Káld szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Káld szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 1, Budai Tamás 1, Bujdosó Éva 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Hegyi Róbert 4, Horváth Zoltán 1, Jánossy László 3, Jencsel Henrietta 1, Kerékgyártó Tamás 1, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Lajtos Sándor 1, Lantos Zoltán 1, Monspart- Molnár Zsófia 3, Müller Tamás 1, Németh András 1, Paszera György 1, Redlerné Tátrai Mariann 1, Sándor Ágnes 1, Selmeczi Pál 1, Szabó Katalin 1, Szőcs Teodóra 1, Taksz Lilla 1, Thamóné Bozsó Edit 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Varga Renáta 1, Veres Imre 2, Zilahi-Sebess László 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest,

2 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás Lektorálta: Dr. Koloszár László Füri Judit Izabella A jelentés: 242 oldalt, 66 ábrát, 49 táblázatot, 6 függeléket, 8 mellékletet tartalmaz. 2

3 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Káld szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások ismertetéséből áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra. 3

4 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tartalom I. Káld vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A vizsgálati terület jellemzése Káld vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza Talajtan és természetes növényzet A területhasználat térképi bemutatása Természetvédelem Káld vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A terület földtani viszonyai A terület vízföldtani viszonyai A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízminőségi képe A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek Felszíni és felszín alatti védett területek Szennyeződések Mennyiségi és minőségi állapotértékelés Monitoring Intézkedések és környezeti célkitűzések Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Szénhidrogén-kutatás Egyéb nyersanyagok A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők Az Káld terület szénhidrogénvagyona

5 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása Felszíni mérések Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Kútgeofizikai vizsgálatok A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása Közlekedési viszonyok Energiahálózatok A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A kutatási szakasz időtartama A termelési szakasz időtartama A termelés felhagyását követő időszak A várható legfontosabb bányaveszélyek A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Levegőtisztaság-védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem (HOI) A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása Hatások a rezervoárokban Hatások a rezervoárok és a felszín között Hatások a felszínen

6 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Országhatáron átnyúló hatások A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI) Hatások összefoglaló értékelése Irodalom Internetes hivatkozások II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Függelék Mellékletek Ábrajegyzék 1. ábra. Káld vizsgálati terület elhelyezkedése ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése ábra. Káld vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén ábra. Káld vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Káld vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő) ábra. Talajtípusok a Káld vizsgálati területen (VKGA 2009) ábra. Káld vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ábra. Káld vizsgálati terület földrajzi helyzete az 500 méternél mélyebb fúrások és a 20. ábra szelvényének feltüntetésével ábra. A magyarországi medencealjzat szerkezeti egységei, a vizsgálati terület helyzetének feltüntetésével ábra: Káld vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe a medencealjzat domborzatának izovonalaival, mbf ábra. Az Ausztroalpi-takarórendszer sematikus szerkezeti vázlata ábra. Káld vizsgálati terület határa és rajta az MFGI rendelkezésére álló szeizmikus szelvények ábra. Va 17 és Vpa 61 jelű 2D szeizmikus időszelvények értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. Va 24 jelű 2D szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. Va 22 jelű 2D szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. K 4_25 jelű 2D szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése a Dunántúlon

7 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 20. ábra Földtani szelvény a vizsgálati terület DNy-i részén keresztül ábra A terület felszíni földtani térsége ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével, a nagyobb koncentrációjú kutak adatainak elhagyásával ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei Boksz Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karsztvíztestek ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ábra. Hulladékgazdálkodás ábra. Szennyezett területek ábra. Ipari létesítmények, káresemények ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen ábra. Káld vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák áttekintő helyszínrajza ábra. Káld vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében levő, megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra. A Duna-medence betemetődés-története és szénhidrogén képződési zónái ábra. A középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedése (a: sötétkék színnel jelölve) és érettsége (b) a Dunántúlon ábra A Kisalföld és a Zala-medence idealizált szelvénye és szénhidrogén-rendszere ábra Az Ikervár-szerkezet földtani szelvénye és az aljzati halmaztelep elhelyezkedése ábra. Káld vizsgálati terület és környezete szénhidrogén (kőolaj és éghető földgáz) és széndioxid földgáz előfordulásai ábra. Káld terület miocén mélyvízi márgákra térfogat-genetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyonának valószínűség-eloszlása ábra. Káld területen és tágabb környezetében már felfedezett földgáz előfordulások kitermelhető szénhidrogén, és szén-dioxid földgáz vagyona ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ábra. Irányított ferde fúrás ábra. A rétegrepesztés folyamata ábra. Káld vizsgálati terület térségének (Vas, Veszprém és Zala megye) vasút- és közúthálózata (2013)

8 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 52. ábra. Káld vizsgálati terület térségének (Vas, Veszprém és Zala megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ábra. Káld vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ábra. Káld vizsgálati terület szénhidrogén szállító vezetékeinek térképe ábra. A világ várható energiafogyasztása között ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) ábra. Káld vizsgálati terület, valamint Ajka-, Szombathely- és Zalaegerszeg térségének légszennyezettségi zónái elhelyezkedése (a közigazgatási területek határai alapján) ábra. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete a Káld vizsgálati területen és térségében ábra. Káld vizsgálati területen és térségében nyilvántartásba vett földvárak és kunhalmok ábra. Káld vizsgálati terület ex lege védett természeti értékei Táblázatjegyzék 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai táblázat. A koncesszióra javasolt terület térbeli lehatárolása táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok táblázat. Káld vizsgálati terület tájbeosztása táblázat. Káld vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben táblázat. Káld vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) táblázat. Helyi védettségű természeti értékek Káld vizsgálati területen táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI) táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek

9 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 19. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) táblázat. Felszíni vízkivételi helyek táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz és egyéb vízbázisai táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében táblázat. Felszíni védett területek monitoringpontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási területek táblázat. Káld vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai táblázat. Káld vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványianyagkészletek tájékoztató adatai táblázat. Káld vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani földgáz vagyona táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Káld területre táblázat. Jelentősebb szénhidrogén-kutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon táblázat. Ajka, Szombathely és Zalaegerszeg kijelölt városok, és a Káld vizsgálati terület (Az ország többi területe) légszennyezettségi zóna besorolása táblázat. Ajka, Szombathely és Zalaegerszeg kijelölt városok, és a Káld vizsgálati terület (Az ország többi területe) légszennyezettségi zóna besorolása táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint Ajkán és Szombathelyen (OMSZ, 2014) táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint Ajkán és Szombathelyen (OMSZ, 2015) táblázat. Káld vizsgálati terület térségében levő évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) táblázat. Káld vizsgálati terület térségében levő évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a Káld vizsgálati területen (I II. kategória) táblázat. Egyedileg védett régészeti lelőhelyek Veszprém megyében táblázat. Zala megye műemlékjegyzéke

10 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Függelék 1. függelék. Rövidítések függelék. A Káld vizsgálati területre eső Natura 2000-es különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) jelölő élőhelyei és fajai függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Mellékletek 1. melléklet. Káld Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Káld Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Káld Prekainozoos aljzat (HAAS et al ) 4. melléklet. Káld Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Káld Alsó-pannóniai képződmények vastagsága 6. melléklet. Káld Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Káld Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Káld Fúrási és geofizikai felmértség 10

11 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány I. Káld vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Káld terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg. 11

12 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Káld vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 1021 km 2 kiterjedésű, Vas, Veszprém és Zala megye területén helyezkedik el (1. ábra, 1. melléklet). Sarokpontjait az 1. táblázat adja meg. A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1. táblázat). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is (2. ábra). 1. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) = = ábra. Káld vizsgálati terület elhelyezkedése 12

13 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület (1) sarokpontja Meggyeskovácsitól Ny-ra található. Innen K felé 11 km-re, Nyőgér és Káld helyezkedik el a (2) pont, majd É felé 5 km-re, Gércétől Ny-ra a (3) pont Nyugati irányba fordulva 30 km-re, Vid térségében található a (4) pont, majd D-i irányban 16 km-re, Nemeshanytól ÉK-re helyezkedik el az (5) pont. Innen nyugatra fordulva 11 km múlva érjük el Zalameggyes térségében a (6) pontot, ahonnan 14 km-re D-re, Sümegcsehi térségében van a (7) sarokpont. Innen Ny-ra fordulva 30 km múlva, Egervárnál érjük el a (8) pontot, majd É-i irányban haladva újabb 25 km-re helyezkedik el az (1) pont. A terület legmagasabb pontja a Pápa Devecseri-sík területéből kiemelkedő 431 mbf magasságú Somló-hegy, amely Somlójenőtől 2,7 km-re ÉNy-ra helyezkedik el. Legalacsonyabb területe a Marcal mentén Nemeskocs és Nagypirit térségében kb. 130 mbf. A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől 6000 méterig terjed. A vizsgálati területen hatályos szénhidrogén bányatelek nem található, így a koncesszióra javasolt terület megegyezik a vizsgálati területtel (2. táblázat, 2. ábra). 2. táblázat. A koncesszióra javasolt terület térbeli lehatárolása Id EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület = A 3. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet, és egyben a koncesszióra javasolt területet is. 3. táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Alsóújlak Vas Kisszőlős Veszprém Apácatorna Veszprém Köcsk Vas Batyk Zala Lakhegy Zala Bejcgyertyános Vas Megyer Veszprém Bérbaltavár Vas Meggyeskovácsi Vas Boba Vas Mesteri Vas Bodorfa Veszprém Mihályfa Zala Borgáta Vas Mikosszéplak Vas Bögöte Vas Nagyalásony Veszprém Celldömölk Vas Nagypirit Veszprém Csehi Vas Nagytilaj Vas Csehimindszent Vas Nemeshany Veszprém Csipkerek Vas Nemeskeresztúr Vas Csögle Veszprém Nemeskocs Vas Dabronc Veszprém Nyőgér Vas Dabrony Veszprém Óhíd Zala Doba Veszprém Olaszfa Vas Döbröce Zala Oszkó Vas Dötk Zala Pácsony Vas Duka Vas Pakod Zala Egeralja Veszprém Pókaszepetk Zala Egervár Zala Rigács Veszprém Egervölgy Vas Rum Vas Egyházashetye Vas Sárvár Vas 13

14 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település Megye Település Megye Gérce Vas Somlójenő Veszprém Gógánfa Veszprém Somlószőlős Veszprém Gősfa Zala Somlóvásárhely Veszprém Győrvár Vas Somlóvecse Veszprém Hetyefő Veszprém Sótony Vas Hosszúpereszteg Vas Sümeg Veszprém Hosztót Veszprém Sümegcsehi Zala Ikervár Vas Szalapa Zala Iszkáz Veszprém Szemenye Vas Jánosháza Vas Szentimrefalva Veszprém Káld Vas Türje Zala Kám Vas Tüskevár Veszprém Kamond Veszprém Ukk Veszprém Káptalanfa Veszprém Vásárosmiske Vas Karakó Vas Vasboldogasszony Zala Karakószörcsök Veszprém Vashosszúfalu Vas Keléd Vas Vasvár Vas Kemendollár Zala Veszprémgalsa Veszprém Kemeneskápolna Vas Vid Veszprém Kemenespálfa Vas Zalabér Zala Kerta Veszprém Zalaerdőd Veszprém Kisberzseny Veszprém Zalagyömörő Veszprém Kiscsősz Veszprém Zalameggyes Veszprém Kisgörbő Zala Zalaszegvár Veszprém Kispirit Veszprém Zalaszentgrót Zala Kissomlyó Vas Zalavég Zala Kisvásárhely Zala Zsennye Vas 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km es környezete, rózsaszín poligon Káld koncesszióra javasolt terület 14

15 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgált terület tájbeosztását (1. ábra) DÖVÉNYI szerk. (2010) alapján a 4. táblázat mutatja. 4. táblázat. Káld vizsgálati terület tájbeosztása (DÖVÉNYI szerk alapján) Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj Terület (km 2 ) % Marcal-völgy 104,4 10,2 Kisalföld Marcal-medence Kemenesalja 164,2 16,1 Pápa Devecseri-sík 211,0 20,7 Sopron Vasi-síkság Rábai teraszos sík 12,9 1,3 Rába-völgy 26,6 2,6 Alsó-Kemeneshát 220,0 21,5 Nyugat- Kemeneshát Felső-Kemeneshát 194,0 19,1 magyarországi- peremvidék Nyugat-Zalai-dombság Felső-Zala-völgy 38,1 3,7 Zalaapáti-hát 5,3 0,5 Zalai-dombság Kelet-Zalai-dombság Alsó-Zala-völgy 30,6 3,0 Zalavári-hát 12,6 1,2 Dunántúliközéphegység Bakony-vidék Keszthelyi-hegység Tátika-csoport 1,3 0,1 Összesen 1021,0 100,0 A vizsgált terület részben a Nyugat-magyarországi-peremvidék (52,9%), részben a Kisalföld (47%) nagytájhoz tartozik, és kismértékben (1,3 km 2 ; 0,1%) érinti a Dunántúliközéphegység területét is. A terület nyugati felén a Sopron Vasi-síksághoz (3,9%) tartozó Rábai teraszos sík és Rába-völgy kistájak helyezkednek el. Ettől keleti irányban a Kemeneshát középtáj, illetve az annak részét képező Alsó- és Felső-Kemeneshát található, amelyek együttesen a vizsgálati terület 40,6%-át teszik ki. Délen a szintén a Nyugatmagyarországi-peremvidékhez tartozó Zalai-dombság középtáj (8,4%) északi része tartozik a vizsgálati területhez. Nyugaton a Kisalföld nagytáj déli nyúlványát, a Marcal-medence középtáj (47%) területét, azon belül a Kemenesalja, Marcal-völgy és Pápa Devecseri-sík kistájakat érinti a vizsgálati terület. A Sopron Vasi-síkság részét képezi Rába-völgy, amely széles, feltöltött alluviális aszimmetrikus, jelentős esésű (71 cm/km) folyóvölgy. A folyó jobb partja meredek, végig alámosott, számos helyen os lejtővel szakad le, a bal partot viszont a Pinka torkolatától kezdődően 3 5 km széles, fokozatosan lealacsonyodó lankás lejtők kísérik. Nyugatról a Rábai teraszos sík határolja, amely jégkorszaki periglaciális folyamatok által formált, kevéssé tagolt vályoggal és löszös üledékkel borított tökéletes síkság. Az Alsó-Kemeneshát DNy ÉK irányban fokozatosan alacsonyodó kevésbé tagolt egységes, fennsík jellegű terület, amely a Rába-völgy és a Marcal-völgy között helyezkedik el. Az átlagos tengerszint feletti magassága 190 m és az átlagos viszonylagos szintkülönbségek (17 m/km 2 ) egyaránt kisebbek, mint a Felső-Kemenesháton. Jelentősebb domborzati változatosságot a Sótony Kám közti Rába menti m magas, meredek pereménél tapasztalhatunk, amelyet szárazvölgyek szabdalnak. Domborzati változatosságot jelentenek a vulkanikus eredetű denudációs tanúhegyek is, amelyek legjelentősebb képviselője a Ság-hegy. A kis szintkülönbségek az átlagos relatív relief értéke 8 m/km 2 miatt lefolyása gyenge, felszínét jó vízvezető és víztározó képességű Rába-kavics és a feküjébe települt vastag (20 30 m), keresztrétegzett folyóvízi homok fedi. Felső-Kemeneshát kiemelt, ÉK-felé alacsonyodó fennsík jellegű terület, amelynek ÉK-i alacsonyabb része tartozik a vizsgálati területhez. Keresztmetszete erősen aszimmetrikus, a Zala-völgy felé eső D-ies kitettségű lejtők lankásak (5 6 ), a Rába-völgyre néző, magasra kiemelt É-ias kitettségű lejtők pedig nagyon meredekek (10 40 ) és helyenként aprólékosan tagoltak. Területét hosszanti és haránt irányú vetődések felszabdalták, ezek mentén változatos 15

16 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet völgyhálózat alakult ki, a völgyek között lapos hátak helyezkednek el. A lapos hátak cementált kavicsból állnak, belső területe gyengébben tagolt hullámos kavicsplató. A Kemeneshát kelet felé a Kisalföld nagytájhoz tartozó Kemenesaljába simul, amely lényegében a Kemeneshát a Marcal-völgyig ereszkedő lejtője. Jellegét tekintve hordalékkúpsíkság, amelyet néhány patak völgye szabdal. A felszín tszf-i magassága É-on , D-en m. Legmagasabb pontja Kelédtől Ny-ra 172 m (a Ság-hegyet a Kemenesháthoz számítjuk). A Marcal-völgy a Marcal folyó nagyobbrészt alacsony-, kisebb részt magasártéri helyzetű völgysíkja amely a Kemenesalja és a Pápa Devecseri-sík között helyezkedik el. A felszín D- ről 140 m-ről ereszkedik É-nak, 120 m-ig. A Pápa Devecseri-sík enyhén tagolt hordalékkúpsíksága a Bakony és, a Marcal-völgy között elhelyezkedő nagy kiterjedésű kistáj, amelynek DNy-i, alacsony helyzetű területe érinti a vizsgálati területet. A relatív relief a táj Ny-i harmadában 5 10 m/km 2. Felszínét a Bakonyból a Marcalhoz siető patakok K-ről Ny-ra tartó párhuzamos völgyekkel szabdalják. A mélyebben fekvő völgytalpak nedvesebb, a köztes hátak szárazabb területek. A vizsgálati terület érinti Felső- és Alsó-Zala-völgy területét Dötk és Zalaszentgrót között. E területen, Zalabértől nyugatra húzható meg a határvonal a Zala folyó völgyének két szakasza között. A Felső-Zala-völgy árkos vetődésben kialakult aszimmetrikus, eróziós, teraszos völgy a Zalai-dombvidék és a Kemeneshát között. A jobb partja meredek (15 30 ), alámosott és deráziós völgyekkel, fülkékkel, csuszamlásokkal aprólékosan tagolt, a bal partot ezzel szemben lankás, fokozatosan lealacsonyodó lejtők (0 5, 5 8 ) kísérik. Hasonló aszimmetria jellemző az Alsó-Zala-völgy türjei kanyartól kezdődő, É-D-i irányú meridionális völgyére. Mindkét területre jellemző továbbá a széles völgytalp, a jelentős völgymélység és a nagymértékű feltöltődés. Az Alsó-Zala-völgyet Ny-ról a Zalaapáti-hát, K-ről pedig a Zalavári-hát homokos löszszerű lejtőüledékkel fedett, eróziós és deráziós völgyekkel tagolt, É D-irányú alacsony dombháta szegélyezi. A terület döntő részén az éghajlat mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlat jellemző. Általánosságban megállapítható hogy a terület éghajlata Ny-ról K-felé melegebb, központi része szárazabb, amely D és K felé nedvesebbé válik. Az évi napfény tartam 1900 és 1950 óra között változik, nyáron óra, télen óra. Az évi középhőmérséklet 9,5 10 C között változik. A napi középhőmérséklet április elejétől, mintegy napon át (április től október ig) 10 C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok április 8 15-e körül, míg az első őszi fagyok október a táján várhatók (a fagymentes időszak átlagosan nap). A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 33,0 34,0 C, míg a téli minimumoké 16 és 17 C közötti. A csapadék évi összege mm között változik, a tenyészidőszakban átlagosan mm körül alakul. A csapadék mennyisége É-ról D-felé növekszik. A téli félévben átlag hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel): 1,00 1,15 az északabbi részeken magasabb. A terület legnagyobb részén az É-i, és a D-i a leggyakoribb szélirány, de a Pápa Devecseri-síkon az ÉNy-i szél a legvalószínűbb. A szél átlagos sebessége 2,5 3,5 m/s között alakul. A terület éghajlata a gabonafélék és a kapások termesztésére egyaránt alkalmas. 16

17 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3. ábra. Káld vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) 17

18 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati területen található 103 település összterülete 1624,9 km 2, lakosságának száma 86 ezer fő. A területen nem találunk nagyobb városokat, a két legnagyobb település Sárvár (14 ezer fő) és Celldömölk (11 ezer fő), a települések átlagos lélekszáma pedig nem éri el az ezer főt. Elmondható, hogy a terület jellemzően aprófalvas. A népsűrűség a fent említett városokon kívül egyedül Jánosházán éri el az országos átlagot. A legmagasabb Sárváron (229 fő/km 2 ). A legtöbb településen ennél jóval alacsonyabb számmal találkozhatunk. A népsűrűség nem ritkán 20 alatt van, a legalacsonyabb értéket Megyeren találjuk (5 fő/km 2 ). Ezen a településen a lakosság száma is kirívóan alacsony, mindössze 22 fő. A korszerkezet tekintetében a terület nagyon színes képet mutat. Az öregedési index az a mutató, ami az időskorú népességnek (65 X éves) a gyermekkorú népességhez (0 14 éves) viszonyított arányát fejezi ki a legtöbb településen meghaladja az országos átlagot (93%), a népesség elöregedő. Gyakran találkozunk különösen kiugró értékekkel: a legmagasabb Keléden (833%), ezt követik Borgáta és Megyer (500% körüli értékkel). Kiugróan alacsony öregedési indexszel is találkozhatunk a területen. Kisszőlősön például csak 17% ez az érték. Összességében azonban a kiugróan magas értékek jóval gyakoribbak, mint a kiugróan alacsonyak. Az iskolázottság alacsony: az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magasabb az országos átlagnál, míg a felsőfokú végzettségűeké jelentősen elmarad tőle. A területen élő lakosság jelentős része csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, Keléden és Kispiriten arányuk meghaladja az 50%-ot. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a nagyobb városokban sem éri el az országos átlagot (15,5%). Egy kivétellel találkozhatunk (Dötk), ahol a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 23,8% (Népszámlálás 2011). Az aktivitási arány az esetek többségében az országos átlag (45,4%) körül mozog, nem gyakoriak a kiugró értékek egyik irányban sem. A legalacsonyabb Kisberzsenyben (27,3%), míg a legmagasabb Sárváron és Ikerváron (mindkét településen 50,4%). A munkanélküliségi ráta (4. ábra) az előző mutatóhoz képest jelentősebb eltéréseket mutat az országos átlagtól (12,6%). Viszonylag gyakori a 20% fölött érték (11 település munkanélküliségi rátája éri el, vagy haladja meg ezt az értéket), egyidejűleg több településnek 5% alatt van a munkanélküliségi rátája. A fent említett Dötk településen nincs munkanélküliség tehát a munkanélküliségi ráta 0% (ez az eredmény valószínűleg az alacsony lakosságszám eredménye) (Népszámlálás 2011). 18

19 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 4. ábra. Káld vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) Az egy lakosra jutó jövedelem (5. ábra) néhány esettől eltekintve elmarad az országos átlagtól (782 ezer Ft/fő/év). A legmagasabb egy főre eső jövedelmet Megyeren találjuk (1,2 M Ft/fő/év), ennek a településnek az esete azonban különleges, mert a terület más falvaitól eltérően itt jelentős a turizmus jelenléte. Az alacsony jövedelem gyakran alacsony aktivitási aránnyal és magas munkanélküliséggel jár együtt (NAV Személyi jövedelemadó statisztika). A területen a legjelentősebb kisebbség a cigányság, ennek ellenére a legtöbb településen alig van jelen. Kamondon (19,6%), Kisszőlősön (48%), Megyeren (18,2%), Csehmindszenten (24,7%) és Kisgörbőn (19,8%) jelentős a létszámuk. Ezt követi a német nemzetiség, bár ez a kisebbség sokkal kevésbé jelentős. Két településen azonban (Kissomlyón és Kámon) arányuk eléri a 10%-ot, ami országos viszonylatban is magasnak számít (Népszámlálás 2011). Összességében elmondható, hogy a területen található települések kedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkeznek, mint az országos átlag: mind az iskolázottság, mind pedig a jövedelem alacsonyabb annál. Bizonyos települések esetében óvatosnak kell lennünk az adatok értékelésével, mert a kiugró értékeket gyakran az alacsony elemszám (lakosságszám) okozza. 19

20 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Káld vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő) 20

21 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Talajtípusok Talajtan és természetes növényzet A vizsgált terület több, mint 60%-án agyagbemosódásos erdei talaj található, fennmaradó részén további nyolc talajtípus fordul elő (5. táblázat, 6. ábra). 5. táblázat. Káld vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) % 7 Agyagbemosódásos barna erdőtalajok 650,0 63,6 9 Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) 99,8 9,8 27 Lápos réti talajok 94,5 9,3 11 Csernozjom barna erdőtalajok 55,4 5,4 16 Réti csernozjomok 44,1 4,3 26 Réti öntéstalajok 31,6 3,1 25 Réti talajok 27,2 2,7 1 Köves és földes kopárok 12,6 1,2 28 Síkláp talajok 5,8 0,6 Összesen 1021,0 100,0 A vizsgálati terület hátság-jellegű felszíneit agyagbemosódásos barna erdőtalaj borítja. A Rába és a Marcal többé-kevésbé erodált kavicstakarójára települt, vékony iszapos löszös homokos talajképző üledéken kialakult talajtípus általában vályog, homokos vályog mechanikai összetételű, kémhatása változó mértékben savanyú. B-szintje vaskolloidokkal cementált, vízzáró és mélysége, valamint vastagsága határozza meg a talaj vízgazdálkodását és termékenységét. Szántók és erdőterületek. Ahol a felszín közelében nincs kavics (pl. Felső- Zala-völgy szegélye, Zalaapáti-hát), a löszön képződött talaj kedvező vízgazdálkodású és termékenységű, elsősorban erdő-, szántó-, és szőlőterületként hasznosul. Alacsonyabb térszínen, lösz és homok talajképző üledéken az agyagbemosódásos barna erdőtalajnál kevésbé kilúgozott, humuszanyagban gazdagabb, kedvezőbb termékenységű barnaföldek alakultak ki. Szemcseösszetételük vályog, homokos vályog, vízgazdálkodásuk kedvező (nagy vízraktározó- és jó víztartó-képességű), jó termékenységű talajféleségek, területükön elsősorban szántók és szőlők, gyümölcsösök vannak. Ha sekély a termőréteg, mert alatta közeli és vastag a kavics, vagy vékony a talajképző üledék, akkor szélsőséges a vízgazdálkodás, így a termékenység jóval kedvezőtlenebb. Még alacsonyabb térszínen, zömmel löszös és homokos talajképző üledéken homok, homokos vályog, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású (nagy vízlevezető-, közepes vízraktározó- és kis víztartó-képességű), a vastagságtól függő termékenységű csernozjom barna erdőtalajok, illetve réti csernozjom talajok alakultak ki. Szántók, kisebb részben rétek és legelők. Lápos réti talajok az árterek allúviumán fejlődtek ki, vályog, agyagos vályog mechanikai összetételűek, általában felszíntől karbonátosak. A talajvíz közelsége miatt korlátozott a termékenységük, elsősorban rétek, ritkábban szántók. A réti öntéstalajok és réti talajok patakvölgyek és árterek allúviumán keletkeztek, többnyire agyag, vályog mechanikai összetételűek, vízgazdálkodásuk és termékenységük a talajképző üledék alatti anyakőzet rétegzettségétől és agyagtartalmától, esetenként a kavics mélységétől függ. Ártéri erdők, rétek és szántók. A Zalaapáti-hát északi elvégződésében és az Alsó- és Felső-Zala-völgy elágazásánál tőzegben gazdag síkláp talajok fejlődtek ki. A dombvidékek lejtőin néhány foltban földes kopárok alakultak ki az erózió következtében, melyeken gyenge termékenységük miatt főleg szőlőültetvények vannak. 21

22 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 6. ábra. Talajtípusok a Káld vizsgálati területen (VKGA 2009) Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül 7-et vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja. 22

23 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 7. ábra. Káld vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) Legérzékenyebb a vizsgálati terület nyugati felének középső részén található két réti csernozjom folt (6. ábraés 7. ábra), melyek csaknem minden vizsgált paraméter változására igen érzékenyen reagálnak, ezért az erősen veszélyeztetett főcsoport közepes zónájába tartoznak. Kissé kevésbé érzékenyek a barnaföld felszínek (a lúgosítás és a másodlagos szikesedés kivételével minden hatásra érzékenyek), a lápos réti és a síkláp talajok (különösen a biogén oldódásra, a talajvízszint emelkedésre és a tömörödésre érzékenyek). A terület legnagyobb része közepesen veszélyeztetett, ezen belül leginkább a réti öntés- és csernozjombarna erdőtalajok területe érzékeny. A dombsági területeken az erózióveszéllyel mindenkor számolni kell. A vizsgált terület talajtípusainak sérülékenységét elsősorban a teraszkavics felszínközeli helyzete okozza, a területen a talaj (és a kavicsban tárolt víz) védelme különös figyelmet igényel A vizsgálati terület természetes növényzete Általános tendenciaként megfigyelhető, hogy az erdőket sok helyen kiirtották, helyüket szántók, kaszálók vagy legelők foglalták el. Később, ahol a talajadottságok mégsem voltak megfelelőek, beerdősítették a területet. A folyóvölgyekben nedves élőhelyek találhatók, mint mocsár- és kaszáló rétek, láprétek, zsombékosok és magassásosok, előfordulnak még a bányászati tevékenységből visszamaradt mesterséges tavak is (DÖVÉNYI szerk alapján). 23

24 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Rábai teraszos sík (ÉNy) A kistáj élőhelyei már évszázadok óta ki vannak téve az intenzív emberi hatásoknak, emiatt a gyertyános tölgyesek alig rendelkeznek természetszerű állományokkal. Az erdők jelentős részét már több száz éve kiirtották, helyükön szántóföldi művelést folytattak vagy legeltettek. A rossz talajadottság miatt később több szántót beerdősítettek, ugyanígy tűntek el a települések közelében lévő legelők is. Ma az erdőterület majdnem felét telepített akácosok alkotják. Rába-völgy A folyóvölgy vegetációja sokáig őrizte természetes arculatát, de az 1800-as években kezdődött folyószabályozással jelentős változások jártak együtt. Az erdők jelentős részét kaszálórétekké és legelőkké alakították át, majd később helyükön szántóföldi gazdálkodást folytattak. A növekvő szántóterületek ellenére még napjainkra is jelentős mocsár- és kaszáló rétek maradtak fenn. A területre jellemzők a holtágak és a kavicsbányatavak, melyek néhol jó természetességű hínár és mocsári vegetációnak adnak otthont. Alsó-Kemeneshát (É) A dombság potenciális erdőterület, klímazonális vegetációtípusát száraz és félszáraz lomberdők jelentik. Az északi letörésen (az Egervölgy Sárvár vonalig) bükkösök, a völgyekben gyertyános kocsányos tölgyesek, magasabb térszíneken cseres-tölgyesek jellemzők. A telepített fenyves és akácos állományok ma az erdőterület több mint 70%-át borítják, az inváziós terhelés az akác jelentős térfoglalásának következtében számottevő. A dombvidék növényzete régóta jelentős emberi hatásnak kitett. A maradék erdők az erőteljes legeltetés miatt kiligetesedtek. Az állattartás visszaszorulásával a területet intenzíven erdősítették, ezzel párhuzamosan a gyepek és szántók kiterjedése nagymértékben lecsökkent. Felső-Kemeneshát (DNy) Az évszázados emberi hatások miatt a kistáj erdeiben alig találkozunk természetszerű állományokkal. A nagy kiterjedésű fenyőelegyes tölgyesek mind másodlagosan alakultak ki. Az erdei legeltetés során az erdőállományok kiligetesedtek. A legeltetés felhagyásával napjainkban a gyertyános-tölgyes elemek lassú beszivárgása figyelhető meg. A nyílt legelőket később erdeifenyővel és akáccal telepítették be. Bár a fenyőfajoknak őshonosan csekély térfoglalása volt, a telepített fenyvesek ma az erdőterület több mint 60%-át borítják. Akácültetvények leginkább a kistáj szárazabb keleti területein találhatók. Kaszálórétek és láprétek a Sárvíz völgyében voltak jellemzők, de mára ezek nagyrészt beerdősültek. Az inváziós terhelés közepes. Felső-Zala-völgy (D) A kistáj potenciális erdőterület, bár ma a völgyben viszonylag kevés erdő található (főleg ligeterdő-származékok). A lankásabb alsó szakaszon volt jelentősebb antropogén hatás, itt a ligeterdők kivágásával kaszálókat, majd szántókat alakítottak ki. Ennek ellenére a gyepek térfoglalása még itt is jelentős, de igazán nagy kaszálóréteket a középső és a felső szakaszon találhatunk. Zalaapáti-hát (D) A kistáj potenciális erdőterület, klímazonális vegetációtípusát szubmediterrán bükkösök jelentik, melyek az alacsonyabb térszíneken gyertyános-tölgyesekbe mennek át. A patakvölgyekben égerligetek alakultak ki. A bükkösök többsége még ma is jó természetességű, az irtás rétek többsége viszont napjainkra beerdősült. A dombtetőkön szórványosan megjelenő cseres-tölgyesek másodlagosak. Régen kiterjedt irtásrétek voltak a települések környékén, ahol legeltettek, majd később gyümölcsösöket, zártkerteket alakítottak ki. 24

