Nagyalföld szénhidrogén-földtani rendszerének idealizált szelvénye ábra A Nádudvar-i szerkezet földtani szelvénye ábra A Kaba É-i szerkezet földtani szelvénye ábra Tiszacsege vizsgálati terület környezete szénhidrogén-előfordulásai ábra Tiszacsege terület pannóniai mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető kőolaj és földgázvagyonának valószínűség-eloszlása ábra Tiszacsege terület környezetében már felfedezett kőolaj- és éghető földgázelőfordulások kitermelhető vagyona (millió m 3 ) a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben 0 47 ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia ábra Irányított ferde fúrás 07 5 ábra A rétegrepesztés folyamata ábra Tiszacsege vizsgálati terület térségének vasút- és közúthálózata 53 ábra Tiszacsege vizsgálati terület térségének (Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe 5 54 ábra Tiszacsege vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ábra Tiszacsege vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ábra A világ várható energiafogyasztása között 25 7

8 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 57 ábra A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben ábra A földgázszállító rendszer kiépítettsége 203-ban ábra Az EU primerenergia-mixének változása 200 és 2030 között ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint 28 6 ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása ábra Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 200 és 2030 között ábra Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 979) ábra Tiszacsege vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Debrecen és környéke, Eger és környéke, a Sajó völgye, valamint Nyíregyháza és környéke légszennyezettségi zónái 4 65 ábra A Világörökségi terület övezete a Tiszacsege vizsgálati területen és térségében ábra Tiszacsege vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok ábra A Tiszacsege vizsgálati terület természeti értékei 66 Táblázatjegyzék táblázat Tiszacsege vizsgálati terület sarokpontjai 2 2 táblázat A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok 3 3 táblázat Tiszacsege vizsgálati terület tájbeosztása 4 4 táblázat Tiszacsege vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben 20 5 táblázat Tiszacsege vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) 25 6 táblázat Helyi védettségű természeti értékek Tiszacsege vizsgálati területen 29 7 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére 32 8 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre 32 9 táblázat A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) 34 0 táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások 35 táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 35 2 táblázat A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések 35 3 táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területenés az 5 km-es környezetében 36 4 táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben 36 5 táblázat A neogén kronosztratigráfia főbb változásai 49 6 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek 59 7 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek 60 8 táblázat A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek 6 9 táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) táblázat Felszíni vízkivételi helyek 65 2 táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz és egyéb vízbázisai táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak táblázat A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak 69 8

9 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 24 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 000 m 3 /év egységben 7 25 táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen 7 26 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében 7 27 táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota 79 3 táblázat Felszíni víz monitoringpontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében táblázat Felszíni védett területek monitoringpontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében 8 33 táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása táblázat A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén-kutatási (koncessziós) terület táblázat Tiszacsege vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai táblázat Tiszacsege vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai táblázat Tiszacsege vizsgálati terület és környezete szénhidrogén-előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és földgáz vagyona 99 (MBFH 205 január -i állapot) táblázat Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Tiszacsege területre táblázat Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon 35 4 táblázat Tiszacsege vizsgálati területnek (0, az ország többi területe) a Sajó völgye (8 légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9 légszennyezettségi zóna),valamint Eger és környéke, és Nyíregyháza és környéke (a kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása táblázat Tiszacsege vizsgálati területnek (0, az ország többi területe) a Sajó völgye (8 légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9 légszennyezettségi zóna),valamint Eger és környéke, és Nyíregyháza és környéke (a kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása táblázat A 203 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 204) táblázat A 204 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 205) táblázat A 203 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint táblázat A 204 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok a Tiszacsege vizsgálati területen (I és II kategória) táblázat A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája 56 9

10 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Függelék függelék Rövidítések függelék A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége függelék A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények függelék Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben 20 5 függelék Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben 23 Mellékletek melléklet Tiszacsege Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2 melléklet Tiszacsege Területhasznosítás (CORINE) 3 melléklet Tiszacsege Prekainozoos aljzat (HAAS et al 200) 4 melléklet Tiszacsege Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5 melléklet Tiszacsege Alsó-pannóniai képződmények vastagsága 6 melléklet Tiszacsege Szénhidrogén-kutatási felmértség 7 melléklet Tiszacsege Szeizmikus felmértség 8 melléklet Tiszacsege Fúrási és geofizikai felmértség 0

11 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány I Tiszacsege vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 993 évi XLVIII törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 200 év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 03/20 (VI 29) kormányrendelet szabályozza Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével A rendelet alapján elkészítettük Tiszacsege terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2 melléklete határozza meg

12 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgálati terület jellemzése Tiszacsege vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 890 km 2 kiterjedésű, Borsod Abaúj Zemplén, Hajdú Bihar és Jász Nagykun Szolnok megyéhez tartozik ( ábra, melléklet) A vizsgált terület és a körülötte kijelölt 5 km-rel kibővített téglalap sarokpontjait az táblázat tartalmazza A vizsgálatot és adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is (2 ábra) táblázat Tiszacsege vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) = ábra Tiszacsege vizsgálati terület elhelyezkedése 2

13 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület () sarokpontja Mezőcsáttól ÉNy-ra található Innen K felé 27 km-re, Görbeháza térségében helyezkedik el a (2) pont, majd D felé 43 km-re, Nádudvartól ÉK-re a (3) Nyugati irányba fordulva 0 km-re, Nádudvartól ÉNy-ra található a (4) pont, majd D-i irányban 7 kmre, szintén Nádudvar térségében található az (5) pont Nyugatra fordulva 4 km-re található a (6) pont, majd 30 km-re É-ra, Tiszacsegétől DK-re a (7) pont Innen Ny-i irányban 3 km-t haladva már a Borsodi-ártér kistáj területén, található a vizsgálati terület utolsó, (8) sarokpontja, ahonnan 20 km-re É-ra helyezkedik el az () sarokpont ( ábra) A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől 6000 méterig terjed A koncesszióra javasolt területen hatályos szénhidrogén bányatelek nem található A vizsgálati terült megegyezik a koncesszióra javasolt területtel ( táblázat, 2 ábra) Tiszacsege térrész határponti koordinátákkal: 890 km 2 Tiszacsege koncesszióra javasolt terület: 890 km 2 Tiszacsege szénhidrogén bányatelkek területe: 0 km 2 A 2 táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet, egyben a koncesszióra javasolt területet is 2 táblázat A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Ároktő Borsod Abaúj Zemplén Mezőnagymihály Borsod Abaúj Zemplén Balmazújváros Hajdú Bihar Nádudvar Hajdú Bihar Egyek Hajdú Bihar Nagyhegyes Hajdú Bihar Folyás Hajdú Bihar Oszlár Borsod Abaúj Zemplén Görbeháza Hajdú Bihar Polgár Hajdú Bihar Hajdúszoboszló Hajdú Bihar Tiszacsege Hajdú Bihar Hejőkürt Borsod Abaúj Zemplén Tiszadorogma Borsod Abaúj Zemplén Hortobágy Hajdú Bihar Tiszakeszi Borsod Abaúj Zemplén Igrici Borsod Abaúj Zemplén Tiszatarján Borsod Abaúj Zemplén Karcag Jász Nagykun Szolnok Újszentmargita Hajdú Bihar Mezőcsát Borsod Abaúj Zemplén 3

14 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése A pontszámozás a táblázat szerinti barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km es környezete rózsaszín poligon Tiszacsege koncesszióra javasolt terület Természetföldrajzi viszonyok A vizsgált terület tájbeosztását (3 ábra) DÖVÉNYI szerk (200) alapján a 3 táblázat mutatja 3 táblázat Tiszacsege vizsgálati terület tájbeosztása (DÖVÉNYI szerk 200 alapján) Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj Terület (km 2 ) % Hortobágy 556,4 62,5 Alföld Közép-Tisza-vidék Észak-Alföldihordalékkúpsíkság Közép-Tiszai-ártér Borsodi-ártér 222, 25,0 Nagykunság Tiszafüred Kunhegyesi-sík,3 0, Borsod Zemplénisíkvidék Borsodi-Mezőség 29,0 3,3 Sajó Hernád-sík 8, 9, Összesen 889,9 00,0 A vizsgált terület egésze az Alföld nagytájhoz tartozik, ezen belül érinti a Közép-Tiszavidék (88%) és az Észak-Alföldi-hordalékkúpsíkság (2%) középtájakat A vizsgálati terület ÉNy-i részén az Északi-középhegység felől érkező vízfolyások hordalékkúp-síksága (Borsodi-Mezőség; 3,3% és Sajó Hernád-sík; 9,%) helyezkedik el A Borsodi-Mezőség területe enyhén D felé lejtő, gyenge átlagos relatív reliefű (2 m/km 2 ), ahol jellemzően felsőpleisztocén és holocén képződmények, többnyire homok és lösziszap fordulnak elő A Sajó 4

15 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Hernád-sík hordalékkúp-síkságát a Sajó és a Hernád építette föl, amelynek vizsgálati területre eső déli része döntően löszös anyagokkal fedett, alacsony relatív reliefű hullámos, ill enyhén hullámos síkság DK felé a Tisza ártere (Borsodi-ártér; 25%) következik, amely ártéri szintű tökéletes síkság, és igen alacsony az átlagos relatív relief mértéke 5

16 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 6 3 ábra Tiszacsege vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) A gyenge lejtésviszonyok miatt gyakoriak a rossz lefolyású területek és uralkodóak a nagy kiterjedésű lapos térszínek Gyakoriak a Tisza, a Sajó, a Hernád és a Hejő folyók korábbi futását jelző elhagyott folyómedrek is A terület nagy részét jelenkori folyóvízi iszap borítja, a terület DK-i részén pedig löszös homokkal fedett területek helyezkednek el Továbbhaladva DNy-i irányban elérjük a Hortobágy területét, amely a vizsgált terület 62,5%-át adja A kistáj 87 és 0 m közötti tszf-i magasságú, jellemzően ártéri szintű, tökéletes síkság, amelynek rendkívül kis relatív reliefű felszíne enyhén D-i irányba és a középvonal felé lejt Jellemző felszínformái az elhagyott Tisza medrek, morotvák és hozzájuk kapcsolódó folyóhátak, valamint kiemelhetők a terület nagy részét adó szikes medencék A holocénben a Tisza a Hortobágy legnagyobb részét bejárta, így kistáj nagy részén a felszínformákat ez, valamint a nagy területeket érintő szikesedés határozta meg Legnagyobb részét pleisztocén lösziszap, jelenkori ártéri lösziszap, valamint lápi agyag üledékek fedik A vizsgálati terület elhanyagolható mértékben (0,%) érinti a Tiszafüred Kunhegyesi-sík területét Az éghajlat mérsékelten meleg, száraz Az évi napfénytartam óra, amely délen elérheti az 940 órát is, nyáron óra, télen óra Az évi középhőmérséklet 9,8 0,2 C A napi középhőmérséklet április elejétől, mintegy napon át (október 7 20-ig) 0 C fölött marad Az utolsó tavaszi fagyok április 8 2-e körül, míg az első őszi

17 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány fagyok október 8 22-e táján várhatók (a fagymentes időszak átlagosan nap) A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0 35 C, míg a téli minimumoké 6 és 7 C közötti A csapadék évi összege mm között változik A téli félévben átlag hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 6 8 cm Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel):,30,35, de az északabbi részeken kisebb A terület legnagyobb részén, különösen az északabbra elhelyezkedő területeken az ÉK-i szél a leggyakoribb, de jelentős a DNy-i szélirány is, kisebb gyakoriságú a Ny-i szélirány, főként a délebbi részeken A szél átlagos sebessége 2,5 3 m/s között alakul 2 Népességföldrajzi adatok A 20-es népszámlálás adatai szerint a mintaterületen a lakosság száma 668 fő Lakónépességüket tekintve a legnagyobb városok Hajdúszoboszló, Karcag és Balmazújváros A vizsgált területen a népsűrűség alacsony, minden település népsűrűsége elmarad az országos átlagtól (07 fő/km 2 ) A legalacsonyabb Hortobágy (5 fő/km 2 ), Folyás (7 fő/km 2 ) és Dorogma (5 fő/km 2 ) településen Az országos átlaghoz legközelebb Hajdúszoboszló népsűrűsége van (00 fő/km 2 ) Ezt követi Balmazújváros (86 fő/km 2 ) és Polgár (83 fő/km 2 ) A korszerkezet kedvezőnek tekinthető A gyermekkorúak száma összességében meghaladta a 65 évnél idősebbek számát Az öregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 4 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 72% volt (az országos átlag 93%) A területen az öregedési index értéke Tiszadorogmán (7,%) és Hejőkürtön (32,3%) a legmagasabb, a legfiatalosabb korszerkezetű települések pedig Tiszatarján (42,7%) és Tiszakeszi (54,8%) Az iskolázottság a területen elmarad az országos átlagtól A különböző iskolai végzettségek vizsgálatakor az adatokat mindig a 7 évesnél idősebb népességre vetítjük: 28% azoknak az aránya, akiknek legmagasabb iskolai végzettsége a 8 általános iskolai osztály, 2% a szakiskolai bizonyítvánnyal és 27,5% az érettségivel rendelkezők aránya A diplomások aránya 8% lakosságon belül, míg az országos átlag 5,5% A diplomások aránya Hajdúszoboszlón (3,7%) és Hortobágyon (0,8%) a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Folyáson (,6%) és Tiszatarjánban (3,3%) (Népszámlálás 20) A területen az aktivitási ráta 40%-os, ami elmarad az országos 45%-os aránytól A legalacsonyabb Ároktőn (32,7%), a legmagasabb pedig Hejőkürtön (49,5%) Az országos átlagot Görbeháza, Hajdúszoboszló és Nagyhegyes aktivitási aránya is eléri A munkanélküliségi ráta (4 ábra) 6,4%, ami meghaladja az országos átlagot (2,6%) A legmagasabb ez az érték Egyeken (25,5%) és Ároktőn (25,%) Az országos átlagot egyik mintaterületen található település sem éri el A legalacsonyabb a munkanélküliek aránya Újszentmargitán (3,%) és Nagyhegyesen (3,3%) (Népszámlálás 20) 7

18 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 4 ábra Tiszacsege vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 20 (%) A lakosság jövedelmi helyzete kedvezőtlen Az egy főre jutó jövedelem (5 ábra) a mintaterület egyik településén sem érte el az országos átlagot (78 ezer Ft/fő/év) Ehhez az értékhez legközelebb a Hajdúszoboszlón élők átlagos jövedelme került (733 ezer Ft/fő/év) A legalacsonyabb egy főre jutó átlagos jövedelmet Ároktőn (327 ezer Ft/fő/év) és Folyáson (342 ezer Ft/fő/év) találjuk, ezeken a településeken a munkanélküliség is igen magas (NAV Személyi jövedelemadó statisztika) 8

19 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Tiszacsege vizsgálati területen, 20 (Ft/fő) A területen megtalálható kisebbségek közül a cigány (romani, beás) a legjelentősebb Az egész lakosság 5%-a vallotta magát cigánynak a 20-es népszámláláson Néhány településen magasabb arányban találhatók meg Ároktőn például 26,4%, míg Tiszatarjánban 2,8% a cigány lakosság aránya Ugyan sokkal kisebb arányban, de jelen van még a német nemzetiség is Az egész területen 0,5% a német kisebbség aránya Hortobágyon a legmagasabb, de itt is csak,5% 9

20 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2 Talajtani jellemzők 2 Talajtan és természetes növényzet A vizsgált terület közel 90%-án réti talajféleségek fordulnak elő (4 táblázat, 6 ábra) A kutatási terület több, mint 60%-a a Hortobágy területére esik, ez az Alföld domborzati szempontból legegyhangúbb része, melynek felszín közeli löszös üledékét foltszerűen kisebbnagyobb vastagságban a Tisza hordaléka borítja A magas állású, nagy ásványi sótartalmú talajvíz hatása következtében változatos szikes talajféleségek alakultak ki A szikes termőhelyek növény- és állatvilága kiemelkedő nemzeti értéket képvisel Legnagyobb területen (64,0%, 4 táblázat) az agyagos vályog, agyag mechanikai összetételű réti szolonyec talajok és sztyeppesedő réti szolonyecek találhatók, melyeket elsősorban legelőként, alárendelten szántóként hasznosítanak Hasonló talajtípusok a Sajó Hernádi-sík és a Borsodi-Mezőség vizsgált területén, zömmel ártéri öntésanyagon is képződtek, ott is elsősorban legelőként hasznosulnak Réti talajok a vizsgált terület É-i részén, a Tisza mentén és a Hortobágy mélyebb fekvésű, nem szikes területein találhatók Az agyagos vályog és agyag mechanikai összetételű, öntésanyagokon és löszös talajképző üledéken kialakult talajtípus természetes növénytársulásai jelentős természeti értékek Hasznosításuk szántó- és legelőként történik Kisebb, szikes foltokban szolonyeces réti talajok vannak, ezek legelők, kaszálók vagy gyenge szántók A nyers öntés a Tiszát szegélyezi, vályog mechanikai össszetételű, mészmentes, átlagosan 0,5% szervesanyag tartalmú, felszínén áréri ligeterdők települtek A réti öntések részben a Tisza öntésanyagán, részben a legfiatalabb árterületeknél kissé magasabb térszínen alakultak ki gyepterületek A magasabb teraszokon lösz talajképző üledéken a vályog és homokos vályog mechanikai összetételű, kedvező víz- és tápanyag-gazdálkodású alföldi mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom kis kiterjedésű foltjai értékes sztyeppnövények termőhelyei, összefüggő területeik szántók A DK-en, fiatal öntésen kialakult, kilúgzott, mélyben sós réti csernozjom szántóként, illetve gyepterületekként hasznosul 4 táblázat Tiszacsege vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) % 22 Réti szolonyecek 47,4 52,97 25 Réti talajok 32,5 4,89 23 Sztyeppesedő réti szolonyecek 98,3,04 4 Alföldi mészlepedékes csernozjom 7,4 8,02 26 Réti öntéstalajok 6,6 6,92 3 Fiatal, nyers öntéstalajok 36,3 4,08 24 Szolonyeces réti talajok 9,4,06 7 Mélyben sós réti csernozjomok 8,8 0,99 6 Réti csernozjomok 0,3 0,03 Összesen 890,0 00,0 20

21 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 22 Talajérzékenység 6 ábra Talajtípusok a Tiszacsege vizsgálati területen (VKGA 2009) A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk (7 ábra) A 5 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humuszhígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint-emelkedés, tömörödés, vízzárás A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 203) Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk 2

22 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 7 ábra Tiszacsege vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 203) A terület nagy része a vizsgált érzékenységi paraméterek szempontjából a közepesen veszélyeztetett főkategória erősen és közepesen érzékeny csoportjába tartozik (7 ábra) Néhány foltot, főként az alföldi mészlepedékes csernozjom és a réti talajok területét soroltuk az erősen veszélyeztetett főkategóriába, azon belül a közepesen és kevéssé sérülékeny csoportba, mert ezek a talajtípusok a talajvíz emekedésére, a másodlagos szikesedésre különösen érzékenyek A közepesen veszélyeztetett területen a láposodás és a humusz-hígulás okozhatja legnagyobb problémát A vizsgált terület talajvédelme elsősorban a szikesedés miatt az É-i részen két kisebb területen kiemelt figyelmet igényel 22

23 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 23 A vizsgálati terület természetes növényzete Nyugaton és a terület déli felében szikes gyepek a jellemzők, mocsaras és lápos foltokkal tarkítva Az északi területfélen szántók, rétek, legelők és elsősorban a Tisza árterén ligeterdők, illetve nagyobb arányban telepített erdők találhatók (részben DÖVÉNYI szerk (200) alapján) Sajó Hernádi-sík (ÉNy) A táj potenciális növényzetét a Sajó és a Hernád alacsony árterein fűz nyár ligetek, a magasabb térszíneken tölgy kőris szil ligetek jelentik Sziki tölgyesek a táj déli, délkeleti, Tisza menti részein alakulhattak ki Ma a táj túlnyomó része mezőgazdasági terület, nagy táblás szántóföldi kultúrákkal A puhafás fűz nyár ártéri erdők gyakorlatilag csak a vízfolyások keskeny sávján maradtak meg, állományaikat sokfelé nemesnyárasokkal váltották fel, tömegesek az özönfajok A déli területeken szikes gyepek (főként cickórós puszták) vannak, melyekbe ürmöspuszta foltok keverednek A táj jellegzetességei a nagy kiterjedésű kavicsbánya tavak, a bolygatás intenzitásától és a felhagyás időtartamától függő másodlagos növényzettel Borsodi-Mezőség (Ny) A tájban jelentős kiterjedésű gyepeket találunk, amelyek délkeleten, a Tisza egykori magas árterén, erekkel és övzátonyokkal sűrűn behálózott pusztai részt alkotnak Az egykori morotvákkal tarkított pusztán jelentős kiterjedést érnek el a vizes élőhelyek (hínártársulások, mocsarak, mocsárrétek), melyek természetes fluktuációját és regenerációját a klimatikus viszonyokon kívül a vizes rekonstrukciós munkák is elősegítik Az erdőket jobbára fűzligetek és telepített tölgyesek képviselik (sok esetben értékes orchideaflórával) Özönnövényei közül a csatornák mentén terjedő gyalogakác okozza a legjelentősebb problémát Borsodi-ártér (Tisza mente) Potenciálisan ligeterdei, ártéri mocsári táj, meanderező, morotvákat képző folyóval A táj déli része tartósan mesterségesen elárasztott ártér (Tisza-tó), gazdag természetközeli hínár-, mocsári és részben láposodó növényzettel A hullámtér erdei fűz nyár ligeterdők, illetve zömmel legfeljebb 50 éve telepített, spontán regenerálódó füzesek, nyárasok, mindkét típusban igen sok özönnövénnyel A Tiszadorogma környéki rétek jellegtelenek, részben kiszáradtak A kaszálás, legeltetés alól felhagyott réteket a gyalogakác állományai nőtték be Ez a táj őrzi az egyik legjobb állapotú hazai sziki tölgyes kocsordos rétsztyepp-mozaikot Újszentmargita mellett A mentett oldalon ártéri rétekből kiszáradt cickórós szikes puszták és maradványmocsarak húzódnak A belvizes szántókon fajgazdag a törpekákás iszapnövényzet Hortobágy (K és D) A kontinens legnagyobb összefüggő szikese a Hortobágy Potenciális növényzete év óta nyílt, sztyeppi, a szolonyec sziki fajok folyamatos jelenlétével A kistáj északi részén, az egykori nagyobb mocsár helyén agrársivatag van, a nyugati tájperemen helokrén források (nem meghatározott helyen lépnek ki, hanem nagyobb, többé-kevésbé vastag talajrétegen szivárognak át), kisebb lápfoltok és szoloncsák szikesek találhatók Ma és a múltban is a szolonyec szikesek társulásai uralkodók, azok teljes palettájával Leggyakoribb legelőtársulásai az ürmös és cickafarkos szikes puszták, a réttársulásokból az ecsetpázsitos és a hernyópázsitos típus a legjellemzőbb Az erdőterületek jellemzése Az erdők részaránya nagyon alacsony a vizsgált területen (4,87%) és elterjedésük a Tisza menti területekre, illetve Folyás környékére koncentrálódik A hullámtérben fűz nyár liget- 23

24 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés erdők, illetve telepített füzesek és nyárasok fordulnak elő, míg északnyugaton sziki tölgyesekkel találkozhatunk Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú, de a területen szétszórva előforduló magántulajdonú erdők is említést érdemelnek Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület nagy része a védelmi kategóriába esik, de jelentős a gazdasági kategória kiterjedése és előfordul a közjóléti kategória is Tűzveszélyességi szempontból egyértelműen a kis tűzveszély kategória jellemző, közepes- és nagymértékű tűzveszély kategória elvétve fordul elő (Mezőcsát környéke) (8 ábra) 8 ábra A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint 24

25 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány FAVÖKO Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Északi-középhegység peremvidék sekély porózus (Natura 2000), Sajó Takta-völgy, Hortobágy sekély porózus (nemzeti park, tájvédelmi körzet, Natura 2000, Ramsari), Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000, Ramsari) és Jászság, Nagykunság sekély porózus (nemzeti park, tájvédelmi körzet, Natura 2000, Ramsari) 3 A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (5 táblázat), térképi ábrázolásuk a 2 mellékleten látható 5 táblázat Tiszacsege vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 2 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 7,28,940 2 Ipari, kereskedelmi területek 2,09 0, Út-, vasúthálózat, és csatlakozó területek 0,02 0,002 3 Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek nyersanyag kitermelés 0,56 0, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek sport- és szabadidő-létesítmények,72 0,90 2 Nem öntözött szántóföldek 270,72 30, Állandó növényi kultúrák 2,7 0, Rét/legelő 90,37 0, Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 5,43 0, Elsődlegesen mezőgazdasági területek 6,3 0,690 3 Lomblevelű erdők 43,02 4, Tűlevelű erdők 0,34 0, Természetes gyepek, természet közeli rétek 345,05 38, Átmeneti erdős cserjés területek 9,04 2,40 4 Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 36,78 4,30 5 Kontinentális vizek folyóvizek, vízi utak 7,63 0, Kontinentális vizek állóvizek 36,06 4,500 Összesen 890,00 00,000 4 Természetvédelem Az 996 évi LIII törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni A nemzeti parkok területét a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint (34/203 [XII 29] VM rendelet) természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni (203 évi CCL törvény 25 ) Az egyes övezetekben eltérő szintű korlátozások érvényesek A 275/2004 (X 8) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon 25

26 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgált területen nemzeti park és tájvédelmi körzet található (49,6%) A Natura 2000-es területek hasonló arányban tartoznak a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába (60,9%) és a különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriába (64,2%) A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül a magterület a domináns (62,5%), a legkisebb kiterjedésű az ökológiai folyosó kategória (8,7%), míg a pufferterületek aránya 9,6% (összesen 90,8%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből) Az egyes védett kategóriák átfednek egymással ( melléklet) 4 Természetvédelmi területek Hortobágyi Nemzeti Park A nemzeti park középső része található a vizsgált területen A védelem célja a puszta jellegzetes természeti értékeinek, a Hortobágy sajátos pusztai tájképének, növény- és állatvilágának megőrzése Feladata, hogy biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még a Tisza hatása alatt állt A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt Mai képét a 9 század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával és felégetésével alakították ki A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld Előfordulnak még halastavak, mocsarak, holtágak és nádasok is Ezeken a kategóriákon túl néhány település, utak és csekély mértékben erdők (maradvány-, telepített-, ártéri erdők) találhatók a területén A nemzeti park szerepel az UNESCO Világörökség listáján Az övezeti és zóna besorolás alapján a vizsgált területen a következő kategóriák találhatók: II/A, II/B, IV/A, IV/B, IV/C és V/C Az egyes övezetek jellemzése a nemzeti park honlapján érhető el részletesen, a zónák pedig a következő szabályok szerint látogathatók: az A zónarész egyáltalán nem látogatható, a B zónarész engedéllyel vagy vezetővel kereshető fel és a C zónarész belépőkártyával szabadon megtekinthető (9 ábra) Érintett települések: Ároktő, Balmazújváros, Egyek, Folyás, Görbeháza, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Karcag, Nádudvar, Nagyhegyes, Polgár, Tiszacsege 26

27 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 9 ábra A Hortobágyi Nemzeti Park zóna övezeti kategóriái Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet A védett terület keleti része tartozik a vizsgált területhez A tájvédelmi körzet területét két eltérő kialakulású és arculatú táj alkotja, ahol a domborzat és a talajviszonyok különbözősége eltérő növényzet kialakulását és fennmaradását tette lehetővé A pusztai rész egyetlen hatalmas gyepterület, melyet a kanyargó mocsarak szabdalnak fel, míg a peremeken és a pusztai gyepek közé ékelődve szántóterületek találhatók A száraz gyepterületek részben ősi löszpuszta-rétek, melyeket hagyományosan legeltetéssel hasznosítottak, hasznosítanak Míg a löszgyepek esetén a legeltetés erős degradációs tényező, addig a természetes, ősi szikesek esetében a nyílt felszínű gyepek fő fenntartó tényezője A mentett ártéri rész 939-ig a Tisza élő ártere volt Az áradások rendszeresen elöntötték, ezért mocsarai részben feltöltődtek, nyáron hamarabb kiszáradnak, mint az északabbi részek mélyebb, sokszor meredek partú mocsarai A terület állatvilágán is jól érződik a táj kettős arculata: a nagyobb, főleg egyszikűekkel borított tömbre a pusztai fajok a jellemzők, míg a hullámtéri területen az ártéri fajok dominálnak Érintett települések: Ároktő, Mezőcsát, Mezőnagymihály, Tiszadorogma, Tiszakeszi 42 Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető Magasépítmények (0 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság 27

