Csanádpalota szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Csanádpalota szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011 (VI29) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Babinszky Edit 1, Barczikayné Szeiler Rita 1, Bibók Zsuzsanna 3, Bujdosó Éva 1, Demény Krisztina 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Kerékgyártó Tamás 1, Korbély Balázs 3, Kovács Gábor 2, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Maginecz János 4, Monspart-Molnár Zsófia 3, Müller Tamás 1, Németh András 1, Paszera György 1, Redlerné Tátrai Mariann 1, Selmeczi Pál 1, Szentpétery Ildikó 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Varga Renáta 1, Veres Imre 2, Végh Hajnalka 1, Zilahi-Sebess László 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest,

2 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr Fancsik Tamás Lektorálta: Bodor Emese Dr Koloszár László A jelentés: 205 oldalt, 66 ábrát, 52 táblázatot, 7 függeléket, 8 mellékletet tartalmaz 2

3 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Csanádpalota szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete A bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (Btv) 9 (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek A vizsgálati jelentés tervezet II része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra 3

4 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Tartalom Bevezetés 11 1 A vizsgálati terület jellemzése Csanádpalota vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza Talajtan és természetes növényzet A területhasználat térképi bemutatása Természetvédelem Csanádpalota vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A terület földtani viszonyai A terület vízföldtani viszonyai A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízminőségi képe A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások Határ menti víztestek Monitoring Mennyiségi és minőségi állapotértékelés Intézkedések és környezeti célkitűzések Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Szénhidrogén-kutatás Egyéb nyersanyagok A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) 89 2 A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők A Csanádpalota terület szénhidrogén vagyona A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 102

5 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 221 Kutatási módszerek A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása Közlekedési viszonyok Energiahálózatok A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama (MFGI) A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A kutatási szakasz időtartama A termelési szakasz időtartama A termelés felhagyását követő időszak A várható legfontosabb bányaveszélyek A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Levegőtisztaság-védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem (HOI) A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása Hatások a rezervoárokban Hatások a rezervoárok és a felszín között Hatások a felszínen Országhatáron átnyúló hatások A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása 163 5

6 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 34 A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (HOI) 164 Irodalom 168 Internetes hivatkozások 172 II A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása 174 III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján 175 Függelék 191 Mellékletek Ábrajegyzék 1 ábra A Csanádpalota vizsgálati terület elhelyezkedése 12 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése 14 3 ábra Csanádpalota vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén 16 4 ábra Csanádpalota vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta 2011 (%) 17 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Csanádpalota vizsgálati területen, 2011 (%) 18 6 ábra Talajtípusok Csanádpalota vizsgálati területen (VKGA 2009) 19 7 ábra Csanádpalota vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe 21 8 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek 25 9 ábra A vizsgálati területen és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése ábra A medencealjzat szerkezeti egységei ábra A prekainozoos medencealjzat blokkdiagramja a koncesszióra javasolt terület környezetében ábra A kréta takarós áttolódások irányába eső regionális földtani szelvény a Pannonmedence DK-i részén ábra A PGT 4 szeizmikus időszelvény a koncesszióra javasolt területen és annak tágabb környezetében ábra A neogén szerkezetek csapásirányára merőleges regionális földtani szelvény a Pannon-medence DK-i részén a PGT 4 mélyszeizmikus szelvény nyomvonala mentén a koncesszióra javasolt területen és annak tágabb környezetében ábra A Csanádpalota vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, ábra Az ÉNy DK-i irányultságú OR 47 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra Az É D-i irányultságú TO 67 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra A NY K-i irányultságú TO 54 1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra A NY K-i irányultságú TO 59 1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf 43

7 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 21 ábra A Makói-árok és a környező területek medencekitöltő üledékeinek krono- és litosztratigráfiai beosztása ábra A pannóniai képződmények vázlatos rétegtani-szedimentológiai szelvénye az Alföld D-i részén ábra A vizsgálati területre eső földtani szelvények (24, 26 ábra) nyomvonala és a területre eső települések ábra Mélyföldtani szelvény (1 szelvény) a Csanádpalota vizsgálati terület középső részén ábra A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése ábra A negyedidőszaki képződmények vázlatos szedimentológiai szelvénye (2 szelvény) a Csanádpalota vizsgálati terület keleti szomszédságában ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja ábra A felső-pannóniai képződmények felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ábra Hulladékgazdálkodás ábra Ipari létesítmények, káresemények ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen80 40 ábra A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra A Battonyai-hát egyszerűsített litosztratigráfiai beosztása és a szénhidrogén-földtani rendszer elemei ábra A Békési-medence süllyedéstörténeti modellje és a szénhidrogén-rendszer alapelemei ábra A Nagyalföld szénhidrogén földtani rendszerének idealizált szelvénye ábra Csanádpalota vizsgálati terület környezetében ismert szénhidrogén előfordulások (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén ábra A várható kitertmelhető vagyon becslése ábra A vizsgálati terület környezetében már felfedezett hagyományos szénhidrogén előfordulások kitermelhető vagyona a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia ábra Irányított ferde fúrás ábra A rétegrepesztés folyamata ábra A vizsgálati terület térségének (Békés és Csongrád megye) közúthálózata (2009) 110 7

8 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 53 ábra A vizsgálati terület térségének (Békés- és Csongrád megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ábra A vizsgálati terület villamosenergia-ellátásának térképe ábra A vizsgálati terület térségének gázellátása ábra A világ várható energiafogyasztása között ábra A világ bruttó hazai termélése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve három olajár esetben, között ábra A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján ábra Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint Forrás: REKK ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) ábra Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között ábra Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) ábra A vizsgálati terület térségének, valamint a békéscsabai és szegedi légszennyezettségi zónának (a közigazgatási területek határai alapján), és a térségben levő mérőhálózat állomásainak elhelyezkedése ábra Világörökség-várományos terület övezete a vizsgálati területen és térségében ábra A vizsgálati területen és térségében található kunhalmok helye 156 Táblázatjegyzék 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai 12 2 táblázat A Csanádpalota koncesszióra javasolt terület sarokpontjai 13 3 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok 13 4 táblázat A Csanádpalota koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok 14 5 táblázat Csanádpalota vizsgálati terület tájbeosztása 15 6 táblázat Csanádpalota vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben 20 7 táblázat Csanádpalota vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) 22 8 táblázat A fontosabb korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére 26 9 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre táblázat A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre táblázat A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati terület 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben táblázat A neogén kronosztratigráfia főbb változásai táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek táblázat A területen és környezetében lévő álló víztestek 62 8

9 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 20 táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai táblázat Az 5 km-es körzet felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak táblázat A vizsgálati területen és környezetében lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota táblázat A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel részben egybeeső geotermikus kutatási terület táblázat A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási terület táblázat A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai táblázat vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai táblázat Csanádpalota vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona táblázat Csanádpalota vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti kitermelhető kőolaj és éghető földgáz vagyona táblázat Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon táblázat A vizsgálati terület (Békés és Csongrád megye [az ország többi területe: 10 zóna]), valamint Békéscsaba és Szeged légszennyezettségi zóna besorolása táblázat A vizsgálati terület (Békés és Csongrád megye [az ország többi területe: 10 zóna]), valamint Békéscsaba és Szeged légszennyezettségi zóna besorolása táblázat A települések levegőjének 2012 és 2013 évi szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint az automata mérőhálózat adatai alapján táblázat A települések levegőjének 2012 évi szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint a manuális mérőhálózat adatai alapján táblázat A települések levegőjének 2013 évi szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint a manuális mérőhálózat adatai alapján táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok a vizsgálati területen (I II kategória) 153 9

10 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 52 táblázat A Békés Megyei Kormányhivatal illetékességi körébe tartozó településeken az átlagosnál jobb minőségű termőföldjei 185 Függelék 1 függelék A HAAS et al 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa függelék Rövidítések függelék A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége (Forrás: TEiR (KSH Népszámlálás 2011; NAV Személyi jövedelemadó statisztika)) függelék A vizsgálati terület helyi védettségű természeti értékei függelék A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények függelék Minősített dokumentomok szénhidrogén és geotermia témakörben függelék Minősített dokumentomok környezetföldtan témakörben 203 Mellékletek 1 melléklet Csanádpalota Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2 melléklet Csanádpalota Területhasznosítás (CORINE) 3 melléklet Csanádpalota Prekainozoos aljzat (HAAS et al 2010) 4 melléklet Csanádpalota Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5 melléklet Csanádpalota Alsó-pannóniai képződmények vastgsága 6 melléklet Csanádpalota Szénhidrogén-kutatási felmértség 7 melléklet Csanádpalota Szeizmikus felmértség 8 melléklet Csanádpalota Fúrási és geofizikai felmértség 10

11 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010 év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a módosított 103/2011 (VI 29) kormányrendelet szabályozza Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézetet, (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1 mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével A rendelet alapján elkészítettük Csanádpalota terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2 melléklete határozza meg 11

12 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 1 A vizsgálati terület jellemzése 11 Csanádpalota vizsgálati terület földrajzi leírása 111 Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 458,44 km 2 kiterjedésű Csongrád és Békés megyék területén helyezkedik el (1 ábra, 1 melléklet) A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1 táblázat) A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) , , , , , , , , , , , = , ,94 10 országhatár 11= ,07 1 ábra A Csanádpalota vizsgálati terület elhelyezkedése 12

13 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület (1) sarokpontja Magyarcsanádtól DDK-re kb 4 km-re, az országhatáron van Innen É felé 5,2 km-re, a vasútvonal É-i oldalán található a (2) pont, majd K felé 5,6 km-re, Nagylak község Ny-i határának közelében, a vasútvonal Ny-i oldalán a (3) Tovább ÉÉNy felé 41,3 km-re, Székkutastól ÉÉNy-ra 2 km-re a (4), majd ÉNy-i irányban 10,3 km-re, Kerekegyház és Nagymágocs között félúton az (5) pont Innen K felé 18,8 km-re, Orosháza É-i határában a (6), D felé 29 km-re, Csanádalbertitől NyÉNy-ra kb 3 km-re a (7), majd K felé 14 km-re, Mezőhegyes községtől K-re kb 4 km-re a (8) Innen D felé 5 km-re a határ beköt az országhatár vonalába (9), majd azon haladva vissza az (1) pontba (2 ábra) A terület legmagasabb pontja Mezőhegyestől DK-re 2300 m-re, a vizsgálati terület (9) sarokpontjánál 102,5 mbf A legalacsonyabb pont a terület DK-i sarkában, Mágocs-éri csatorna partja, Nagymágocstól Ny-ra, 2500 m-re, 81 mbf A koncesszióra javasolt területre eső hatályos szénhidrogén bányatelek nem található Csanádpalota Csanádpalota térrész határponti koordinátákkal: 458,44 km 2 Csanádpalota koncesszióra javasolt terület: 458,44 km 2 Csanádpalota szénhidrogén bányatelkek területe: 0 km 2 2 táblázat A Csanádpalota koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület , , , , , , , országhatár 11= ,07 A 3 táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet Az 4 táblázat a koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg 3 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település Árpádhalom Békéssámson Csanádalberti Csanádpalota Hódmezővásárhely Kardoskút Királyhegyes Kövegy Magyarcsanád Makó Mezőhegyes Nagylak Nagymágocs Orosháza Pitvaros Megye Csongrád Békés Csongrád Csongrád Csongrád Békés Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Békés Csongrád Csongrád Békés Csongrád 13

14 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Település Székkutas Tótkomlós Megye Csongrád Békés 4 táblázat A Csanádpalota koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Árpádhalom Békéssámson Csanádalberti Csanádpalota Hódmezővásárhely Kardoskút Királyhegyes Kövegy Magyarcsanád Makó Mezőhegyes Nagylak Nagymágocs Orosháza Pitvaros Székkutas Tótkomlós Megye Csongrád Békés Csongrád Csongrád Csongrád Békés Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Békés Csongrád Csongrád Békés Csongrád Csongrád Békés 14 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km-es környezete rózsaszín poligon Csanádpalota koncesszióra javasolt terület A vizsgált terület tájbeosztását (1 ábra) MAROSI, SOMOGYI szerk (1990) és DÖVÉNYI szerk (2010) alapján az 5 táblázat mutatja

15 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5 táblázat Csanádpalota vizsgálati terület tájbeosztása Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj Terület (km 2 ) % Békési-hát 125,4 27,4 Békés Csanádi-hát Körös Maros-köze Csanádi-hát 0,4 0,1 Alföld Békés Csongrádi-sík Csongrádi-sík 315,9 68,9 Alsó-Tiszavidék Marosszög 16,7 3,6 Összesen 458,4 100,0 A vizsgált terület az Alföldön terül el, legnagyobb része a Körös Maros-közéhez tartozik, zöme (96,3%) a Csongrádi-síkra és a Békési-hátra esik (3 ábra) A Csongrádi-sík a Maros hordalékkúp rendszeréhez DNy-ról kapcsolódó, a Tisza és a Maros áradásai által kialakított tökéletes síkság Az átlagos relatív relief kisebb, mint 1 m/km 2 Az alacsony, ármentes síkságot rossz lefolyású (szikes) mélyedések tagolják É-on csatlakozik a marosi hordalékkúp Magyarországra eső részéhez tartozó, tagoltabb morfológiájú Békési-hát, melynek átlagos relatív relief-értéke 2,5 m/km 2 Felszínét folyóvízi és eolikus üledékek alakították ki A déli határvidék a Marosszög része, mely ártéri szintű tökéletes síkság, a legmélyebben fekvő térség az országban Felszínét a Maros áradásai alakították, holtág- és morotva-maradványok azonosíthatók a felszínén 15

16 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 16 3 ábra Csanádpalota vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) Az éghajlat meleg, száraz Az évi napfénytartam óra, ebből nyárra , télre óra esik Az évi középhőmérséklet 10,5 10,6 C A napi középhőmérséklet március 31 április 2-től napon át (október ig) 10 C fölött marad Az utolsó tavaszi fagyok április 5 10-e körül, míg az első őszi fagyok október a körül várhatók, így évente átlag fagymentes napra lehet számítani A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 34 C körüli, míg a téli minimumoké 16,0 17 C A csapadék évi összege kb mm, a vizsgálati terület É-i részei a legszárazabbak (max 510 mm) Évente átlag hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 17 cm Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a

17 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): Ny-ról K felé haladva 1,35 1,25 Leggyakoribb szélirány az É-i és D-i, DK-i, az átlagos szélsebesség közel 3 m/s Az éghajlati adottságok az alacsony víz- és nagy melegigényű szántóföldi és öntözéses kultúrák számára megfelelők A 2011-es Népszámlálás adatai alapján a népsűrűség 71 fő/km 2 volt, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (107 fő/km 2 ) A területen belül a településszerkezet sajátosságai miatt nem mutathatók ki jelentős területi különbségek, bár természetesen a magasabb lélekszámú települések népsűrűsége jelentősen meghaladja a kisebb falvakét Az országos átlagot mindössze két településen haladja meg kismértékben a népsűrűség: Orosháza (144 fő/km 2 ); Gyula Pitvaros (107 fő/km 2 ) A korszerkezet valamelyest kedvezőtlennek tekinthető, a 65 év felettiek száma kismértékben meghaladta a gyermekkorúak számát, az elöregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 109% volt, ez kismértékben meghaladja az országos átlagot (93%) A leginkább elöregedő népességgel Nagylak (214%), Székkutas (148%) és Nagymágocs (147%) rendelkezett, a legfiatalosabb korszerkezettel pedig Békéssámson (76%) és Kardoskút (86%) jellemezhető (Népszámlálás 2011) Az iskolázottság tekintetében a Népszámlálás adatai szerint a 7 évesnél idősebb népesség átlagosan 28%-a végezte el az általános iskola 8 évfolyamát Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett a lakosság 22%-a, érettségizett 27%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 11% volt, így az iskolázottság szintje a térségben elmarad az országos átlagtól Az országos átlagot meghaladó iskolázottsági szinttel egy település sem rendelkezett a térségben, az országos átlagot megközelítő értéke Hódmezővásárhelynek és Orosházának volt (Népszámlálás 2011) 4 ábra Csanádpalota vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta 2011 (%) 17

18 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 44% volt, ami közel megegyezik az országos átlaggal (45,4%), ugyanakkor a térség foglalkoztatottsági helyzetének lemaradását jól mutatja, hogy a legmagasabb aktivitási rátával rendelkező település (Makó, 44,8%) értéke sem éri el az országos átlagot A munkanélküliségi ráta (4 ábra) átlagosan 12%-volt, ami szintén az országos átlag (12,6%) körüli eredmény A térségen belül jelentős területi különbségek nem alakultak ki, a települések döntő többségének értéke a térségi átlag körül ingadozik A legkedvezőtlenebb értékekkel Magyarcsanád (28%) és Kövegy (23%) rendelkezett A legkedvezőbb, egyaránt 11%-os értékkel pedig Hódmezővásárhely, Kardoskút és Nagymágocs rendelkezett (Népszámlálás 2011) A lakosság jövedelmi viszonyai összességében kedvezőtlennek mondhatók, az egy lakosra jutó éves jövedelem 2011-ben közel Ft volt (5 ábra), az országos átlag ebben az időszakban közel Ft volt, amit a leggazdagabb település (Orosháza, Ft /fő) értéke sem ért el A jövedelem tekintetében sem rajzolódnak ki éles területi különbségek, összességében elmondható, hogy a nagyobb lélekszámú településeken magasabb az egy főre jutó jövedelem mértéke, mint a kisebb lélekszámú periférikus elhelyezkedésű településeken A legalacsonyabb értékkel rendelkező településeken (Csanádalberti és Magyarcsanád) az egy főre jutó jövedelem nem érte el a Ft-ot sem A vizsgált térségben az ország más térségeihez képest alacsonyak a területi különbségek, azonban ez a kiegyenlítettség meglehetősen alacsony szinten jelentkezik (NAV Személyi jövedelemadó statisztika) 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Csanádpalota vizsgálati területen, 2011 (%) A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (Népszámlálás 2011) a cigány (1666 fő), a szlovák (1622 fő), a román (765 fő), és a német (564 fő) E nemzetiségek a 18

19 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vizsgált terület teljes lakosságának azonban mindössze 4%-át adták A cigány kisebbség részaránya Magyarcsanád településen 17%-volt, a többi településen részarányuk nem érte el 5%-ot A szlovák kisebbség főként Tótkomlós településen él, részarányuk itt 22% volt, de nagyobb arányban (6%) élnek Pitvaros településen is A németek többsége Hódmezővásárhelyen (230 fő) és Orosházán (160 fő) él, a románok a legnagyobb számban Magyarcsanádon (238 fő) és Makón (220 fő) élnek, részarányuk Magyarcsanádon jelentős, 16% 1121 Talajtípusok 112 Talajtan és természetes növényzet A vizsgált területeken található talajtípusok területi eloszlását a 6 ábra, százalékos arányait a 6 táblázatt mutatja be 6 ábra Talajtípusok Csanádpalota vizsgálati területen (VKGA 2009) 19

20 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 6 táblázat Csanádpalota vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) Terület (%) 17 Mélyben sós réti csernozjomok 195,1 42,6 16 Réti csernozjomok 77,8 17,0 15 Mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom 67,9 14,8 22 Réti szolonyecek 67,5 14,7 14 Alföldi mészlepedékes csernozjom 46,0 10,0 31 Nyers öntések 4,1 0,9 Összesen 458,4 100,00 A vizsgálati terület 84,4%-át csernozjom talajféleségek borítják A löszön kialakult réti csernozjom főként vályog szemcseösszetételű, átlag 4% humusztartalmú, nagyon kedvező termékenységű, főleg szántó, kevésbé legelő hasznosítású Mélyben sós változata szikes talajvizű területeken, löszös és homokos talajképző üledéken kialakult, agyagos vályog, vályog, homokos vályog mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású talajféleség Az alföldi mészlepedékes csernozjom uralkodóan homokos vályog, részben felszíntől karbonátos, részben gyengén savanyú (kilúgozott), minősége elsősorban a kilúgzás mértékétől és a szervesanyag tartalomtól függ A mélyben sós (és ezért kedvezőtlenebb termékenységű) változat szintén felszíntől karbonátos Hasznosításuk elsősorban szántó, 1 2%-uk legelő és erdő lehet A csernozjom talajokon főleg búza, őszi árpa, kukorica, cukorrépa, lucerna termesztése folyik A löszös alapkőzeten, szikes talajvíz hatás alatt képződött réti szolonyec főleg legelő, alárendelten szántó Nyers öntés a Marosszögben ismert, vályog mechanikai összetételű, savanyú, jó vízgazdálkodású, de humuszban a réti talajnál szegényebb Elsősorban szántó-, kevésbé erdő-, legelőterületek 1122 Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk A 7 ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja A vizsgált terület talajérzékenység szempontjából a leginkább veszélyeztetett térségek közé tartozik A csernozjom talajféleségek, melyek a vizsgált terület >80%-át borítják, legértékesebb talajaink A réti, az alföldi mészlepedékes és a mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjomok a vizsgált hatások csaknem mindegyikére a legérzékenyebben reagál A mélyben sós réti csernozjom egyedül a savasodásra kevésbé érzékeny A szikes talajféleségek közül a közepes érzékenységű réti szolonyec a láposodásra, a talajvízszint emelkedésre és a rétiesedésre különösen érzékeny A terület D-i határa mentén található nyers öntések érzékenysége kissé alacsonyabb (közepesen veszélyeztetett terület) A talajvédelem az egész vizsgált területen kiemelt figyelmet kíván, mivel csaknem az egész térség az erősen veszélyeztetett kategóriába tartozik 20

21 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 7 ábra Csanádpalota vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) 1123 A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület nagy része szántó és lakott terület, középtájt löszpusztarétek és szikesek fordulnak elő, míg délen a szántók mellett ártéri erdőket találunk, melyek egy része telepített Békési-hát (észak) A hajdan jellemző löszsztyep-vegetációt az igen jó minőségű csernozjom talaj miatt szinte teljes egészében felszántották, mára szántók és lakott területek uralják a tájat Erdőben szegény vidék, a kevés ültetett erdő is javarészt jellegtelen A táj regenerációs képessége rossz Az özönnövény-fertőzöttség viszonylag alacsony 21

22 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Csongrádi-sík (a terület nagy része) A táj intenzíven művelt, a ligeterdők és a zonális erdőssztyep löszpuszta vegetáció eltűntek Az erdők hírmondói az alluviális peremvidék tölgyeseiben (mezőhegyesi erdők), míg a löszvegetáció emlékei mezsgyéken, kunhalmokon maradtak fenn A déli, keleti tájrészen, a lefolyástalan depressziókban a pleisztocén óta endogén módon fejlődő löszpusztarétekkel váltakozó szolonyec szikeseket találunk (Csanádi-puszták) A vegetáció ősiségére az endemizmusok megléte és a fajgazdaság utal A keleti peremen feltöltődött ősi folyómedrek szikes tavi vegetációjának legszebb példája a kardoskúti Fehér-tó, szoloncsákos sziki réttel Maros-szög (dél) A táj a Maros fiatal allúviumán helyezkedik el, ahol a hullámtér és a mentett oldal vegetációja különbözik egymástól Az élőhelyek regenerációs képessége jó, de a mocsárréteké és az ártéri erdőké az özöngyomok miatt közepes A hullámtér fő potenciális vegetációja a fűz nyár ligeterdő Az extenzíven művelt mocsárréteket döntően beerdősítették, beszántották A fajszegény, részben telepített keményfás ártéri erdők aránya magas Az elmúlt évtizedben a nem kezelt gyepek, szántók, gyümölcsösök, valamint az erdők özöngyomokkal fertőződtek A mentett oldal jelentős része becsatornázott szántó Az erdő aránya a területen nagyon kicsi (1,8%) Néhány kisebb folt fordul elő északnyugaton, a keleti nyúlványban és a legösszefüggőbb erdők a legdélebbi, határközeli részen találhatók Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a jellemző, de kisebb foltokban magántulajdonú erdők is előfordulnak Elsődleges rendeltetés szempontjából északon és keleten a gazdasági kategória dominál, kisebb, a védelmi kategóriába eső területekkel, míg délen a határ mentén csak a védelmi kategória fordul elő Tűzveszélyességi szempontból a kis tűzveszély kategória jellemző, de elvétve nagymértékű tűzveszély kategória is előfordul például Mezőhegyes környékén (a bekezdés forrása: Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Körös-Maros köze sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000, Ramsari) és Maros-hordalékkúp sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000) 113 A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (7 táblázat), térképi ábrázolásuk a 2 mellékleten látható 7 táblázat Csanádpalota vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 23,3 5, Ipari, kereskedelmi területek 3,5 0, Út-, vasúthálózat és csatlakozó területek 0,1 0, Nyersanyag kitermelés 0,3 0, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek 0,3 0, Sport- és szabadidő-létesítmények 2,0 0, Rét/legelő 30,7 6, Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 6,0 1, Elsődlegesen mezőgazdasági területek 5,4 1, Lomblevelű erdők 8,1 1, Természetes gyepek, természetközeli rétek 52,4 11, Átmeneti erdős cserjés területek 1,0 0, Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 3,2 0, Kontinentális vizek folyóvizek, vizi utak 0,6 0, Kontinentális vizek állóvizek 3,1 0,70 ÖSSZESEN 458,4 100,00 22