25 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Alsó-Zala-völgy (D) Klímazonális vegetációtípusát a felső szakaszokon a bükkösök, az alsón a gyertyánostölgyesek jelentik. A kistáj északi és keleti részén az erdők jelentős része ma telepített állományokból áll, melyek többnyire akácosok. Az ember természetátalakító hatása inkább a szélesebb és lankás alsó szakaszon volt a jelentős, itt a ligeterdők kivágásával kaszálókat, majd az utóbbi évtizedekben szántókat alakítottak ki. A megmaradt gyepek jelentős része kezelés hiányában cserjésedésnek indult. A Zala folyó szabályozása jelentős szerepet játszott a kistáj élőhelyeinek átalakulásában. Zalavári-hát (D) A kistáj potenciális erdőterület, ahol természetes gyeptársulások előfordulása valószínűtlen. Klímazonális vegetációtípusát nagyrészt a bükkösök jelentik, gyertyánostölgyesek eredetileg csak a patakvölgyekben voltak. A platókon ma több helyen mészkerülő gyertyános-tölgyeseket találunk. Telepített faállományok közül említésre méltók az akácosok. A kistáj erdőterületei az évszázadok során csökkentek, helyükön szőlőültetvények, zártkertek vagy szántók fordulnak elő, napjainkban is kevés a parlagterület. Kemenesalja (középső É D-i sáv) Klímazonális vegetációtípusát a gyertyános-tölgyesek jelentik. A kistáj déli részén a Kemeneshátról genyőtés cseres-tölgyesek húzódnak le. A patakvölgyekben éger- és fűzligetek alakultak ki. Ma már a telepített faállományok (főleg akácosok, kevés fenyves) adják az erdőterületek jelentős részét. A kistáj területe szántóföldi művelésre kiválóan alkalmas, a legtöbb erdőt már régen kiirtották, a megmaradtak közül az évszázados legeltetés, majd intenzív erdőgazdálkodás miatt kevés a természetszerű állomány. Marcal-völgy Mivel a terület jelentős része lefolyástalan medence, nagy kiterjedésű fátlan élőhelyek alakultak ki. Az ültetvényszerű erdők térfoglalása csekély, néhol láthatunk csak nemesnyárasokat. Az inváziós terhelés alacsony, főleg a peremterületeken vannak akácosok. A kistáj jellemző fátlan élőhelyei a mészkedvelő üde láprétek, zsombékosok, magassásosok. A magasabb térszíneken az erdőket kiirtották, a helyükön kialakult gyepeket legeltették vagy kaszálták. A rétek felhagyása az 1990-es évek elején kezdődött, ekkortól nagy magassásosok alakultak ki. A tőzeg kibányászása nyomán mesterséges tavak keletkeztek. Pápai Devecseri-sík (K) Klímazonális vegetációtípusát üde lomberdők jelentik (többnyire gyertyános-tölgyesek). A vízfolyások mentén puhafa- és keményfaligetek alakultak ki. Az erdőirtások és legeltetések következtében nagy kiterjedésű füves pusztaságok keletkeztek, melyeket később beerdősítettek. Ma erdeifenyő- és akácültetvények borítják a kistáj erdőterületének mintegy 70%-át. Említésre méltók a kistáj sovány talajain kialakuló lengefüves és egércsenkeszes pionír társulások. Az erdőterületek jellemzése A terület nagy része potenciális erdőterület, de napjainkban már csak közel a negyedén található (24,41%) erdő, elszórtan, változó méretű tömbökben. Az erdők nagy részét már régen kiirtották, de a mezőgazdasági hasznosítás felhagyásával nagy területeket telepítették be erdeifenyővel és akáccal. A hátakon északon és délen bükkösök is előfordulnak még, melyek a térszín csökkenésével tölgyesekbe mennek át. Délen és délnyugaton a tölgyesek másodlagosak, néhol fenyővel elegyednek. Tulajdonforma tekintetében a nagy erdőtömbökben (északnyugaton és középen) az állami tulajdon a legnagyobb arányú, míg a kisebb kiterjedésű 25

26 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet területek zöme (délnyugat és kelet) magántulajdonban van. Kisebb foltokban vegyes és közösségi tulajdonú erdők is előfordulnak. Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület nagy része a gazdasági kategóriába esik, de kisebb foltokban előfordul védelmi-, közjóléti- és egyéb kategória is (8. ábra). Tűzveszélyességi szempontból a kismértékben tűzveszélyes kategória a legnagyobb arányú, de a nyugati részeken a nagymértékben tűzveszélyes kategória is jelentős, míg keleten a nagymértékben és a közepes mértékben tűzveszélyes kategória közel azonos lefedettségben fordul elő. 8. ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint 26

27 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbi, 6. táblázat tartalmazza, térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 6. táblázat. Káld vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 38,54 3, Ipari, kereskedelmi területek 0,86 0, Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek lerakóhelyek (meddőhányók) 0,41 0, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek sport- és szabadidő-létesítmények 0,61 0, Nem öntözött szántóföldek 577,12 56, Állandó növényi kultúrák szőlők 12,35 1, Állandó növényi kultúrák gyümölcsösök, bogyósok 3,77 0, Rét/legelő 62,07 6, Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 19,46 1, Elsődlegesen mezőgazdasági területek 16,35 1,60 Lomblevelű erdők 206,94 20, Tűlevelű erdők 19,01 1, Vegyes erdők 23,27 2, Természetes gyepek, természet közeli rétek 3,57 0,35 Átmeneti erdős cserjés területek 34,91 3, Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 0,98 0, Kontinentális vizek állóvizek 0,78 0,08 Összesen 1021,00 100, Természetvédelem Az évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. A nemzeti parkok területét a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint (134/2013. (XII. 29.) VM rendelet) természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni (2013. évi CCL. törvény 25. ). Az egyes övezetekben eltérő szintű korlátozások érvényesek. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen természetvédelmi terület és tájvédelmi körzet található (0,4%). A Natura 2000-es területek közül a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategória fordul elő (5,9%), míg különleges madárvédelmi terület (SPA) nem található. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül a magterület arány a legnagyobb (10,9%), de az ökológiai folyosó kategória is jelentős (7%) és pufferterületek is előfordulnak (2,1%, összesen 20%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással 27

28 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Természetvédelmi területek Jeli arborétum természetvédelmi terület Az arborétumban található Közép-Európa leglátványosabb Rhododendron gyűjteménye. Hagymás és rizómás növények tízezreit, fenyők és lombos fák, illetve Rhododendronok több tucat faját és változatát ültették el itt a 30-as évek elejéig, mivel a meghonosításra szánt növények igényei és a helyi szélsőségesen savanyú talajadottságok, valamint a mikroklíma megfelelt egymásnak. A II. világháború után a park állami (erdészeti) kezelésbe került, újra fejlődésnek indult. Nagyszabású rekonstrukciós és fejlesztési munkák révén bővült az arborétum, kiszolgáló, rekreációs területeket, autóparkolókat is csatoltak hozzá, melyekkel együtt napjainkra már 107 ha-ra nőtt a látogatható terület nagysága. Érintett település: Kám Somló Tájvédelmi Körzet A pincékkel aránylag sűrűn beépített szőlőhegy hosszú előkészítés után 1983-ban lett tájvédelmi körzet. A természetvédelem célkitűzései összhangban vannak a helybeli gazdák törekvéseivel: a hegyközségi hagyományokhoz visszakanyarodva kell megőrizni a szőlőhegy gazdálkodási, tájképi és építészeti értékeit. A fokozottan védett hegytető a híres várrommal, a peremen sorakozó bazaltsziklákkal, az őserdő jellegű, alacsony növésű, festői erdeivel számos kirándulót vonz. Állatvilágát tekintve jelentős fajgazdagságban képviseltetik magukat a védett gerincesek, elsősorban a hüllők. Érintett települések: Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, évi CXXIX. törvény 10. (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterület található a tájvédelmi körzet közepén, Káldtól nyugatra egy nagyobb és északra egy kisebb foltban, Nemeskocs és Hosztót között egy nagy területen (átfedésben a Natura 2000-es területtel), Kamondtól és Tüskevártól délkeletre, Hosszúperesztegtől délre és délkeletre, Óhídtól és Olaszfától délre és keletre változatos méretű területeken. Az ökológiai folyosó kategóriába tartozik az északnyugaton elhelyezkedő Ramsari terület (Rába mente), részben a vízfolyások mente (Sárvíz-patak, Zala, Nádas-patak, Fenyősi-patak, Csörgető-patak, Marcal Kamondtól, Kígyós-patak, Torna-patak), különböző méretű területek Egyházashetyétől észak- és délkeletre, Dukától és Keledtől nyugatra, Gősfa és Pakod közt sok apró folt, valamint Zalavég és Dabronc közötti területek a magterületekhez kapcsolódva. Pufferterületek fordulnak elő a magterületekhez kapcsolódva, a Ramsari területen belül elhelyezkedő nem védett részen, Zalaerdőd környékén több kisebb foltban, valamint ide 28

29 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartozik még Csöglétől nyugatra és keletre két terület, Kertától nyugatra egy nagyobb és Tüskevártól délre több kisebb folt, valamint a tájvédelmi körzet külső zónája. Natura 2000 területek A különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) közé tartozik az Alsó-Zala-völgy (HUBF20037), a Gércei tufagyűrű és láprét (HUON20014), a Marcalmedence (HUBF20015), a Rába és Csörnöc-völgy (HUON20008) és a Sárvíz-patak mente (HUBF20052). A fent felsorolt SAC területek védett élőhelyeit és fajait a Herman Ottó Intézet alapján a 2. függelék listázza. Különleges madárvédelmi terület (SPA) nem található a vizsgált területen. A Natura 2000 területek helyrajzi számait a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről tartalmazza. A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet szövegét utoljára X.10. napján módosították, de továbbra is 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet néven fut. Ramsari terület a Rába-völgy (1,9%). Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek. A vizsgált koncessziós területen elszórva hat ex lege védett földvár található. Más típusú ex lege védett területek (pl. lápok) is előfordulhatnak, de ezek pontos elhelyezkedését az illetékes nemzeti park igazgatóság adatai alapján készített ábra jelzi (lásd 66. ábra). FAVÖKO Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Zala-vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000), Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000), Kis- Balaton sekély porózus (Natura 2000), Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője sekély porózus (Natura 2000, Ramsari), Marcal-völgy sekély porózus (tájvédelmi körzet, Natura 2000, Ramsari), Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő sekély porózus (természetvédelmi terület, Natura 2000, Ramsari), Dunántúli-középhegység Marcal-vízgyűjtő hegyvidéki és sekély hegyvidéki (tájvédelmi körzet) Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (7. táblázat). 29

30 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Név 7. táblázat. Helyi védettségű természeti értékek Káld vizsgálati területen Törzskönyvi szám Megye Település Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve Bögötei szelídgesztenyefa (3 db) 17/108/TE/99 Vas Bögöte TE Csipkereki szelídgesztenye 17/62/TE/99 Vas Csipkerek TE Doba-somlóvári Erdődykastélypark 18/25/TT/77 Veszprém Doba TT Egervári-égerliget 19/123/TT/92 Zala Egervár TT Pince-domb 19/89/TT/92 Zala Egervár TT Vadgesztenyesor 19/90/TT/92 Zala Egervár TE József-majori kocsányos tölgy tanúfák 17/40/TT/95 Vas Káld TE Lajos-bükkök 17/2/TT/42 Vas Káld TE Kemendollár, Akasztódomb 19/124/TT/93 Zala Kemendollár TT 8, Kemendollár, Várdomb 19/125/TT/93 Zala Kemendollár TT 6, Cserfa és kút 17/42/TT/96 Vas Oszkó TE Faluréti tölgyfák 19/104/TT/96 Zala Pókaszepetk TE Petőfi Sándor utcai tölgyfa 19/103/TE/96 Zala Pókaszepetk TE Zala-réti kockás liliom termőhelye 19/105/TT/96 Zala Pókaszepetk TT Gárdonyi úti park kocsányos tölgyei 17/97/TE/07 Vas Sárvár TE Hatvany Deutsch-kastély parkja 17/98/TT/07 Vas Sárvár TT 4, Sárvár, Bajti erdőrészlet 17/95/TT/07 Vas Sárvár TT Sárvár, Csónakázó-tó melletti Parkerdő 17/96/TT/07 Vas Sárvár TT 14, Sárvári Várpark 17/100/TT/07 Vas Sárvár TT 6, Sárvár, Rába-holtág a Szatmári-erdőben 17/99/TT/07 Vas Sárvár TT 6, Több száz éves ártéri tölgyes 17/21/TT/81 Vas Sárvár TT 21, Sümeg, Árpád utcai gesztenye facsoport 18/78/TE/07 Veszprém Sümeg TE Sümeg, Hét vezér téri gesztenye facsoport 18/80/TE/07 Veszprém Sümeg TE Sümegi-borókás 18/79/TT/07 Veszprém Sümeg TT 50, Sümegi Kisfaludy-tölgyfája 18/81/TE/07 Veszprém Sümeg TE Sümegi Palota Kert 18/118/TT/12 Veszprém Sümeg TT Sümegi-Várhegy 18/12/TT/57 Veszprém Sümeg TT 11, Sümeg, Nyírlaki Szociális Otthon parkja 18/40/TT/86 Veszprém Sümeg TT 8, Sümeg, Szent István téri gesztenye facsoport 18/62/TE/07 Veszprém Sümeg TE Sümegcsehi-hegy 19/145/TT/07 Zala Sümegcsehi TT 413, Kastélypark 19/2/TT/74 Zala Zalaszentgrót TT 4, Leánykökörcsin élőhelye 19/47/TT/81 Zala Zalaszentgrót TE 1, Zalaszentgrót, Zala folyó ártere 19/129/TT/00 Zala Zalaszentgrót TT Ezeréves tölgy 17/7/TT/58 Vas Zsennye TE Kastélypark 17/6/TT/57 Vas Zsennye TE 17,

31 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Szénhidrogén-kutatás 1.2. Káld vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 8. táblázat és a 9. táblázat adja meg (9. ábra, 1. melléklet). A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem. 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 9. táblázat listázza. 31

32 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 8. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Nyugat-Bakony 114. szénhidrogén Kisalföld I. szénhidrogén Andráshida-Észak szénhidrogén Celldömölk szénhidrogén Döbrönte 88. szénhidrogén Gellénháza 139. szénhidrogén Nagylengyel Nyugat szénhidrogén MBFH adattári szám T T T T T T Engedélyes MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Rába Xprom Energia Termelő és Szolgáltató Kft. Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban Megjegyzés T vizsgálati terület K-i része nem készült zárójelentés vizsgálati terület Ny-i része T vizsgálati terület DNy-i része T vizsgálati terület É-i része T csatlakozó terület K-en T csatlakozó terület D-en T csatlakozó terület Ny-on 9. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Laukó Ágnes, Turtegin Elek, Pollner László, Tanács János, Török Vilmosné Molnár János, Nagy Zoltánné, Nagy Zoltán, Turtegin Elek, Sipos Lászlóné, Móriné Németh Ildikó, Czuczi Gabriella 1997 Bernáth Zoltánné, Nagy Zoltánné, Nagy Zoltán, Kissné Hoós Zsuzsa, Móriné Németh Ildikó, Czuczi Gabriella Zárójelentés a 114. Nyugat-Bakony kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. 60/A. sz. Andráshida-Észak terület kutatási zárójelentése december 12. (Gyôrvár - szénhidrogén) 30. sz. Celldömölk terület kutatási zárójelentése december 12. (Vasi Hegyhát - szénhidrogén) A vizsgálati területet környezetébe eső korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Turtegin Elek, Pollner László, Laukó Ágnes, Török Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné Németh András, Szabó-Horti Anikó, Tomcsányi Tibor, Zsuppán Gyula, Mészáros Vince Csaba, Gyergyói László, Pollner László, Császár János 2012 Zárójelentés a 88. sz. Döbrönte kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Döbrönte-I. sz. fúrás) Zárójelentés a 139. Gellénháza kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Barlahida II.- 3D, radiometriai mérések; + Határozat) Nagylengyel West Block, Hungary. Geologic evaluationand Körmend Prospect drilling recommendation. Nagylengyel-nyugat Blokk. Földtani értékelés és javaslata körmendi kutatófúrásra. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Xpronet Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia-mélykutatás, illetve az érzékenység terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagokat külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (5. függelék, 6. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). 32

33 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 17 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 10. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 14 érte el a prekainozoos aljzatot (11. táblázat). 10. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y (m) EOV X (m) Z (m) Mélység (m) Dátum Zalaszentgrót K , ,1 122, Duka K , ,6 145,02 586, Duka D II , ,7 145,27 520, Káld Káld , ,7 153, , Kám Kám ,2 170, Zalaszentgrót K , ,1 122, Zalaszentgrót K , ,9 121,98 691, Káld K , , Bor 1 Borgáta K , ,9 140, Nagytilaj Nt , ,1 180, Nagytilaj Nt , ,2 180, , Nagytilaj Nt , ,1 181,79 991, Nagytilaj Nt , ,1 164, Nagytilaj Nt , ,7 216, , K 4 Ukk Ukk , ,5 142, Borgáta K , ,9 140, Káld K , Frs-id egyedi fúrásazonosító. 11. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Zalaszentgrót K , ,1 122, Duka K , ,6 145,02 586, Duka D II , ,7 145,27 520, Gógánfa K ,6 143,63 301, Káld Káld , ,7 153, , Kám Kám ,2 170, Borgáta Bor , ,9 140, Nagytilaj Nt , ,1 180, Nagytilaj Nt , ,2 180, , Nagytilaj Nt , ,1 181,79 991, Nagytilaj Nt , ,1 164, Nagytilaj Nt , ,7 216, , Ukk Ukk , ,5 142, Zalagyömörő K , Frs-id egyedi fúrásazonosító. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 9 fúrás esik a vizsgálati területre (12. táblázat, 6. melléklet). 1 indikációs fúrás (indikáció vagy telep) található a területen, meddő fúrás 8. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul.) 33

34 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 12. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Dátum azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ Helyzet* I** Borgáta Bor , , T.1612, 1946/1mf K2 K M Káld Káld , ,9 153, , T.1612, 1974/1mf K2 K M Kám Kám , ,2 169, /1mf, T.1426 K2 K I Nagytilaj Nt , ,9 179, /1mf K2 K M Nagytilaj Nt , , , /2mf K2 K M Nagytilaj Nt , ,9 181,11 991, /3mf K2 K M Nagytilaj Nt , ,4 164, /4mf K2 K M Nagytilaj Nt , ,6 215, , /5mf K2 K M Ukk Ukk , ,5 141, /3mf K2 K M +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele. *Helyzet: K Káld koncesszióra javasolt terület. **I: indikáció: I indikáció, M meddő, BT hatályos szénhidrogén-bányatelken Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mélygeoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012, 2014) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen a 13. táblázat adja meg. A területet nem érinti 3D szeizmikus mérés (7. melléklet). Terület Káld 13. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 1021 km * MBFH adatok alapján. (db) VSP * Szeizmokarotázs * 0 0 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség km 2 ) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km 2 ) Tellurika (TE) Magnetotellurika (MT) (db) VESZ ABmax >4000 m Terület 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika Káld (db/km 2 ) 1021 km 2 0,0196 0,001 *MBFH adatok alapján D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség %) Gravitáció (db/km 2 ) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km 2 ) VESZ ABmax >4000 m 0, ,478 0, ,9971 0,1978 0,0715 0,0362 A területen 95 különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található, melyek eloszlása közel egyenletes, a terület szeizmikusan közepesen megkutatottnak tekinthető. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 4. függelék listázza. A vizsgálati területre eső összes 2D szelvényhossza 887,8 km. A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 38 érinti a vizsgálati területet (4. függelékben MBFH szolgáltatott bejegyzés). 34

35 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati területen 1 fúrás mélyfúrás geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (14. táblázat). 14. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log Terület Dátum (m) (m) (mbf) (m) szám + Duka Duka II Sümeg B Nemeshany NH , ,4 166,55 722, Sümeg SÜT Káptalanfa KF , Csabrendek Ck Pecöl PE 10/A , ,5 164, Deáki (Nyírád) NT Nagygörbő NG , ,9 168, Pecöl Pecöl Gérce GET , Sümeg S , ,8 148, Sarvaly (Sümeg) S , ,3 176, Gyepükaján GY , , Gyepükaján Gy , , , Káptalanfa Kf , ,5 182, Celldömölk Cell.ÉNY , ,9 128, Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben. Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen, a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában. A vizsgálati területen VSP, illetve szeizmokarotázs mérést nem végeztek, az 5 km-es környezetben 1 VSP, és 12 szeizmokarotázs mérés ismert (15. táblázat, a MÁFGBA-ban az elérhető dokumentációt az Adattári azonosító oszlop jelzi). 15. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Mérés típus* EOV Y (m) EOV X (m) Z (mbf) Dátum Adattári azonosító Celldömölk-1 CELL 1 SZK , , Celldömölk-ÉNy-1 CELL.ÉNy 1 VSP , Csabrendek-2 Csabrendek 2 SZK , ,8 195,7 Sz Dabrony-1 DA 1 SZK , , Gyepűkaján-9 Gyepűkaján 9 SZK , ,8 166,4 Mf 99 2 Káptalanfa-1 Káptalanfa 1 SZK , ,1 160,8 Sz Mesteri-1 MES 1 SZK , Ng-1 Ng 1 SZK , ,46 NyMo Ng-1 Ng 1 SZK , ,46 Sz Ng-1 Ng 1 SZK , ,46 T Ng-1 Ng 1 SZK , ,46 KFH Pecöl-1 PE 1 SZK , , Zalagyömrő-1 Zalagyömrő 1 SZK , ,19 Mf 99 2 *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben. Terület + A területen 73 magnetotellurikus (MT) mérés található. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség kicsivel az országos átlag alatti (4,478 pont/km 2 ). Nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) 37 található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al. (2002) mutatja be. 35

36 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület földtani viszonyai A Káld vizsgálati terület földrajzi helyzetét, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint az 500 métert meghaladó mélységű fúrásokat a 10. ábra mutatja (a földtani viszonyok ismertetése a kiterjesztett körzetre vonatkozik). 10. ábra. Káld vizsgálati terület földrajzi helyzete az 500 méternél mélyebb fúrások és a 20. ábra szelvényének feltüntetésével A terület szerkezeti viszonyai A Káld vizsgálati terület a Dunántúli-középhegységi-egység területén található (11. ábra), közvetlenül annak ÉNy-i szerkezeti határa közelében. 36

37 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 11. ábra. A magyarországi medencealjzat szerkezeti egységei, a vizsgálati terület helyzetének feltüntetésével (HAAS et al alapján) A terület DK-i része (Sümeg Devecser környéke) a DNy ÉK-i csapású Bakonyiszinklinális (FÜLÖP 1989, HAAS et al. 2010, TARI, HORVÁTH 2010) tengelyzónájához tartozik, míg ÉNy-i része (Kám Celdömölk térsége) a szinklinális ÉNy-i szárnyára esik (12. ábra). A kiterjesztett terület ÉNy-i sarkán keresztülhalad az a DNy ÉK-i csapású takaróhatár ( Rába-vonal ), amely a nem metamorf mezozoos képződményekből álló Dunántúliközéphegységi egységet mint Legfelső-Ausztroalpi takarót (HORVÁTH F. 1993, TARI, HORVÁTH 2010, HAAS, BUDAI szerk. 2014) határolja el a szerkezetileg alatta lévő, enyhén metamorf paleozoos sorozatból álló Felső-Ausztroalpi takarótól. 37

38 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 12. ábra: Káld vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe a medencealjzat domborzatának izovonalaival, mbf (kivágat: HAAS et al. 2010) A Dunántúli-középhegységi egység és a Felső-Ausztroalpi takaró között pikkely-szerű testként jelenik meg az ún. Ikervári-szerkezet (13. ábra), amelynek szerkezeti viszonya a takarók rendszerén belül bizonytalan. Korábbi szerzők felvetették, hogy az ikervári fúrások által feltárt enyhén metamorf mezozoos tengeri üledékekből álló összlet (JUHÁSZ, KŐHÁTI 1966) a Penninikumhoz tartozik, és a Kőszegi-hegységhez hasonlóan takaróablakként bukkan ki a magasabb szerkezeti helyzetű takaróegységek alól (DANK, BODZAY 1971, KŐRÖSSY 1987), ez az értelmezés azonban bizonytalan rétegtani adatokon alapul és nehezen értelmezhető tektonikai szempontból is (BALLA 1993). 38

39 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 13. ábra. Az Ausztroalpi-takarórendszer sematikus szerkezeti vázlata (KOROKNAI in HAAS et al. 2014) A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén kutatásban alapvető. A különböző 2D-s vagy 3Ds szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával. A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel zaj arány és a feldolgozás folyamata. Káld vizsgálati területen számos 2D szeizmikus szelvény áll az MFGI rendelkezésére. Ezek közül 5 szelvény kerül bemutatásra (K 4_25, Va 24, Va 22, Va 17, Vpa 61). (14. ábra) A kiválasztásnál figyelembe vettük, hogy mely szelvények keresztezik egymást és melyek fedik le minél nagyobb részben a kijelölt területet. Az értelmezést az 5 km-rel kiterjesztett határig végeztük el. A vizsgálatok során felhasználtuk a szelvények közelében mélyült fúrások rétegsorát és HAAS et al. (2010) földtani térképét. Az értelmezést földtörténeti időben végeztük el, zöld és lila horizontokkal a kréta és triász képződmények felszínét jelöltük ki, melyek egyben a pretercier aljzat felszínét mutatják. Az elkülönítést a szeizmikus kép, illetve az aljzatot ért fúrások rétegsora alapján tettük meg. Kijelöltük még a pannóniai képződmények feküjét (narancs), illetve az alsó felső-pannóniai határát (sárga). A területet ért szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük. 39

40 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 14. ábra. Káld vizsgálati terület határa és rajta az MFGI rendelkezésére álló szeizmikus szelvények pirossal jelölve az értelmezett szelvények (K 4_25, Va 24, Va 22, Va 17, Vpa 61) A Va 17 és Vpa 61 szelvények délről észak felé követik egymást, ezért ezeket egyben ábrázoltuk és értelmeztük (15. ábra). Délről fokozatosan emelkedik az aljzat felszíne, melyet kréta képződmények építenek fel. Nagyjából a szelvény közepén található egy mélyebb medence, melyet északon már triász aljzat követ. A két szelvény kissé eltér minőségben egymástól, de a találkozásnál egyértelműen követhetőek a szintek. Az aljzat felett az idősebb miocén képződmények eltérő vastagságban vannak jelen. A medencénél a rétegek kivastagodnak. Az alsó-pannóniai rétegek párhuzamos reflexiókkal jelennek meg, m vastagságban, nagyjából követik a pannon fekü lefutását. Az aljzat mentén számos vetőt jelöltünk, melyek kialakították a változatos lefutását. Néhányuk, például a medence két oldalán a pannóniai szintekig felújultak. 40

41 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 15. ábra. Va 17 és Vpa 61 jelű 2D szeizmikus időszelvények értelmezése LandMark értelmezőrendszerben (lila: triász felszín, zöld: kréta felszín, narancs: pannóniai talp, sárga: felső-pannóniai talp, piros: vetők) A Va 24 szelvény ÉNy DK-i irányultságú, keresztezi a Va 17 jelű szelvényt. Az aljzatot nyugat felől triász kőzetek építik fel, majd az aljzat fokozatos emelkedésével a szelvény közepétől kréta képződmények váltják fel. Egy rövid szakaszon szaggatottan jelöltük a feltételezett triász kőzetek folytatását. Az aljzat a szelvény DK-i végén hirtelen emelkedik. Az idősebb miocén rétegek követik az aljzat lefutását, felszíne erősen reflektál, egyértelműen kijelölhető. Az alsó felső-pannóniai korú képződmények határa is fokozatosan emelkedik, ebből adódóan a fiatal pannon korú üledékek vastagsága fokozatosan csökken DK felé (16. ábra). 16. ábra. Va 24 jelű 2D szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben (lila: triász felszín, zöld: kréta felszín, narancs: pannóniai talp, sárga: felső-pannóniai talp, piros: vetők) 41

42 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Va 22 jelű szelvény párhuzamosan fut a Va 17-essel, és szintén keresztezi a Va 24-es szelvényt. A vizsgálati terület ezen részén az aljzat kréta képződményekkel fedett. Kisebb, nagyjából azonos mélységben található. Felette alig 100 méter vastagságban vannak jelen a miocén rétegek. A szelvény közepén szintén megjelenik egy medence, ahol az idősebb miocén üledékek kivastagodnak. A pannóniai rétegek párhuzamos reflexiókkal jelennek meg, méter vastagságban. Az alsó felső-pannóniai határa nagyjából leköveti a pannóniai fekü szintet. Az üledékképződés zavartalan volt, a területet ért szerkezeti mozgások a miocén felszínéig hatottak (17. ábra). 17. ábra. Va 22 jelű 2D szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben (lila: triász felszín, zöld: kréta felszín, narancs: pannóniai talp, sárga: felső-pannóniai talp, piros: vetők) A K 4_25 jelű szelvény a vizsgálati terület középső részén halad át ÉNy-ról DK felé, a Vpa 61-es szelvény keresztezésével. Fúrások és HAAS et al. (2010) térképe alapján az aljzat ÉNy-on nem egyértelműen besorolt, így azt barnával jelöltük. Szeizmikus kép alapján nem mutat nagy különbséget. Ezután egy kis területen kb. 100 m vastag kréta szint alatt triász szintet is kijelöltünk (Sót 1 triász kőzetbe is belefúrt). A szelvény közepétől erősen emelkedni kezd a pretercier aljzat. A szelvény DK-i végén, a triász kőzetek felett kréta képződmények építik fel. Az idősebb miocén m vastagságban van jelen. A pannóniai fekü DK-en a felszíntől nagyjából 100 m mélységben található. A szelvény minősége miatt nem jól láthatóak a fiatal, pannóniai üledékek párhuzamos reflexiói, az alsó felső-pannóniai határ leköveti nagyjából a pannóniai feküt. A szelvény ÉNy-i részén látható egy nagyobb vető, mely a Rába-vonalat jelzi. (18. ábra) 42

43 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 18. ábra. K 4_25 jelű 2D szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben (lila: triász felszín, zöld: kréta felszín, narancs: pannóniai talp, sárga: felső-pannóniai talp, piros: vetők) A terület medencealjzatának domborzata A Káld vizsgálati terület aljzatának domborzatán egy hosszanti, DNy ÉK-i irányú kiemelkedés rajzolódik ki Nemeskolta Ikervár Sárvár vonalában (12. ábra). Erre nagyjából merőleges vonulat nyomozható Vasvár Nagytilaj Zalaudvarnok, illetve azzal párhuzamosan ÉK felé Sümeg Ukk Borgáta Káld vonalában. Utóbbi kettő között helyezkedik el a Nagygörbői-medence A terület medencealjzatának földtani felépítése A Káld vizsgálati terület prekainozoos medencealjzatát (12. ábra) felépítő földtani képződmények ismertetése HAAS et al. (2010, 2014) munkája alapján történik, kiegészítve az aljzatot ért fúrások részletesebb adataival (JUHÁSZ, KŐHÁTI 1966, BALÁZS 1979, KŐRÖSSY 1987, FÜLÖP 1990). Felső-Ausztroalpi takaró A kibővített terület ÉNy-i részén a Kisalföld aljzatát enyhén metamorf ópaleozoos összlet alkotja ( Rábamenti metamorfitok FÜLÖP 1990). 28: variszkuszi kisfokú metamorf ópalaeozoos képződmények (Nemeskoltai Homokkő, Sótonyi Metavulkanit, Mihályi Fillit): homokkőpala, kvarcit, zöldesszürke fillit, mészfillit, grafitos agyagpala, egyes szintekben metavulkanit (kloritpala) betelepülésekkel (Ölbő Öl 5). Vastagsága nem ismert, kora ordovícium devon. 29: devon márvány (Büki Dolomit): szürkésfehér vagy sötétszürke, cukorszövetű vagy átkristályosodott, szericites dolomit (Rábasömjén Rás 1, 2). Fúrt vastagsága a Rás 2 fúrásban 120 m körüli. Kora: devon. A Pecöl Pe 1 fúrás által a fillit fölött települő, karbonátos kőzetek klasztjaiból álló mintegy 50 m vastag rétegsort KŐRÖSSY (1985) a neogén 43

44 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet rétegsor bázisképződményeként értelmezte, míg FÜLÖP (1990) a paleozoos rétegsor felső szakaszát alkotó dolomithoz sorolta. Ez a fúrás igen közel esik az Ikervári-szerkezet és a Felső-Ausztroalpi takaró közötti tektonikus határhoz, így az sem zárható ki, hogy a dolomitklasztokból álló kőzettest a két szerkezet közötti tektonikus zóna anyaga (JUHÁSZ, KŐHÁTI 1966). Ikervári-egység 48: A Kisalföld aljzatát az ikervári fúrások egy részében (12. ábra) enyhén metamorf tengeri kifejlődésű mezozoos üledékes kőzetek alkotják. Az Ikervár Ike 2, 5, 7 fúrásban feltárt agyagpala, kovás homokkő, márgapala összletből felső-jura alsó-kréta ősmaradványok (Lombardia, Tintinnida) kerültek elő (JUHÁSZ, KŐHÁTI 1966). Dunántúli-középhegységi-egység A vizsgálati terület túlnyomó része a Bakonyi-szinklinálishoz tartozik. Anchimetamorf variszkuszi aljzata fölött felső-perm alsó-kréta üledékes formációkból álló folyamatos rétegsor települ, amelyre eróziós és szögdiszkordanciával felső-kréta (szenon) rétegsor következik. 54: variszkuszi anchimetamorf ópaleozoos képződmények (agyagpala, homokkőpala, metavulkanitok, Lovasi Formáció): a Dunántúli-középhegységi egység anchimetamorf ópaleozoos aljzata a Káld kiterjesztett terület ÉNy-i részén alkotja a medence aljzatát. A Nemeskolta Kol 1 3, Ikervár Ike 8 4 3, Sótony Sót 1 2 fúrásokban feltárt homokkőpala, aleurolitpala, metavulkanit és agyagpala rétegsort korábban a Felső-Ausztroalpi takaróba sorolták (FÜLÖP 1990), figyelmen kívül hagyva az ikervári rétegtani adatokat. Hasonló rétegsort tárt fel azonban a Bakonyi-szinklinális ÉNy-i szárnyán mélyült Alsószalmavár (Vanyola) Asz 1 fúrás a bakonyi felső-perm triász rétegsor alatt is, így a két szerkezeti egység gyengén metamorf ópaleozoos rétegsora pusztán litológiai alapon nem különíthető el egymástól, ahogyan erre korábbi szerzők is felhívták a figyelmet (BALÁZS 1979, FÜLÖP 1990, BALLA 1993, LELKESNÉ FELVÁRI 1998). 51: középső felső-perm szárazföldi sziliciklasztos rétegsor (Balatonfelvidéki Homokkő): a Káld vizsgálati terület medencealjzatában felső-permi törmelékes összlet fúrásban nem ismert, de jelenléte feltételezhető a Mesteri K 3 fúrás által feltárt rétegsor feküjében, a szinklinális ÉNy-i szárnyán. 47: alsó-triász sekélytengeri finom sziliciklasztos és karbonátos összlet (Csopaki Márga, Hidegkúti Formáció, Köveskáli Dolomit): a szinklinális ÉNy-i szárnyának alsó-triász rétegsorát a Celldömölk Cell.ÉNy 1 fúrás tárta fel a felső-kréta képződmények alatt. A rétegsor legfelső tagját márga, márgás mészkő, meszes aleurolit, homokos márga alkotja, vékony mészkő betelepülésekkel (Csopaki Márga). Vastagsága 80 m. Ez alatt vékonyréteges dolomit és homokkő következik (Hidegkúti F.) mintegy 100 m vastagságban. Az alsó-triász rétegsor alsó szakaszát üreges sejtes, illetve csillámos homokos dolomit és vékonyrétegzett dolomárga alkotja (Köveskáli Dolomit). A Mesteri K 3 fúrás alsó szakaszán feltárt aleuritos márga mészmárga a Csopaki Formációba sorolható. 46: anisusi sekélytengeri mészkő és dolomit (Aszófői Dolomit, Iszkahegyi Mészkő, Megyehegyi Dolomit): A Mesteri K 3 (Mes I) fúrásban a középső-triász medence fáciesű rétegsor alatt szürke breccsás dolomit és lemezes mészkő következik mintegy 300 m fúrt vastagságban, amely alatt sejtes lemezes dolomit települ 35 m vastagságban. 45: ladin karni platformkarbonát (Budaörsi Dolomit): pados vastagpados, platform fáciesű dolomit a 12. ábraán bemutatott terület DK-i sarkában, Tapolcától KDK-re fordul elő. 44. anisusi ladin medence fáciesű mészkő, tűzköves mészkő tufabetelepülésekkel (Felsőörsi Mészkő, Vászolyi Formáció, Buchensteini Formáció, Füredi Mészkő). A Mesteri K 3 fúrásban az alsó-karni Veszprémi Márga alatt kovás dolomitos mészkő települ vulkanitnyomokkal, mintegy 40 m vastagságban. 44