28 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés hozzájárulásával engedélyezhető Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, 2007 évi CXXIX törvény 0 () bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges Magterület található a terület több mint felén, az országos szintű védettséget élvező területeken (kivéve a Tisza mentén, ahol csak Tiszakeszi déli határában a tájvédelmi körzet tartozik ide), néhol túlnyúlva ezek határán (pl Hortobágytól nyugatra) Ebbe a kategóriába tartozik még egy nagyobb folt Tiszacsegétől délnyugatra és egy észak dél irányú a Tiszától keletre egészen Újszentmargitáig Az ökológiai folyosó kategóriába tartozik a Tisza és a Nyugati-főcsatorna Folyás környéki szakasza mentén egy változó szélességű sáv, továbbá egy kisebb folt Mezőcsáttól északnyugatra Pufferterület fordul elő Hortobágy település körül kelet felé nagyobb kiterjedésben és a korábbi két kategória közötti részeken, kivéve a Mezőcsát Tiszatarján Ároktő közötti részt és Tiszacsegétől nyugatra a Tiszáig terjedő területet Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a Borsodi- Mezőség (HUBN20034), a Hortobágy (HUHN20002), a Mezőcsáti Rigós (HUBN2003) elnevezésű terület, a Tiszakeszi-morotva (HUBN20032) és a Tisza-tó (HUHN20003) A különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriába tartozik a Borsodi-sík (HUBN0002) és a Hortobágy (HUHN0002) Ramsari területek A Ramsari területek a vizsgált terület 22%-át fedik le Ide tartozik a Hortobágyi-halastó, az Angyalháza Pentezug Zám-puszta és a Borsodi-Mezőség Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek A vizsgált területen ex lege védett kunhalomból elszórtan több tucat, míg földvárból egy található (délen) Lápok és szikes tavak is nagy számban fordulnak elő a védett területen, de ezek pontos területi elhelyezkedéséről információkkal az illetékes nemzeti park igazgatóság rendelkezik 42 Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (6 táblázat) 28

29 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Név 6 táblázat Helyi védettségű természeti értékek Tiszacsege vizsgálati területen Törzskönyvi szám Megye Település Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve Balmazújvárosi császárfa a Bethlen utca végén 8/47/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi császárfa a Bocskai utcában 8/57/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi császárfa a Szántó- Kovács és Zalka utcák sarkán 8/60/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi csörgőfa fasor a Vasútsoron 8/38/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi ezüst hárs a Bethlen utcában 8/63/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi ezüsthársak és kínai boróka 8/42/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi fehér fűz az Íjászpálya-Lődomb szélén 8/45/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi fekete dió fasor a Böszörményi úton 8/40/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi gyertyán fasor 8/39/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi japán akác a Böszörményi úton 8/59/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi japán akác a Dózsa utcában 8/65/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi japán akác a Posta közben 8/44/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi japán akác fasor a Debreceni utcában 8/34/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi japán akác fasor a Veres Péter utcában 8/37/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi japán akácok a Hortobágyi úton 8/62/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi japán akácok a Veres Péter utcában 8/6/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi japán akácok a Veres Péter utcában 8/6/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi jegenyetölgy a Veres Péter utcában 8/55/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi jegenyetölgy fasor a Kastélykert utcán 8/35/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi jegenyetölgy a Veres Péter szobor mellett 8/52/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi Kastélykert utca platánfái 8/46/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi kastélypark fái 8/3/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi kislevelű hárs a Kossuth téren 8/49/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi mézesfák az Árpád utcában 8/50/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi nyugati ostorfa fasor 8/33/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi nyugati ostorfa fasor és japán akác a Bethlen utcában 8/36/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi-páfrányfenyő az Északi soron 8/4/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi platánfa a Böszörményi úton 8/58/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi református templom kert fái 8/32/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi szomorúfűz a Bajcsy-Zsilinszky és a Sporttér utca sarkán 8/53/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi Tankonyha udvarának fái 8/64/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE

30 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Karcagi Déli temető, törpemandulás cserje Karcagi Északi temető, mezei szilfa Karcag, Szentannai utcában található gesztenye fasor 5/42/TE/96 5/45/TE/0 5/78/TE/00 Balmazújvárosi vénic szil a Debreceni utcában 8/56/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi vénic szilek a Semsey Andor Múzeum kertjében 8/48/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi Veres Péter Emlékpark fái 8/30/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi zöld juhar a Kossuth utcában 8/5/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Balmazújvárosi-zöldjuharfák a Művelődési Ház mögött 8/43/TE/09 Hajdú-Bihar Balmazújváros TE Nagyháti Parkerdő 8/0/TT/75 Hajdú-Bihar Balmazújváros TT 4, Jász- DE ATC Karcagi Kutatóintézet 5/46/TT/0 Nagykunkertje Szolnok Karcag TT 6, Jász- Nagykun- Szolnok Jász- Nagykun- Szolnok Jász- Nagykun- Szolnok Karcag TE Karcag TE Karcag TE Újszentmargitai-tölgyfa 8/29/TE/08 Hajdú-Bihar Újszentmargita TE

31 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2 Szénhidrogén-kutatás 2 Tiszacsege vizsgálati terület földtana 2 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár) A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 7 táblázatés a 8 táblázat adja meg (0 ábra, 6 melléklet) 0 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem 22 Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA ) A fontosabb jelentéseket az 8 táblázat listázza MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár 3

32 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 7 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Hernád II szénhidrogén Heves II szénhidrogén Heves szénhidrogén Hernád I szénhidrogén Heves I szénhidrogén 995 Görbeháza szénhidrogén Hajdúdorog szénhidrogén Nyírség Szatmár szénhidrogén Derecske-Észak szénhidrogén Hajdúszoboszló 20 szénhidrogén Berettyóújfalu 28 szénhidrogén Földes-Kelet 80 szénhidrogén Nádudvar-DK-Püspökladány-ÉK szénhidrogén Karcag 32 szénhidrogén Észak-mo-i Paleogén medence Emőd-Észak Abádszalók szénhidrogén Kisújszállás-ÉK Karcag Bucsa Ecsegfalva Kunmadaras szénhidrogén MBFH adattári szám ÉMO8432 T T Engedélyes Magyar Horizont Energia Kft Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban ÉMO8432 Megjegyzés vizsgálati terület középső, É-i része Mobil Erdgas-Erdöl Gmbh T206 vizsgálati terület É-i része Pangaea Energy Magyarország T20478, T20092 vizsgálati területet ÉNy-i része HHE North Kft elkészült csatlakozó terület É-on Occidental of Hungary T9789 csatlakozó terület É-on MOL T9038 csatlakozó terület ÉK-en HHE Nyírség Kft, Horizont Nyírség Kft KMO04299 csatlakozó terület ÉK-en PetroHungaria Kft T22342 csatlakozó terület ÉK-en MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt T2020 csatlakozó terület K-en T22563 csatlakozó terület K-en T22497 csatlakozó terület D-en T20860 csatlakozó terület D-en MOL T9923 csatlakozó terület D-en MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL T22784 csatlakozó terület DNy-on T2032 csatlakozó terület ÉNy-on T977 5 km környezet DNy-i része 5 km környezet D-i része MOL T km környezet DNy-i része 8 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Tóth T, Wórum G, Jonas, A, Csizmeg J, Győrfi I, Buggenhagen, J, Olsen, M, Peffer, M, Rutty, P, Pudleiner É, Wayland, R, Schulz, S, Pearson, S, Szabó L, Varga G 205 Kutatási zárójelentés a HERNÁD-II kutatási területen végzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről Heves II Concession Geological and Geophysical Study (Tiszakeszi, Jaszsag Basin, szénhidrogén) Pangaea Energy LLC Szénhidrogén kutatási engedély a Hevesi nyílt területre 2 év ( Fázis) Éves jelentés 2002 január Pangaea Energy LLC License for Petroleum Exploration Heves Open Area Year 2 (Phase ) Final Report January 2002 Folyópart Energia Kft Mobil Erdgas-Erdöl GmbH Pangaea Energy 32

33 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH adattári szám T20092 Brian J Adolph 200 T9038 Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes Heves blokk kutatási engedély szénhidrogén kutatásra I kutatási fázis ( év) Előzetes jelentés 200 jan 0 Heves License for Petroleum Exploration Phase I (Year ) Preliminary Report January 0, 200 Heves kutatási terület I szakasz ( év) Jelentés 200 május hó Heves License for Petroleum Exploration Phase I (Year ) Final Report May 3, 200 A vizsgálati területet környezetébe eső korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Hajdú J, Balázs E-né, Bujdosó I, Czeller I, Eszes I-né, Nagy Gy-né, Soós S, Vadász Gy-né, Szentgyörgyi K-né 997 KMO04299 Varga G 200 T T2020 T22563 T22497 T20860 Szentgyörgyi K-né, Bartha A, Bujdosó I, SőregV, Vadász Gy-né, Vincze M, Tóth Z, Tóthné Medvei Zs, Vargáné Tóth I et al 2000 Amran A, Balázs E-né, Eszes I-né, Juhász Gy, Krusoczki T, Pusztai J, Szabóné László A, Sőreg V, Szentgyörgyi K-né et al202 Sőreg V, Amran A, Balázs E-né, Eszes I-né, Juhász Gy, Kiss K, Krusoczki T Gy, Lux M, Papp K, Pusztai J, Szabóné László A, Szentgyörgyi K-né, Gyergyói L et al 202 Zárójelentés a 29 Görbeháza területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Hajdúnánás, Polgár, Tiszavasvári, Tiszadob) Hajdúdorog szénhidrogén, kutatási zárójelentés (Görbeháza, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Újfehértó, Hajdúszoboszló, Érpatak, Biri, Geszteréd, Balkány) Kutatási zárójelentés a Nyírség-Szatmár kutatási területen elvégzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről 200 június Zárójelentés a 72 Derecske-Észak és környéke kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről Zárójelentés a 20 Hajdúszoboszló területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (+ Határozat, + CD) Zárójelentés a 28 Berettyóújfalu területén végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Hencida, Hen ; Berettyóújfalu, Beru, Beru 2, Beru 3, Beru 4, Beru 6; Földes, Föl-ÉK ; Püspökladány, Pü-K ; Zsáka ; Furta, Fu-Ny 2; Nagykereki, Nkereki-Ny ; Sáránd I; Sáránd, Sár- S ; Szeghalom, Sz-É, Sz-É 2, Sz-É sz fúrások) Szentgyörgyi K-né, Amran A, Bárány Á, Bujdosó I, Kiss K, Zárójelentés a 80 Földes-Kelet kutatási területen végzett Kovácsvölgyi S, Vincze M, szénhidrogén-kutatási tevékenységről Lemberkovics V, Révész I, Pugner S etal 2002 Pangaea Energy MOL Nyrt HHE Nyírség Kft, Horizont Nyírség Kft Petro- Hungaria Kft MOL Nyrt MOL Nyrt MOL Nyrt MOL Nyrt T9923 Bujdosó I, Nagy Gy-né, Pusztai J, Szentgyörgyi K-né 997 Zárójelentés a 64sz Nádudvar területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről MOL Nyrt T22784 Amran A, Balázs E-né, Eszes I-né, Juhász Gy, Krusoczki T Gy, Pusztai J, Szabóné László A, Szentgyörgyi K-né, Gyergyói L et al 202 Zárójelentés a 32 Karcag területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről (Karcag-ÉK 2, Tiszaszentimre 2, Tiszaszentimre 3 fúrások; Bucsa-Püspökladány (Berettyóújfalu) 3D, Kunmadaras 3Dmérések; + Határozat; + DVD) MOL Nyrt T2032 Kiss K, Bujdosó I, Milánkovich A, Pápa A, Soós S, Szentgyörgyi K-né, Tóth Z, Tóthné Medvei Zs, Vargáné Tóth I, Tirpák I et al 999 Zárójelentés a 27 Paleogén medence DNy-i része területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Tura 8, Dány, 2, Monor-É, Mogyoród sz fúrások) MOL Nyrt T994 Gajdos I, Bodor É, Bujdosó I, Kiss B, Kormos L, Milota K, Szalainé Bánlaki E, Szentgyörgyi K-né, Tirpák I, Tóth J, et al 997 Zárójelentés a 8 sz Besenyszög-Tiszapüspöki-Fegyvernek-D területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Besenyszög, Bes, Szolnok-Észak, Szo-É 2sz fúrások) MOL Nyrt 33

34 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés MBFH adattári szám T977 T9930 Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Erdei M, Fehér S-né, Kiss B, Szalainé Bánlaki E, Vargáné Tóth I, Zárójelentés az Abádszalók és környéke területen Bujdosó I, Eszes I-né, Gajdos I, végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Tiszagyenda, Nagy Gy-né, Pusztai J, Szentgyörgyi Kunmadaras, Kunhegyes, Tiszabura) K-né 997 Bodor É, Kiss B, Szalainé Bánlaki E, Vida E, Bujdosó I, Eszes I-né, Nagy Gy-né,Pusztai J, Szentgyörgyi K-né, Vadász Gy-né 997 Zárójelentés a 82sz Kunmadaras területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Kunmadaras-D sz fúrás) MOL Nyrt MOL Nyrt Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság) A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogén-kutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (4 függelék, 5 függelék) A minősítés a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt 23 Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter) Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 3 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 9 táblázat, 8 melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül egy sem érte el a prekainozoos aljzatot 9 táblázat A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Újszentmargita Uma , ,72 9, Hortobágy K 82/a Hortobágy B , Mezőcsát K , ,77 96, Tiszakeszi K , Tiszakeszi K , Mezőcsát Mcsát , ,95 97, Balmazújváros Bal , ,4 90, Nagyiván Ni ,8 2438,2 88, Tiszacsege K , Tiszacsege K , Tiszakeszi Tiszakeszi Tiszatarján HHENTit , Frs-id egyedi fúrásazonosító Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint 6 fúrás esik a vizsgálati területre (0 táblázat, 6 melléklet) Ebből db indikációs fúrás (indikáció vagy telep), meddő fúrás 3 db van (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul) 34

35 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 0 táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Helyzet* Dátum azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ I** Nagyiván Ni ,4 2438,4 88, /2mf K2 TCS M Tiszakeszi Tiszakeszi 79799, ,4 90, /4+CD,DVD,kaz TCS M Tiszatarján HHENTiszatarján HHENTit , /,CD TCS I Mezőcsát Mcsát , , K TCS M Balmazújváros Bal , ,5 89, K TCS M Újszentmargita Uma , ,7 9, K TCS M +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele *Helyzet: TCS Tiszacsege koncesszióra javasolt terület, BT hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban) **I: indikáció: I indikáció, M meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg 24 Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (202, 204) lettek leválogatva A geofizikai felmértséget a 7 és 8 melléklet mutatja be, számszerűen a táblázat adja meg Terület Tiszacsege táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 890 km * MBFH adatok alapján Terület 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika (db) Tiszacsege (db/km 2 ) 890 km 2 0,046 0,0034 *MBFH adatok alapján VSP * Szeizmokarotázs * D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség km 2 ) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km 2 ) Tellurika (TE) Magnetotellurika (MT) (db) VESZ ABmax >4000 m 76 56, , D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség %) Gravitáció (db/km 2 ) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km 2 ) VESZ ABmax >4000 m 0,0854 7,62 3,7663 0,4202 2,046 4,3 0,3764 0,0393 0,0045 A terület 7,62%-át fedi 3D szeizmikus mérés az északi részen (2 táblázat, 7 melléklet) 2 táblázat A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév Dátum Megrendelő Hernád I II 2007 MHE Kft Polgár 2008 MHE Kft Kapcsolódó jelentés adattári száma T220, (adatgyűjtés) T2203, T2207, T220 (adatgyűjtés) Megjegyzés A terület északi részén DLT-I, DLT-IV A terület ÉK-i részén kis területen 5 DVD, CD, LTO 35

36 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 76 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes, a terület szeizmikusan közepesen megkutatottnak tekinthető A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 3 függelék listázza A vizsgálati területre eső összes 2D szelvényhossza 788, km A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról a 2 táblázat utolsó oszlopa tájékoztat Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 45 db érinti a vizsgálati területet (3 függelék, MBFH szolgáltatott bejegyzés) 3 fúrás mélyfúrás geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (3 táblázat) 36 3 táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területenés az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log Terület Dátum (m) (m) (mbf) (m) szám + Hortobágy HK , Hortobágy K Mezőcsát Mcsát , , Kunmadaras Kunmadaras Nádudvar Nádudvar Tiszapalkonya TP , ,5 9, Balmazújváros K , Hejőpapi HEJŐ (MEK ) 78563,2 2830,8 00, Mezőcsát Mcsat , , Mezőkeresztes MEK 78563,2 2830,8 00, Görbeháza Görbeháza 85472,3 286,6 9, Egyek Egyek 79230, 2548,9 9, Kunmadaras (Nagyiván) KMK 7898, ,3 9, Terület: a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen, a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában A vizsgálati területen VSP, illetve szeizmokarotázs mérést nem végeztek, az 5 km-es környezetben 5 VSP, és 7 szeizmokarotázs mérés ismert (4 táblázat) Ahol az MÁFGBAban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi A területen 35 db magnetotellurikus (MT) mérés található A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag alatti (3,767 pont/km 2 ) A területen 4 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet MADARASI, VARGA (2000) mutatja be 4 táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Mérés típus* EOV Y (m) EOV X (m) Z (mbf) Dátum Adattári azonosító Balmazújváros 3 BAL 3 SZK 84950, ,5 90, 2 Egyek EGYEK VSP 79229, , Egyek 3 EGYEK 3 VSP , 25059,6 90, Emőd EM SZK 78928, ,8 99,8 2 Kaba-É 3 KABÉ 3 SZK 8479, 24433,9 89, 2 Kunmadaras KM SZK 78254, ,8 87,4 2 Kunmadaras-K KM K VSP 78980, ,4 87, Mezőkeresztes-K ME K VSP ,3 00, Püspökladány 6 PÜ 6 SZK 84703, ,2 90,4 2 Tatárülés-D TatárülésD SZK , ,4 9,68 T Tatárülés 5 TÜ 5 SZK ,4 94,6 2 Tatárülés-D TÜD VSP 78405, , *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben Terület +

37 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 22 A terület földtani viszonyai A vizsgálati terület Debrecen és Karcag között helyezkedik el, a területet és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint az 500 métert meghaladó mélységű fúrásokat a ábra mutatja Az ábrán látható, hogy magán a vizsgálati területen aránylag kisszámú mélyfúrás található, az 5 km-rel kiterjesztett körzetben található mélyfúrások zöme Kunmadaras illetve Nádudvar térségében mélyült A földtani viszonyok értelmezésénél a kiterjesztett körzet érdemi többletinformációt nyújtó adatait természetesen figyelembe vettük ábra Tiszacsege vizsgálati terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése 37

38 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 22 A terület nagyszerkezeti viszonyai, tektonikája A vizsgálati terület HAAS et al (200) térképe alapján a Tiszai nagyszerkezeti egység területén helyezkedik el, azon belül is D-i medencerésze a Mecseki-egység területére, míg É-i része a Nyírség medencealjzatát képviselő ismeretlen medencealjzat területére esik, ahol aljzatot ért fúrás még nem mélyült (2 ábra) 2 ábra A medencealjzat szerkezeti egységei a vizsgálati terület határvonalával (HAAS et al 200 alapján) A terület nagyszerkezeti szempontból legfontosabb jellegzetessége a vizsgálati terület középső részét metsző Közép-magyarországi-vonal és az ezt kísérő, bonyolult belső felépítésű, oldaleltolódásokkal, normálvetőkkel és feltolódásokkal kísért zóna (CSONTOS, NAGYMAROSY 998) Ezen szerkezeti zóna mentén érintkezik a Tiszai- és az Alcapafőegység A vizsgálati terület másik jellegzetes nagyszerkezeti elemei a terület É-i részén a közel É D-i, illetve K Ny-i lefutású másodrendű kainozoos normálvetők, amelyek a Jászságimedence mély süllyedékét határolják le (3 ábra) A medencealjzat felszíne a szeizmikus mérések alapján a vizsgálati területen közel kiegyenlítetten kb 3000 m mélységben helyezkedik el Az ÉNy-i részén (Mezőcsát térsége és attól D-re) a fent említett normálvetők mentén a medencealjzat hirtelen mélyül m mélységbe (3 ábra) 38

39 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3 ábra A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe a térkép szerkesztéséhez felhasznált, aljzatot ért fúrások feltüntetésével, valamint az aljzat mélységének izovonalaival, mbf (kivágat: HAAS et al 200) 222 A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén-kutatásban alapvető A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel zaj arány és a feldolgozás folyamata A Tiszacsege vizsgálati területen 3db 2D szeizmikus szelvény (Po, Po 39, Po 58) értelmezése történt meg, mely a terület nagy részéről (legfőképpen a nyugati) nyújt információt 39

40 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az 4 ábra mutatja be, hogy az MFGI rendelkezésére álló többi szelvény a kijelölt területen kívül esik, így azokat csak tájékozódás céljából tekintettük meg Az értelmezés során felhasználtuk a területen lévő 500m-nél mélyebb fúrások rétegsorát 4 ábra Tiszacsege vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények narancssárgával jelölve az értelmezett szelvények (Po, Po 39, Po 58) Az értelmezés során kijelöltük a prekainozoos aljzat felszínét (lila), a pannóniai feküt (idősebb miocén képződmények felszíne) (narancssárga), az idősebb miocén vulkanitokat (piros) és az alsó felső-pannóniai képződmények határát (sárga, Algyői Formáció felszíne) A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük A Po -es szelvény ÉNy DK-i lefutású, a terület ÉK-i részén hosszan végigfut (4 ábra) Az aljzat változó mélységben található, nehezebben értelmezhető (szaggatott szint) A kijelölést nehezítette a területen azonosított miocén vulkanitok jelenléte Ezt POSGAY (966) térképe, illetve néhány fúrás is alátámasztotta Az aljzat felett több száz méter vastag miocén üledéket is azonosítottunk Kijelöltünk több aljzati vetőt, illetve azon szerkezeti elemeket, amelyek egészen a pannóniai feküig hatottak, néhol a fiatal üledékekben is felújultak Egy nagyobb ugrás a szelvény déli részén látható, az aljzatot kisebb mélységben, kréta vulkanitok alkotják, melyet a Balmazújváros Bal fúrás ért el Az alsó- és felső-pannóniai 40

41 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány képződmények határát is kijelöltük, melyek nagy vastagságban vannak jelen, nagyjából követve az idősebb korú üledékeket (5 ábra) 5 ábra Az ÉNy DK K-i irányultságú Po időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A Po 39-es szelvény párhuzamosan fut a Po -es szelvénnyel, a vizsgálati terület középső részén Az aljzat szintén nagyobb mélységben található, dél felé fokozatosan emelkedik Egyes helyeken szintén szaggatottan jelöltük, mert a miocén vulkanitok miatt nehezen értelmezhető A szelvény mentén azonosítottuk az aljzati vetőket, melyek néhol egészen a pannóniai feküig újultak fel A szelvény déli részén a pannóniai képződmények alatt a triász aljzatot jelöltük ki, mely egy erősen reflektáló felület, alacsonyabb amplitúdóval Ezt a megállapítást a KabÉ 5 jelű fúrás rétegsora is alátámasztotta A pannóniai képződmények nagy vastagságban vannak jelen, az alsó- és felső-pannóniai határaként az Algyői Formáció felszínét jelöltük (6 ábra) 4

42 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 6 ábra Az ÉNy DK K-i irányultságú Po 39 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A Po 39-es szelvényt keresztezi délen a Po 58-as szelvény Itt szintén igyekeztünk azonosítani az előzőekhez hasonlóan a prekainozoos kristályos aljzatot (a mélyebb részeken szaggatottan) Feltehetően rövidsége miatt, illetve ÉK DNy-i irányultságából adódóan nagyobb szerkezeti mozgások nem láthatóak Egy markánsabb aljzati normál vetőt a szelvény keleti részében jelöltünk A néhányszáz m vastag miocén üledékek felszíne itt is erősebb reflexióval jelenik meg, így egyértelműen követhető Felette szintén kijelöltük az alsó felső-pannóniai határát, melynek lefutása nagyjából követi a pannóniai feküt A nagy vastagságú, folyamatos, gyengébb reflexióval megjelenő fiatal üledékekben nem azonosítottunk semmilyen szerkezeti elemet (7 ábra) 42

43 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 7 ábra Az DNy ÉK K-i irányultságú Po 58 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 223 A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Ebben a fejezetben a vizsgálati terület aljzatának kőzetrétegtanát (formációkat) tárgyaljuk A prekainozoos aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al 200 térképére (3 ábra), és a terület földtanát ismertető korábbi szakirodalomra támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal A vizsgálati terület D-i részének medencealjzatát a 3 ábra szerint az sz képződménnyel jelölt Szolnoki Flis felső-kréta rétegsort gradált homokkő (Debreceni F) és paleocén oligocén agyag, agyagmárga és aleurolit váltakozásából felépülő összlet (Nádudvari Komplexum) alkotja A Debreceni Formációt szürke, tömött szövetű homokkő- és aleurolit-rétegek váltakozása építi fel, kevés agyagmárga- és konglomerátum-betelepüléssel (SZENTGYÖRGYI 989) Gyakoriak a vékonyabb-vastagabb homokkőrétegek, -padok, laterális jellegváltozás egyelőre az ismereteink szerint nem tapasztalható A laminites felépítésű, nyílt selfen, erőteljesen süllyedő aljzat felett leülepedett, flis jellegeket (turbiditek, gradált rétegzés) csak elvétve mutató képződmény nem is nevezhető flisnek, csak pelagitnak Vastagsága és feküje nem ismert, a fúrásokkal harántolt üledékvastagság méter közötti A formáció kora ősmaradványok alapján campani maastrichti A vizsgálati terület medencealjzatának túlnyomó többségét alkotó flis fő tömegét a paleocén oligocén Nádudvari Komplexum agyag, agyagmárga és aleurolit váltakozásából álló rétegsora építi fel (SZEPESHÁZY 973, SZENTGYÖRGYI 989, HAAS 998, NAGYMAROSI 998), amelyet a vizsgálati területen egyedül a Ni sz fúrás tárt fel m mélységben Az 43

44 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés erősen tektonizált, gyűrt összleten belül több pikkelyben ismétlődnek a különböző korú rétegcsoportok A os dőlésű összlet vastagsága nem ismert, feltehetően több ezer méter A vizsgálati terület É-i részének medencealjzatát a 3 ábra szerint a 88 sz képződménnyel jelölt bizonytalan felépítésű medencealjzat jellemzi, ennek földtani felépítéséről az ezt elért mélyfúrások hiányában nem állnak rendelkezésre ismeretek 224 A terület kainozoos képződményei Az alaphegységi képződmények felszíne a késő-paleogén kora-miocén erőteljes lepusztulás után, morfológiailag gyengén tagolt peneplénné alakult A lepusztulás utáni üledékképződés a tágabb térségben az alsó-miocénben indult meg, először tengeri (badeni), aztán beltengeri, tavi (szarmata, alsó-pannóniai), majd deltasíksági (felső-pannóniai alsó kétharmada), végül folyóvízi (felső-pannóniai felső harmada és a pleisztocén) üledékek töltötték fel a területet Az üledékes összlet átlagosan 3000 méter vastagságú Közvetlenül az alaphegységre miocén vulkáni képződmény települ, amely a területtől északra, több száz méter vastagságban tanulmányozható, itt azonban kivékonyodik, és rétegekre szétszakadva fogazódik össze a badeni legalsó-pannóniai, nem vulkáni eredetű tengeri beltengeri üledékekkel A terület medencekitöltő üledékeit a harántoló fúrások és a területet bemutató szelvények (8 ábra,9 ábra, 20 ábra) alapján koruk szerint ismertetjük elsősorban JUHÁSZ 992 és JUHÁSZ et al 2006 munkájára támaszkodva 44 8 ábra A vizsgálati területen áthaladó földtani szelvények nyomvonala

45 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 9 ábra Az sz földtani szelvény (-es szelvény 8 ábra) 45