23 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 114 Természetvédelem Az 1996 évi LIII törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni A 275/2004 (X 8) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon A vizsgált területen nemzeti park fordul elő (18,6%) A Natura 2000-es területek kisebb része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (25,6%), míg a különleges madárvédelmi terület (SPA) kategória 32,8%-ot fed le A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül elsősorban a magterület jelentős (18,3%), az ökológiai folyosó kategóriába kevesebb terület tartozik (6,3%), míg a pufferterületek arány 14,7% (összesen 39,4%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből) Az egyes védett kategóriák átfednek egymással A védett területek elhelyezkedését az 1 melléklet mutatja be 1141 Nemzeti park Körös Maros Nemzeti Park A nemzeti park három részterülete található meg a vizsgált területen A kardoskúti Fehértó nevű részterület magába foglalja a Dél-Alföld legjelentősebb szikes tavát és a Dél- Tiszántúl egyik legnagyobb egybefüggő pusztafoltját A speciális élőhelyi adottságú, ezért kiemelkedő értéket képviselő kardoskúti Fehér-tavat valójában két különböző eredetű tómeder alkotja A keleti medence a Maros főágából alakult ki, és források biztosítják kevésbé szélsőséges vízjárását A szélesebb nyugati medence a Maros mellékágaiból keletkezett és nyár közepére, végére kiszárad, magas sótartalmú tómedrében speciális sótűrő növények élnek A területen a szikes pusztákra jellemző társulások egész sora megtalálható Ez a részterület tavasszal és ősszel a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárszállója A költőfajok is kiemelkedő értéket képviselnek, a nádasokban kialakult telepeikkel Az őshonos magyar szürkemarha, cigája és racka juh állomány tenyésztésével komoly génmegőrzési munka is folyik A délebbre található Csanádi puszták nevű részterületen elsődleges, ősi szikesek találhatók, jól fejlett padkás szikesekkel és szikerekkel Középső tagja a Montágpuszta, melynek nyugati oldalát egy nagy kiterjedésű időszakos mocsár, a Nagy-Zsombék foglalja el Legdélebbi tagja a Királyhegyesi-puszta, ahol a legnagyobb kiterjedésben maradtak fenn szikes területek közé ékelődő löszpusztagyepek A fokozottan védett Királyhegyesi-puszta és a Nagy-Zsombék nem látogatható A legdélebbi részterület, a Marosártér, melynek keleti része található a vizsgált területen A magyarországi szakasz élővilágának alakulásában alapvető szerepet játszik a folyó A Maros a Tisza mellékfolyói közül a legnagyobb esésű, legnagyobb vízhozamú és a legnagyobb hordalékszállítású A terület felét kitevő erdőkben a hullámterekre jellemző kemény- és puhafás állományok váltják egymást A csigafauna érdekessége, hogy a Kárpátokból a Maros által lehordott fajoknak egy része tartósan meg is telepedett a területen A halak közül több védett és bennszülött faj megtalálható és jelentős a Maros-menti erdők tavidenevér-állománya is Érintett települések: Békéssámson, Csanádpalota, Hódmezővásárhely, Kardoskút, Királyhegyes, Magyarcsanád, Makó, Orosháza, Székkutas, Tótkomlós 23

24 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 1142 Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, 2007 évi CXXIX törvény 10 (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges Magterület a nemzeti park területe északon és középen, valamint szintén északon a Székkutas és Orosháza közötti rész a nemzeti parkhoz tartozó pufferterület mentén Ökológiai folyosó található a vízfolyások mentén (Mágocs-ér, Sámson Apátfalvi Szárazér-csatorna, Szárazér Porgányi-főcsatorna), valamint Csanádpalotától északnyugatra és keletre, délen a nemzeti park területén és Nagylaktól nyugatra Pufferterület a magterületek körül fordul elő változó szélességben Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a Hódmezővásárhely környéki és Csanádi-háti puszták (HUKM20001), a Mágocs-ér (HUKM20006), a Maros (HUKM20008) és a Száraz-ér (HUKM20004) Különleges madárvédelmi terület (SPA) a Vásárhelyi- és Csanádi-puszták (HUKM10004) elnevezésű terület Ramsari területek a kardoskúti Fehér-tó és a Montág-puszta, Natura 2000 területekkel átfedésben Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek A vizsgálati területen ex lege védett kunhalomból 15 található, az egész területen elszórva és néhány kívül, de nagyon közel a vizsgált terület határához Védett szikes tavak is előfordulnak (pl Kakasszéki-tó) 1142 Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (4 függelék) 24

25 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1211 Szénhidrogén-kutatás 12 Csanádpalota vizsgálati terület földtana 121 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár) A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 8 táblázat és a 9 táblázat adja meg (8 ábra, 6 melléklet) 8 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek A vizsgálati területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem (6 melléklet) 1212 Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) A fontosabb jelentéseket a 9 táblázat listázza 25

26 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 8 táblázat A fontosabb korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Battonya-Pusztaföldvár-DNY szénhidrogén Tótkomlós-D 1997 Mezőhegyes - Nyugat 1993 Battonya-pusztaföldvári gerinc É- i szárnya 5 szénhidrogén 1998 Battonya - geotermikus energia Makó-árok - szénhidrogén Békéscsaba 129 szénhidrogén Gádoros 96- szénhidrogén Battonya-Pusztaföldvár szénhidrogén Battonya-Pusztaföldvár-Dél - szénhidrogén Magyardombegyház-DNy 1993 Apátfalva 155 szénhidrogén Makó-Nyugat 89 - szénhidrogén Battonya-Pusztaföldvár-Kelet 4 - szénhidrogén 1988 Szegedi-medence szénhidrogén Ferencszállás - Kelet-Kiszombor 1975 Algyő 79 szénhidrogén Engedélyes Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban MOL T19940 MOL T19179 MOL T19047 Megjegyzés vizsgálati terület középső D-i része vizsgálati terület középső része vizsgálati terület középső része MOL T19939 a vizsgálati terület É-i része EGS Geotermális Koncessziós Kft folyamatban vizsgálati terület K-i-részén TXM T22314 vizsgálati terület Ny-i része MOL T22783 csatlakozó terület É-on MOL T20617 csatlakozó terület É-on MOL SZBK3406 csatlakozó terület K-en VERMILION EXPLORATION folyamatban csatlakozó terület K-en MOL T19048 csatlakozó terület K-en MOL csatlakozó terület DNy-on MOL T21464 csatlakozó terület DNy-on MOL T km környezet ÉK-i része MOL T km környezet DNy-i része OKGT T km környezet DNy-i része MOL T km környezet Ny-i része MBFH adattári szám T19940 T19179 T táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Zárójelentés a 7sz Battonya-pusztaföldvári gerinc DNy-i szárnya területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről 1999 január Tóthné Medvei Zsuzsanna, Nagy Györgyné, Szentgyörgyi Károlyné, Tatár Andrásné Komlósi Zsoltné, Labóczky Enid, Tóth József, Gombos Csaba, Vargáné Tóth I, Török Józsefné, Lakos Béla, Szentgyörgyi Károlyné, Monori Lászlóné 1997 Tatár Andrásné, Monori Lászlóné, Nagy László, Sőreg Viktor, Ujfalusy Antal, Vargáné Tóth Ilona 1993 Tótkomlós-D kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése +Kiegészítés (szénhidrogén) Mezőhegyes - Nyugat szénhidrogén-kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentés (Mezőkovácsháza,Csanádpalota) OKGT/MOL OKGT/MOL OKGT/MOL 26

27 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH adattári szám T19939 Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes Erdei Malgorzata, Szalainé Bánlaki Emília, Bujdosó Imre, Eszes Illésné, Gajdos István, Nagy Györgyné, Pusztai Judit, Soós Sándor, Szentgyörgyi Károlyné 1999 Zilahi-Sebess László, Gyuricza György, Babinszki Edit, Barczikayné Szeiler Rita, Gál Nóra, Gáspár Emese, Gulyás Ágnes, Hegyi Róbert, Horváth Zoltán, Jencsel Henrietta, Kerékgyártó Tamás, Kovács Gábor, Kovács Zsolt, Lajtos Sándor, Müller Tamás, Paszera György, Szentpétery Ildikó, Szőcs Teodóra, Tahy Ágnes, Tolmács Daniella, Tóth György, Ujháziné Kerék Barbara, Veres Imre, Veres István, Zsámbok István 2013 T22314 Horváth Ferenc 2010 T22783 T20617 SZBK3 406 T19048 T21464 T19938 T22417 Zárójelentés az 5sz Battonya-pusztaföldvári gerinc északi szárnya területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Orosháza, Nagyszénás, Gádoros, Székkutas) Battonya geotermikus koncessziós terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Kutatási zárójelentés Szénhidrogén-földtani kutatási eredmények a Makó-árok" és Tisza" kutatási területeken (Földeák 3D, Gátér 3D, Hód-Szikáncs 3D, Hód-Észak 3D, Székkutas 3D mérések; Makó 4,6,7, Pusztaszer 1, A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Balázs Ernőné, Eszes Illésné, Juhász Györgyi, Papp Katalin; Szentgyörgyi Károlyné, Gyergyói László, Zsuppán Gyula,; Bárány Ágnes, Kormos László 2012 Kiss Károly, Sőreg Viktor, Balázs Ernőné, Bujdosó Imre, Szentgyörgyi Károlyné, Tatár Andrásné, Tóth Lajosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Vadász György 2002 Sőreg Viktor, Amran Ahmed et al 2010 Szentgyörgyi Károlyné, Gajdos István, Monori Lászlóné, Uj István, Nagy László, Nagy Menyhértné, Ujfalusy Antal, Kiss István, Vadász Györgyné 1993 Hatalyák Péter, Vadász Györgyné, Novák Dóra, Zsuppán Gyula, Mészáros Vince Csaba, Kovács Gábor, Vinczéné Tóth Mária 2006 Balázs E-né, Tirpák I, Gombos Cs, Nagy Gy-né, Nagy L,Pusztai J, Szentgyörgyi K-né, Tatár A-né Török J-né,Vadász Gy-né, Tóth Z 1999 Kiss Károly, Sőreg Viktor, Balázs Ernőné, Eszes Illésné, Hatalyák Péter, Papp Katalin, Pusztai Judit, Szentgyörgyi Károlyné, Szabóné László Adrienn 2010 T8936 Pap Sándor 1975 Zárójelentés a 129 Békéscsaba területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Nagyszénás-ÉK-1 fúrás; Gádoros 3D; + Határozat; +1 DVD) Zárójelentés a 96 Gádoros kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről Zárójelentés a 101 Battonya-Pusztaföldvár kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről Magyardombegyház-DNy szénhidrogén-kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentés (Battonya,Magyardombegyház, Mezőkovácsháza) Zárójelentés a 89 Makó-Nyugat kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről Zárójelentés a 4sz Battonya-pusztaföldvári gerinc K-i szárny kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Medgyesegyháza, Medgyesbodzás, Nagyegyháza) Zárójelentés a 106 Szegedi medence kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (79Szeged- II 87Kiszombor-I, 88Kübekháza-I, 126Üllés-I, 240Szeged-IV 130 Domaszék-I, 160 Balástya-I, 168 Ferencszállás Kelet - Kiszombor előzetes kutatási fázisföldtani zárójelentése MOL TXM MOL MOL MOL MOL MOL MOL MOL OKGT 27

28 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet MBFH adattári szám T20112 Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes Hajdú D, Bartha A, Bujdosó I, Markóné Pócsik M, Tóth Z, Fogarasi A, Koncz I, Tóthné Medvei Zs, Göncz G, Kiss B, Császár J, Krasznavölgyi T 2000 Zárójelentés a 79 Algyő és környéke kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Szeged)(Algyő-Ferencszállás, Makó - Nyugat, Kiskundorozsma, Ásotthalom kutatási területek) MOL Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság) A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogén-kutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (6 függelék, 7 függelék) A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt 1213 Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter) Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 32 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 10 táblázat, 3 melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 7 db fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (11 táblázat) 10 táblázat A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Orosháza e e Orosháza K , ,92 517, Békéssámson Bés , ,4 2886, Orosháza K , ,6 88, Orosháza # # , ,7 86, Székkutas B , ,2 87, Csanádpalota K , Nagylak B , Mezőhegyes B , Mezőhegyes K Mezőhegyes B , Mezőhegyes B , Mezőhegyes B , Mezőhegyes K , Nagymágocs B , ,8 84, Orosháza Oros , ,6 86, Orosháza OrosDNy , , Orosháza B ,36 510, Orosháza K , ,9 84, Pusztaföldvár Pf I , ,6 88, Székkutas K , Székkutas K , ,29 Csanádalberti K ,45 92,04 Csanádpalota Csap Nagylak B , Pitvaros Pit ,7 94, Pitvaros Pit , ,1 99, Pitvaros PitD , ,3 94, Pitvaros K , ,3 93, Mezőhegyes B , ,9 98, Frs-id egyedi fúrásazonosító 28

29 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 11 táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Békéssámson Bés , ,4 2886, Orosháza Oros , ,6 86, Csanádpalota Csap ,45 92, Pitvaros Pit ,7 94, Pitvaros Pit , ,1 99, Pitvaros PitD , ,3 94, Pitvaros PitD , Frs-id egyedi fúrásazonosító Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 9 fúrás esik a vizsgálati területre (12 táblázat, 6 melléklet) Nincs indikációs fúrás (indikáció vagy telep), meddő fúrás 9 db, bányatelekre eső fúrás, amely nem része a koncesszióra javasolt területnek nem található (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben (nyomokban, kitermelhető mennyiségben) előfordul) 12 táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Helyzet* Dátum azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ I** Békéssámson Bés , ,8 88, , /4mf K2 CS M Orosháza Oros , ,4 86, /21mf K2 CS M Orosháza OrosDNy , ,8 86, K2 CS M Pusztaföldvár Pf I , , /226mf K1 CS M Csanádpalota Csap , ,13 91, /5mf CS M Pitvaros Pit , ,5 93, T1225, 778/4mf K2 CS M Pitvaros Pit , ,1 98, T1225, 778/5mf K2 CS M Pitvaros PitD , ,1 93, /6mf K2 CS M Pitvaros PitD , ,5 94, K1 CS M +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele *Helyzet: CS Csanádpalota koncesszióra javasolt terület, BT hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban) **I: indikáció: I indikáció, M meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területnél jelenik meg 1214 Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus (MT) és tellurikus (TE)), mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012, 2013, 2014) lettek leválogatva A geofizikai felmértséget a 7 és 8 melléklet mutatja be, számszerűen az 13 táblázat adja meg 29

30 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Terület Csanádapáti 500 m- nél mélyebb fúrás 13 táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre Digitális mélyfúrásgeofizika (db) 458,44 km * MBFH adatok alapján 500 m- Digitális nél Terület mélyfúrásgeofizika mélyebb fúrás VSP * Szeizmokarotázs * Csanádapáti (db/km 2 ) 458,44 km 2 0, *MBFH adatok alapján 1 2 0,0022 0,0044 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség km 2 ) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km 2 ) Tellurika (TE) Magnetotellurika (MT) (db) VESZ ABmax >4000 m , D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség %) Gravitáció Mágneses dz dt légi dt (db/km 2 ) (területi fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km 2 ) VESZ ABmax >4000 m 0, ,76 1,1343 0, ,0894 0,0044 0,0044 A terület 53,76 %-át fedi 3D szeizmikus mérés (14 táblázat) 14 táblázat A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév Dátum Megrendelő Adatgazda Gádoros 2008 MOL Nyrt MOL Nyrt Mezokovácsháza 2006 MOL Rt MOL Nyrt Pitvaros 1993 MOL Rt MOL Nyrt Székkutas 2007 TXM Kft TXM Kft Makó-K 2007 TXM Kft TXM Kft Kapcsolódó jelentés adattári száma T21853, T22205 (feldolgozás, adatgyűjtés) T21519, T20649 (zárójelentés) T19864, T20286 (zárójelentés) T21827, T21854 (adatgyűjtés) T21827 (zárójelentés) Megjegyzés 3 DVD, 2 CD 14 CD, 22 (cart_3590, cart_3590e) 117 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait az 5 függelék listázza A vizsgálati területre eső össz 2D szelvényhossz 78,2 km A MÁFGBA 1 -ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 84 db érinti a vizsgálati területet (2D függelékben MBFH szolgáltatott bejegyzés) A vizsgálati terültre nem esik digitális formában elérhető mélyfúrás geofizikai adat az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában, az 5 km-es környezetbe eső fúrásokat a 15 táblázat listázza 15 táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati terület 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log (m) (m) (mbf) (m) szám Dátum Terület+ Gerendás E , ,9 90, Pitvaros Pitvaros É Makó Makó , ,81 86, Mezőhegyes E MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár 30

31 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log (m) (m) (mbf) (m) szám Dátum Terület+ Ferencszállás FSZ K ,7 80, Kaszaper Kasz D , ,3 94, Nagybánhegyes NB E , ,6 96, Ferencszállás FK , ,61 80, Makó B , Tótkomlós TK III/ , ,4 95, Csanádapáca K , ,2 91, Makó B , Tótkomlós TK III/P , ,5 96, Nagyér Községi kút , Tótkomlós TK III/1K , Tótkomlós TK III/P , Tótkomlós TK III/2K , ,4 95, Tótkomlós TK III/3K ,7 94, Mezőhegyes MH Ny , ,3 97, Mezőhegyes Mh Mezőhegyes Mh , ,2 102, Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában A vizsgálati területen 1 fúrásban VSP, 2 fúrásban szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 15 VSP, és 13 szeizmokarotázs mérés ismert (16 táblázat) Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi 16 táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Mérés EOV X Z Adattári EOV Y (m) Dátum típus* (m) (mbf) azonosító Terület+ Csanádpalota-1 CSAP 1 SZK ,1 91,4 1 Pitvaros-1 PIT 1 SZK , ,5 94,4 1 Pitvaros-D-2 PIT D 2 VSP , , Csanádalberti-É-1 CSAL É 1 VSP , , Csanádapáca-1 CSA 1 SZK , ,7 96,8 2 Csanádapáca-8 CSA 8 SZK , , Ferencszállás-K-1 F K 1 SZK , ,6 2 Hódmezővásárhely-I HÓD I SZK , ,9 80,4 2 Kaszaper-1 KASZ 1 SZK , ,9 96,3 2 Magyarcsanád-1 TXMMagyarcsanád1 VSP , ,03 90, Makó-1 MAKÓ 1 SZK , ,8 84,7 2 Makó-2 MAKÓ 2 SZK , ,5 85,4 2 Makó-3 MAKÓ 3 VSP ,1 86, Makó-6 TXMMakó6 VSP , ,5 82, Makó-7 TXMMakó7 VSP , ,6 76, Makó-Ny-1 MAKÓ NY 1 VSP , ,04 80, T Medgyesbodzás-4 MED 4 VSP , ,4 93, T Mezőhegyes-1 MH 1 SZK , , Mezőhegyes-Ny-3 MH NY 3 VSP , ,7 0 2 Nagybánhegyes-4 NBH 4 VSP , , Pitvaros-D-3 PIT D 3 VSP , , T Pitvaros-É-2 PIT É 2 VSP , T Pusztaföldvár-16 PF 16 SZK , ,3 94,4 2 Pusztaföldvár-3 PF 3 SZK , , Pusztaszőlős-2 PSZ 2 SZK , ,4 93,3 2 Pusztaszőlős-34/M1 PSZ 34/M1 VSP , ,2 92, T Székkutas-1 TXMSzékkutas1 VSP , ,1 83, Tótkomlós-I T I SZK , ,5 93,2 2 Végegyháza-1 VÉG 1 SZK ,9 2 Pusztaföldvár-É-1 Pusztaföldvár É 1 VSP , , T *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben 31

32 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 2 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag alatti (1,13 pont/km 2 ) 2 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet MADARASI, VARGA (2000) mutatja be 122 A terület földtani viszonyai A 9 ábra mutatja a vizsgálati területet, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint a területre eső, 500 métert meghaladó mélységű fúrásokat A földtani viszonyok értelmezésénél a kiterjesztett körzet adatait is figyelembe vettük 9 ábra A vizsgálati területen és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése 32

33 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1221 A terület nagyszerkezeti viszonyai A vizsgálati terület aljzatát takarós szerkezetek építik fel, amelyekben a metamorf aljzatkomplexum anyaga É-i, ÉNy-i vergenciával tolódott a paleo mezozoos rétegsorra A terület a Tiszai-főegységben található (ezen belül is a takarós-pikkelyes felépítésű Békés Kodru alegység jelenik meg), amely a Villány Bihar egységre tolódott rá (10 ábra) A takarórendszer kialakulása elsősorban a kréta (ausztriai) kompressziós tektonika eredménye 10 ábra A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al 2010 alapján) A takarós szerkezetű ÉK DNy-i lefutású szerkezeti pásztákon belül megfigyelhető eltérések a rájuk merőleges, a Pannon-medence neogén riftesedésében is döntő szerepet játszó, ÉNy DK-i csapású kainozoos haránttöréseknek köszönhetők Utóbbiak közül a vizsgálati terület tágabb környezetében meghatározó szerkezeti elem az Algyői-hátat ÉK-ről határoló, több kilométeres elvetésű normálvető, amelytől ÉK-re az aljzat a tengerszint alá m mélységig süllyed Az itt kialakult, aszimmetrikus félároknak tekintendő Hódmezővásárhely Makói-árok az ország egyik legmélyebb üledékes medencéje, amely a korai-miocén során, a kéreg jelentős megnyúlásával, kivékonyodásával és süllyedésével jött létre Az árok ÉK-i oldalán a DNy-i perem vetőjéhez hasonló markáns szerkezeti elem nem mutatkozik, az aljzat fokozatosan, lépcsőzetes geometriát mutatva emelkedik a Battonya Pusztaföldvár-magaslat irányában A Csanádpalota vizsgálati terület nagyobb részben ezen a fokozatosan emelkedő, több kisebb vetőből álló peremen, észak-déli irányban hosszan elnyúlva helyezkedik el, kisebb része rányúlik a Battonyai-gerincre A koncesszióra javasolt terület közelében futó PGT 1 és PGT 4 mélyszeizmikus szelvények (POSGAY et al 1996, HAJNAL et al 1996) alapján szerkesztett földtani tömb- 33

34 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet szelvény (TARI et al 1999) ÉK DNy-i metszete a neogén szerkezeteket mutatja meg, míg az ÉNy DK-i irányú szelvényen a kréta takaróhatárok is láthatóvá válnak (11 ábra) 11 ábra A prekainozoos medencealjzat blokkdiagramja a koncesszióra javasolt terület környezetében (TARI et al 1999) Az aljzat felszínét a kréta takarós áttolódások és a miocén alacsony-szögű normálvetők egyaránt alakították A tömbszelvény középső részén figyelhető meg a Makói-árok és a Békési-medence között kiemelkedő Battonyai-hát DNy-ra tőle a jelentős elmozdulást szenvedett, ÉK-i dőlésű normálvető mentén kialakult Makói-árok mélymedencéje, és a szelvény DNy-i végén az extenzió eredményeként a lecsúszott tömegek alól kiemelkedett Algyői-hát metamorf magkomplexuma rajzolódik ki A Battonyai-hát ÉK-i oldalán a szelvény a DNy-i dőlésű normálvetők mentén kialakult Békési-süllyedéket, majd tovább az Erdélyi-középhegység felé billentett blokkok sorát jelzi A Battonya Pusztaföldvári-gerinc aljzatának felépítésében jelentkező, DNy ÉK-i csapású pásztás elrendeződés elsősorban az idősebb, kréta szerkezeti mozgások takarós áttolódásaira, részben az ezek csapásával párhuzamos neogén normálvetők és oldalelmozdulások hatására alakult ki A gerinc prekainozoos medencealjzatát délről észak felé a következő, szerkezeti határokkal elválasztott egységek építik föl, melyek a vizsgálati terület keleti felén és az 5 kmrel kiterjesztett környezetében is nyomozhatók (20 ábra): Az országhatártól Mezőhegyes Mezőkovácsháza Kunágota települések vonaláig a metamorf Battonyai Komplexum tömege alkotja a medencealjzat felszínét Tótkomlós Kaszaper Nagybánhegyes Medgyesbodzás Medgyesegyháza pásztában a metamorf sorozat mezozoos, törmelékes majd karbonátos képződményekből álló üledékes fedője alkotja az aljzat felszínét Csanádapáca Kardoskút Orosháza térségében újra, ezúttal takarós helyzetben lévő metamorf képződmények alkotják az aljzat felszínét A terület metamorf fejlődésében és szerkezetalakulásában a következő események játszhattak szerepet Variszkuszi szerkezetalakulás és metamorfózis A koncesszióra javasolt terület keleti felén bizonyított kristályos aljzat belső szerkezete és így a variszkuszi szerkezetalakulás jellege a területen és annak környékén mélyült fúrások alapján csak nagy vonalakban rekonstruálható: 34