45 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 43: karni medence fáciesű márga és mészkő (Veszprémi Márga Formáció): A Bakonyiszinklinális ÉNy-i szárnyán a Celldömölktől DNy-ra mélyült Mesteri K 3 fúrásban a karni márga rétegsort sötétszürke agyagkő képviseli. Harántolt vastagsága 100 m. 42: karni nori platform fáciesű dolomit (Fődolomit): ciklusos felépítésű, túlnyomó részben pados vastagpados, sekélytengeri platform fáciesű dolomit. A Dunántúli-középhegységiegység legnagyobb vastagságú mezozoos képződménye, vastagsága max m. 41: felső-triász medence fáciesű mészkő és dolomit. Rezi Dolomit: jól rétegzett, lemezes és pados, bitumenes dolomit. Felső-nori. Vastagsága 150 m. Kösseni Formáció: márga, mészmárga és agyagmárga építi fel. Sümeg környékén a Dachsteini Mészkő Formációval fogazódik össze. Rhaeti korú. A Zalaudvarnok Zu 1 fúrásban a fúrt vastagsága eléri a 600 m-t is (a Rezi Dolomittal együtt). 40: felső-triász alsó-jura platform fáciesű mészkő. Dachsteini Mészkő: ciklusos felépítésű, sekélytengeri platform fáciesű mészkő. Uralkodóan pados vastagpados. Alsó szakasza mészkő és dolomit rétegek váltakozásából áll. Felső-triász (nori rhaeti). Vastagsága a Bakony DNy-i részén 200 m körüli. Kardosréti Mészkő: pados, onkoidos mészkő. Feküje a Dachsteini Mészkő. Települt jura fedője a területen nem ismert, eróziós diszkordanciával felső-kréta képződmények következnek fölötte. Alsó-jura (hettangi). A területen mélyült fúrások közül a Káptalana Kf 2 és a Somlóvásárhely Sv 1 tárta fel, mintegy 30 m vastagságban. 39: jura alsó-kréta pelágikus mészkő, tűzköves mészkő, radiolarit (Pisznicei Mészkő, Isztiméri Mészkő, Eplényi Mészkő, Lókúti Radiolarit, Szentivánhegyi Mészkő, Mogyorósdombi Mészkő): a jura rétegsor különböző képződményeit több gyepükajáni és káptalanfai fúrás tárta fel a szinklinális tengelyzónájában, a sümegi felszíni előfordulástól ÉK-re. A Káld vizsgálati területen a legnagyobb fúrt vastagságban a Nagytilaj Nt 2 fúrásban ismert a jura rétegsor (210 m). Települt fedője az alsó-kréta Sümegi Márga, amelynek a területen ismert legnagyobb vastagsága a Sümeg Süt 17 fúrásban 270 m. 31: szenon szárazföldi törmelékes és lápi képződmények (Csehbányai Formáció, Ajkai Kőszén): A vizsgálati területen a Duka D II fúrás az alsó-pannóniai alatt felső-kréta folyóvízi összletben állt le, amely a Csehbányai Formációba sorolható. Hasonló kifejlődést harántolt a Dabrony Da 1 fúrás a szenon tengeri rétegsor alatt, mintegy 170 m vastagságban, amely a felső-triász Fődolomitra települt. Az Ajkai Kőszén Formációt a Sümegtől ÉK-re mélyült gyepükajáni, káptalanfai és csabrendeki fúrások tárták fel, m legnagyobb vastagságban. 32: szenon platform fáciesű mészkő (Ugodi Mészkő hippuriteszes mészkő): világos sárgásszürke, uralkodóan rudisták vázából, illetve azok váztöredékéből álló, vastagpados szerkezetű, biogén mészkő. A felső-kréta medenceperemeken közvetlenül települ a preszenon aljzatra, a szenon medence felé a Jákói, illetve felsőbb szakasza a Polányi Márgával fogazódik össze, amely a települt fedője is egyben. Felső-kréta (campani). Vastagsága a Dabrony Da 1 fúrásban 100 m körüli, ahol feküje a Csehbányai Formáció, fedője a medence fáciesű Polányi Márga. A Sümegtől ÉK-re mélyült gyepükajáni fúrásokban vastagsága eléri a 300 m-t is. 33: szenon medence fáciesű mészkő és márga (Jákói Márga gryphaeás márga, Polányi Márga inoceramuszos márga): szürke, alsó szakaszán rosszul, feljebb jól rétegzett márga, agyagmárga, kőzetlisztes márga, mészmárga. A Nagytilaj Nt 2 fúrásban barnásvörös alsókréta mészmárgára települ (Sümegi Márga). Felső-kréta (santoni campani). Vastagsága max. 900 m. 45

46 Peremartoni Fcs. Dunántúli Fcs. Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület medencekitöltő kainozoos képződményei A vizsgálati terület kainozoos képződményeinek ismertetését a Kárpát-medence nagyszerkezeti mozgásainak megfelelően a medence kinyílása előtti (prerift), alatti (szinrift) és utáni (posztrift) üledékek szempontjából tárgyaljuk. A vizsgálati területen prerift kainozoos képződmények csupán két fúrásból ismertek, melyek az oligocén Csatkai Formáció szárazföldi, folyóvízi ártéri képződményeit harántolták. A szinrift fázis fő transztenziós szerkezetalakulása felnyíló medence sekélytengeri, valamint annak heteropikus fácieseit képviselő medenceperemi üledékképződési környezeteit hozta létre. A középső-miocén szinrift fázist lezáró késő-badeni szarmata inverziót követően a késő-miocén posztrift termális süllyedés következtében jött létre az egyenetlen aljzattal bíró, jelentős mélységű, elzárt, sós vizű Pannon-tó medencéje. A Pannon-tóba ÉNy és ÉK felől érkező vízfolyások deltarendszerének törmelékanyaga folyamatosan töltötte fel a medencét, időben fiatalodva és térben DK felé szorítva a nyílt, sós vizű medencét és a deltasíkság deltafront deltalejtő medence fácies együttes képződményeit (JUHÁSZ 1992, MAGYAR et al. 1999). A jellemző fácies átmenetek és azok jellegzetes egymásra épülése a vizsgálati területen is megtalálható. A hagyományos litosztratigráfiai besorolás és a kronosztratigráfiai beosztás összevetését a 16. táblázat tartalmazza. A pannóniai képződmények a posztpannon kiemelkedés hatására a hegységperemeken kiemelve, illetve vékony negyedidőszaki folyóvízi rétegsorok alatt helyezkednek el. 16. táblázat. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk alapján) Hagyományos (nem használható) korbeosztás kvarter pliocén Q Pl Fcs.-beosztás legfelsőpliocén (levantei) felső-pliocén (felsőpannóniai) Pl3 Pl2 Hazai, korábbi korbeosztás (1980-as évektől) pannóniai (s. l.) felső-pannóniai (Pa2) Nemzetközi elfogadott korbeosztás Pl pliocén felső-miocén alsó-pliocén (alsópannóniai) Pl1 alsó-pannóniai (Pa1) M3 miocén M szarmata tortónai M3 középsőmiocén helvét M2 alsó-miocén burdigáliai M1 akvitániai szarmata (Ms) badeni (Mb) kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer) M2 M1 középső-miocén alsó-miocén Paleogén képződmények Idősebb paleogén, eocén képződmények vizsgálati területünk 5 km-es kiterjesztett körzetének DK-i részén, a Bakony ÉNy-i peremén, Sümeg környékén jelennek meg a felszínen és a nagyszámú nyersanyagkutató fúrásban. Az oligocén üledékes rétegsort alkotó Csatkai Formáció ugyanitt, valamint fúrásban Borgáta, Celldömölk és Dabrony térségében ismert. 46

47 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A legidősebb, valószínűleg már eocén korú képződmény területünk 5 km-es körzetében az eocén fedős Gánti Bauxit Formáció, melyet Csabrendek környékén a Ck 485, Cn 596, 1066, 1502 és Cr 4, valamint a Gyepükaján, Gy 6 fúrások harántolták néhány méteres vastagságban. A formáció csabrendeki fúrásokban azonosított Csabpusztai tagozatát eredeti településű, pelitomorf és pelitomorf intraklasztos bauxittelepek és teleprészek alkotják, kora cuisi koralutetiai. Számos esetben a bauxit fedőjeként, illetve a mezozoos aljzat fölött jelenik meg a Darvastói Formáció tarkaagyag, agyagmárga, márga; barnakőszén, molluszkás miliolinás mészmárga mészkő, homok, konglomerátum, dolomittörmelék összlete. A Dorogi Formációba sorolhatóak a Sümeg, B 8 fúrás által 30 m vastagságban harántolt paralikus kőszéntelepes összlet képződményei. A korábban Kisgyóni Formációként elkülönített sorozat alsó és felső széntelepes összletre oszlik, melyeket helyenként jelentős vastagságot elérő homok és homokos aleurit kifejlődés választ el. A paralikus széntelepek meddő közbetelepülései csökkentsósvízi, esetenként tengeri fauna és nannoplankton elemeket tartalmaznak. A középhegység eocén összletének egyik legnagyobb területi elterjedésű, jellegzetes képződménye a helyenként kőzetalkotó mennyiségű nagy-foraminiferát tartalmazó világosszürke, sárgásszürke Szőci Mészkő, melyet korábban főnummuliteszes mészkő -nek is neveztek. Kora lutetiai bartoni. A nummuliteszes alveolinás discociklinás mészkövek sekély szublitorális mélységben, rámpa környezetben képződtek. A formáció alsó része a Déli-Bakonyban négy részre osztható. alulról miliolinás és alveolinás mészkő (Tüskésmajori Tagozat), assilinás agyagos mészkő (Nagytárkányi Tagozat), alveolinás mészkő (Izamajori Tagozat), assilinás mészkő (Nyirádi Tagozat), e fölött perforatuszos (Felsőgallai Tagozat) és millecaputos (Cseszneki Tagozat) mészkő települ. A formáció vastagsága a terület fúrásaiban többnyire m, a Gyepükaján, Gy 18 fúrásban 116 m; a Gy 25-ben 117,8 m; a Gy 45- ben 136,5 m; Gy 55-ben 142 m; a Nemeshany, Nh 1-ben 122 m; a Somlóvásárhely, Sv 1 fúrásban 141 m volt. A Padragi Márga szürke, zöldesszürke márga, tufitos, bentonitos csíkokkal és andezittufa betelepülésekkel. Alsó részén foraminiferás, glaukonitos mészmárgával (Csabrendeki Márga Tagozat). Felső részén helyenként turbidites kifejlődésű. Nyílttengeri, a sekélypelágikustól a bathiális övig terjedő környezetben képződött. Kora lutetiai priabonai. A formáció átlagos vastagsága 200 m, a területünkön mélyült fúrások Csabrendek Gyepükaján Káptalanfa Nyirád környezetében túlnyomóan m hosszban harántolták, míg a Somlóvásárhely, Sv 1 fúrásban vastagsága 150 m volt. A Padragi Márga fölött, másutt idősebb eocén, vagy mezozoos képződmények fedőjében eróziós felszínnel települ az alsó felső-oligocén Csatkai Formáció terresztrikus törmelékes sorozata. Az alluviális, ártéri sorozatot ciklikusan visszatérő durvaszemű övzátony üledékek jellemzik. Alsó szintjeit főként metamorfit, felső szintjeit karbonát anyagú kavicsok dominanciája jellemzi. Leggyakoribb kőzettípusai azonban az aleurit és agyag, mely kb. 15 m-enként egy-két méteres vastagságban elhomokosodik (BÁLDI 1998). Az egyes ciklusokon belül a szemcsenagyság alulról felfelé finomodik. Itt, a formáció elterjedési területének nyugati határa közelében több és nagyobb a kavics, a felépítő üledékek átlagos szemcsemérete kelet felé csökken, miközben a sorozat vastagsága nő. Az É-i Bakony egyes területein, bázisán barnakőszénpados, mocsári-tavi rétegcsoport fejlődött ki, amely esetenként vékony homokos betelepüléseket is tartalmaz. Előfordulása a vizsgálati terület 5 km-es környezetében, Csabrendek Gyepükaján Káptalanfa környékén jellemző a felszínen és mélyfúrásokban is. A vizsgálati területen mélyült fúrások közül csak az Ukk, Ukk 2 és a Borgáta, Bor 1 fúrások harántolták 79, illetve 56 m vastagságban. Az 5 km-es körzet északi határán mélyült Celldömölk, Cell.ÉNy 1 fúrás 263 m vastagságban harántolta a formáció rétegsorát. 47

48 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Dabrony, Da 1 fúrás m között harántolt törmelékes sorozatát összevontan a Csatkai és Somlóvásárhelyi Formációba sorolták. Az eggenburgi kora-badeni Somlóvásárhelyi Formáció képződményeit a Sótony, Sót 1 és 2, a Mesteri, K 3 és 8, valamint a Nagygörbő, Ng 1 fúrások harántolták m vastagságban. A Gyepükaján, Gy 6 és Sümeg, S 25 fúrásokban a harántolt vastagság csupán 56, illetve 34 m volt. A formációt szárazföldi folyóvízi mocsári környezetben lerakódott, szürke, zöldesszürke színű agyag, tarkaagyag, bentonitos agyag, mészcsomós, mészkonkréciós agyag, agyagmárga, aleuritos agyag, szenes agyag és lignit, valamint homok, laza homokkő és kavics építi fel (SELMECZI 2014). Az uralkodóan kvarckavicsból álló, jól osztályozott, érettebb kavicsanyag és a bentonitos agyagok gyakorisága alapján különíthető el az idősebb Csatkai Formációtól, annak fedőjében, vagy az idősebb aljzatra települ. A Gyulakeszi Riolittufa Formációba sorolják a Nagygörbő, Ng 1 fúrásban 1022 m-nél, közel 1,5 m méter vastagságban, a Somlóvásárhelyi Formáció rétegei között harántolt piroklasztit sorozatot. A formáció anyaga szürkésfehér, általában homogén, vastagpados, biotitos, horzsaköves, ignimbritesedett, szárazföldi térszínen lerakódott riolit riodácit ártufa ( alsó riolittufa ). A Ligeterdői Kavics Formációba sorolt alsó miocén (ottnangi kárpáti) folyóvízi, kisebb részben már partközeli, csökkentsósvízi, illetve normálsós vízi környezetben képződött durvatörmelékes, rosszul osztályozott kavicsból, konglomerátumból, homokból és márgából álló sorozatot területünkön a Nemeskolta, Kol 2 és Pecöl, Pe 1 fúrások tárták fel, 30, illetve 67 m-es vastagságban, a kiemelt helyzetű metamorf aljzatra, a Pe 1 fúrásban 47 m breccsa fölött települve. A középső miocén, kora-badeni Pusztamiskei Formáció törmelékes összletét az ikervári Ike 1 10 fúrások, a Borgáta, Bor 1 és K 6; Káld, Káld 1; Somlóvásárhely, Sv 1; valamint a Gyepükaján, Gy 6 és Sümeg, S 25 fúrások harántolták. Főként durva- és középszemű homokkő építi fel, meszes kötésű, a glaukonittól gyakran zöldes árnyalatú. Bázisán durva törmelékes, abráziós kavics, illetve konglomerátum települ, felsőbb szakaszán gyakoribbak az aleurolit- és a márgabetelepülések. Fő elterjedési területe Devecser Nyirád környéke, Csabrendek Sümeg környékén is előfordul. Eróziós diszkordanciával és legtöbbször durva bázisréteggel települ az idősebb képződményekre, fedőjében sokszor szintén diszkordánsan települ a vele részben heteropikus Lajtai Mészkő (SELMECZI in GYALOG, CSÁSZÁR szerk. 1996). A törmelékes sorozatok üledékanyaga az Alpok területéről folyóvízi szállítással került a nyugat-magyarországi üledékgyűjtőkbe. A medencebelső irányában üledékei finomodnak, és laterálisan átmegy a Tekeresi Slír Formációba. A kárpáti durvaszemcsés fácies egy keskeny peremi zónára volt jellemző, a medence belsejét vastag pelites üledékösszlet töltötte ki. A Tekeresi Slír Formáció kárpáti kora badeni, ciklikusan változó sötétszürke agyag, aleurit, csillámos finomhomok, homokkő, agyagmárga sorozatait a Celldömölk Cel 1 és Cell.ÉNy 1, az Ikervár Ike 4; 6 11; Nagygörbő, Ng 1; Nagytilaj, Nt 1 5; Sótony, Sót 1 és 2; Vöckönd, Vö 2, valamint a Zalaszentgrót, K 36, 37, 72 fúrások tárták fel. A peremekről származó törmelékanyag behordása lépést tartott a gyors süllyedéssel, ezért az mindenhol sekélytengeri környezetben zajlott. A fácies jellegét a részmedencék nyílt tengerrel való kapcsolatának mértéke szabályozta (folyók által beömlő friss víz hatása a sótartalomra, süllyedés és feltöltődés mértéke). A törmelékes sorozat forrásterülete, a lepusztulási térszín főként mezozoos, könnyen aprózódó karbonátokból és pelites képződményekből állhatott. Mivel ezen kőzetek viszonylag rövid szállítási távolságon belül szétbomlottak, ezért az egykori partvonalhoz közel már finomszemcsés üledékek rakódtak le. Az üledékgyűjtő medence nem volt nagy kiterjedésű, a vastag pelites sorozat az aljzat süllyedésével lépést tartó üledékbeszállítást jelzi. A formáció vastagsága m között változik, legvastagabb a Celldömölk, Cell 1 fúrásban volt. A Sótony, Sót 1 és 2 48

49 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány fúrásokban az összevont Tekeresi és Pusztamiskei Formációk harántolt vastagsága 200 m körül adódott. A Nagygörbő, Ng 1 fúrásban a Tekeresi Slír, míg a Sümeg, S 25 fúrásban a Pusztamiskei Formáció összletén belül jelennek meg vékony (1,4 és 0,4 m) közbetelepülésként a Tari Dácittufa Formáció tufás rétegei. Az enyhén túlterjedő badeni transzgresszió breccsáit a Pecöl, Pe 1 fúrás tárta fel közel 50 m-es vastagságban. A badeni során a parttávoli mélymedencék területén a Tekeresi Slír fölött a kora és középső-badeni Bádeni Agyag majd a késő-badeni Szilágyi Agyagmárga Formációk nyílttengeri pelites, sekély neritikus környezetben lerakódott szürke, vékonyhéjú molluszkás, illetve foraminiferás, gyakran turitellás corbulás makrofaunát tartalmazó agyagmárga sorozatai rakódtak le. A Bádeni Formáció képződményeit a Pecöl, Pe 1 fúrás 54 m, a Mesteri, Mes 1 és a Kám, Kám 1 fúrások pedig 215 illetve 266 m vastagságban harántolták. A Szilágyi Agyagmárga Formáció rétegeit a Celldömölk, Cel 1 és Cell.ÉNy 1 fúrások 453, illetve 108 m; a Nagygörbő, Ng m; míg a Mesteri, K 3 és 8, valamint Pecöl, Pe 1 fúrások 50 m körüli vastagságban harántolták. A Hidasi Barnakőszén Formáció badeni kőszenes összletét a vizsgálati területen a Gyepükaján, Gy 6 fúrás harántolta a felszín közelében 23 m-es vastagságban. Esetenként a kiemelt helyzetű metamorf aljzatra települve, másutt a breccsák, vagy a Pusztamiskei Formáció rétegei, ill. a Csatkai Formáció fölött jelennek meg a felső-badeni Lajtai Mészkő Formáció lithothamniumos, mészhomokos sekélytengeri összletei, melyek a medence belseje felé összefogazódhatnak a kárpáti alsó badeni slír felső szakaszával. Lajtai mészkövet a vizsgálati területen az Ikervár, Ike 2; 4; 5 és 6; Dabrony, Da 1; Káld, Káld 1; Nagytilaj, Nt 1 és Pecöl, Pe 1; valamint a Sümeg, S 15 fúrások harántoltak. Az átlagos vastagság 7 40 m között változott, de az Ikervár, Ike 6 mélyfúrás 83 m vastagságban harántolta a formációt. A badeni korszak végére a nyílttengerrel való összeköttetés leszűkült, a tenger sótartalma csökkent, csökkentsósvízi üledékek képződtek. A szarmata üledékek a medencében m vastagságúak, míg a kiemelt hátakon legfeljebb néhány 10 m-es vastagságot érnek el. A vizsgálati terület fúrásaiból a medenceperemi helyzetben, brakkvízi-partszegélyi környezetben kifejlődött Tinnyei Formáció durvamészköve a Gyepükaján, Gy 6; Káld, Káld 1; Sümeg, S 25 és Nagygörbő, Ng 1 fúrásokból ismert, 1,5 29 m vastagságban. A formáció delta fáciesű, kavicsos Dudleszi Tagozatát a Sümeg, S 25 fúrás mellett a Celldömölk Cell.ÉNy 1 fúrás is harántolta 109 m-es vastagságban. Itt a kavicsos összlet a nyíltvízi Szilágyi Formáció agyagmárga és a Kozárdi Formáció agyagmárga mészhomokkő sorozatai között jelenik meg. A Kozárdi Formációt nyíltvízi fáciesű, szürke, zöldesszürke molluszkás agyag, agyagmárga, finomhomokos aleurit és mészmárga, meszes homokkő alkotja, homokos mészkő betelepülésekkel. A formáció legnagyobb vastagságát északon, a vizsgálati terület 5 km-es körzetében mélyült Celldömölk, Cell.ÉNy 1 fúrásban érte el 104 m-rel. A képződményt ezen kívül az 5 km-es körzetben az Ikervár, Ike 2; 5; 8 11; Sótony, Sót 1 és 2; a vizsgálati területen belül pedig a Káld, Káld 1; valamint a Borgáta, Bor 1 és K 6 fúrásokban azonosították 8 33 m közötti harántolt vastagságokkal. Posztrift, pannon kifejlődések A posztrift termális süllyedés következtében kialakult Pannon-tó medencéjét kitöltő üledékes sorozat transzgressziós jelleggel, túlterjedően települ az idősebb képződményekre. A tavi sorozat hagyományosan alsó-pannonnak nevezett medenceüledékei jellemzően változékony vastagságban jelennek meg, a medencealjzat kiemelkedései felett elvékonyodnak (19. ábra). A tó széles és sekély selfjén lerakódott delta és folyóvízi sorozatok, melyeket 49

50 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet hagyományosan felső-pannonnak neveztek, kisebb vastagságingadozásokkal követik a medencealjzat domborzatát (KŐRÖSSY 1987). A felső miocén pliocén pannon sorozat vastagsága az ikervári, sótonyi és celldömölki fúrásokban eléri, vagy meg is haladja az 1500 m-t, a vizsgálati területen belül legvastagabb a Vasvár, K 10 (2149 m), Va 1 és Pecöl, Pe 2 (1985 m), valamint a Kám, Kám 1 (1824 m) fúrásokban volt. 19. ábra. A pannóniai képződmények koronkénti beosztása és területi elterjedése a Dunántúlon (GYALOG szerk alapján) A Pannon-tó medencéjében és a medence-lejtőn lerakódott, hagyományosan az alsópannóniaiba sorolt, túlnyomóan törmelékes üledékes sorozatokat a Peremartoni Formációcsoport foglalja össze. A Káld vizsgálati területen ezeket a képződményeket csak a terület ÉNy-i felén mélyült fúrások harántolták. Az Endrődi Formációt medence környezetben lerakódott nyíltvízi agyagmárga, aleurolitos márga, aleurit; az Algyői Formációt a néhány fokos lejtésű medencelejtőn, illetve deltalejtőn lerakódott agyagmárga sorozatok; míg a Szolnoki Formációt zagyárak által a mélyebb medencerészekbe szállított turbidites homok testek építik fel (20. ábra). Az Endrődi Formáció változatos vízmélység viszonyok között leülepedett nyíltvízi márga sorozatát a vizsgálati terület nyugati és északnyugati részén mélyült medence fúrásai 100 m- es átlagos vastagságban harántolták, de a nagytilaji (Nt 1 4), celldömölki (Cel 1 és Cell.ÉNy 1), az Ikervár, Ike 3, Nemeskolta, Kol 2, valamint a vasvári (Va 1 és K 10) fúrásokban vastagsága a ; 250 illetve a közel 300 m-es vastagságot is elérheti. A formáció képződése a medence területeken már a szarmatában elkezdődött. A medencében lerakódott üledék minőségét a pelágikus karbonát és a szárazföldi eredetű sziliciklasztos hordalék aránya és szemcsemérete határozta meg (MAGYAR 2010). A behordástól távoli vagy kiemelt területeken, jellemzően a formáció alsó részén mészkő vagy mészmárga képződött, mely az erősödő törmelékes behordás hatására fokozatosan hemipelágikus márgába és agyagmárgába megy át. 50

51 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 20. ábra Földtani szelvény a vizsgálati terület DNy-i részén keresztül (Fodor et al. 2011) A tómedence feltöltődésével egyre közelebb kerülő folyótorkolatok miatt a lassú üledékképződéssel és lebegtetett üledékkel jellemzett medencebelsőkben fokozatosan jelentek meg a Szolnoki Formáció kőzetlisztes és finomhomokos, vékonypados turbiditekből felépülő sorozatai. A finomszemcsés homokkő, aleurolit és agyagmárga márga rétegek váltakozásából álló rétegsor keletkezése változó lejtőszögű, instabil lejtőkön lezúduló üledéktömegekhez, zagyárakhoz köthető. A több méter vagy több tíz méter vastagságú homoktestek pélitbe ágyazva jelennek meg, egymással való összeköttetésük valószínűleg korlátozott. 3D szeizmikus tömbökön felismerhetőek a tó fenekén szétterülő törmelékkúpokon kanyargó csatornák is. A homok aránya általában a jelenleg is kiemeltebb aljzatú területek felett kisebb (25 50%), mint a közöttük lévő árkokban (50 70%). A formáció elterjedése nagyjából követi az aljzatmorfológiát. A turbidites sorozat vastagsága területünkön 17 (Duka, D II) és 455 m (Celldömölk, Cel 1) között változik. A medencebelső nyíltvízi és turbidites sorozatai fölött az Algyői Formáció masszív és vékonyréteges, finomszemcsés, agyagos aleuritból álló, az egykori medencelejtőn lerakódott rétegsora települ. A progradáló selfperemi lejtő MAGYAR (2010) ősföldrajzi rekonstrukciója alapján a vizsgálati területen kb. 9 M éve vonulhatott át. A lejtő az üledék lerakódása szempontjából kedvezőtlen terület, itt a homokos üledékek csak ritkán maradnak meg, ezért ezt a fáciest főleg agyag és kőzetlisztes üledék jellemzi. A Pannon-tavat feltöltő delták lejtőjén és a medence lejtőn szürke, sok szenesedett növényi törmeléket is tartalmazó agyagmárga összlet rakódott le. 3D szeizmikus tömbökben a lejtő felszíneket hosszanti barázdáltság, kanyonok és csuszamlási pályák jellemzik (MAGYAR 2010). Ez a képződménycsoport a vizsgálati terület ÉNy-i felének minden kellően mély mélyfúrásában megjelenik. A m közötti vastagságú kőzetlisztes összleten belül esetleg üledékszállító csatornákhoz kötődő, néhány méter vastag, elszigetelt homoktestek is megjelenhetnek. Helyenként homok, 51

52 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet homokkő anyagú meder fáciesek, kisebb gravitációs mozgások nyomai is kimutathatók benne. A medenceperemi pannóniai kifejlődések a Dunántúli-középhegység ÉNy-i előterében foltokban a felszínen és mélyfúrásokban is megjelennek. A Kisbéri Kavics Formáció jellegzetes, jól osztályozott gyöngykavics sorozatát a es felszíni földtani térkép a vizsgálati terület 5 km-es körzetében Nemeshany környékén, Sümeg és Csabrendek között, valamint Sümegtől DK-re több foltban is jelzi. A kigyűjtött, 500 m-t meghaladó mélyfúrások közül ezt a képződményt Káptalanfa, Nyírád, Somlóvásárhely és Csabrendek fúrásai harántolták 10 m körüli maximális vastagsággal. A képződmény eróziós diszkordanciával települ, általában az eocén Szőci Mészkő vagy az oligocén Csatkai Kavics, míg a Somlóvásárhely, Sv 1 fúrásban a miocén Pusztamiskei Formáció fölött. Felfelé üledékfolytonosan megy át a Száki Agyagmárgába. Medenceperemi, abráziós parti kifejlődés. A lapos, lenyesett felszínen gyorsan előrenyomuló tó abráziós tevékenysége mellett talán a parti áramlások és a beömlő vízfolyások kiépülő deltái is közreműködhettek a képződmény felhalmozódásában. A medenceperemi, nyíltvízi delta lejtő kifejlődésű Száki Agyagmárga Formáció pélites, agyagmárga és aleurit sorozatai Csabrendek, Gyepükaján, Zalagyömörő, Ukk, Szentimrefalva környezetében a felszínen és fúrásokban, valamint Zalabér, Vöckönd és a vizsgálati terület közepén mélyült Duka fúrásaiban fordul elő. A medence belseje felé folyamatosan megy át a mélyebb lejtő fáciesű Algyői Formációba. Az Újfalui Homokkő, a Zagyvai Formáció és a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció alkotják a hagyományos értelemben vett felső-pannóniai formációkat, azaz a Dunántúli Formációcsoportot. Ezek az üledékes sorozatok a medenceperemek mentén, a Pannon-tó sekély de széles morfológiai selfjén, partközeli környezetben rakódtak le deltafront, deltasíkság és alluviális síksági képződési környezetekben. A sekély, de nagyságrendileg 50 km-es szélességű selfen lerakódott üledékek általában erős párhuzamos reflexiókként jelennek meg az ipari szeizmikus szelvényeken, valójában a szeizmikus felbontás alá eső, néhány méter vastagságú deltákból épülnek fel (MAGYAR 2010). A folyótorkolatoknál csapdázódott, deltafronton, deltasíkságon és parti síkságon képződött üledékek lignitcsíkos, finom- és középszemcsés homokot, valamint agyag rétegeket tartalmazó rétegsorral jellemezhetők. A selfen kiépülő delta környezet üledékeit összefoglaló Újfalui Homokkő Formációt szürke homokkő, aleurolit és agyagmárga sűrű váltakozásából álló rétegsor építi fel. A pélites üledékben az egykori deltafrontokon lerakódott, a pár métertől akár több tíz méterig terjedő vastagságú, felfelé durvuló, laterálisan nagy (akár több tíz kilométer) kiterjedésű, rendszerint egymással is kapcsolatban álló homoktestek jelennek meg. A vastagabb homokrétegek többnyire a delta fronton torkolati zátonyként, a deltasíkságon a delta ágak mederkitöltéseiként, illetve az azokban képződött övzátonyként rakódtak le. Vékonyabb homoktesteket alkothatnak az áradások során kialakult mederáttörések, gátszakadások és viharüledékek. A formáció finomabb szemcsés üledékei a delta ágak között, mocsári környezetben, ártéren, illetve kisebb öblökben rakódtak le, mint aleurit és agyagrétegek, közbetelepült paleotalaj szintekkel, valamint lignitrétegekkel. Területünkön mélyült fúrásokban a formáció harántolt vastagsága m között változik, minden fúrásban megjelenik. A vizsgálati terület felszínének jelentős részén a földtani térkép a kvarter lösz és teraszkavicsok alól kibukkanó Tihanyi Formáció elterjedését jelzi. A mélyfúrásokban többnyire az Újfalui Formáció fölött jelzik az azzal megfeleltethető, de a medenceperemeken leírt Somlói és Tihanyi Formációk összevont megjelenését. A leírásokban szinte minden esetben az Újfalui Formáció fedőjében jelennek meg. Harántolt vastagságuk néhány száz méter, de az Ikervár, Ike 9 fúrásban az 1000 m-t is meghaladja. A Somlói Formáció az 52