46 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 20 ábra A 2 sz földtani szelvény (2-es szelvény 8 ábra) A kora-badeniben képződőtt Mátrai Vulkanit Forációcsoport a vizsgálati területen egyedül az Uma fúrás tárta fel m mélységben, a fúrás az andezitben állt le A vulkáni képződményt amfibolandezit és piroklasztikumai, felül piroxénandezit építi fel A Mátrai Andezit a vizsgálati terület 5 km-es körzetében még az Egyek 2 3 és Bal 3 fúrásokból ismert m vastagságban, de a fúrások általában az andezitben álltak le, így annak összvastagsága a területen nem pontosítható, egyes regionális analógiák alapján a vulkanit összlet maximális vastagsága 2500 m Egyéb, pannóniainál idősebb miocén képződményt nem tártak fel fúrások a vizsgálati területen belül, csak annak 5 km-es körzetében a Bal 6, KabÉ 4, NuDK és DK 3, valamint a Pü 8 fúrás Ezek mindegyike a Szilágyi Agyagmárgát harántolta néhány 0 m vastagságban, amely sekély neritikus környezetben lerakódott, szürke, foraminiferás agyagmárga gyakran turritellás corbulás makrofaunával (KERCSMÁR szerk 205) A Szilágyi Agyagmárga a Bal 6 fúrásban (szintén a vizsgálati terület 5 km-es körzetében) a badeni Sátoraljaújhelyi Riolittufa Formáció képződményeivel fogazódik össze, amely savanyú piroklasztikumok különféle változatait foglalja magába, helyenként riolit lávaömléssel, benyomulással kísérve Legelter- 46

47 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány jedtebb változatai a különböző mértékben összesült riolit ártufák, melyek gyakran zeolitosodtak, valamint a hullott és az áthalmozott tufa tufit típusok (KERCSMÁR szerk 205) A fiatabb miocén (szarmata) képződményeket képviselő Kozárdi és Tinnyei Formációk szintén csak fúrásból ismertek (Bal 6) a vizsgálati terület 5 km-es körzetében m közötti mélységből A Tinnyei Formáció elsősorban molluszka kőbélből álló, biogén, néhol ooidos, brakkvízi, partszegélyen lerakódott mészkő, mészhomokkő (ún szarmata durvamészkő ) (HÁMOR 998) A Kozárdi Formáció (HÁMOR 998) csökkent sós vízi, sekélytengeri partközeli kifejlődés, molluszkás agyag agyagmárga, alárendelten homok, mészhomokkő, mészmárga (ún cerithiumos mészkő ) A pannóniai képződmények tekintetében a területet sajátos felépítés jellemzi A Jászságimedencének ezen a részén találkozott az Alföldre érkező két fő behordási irány, amelyek ÉKi és ÉNy Ny-i irányból szállították az üledékeket a területre Kezdetben az ÉK-i beszállítási iránnyal jellemezhető deltarendszer üledékei rakódtak le, fő tömegükben a terület É ÉK-i felében Ezt követően az É ÉNy irányú üledékbehordás dominált, majd megint ÉK, illetve É-i irányból érkezett a behordás (SZENTGYÖRGYI K-né et al 202) Ugyanakkor a vizsgálati területen mélyült kevés számú fúrás, illetve azok átértékeletlen rétegsora miatt az egyes pannóniai formációk jellemzése és vastagsága csak nagy vonalakban adható meg Az Endrődi Márga Formáció a Pannon-tóban, távol a behordási területektől, a medence legbelső részén, egy úgynevezett éhező medencében lerakódott kondenzált összlet (mészmárga, márga, agyagmárga az úgynevezett bazális márgák ), mely változatos vízmélység ( m) mellett rakódott le (KERCSMÁR szerk 205) Rétegsora általában mészmárgával, márgával indul (Tótkomlósi Tagozat), majd fölfelé fokozatosan mélyvízi (hemipelágikus) agyagmárgába megy át (Nagykörűi Tagozat) A Szolnoki Formációt a mélyebb medencerészeken felhalmozódott turbidites rétegsor jellemzi, amely a különböző lejtőszögű, instabil lejtőkön lezúduló üledéktömegekkel, zagyárakkal hozható kapcsolatba, és kialakulása a tendenciózus, időnként szakaszosan bekövetkező süllyedés, illetve a kapcsolódó földrengések eseményeivel függ össze A formáció vastagsága a mélyebb medencerészeken, például a területre benyúló Jászsági-medencében, elérheti az 000 m-t is, jellemzően m, a peremek irányában kiékelődhet A területen sok esetben a Szolnoki Formáció hiányában közvetlenül az Endrődi Formációra, nehezen szétválaszthatóan települ a medencelejtőn, illetve deltalejtőn lerakódott Algyői Formáció Képződésében fontos szerepet játszottak a deltalejtőn a mélyebb medencerészek (például a Derecskei-árok) felé tartó zagyárak, melyek lezúdulása során a homok egy része visszamaradhatott a deltalejtőn Ennek eredményeként itt vékonyabb vastagabb homokkőközbetelepüléseket tartalmazó agyagos aleuritos rétegsor alakult ki A Pannon-tó medenceperemeinek mentén, partközeli környezetben zajlott az üledékképződés Ennek során uralkodóan deltaüledékek rakódtak le Az Alföld területén egy ÉK-i és egy ÉNy-i behordási irányú, folyóvíz uralta, karéjos típusú deltarendszer hatása érvényesült A vizsgált terület esetében az előbbi jelenlétével számolhatunk A folyótorkolatoknál csapdázódott, deltafronton, deltasíkságon és parti síkságon képződött üledékeket az Újfalui Formáció foglalja össze A formációban uralkodó a finom- és középszemcsés homokkő-, agyagmárgaaleurit-közbetelepülésekkel A vastagabb homokrétegek többnyire a deltafronton torkolati zátonyként, illetőleg a deltasíkságon a deltaágak mederkitöltéseiként, övzátony-sorozataiként rakódtak le Vékonyabb homoktesteket az áradások során kialakult gátszakadások üledékei ( crevasse splays ) és a viharok parthomloki környezetben lerakódó homokleplei alkothatnak A formáció finomabb szemcsés üledékei, aleurit és agyagrétegek, a deltaágak között, mocsári környezetben, ártéren, illetve kisebb öblökben rakódhattak le, közbetelepült paleotalajszintekkel és lignitrétegekkel Vastagsága a vizsgálati területen többszáz méter A progradáló delták hátterében folyóvízi ártéri, tavi, mocsári környezetekben folyt az üledékképződés Az itt képződött, az Újfalui Formációtól gyakran nehezen elkülöníthető 47

48 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Zagyvai Formáció szürke kékesszürke színű, aleurit agyagmárga homokkő sűrű váltakozásából áll, tarkaagyag- és lignit-közbetelepülésekkel Elvétve márgagumók is előfordulhatnak benne A rendkívül változatos litológiai felépítés attól függően alakul, hogy a vizsgált képződmények a folyóvízi síkság mely részén ülepedtek le Az ártéri üledéksor agyagos aleuritos, áradási homokleplekkel tagolt rétegsorába vékonyabb vastagabb homokos mederkitöltések iktatódnak Attól függően, hogy hol helyezkedett el az itt folyó vízfolyások mederöve, előfordulnak nagy vastagságú homokos üledéksorok Máshol azonban csak egy-két vékony homokréteg települ a vastag ártéri üledékek közé Helyenként mocsaras, lápi területek, kisebb tavak tagolták a felszínt A Zagyvai Formációra települő Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció igen nehezen különíthető el a fekü- és fedőképződményeitől Jellegzetes tavi folyóvízi összlet: kékesszürke homok és foltos, tarka agyagrétegek váltakozásából áll, gyakori lignit és kavicsos homokrétegekkel E nehezen tagolható képződménycsoport a medencebelsőben igen nagy vastagságot is elérhet, a kutatási területen m vastagságú A kvarter összlet lerakódása előtt lezajlott tektonikai események elsősorban a Kárpátmedence morfológiai tagolódását az egyes területrészek feldarabolódását, a kiemelkedéseken nagyon jelentős lepusztulást eredményeztek A vizsgált területen a kiemelt rögök tovább emelkedtek, a Jászsági-medence pedig tovább süllyedt A süllyedéket vastag folyóvízi ciklusos felépítésű homokos, agyagos rétegsor töltötte fel, melynek vastagsága a területen a 400 m-t is elérheti E felett lösz, valamint eolikus homok rakódott le a késő-pleisztocénben (URBANCSEK 977) A holocént vékony ártéri agyag, homok és ártéri talajok képviselik Mivel a hazai neogén kor- és kőzettani beosztás (krono- és litosztratigráfia) az 980-as években jelentős változáson esett át, ezért a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 2 ábra és 5 táblázat foglalja össze a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát 2 ábra A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk 996 alapján) 48

49 Peremartoni Fcs Dunántúli Fcs Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Hagyományos (nem használható) korbeosztás kvarter pliocén Q Pl Fcs-beosztás legfelsőpliocén (levantei) felső-pliocén (felsőpannóniai) 5 táblázat A neogén kronosztratigráfia főbb változásai Pl3 Pl2 Hazai elfogadott korbeosztás (980-as évektől) pannóniai (s l) felső-pannóniai (Pa2) Nemzetközi elfogadott korbeosztás Pl pliocén felső-miocén alsó-pliocén (alsópannóniai) Pl alsó-pannóniai (Pa) M3 miocén M szarmata tortónai M3 középsőmiocén helvét M2 alsó-miocén burdigáliai M akvitániai szarmata (Ms) badeni (Mb) kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer) M2 M középső-miocén alsó-miocén 49

50 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3 A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 206 márciusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült Az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt 3 A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 3 A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 3 Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban ártéri, folyóvízi képződményekben: iszap, agyag, homok, kavics, homokliszt, lösziszap, infúziós lösz, löszben, homokos löszben, lejtőlöszben, illetve eolikus képződményekben futóhomokokban, löszökben alakultak ki A vízfolyások mentén durvább szemcsés folyóvízi képződmények (homok, kavics) alkotja a talajvíztartót Fenti képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén folyóvízi homokos, kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek legnagyobb vastagságban a Tisza mentén A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük A talajvízdomborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2 5 méterrel a felszín alatt van, a dombhátak alatt a néhány tíz métert is elérheti A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli 32 Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén folyóvízi ártéri üledékek alkotta regionális víztartó, melynek vastagsága a vizsgálati területen mintegy m- re tehető Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben nehéz elkülöníteni az alatta települő, hasonló kifejlődésű és hidrodinamikailag kapcsolódó Nagyalföldi Tarkaagyag és Zagyvai Formációtól Az összlet komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízműkútjainak nagy része elsősorban a felső m vastag homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű vízadó rétegeken települ Ez viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő, folyóvízi ártéri, tavi, mocsári környezetekben képződött felső-pannóniai üledékekkel (Nagyalföldi Tarkaagyag, Zagyvai, Újfalui Formációk Dunántúli Formációcsoport) A képződmények egymástól nehezen, szinte csak a színükben különíthetőek el Az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet együttes vastagsága rendszerint meghaladja a m-t, a medenceterületek irányában elérheti akár az 000 méteres vastagságot is Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezet alakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak Ezek a deformált rétegmenti földtani kényszerpályák alapvetően meghatározzák az utánpótlódási útvonalakat, a jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb szintekbe jutását A 50

51 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kvarter és felső-pannóniai összlet határának környékén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert m-es mélység alatt már 30 C-nál magasabb hőmérséklettel rendelkező vizet, azaz hévizet tárolnak a homokos vízadók A Zagyvai Formáció alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója az alföldi előfordulásokhoz képest kisebb vastagságban jelenik meg a vizsgálati területen Legnagyobb (kb 300 m-es) vastagságát a területtől DNy-ra éri el A vizsgálati terület egyéb részein vastagsága általában ennél kisebb, mintegy m A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen és 5 km-es környezetében széles tartományban változik Többnyire relatíve alacsony (kb mg/l) TDS-ű, a mélységgel változó összetétel a jellemző, így a kezdetben CaMgHCO 3 - os, CaMgNaHCO 3 -os vizek a mélységgel növekedve NaCaMgHCO 3 -os, illetve NaHCO 3 -os, majd NaHCO 3 Cl-os, végül NaClHCO 3 -os, NaCl-os kémiai jellegűvé válnak A kb 000 méteres mélységnél sekélyebb vízadókban többnyire mg/l-es TDS, NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, ritkán NaClHCO 3 -os kémiai jelleg, míg ennél mélyebben általában 2000 mg/lnél magasabb TDS és NaHCO 3 -os, illetve 6200 mg/l TDS felett NaCl-os kémiai jelleg az uralkodó Az alacsony TDS-ek és a kémai jelleg intenzív áramlások meglétére utalnak a felsőpannóniai összletben Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a területen a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) a vizsgálati területen É-i irányból D, DK felé történő regionális áramlással számolhatunk Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai a területen hidrosztatikusnak tekinthetők 33 Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni elsősorban az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Endrődi, Szolnoki és Algyői Formációk) képviselik az alsó-pannóniai képződményeket Összvastagságuk erősen változó, méter), de többnyire méter között alakul a vizsgálati területen belül Az alsó-pannóniai rétegek közül a Szolnoki Formáció összlete méter közötti vastagsággal jellemezhető, a nagyobb (akár 000 méteres) vastagságok a mélymedencék irányában figyelhető meg A területre jellemző, hogy az Algyői Formációban gravitációs átülepítéssel közbetelepülő homokos aleurit, homok homokkő testek jelennek meg Az Endrődi Formáció bázisán esetleg található kavicsbetelepülésekben, illetve a Békési Formációban szintén találhatunk víztartókat, amennyiben azok (legalább néhány tíz méteres vastagságban) megjelennek a területen A báziskonglomerátumról a területen pontosabb információik nem állnak rendelkezésre A báziskonglomerátumnak vízföldtani jelentősége csak ott van, ahol más víztartó képződményekkel kapcsoltan jelenik meg Összefoglalva, az összleten belül a jelentősebb vastagságú turbidites összletben (Szolnoki Formáció), valamint a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit homok rétegekben, illetve a báziskonglomerátumban lehet lokális vízadókkal, rezervoárokkal számolni A vizsgált területen és környezetében mindezidáig hévíztermelés szempontjából e képződményeket nem vették számításba a kvarter és a felső-pannóniai vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények nagyobb települési mélysége, kisebb vastagsága és esetenként alacsony vízvezető-képessége miatt Mivel a területen az alsó- 5

52 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés pannóniai rétegsorból a rendelkezésünkre álló vízelemzések esetében még nem került a származási hely részletesebb földtani beosztásra, ezért a vízadók és vízzárók jellemzése itt együttesen kerül leírásra Az itt található vizek rendszerint NaCl-os, illetve NaHCO 3 Cl-os kémiai jellegűek A rendelkezésre álló adatok alapján az összes oldottanyag-tartalmuk széles tartományban, mg/l között változik, mely a mélységgel emelkedik A mintegy 2400 mg/l alatti TDS-ű vizek inkább NaHCO 3 Cl-os, míg a közel 5000 mg/l-nél magasabb TDS-sel rendelkező vizek általában NaCl-os kémiai jellegűek Püspökladány és Nagyiván környékén ennél magasabb TDS-ek is előfordulnak NaCl-os kémiai jelleggel társultan Püspökladány térségében mg/l, míg Nagyiván környezetében mg/l körüli összes oldottanyag-tartalmakat is mérhetünk Az alacsonyabb értékek az összlet sekélyebb helyzetű, vastagabb, homokosabb, míg a magasabb koncentrációk a vékonyabb és/vagy finom szemcsésebb alsó-pannóniai összlethez köthetőek Ennek magyarázata, hogy a vastagabb összletben nagyobb kiterjedésű és összefüggőbb homokosabb üledékek fordulnak elő, melyek intenzívebb áramlást tesznek lehetővé Az alacsonyabb oldottanyag-tartalom intenzívebb áramlási rendszer meglétét jelenti, míg a magasabb sótartalmú vizek elzártabb víztartókra utalnak Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, kora-pannóniainál idősebb miocén, elsősorban kárpáti badeni üledékekben, amennyiben a törmelékes összlet durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Kozárdi és Tinnyei Formációk) Fontos megemlíteni a területre jellemző kifejezetten nagy vastagságban megjelenő prepannóniai miocén vulkáni összlet megjelenését (Mátrai Vulkanit Formációcsoport, Sátoraljaújhelyi Riolittufa Formáció), mely repedezettsége, illetve porozitása miatt lehet tárolóképződmény A pannóniainál idősebb, miocén képződmények vastagsága erősen változik: a déli és középső területrészeken tapasztalható néhány métertől, az északi területrészek akár méteres vastagságú vulkáni összletéig Az alsó-pannóniai, valamint a prepannóniai miocén üledékek a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá E miocén rétegek vizei jellemzően NaCl-os kémiai jellegűek, és néhány kivételtől eltekintve rendszerint kb mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek mg/l-es TDS-ek Tatárülés és Kaba térségében fordulnak elő A vizek összetétele a víztartók elzártabb jellegére utal Mint szénhidrogén-tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba vehetők A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: a prepannóniai miocén képződményekben, tufás homokkövekben, tufákban, az alsó-pannóniai homokkövekben (főként Szolnoki Formációban) A felső-pannóniai rétegek alatti idősebb képződmények a vizsgálati terület DK-i csücskében már enyhén túlnyomásosak lehetnek Erre fokozott figyelemmel kell lenni, a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni 34 Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Kozárdi és Tinnyei Formációk) Vízföldtani jelentőségük csak akkor van, ha közvetlenül települnek az aljzaton és egy hidraulikai rendszert képeznek a repedezett alaphegységi zónákkal Vízkémiai elemzés egyértelműen nem származik fentebbi képződményből, összefoglaló értékelést az előző fejezetben adtunk 52

53 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A prepannóniai miocén képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni A képződmények nyomásviszonyai túlnyomásosak lehetnek 35 Regionális és lokális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között az alsó-pannóniai rétegsor legkifejlettebb képződményei, az Endrődi és Algyői Formációk sorolhatók ide, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék és betelepülések részaránya alacsony A képződmények az aljzat kiemelkedései felett elvékonyodnak, és egymáson települnek, míg a Jászsági-süllyedék irányában kivastagodnak több száz méteres összvastagságot is elérve köztük a Szolnoki Formáció turbidites üledékei települnek Az Endrődi Formáció átlagosan m, az Algyői Formáció m-es vastagsággal jellemezhető a területen, a képződmények nyugati irányban kivastagodnak Mivel az Endrődi Formáció az aljzat kiemelkedései felett csak erősen redukált vastagságban (néhány 0 m) jelenik meg, ezeken a részeken nem feltétlenül tekinthető regionális vízzárónak Inkább lokális vízzárónak tekinthetők a Szilágyi Agyagmárga Formáció finomszemcsés képződményei, melyek ismert vastagsága néhány tíz métert tesz ki A vízkémiai jellemzést lásd a Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók alfejezetnél Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén anyakőzetek is lehetnek 32 Alaphegységi rezervoárok Az alaphegység a területen és 5 km-es környezetében meglehetősen egységes felépítésű A Tiszafüred Prod vonaltól délre a Szolnoki Flis senon paleogén márga flis összlete alkotja az aljzatot Ettől északra az aljzat felépítése mélyfúrások hiányában nem ismert Az 5 km-es körzet ÉNy-i csücskében a Bükki-egység kisfokú metamorfózison átesett többnyire mezozoos képződményei fordulnak elő Az aljzat többnyire mbf méteres mélységben található, azonban az É-i, illetve ÉNy-i területrészeken akár 4000 mbf-nél is mélyebbre zökkenhet Egyértelműen az aljzatból a vizsgált területről és annak 5 km-es környezetéből nem áll rendelkezésre vízkémiai elemzés Egy kevert minta található az 5 km-es területen, melynek vízösszetétele NaCl-os kémiai típusú A nádudvari mintában mg/l-es összes oldottanyag-tartalom volt mérhető, mely bepárlódott fosszilis víz jelenlétére utal az eocén kréta összletben Paleogén képződményekből (Szolnoki Flis összletének valószínűsíthető) két minta áll rendelkezésre Püspökladány térségéből E minták egyike mg/l-es TDS-sel és NaClos kémiai jelleggel, míg a másik mg/l összes oldottanyag-tartalommal és CaNaCl-os kémiai jelleggel rendelkezik 32 A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 32 Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb 5%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4 5%-ot tesz ki, a löszös, homokos felszíni képződ- 53

54 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés mények esetében ez 0% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni 322 Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, prepannóniai miocén, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezen szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni A felső-pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban ÉNy-i irányból képzelhető el, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból a fedőösszletig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: az itt kiékelődő felső-, alsó-pannóniai, valamint miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a vizek kényszerpályára kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében az itteni termálvíztartók lokális és regionális áramlási rendszereinek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges feladat lesz, különösen az Észak-Alföld porózus termál víztest jelentős igénybevétele miatt Szükséges tehát e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásra-hatásainak tisztázása, értékelése A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell 33 A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 33 A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé) Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni Itt a peremek felől, É felől D-i, DK-i irányba tartó regionális áramlás rajzolódik ki 54

55 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 332 A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz, ásványvíz (Kaba, Mezőcsát), gyógyászati (Berekfürdő, Hortobágy, Tiszacsege, Polgár, Tiszaörs), fürdő, ipari, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is 333 Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni 34 A terület vízminőségi képe A Tiszacsege vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 206 márciusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az öszszes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl párolgásról) A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot A megcsapolási területek felszín közeli részein a vízminőség-alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni A sekély (felszín alatti 50 méternél sekélyebb) vízadók vizeinek összes oldottanyagtartalma a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 0%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l (medián körülbelül 550 mg/l), a kloridion tartalom 0 00 mg/l (medián körülbelül 20 mg/l), míg a hidrogén-karbonát tartalom mg/l között változik 350 mg/l körüli medián érték mellett A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések előfordulását jelzik, részben a települések belterületein, részben a mezőgazdasági területeken Az ilyen területekre eső kutakban mért összes oldottanyagtartalom elérheti a mg/l értéket, körülbelül 700 mg/l nátrium, 950 mg/l kalcium, 700 mg/l Mg 2+, 900 mg/l klorid, 850 mg/l hidrogén-karbonát, 800 mg/l nitrát és 500 mg/l szulfát tartalom mellett (22 ábra Box-Whisker diagramján nem ábrázolt) A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (22 ábra) a nagyobb koncentrációjú kutak vizeinek elhagyásával ábrázoljuk A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 0% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg 55

56 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 22 ábra A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 m mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek és a 0% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével, a nagyobb koncentrációjú kutak adatainak elhagyásával A kvarter képződmények sekélyebb (körülbelül 200 méter mélységig) vízadóiban tárolt vizek a terület északi részén főleg CaMgHCO 3 -os, CaNaHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os, ritkábban NaCaMgHCO 3 -os típusúak A mélyebb vízadók és a terület déli részén elhelyezkedő kutak vizei NaHCO 3 -os kémiai jellegűek A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 0%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, 0 70 mg/l Ca 2+, 5 25 mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3 Görbeháza, Hortobágy, Tiszacsege és Tatárülés térségében megnövekszik a klorid tartalom, NaHCO 3 Cl-os víztípust létrehozva Itt az összes oldottanyag-tartalom mg/l között változik, körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl és mg/l HCO 3 tartalom mellett A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (a felszíntől számított körülbelül 300 méterig), a bővített terület ÉK-i részében tárolt vizek jellemzően, CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os, CaMgHCO 3 -os típusúak Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma átlagosan mg/l körüli, a főbb alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, 0 5 mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3 A mélyebb vízadókban (felszíntől számított körülbelül méteres mélységköz) tárolt vizek általában NaHCO 3 -os kémiai jelleggel és nagyobb, mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na + és mg/l HCO 3 A felszíntől számított 600 méteres mélységből származó vizekben megnövekszik a klorid-tartalom, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os víztípusokkal A 900 méternél mélyebb vízadók vizeire már a NaCl-os víztípus jellemző A kloridos vizek a terület D-i részére jellemzőek A viszonylag nagy kloridtartalom az enyhe túlnyomásból adódó feláramlási zóna meglétét jelezheti Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően mg/l körüli, a főbb alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl és mg/l HCO 3 A Nádudvar K 425 jelű fúrás vize kiugróan magas összes oldottanyagtartalommal (kb mg/l) és NaCl-os víztípussal (kb 4500 mg/l Na + és 700 mg/l Cl ) 56

57 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány rendelkezik, melynek oka az alsó-pannóniai rétegek közelsége és az enyhe túlnyomás okozta feláramlás lehet A rendelkezésre álló adatok alapján a felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom) eloszlását Box Whisker diagramon (23 ábra) ábrázoljuk 23 ábra A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei Box Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma széles körben, a rendelkezésre álló adatok alapján, a 0%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között változik A 2500 mg/l TDS-ű vizek jellemzően NaHCO 3 Cl-os jellegűek, ahol a Na mg/l, a Cl mg/l, a HCO mg/l körüli A nagyobb összes oldottanyag-tartalmú (>5000 mg/l) vizek NaCl-os kémiai jellegűek, körülbelül mg/l Na + és mg/l Cl tartalom mellett Püspökladány és Nagyiván térségében nagyobb összes oldottanyag-tartalmú ( mg/l), NaClos típusú, elzártabb víztartókat jelző vizek jellemzőek A lokális víztartó és vízzáró egységek alsó-pannóniainál idősebb miocén üledékeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma széles körben, a rendelkezésre álló adatok alapján, a 0%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között változik A vizek kémiai jellege NaCl-os, a főbb jellemző alkotók a 0%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl A paleogén képződményekben tárolt vizekről csak a nagyiváni, oszlári és a püspökladányi kutak adatai nyújtanak információt, melyek szerint az összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján mg/l között változik A nagyiváni CH-kutató fúrásból származó vizek NaClHCO 3 -os, NaCl-os (ahol a Na mg/l, a Cl mg/l, a HCO mg/l), a püspökladányi CH-kutató fúrásokból származó vizek NaCl-os és CaNaCl-os (ahol a Na mg/l, a Ca mg/l, a Cl mg/l) kémiai jellegűek 57

58 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A paleogén és mezozoos képződményekből származó kevert vízről csak a nádudvari CHkuatató fúrás vize nyújtott információt, mely szerint az itt tárolt víz NaCl-os kémiai jellegű, ahol a Na mg/l, a Cl mg/l, a TDS mg/l körüli A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a MgCaHCO 3, CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os víztípustól a NaCaHCO 3 -os, NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os víztípuson keresztül a NaCl-os, NaCaCl-os víztípusig A 24 ábra az összes oldottanyag- és a klorid-tartalom folyamatos növekedését mutatja, maximális értékét a felszíntől számított körülbelül méteres mélységközi paleogén összletek vizeiben éri el Fontos megjegyeznünk, hogy a mélység felé haladva egyre kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mely az értelmezés bizonytalanságát nagymértékben növeli 24 ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 58

59 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felülvizsgálata (VGT2) 205 december 22-i keltezésű anyagából összegyűjtött állományok felhasználásával készült Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet 4 Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 4 Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Tisza részvízgyűjtő egységen helyezkedik el Területén összesen 4 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik: a Hortobágy-Berettyó (2 7), a Nagykunság (2 8), a Bükk és Borsodi-Mezőség (2 8) és a Sajó a Bódvával (2 6) Leginkább érintett vízgyűjtő a Hortobágy-Berettyó, míg a Nagykunság és a Sajó a Bódvával egységek csak érintik a vizsgálati területet A területre és 5 km-es körzetére 8 síkvidéki, meszes felszíni vízfolyás víztest esik (6 táblázat) A terület és környezete három holtágat és két mesterséges állóvíz víztestet érint; ezek részben tározók, illetve természetvédelemre, halgazdálkodásra használt holtág Részletes leírást a 7 táblázat tartalmazza A terület számos víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott, és víztest kategórián kívüli állóvizek is találhatóak a területen és környezetében, köztük 22 bányató, 36 holtág, 237 körtöltéses halastó és 78 egyéb tó, vizes élőhely, melyeken a bányászat, halgazdálkodás, rekreáció, természetvédelem és vízkárelhárítás a használati cél 6 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Hasznosítás Vizig *Kadarcs Karácsonyfokicsatorna AEP623 állandó vízszállítású belvízcsatorna Vízelvezetés TI Tiszafüredi-öntöző-főcsatorna vízátvezetéssel időszakos vízszállítású AEQ063 öntözőcsatorna Vízellátás KÖTI Tiszavalki-főcsatorna AEQ065 időszakos természetes vízfolyás Vízelvezetés ÉM *Árkus-főcsatorna alsó vízátvezetés miatt állandó vízszállítású kettős AOH629 működésű csatorna Vízelvezetés TI *Hejő-főcsatorna AEP572 állandó vízszállítású természetes vízfolyás Vízelvezetés ÉM Hortobágy-Berettyó vízátvezetés miatt állandó vízszállítású kettős AEP594 működésű csatorna Vízelvezetés KÖ Karcagi-I csatorna vízátvezetés miatt állandó vízszállítású AEP638 belvízcsatorna Vízelvezetés KÖTI *Király-ér és Tiszakeszifőcsatorna AEP674 időszakos belvízcsatorna Vízelvezetés TI Kösely-főcsatorna AEP722 állandó vízszállítású kettős működésű csatorna Vízelvezetés TI Nagyfoki I csatorna AEP829 időszakos belvízcsatorna Vízelvezetés KÖTI *Német-ér AEP843 időszakos belvízcsatorna Vízelvezetés KÖTI *Nyugati-főcsatorna AEP849 állandó vízszállítású kettős működésű csatorna Vízelvezetés TI *Tisza Keleti-főcsatornától AEQ059 állandó vízszállítású folyó Vízelvezetés ÉM Tiszabábolnáig Vidi-ér és Hortobágy Kadarcsösszekötő-csatorna AEQ állandó vízszállítású kettős működésű csatorna Vízelvezetés TI Tisza Tiszabábolnától Kisköréig AIW389 állandó vízszállítású folyó Vízelvezetés KÖTI *Hortobágy-főcsatorna AOC785 állandó vízszállítású kettős működésű csatorna Vízelvezetés TI Király-ér felső AOC798 időszakos kettős működésű csatorna Vízelvezetés TI *Sarkad-Mérges-Sáros-ér AOC852 időszakos kettős működésű csatorna Vízelvezetés TI A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 59