35 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Feltételezhető, de nem bizonyított a variszkuszinál idősebb, kaledóniai metamorf esemény jelenléte Barrow-típusú, amfibolit fáciesű variszkuszi deformáció: millió évvel ezelőtt, p=5 9 kbar, T= C (ÁRKAI et al 1985) A protolit főként grauwacke pélites üledékes sorozat lehetett (SZEDERKÉNYI 1998) Kisnyomású variszkuszi felfűtés: millió évvel ezelőtt, p=3 4 kbar, T= C Metamorfózis, gyűrődés, migmatitosodás és gránitképződés Alpi szerkezetalakulás Kiemelkedés és lepusztulás után perm kora mezozoos kontinentális, majd sekélytengeri üledékes rétegsor rakódott le a területen A kora-perm szubszekvens riolitos magmatizmus lokálisan több száz méteres vulkáni sorozatot hozott létre Eo-alpi, mai irány szerint ÉNy-i vergenciájú takarós áttolódás és pikkelyeződés a takarón belül, kiemelkedés és lepusztulás A Békés Kodru egység kristályos tömege a Villány Bihari egység paleo mezozoos üledékes sorozatára tolódott Retrográd metamorfózis a rátolódott takarókban, ugyanakkor kisfokú metamorfózis a permo mezozoos sorozatban a takarók alatt (ÁRKAI et al 2000) A Pannon-medence neogén kinyílásához kötődő szinrift extenzió A Makói-árok ÉNy DK-i csapású laposszögű normálvetők menti kinyílása során a ma a Battonyai-hátat alkotó kőzettömeg az Algyői-hát felszínéről lecsúszott A jelentős extenzió gyors ütemű kiemelkedést, metamorf magkomplexum kialakulását eredményezte a nyírósík alatti kőzettömegben Posztrift termális süllyedés, lokálisan érvényesülő medence inverzióval Kréta korú takarós áttolódások a PGT 1 mélyszeizmikus szelvényen A kréta takaróképződés legtisztábban az áttolódások irányába eső ÉNy DK-i irányú szelvényeken tanulmányozható A koncesszióra javasolt területtől ÉK-re, a Békési-medence területén fut keresztül a PGT 1 mélyszeizmikus szelvény, illetve ettől is keletebbre, a Sarkadi-kiemelkedésen keresztül TARI et al (1999) ebből szerkesztett szelvénye (12 ábra) A kréta korú északi vergenciájú takarós áttolódásokon kívül e szelvényen miocén normálvetők és oldaleltolódások is megfigyelhetők, melyek az extrém megnyúlást elszenvedett déli részeket választják el környezetüktől (TARI et al 1999) 12 ábra A kréta takarós áttolódások irányába eső regionális földtani szelvény a Pannon-medence DK-i részén (TARI et al 1999) Az ÉNy-i vergenciájú kréta takarók jelenléte mélyfúrások rétegsorai alapján legkönynyebben a koncesszióra javasolt terület középső részébe benyúló és a tőle keletre folytatódó, 35

36 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet mezozoos képződményekből álló pásztában ismerhető fel Itt, a koncesszióra javasolt terület 5 km-es környezetében mélyült Tótkomlós T I fúrásban a középső felső-triász Csanádapácai Dolomit Formáció 901 m-en keresztül harántolt sorozata alatt alsó-jura, majd normál településű perm triász üledékes magmás rétegsor következik, mely ugyancsak tartalmazza a felsőtriász dolomit mintegy 246 m hosszban harántolt összletét Jura rétegekre tolt triász képződményeket értek a pusztaszőlösi terület DNy-i részén mélyült Psz 1, 4 és 29-es fúrások is (BÉRCZINÉ 1998) A takarók és pikkelyek a metamorf aljzatkomplexum tömegén belül is jellemzőek lehetnek, de azok az összetett felépítésű összletben nehezen rekonstruálhatók Neogén riftesedés vetőrajzolata a PGT 4 mélyszeizmikus szelvényen A DNy ÉK-i irányú PGT 4 mélyszeizmikus szelvény (POSGAY et al 1996; HAJNAL et al 1996), és TARI et al (1999) ennek vonalában szerkesztett szelvénye mutatja a Makói-árkot és a Békési-medencét elválasztó, a két mélymedence között kiemelkedő, Battonya Pusztaföldvári-gerinc közel szimmetrikus, kerekded aljzati kiemelkedését (13 ábra, 14 ábra) A koramiocén, kárpáti badeni riftesedés során a tágulás jórészt az Algyői-hát keleti oldalán húzódó laposszögű normálvető mentén lokalizálódott A normálvető levetett szárnyán alakult ki a Makói-árok mélymedencéje, a lecsúszott tömegek és a vetősík alól kibukkanva és izosztatikusan kiemelkedve pedig az Algyői-hát metamorf magkomplexuma Az elnyíródási felület ÉK-felé az alsó kéreg felületébe simul bele Ez az a felület, amelyen a Battonyai-hát keleti oldalán az innentől jellemzően NyDNy-i dőlésű normálvetők is elhalnak (TARI et al 1999) 13 ábra A PGT 4 szeizmikus időszelvény a koncesszióra javasolt területen és annak tágabb környezetében (POSGAY et al 1996) A függőleges tengelyen a kétutas futásidő TWT (s) A szelvény nyomvonalát a 14 ábra mutatja be sárga delta üledékek; zöld alsó-badeni-alsó-miocén; kék preneogén medencealjzat mezozoos üledékei; rózsaszín preneogén aljzat kristályos kőzetei; fekete nyíl olaj és gáz migráció feltételezett iránya; 1 Hód I fúrás; 2 Tótkomlós T I fúrás; PGT 1 keresztező szeizmikus szelvény 36

37 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 14 ábra A neogén szerkezetek csapásirányára merőleges regionális földtani szelvény a Pannon-medence DK-i részén a PGT 4 mélyszeizmikus szelvény nyomvonala mentén a koncesszióra javasolt területen és annak tágabb környezetében (TARI et al 1999) Kis képen: kék vonal a PGT 4 szelvény nyomvonala 1222 A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén kutatásban alapvető A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel-zaj arány és a feldolgozás folyamata Csanádpalota vizsgálati területen számos 2D szeizmikus szelvény állt az MFGI rendelkezésére, az értelmezést LandMark értelmezőrendszerben végeztük A bemutatott szelvények (OR 47, TO 54 1, TO 59 1, TO 67) információt szolgáltatnak nagyjából a vizsgálati terület egészéről, az értelmezésnél felhasználtuk a mélyfúrások rétegsorát Az értelmezést a kijelölt koncessziós terület és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében végeztük (15 ábra) 37

38 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 15 ábra A Csanádpalota vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, kékkel jelölve az értelmezett szelvények (OR 47, TO 54 1,TO 59 1, TO 67) Az értelmezés során kijelöltük az aljzat felszínét (lila), a miocén felszínét (narancs) és az alsó felső-pannóniai képződmények határát (sárga), ami az Algyői Formáció fedőjével egyezik meg A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük Az OR 47-es szelvény a vizsgálati terület északi részén fut, ÉNy DK-i irányban A szelvényen az aljzat erős reflexióval jelentkezik, dél felé enyhén emelkedik HAAS et al (2010) térképe alapján az aljzati képződmény vagy nem ismert, vagy metamorf kőzetekből áll, az erősen reflektáló felület alatt nem látunk több horizontot Ezen a területen csak 1 2 kisebb szinrift vetőt jelöltünk ki Az idősebb miocén nagyon kis vastagságban jelenik meg, felette a nagy vastagságú pannóniai képződményeknél az Algyői Formáció tetejét tudtuk kijelölni A jobb ábrázolás érdekében a szelvény 500 msec alatti részét mutatjuk be (16 ábra) 38

39 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 16 ábra Az ÉNy DK-i irányultságú OR 47 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A TO 67-es szelvény É D irányultságú, így az aljzat nagyjából azonos mélységben helyezkedik el A szelvény a Makói-árok keleti peremén húzódik Több szinrift vetőt is azonosítottunk, mely csak az aljzat felszínéig hatottak A miocén rétegek inkább csak a kisebb árkokban, mélyedésekben maradtak meg, ott is néhány 100 méter vastgaságban Felette nagy vastagságban, nyugodt ülepedésű pannóniai képződmények azonosíthatók, az alsó felsőpannóniai határát jelöltük ki A szemléletesebb megjelenítés érdekében a szelvény 500 msec alatti részét mutatjuk be (17 ábra) 39

40 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 17 ábra Az É D-i irányultságú TO 67 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben Az előző szelvényre merőlegesen helyezkedik el a TO 54 1 szelvény, Ny K-i irányultsággal A szelvény nyugati fele a Makói-árokba nyúlik, az aljzat kb 6000 m-es mélységből hirtelen emelkedik keleti irányban, ahol az aljzat a Battonyai Komplexumra fut fel, itt már kb 2000 m-en van A nagy mélységben lévő aljzatot nehéz pontosan kijelölni A szelvény keleti felében az aljzat felszíne alatt még megfigyelhetők erősebb reflexiók, ami az itt megjelenő karbonátos összletre utalhat Felette különböző vastagságban vannak jelen miocén képződmények A szelvény mentén néhány normál vetőt azonosítottunk A miocén felett leülepedett pannóniai korú képződmények vastagsága nyugat felé, az árok felé fokozatosan növekszik, a reflexiók kis dőléssel, párhuzamosan futnak végig A jobb ábrázolás érdekében a szelvény 1000msec alatti részét mutatjuk be (18 ábra) 40

41 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 18 ábra A NY K-i irányultságú TO 54 1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A TO 59 1 szelvény hasonló az előbb bemutatotthoz, azzal párhuzamosan fut a vizgálati terület déli felében Az aljzat felszíne szintén erős reflexióval jelenik meg, néhány normál vető mentén, néhány 100 m-es ugrással emelkedik keleti irányban A miocén rétegek az aljzat emelkedésével egyre jobban kivékonyodnak Felette nagy vastagságban fiatal pannóniai képződmények ülepedtek le A mélyebb zóna kiemelése érdekében a szelvény 500 msec alatti részét mutatjuk be (19 ábra) 41

42 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 19 ábra A NY K-i irányultságú TO 59 1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 1223 Alaphegység A vizsgálati terület földtani felépítésében keleten az ÉNy DK-i csapású Battonya Pusztaföldvári hátság paleozoos gránitból, metamorfitokból, perm és mezozoos törmelékes és karbonátos üledékekből és perm vulkanitokból álló medencealjzata és azt fedő, m vastag neogén medenceüledék, nyugati felén pedig a Hódmezővásárhely Makói-árok több ezer méter vastag medencekitöltése vesz részt A Csanádpalota koncesszióra kijelölt terület medencealjzata nagyszerkezetileg a Tiszaifőegységhez, azon belül a Békés Kodrui-egységhez tartozik A Battonya Pusztaföldvári gerinc nyugati lejtőjén található vizsgálati terület alaphegységi képződményeit a 20 ábra mutatja Az es aljzattérkép a terület nagy részén, a mélyebb területen ismeretlen medencealjzatot jelez, míg keleti felén a Battonya Pusztaföldvári gerinc alaphegységi képződményei alkotják a medencealjzatot 42

43 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 20 ábra A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf (kivágat: HAAS et al 2010) SZEDERKÉNYI (1998) a Battonya Pusztaföldvári rögvonulat déli részén, Mezőkovácsháza, Kunágota, Kevermes, Battonya és Mezőhegyes környéki fúrásokban feltárt nagy kiterjedésű, migmatitosodott-gránitosodott tömegeket Battonyai komplexum néven különítette el Ez található a koncesszióra kijelölt terület DK-i sarkában is A gránitot alsó-perm riolit testek törik át Az uralkodóan világosvörös, néhol szürke porfiroblasztos gránitból álló sorozatban szegélyzónaként migmatitos kőzetváltozatok, aplit és pegmatit-telérek is megjelennek A Mezőhegyes-végegyházai területen a gránitintrúziót a kristályospala-köpenyben kontakt öv és kontaminációs jelenségek kísérik (MESZÉNA 1976) A komplexum ÉK DNy-i csapású, km-es kőzettest A Pusztaföldvár 22 jelű fúrásból vett, kristályos aljzatból származó minta K/Ar vizsgálata alapján a kora év +/-10%-nak adódott, amit a kőzetet ért utolsó nagy deformáció, a variszkuszi hegységképződés hatásaként értelmeztek (STEGENA, KISS 1967) A Battonyai komplexum analógiák alapján a Kodru várasfenesi takaró savanyú migmatitjaival (Mez DK 1, Vég 1), ill a Biharia-sorozat gneisz csillámpala összleteivel (Kev 1, Kág 3, Bat K I) rokonítható A kristályos sorozat legidősebb ismert üledékes fedője a koncessziós terület 5 km-es környezetében, a Tótkomlós T I fúrásban harántolt, alsó-perm vörös homokkő és konglomerátum összlet (Korpádi Homokkő Formáció) Ennek fedőjében közel 370 m vastagságban vált ismertté a Gyűrűfűi Riolit Formációba sorolt alsó-perm riolit (kvarcporfir) összlet, amely a Tethys-óceán felnyíláshoz kapcsolódó aljzattöréseken át jutott a felszínre A riolitos sorozatot a triász fedő alatt több fúrás is elérte (pl Végegyháza Vég Ny 1), de a metamorf sorozat fedőjében eróziós roncsai három, több km 2 -es foltban is megjelennek a medencealjzat felszínén Az összlet repedezett, mállott tetőzónája a Battonya nagygázsapkás kőolajtelep fontos tárolókőzete (SZENTGYÖRGYI K-NÉ et al 2010) A vizsgálati terület középső részébe benyúlik a metamorf komplexumot É és ÉNy felől határoló, DNy ÉK irányú, km széles mezozoos vonulat Itt ÉNy felé egyre fiatalodva 43

44 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet alsó- és középső-triász, mecseki típusú kifejlődések (homokkő, mészkő és dolomit), majd felső-jura alsó-kréta pelágikus mészkő és márga ismertek A kréta takarós áttolódások által intenzíven érintett terület mezozoos rétegsora pikkelyek sorozatából áll össze, folyamatos rétegsor nem, de rétegtani inverzió több fúrásból is ismert (pl Pusztaszőlős, Tótkomlós) A medencealjzat felszínén feltárt mezozoos képződmények rendszerint jól összevethetőek az Erdélyi-középhegységben megismert képződményekkel A germán jellegű alsó-triász Jakabhegyi Homokkőbe sorolt törmelékes sorozata folyóvízisekélytengeri környezetben rakódott le A sziliciklasztos képződmények a Tótkomlós T I fúrásban a perm riolit felett, de túlnyomórészt a gránitos aljzatkomplexumra (pl Magyardombegyház Domb DNy 1; Kevermes Kev 2) települnek Fúrt vastagságuk a Tótkomlós T I fúrásban 75 m A törmelékes üledékképződést később fokozatosan felváltotta a karbonátos az átmenetet dolomárgák, dolomitos márgapalák jelzik Ezekre a középső-triász anizuszi emeletétől sötétszürke, sekélytengeri Szegedi Dolomit Formáció (vö Várasfenesi takaró anizuszi dolomitja), majd ladini karni barnásszürke Csanádapácai Dolomit Formáció (sztratotípus: Tótkomlós T I, m) (vö Aranyosfői takaró karni nóri dolomitos fáciesöve) települ, ezek alkotják a triász karbonátos rétegsort Az alpi ciklus óalpi szakaszában alakult ki a medencealjzat gyűrt takarós pikkelyes szerkezete a nagy takaróképződések a turon szenon határán zajlottak A felső-kréta idején poszt-tektonikus fedőképződés, a paleogén folyamán kiemelkedés és lepusztulás zajlott, ennek köszönhetően a területen a fiatalabb mezozoos képződmények nagy része erodálódott A csak néhány fúrásban harántolt hiányos jura rétegsor idősebb tagjának önálló formációba való besorolása hivatalosan még nem történt meg Azonban a Tótkomlós T I fúrásban harántolt vörösbarna húspiros színű agyagos crinoideás mészkő jól korrelálható a Kodru takarórendszer Várasfenesi takarójának szinemuri crinoideás Menyházai Mészkövével (BÉRCZINÉ 1998) Némileg nagyobb elterjedésben, de csak a vizsgálati terület 5 km-es körzetében ismert a területen a felső-jura alsó-kréta korú nyílttengeri, pelágikus kifejlődésű calpionellás, saccocomás, radioláriás Pusztaszőlősi Márga Formáció (Pusztaszőlős Psz 1, 2, 3, 10, Tótkomlós TK 2) A vizsgálati terület ÉK-i sarkában újra a variszkuszi metamorfit összlet (gneisz, csillámpala, amfibolit) alkotja az alaphegységet 1224 Medencekitöltő üledékek A vizsgálati terület a Makói-árok keleti peremén található, ezért a medencekitöltő üledékeinek ismertetésekor az árok krono- és biosztratigráfiai beosztását vesszük alapul (21 ábra) A kainozoos alulnézeti térkép (TANÁCS, RÁLISCH L-NÉ 1990) sehol nem jelez bádeninél, illetve bizonytalan besorolású, kárpáti bádeninél idősebb képződményeket a területen A szárazulati, lepusztulással jellemezhető körülmények miatt teljes paleogén üledékhézagot feltételezhetünk A neogén folyamán új, elsősorban extenziós tektonikai fázisok vették kezdetüket A prepannóniai kainozoos képződményeket elsősorban miocén szárazföldi és sekélytengeri törmelékes üledékes képződmények alkotják, erősen tagolt településben és változó vastagságban Valószínűleg az alsó-miocén (eggenburgi ottnangi) Madarasi Formációt képviselik a vörös (tarka) agyag, aleurolit, homokkő, konglomerátum képződmények, melyek még elsősorban szárazföldi-folyóvízi felhalmozódási környezetre utalnak 44

45 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 21 ábra A Makói-árok és a környező területek medencekitöltő üledékeinek krono- és litosztratigráfiai beosztása (SZTANÓ et al 2012) A szétcsúszó aljzatblokkok közötti árkokban szárazföldiből fokozatosan tengerivé váló üledékképződés folyt A medenceüledékek faunával bizonyított első ismert képviselői a középső-miocénbe tartoznak A Makói-árokból ismert, kárpáti, agyagos-durvatörmelékes, osztályozatlan, metamorfit törmelékanyagból álló üledékek ezekben az árkos beszakadásokban rakódtak le Pontos elterjedésük és vastagságuk nem ismert A középső-miocénben (kárpáti alsó-bádeni) összesen öt kimutatható transzgressziós alciklus zajlott le, mediterrán kapcsolatokkal, parti, partközeli, nyíltvízi képződmények leülepedésével A bádeniben tengeri üledékképződés volt, szigettengeri környezetben, nagyon változatos fáciesekkel Az Abonyi Formáció a bádeni transzgresszió bázisán megjelenő, fölfelé finomodó abráziós alapkonglomerátum és homokkő, mely helyenként összefogazódik a Tekeresi Slír nyíltvízi összletével A területen vulkáni tevékenység nem folyt, de néhány tufacsík jelzi a távoli vulkánok működését A középső-bádeniben üledékképződési hiány jelentkezik a területen, a következő üledékképződéi ciklus a felső-miocénben kezdődik Bár a terület a mediterráneum felé elzáródik, de DK felé, a Fekete- és Kaszpi-tenger irányába kialakul a kapcsolat, amely faunaelemekkel jól követhető A felső-bádeni szarmata üledékek először enyhe regressziót tükröznek: durvatör- 45

46 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet melékes, finomtörmelékes és karbonátos fáciesek egyaránt előfordulnak (pl Algyő 28 szarmata mészkő fáciese; Szaty 1 mészmárgája) A szigettenger jelleg továbbra is dominál Ez a szint bizonyíthatóan összefogazódik a mészmárgával, ezek tehát egymás heteropikus fáciesei A terület keleti felén, a Battonya Pusztaföldvári-hátság területén a szinrift süllyedéshez kapcsolható üledékek közül a szarmata képződmények igen hiányosan, vékony településben, s ennek megfelelően bizonytalanul elhatárolható módon jelentkeznek Ezek a képződmények arról tanúskodnak, hogy folyt üledékképződés a szarmata korszakban a Battonya Pusztaföldvári-hátság területén (MAGYAR et al 2004) A Pannon-tóban (kezdetben beltengerben) a kora-miocéntől kezdődően mélyvízi, deltalejtő, deltafront, deltasíkság és parti síkság, valamint a tó körül folyóvízi üledékképződési környezetek alakultak ki (22 ábra) A partok közelében, elszigetelten a Békési Formáció báziskonglomerátumai, bázishomokkői rakódtak le 22 ábra A pannóniai képződmények vázlatos rétegtani-szedimentológiai szelvénye az Alföld D-i részén (JUHÁSZ 1992 és 1998 alapján) Jelkulcs: 1: finomszemcsés homokkő; 2: középszemcsés homokkő; 3: aleurolit; 4: agyagmárga; 5: mészmárga; 6: konglomerátum; 7: neogén aljzat; S: szarmata, B: bádeni, Mz: mezozoikum A pannóniai képződmények elterjedését mutatja a koncesszióra kijelölt terület környezetében a 24 ábra szelvénye A szelvény nyomvonalát a 23 ábra mutatja 46

47 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 23 ábra A vizsgálati területre eső földtani szelvények (24, 26 ábra) nyomvonala és a területre eső települések 24 ábra Mélyföldtani szelvény (1 szelvény) a Csanádpalota vizsgálati terület középső részén (kivágat: MÁFI, 2005) A szelvény helyét ld a 23 ábrán Jelmagyarázat: Qp-h: kvarter és holocén képződmények; nm3-pl: felső-miocén és pliocén képződmények; ú+zm3-pl: Újfalui és Zagyvai Formáció együtt; úm3: Újfalui Formáció; am3: Algyői Formáció; szm3: Szolnoki Homokkő Formáció; em3: Endrődi Márga Formáció; e_dm3: Endrődi Márga Formáció Dorozsmai Márga Tagozat; bm3: Békési Konglomerátum Formáció 47