53 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Újfalui Formáció partközeli sekély szublitorális zóna és a delta-lejtő környezetekben lerakódott molluszkás (Congeria, Melanopsis, Dreissena) aleurit, aleuritos agyagmárga sorozatait tartalmazza. A Tihanyi Formációba az Újfalui Formáció deltafront, deltasík, mocsári környezetekben képződött molluszkás homok, agyagos aleurit, szenesagyag és lignit sorozatait sorolják. A progradáló delták hátterében a feltöltődött, de tovább süllyedő területeken kialakult alluviális síkságon lerakódott, már tisztán folyóvízi rétegeket tartalmazó üledékes sorozatokat a Zagyvai Formációba sorolják. A folyóvízi sorozat képződése felnyúlt a pliocénbe is. A Zagyvai Formáció szürke, kékesszürke színű, aleurit agyagmárga és felfelé finomodó mederhomok váltakozásából áll, tarkaagyag és lignit közbetelepülésekkel. Elvétve márgagumók is előfordulhatnak benne. A rendkívül változatos litológiai felépítés attól függően alakul, hogy a vizsgált képződmények a folyóvízi síkság mely részén ülepedtek le. Az ártéri üledéksor agyagos aleuritos, áradási homokleplekkel tagolt rétegsorába vékonyabb vastagabb homokos mederkitöltések iktatódnak. Attól függően, hogy hol helyezkedett el az itt folyó vízfolyások mederöve, előfordulnak nagy vastagságú homokos üledéksorok. Másutt azonban csak egy-két vékony homokréteg települ a vastag ártéri üledékek közé. Helyenként mocsaras, lápi területek, kisebb tavak tagolták a felszínt. A formáció képződményeit a vizsgálati terület ÉNy-i (Ikervár, Sótony, Borgáta, Mesteri és Celldömölk) és DNy-i (Nagytilaj) részén mélyült fúrások harántolták m vastagságban. Legvastagabb előfordulása területünkön a Mesteri, Mes 1 fúrásból ismert. A terület DK-i szegletében már a formáció feküjét adó Tihanyi (Újfalui) Formáció faunás delta sorozatai bukkannak a felszínre. A Tapolcai Bazalt Formáció monogenetikus, freatomagmás vulkáni működés erodált tufagyűrűi és lávatestei a felszínen a celldömölki Ság-hegyen; Gérce; Sitke, Hercseg-hegy térségében, valamint a Kissomlyó és Somlyó hegyeken jelennek meg. A vulkanizmus a Zagyvai Formáció folyóvízi üledékképződésével egykorú, a tufagyűrűk az alluviális síkságon alakultak ki (MARTIN, NÉMETH 2004). A Kis-Somlyó mintegy 150 m magasságban emelkedik a Kisalföld felszíne fölé. A tanúhegyet 5 m vastag lávaréteg mentette meg az eróziótól. A pannon tavi sorozatban megjelenő pliocén alkálibazaltos tufagyűrűt lapilli tufa és tufa rétegek 20 m vastag, befelé dőlő sorozatai alkotják. A tufagyűrű sekély tó vagy mocsár területén, freatomagmás kitörés során jött létre, ennek eróziós maradványai őrződtek csak meg. A tufagyűrűt kitöltő 5 m vastag tavi üledékes sorozatot néhány ezer év múlva peperitesedett basanit láva fedte be. K/Ar vizsgálatok alapján a vulkáni működés legvalószínűbb kora 4,04±0,17 M (MARTIN, NÉMETH 2004). A vizsgálati terület keleti szélén helyezkedik el Somló bazaltos lávakőzetekkel fedett, 1 km átmérőjű tanúhegye. A hegy déli oldalán a Somlói majd fentebb a Tihanyi Formációkba sorolt sziliciklasztos tavi sorozatok fölött 70 m-es vastagságú lávakőzet települ, mely a hegytető lapos síkját is alkotja. Ezen felszín felett egy enyhe lejtésű, 50 m magas, lapilli tufa domb emelkedik. A piroklasztit sorozat és az alatta elhelyezkedő lávakőzetek térbeli kapcsolata nem tisztázott. A tanúhegy északi oldalán a lávakőzetek alatt mintegy 50 m vastag piroklasztit sorozat sejthető (MARTIN, NÉMETH 2004). A vizsgálati terület 5 km-es körzetén belül található Ság-hegy komplex freatomagmás vulkáni felépítményét piroklasztit sorozatok és az azt fedő, az egykori krátert kitöltő ~50 m vastag lávatest alkotja. Ar/Ar geokronológia vizsgálatok alapján a sorozat kora 5,42±0,06 M (MARTIN, NÉMETH 2004). Sitke és Gérce mellett a felfelé nyomuló magma a felszín közeli vízzel kölcsönhatásba lépve freatomagmás robbanásos kitöréseket produkált, melyek piroklasztit sorozatokat raktak le. A lapos felszínen kialakult széles és alacsony tefra gyűrűvel övezett maar kráterek több tíz m-es mélyedéseit hamarosan víz töltötte ki. A krátertavakban a Pulai Alginit Formáció alginit és bentonit sorozatai rakódtak le. 53

54 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Negyedidőszak A negyedidőszaki üledékek is túlnyomórészt folyóvízi eredetűek területünkön, ezért szignifikánsan nem térnek el a fekü felső miocén pliocén Zagyvai Formáció képződményeitől. Számos fúrás leírásában a felső-pannóniai és negyedidőszaki képződmények további bontás nélkül, egy kategóriaként jelennek meg. A fúrásokban harántolt negyedidőszaki sorozatok vastagsága Ikervár térségében a m-t is elérheti. A Rába és a Marcal recens folyóvölgyei között területünk jelentős részét alkotja a Kemeneshát kaviccsal fedett pleisztocén teraszfelszíne (21. ábra). Löszös képződmények területünk nyugati széle közelében, ÉNy-on Nyőgér és Bejcgyertyános környékén foltokban, valamint DNy-on Vasvár és Pótkaszepetk között összefüggő agyagosabb, barna löszt jelez a földtani térkép a pleisztocén teraszok fölött ábra A terület felszíni földtani térsége (kivágat GYALOG, BUDAI 2009)

55 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a júniusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a területen holocén és késő-pleisztocén folyóvízi képződményekben alakultak ki. A Rába mentén egészen durva, kavicsos képződményekben, ld. Rába, Zala, Marcal kavicsteraszai míg az e nagyobb vízfolyások között ugyanúgy folyóvízi, de már finomabb szemcsés üledékekben, inkább homokokban találjuk a talajvíztartót. A Rába nyugati oldalán, valamint a vizsgált terület D-i, DK-i részein eolikus képződmények, futóhomokok, löszök alkotják a talajvíztartót. Elsősorban az 5 km-es környezet DK-i területrészein, valamint a vizsgálati területen foltszerűen, elsősorban a Tapolcai Bazalt kibukkanásai környezetében felső-pannóniai homokos aleuritos képződmények, agyagmárga, márga fordul elő, melyek kis területi kiterjedésben szintén talajvíztartók lehetnek. Az 5 km-es körzetben megjelennek a felszínen az aljzati karbonátok is, melyek már karsztvizet tartalmaznak. A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, maximum méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása nagyjából követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyoldalak alsó részein 2 5 m, a domboldalak felső részein és a dombtetők alatt mélyebben, olykor több tíz méterben található a felszín alatt. A nagyobb vízfolyások völgyeiben (Rába-, Zala-, Marcal-, stb. völgy) maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén folyóvízi ártéri üledékek alkotta regionális víztartó, melynek vastagsága a vizsgálati területen kb. néhány tíz m-re tehető. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben nehéz elkülöníteni az alatta települő, hasonló kifejlődésű és hidrodinamikailag kapcsolódó Zagyvai és Újfalui (medenceperemeken Somlói és Tihanyi) Formációktól. Ez a víztartó szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő, folyóvízi ártéri, tavi, mocsári környezetekben képződött felső-pannóniai üledékekkel (Zagyvai és Újfalui Formációk (medenceperemeken Somlói és Tihanyi Formációk) Dunántúli Formációcsoport); a képződmények egymástól nehezen, szinte csak a színükben különíthetőek el. Az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet együttes vastagsága rendszerint meghaladja a 100 métert, mely a medenceterületek irányában elérheti, vagy akár meg is haladhatja az m-es vastagságot is. Az összlet komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízmű-kútjainak nagy része 55

56 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet elsősorban a felső m vastag homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű vízadó rétegeken települ. Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezet alakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak. Ezek a deformált rétegmenti földtani kényszerpályák alapvetően meghatározzák az utánpótlódási útvonalakat, a jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb szintekbe jutását. A kvarter és felső-pannóniai összlet határának környékén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert. Kb m-es mélység alatt már 30 C-nál magasabb hőmérséklettel rendelkező vizet, azaz hévizet tárolnak a homokos vízadók. A Zagyvai Formáció alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció (és Somlói és Tihanyi Formációk) homokos vízadója az alföldi előfordulásokhoz képest kisebb vastagságban jelenik meg a vizsgálati területen. Legnagyobb (kb m-es) vastagságát a vizsgálati területen a Rába mentén, illetve annak nyugati oldalán éri el. A vizsgálati terület egyéb részein vastagsága általában ennél kisebb, többnyire m között változik. A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen és 5 km-es környezetében széles tartományban változik. Többnyire alacsony (kb mg/l) TDS-ű, a mélységgel változó összetétel a jellemző, így a kezdetben CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os vizek a mélységgel növekedve NaCaMgHCO 3 -os, illetve NaHCO 3 -os kémiai jellegűvé válnak. A kb. 250 méteres mélységnél sekélyebb vízadókban többnyire mg/l-es TDS, CaMgHCO 3 -os és MgCaHCO 3 -os, ritkábban CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os és NaHCO 3 -os kémiai jelleg, míg ennél mélyebben, kb. 900 méterig, már jóval szélesebb, többnyire mg/l-es tartományban mozog a TDS és jellemzően a NaHCO 3 -os kémiai jelleg az uralkodó. Kb. 900 méternél mélyebben mg/l közötti TDS-sel rendelkező és NaHCO 3 -os kémiai jellegű vizek fordulnak elő. Néhány esetben megnövekedett szulfáttartalmat is megfigyelhetünk. Az alacsony TDS-ek és a kémiai jelleg intenzív áramlások meglétére utalnak a felső-pannóniai összletben. Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a területen a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) a vizsgálati területen oldalirányból, döntően Ny felől a terület középső része, illetve onnan északias, valamint D-i, DK-i irányba történő regionális áramlással számolhatunk. Kisebb mértékben számíthatunk K felől nyugat, majd északi irányba forduló áramlással is. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai a területen hidrosztatikusnak tekinthetők Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni elsősorban az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban. A vizsgálati terület középső, a Rába vonalában jelentősebb vastagságot ( m-t) is elérő, ám attól távolodva, a medence peremei felé kivékonyodást mutató ( m) összleten belül, a Szolnoki Formáció turbidit-homokjaiban lokális vízadókkal, rezervoárokkal kell számolni. A Szolnoki Formáció jellemző vastagsága a területen mintegy méter, mely széles tartományban, m között változik, DK-i irányban kivékonyodást mutatva; a nagyobb vastagságok a mélymedence irányában figyelhető meg. Az Endrődi Formáció felsőbb részein, a Szolnoki Formáció határán a durvuló szemcseösszetétel következtében, valamint a bázisán található kavicsbetelepülésekben szintén találhatunk víztartókat. A báziskonglomerátumról a területen 56

57 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány pontosabb információik nem állnak rendelkezésre, legközelebb a Mihályi M 1 jelű fúrásban tárták fel, ahol szén-dioxid gázt tárol. A báziskonglomerátumnak vízföldtani jelentősége csak ott van, ahol más víztartó képződményekkel kapcsoltan jelenik meg. A vizsgált területen és környezetében mindezidáig azonban hévíztermelés szempontjából e képződményeket nem vették számításba a felső-pannon vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannon képződmények nagyobb települési mélysége, kisebb vastagsága és esetenként alacsony vízvezető-képessége miatt. Az alsó-pannóniai durvább szemcsés rétegekben (főként Szolnoki Formációban) található vizeket három csoportba tudjuk sorolni összes oldottanyag-tartalmuk alapján. A mintegy 1200 méteres mélységnél sekélyebben található rétegekben tárolt vizek alacsonyabb TDS-sel ( mg/l) és NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek. Kb méteres mélységnél mélyebben már jellemzően NaCl-os, illetve NaClHCO 3 -os az uralkodó víztípus. Az összes oldottanyag-tartalom azonban már jóval magasabb és két csoportra különíthető el: egy alacsonyabb (kb mg/l) és egy magasabb, mg/l-es TDS-ű csoportra. Az alacsonyabb oldottanyag-tartalom és a NaHCO 3 -os kémiai jelleg intenzívebb áramlási rendszer meglétére, míg a magasabb TDSek, valamint a NaCl-os víztípus pangó részekre, esetleg töményedésre utalnak. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, alsópannóniainál idősebb miocén, illetve oligocén üledékekben, amennyiben a törmelékes sorozat durvább törmelékes konglomerátum, vagy homokkő, mészkő rétegekkel is rendelkezik (Tinnyei, Lajtai Mészkő, Pusztamiskei, Ligeterdői, Csatkai Formációk). A pannóniainál idősebb (alsó- és középső) miocén képződmények megjelenése általános, azonban vastagságuk erősen változik, olyannyira, hogy a terület középső részein akár hiányozhatnak is. A vizsgálati területen Bérbaltavár, Csörge, valamint Döbröce tágabb környezetében érik el legnagyobb összvastagságukat, mely akár m is lehet. Az eocén képződményekből származó vizek (pl. Nyírád, Csabrendek) kb mg/l-es összes oldottanyag-tartalommal és CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek. A Csatkai és Somlóvásárhelyi Formációkból két kevert vízminta áll rendelkezésre, melyek NaCl-os kémiai jellegűek és jelentős, mg/l TDS-sel jellemezhetőek. Az egyértelműen miocén képződményekből származó vízminták összetétele és összes oldottanyag-tartalma széles tartományban mozog. A kb méteres mélységnél sekélyebbről származó mintákban rendszerint mg/l közötti TDS-ek és többnyire CaMgHCO 3 -os, illetve MgCaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os, ritkábban NaHCO 3 -os kémiai jelleg, a kb méteres mélységközbeli vízmintákban mg/l TDS és NaClos, NaHCO 3 Cl-os és NaClHCO 3 -os kémiai jellegek, míg az ennél a mélységnél mélyebbről származó vízminták esetén jellemzően NaCl-os és NaClHCO 3 -os kémiai jelleg az uralkodó. Utóbbi vízminták esetében az összes oldottanyag-tartalmat egy alacsonyabb ( mg/l) és egy magasabb TDS-ű ( mg/l-es) csoportra különíthetjük el. A miocén üledékek a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. Mint a területen szénhidrogén tároló-, valamint a CO 2 tárolására potenciálisan alkalmas kőzetek, a fentebb említett képződmények számításba veendőek. A képződmények szénhidrogén tartalma, az anyakőzettől rövidebb-hosszabb migrációs utat bejárva a keletkezés közelében, vagy attól távolabb csapdázódhat. A permeábilisabb alsó-pannóniai és ennél idősebb miocén képződmények a vizsgálati terület környékén jelentős szénhidrogén-tároló kőzetek. A szerves anyagban gazdag agyagos-pélites képződményekből a szénhidrogén akár rövid migrációs utat bejárva a keletkezés közelében is csapdázódhat. A keletkezett szénhidrogének többféle módon csapdázódhatnak a területen: az ópaleozoos aljzat repedezett, töredezett zónáiban, 57

58 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet a mezozoos karbonátos, törmelékes képződmények repedezett, másodlagos porozitással rendelkező zónáiban, a középső-eocén biogén mészkőben, a prepannóniai miocén karbonátos, törmelékes üledékes (homokkövek, konglomerátumok) képződményekben, a pannóniai rétegsor homokos homokköves rétegeiben. Az alsó-pannóniai és miocén rétegek nyomásviszonyai a felső-pannóniai rétegekéhez hasonlóan, hidrosztatikusnak megfelelőek Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén és eocén korú képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Lajtai Mészkő, Szőci Mészkő Formációk). Vízföldtani jelentőségük azonban csak akkor van, ha közvetlenül települnek az aljzaton és egy hidraulikai rendszert képeznek a repedezett alaphegységi zónákkal. A prepannóniai miocén és eocén képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. A Lajtai Mészkő Formációban tárolt vizek összetétele attól függően változik, hogy a víztartó a regionálisabb áramlásoktól mennyire elzárt jellegű: mg/l közötti oldott anyag tartalmakat mértek a területen vett kilenc vízmintában. A vízkémiai jelleg NaClHCO 3 - os és NaCl-os Regionális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között az alsó-pannóniai rétegsor leginkább kifejlettebb képződményei, az Endrődi és Algyői Formációk sorolhatók ide, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony. A képződmények az aljzat kiemelkedései felett elvékonyodnak és egymáson települnek, míg a mélymedence (és a Rába-vonal) irányában kivastagodnak akár 600 méteres összvastagságot is elérve; köztük a Szolnoki Formáció turbidites üledékei települnek. Az Endrődi Formáció m, az Algyői Formáció m-es vastagsággal rendelkezik a területen. Mivel az Endrődi Formáció az aljzat kiemelkedései felett rendszerint csak erősen redukált vastagságban (néhány 10 m) jelenik meg, ezeken a részeken nem feltétlenül tekinthető regionális vízzárónak. Vízzárónak tekinthetők továbbá a prepannóniai miocén összlet finomszemcsés sorozatai (Bádeni Agyag, Szilágyi Agyagmárga, Tekeresi Slír Formációk). Az ezekből a képződményekből származó vízminták megismerésével elmondható, hogy kb méter mélységnél sekélyebben többnyire alacsony, mg/l közötti TDS-ek, míg ennél mélyebben mg/l TDS-ek jellemzőek. A kémiai jelleg ugyanakkor többnyire NaClHCO 3 - os, vagy NaCl-os. Az alacsonyabb TDS-ek az összlet sekélyebb részén zajló intenzívebb áramlások meglétére, míg az igen magas TDS-ek a vizek fosszilis jellegére és az üledékképződést követő további besűrűsödésre utalhatnak. A vizsgálati terület egyes részein ezekben a képződményekben akár jelentős (több száz mg/l) mennyiségű szulfáttal is találkozhatunk. Megvizsgálva a vizek ammónium tartalmát, annak magas (több tíz, helyenként akár száz mg/l) értéke nagyobb mennyiségű szerves anyag bomlására utal. Ez a jelenség észlelhető a lokális kettős porozitású rendszerek vizeiben is. 58

59 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A régóta szénhidrogén-anyakőzetnek ismert alsó-pannóniai és miocén pélites képződmények jelentős horizontális kiterjedésük következtében rendkívül fontosak. A szénhidrogének a medenceterületek nagyobb mélységeiben, megfelelő körülmények között található üledékekből a sekélyebb helyzetű, prepannóniai miocén, alsó-, felső-pannóniai homokkövek felé migrálnak, ritkábban a keletkezés helyhez közeli pórustérben jelennek meg Alaphegységi rezervoárok A pretercier alaphegységet a területen döntően a Dunántúli-középhegységi-egység mezozoos képződményei építik fel. A kb. Adorjánháza Petőmihályfa vonaltól DK-i irányban szenon kőzetek alkotják az aljzatot. A medence fáciesű márgák (Jákói és Polányi Márga Formációk) mellett, kis kiterjedésben Duka és Olaszfa térségében szárazföldi törmelékes és lápi képződmények (Csehbányai, Ajkai Kőszén Formációk), valamint Nagytilaj és Zalagyömrőtől Nyi-és D-i irányban platform fáciesű mészkő (Ugodi Mészkő Formáció) is megjelenik. A szenon képződményektől ÉNy-i irányban elsősorban triász képződményeket találunk az aljzatban. Az Adorjánháza Petőmihályfa vonaltól ÉNy-ra, az Izsákfalva Káld Alsóújlak vonalig a Fődolomit, majd ugyancsak ÉK DNy-i pásztákban előbb karni medence fáciesű márga, mészkő (Veszprémi Márga Formáció), aztán anizusi sekélytengeri karbonátok (Aszófői Dolomit, Iszkahegyi Mészkő, Megyehegyi Dolomit Formációk), majd pedig alsótriász sekélytengeri finomszemcsés sziliciklasztos képződmények (Csopaki Márga, Hidegkúti Márga és Köveskáli Dolomit Formációk) következnek. Gérce és Nyőgér környékén középsőfelső-perm szárazföldi sziliciklasztos képződményeket (Balatonfelvidéki Homokkő Formáció) ismerünk. Az 5 km-es környezeten belül a Rába-szerkezeti vonaltól ÉNy-i irányban paleozoos korú, kisfokú metamorfózison átesett kőzetek, fillit, metahomokkő, metavulkanit építik fel (Mihályi Fillit, Büki Dolomit Nemeskoltai Homokkő, Sótonyi Metavulkanit Formációk). Az aljzat mélysége a területen erősen változó, 250 és 2300 mbf között található. Rezervoárként egyrészt a karbonátos formációk jöhetnek számításba (triász kréta mészkövek, dolomitok), amennyiben hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedés-térrel, valamint permeábilitással számolni. A kréta karbonátoknak ott van nagyobb vízföldtani jelentősége, ahol azok közvetlenül a triász korú főkarsztvíz-tárolókhoz kapcsolódnak. Másrészt a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, mállással nem érintett üde karbonátos részek (Fődolomit Formáció mélyebb részei), repedezett sziliciklasztos, vagy metamorf (Rába-vonaltól Ny-i irányban) képződmények rendelkezhetnek magasabb porozitás és a permeábilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel. Az aljzatban tárolt vizek minősége változik a befoglaló képződmények szerint. A triász karbonátos képződményekben inkább alacsonyabb, mg/l, ritkábban akár 1650 mg/les, általában CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os vizek ismertek, a kevert triász kréta összletből származó vízminták mg/l összes oldottanyag-tartalommal és CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek. A kréta képződményekből származó vízminták többnyire mg/l közötti TDS-sel és CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek. A Dabrony Da-1 jelű fúrásból származó vízminta 9500 mg/l-es TDS-ű és NaCl-os kémiai jellegű. Az Ikervár térségéből származó négy bizonytalan mezozoos korú vízminta jelentős összes oldottanyag-tartalommal ( mg/l) és NaCl-os kémiai jelleggel rendelkezik. 59

60 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Ordovícium devon összletből a vizsgált térségből számos vízminta áll rendelkezésre. Ezekben a képződményekben széles tartományban, mg/l között változó TDS-ű és NaCl-os kémiai jellegű víz található. Az elzárt víztartókban jellemzően NaCl-os vizeket találunk, mg/l feletti TDS-sel, míg az intenzív áramlási rendszerrel rendelkező triász korú karbonátos víztartók alacsony (kb mg/l) összes oldottanyag-tartalmú CaHCO 3 -os, CaNaHCO 3 -os, NaCaHCO 3 Cl-os kémiai jellegű vizekkel jellemezhetőek. Az aljzati képződmények repedezettsége nemcsak a vizek tárolásában és áramlásában játszik szerepet, hanem a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is. A szén-dioxid gázok eredete feltehetően a nagymélységű karbonátok metamorfózisához köthető. A keletkezett gáz migrációjában elsősorban a kőzet repedéshálózata játszik szerepet, mely a tektonikus zónákban főként vertikális, az aljzat felső mállott zónájában főként horizontálishoz közeli migrációt jelent, melynek következtében a gáz a sekélyebb, a karbonátos képződmények felső zónáiba, a miocén képződményekbe, vagy a pannóniai fekü közelébe juthat. A mezozoos karbonátok (Köveskáli Dolomit, Aszófői Dolomit, Dachsteini Mészkő, Fődolomit, Ugodi Mészkő Formációk), illetve az ópaleozoos metamorfitok repedezett tetőzónája a térségben szénhidrogén-tárolóként ismertek. A vizsgálati területen az áramló vizek hatásaival is számítani kell/lehet. A mezozoos aljzatban nyomásviszonyok hidrosztatikusnak tekinthetők A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során megismert, döntően löszös, homokos talajképző üledékei alapján az évi csapadék kb. 5 10%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A helyenként előforduló agyagos, kőzetlisztes felszíni képződmények esetében ez csupán 4 5%-ra tehető, azonban konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, prepannóniai miocén, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezen szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A felső-pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban Ny és K felől számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból a fedősorozatig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: az itt kiékelődő felső-, alsó-pannóniai, valamint további miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a vizek kényszerpályára kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak. 60

61 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében az itteni termálvíztartók lokális és regionális áramlási rendszereinek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges feladat lesz, különösen a Nyugat-Dunántúli (és a Sárvári) termálkarszt, valamint az Északnyugat-Dunántúl porózus termál víztestekre megállapított jó mennyiségi állapot fenntartása miatt. Szükséges tehát e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásra hatásainak tisztázása, értékelése. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni, felhasználva a nagyobb térségre készült értékeléseket. A porózus rendszerben a peremek felől a terület középső részei, majd É-i, valamint DK-i irányba tartó regionális áramlás rajzolódik ki A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz-, ásványvíz- (Celldömölk, Nyírás, Sárvár, Zalagyömrő, Zalaszentgrót), gyógyászati- (Celldömölk, Mesteri, Sárvár), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. Az alaphegységi tárolók vízszint-, és nyomásméréseiből, vízminőségi, valamint geotermikus viszonyaiból az áramlásokra levonható következtetések a következők: a terület azon részein, ahol a sótartalom alacsony ( édes-víz a régebbi kútnaplók szerint), a rétegnyomás hidrosztatikus, vagy az alatti, ott joggal tételezhetjük fel a közvetlen kapcsolatot a Hévízi-tó termálkarsztos rendszere felé; ahol az alaphegységi rezervoárokban sós-víz van, ott feltételezhető, hogy az nem része az említett természetes konvektív rendszernek. Ha a nyomásérték alacsony, akkor viszont közvetlen, de passzív, (jelenleg áramlással nem jellemezhető) hidraulikai kapcsolat létezhet, így a hasznosítás tervezésénél ezt figyelembe kell venni. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is. 61

62 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni A terület vízminőségi képe A Káld vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2016 júniusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszínközeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot. A megcsapolási területek felszínközeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. A sekély (felszín alatti 50 méternél sekélyebb) vízadók vizeinek összes oldottanyagtartalma a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l (medián körülbelül 610 mg/l), a klorid-ion tartalom 5 60 mg/l (medián körülbelül 15 mg/l), míg a hidrogén-karbonát tartalom mg/l között változik 370 mg/l körüli medián érték mellett. A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések előfordulását jelzik, részben a települések belterületein, részben a mezőgazdasági területeken. Az ilyen területekre eső kutakban mért összes oldottanyagtartalom elérheti a 2500 mg/l értéket, körülbelül 600 mg/l kálium, 200 mg/l kalcium, 50 mg/l Mg 2+, 250 mg/l klorid, 450 mg/l hidrogén-karbonát, 100 mg/l nitrát és 750 mg/l szulfát tartalom mellett (22. ábra Box Whisker diagramján nem ábrázolt). A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (22. ábra) a nagyobb koncentrációjú kutak vizeinek elhagyásával ábrázoljuk. A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg. 62

63 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 22. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével, a nagyobb koncentrációjú kutak adatainak elhagyásával A kvarter képződmények vízadóiban tárolt vizek a területen főleg CaMgHCO 3 -os, ritkábban (Keszthely, Pápa, Zalaegerszeg környékén) CaMgHCO 3 SO 4 -os, CaMgSO 4 HCO 3 -os típusúak. A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+, mg/l HCO 3 és mg/l SO 2 4. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (a felszíntől számított körülbelül 250 méterig) tárolt vizek jellemzően, CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os, ritkábban NaHCO 3 -os típusúak. Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3. Néhány esetben (Celldömölk, Somlóvásárhely, Zalaegerszeg, Zalavég) megnő a vizek szulfát-tartalma, CaMgHCO 3 SO 4 -os víztípust alkotva. E vizek összes oldottanyag-tartalma körülbelül mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók körülbelül mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+, mg/l HCO 3 és mg/l SO 2 4 változnak. A mélyebb vízadókban ( méteres mélységig) tárolt vizek jellemzően NaHCO 3 -os kémiai jelleggel és nagyobb, jellemzően mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na + és mg/l HCO 3. Celldömölk térségében, a felszíntől számított méteres mélységközből származó vizekben megnövekszik a klorid-tartalom, NaHCO 3 Cl-os víztípussal. Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl és mg/l HCO 3. A rendelkezésre álló adatok alapján a felső pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldott anyag tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon ábrázoljuk (23. ábra). 63

64 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 23. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei Boksz Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma széles körben, a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között változik. A vizek jellege leginkább NaCl-os, de előfordul NaHCO 3 Cl-os, NaHCO 3 -os összetételű víz is. A NaCl-os típusú vizekben a főbb jellemző alkotók a követlező tartományokban változnak, körülbelül, mg/l Na + és mg/l Cl. A nagyobb összes oldottanyagtartalmú (>5000 mg/l) vizek NaCl-os kémiai jellegűek, körülbelül mg/l Na + és mg/l Cl tartalom mellett. A terület északi (Celldömölk és Mesteri) és DK-i (Nagytilaj) részén, térségében mélyült kutak vizeit kisebb TDS ( mg/l) és NaHCO 3 Cl-os és NaHCO 3 -os víztípus jellemzi, mely egy intenzívebb áramlási rendszer meglétét jelezheti. E vizek főbb jellemző alkotói a következő tartományokban változnak, körülbelül, mg/l Na +, mg/l Cl és a mg/l HCO 3. A lokális víztartó és vízzáró egységek alsó-pannóniainál idősebb miocén üledékeiben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma széles körben, a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között változik. A felszín közeli (felszíntől számított körülbelül 150 méter) vizek kémiai jellege CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os, ritkábban NaHCO 3 -os. A főbb jellemző alkotók a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3 -, mg/l TDS mellett. A mélyebbről (felszíntől számított körülbelül méter) származó vizek NaCl-os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os jellegűek. E vizeknél a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl és mg/l HCO 3, mg/l TDS mellett. Az eocén képződményekből származó vizekről a bővített terület DK-i részén lévő csabrendeki, gyepűkajáni és nyírádi kutak vizei nyújtanak információt, melyek szerint az itt tárolt vizek (0 160 méteres mélységköz) CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os jellegűek. Az összes oldottanyag-tartalmuk mg/l között változik, míg a főbb jellemző alkotók a következő 64

65 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartományokban változnak, körülbelül mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3. Az oligocén miocén képződményekből származó kevert vizekről nyújtanak információt a bővített terület ÉK-i részén mélyül dabronyi CH-kutató fúrások adatai, melyek szerint az összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján mg/l között változik. Az itt tárolt vizek NaCl-os kémiai jellegűek, ahol a Na mg/l, a Cl mg/l körüli. A pretercier képződményekből származó vizek két csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba a bővített terület DK-i részét jellemző sekélyebb ( méteres mélységközből), a másik csoportba főleg a bővített terület É ÉNy-i részében lévő mélyebbről ( méteres mélységközből) származó vizek tartoznak. A sekélyebb fúrások vizeinek összes oldottanyag-tartalma mg/l közötti. Az itt tárolt vizek jellege jellemzően CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os. E vizeknél a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3. Néhány esetben (Hosztót, Sümeg, Ukk) megnő a vizekben a szulfát-tartalom, mely CaMgHCO 3 SO 4 -os, NaCaMgHCO 3 SO 4 -os víztípussal és mg/l összes oldottanyag-tartalommal jár, ahol a Ca mg/l, a Mg mg/l, a Na mg/l, a HCO mg/l, a SO mg/l körüli. A Zalaudvarnok Zu 2 jelű kút ( méter) vize NaHCO 3 Cl-os jellegű, körülbelül mg/l TDS, mg/l Na +, mg/l Cl és mg/l HCO 3 tartalom mellett. A Dabrony Da 1 jelű fúrás méteres mélységközből származó vize NaCl-os (TDS: 9500 mg/l, Na + : 3500 mg/l, Cl : 5200 mg/l körüli), mélyebbről ( m) származó vize NaSO 4 HCO 3 -os jellegű (TDS: 3000 mg/l, Na + : 700 mg/l, SO 4 2 : 1000 mg/l, HCO 3 : 650 mg/l körüli). A sekélyebbről származó víz Polányi Márga Formációból, a mélyebbről származó kevert víz Ugodi Mészkő, Csehbányai és Fődolomit Formációkból való. Az ikervári CH-kutató fúrások vizei NaCl-os kémiai jellegűek, ahol a TDS: mg/l közötti, körülbelül mg/l Na + és mg/l Cl tartalom mellett. mélyebbről ( m) származó vize szintén NaCl-os (TDS: mg/l, Na + : mg/l, Cl : mg/l körüli). A mesteri kutakból ( méteres mélységközből) vett vizek CaHCO 3 -os, CaNaMgHCO 3 -os jellegűek, ahol a TDS körülbelül mg/l, a Na mg/l, a Ca mg/l, a Mg mg/l, a HCO mg/l körüli. E kutak vizei felső középső-triász képződményekből (Füredi Mészkő, Vászolyi, Megyehegyi, Tagyoni, Iszkahegyi Mészkő, Veszprémi Márga Formáció) származnak. A nagytilaji, kámi és vasvári kutak vizei valamint a mihályi kutak a kréta triász Fődolomit, Megyehegyi, Tagyoni és Polányi Márga Formációt (Mihályi) nyitották meg ( méteres mélységközben). Az itt tárolt vizek CaMgHCO 3 -os, CaNaMgHCO 3 -os, NaHCO 3 -os jelleggel, és kis TDS-el rendelkeznek. Az összes oldottanyag-tartalom körülbelül mg/l, a Ca mg/l, Mg mg/l, a Na mg/l, a HCO mg/l körüli. A Sótony Sót 2 jelű fúrás sekélyebbről ( m) származó vize NaCl-os (TDS: mg/l, Na + : mg/l, Cl : mg/l körüli), mélyebbről ( és m) származó vizei NaCaMgHCO 3 -os és NaCaHCO 3 Cl-os jellegűek (TDS: mg/l, Na + : mg/l, Ca 2+ : mg/l, Mg 2+ : mg/l, HCO 3 : mg/l, Cl : mg/l körüli). A sekélyebbről származó víz paleozoos Sótonyi Metavulkanit Formációból, a mélyebbről származó kevert vizek Polányi Márga Formációból és alsó-triász képződményekből való. A bővített terület ÉNy-i részén mélyült nemeskoltai és pecöli fúrások ( méteres mélységközből származó) vizei NaCl-os kémiai jellegűek, ahol a TDS mg/l, körülbelül mg/l Na + és mg/l Cl tartalom mellett. A térség felszín alatti vizeinek összetétele széles tartományban változik, a MgCaHCO 3, CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os víztípustól a NaCaMgHCO 3 -os, NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl- 65