60 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 7 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve Kódja Típusa Hasznosítás Vizig *Hortobágyi-öregtavak AIG967 üzemeltetéstől függően időszakos tározó természetvédelmi halgazdálkodás TI *Tiszacsegei-Holt-Tisza AIH29 állandó vízborítottságú mentett oldali holtág természetvédelmi vízellátás TI *Tiszatarjáni-Holt-Tisza AIH33 állandó vízborítottságú mentett oldali holtág halgazdálkodás TI Egyeki-Holt-Tisza AIQ005 állandó vízborítottságú mentett oldali holtág természetvédelmi TI Tisza-tó ANS560 állandó vízborítottságú tározó vízellátás KÖTI A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A 25 ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket a vízjárta területekkel és műtárgyakkal 25 ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen (halas vizek, vízjárta területek) 60

61 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület túlnyomó része %, illetve kis foltokban 0,%-os valószínűségű elöntési terület; a Tisza és a Hortobágy-Berettyó mentén van jelölt nagyvízi meder, amelyet fővédvonal zár le A folyóvizeken nagyműtárgy a Nyugati-főcsatornán és a K-IV-főcsatornán található, viszont keresztirányú műtárgy számos vízfolyáson épült A vizsgálati terület és környezete szinte teljes egészében belvízzel mérsékelten, illetve közepesen veszélyeztetett, kisebb foltokban (összességében nagy területtel) erősen veszélyeztetett területek is megjelennek, különösen a déli félben 42 A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati területet hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus, illetve porózus víztestek csoportja alkotja; ezek a Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész (sp262, p262), Sajó-Takta-völgy, Hortobágy (sp282, sp282), illetve a Jászság, Nagykunság (sp292, p292), egységek, míg az Északi-középhegység peremvidék (sp29, p29) a terület 5 km-es körzetének északnyugati peremét éppen csak érinti, ezért a későbbiekben ezt az egységet nem jellemezzük (26 ábra, 28 ábra) A 30 C-nál melegebb érintett porózus vízadó az Észak-Alföld (pt22) és az Északkelet- Alföld (pt24) víztestek, amelyek határa a területen fut, továbbá a terület északi nyugati sarkát érintve húzódik a Bükki termálkarszt (kt2) is (29 ábra) A terület felszín alatti víztesteit a 8 táblázat ismerteti 8 táblázat A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve Víztest Víztest VOR azonosító Típus *Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész AIQ579 sp262 Sajó-Takta-völgy, Hortobágy AIQ637 sp282 *Jászság, Nagykunság AIQ585 sp292 sekély porózus Északi-középhegység peremvidék AIQ566 sp29 *Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész AIQ580 p262 Sajó-Takta-völgy, Hortobágy AIQ636 p282 *Jászság, Nagykunság AIQ584 p292 porózus Északi-középhegység peremvidék AIQ567 p29 *Észak-Alföld AIQ563 pt22 *Északkelet-Alföld AIQ568 pt24 porózus termál *Bükki termálkarszt AIQ5 kt2 termálkarszt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 6

62 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 43 Határmenti víztestek 26 ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével A terület által érintett sekély porózus és porózus víztestek az ICPDR Tisza szinten kiemelt jelentőségűek A területet érintő víztestek közül a Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész és az Északkelet-Alföld határmentiek, Romániával, illetve Romániával és Ukrajnával határosak Egyik víztest sem része ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak 62

63 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 42 Felszíni védett területek 42 Felszíni és felszín alatti védett területek Az EU-VKI szerint is, a területen védettséget élveznek a különböző természetvédelmi területek vizes élőhelyei (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, Natura 2000 és Ramsari védettségű területek), a halas vizek a nitrátérzékeny és a tápanyagérzékeny területek, továbbá a kijelölt fürdőhelyek és rekreációs célra használt folyóvizek és állóvizek (27 ábra) Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei és védőidomai is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik A vizsgálati terület szinte egésze, nagyobb összefüggő foltban nitrátérzékeny, míg kis foltban a Tisza árterülete mentén tápanyagérzékeny (826, illetve 62 km 2 ) A természetvédelmi területekről bővebben a 4 fejezetben található információ A terület túlnyomó része természetvédelemmel érintett A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület, Natura 2000 SCI, SAC és SPA (9 táblázat) 9 táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése FAVÖKO típus Natura2000 SAC HUHN20093 Kaba-földesi gyepek vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUBN20034 Borsodi-Mezőség vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUBN20030 Hejő mente vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUBN2003 Mezőcsáti Rigós vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUBN20032 Tiszakeszi-morotva vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUHN2045 Kecskeri-puszta és környéke vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SAC HUHN204 Tiszaigar tiszaörsi vízi (alaphozam), vizes, Körtvélyes szárazföldi Natura2000 SCI, SAC HUHN20002 Hortobágy vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SPA HUBN0002 Borsodi-sík vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SPA HUHN0002 Hortobágy vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura2000 SPA HUHN0003 Bihar vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Nemzeti Park 97/NP/73 Hortobágyi NP vizes, szárazföldi Ramsari Ramsari Hortobágy vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Ramsari Ramsari Borsodi-Mezőség vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Tájvédelmi Körzet 22/TK/89 Borsodi-Mezőség TK vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi 63

64 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 27 ábra Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek 422 Felszíni védett termelések Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik A terület felszíni vizeiből engedélyezett vízkiemeléseket a 20 táblázat mutatja be 8 vízfolyáson történik 8 halgazdaság és öntözés célú vízkiemelés, amelynek összes mennyisége 7 33 ezer m 3 /év (20 táblázat) 64

65 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 20 táblázat Felszíni vízkivételi helyek Név Meder VOR Település Vízkivételi hely (Fkm) Vízkivétel célja Engedélyezett vízkivétel összesen m 3 /év Alsó-Kadarcs-csatorna AAB242 Nádudvar 0,66; 0,55 Öntözés Halastói csatorna CSU78 Újszentmargita 2,24 Halgazdasági vízellátás Hejő-főcsatorna AAA Hejőpapi 0 Öntözés (felt) Hortobágy-főcsatorna AAB724 Hortobágy Halgazdasági vízellátás, 70,225; 33,658; 33; Ökológiai / 30,26; 30,208; 28,75 természetvédelmi vízpótlás Hortobágy-főcsatorna AAB724 Nádudvar 3,666 Ökológiai / természetvédelmi vízpótlás Kösely-főcsatorna AAA296 Nádudvar 2 Öntözés K-VIII öntözö-főcsatorna AAA778 Nádudvar 6,349; 5,5 Öntözés K-VII-Kösely-vízleadóútvonal AAA27 Nádudvar, Öntözés 2000 Nyugati-főcsatorna AAA37 Egyek 63,395 Ökológiai / természetvédelmi vízpótlás Nyugati-főcsatorna AAA37 Folyás 37,5; 35,354; 33,30 Halgazdasági vízellátás 9400 Nyugati-főcsatorna AAA37 Hortobágy Halgazdasági vízellátás, 70,225; 67,469; 65,70; Ökológiai / 60,83; 50,845 természetvédelmi vízpótlás Nyugati-főcsatorna AAA37 Polgár 33,30 Halgazdasági vízellátás Nyugati-főcsatorna AAA37 Tiszacsege 50,845 Ökológiai / természetvédelmi vízpótlás Nyugati-főcsatorna AAA37 Újszentmargita 47,595 Ökológiai / természetvédelmi vízpótlás Sarkad-Mérges-Sáros-ér AAB397 Nagyiván 3,4 Ökológiai / természetvédelmi vízpótlás Tilalmas-csatorna AAA389 Kaba 8,325; 8; 5,94; 4,7; 4,35;,04; 0,5; 8,9; 8,9; 8,58; 7,72; 7 Öntözés Tilalmas-csatorna AAA389 Nádudvar 0,3; 0,2 Öntözés Tiszafüredi III öntözőcsatorna 2,85;,2; 0,4 4,5; 4; 3,5; 3,5; 2,95; AAA736 Tiszaörs Öntözés 7200 Tiszafüredi III-IV összekötőcsatorna ABZ076 Kunmadaras,672;,2 Öntözés Tiszafüredi IV öntözőcsatorna AAA283 Kunmadaras 6,2; 4,94; 3,75; 2,6; 0,68 Öntözés Tiszafüredi IV öntözőcsatorna AAA283 Tiszaörs 6,2; 6,2 Öntözés Tiszafüredi öntözőfőcsatorna vízellátás Öntözés, Halgazdasági AAA468 Kunmadaras 34,495; 2, Tiszafüredi öntözőfőcsatorna Öntözés Halgazdasági vízellátás, AAA468 Tiszafüred,6; 0, Tiszafüredi öntözőfőcsatorna AAA468 Tiszafüred 5,743 Halgazdasági vízellátás 2000 Tiszafüredi öntözőfőcsatorna AAA468 Tiszaigar 0,8 Öntözés 800 Tiszafüredi öntözőfőcsatorna Tiszafüredi VII- öntözőcsatorna AAA468 Tiszaörs 8,8; 8,8; 8,8; 7,85; 7; 4,925; 4,925; 4,925; 4, Öntözés 3500 AAB262 Kunmadaras,68;,68 Öntözés Tisza-II szivárgócsatorna AAA726 Egyek 2,5; 0,4 Öntözés, Ökológiai / természetvédelmi vízpótlás Tiszakeszi-főcsatorna AAB436 Folyás,096 Halgazdasági vízellátás Virágoszugi-csatorna AEO595 Nádudvar 4,58; 3,2 Öntözés Felszín alatti védett termelések A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben lásd 27 táblázat) 65

66 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2) során készült közcélú ivóvízbázisok adatbázisa a legalább 0 m 3 /nap kapacitású, vagy 50 főnél többet ellátó üzemelő, illetve tartalék és távlati ivóvízbázisokat tartalmazza Ennek megfelelően a Tiszacsege vizsgálati területet érintő 5 felszín alatti ivóvízbázis közül 2 üzemelő, továbbá 5 távlati státuszú Az 5 km-es befoglaló téglalap alakú körzet további 4 üzemelő és nem üzemelő közcélú ivóvízbázist érint A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nincs A 32 ivóvízbázisból 8 sérülékeny (ebből 5 távlati ivóvízbázis), 3 vízbázis védőterületének meghatározása sérülékeny vízbázis programon belül, KEOP projekt keretein belül 3, valamint üzemeltető által további 4 diagnosztika készült Az 5 távlati ivóvízbázis, valamint további üzemelő ivóvízbázis védőterületi/védőidom határozattal rendelkezik A koncesszióval érintett területen 7, környezetében további 3 egyéb, közcélú vízbázis is található Ároktő, Mezőcsát, Tiszakeszi, Tiszacsege, Tiszadorogma, Nádudvar, Kisújszállás településeken, az egyéb közcélú vízbázisok közül 4 sérülékeny A 2 táblázat ismerteti részletesen a terület közcélú és egyéb vízbázisait, míg a 28 ábra a felszín alatti termelések védőterületeit és speciális termelő kutakat mutatja be 28 ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 66

67 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település 2 táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz és egyéb vízbázisai SVB: sérülékeny vízbázis FEV /FAV Vízbázis VOR *Ároktő FAV AID767 *Folyás FAV AID639 Görbeháza FAV AID387 Vízbázis Tiszakeszi-Ároktő távlati vízbázis Polgár-Folyás, Polgár- Folyás vízmű Görbeháza-Bagota, Görbaháza-Bagota vízmű Státusz távlati üzemelő üzemel, de kisebb termeléssel Vízbázis sérülékeny *Hortobágy FAV AID430 Hortobágy, vízmű üzemelő igen igen igen Védőövezetek lehatárolása és kijelölése befejezett SVB diagnosztika előzetes becsült SVB védőterület előzetes becsült védőterület, nem benyújtott KEOP diagnosztika előzetes becsült SVB védőterület Védendő termelés (m 3 /nap) *Hortobágy FAV AOK733 Hortobágy-Szásztelek vízmű üzemelő nem 9 *Mezőcsát FAV AOK788 Mezőcsát vízmű üzemelő nem 480 *Polgár FAV AID640 Polgár Ny távlati igen befejezett SVB diagnosztika *Tiszacsege FAV AID76 Tiszacsege É távlati igen befejezett SVB diagnosztika *Tiszacsege FAV AID762 Tiszacsege Ny távlati igen befejezett SVB diagnosztika *Tiszacsege FAV AOK867 Tiszacsege vízmű üzemelő nem 960 *Tiszacsege FAV AOK866 Tiszacsege-Nagymajor üzemel, de kisebb vízmű termeléssel nem 9 *Tiszadorogma FAV AID207 Ároktő-Tiszadorogma távlati vízbázis távlati igen KEOP diagnosztika *Tiszakeszi FAV AOK874 Tiszakeszi községi vízmű üzemelő nem 220 Berekfürdő FAV ALF840 Berekfürdő Berekfürdő befejezett üzemelői községi vízmű vízellátó üzemelő igen diagnosztika kútjai 685 Egyek FAV AID334 Egyek vízmű üzemelő igen befejezett SVB diagnosztika Egyek FAV ALF96 Egyek-Telekháza vízmű nincs üzemelő Víztermelő Telepe információ 250 Görbeháza FAV AID388 Görbeháza, Görbeháza vízmű üzemelő nem KEOP diagnosztika 800 Igrici FAV AOK737 Igrici községi vízmű üzemelő nem 58 Kaba FAV AOK745 Kaba-Cukorgyár vízmű üzemelő nem Kunmadaras FAV ALG30 Kunmadaras települési befejezett üzemelői üzemelő nem vízmű diagnosztika 493 Nádudvar FAV AID558 Nádudvar vízmű üzemelő igen befejezett SVB diagnosztika 2500 Nagyiván FAV AID568 Nagyiván, Nagyiván vízmű üzemelő igen előzetesen kijelölt SVB védőterület 00 Polgár FAV AID64 Polgár vízmű R üzemelő nem befejezett SVB diagnosztika 2000 Tiszabábolna FAV AOK865 Tiszabábolna községi vízmű nem üzemelő nem 70 Tiszafüred FAV AOK870 Tiszafüred-Kócsújfalu vízmű üzemelő nem 24 Tiszaörs FAV ALG742 Tiszaörs Tiszaörs Önk befejezett üzemelői üzemelő igen Polg Hiv 68,5 m kút diagnosztika 337 Tiszaörs FAV ALG743 Tiszaörs vízmű Nagyiváni befejezett üzemelői üzemelő igen úti kutak diagnosztika 397 *Tiszatarján FAV AOK877 Tiszatarján-Hejőkürt vízmű üzemelő nem 200 *Újszentmargita FAV AID783 Újszentmargita vízmű üzemelő igen befejezett SVB diagnosztika 500 *Újszentmargita FAV AID782 Újszentmargita-Tuka üzemel, de kisebb befejezett SVB igen termeléssel diagnosztika 200 *Ároktő FAV AOK62 **Ároktő községi vízmű üzemelő nem 80 *Mezőcsát FAV **Mezőcsát-Strandfürdő üzemelő nem 293 *Mezőcsát FAV **Mezőcsáti Hűtőtároló üzemelő igen

68 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Védőövezetek Védendő FEV Vízbázis Vízbázis Település Vízbázis Státusz lehatárolása és termelés /FAV VOR sérülékeny kijelölése (m 3 /nap) *Tiszakeszi FAV **Derzs-telep üzemelő igen 24 *Tiszatarján FAV **Tuzokos-tanya üzemelő igen 30 *Tiszacsege FAV **Ticsacsege fürdő Telepe üzemelő nem Nádudvar FAV **Nagisz Élelmiszer Kft üzemelő Telepe Nádudvar FAV **Mark-NAGISZ Kft üzemelő Telepe Kisújszállás FAV **Strand B-2 kútja üzemelő számított nem védőterület 29 *Tiszadorogma FAV AOK869 **Tiszadorogma vízmű üzemelő igen 70 FEV felszíni, FAV felszín alatti * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el ** egyéb, nem közcélú vízbázis Az OTH nyilvántartása szerint ásványvíz és 2 gyógyvíznek minősített kút található a vizsgálati területen, környezetében további 2 ásványvizet és 8 gyógyvizet termelő kút mélyült A kutak részletes adatait a 22 táblázat tartalmazza A területen nem található gyógyhellyé minősített település, vagy településrész, illetve gyógyiszap kitermelőhely 22 táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Térképi Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X jele Berekfürdő K-92 Berek IV gyógyvíz gyógyvíz , , *Hortobágy B- Hortobágy gyógyvíz gyógyvíz , , Kaba K-47 Péterkút ásványvíz ásványvíz , , Nádudvar B-430 gyógyvíz gyógyvíz Nu-430 Berekfürdő K-68 gyógyvíz gyógyvíz , ,5 5- Berekfürdő K-70 gyógyvíz gyógyvíz *Mezőcsát K-46 ásványvíz ásványvíz , , *Tiszacsege B-9 gyógyvíz gyógyvíz , Polgár B-88 Polgári gyógyvíz gyógyvíz , ,6 8-4 Tiszaörs K-8 Tiszaörsi gyógyvíz gyógyvíz , , Tiszafüred B-3 Tiszafüredi ásványvíz Tf-3 Tiszafüred B-65 gyógyvíz gyógyvíz Tf-65 Berekfürdő B-96 Sanitaqua gyógyvíz gyógyvíz v A *-gal jelölt kutak a területre esnek A vizsgálati területen 9, míg körzetében további 22 db 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek az Észak-Alföld és Északkelet-Alföld porózus termál víztestre szűrőzöttek és pannóniai, pliocén, egy esetben negyedkori összleteket csapolják Nem mélyült olyan kút, amely szűrőzési mélysége meghaladja a 2000 métert, azonban 000 métert meghaladó mélységből 9 kút termel a területen A működő kutak vizének felhasználása többcélú, fürdővízként, mezőgazdasági és kis mértékben ivóvíz céllal is termelik őket Több kút eltömedékelt vagy lezárt Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 23 táblázat közöl Hejőkürt község külterületére A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság geotermikus kútpár létesítését engedélyezte Az 300 m mély termelő (HK-; EOV Y ,7; EOV X ,2), illetve a visszasajtoló (HK-2; EOV Y 79662,8; EOV X ,6) kutak még nem készültek el, de hatályos vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek Az 29 ábra a területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel 68

69 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 29 ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karsztvíztestek 23 táblázat A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település Kút jele Kút egyéb jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele *Tiszakeszi K lezárva 4-27 *Mezőcsát K ,9-740,6 49 fürdő 4-28 *Tiszakeszi K Pl2 lezárva 4-33 Tiszapalkonya K Pl2 észlelő 4-39 Tiszapalkonya K ,4-596,5 38 Pl2 észlelő 4-40 *Hortobágy K ,2-292,4 30 Q vízmű 8-4 *Tiszacsege K Pl2 használaton kívül, hatóságilag 8-27 tiltott Püspökladány K-93 Nu M, Pl észlelő

70 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Kút jele Kút egyéb jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele Nádudvar K Pl2 eltömve 8-26 *Tiszacsege K , Pl2 fürdő, mezőgazdaság 8-38 Polgár B Pl2 fürdő 8-4 *Hortobágy K Pl2 használaton kívül, fürdő 8-42 Nádudvar K , Pl2 használaton kívül, fürdő 8-48 Nádudvar B Pl2 megszüntetésre került 8-5 *Balmazújváros K-20 Hortobágy- Máta ,0-396,0 34 Pl2 lezárva 8-76 Egyek K Pl2 észlelő 8-79 Nádudvar B ,3-630,2 38 Pl2 használaton kívül, fürdő 8-82 Nádudvar B-425 Nu-DK Pl2 használaton kívül, fürdő 8-87 Nádudvar K ,6 43 Pl2 fürdő *Hortobágy K-430 k ,7-060,44 6,5 Használaton kívül Karcag K Pl2 fürdő, mezőgazdaság 5-0 Karcag K , Pl2 fürdő 5- Tiszaörs K Pl2+ fürdő 5-26 Kunmadaras K-68 KM Pl lezárva 5-35 Kunmadaras Tü Pl2, Pl3 lezárva 5-48 Karcag K Pl2 fürdő 5-43 Tiszaörs K ,5-65,5 47 Pl2 fürdő Nagyiván K ,8-435,9 32 Pl2 lezárva Karcag K ,7 52 Pl3, Pl2 mezőgazdaság Karcag B ,4-785, 5,5 Pl Karcag K , energetikai, Hejőkürt HK- termelő , ,2 Talp: 300 m hatályos vízjogi engedély HK- energetikai visszasajtoló, Hejőkürt HK-2 visszasajtoló 79662, ,6 Talp: 300 m hatályos vízjogi engedély HK-2 A *-gal jelölt kutak a területre esnek ** a kút létesítése idején A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 24 táblázat és a 25 táblázat tartalmazza A sekély porózus víztestek készleteit ivóvíznek és öntözésre hasznosítják A porózus vízadók vizét elsősorban ivóvízként és bányászati céllal, kisebb mértékben egyéb mezőgazdasági céllal termelik A porózus termál vízadók készleteit elsősorban fürdővízként hasznosítják Termálkarsztból nincs vízkiemelés Visszatáplálás nem történik a területen 70

71 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest kódja 24 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 000 m 3 /év egységben (VGT, 203-es nyilvántartási adatok) ivóvíz ipari energia bányászat öntözés Kitermelt víz 000 m 3 /év fürdővíz egyéb termelés egyéb mezőgazdasági visszatáplálás egyéb és többcélú termelés összevonva összesen sp sp ,43 0,746 35,5 46,56 4, ,292 sp292 3,25 3,25 p p ,403 38,508 0, , , ,428 p292 43,783 3,546 0,835 35,95 5, ,665 pt22 365, ,785 pt24 34, ,2 kt táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen (VGT, 202-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége (m) A kifolyó víz hőmérséklete ( C) Éves szinten kitermelt vízmennyiség (000 m 3 /év) Sekély porózus sekélyebb, mint 30 42,507 Porózus mélyebb, mint 30 kevesebb, mint ,093 Porózus termál magasabb, mint ,985 Sekély hegyvidéki sekélyebb, mint 30 Hegyvidéki mélyebb, mint 30 kevesebb, mint 30 Karszt Termál karszt magasabb, mint 30 0 Összesen: 6 595, Pontszerű szennyezőforrások 43 Szennyeződések Pontszerű szennyezőforrásnak minősülnek a szennyvíztisztító telepek, ahonnan a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik A bevezetések hatása a befogadó víztestekre esetenként jelentős (30 ábra, 26 táblázat) 26 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra *Tiszatarján Tiszatarján Szennyvíztisztító Telep Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős *Hortobágy Hortobágy új Szennyvíztisztító Telep Hortobágy-főcsatorna nem jelentős *Újszentmargita Újszentmargita Szennyvíztisztító Telep Árkus-főcsatorna alsó nem jelentős *Tiszadorogma Tiszadorogma Szennyvíztisztító Telep Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős Berekfürdő Berekfürdő Szennyvíztisztító Telep Német-ér jelentős *Tiszacsege Tiszacsege Szennyvíztisztító Telep Árkus-főcsatorna alsó nem jelentős Polgár Polgár Szennyvíztisztító Telep Király-ér felső fontos Nádudvar Nádudvar Szennyvíztisztító Telep Kösely-főcsatorna nem jelentős *Mezőcsát Mezőcsát Szennyvíztisztító Telep Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős Kunmadaras Kunmadaras Szennyvíztisztító Telep Német-ér jelentős *Görbeháza Görbeháza Szennyvíztisztító Telep Hortobágy-főcsatorna nem jelentős Egyek Egyek Szennyvíztisztító Telep Jászság, Nagykunság jelentős *Tiszakeszi Tiszakeszi Szennyvíztisztító Telep Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős *Hortobágy Hortobágy Szennyvíztisztító Telep Hortobágy-főcsatorna nem jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet 7

72 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A terület felszíni és felszínalatti víztesteit nagyszámú egyéb (pl ipari) bevezetés is érinti, ezek felszíni vizekre tett hatása azonban többnyire nem jelentős (27 táblázat) 27 táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó neve Hatása a befogadóra Tiszacsege Termálstrand és Camping Termálvíz, fürdővíz Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős Kaba Telephely Élelmiszeripar Kösely-főcsatorna nem jelentős Tiszacsege telep Termálvíz, fürdővíz Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős Polgár sósvíztározó tó Termálvíz, fürdővíz Király-ér felső nem jelentős Tiszaújváros Kőolajfinomító Kőolaj-feldolgozás Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős Tiszaújváros Vegyi üzem Egyéb feldolgozóipar Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős Folyás Tinólaposi halastó Halászat Király-ér és Tiszakeszifőcsatorna fontos Hortobágy Ivadéknevelő halastavak Halászat Árkus-főcsatorna alsó nem jelentős Hortobágy Halastó Halászat Árkus-főcsatorna alsó fontos Hortobágy Halastó Halászat Hortobágy-főcsatorna nem jelentős Tiszaörs strandfürdő Termálvíz, fürdővíz Nagyfoki I csatorna nem jelentős Polgár Vízellátó kútak M3 City Center Kft Szolgáltatóipar Talaj nem jelentős Hortobágy Borsósi-halastó Halászat Hortobágy-főcsatorna nem jelentős Nádudvar húsüzem szennyvíztisztitója Élelmiszeripar Kösely-főcsatorna nem jelentős Berekfürdő gyógyszálló Termálvíz, fürdővíz Német-ér nem jelentős Folyás Bivalyhalmi halastó Halászat Király-ér és Tiszakeszifőcsatorna fontos Újszentmargita Geleji halastó Halászat Király-ér és Tiszakeszifőcsatorna nem jelentős Hortobágy Csécsmocsári halastó Halászat Árkus-főcsatorna alsó fontos Hortobágy Malomházi halastó Halászat Hortobágy-főcsatorna nem jelentős Hortobágy Kungyörgyi halastó Halászat Hortobágy-főcsatorna nem jelentős Hortobágy Gyökérkút Tóegység Halászat Árkus-főcsatorna alsó fontos Hortobágy Fényestói halastavak Halászat Árkus-főcsatorna alsó fontos Berekfürdő strandfürdő Termálvíz, fürdővíz Német-ér fontos Berekfürdő strandfürdő Termálvíz, fürdővíz Német-ér jelentős Hortobágy Tórendszer Kónya-Hal Kft Halászat Kadarcs Karácsonyfokicsatorna nem jelentős Folyás Farkaséri halastavak Halászat Király-ér és Tiszakeszifőcsatorna nem jelentős Folyás Farkaséri halastavak Halászat Király-ér és Tiszakeszifőcsatorna nem jelentős Berekfürdő Termál Hotel Pávai Termálvíz, fürdővíz Német-ér nem jelentős Mezőcsát Termálfürdő Termálvíz, fürdővíz Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős Nádudvar légoxidációs tározó Termálvíz, fürdővíz Kösely-főcsatorna nem jelentős Nádudvar légoxidációs tározó Termálvíz, fürdővíz Kösely-főcsatorna nem jelentős Hortobágy fürdő Termálvíz, fürdővíz Hortobágy-főcsatorna nem jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet 72