48 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Távol a behordási területektől, a medence legbelső részén rakódtak le a pannóniai bázisát képező, kondenzált rétegsorú, litosztratigráfiailag tagozatokra osztható úgynevezett bazális márgák (Endrődi Márga Formáció), melyek a Makói-árokban ÉNy-i irányban, az aljzat vélhető süllyedésének irányában kivastagszanak A Makói-árokban az aljzatra települő legidősebb tagozat a Makó 7 és a Hód I fúrások által kb 450 m vastagságban harántolt agyagmárga, amely alul metamorf kavicsokat tartalmaz kora bizonytalan, az újabb kutatások szerint (kárpáti-) kora-pannóniai, ülepedési sebessége kb 450m/400 ka A következő egység, a Tótkomlósi Mészmárga Tagozat határa a megemelkedő karbonát- és szervesanyagtartalom alapján jelölhető ki Legnagyobb vastagsága kb 730 m (Hód I) Alsó része az úgynevezett bazális konglomerátum, melyben 10 cm-t is elérő átmérőjű, szigetekről származó kavicsokat tartalmazó, változatos szemcseméretű betelepülések is találhatók, melyek törmelékfolyásból ülepedtek le a lejtőlábhoz közel Emiatt, ez az alsó rész a Dorozsmai Kavicsos Márga Tagozatba is sorolható A felső részén már csak vékony homokkő-aleurit szemcseméretű, zagyárakból felhalmozódott betelepülések jellemzőek, ezért ez a szakasz már inkább a Vásárhelyi Márga Tagozat részének tekinthető A bazális konglomerátum és a legnagyobb mésztartalmú márgák 430m/200 ka sebességgel halmozódtak fel a felgyorsult üledékképződés valószínűleg a gravitációs tömegmozgásoknak köszönhető (SZABÓ et al 2010) A medence jelentős süllyedésével párhuzamosan egyre inkább eltűnik a durvatörmelék Ez, valamint a karbonát csökkenése jelzi a következő rétegtani egység, a Nagykörüi Agyagmárga Tagozat kezdetét, melynek felső részén megfogyatkoznak a távoli behordást jelző durvább szemcseméretű betelepülések, melyek kis-sűrűségű homokos zagyárak üledékei és nő az agyagtartalom Az üledékképződés sebessége ennek megfelelően lecsökken 300m/900 ka (SZABÓ et al 2010) Ekkorra vált teljessé a vízzel borítottság a terület határain belül Az úgynevezett alsó-pannóniai közepére körülbelül 1 km-t megközelítő vízmélység kialakulása becsülhető Összességében az Endrődi Márga Formáció különböző kifejlődéseinek ülepedése a 11,5 7 millió év közötti időszakban mehetett végbe, de a Battonyai-hát oldalán felfelé haladva a mészmárga képződése egyre később kezdődött el a fokozatos transzgresszió következtében (MAGYAR et al 2004) A mélyvízi márgák fölött, még a mélyebb medencerészeken felhalmozódott, a progradáló deltarendszer disztális és proximális képződményeit jelentő, finomszemcsés homokkő és agyagmárga váltakozásából álló Szolnoki Homokkő Formáció turbidit-sorozatai települnek A formáció a kiemelt hátakon gyenge kifejlődésű, de a Makói-árok területén igen jelentős, több mint 1000 m-es vastagságban van jelen Felfelé vastagodó durvuló, majd vékonyodó finomodó méteres üledékciklusok figyelhetők meg benne, melyek nagyobb, m vastag egységekbe rendeződnek, amik között 5 10 m vastag agyag és lemezes aleuritos fácies jelenik meg A m-es üledékciklusok, néhány kilométer kiterjedésű homoklebenyeket, homoktakarókat alkotnak, melyeket sekély lapos, esetleg széles csatornák táplálnak üledékkel, amíg a medenceperemi lejtőről a hordalék utánpótlás biztosított Ha ebben szünet áll be, akkor mind a csatornákban, mind a lebenyek területén hemipelágikus agyagos üledék halmozódik fel A Makói-ároktól délre a Szolnoki Formáció képződésével egyidőben egy vízalatti magaslat állhatta a zagyárak útját, melyeken csak a feltöltődés előrehaladtával tudtak a zagyárak átbukni ezért olyan vastag az árok területén a formáció A Szolnoki Formációt a jelentős, körülbelül 1 2 -os lejtésű medencelejtőn lerakódott, a lejtő épülésével párhuzamosan fiatalodó Algyői Formáció fedi, amely felfelé durvuló méteres homokkő csomagokból és az azokat elválasztó 5 10 méteres pélites üledékből áll Mivel a gravitációs tömegmozgások a lejtőn indulnak, ezért itt főleg agyag ülepedett le kis üledékképződési ráta mellett A pélites üledéket a csuszamlások homokos anyaga szakítja meg, amelyek még a lejtőn meg is állnak A lejtőlábon már jelentősebb az üledékfelhal- 48

49 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mozódás, mivel a nagyobb csuszamlások karéjos lebenyei mellett már a sűrűbb tömegmozgások is raknak le üledéket A durvább üledékek mélyre szállítódása során a lejtőn kisebb-nagyobb területeket érintő erózió zajlik A lejtő felső részén, ha a selfről érkező homok nem szállítódik a mélybe, akkor elnyúlt, kötényszerű homokfelhalmozódások figyelhetők meg Az Endrődi Márga Formáció, a Szolnoki Homokkő Formáció és az Algyői Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett alsó-pannóniai formációkat, a Peremartoni Formációcsoportot, amely a Battonya-Pusztaföldvári-hátság területén mintegy méter vastag, de a Makói-árok felé a méter vastagságot is elérheti A medenceperemek mentén partközeli környezetben zajlott az üledékképződés, melynek során uralkodóan deltaüledékek rakódtak le A folyótorkolatoknál csapdázódott, deltafronton, deltasíkságon és parti síkságon képződött üledékeket az uralkodóan finom- és középszemcsés homokkőből álló, agyagmárga, aleurit, a felsőbb részeken paleotalaj szintek és lignitrétegek közbetelepülésével tagolt Újfalui Formáció foglalja össze A homokkőtestek torkolati zátony, deltaág, mederkitöltés, valamint gátszakadásokhoz köthető hordaléklebeny eredetűek lehetnek A közbülső finomszemcsés üledékek a delta ágak közötti öblök, felhagyott medrek, mocsári-ártéri környezet maradványai A deltasíkság területén kis kanyargósságú medrekből álló szövedékes vízhálózat volt jellemző (SZTANÓ et al 2012), melyben a nagyobb medrek mentén ritkán övzátonyok alakultak ki A progradáló delták hátterében alluviális síkságon (folyóvízi-ártéri, tavi, mocsári környezetekben) folyt az üledékképződés (Zagyvai Formáció) Az alatta települő Újfalui Formációtól nem különül el élesen, aleurolit, agyagmárga és homokkő sűrű váltakozásából áll Jellemzően kisebb benne a homok-agyag arány, több aleuritot tartalmaz, agyagagyagmárga rétegei vékonyak Az alluviális síkság területén a meanderező medergeometria a jellemző, felhagyott kanyarulatokkal, övzátonyokkal és ártéri hordaléklebenyekkel (SZTANÓ et al 2012) A Nagyalföldi Formáció szintén alluviális síksági környezetben képződő, a Zagyvai Formációhoz hasonló, attól jelentősen nem különül el Különbséget csupán a gyakoribb tarkaagyag betelepülések és a paleotalaj szintek jelentenek Az Újfalui Homokkő Formáció, a Zagyvai Formáció, valamint a Nagyalföldi Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett felső-pannóniai formációkat, a Dunántúli Formációcsoportot, amely a hátság területén mintegy m vastag, a medence irányában azonban elérheti a 2000 métert is A hazai neogén kor- és kőzettani beosztás (krono- és litosztratigráfia) a 80-as években jelentős változáson esett át, ezért a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 17 táblázat és a 25 ábra mutatja be a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát 49

50 Peremartoni Fcs Dunántúli Fcs Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 17 táblázat A neogén kronosztratigráfia főbb változásai Hagyományos (nem javasolt) korbeosztás Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől) Nemzetközi korbeosztás elfogadott Fcs*-baosztás kvarter Q legfelső-pliocén (levantei) Pl3 Pl pliocén pliocén Pl felső-pliocén (felső-pannóniai) Pl2 pannóniai (s l) felső-pannóniai (Pa2) felső-miocén M3 alsó-pliocén (alsó-pannóniai) Pl1 alsó-pannóniai (Pa1) szarmata tortónai M3 középső-miocén szarmata (Ms) badeni (Mb) M2 középső-miocén miocén M helvét burdigáliai akvitániai *Fcs: formációcsoport M2 M1 alsó-miocén kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer) M1 alsó-miocén 25 ábra A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése (KORPÁSNÉ HÓDI M, JUHÁSZ GY szerk in CSÁSZÁR 1997) A terület a negyedidőszakban a Dunai szerkezeti árok DK-i részéhez tartozott A DNy ÉK-i kompresszió hatására az aljzati hátakon kiemelkedés és erózió zajlott, míg a Makói-árok és a kapcsolódó részmedencék intenzív süllyedésére utal, hogy a területen a negyedkori 50

51 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány képződmények, nagyrészt a Duna hordalékkúpjaként lerakódott, elsősorban durvaszemcsés üledékek vastagsága megközelíti a m-t (26 ábra) 26 ábra A negyedidőszaki képződmények vázlatos szedimentológiai szelvénye (2 szelvény) a Csanádpalota vizsgálati terület keleti szomszédságában (kivágat: MÁFI, 2005) A szelvény helyét ld a 23 ábrán Jelmagyarázat: h_qp3il: infúziós lösz; f_qp3al: kvarter, folyóvízi, finomszemcsés üledék; Qp-h: kvarter és holocén képződmények; nm3-pl: felső-miocén és pliocén képződmények; z-nm3-pl: Zagyvai és Nagyalföldi Formációk egyben 51

52 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 13 A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2015 májusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt 131 A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1311 A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban ártéri, mocsári és folyóvízi homokos képződményekben, illetve eolikus képződményekben: infúziós löszben, futóhomokokban, egyéb löszös üledékekben alakultak ki Fentebbi képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén folyóvízi homokos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek A talajvíz tartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz-méterre tehetjük A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2 4 méterrel a felszín alatt jellemző A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén folyóvízi meder és ártéri fácieseket egyaránt tartalmazó üledékekben alakult ki, melynek vastagsága az Alföld ÉNy-i területei felől DK-i irányban, Csongrád Szeged irányában fokozatosan növekszik A vizsgálati területen több száz (maximum ) m vastagságú regionális kvarter víztartó összlet található, mely komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízmű kútjainak nagy része elsősorban a felső m vastag, homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű rétegeit csapolja meg A felfelé finomodó szemcsenagyságú homokrétegeket bőségesen tartalmazó, jó vízvezető összlet átlagos vastagsága m-re tehető A kvarter összletben tárolt vizek csupán a legsekélyebb részeken CaMgHCO 3 -os kémiai jellegűek, mely a mélységgel fokozatosan tolódik el a NaHCO 3 -os kémiai jelleg felé: kb m-es mélységtől mélyebben már inkább a NaHCO 3 -os kémiai jelleg a jellemző A kvarter összlet vizeinek összes oldottanyag-tartalma (TDS) széles, 400 kb 1600 mg/l-es tartományban mozog Az itt található víztartókra az intenzív vízáramlás jellemző A negyedidőszaki összlet viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő összlettel, melyet a késő-pannóniai, alluviális síksági összlet egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegeinek víztartója (Nagyalföldi+Zagyvai és Újfalui Formációk Dunántúli Formációcsoport) alkot A formációk egymástól nehezen különíthetőek el, vastagságuk csak nehezen adható meg Az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet vastagsága a területen métertől kb 1500 méterig, a mélymedencék területén akár 2000 méterig növekszik a Battonyai-hát felől a vizsgálati terület Ny-i régiói irányában 52

53 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen mintegy mg/l között alakul Az alacsony összes oldottanyag-tartalmú híg vizek jelenléte kedvező áramlási feltételekre utal az összletben A területen a felső-pannóniai összletben tárolt vizek jellemzően NaHCO 3 -os kémiai jellegűek, ugyanakkor a Battonyai-hát irányában (Pusztaföldvár, Tótkomlós, Végegyháza, stb) azonban megjelennek NaHCO 3 Cl-os és NaClHCO 3 -os, egy-egy esetben a NaCl-os víztípus is Az összlet alsó részén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult regionális áramlási rendszert, sőt az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti Emellett a mintegy méternél mélyebben elhelyezkedő homok rétegek már 30 ºC-nál melegebb vizet, termálvizet szolgáltathatnak Hévízbeszerzés szempontjából legjelentősebb regionális rétegvízadó az Újfalui Formáció, annak is homokosabb delta üledékei Térbeli helyzete, szeizmikus és mélyfúrás geofizikai mérések alapján, területünkön jól ismert Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a térségben a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) DK-i irányból ÉNy-i irányba, a vizsgálati terület É-i régiói felé történő áramlással számolhatunk Regionális léptékben egy DK ÉNy-i, illetve egy NyÉNy KDK-i irányú áramlás jellemző, melyek fő megcsapolási területe a koncessziós terület északi részén helyezkedik el Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyaira a terület nagy részén enyhe túlnyomás jellemző, csupán a terület keleti részein, a Battonyai-háttal határos területrészeken hidrosztatikusak a viszonyok Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban, a pannóniainál idősebb miocén medence fáciesű képződmények homok homokköves rétegeiben A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Endrődi és Szolnoki, illetve Algyői Formációk) a mélymedence irányában kivastagodást mutatnak: a medenceperemeken (Battonyai-hát peremén) csupán néhány száz méteres vastagságban megjelenő képződmények a medence (Makói-árok) területén már elérhetik a méteres vastagságot is Az összleten belül, a medenceperemi részeken a turbidites összlet (Szolnoki Formáció) redukáltabb vastagságban jelenik csak meg, azonban a medenceterületeken jelentős vastagságú kifejlődéseiben, valamint a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit homok rétegekben lokális vízadókkal, rezervoárokkal lehet számolni A Szolnoki Formáció a mélymedence területén viszont több száz, akár méteres vastagságban is megjelenhet A Peremartoni Formációcsoport bázisán esetlegesen található kavicsbetelepülésekben szintén találhatunk víztartókat Báziskonglomerátumról a területen pontosabb információk nem állnak rendelkezésre Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környezetében e képződményeket mindezidáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények kisebb vastagsága, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt A kora-pannóniai rétegekben tárolt vizek összetétele széles tartományban változik A vizsgálati területen belül alsó-pannóniai korú összletből egyedül Orosháza térségéből származnak vízminták Ezekre a vizekre a kb és mg/l közötti TDS és NaCl-os, NaClHCO 3 -os kémiai jelleg jellemző Fentebbiek mellett előfordulnak még mg/l-t meghaladó ( mg/l) TDS-ek is, elsősorban Végegyháza, Tótkomlós, Pusztaföldvár környezetében (NaCl-os kémiai jelleggel párosulva), továbbá NaHCO 3 Cl-os, 53

54 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet illetve NaHCO 3 -os kémiai jellegű vizek is, melyek elsősorban a Battonyai-hát területén, a sekélyebb mélységből származó vízmintákból származnak Az összlet magasabb összes oldottanyag-tartalommal rendelkező vizei elzártabb víztartókból származnak, míg az alacsonyabb oldottanyag-tartalmak az összlet felsőbb, durvább kifejlődéseihez kapcsolhatók, vagy a Peremartoni Formációcsoport homokkőtesteinek valamivel jobb térbeli kapcsolatára utalnak Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, kora-pannóniainál idősebb miocén, elsősorban badeni üledékekben amennyiben a törmelékes sorozat durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik, amennyiben megjelennek a területen (Madarasi, Abonyi és Ebesi(=Lajtai Mészkő), Dombegyházi, Hajdúszoboszlói Formációk) E prepannóniai miocén képződmények változatos vastagságuk és elterjedésük miatt általában nem jelentős hévíztárolók vastagságuk nem jelentős, együttesen jellemzően néhány száz méter alatt marad, ugyanakkor az idősebb képződményekkel egy tározó rendszert képezhetnek; vízadó képességük valójában nem ismert Az e rétegekben tárolt vizekre vonatkozóan elemzéseket a területen két esetben (Tótkomlós, Csanádapáca) találunk: a kémiai jelleg NaCl-os, míg a TDS , illetve mg/l Az összetételek a víztartó(k) elzártságát is tükrözi Mint szénhidrogén tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: paleozoos metamorfitok, gránit, permi kvarcporfír, kvarcporfír-tufa (Battonyai Komplexum, Gyűrűfűi Riolit Formáció) felső, repedezett zónája és töredezett, mállott felszíne, középső-triász repedezett, breccsásodott dolomit és alsó-triász repedezett homokkő (Szegedi és Csanádapácai Dolomit, illetve Jakabhegyi Homokkő Formáció), prepannóniai miocén konglomerátum, homokkő, biogén mészkő (Abonyi, Ebesi Formációk), alsó-pannóniai báziskonglomerátum, bázishomokkő; aleuritos bázismészmárga repedezett zónái és a deltaelőtér fáciesű turbidites homokkő összlet homokos részei (Békési; Endrődi és Szolnoki Formációk), felső-pannóniai, deltasíkság fáciesű homokkő testek (Újfalui Formáció) A kora-pannóniai homokköves (szénhidrogén tárolók) képződmények, az Algyői Formáció alatt túlnyomásos jellegűek a legkeletebbi területek kivételével E túlnyomás a terület hasznosítását jelentősen befolyásolhatja Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Ebesi (lajtamészkő), Hajdúszoboszlói Formáció), amennyiben azok megjelennek a területen Ugyanakkor ezek a képződmények, ha nem települnek közvetlenül az aljzaton, nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal Mivel vízkémiai elemzések összefoglalóan állnak rendelkezésre a teljes prepannóniai miocén összletre vonatkozóan, az itt tárolt vizek összetételére külön jellemzést nem tudunk adni, az előbbi fejezetben általánosan jellemeztük a prepannóniai miocén összletet A képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén, így számítani lehet szénhidrogének megjelenésére A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni A rétegek a területen várhatóan túlnyomásosak Regionális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között több kora-pannóniai (Peremartoni Formációcsoport), pannóniainál idősebb miocén regionális/lokális elterjedésű vízzáró 54

55 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány képződmény is elkülöníthető, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony Az Algyői és az Endrődi Formációk képződményei mind hidraulikailag, mind termikusan fontos szigetelő szerepet játszanak, hiszen a területen (egyenként) minimum méter, ugyanakkor, a mélymedence területén ennél jóval nagyobb (akár méteres) vastagságot is elérhetnek A rétegsorok jól nyomozhatóak a területen Regionális, illetve helyenként (az elvékonyodás következtében) lokális vízzáró képződménynek tekinthető a területen még a prepannóniai miocén Makói (=Bádeni) Formáció Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén korú, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén anyakőzetek lehetnek 1312 Alaphegységi rezervoárok Az alaphegység felépítése a terület déli, középső, illetve ÉNy-i részein a nagy mélység miatt nem ismert A DK-i és É-i, ÉK-i területrészeken elsősorban variszkuszi kristályos, metamorf képződmények (Battonyai Komplexum és Kőrösi Komplexum?) alkotják, melyet délen helyenként a Gyűrűfűi Riolit Formáció vulkanitjai törnek át A középső és attól K-re eső területeken mezozoos képződmények, elsősorban jura alsó-kréta (Pusztaszőlősi Márga Formáció), illetve középső-triász sekélytengeri képződmények (Szegedi Dolomit, Csanádapácai Dolomit Formáció) Az aljzat mélysége a vizsgálati területen rendszerint 2000 mbf-et meghaladó mélységben található, mely csak a legdélkeletebbi területeken emelkedik 500 mbf környéki mélységbe A medenceterületeken (a vizsgálati terület DNy-i részein) kb 4500 mbf mélységbe süllyed A vizsgálati területen az alaphegységi vízföldtani rezervoárokra a Tiszai főegység alsó középső-triász korú sziliciklasztos és karbonátos képződményeiben lehet számítani (Jakabhegyi Homokkő; Szegedi Dolomit, Csanádapácai Dolomit Formációk) ott, ahol azok hosszabb ideig felszíni hatásnak, mállásnak és karsztosodásnak voltak kitéve Az (esetlegesen) az aljzatra települő miocén korú karbonátok képződményei ott jelentősek, ahol egységes hidraulikai rendszert alkotnak az aljzat karbonátjaival A vizsgálati terület DK-i és É-i, ÉK-i részein a variszkuszi kristályos összlet (Battonyai, Körösi? Komplexumok) képződményei (gneiszek, palák, gránitok, migmatitok) alkotják az aljzatot, melyek repedezettségük révén válhatnak tárolóképződményekké Alaphegységi rezervoárként tehát egyrészt a karbonátos formációk azon részei jöhetnek számításba, amelyek hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett üde karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú hasznosítások, pl geotermikus, széndioxid (CO 2 )-tárolási szempontból Másrészt a repedezett kristályos/metamorf képződmények rendelkezhetnek magasabb porozitás és a permeabilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel Aljzati képződményből számos vízelemzés áll rendelkezésre A paleozoos képződményekből származó vízminták NaCl-os kémiai jellegűek Mezőhegyes térségében alacsonyabb, mintegy mg/l-es TDS-ű vizek, Pusztaföldvár, Orosháza környezetében mg/l összes oldottanyag-tartalom jellemző Csanádapáca térségében a permotriász összletből származó vízminta TDS-e mg/l körüli A mezozoos képződményekből származó vízminták kémiai jellege ugyancsak NaCl-os, míg a TDS széles tartományban, mg/l között alakul, melyek közül a Szegedi Dolomitból származó vízminták 55

56 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet TDS-e kb mg/l, a Csanádapácai Dolomitból származó mintákéi mg/l körüli Tótkomlós és Csanádapáca környékén egy-egy esetben megnövekedett szulfáttartalmú vizet is találhatunk Az alacsonyabb oldottanyag-tartalom (továbbá egyes helyeken a HCO 3 -os jelleg) intenzívebb áramlások meglétére utal a magas oldottanyag-tartalmú vizekkel rendelkező elzárt jellegű víztartókkal szemben Az aljzat képződményeinek hidrogeológiai viszonyai nemcsak a tárolt vizek minőségében és áramlásában játszanak szerepet, hanem feltehetően a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is 132 A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1321 Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb 5 10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4 5%-ot tesz ki Az előforduló löszös, homokos felszíni képződmények esetében ez 10% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni 1322 Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, pre-pannóniai miocén és az alaphegységi hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezek szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban DK-ies, illetve NyÉNy-ias irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is A terület jellemzően átáramlási területet képvisel a regionális áramlási rendszerben A prepannóniai korú miocén rétegekben, valamint az aljzati képződményekben tárolt vizek összetétele a víztartók elzárt, pangó jellegére, illetve részben az itt tárolt vizek fosszilis eredetére utalhat Ahol az aljzat alacsonyabb oldott anyag tartalmú vizet tárol, ott intenzívebb áramlási rendszert feltételezhetünk az idősebb, mezozoos karsztvíztartóban A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból akár a pannóniaiig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: a tektonikai elemek mentén a vizek kényszerpályára kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében, ha azok regionális áramlási rendszert érintenek, akkor szükség lehet a teljes áramlási rendszer modellezésére, értékelésére Ugyancsak fontos a területen a CH-hasznosítások és a potenciális geotermikus hasznosítások várható egymásra-hatásainak értékelése, tisztázása is A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell 56

57 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 133 A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1331 A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé) Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni Itt NyÉNy-i, illetve DK-i irányból történő áramlással lehet számolni 1332 A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz, ásványvíz (Nagymágocs, Orosháza, Gerendás), gyógyászati- (Orosháza, Székkutas, Makó, Tótkomlós), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is A hideg- és termálvizek hétköznapi hasznosítás céljaira történő kitermelések mellett fontos megemlíteni a szénhidrogén mezők területén a szénhidrogén-iparban alkalmazott vízlikvidálásokat, melyek hatását környezetükre vizsgálni szükséges 1333 Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni 57

58 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 134 A terület vízminőségi képe A Csanádpalota vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2015 májusában a MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl párolgásról) A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni Az összes oldottanyag-tartalom a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l (medián körülbelül 1000 mg/l), a klorid-ion tartalom mg/l (medián körülbelül 100 mg/l), míg a hidrogén-karbonát tartalom mg/l között változik 560 mg/l körüli medián érték mellett A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések előfordulását jelzik, részben a települések belterületein, részben a mezőgazdasági területeken A szennyezett kutakban mért összes oldottanyag-tartalom elérheti az mg/l értéket, körülbelül 200 mg/l nátrium, 3200 mg/l kalcium, 7800 mg/l klorid, 60 mg/l hidrogén-karbonát és 1200 mg/l szulfát tartalom mellett (1 ábra Box-Whisker diagramján nem ábrázolt) Fontos megjegyeznünk, hogy a területen belül rendkívül kevés adat állt rendelkezésünkre, a legtöbb adat a vizsgált terület bővített határának ÉK-i részéből származik A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (27 ábra) ábrázoljuk A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg 27 ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével 58