66 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet os, NaClHCO 3 -os, CaMgHCO 3 SO 4 -os, CaMgSO 4 HCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 SO 4 -os, víztípuson keresztül a NaCl-os víztípusig. A 24. ábraán az összes oldottanyag- és a kloridtartalom folyamatos növekedése látható, maximámális értékét a felszíntől számított körülbelül méteres mélységközi miocén és pretercier összletek vizeiben éri el. Fontos megjegyeznünk, hogy a mélység felé haladva egyre kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mely az értelmezés bizonytalanságát nagymértékben növeli. 24. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben 66

67 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felülvizsgálata (VGT2) december 22-i keltezésű anyagából összegyűjtött állományok felhasználásával készült. Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Duna és Balaton részvízgyűjtő egységen helyezkedik el. Területén összesen 3 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik: a Rába (1 3), a Marcal (1 4) és a Zala (4 1). Az 5 km-es körzetbe benyúlik a Balaton közvetlen (4-2) alegység is. A területre és 5 km-es körzetére 43 sík- és dombvidéki, többségében meszes felszíni vízfolyás víztest, és egy állóvíz víztest esik (17. táblázat, 18. táblázat). A terület számos víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn, és víztest kategórián kívüli állóvizek is találhatóak a területen és környezetében, köztük 36 mederelzárásos, 34 hullámtéri holtág, 25 bányató, 4 mentett oldali holtág, 3 körtöltéses tó, 1 hossztöltéses tó és 1 völgyzárógátas. 19 állóvíz funkciójáról nincs információ. 17. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Hasznosítás Vizig Bitva-patak és Pápasalamoni-árok AEP330 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés KDT Bitva-patak alsó AEP331 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés KDT Cinca állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP370 vízfolyás vízellátás NYUDU *Mosó-árok AEP809 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés NYUDU *Csörgető-patak (Zala vízgyűjtőn) állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP400 vízfolyás vízellátás, tározás NYUDU *Csörnöc-Herpenyő alsó állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP403 vízfolyás vízellátás NYUDU *Csörnöc-Herpenyő felső állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP404 vízfolyás vízellátás NYUDU Egres-patak (Kakasdi-árok) AEP455 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés KDT *Marcal forrásvidék AEP776 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés NYUDU *Fenyősi-patak állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP489 vízfolyás vízellátás NYUDU Foglár-csatorna állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP491 vízfolyás vízellátás NYUDU Gyöngyös-műcsatorna vízelvezetés, állandó vízszállítású, természetes AEP537 vízellátás, vízfolyás vízienergia NYUDU Hosszú-víz és Rátka-patak AEP598 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés NYUDU *Hunyor-patak AEP603 időszakos, mesterséges vízfolyás vízelvezetés KDT Kétöles-patak (Viszlói-patak) felső AEP666 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés KDT *Kígyós-patak alsó állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP672 vízfolyás vízellátás KDT Kígyós-patak felső AEP673 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés, tározás KDT *Kodó és vízrendszere állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP699 vízfolyás vízellátás NYUDU Kozár-Borzó és vízrendszere állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP711 vízfolyás vízellátás NYUDU Kőris- és Mocsony-patakok AEP717 állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, NYUDU 67

68 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Vízfolyás neve Kódja Típusa Hasznosítás Vizig vízfolyás vízellátás *Torna-patak alsó állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEQ074 vízfolyás vízellátás KDT Torna-patak középső állandó vízszállítású, mesterséges AEQ075 vízfolyás vízelvezetés KDT Lesence-patak felső AEP757 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés KDT *Marcal Torna-patakig állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP778 vízfolyás vízellátás NYUDU *Marcal Gerence-patakig AEP779 állandó vízszállítású, folyó vízelvezetés, vízellátás NYUDU *Nádas-patak állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP818 vízfolyás vízellátás, tározás NYUDU *Nagytilaji-patak állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP836 vízfolyás vízellátás, tározás NYUDU Rába (Csörnöc-Herpenyőtől) vízelvezetés, állandó vízszállítású, természetes AEP899 vízellátás, vízfolyás vízienergia ÉDU *Rába (Lapincstól) AEP900 állandó vízszállítású, természetes vízfolyás vízelvezetés, vízellátás, vízienergia NYUDU állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, Rába (ÉDÁSZ-üzemvízcsatornától) AEP901 vízfolyás vízellátás NYUDU *Sárvíz- és Verna-patakok állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP950 vízfolyás vízellátás, tározás NYUDU *Sárvíz-patak állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP951 vízfolyás vízellátás, tározás NYUDU *Sorok-Perint alsó állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEP962 vízfolyás vízellátás NYUDU Szentmártoni- és Ságodi-patakok AEQ002 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés, tározás NYUDU *Széplaki- és Kánya-patakok állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEQ004 vízfolyás vízellátás NYUDU Vindornya-csatorna AEQ119 időszakos, belvízcsatorna vízelvezetés NYUDU *Zala (Széplaki-patakig) állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AEQ146 vízfolyás vízellátás NYUDU *Zala (Bárándi-patakig) AEQ147 állandó vízszállítású, folyó vízelvezetés, vízellátás NYUDU *Hajagos-patak alsó állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AOC774 vízfolyás vízellátás KDT Hajagos-patak felső és állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AOC775 mellékvízfolyásai vízfolyás vízellátás KDT *Meleg-víz alsó AOC817 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés, tározás KDT Meleg-víz felső AOC818 időszakos, természetes vízfolyás vízelvezetés, tározás KDT Csigere-patak és Széles-víz alsó állandó vízszállítású, természetes vízelvezetés, AOH651 vízfolyás vízellátás KDT A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 18. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve Kódja Típusa Hasznosítás Vizig Kispodári-tározó AOC802 időszakos halgazdálkodás KDT A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. A 25. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket a vízjárta területekkel és műtárgyakkal. 68

69 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 25. ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen (halas vizek, vízjárta területek) A vizsgálati terület északi részén található egy kisebb kiterjedésű elöntési terület (1%-os előfordulási valószínűséggel); a Rába mentén van jelölt nagyvízi meder. Fővédvonal csak éppen érinti a terület 5 km-es körzetét. A folyóvizeken nagyműtárgy nem található, keresztirányú műtárgy azonban számos vízfolyáson épült. A terület nem belvíz-veszélyeztetett (az 5 km-es körzet északi részén egy kis folt enyhén veszélyeztetett minősítésű) A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati terület túlnyomó részét hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus, illetve porózus víztestek csoportja alkotja; ezek az Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője (sp.1.2.1, p.1.2.1), a Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő (sp.1.3.1, p.1.3.1), a Marcal-völgy (sp.1.5.1, p.1.5.1) és a Zala-vízgyűjtő (sp.4.1.1, p.4.1.1) víztestek. Sekély hegyvidéki és hegyvidéki vízadók a Dunántúli-középhegység Marcal-vízgyűjtő (sh.1.1, h.1.1) és a Dunántúli-középhegység Balaton északnyugati-vízgyűjtő víztestek. A Dunántúli-középhegység Marcal-vízgyűjtő víztestek önálló nagyobb egységet és egyedi kis foltokat is formálnak (26. ábra, 28. ábra). 69

70 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A 30 C-nál melegebb érintett porózus vízadó az Északnyugat-Dunántúl (pt.1.1) és a Délnyugat-Dunántúl (pt.3.1) víztest. Érintett karsztos vízadók a Dunántúli-középhegység Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője (k.4.1) karszt, valamint a Sárvári termálkarszt (kt.1.10) és a Nyugat-dunántúli termálkarszt (kt.4.1) víztest. A vizsgálati területen nagyobb területet ez utóbbi foglal el (29. ábra). A terület felszín alatti víztesteit a 19. táblázat ismerteti. 19. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve Víztest Víztest VOR azonosító *Dunántúli-középhegység Marcal-vízgyűjtő AIQ555 sh.1.1 Dunántúli-középhegység Balaton északnyugati-vízgyűjtő AIQ541 sh.4.1 *Dunántúli-középhegység Marcal-vízgyűjtő AIQ554 h.1.1 Dunántúli-középhegység Balaton északnyugati-vízgyűjtő AIQ542 h.4.1 *Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője AIQ581 sp *Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő AIQ625 sp *Marcal-völgy AIQ603 sp *Zala-vízgyűjtő AIQ662 sp *Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője AIQ582 p *Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő AIQ626 p *Marcal-völgy AIQ602 p *Zala-vízgyűjtő AIQ661 p Típus sekély hegyvidéki hegyvidéki sekély porózus porózus *Északnyugat-Dunántúl AIQ569 pt.1.1 porózus termál *Délnyugat-Dunántúl AIQ517 pt.3.1 *Dunántúli-középhegység Hévízi-, AIQ553 k.4.1 karszt Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője Sárvári termálkarszt AIQ639 kt.1.10 termál karszt *Nyugat-dunántúli termálkarszt AIQ624 kt.4.1 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 70

71 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Határ menti víztestek 26. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével A terület víztestei ICPDR szinten nem kiemelt víztestek, azonban az érintett víztestek egy része Ausztria, illetve Szlovákia felé határral érintkezik. Az Nyugat-dunántúli porózus víztestek határon átnyúlóak (pt.1.1, pt.3.1), a Transenergy projekt több érintett ország részvételével részletesen foglalkozott vízföldtanával ( Felszíni védett területek Felszíni és felszín alatti védett területek Az EU-VKI szerint is, a területen védettséget élveznek a különböző természetvédelmi területek vizes élőhelyei (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, Natura 2000 és Ramsari védettségű területek), a halas vizek, a nitrátérzékeny és a tápanyagérzékeny területek, továbbá a kijelölt fürdőhelyek és rekreációs célra használt folyóvizek és állóvizek (27. ábra). 71

72 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei és védőidomai is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. Jelentős területek nitrátérzékenyek (1464,5 / 702,5 km 2 ). Mivel a Balaton teljes vízgyűjtőterülete tápanyagérzékeny (595,8 /,8 km 2 ), így a vizsgálati terület déli, délnyugati zónája érintett. Nincs kijelölt halasvíz. A vizsgált terület környezetének keleti részén 16 ex lege barlang található, melyek közül több felszíni védőövezettel rendelkezik. A vizsgálati terület egészén elszórtan számos ex lege láp is megjelenik. A természetvédelmi területekről bővebben a fejezetben található információ. Hosszúpereszteg településen Szajki állóvíz szegmens kijelölt fürdőhellyel rendelkezik. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület, Natura 2000 SAC (20. táblázat). 20. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése FAVÖKO típus Natura 2000 SAC HUBF20037 Alsó-Zala-völgy vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura 2000 SAC HUBF20011 Felső-Nyirádi-erdő és Meggyes-erdő vízi (forrás, alaphozam), barlang Natura 2000 SAC HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura 2000 SAC HUBF20035 Keszthelyi-hegység vízi (forrás, alaphozam), vizes, szárazföldi Natura 2000 SAC HUON20007 Köles-tető vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura 2000 SAC HUBF20015 Marcal-medence vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura 2000 SAC HUON20008 Rába és Csörnöc-völgy vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura 2000 SAC HUBF20052 Sárvíz-patak mente vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Nemzeti Park 282/NP/97 Balaton-felvidéki NP vízi (forrás, alaphozam), barlang Természetvédelmi Terület 262/TT/93 Somlóvásárhelyi Holt-tó TT vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi 72

73 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 27. ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek Felszíni védett termelések Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik. A terület felszíni vizeiből engedélyezett vízkiemeléseket a 21. táblázat mutatja be. 73

74 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Név Víztest VOR Település 21. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek Vízkivételi hely (Fkm) Vízkivétel célja Engedélyezett vízkivétel összesen m 3 /év Pápasalamoni-árok AEP330 Pápasalamon bal part, 2,65 Halgazdasági vízellátás Bitva-patak AEP331 Nyárád 10,6 Halgazdasági vízellátás Csörnöc-Herpenyő AEP403 Sárvár jobb, 1,86 Öntözés 9000 Fenyősi-patak AEP489 Döbröce 1 Halgazdasági vízellátás 2238 Hunyor-patak AEP603 Kiscsősz Halgazdasági vízellátás Kígyós-patak AEP672 Káptalanfa 12,14 Öntözés 1000 Kodó AEP699 Nemeskocs bal, 1,054 Öntözés Kozár-Borzó-patak AEP711 Bozzai jobb, 57,352 Öntözés 3520 Kőris-patak AEP717 Csénye jobb, 35,744 Halgazdasági vízellátás Dudari-patak AEP757 Sümeg 1,2 Halgazdasági vízellátás Marcal AEP776 Sümegprága 97,8 Öntözés Nádas-patak AEP818 Zalaszentgrót jobb, 2,4 Öntözés 4608 Nagytilaji-patak AEP836 Nagytilaj bal, 1,36 Halgazdasági vízellátás Csörnöc-Herpenyő AEP899 Sárvár bal, 1,86 Öntözés 9000 Rába AEP901 Sárvár bal, 100 Öntözés Kalamász-patak AEP950 Andrásfa bal, 2,022 Öntözés 4769 Szakotai-folyás AEQ004 Csehimindszent bal, 1,01 Öntözés Noszlopi-Hajagos AOC775 Noszlop 1,438 Halgazdasági vízellátás Dudor-patak AOC817 Csabrendek bal, 1,2 Halgazdasági vízellátás Felszín alatti védett termelések A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben lásd 28. táblázat). A vizsgálati területet érintő 24 felszín alatti ivóvízbázis mind üzemelő. Az 5 km-es körzet további 18 üzemelő és 1 távlati ivóvízbázist érint. A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik. A 43 ivóvízbázisból 18 sérülékeny, 14 vízbázis esetében a sérülékenység még bizonytalan besorolású. Az 1 távlati, továbbá 6 üzemelő vízbázis védőterületének meghatározása sérülékeny vízbázis programon belül, KEOP projekt keretein belül 3, valamint üzemeltető által további 9 diagnosztika készült. 18 vízbázis védőterületi határozattal rendelkezik. A koncesszióval érintett területen 2, környezetében további 4 egyéb, közcélú vízbázis is található Zalaszentgrót, Celldömölk és Sárvár településeken, amelyek nem sérülékenyek. A 22. táblázat ismerteti részletesen a terület közcélú és egyéb vízbázisait, míg a 28. ábra a felszín alatti termelések védőterületeit és speciális termelő kutakat mutatja be. 74

75 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 28. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen Település 22. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz és egyéb vízbázisai FEV /FAV Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Vízbázis sérülékeny Rendelkezésre álló diagnosztika Védendő termelés (m 3 /nap) Bejcgyertyános FAV AID241 *Bejcgyertyános üzemelő igen Határozattal kijelölt, SVB diagnosztika 910 Boba FAV AID252 *Boba Körzeti vízbázis üzemelő igen 1050 Celldömölk FAV AID272 Celldömölk körzeti Határozattal kijelölt, üzemelő igen vízbázis SVB diagnosztika 4564 Gyepükaján FAV AID390 Gyepükaján vízmű karszt üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 230 Ikervár FAV AID435 Ikervár Községi vízbázis üzemelő igen 480 Ikervár FAV AID436 Ikervár Távlati vízbázis távlati igen Határozattal kijelölt, SVB diagnosztika Jánosháza FAV AID444 Határozattal kijelölt, Jánosháza Körzeti üzemelő igen KEOP és üzemelői vízbázis diagnosztika 900 Mesteri FAV AID539 Mesteri Körzeti vízbázis üzemelő igen 940 Nagysimonyi Körzeti Nagysimonyi FAV AID577 üzemelő igen 1170 vízbázis 75

76 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település FEV /FAV Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Vízbázis sérülékeny Rendelkezésre álló diagnosztika Védendő termelés (m 3 /nap) Nyirád FAV AID588 Nyirád térségi vízmű üzemelő igen Határozattal kijelölt, SVB diagnosztika Pókaszepetk FAV AID638 Pókaszepetk körzeti Befejezett SVB üzemelő igen vízbázis diagnosztika 1470 Rum FAV AID659 *Rum Körzeti vízbázis üzemelő igen 790 Sárvár FAV AID668 Sárvár Körzeti vízbázis üzemelő igen Határozattal kijelölt, SVB diagnosztika 5420 Kenéz FAV AID734 Szombathely - Kenézi Határozattal kijelölt, üzemelő igen vízbázis SVB diagnosztika Zalaszentgrót FAV AID757 *Zalaszentgrót vízbázis üzemelő igen Határozattal kijelölt, SVB diagnosztika 5420 Egeralja FAV ALF764 Adorjánháza-Csögle Határozattal kijelölt, üzemelő igen vízmű (Bakonykarszt) üzemelői diagnosztika 185 Borszörcsök FAV ALF861 Borszörcsök községi vízmű üzemelő bizonytalan 30 Csehimindszent FAV ALF893 *Csehi vízbázis üzemelő bizonytalan Dabrony FAV ALF918 Dabrony-Nagyalásony Határozattal kijelölt, üzemelő nem vízmű KEOP diagnosztika 100 Devecser FAV ALF932 Devecser ktrs vízmű üzemelő igen Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 750 Doba FAV ALF934 Doba Psychiatria Szakkórház üzemelő igen 150 Egervár FAV ALF960 *Egervár vízbázis üzemelő bizonytalan 222 Gérce FAV ALG011 *Gérce vízbázis üzemelő nem 147 Zalagyömörő FAV *Gógánfa Kistérségi Határozattal kijelölt, ALG018 üzemelő nem vízmű KEOP diagnosztika 800 Gősfa FAV ALG026 *Gősfa vízbázis üzemelő bizonytalan 38 Gyepükaján FAV Gyepükaján ktrs vízmű Határozattal kijelölt, ALG032 üzemelő igen réteg üzemelői diagnosztika 125 Győrvár FAV ALG041 *Győrvár vízbázis üzemelő bizonytalan Hosszúpereszteg vízbázis FAV ALG082 *Hosszúpereszteg üzemelő bizonytalan 185 Egyházashetye FAV ALG132 *Káld vízbázis üzemelő bizonytalan 260 Kám FAV ALG136 *Kám vízbázis üzemelő bizonytalan 125 Kamond FAV ALG137 *Kamond vízmű üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 78 Karakó FAV ALG152 *Karakó vízbázis üzemelő bizonytalan 74 Kerta FAV ALG176 *Kerta kistérségi vízmű üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 400 Kiscsősz FAV *Kiscsősz közkút ALG193 Kossuth u. 74. üzemelő bizonytalan 27 Nagypáli FAV ALG437 Nagypáli vízbázis üzemelő bizonytalan 81 Nagypirit FAV ALG439 *Nagypirit közkút üzemelő nem 58 Olaszfa FAV *Pácsony Körzeti ALG493 vízbázis üzemelő bizonytalan 185 Porpác FAV ALG535 Porpác vízbázis üzemelő bizonytalan 57 Somlószőlős FAV ALG596 *Somlószőlős-Doba Határozattal kijelölt, üzemelő nem vízmű KEOP diagnosztika 200 Somlójenő FAV ALG597 *Somlóvásárhely- Határozattal kijelölt, üzemelő nem Somlójenő vízmű üzemelői diagnosztika 147 Somlóvecse FAV ALG598 *Somlóvecse-Kisszőlős- Határozattal kijelölt, üzemelő nem Vid vízmű üzemelői diagnosztika 45 Vasvár FAV ALG813 Vasvár vízbázis üzemelő nem 608 Zalabér FAV ALG871 *Zalabér vízbázis üzemelő bizonytalan 255 Celldömölk FAV ** Vulkán Fürdő termál és Határozattal kijelölt, üzemelő nem hidegvízbázis üzemelői diagnosztika 569,0 Sárvár FAV ** Sárvári gyógyfürdő Határozattal kijelölt, üzemelő nem termálvízbázis üzemelői diagnosztika 389,0 Zalaszentgrót FAV ** *Zalaszentgróti termálfürdő termálvízbázisa üzemelő nem Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika 562,0 76

77 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település FEV /FAV Vízbázis VOR Vízbázis Zalaszentgrót FAV ** *Natur Aqua ásványvízpalackozó vízbázisa Zalaszentgrót FAV ** Zalaaqua tervezett ásványvízpalackozó Zalaaqua Zgt-3P és ZGT- Zalaszentgrót FAV ** 3P/B j. kutak belső védőterület SVB: sérülékeny vízbázis. FEV felszíni, FAV felszín alatti. * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el. ** egyéb, nem közcélú vízbázis. Státusz üzemelő üzemelő üzemelő Vízbázis sérülékeny nem nem nem Rendelkezésre álló diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Határozattal kijelölt, üzemelői diagnosztika Védendő termelés (m 3 /nap) ,0 630,1 Az OTH nyilvántartása szerint 3 ásványvíznek minősített kút található a vizsgálati területen, környezetében további 9 ásványvizet és 10 gyógyvizet termelő kút mélyült. A kutak részletes adatait a 23. táblázat tartalmazza. A területen nem található gyógyhellyé minősített település, vagy településrész, valamint gyógyiszap lelőhely. 23. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X Térképi jele Celldömölk K 45 Celli Vulkán gyógyvíz Celldömölk K 48 Celli Vulkán Ásványvíz ásványvíz K-48 Celldömölk K 60 Celli Kráter gyógyvíz Mesteri K 8 Hertelendy Miklós gyógyvíz gyógyvíz Nyirád K 4 Nyirádi kristály ásványvíz Iza-8 Sárvár B 7 Jogutód a Sárvár K-67 gyógyvíz Sárvár B 35/a gyógyvíz Sárvár B 44 gyógyvíz Sárvár K 53 gyógyvíz Sárvár B 63 Sárvári Gyógyfürdő hideg ásványvize ásványvíz B-63 Sárvár B 65 Sárvár Gyöngye gyógyvíz Sárvár K 66 Sárvári Gyémánt gyógyvíz Sárvár K 67 Sárvári gyógyvíz 1. gyógyvíz Sárvár B 68 Sárvári ásványvíz ásványvíz S-68 Tapolca B 12 Pápai Kristályvíz-1 ásványvíz T-12 Zalagyömörő K 4 ásványvíz Zalaszentgrót *K 37 Szent Gróth természetes ásványvíz ásványvíz Zalaszentgrót *K 72 NaturAqua ásványvíz Zalaszentgrót K 73 Age Water ásványvíz , ,44 AW Zalaszentgrót K 75 Fitt Water ásványvíz , ,88 FW1 Zalaszentgrót *K 76 BISTRA ásványvíz , ,41 B Zalaszentgrót K 77 Fitt Water ásványvíz , ,2 FW2 A *-gal jelölt kutak a területre esnek. A vizsgálati területen 7, míg körzetében további 21 db 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek az Északnyugat-Dunántúl porózus termál, a Sárvári és Nyugat-Dunántúli víztestre szűrőzöttek és pannóniai, miocén, felső-triász, devon összleteket csapolják. 1 kútszűrőzési mélysége éri le a 2000 métert (Vasvár, Auras), és 1000 métert meghaladó mélységre 8 kút szűrőzött. A működő kutak vizét főleg fürdővízként, 1 esetben energetikai céllal, 2 esetben ásványvíz palackozásra termelik. Több kutat lezártak. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 24. táblázat közöl. 77

78 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A 29. ábra a területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel. 29. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karsztvíztestek 24. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település *Borgáta *Borgáta B-2 B-6 Celldömölk K-43 Celldömölk Celldömölk K-45 K-46 Celldömölk K-60 *Duka Hosztót *Káld Mesteri Mesteri Sárvár Sárvár 78 Kút jele K-3 K-1 K-9 K-3 K-8 B-7 B-35/a Kút egyéb jele Borg-1 Cell-4. Cell-5. Vulkán VI. Ukk-1 Vgy-T. Mes-1 EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele , , , T2 48 T2 fürdő fürdő Pl2 fürdő (terv) Pl2 33 Pl2 fürdő fürdő , Pl2 fürdő T T3+K3 észlelő észlelő Pl T Pl2 Pl2 lezárva fürdő fürdő fürdő ,9-586, ,5-1018,6

79 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település Kút jele Kút egyéb jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele Sárvár B ,2 48 Pl2, Pl fürdő Sárvár K-53 Héttó Pl2 fürdő (terv) Sárvár B , Pl2 fürdő Sárvár B Sárvár B Sárvár K Sárvár K-67 B ,5-1024,02 43,5 fürdő Sümeg K-1 sp észlelő Sümeg K T3 fürdő *Ukk K-4 Ukk T /A Vasvár K-10 AURAS, ,8- fürdő, 72 T3 Va ,5 energetikai Zalagyömörő K ,9-525,1 32 T3 vízmű Zalaszentgrót K-36 Vö , M3 észlelő *Zalaszentgrót K ,3-665,6 32 K3 fürdő *Zalaszentgrót K ,5-690,5 32,7 K3 ipari *Zalaszentgrót K ipari A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** a kút létesítése idején. A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 25. táblázat és a 26. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit ivóvíznek, kismértékben öntözésre és egyéb céllal hasznosítják. A porózus vízadók vizét elsősorban ivóvízként, kisebb mértékben ipari, illetve egyéb mezőgazdasági céllal, kis mértékben fürdővízként termelik. A porózus termál és termálkarszt vízadók készleteit ivóvízként, ipari és fürdővízként hasznosítják. Visszatáplálás nem történik a területen. Víztest kódja 25. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2013-es nyilvántartási adatok) ivóvíz ipari energia bányászat öntözés Kitermelt víz 1000 m 3 /év fürdővíz egyéb termelés egyéb mezőgazdasági visszatáplálás többcélú termelés összevonva Összesen sh.1.1 sh.4.1 h ,271 6,016 0,36 37,889 4,711 0,25 265,497 h.4.1 3,121 3,121 sp ,39 121, ,28 13,85 585,951 sp ,75 6,946 24,696 sp ,68 28,464 11,654 13,281 3, ,653 sp ,1 0,8 0,65 73,55 p ,557 3,36 5, , ,857 p ,201 32,08 2,27 623,551 p ,666 94,983 12, ,438 1,66 52,424 45, ,187 p , , ,475 6,4 3, ,517 pt , ,765 pt.3.1 k ,038 7,949 21,975 0, ,327 kt.1.10 kt ,692 43,3 137,62 496,612 79

80 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 26. táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen (VGT, 2012-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége (m) A kifolyó víz hőmérséklete ( C) Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m 3 /év) sekély porózus sekélyebb, mint ,85 porózus mélyebb, mint 30 kevesebb, mint ,112 porózus termál magasabb, mint ,765 sekély hegyvidéki sekélyebb, mint 30 0 hegyvidéki mélyebb, mint 30 kevesebb, mint ,618 karszt termál karszt magasabb, mint , ,612 Összesen 20921, Pontszerű szennyezőforrások Szennyeződések Pontszerű szennyezőforrásnak minősülnek a szennyvíztisztító telepek, ahonnan a tisztított szennyvizet vízfolyásokba vezetik. A befogadó víztestre tett hatások több esetben is jelentősnek, ill. fontosnak minősülnek (30. ábra, 27. táblázat). 27. táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra *Csehimindszent Csehimindszent szennyvíztisztító mű Széplaki- és Kánya-patakok nem jelentős Bodorfa Bodorfa szennyvíztisztító mű Kígyós-patak alsó nem jelentős Devecser Devecser szennyvíztisztító telep Torna-patak középső fontos *Kám Kám - Szennyvíztisztító Telep Csörnöc-Herpenyő alsó nem jelentős *Jánosháza Jánosháza - Szennyvíztisztító Telep Mosó-árok fontos Zalaszentgrót Zalaszentgrót - Szennyvíztisztító Telep Nádas-patak fontos Vasvár Vasvár - Szennyvíztisztító Telep Csörnöc-Herpenyő felső nem jelentős Sümeg Sümeg - Szennyvíztisztító Telep Marcal forrásvidék jelentős *Meggyeskovácsi Meggyeskovácsi - Szennyvíztisztító Telep Rába (Lapincstól) nem jelentős *Egyházashetye Egyházashetye - Szennyvíztisztító Telep Kodó és vízrendszere nem jelentős Csabrendek Csabrendek - Szennyvíztisztító Telep Meleg-víz alsó fontos *Bögöte Bögöte - Szennyvíztisztító Telep Kodó és vízrendszere nem jelentős *Türje Türje - Szennyvíztisztító Telep Nádas-patak nem jelentős Sitke Sitke - Szennyvíztisztító Telep Cinca nem jelentős Csabrendek Központi Foglalkoztató Intézet Meleg-víz felső lehet, hogy jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet. A terület felszíni és felszínalatti víztesteit nagyszámú egyéb (pl. ipari) bevezetés is érinti, ezek felszíni vizekre tett hatása azonban nem jelentős (28. táblázat). 80

81 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 28. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó víztest neve Hatása a befogadóra *Jánosháza Galvanizáló telephely kohászat, fémfeldolgozás Mosó-árok nem jelentős *Borgáta Borgáta Termálfürdő termálvíz, fürdővíz Kodó és vízrendszere nem jelentős *Zalaszentgrót Ásványvízpalackozó Üzem élelmiszeripar Zala (Bárándi-patakig) nem jelentős Sárvár Szálloda termálvíz, fürdővíz Rába (Csörnöc-Herpenyőtől) nem jelentős Sárvár Gyógyfürdő termálvíz, fürdővíz Rába (Csörnöc-Herpenyőtől) nem jelentős *Somlóvásárhely Szennyvíztisztító berendezés élelmiszeripar Talaj nem jelentős *Zalaszentgrót Termalfürdő termálvíz, fürdővíz Zala (Bárándi-patakig) nem jelentős Celldömölk Vulkán Gyógy- és Élményfürdő termálvíz, fürdővíz Marcal Gerence-patakig nem jelentős Celldömölk Vasvár fürdő, fűtés termálvíz, fürdővíz Csörnöc-Herpenyő felső nem jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet. 30. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen 81

82 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A 31. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. Inert (A) (Sótony) és kommunális (B3) (Zalabér) kategóriájú hulladéklerakók találhatók a területen. Celldömölkön veszélyes hulladékégető található. 31. ábra. Hulladékgazdálkodás A 32. ábraán láthatóak a szennyezett területek. A fő szennyezőanyagok szénhidrogének, szerves oldószerek, fémek, és általános vízkémiai komponensekhez kötődő szennyeződések. A szennyeződések víztestekre gyakorolt hatása egyik esetben sem jelentős, vízbázis érintettsége nem áll fenn. A kármentesítési eljárások több esetben már az utómonitoring fázisában vannak. 82

83 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 32. ábra. Szennyezett területek A fő szennyező tevékenység a térségben az állattartás, a legtöbb települést érinti. Kisebb jelentőségű az élelmiszeripar, a fémtermelés és -feldolgozás és az ásványipar. Celldömölkön, Kámon, Vasváron, Bögötén, Sümegen, Bazsin, Celldömölkön, Zalagyömörőn, Sárváron, Dukán, Devecseren, Zalabéren és Zalaszentgróton benzinkutak üzemelnek. Seveso besorolású üzem található Gógánfán. A területet elérte a 2010 októberében bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófa. A MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített vörösiszap-tárolójának gátja átszakadt és a kikerült vörösiszap súlyos károkat okozott. A katasztrófa még a Marcal folyót is elérte. A térség fő bányászott nyersanyagai építőipari nyersanyagok (kavics, homok, agyag). Bányásznak még alginitet, bazalttufát, dolomitot, bauxitot, mészkövet, tőzeget és lápföldet. Két szénhidrogén-bányatelek is található a térségben (Ölbő I, Celldömölk I). Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 33. ábra mutatja be. 83

84 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 33. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás Diffúz szennyezőforrások A terület nagy része nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenységgel, elsősorban szántóföldi műveléssel, másodsorban szőlő és gyümölcsössel érintett (34. ábra). 84

85 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 34. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek Vízbázisok veszélyeztetettsége Veszélyeztetettségi vizsgálatot 43 ivóvízbázisból a 32 sérülékeny (bizonytalan sérülékenységű vízbázisok is veszélyeztetettség szempontjából sérülékenynek tekintettek) vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján 25 esetben jelentős, 2 esetben közepes veszély áll fenn, 3 esetben nincs veszély. A veszélyeztetettség oka leginkább a vízbázis területhasználatából adódik, azaz a település, illetve a mezőgazdasági terület aránya a védőterületen meghaladja az 50%-ot, míg több esetben árvízi-, földtani közeg-, éghajlati veszélyeztetettségből adódó kockázat is jelentős lehet. 1 vízbázis esetében a területén lévő kútban (Nyirád), 1 vízbázis esetében a termelőkútban (Zalaszentgrót) van ammónium-szennyezés Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be. 85