73 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 30 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen A 3 ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást Kettő, B3-as kategóriájú hulladéklerakó található a területen; a tiszafüredi regionális hulladéklerakó (amely sok bezárt kisebb hulladéklerakók helyét vette át), illetve a Nádudvaron meghagyott kommunális hulladéklerakó, a terhelés potenciális szennyezés mértéke alacsony, illetve közepes Tiszaújvároson veszélyes hulladékégető található 73

74 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3 ábra Hulladékgazdálkodás Az 32 ábra mutatja be a szennyezett területeket Szénhidrogén-szennyezéssel összefüggő káreseményt Polgáron, Tiszacsegén, Hortobágyon, Kunmadarason és Mezőcsáton regisztráltak Tiszacsegén a szénhidrogén-szennyezés mellett fémszennyezés is előfordult A kármentesítés két esetben tekinthető befejezettnek 74

75 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 32 ábra Szennyezett területek A térség mezőgazdasági jellegéből fakadóan a fő szennyező tevékenység az állattartás és műtrágyagyártás, kisebb mértékben az ásványipar és fémfeldolgozás Görbeházán, Hortobágyon, Polgáron és Mezőcsáton benzinkutak üzemelnek Egy Seveso besorolású üzem található területen, Kabán A felszíni vizeket a legkülönfélébb vízminőségi káresemények érték; állati tetemek / állati vér előfordulását, halpusztulást és időjárási okból történet oxigénhiányt egyaránt dokumentáltak A térség fő bányászott nyersanyagai az agyag, a homok és a kavics Szénhidrogén (elsősorban földgáz) bányatelkek a vizsgálati területtől keletre és délre, az 5 km-es körzetben találhatók Az 5 km-es körzet területére átnyúlik a bükkábrányi lignitbánya Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 33 ábra mutatja be 75

76 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 33 ábra Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás 432 Diffúz szennyezőforrások A terület nagy részén folyik nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység (szántóföldek művelése, gyümölcsösök) (34 ábra) 76

77 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 34 ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek 433 Vízbázisok veszélyeztetettsége Veszélyeztetettségi vizsgálatot a 32 ivóvízbázisból a 8 sérülékeny vízbázis esetében végeztek Az eredmények alapján 6 esetben jelentős veszély áll fenn A veszélyeztetettség oka leginkább a vízbázis területhasználatából adódik, azaz a település, illetve a mezőgazdasági terület aránya a védőterületen meghaladja az 50%-ot, míg a többi (elsősorban a távlati vízbázisok) esetében árvízi-, földtani közeg-, éghajlati-, és a felszíni víz szennyeződéséből adódó kockázat van 77

78 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 44 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be 44 Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek integrált állapota 0 esetben mérsékelt, 5 esetben gyenge, és 3 esetben rossz, jó vagy kiváló állapotú víztest nincs Állóvizek értékelése során adathiány következtében 3 állóvíz víztest esetben állapotértékelés nem volt lehetséges, a maradék kettő víztest egyike mérsékelt, a másik pedig gyenge integrált állapotú A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 28 táblázat mutatja be 28 táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest név Víztest azonosító Hejő-főcsatorna AEP572 mérsékelt kiváló jó mérsékelt adathiány mérsékelt Hortobágy-Berettyó AEP594 gyenge jó mérsékelt gyenge nem jó gyenge Kadarcs-Karácsonyfokicsatorna AEP623 mérsékelt jó jó mérsékelt jó mérsékelt Karcagi-I csatorna AEP638 rossz rossz mérsékelt rossz jó rossz Király-ér és Tiszakeszi- AEP674 rossz mérsékelt jó rossz jó rossz főcsatorna Kösely-főcsatorna AEP722 mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt nem jó mérsékelt Nagyfoki I csatorna AEP829 mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt Német-ér AEP843 gyenge gyenge jó gyenge jó gyenge Nyugati-főcsatorna AEP849 mérsékelt jó jó mérsékelt jó mérsékelt Tisza Keletifőcsatornától Tiszabábolnáig AEQ059 mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt Tiszafüredi-öntözőfőcsatorna AEQ063 mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt adathiány mérsékelt Tiszavalki-főcsatorna AEQ065 gyenge mérsékelt kiváló gyenge adathiány gyenge Vidi-ér és Hortobágy- Kadarcs-összekötőcsatorna AEQ mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt jó mérsékelt Tisza Tiszabábolnától Kisköréig AIW389 mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt Hortobágy-főcsatorna AOC785 mérsékelt mérsékelt rossz mérsékelt nem jó mérsékelt Király-ér felső AOC798 gyenge jó kiváló gyenge nem jó gyenge Sarkad-Mérges-Sáros-ér AOC852 gyenge mérsékelt jó gyenge nem jó gyenge Árkus-főcsatorna alsó AOH629 rossz adathiány jó rossz adathiány rossz Hortobágyi-öregtavak AIG967 adathiány adathiány mérsékelt adathiány adathiány adathiány Tiszacsegei-Holt-Tisza AIH29 adathiány adathiány kiváló adathiány adathiány adathiány Tiszatarjáni-Holt-Tisza AIH33 adathiány adathiány mérsékelt adathiány adathiány adathiány Egyeki-Holt-Tisza AIQ005 gyenge mérsékelt kiváló gyenge jó gyenge *Tisza-tó ANS560 jó jó kiváló jó nem jó mérsékelt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 78

79 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 442 A felszín alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 3 esetben jó, ezek a termálvizet adó összletek, a többi esetben viszont gyenge Ennek oka a vízmérleg teszt nem megfelelősége, valamint esetben a vízmérleg teszt mellett a FAVÖKO teszt eredménye is negatív lett (29 táblázat) A minőségi állapotfelmérés során 8 víztest állapota jó, azonban sekély porózus víztest jó, de gyenge kockázati minősítésű a trend teszt alapján, míg egy szintén sekély porózus víztest gyenge állapot minősítést kapott a trend és felszíni víz veszélyeztetése miatt Egyik esetben az emelkedő nitrát trend (sp262), míg a másik esetben emelkedő szulfát trend és a felszíni víz szennyezése az oka a minősítésnek (sp292) (30 táblázat) Víztest 29 táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota VOR Neve Jele Süllyedés Vízmérleg Teszt Felszíni víz FAVÖKO Intrúzió Víztest állapota *Hortobágy, Nagykunság, AIQ579 sp262 jó gyenge jó gyenge gyenge Bihar északi rész AIQ637 Sajó Takta-völgy, Hortobágy sp282 jó gyenge jó jó gyenge AIQ585 *Jászság, Nagykunság sp292 jó gyenge jó jó gyenge *Hortobágy, Nagykunság, AIQ580 p262 jó gyenge jó gyenge Bihar északi rész AIQ636 Sajó Takta-völgy, Hortobágy p282 jó gyenge jó gyenge AIQ584 *Jászság, Nagykunság p292 jó gyenge jó gyenge AIQ563 *Észak-Alföld pt22 jó jó jó AIQ568 *Északkelet-Alföld pt24 jó jó jó AIQ5 *Bükki termálkarszt kt2 jó jó jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 30 táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota Víztest VOR Neve Jele Diffúz Vízbázis Trend Felszíni víz FAVÖKO Intrúzió Teszt Víztest állapota AIQ579 *Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész sp262 jó jó jó, de gyenge kockázata jó jó, de gyenge kockázata AIQ637 Sajó-Takta-völgy, Hortobágy sp282 jó jó jó jó jó jó AIQ585 *Jászság, Nagykunság sp292 jó jó gyenge gyenge jó gyenge AIQ580 *Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész p262 jó jó jó jó AIQ636 Sajó-Takta-völgy, Hortobágy p282 jó jó jó jó AIQ584 *Jászság, Nagykunság p292 jó jó jó jó AIQ563 *Észak-Alföld pt22 jó jó jó jó AIQ568 *Északkelet-Alföld pt24 jó jó jó jó AIQ5 *Bükki termálkarszt kt2 jó jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 79

80 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Biológiai vizsgálat Hidromorfológiai mérés Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 45 Felszíni víz monitoringprogramja 45 Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 3/2004 (XII3) KvVM rendelet szerint történt A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a 3 táblázat mutatja be A VKI monitoringrendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein 2004 során több felszíni víztestet érintő expedíciós (referenciahely kutatás) 0 pontban, 2005-ben ökológiai 7 mérőhelyen, 2008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott 3 vízfolyáson (35 ábra) A felszíni víztesteire vonatkozó kémiai monitoringprogramot a 3 táblázat ismerteti, 27 vizsgálati helyen 3 táblázat Felszíni víz monitoringpontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja Felszíni víz neve Mérőhely *Árkus-főcsatorna alsó Árkus-főcsatorna alsó + + b *Árkus-főcsatorna alsó Árkus-főcsatorna alsó + + b Hortobágy-Berettyó Hortobágy-Berettyó + + b t *Hortobágy-Főcsatorna Hortobágy-főcsatorna e *Hortobágy-főcsatorna Hortobágy-főcsatorna b e Hortobágy-főcsatorna Hortobágy-főcsatorna + b t *Hortobágy-főcsatorna Hortobágy-főcsatorna b e *Hortobágy-főcsatorna Hortobágy-főcsatorna *Király-ér Király-ér és Tiszakeszi-főcsatorna e *Király-ér és Tiszakeszifőcsatorna Tiszakeszi-főcsatorna Király-ér és Kösely Kösely-főcsatorna t Kösely-főcsatorna Kösely-főcsatorna t Kunkápolnási-mocsár Német-ér Német-ér *Nyugati-Főcsatorna Nyugati-főcsatorna + e *Nyugati-főcsatorna Nyugati-főcsatorna + + e *Pélyi-tó Sarkad-Mérges-Sáros-ér Sarkad-Mérges-Sárosér + e Egyeki-Holt-Tisza Egyeki-Holt-Tisza Egyeki-Holt-Tisza Egyeki-Holt-Tisza *Énekes-ér Hejő-főcsatorna Hejő-főcsatorna Hejő-főcsatorna Hejő-főcsatorna Tisza Keletifőcsatornától *Tisza Tiszabábolnáig + e Tiszacsegei-Holt-Tisza Tiszacsegei-Holt-Tisza Tiszafüredi-öntözőfőcsatornfőcsatorna Tiszafüredi-öntöző *Tiszakeszi csatorna Király-ér és Tiszakeszi-főcsatorna + e A *-gal jelölt monitoringpont a területen található e expedíciós mérés t törzsállomás 80

81 Ivóvízbázis Nitrátérzékeny Tápanyagérzékeny Fürdővíz NBmR: halak - biológiai NBmR: makroszkópikus gerinctelenek NBmR: élőhely Halas víz - kémiai Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A védett területek monitoringján belül a területen felszín alatti ivóvíz fürdővíz monitoring a Tisza-tó tiszafüredi strandjain történik A nitrátérzékeny területeket 7 monitoringpont vizsgálja felszíni vízre vonatkozóan A felszíni védett területek monitoringprogramját a 32 táblázat ismerteti 32 táblázat Felszíni védett területek monitoringpontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja Mérőhely Csincse, Szentistvánt Tiszabábolnával összkötő földút, Szentistván Egyeki-Holt-Tisza, Zsibóktanya, Egyek Hortobágy KH Hortobágy-Berettyó Püspökladány + Hortobágy-Berettyó, Gátőrház, Ecsegfalva Hortobágy-főcsatorna Nádudvar, Mihályhalmi út + közúti híd Nemesbikk Polgár + HU szabadstrand, Tiszafüred + Tisza, fkm, Tiszadorogma Tiszapalkonya Újszentmargita közúti híd

82 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés ábra Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai 452 Felszín alatti vizek monitoringprogramja A felszín alatti vizeket érintő monitoringprogram keretein belül a sekély porózus vízadókról 49, a porózusakról 32, porózus termálról 5 kút szolgáltat információt A termálkarszt vízadón nem történik monitoring a vizsgált területen és környezetén belül Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 33 táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el A 36 ábra ismerteti a felszín alatti víztestek monitoringpontjait A felszín alatti vizek mennyiségi monitoringprogramja a területen vízszintváltozások megfigyelését foglalja magába (Q); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S), sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett

83 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány rétegvíz (S3) monitoringprogramon belül történik Termálvíz monitoringprogramon belül (S4) kúton történik mérés A védett területek monitoringján belül ivóvíz-monitoring 36 kútban történik; a területen lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat (FAVÖKO) 6 monitoringponton mérik A nitrátérzékeny területeket 33 monitoringpont vizsgálja felszíni alatti vízre vonatkozóan 33 táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása Víztest Víztest jele mennyiségi Területre esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai 5 km-es környezetére esik (db) mennyiségi kémiai mennyiségi + kémiai *Hortobágy, Nagykunság, Bihar sp262 Q 7Q 8 északi rész Sajó-Takta-völgy, Hortobágy sp282 8Q 6S 7Q+S 4Q 25 *Jászság, Nagykunság sp292 3Q 3S 2Q+S 8Q 6 *Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész p262 S3 2Q 2S3 5 Sajó-Takta-völgy, S2, Q+S2, p282 2Q Hortobágy 4S3 3Q+S3 4Q 6S3 Q+S3 22 *Jászság, Nagykunság p292 2Q 2S3 Q+S3 5 *Észak-Alföld pt22 S4 4Q 5 *Északkelet-Alföld pt24 0 *Bükki termálkarszt kt2 0 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Összesen (db) 83

84 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 36 ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen 46 Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése A jó vagy kiváló kémiai állapotú felszíni vízfolyás esetén az állapot fenntartandó; a többi esetben ez 2027-re (9) érhető el A jó ökológiai potenciál vagy állapot a vízfolyásokon esetben 202-re, 5 esetben 2027-re, a többi esetben 2027-t követően érhető el Az 5 felszíni állóvíz esetén az Egyeki-Holt-Tisza jó állapota fenntartandó, a többi esetben a jó állapot 2027-re elérhető A felszín alatti víztestek többségénél a mennyiségi és minőségi jó állapot fenntartandó; 4 esetben a jó mennyiségi állapot 2027-re, 2 esetben ezt követően érhető el; míg a minőségi jó állapot mindkét esetben elérhető lehet 2027-re A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-2 melléklete és táblázatai tartalmazzák 84

85 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5 Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 5 Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (206 október) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom) 52 Szénhidrogén-kutatás A koncesszióra javasolt területre nem esik hatályos szénhidrogén-kutatási terület (6 melléklet, MBFH Bányászat, 206 október) A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet a 34 táblázat, és a 6 melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 206 október) 34 táblázat A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén-kutatási (koncessziós) terület Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód Nádudvar - szénhidrogén szénhidrogén Engedélyes OGD Nádudvar Koncessziós Kft Fedőlap (mbf) Alaplap (mbf) Terület (km 2 ) ,02 Megállapít Érvényes A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos a szénhidrogén bányatelek nem található (MBFH Bányászat, 206 október) 53 Egyéb nyersanyagok A Tiszacsege vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 8 db működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: agyag, homok és kavics nyersanyaggal Ezekből a bányákból 4 db esik a területre, 4 bányatelek pedig kívül esik a területen A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 0 m-es nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban A bányák közül 3 működő, egy szünetelő, egy kutatás alatt áll, egy tájrendezési állapotú, kettő esetében nincs érvényes MÜT A nyilvántartott, megkutatott készletek száma a területen belül és annak 5 km-es körzetében 29 db, amelyeknek kitermelhető nyersanyaga agyag, homok, kavics és vegyes tőzeg, lápföld A területen belülre db megkutatott készlet esik A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 37 ábra és a 38 ábra, adataikat a 35 táblázatés a 36 táblázat tartalmazzák, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 204 decemberi adatbázisa alapján készültek A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért a kisméretű bányatelkeket pontszerű jellel tüntettük fel A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre Mivel Hejőpapi térségében olyan nagyszámú bánya, illetve nemfémes ásványi nyersanyaglelőhely található, hogy azok az átfogó térképen részben fedik egymást, ezért Hejőpapi térségéről egy részletesebb térképet is közlünk (38 ábra) 85

86 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 37 ábra Tiszacsege vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 38 ábra A Hejőpapi térségében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 86

87 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 35 táblázat Tiszacsege vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Térképi szám Területnév Bányakód Területe Nyersanyag Engedélyes km 2 EOV X EOV Y Tevékenység Engedély kezdete vége Status Helyzete a területen Egyek I - homok, agyag Igrici - agyag, homok, homokos kavics, kavics Mezőcsát V - kavics, homok, agyag Emőd IV - kavics, homok, agyag Mezőcsát III - kavics, homok, agyag Tiszafüred I - agyag Tiszacsege I - homok Hejőkürt I - kavics, homok 0,29 agyag homok,68 0,93 0,87 0,6 agyag homok homokos kavics kavics agyag homok kavics agyag homok kavics agyag homok kavics 0,47 blokktégla agyag 0,05 homok 0,8 homok kavics DUBA-SPED Árufuvarozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft BÉRC-FÖLD Építőipari Szolgáltató Kft Mekav Kft nincs jogosított Gravel & Sand Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Batki Farm Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft Hortobágyi Természetvédel mi és Génmegőrző Nonprofit Kft DIORIT Műszaki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft működő működő működő működő működő tájrendező szünetelő határo bányatelek zatlan kutatási jogadomány határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan kívül* kívül* belül kívül* belül kívül* kívül* kívül* Mezőcsát IV - kavics, homok 0,09 homok kavics nincs jogosított nincs MÜT határo bányatelek zatlan belül Tiszafüred III - homok Hejőpapi III - átmeneti törmelékes nyersanyagok Igrici II - kavics, homok, agyag Emőd I - kavics Hejőpapi I - kavics Tiszatarján I - kavics, agyag 0,3 homok közlekedésépítési homok 0,54 homokos kavics 0,25 homokos kavics közlekedésépítési agyag közlekedésépítési homok,5 kavics 0,52 kavics,00 kavics közlekedésépítési agyag FÖLD-GÉP 200 Építőipari és Szolgáltató Kft Argon-Ker Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Mészkő és Dolomit Kőbányászati és Ásványfeldolgo zó Kft ZEMPLÉNKŐ Kelet-magyarországi Építőipari Fővállalkozó és Bányászati Kft Argon-Ker Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Colas-Északkő Bányászati Kft működő működő nincs MÜT működő működő működő határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* 87

88 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám Területnév Bányakód Területe Nyersanyag Engedélyes km 2 EOV X EOV Y Tevékenység Engedély kezdete vége Status Helyzete a területen Hejőpapi IV - kavics, agyag Igrici V - kavics, homok Igrici IV - kavics, homok Egyek I - homok, agyag Igrici - agyag, homok, homokos kavics, kavics Mezőcsát V - kavics, homok, agyag Emőd IV - kavics, homok, agyag 0,8,45 0,32 kavics közlekedésépítési agyag kavics közlekedésépítési homok kavics közlekedésépítési homok 0,29 agyag homok,68 0,93 0,87 agyag homok homokos kavics kavics agyag homok kavics agyag homok kavics *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül FŐTE Bányászati és Szolgáltató Kft Igrici-Kavics Bányászati és Kereskedelmi Kft IGRICI-MINE Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft DUBA-SPED Árufuvarozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft BÉRC-FÖLD Építőipari Szolgáltató Kft Mekav Kft nincs jogosított működő működő működő működő működő működő határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan határo bányatelek zatlan kívül* kívül* kívül* belül kívül* kívül* kívül* Térképi szám 88 Bányakód 36 táblázat Tiszacsege vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Település Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Ároktő Tisza fkm Hejőpapi Hejőpapi Hejőpapi III - kavics, agyag Hejőpapi IV - kavics, agyag Kocsma-dűlő, Testhalom, (Hejőpapi III- kavics és agyag) Test-halom (Hejőpapi IV-kavics és agyag) Nemesbikk Álom-zug-gyep Mezőcsát Dallos-ér Mezőcsát Mezőcsát Mezőcsát Igrici Igrici Mezőcsát III - kavics, homok, agyag Mezőcsát IV - kavics, homok Mezőcsát V - kavics, homok, agyag Igrici I - kavics, agyag Igrici V - kavics, homok Mezőcsát III-kavics, homok és agyag Erdőszög, (Mezőcsát IV-kavics és homok) Füzes-dűlő (Mezőcsát V-kavics, homok és agyag) Poroszló-hát (Igrici I- kavics) Poroszló-hát É (Igrici V-kavics és homok) Nyersanyag folyami betonkavics közlekedésépítési agyag, homokos kavics közlekedésépítési agyag, homokos kavics bányászati betonkavics vegyes tőzeg, lápföld EOV X EOV Y Helyzete a területen belül kívül* kívül* kívül* belül homokos kavics közlekedésépítési homok, homokos kavics közlekedésépítési agyag, közlekedésépítési homok, homokos kavics belül belül belül homokos kavics közlekedésépítési homok, homokos kavics kívül* kívül*

89 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Bányakód Igrici Igrici Igrici Település Tiszatarján Hejőkürt Bányatelek (ha van) Igrici II - kavics, homok, agyag Igrici IV - kavics, homok Tiszatarján I - kavics, agyag Hejőkürt I - kavics Bányaterület neve (lelőhely) Nyersanyag EOV X EOV Y Fazekas-dűlő (Igrici II- homokos kavics kavics, homok és agyag) kívül* Fazekas-dűlő, Pallagrajáró Poroszló-hát É (Igrici IV-kavics, homok) Tábla (Tiszatarján I- kavics) Homok-dűlő (Hejőkürt I-kavics) Istvánmajor I 075/ Emőd Emőd I - kavics hrsz (Emőd I (Istvánmajor I)-kavics) homokos kavics közlekedésépítési homok, homokos kavics közlekedésépítési kavics közlekedésépítési homok, bányászati betonkavics bányászati betonkavics Görbeháza I-agyag - közlekedésépítési agyag Görbeháza törölt közlekedésépítési agyag Polgár Polgár II-agyag - törölt Polgár Polgár IV-agyag - törölt közlekedés Polgár Polgár Polgár Polgár Egyek Tiszacsege Tiszafüred Mezőcsát Igrici Egyek I - homok és agyag Tiszacsege I - homok Tiszafüred I - agyag Mezőcsát III - kavics, homok, agyag Igrici II - kavics, homok, agyag *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül Helyzete a területen kívül* kívül* belül kívül* kivül kívül* belül építési agyag kívül* Polgár VII-agyag - törölt építési agyag kívül* Polgár VI-agyag közlekedésépítési agyag (Ferenci hát) kívül* Polgár V-agyag (Piócás közlekedésépítési agyag dűlő) belül közlekedésépítési agyag, Görbe-tó-dűlő Polgár I- homok és agyag törölt közlekedésépítési homok bányatelek belül Nagymajor 055 hrsz (Tiszacsege I - homok) Nyakas dűlő 046/ hrsz (Újszentmargita I - homok) Szigethátlegelői homokbánya (Egyek I- homok) közlekedésépítési agyag, falazó homok Tiszafüred I agyag blokktégla (Bodzás-lapos téglagyári agyag bánya) Mezőcsát III - kavics, homok és agyag Fazekas-dűlő (Igrici II kavics, homok és agyag) kívül* vakoló homok kívül* vakoló homok belül kívül* homok, agyag belül Újszentmargita közlekedésépítési agyag, közlekedésépítési homok kívül* 89

90 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 6 A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik Biztonsági övezet és védőpillér 32 () A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg Fogalom-meghatározások 49 6 Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő Zárt terület : Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt 90

91 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2 A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2 A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 2 Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2 Tiszacsege terület szénhidrogén-földtani megismerése között, a kutatási terület déli részén mélyült az első olyan fúrás az országban, amelyet gravitációs anomáliára telepítettek: a Hortobágy I fúrás gáznyomos vizet tesztelt A kutatási terület és környezetének fúrásos kutatása 938-ban folytatódott, a területtől ÉNy-ra húzódó, szénhidrogén-kutatás szempontjából ígéretesnek mutatkozó Mezőkövesd Mezőkeresztes Sajóhídvég boltozatsoron mélyült Mezőkövesd Mk fúrással A fúrás a pannóniai és a triász összletben tárt fel gyenge olaj- és döntően CO 2 nyomokat 95-ben, a Mezőkeresztes Me 2 fúrással fedezték fel a kutatási terület ÉNy-i szomszédságában fekvő mezőkeresztesi olajmezőt A fúrással a Kiscelli Agyagba települt turbidites homokkőben szénhidrogéntelepeket tártak fel 956-ban a területtől nyugatra fedezték fel a Tatárülés Kunmadaras földgázmezőt Az alsó-pannóniai agyagos, aleurolitos homokkőben tárták fel a nagy éghető anyag tartalommal rendelkező gáztelepeket Bár gáznyomokon kívül jelentősebb mennyiségű szénhidrogént nem tárt fel, jelentős az 98-ben mélyült Jászladány Jász I fúrás, amely nagyban hozzájárult a Jászsági-medence szénhidrogénföldtani megismeréséhez A fúrás mag- és furadékmintáin végzett geokémiai vizsgálatok, és az éréstörténeti modellezés eredményei nagyban hozzájárultak a területrész szénhidrogén-genetikai folyamatainak megértéséhez (pl HORVÁTH et al 988) Az 989-ben mélyült Újszentmargita Uma fúrás adatai szintén hozzájárultak a kutatási terület alaposabb megismeréséhez A kutatási területtől Ny-ra mélyült egyeki fúrások közül az 988-ban mélyült Egyek nem ipari jelentőségű, éghető elegyrészeket tartalmazó gázt tárt fel alsó-pannóniai képződményekből 997-től 2000-ig a Mobil Oil and Gas Hungary Kft, majd a Mobil Erdgas-Erdöl GmbH végzett kutatásokat a területen Ennek keretében 999-ben mélyült a Tiszakeszi fúrás, amelyben a miocén vulkanikus összletben fúrás közben gáznyomok jelentkeztek, ám a rétegvizsgálat során már nem volt beáramlás között a Tiszacsege kutatási területtől nyugatra fekvő Karcag (32) területen a MOL Nyrt végzett kutatásokat 202-ben lemélyítették a Tiszaszentimre Tiszi 2 fúrást, amely két földgáztelepet tárt fel a Szolnoki Homokkő Formációban 2005-től 204-ig a Magyar Horizont Energia Kft, illetve a HHE North Kft és jogutódja, a Folyópart Energia Kft (Riverside Energy) folytatott szénhidrogénkutatást a Tiszacsege területet is magában foglaló Hernád II kutatási területen Ennek keretében ben mélyítette HHEN Tiszatarján (Tit ) fúrását, amelyben olajnyomok jelentkeztek, de a fúrás végül meddőnek bizonyult A HHE North Kft geokémiai és modellszámítási eredményei nagyban hozzájárultak a terület szénhidrogénrendszerének megismeréséhez A kutatási terület szeizmikus kutatása az 970-es évek végén, 980-as évek elején kezdődött néhány szelvény felvételével Az 980-as évek végéről egy átnézetes 2D vonalhálózat áll rendelkezésre Az 990-es évek második felében a Mobil végzett szeizmikus kutatást Tiszakeszi környékén, kis területi kiterjedéssel között a HHE North Kft végzett a területen és környékén 3D-s szeizmikus kutatást 9

92 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 22 A Tiszacsege terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén anyakőzetek A koncesszióra kijelölt terület a Jászsági-medence ÉK-i peremén, a Tiszapalkonyai-részmedencétől DNy-ra fekszik Ezért a területen, ha felhalmozódtak szénhidrogének, azok a Jászsági-medence, illetve a Tiszapalkonyai-részmedence anyakőzeteiből származhatnak, a hazai neogén szénhidrogénrendszerhez tartoznak A Tiszacsege területen az eddigi kutatások szénhidrogén-előfordulást nem mutattak ki A vizsgálati terület környezetében a legnagyobb területű és vagyonú előfordulások a Jászsági-medencét délről határoló felboltozódásokban vannak Anyakőzetek A HHEN Tit és a HHEN Tiv 6 fúrások geokémiai vizsgálataiból kiderült, hogy a kutatási területet ÉK felől határoló Tiszapalkonyai-részmedence rendkívül magas geotermikus gradienssel rendelkezik (65 C/km) Ennek következtében az olajképződés kezdete a korábban feltételezett 2,3 2,4 km mélység (ERDEI et al 997) helyett feltehetően 2000 méter környékére tehető, azaz mind a Jászság, mind a Tiszapalkonyai-részmedence mélyzónái jelenleg a szénhidrogén generálódás fázisában vannak (TÓTH, WÓRUM 205) A két medence elsődleges anyakőzetei a pannóniai mélyvízi márgák (% körüli szervesanyag-tartalommal) A területen az Algyői Formáció és a Szolnoki Formáció egy-egy szakasza is meglepően magas szervesanyag-tartalommal rendelkezik, bár ezek éretlenek A fiatalabb és éretlen pannóniai deltasíksági és alluviális üledékek szerves anyagából biogén gáz képződhetett Általánosan jellemző, hogy az anyakőzetek kevert jellegű, II III-as típusú kerogént tartalmaznak, melyek megfelelő érettség esetén olajat és gázt generálnak Az alföldi középső- és késő-miocén képződmények ősföldrajzát és érettségét a 39 ábra és 40 ábra mutatja be A HHEN Tiv 6 fúrás miocén rétegsorában szintén találhatók kiemelkedő szervesanyagtartalommal rendelkező, érett anyakőzetek, amelyek III-as típusú, főleg gázt generáló szerves anyagokhoz köthetők 39 ábra A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön (BADICS, VETŐ 202 nyomán) 92