59 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A kvarter képződményekben tárolt vizek kémiai jellege jellemzően NaHCO 3 -os, de előfordulnak CaNaHCO 3 -os, NaCaHCO 3 -os Néhány esetben a vizek CaMgHCO 3 -os, CaHCO 3 -os típusúak A rendelkezésre álló adatok alapján, a TDS mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, 5 50 mg/l Ca 2+, 5 20 mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3 A felső-pannóniai, Dunántúli Formációcsoportba tartozó homokrétegek vizeinek összes oldottanyag-tartalma a mélységgel növekvő tendenciát mutat, mely a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között változik Az itt tárolt vizek kémiai jellege jellemzően NaHCO 3 -os típusúak, de a vizsgált területtől K-re, az aljzat kiemelkedés (Battonya Pusztaföldvári gerinc) fölött előfordulnak NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os, ritkábban NaCl-os víztípusok is A fő jellemző alkotók, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl és mg/l HCO 3 A rendelkezésre álló adatok alapján a Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldott anyag tartalom (TDS)) eloszlását Box-Whisker diagramon (28 ábra) ábrázoljuk 28 ábra A felső-pannóniai képződmények felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével A Peremartoni Formációcsoport képződményeinek vizeiben az összes oldottanyagtartalma széles tartományban változik A rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével a TDS döntően mg/l között változik A vizek kémiai jellege jellemzően NaCl-os, kivéve a vastagabb homokkő és konglomerátum összletekből vizeket, mely lokális vízadók NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 - os jellegűek A prekainozoos aljzat-kiemelkedés feletti, a koncessziós terület határától K-re lévő tótkomlósi, pusztaföldvári és végegyházai fúrásokban előfordulnak NaCaHCO 3 -os, NaCaCl-os összetételű vizek is A kisebb (körülbelül 5000 mg/l alatti) oldottanyag-tartalommal és NaHCO 3 -os vízösszetétellel jellemezhető vizek intenzívebb áramlási rendszer meglétére utalnak, míg a döntően az aljzat kiemelkedései felett megjelenő nagyobb (körülbelül mg/l feletti) oldottanyag-tartalmú vizek aljzatból (és/vagy a miocén rétegekből) származó hozzákeveredésre utalnak A fő jellemző alkotókra, a 10% 90% percentilis értékeket figyelembe véve, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Cl és mg/l HCO 3 értéktartományok jellemzőek A vizek ammónium tartalma jelentős, meghaladhatja a 100 mg/l-es értéket Fontos megjegyeznünk, hogy ezek a vizek 59

60 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet viszonylag nagy szerves anion tartalmúak ( mg/l), melyek CH előfordulást jelezhetnek Az aljzat-kiemelkedés feletti, a bővített területtől K-re mélyült pusztaföldvári, tótkomlósi és végegyházai fúrások vizei szintén NaCl-os kémiai jellegűek, de nagyobb, körülbelül mg/l TDS-sel és körülbelül mg/l Na + és mg/l Cl tartalommal rendelkeznek A lokális víztartók alsó-pannóniainál idősebb miocén üledékei víz összetételének jellemzésére mindössze 2 db meddő CH-kutató fúrás (Csanádapáca Csa 6 és Tótkomlós TK 3) vízkémiai adatai álltak rendelkezésre, azonban a tágabb térség vízminőségi jellemzőit is figyelembe véve e vizek leginkább NaCl-os, esetenként NaClHCO 3 -os kémiai típussal jellemezhetőek A vizsgált 2 db fúrás vize NaCl-os jellegű, összes oldottanyag-tartalma körülbelül mg/l között változik, míg a fő jellemző alkotókra a következő tartományok jellemzőek, körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl Fontos megjegyeznünk, hogy a tágabb térség vízminőségi adatainak figyelembe vételével együtt is, a koncessziós területen és annak 5 km-es körzetében e képződmények jellemzésére rendelkezésre álló nagyon kisszámú adat az értékelés bizonytalanságát nagymértékben növeli A mezozoos aljzat vizeit feltáró fúrások zöme a vizsgálati területen kívül, az 5 km-es határzóna K-i részében mélyült A rendelkezésre álló adatok alapján a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével az összes oldottanyag-tartalom jellemzően mg/l között változik A vizek jellege NaCl-os kémiai jellegű A főbb jellemző alkotók e tartományon belül a következő intervallumban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl A Tótkomlós T 40 sekélyebb ( m) mélységből származó víz NaHCO 3 -os, a Tótkomlós T I mélyebb ( m) szakaszából származó víz NaClSO 4 - os jellegű Az előbbi összes oldottanyag-tartalma 3500 mg/l körüli, 500 mg/l Na + és 1200 mg/l HCO 3 tartalom mellett, míg az utóbbi körülbelül mg/l TDS-ű, 4600 mg/l Na +, 3800 mg/l Cl és 4000 mg/l SO 4 2 tartalommal A paleozoos képződmények vizeinek kémiai jellegéről csak a Mezőhegyes Mh 16 és Mh 4 kutató fúrások adatai álltak rendelkezésünkre A vizek kémiai jellege NaCl-os Az összes oldottanyag-tartalom jellemzően mg/l között változik, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na + és mg/l Cl A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os vizektől, a NaCaHCO 3 -os, NaCaCl-os, NaCl-os vizeken keresztül a NaClSO 4 -os víztípusig A mélység növekedésével (29 ábra) nő a víz összes oldottanyag-tartalma a felszíntől számított körülbelül méteres mélységig, mely után számottevő változást ez az érték nem mutat Vízminőségi változás látható a felszíntől számított körülbelül m mélységközben, jellemzően a felső-pannóniai és az azoknál idősebb képződmények határán, ahol a hidrogén-karbonát helyett a klorid lesz a domináns anion a mélység felé A vizsgálati terület felszín alatti vizeinek arzén tartalma jelentősen meghaladja az ivóvízben megengedett 10 µg/l határértéket A sekély felszín alatti vizek nagy arzéntartalmán túlmenően, az arzénkoncentráció a negyedidőszaki képződmények vizeiben is nagy, meghaladhatja a µg/l értéket is 60

61 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 29 ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 61

62 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 14 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009 december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (jelenleg ez a legfrissebb hivatalos állomány) Az értékelés során mind a vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet 141 Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1411 Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Tisza részvízgyűjtő egységet érinti Területén két felszíni vízgyűjtő alegység osztozik; dél-délkeleten a Maros (2 21), északon és nyugaton a Kurca (2 19), míg a Hármas-Körös (2 16) a terület 5 kilométeres környezetének északkeleti sarkát fedi A területre és 5 km-es körzetére 15 síkvidéki, meszes felszíni vízfolyás víztest esik (18 táblázat) A terület és környezete 3 állóvíz víztestet érint (19 táblázat) A terület számos víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott és víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és környezetében 8 tározó, 12 természetes tó, 11 bányató, 5 holtág és 9 vizes élőhely 18 táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység Dögös-Kákafoki-csatorna AEP435 Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő 2-16 *Élővíz-csatorna (Maros) AEP460 Síkvidéki, meszes, közepes vízgyűjtő 2-21 Hajdú-ér Ottlakai-csatorna AEP555 Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő 2-19 Kenyere-ér AEP656 Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő 2-19 Kiszombor Csipkési-főcsatorna AEP693 Síkvidéki, meszes, kicsi és kis esésű vízgyűjtő 2-21 Kócsóhát-Porgány-éri-főcsatorna AEP698 Síkvidéki, meszes, kicsi és kis esésű vízgyűjtő 2-21 Kórógy-ér AEP707 Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő 2-19 *Mágocs-ér AEP770 Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő 2-19 Maros torkolat AEP783 Síkvidéki, meszes, nagyon nagy vízgyűjtő 2-21 *Maros kelet AEP784 Síkvidéki, meszes, nagyon nagy vízgyűjtő 2-21 Mátyáshalmi-csatorna AEP789 Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő 2-19 *Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna AEP933 Síkvidéki, meszes, közepes vízgyűjtő 2-21 *Szárazér-Porgányi-főcsatorna AEP975 Síkvidéki, meszes, közepes és kis esésű vízgyűjtő 2-19 *Királyhegyesi-Szárazér-csatorna AIQ081 Síkvidéki, meszes, közepes vízgyűjtő 2-21 Kutaséri-csatorna AIQ083 Síkvidéki, meszes, közepes vízgyűjtő 2-21 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 19 táblázat A területen és környezetében lévő álló víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység *Csikóspusztai-tó AIH057 Természetes, szikes, kis területű, sekély, benőtt vízfelületű, időszakos 2-21 *Kakasszéki-tó AIH082 Természetes, meszes, kis területű, sekély, nyílt vízfelületű, állandó 2-19 *Kardoskúti Fehér-tó AIH084 Természetes, szikes, kis területű, sekély, nyílt vízfelületű, időszakos 2-21 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A 30 ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket 62

63 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 30 ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen 1412 A terület felszín alatti víztestei A felszín alatti tér felső m-ét reprezentáló sekély porózus és hideg vagy langyos vizet adó (<30 C) porózus víztestek a Körös-Maros köze (sp2132, p2132) és a Maros hordalékkúp (sp2131, p2131) Az előbbi feláramlási, az utóbbi leáramlási terület (31 ábra, 36 ábra) A két érintett 30 C-nál melegebb porózus vízadó a Dél-Alföld (pt21) és a Délkelet- Alföld (pt21) termál víztest (37 ábra) 63

64 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A terület felszín alatti víztesteit a 20 táblázat ismerteti 31 ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 64

65 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 20 táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve Típus Víztest azonosító *Maros hordalékkúp sp2131 sekély porózus *Körös-Maros köze sp2132 *Maros hordalékkúp p2131 porózus *Körös-Maros köze p2132 *Dél-Alföld pt21 porózus termál *Délkelet-Alföld pt23 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 142 A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1421 Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizeket érintő ivóvízi célú vízkiemelés a területen nem folyik Egyéb célból (ipari, öntözési, halastavi) 5 vízfolyás víztest vizét hasznosítják (21 táblázat) 21 táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett A vízkiemelés hasznosítási célja felszíni víztest Kommunális Ipari Energetikai Öntözési Halastavi Rekreációs Ökológiai *Élővíz-csatorna (Kettős-Körös) x x x *Mágocs-ér x Dögös-Kákafokicsatorna x Kórógy-ér x Maros torkolat A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, víziturizmus) kijelölt folyóvizek és állóvizek (22 táblázat) (32 ábra) 22 táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név kijelölt fürdőhely víziturizmus horgászat halászat Dögös-Kákafoki-csatorna x Kórógy-ér x Szárazér-Porgányi-főcsatorna x Élővíz-csatorna (Maros) x Királyhegyesi-Szárazér-csatorna x Maros kelet x Maros torkolat x x Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna x Kakasszéki-tó x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A 2008 évi nitrátjelentés alapján nagyobb összefüggő nitrátérzékeny terület a Maros hordalékkúpja Tápanyagérzékeny terület nincs A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Natura SCI és SPA, Ramsari) (23 táblázat) Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik 65

66 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 23 táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése Védettség jellege Natura2000 SPA HUKN10007 Alsó-Tisza-völgy mentett oldali holtág, ártér Natura2000 SPA HUKM10005 Cserebökényi puszták Natura2000 SPA HUKM10004 Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták Natura2000 SCI HUKM20001 Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti gyepek Natura2000 SCI HUKM20030 Lapistó Fertő Natura2000 SCI HUKM20006 Mágocs-ér Natura2000 SCI HUKM20008 Maros mentett oldali holtág, ártér Natura2000 SCI HUKM20008 Maros mentett oldali holtág, ártér Natura2000 SCI HUKM20004 Száraz-ér Natura2000 SCI HUKM20004 Száraz-ér Natura2000 SCI HUKM20003 T-erdő Natura2000 SCI HUKM20007 Csorvási löszgyep Natura2000 SCI HUKM20002 Vásárhelyi Kék-tó Ramsari 3HU003 Kardoskúti Fehértó Ramsari 3HU028 Montág-puszta Nemzeti Park 276/NP/97 Körös Maros NP Nemzeti Park 276/NP/97 Körös Maros NP Nemzeti Park 276/NP/97 Körös Maros NP Nemzeti Park 276/NP/97 Körös Maros NP Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be Pontszerű szennyezőforrások A vizsgálati területen elhelyezkedő települések többsége csatornázatlan A települések nagy részénél a települési folyékony hulladékot szennyvíztelepre szállítják A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik A bevezetések hatása a befogadó víztestekre négy esetben nem jelentős, két esetben jelentős (32 ábra, 24 táblázat) 24 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Kaszaper Kaszaper - Szennyvíztisztító Telep Mágocs-ér nem jelentős Makó Makó - Szennyvíztisztító Telep Maros torkolat nem jelentős *Mezőhegyes Mezőhegyes - Szennyvíztisztító Telep Élővíz-csatorna (Maros) nem jelentős *Orosháza Orosháza - Szennyvíztisztító Telep Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna jelentős Székkutas Székkutas - Szennyvíztisztító Telep sp2132 nem jelentős Tótkomlós Tótkomlós - Szennyvíztisztító Telep Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 25 táblázat ismerteti 66

67 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 25 táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó neve Hatása a befogadóra Derekegyház Pankota Flex Kft,szennyvízelhelyező élelmiszeripar sp2132 nem jelentős telep Magyarcsanád Hőforrás Kft termálvíz, fürdővíz Maros kelet nem jelentős Tótkomlós Rózsa fürdő termálvíz, fürdővíz A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet *Mezőhegyes Strandfürdő termálvíz, fürdővíz Élővíz-csatorna (Maros) nem jelentős Mezőkovácsháza Strandfürdő termálvíz, fürdővíz Kutaséri-csatorna lehet, hogy jelentős Nagybánhegyes Nagybánhegyesi Tejüzem,Túróüzem, élelmiszeripar sp2131 nem jelentős szennyvíz elhelyezés Nagymágocs Szendrei 2000 Mg szövetkezet termálvíz, fürdővíz Mágocs-ér nem ismert Pitvaros Négy-határ 99 Kft termálvíz, fürdővíz Királyhegyesi-Szárazér- lehet, hogy csatorna Sámson-Apátfalvi- Szárazér-csatorna jelentős lehet, hogy jelentős 32 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen 67

68 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A 33 ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (~27) bezárásra kerültek 2009-ig Nagyobb szilárd hulladéklerakó Makón található Veszélyes hulladéklerakó Hódmezővásárhelyen és Mindszenten, inert hulladéklerakó Makón, szerves hulladéklerakó pedig Hódmezővásárhelyen és Orosházán található 33 ábra Hulladékgazdálkodás Nincsenek nyilvántartott szennyezett területek a térségben Szennyező ipari tevékenységek elsősorban nagyobb településekhez köthetők, úgy, mint Hódmezővásárhelyhez, Orosházához, Tótkomlóshoz és Makóhoz Nagy létszámú állattartás szórtan jellemző a térségben 68

69 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Benzinkutak üzemelnek Apátfalván, Csorváson, Kiszomboron, Makón, Mezőhegyesen és Orosházán Seveso besorolású üzem Hódmezővásárhelyen, Kardoskúton és Orosházán található Felszíni víztesteket érintő káreseményről nincs információnk Homokbányák vannak Árpádhalmon, Csanádpalotán, Hódmezővásárhelyen, Kaszaperen, Makón, Orosházán, Székkutason és Szentesen, agyagbányák pedig Csanádpalotán, Földeákon, Makón és Orosházán Szénhidrogén bányatelkek Csanádapácán, Kardoskúton, Kaszaperen, Kiszomboron, Kübekházán, Makón (+ Makói-árok), Mezőhegyesen, Mezőkovácsházán, Nagybánhegyesen és Tótkomlóson találhatók Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 34 ábra mutatja be 34 ábra Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás 69

70 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Diffúz szennyezőforrások Nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység csak kis területen jellemző a terület 5 km-es körzetében A terhelés mértéke max 50 kgn/ha/év A településeket érintő nitrátterhelés mértéke jellemzően 50 kgn/ha/év alatt marad, a legészakabbi településeken magasabb, kgn/ha/év értékekkel (35 ábra) A foszforterhelés mértéke országos szinten alacsonynak-közepesnek mondható, max 100 g/év 35 ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek 70

71 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1422 Felszíni alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben ld 26 táblázat, 27 táblázat) A vizsgálati területet 9 üzemelő, 5 km-es körzetét további 28 üzemelő, 2 db üzemen kívüli és 2 tartalék vízbázis érinti A vizsgálati területen lévő vízbázisok közül egyik sem sérülékeny, 2 bizonytalan állapotú Az 5 km-es körzet vízbázisai között 6 sérülékeny, 18 nem sérülékeny, 1 bizonytalan, a többi sérülékenysége pedig nem ismert Befejezett diagnosztikával a vizsgálati területen 4 vízbázis rendelkezik, mind sérülékeny vízbázis diagnosztika Az 5 km-es körzetben további 13 vízbázisra készült el az értékelés, ebből 11 sérülékeny vízbázis, 2 üzemeltetői diagnosztika történt A 36 ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víz termelőkutak védőterületeit mutatja be 36 ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 71

72 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Vízbázis VOR kód 26 táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Vízbázis Státusz Rendelkezésre álló diagnosztika Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) *AID275 Csanádalberti Községi Vízmű üzemelő SVB diagnosztika nem 150 *AID278 Csanádpalota Nagyközségi Vízmű üzemelő SVB diagnosztika nem 900 *AID541 Mezőhegyes Városi Vízmű üzemelő SVB diagnosztika nem 4000 *AID635 Pitvaros Községi Vízmű üzemelő SVB diagnosztika nem 350 *ALF832 Békéssámson vízmű vízbázisa üzemelő bizonytalan *ALG433 Nagylak vízmű vízbázisa üzemelő bizonytalan *ALG435 Nagymágocs vízmű vízbázisa üzemelő nem 485 *ALG649 Székkutas községi vízmű vízbázisa üzemelő nem 309 *x11007 Kövegy vízbázisa üzemelő 27 táblázat Az 5 km-es körzet felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Vízbázis VOR kód Vízbázis Státusz Rendelkezésre álló diagnosztika Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) AID202 Ambrózfalva Községi Vízmű üzemelő SVB diagnosztika nem 200 AID276 Csanádapáca Községi Vízmű üzemelő SVB diagnosztika nem 600 AID277 Csanádapáca, OKV Csanádapácai reg vb üzemelő SVB diagnosztika nem AID288 Csorvás települési vízmű üzemelő SVB diagnosztika igen 900 AID375 Gerendás települési vízmű üzemelő SVB diagnosztika nem 200 AID456 Kaszaper Községi Vízmű üzemelő SVB diagnosztika nem 600 AID542 Mezőkovácsháza, MVKV üzemelő SVB diagnosztika igen 2600 Mezőkovácsháza vb AID562 Nagybánhegyesi Községi Vízmű üzemelő SVB diagnosztika igen 500 AID566 Nagyér Községi Vízmű üzemelő SVB diagnosztika nem 150 AID776 Tótkomlós Városi Vízmű üzemelő SVB diagnosztika nem 1700 AID803 Végegyháza, MVKV Végegyháza vb üzemelő SVB diagnosztika igen 400 ALF780 Apátfalva vízmű vízbázisa üzemelő nem ALF782 Árpádhalom községi vízmű vízbázisa üzemelő Üzemeltetői diagnosztika nem 102 ALF930 Derekegyház- Tompahát községi vízmű Vízbázisa üzemelő Üzemeltetői diagnosztika nem 340 ALF992 ALG157 ALG188 ALG218 Földeák vízmű vízbázisa Kardoskút Községi Vízmű kútjai Királyhegyes vízmű vízbázisa Kiszombor vízmű vízbázisa üzemelő nem üzemelő üzemelő üzemelő nem igen bizonytalan nem 72

73 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vízbázis VOR kód Vízbázis Státusz Rendelkezésre álló diagnosztika Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) ALG292 Pusztaföldvár Községi Vízmű kútjai üzemelő igen ALG339 Magyarcsanád vízmű vízbázisa üzemelő nem ALG343 Makó vízmű vízbázisa üzemelő nem 5575 ALG474 Óföldeák vízmű vízbázisa üzemelő nem ALG078 Hódmezővásárhely Vízmű vízbázis üzemelő Üzemeltetői diagnosztika nem x11003 Derekegyház- Tompahát községi vízmű Tompaháti Vízbázisa üzemelő x11008 Makó-Rákos Vízmű Vízbázisa üzemelő x11009 Orosháza Város nem Vízbázisa üzemelő x11012 Szentes-Lapistó Vízmű vízbázisa üzemelő x11016 Hódmezővásárhely Szikáncs Vb üzemelő 104 x11018 Hódmezővásárhely Erzsébet Vb üzemelő 22 x11019 Hódmezővásárhely Kútvölgy Vb üzemelő 76 x12019 Gerendás - József A u tartalék nem x12020 Gerendás - Fürdő u tartalék nem SVB sérülékeny vízbázis * egyéb, nem közcélú vízbázis Veszélyeztetettségi vizsgálatot 4, illetve 8 vízbázis esetében végeztek Az eredmények alapján 1 vízbázis jelentősen, 4 közepesen veszélyeztetett, 7 vízbázis esetén nincs probléma A vízbázisok veszélyeztetettségének oka, hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 50%-ot Az OGYFI nyilvántartása szerint 4 ásványvíztermelő kút található a területen, Nagymágocson 1 db, Orosházán 3 db További 1 db kút van a terület 5 km-es körzetében, Gerendáson 2 kút vizét nyilvánították gyógyvízzé a területen, Orosházán és Székkutason A terület környezetében további 3 kút vizét termelik gyógyászati célra (Makó és Tótkomlós) A kutak részletes adatait a 28 táblázat tartalmazza 28 táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X Térképi jele Nagymágocs *K-199 Nagymágocs ásványvíz ásványvíz Orosháza *B-10 Gyopárosi Gyógyfürdő ásványvíz ásványvíz Orosháza *K-542 ásványvíz Orosháza *K-575 Gyopárosi Gyógyfürdő ásványvíz ásványvíz Orosháza *K-757 Gyopárosi Gyógyfürdő gyógyvíz gyógyvíz Székkutas *K-271 Kakasszék gyógyvíz gyógyvíz Gerendás B-7 Gerendás ásványvíz ásványvíz G-7 Makó K-57 Makói Gyógyvíz gyógyvíz Makó B-235 Makói Gyógyfürdő Kft gyógyvíz Tótkomlós B-156 Komlós Településszolgáltatási Kft gyógyvíz A *-gal jelölt kutak a területre esnek 73

74 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A vizsgálati területen 41, míg körzetében további 54 db 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a pt22 és pt23 porózus termál víztestekre szűrőzöttek és a miocén és pannóniai összleteket csapolják Csak a terület 5 km-es körzetében található olyan kút, amely szűrőzési mélysége meghaladja az 2000 métert A működő kutak vizének felhasználása többcélú; ivóvízként, fürdővízként, kommunális, mezőgazdasági és ipari célból is termelik Több kút eltömedékelt, vagy lezárt, egy kút vízszintészlelőként működik Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 29 táblázat közöl A 37 ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel 37 ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 74

75 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 29 táblázat A vizsgálati területen és környezetében lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) *** Vízadó kora ** Hasznosítás Térképi jele Ambrózfalva B Q lezárva 5-73 Árpádhalom K Q mezőgazdasági Árpádhalom K Q lezárva Árpádhalom B Q vízmű *Csanádalberti K Q mezőgazdasági Csanádapáca B Pl3 lezárva Csanádapáca K Pl3 eltömve 3-6 Csanádapáca K Q lezárva *Csanádpalota K Pl3 lezárva 5-32 Csorvás B Pl3 eltömve Csorvás K Pl3 lezárva Derekegyház K Q vízmű Földeák B Pl2 mezőgazdasági 5-82 Földeák B Q vízmű Hódmezővásárhely K Q eltömve Hódmezővásárhely K Pl2 mezőgazdasági 5-28 Hódmezővásárhely K Q vízmű Hódmezővásárhely K Pl2 ipari 5-42 Királyhegyes K Q mezőgazdasági Magyarcsanád K Pl2 mezőgazdasági 5-71 Makó B Pl3+2 fürdő 5-8 Makó B Q eltömve Makó B Pl2 kommunális 5-46 Makó K Pl2 mezőgazdasági 5-68 Makó B Pl2 kommunális Makó B Pl2 kommunális Makó B Pl2 fürdő *Mezőhegyes B Pl3 lezárva *Mezőhegyes B Pl3 eltömve *Mezőhegyes B Pl3 eltömve *Mezőhegyes B Pl *Mezőhegyes K Pl3 vízmű *Mezőhegyes B Pl3 vízmű Mezőhegyes K Pl2+3 lezárva 3-97 *Mezőhegyes B Q vízmű *Mezőhegyes K Q mezőgazdasági *Mezőhegyes B Q vízmű *Mezőhegyes B Q fürdő Mezőhegyes K Pl2 lezárva, észlelő 3-54 Mezőkovácsháza B Pl3 eltömve 3-36 Nagybánhegyes K Pl2 fürdő, mezőgazdasági Nagyér B Pl *Nagylak K Pl3 lezárva 5-11 *Nagylak K Pl