86 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest integrált állapota Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek integrált állapota 3 esetben jó, 25 esetben mérsékelt, 11 esetben gyenge, és 2 esetben rossz; kiváló állapotú víztest nincs. 2 esetben értékelés adathiány miatt nem történt. Állóvizek értékelése során adathiány következtében az 1 állóvíz víztest értékelése nem volt lehetséges. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 29. táblázat mutatja be. 29. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest név Víztest azonosító Bitva-patak és Pápasalamoni-árok AEP330 mérsékelt jó jó mérsékelt jó mérsékelt Bitva-patak alsó AEP331 rossz kiváló mérsékelt rossz jó rossz Cinca AEP330 gyenge gyenge jó gyenge adathiány gyenge *Csörgető-patak (Zala vízgyűjtőn) AEP331 mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt adathiány mérsékelt *Csörnöc-Herpenyő alsó AEP370 jó jó mérsékelt jó adathiány jó *Csörnöc-Herpenyő felső AEP400 mérsékelt jó jó mérsékelt adathiány mérsékelt Egres-patak (Kakasdiárok) AEP403 mérsékelt kiváló jó mérsékelt jó mérsékelt *Fenyősi-patak AEP404 gyenge jó jó gyenge adathiány gyenge Foglár-csatorna AEP455 gyenge kiváló jó gyenge adathiány gyenge Gyöngyös-műcsatorna AEP489 adathiány mérsékelt rossz mérsékelt adathiány mérsékelt Hosszú-víz és Rátkapatak AEP491 jó gyenge jó mérsékelt adathiány mérsékelt *Hunyor-patak AEP537 mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt Kétöles-patak (Viszlóipatak) felső AEP598 gyenge jó kiváló gyenge jó gyenge *Kígyós-patak alsó AEP603 mérsékelt jó jó mérsékelt jó mérsékelt Kígyós-patak felső AEP666 nam adathiány jó nam adathiány adathiány *Kodó és vízrendszere AEP672 mérsékelt jó jó mérsékelt adathiány mérsékelt Kozár-Borzó és vízrendszere AEP673 jó mérsékelt jó mérsékelt adathiány mérsékelt Kőris- és Mocsonypatakok AEP699 jó jó jó jó adathiány jó Lesence-patak felső AEP711 nam jó kiváló jó jó jó *Marcal forrásvidék AEP717 mérsékelt gyenge kiváló mérsékelt adathiány mérsékelt *Marcal Torna-patakig AEP757 mérsékelt jó jó mérsékelt jó mérsékelt *Marcal Gerence-patakig AEP776 mérsékelt jó jó mérsékelt jó mérsékelt *Mosó-árok AEP778 mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt jó mérsékelt *Nádas-patak AEP779 gyenge jó jó gyenge adathiány gyenge *Nagytilaji-patak AEP809 mérsékelt jó gyenge mérsékelt adathiány mérsékelt Rába (Csörnöc- Herpenyőtől) AEP818 mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt *Rába (Lapincstól) AEP836 mérsékelt jó rossz mérsékelt jó mérsékelt Rába (ÉDÁSZüzemvízcsatornától) AEP899 mérsékelt jó jó mérsékelt adathiány mérsékelt *Sárvíz- és Vernapatakok AEP900 gyenge jó mérsékelt gyenge adathiány gyenge *Sárvíz-patak AEP901 mérsékelt jó jó mérsékelt adathiány mérsékelt *Sorok-Perint alsó AEP950 gyenge mérsékelt jó gyenge adathiány gyenge Szentmártoni- és Ságodipatakok AEP951 mérsékelt adathiány jó mérsékelt adathiány mérsékelt 86

87 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest integrált állapota Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest név Víztest azonosító *Széplaki- és Kányapatakok AEP962 mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt adathiány mérsékelt *Torna-patak alsó AEQ002 gyenge jó jó gyenge jó gyenge Torna-patak középső AEQ004 mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt nem jó mérsékelt Vindornya-csatorna AEQ074 rossz mérsékelt jó rossz adathiány rossz *Zala (Széplaki-patakig) AEQ075 mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt *Zala (Bárándi-patakig) AEQ119 mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt *Hajagos-patak alsó AEQ146 mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt jó mérsékelt Hajagos-patak felső és mellékvízfolyásai AEQ147 adathiány adathiány jó adathiány adathiány adathiány *Meleg-víz alsó AOC774 gyenge adathiány jó gyenge adathiány gyenge Meleg-víz felső AOC775 gyenge mérsékelt kiváló gyenge jó gyenge Csigere-patak és Szélesvíz alsó AOC817 gyenge jó jó gyenge jó gyenge Kispodári-tározó AOC802 adathiány adathiány kiváló adathiány adathiány adathiány A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. nam: nem alkalmazható minősítés (időszakos, adathiányos víztestek vagy "természetes viszonyok között nem jellemző minősítési elem" ok miatt) A felszín alatti víztestek A területet érintő 17 felszín alatti víztest mennyiségi állapota jó, azonban a sekély porózus víztestek közül 2 esetben a gyenge állapot elérésének kockázata fennáll. Ennek oka a süllyedési teszt nem megfelelő eredménye (30. táblázat). A minőségi állapotfelmérés során 12 víztest állapota jó, egy hegyvidéki víztest állapota jó, de gyenge kockázata minősítését kapott a vízbázis teszt alapján (nitrát). Három sekély porózus víztest gyenge állapot minősítést kapott a következő okok miatt: egy esetben diffúz szennyezettség (nitrát) miatt; 2 esetben nitráttal vagy ammóniával szennyezett kút található a vízbázis területén; emelkedő trend mutatkozik; továbbá a felszíni víz állapotának veszélyeztetése áll fenn. A karsztos víztest ammóniával szennyezett vízbázis miatt kapta a gyenge minősítést ( 31. táblázat). Víztest 30. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota VOR neve jele Süllyedés Vízmérleg AIQ555 *Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgyűjtő AIQ541 Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugati-vízgyűjtő AIQ554 *Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgyűjtő AIQ542 Dunántúli-középhegység - Balaton észak-nyugati-vízgyűjtő AIQ581 *Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője Teszt Felszíni víz FAVÖKO Intrúzió Víztest állapota sh.1.1 jó jó jó jó jó sh.4.1 jó jó jó jó jó h.1.1 jó jó jó jó jó h.4.1 jó jó jó jó jó sp jó, de gyenge kockázata jó jó jó jó, de gyenge kockázata AIQ625 *Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő sp jó jó jó jó jó jó, de jó, de gyenge AIQ603 *Marcal-völgy sp gyenge jó jó jó kockázata kockázata 87

88 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Víztest AIQ662 *Zala-vízgyűjtő sp jó jó jó jó jó *Ikva-vízgyűjtő, Répce felső AIQ582 vízgyűjtője p jó jó jó jó AIQ626 *Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő p jó jó jó jó AIQ602 *Marcal-völgy p jó jó jó jó AIQ661 *Zala-vízgyűjtő p jó jó jó jó AIQ569 *Északnyugat-Dunántúl pt.1.1 jó jó jó AIQ517 *Délnyugat-Dunántúl pt.3.1 jó jó jó *Dunántúli-középhegység - AIQ553 Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafőforrások vízgyűjtője k.4.1 jó jó jó jó jó AIQ639 Sárvári termálkarszt kt.1.10 jó jó jó AIQ624 *Nyugat-dunántúli termálkarszt kt.4.1 jó jó jó jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. Teszt Víztest állapota 31. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota Víztest VOR neve jele Diffúz Vízbázis Trend Felszíni víz FAVÖKO Intrúzió Teszt Víztest állapota AIQ555 *Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgyűjtő AIQ541 Dunántúli-középhegység - Balaton északnyugati-vízgyűjtő AIQ554 *Dunántúli-középhegység - Marcal-vízgyűjtő AIQ542 Dunántúli-középhegység - Balaton észak-nyugati-vízgyűjtő AIQ581 *Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője AIQ625 *Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő sh.1.1 jó jó jó jó jó sh.4.1 jó jó jó jó jó h.1.1 jó jó, de gyenge kockázata (NO 3 ) jó jó jó, de gyenge kockázata h.4.1 jó jó jó jó jó sp sp jó gyenge (NO 3 ) jó, de gyenge kockázata (NH 4 ) gyenge (NO 3 ) jó, de gyenge kockázata jó, de gyenge kockázata gyenge gyenge gyenge gyenge AIQ603 *Marcal-völgy sp jó jó jó jó jó AIQ662 *Zala-vízgyűjtő sp jó gyenge (NH 4 ) jó jó gyenge *Ikva-vízgyűjtő, Répce felső AIQ582 vízgyűjtője p jó jó jó jó AIQ626 *Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő p jó jó jó jó AIQ602 *Marcal-völgy p jó jó jó jó AIQ661 *Zala-vízgyűjtő p jó jó jó jó AIQ569 *Északnyugat-Dunántúl pt.1.1 jó jó jó jó AIQ517 *Délnyugat-Dunántúl pt.3.1 jó jó jó jó *Dunántúli-középhegység - gyenge AIQ553 Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafőforrások vízgyűjtője 4 ) k.4.1 jó jó jó gyenge (NH AIQ639 Sárvári termálkarszt kt.1.10 jó jó jó jó AIQ624 *Nyugat-dunántúli termálkarszt kt.4.1 jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 88

89 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív VGT1 Biológiai vizsgálat Hidromorfológiai mérés Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Felszíni víz monitoringprogramja Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a 32. táblázat mutatja be. A VKI monitoring rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein során expedíciós referenciahely kutatás, 2005-ben ökológiai, 2008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott több vízfolyáson (35. ábra). Felszíni víztestekre vonatkozó kémiai monitoringprogramot a 32. táblázat ismerteti, 25 vizsgálati helyen. 32. táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja Felszíni víz neve Mérőhely Zala Zalabér b hm Rába Rum + + b hm Torna-patak Apácatorna b hm Bitva-patak Pápasalamon b hm Egres-patak (Kakasdi-á.) Kakasdi-ág, Somlóvásárhely + + b hm Kígyós-patak Veszprémgalsa b hm Kodó Izsákfa b hm Marcal Torna-patakig Karakó b hm Mosó-árok Kemenespálfa + + b Csörgető-patak Batyk + b hm Nagytilaji-patak Pakod + b hm Nádas-patak Zalaszentgrót szennyvíztelep fölött + + b hm Marcal forrásvidék Mihályfa-Sümeg közti közúti híd + + b hm Széplaki- és Kánya-patakok Batyk + b hm Hosszú-víz Csénye b hm Meleg-víz Csabrendek és Veszprémgalsa között + + b hm Hunyor-patak Csögle és Kispirit között + + b hm Kétöles (Viszlói) patak Ódörögdpuszta + b hm Csörnöc-Herpenyő Vasvár b hm Csörnöc-Herpenyő Ikervár (Sótony) b hm Fenyősi-patak Mihályfa b hm Kozár-Borzó Pecöl b hm Rába Ikervár b hm Sárvíz Győrvár b hm Mosó-árok Kemenespálfa, torkolat (Karakó) + + b hm A *-gal jelölt monitoring pont a területen található. b biológiai vizsgálat; hm hidromorfológiai mérőállomás. A védett területek monitoringján belül a területen felszín alatti ivóvíz (23) és nitrátérzékenységi (26) monitoring történik. A nitrátérzékeny területeket 9, a tápanyagérzékeny területeket 3 monitoringpont vizsgálja felszíni vízre vonatkozóan. 1 pontban történik fürdővíz ellenőrzés. A felszíni védett területek monitoringprogramját a 33. táblázat ismerteti. 89

90 Ivóvízbázis Nitrátérzékeny Tápanyagérzékeny Fürdővíz NBmR: halak - biológiai NBmR: makroszkópikus gerinctelenek NBmR: élőhely Halas víz - kémiai Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 33. táblázat. Felszíni védett területek monitoringpontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja Mérőhely HU sz. tófürdő, Hosszúpereszteg Apácatorna Csabrendek és Veszprémgalsa között Izsákfa Karakó Kemenespálfa Kemenespálfa, torkolat (Karakó) Ódörögdpuszta Veszprémgalsa Zalabér Zalaszentgrót szennyvíztelep fölött Batyk Pecöl Rum ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai 90

91 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Felszín alatti vizek monitoringprogramja A felszín alatti vizeket érintő monitoringprogram keretein belül a hegyvidéki vízadókról 3, sekély porózus vízadókról 36, a porózusakról 19, porózus termálról 1, karsztról 7 kút szolgáltat információt. A termálkarszt vízadón 5 pontban történik vízszint monitoring a vizsgált területen és környezetén belül. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 34. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 36. ábra ismerteti a felszín alatti víztestek monitoringpontjait. A felszín alatti vizek mennyiségi monitoringprogramja a területen vízszint változások megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző. A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) programon belül történik. Termálvíz monitoring (S4) keretében 3 kúton történik mérés. Több kutat érint operatív minőségi monitoring (O1, O2, O3). A védett területek monitoringján belül ivóvíz monitoring 18 kútban történik; a területen lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat (FAVÖKO) 3 monitoringpont vizsgálja. A nitrátérzékeny területeket 26 monitoringpont vizsgálja felszíni alatti vízre vonatkozóan. 34. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása Víztest *Dunántúli-középhegység Marcal-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység Balaton északnyugativízgyűjtő *Dunántúli-középhegység Marcal-vízgyűjtő Dunántúli-középhegység Balaton észak-nyugativízgyűjtő *Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője Víztest jele mennyiségi Területre esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai 5 km-es környezetére esik (db) mennyiségi kémiai mennyiségi + kémiai Összesen (db) sh sh h.1.1 1Q1 1S1 2 h.4.1 1Q1 1 sp S2+O2 2Q1 1S1+O1; 1S1+O2; 1S2+O2 *Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő sp Q1 2Q1 1S1+O1 *Marcal-völgy sp Q1 *Zala-vízgyűjtő sp Q1 3S1+O1; 1S1+O2 1S1+O3/ 2 1Q2+S1+ O1 4Q1 13 1Q1 5S2+O3/1 12 *Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője p Q1 2S3 1Q1+S3 5 *Rába-Gyöngyös-vízgyűjtő p Q1 1S1 4 *Marcal-völgy p Q1 1S1 1Q1 1S1, 2S3 1Q1+S3 9 *Zala-vízgyűjtő p S2 1 *Északnyugat-Dunántúl pt.1.1 1S4 1 *Délnyugat-Dunántúl pt *Dunántúli-középhegység Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafőforrások k.4.1 5Q1 2S1 7 vízgyűjtője Sárvári termálkarszt kt *Nyugat-dunántúli termálkarszt kt.4.1 1Q1 1S4 2Q1 1S4 5 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet

92 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 36. ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél legalább a jó állapot vagy potenciál elérése. A jó kémiai állapotú felszíni vízfolyás esetén az állapot fenntartandó; a többi esetben ez 2027-re érhető el. A jó ökológiai potenciál vagy állapot a vízfolyásokon 2021-re, illetve re érhető el. Az 1 felszíni állóvíz esetén a jó állapot 2027-re elérendő. A felszín alatti víztestek többségénél a mennyiségi és minőségi jó állapot fenntartandó; mindkét esetben a jó mennyiségi állapot 2021-re érhető el; míg a minőségi jó állapot minden esetben elérhető lehet 2027-re. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv melléklete és táblázatai tartalmazzák. 92

93 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2016. október) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom) Szénhidrogén-kutatás A koncesszióra javasolt területre nem esik hatályos szénhidrogén-kutatási terület (6. melléklet, MBFH Bányászat, október). A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogénkutatási területet a 35. táblázat, és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, október). 35. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén kutatási területek Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód Nagylengyel-Nyugat - szénhidrogén szénhidrogén / koncesszió Engedélyes Fedőlap (mbf) Alaplap (mbf) Terület (km 2 ) NaWest Koncessziós Kft ,8245 Megállapít Érvényes Nem található a koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos a szénhidrogén bányatelek (MBFH Bányászat, október) Egyéb nyersanyagok Káld vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 43 db jogilag működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: agyag, homok, kavics, alginit, bauxit, bazalt, bazalttufa, dolomit, mészkő, tőzeg, és lápföld nyersanyaggal. Ezekből a bányákból 8 db esik a területre, 35 bányatelek pedig kívül esik a területen. A nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-s nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. Bezártnak minősített bányatelek 8 db, ebből hét bezárt, egy törlés alatt. A működő kategóriába sorolt bányák közül 31 valóban működő, melyek közül 21 bányatelek esetében érvényes kitermelési Műszaki Üzemi Terv (MÜT) van, 5 bányatelek esetében nincs érvényes MÜT, egy bányatelek érvényes szünetelő MÜT-tel rendelkezik. Ezen kívül kettő bányatelek tájrendező szakaszban van, kettő kutatás alatt áll, (kutatási jogadomány). A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 86 db, amelyeknek kitermelhető nyersanyaga agyag, bentonitos agyag, agyagmárga, homok, kavics, alginit, bazalt, bazalttufa, dolomit, mészkő, és vegyes tőzeg, lápföld. A területen belülre 34 db, kívülre 52 db megkutatott készlet esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 37. ábra és a 38. ábra, adataikat a 36. táblázatés 37. táblázat tartalmazza, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért a kisméretű bányatelkeket pontszerű jellel tüntettük fel. A 93

94 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre. 37. ábra. Káld vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák áttekintő helyszínrajza 38. ábra. Káld vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében levő, megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 94

95 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 36. táblázat. Káld vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Térképi szám Területnév Nyirád II. - bauxit Nyirád III. - bauxit Nagytárkány III. (Cseteberek IV. lencse) - bauxit Nyirád VIII (Darvastó XVI.l.) - bauxit Sümeg II (Bárdiótag I.lencse) - bauxit Csabrendek I (Csabpuszta) - bauxit Nyirád XIV. 7 (Izamajor II koncentráció) - bauxit Nyirád XX. - bauxit Vindornyaszől ős I. (Kovácsihegyi kőbánya) - bazalt Devecser I. - agyag Bazsi I. - bazalt Gérce I. - alginit Zsennye I. - kavics Sümeg IV. 14 (Kövesdombdűlő) mészkő Lesenceistván d I (Kisbakonyi kavicsbánya) - kavics Bányakód Területe Nyers-anyag Engedélyes km 2 0,56 bauxit 0,05 bauxit 0,05 bauxit 0,06 bauxit 0,03 bauxit 5,01 bauxit 5,72 bauxit 0,25 bauxit 1,19 bazalt 0,41 agyag 0,19 bazalt 1,87 alginit közlekedésépítési kavics 0,51 kavics 0,15 mészkő 0,15 kavics homok Bakonyi Bauxitbánya Kft. F.A. Bakonyi Bauxitbánya Kft. F.A. Bakonyi Bauxitbánya Kft. F.A. Bakonyi Bauxitbánya Kft. F.A. Bakonyi Bauxitbánya Kft. F.A. Bakonyi Bauxitbánya Kft. F.A. Bakonyi Bauxitbánya Kft. F.A. MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. F.A. Bazalt-Középkő Kőbányák Kft. Leier Hungária Építőanyaggyárt ó Kft. Vulkánkő Bányászati és Kereskedelmi Kft. ALGINIT Kitermelő és Értékesítő Kft. Rábavölgye Mezőgazdasági Szövetkezet Zalakerámia Zrt. bányatelek Readymix- Lesence Kavicsbánya Kft. EOV X EOV Y bezárt bezárt bezárt bezárt bezárt bezárt szünetelő működő működő működő működő működő működő működő működő Engedély kezdete vége Status Helyzete a területen határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek kutatási jogadomány határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek kutatási jogadomány kutatási jogadomány kutatási jogadomány kutatási jogadomány határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan határozatlan bányatelek Tevékenység kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* 95

96 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám Területnév Nagyalásony I. (Akolalja) - kavics Nyirád XV. - kavics Püspökmolnár i III. - homok, kavics Egervölgy I. - homok Adorjánháza I. (Jánosi bozót) - tőzeg Szemenye I. (Kertek helyetti dűlői kavicsbánya üzem) - ka Devecser II. (Vöröstelki kavicsbánya) - kavics Sümeg V. (Gerinchegyi mészkőbánya) - mészkő Nagyalásony II. - homok Pusztamiske III. (Csordaút) - kavics Sitke I. - kavics Nyirád XVI. - kavics Szemenye II. - kavics bányatelek Püspökmolnári IV. - kavics Zalaszentiván II. - kavics, homok Bányakód Területe Nyers-anyag Engedélyes km 2 0,09 kavics 0,09 kavics 2,28 kavics 0,13 0,57 homok közlekedésépítési homok lápföld vegyes tőzeg 0,04 kavics 0,06 kavics 0,16 mészkő 0,12 homok 0,52 kavics 1,12 kavics 0,11 kavics 0,25 kavics 1,70 kavics 0,28 homok kavics bányatelek Táncsics Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. THERMIX- BETON Építőipari Szolgáltató Kft. Transzkavics Bányászati Kft. egyéni vállalkozó KKS-2007 Építőipari Kft. Kámi Mezőgazda Kft. SzeTe Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Magyar Dekor Ásványkutató Kft. F.A bányatelek Táncsics Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. TIA Építőipari Tervező, Kivitelező és Kereskedelmi Kft. Readymix- Lesence Kavicsbánya Kft. Kámi Mezőgazda Kft. Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. FILINGER- EUROTRANS Szállítási és Szállítmányozás i Kft. EOV X EOV Y működő működő nincs MÜT működő működő működő működő működő működő működő működő működő működő Engedély kezdete vége Status Helyzete a területen tájrendező határozatlan kutatási jogadomány kutatási jogadomány kutatási jogadomány határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek kutatási jogadomány határozatlan bányatelek határozatlan kutatási jogadomány határozatlan tájrendező határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek Tevékenység kívül* kívül* kívül* belül kívül* belül kívül* kívül* belül kívül* kívül* kívül* belül kívül* kívül* 96

97 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Területnév Szemenye III. - kavics 32 Szemenye IV kavics 33 Alsóújlak I kavics Sitke II. - alginit Kamond I. - kavics, homok Sümeg VI dolomit Sümeg VII bazalt Sümegprága III. - bazalt Gérce III. - bazalttufa bányatelek Püspökmolnári V. - kavics Szemenye V. - kavics Püspökmolnári (085/2-3,6-9. hrsz.) - homok, kavics Nyirád (079/7 hrsz.) - agyag, homok, kavics Bányakód Területe Nyers-anyag Engedélyes km 2 0,20 Helyzete a területen közlekedésépítési kavics 0,10 kavics 0,22 homok kavics 0,34 alginit 0,22 homok kavics 0,17 dolomit Szolgáltató Kft. Zalai Kőtörő Kft. EOV X EOV Y működő bezárt működő működő ,31 bazalt nincs jogosított nincs MÜT nincs MÜT nincs MÜT 0,11 bazalt nincs jogosított működő 0,09 bazalttufa 0,28 kavics 0,42 kavics 0,20 0,13 homok kavics agyag homok kavics *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül. Vasi MINING Bányászati és Kereskedelmi Bt. Transzkavics Bányászati Kft. Kámi Mezőgazda Kft. Transzkavics Bányászati Kft. bányatelek KVARC- HOMOK 2001 Bányászati és Kereskedelmi Kft működő nincs MÜT bezárt Engedély kezdete vége Status FILINGER- EUROTRANS Szállítási és Szállítmányozási Kft. egyéni vállalkozó egyéni vállalkozó ALGINIT Kitermelő és Értékesítő Kft. FATEX-97 Ipari és Kereskedelmi határozatlan bányatelek határozatlan határozatlan bányatelek bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan határozatlan határozatlan bányatelek bányatelek bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan határozatlan bányatelek Tevékenység belül belül belül kívül* belül kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* belül kívül* kívül* 37. táblázat. Káld vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványianyag-készletek tájékoztató adatai Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Nyersanyag EOV X EOV Y Helyzete a területen Celldömölk I-es D-i terület tömör téglaagyag kívül* Celldömölk Kismező falazó homok kívül* Celldömölk Izsákfa-Bokod falazó homok belül Boba I. vegyes tőzeg, lápföld belül Nemeskocs Burján bozót (régi bányászati terület) betonkavics belül Nemeskocs Nemeskocs I. - Nemeskocs I. (Burján bányászati kavics bozót) - kavics betonkavics belül Egyházashetye I. vegyes tőzeg, lápföld belül Borgáta I. vegyes tőzeg, belül 97

98 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van) Köcsk Köcsk I. - homok Köcsk Kemenespálfa I Kissomlyó Bányaterület neve (lelőhely) Nyersanyag EOV X EOV Y Helyzete a területen lápföld Köcsk I. (Hegedűhúr) vakoló homok - homok belül Koldustelek 082/6. bányászati hrsz. betonkavics belül Homokbánya 06. hrsz Sárvár III. téglagyár Sárvár Gérce Gérce Gérce I. - alginit Sáska Hegyközség 0239/9. hrsz. Gérce II. (Farkaserdőre dűlő) - homok Gérce I. - alginit, kavics vegyes tőzeg, lápföld belül vakoló homok belül tömör téglaagyag falazó homok, bányászati betonkavics kívül* kívül* vakoló homok belül alginit, közlekedésépítési kavics közlekedés kívül* Sitke Sitke I. - kavics Sitke I. (Haraszt alja dűlő) - kavics építési kavics kívül* Sitke Sitke II. alginit, Sitke II. - alginit, (Kurczonmajor) - közlekedésépítési kavics kavics alginit, kavics kívül* Vásárosmiske Kopaszi bazalttufa építési bánya bazalttufa kívül* Hosszúpereszteg Hosszúpereszteg I. (Kútfej) - homok falazó homok belül Hosszúpereszteg Hosszúpereszteg Hosszúpereszteg II. (Gecsenyi puszta) - II. - homok homok falazó homok belül Bögöte Bögöte I. falazó homok (Koncessziós) homok belül Sótony Sótony - (Kisomlás közlekedésépítési kavics dűlői) kavics kívül* Rum Rum II. - kavics Rum II. (Hosszú bányászati dűlő) - kavics betonkavics kívül* Rum Rum I. - kavics Rum I. (Bodortói bányászati dűlői) - kavics betonkavics kívül* Rábatőttős Rábatőttős (Nagyúti bányászati alsó dűlői) - kavics betonkavics kívül* Zsennye Zsennye I. bányászati Zsennye I. - kavics (Középdűlő) - kavics betonkavics kívül* Zsennye Zsennye II. ( Megye bányászati eleje dűlő) - kavics betonkavics kívül* Csempeszkopács I. Csempeszkopács I. - közlekedésépítési kavics Csempeszkopács - kavics kavics kívül* Alsóújlak közlekedésépítési homok, Alsóújlak-I. Alsóújlak I. - (Keresztúti dűlő) kavics közlekedésépítési kavics kavics, homok belül Kám Egervölgy Szemenye Szemenye Kám I. - kavics és homok Egervölgy I. - homok Szemenye I. (Kertek helyetti dűlői kavicsbánya üzem) - kavics Szemenye II. - kavics Kám-I. (Nagy-rét dűlő) kavics és homok Egervölgy I. (Sós domb) - homok Szemenye I. (Kertek helyett) - kavics falazó homok, bányászati betonkavics belül vakoló homok belül bányászati betonkavics, közlekedésépítési kavics Szemenye II. - kavics bányászati betonkavics, belül belül 98

99 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Bányakód Település Szemenye Szemenye Püspökmolnári Püspökmolnári Püspökmolnári Püspökmolnári Püspökmolnári Bányatelek (ha van) Szemenye III. - kavics Szemenye IV. - kavics Püspökmolnári III. (Szőlők alja) - kavics Püspökmolnári II. - kavics Püspökmolnári - ( hrsz.) kavics Csögle I Adorjánháza Adorjánháza I. - (Jánosi bozót)- tőzeg Adorjánháza I Kispirit I Nagypirit I.-II. Bányaterület neve Nyersanyag (lelőhely) közlekedésépítési kavics Szemenye III. (Farkas közlekedésépítési kavics erdő dűlői) - kavics Szemenye-IV. közlekedésépítési kavics (Krumpli csurgó dűlői) kavics Püspökmolnári I. (Kövesszer) - kavics Püspökmolnári III. (Szőlők alja) - kavics Püspökmolnári II. (Koncessziós) - kavics Püspökmolnári (Szőlők alja) szabad terület Püspökmolnári - ( hrsz.) kavics (Adorjánháza I. bt.) Nagypirit Marcal-völgy Devecser Devecser Devecser I. - agyag Devecser II. (Vöröstelki kavicsbánya) - kavics Téglagyár I. II. bánya (Devecser I. bt.) Vörösteleki (Devecser II. bt.) bányászati betonkavics falazó homok, bányászati betonkavics bányászati betonkavics bányászati betonkavics bányászati betonkavics vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld blokktégla agyag közlekedésépítési kavics EOV X EOV Y Helyzete a területen belül belül kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* belül kívül* kívül* belül belül belül kívül* kívül* Devecser Pusztamiske öntödei homok kívül* Pusztamiske Pusztamiske III. Csordaút közlekedésépítési kavics (Csordaút) - kavics (Pusztamiske III. bt.) kívül* Iszkáz Vörösdomb falazó homok belül Kamond Károlyháza puszta bányászati betonkavics belül Kamond falazó homok, Kamond I.-kavics, Erdőalja (Kamond I. bányászati homok bt.) betonkavics belül Nagyalásony Nagyalásony Kisberzseny Nagyalásony I. 081 hrsz. (Akolalja) - kavics (Nagyalásony I. bt.) Nagyalásony II. - Hajagos, 090 hrsz. homok (Nagyalásony II. bt.) Kisberzseny I. - kavics, homok Felső Nyilas (Kisberzseny I. bt.) bányászati betonkavics kívül* falazó homok belül falazó homok, bányászati betonkavics belül Sümeg Sümeg öntödei homok kívül* Sümeg Sümeg IV.- Mogyorós, Kövesdomb (Sümeg IV. bt.) mészkő mészgyártási mészkő kívül* Sümeg Sarvalyhegyi bazaltbánya (Sümeg III. bt.) Sümeg VII.- bazalt zúzott bazalt kívül* Sümeg Sümeg V. (Gerinchegyi mészkőbánya) - mészkő Gerinci kőbánya (Sümeg V. bt.) mészgyártási mészkő kívül* 99

100 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi Bányatelek Bányaterület neve EOV EOV Helyzete a Bányakód Település Nyersanyag szám (ha van) (lelőhely) X Y területen Sümeg Bárdiótag dolomitpor kívül* Bazsi Bazsi I. - bazalt Kőbánya Börcehát (Bazsi I. bt.) faragható bazalt kívül* Sümegprága Sümegprága I. - Sarvalyhegy faragható bazalt kívül* Sümegprága bazalt Sümegprága II. - bazalt (Sümegprága I. bt.) Sarvalyhegy (Sümegprága II. bt.) Csabrendek Százas major faragható bazalt cementipari agyagmárga kívül* kívül* Csabrendek Csúcsos hegy cementipari mészkő kívül* Csabrendek Bányavár cementipari mészkő kívül* Káptalanfa Homokbánya falazó homok kívül* Lesenceistvánd Szebikei tartalékterület zúzott bazalt kívül* Lesenceistvánd Lesenceistvánd I. (Kisbakonyi kavicsbánya) - kavics Kisbakonyi erdő gyöngykavics (Lesenceistvánd I. bt.) (szűrőkavics) kívül* Nyirád Nyirád XV. Izamajor (Nyirád XV. bányászati bt.) betonkavics kívül* Nyirád Nyirád XVI. - Izamajor É-i terület bányászati kavics (Nyirád XVI. bt.) betonkavics kívül* Nyirád Nyirád XIX. Deáki hegy K. bányászati (Nyirád XIX.bt.) betonkavics kívül* Zalahaláp Ódörögd bentonitos nemesagyag kívül* Zalaszántó Hermántó 017/3. hrsz. faragható bazalt kívül* Gősfa Gősfa I. - homok Gősfa I. (Felsőhosszú) - homok vakoló homok belül Zalaszentgrót Zalaszentgrót I. - Zalaszentgrót I. tömör agyag (Téglagyár) - agyag téglaagyag kívül* Zalaszentgrót Téglagyár szabad tömör terület téglaagyag kívül* Vindornyaszőlős I. Vindornyaszőlős I Vindornyaszőlős (Kovácsi-hegyi (Kovácsi-hegyi zúzott bazalt kívül* kőbányák) - bazalt bazaltbánya) - bazalt Vindornyaszőlős Óhid Sümegcsehi Türje hrsz Sümeg Sümegprága *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül. Sümeg VI.- dolomit Sümegprága III.- bazalt Kovácsi-hegy szabad zúzott bazalt kívül* terület Óhid, 022/2. hrsz. közlekedésépítési homok belül homok Sümegcsehi I. faragható bazalt (Csehimellék) - bazalt belül falazó homok, bányászati betonkavics belül Bárdiótag dolomit kívül* Sarvalyhegyi bazaltbánya (Sümeg III. bt.) zúzott bazalt kívül* 100

101 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér 32. (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít. A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő Zárt terület : Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. 101