93 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 40 ábra A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön (BADICS, VETŐ 202 nyomán) A kutatási terület környezetében a felső-eocén mészmárga (Budai Márga Formáció), az alsó-oligocén agyagok, agyagos aleuritok (Tardi Agyag Formáció és Kiscelli Agyag Formáció), valamint a miocén agyagok, agyagmárgák (Bádeni Agyag Formáció) is anyakőzetként vehetők számba (JUHÁSZ, KUMMER szerk 997, BADICS, VETŐ 202) Ezek közül a potenciális anyakőzetek közül a Bádeni és Kiscelli Agyagnak csak alárendelt szerepe van a szénhidrogén-képződésben, mivel bár szerves anyagban dúsak, de még általában éretlenek Tényleges anyakőzet a Tardi Agyag lehet, amely túlnyomórészt olajgeneráló kerogént tartalmaz, és a Budai Márga, illetve mészmárga, amiben főként olajat és kevesebb gázt, valamint csak gázt generáló kerogének vannak A közeli Karcagi-árokban a pannóniai disztális márgák az olaj-, illetve a gázképződési ablakban vannak, míg az idősebb miocén pelitek és a flis a gázképződés zónájában találhatók A Tiszaszentimre Tiszi 2 fúrás gáztelepei biogén eredetet mutatnak (SZENTGYÖRGYI K-né et al 202b) Migráció A Jászsági-medence és a Tiszapalkonyai-részmedence mélyzónájában keletkező szénhidrogének a prepannóniai diszkordanciafelület, illetve az alsó-pannóniai homokrétegek mentén a medencék peremei felé migrálnak A pannóniai képződményekben a laterális migráció elsősorban a szekvenciasztratigráfiai egységek, illetve felületek mentén történhetett, míg vertikális migrációs útvonalként főként a vetőrendszerek vetősíkjai szolgáltak, amelyek azonban impermeábilissá válva akadályozhatták is a migrációt (SZENTGYÖRGYI K-né et al 202b) Tárolókőzetek A terület és közvetlen környezte legfontosabb tárolókőzetei: alsó-pannóniai, főként a Szolnoki Homokkő Formációba tartozó homokkövek, aleuritos, agyagos, márgás homokkövek (pl Tiszaszentimre földgáztelep, Kisújszállás- Nyugat földgázmező) 93

94 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés prepannóniai miocén tufás homokkő és tufa (pl Tiszagyenda földgáztelep, Kisújszállás-Nyugat földgázmező) Az alsó-pannóniai homokkövek és aleuritos-, agyagos-, márgás homokkövek átlagos porozitása 6 és 27% között változik A prepannóniai miocén tufás homokkövek és tufák porozitása csak 6 2%, lényegesen kisebb, mint az alsó-pannóniai homokköveké Zárókőzetek A tárolókőzetek feküjét és fedőjét felépítő, hidrosztatikus nyomásviszonyok mellett impermeábilis agyagok, agyagmárgák a tároló képződmények zárókőzetei A területen elsősorban a pannóniai agyagok és márgák jöhetnek számításba: az általánosan elterjedt Szolnoki Homokkő Formációhoz kapcsolódó, ill a fölötte települő Algyői Formáció márga, agyagmárga, és agyagrétegei A Pa 4 harmadrendű szekvenciahatárhoz tartozó m vastag agyagmárga agyag réteg gyakran regionális záróképződményként viselkedik Több jelentősebb földgáztelep (Kisújszállás, Kunmadaras Tatárülés,) közvetlenül e szekvenciahatár alatt, vagy kisebb mértékben e szekvenciahatár fölött halmozódott fel (SZENTGYÖRGYI K-né et al 202b) A tektonikai elemek mentén történt elvetések impermeábilissá válva migrációs gátat, vetők menti litológiai zárást biztosíthatnak Csapdázódás Az Alföldön elsősorban szerkezeti csapdákban akkumulálódtak a szénhidrogének (CLAYTON et al 994) A csapdák feltöltődése a Gussow-elvnek és a tektonikai elemek két oldalán fellépő nyomáskülönbségnek, valamint a záró-, illetve áteresztőképességnek megfelelően történt A csapdázódások helyét, nagyságát és morfológiáját a migrációt is befolyásoló tényezők határozzák meg: a paleo-mezozoos aljzat és a pannóniai fekü morfológiája, az azokon kialakult helyi maximumok, a maximumok felett kialakult települt álboltozatok, litológiai váltásból származó impermeábilissá válás, a tároló összletek hirtelen elvégződése, kiékelődése, a tektonikai elemek vetők záró hatása, kapilláris nyomási viszonyok, nyomásrendszerek (4 ábra) 94

95 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 4 ábra A Nagyalföld szénhidrogén-földtani rendszerének idealizált szelvénye (HORVÁTH, TARI 999) A kutatási terület környezetében található szénhidrogén-előfordulásokra elsősorban a szerkezeti csapdák jellemzőek (pl Hajdúnánás; HHEN Tiv 6; Tiszagyenda) 23 Teleptani viszonyok A vizsgált területen szénhidrogén-telepek nem ismertek, ezért a környező térség legfontosabb szénhidrogéntelepeit ismertetjük ebben az alfejezetben Nádudvar földgázmező 953-ban fedezték fel a Nádudvar mezőt A nádudvari kettős szerkezeten db szénhidrogén-rétegtelep ismert szerkezeti litológiai kombinációs csapdákban A mező 8 db szabadgáz telepből, valamint egy gázsapkás kőolajtelepből és két telítetlen kőolajtelepből áll (42 ábra) A szabadgáz telepek közül az egyik miocén (badeni) andezitagglomerátum tárolóban található halmaztelep A többi főként alsó-pannóniai deltaelőtéri mészmárgákban, agyagmárgákban, homokkövekben, és részben felső-pannóniai deltasíksági és deltalejtő homokkőben kialakult szárazgáz rétegtelep A gázsapkás kőolajtelep a terület DNy-i részén található középső-miocén homokos márgában, míg a telítetlen kőolaj rétegtelepek az ÉK-i részen alsópannóniai homokkőben halmozódtak fel (BUJDOSÓ et al 997) A telepek 47 és 685 m közötti mélységben helyezkednek el, etázs magasságuk 3 54 m között változik A miocén márgás és vulkáni tárolókőzetek porozitása csak 0%, az alsópannóniai képződményeké 8 5%, a felső-pannóniai homokköveké a legnagyobb, eléri a 25%-ot A telepek víztelítettsége 40 60%, talpi vízzel rendelkeznek, amelynek a vízutánpótlása bizonytalan A telepekben a nyomás hidrosztatikus, 8,5 és 6,5 MPa közötti, a hőmérséklet 79 0 C A reciprok geotermikus gradiens 7 m/ C (SZENTGYÖRGYI K-NÉ et al 202a) A feltár kőolaj paraffin jellegű, sűrűsége a telítetlen kőolajtelepekben 860 kg/m 3, a gázsapkás kőolajtelepben nagyobb, 950 kg/m 3 A telepekben a földgáz éghetőanyag-tartalma 85,5 és 95

96 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 99,8% között változik, fűtőértéke 34,0 37,7 MJ/m 3, maximum 8,9% nitrogént, és,9% széndioxidot tartalmaz A telepekben a szénhidrogének rendkívül szeszélyes, permeabilis impermeabilis összefogazódásokkal rendszertelenül tagolt tárolókban, lencseszerű alakulatokban csapdázódtak A rétegtartalmak a szerkezeti helyzettől teljesen függetlenek lehetnek (SZENTGYÖRGYI K-né et al 2000) Kaba-Észak 42 ábra A Nádudvar-i szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al 985) A Hajdúszoboszló mezőtől Ny-ra a Kaba-Észak szerkezet tetőzónájában három szárazgáz és egy gázsapkás kőolajtelepet (43 ábra) tártak fel 27% porozitású, 394,8 0 3 md permeabilitású felső-pannóniai deltasíksági agyagos homokköveikben (SZENTGYÖRGYI K-NÉ et al 2000) A telepek átlagosan 090 m mélységben helyezkednek el, etázs magasságuk,5 5,5 m között változik Átlagos víztelítettségük 35%, gyenge-, ill erős víznyomású talpi vízzel rendelkeznek A kezdeti telepnyomás 9,9 és 0,8 MPa közötti, a hőmérséklet C A kőolaj paraffin jellegű, sűrűsége 865 kg/m 3 A földgáz éghetőanyag-tartalma 93 95%, fűtőértéke 33,5 MJ/m 3, 5 6% nitrogént, és max,4% szén-dioxidot tartalmaz (TATÁR, PAP 973) 96

97 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Hajdúnánás 43 ábra A Kaba É-i szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al 985) A HHE Hn és 2 fúrások gázmezőt tártak fel az alsó-pannóniai Pegazus homokkőben és két másik vékonyabb homoktestben, valamint gázsapkás olajtelepet a repedezett idősebb miocén vulkanikus összletben Egyek A vizsgálati terület északkeleti részén megismert szabadgáztelepet az Egyek fúrás tárta fel, az Algyői Formáció egyik vékony homokkő aleurolit közbetelepülésében A fúrás ban mélyült, célja a Jászsági-medence K-i részében lévő pannóniai rétegek, illetve a pannóniai feküben szeizmikusan kimutatott szerkezetek földtani, CH-földtani értékének kutatása, a miocén fekü elérése volt (SZENTGYÖRGYI K-NÉ et al 202) 2267 m felszín alatti mélységben érte el a pannóniai képződmények talpát, 633 m-t fúrt miocén vulkanitokban, majd 2900 méterben ezekben állt meg A középső-miocén badeni képződmények nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket: beáramláshiányosak vagy gyenge sósvizet adók voltak A pannóniai képződmények felső részét igen vastag delta-front rétegsor (Újfalui Formáció) lerakódása jellemzi Az alsó-pannóniai rétegsor agyagos kifejlődésű (Algyői Formáció), amelyben csak egy-két vékony homokkő aleurolit-közbetelepülés figyelhető meg Ezek egyike tartalmazza a fúrás egyetlen telepét, m közötti mélységben A tároló képződmény az Algyői Formáció alsó részén, az agyagos rétegsorba települő homokkőtest, amely a bazális márgák fölött található Üledékföldtani környezetét, fáciesét tekintve vékony lejtőlábi disztális turbidit felhalmozódást képvisel, amely parttól távol, a nyíltvízi márgákba közbetelepülve rakódott le A gázt tartalmazó alacsony áteresztőképességű homokkő porozitása 2% A telepgáz jó minőségű, az éghető rész > 96 tf%, fűtőértéke 47,6 MJ/m 3 97

98 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 22 Tiszacsege terület szénhidrogénvagyona 22 A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, valamint a reménybeli vagyon számítása, becslése Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a Bányatörvény alapján értelmeztük (lásd: 223 fejezet) A Tiszacsege területen és környezetében felfedezett szénhidrogén-előfordulások (44 ábra) kezdeti földtani vagyonát a 37 táblázat mutatja be 44 ábra Tiszacsege vizsgálati terület környezete szénhidrogén-előfordulásai (pirossal jelölve a prekainozoos aljzat mélységtérképén) 98

99 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 37 táblázat Tiszacsege vizsgálati terület és környezete szénhidrogén-előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és földgáz vagyona (MBFH 205 január -i állapot) Mező Bányatelek Felfedező fúrás Felfedezés éve Telepek száma Kezdeti földtani kőolaj (kt) Kezdeti földtani éghető földgáz (Mm 3 ) Egyek Egyek II Egyek , Hajdúnánás Hajdúnánás IV HHE ,5 248,9 Hajdúnánás Kaba-Észak Nagyhegyes III KabÉ ,4 06,6 Kezdeti földtani CO 2 földgáz (Mm 3 ) Mezőkeresztes Emőd V Me , 0 277,9 Nádudvar-DNy Nádudvar II Nu 3, 9, 4, 8 Náduvar-ÉK Nádudvar I Nu, 2, 8, 0, ,8 69, ,7 23,0 Összesen 909,2 752,6 277,9 222 A Tiszacsege terület reménybeli szénhidrogénvagyona A még fel nem fedezett szénhidrogén-mennyiség becslését elvégeztük az értékelt terület szénhidrogén-földtani adottságaiból kiindulva térfogatgenetikai módszerrel, illetve a már felfedezett vagyon előfordulásainak mennyiségi eloszlását értékelve is A térfogatgenetikai számításhoz a feltételezett szénhidrogén-generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyag tartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát szükséges becsülni Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságrendjéről (SCHMOKER 994) Az ún biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza A Tiszacsege területen a 2 fejezetben ismertetett szénhidrogén-földtani ismeretek alapján elsősorban kis részben kőolaj, jelentősebb mennyiségben földgáz-előfordulások felfedezése várható A legfontosabb ismert anyakőzetek a felső-miocén mélyvízi márgák, ezért a pannóniai képződmények által generálható kőolaj és földgáz várható mennyiségére végeztünk egy egyszerű térfogatgenetikai alapú becslést a 38 táblázatban feltüntetett paraméterekkel 38 táblázat Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Tiszacsege területre A Tiszacsege Mértékegység Számítás Min Közép Max B Anyakőzet kora Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata pannóniai B Az anyakőzet(ek) elterjedési területe km 2 (0 6 m 2 ) B2 Össz effektív anyakőzetvastagság m B3 TOC (teljes szerves széntartalom) súly%/00 0,008 0,0 0,02 B4 OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) %/00 B5 OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom) 0 6 m 3 B B2 B3 B C Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata C Nettó generált kőolaj arány %/00 %OTOC/00 0,030 0,050 0,080 C2 Migráció és felhalmozódás %/00 %C/00 0,5 0,8 0,20 99

100 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Tiszacsege Mértékegység Számítás Min Közép Max hatékonysága C3a Kőolaj térfogata (standard, felszín) 0 6 m 3 B5 C C2 2,7 0,78 3,66 2,49 C3b Kőolaj tömege (standard, felszín) 0 6 m 3 C3a 0,85 0,66 3, 0,6 Kitermelhető kőolajmennyiség C4 Kihozatal (kőolaj) %/00 adott 0,0 0,5 0,20 C5a Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető 0 6 m 3 C3a C4 0,08 0,55 2,50 C5b Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető 0 6 tonna C5a 0,85 0,07 0,47 2,2 C6 Korábban felfedezett földtani vagyon 0 6 tonna adott 0,3 0,3 0,3 C7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 0 6 tonna adott 0,03 0,03 0,03 Reménybeli földtani kőolaj tömege 0 6 tonna C3b-C6 0,53 2,98 0,48 Reménybeli földtani kőolaj térfogata 0 6 m 3 0,63 3,5 2,33 C8 Reménybeli kitermelhető kőolaj 0 6 tonna C5b C4 0,05 0,45 2,0 D Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata D Nettó generált földgáz arány %/00 %OTOC/00 0,05 0,06 0,07 D2 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/00 %D/00 0,0 0,2 0,5 D3 Földgáz térfogata (standard, felszín) 0 6 m 3 B5 D D ,0 3267,0 947,6 Kitermelhető földgázmennyiség D4 Kihozatal (földgáz) %/00 adott 0,30 0,40 0,50 D5 Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető 0 6 m 3 D3 D4 290,4 306,8 4573,8 D6 Korábban felfedezett földtani vagyon 0 6 m 3 adott 753,0 753,0 753,0 D7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 0 6 m 3 adott 506,0 506,0 506,0 D8 Reménybeli földtani földgáz 0 6 m 3 D3-D6 25,0 254,0 8394,6 D9 Reménybeli kitermelhető földgáz 0 6 m 3 D8 D4 64,5 005,6 497,3 A táblázatba foglalt értékek alapján valószínűségi alapú becsléssel, Monte Carlo módszerrel is meghatároztuk a reménybeli vagyon értékét Az eredményt az 45 ábra mutatja 45 ábra Tiszacsege terület pannóniai mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető kőolaj és földgázvagyonának valószínűség-eloszlása A valószínűség-eloszlás P90 értékéhez tartozó kőolajmennyiség 0,30 millió tonna, a P50 értékhez 0,54 millió tonna, a P0 értékhez 0,95 millió tonna reménybeli kitermelhető kőolajvagyon adódik Földgázra a P90 értékéhez tartozó mennyiség 0,77 milliárd m 3, a P50 értékhez,29 milliárd m 3, a P0 értékhez 2,08 milliárd m 3 reménybeli kitermelhető földgázvagyon adódik 00

101 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban, diszkordancia-felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek A migrációs áramlási pályák mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső szénhidrogén-előfordulás létezhet A tanulmányban jelzett, behatárolt kutatási időszakban, a ma ismert kutatási és termelési technológiai ismeretek és gazdaságossági megfontolások alapján a térfogatgenetikai becsléssel meghatározott reménybeli vagyon kb negyedrésze tartható reálisan kitermelhetőnek Az MBFH szénhidrogénvagyon-nyilvántartásának adataiból elvégeztük a vizsgálati terület közelébe eső előfordulások mezőnkénti leválogatását A feltárt vagyon eloszlása, a felfedezés dátuma szerinti sorba rendezés alapján kapott grafikon alkalmat adhat a még fel nem fedezett előfordulások méretének becsléséhez A terület közelébe eső Mezőkeresztes kőolaj-előfordulás a Paleogén-medence irányából töltődhetett fel, vagyona a vizsgálati terület potenciálja szempontjából kevésbé releváns A vizsgált környezetben ismert előfordulások 3 20 kt kőolajvagyonnal rendelkeznek A terület közelében a Hajdúnánás mező földgázvagyona jelentősebb, közel 80 millió m 3 kitermelhető mennyiségével A 46 ábra az előfordulások kezdeti kitermelhető vagyonát mutatja be, a felfedezések időpontjának sorrendjében A terület kiterjedése, megkutatottsága, szénhidrogénföldtani adottságai alapján főként millió m 3 vagyonú földgáz-előfordulások felfedezése várható kisebb szerkezeti, illetve litológiai/sztratigráfiai csapdákban Kisebb kőolaj-előfordulások az érett, idősebb miocén anyakőzetek környezetében várhatók Kutatási kockázatot az anyakőzet képződmények érettsége, a migráció lehetősége, a migrációs útvonalba eső, gazdaságosság szempontjából megfelelő méretű, alkalmas tárolóparaméterekkel rendelkező csapdaszerkezet kialakulása, felfedezhetősége jelent Kezdeti kitermelhető kőolaj (kt) Kezdeti kitermelhető földgáz (Mm3) 46 ábra Tiszacsege terület környezetében már felfedezett kőolaj- és éghető földgáz-előfordulások kitermelhető vagyona (millió m 3 ) a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben 0

102 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 223 Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogén-vagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49 -a szerint alkalmaztuk A fogalmak az alábbiak: Ásványvagyon : az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg Kutatási terület : a koncessziós szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület Lelőhely : az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl réteg, telep, lerakódás) Földtani ásványvagyon : az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül határoznak meg Kitermelhető ásványvagyon : a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos technikai fejlettségi szinten kitermelhető része A törvény végrehajtási rendelete 34 -a alkalmazásában: Mező : a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete A Bányatörvényben nem definiált fogalom: Reménybeli vagyon : földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon) 02

103 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 22 Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg A terepi szeizmikus mérés során ún forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges 22 Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 968) Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen Ezzel a módszerrel akár méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M 7; 6085 m) A rotary fúróberendezések (47 ábra) általános felépítése: torony és alépítmény, energiaforrás, meghajtás, emelő berendezés részei, forgató berendezések, öblítő berendezések, fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, csövek és csőkezelő berendezések, fúrófej, mentőszerszámok 03

104 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 47 ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel elektromos fúróberendezésnek nevezzük A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2 3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul A fúrófejek (48 ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: teljes szelvényű fúrók magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl felbővítés, ferdítés) Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról össze- 04

105 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány függő kőzetszeletet hámoz le Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai -természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba 2 Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (49 ábra) Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék- és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása 2 Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály 05

106 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 49 ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (50 ábra) (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja 06

107 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 50 ábra Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) -korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8- érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;0-munkapad;-emelőmű;2- iszaptömlő;3-iszap szivattyú;4-fúrócső;5-fúrólyuk;6-fúrás közbeni mérőműszerek;7-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscsőrakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún lyukbefejező berendezést alkalmaznak Az ún teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése Két fajtája különböztethető meg A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik A kábelteszteres vizsgálatok 07

108 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység) A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét Az ún elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket Az ún savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl az ún intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 5 ábra 5 ábra A rétegrepesztés folyamata A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is végrehajtásra kerültek A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek 08

109 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak 222Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gammasugárzás) A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető Vizsgálható a béléscsöve-zett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogénmennyiségi változások A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására 09

110 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 23 A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezetékrendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre 0

111 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 24 A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 24 Közlekedési viszonyok A Tiszacsege vizsgálati terület hozzávetőleg 70 30%-ban Hajdú Bihar megye és Borsod Abaúj Zemplén megye, valamint kevesebb mint %-ban Jász Nagykun Szolnok megye területén található A terület közlekedési hálózatának térképét az 52 ábra mutatja be 52 ábra Tiszacsege vizsgálati terület térségének vasút- és közúthálózata (Hajdú-Bihar-, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye, 203)

112 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 24 Közúti közlekedés Északkelet-Magyarország ezen belül pedig Borsod Abaúj Zemplén és Hajdú Bihar megye közlekedési és vonalas infrastrukturális hálózatának gerincét a Budapest Szolnok Püspökladány Debrecen Nyíregyháza forgalmi tengely jelenti, amely országos térszerkezeti vonalnak is tekinthető A vizsgálati terület és térségének legfontosabb közúti kapcsolatai az ország közlekedési rendszerében kelet nyugati irányban a Helsinki V közlekedési folyosó részét képző, Budapestről induló M3-as autópálya, mely a térség közúti közlekedésének fő útvonala, valamint a Budapest Szolnok Debrecen irányú, a vizsgálati területet délről megközelítő 4 sz főút A térség északi irányú közúti megközelíthetősége az M30-as autópályával, illetve az ezzel párhuzamos, 3-as elsőrendű főúttal biztosított, a terület keleti zónája pedig az M35-ös autópályáról leágazó utakkal érhető el A vizsgálati terület fent említett közúti megközelítési lehetőségei ellenére Hajdú-Bihar és Borsod Abaúj Zemplén megye az autópályától viszonylag távolabb eső térségeinek közlekedési kapcsolatrendszere hiányos A főtengelytől (M3-as autópálya és 3-as főút) délre, a megyék alföldi, sík vidékén szintén hiányosak a közlekedési szerkezeti kapcsolatok, melyek jellemzően kelet nyugati irányúak Bár a közúti forgalom zöme az M3-as autópályán zajlik, a két megye közúthálózatán a napi átlagos forgalom igen jelentős Ebből meghatározó a tranzitforgalom, amely elsősorban a 4-es számú főútra terhelődik Autópályák, gyorsforgalmi utak a térségben M3-as gyorsforgalmi út: Hatvan Füzesabony Polgár Görbeháza Nyíregyháza Vásárosnamény Beregdaróc (országhatár) Ukrajna, M30-as gyorsforgalmi út: Mezőcsát (M3) Miskolc Encs Tornyosnémeti (országhatár) Szlovákia M35-ös gyorsforgalmi út: Debrecen Görbeháza A vizsgálati terület északkeleti határát érintve, északi irányú félkörívben halad az M3-as gyorsforgalmi út, mely része a Helsinki V (Velence Trieszt Ljubljana Budapest Lvov) korridornak Ez az út biztosítja a közvetlen nemzetközi közúti kapcsolatokat Kelet- és Nyugat- Európa felé Az autópálya Mezőcsáttól északra ér a vizsgálati terület térségébe, ahol a terület északi határával hozzávetőleg párhuzamosan fut Polgártól délre belép a területre, ahol metszi annak északkeleti sarkát, majd rövid út megtétele után Görbeházánál kilép, és délkeleti irányba haladva fut Debrecen felé Az M30-as gyorsforgalmi út nem halad át a vizsgálati területen A terület északnyugati sarkától mintegy 4 km-re, Emőd térségében ágazik le az M3 nyomvonaláról és Miskolc É-i csomópontjánál csatlakozik vissza a jelenlegi 3 sz főút nyomvonalához Jelenlegi kiépítettségében Miskolc és térségének elérhetőségében, illetve a 3 sz főút érintett szakaszán annak tehermentesítésében játszik jelentős szerepet Az M35-ös autópálya teremt összeköttetést dél felől (Debrecen felől) az M3-as gyorsforgalmi úttal Az M35-ös autópálya Debrecen keleti külterületeitől délnyugatra kb 5 km-re kezdődik A vizsgálati terület határát nem lépi át, annak északkeleti sarkától kb 4 km-re keletre, Görbeházától délre csatlakozik az M3-as gyorsforgalmi útba Főutak a vizsgálati terület térségében 3-as főút: Budapest Hatvan Gyöngyös Füzesabony Mezőkövesd Miskolc Szikszó Encs Tornyosnémeti (Szlovákia) 4-es főút: (Budapest) Cegléd Szolnok Püspökladány Debrecen Nyíregyháza Kisvárda Záhony (Ukrajna) 2

113 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 33-as főút: Füzesabony (3 sz főút) Tiszafüred Debrecen (4 sz főút) 34-es főút: Tiszafüred (33-as főút) Kunhegyes Fegyvernek (4 sz főút) 35-ös főút: Debrecen Hajdúböszörmény Görbeháza Nyékládháza 36-os főút: Polgár (35-ös főút) Tiszavasvári Nyíregyháza 42-es főút: Püspökladány Berettyóújfalu Biharkeresztes (országhatár) A fent felsorolt főutak közül csak a 33-as és 35-ös főút halad át a vizsgálati területen A 3-as főút az M3-as autópályával párhuzamosan halad A vizsgálati terület északnyugati sarkának térségében, attól mintegy km-re, Emődnél fordul északi irányba, és halad Miskolc felé Az M3-as autópálya elkészülte óta zömmel a települések közötti, helyi forgalom zajlik rajta A 4-es főút a vizsgálati területtől délre, attól mintegy 0 km-re halad NyDNy KÉK-i irányban A terület térségébe Karcag után ér, és Nádudvartól keletre hagyja el azt A róla É-i irányban leágazó mellékutakról közelíthetjük meg a vizsgálati terület déli és keleti térségeit A 4-es főút keleti irányban nemzetközi kapcsolatot biztosít Ukrajna felé, nyugati irányban pedig az M0-ás körgyűrű, valamint Budapest felé A 33-as főút a 3-as főúttól, Füzesabonyból indul, és KDK-i irányba haladva átszeli a terület középső zónáját A 34-es főút a 4-es főútról ágazik le Fegyverneknél, és hozzávetőleg ÉÉK-i irányba tart A vizsgálati területet legjobban Tiszaörsnél közelíti meg, itt a terület nyugati határától 5 km-re fut A területtől nyugatra eső térség megközelítését biztosítja A 35-ös főút kis szakaszon metszi a vizsgálati terület északkeleti sarkát Debrecenből indul, és északnyugati irányba halad Görbeházától nyugatra lép be a területre, és mintegy 5 km megtétele után, Polgár déli peremén hagyja el azt, majd fut tovább Nyékládháza felé A vizsgálati terület északkeleti részének megközelítését teszi lehetővé A 36-os főút a vizsgálati területen kívül, annak északi határától 3 km-re, a 35-ös főúttól indul, és KÉK-i irányba tartva Nyíregyházáig fut A 42-es főút NyÉNy KDK-i irányú A vizsgálati terület déli határától mintegy 0 km-re indul a 4-es főút leágazásából, Püspökladány térségéből, és KDK-i irányba, az országhatár felé tart Mellékúthálózat Hajdú-Bihar megye szinte összes mellékútján jelentős a forgalomnövekedés Az országos átlaghoz képest is rosszabb a nem megfelelő és a rossz állapotú utak aránya, ami arra utal, hogy a megyék útjainak majd 60%-án elindult a teljes leromlás folyamata, sürgős és hatékony beavatkozások nélkül az utak tönkremennek Hasonló problémák merültek fel Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellékúthálózatával kapcsolatban is A kiépülő gyorsforgalmi úthálózat mellett a terület jól működő közúthálózatához szükséges a valóban működőképes mellékúthálózat is (Hajdú-Bihar megye Területrendezési terve, 200) Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a Tiszacsege vizsgálati terület északi és középső térségének közúti megközelítési lehetősége kiváló, ill jó, magán a területen azonban egy kis szakaszt kivéve nem halad át autópálya Ezért a területen belül a 33-as főút kivételével csak alsóbbrendű úthálózaton lehet közlekedni, melynek forgalmi terhelhetősége elégtelen, a mellékút-hálózat minősége pedig rossz A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közúti közlekedésről szóló 988 évi I törvény alapján közútkezelői hozzájárulás, jóváhagyás kell a következő tevékenységekhez: 3