76 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) *** Vízadó kora ** Hasznosítás Térképi jele *Nagymágocs B Q vízmű Nagymágocs K Q mezőgazdasági Nagymágocs K Pl2 mezőgazdasági 5-88 *Nagymágocs B Pl *Orosháza B Pl3 fürdő 3-28 *Orosháza B Pl3 eltömve *Orosháza B Pl3 eltömve 3-75 *Orosháza B Pl3 eltömve 3-29 *Orosháza B Pl3 eltömve 3-31 *Orosháza B Pl3 eltömve 3-76 *Orosháza B Pl3 eltömve 3-34 *Orosháza B Pl3 eltömve 3-35 *Orosháza B Pl3 eltömve Orosháza B Pl3 eltömve 3-26 Orosháza B Pl Orosháza B Pl3 lezárva 3-27 *Orosháza B P eltömve 3-30 *Orosháza B Pl3 eltömve Orosháza K Pl2 mezőgazdasági 3-33 Orosháza K Q 3-88 Orosháza K Pl2 mezőgazdasági 3-89 *Orosháza K Pl2 lezárva *Orosháza K Pl2 fürdő 3-93 Orosháza K Pl3 lezárva *Orosháza B Q vízmű *Orosháza K Pl2 vízmű 3-14 Orosháza K Pl3 fürdő *Orosháza B Pl Orosháza K Orosháza K *Orosháza K *Orosháza B *Orosháza Q Pl3 észlelő *Pitvaros K Pl2 mezőgazdasági 5-12 *Pitvaros K Pl2 mezőgazdasági 5-81 Pusztaföldvár K Q lezárva *Székkutas K Pl2 mezőgazdasági *Székkutas K Pl2 fürdő, kommunális *Székkutas K Q mezőgazdasági 5-97 *Székkutas B Q vízmű Tótkomlós B Pl3 lezárva 3-48 Tótkomlós K Pl2 lezárva 3-50 Tótkomlós B Q vízmű Tótkomlós K Pl2 mezőgazdasági Tótkomlós B Q fürdő Tótkomlós K Pl3 lezárva, észlelő Tótkomlós K Pl3 lezárva, észlelő Tótkomlós K Pl3 lezárva, észlelő Tótkomlós K Pl3 lezárva, észlelő

77 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) *** Vízadó kora ** Hasznosítás Térképi jele Végegyháza K Pl2 fürdő, mezőgazdasági 3-49 Végegyháza B Pl3 lezárva 3-51 A *-gal jelölt kutak a területre esnek ** vízgazdálkodásban használt kor A Pl2 Pa 2-nek feleltethető meg *** kút létesítése idején A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 30 táblázat és a 31 táblázat tartalmazza Míg a sekély porózus víztestek készleteit elsősorban öntözésre használják, addig a porózus ill porózus termál víztestek készletei változatos céllal termelik Számos termál kút termelési adata nem ismert a területről, így a közölt termelési adatoknál a tényleges vízkivétel sokkal jelentősebb lehet Visszatáplálás nem történik a területen 30 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest kódja ivóvíz ipari bányászat öntözés Kitermelt víz 1000 m 3 /év egyéb mezőgazdasá gi fürdővíz egyéb termelés vissztáplálás többcélú termelés összevonva Összesen sp ,050 78,050 sp p ,227 17, , , ,647 p , , ,476 pt pt táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége A kifolyó víz hőmérséklete Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m 3 /év) sekély porózus sekélyebb, mint 30 m 78,050 porózus mélyebb, mint 30 m kevesebb, mint 30 C 10995,123 porózus termál magasabb, mint 30 C 2016 Összesen: 13089, Határ menti víztestek A terület által érintett víztestek közül az sp2131, p2131, sp2132, p2132 sekély porózus és porózus víztestek érintettek a román magyar határmenti tárgyalásokon (Maros régió) Ez a terület egyben része az ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt Maros/Mures aggregátumnak 1441 Felszíni víz monitoring programja 144 Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII31) KvVM rendelet szerint történt A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoring-helyeket és a vizsgált jellemző- 77

78 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet ket a 32 táblázat mutatja be A VKI monitoring rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein 2005-ben több pontot érintő ökológiai felmérés zajlott, a Maros-, Csikóspusztai-tó, Kardoskúti Fehér-tó, Mágocs-ér, Sámson-Apátfalvi-Szárazér-csatorna és a Szárazér-Porgányi-főcsatornán A 2008-as hidromorfológiai felmérés során a Marost Nagylaknál vizsgálták; e mellett Nagylakon védett területi, illetve Makó térségében fürdő monitoring történik a Maroson (38 ábra) A védett területekre vonatkozó monitoring programot a 33 táblázat tartalmazza 32 táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mintavételi helyhez rendelhető kiépített vízrajzi mérőállomás neve ALC657 ALC824 ALC658 Királyhegyesi - Szárazér Battonya, Cigánykaéri torkolat alatt + + A/V P/B/M/Z/H M/F Királyhegyesi - Mezőkovácsháza, Szárazér Kutaséri torkolat alatt + + A/V P/B/M/Z/H M/F Királyhegyesi- Szárazér-csatorna Battonya, E-zsilip + + A/V P/B/M/Z/H M/F AIJ666 Kurca-csatorna Mindszent + + A/V P/B/M/Z M/F AIJ684 Maros Nagylak + A/E/V P/B/M/Z/H AIY147 Maros Szeged + A/E/V P/B/M/Z/H Sámson-Apátfalvi - ALC632 Szárazér Apátfalva, Déli gátőrház + + A/V P/B/M/Z/H M/F ALC973 Sámson-Apátfalvi - Szárazér Tótkomlóséri torkolat alatt + + A/V P/B/M/Z/H M/F Kémiai vizsgálat elemei: A alapkémia, E elsőbbségi anyagok (33-as lista), V egyéb veszélyes anyagok Biológiai vizsgálat elemei: P fitoplankton, B fitobenton, M makrofita, Z makrozoobenton, H halak Hidromorfológiai mérés elemei: H hidrológia, M morfológia, F folytonosság 33 táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító Monitoring pont neve Védettség indoklása AIJ684 Maros nitrátérzékeny 78

79 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 38 ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai 1442 Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring program keretein belül a sekély porózus vízadókról 57, a porózus vízadókról 27, a porózus termál vízadó összletekről 2 kút szolgáltat információt Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 34 táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el A 39 ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoring pontjait A felszín alatti víz mennyiségi monitoring programja a területen vízszint változás megfigyelése (Q1) A minőségi program sérülékeny külterületi (S1), illetve sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoring programon belül történik Termálvíz monitoring programon belül 2 kút megfigyelése történik 79

80 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 34 táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása Víztest Területre esik (db) 5 km-es környezetére esik (db) Összesen mennyiségi + mennyiségi + (db) mennyiségi kémiai mennyiségi kémiai kémiai kémiai *Maros hordalékkúp sp2131 1Q1 8Q1 4S1+2S2 3 (Q1+S1) + 1 (Q1+S2) 19 *Körös-Maros köze sp2132 8Q1 1S1 9Q1 15Q1 3S1+1S2 1 (Q1+S1) 38 *Maros hordalékkúp p2131 2S3 3Q1 1S1+2S2 +5S3 13 *Körös-Maros köze p2132 1Q1 3S3 2S2+8S3 14 *Dél-Alföld pt21 1Q1 1 *Délkelet-Alföld pt23 1Q1 1 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 39 ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen 80

81 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 145 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be 1451 Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni vízfolyás víztestek állapota 7 esetben mérsékelt, 6 esetben gyenge, 1 esetben bizonytalan, 1 esetben pedig adathiány miatt nem ismert Az állóvíz víztestek közül 1 jó és 1 rossz állapotú, a harmadik állapota pedig adathiány miatt nem ismert A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 35 táblázat mutatja be 35 táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest azonosító Víztest név AEP435 Dögös-Kákafokicsatorna mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP555 Hajdú-ér-Ottlakaicsatorna mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP656 Kenyere-ér gyenge mérsékelt gyenge gyenge gyenge AEP693 Kiszombor-Csipkésifőcsatorna adathiány AEP698 Kócsóhát-Porgány-érifőcsatorna gyenge jó gyenge gyenge AEP707 Kórógy-ér gyenge jó gyenge gyenge gyenge AIQ083 Kutaséri-csatorna jó mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP783 Maros torkolat mérsékelt jó jó mérsékelt mérsékelt AEP789 Mátyáshalmi-csatorna mérsékelt jó gyenge mérsékelt mérsékelt AEP460 *Élővíz-csatorna (Maros) mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt AIQ081 *Királyhegyesi- Szárazér-csatorna gyenge mérsékelt gyenge gyenge AEP770 *Mágocs-ér mérsékelt gyenge gyenge mérsékelt mérsékelt AEP784 *Maros kelet mérsékelt jó jó mérsékelt nem jó mérsékelt AEP933 *Sámson-Apátfalvi- Szárazér-csatorna gyenge gyenge gyenge gyenge gyenge AEP975 *Szárazér-Porgányifőcsatorna gyenge mérsékelt gyenge gyenge gyenge AIH057 *Csikóspusztai-tó adathiány AIH082 *Kakasszéki-tó rossz rossz rossz AIH084 *Kardoskúti Fehér-tó jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 81

82 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 1452 Felszíni alatti víztestek A területet érintő sekély porózus és porózus felszín alatti víztestek bizonytalan állapotúak A porózus víztestek közül az egyik jó, a másik gyenge állapotú A minőségi állapotfelmérés során a sekély porózus víztestek gyenge, ill kockázatos besorolást kaptak A gyenge minősítés oka diffúz nitrátszennyeződés; a kockázatosnak ítélt víztestek esetében pedig a klorid és vezetőképesség mutat növekvő trendet (37 táblázat) 36 táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest jele Víztest neve Vízmérleg Süllyedés FAVÖKO Áramlási viszonyok Víztest állapota *sp2131 Maros-hordalékkúp jó/gyenge határán jó bizonytalan jó bizonytalan *sp2132 Körös-Maros köze jó/gyenge határán jó bizonytalan jó bizonytalan *p2131 Maros-hordalékkúp jó/gyenge határán jó jó bizonytalan *p2132 Körös-Maros köze jó/gyenge határán jó jó bizonytalan *pt21 Dél-Alföld gyenge jó gyenge *pt23 Délkelet-Alföld jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Víztest 37 táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota Szennyezett termelőkút Szennyezett ivóvízbázis védőterület jele neve komponens komponens nitrát *sp213 1 *sp213 2 *p2131 *p2132 növényvédőszer Maroshordalékkúp Körös-Maros köze Maroshordalékkúp Körös-Maros köze Diffúz szennyeződés a víztesten>20% x Szennyezett felszíni víztest száma Trend komponens Cl, vezetőképess ég Minősítés kockázatos *pt21 Dél-Alföld jó *pt23 Délkelet-Alföld A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet gyenge jó jó jó 146 Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése A felszíni vízfolyások esetében a jó állapot/potenciál 2027-re vagy az utánra érhető el Egy állóvíz víztestnél a jó állapot fenntartandó, a másik kettőnél a jó állapot 2015-re ill 2027-re érhető el A felszín alatti víztestek többségénél a jó állapot fenntartandó Egy sekély porózus és egy porózus termál víztestnél a jó állapot elérhető (2027 utánra ill 2021-re) A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1 melléklete és táblázatai (62 és 63) tartalmazzák (wwwvizeinkhu) 82

83 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 15 Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 151 Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel kis területen (6 km 2 ) egybeeső, jelenleg hatályos geotermikus-kutatási területet a 38 táblázat és a 6 melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015 november) 38 táblázat A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel részben egybeeső geotermikus kutatási terület Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód Battonya - geotermikus energia geotermikus energia/ kutatási terület Engedélyes EGS Geotermális Koncessziós Kft Fedőlap (mbf) Alaplap (mbf) Terület (km 2 ) 324,033 1 Megállapít Érvényes Jelenleg (2015 november) nincs a koncesszióra javasolt területen hatályos geotermikus bányaterület (védőidom) 15 2 Szénhidrogén-kutatás A vizsgálati területre és a koncesszióra javasolt területekre sem esik hatályos szénhidrogén kutatási terület A koncesszióra javasolt területek kijelölésekor nem volt hatályos szénhidrogén bányatelek a területen (MBFH Bányászat), így a vizsgálati terület megegyezik a koncesszióra javasolt területtel A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet a 39 táblázat, a (nem konvencionális) szénhidrogén bányatelkeket a 40 táblázat és a 6 melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015 november) 39 táblázat A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási terület Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód Battonya-Pusztaföldvár-Dél - szénhidrogén szénhidrogén / kutatási terület Engedélyes Vermilion Hungary Battonya-dél Koncessziós Kft Fedőlap (mbf) Alaplap (mbf) Terület (km 2 ) 471,705 9 Megállapít Érvényes táblázat A Csanádpalota koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód Makó-árok I - szénhidrogén (nem hagyományos) szénhidrogén földgáz (nem konv) Makó I - szénhidrogén (nem hagyományos) szénhidrogén földgáz (nem konv) érvényes kitermelési MÜT *MÜT: műszaki üzemi terv Engedélyes TXM Olaj- és Gázkutató Kft MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt Fedőlap (maf/mbf) Alaplap (maf/mbf) Terület (km 2 ) , ,1453 Megállapít MÜT* működő működő 83

84 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 153 Egyéb nyersanyagok A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 16 bányatelek található Ezek közül 10 db a működő, 1 db szüneteltetett, 2 db kutatás alatt levő, és 2 db tájrendezés alatt levő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van A bányászott nyersanyag agyag, homok és vegyesen agyag-homok A bányák közül 3 db esik a területen belülre, 13 bányatelek a területen kívül található A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-s nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 44 db, amelyek között többféle nyersanyag: agyag, homok és kavics fordul elő A területen belülre 10 db megkutatott készlet esik 34 megkutatott nemfémes ásványi nyersanyag-lelőhely a vizsgálati területen kívülre esik A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 40 ábra, adataikat a 41 táblázat és 42 táblázat tartalmazza, amelyek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014 decemberi adatbázisa alapján készültek A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel A térképen egy bányatelket ábrázoltunk valós kiterjedésében A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre 84

85 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 40 ábra A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 41 táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Térképi szám Területnév Területe km 2 Engedélyes EOV X EOV Y Engedély kezdete vége Status Bányakód Nyersanyagnév Tevékenység Helyzete a területen ,17 agyag SZEMA Makó Téglagyártó Kft ,05 agyag Béke Agrár Kft ,77 vegyes Sarkadi Vásártér Kereskedelmi és Piacüzemeltető Kft működő határozatlan bányatelek Makó I - agyag Orosháza III - közlekedésépítési agyag Hódmezővásárhely (0508,509 hrsz) - agyag, tájrendező határozatlan bányatelek kutatás kívül* belül kívül* 85

86 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Térképi szám Területnév homok Területe km 2 Engedélyes EOV X EOV Y Engedély kezdete vége Status Bányakód Nyersanyagnév Tevékenység Helyzete a területen Orosháza IX - agyag, homok Kaszaper I - homok bányatelek Szentes VII - homok Hódmezővásárhely (0514/29,31-34 hrsz) - homok Makó IV - homok Makó III - homok Árpádhalom I - homok 0,05 vegyes MEL-TEX Textilipari és Kereskedelmi Kft ,03 vegyes Sand Mine Kft ,03 homok 0,31 homok 0,21 homok 0,20 homok 0,16 homok ÉGISZ 90 Temetkezési Kft DÉLÚT Építő és Bányászati Kft BÁNYÁSZ-6 Külszíni Bányászati Kft MAROSDÖMPER Bányahomok és Folyami homok kitermelő, Szállítmányozó és Földmunkát kivitelező Koncessziós Kft FA 4 V Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft nincs MÜT működő határozatlan bányatelek szünetelő határozatlan bányatelek működő határozatlan kutatás határozatlan bányatelek tájrendező határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* Csanádpalota II - homok 0,16 homok DÉLÚT Építő és Bányászati Kft működő határozatlan bányatelek belül Kiszombor II - homok, lösz, agyagos törmelék bányatelek Hódmezővásárhely VII - homok Orosháza V - homok 0,13 homok egyéni vállalkozó ,09 homok 0,09 homok Maczelka és társa Kivitelező, Tervező, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Orosponty Horgászati és Kereskedelmi Szolgáltató Kkt működő határozatlan működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek kívül* kívül* kívül* Orosháza VI - homok 0,08 homok egyéni vállalkozó működő határozatlan bányatelek kívül* Orosháza VIII - homok 0,04 homok *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül TESZT Tervező, Szervező és Fővállalkozó Kft működő határozatlan bányatelek belül 86

87 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám 42 táblázat vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Bányakód Település Csorvás Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Csorvás I - homok bővített btelek, 011/30, 011/57, hrsz 0111/1 hrsz maradvány terület Nyersanyag neve EOV X EOV Y vakoló homok, közlekedésépítési homok Helyzete a területen Csorvás vakoló homok kívül* Orosháza I-Tgy 054/16 hrsz tömör téglaagyag belül Orosháza II-Tgy tömör téglaagyag belül Orosháza Téglagyár Gyopáros tömör téglaagyag belül Orosháza Homokbánya üveghomok kívül* Orosháza Orosháza VI - Orosháza VI -homok építési homok homok bányatelek belül Orosháza Kaszárnya dűlő III építési homok, Orosháza 0434/38, 0436/25, közlekedésépítési VIII-homok 0437, 0440/5, 0440/8 homok és 0440/9 hrsz belül Orosháza Orosháza Orosháza Orosháza Orosháza II homok Orosháza III agyag Orosháza V - homok bányatelek, 031, 035 hrsz Külterület Orosháza II homok bányatelek, Kaszárnya dűlő 0434/14 hrsz Orosháza I-agyag bányatelek, Gyopáros 055/7 hrsz Orosháza III agyag bányatelek Orosháza V -homok bányatelek, 031, 035 hrsz külterület vakoló homok kívül* kívül* tömör téglaagyag belül közlekedésépítési belül agyag építési homok Orosháza Orosháza IX-agyag, közlekedésépítési Orosháza IX- homok bányatelek agyag, építési agyag, homok 068/9 hrsz homok kívül* Tótkomlós Tsz bánya 095/8 hrsz vakoló homok kívül* Kaszaper Kaszaper I -homok Kaszaper I - bányatelek, 0159/3 építési homok homok hrsz kívül* Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely VI - homok Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely VII - homok Csomorkányi út 0481/1 hrsz Aranyág Dilinka dűlő vakoló homok falazó homok blokktégla agyag 0451/1 hrsz falazó homok 0245/2 hrsz vakoló homok Csomorkány dűlő Hódmezővásárhely II- homok, Csomorkányi út 0483/3 hrsz Csomorkányi út 483/3 hrsz, maradék terület Hódmezővásárhely VI -homok bányatelek, 0512/8, /13 hrsz Hódmezővásárhely VI -homok bányatelekből kimaradó készlet Hódmezővásárhely VII -homok bányatelek, 0481/26, /27 hrsz falazó homok vakoló homok vakoló homok építési homok építési homok közlekedésépítési homok kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* 87

88 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Hódmezővásárhely Székkutas Székkutas Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely VIII Székkutas II - homok Makó -I - agyag Hódmezővásárhely IV homok bányatelekből kimaradó terület Hódmezővásárhely VIII-homok bányatelek, 0510/23 hrsz Hódmezővásárhely VIII-homok b telekből kimaradó Székkutas - I agyag C- 7 tábla, 0238/19 hrsz Székkutas II -homok bányatelek 0376/25, /26, /27, /42 hrsz Makó -I agyag bányatelek, 0412/27, 0412/29, 0412/31 hrsz falazó homok építési homok építési homok tömör téglaagyag közlekedésépítési homok Makó tömör téglaagyag kívül* Makó II Téglagyár tömör téglaagyag kívül* Makó Makó Csanádpalota Csanádpalota Földeák Szentes Szentes Szentes Nagymágocs Nagymágocs Csanádpalota I - agyag Csanádpalota II -homok Földeák I - agyag Szentes VII- homok Makó II- homok b telek 0141/50-52, 0141/54 és 0141/34 hrsz Makó 0141/50-52 stb hrsz meg kut terület (Makó II böv) Csanádpalota I-agyag bányatelek Csanádpalota II-homok bányatelek 060/37-42, stb hrsz Földeák I-agyag bányatelek, 0179/36, / 37 hrsz Szentes IV- homok bányatelek, 01213/18, 01233/25, /26 hrsz Szentes 01250/12 hrsz megkutatott terület Szentes VII-homok bányatelek 01233/27 hrsz Nagymágocs -I homok, Pap tanyai dűlő 0369/1 hrsz Pap tanyai dűlő 0369/1hrsz, kimaradó terület Árpádhalom I- Árpádhalom 73/5 hrsz Árpádhalom homok megkutatott terület *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül útépítési töltésanyag útépítési töltésanyag tömör téglaagyag közlekedésépítési homok közlekedésépítési agyag kívül* kívül* kívül* kívül* belül kívül* kívül* belül belül kívül* falazó homok kívül* közlekedésépítési kívül* homok építési homok, közlekedésépítési kívül* homok falazó homok kívül* falazó homok kívül* közlekedésépítési kívül* homok

89 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 16 A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik Biztonsági övezet és védőpillér 32 (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg Fogalom-meghatározások Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő Zárt terület : Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt 89

90 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 2 A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 21 A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 211 Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2111 A Csanádpalota terület szénhidrogén-földtani megismerése DK-Alföldön kőolajkutatási lehetőségekkel ifj Lóczy Lajos foglalkozott először, ben Kutatásra is felhasználható Eötvös inga-méréseket től végeztek A gravitációs kutatás mutatta ki a Battonya és Tótkomlós között húzódó pozitív anomáliát, amit a környezetéből kiemelkedő medencealjzatként értelmeztek A gerincvonulat boltozata DK-ről ÉNy felé enyhén lejt, kelet felől a Békési-medence, nyugaton a Makói-árok határolja A fúrásos kutatási tevékenység a MANÁT Tótkomlós 1 fúrásának mélyítésével indult meg 1941-ben A fúrás technikai problémák miatt elszerencsétlenedett, de a felszínre áramló földgáz és kőolaj bizonyította a Battonya Pusztaföldvári-magaslat szénhidrogén potenciáljának meglétét, a szénhidrogén-földtani rendszer működését A II világháború után 1953-ban folytatódott a kutatás, majd 1958-ban, a pusztaföldvári kőolajmező feltárásával kezdődött meg az iparszerű kőolaj- és földgáztermelés (KŐRÖSSY 1990, 2005) T KOVÁCS (1965) a battonyai terület mélyföldtanáról az addig lemélyített fúrások adatai alapján adott áttekintő értékelést és a fő olaj-, illetve gáztároló Battonya szint szemcseméret és mésztartalom szerinti négyféle kifejlődését is jellemezte KURUCZ (1977) a Pusztaföldvár és Battonya közötti terület medencealjzatot felépítő képződményeit értékelte és megszerkesztette a Tiszántúl medencealjzatának 1: es, illetve 1: es térképeit Napjainkig több mint húsz változó kiterjedésű szénhidrogén mező feltárására került sor a Battonya Pusztaföldvári-magaslaton, több mint 700 fúrás lemélyítésével A kutatást jelentős volumenű felszíni geofizikai mérések előzték meg A Makói-árok északi részén, a Hódmezővásárhely, Hód 1 fúrás nem hagyományos tároló képződményben található CH-előfordulás kutatására mélyült, és igazolta szénhidrogén jelenlétét szerkezet független helyzetben az Endrődi és Szolnoki Formációkban (KISS, SŐREG 2010) 2112 A Csanádpalota terület szénhidrogén-földtani rendszere A koncesszióra kijelölt terület a Hódmezővásárhely Makói-árok keleti oldalán, a fokozatosan emelkedő, több kisebb vetőből álló peremen, észak-déli irányban hosszan elnyúlva helyezkedik el, kisebb része rányúlik a Battonyai-gerincre Ezért a területen, ha felhalmozódtak szénhidrogének, azok a Makói-árok anyakőzeteiből származhatnak, a telepek pedig a Battonyai-hát felhalmozódási övezeteihez hasonlíthatnak A Csanádpalota területen az eddigi kutatások szénhidrogén-előfordulást nem mutattak ki A koncessziós terület környezetében a legnagyobb területű és vagyonú előfordulások a Battonyai-gerinc tengelyvonalában vannak Szénhidrogén anyakőzetek A Csanádpalota terület földtani képződményeiben esetlegesen felhalmozódott szénhidrogének a Battonyai-gerincvonulatot nyugatról övező mélymedencéből, a Makói-árokból származhatnak A medence több ezer méter vastag kitöltésében a miocén és alsó-pannóniai 90