102 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 2.1. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők Káld terület szénhidrogén-földtani megismerése A szénhidrogén-kutatás a Kisalföldön 1917-ben indult meg PÁVAI VAJNA (1919, 1921) felszíni földtani térképezésével. Később, 1933-ban az EUROGASCO kezdett itt kutatni (KŐRÖSSY 1987). Eötvös-ingás mérésekkel a Mihályi-Répcelak szerkezetnél pozitív anomáliát, és a Kisalföld DK-i szélén a Keszthelyi-hegység felől a medenceterület alá benyúló ÉNy-i irányú gerincet mutattak ki ben a közeli Mihályi Répcelak szén-dioxid-mező felfedezése elősegítette a terület kutatását. A Kisalföld DK-i részén során a MAORT végzett graviméteres méréseket, és Nagytilaj térségében DK felé nyitott és emelkedő maximumot mutattak ki (KŐRÖSSY 1987) től megkezdődtek a szeizmikus mérések is, amelyeket eleinte az amerikai Carter vállalat végzett től a Geofizikai Intézet szénhidrogén-kutatási célú gravitációs és mágneses méréseire került sor. A graviméteres mérések eredményeihez hasonlóan lapos kiemelkedő gerincet mutattak ki. A földmágneses, graviméteres és szeizmikus mérések eredményi alapján egy reményteljesnek tűnő területen 1953-ban lemélyített Vát 1 fúrásban azonban nem észleltek szénhidrogént. A Nagytilajiszerkezeten 1958-ban mélyült Nagytilaj Nt 1 5 szerkezetkutató fúrásokban sem találtak szénhidrogén nyomokat, ami a nem kifogástalan rétegvizsgálatokkal és a szerkezet DK felé való nyitottságával függhet össze (KŐRÖSSY 1987). Az 1960-as évek elején megkezdett nagyobb ütemű geofizikai kutatás eredményeként 1962-ben a Mihályi-hát délnyugati, kissé lealacsonyodó és kiszélesedő folytatásában felfedezték az Ikervár földgázmezőt, amely ópaleozoos metamorf aljzat tetőrészén, és középsőmiocén badeni képződményekben halmozódott fel. Az 1963-ban létesített Sótony Sót 1 fúrás viszont meddőnek bizonyult. A Bakony felől a Rába-vonal felé benyúló Káld Ukk és Nagytilaj térségében húzódó magasabb medencealjzati vonulat ÉNy-i részén mélyült 1963 során a Kám 1 fúrás, melyben a nagylengyeli zóna folytatását várták. A fúrás mélyítése során azonban csak csekély gáznyomokat észleltek 2071 és 2096 m között a badeni rétegekben. A rétegvizsgálatok azonban csak sós vizet találtak mind a badeni, mind pedig a triász képződményekben. Mégis a területet reményteljesnek ítélték, ahol korszerű szeizmikus mérések vezethetnek új szénhidrogén-előfordulások felfedezésére. A Nagytilaji-gerinc nyugati részén a szeizmikus mérésekkel kimutatott helyi kiemelkedésen 1963-ban mélyítették le a Vasvár 1 fúrást, amelyben kőolaj- vagy földgáznyomokat nem észleltek. A sikertelenséghez hozzájárulhatott az is, hogy a még befejezetlen szeizmikus mérések miatt a fúrás valószínűleg nem a legkedvezőbb helyen létesült (KŐRÖSSY 1987). Az 1964-ben mélyült Sótony Sót 2 és a Borgáta 1 fúrások is meddők lettek, a Mesteri 1 fúrás badeni rétegeiben viszont gyenge éghető földgáznyomok jelentkeztek. Ugyanebben az évben a Kisalföld keleti szélének felderítő kutatási programja keretében, a Bakonynak Sümeg Ukk felől ÉNy-ra a medencébe benyúló gerincszerű medencealjzati rögvonulata ÉNy-i részén mélyítették le a Káld 1 fúrást. A fúrásban szénhidrogén nyomok nem mutatkoztak, azonban számos tárolásra alkalmas réteget harántoltak. A továbbkutatást itt sem tartották reménytelennek, amihez a helyi szerkezeti viszonyokat tisztázó korszerű szeizmikus méréseket tartottak szükségesnek 102

103 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány (KŐRÖSSY 1987). Az Ikervár földgáz előfordulás kutatásának keretében került sor 1964-ben a Nemeskolta Kolt 1, 2 és 3, valamint 1965 során a Pecöl 1 fúrások létesítésére, amelyekkel azonban nem találtak figyelemreméltó kőolaj-, vagy földgáznyomokat, pedig itt is reménytelinek tartották a távolabbi tápterületről érkezett szénhidrogének felhalmozódását. Csupán a Pecöl 1 fúrás rétegvizsgálatai közben jelentkeztek gyenge éghetőgáz-nyomok kevés vízzel ban a celldömölki, illetve csöglei gravitációs minimum területén szeizmikus mérésekkel kimutatott mezozoos kiemelkedésen mélyült Cell 1 fúrásban CH-nyomokat nem észleltek, a rétegvizsgálatok során csak sósvíz-beáramlást kaptak. Meddők lettek a Sümeg és Káld közötti mezozoos magas rögvonulat DK-i részén ugyancsak 1966-ban mélyült Ukk 1 és 2 szerkezetkutató fúrások, és 1967-ben a Dabrony 1 fúrás is. A Bakonytól nyugatra eső területeken az 1970-es években a GKV részletező graviméteres, az ELGI pedig szeizmikus méréseket végzett (pl. Döbrönte térségében). Mélyebb medencerészen, törésekkel határolt viszonylagosan kiemelkedő területen mélyítették 1971-ben a Gersekarát Ger 1 szerkezetkutató fúrást, amely meddőnek bizonyult (KŐRÖSSY 1987) ban a Celldömölk Cell.ÉNy 1 fúrással a középső-miocén badeni márgás sorozat mélyebb részén települt finomszemű homokkőben, aleurolitos homokkőben sikerült felfedezni éghető földgáztelepet. Az 1990-es évektől a Káld terület környékén a MOL több kutatást is folytatott során elsősorban szeizmikus módszerek alkalmazásával kutatták a 60/A Andráshida-Észak területet, amelyet azonban visszaadtak. A 88. Döbrönte területen 1997 és 2004 között végzett kutatásaik sem vezettek gazdaságosan kitermelhető szénhidrogénvagyon felfedezéséhez (TURTEGIN et al. 2004). A MOL során a 114. Nyugat-Bakony kutatási területen a középhegységi csapásirány mentén folytatott szeizmikus méréseket. Olaj anyakőzet korreláció céljából korábbi fúrások kőzetanyagán és megőrzött fluidumain újabb geokémiai vizsgálatokat is végeztek az MTA GKL és a USGS közreműködésével. Mivel azonban szénhidrogén vagyon feltárására alkalmas objektumot nem sikerült felfedezni, a területet leadták (LAUKÓ et al. 2004) ben a Magyar Horizont Energia Kft. szerzett jogot a Kisalföld-I. és Kisalföld-II. területek szénhidrogén kutatására. A Kisalföld-II. területen lemélyített, de a Káld területtől távol eső HHE-Csíkvánd 1 (2009) és HHE-Malomsok 1 (2012) fúrások azonban meddőnek bizonyultak. Egyes, szénhidrogén kutatási szempontból csekély potenciált hordozó területrészek leválasztása és visszaadása után 2013-ban lemondtak a területek kutatási jogáról Káld terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén anyakőzetek A Kisalföldön a szénhidrogén képződés szempontjából az egyik legkedvezőbb terület a DK-i, mezozoos aljzatú rész, de a DK felé nyitott szerkezetek a szénhidrogének jelentős hányadának eltávozását okozhatták (KŐRÖSSY 1987). A Kisalföldön illetve a Duna-medencében a legfontosabb anyakőzetek az alsó-pannóniai és a középső-miocén képződmények, valamint mezozoos anyakőzetek is feltételezhetők (39. ábra, HORVÁTH, TARI 1999, TARI, HORVÁTH 2006, DOLTON 2006). 103

104 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 39. ábra. A Duna-medence betemetődés-története és szénhidrogén képződési zónái (DOLTON 2006 nyomán) A Kisalföldön a középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedése és érettsége BADICS, VETŐ (2012) nyomán a 40. ábraán látható. Ebben a térségben a kőolajgeneráló középsőmiocén kárpáti Tekeresi Slír Formáció tekinthető a legjobb anyakőzetnek. Ez a képződmény a Káld terület 5 km-es körzetén belül déli irányban elhelyezkedő Nagygörbő 1 fúrásban TOC: 1,5%, S2: 4,36 mg HC/g kőzet, HI: 289 mg HC/g TOC átlagértékekkel rendelkezik (BADICS, VETŐ 2012). A területtől északra a Celldömölk 1 fúrásból vizsgált kárpáti üledékes kőzetekben az átlagos vitrinitreflexiós (R 0 ) érték 0,8% körüli, a felső-kréta képződményekben 0,8 1,07%. Kissé távolabb a Vinár 1 fúrásban a badeni és a felső-kréta üledékek R 0 értéke is 0,8% körüli. A Rock-Eval mérések alapján ennek a két fúrásnak a felső-kréta képződményeiben a TOC% max. 0,58 (Cell 1), illetve 0,94 (Vin 1) (GALICZNÉ BÁTKY 2012) ábra. A középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedése (a: sötétkék színnel jelölve) és érettsége (b) a Dunántúlon BADICS, VETŐ (2012) nyomán

105 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Kisalföldön a miocén potenciális anyakőzetek porozitása nagyobb, mint az alföldi megfelelőiké. Ezt az okozza, hogy a Kisalföldön nagy mennyiségű durvatörmelék rakódott le az Alpokból és a Nyugati-Kárpátokból ideérkező üledékanyagból. A durvatörmelék nagyobb aránya és a kisebb vízmélység miatt feltehetően kevésbé dúsulhatott fel a szerves anyag, mint a Pannon-medence éhező részein (MATTICK et al. 1996), ezért a Kisalföldön a miocén anyakőzetek gyenge minőségűek. A Káld terület ÉNy-i szomszédságában Ikervár és Sótony térségében a szénhidrogének anyakőzetei a Vát Körmend mélyzóna középső-miocén márgái és agyagmárgái lehettek (MÉSZÁROS et al. 1975). A Celldömölk kutatási területen a geokémiai elemzések és vitrinitreflexiós vizsgálatok alapján Celldömölk Vinár és Dabrony térségének képződményei vehetők számításba anyakőzetként. A celldömölk vinári normál hőfokú területen a kőolajképződés fő zónája m mélyen helyezkedik el. Ebben a zónában a prepannóniai miocén, valamint az alsópannóniai márgák vannak. Az intenzív kőolajgenerálódás 2100 és 2450 m közötti mélységre tehető, ahol az 1,017 4,510 mg/g szerves anyag tartalmú felső-kréta Polányi Márga Formáció települ. A nedvesgáz képződési zóna 2450 m-nél mélyebben helyezkedik el. Ebben a zónában van az 1,114 1,835 mg/g szerves anyag tartalommal rendelkező felső-kréta Ugodi Mészkő és Jákói Márga Formáció. A dabronyi alacsony hőfokú területen az előzőkhöz képest mélyebben húzódnak a CH generációs zónák, ezért itt a miocén képződmények még nem generálnak. A kőolajképződés fő zónája m mélyen helyezkedik el, ahol a felsőkréta Polányi Márga Formáció települ, amely ezen a területen 3,145 mg/g szerves anyag tartalommal rendelkezik. Az intenzív kőolajgenerálódás mélysége 2400 és 2725 m között húzódik. Ebben a mélységtartományban a Polányi Márga alsó része, valamint az Ugodi Mészkő és Jákói Márga Formációk találhatók. Ezek itt átlagosan 1,226 mg/g szerves anyagot tartalmaznak. A Cell.ÉNy 1 fúrásban a középső-triász Aszófői Dolomit Formáció és a felsőkréta Ugodi Mészkő Formáció néhány rétegvíz mintájának abnormálisan magas fenoltartalma kőolajjal való kapcsolatra utal (BERNÁTH Z.-NÉ et al. 1997). Anyakőzetként vehető számításba a felső-triász Veszprémi Márga Formáció is (VELLEDITS, HORVÁTH 2011). A Káld terület nyugati részével átfedő Andráshida-Észak területen a felső-triász anyakőzetek vitrinit reflexiós értéke 0,63 0,25%, a Fődolomit Formáció II., a Veszprémi Márga Formáció II III. típusú kerogént tartalmaz. A felső-kréta anyakőzetek R 0 értéke 0,55 és 1,10% közötti, a karbonátok II., a törmelékes kőzetek III. típusú kerogénnel rendelkeznek. A területtől távolabb és nagyobb mélységben a nori Fődolomitból és a karni márgából nagy kéntartalmú nehéz kőolajok képződhettek. A miocén anyakőzetek intermedier naftén jellegű kőolajat és gázcsapadékot szolgáltatnak (MOLNÁR et al. 1997). A Káld terület ÉK-i szomszédságában elhelyezkedő Döbrönte területen anyakőzetként vehető számításba a felső-triász Veszprémi Márga Formáció és a Bakonyszentlászló térségében előforduló Sándorhegyi Formáció, valamint a felső-kréta Jákói Márga Formáció. A vastag és kedvező településű Veszprémi Márgát TOC: 1,9 5,6%, CH pot : 0,11 kg CH / t értékek jellemzik. A Döbrönte I fúrásban 2297,7 és 2298,4 m mélyen átlagosan 0,58% vitrinit reflexiós értékkel rendelkezik, ami az olajablak kezdetét jelzi. Gázgeneráló típusú kerogént tartalmaz, de mivel a jelenlegi helyzeténél mélyebbre nem kerülhetett, igen alacsony a CH-potenciálja. A karni képződmények R 0 értékei a Dabrony Da 1 fúrásban 2608 m mélyen 1,1%, a Vinár Vi 1 fúrásban 2483 m-nél 1,36%, a Celldömölk Cell 1 fúrásban 2361 m mélységben 1,26%, így ezek már bejutottak a kőolajképződés zónájába. A Jákói Márga szerves széntartalma viszonylag alacsony, 0,5 1%, kerogénje gázgeneráló III. típusú. Ez a márga a Devecser 3 fúrásban autochton beszáradt kőolajnyomokat tartalmaz, és Dabrony Celldömölk Vinár térségében átlagosan 1,09% R 0 értékkel rendelkezik. A Döbrönte területen az alsó-triász képződmények a geokémiai vizsgálatok alapján nem lehetnek iparilag figyelembe vehető anyakőzetek, mivel valószínűleg jól szellőzött környezetben, intenzív 105

106 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet bakteriális oxidáció mellett képződtek, kevéssé olajgenerálók, méréskelten CH-gázgenerálók. A felső-triász Kösseni Márga Formáció karbonátos kifejlődésű, ezért kedvezőtlen, nem tekinthető anyakőzetnek (TURTEGIN et al. 2004). A Káld területtel átfedő, és nagyrészt attól délre húzódó Nyugat-Bakony kutatási terület anyakőzeteinek azonosításához, illetve az olaj anyakőzet korrelációhoz korábbi nagylengyeli, szilvágyi és barabásszegi fúrások kőzetanyagán és megőrzött fluidumain a MOL, az MTA GKL és a USGS geokémiai vizsgálatai szolgáltattak adatokat. Itt potenciális anyakőzetnek tekinthetők a felső-triász márgák (Veszprémi Márga és Kösseni Márga formációk), a felsőkréta márgák (Jákói Márga és Polányi Márga formációk), a Csehbányi Formáció, valamint bizonyos badeni, szarmata és alsó-pannóniai képződmények is (LAUKÓ et al. 2004). A geokémiai vizsgálatok alapján ezek közül a legjelentősebb anyakőzetnek a Kösseni Márga tekinthető, amit a Jákói Márga és a Csehbányai Formáció követ (LAUKÓ et al. 2004). A Fődolomit Formáció és a Kösseni Márga Formáció között települt Rezi Dolomit Formáció is anyakőzet lehet, mivel jelentős szerves anyag tartalommal rendelkezik, általában II. típusú kőolajgeneráló kerogén, illetve a Rezi 1 fúrásban a magas kéntartalom miatt II.-S típusú kerogén jellemzi. Az utóbbi már enyhe termikus feltételek, azaz kisebb eltemetődési mélység mellett is képes olajat generálni, és néhány kivételtől eltekintve korrelálható a nagylengyeli kőolajjal. A Jákói Márga Formáció is jó kőolaj anyakőzet, de több esetben gázgeneráló kerogénnel is rendelkezik. Szénhidrogén potenciálja kisebb, mint a Kösseni Márgáé. A Csehbányi Formáció a harmadik legfontosabb potenciális anyakőzet a területen, amely valószínűleg iniciális állapotban kőolajgeneráló volt. Mindhárom képződmény vitrinitreflexiós értékei 0,6% felettiek, az olajablaknak megfelelők. A Veszprémi Márga Formáció a legújabb TOC és C org adatok alapján olajgeneráló, de a potenciálja messze elmarad a Kösseni Márga és a Jákói Márga Formációkétól. A Polányi Márga Formáció szerves anyagban gazdag, gázgeneráló. A terület neogén és preneogén anyakőzeteiben a kőolaj képződésének kezdete 2,4 2,6 km mélységben (a Kösseni Márga kéntartalmú kerogénje esetében ennél kisebb mélységben) van. A csak gázképződéssel járó kerogén bomlása 3,5 4 km mélyen kezdődhetett. Távolabb, az Őrségi-depresszióban a badeni és szarmata képződmények az olajablak kezdetének megfelelő 0,6% R 0 értéket 2,6 2,9 km mélyen érték el. A preneogén CH-generáló összletek a neogén során kerültek először abba az érettségi állapotba, amelyben a kőolaj képződése végbemehetett. A szénhidrogének jellemzői alapján a felső-triász anyakőzetekből származók elkülöníthetők a fiatalabb kőzetekből képződöttektől, viszont a felső-kréta és az alsó-pannóniai anyakőzetekből származó szénhidrogének nem különböztethetők meg egymástól (LAUKÓ et al. 2004). A Kisalföld K-i részét is érintette a Dunántúli-középhegység és környéke szénhidrogénföldtani vizsgálata, melynek során 1035 minta szerves geokémiai paramétereit értékelték ki, köztük a Celldömölk 1 és a Vinár 1 fúrásból gyűjtött minták is voltak. Az eredmények alapján CH-képződés valószínűsíthető az alsó-, a középső- és a felső-triász összletben, a középső-kréta képződményekben, valamint a hegység peremi süllyedékeiben a 100 C-ot meghaladó hőmérsékletű neogén üledékekben. A szénhidrogének generálódása valószínűleg szakaszos volt, és három üledékciklussal lehetett szoros kapcsolatban. Ezek a perm alsó-kréta (cenomán), a felső-kréta (szenon) és a neogén ciklusok (HORVÁTH et al. 1981). A terület közelében felfedezett szén-dioxid telepek anyaga, és a szénhidrogén gáztelepekben található szén-dioxid többféle eredetű lehet. Keletkezhetett karbonátos kőzetek metamorfózisa során, posztvulkáni működéssel kapcsolatosan, vagy organikus módon a szerves anyag lebomlása és oxidációja során (MÉSZÁROS et al. 1974, KERTAI 1967, KONCZ 1983). A karbonátokból való eredet esetén a CO 2 valószínűleg a felső-ausztroalpi aljzat paleozoos karbonátjainak metamorfózisa során szabadult fel (KOVÁCS szerk. 2013, 2015). 106

107 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Migráció A területen a fő migrációs útvonalak a metamorf aljzat és a középső-miocén összlet közötti diszkordancia felszín (BOKOR et al. 1990), az alsó-pannóniai deltalejtő üledékek (KONCZ, ETLER 1994), és a differenciális poszt-rift süllyedés nyomán kialakult törések lehettek (KOVÁCS szerk. 2013). A Dunántúli-középhegység és a Kisalföld határán kialakult előfordulásoknál a csapdák feltöltődése a peremek felé irányuló migrációval történhetett (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). Az Ikervár Sótony kutatási területre a szénhidrogének a Vát Körmendi mélyzóna anyakőzeteiből a jó vezetőképességű metamorf aljzat tetőrészén keresztül migrálhattak (MÉSZÁROS et al. 1975). A Celldömölk területen elsősorban a mezozoos karbonátos kőzetek, a diszkordancia felszínek, és a tektonikai zónák mentén vándorolhatott a földgáz. A badeni homokkőben felhalmozódott Celldömölk ÉNy földgáztelepbe a szénhidrogének nagy valószínűséggel a Kenyeri-mélyzónából DK irányú migrációval jutottak elsősorban a diszkordancia felszínek és a jól vezető triász karbonátos képződmények mentén (BERNÁTH Z.-NÉ 1997). Az Andráshida-Észak területen az időnként felújuló törések mentén vertikális migráció, a Fődolomitban és az Ugodi Mészkőben horizontális CH-vándorlás jellemző. A területre a szénhidrogének elsősorban Ny-i irányból (Veszprémi Márga anyakőzetből), valamint alárendelten DK és É felől érkezhettek (MOLNÁR et al. 1997). A Döbrönte kutatási területen a szerkezetfejlődés kedvezett a migrációs útvonalak létrejöttének. A neoalpi extenziós formaelemek elősegítették a szénhidrogének felfelé vándorlását a mélyhelyzetű anyakőzetekből. Ezek mellett a szokásos migrációs útvonalakat elsősorban az aljzat felszínére települt szenon és tercier cikluskezdő üledékek képviselik, azonban az ezeken át történt migrációt az intenzív vízkisöprés kedvezőtlenül érintette (TURTEGIN et al. 2004). A Nyugat-Bakony területen a preneogén anyakőzetekből főként vertikális migrációval vándoroltak el a szénhidrogének a szerkezeti elemek (nyírási zónákhoz kötődő zúzott-roncsolt övek, és a gyűrt területek tengelysík palássági felületei) mentén. A térben korlátozott laterális migráció a nori raeti képződményekben, és a szenon zátonyelőtéri, illetve zátony fáciesekben mehetett végbe. A telepek felhalmozódásában a karsztvíz áramlásának migrációt segítő és gátló hatása is érvényesült (LAUKÓ et al. 2004). Tárolókőzetek A Káld terület és környezete tároló-, illetve potenciális tárolókőzetei MÉSZÁROS et al. (1975), BERNÁTH Z.-né et al. (1997), JUHÁSZ, KUMMER szerk. (1997), MOLNÁR et al. (1997), HORVÁTH, TARI (1999), LAUKÓ et al. (2004), TURTEGIN et al. (2004), TARI, HORVÁTH (2006) és VELLEDITS, HORVÁTH (2011) nyomán a következők: ópaleozoos metamorfitok (kvarcit, homokkőpala, fillit, kvarcfillit, kloritpala) repedezett tetőzónája, pl. Ikervár (távolabb Mihályi, Répcelak,Uraiújfalu, Hegyfalu, Ölbő) alsó-triász dolomit (Köveskáli Dolomit Formáció) karsztosodott részei középső-triász dolomit (Aszófői Dolomit Formáció) repedezett, karsztosodott, üreges részei felső-triász karbonátok (Dachsteini Mészkő Formáció, Fődolomit Formáció) breccsásodott, repedezett, üreges részei felső-kréta mészkő (Ugodi Mészkő Formáció) karsztosodott részei felső-kréta márga (Polányi Márga Formáció) homokkő rétegei középső-eocén biogén mészkő (Szőci Mészkő) középső-miocén ottnangi riolittufa (Gyulakeszi Riolittufa Formáció) középső-miocén kárpáti homokkő, konglomerátum 107

108 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet középső-miocén badeni homokkő, kavicsos homokkő, konglomerátum, pl. Ikervár, Celldömölk ÉNy (távolabb: Ölbő, Tét) középső-miocén badeni lithothamniumos, porózus mészkő, mészhomokkő (Lajtai Mészkő Formáció) pl. Ikervár (távolabb: Répcelak, Mihályi) középső-miocén, a badeni szarmata határon települt kavicsos homokkő középső-miocén szarmata homokkő alsó-pannóniai alapkonglomerátum (pl. távolabb: Mihályi) alsó-pannóniai homokkő, agyagos homokkő (Szolnoki Homokkő Formáció) (pl. távolabb: Mihályi, Répcelak, Uraiújfalu, Mihályi-Dél) felső-pannóniai homokkő, agyagos homokkő (Újfalui Homokkő Formáció) (pl. távolabb: Mihályi, Répcelak, Uraiújfalu) A tárolókőzetek nagyobb egységeinek elhelyezkedése a 41. ábraán látható. A medencealjzati metamorfitok repedezett, mállott zónája 2 20% porozitással rendelkezik (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). Az Ikervár telepek esetében a kristályos összlet tetőrészében 2%, a középső-miocén badeni bázisán települő glaukonitos kavicsos homokkőben és konglomerátumban 8,5%, a badeni lithothamniumos mészkőben 10,6% porozitást mértek (MÉSZÁROS et al. 1975). A Cell.ÉNy 1 fúrásban a badeni homokkő 10 14% (átlagosan 12%) porozitású. Az alsó-pannóniai homokkövek porozitása 14 és 24% között változik, a felsőpannóniai homokköveké 19 25%. A MOL Andráshida-Észak kutatási területén elsősorban a triász és a felső-kréta karbonátok tárolhatnak szénhidrogént (MOLNÁR et al. 1997). A felső-triász Dachsteini Mészkő és Fődolomit formációk porozitása főként karsztosodás és tektonika hatására alakult ki. A dolomit esetében a tektonika okozta murvásodás is hozzájárul a jó tároló tulajdonságok létrejöttéhez. A felső-triász karbonátokhoz hasonló tárolási paraméterekkel rendelkezik az ugyancsak karsztosodott, tektonizált, repedezett felső-kréta (szenon) Ugodi Mészkő Formáció. Az eocén biogén mészkő másodlagos porozitása jelentős, és ismert előfordulásai hidrodinamikai kapcsolatban vannak a mezozoos karsztrendszerrel. A badeni és szarmata biogén durvamészkövek porozitása elsődleges, azonban kisebb, mint az idősebb mészköveké (TURTEGIN et al. 2004). A Nyugat-Bakony kutatási területen a felső-triász (karni nori) karsztosodott, tektonizált karbonátok másodlagos porozitásuk miatt a legkedvezőbb tárolókőzetek. A felső-kréta (szenon) Ugodi Mészkő mellett a miocén (badeni) lajtamészkő is jó tároló paraméterekkel rendelkezik (LAUKÓ et al. 2004). 108

109 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Zárókőzetek 41. ábra A Kisalföld és a Zala-medence idealizált szelvénye és szénhidrogén-rendszere (HORVÁTH, TARI 1999 és TARI, HORVÁTH 2006 nyomán) A záróképződményeket az adott nyomásviszonyok mellett impermeábilis kőzetek, főként agyagok és agyagmárgák alkotják. A terület közelében az ópaleozoos telepeket általában miocén pelitek zárják. A középső-miocén agyagok és a pannóniai alján lerakódott nyíltvízi márgák, mészmárgák is zárókőzetek lehetnek. A pannóniai homokkövekben kialakult telepek vertikális zárását a fedő pelites alsó-, vagy felső-pannóniai rétegek, laterális zárását impermeábilis litológiai változás, vagy tektonikai elemek képezik (VÖLGYI et al. 1985). A pannóniai szekvenciákon belül a homokkő rétegeket elválasztó, helyenként csak néhány méter vastag agyagmárgák impermeábilis kőzettestei is zárókőzetként viselkednek. A Káld területet részben átfedő Döbrönte kutatási területen regionális elterjedése és kifejlődése miatt kiemelt jelentőségű zárókőzet a felső-triász Veszprémi Márga Formáció. A Kisalföld peremi részén elsősorban a felső-kréta Polányi Márga és Jákói Márga Formációk alkotják a zárást (TURTEGIN et al. 2004). Csapdázódás A Káld területen és környezetében többféle csapdatípus előfordulása várható. A boltozatokhoz kapcsolódó csapdák mellett lehetnek fáciesváltozásokhoz kötődő csapdák, amelyeket laterális, illetve vertikális fáciesváltozás alakít ki, és többek között kiékelődésekhez és lencsés betelepülésekhez kötődnek. Lencsés betelepülések esetében a lencse alakú homokkő, vagy homok testeket impermeábilis kőzetek (agyag, agyagmárga, márga) veszik körül (pl. Celldömölk ÉNy). Differenciális kompakcióhoz köthető csapdák is kialakulhattak, melyek a kompakció folyamán az inhomogén törmelékes tároló egyenlőtlen permeábilitásúvá válása miatt alakultak ki. Ezek a miocén pliocén törmelékes tárolók esetében gyakoriak (pl. Ikervár). A diszkordancia felületek alatt kialakult csapdák felszíni kitettség hatására a hézagtérfogat és az áteresztőképesség megváltozása miatt alakultak ki (pl. Ikervár) (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). 109

110 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Celldömölk környékén főként nem-szerkezeti (kiékelődő) csapdák lehetnek, míg klasszikus szerkezeti csapdák csak a miocénben várhatók. A Mesteri Celldömölk Dabrony Vinár Külsővát területen tektonikai, litológiai és sztratigráfiai elemekkel zárt csapdák lehetnek. A miocén pliocén sorozatban elsősorban litológiai csapdák alakultak ki, leginkább a Kenyeri-mélyzóna K-i szárnyán, vagy egyes neogén szerkezetek szárnyain, pl. Celldömölk- ÉNy 1 zöldhomokkő esetében (BERNÁTH Z.-NÉ et al. 1997). A Nyugat-Bakony területen nagy elterjedésben jelenlévő, kedvező tárolótulajdonságú mezozoos zátonymészkövekben és platform karbonátokban a nagylengyeli analógiák alapján nemcsak szerkezeti csapdák, hanem a rétegtani felépítésből adódóan litológiai csapdák is lehetnek. Szerkezeti csapdák az oldaleltolódási zónákhoz kötött antitetikus, lisztrikus vetőkkel, illetve feltolódásokkal kapcsolatosan alakultak ki. Litológiai csapdák a litológiai változásokhoz, illetve az áteresztőképesség változásokhoz kötődnek (LAUKÓ et al. 2004) Teleptani viszonyok A terület közelében felfedezett szén-dioxid és szénhidrogén mezők, illetve telepek az Ikervár Répcelak Mihályi regionális földgáz-felhalmozódási övezetbe tartoznak. Ez az övezet több tíz kilométer hosszúságban a Rába-szerkezeti vonalat követve húzódik a Kisalföld tengelyvonalában, és a CO 2 gáz túlsúlya jellemzi. Itt találhatók Magyarország legnagyobb szén-dioxid lelőhelyei, de a magasabb szintekben jó minőségű szénhidrogén-gáz telepek is kialakultak (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 1997). Ikervár földgázmező Az Ikervár szeizmikus kiemelkedésre 1962-ben telepített Ike 1 fúrással fedezték fel ennek a mezőnek az első földgáztelepét az 1556,5 m mélyen elért metamorf aljzat kvarcitból és homokkőpalából álló tetőrészében ig, majd 1973-ban további fúrások mélyültek itt. Ezekkel az alaphegység repedezett felső részén egy újabb telepet, a neogén települt boltozathoz kapcsolódó középső-miocén badeni báziskonglomerátumban, kavicsos homokkőben, glaukonitos homokkőben és lithothamniumos mészkőben pedig két telepet tártak fel. A telepekben a gáz víz határ 1460 és 1575 m közötti mélységben helyezkedik el. A telephőmérséklet C, a víztelítettség a miocén telepekben 40 50%. Az aljzat és a miocén összlet határán kialakult diszkordancia-övezethez kapcsolódó sztratigráfiai csapdákban halmaztelepek (42. ábra), a neogén álboltozatban litológiai csapdákban rétegtelepek helyezkednek el. A telepgázok éghető része 32 54%, N 2 -tartalma 38 50%, a CO 2 részaránya 2 21% (MÉSZÁROS et al. 1975). A földgáz fűtőértéke 19,4 és 20,6 MJ/m 3 között változik (VÖLGYI et al. 1985, KŐRÖSSY 1987). 110

111 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 42. ábra Az Ikervár-szerkezet földtani szelvénye és az aljzati halmaztelep elhelyezkedése (VÖLGYI et al. 1985). Celldömölk ÉNy földgáztelep Ezt a telepet 1986-ban a Celldömölk Cell.ÉNy 1 fúrással fedezték fel. Itt középső-miocén badeni márgás sorozat mélyebb részén, m közötti mélységben halmozódott fel a földgáz. A tárolót biotitos, kloritos, zöldszínű, finomszemű homokkő és aleurolitos homokkő alkotja. A telepgázban 82,6% az éghető anyag, 11,4% a nitrogén és 6% a szén-dioxid. A földgáz fűtőértéke 36 MJ/m 3. A telep 0,7818 t/m 3 sűrűségű, intermedier típusú gázkondenzátumot is ad. Itt a DNy felé emelkedő, É és K felé pedig mélyülő mezozoos aljzat felett kárpáti badeni törmelékkúp helyezkedik el, melynek felső részében található a telep. A Cell.ÉNy 1 fúrásban másutt is jelentkezett földgáz m között egyes szakaszokon a triász kvarchomokkőben, aleurolitban, agyagmárgában és dolomitos márgában is észleltek éghető gázt, illetve nem éghető, 96,7% CO 2 -tartalmú gázt és 744 m között az alsópannóniai homokkőben, agyagmárgában és konglomerátumban is jelentkezett CH-gáz (BERNÁTH Z.-NÉ et al. 1997, HORVÁTH ZS et al. 1998, VELLEDITS, HORVÁTH 2011). A Káld területen, illetve annak közelében több indikáció is ismert. A Kám 1 fúrásban (1963) gáznyomok jelentkeztek 2071 és 2096 m mélység között a badeni rétegekben. A területtől északra a Vinár 1 fúrás (1964) felső-kréta dolomittörmelékes meszes agyagában erős benzinszagot, m mélységben kőolaj- és gáznyomokat, a badeni felső részének egyes szakaszaiban inert és éghető gázt, az alsó-pannóniai üledékekben helyenként éghető gázt észleltek (VELLEDITS, HORVÁTH 2011). A rétegvizsgálatok során m között a badeni rétegsorban víz mellett kevés földgáz is jelentkezett, melynek összetételében a CO 2 dominált (90,2%) és 7,95% metánt is tartalmazott. A Mesteri 1 fúrás (1964) badeni képződményeiben m mélyen, és alsó-pannóniai összletében 1013,5 és 1018 m között kevés földgázt észleltek. A Rábasömjén Rs 1 fúrásban (1964) az m közötti szakaszból, valamint az Rs 2 fúrásban m mélységből a jódot és brómot tartalmazó hévízzel kevés, főként szén-dioxidból álló földgáz is felszínre jutott, amelyben a szénhidrogén gázok részaránya 4 7,5% volt (KŐRÖSSY 1987). A Pecöl 1 fúrásban (1965) gyenge 111

112 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet éghetőgáz-nyomok jelentkeztek a rétegvizsgálat során. A Celldömölk Cell 1 fúrásban (1966) a badeni üledékes kőzetekben CH-gázt észleltek, melynek éghető anyag tartalma elérte a 75,4%-ot, ami 6,8% szén-dioxiddal és 17,8% nitrogénnel egészült ki (VELLEDITS, HORVÁTH 2011). A Dabrony 1 fúrásban (1967) H 2 S gáz jelentkezett a felső-kréta képződményekben (VELLEDITS, HORVÁTH 2011). A Devecser Dv 3 fúrásban (1969) az Ugodi Mészkő Formációban beszáradt bitumenes bevonatot észleltek 625 és 711 m közötti mélységben (TURTEGIN et al. 2004). A Kisalföldön, és azon belül a Káld területen modern kutatási módszerek segítségével, elsősorban szeizmikus mérésekkel van remény a homokos agyagos medencekitöltő üledékeken belüli rétegtani csapdákat alkotó kiékelődő tároló homoktestek kijelölésére (KOVÁCS szerk. 2013). A Kisalföldön a nem hagyományos szénhidrogének kutatása még nem kezdődött meg, de lehetséges előfordulásuk a középső-miocén márgákban feltételezhető (KOVÁCS, FANCSIK 2015) Az Káld terület szénhidrogénvagyona A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a Bányatörvény alapján értelmeztük (lásd: fejezet). A Káld területen és környezetében felfedezett szénhidrogén-előfordulások (43. ábra) kezdeti földtani vagyonát a 38. táblázat mutatja be. 43. ábra. Káld vizsgálati terület és környezete szénhidrogén (kőolaj és éghető földgáz) és széndioxid földgáz előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén 112