114 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Abban az esetben, ha a kutatás, ill kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti 36 () a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő Útcsatlakozás létesítéséhez (a) a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, kivéve a b) pont szerinti esetet, (b) a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges, amennyiben a közúthoz új utat csatlakoztatnak A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges (a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 00 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint (b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez Üzemeltetés, fenntartás szempontjából az esetleges nagy tömegű szállításokból eredő útigénybevétel miatt bekövetkezett útleromlással arányos helyreállítási kötelezettséggel kell számolni előzetes felmérés alapján Jelentősebb szállítási útvonalak kijelölése esetén a közlekedésbiztonsági, forgalmi rendi feltételek ügyében a közútkezelővel egyeztetni, a tervet jóváhagyatni szükséges Az önkormányzati közutakkal kapcsolatban az illetékes önkormányzatokhoz kell fordulni Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (024 Budapest, Lövő ház u 39) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (34 Budapest, Váci út 45) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni 242 Vasútvonalak A vasúti közlekedés főleg az áru- és teherszállítás szempontjából nagy jelentőséggel bír Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal-hálózatát (53 ábra) A vasútvonalakra hasonlóan a közúti hálózathoz jellemző a megyeszékhely-centrikusság A vizsgálati terület tágabb térsége jelenlegi vasúthálózatának fő elemeit a nemzetközi szinten is jelentős szerepű országos törzshálózati vasútvonalak adják, melyet egyéb országos törzshálózati vasútvonalak és mellékvonalak egészítenek ki A vasúti közlekedés szempontjából a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő Budapest Hatvan Miskolc Mezőzombor, és a hozzá kapcsolódó Mezőzombor Nyíregyháza országos törzshálózati vasútvonalak töltenek be jelentős szerepet Ez a vonal a vizsgálati területtől északra halad, a Helsinki V folyosó vasúti ága Megemlítendő továbbá szintén a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként a Felsőzsolca Hidasnémeti (Szlovákia) vasútvonal, mely a nemzetközi és regionális kapcsolatok terén nagy fontosságú 4

115 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 53 ábra Tiszacsege vizsgálati terület térségének (Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft nyomán, 2006) A Tiszacsege vizsgálati területen és térségében az alábbi, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 68/200 (V ) kormányrendelet számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, valamint a 2 melléklete alapján besorolt regionális, és a 3 melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: Transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 80()-as számú, Budapest (Keleti pu) Hatvan Miskolc Mezőzombor 00-as számú, Budapest (Nyugati pu) Cegléd Szolnok Záhony (országhatár) 00c számú, Mezőzombor Nyíregyháza 0-es számú, Püspökladány Biharkeresztes (országhatár) A 80() Budapest (Keleti pu) Hatvan Miskolc Mezőzombor vonal Budapestről indul KÉK-i irányba halad A vizsgálati terület északnyugati sarkát legjobban, mintegy 7 km-re Emődtől délre közelíti meg Itt északra fordul, Miskolc felé Miskolcnál éles KDK-i irányt 5

116 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vesz, és halad tovább Mezőzombor felé, Nemzetközi vasúti összeköttetést biztosít Budapest felől Kelet-Szlovákia, és Ukrajna felé A 00c Mezőzombor Nyíregyháza vonal a 80()-es vonal folytatása Ez a vonal biztosítja a vizsgálati terület északkeleti irányú nemzetközi vasúti kapcsolatait A 00 számú, Budapest (Nyugati pu) Cegléd Szolnok Záhony országhatár vonal Budapestről indul A vizsgálati terület térségébe Karcagnál érkezik, és annak déli határától 0 5 km-re délre fut, északkeleti irányba A terület térségét Hajdúszoboszlónál hagyja el Nemzetközi vasúti összeköttetést biztosít Budapest felől Ukrajnába A 0-es számú, Püspökladány Biharkeresztes (országhatár) vonal egyvágányú, nem villamosított Püspökladányból indul, a vizsgálati terület déli határától mintegy 9 km-re, KDK-i irányba Nemzetközi összeköttetést biztosít Romániával Nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 86-os számú, Vámosgyörk Újszász 87()-es számú, Füzesabony Eger 89-es számú, Nyékládháza Tiszaújváros Tiszapalkonya-Erőmű 03-as számú, Karcag Tiszafüred 08-as számú, Debrecen Füzesabony A 86-os számú, Vámosgyörk Újszász vonal nem villamosított, egyvágányú A vizsgálati területtől északra, Vámosgyörkről indul Jászapátinál lép be a területre, majd Jászkisérnél DDNy-i irányba fordul Jászkisérig nyomvonala hozzávetőleg párhuzamos a 82-es, 02-es és 08-as vasúti pálya nyomvonalával Jászladány után hagyja el a terület nyugati zónáját, és tovább halad Újszászig Rajta közelíthető meg a vizsgálati terület nyugati térsége A 02-es és 08-as vonallal együtt a 80-as fő vasúti vonal délkeleti irányba futó szárnyvonalának tekinthetjük A 87()-es számú, (a térképen 87a-nak jelölt) Füzesabony Eger vonal a vizsgálati területtől nyugatra, 30 km távolságra fut, térképen való ábrázolása miatt említjük A 89-es számú, Nyékládháza Tiszaújváros Tiszapalkonya-Erőmű vonal egyvágányú, villamosított A tiszapalkonyai hőerőművet köti össze Nyékládházával A 80-as vasúti fővonal rövid szárnyvonalának tekinthető A vizsgálati területet nem éri el Nyékládházáról indul, délkeleti irányba haladva Tiszapalkonyánál, a vizsgálati terület északi határától 5 km-re ér véget 203 decemberétől személyszállítás csak a Nyékládháza Tiszaújváros viszonylatban folyik A 03-as számú, Karcag Tiszafüred vonal a vizsgálati területtől nyugatra halad, ÉÉNy- DDK-i irányban, a vizsgálati terület nyugati határától mintegy 8 5 km-re A terület határát nem lépi át Tiszafüredet köti össze Karcaggal, és egyúttal közvetlen összeköttetést teremt (a 08-as vasúti pálya közvetítésével) az északon húzódó 80-as, és a délebbre futó 00-as törzshálózati vasúti pályával A 08-as számú, Debrecen Füzesabony vonal egyvágányú, nem villamosított A vizsgálati területtől keletre, Debrecenből indul, és hozzávetőleg NyÉNy KDK-i irányban halad A terület keleti határát Hortobágytól keletre lépi át, és átszeli annak középső szakaszát, majd Ohat Pusztakócs térségében lép ki a területről Regionális vasúti pályák: 09 Tiszalök Tócóvölgy (Debrecen) 28 Kötegyán Vésztő Püspökladány 6

117 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 09-es, Tiszalök Tócóvölgy (Debrecen) vonal a vizsgálati terület keleti határától kb 5 25 km-re, ÉÉNy DDK-i irányban fut A vizsgálati területre nem lép be Egyvágányú, nem villamosított 64 km hosszú mellékvonal A 28-as, Kötegyán Vésztő Püspökladány vonal a vizsgálati területtől délre fut, térképen való ábrázolása miatt említjük Egyéb vasúti pályák: 88 (Nyékládháza) Hejőkeresztúr Mezőcsát 02-es számú, Kál-Kápolna Kisújszállás 7() Ohat Pusztakócs Tiszalök A 88-as, (Nyékládháza) Hejőkeresztúr Mezőcsát vonal a 80-as vasútvonal szárnyvonala Nyékládházáról indul, és déli irányba halad Igricinél lépi át a vizsgálati terület északi határát, és attól 4 km-re, Mezőcsátnál végződik 2007-től a vonalon a személyszállítás ideiglenesen szünetel A 02-es számú, Kál-Kápolna Kisújszállás vonal egyvágányú, nem villamosított A vizsgálati terület középső és keleti területein halad át, ÉNy-DK-i irányban A területtől északra, Kál-Kápolnáról indul, és Tarnaszentmiklósnál lép a területre A területet délkelet felé Abádszalók után hagyja el, és fut tovább Karcag felé A 08-as vonallal együtt a 80-as fő vasúti vonal délkeleti irányba futó szárnyvonalának tekinthetjük A 7()-es számú, Ohat Pusztakócs Tiszalök vonal Tiszalökről indul Tiszalök után DDNy-i irányt vesz fel Polgárnál átlépi a vizsgálati terület északi határát, és DDNy-i irányban áthalad a terület északi és középső zónáján Pusztakócs előtt lép ki a területről, és halad tovább Pusztakócsig A vonal egyvágányú, nem villamosított A személyszállítás 2009 végétől ideiglenesen szünetel Keskeny nyomtávú vasúti vonalak a térségben A vizsgálati terület terület térségében helyi, keskeny nyomtávú közforgalmú vasúti pálya nem található A 32-es, Felsőtárkány-Stimecz-ház, a 323-as, Szilvásvárad Szalajka-völgy és a 330-as, Miskolc-Garadna vonalakat térképen való megjelenítésük miatt említjük meg Hajdú Bihar és Borsod Abaúj Zemplén megye vasúti mellékvonalairól általánosságban elmondható, hogy általában elavultak, alépítményük korszerűtlen, felújításra szorulnak A vonatok ezeken a vonalakon csak lassan közlekedhetnek Kevés mellékvonalon engedélyezett a 80 km/h sebesség (de még a 60 is), ellenben több vonalon közlekednek 40 km/h-val vagy még kisebb sebességgel Sokszor rossz a pálya vonalvezetése, a vonal távol esik a település központjától, csak a település szélét érinti, ellentétben az autóbusz közlekedéssel Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a vizsgálati területtől északra és délre levő területek vasúti megközelítése kiváló, magán a vizsgálati területen pedig két vasútvonal halad át, melyek révén a terület belső vasúti közlekedése is jónak minősíthető A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani: A vasúti közlekedésről szóló 2005 évi CLXXXIII törvényben foglaltakat A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/984 (XII 2) kormányrendelet rendelet előírásait Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/997 (XII 20) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26 (2) bekezdés 8 és 9 pontja alapján 7

118 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 0 m szélességű építési területet kell biztosítani A Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: Az OTÉK 36 8 pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 00 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el Az OTÉK 36 8 pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 03/2003 (XII 27) GKM rendelet 4 számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I kötet (továbbiakban: OVSZ I) A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresz-tezése és megközelítése az OVSZ I B fejezet 3 pontjában foglaltak alapján lehetséges Az OVSZ I B fejezet 3 pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 00 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/200 (XII 23) NFM rendelet és a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/202 (XII 20) NFM rendelet előírásait A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II az Országos Vasúti Szabályzat II kötetének kiadásáról szóló 8/998 (VII3) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II) kell alkalmazni A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4 fejezet előírásai szerint lehetséges A vasúti pályahálózat üzemeltetői: A felsorolt vasúti pályák kezelője a MÁV Zrt Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatóság Budapest (087 Budapest, Kerepesi út 3) Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (34 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni 243 Vízi közlekedés A Tiszacsege vizsgálati területen a Tisza folyó hajózható vízfelület Az érintett víziutak adatait az 39 táblázat tartalmazza 8

119 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A víziút neve 39 táblázat Tiszacsege vizsgálati területet érintő víziutak adatait A hajózható szakasz hossza, folyamkilométer Település A szakasz hossza (km) A víziút osztálya 0 Tisza Vásárosnamény Komoró 73 I Tisza Komoró Tokaj 68 III 2 Tisza Tokaj Kisköre 4 III 3 Tisza Kisköre Csongrád 49 II 4 Tisza Csongrád országhatár 94 IV 5 Bodrog 5 0 Sátoraljaújhely Tokaj 5 III A 7/2002 (III 7) KöViM rendelet számú melléklete alapján a Tisza déli országhatár Csongrád közötti IV osztályú szakaszán ( fkm) magányos géphajóval tonna, tolt kötelékkel 500 tonna teher szállítható A Tisza Komoró Tokaj és Tokaj Kisköre közötti III osztályú szakaszán ( és fkm között), valamint a Bodrog Tokaj Felsőberecki közötti szakaszán (0 5,2 fkm) magányos géphajóval tonna teher szállítható A Tisza Kisköre Csongrád közötti ( fkm) II osztályú szakaszán magányos géphajóval max 500 tonna teher szállítható A Tisza Vásárosnamény Tuzsér közötti ( fkm) I osztályú szakaszán magányos géphajóval max 200 tonna teher szállítható Az elmúlt években a közép-tiszai hajózás szinte teljesen visszafejlődött és helyzete továbbra is bizonytalan A szállítási igények minimálisak, a korábban kiépített infrastruktúra elhasználódott A bonyolított csekély mértékű személyszállítás is csak előzetes megrendelés esetén lehetséges Jelenleg menetrendszerinti személyszállítás nincs a folyó érintett szakaszán, mindössze időszakos, ill alkalmi, elsősorban az idegenforgalomhoz kapcsolódó közlekedés bonyolódik a Tiszán Emellett a nyári időszakban jelentős a sporthajózás is, aminek ugyan központi területe a Felső-Tisza-vidék, de kismértékben kiterjed a Közép-Tisza-vidékre is A teherszállítás csak alkalmi jelleggel valósul meg a Tisza a vizsgálati területet érintő szakaszán Jelenleg csak parti kikötésre van lehetőség, országos közforgalmi kikötő, ill medencés kikötő nem működik a térségben 242 Energiahálózatok A Tiszacsege vizsgálati terület legnagyobb része Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére esik A térségében az országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó vezetékrendszerek közül a legfontosabb, nemzetközi funkciójú gerinchálózatok haladnak keresztül, melyek között vannak az ország legnagyobb fogyasztóit, valamint Budapestet és a budapesti agglomerációt ellátó vezetékek is 242 Villamosenergia-hálózat A villamosenergia rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kv-os, 400 kv-os, a 220 kv-os és a második szinthez tartozó 20 kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere A 20 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el A 20 kv-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt tulajdonában és kezelésében van A 20 kv-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató, az EON ÉDÁSZ Zrt kezelésébe tartoznak 9

120 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Tiszacsege vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét az 54 ábra tartalmazza 54 ábra Tiszacsege vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési terve Térségi szerkezeti terv, sz térképi melléklet felhasználásával) M-Teampannon kft nyomán, 2009 május, valamint Hajdú-Bihar megye Területrendezési terve 4/ sz függelék (Villamosenergia Hálózatok és építmények, CIVISTERV BT) felhasználásával A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei A térségben a főelosztó hálózatot a 32 (20) kv-os távvezetékek alkotják A térség alaphálózati táppontja a Debrecen MAVIR 220/32 kv-os alállomás, valamint Tiszalök MAVIR 220/32 kv-os alállomás A 750 kv-os országos főgerinc (Albertirsa Vinyica vonal) a területet annak déli határától délre, mintegy negyed körívben kikerüli A terület határától való távolsága a térségben 4 0 km A 400 kv-os átviteli hálózat nyugati irányú vezetéke, a Sajószöged Mezőkövesd Detk Hatvan Göd 400 kv-os átviteli hálózat a vizsgálati területtől északra halad mintegy 5 5 km távolságban, KÉK NyDNy-i irányban A Munkács (országhatár) Sajószöged vezeték a vizsgálati területtől északra 2 4 km-re halad, kelet nyugati irányban A vezeték Sajószögeden végződik A Sajószöged Debrecen II 400 kv-os vezeték a sajószögedi alállomásról indul Délkeleti irányba halad Oszlártól délre lépi át a vizsgálati terület északi határát, és mintegy 2 km hosszan átszeli a terület északkeleti sarkát Bagotánál hagyja el a területet, és fut tovább, délkeleti irányba, Debrecen felé 20

121 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A távvezeték a vizsgálati területtől északra, kb 8 0 km-re fut km hosszúságban, rövid félkörívben a Tiszai Hőerőmű és a sajószögedi elosztó alállomás között A Sajószöged Felsőzsolca I II 400 kv-os vezetékeket a vizsgálati terület északi határától mintegy 0 km-re, a sajószögedi alállomásról indul északi irányba Térképen való ábrázolása miatt említjük 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei a következők: A Detk Sajószöged I II 220 kv-os vezeték a vizsgálati terület északnyugati sarkától északra halad, 2 7 km távolságra, a vezeték a vizsgálati terület térségében ÉK DNy Ny-i irányú Nyomvonaluk egymással párhuzamos A Sajószöged Szolnok Ovit 220 kv-os vezeték Sajószögedről indul, a vizsgálati területre északi irányból érkezik A terület határát Dollártanyánál lépi át Áthalad a terület északnyugati zónáján, majd Ároktőnél nyugati irányba fordul, és 6 km megtétele után elhagyja a területet A Sajószöged Debrecen 220 kv-os vezeték a vizsgálati területtől északra, mintegy 0 kmre indul, és ÉNy DK-i irányban halad A területre északról Oszlár térségében lép be, és metszi a vizsgálati terület északkeleti sarkát, Görbeházánál lép ki, és halad tovább délkeleti irányba, Debrecen felé A Tiszai Hőerőmű (Tiszaújváros) Sajószöged I II 220 kv-os távvezeték a vizsgálati területtől északra, kb 8 0 km-re fut km hosszúságban, rövid félkörívben a Tiszai Hőerőmű és a sajószögedi elosztó alállomás között A Tiszalök Sajószöged 220 kv-os vezeték hozzávetőleg K Ny-i irányú A vizsgálati terület északi határától kb 2 3 km-re fut A területet nem érinti A térségi ellátást biztosító 20 kv-os elosztó és átviteli hálózat elemei: A vizsgálati területen és közvetlen térségében négy 20 kv-os hálózat található, melyek közül egy halad át a területen A Sajószöged Mezőkövesd Detk Hatvan Göd 400 kv-os távvezeték felhasítása 20 kvra, a detki 400/20 kv-os alállomáson történik Erre a hálózatra csatlakozik Kisköre irányából a Tiszavíz Vízierőmű Kft vezetéke Kisköre Füzesabony, ill Kisköre Heves irányból A Polgár Tiszafüred Karcag Mezőtúr 20 kv-os vezeték Polgárnál lépi át a vizsgálati terület északi határát ÉÉK DDNy-i irányban áthalad a terület északi és középső zónáján, és Tiszacsegétől délre lép ki a területről, és halad tovább Tiszafüred Mezőtúr felé A vizsgálati terület középső zónájának, és az attól nyugatra levő térségnek áramellátását biztosítja A Tiszalök Debrecen 20 kv-os vezeték nem halad át a vizsgálati területen Tiszalökről indul, és ÉÉNy DDK-i irányban fut A vizsgálati területet annak északkeleti sarkánál közelíti meg, mintegy 2 km-re A területtől keletre eső zóna áramellátását biztosítja 2422 Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító vezetékek A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély Az ország földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogénmezőkből érkezik A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés 2

122 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig A települések közötti elosztás nagy középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada A települések döntő hányadában a településen belüli gázelosztás középnyomású gázelosztó hálózatról történik A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar Nagy középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki A Tiszacsege vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét az 55 ábra tartalmazza A vezetékek közül a térképen a nagynyomású gázvezetékeket, valamint az egyéb szénhidrogén termékvezetékeket ábrázoltuk ábra Tiszacsege vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe (Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési terve Térségi szerkezeti terv, sz térképi melléklet felhasználásával) M-Teampannon kft nyomán, 2009 május, valamint Hajdú-Bihar megye Területrendezési terve 4/ sz függelék (Villamosenergia Hálózatok és építmények, CIVISTERV BT) felhasználásával

123 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Országos jelentőségű nagynyomású gázvezeték hálózat Az Ukrajna (országhatár) Vásárosnamény Tiszaújváros Füzesabony Zsámbok Százhalombatta gázvezeték a vizsgálati területtől északra, KÉK-NyDNy irányban halad, rövid szakaszon metszi a vizsgálati terület északnyugati sarkát A Hajdúszoboszló Balmazújváros Újszentmargita Polgár (Tiszaújváros) gázvezeték a vizsgálati terület délkeleti határától mintegy 5 km-re indul, és ÉÉNy-i irányba fut Bagota térségében lép be a vizsgálati terület keleti határán, átszeli a terület északkeleti sarkát, és Polgártól délnyugatra lép ki a területről A Törökszentmiklós Nádudvar Hajdúszoboszló vezeték Hajdúszoboszlóról indul KDK NyDNy-i irányú, a vizsgálati terület legdélebbi zónáját Nádudvar térségében rövidtávon keresztezi A (Mezőtúr) Püspökladány Hajdúszoboszló Hajdúböszörmény (Vásárosnamény) vezeték nem lép be a vizsgálati területre ÉK DNy-i irányú, a terület délkeleti sarkát legjobban Nádudvarnál közelíti meg Itt a terület délkeleti sarkától mintegy 8 km-re fut Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító vezetékek Az (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Füzesabony Szolnok Százhalombatta kőolajvezeték északkeleti irányból szállítja a kőolajat a százhalombattai finomítóba Ez a rövid szakaszon metszi a vizsgálati terület északnyugati sarkát A Szajol Füzesabony Tiszaújváros termékvezeték a térségben KÉK NyDNy irányú A vizsgálati területet annak északnyugati sarkánál rövid szakaszon metszi A Tiszaújváros Ebes termékvezeték a vizsgálati területtől északra, mintegy 5 km-re indul Polgártól délnyugatra lépi ás a vizsgálati terület északi határát, és annak északkeleti zónáját mintegy 5 km hosszan keresztezi A területet Bagotánál hagyja el, és délkeleti irányban fut tovább 23

124 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 25 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A stratégiai fontosságú ásványi nyersanyagok koncessziók formájában történő kitermelését biztosító, állami ásványvagyon-gazdálkodás célja a vizsgálati területen fellelhető szénhidrogének megfelelő hasznosításának elősegítése A bányászatról szóló 993 évi XLVIII törvénnyel összhangban az ásványvagyon-gazdálkodást érintő pontok teljesülnek, ha a kutatás, bányanyitás, kitermelés és bányabezárás során szintén a bányatörvény szerinti adatszolgáltatás keretében a) az ásványi nyersanyagok mennyiségére, minőségére, a vizsgálati területre eső lelőhelyek nyilvántartására, valamint a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás megvalósul, b) a megismert és nyilvántartott ásványvagyon védelme a bányafelügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terven keresztül teljesül, valamint az esetleges indokolatlan ásványi nyersanyag-kitermelések és -igénybevételek megakadályozásra kerülnek, c) a kötelező adatszolgáltatás nyomán a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolás megvalósul, valamint a visszahagyott ásványvagyon további kitermelhetősége biztosítható A komplex ásványvagyon-gazdálkodás része a tárgyi ásványi nyersanyagok minél pontosabb megismerése, a meglévő és a kutatási kitermelési tevékenység során keletkező, adatok és információk kezelése Az ásványi nyersanyag kutatás során a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz beérkező jelentős mennyiségű földtani, szerkezetföldtani, környezetföldtani, vízföldtani, geokémiai adatok egyrészt kiegészítik a vizsgálati területre vonatkozó ismereteinket (megkutatottsággal foglalkozó fejezet), másrészt a kapcsolódó értelmezések fontos alapot adnak a későbbi értékelésekhez, az állami ásványvagyon-gazdálkodáshoz A bányászatról szóló 993 évi XLVIII törvény alapján a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg (III rész, 20 7 []) Ennek megvalósulása is része az ásványvagyon-gazdálkodási céloknak (2)72 Bányajáradékot fizet: a bányavállalkozó, vagy a bányászati tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes Stratégiai cél az elérhető nemzeti előnyök itt a hazai ásványkincsek minél hatékonyabb realizálhatósága Az ellátásbiztonság kapcsán az importfüggőség mérséklése reális ásványvagyon-gazdálkodási cél A hazai versenyképességet növelheti, ha Magyarországon folytatódik a szénhidrogén-kutatás és kitermelés Az energiahatékonyságot növelheti, ha hazai szénhidrogéneket használunk fel széles körűen az ipari, gazdasági és társadalmi igények kiszolgálása érdekében a megfelelő környezetvédelmi előírások betartásával A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a J- t, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb 0%-ot képviselt A világ népességének 200-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI században (pl a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 5%-ra csökken) (56 ábra) Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását A jelen évszázadban t kőolaj és 24

125 Energia, 0E+8 J Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány m 3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 200) Az energiapiacon a század közepéig biztosan meghatározó arányban megmaradó szénhidrogének a világ össztermékét, a gazdasági növekedést és a GDP alakulását is befolyásolják A világ 2040-re várható folyékony üzemanyag termelésének és fogyasztásának alakulását a 57 ábra szemlélteti hulladék geoterm bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa ábra A világ várható energiafogyasztása között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 200) 57 ábra A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap), International Energy Outlook 204 nyomán Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m ban) Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük Földgázfelhasználásunk 82%-a import Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő 25

126 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás tesztüzemben 205 tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél A földgázszállító rendszer kiépítettségét 203-ban a 58 ábra mutatja ábra A földgázszállító rendszer kiépítettsége 203-ban és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 203-ben a hazai kőolajtermelés 0,63 M t, a földgáztermelés 2,05 Mrd m 3 volt (MBFH 204 jan ) Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 22 millió tonna kőolaj és 73 milliárd m 3 földgáz Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 232 milliárd m 3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 204 jan -i állapotra vonatkozóan) Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése) Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyké-

127 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány pességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével A cél az, hogy a 200-es 085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 50 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO 2 -kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030) A Tiszacsege vizsgálati területen a reménybeli kitermelhető kőolajmennyisége elérheti a 0,5 millió tonnát, a földgáz mennyisége az,3 milliárd m 3 -t, a vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is A 202-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-5 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre Ez Magyarország számára átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az es évek átlagához képest A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009-ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 200 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 766 Mt kőolaj egyenérték volt 200-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (59 ábra) 59 ábra Az EU primerenergia-mixének változása 200 és 2030 között (IEA adatok) A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/20 (X 4) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit- és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország Szén- és lignitkészletünk, a nem konvencionális szén- 27

128 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés hidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 4%-os import csökkenés az Atom+Szén+Zöld energiamix alkalmazásával érhető el (60 ábra) 60 ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint (Forrás: REKK) Az elmúlt években rendre millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m 3 alá csökkent a szénhidrogén kitermelés éves szinten (6 ábra) A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz 6 ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) 28

129 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 26 A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A vizsgálati területen megvalósuló bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú várható közvetlen nemzetgazdasági előnyei kapcsán elsősorban a 25 fejezetben leírt adatszolgáltatás és bányajáradék megfizetése, az MBFH-n keresztül az államkasszába kerülése jelölhető meg, illetve az, hogy az állam tulajdonában levő, s majd a járulék megfizetésével a bányavállalkozó tulajdonába kerülő ásványkincs megfelelő módon hasznosul Közvetetten a gazdaság részét képező anyagi és emberi erőforrásokban, a fizikai és szellemi javakban, valamint szolgáltatásokban, a gazdasági tevékenységekben, illetve mindezek kölcsönhatásában várható növekedés, fejlődés A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel A földgázt a XXI század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető A kőolaj fűtőértéke kcal/kg ( kj/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, -kitermelést és -feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti A szénhidrogének ipari méretű termelése 937- ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai geofizikai kutatások eredményeként a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül Az 950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 99-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt) az ország legjelentősebb vállalata A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80%, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik A Tiszacsege vizsgálati területre eső kőolaj és földgázkészletek termelésbe állításával az import export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti Az ország 0 C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m 3 földgázt fogyaszt Ebből mintegy 0 M m 3 származik hazai termelésből és 47,5 M m 3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell 29