91 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány agyagmárgák, aleuritok a térség fő anyakőzetei (DANK 1988) Bizonytalanságot okoz, hogy a Makói-árok aljzati részeit fúrással alig kutatták, ezért a fő forrásterületekről hiányosak a geokémiai elemzési adatok A terület kőzeteinek szervesanyag-tartalmára, érettségére számos publikáció tartalmaz adatokat (HORVÁTH et al 1988, CLAYTON, KONCZ 1994, CLAYTON et al 1994) 41 ábra A Battonyai-hát egyszerűsített litosztratigráfiai beosztása és a szénhidrogén-földtani rendszer elemei A terület aljzatában a mezozoos, triász-jura karbonátos kőzetek kevés szerves anyagot tartalmazó részei helyzetüktől függően különböző termikus érettséggel jellemezhetők, általában túlérettek (41 ábra) A mély szerkezeti helyzetben levő karbonátos összletekből származhat az a CO 2 gáz, amely a gerincvonulaton az alaphegység felületének közelében felhalmozódott CH-telepek földgázának jelentős, akár 70%-ot is elérő CO 2 tartalmát adja (KERTAI, 1972) A bádeni és szarmata üledékek változó potenciállal rendelkeznek, potenciáljuk döntő hányadát már leadták A korábban a bádeni emeletbe, majd a pannóniai emelet aljába helyezett (BADICS et al 2011) agyagmárga összlet (Makói Formáció) szintén olaj- és földgázgeneráló anyakőzetként vehető számításba 91

92 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Az alsó-pannóniai sekély- és mélyvízi mészmárga és agyagmárga (Endrődi Márga Formáció) a terület legfontosabb kőolaj és földgáz anyakőzete, mivel szerves anyagának eredeti hidrogéntartalmát a gyors süllyedés következtében jórészt megőrizhette (BADICS et al 2011) A teljes szerves széntartalom (TOC) értéke általában 0,5 2% között változik A bázisképződményt alkotó, finomszemcsés mészmárga (Tótkomlósi Mészmárga Tagozat) TOC értéke 2 4% közötti A deltaelőtéri agyagmárgák (Endrődi Formáció Nagykörűi Agyagmárga Tagozat) jelenleg olajablakban, a mélymedencében nedvesgáz zónában vannak (42 ábra) A Makói-árok mélyzónájában a kivastagodó agyagmárga összlet nagy tömegű érett anyakőzetként vehető számba Az Endrődi Márga fedőjében települő alsó-pannóniai finomszemű üledékek (Szolnoki Formáció, Algyői Formáció) szervesanyag-tartalma változó, többnyire 1% alatti, anyakőzetként fenntartásokkal vehető csak figyelembe A felső-pannóniai üledéksorozat finomszemű üledékei változó, esetenként akár 10%-ot elérő TOC értékkel rendelkeznek, de sekély eltemetődésük, alacsony hőmérsékletük miatt érettségük alacsony, szénhidrogén generálására nem alkalmasak A deltasíkság fáciesű homokkövek jelentős mennyiségű biogén eredetű földgázt tárolnak Az anyakőzetek szerves anyaga döntően III típusú kerogént tartalmazó gázgeneráló, illetve kevert gáz/olajgeneráló típusú Csak részben tartalmaznak II típusú kerogént a prepannóniai anyakőzetek és a pannóniai (sl) emelet bázisán települő Endrődi Márga Formáció üledékei (SZENTGYÖRGYI K-NÉ et al 2010) 42 ábra A Békési-medence süllyedéstörténeti modellje és a szénhidrogén-rendszer alapelemei (Horváth et al 1988, Clayton, Koncz 1994) 92

93 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Migráció HORVÁTH et al (1988) modellezték az Alföld süllyedés-, hő- és éréstörténetét (42 ábra) Az alföldi gáz- és olajmezők éretlen szerves anyagú kőzetekben találhatók viszonylag sekély, 1,5 2,5 km-es mélységben a medencebeli magaslatok fölött, vagy helyenként a magaslatok aljzatában Ezek a szénhidrogének a közeli mélyárkok (CH konyha) érett szerves anyagából származnak, és néhány kilométeres úton felfelé migráltak A magaslatok irányába történő kőolaj- és földgázmigráció napjainkban is zajlik A modellszámítások szerint jelentős mennyiségű szénhidrogén vándorolt az anyakőzetből lefelé és/vagy oldalirányban is, majd a medencealjzatban, illetve a mélyárkok peremén csapdázódhattak viszonylag sekély (2 4 km-es) mélységben A mélyebb helyzetű anyakőzetek és a magasabb helyzetű telepek között az elsőrendű migrációs felületek a paleo-mezozoos alaphegység felszínén, illetve a pannóniai képződmények feküjében kialakult diszkordancia felszínek A mindenkori aljzat repedezett, eróziós felszíne, és a rátelepülő abráziós felszínek nagyobb áteresztőképességű zónája teszi lehetővé az e felületek mentén áramló vizek segítségével a CH laterális vándorlását A vertikális migrációt az aljzatból felnyúló vetők is segítik (SPENCER et al 1994, SZENTGYÖRGYI K-NÉ et al 2010) A prepannóniai miocén összlet tetőzónája közeli porózus, törmelékes és karbonátos tárolóösszleteket a mélyebb helyzetű miocén és alsó-pannóniai anyakőzetekből a prepannon miocén alsó-pannóniai határfelületen migráló szénhidrogének tölthetik fel Az alsó-pannóniai bázismészmárga (Tótkomlósi Mészmárga Tagozat) aleuritosabb, repedezett szakaszai az összletben kis távolságban keletkezett szénhidrogének migrációja által telítődhettek Lényegében helyben, vagy minimális másodlagos horizontális migráció után akkumulálódtak a medence mélyebb részein generálódott, az alsó-pannóniai agyagmárgával összefogazódó deltaelőtéri homokkőtestekben (Szolnoki Formáció) felhalmozódott szénhidrogének A felső-pannóniai deltasíksági környezetben (Újfalui Formáció) képződött homokkőtestekben kialakult földgáztelepek CH-tartalma kisebb érettségű termikus vagy többnyire biogén gáz, amely a homokkőtestekkel összefogazódó pélitekből, kisebb távolságból származik Tárolókőzetek A Battonyai-háton megismert legfontosabb tárolókőzetek a következők (TATÁR A-NÉ et al 1999a,b, SZENTGYÖRGYI K-NÉ et al 2010): alaphegységi paleozoos metamorfitok, gránit (Battonyai Komplexum), permi kvarcporfír, kvarcporfír-tufa (Gyűrűfűi Riolit Formáció) felső, repedezett zónája és töredezett, mállott felszíne középső-triász repedezett, breccsásodott dolomit (Szegedi és Csanádapácai Dolomit Formáció), alsó-triász repedezett homokkő (Jakabhegyi Homokkő Formáció) középső-felső miocén, bádeni és szarmata konglomerátum, homokkő, biogén mészkő (Abonyi, Ebesi Formáció) alsó-pannóniai báziskonglomerátum, bázishomokkő (Békési Formáció) alsó-pannóniai aleuritos bázismészmárga repedezett zónái (Endrődi Formáció, Tótkomlósi Mészmárga Tagozat) alsó-pannóniai, deltaelőtér fáciesű turbidites homokkő összlet homokos részei (Szolnoki Formáció) felső-pannóniai, deltasíkság fáciesű, különböző típusú zátony- és mederhomokkő testek, gyengén konszolidált homoktestek (Újfalui Formáció) Többnyire biogén eredetű földgázt, részben a fentebb említett anyakőzetekből származó, mélyebbről oda vándorolt gázt tárolnak 93

94 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Zárókőzetek A tárolókőzetek feküjét és fedőjét felépítő, hidrosztatikus nyomásviszonyok mellett impermeábilis agyagok, agyagmárgák a tároló képződmények zárókőzetei Feküként bármely impermeábilis képződmény számításba jöhet A zárást a települt boltozatú, alsó-pannóniai csapdák esetében a homokköveket tagoló agyagmárgák, a rejtett, litológiai csapdák esetében pedig a tároló impermeábilissá válása, elagyagosodása, vagy kiékelődés biztosítja (43 ábra) Elszigetelten jelentkeznek, de egyes területeken fontosak a mezozoos agyagpalák, márgapalák, illetve a miocén agyagos-aleurolitos szintek is Csapdázódás A csapdázódások helyét, nagyságát és morfológiáját a migrációt is befolyásoló tényezők határozzák meg: a paleo-mezozoos aljzat és a pannóniai fekü morfológiája, az azokon kialakult helyi maximumok, a maximumok felett kialakult települt álboltozatok, litológiai váltásból származó impermeábilissá válás, a tároló összletek hirtelen elvégződése, kiékelődése, a tektonikai elemek vetők záró hatása, kapilláris nyomási viszonyok, nyomásrendszerek A területre jellemző csapdatípusok: települt boltozatú csapdák alatt kialakult rétegtelepek, tektonikailag és/vagy litológiailag zárt réteg- és halmaztelepek Algyő Makói-árok Pusztaföldvár 43 ábra A Nagyalföld szénhidrogén földtani rendszerének idealizált szelvénye (HORVÁTH, TARI 1999) 94

95 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2113 A kutatások eredményei A területen szénhidrogén-telepek nem ismertek A környező területek legfontosabb kutatásainak eredményei 1995 után: Battonya Pusztaföldvár (101) kutatási terület (SZENTGYÖRGYI K-NÉ et al 2010) A terület a Csanádpalota területet kelet felől közvetlenül határolja A kutatás célja a terület ismeretességi szintjének növelése volt A kutatások során 2D szeizmikus szelvényeket újraértelmeztek, 3D szeizmikus méréseket végeztek, 12 kutatófúrást mélyítettek, melyből 9 produktívnak bizonyult A területen található telepek és a bennük rejlő szénhidrogének minősége: mezozoos aljzat: Végegyháza-Ny éghető kevertgáz- és Vég-Ny-12 telítetlen kőolajtelep; metamorf aljzat és báziskonglomerátum: Pusztaföldvár nagygázsapkás kőolajtelep; mezozoos aljzat és báziskonglomerátum, -homokkő: Csanádapáca telítetlen kőolajtelep, Tótkomlós éghető kevertgáz és kőolaj, Pusztaszőlős gázsapkás kőolajtelep; gránitos és kvarcporfír aljzat és báziskonglomerátum, -homokkő: Battonya nagygázsapkás kőolajtelep; mezozoos aljzat és bázismárga: Nagybánhegyes Nbh-1 és Tótkomlós telítetlen kőolajtelepek, Végegyháza Vég-Ny-7 éghető kevertgáz telep; bázismészmárga: Tótkomlós T-I, Csanádalberti Csal-É-1, Pitvaros Pit-É-1 (felső telep), Mezőhegyes Mh-Ny-2, T-K-1, Dombegyháza Domb-DNy-4, Mezőbánhegyes Mbh-1, Medgyes-2 telítetlen kőolajtelepek, Battonya Bat-K gázsapkás kőolajtelep, Kevermes Kev- 2 szabadgáztelep; báziskonglomerátum és -mészmárga: Mezőhegyesen egy éghető kevertgáz- és két gázsapkás kőolajtelep; miocén tetőzóna és bázismészmárga: Medgyes Med-4 telítetlen kőolajtelep, Pitvaros Pit-É- 1 (alsó telep) telítetlen kőolajtelep, Mezőbánhegyes Mbh-K-1 telítetlen kőolajtelep; pannóniai deltaüledékekben földgáz Battonya Pusztaföldvár DNy (7) kutatási terület (TATÁR A-NÉ et al 1999a) A terület a Csanádpalota területet kelet felől határolja A kutatások során felszíni geofizikai (geoelektromos, 2D és 3D szeizmikus) méréseket végeztek, és szeizmikus szelvényeket értékeltek újra 16 új fúrás mélyült, melyből 6 kőolaj-, 4 földgáztermelő és 6 meddő A terület az ÉNy felé mélyülő battonyai gerincvonulat DNy-i szárnyán helyezkedik el Egy körülbelül méter elvetésű vető két részre osztja: egy magasabb keleti és egy mélyebb nyugati részre Az anyakőzetek a Makói-árok miocén és alsó-pannóniai agyagmárgás, aleurolitos üledékei Az érettebb olajok a miocén pelites összletből származnak Az olajképződés jelenleg is tart Az árok keleti, kevésbé meredek oldala kedvező a szénhidrogének feláramlása szempontjából A terület tárolókőzetei a neogén fekü pannóniai, neogén fekü középső-miocén és középső-miocén pannóniai diszkordancia felületekhez kapcsolódnak A gáztelepek éghető kevertgázt tartalmaznak, melyek a CO 2 izotóparány alapján köpenyeredetűek, vagy még inkább a mezozoos karbonátos összlet termális metamorfózisából származnak A deltalejtő homokkövei katagenikus érett gázt tárolnak, melyek anyakőzetei az idősebb pannóniai pelitek 95

96 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A területre jellemző csapdatípusok: aljzati záródás felett települő, települt boltozatú csapda alatt kialakult rétegtelep (Tótkomlós-É alsó-pannóniai telítetlen kőolajtelep); aljzati orr felett települő, települt boltozatú csapda és litológiailag zárt rétegtelep (Pitvaros Pit-É-1, Mezőhegyes Mh-Ny-2 alsó-pannon telítetlen kőolajtelep); aljzati orr felett települő, települt boltozatú csapda és litológiailag zárt halmaztelep (Tótkomlós-D mezozoos telítetlen kőolajtelep); aljzati orr felett települő, települt boltozatú csapda tektonikailag és litológiailag zárt halmaztelep (Pitvaros Pit-É-1 alsó-pannóniai, mezozoos telítetlen kőolajtelep); települt boltozatú csapda tektonikailag zárt halmaztelep (Tótkomlós-DNy Békés szint és Csanádalberti Csal-É-1 alsó-pannóniai, mezozoos telítetlen kőolajtelep); települt boltozatú csapda tektonikailag zárt rétegtelep (Csanádalberti Csal-É-2 alsó-pannóniai telítetlen kőolajtelep); települt boltozatú csapda litológiailag zárt rétegtelep (Mezőhegyes Mh-Ny pannóniai földgáztelep) Battonya Pusztaföldvár É (5) kutatási terület (SZENTGYÖRGYI K-NÉ et al 1997) A terület a Csanádpalota területet észak felől határolja, a területre kissé benyúlik A kutatás célja a terület ismeretességi szintjének növelése volt A kutatások során felszíni geofizikai (gravitációs, mágneses, geoelektromos, szeizmikus) méréseket végeztek 8 új fúrás mélyült (Orosháza Oros 1 3; Oros-DNy 1; Pusztaföldvár Pf I; Nagyszénás Nsz 1 3), mely mind meddőnek bizonyult A terület a Tiszai-egység Békés Kodru-alegységébe tartozik, annak északi részén, a Battonya Pusztaföldvár rögvonulat északnyugati, süllyedő részén helyezkedik el A területen szénhidrogéntelepet eddig nem fedeztek fel, a területen található ígéretes litológiai és szerkezeti csapdák nem töltődtek fel A felső-pannóniai delta homokkövekben csak szénhidrogén nyomok vannak A területen található anyakőzetek: felső-pannóniai pélitek: nagyon jó minőségű, de alacsony érettségű gázanyakőzetek; alsó-pannóniai pélitek: 40%-a megfelelő, 20%-a jó minőségű olajzónának megfelelő termikus érettségű gáz- és olajszénhidrogénre is aktív anyakőzet; miocén pélitek: 20%-a jó minőségű, érett gázanyakőzet; felső-kréta pélitek: fő tömegük nem anyakőzet; érett, gyenge minőségű gázanyakőzet szakaszokat tartalmazó olaj, illetve nedves gáz zónának megfelelő kőzetek; középső-triász mészkő, alsó-triász márga: 40%-a szerény, 10%-a jó effektív anyakőzet, melyben gyakoriak a migrációra utaló jelek A szénhidrogén generálódás az utóbbi néhány millió évben mehetett végbe 212 A Csanádpalota terület szénhidrogén vagyona 2121 A vizsgálati területen feltárt szénhidrogén-vagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése A Csanádpalota területen és környezetében felfedezett szénhidrogén előfordulások (44 ábra) kezdeti földtani és kitermelhető vagyonát a 43 táblázat és a 44 táblázat mutatja be 96

97 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 44 ábra Csanádpalota vizsgálati terület környezetében ismert szénhidrogén előfordulások (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén A sűrűn sraffozott területek nem hagyományos szénhidrogének kitermelésére fektetett bányatelkeket, a ritkán sraffozott területek hagyományos szénhidrogének kitermelésére fektetett bányatelkeket jelölnek 43 táblázat Csanádpalota vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás 2014 jan1) Mező Szintek Hagyományos kőolaj (kt) Nem hagyományos gázkondenzátum (kt) Hagyományos földgáz (Mm 3 ) Battonya-Észak 1 0,00 125,00 Csanádalberti-Észak ,86 232,52 Kaszaper-Dél 2 749,20 968,87 Kunágota 6 0,00 289,14 Mezőhegyes ,00 997,19 Mezőhegyes-DK 2 0,00 217,16 Mezőhegyes-Nyugat 9 105, ,70 Nem hagyományos földgáz (Mm 3 ) 97

98 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Mező Szintek Hagyományos kőolaj (kt) Nem hagyományos gázkondenzátum (kt) Hagyományos földgáz (Mm 3 ) Nagybánhegyes 1 737,85 35,54 Pitvaros-Észak ,30 62,20 Pusztaföldvár , ,28 Pusztaföldvár-Észak 2 0,00 83,59 Pusztaszőlős ,00 971,12 Pusztaszőlős gáztároló 4 0, ,70 Tótkomlós 25 0, ,44 Tótkomlós-Dél 1 543,33 44,80 Tótkomlós-DNY 1 227,60 24,50 Tótkomlós-Észak 1 106,90 1,85 Végegyháza-Nyugat 14 43,04 805,07 Nem hagyományos földgáz (Mm 3 ) Makó 2 0, ,00 Makó-árok I szénhidrogén, földgáz , ,30 Összesen: 13158, , , ,30 44 táblázat Csanádpalota vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti kitermelhető kőolaj és éghető földgáz vagyona (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás 2014 jan1) Mező Felfedezés éve Hagyományos kőolaj kőolaj (kt) Nem hagyományos gázkondenzátum (kt) Hagyományos földgáz (Mm 3 ) Nem hagyományos földgáz (Mm 3 ) Battonya-Észak ,00 71,73 Csanádalberti-Észak ,51 69,76 Kaszaper-Dél ,00 586,94 Kunágota ,00 208,50 Mezőhegyes ,09 668,67 Mezőhegyes-DK ,00 153,90 Mezőhegyes-Nyugat ,50 797,92 Nagybánhegyes ,35 10,66 Pitvaros-Észak ,62 1,29 Pusztaföldvár , ,16 Pusztaföldvár-Észak ,00 33,50 Pusztaszőlős ,00 709,80 Pusztaszőlős gáztároló , ,10 Tótkomlós ,00 862,84 Tótkomlós-Dél ,29 6,87 Tótkomlós-DNY ,22 14,00 Tótkomlós-Észak ,07 0,56 Végegyháza-Nyugat ,91 537,52 Makó , ,00 Makó-árok I , ,90 Összesen: 3663, , , , A Csanádpalota terület reménybeli szénhidrogénvagyona Az MFGI a vagyon meghatározását a vonatkozó szakirodalomban fellelhető alapelvek szerint végzi, a nemzetközi vagyon osztályozási és kategorizálási irányelvek (SPE PRMS, 98

99 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány UNFC2009) és az MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás adatai alapján, a vállalkozók által benyújtott kutatási zárójelentések tartalmának ismeretében (45 ábra) 45 ábra A várható kitertmelhető vagyon becslése Az egyes területekre vonatkozó várható kitermelhető vagyon mennyiségét becsülhetjük a már felfedezett vagyon mennyisége alapján, meghatározhatjuk komplex modellezéssel, illetve a terület földtani adottságai alapján számíthatjuk a generált szénhidrogén mennyiséget A perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban Számos ilyen telep helyezkedhet el az aljzat egykori, erózió által változatosan tagolt felszíne mentén, illetve a felsőbb diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogénelőfordulás létezhet 99

100 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 46 ábra A vizsgálati terület környezetében már felfedezett hagyományos szénhidrogén előfordulások kitermelhető vagyona a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben A várható reménybeli szénhidrogénvagyon proszpektenkénti előzetes becslésére a területen és környezetében már megismert mezők vagyonának ismeretében volt lehetőségünk Az MBFH szénhidrogénvagyon nyilvántartásának adataiból elvégeztük a vizsgálati területekre eső előfordulások mezőnkénti és telepenkénti leválogatását és összegyűjtöttük a felfedezés időpontját A feltárt vagyon mezőnkéni, illetve telepenkénti vagyonának eloszlása, a felfedezés dátuma szerinti sorba rendezés alapján kapott grafikonsorozat adhat alkalmat a még fel nem fedezett előfordulások méretének becsléséhez A Csanádpalota területen várható még fel nem fedezett előfordulásokban tárolódhatott fluidumok termikusan érett anyakőzete a Makói-árokban feltételezhető Endrődi Márga Formáció, ahonnan diszkordancia felületek és vetők mentén vándorolhat a keletkezett szénhidrogén a feltételezett tárolókba A tanulmányterület a Makói-árokban felfedezett jelentős mennyiségű nem hagyományos szénhidrogén előfordulás és a Battonyai-hát ismert hagyományos kőolaj- és földgázmezői között került kialakításra, már korábban meghatározott koncessziós kutatási területek között A mintegy 450 km 2 -es területen 8 kutatófúrás mélyült, melyek mindegyike meddő besorolást kapott A Battonyai-hát nyugati oldalában települő üledékrétegek között a hátság tetején megismert kisebb előfordulásokhoz hasonló méretű felfedezések várhatók, kilotonna kőolaj és/vagy millió m 3 kitermelhető szénhidrogénvagyonnal A terület kiterjedése, megkutatottsága, szénhidrogén-földtani adottságai alapján 2 4 ilyen előfordulás várható kisebb szerkezeti, illetve litológiai/sztratigráfiai csapdákban Kutatási kockázatot a migrációs útvonalba eső, gazdaságosság szempontjából megfelelő méretű csapdaszerkezet felfedezhetősége jelent 100

101 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2123 Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49 -a szerint alkalmaztuk A fogalmak az alábbiak: Ásványvagyon : az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becs-léssel vagy számítással határozzák meg Kutatási terület : a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület Lelőhely : az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl réteg, telep, lerakódás) Földtani ásványvagyon : az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül határoz-nak meg Kitermelhető ásványvagyon : a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos technikai fejlettségi szinten kitermelhető része A törvény végrehajtási rendelete 34 -a alkalmazásában: Mező : a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete A Bányatörvényben nem definiált fogalom: Reménybeli vagyon : földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon) 101

102 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 221 Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg A terepi szeizmikus mérés során ún forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges 2211 Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968) Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen Ezzel a módszerrel akár méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M 7; 6085 m) A rotary fúróberendezések (47 ábra) általános felépítése: torony és alépítmény, energiaforrás, meghajtás, emelő berendezés részei, forgató berendezések, öblítő berendezések, fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, csövek és csőkezelő berendezések, fúrófej, mentőszerszámok 102

103 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 47 ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel elektromos fúróberendezésnek nevezzük A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2 3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul A fúrófejek (48 ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: teljes szelvényű fúrók magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, 103

104 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl felbővítés, ferdítés) Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba 2 Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszap- 2 Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály 104

105 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kezelési technológiát (49 ábra) Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék-és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása 49 ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (50 ábra) (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja 105

106 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 50 ábra Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8- érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12- iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső-rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún lyukbefejező berendezést alkalmaznak Az ún teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése Két fajtája különböztethető meg A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik A kábelteszteres vizsgálatok 106

107 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység) A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét Az ún elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket Az ún savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl az ún intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 51 ábra 51 ábra A rétegrepesztés folyamata A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is végrehajtásra kerültek A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek 107