130 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés az országba érkeznie, 0 C esetén körülbelül napi 32,5 M m 3 ( /szallitashtml) Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO 2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra Mind az upstream (kutatás termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúra-fejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati feldolgozási tevékenység Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél A Tiszacsege vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (62 ábra) ábra Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 200 és 2030 között

131 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 27 A terhelés várható időtartama 27 A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi A kutatás termelés rekultiváció időtartama általában évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően 272 A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 4 -a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható A vizsgálati szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a vizsgálati szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő teljesítését A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások helyének kijelöléséről A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év 3

132 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig 273 A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogén-vagyonának kitermelésére A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogénvagyonától függ Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 0 50%-a, a földgáz esetében 40 80%-a A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát évre becsülhetjük A tevékenység több fontos szakaszra osztható 32

133 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából A tervezés általában 3 évet vesz igénybe A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta A Bányatörvény 2 pontja értelmében a vizsgálati pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja 274 A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmenynyiség tetszőleges időpontban használható fel A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik 33

134 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek A Bányatörvény 36 Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani 34

135 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 28 A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén elsősorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése A bányászat során az ipari gyakorlatban azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (40 táblázat) 40 táblázat Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont Helyszín 96 Nagyhegyes 963 Üllés 965 Szank 968 december 9 26 Algyő 979 január 24 február 5 Zsana 2 kőolajtermelő kút (63 ábra) 98 december 29 3 Algyő 683 számú fúrás, Maroslele 982 augusztus 7 7 Szeghalom 4 sz kút 982 október 4 7 Szeged, Algyő 69 sz vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás 983 január 30 február 2 Hajdúszoboszló, Nagyhegyes 77 sz kút, gázkitörés 983 március Battonya 44 sz kutatófúrás, vizes gázkitörés 984 június 8 2 Balatonmagyaród, Zalakomár 8 sz kút, olaj- és gázkitörés 985 április Biharkeresztes 9 sz kút 985 május 20 2 Füzesgyarmat 07 sz kút, olaj- és gázkitörés 985 december január 3 Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés 986 június 0 Balatonmagyaród, Zalakomár 987 január Füzesgyarmat 07 sz kút, gázkitörés 998 november 4 7 Nagylengyel 282/A sz kút, gázkitörés 2000 augusztus 8 november 6 Pusztaszőlős 34 sz kút, gázkitörés Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energiatranszportja révén valósul meg A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz) 35

136 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása, az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása, a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése, a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése, a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése, bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése, a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít A szénhídrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szenynyező forrás vízbeszerzési szempontból A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak A letermelt szénhidrogén-telepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási / lezárási lehetőségei megszűnnek A CH- (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H 2 S (kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető földalatti kitörés alakul ki A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (63 ábra) A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása Ha a fúrólyuk beindul, és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához 36

137 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szükséges nyomás hatására Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el, a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK 99) Fúrás és ki-beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő Fúrás közben, ha a formáció-nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja 63 ábra Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 979) A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; tilos a tartályok túltöltése; a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; kerüljük a savgőz belélegzését; 37

138 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; egyes esetekben H 2 S (kén-hidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet 38

139 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3 A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3 A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A Tiszacsege vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is Magyarországon a környezeti természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 34/2005 (XII 25) kormányrendelet A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl zajtól védendő létesítmény Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki 3 Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/200 (XII 23) kormányrendelet 6 -a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, külön jogszabályban felsorolt légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/20 (I 4) VM rendelet 5 melléklete határozza meg A többször módosított 4/2002 (X 7) sz KvVM rendelet számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségizónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2 számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni A zónák kijelölésénél 4/20 (I 4) VM rendelet melléklet 3 pontjá- 39

140 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés ban felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az melléklet 4 pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/20 (I 4) VM együttes rendelet 5 sz melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket; O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő A talajközeli ózon minősítése regionális kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kéndioxid- és nitrogén-dioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll A levegő tényleges állapotára vonatkozó vizsgálatok tartalmát, minőségét meghatározza, hogy nem állnak rendelkezésre a térség területének környezeti levegőminőségét térségi szinten jellemző immissziós adatok A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni A Tiszacsege vizsgálati területnek és térségének automata és manuális mérőállomásait, valamint Debrecen és környéke, Eger és környéke, a Sajó völgye, valamint Nyíregyháza és környéke légszennyezettségi zónáit ábrázoló térképet a 64 ábra mutatja be 40

141 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 64 ábra Tiszacsege vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Debrecen és környéke, Eger és környéke, a Sajó völgye, valamint Nyíregyháza és környéke légszennyezettségi zónái Az ábra alapján megállapítható, hogy a tiszacsegei vizsgálati terület északi részébe benyúlik a Sajó völgye légszennyezettségi zóna, a terület délkeleti sarkától keletre, kb 4 km-re kezdődik Debrecen és környéke légszennyezettségi zónája Eger és környéke légszennyezettségi zónája a terület északnyugati sarkától mintegy 28 km-re nyugatra, Nyíregyháza és környéke légszennyezettségi zónája pedig a terület északkeleti sarkától kb 26 km-re húzódik A manuális mérőállomások száma a tágabb térségben 8, az automata mérőállomásoké pedig 5 db Ezekből egy sem esik a vizsgálati területre A 4/2002 (X 7) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül a Sajó völgye a 8, Debrecen és környéke a 9 légszennyezettségi zónába, Eger és környéke, valamint Nyíregyháza és környéke a, kijelölt városok légszennyezettségi zónába van sorolva Maga a vizsgálati terület a 0 az ország többi területe zónába tartozik A vizsgálati területnek és térségének légszennyezetségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 4 táblázatés 42 táblázatban foglaltuk össze: 4

142 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 4 táblázat Tiszacsege vizsgálati területnek (0, az ország többi területe) a Sajó völgye (8 légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9 légszennyezettségi zóna),valamint Eger és környéke, és Nyíregyháza és környéke (a kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002 (X 7) KvVM rendelet melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna kéndioxid nitrogéndioxid szénmonoxid szilárd (PM 0) benzol Talajközeli ózon 0 Az ország többi területe F F F E F O I 8 Sajó völgye F C D B E O I 9 Debrecen környéke F C F D E O I Eger F D F D F O I Nyíregyháza F D E D E O I 42 táblázat Tiszacsege vizsgálati területnek (0, az ország többi területe) a Sajó völgye (8 légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9 légszennyezettségi zóna),valamint Eger és környéke, és Nyíregyháza és környéke (a kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002 (X 7) KvVM rendelet melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna PM 0 arzén (As) PM 0 kadmium (Cd) PM 0 nikkel (Ni) PM 0 ólom (Pb) PM 0 benz(a)pirén (BaP) 0 Az ország többi területe F F F F D 8 Sajó völgye E F F F B 9 Debrecen környéke F F F F D Eger D F F F B Nyíregyháza F F F F D A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a Tiszacsege vizsgálati területen és annak térségében: A nitrogén-dioxid (NO 2 ) koncentrációja Eger és Nyíregyháza térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a Sajó völgyében és Debrecenben és térségében a határérték és a tűréshatár között van (C) A szén-monoxid (CO) koncentrációja Nyíregyházán és térségében a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E); a Sajó völgyében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D) A szilárd PM 0 μm méret alatti koncentrációja a vizsgálati területen a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E), Debrecenben és környékén valamint Egerben és Nyíregyházán a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a Sajó völgyében pedig meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B) A benzol koncentrációja a Sajó völgyében valamint Debrecenben és környékén és Nyíregyházán a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E) A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében a törvényben meghatározottnak megfelelően az O I kategóriába lett sorolva Az egyéb szennyező anyagok közül a PM 0 arzén (As) koncentrációja a Sajó völgyében a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E); Egerben és térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D) A PM 0 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja a vizsgálati területen, Debrecenben és környékén valamint Nyíregyházán a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D); a Sajó völgyében, és Egerben egyaránt meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B) A külön nem említett egyéb komponensek koncentrációja a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F) 42

143 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 4/200 (V9) KöM EüM FVM együttes rendeletben és módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/20 (I4) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/20 (I 4) VM rendelet által előírt módszerek szerint A vizsgálati terület tágabb térségének légszennyezettségét automata és manuális mérőhálózat méri Az automata mérőhálózat adatai Az ÉLFO (LRK) adatai alapján automata mérőállomások a vizsgálati területen nem találhatók A területtől távolabb telepített egri, debreceni, miskolci és nyíregyházi automata mérőállomások adatait a nagy távolság miatt (több mint 25 km) csak tájékoztató jellegűnek tekintjük A terület közvetlen térségében csak az oszlári mérőállomás működik Az automata mérőhálózat a térségben levő állomásai közül a fent említettek vizsgálati adatait ismertetjük Ezeket az adatokat az OMSZ 203 és 204 évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján c értékelései mutatják be (43 táblázat, 44 táblázat) 43 táblázat A 203 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 204) Légszennyezettségi index Összesített Mérőállomás neve index SO 2 NO 2 NO x ülepedő por Benzol CO O 3 Debrecen (Kalotaszeg tér) kiváló () jó (2) jó (2) jó (2) megfelelő (3) kiváló () jó (2) megfelelő (3) Eger2 kiváló () jó (2) kiváló () jó (2) kiváló () kiváló () jó (2) jó (2) Miskolc (Lavotta) kiváló () jó (2) jó (2) megfelelő (3) kiváló () jó (2) megfelelő (3) Nyíregyháza kiváló () jó (2) jó (2) jó (2) kiváló () jó (2) jó (2) Oszlár kiváló () kiváló () kiváló () jó (2) jó (2) kiváló () jó (2) jó (2) 44 táblázat A 204 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 205) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index Összesített index SO 2 NO 2 NO x ülepedő por Benzol CO O 3 Debrecen (Kalotaszeg tér) kiváló () jó (2) jó (2) jó (2) kiváló () kiváló () jó (2) jó (2) Eger2 kiváló () jó (2) kiváló () jó (2) kiváló () kiváló () jó (2) jó (2) Miskolc (Lavotta) kiváló () kiváló () kiváló () jó (2) kiváló () jó (2) jó (2) Nyíregyháza kiváló () jó (2) jó (2) jó (2) kiváló () jó (2) jó (2) Oszlár kiváló () kiváló () kiváló () jó (2) jó (2) kiváló () jó (2) jó (2) A manuális mérőhálózat adatai Az (LRK) adatai alapján megállapítható, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun- Szolnok, Heves, illetve Hajdú-Bihar megyében működő (manuális) RIV mérőállomások a Tiszacsege vizsgálati területen nem üzemelnek A vizsgálati terület tágabb térségében működő manuális mérőállomások Debrecenben, Egerben, Hajdúszoboszlón, Mezőnyárádon, Miskolcon, Nyíregyházán, Tiszaújvárosban, ill Tiszavasváriban üzemelnek A vizsgálati területtől való nagy távolság miatt az egri, debreceni, miskolci és nyíregyházi manuális mérőállomások adatait csak tájékoztató jellegűnek tekintjük 43

144 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ 203 és 204 évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján c értékelései mutatják be (45 táblázat, 46 táblázat) 45 táblázat A 203 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 204) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Debrecen jó (4) jó (4) Eger jó (4) jó (4) Hajdúszoboszló jó (4) jó (4) Mezőnyárád megfelelő (3) megfelelő (3) Miskolc jó (4) jó (4) Nyíregyháza jó (4) jó (4) Tiszaújváros jó (4) jó (4) Tiszavasvári kiváló () kiváló () : nem mérik az adott komponenst 46 táblázat A 204 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 205) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Debrecen jó (4) jó (4) Eger megfelelő (3) megfelelő (3) Hajdúszoboszló kiváló () kiváló () Mezőnyárád * * * * Miskolc jó (4) jó (4) Nyíregyháza jó (4) jó (4) Tiszaújváros jó (4) jó (4) Tiszavasvári kiváló () kiváló () : nem mérik az adott komponenst * : nem rendelkezünk mérhető adattal A táblázatokban szereplő kifejezések értelmezése az alábbi: Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a alattiak, Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a és 80%-a közöttiek, Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80%-a és 00%-a közöttiek A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg Összefoglalónkban figyelembe kell venni, hogy a fent ismertetett egri, debreceni, miskolci és nyíregyházi automata, valamint manuális mérőállomások adatai a vizsgálati területtől való nagy távolságuk miatt csak tájékoztató jellegűek A Tiszacsege vizsgálati terület tágabb térségben működő automata mérőhálózat vizsgálati adatai alapján megállapítható, hogy 203-ban az összesített légszennyezettségi index közepes, illetve jó Az átlagot a Miskolc (Lavotta) ülepedő por és a Debrecen (Kalotaszeg tér) benzol megfelelő (3) értékei rontják le Az SO 2 és CO értékek minden vizsgálati helyen kiválóak, az NO 2 és NO x értéke pedig minden vizsgálati helyen jó, ill kiváló 204-ben az automata mérőállomások mérései szerint az összesített légszennyezési index minden helyen jó, ezen belül az SO 2 és CO értékek minden vizsgálati helyen kiválóak, az NO 2 és NO x értéke pedig minden vizsgálati helyen jó, ill kiváló 44

145 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület tágabb térségében a manuális mérőhálózat (RIV) 203 és 204 évi adatai erősen hiányosak SO 2 vizsgálatok sehol sem történtek, ülepedő por vizsgálatok pedig 203-ban két helyen (Mezőnyárád és Miskolc), 204-ben pedig csak Miskolcon folytak 204-ben Mezőnyárádról nincsen vizsgálati adatunk ebben a két évben a vizsgálatok az említett manuális mérőállomásokon az OMSZ éves értékelése alapján gyakorlatilag az SO 2 mérésére korlátozódtak A meglevő adatok alapján 203-ban a meghatározható összesített légszennyezettségi index jó, ill Mezőnyárádon megfelelő, és Tiszavasváriban kiváló Ezen belül az ülepedő por mért légszennyzettségi indexe egy vizsgálati helyen (Tiszavasváriban) az egészségügyi határérték 40%-a alatti, tehát a kiválónak () minősül, Mezőnyárádon pedig az egészségügyi határérték 80%-a és 00 %-a közötti, azaz megfelelő (3) 204-ben a meghatározható összesített légszennyezettségi index az NO 2 vizsgálatok alapján általában jó, Egerben megfelelő (3), Hajdúszoboszlón és Tiszavasváriban pedig kiváló (5) Az ülepedő por légszennyezetségi indexét 204-ban egy helyszínen mérték, Miskolcon Ez jó indexű (4) Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a Tiszacsege vizsgálati terület tágabb térségének levegőminősége az automata és manuális mérőhálózat által mért gáz halmazállapotú komponensek jónak, ill kiválónak, az NO 2 és a szálló por esetében jónak, helyen pedig megfelelőnek mondhatók A közlekedés okozta légszennyezés a főutak által érintett települések esetében a legzavaróbb A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz használata helyett visszatértek a szilárd tüzelésre A térségben az üzemi eredetű légszennyezés a Sajó völgyében az Ózd Kazincbarcika Miskolc Tiszaújváros tengely mentén koncentrálódik Ezt igazolja, hogy a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002 (X7) KvVM rendelet a Sajó völgyét külön légszennyezettségi zónába sorolta A többi térségében a kistérségi interjúk alapján megállapítható, hogy levegőszennyezés meghatározóan közlekedési eredetű (BAZ Megye területrendezési tervének felülvizsgálata, alátámasztó szöveg 2009) A nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségét a gépjárművekből származó kibocsátások növelik, míg a rurális térségekben a mezőgazdasági eredetű porterhelés mutat időszakosan magas értéket 32 Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat) A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl költési, vándorlási időszakokat) A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is 45

146 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007 (X 29) kormányrendelet foglal állást A határértékek kapcsán a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008 (XII 3) KvVM EüM együttes rendelet, mellékletében közölt határértékeknek kell teljesülniük a zajtól védendő területeken az üzemi létesítményektől származó zajterhelés esetében, a 2 mellékletben foglalt határértékeknek az építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, a 3 mellékletben foglalt határértékeknek a közlekedésből származó zajterhelés vonatkozásában A rendelet 4 melléklete tartalmazza a zaj terhelési határértékeit az épületek zajtól védendő helyiségeiben, míg az 5 mellékletben közölt, az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékeknek és terhelési határértékeknek kell teljesülniük az ott felsorolt épületek és helyiségek esetében 33 A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (32) részletezi A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint vagy áramlási irányváltozások nem várhatók A csekély vízigény ellenére is fontos azok alapos felmérése, mert az érintett összes sekély és rétegbeli hideg porózus víztest mennyiségi állapota gyenge, melynek oka a negatív vízmérleg teszt A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő sekély porózus víztestek egyikének minőségi állapota gyenge besorolású A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a , illetve a os veszélyes hulladék kategóriába sorolták Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni A felszín alatti víztároló rétegek ( méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő, besajtoló, likvidáló-kutak létesítésénél Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat Az érintett térségekben a hatás- 46

147 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 29/2004 (VII 2) kormányrendeletet kell figyelembe venni 34 A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek menynyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását Árvagy belvízveszélyes területen, pl a Tisza mentén, az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni, ugyanis a koncessziós terület túlnyomó része %, illetve kis foltokban 0,%-os valószínűségű elöntési terület; a koncessziós terület és környezete szinte teljes egészében belvízzel mérsékelten, illetve közepesen veszélyeztetett, kisebb foltokban (összességében nagy területtel) erősen veszélyeztetett területek is megjelennek, különösen a déli félben Ez elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is A területet és 5 km-es környezetét érintő a 23 felszíni víztest közül három állóvíz nem rendelkezik értékelt minősítéssel (adathiány miatt), az értékeléssel rendelkezők közül csupán /20 esetben mérsékelt az állapota, a többi esetben: gyenge (6/20), vagy rossz (3/20) minősítéssel rendelkezik Az értékelt vízfolyás víztestek (20/23) ökológiai minősítése jó (/20), mérsékelt (0/20), rossz (3/20), vagy gyenge (6/20) A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal (kormányhivatalok, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok; vízügyi igazgatóságok bevonásával) való egyeztetés alapján lehetséges A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni A vízlikvidálással együtt a gáz víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII 2) kormányrendelet irányadó 35 Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a tervezett koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával bizonyos 47

148 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés műszaki korlátok figyelembe vételével még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni Ebből pedig következik, hogy: a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával A vizsgálati tevékenység során az 996 évi LIII, a természet védelméről szóló törvény (Tvt) szemléletét kell érvényesíteni Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt 3 4, a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt 6 2, a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004 (X 8) kormányrendelet 8 3 tartalmazza A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre A vizsgálati tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 34/2005 (XII 25), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 3 sz mellékleteiben felsorolásra kerül, abban az esetben a 3 () bekezdésben felsoroltaknál előzetes vizsgálati eljárást kell lefolytatni, és/vagy az l (3) bekezdés szerinti engedélyt be kell szerezni A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását 48

149 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával Az Tiszacsege koncesszióra javasolt terület fele nemzeti park Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2003 évi XXVI törvény előírásait kell figyelembe venni A törvény 3/5 sz melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a vizsgálati tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is) A kutatás nem eshet ex lege védett területre Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők és barlangok A Natura 2000 területek esetében a 275/2004 (X 8) kormányrendelet 0 () és (2) bekezdései az ottani 4 és 5 mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes természetvédelmi hatóság elvégzi a hatásbecslést Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6 cikk 3 bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt 42 [] és [2] bekezdései, illetve a 43 [] bekezdései) Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyeken ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus és február 28 között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység A Natura2000-es területek nagy része Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel A természet védelméről szóló 996 évi LIII törvény 8 () értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl parlagfű) elterjedé- 49

150 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés sének megakadályozására A természet védelméről szóló 996 évi LIII törvény 6 2 pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni Ugyanennek a törvénynek a 6 pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 995/LVII és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 995/LIII törvény tartalmaz 36 Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 996 évi LIII törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003 évi XXVI törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 2007 évi CXI törvény tartoznak Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 996 évi LIII törvény (Tvt) 6 és 7 -ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme A Tvt mellett a Firenzében, 2000 október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007 évi CXI törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008) A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008) A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elem-együttesek állapotára Figyelembe kell venni a 2003 évi XXVI törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT ) 50

151 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet (3 [2]) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet (3/A [2]) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet (4 [2]) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (4/A [4]) Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető (4/B [2] b) Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 7 [6]) Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 8 [5]) A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltoztatják a tájat A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb) Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl roskadás, süllyedés) kell számolni Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti és tájképi tényezők esetében is Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő módon is meghatározhatják (pl lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás) Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával (CSIMA et al 2003) 5

152 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az 993 évi XLVIII évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni A Bányatörvény 36 () értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés) 37 A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 2007 évi CXXIX törvény (Tfvt) II fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni A termőföld fogalmát a Tfvt 2 9 pontja határozza meg A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt 5 () bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles választása szerint a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni 52

153 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét) A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni A tervek készítése során az OTÉK 4 (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni A vizsgálati tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tfvt 0 [] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tfvt [] szakaszában leírtak a mérvadók) A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel A 400 m 2 -t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 30/2009 (X 8) FVM rendelettel módosított 90/2008 (VII 8) FVM rendeletnek megfelelően A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tfvt III fejezet 43 -a tartalmazza A vizsgálati tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tfvt 48 () bekezdése tiltja A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is 53

154 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell 38 Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009 évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt) előírásait kell figyelembe venni Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre (Az erdő meglétét az Evt 6 -ban leírt feltételek szerint határozzák meg) Amennyiben a vizsgálati tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt 40 (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt 4 () bekezdése alapján kell bejelenteni A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni 39 Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 200 évi LXIV törvény (Kötv) alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed A kulturális örökség ingatlan elemei két csoportra bonthatók a régészeti örökség (régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek, régészeti emlékek) és a műemléki értékek (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, történeti kertek, műemléki területek, temetők és temetkezési emlékhelyek) Ugyancsak a Kötv rendelkezik az emlékhelyek (nemzeti, történelmi és kiemelt nemzeti emlékhelyek) védelméről A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 972 évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területekkel kapcsolatban a világörökségről szóló 20 évi LXXVII törvény az, amely a világörökségi, világörökségi várományos helyszínek és azok védőövezetének használatát szabályozza Világörökségi vagy világörökség várományos területté csak kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület nyilvánítható A vizsgálati tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket, a kormányrendeletben meghatározott esetekben, el kell kerülni (A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le) Nagyberuházáshoz kapcsolódó létesítmények előkészítése során a Kötv 23/C - a szerinti előzetes régészeti dokumentációra van szükség Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni 54

155 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről az illetékes örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni ajánlott Az egyedi engedélyezési eljárások során az MBFH-ról szóló 267/2006 (XII 20) Kormányrendelet 2 melléklet pontja alapján a területileg illetékes járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi osztályát szakhatóságként kell bevonni A Kötv 7 20 pontja szerint nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében a Kötv 23/C () bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni (A Kötv 7 (20) bekezdése értelmében 205 január -től az 500 millió forintos értékhatárt meghaladó, teljes bekerülési költségű beruházások is nagyberuházásnak minősülnek) Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken jogszabályban meghatározott mélységet meghaladó földmunkával jár, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/205 (III ) Kormányrendelet (Kr) értelmében a területileg illetékes járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala hatóságként engedélyez A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el A Kötv 22 -a értelmében a földmunkával veszélyeztetett nyilvántartott régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság határozza meg a hatályos jogszabályok figyelembe vételével A feltárások rendjét a Kötv és a Kr szabályozza A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, régészeti lelet, vagy annak tűnő tárgy kerül elő a kivitelezés során a Kötv 24 -a értelmében ún mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb) Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illetékes önkormányzattal is A Kr 3 (2) bekezdése alapján lehetősége van a beruházónak előzetes szakhatósági állásfoglalást kérni az illetékes járási építésügyi és örökségvédelmi hivataltól régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet érintő engedélyezési eljáráshoz Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödörmentes fúrási technológia alkalmazása A vizsgálati terület Hajdú Bihar megyei részén található, örökségvédelem alatt álló objektumait a 47 táblázat sorolja fel A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (9/200 (X 8) kormányrendelet) alapján A felsorolás nem tartalmazza a 200 után nyilvántartásba vett, örökségvédelem alá eső objektumokat 55

156 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 47 táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok a Tiszacsege vizsgálati területen (I és II kategória) Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Hortobágy- Nagyhortobágy 85 Petőfi tér 2 Nagyhortobágyi csárda Épült 699-ben Hortobágy- Hortobágyi kőhíd mellett 850 Nagyhortobágy Petőfi tér Pásztormúzeum, egykori szekérállás Hortobágy- 33-as számú közlekedési út 852 Nagyhortobágy (7+879 szelv) Nagyhortobágyi kőhíd Balmazújváros 850 Debreceni u 2 Volt Semsey-kúria Balmazújváros- Tiszacsege-Debrecen, 958 Külterület 336 jelű út mellett Kishortobágyi csárda Hajdúszoboszló 825 Kálvin tér Erődfal és torony Hajdúszoboszló 824 Kálvin tér 9 Ref templom Balmazújváros 9242 Kadarcs u 6 Veres Péter emlékház múzeum, népi Balmazújváros 853 Kossuth tér Ref templom, késő barokk, 804 Egyek 894 Fő tér R k templom, késő barokk, 790 körül Hajdúszoboszló 0979 Csanády tér 8 Hajdúkapitányház népi Hajdúszoboszló 778 Nagyhegyes 32 Kadarcsi csárda, 9 sz eleje Hajdúszoboszló 0465 Vasvári P u 40 Lakóház, népi Nádudvar 90 Fő út 3 Ref templom, barokk, 774 Nádudvar 9 Fő út R k templom, kora klasszicista, 89 Nádudvar 9469 Fő út 33 Régi ref parókia Polgár 898 Szabadság tér R k templom, késő klasszicista, Tiszacsege 905 Fő út 35 Ref templom, barokk, 8 sz átalakítva Tiszacsege 889 hrsz: 0523/2 Nagymajori kastély, Vay vadászkastély Tiszacsege 906 Óvoda u 26 Falumúzeum, egykori lakóház, népi 833 A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezi Az épített környezet alakításáról szóló 997 évi LXXVIII tv 56 -a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/999 (VIII 3) FVM rendelet határozza meg Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl légkábelek) viszszaszorulását A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2002-ben kiadott Hajdú Bihar megyei műemlékjegyzékben, és a 206-ban az interneten elérhető Borsod Abaúj Zemplén megyei műemlékek listája (ez utóbbi tájékoztató jellegű), az I és II örökségvédelmi kategóriába tartozó objektumok nélkül (48 táblázat) Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Lechner Lajos Tudásközpont 48 táblázat A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Ároktő 24 Széchenyi u 5 Rk templom, késő barokk, 779 Igrici 27 Tompa u Ref templom, késő barokk, 794 Mezőcsát 940 Mátyás u 37 Népi lakóház Mezőcsát 60 Kossuth Lajos utca 7 Zsinagóga Mezőnagymihály 62 Kossuth Lajos u Ref templom, késő barokk, 820 Mezőnagymihály 024 Kossuth Lajos u 87 Lakóház, népi, 860 Vályogfalú Oszlár 29 Rákóczi u 5 Ref templom, copf, 800 körül Tiszatarján 3 Árpád u 33 Népi lakóház 56

157 Tiszacsege I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 972 évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek A vizsgálati terület nagy részén a Hortobágyi Nemzeti Park Puszta (999 Kulturális kultúrtáj) helyezkedik el A Tiszacsege vizsgálati területen és térségében található Világörökségi területet a 65 ábra mutatja be 65 ábra A Világörökségi terület övezete a Tiszacsege vizsgálati területen és térségében (A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft Területi és Építésügyi Osztálya 203 nyomán) Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek értékük szempontjából a Kulturális Örökségek védelméről szóló törvény megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket A régészeti lelőhelyek 99%-a általános védelemben részesül a törvény által A kiemelten védett lelő- 57

158 Tiszacsege Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés helyek országos védelemben részesülnek Fokozottan védettek azok a lelőhelyek melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír (Kötv 3 [4]) Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 996 évi LIII Tv szerint ex lege védettek A vizsgálati területen 83 kunhalmot és egy földvárat vettek nyilvántartásba A földvár és a kunhalmok pontos helyét a 66 ábraán mutatjuk be 66 ábra Tiszacsege vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok (A Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft közreműködésével) 58