108 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak 2212Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma sugárzás) A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogénmennyiségi változások A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására 108

109 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 23 A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre 109

110 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 24 A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása A vizsgálati terület kb fele-fele arányban tartozik Békés, ill Csongrád megyéhez 241 Közlekedési viszonyok A vizsgálati terület térségének közúthálózatát az 52 ábra mutatja be 52 ábra A vizsgálati terület térségének (Békés és Csongrád megye) közúthálózata (2009) 2411 Közúti közlekedés A vizsgálati terület legdélebbi zónájában fut a Drezda Prága Pozsony Budapest Arad Isztambul útvonalú IV Helsinki közlekedési folyosó, melynek dél-magyarországi szakasza az M43-as autópálya (43-as főút), és annak északnyugati irányba tartó folytatása, az M5-ös autópálya Ez a két autópálya szakasz tekinthető a térség fő közlekedési tengelyének, mely áthalad Csongrád megyén 110

111 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A közúti közlekedés szempontjából Békés megyét azaz a vizsgálati terület északi zónáját és az attól keletre valamint északra levő térséget a nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik, nincs gyorsforgalmi útja A nemzetközi kapcsolatot elsődlegesen a 44 sz főút biztosítja a gyulai határátkelőhelyen keresztül Békés megye alföldi típusú településhálózata következtében alacsony a településsűrűség, ami az országosnál alacsonyabb út- és vasútsűrűséget eredményezett Az úthálózati elemek közül főleg Békés megye középső és délkeleti részén a főútvonalak sűrűsége alacsony A vizsgálati területet és annak térségét az országos közúthálózat főúti elemei közül a következők érintik: Autópályák, gyorsforgalmi utak M5-ös autópálya: Budapest Kecskemét Szeged országhatár M43-as autópálya: Szeged Makó Az M5-ös autópálya Dél-Magyarország alföldi területeinek legjobb megközelítését biztosítja az ország középső zónájából, és lehetővé teszi a balkáni térség (Szerbia, Bulgária) gyors közúti elérhetőségét Maga az autópálya nincs ábrázolva a térképen, a vizsgálati terület nyugati peremétől mintegy 35 km-re fut, észak-déli irányban Az M43-as autópálya Szeged térségében ágazik le az M5-ös autópályáról, és kelet felé haladva Nagylaknál fog kapcsolatot teremteni Romániával Jelenleg közúti forgalomnak átadott szakasza Makónál ér véget, az országhatárig terjedő keleti szakaszát a 2015-ös évben tervezik átadni a forgalomnak Jelen állapotában a vizsgálati terület nyugati peremétől 17 kmre végződik, Makótól északra Főutak a vizsgálati terület térségében 43-as számú főút: Szeged Makó Nagylak 44-es számú főút: Szarvas Kondoros Békéscsaba 45-ös számú főút: Hódmezővásárhely Szentes Kunszentmárton 47-es számú főút: Szeged Orosháza Békéscsaba A 43-as főút Szegedről kiindulva, K NY-i irányban halad, az országhatárral hozzávetőleg párhuzamosan Magyarcsanád térségében lép be nyugati irányból a vizsgálati terület legdélibb zónájába, és az országhatárig tart A 44-es főút nem érinti a vizsgálati területet Békéscsabáról indul, és NyÉNy-i irányba halad Kondoros, majd Szarvas irányába Békéscsaba Szarvas közötti szakasza a vizsgálati terület északi határát mintegy 18 km-re közelíti meg A 45-ös főút Hódmezővásárhelyről indul, északi irányba Szentes, majd Kunszentmárton irányába halad, Kunszentmártonnál csatlakozik be a 44-es főútba A vizsgálati területet nem érinti, de a terület középső és északi részéhez legközelebb eső É D-i irányú főút A vizsgálati terület északnyugati sarkát kb 10 km-re közelíti meg A 47-es főút a vizsgálati terület térségében ÉK DNy-i lefutású Szegedről indul, majd Hódmezővásárhely érintésével halad tovább a vizsgálati terület felé, melynek nyugati határát Székkutasnál lépi át ÉK DNy-i irányban szeli át a vizsgálati terület északi zónáját, és Orosházánál lép ki a területről Ezután tovább halad ÉK-i irányban Békéscsaba felé A vizsgálati terület tágabb térségében levő úthálózatról általánosságban elmondható, hogy az országos közutak hossza Békésben és Csongrád megyében megfelel a hasonló jellegű megyék országos átlagának, azonban Békés megyén belül, a településeket összekötő mellékúthálózat kiépítettségében és állapotában igen nagyon a különbségek a jobb helyzetű középső, valamint a rosszabb helyzetű északi és déli területek között A vizsgálati terület déli zónája közúton a fővárostól gyorsforgalmi út igénybevételével (M5-M43) közelíthető meg a legegyszerűbben, a terület északi része pedig Orosházán keresztül (47-es főút) érhető el leggyorsabban 111

112 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I törvény rögzíti Abban az esetben, ha a kutatás, ill kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges A Kkt 29 (7) bekezdésében leírt rendelkezés alapján Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez (továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez a közlekedési hatóság engedélye szükséges" A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u 39) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni 2412 Vasútvonalak A vasúti közlekedés főleg az áru és teherszállítás szempontjából nagy jelentőséggel bír Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát A vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát az 53 ábra tartalmazza 112

113 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 53 ábra A vizsgálati terület térségének (Békés- és Csongrád megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft nyomán, 2006) A vizsgálati területen és térségében az alábbi, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010 (V 11) Korm rendelet 1 számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, 2 melléklete alapján besorolt regionális, és 3 melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályák érintettek: Transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: A vizsgálati területtől mintegy km-re északkeletre vezet a Balkánt Európával összekötő 120 sz Szajol Lőkösháza országhatár vasútvonal, mely a nemzetközi törzshálózat, a Transz-európai Helsinki IV folyosó része, és jelenleg a legfontosabb vasúti kapcsolat Magyarország és Románia között 113

114 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet Nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: A térség másik vasúti főútvonala, a 135-ös számú, Szeged Békéscsaba vonal délnyugat felől, Szeged irányából érkezik és Békéscsabánál végződik, a vizsgálati területre Székkutas térségében lép be, áthalad a terület északi zónáján, és Orosházánál hagyja el azt Regionális vasúti pályák: 121-es számú, Kétegyháza Nagylak Újszeged 125-ös számú, Mezőtúr Orosháza Mezőhegyes 130 (1)-es számú, Tiszatenyő Szentes Hódmezővásárhely Makó 147-es számú, Kiskunfélegyháza Szentes A 121-es számú, Kétegyháza Nagylak Újszeged vonal a vizsgálati déli részének közepéről, Kétegyházáról indul délnyugati irányba Belsőkamaráspusztánál éri el a vizsgálati terület keleti határát, majd Mezőhelyestől a vizsgálati területen belül, az országhatárral hozzávetőleg párhuzamosan fut Nagylaknál nyugat felé fordul, Apátfalvánál elhagyja a területet, és halad tovább nyugat felé, Makó Újszaged irányába A 125-ös számú, Mezőtúr Orosháza Mezőhegyes vonal a vizsgálati területen belül, Mezőhegyesről indul ÉÉNy-i irányba halad, és rövid távolságon belül elhagyja a vizsgálati területet Nyomvonalának iránya miatt Orosháza előtt kis szakaszon ismét érinti a terület északkeleti szegélyét, majd közvetlenül Orosháza után végleg elhagyja a területet, és tovább halad északi irányba, Mezőtúr felé A térképen 130-as számmal jelölt vasútvonal két szakaszra osztható Északi szakasza, a 130(1)-es vonal Tiszatenyő Szentes Hódmezővásárhelyi Népkert elágazás között közlekedik A vizsgálati területen kívül halad, a terület nyugati peremétől mintegy 10 km-re, É D-i irányban A 147-es számú, Kiskunfélegyháza Szentes Orosháza mellékvonal utasforgalmi szempontból szintén két szakaszra osztható Regionális vasúti pályának minősített része a Kiskunfélegyháza Szentes vonal A mai forgalom nagyrészt a személyszállításra korlátozódik, Szentes és Csongrád lakosainak biztosít összeköttetést a fővárossal Egyéb vasúti pályák 125(a) számú, Mezőhegyes Battonya 130 (2) számú, Tiszatenyő Szentes Hódmezővásárhely Makó 147 számú, Szentes Orosháza A 125(a) számú, Mezőhegyes Battonya vonal a 125-ös, Mezőtúr Orosháza Mezőhegyes vonal folytatása A térképen szintén 125-ös számmal jelölték A vizsgálati terület keleti részéből, Mezőhegyesről indul, és keleti irányba, Battonyára tart A vizsgálati területet mintegy 1,5 km után hagyja el A 130 (2) vonal a térképen 130-as számmal jelölt vasútvonal déli szakasza, mely Hódmezővásárhelytől Makóig tart, lefutása ÉNy DK-i irányú A vasútvonalon Hódmezővásárhely és Makó között a személyszállítás 2009-től szünetel A 147 számú, Kiskunfélegyháza Szentes Orosháza mellékvonal Szentes Orosháza közötti szakasza a kormányrendelet alapján az egyéb vasúti pályák kategóriába lett besorolva, ezért itt is meg kell említenünk A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a vizsgálati terület vasúton való megközelítési lehetőségei kiválóak A területen áthaladó nemzetközi ill országos törzshálózati vasútvonal, valamint a regionális és egyéb vonalak a területet illetve közvetlen térségét könnyen elérhetővé teszik 114

115 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani A vasúti közlekedésről szóló 2005 évi CLXXXIII törvényben foglaltakat A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984 (XII 21) KM rendelet előírásait Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII 20) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26 (2) bekezdés 8 és 9 pontja alapján vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani A Transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: Az OTÉK 36 (8) pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el Az OTÉK 36 (8) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003 (XII 27) GKM rendelet 4 számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I kötet (továbbiakban: OVSZ I) A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I B fejezet 13 pontjában foglaltak alapján lehetséges Az OVSZ I B fejezet 131 pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010 (XII 23) NFM rendelet és a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012 (XII 20) NFM rendelet előírásait A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II az Országos Vasúti Szabályzat II kötetének kiadásáról szóló 18/1998 (VII3) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II) kell alkalmazni A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4 fejezet előírásai szerint lehetséges A vasúti pályahálózat üzemeltetői: A felsorolt vasútvonalak működtetője a MÁV ZRt Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság Pályavasúti Területi Igazgatóság (6720 Szeged, Tisza Lajos krt 28 30) Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54 60) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni 115

116 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 242 Energiahálózatok Az energetikai rendszerek és hálózatok biztonságos működése, elégséges kapacitása alapvető feltétele bármilyen ipari tevékenységnek Békés valamint Csongrád megye és a vizsgálati terület térségének energiaellátását jellemzően az országos egységes energiaellátó hálózatokról vételezik A megyék energiaellátásában így a legjelentősebb szerepet a megye területét érintő országos hálózati rendszerekhez tartozó gerinchálózatok jelentik Ezek a nagyfeszültségű 750, 400 illetve 120 kv-os átviteli hálózatok és nagynyomású földgáz és termék szállítóvezetékek 2421 Villamosenergia-hálózat A villamosenergia rendszernek négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kv-os, a 400 kv-os, a 220 kv-os és a második szinthez tartozó 120 (132) kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere A 120 (132)kV-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el A 120 (132) kv-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt tulajdonában és kezelésében van A 120 (132) kv-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató kezelésében vannak A fent ismertetett villamosenergia-rendszernek a vizsgálati terület térségében, az alábbi hálózati elemei találhatók meg (54 ábra) 116

117 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 54 ábra A vizsgálati terület villamosenergia-ellátásának térképe Békés megye Területrendezési Terve Módosítás (Villamosenergia-ellátás, energiahálózatok és alépítmények) Melléklet /KÉSZ Tervező Kft/ 2011) valamint Csongrád megye területrendezési terve Módosítás Megalapozó munkarészek Melléklet: Térségi közműhálózat TEAMPANNON Kft 2011 nyomán Békés megye egyetlen országos alaphálózati rendszerhez tartozó táppontja a Békéscsaba 400/120 kv-os MAVIR Zrt üzemeltetésében levő alállomás, amelynek 400 kv-os betáplálása az Albertirsai (750)/400 kv-os transzformátor-állomásról épült ki Albertirsa-Békéscsaba között kétrendszerű 400 kv-os átviteli hálózat üzemel Csongrád megye Békés megye országos alaphálózati rendszerhez tartozó táppontja a Sándorfalva 400/120 kv-os MAVIR Zrt üzemeltetésében levő alállomás, A 400 kv-os átviteli hálózat elemei Sándorfalva Hódmezővásárhely Orosháza Békéscsaba vezeték Albertirsa Szolnok Szarvas Békéscsaba OVIT Békéscsaba OVIT Lőkösháza országhatár (Románia) Szeged (Sándorfalvi út) Csanádpalota országhatár (Románia) 117

118 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A vizsgálati terület térségének legfontosabb vezetéke a Sándorfalva Hódmezővásárhely Orosháza Békéscsaba 400 kv-os vezeték, mely hozzávetőleg KÉK NyDNy-i irányú, és átszeli a vizsgálati terület északi peremét Hódmezővásárhely felől érkezik, Nagymágocstól délre lép be a területre, és Árpádhalomtól délre lép ki Ezután a terület északi határával párhuzamosan, de attól északra halad Orosházáig, majd onnan ismét KÉK-i irányba fordul, és halad tovább Békéscsaba irányába A Szeged (Sándorfalvi út) Csanádpatota országhatár vezeték szintén áthalad a vizsgálati területen Szeged felől, NyÉNy-i irányból érkezik, Királyhegyes után lépi át a terület nyugati határát, Átszeli a vizsgálati terület déli zónáját, majd Csanádpalota után eléri az országhatárt, és halad tovább Arad felé A vezeték másik ága a vizsgálati területtől mintegy 25 km-re keletre, Békéscsaba Szabadkígyós Kétegyháza Elek irányban fut ÉNy DK-irányban, a területtől északkeletre, mely átlép az országhatáron, biztosítva a nemzetközi energetikai összeköttetést A vizsgálati területtől északra, kb 20 km-re halad az Albertirsa Szolnok Szarvas Békéscsaba OVIT vezeték, mely a Békéscsaba 400/120 kv-os elosztó alállomáshoz szállítja az elektromos energiát 120 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei A Békéscsaba OVIT Békéscsaba 120 kv-os átviteli hálózatnak rövid szakasza a vizsgálati területtől északkeletre 30 km-re, Békéscsaba közelében található Térképen való ábrázolása miatt említjük Térségi ellátást biztosító 120 kv-os elosztó hálózat Békéscsaba Orosháza I Orosháza II Szentes Békéscsaba Medgyesegyháza Mezőhegyes (Makó) Algyő Sándorfalva Sándorfalva Algyő Hódmezővásárhely Szentes Kunszentmárton A 120 kv-os térségi ellátást biztosító hálózat lokális elosztóközpontjai Békéscsaba és Sándorfalva (Szeged) A Békéscsaba Medgyesegyháza Mezőhegyes (Makó) Algyő Sándorfalva vezeték Békéscsabától déli irányban haladva Szabadkígyós térségében DDNy felé fordul Mezőhegyesnél lép be a vizsgálati terület középső zónájába K Ny-i irányban átszeli a területet, és Királyhegyesnél lép ki, majd halad tovább Óföldeák és Algyő felé A 120 kv-os, térségi ellátást biztosító másik vezetékág a Békéscsaba Orosháza Szentes irányba fut, a Békéscsaba Orosháza 400 kv-os átviteli hálózat nyomvonalán, a vizsgálati területtől ÉK-re Nem lép be a vizsgálati területre, de annak északi határán halad Orosháza után elhagyja a 400 kv-os vezeték nyomvonalát, és NyÉNy-i irányba fordul, Szentes felé A Sándorfalva Algyő Hódmezővásárhely Szentes Kunszentmárton vezeték a vizsgálati területtől nyugatra fut Hódmezővásárhelynél fordul hozzávetőleg északi irányba, és Derekegyházánál közelíti meg legjobban a terület kiugró északnyugati sarkát, melytől 9 km távolságban halad Alállomások 120/20 kv-os alállomás üzemel a térségben Orosházán, amely Békéscsaba Orosháza Szentes között üzemelő 120 kv-os hálózatról kap betáplálást Szintén nagy/középfeszültségű alállomás üzemel Medgyesegyházán, Békéscsabán és Mezőhegyesen 118

119 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2422 Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya kevésbé jelentős 55 ábra A vizsgálati terület térségének gázellátása Az FGSZ Földgázszállító Zrt nagy-nagyközepes nyomású földgáz- és termék szállítóvezeték-rendszere (FGSZ Földgázszállító Zrt 2010) valamint Békés megye Területrendezési Terv módosítása (Földgáz- és termék szállítóvezetékek) Melléklet /KÉSZ Tervező Kft/ 2011) valamint Csongrád megye Területrendezés terve Módosítás Megalapozó munkarészek Térségi közműhálózat Szénhidrogén szállítóvezetékek nyomán 119

120 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet A gázvezeték-rendszert üzemnyomásuk szerint osztályozzuk Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 10,0 bar Nagyközép-nyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 3,0 bar, de legfeljebb 10,0 bar Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 100 mbar, de legfeljebb 3,0 bar Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 100 mbar a névleges üzemi nyomás A Békés és Csongrád megye területén áthaladó jelentősebb országos gázszállító vezetékekre telepített gázátadók táplálják a nyomáscsökkentőket, ahonnan indul a megye településeinek ellátását biztosító nagy-középnyomású gázelosztó gerinchálózat, amely szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig A települések közötti nagy-középnyomású vezetékek képezik a megyék gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megyék településeinek jelentős hányada Néhány település a nagy-középnyomású vezetékekre telepített nyomáscsökkentőkről indított középnyomású hálózatokról ellátott Az alábbiakban a térségben található nagynyomású gáz-, és az egyéb szénhidrogén szállító vezetékeket, valamint a gázátadó állomásokat ismertetjük Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezetékek (gázvezetékek) A Mezőtúr Szentes Szeged (Kiskundorozsma) Röszke DN 700 (Jugoszláv tranzit I) vezeték nem érinti a vizsgálati területet ÉK DNy-i irányban halad, Szentesnél mintegy 10 km távolságra halad el a terület északnyugati sarkától Az Algyő Szeged Makó Csanádpalota országhatár DN 700 (Román tranzit) vezeték Hozzávetőleg K Ny-i irányú Csanádpalotánál lép be a vizsgálati terület déli részére, és kelet felé halad, az országhatárig, így biztosítva a nemzetközi gáztranszfert Románia felé A Battonya Kardoskút nagynyomású földgázvezeték keleti végpontja Battonya A vezeték Kardoskút felől indul,, ÉNy DK-i irányban fut A vizsgálatit területet nem keresztezi, annak keleti határától 5-10 km-re halad, a területtől keletre levő települések ellátását biztosítja, a belőle leágazó nagyközép-nyomású vezetékrendszerek betáplálásával Az Algyő Kardoskút Békéscsaba Gyula Méhkerék nagynyomású DN 300 gázvezeték ÉK DNy-i irányú Kardoskúttól nyugatra lép be a vizsgálati terület középső zónájába, és teljesen átszeli a vizsgálati területet A területről Békéssámsontól keletre lép ki, és halad tovább Algyő felé A Kardoskút Szentes Városföld DN 400 vezeték a vizsgálati területen kívül, annak keleti peremétől kis távolságra, Kardoskútról indul NyÉNy-i irányba Orosházától délre belép a vizsgálati területre, és átszeli annak északi zónáját A területről Naqgymágocstól nyugatra lép ki, és halad tovább Szentes Városföld irányába A Hódmezővásárhely Makó DN 300 vezeték az Algyő Kardoskút Békéscsaba Gyula Méhkerék vezetékből ágazik le déli irányba Makó és keleti térsége településeinek gázellátását biztosítja A vizsgálati területet nem keresztezi, attól nyugatra km-re halad A Kübekháza (Ferencszállás) Makó DN 250 rövid vezeték Makó és délnyugati térsége gázellátását biztosítja A vizsgálati területre nem lép be, attól mintegy 20 km-re nyugatra fut A Kardoskút Orosháza II, II-régi, II-új vezetékek szintén az Algyő Kardoskút Békéscsaba Gyula Méhkerék vezeték leágazásai, melyekről északi irányba történik a gáztovábbítás, Orosháza és térsége ellátása céljából A rövid vezetékek a vizsgálati terület keleti határán kívül, attól 1 2 km távolságra É D-i irányban futnak A 2 db Hódmezővásárhely leágazó DN 150 vezeték Hódmezővásárhely és térsége gázellátását biztosítja A vizsgálati területet nem érinti 120

121 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Gázátadó-állomások A Békés és Csongrád megye területén áthaladó jelentősebb országos gázszállító vezetékekre telepített gázátadók táplálják a nyomáscsökkentőket, ahonnan indul a megyék településeinek ellátását biztosító nagy-középnyomású gázelosztó gerinchálózat Békés megye területén 19 db, Csongrád megye területén 16 db gázátadó-állomás üzemel, ezek a gázellátás táppontjai A vizsgálati terület térségében ezek közül 10 gázátadó állomás található Ezek Battonya, Újtelep, Végegyháza, Kardoskút, Orosháza, Nagymágocs, Hódmezővásárhely Óföldeák, Tótkomlós és Makó településeken üzemelnek A középnyomású- és kisnyomású a települések helyi gázellátását szolgálják, a térképen nem szerepelnek Termékvezetékek A termékvezetékeken nyers kőolaj, valamint feldolgozott kőolajszármazékok szállítása történhet, nagy szállítási távolságokon keresztül Az Algyő Mezőhegyes Battonya DN 65 kőolajvezeték K Ny-i nyomvonalú A vizsgálati területre nyugatról Királyhegyesnél lép be, és átszeli a terület déli zónáját A területről Mezőhegyes után lép ki, és halad tovább kelet felé, Battonyáig Az Algyő Kardoskút Gyula Méhkerék DN 300 kondenzátum vezeték Algyőtől Békéscsabáig az Algyő Kardoskút Békéscsaba Gyula Méhkerék DN 300 gázvezeték nyomvonalán fut, a gázvezetékkel közös nyomvályúban Kardoskúttól nyugatra lép be a vizsgálati terület középső zónájába, és teljesen átszeli a vizsgálati területet A területről Békéssámsontól keletre lép ki, és halad tovább Algyő felé 121

122 Energia, 10E+18 J Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 25 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a J- t, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb 10%-ot képviselt A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI században (pl a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (56 ábra) Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását A jelen évszázadban t kőolaj és m 3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) Az energia piacon a század közepéig biztosan meghatározó arányban megmaradó szénhidrogének a világ össztermékét, a gazdasági növekedést és a GDP alakulását is befolyásolják, melyre különböző olajár forgatókönyvek szerinti előrejelzés ismert (International Energy Outlook 2014) (57 ábra) hulladék geoterm bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa ábra A világ várható energiafogyasztása között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) 122

123 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 57 ábra A világ bruttó hazai termélése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve három olajár esetben, között (milliárd dollárt 2005 évi értéken számolva, vásárlóerő-paritáson) Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés A hazai földgázfogyasztás jelenleg évente 9 10 Md m 3 körül van, az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatva Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük Földgázfelhasználásunk 82%-a import Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén-készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban az 58 ábra mutatja 123

124 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 58 ábra A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2012-ben a hazai kőolajtermelés 0,63 M t, a földgáztermelés 2,05 Mrd m 3 volt (MBFH 2014 jan 1) Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogénvagyona 22 millió tonna kőolaj és 72 milliárd m 3 földgáz Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatási termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 233 milliárd m 3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 2014 jan 1-i állapotra vonatkozóan) Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése) Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazda-sági válság előtti évekre jellemző értéket Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO 2 -kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030) 124

125 Csanádpalota I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Csanádpalota vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén kitermelés mérsékelné a hazai importfüggőséget Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU 15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést, amit belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre Ez Magyarország számára átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az es évek átlagához képest A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009-ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlestések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (59 ábra) 59 ábra Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011 (X 14) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország Szén- és lignitkészletünk, a nem konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti importfüggőségünket A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14%-os import csökkenés az Atom+Szén+Zöld energiamix alkalmazásával érhető el (60 ábra) 125

126 Csanádpalota Komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezet 60 ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint Forrás: REKK Az elmúlt években, éves szinten rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m 3 alá csökkent a szénhidrogén-kitermelés (61 ábra) A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz 61 ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) 126