113 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 38. táblázat. Káld vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani földgáz vagyona (MBFH január 1-i állapot) Mező Bányatelek Felfedező fúrás Felfedezés éve Telepek száma Földtani szénhidrogén gáz (Mm 3 ) Földtani széndioxid gáz (Mm 3 ) Földtani nitrogén gáz (Mm 3 ) Celldömölk- ÉNy nincs Cell.ÉNy ,3 3,2 6,1 Ikervár nincs Ike ,1 7,2 59,8 Ölbő Ölbő I. - széndioxid, földgáz Öl ,2 4214,8 98,1 Összesen 236,6 4225,2 164, Káld terület reménybeli szénhidrogénvagyona A még fel nem fedezett szénhidrogén-mennyiség becslését elvégeztük az értékelt terület szénhidrogén-földtani adottságaiból kiindulva térfogatgenetikai módszerrel, illetve a már felfedezett vagyon előfordulásainak mennyiségi eloszlását értékelve is. A térfogatgenetikai számításhoz a feltételezett szénhidrogén generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyag-tartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát szükséges becsülni. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságrendjéről (SCHMOKER 1994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. A Káld területen a fejezetben közölt szénhidrogén-földtani ismeretek, illetve az eddig megismert előfordulások szénhidrogén minősége alapján elsősorban földgáz-előfordulások felfedezése várható. A legfontosabb ismert anyakőzetek a középső- és felső-miocén mélyvízi márgák. A képződmények által generálható földgáz várható mennyiségére végeztünk egy egyszerű térfogat-genetikai alapú becslést a 39. táblázatban feltüntetett paraméterekkel. 113

114 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A B B1 B2 B3 B4 B5 39. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Káld területre Káld Anyakőzet kora Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata Az anyakőzet(ek) elterjedési területe Össz. effektív anyakőzetvastagság TOC (teljes szerves széntartalom) OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom) Mértékegység km 2 (10 6 m 2 ) Számítás Min Közép Max miocén m súly%/100 0,005 0,0075 0,01 %/ m 3 B1 B2 B3 B4 56,25 131, D Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata D1 Nettó generált földgáz-arány %/100 %OTOC/100 0,050 0,075 0,100 D2 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %D1/100 0,050 0,075 0,100 D3 Földgáz térfogata (standard, felszín) 10 6 m 3 B5 D1 D ,4 2233,3 7562,5 Kitermelhető földgázmennyiség D4 Kihozatal (földgáz) %/100 adott 0,40 0,50 0,60 D5 Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető 10 6 m 3 D3 D4 170,2 1116,7 4537,5 D6 Korábban felfedezett földtani vagyon 10 6 m 3 adott 237,0 237,0 237,0 D7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 10 6 m 3 adott 179,0 179,0 179,0 D8 Reménybeli földtani földgáz 10 6 m 3 D3-D6 188,4 1996,3 7325,5 D9 Reménybeli kitermelhető földgáz 10 6 m 3 D8 D4 75,4 998,2 4395,3 A táblázatba foglalt értékek alapján valószínűségi alapú becsléssel, Monte Carlo módszerrel is meghatároztuk a reménybeli vagyon értékét. Az eredményt a 44. ábra mutatja. 44. ábra. Káld terület miocén mélyvízi márgákra térfogat-genetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyonának valószínűség-eloszlása 114

115 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A valószínűség-eloszlás P90 értékéhez tartozó mennyiség 0,6 milliárd m 3, a P50 értékhez 1,2 milliárd m 3, a P10 értékhez 1,9 milliárd m 3 reménybeli kitermelhető földgázvagyon adódik. A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban, diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási pályák mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső szénhidrogén-előfordulás létezhet. A tanulmányban jelzett, behatárolt kutatási időszakban, a ma ismert kutatási és termelési technológiai ismeretek és gazdaságossági megfontolások alapján a térfogat-genetikai becsléssel meghatározott reménybeli vagyon kb. negyedrésze tartható reálisan kitermelhetőnek. Az MBFH szénhidrogénvagyon nyilvántartásának adataiból elvégeztük a vizsgálati területekre eső előfordulások mezőnkénti leválogatását. A feltárt vagyon eloszlása, a felfedezés dátuma szerinti sorba rendezés alapján kapott grafikon alkalmat adhat a még fel nem fedezett előfordulások méretének becsléséhez. A területen kőolaj-előfordulás nem ismert. A vizsgálati területről és tágabb környezetéből 13 földgáz előfordulás adatait vettük figyelembe, melyek kezdeti kitermelhető vagyona szerepel a 45. ábraán. A terület kiterjedése, megkutatottsága, szénhidrogén-földtani adottságai alapján millió m 3 vagyonú hagyományos szénhidrogén földgáz előfordulások felfedezése várható kisebb szerkezeti, illetve litológiai/sztratigráfiai csapdákban. Kutatási kockázatot az anyakőzet képződmények kiterjedése, minősége, a migráció lehetősége, a migrációs útvonalba eső, gazdaságosság szempontjából megfelelő méretű, alkalmas tárolóparaméterekkel rendelkező csapdaszerkezet kialakulása, felfedezhetősége jelent. 45. ábra. Káld területen és tágabb környezetében már felfedezett földgáz előfordulások kitermelhető szénhidrogén, és szén-dioxid földgáz vagyona a nitrogéngáz mennyisége (millió m 3 ) a felfedezés időpontjai szerinti sorrendben. 115

116 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogén-vagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. -a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: Ásványvagyon : az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. Kutatási terület : a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. Lelőhely : az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). Földtani ásványvagyon : az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül határoznak meg. Kitermelhető ásványvagyon : a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 34. -a alkalmazásában: Mező : a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: Reménybeli vagyon : földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon). 116

117 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása Felszíni mérések A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M 7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (46. ábra) általános felépítése: torony és alépítmény, energiaforrás, meghajtás, emelő berendezés részei, forgató berendezések, öblítő berendezések, fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, csövek és csőkezelő berendezések, fúrófej, mentőszerszámok. 117

118 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 46. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2 3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul. A fúrófejek (47. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: teljes szelvényű fúrók magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). 118

119 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba 1. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap- és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (48. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó 1 Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály. 119

120 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék-és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása. 48. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (49. ábra). (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága.) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja. 120

121 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 49. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8- érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12- iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső-rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok 121

122 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 50. ábra. 50. ábra. A rétegrepesztés folyamata A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. 122

123 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására. 123

124 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.3. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre. 124

125 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása Közlekedési viszonyok A vizsgálati terület hozzávetőleg 65%-a Vas megyére, 20%-a Veszprém, és 15%-a Zala megyére esik. A terület közlekedési hálózatának térképe az 51. ábraán látható. 51. ábra. Káld vizsgálati terület térségének (Vas, Veszprém és Zala megye) vasút- és közúthálózata (2013) Magát a vizsgálati területet elkerülik, nem érintik az ún. Helsinki közlekedési folyosók, azok a Nyugat-dunántúli régió északi és déli határsávjában haladnak. A terület ilyen formán beékelődik a délen húzódó, Zala és Veszprém megyét érintő V. páneurópai közlekedési folyosó vasúti ága, és IV. folyosó közúti- és vasúti ága közé. Viszont a vizsgálati területen és térségén a TEN-T hálózat vasúti, ill. közúti ága is áthalad Közúti közlekedés A nagytérségi közúti kapcsolatokat elsősorban a gyorsforgalmi utak (autópálya, autóút), és a főutak szolgálják. A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak M86: Szombathely Hegyfalu Az M86-os autóút Szombathelyről indul északkeleti irányban, a 86-os főút nyomvonalával párhuzamosan. Ideiglenes végpontja Hegyfalu térségében van, a vizsgálati terület északnyugati határától mintegy 10 km-re. Teljes hosszban történő elkészülte után összeköttetést teremt majd Hegyeshalom Csorna és Szombathely között. 125

126 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Főutak a vizsgálati terület térségében 8-as sz. főút: Székesfehérvár (M7) Veszprém Szentgotthárd (Ausztria) 74-es sz. főút: Vasvár (8-as főút) Zalaegerszeg Nagykanizsa (7-es sz. főút) 76-os sz. főút: Balatonszentgyörgy (7. sz. főút) Hévíz Zalaegerszeg Nádasd (86. sz. főút) 83-as főút: Városlőd (8. sz. főút) Pápa Győr (82. sz. főút) 84-es sz. főút: Balatonederics (71. sz. főút) Sárvár - Sopron (Ausztria) 86-os sz. főút: (Szlovénia) Rédics Zalabaksa Zalalövő Körmend Szombathely Csorna Mosonmagyaróvár (1. sz. főút) 87-es sz. főút: Kám (8. sz. főút) Szombathely Kőszeg (Ausztria) 88-as sz. főút: Sárvár (84. sz. főút) Vát (86. sz. főút) 834-es főút: Pápa (83. sz. főút) Celldömölk Sárvár (847-es sz. főút) A regionális és megyén belüli kapcsolatokat a főutak szolgálják ki. A 8-as sz. főút az egész Dunántúlt átszeli. Az M7-es autópályától, Székesfehérvár térségéből indul, és hozzávetőleg K Ny-i irányban áthalad a Dunántúli-középhegységen. A térség legfontosabb közlekedési tengelye, súlyponti elhelyezkedése, külső és belső hálózati kapcsolatai egyértelműen ezt a helyzetét erősítik. Mivel az igen fontos Budapest Székesfehérvár Veszprém Rábafüzes Graz úthálózati tengely része, az országon belüli és a nemzetközi közúti forgalomban is igen jelentős szereppel bír. A vizsgálati terület térségébe Devecsertől nyugatra ér. Itt lépi át a terület keleti határát, és teljes hosszában áthalad a területen, és Vasvár előtt hagyja el azt nyugati irányban. Ezután Ny DNy felé fordul, és Szentgotthárdig, az országhatárig tart. A 74-es sz. főút Vasvár mellől indul, a 8-as főútról ágazik le. Teljes hosszában DDK-i irányú. Egy rövid szakaszon, Lakhegynél metszi a vizsgálati terület délnyugati sarkát, és tovább halad dél felé. Nagykanizsánál csatlakozik be a 7-es sz. főútba. Igen fontos szerepet tölt be a térség közlekedéshálózatában. Észak déli vonalvezetésű, így nem csak az előbbiekben felsorolt kelet- nyugat irányú főutakat köti össze, hanem a térség két legfontosabb városát is, Zalaegerszeget és Nagykanizsát. Iránya közel megegyezik a morfológiailag jellemző É D-i völgy-irányokkal. Északi irányban szintén kapcsolatot teremt Vas megyével. A 76-os sz. főút hozzávetőlegesen NyÉNy KDK-i irányú. A vizsgálati területet nem érinti, annak délnyugati sarkától mintegy 9 km-re fut. Vonalvezetését a térség morfológiai adottságai szabják meg. A 83-as sz. főút a Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye jelentős észak déli tengelye, a 8. sz. főutat köti össze Pápával, majd tovább vezet Győrbe. A vizsgálati területen nem halad át, azt Pápa térségében közelíti meg legjobban, mintegy 12 km-re. Rajta keresztül válik megközelíthetővé a vizsgálati területtől északkeletre levő zóna. Jelentős teherforgalmú út. A 84-es főút Balatonederics (71. sz. főút) Sárvár Sopron (Ausztria) DK ÉNy-i irányú. A Balaton északi partjának nyugati végét, Keszthely és térségét köti össze Sopronnal, ill. Ausztriával. Úgy a Balaton megközelítése, mint az úttal feltárt régió közlekedése szempontjából egy igen lényeges úthálózati elem. A vizsgálati területre délkeleti irányból, Zalagyömörőnél lép be. Áthalad a terület középső részén, és Gércénél lép ki, tovább haladva Sárvár Sopron felé. A 86-os sz. főút a vizsgálati területet nem érinti. Annak nyugati határától mintegy 15 km-re halad. Mosonmagyaróvár Szombathely között ÉK DNy-i irányú, Szombathelynél irányt vált, és dél felé fordul. A vizsgálat terület nyugati határával párhuzamosan fut Rédics felé. A helyi közúti forgalom mellett a Magyarországtól északra levő országok és az Adria közötti forgalom egy részét is bonyolítja. 126

127 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 87-es sz. főút Kám (8. sz. főút) Szombathely Kőszeg (Ausztria) a vizsgálati terület nyugati zónájából indul, a 8-as főút leágazásából. DK-ÉNy-i irányú. Rum után lép ki a vizsgálati területről, és halad tovább Szombathely, majd Kőszeg (országhatár) felé. A 88-as sz. rövid főút Sárvár (84. sz. főút) Vát (86. sz. főút) között húzódik. A vizsgálati terület határát nem lépi át, annak északkelti sarkától kb. 6 km-re indul, Sárvárról. Hozzávetőleg K Ny-i irányú. A 84-es főutat köti össze a 86-os főúttal. A 834-es sz. főút Pápa (83. sz. főút) Celldömölk Sárvár (847-es sz. főút) Pápa térségéből indul, nyugati irányba haladva Rábadereskénél ér a vizsgálati terület térségébe. A területre nem lép be, annak északi határával párhuzamosan, attól 4 7 km-re fut. Sárvárnál végződik. A vizsgálati terület északi részének, és az ettől északra levő zónának megközelítését teszi lehetővé. Mellékúthálózat Vas, Veszprém és Zala megye állami mellékút hálózata sűrűbb az országos átlagnál, viszont az út- és városhálózat aszinkronitása miatt több mellékút is főúti jellegű forgalmat visel. Vas megyében a mellékúthálózat a viszonylag sűrűbb településhálózat és a domborzati viszonyok végett szükséges, tehát a sűrűbb úthálózat ellenére a térség lakossága lényegében nem élvezhet jobb ellátási színvonalat. Összefoglalásként megállapítható, hogy a vizsgálati terület közvetlen térségében nincsenek autópályák, ill. gyorsforgalmi utak, a terület megközelítése ezért csak főúton lehetséges. A területen belüli közlekedés a sűrű mellékúthálózaton nem okoz nehézséget. A közúti közlekedés korlátját a mellékúthálózat kis leterhelhetősége jelenti. A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közúti közlekedésről szóló évi I. törvény alapján közútkezelői hozzájárulás, jóváhagyás kell a következő tevékenységekhez: Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. 36. (1) a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez (a) a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, kivéve a b) pont szerinti esetet, (b) a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges, amennyiben a közúthoz új utat csatlakoztatnak. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges (a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint (b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési, közműépítési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez. 127

128 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Üzemeltetés, fenntartás szempontjából az esetleges nagy tömegű szállításokból eredő útigénybevétel miatt bekövetkezett útleromlással arányos helyreállítási kötelezettséggel kell számolni előzetes felmérés alapján. Jelentősebb szállítási útvonalak kijelölése esetén a közlekedésbiztonsági, forgalmi rendi feltételek ügyében a közútkezelővel egyeztetni, a tervet jóváhagyatni szükséges. Az önkormányzati közutakkal kapcsolatban az illetékes önkormányzatokhoz kell fordulni. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni Vasútvonalak A vasúti közlekedés főleg az áru és teherszállítás szempontjából nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. A Káld vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát az 52. ábra tartalmazza. 52. ábra. Káld vizsgálati terület térségének (Vas, Veszprém és Zala megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 2006) A Káld vizsgálati területen, ill. térségében több olyan vasútvonal fut, melyek hálózati szerepe kiemelt jelentőségű a Nyugat-Európával való kapcsolatokban. A Rába vizsgálati területen az alábbi a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 1. számú mellékletének B) pontja alapján besorolt, az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályákat, illetve az országos vasúti mellékvonalak 128

129 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány felsorolásáról szóló 194/2016. (VII. 13.) kormányrendelet 1. számú melléklete alapján besorolt országos vasúti mellékvonalat érinti: Transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 20-as számú, Székesfehérvár Szombathely 25-ös számú, Boba Zalaegerszeg Őriszentpéter országhatár A 20-as számú, Székesfehérvár Szombathely vonal átszeli a vizsgálati terület északkeleti részét. Nyugati irányba haladva Devecser után lép be a területre, Bobánál északi irányba fordul, és Celldömölk előtt lép ki északi irányban a területről. Celldömölknél ismét nyugati irányba fordul, és a terület északi határával párhuzamosan, attól 4 6 km-re halad szombathely felé. A vasútvonal a korosságának megfelelő, jó műszaki állapotban van. A 25-ös számú, Boba Zalaegerszeg Őriszentpéter országhatár vasúti pálya Nyugat- Magyarország vasúthálózatának egyik legfontosabb eleme, mely egyben a V sz. nemzetközi közlekedési folyosó része. A vasútvonal egyvágányú, villamosított. A 20-as fővonal folytatásának tekinthető. A vizsgálati terület északkeleti zónájából, Bobáról indul, és előbb déli, majd Ukk után délnyugati irányban halad át rajta. A terület déli határát Pakodnál lépi át, és halad tovább Zalaegerszeg Őriszentpéter felé. A vasútvonal a korosságának megfelelő, jó műszaki állapotban van. Nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 17 (1)-es számú, Szombathely Zalaszentiván 26-os számú, Balatonszentgyörgy Tapolca Ukk A 17 (1)-es számú vasúti pálya a régi, Szombathely Zalaszentiván Nagykanizsa 17-es vasútvonal északi, Szombathelytől Zalaszentivánig tartó része. A térképen 17-es vonalként van ábrázolva. A vizsgálati területet, annak nyugati határának térségében keresztezi, de nem hatol be mélyen a területre hanem nyugati határvonalával párhuzamosan fut, É D-i irányban. Vasvár előtt északnyugati irányba fordul, kilép a területről, és fut tovább Szombathely felé. A vizsgálati terület nyugati peremvidékének, és az attól északnyugatra eső zónának vasúton való megközelítését biztosítja. A vasútvonal korszerűsítése folyamatban van. A 26-os számú országos törzshálózati vasúti pálya, mely déli szakasza Balatonszentgyörgy Tapolca között a 26a számot viseli, Balatonszentgyörgyről indul. Rövid táv megtétele után elhagyja a Balaton térségét, előbb ÉK-i irányba halad, majd Tapolca után északnyugatra fordul, és halad a vizsgálati terület délkeleti határa felé. A terület határát Ukk előtt lép át, és rövid táv megtétele után Ukkon végződik. A vasútvonal a korosságának megfelelő, jó műszaki állapotban van. A felépítmény egyvágányú, Balatonszentgyörgy Keszthely között villamosított. Műszaki állapota gyenge, a forgalom ehhez méretezett (a Balaton törvény hatálya alá eső területen halad). A 26-os vasúti vonal révén kapcsolatot jelent a vizsgálati területet érintő vasúthálózattal. Országos vasúti mellékvonal: 24-es számú, Zalabér Batyk Zalaszentgrót 129

130 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A 24-es számú vasúti pálya a 25-ös fővonal rövid szárnyvonala. A vizsgálati területen belül fut. Zalabér Batykról indul, és Zalaszentgrótig, a terület déli határáig tart. A vasútvonal a korosságának megfelelő, közepes műszaki állapotban van. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a Káld vizsgálati terület vasúton történő megközelítési lehetőségei kiválóak. A területen áthaladó nemzetközi és hazai vasúti törzshálózati pályák a terület minden zónáját könnyen elérhetővé teszik. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) 26. (2) bekezdés h) és i) pontja alapján vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10m szélességű építési területet kell biztosítani. Az OTÉK 38. (10) pontja szerint Országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. Az OTÉK 38. (10) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei vonatkozásában a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú mellékiete (az Országos Vasúti Szabályzat I. kötete, a továbbiakban: OVSZ 1.) rögzíti. A vasút keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet 1.3. pontjában foglaltak alapján lehetséges. Az OVSZ I. B fejezet pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A kutatássa, kitermeléssel érintett 20, 24, 25, 26 számú vasútvonalak kezelője a MÁV Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút ), a 17 (1) számú vasútvonal kezelője a GYSEV Zrt. (9400 Sopron, Mátyás király utca 19.). Vasútfejlesztési kérdésekben a 20, 24, 25, 26 számú vasútvonalakat illetően a MÁV Zrt., a 17 (1) számú vasútvonalat illetően a GYSEV Zrt. az illetékes Villamosenergia-hálózat Energiahálózatok Hazánkban a villamosenergia-rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kv-os, 400 kv-os, a 220 kv-os és a második szinthez tartozó 120 kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 120 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 120 kv-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 120 kv-os elosztó hálózat azonban a regionális szolgáltató, a MAVIR Zrt. kezelésébe tartoznak. 130

131 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Káld vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét az 53. ábra tartalmazza. A vezetékek közül a vizsgálati területet egy 120 kv-os vezeték keresztezi. 53. ábra. Káld vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe Veszprém megye területrendezési terve. 2. melléklet. Térségi szerkezeti terv. Pestterv Kft. 1016, valamint Vas megye területrendezési terve módosítása. I. sz. melléklet. Térségi szerkezeti terv. Pestterv Kft. 2010, valamint Zala megye Megyei rendezési terv módosítása. Melléklet. Villamos energia ellátás. Kész Közmű És Energetikai Tervező Kft (A Pestterv Kft. megbízásából) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei A vizsgálati területen és térségében 750 kv-os és 220 kv-os vezeték nem halad át. A vizsgálati területnek és térségének áramellátását a hévízi valamint a szombathelyi 400/120 kv-os elosztó alállomás biztosítja. 400 kv-os átviteli hálózat elemei Szombathelyről indul a Szombathely Hévíz 400 kv-os vezeték, mely a vizsgálati terület délnyugati sarkától délnyugatra halad, ÉNy-DK-i irányba. A vezeték nyomvonaláról nincs információnk. A Győr Szombathely 400 kv-os vezeték Szombathely térségében É-D-i irányú. A vizsgálati terület északnyugati sarkától mintegy 11 km-re NyÉNy-ra végződik. A Hévíz Litér vezeték a hévízi alállomástól indul, és vizsgálati terület délkeleti sarkától mintegy 4 8 km-re húzódik, ÉK-i irányban. Ajkánál keleti irányba vált, és Litérig tart. A Hévíz országhatár (Szlovénia) vezeték és a Hévíz országhatár (Horvátország) vezeték Hévízről indul, és a két említett országgal biztosítja az elektromos energia transzferének lehetőségét. 131

132 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A 120 kv-elosztó hálózat elemei A vizsgálati terület térségében haladó 120 kv-os elosztó hálózat elemei felsorolás szerint, nem részletezve: Hévíz Sümeg Ajka Ajka Nyirád Szombathely Ikervár Celldömölk Ajka Litér Hévíz (kétrendszerű nyomvonal) Szombathely Körmend Zalaegerszeg Hévíz Győr Pápa Ajka A Szombathely Ikervár Celldömölk Ajka 120 kv-os vezeték Szombathelyről indul, K Nyi irányban halad. Celldömölktől délre lép be a vizsgálati területre, majd átszelve annak északkelti sarkát, Somlószőlősnél lép ki a terület keleti határán. Ezt követően, 14 km megtétele után Ajkán végződik. A vizsgálati terület északi zónáját, és az attól északra levő területeket látja el elektromos energiával. A Szombathely Körmend Zalaegerszeg Hévíz vezeték Szombathelyről indul és Körmendig déli irányba tart, majd délkeleti irányba fordulva elhalad a vizsgálati terület délnyugati sarka mellett, és Hévízig fut. A vizsgálati területet Nagykutasnál 3 km-re közelíti meg. A területtől nyugatra és délre fekvő zóna, valamint Körmend és Zalaegerszeg áramellátását biztosítja. A Győr Pápa Ajka vezeték Győr mellől indul, és déli irányba halad. A vizsgálati terület térségében annak keleti oldalától mintegy km-re fut, és Ajkánál végződik. A Hévíz Sümeg Ajka 120 kv-os vezeték a hévízi elosztó állomásról indul. Nyomvonala Szőcig azonos a Hévíz Litér 400 kv-os vezeték nyomvonalával. Szőcnél északkelet felé fordul, és Ajkáig fut. Sümeg térségében kb. 4 km-re közelíti meg a vizsgálati terület délkeleti sarkát. A vizsgálati területtől keletre eső térség elektromos árammal való ellátását biztosítja. Az Ajka Nyirád 120 kv-os vezeték Ajkáról indul, és Nyirádot látja el elektromos energiával. A vizsgálati terület keleti határától mintegy 8 km-re, ÉK DNy-i irányban fut. A Litér Hévíz 120 kv-os vezeték a vizsgálati területtől távol, 15 km-re halad, a területtől délkeletre. Térképen való ábrázolása miatt említjük. Transzformátor alállomások A vizsgálati terület tágabb térségében két az országos villamos energia-elosztó rendszer elosztópontjaként működő alállomás üzemel, Hévízen és Szombathelyen. Ezek a térség villamosenergia rendszerének legjelentősebb csomópontjai. A 120 kv-os hálózatról vételezett villamos energia táplálja a megyék területén üzemelő 120/35(20)(/10) kv-os alállomásokat, amelyek a villamos energia ellátási bázisának tekinthetők. Ezek a bázisok a vizsgálati terület térségében: Ajka, Keszthely, Körmend, Pápa, Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. Káld vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét az 54. ábra tartalmazza. 132

133 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 54. ábra. Káld vizsgálati terület szénhidrogén szállító vezetékeinek térképe Az FGSZ Zrt. vezetékrendszere. Business Design Print Kft. Budapest, Vas, Veszprém és Zala megye földgázellátása az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó állomásoknál üzemelő nagy/nagyközépnyomású nyomáscsökkentőkről induló nagyközépnyomású vezeték szállítja tovább a földgázt, általában a települések határába telepített gázfogadóig, vagy a nagyközép/középnyomású nyomáscsökkentőig. A települések közötti elosztás többnyire nagyközépnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A többi települést a nagyközép-nyomású vezetékekre telepített nyomáscsökkentőkről indított középnyomású hálózatokról látják el. A települések döntő hányadában a településen belüli gázelosztás középnyomású gázelosztó hálózatról történik. 133

134 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A rendelkezésre álló adatokból nem volt lehetőségünk a gázvezetékek üzemi nyomása alapján történő osztályozásra, ezért a térképen kategorizálás nélkül kerültek ábrázolásra a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek. A vizsgálati terület közepén található a jánosházi gázátadó állomás. Ez központi szerepet tölt be a területnek és környékének gázellátása szempontjából, mert ide futnak be, és innen indulnak a térség szénhidrogén szállítóvezetékei. A vizsgálati területen és térségében futó nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek az alábbiak: Jánosháza Répcelak Újkér Sopron gázvezeték Ajka Devecser Jánosháza Szombathely Kőszeg gázvezeték Jánosháza Hetyefő Sümegcsehi (Várvölgy) (Keszthely), Pókaszepetk Nagytilaj Hetyefő Jánosháza Meggyeskovácsi Sárvár gázvezeték Ajka Pápa Győr gázvezeték Pókaszepetk Körmend gázvezeték A Jánosháza Répcelak Újkér Sopron gázvezeték nyomvonala DK ÉNy-i irányú. A vizsgálati terület középső zónájából, Jánosházáról indul. Celldömölktől délre lépi át a vizsgálati terület északi határát, és halad tovább Répcelak Újkér Sopron irányába. A vizsgálati terület északi részének, és az attól északra eső zónának a gázellátását biztosítja. Az Ajka Devecser Jánosháza Szombathely Kőszeg gázvezeték a Balatonfűzfő Ajka gázvezeték folytatásának tekintendő. A vizsgálati területre keleti irányból Somlóvásárhelynél lép be, és Jánosháza érintésével végighalad annak északi térségein. Iránya a területen és annak környezetében kelet-nyugati. A területre nyugati határán Sótonytól délkeletre lép át, és halad tovább nyugati-, majd északnyugati irányban Szombathely Kőszeg felé. A Jánosháza Hetyefő Sümegcsehi (Várvölgy) (Keszthely) vezeték is a vizsgálati terület középső zónájából, Jánosházáról indul, délnyugati irányba. A hetyefői szakaszoló állomásnál elágazik. Egyik ága délkeleti irányba fordul, és a terület délkeleti sarkánál, Bazsinál kilép a területről. Nyomvonalának irányát megtartva halad várvölgyi szakaszoló állomásig, ahol keleti irányra vált, és Tapolcáig fut. A vezeték másik ága Várvölgynél déli irányba vált, és halad Keszthely felé. Ezek a vezetékek biztosítják a vizsgálati terület délkeleti zónájának, és az attól délkeletre levő térségnek a gázellátását. A Pókaszepetk Nagytilaj Hetyefő Jánosháza vezeték a pókaszepetki gázátadó állomásról indul, északkeleti irányba. Közvetlenül Pókaszepetk után dél nyugati irányból belép a vizsgálati területre, és halad tovább a Jánosházi gázátadó állomásig. A hetyefői szakaszoló állomásnál délkeleti irányban leágazik róla a Sümegcsehi (Várvölgy) (Keszthely) vezeték. A vizsgálati terület középső részének, valamint a területtől délnyugatra eső térségek gázellátását biztosítja. A Pókaszepetk Körmend vezeték a pókaszepetki gázátadó állomásról indul, NyÉNy-i irányba, a vizsgálati terület déli határán kívűl halad. Vasboldogasszony térségében rövid távon metszi a terület délnyugati sarkát, és halad tovább Körmend felé. A Meggyeskovácsi Sárvár gázvezeték a vizsgálat terület északnyugati sarkától 5 km-re északra, a Meggyeskovácsi gázátadó állomásról indul, északi irányba. Az Ajka Devecser Jánosháza Szombathely Kőszeg gázvezetékből ágazik le, és Sárvár gázellátását biztosítja. Az Ajka Pápa Győr gázvezeték az ajkai gázátadó állomásról indul, északi irányba. A vizsgálati területet nem keresztezi, annak keleti határával párhuzamosan, attól kb. 13 km-re húzódik. A vizsgálati területtől északkeletre eső térség gázellátását biztosítja. 134

135 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Gázátadó állomások A vizsgálati terület térségének gázátadó állomásai Ajkán, Celldömölkön, Devecserben, Jánosházán, Káldon, Körmenden, Pápán, Pókaszepetken, Répcelakon, Újkéren, Sárváron, Szombathelyen, Tapolcán és Vasszécsényben működnek. 135

136 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A stratégiai fontosságú ásványi nyersanyagok koncessziók formájában történő kitermelését biztosító, állami ásványvagyon-gazdálkodás célja a vizsgálati területen fellelhető szénhidrogének megfelelő hasznosításának elősegítése. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvénnyel összhangban az ásványvagyon-gazdálkodást érintő pontok teljesülnek, ha a kutatás, bányanyitás, kitermelés és bányabezárás során szintén a bányatörvény szerinti adatszolgáltatás keretében a) az ásványi nyersanyagok mennyiségére, minőségére, a vizsgálati területre eső lelőhelyek nyilvántartására, valamint a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás megvalósul, b) a megismert és nyilvántartott ásványvagyon védelme a bányafelügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terven keresztül teljesül, valamint az esetleges indokolatlan ásványi nyersanyag-kitermelések és -igénybevételek megakadályozásra kerülnek, c) a kötelező adatszolgáltatás nyomán a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolás megvalósul, valamint a visszahagyott ásványvagyon további kitermelhetősége biztosítható. A komplex ásványvagyon-gazdálkodás része a tárgyi ásványi nyersanyagok minél pontosabb megismerése, a meglévő és a kutatási kitermelési tevékenység során keletkező, adatok és információk kezelése. Az ásványi nyersanyag kutatás során a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz beérkező jelentős mennyiségű földtani, szerkezetföldtani, környezetföldtani, vízföldtani, geokémiai adatok egyrészt kiegészítik a vizsgálati területre vonatkozó ismereteinket (megkutatottsággal foglalkozó fejezet), másrészt a kapcsolódó értelmezések fontos alapot adnak a későbbi értékelésekhez, az állami ásványvagyon-gazdálkodáshoz. A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény alapján a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg (III. rész, [1]). Ennek megvalósulása is része az ásványvagyon-gazdálkodási céloknak. (2)72 Bányajáradékot fizet: a bányavállalkozó, vagy a bányászati tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes. Stratégiai cél az elérhető nemzeti előnyök itt a hazai ásványkincsek minél hatékonyabb realizálhatósága. Az ellátásbiztonság kapcsán az importfüggőség mérséklése reális ásványvagyon-gazdálkodási cél. A hazai versenyképességet növelheti, ha Magyarországon folytatódik a szénhidrogén-kutatás és kitermelés. Az energiahatékonyságot növelheti, ha hazai szénhidrogéneket használunk fel széles körűen az ipari, gazdasági és társadalmi igények kiszolgálása érdekében a megfelelő környezetvédelmi előírások betartásával. A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a J- t, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 10%-ot képviselt. A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (55. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A jelen évszázadban t kőolaj és 136

137 Energia, 10E+18 J Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány m 3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010). Az energiapiacon a század közepéig biztosan meghatározó arányban megmaradó szénhidrogének a világ össztermékét, a gazdasági növekedést és a GDP alakulását is befolyásolják A világ 2040-re várható folyékony üzemanyag termelésének és fogyasztásának alakulását az 56. ábra szemlélteti hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa ábra. A világ várható energiafogyasztása között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) 56. ábra. Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m ban). Magyarország energiaellátása jelentős részben 137

138 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgázfelhasználásunk 82%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás tesztüzemben 2015 tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban az 57. ábra mutatja ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt.) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2014-ben a hazai kőolajtermelés 0,62 M t, a földgáztermelés 1,94 Mrd m 3 volt (MBFH jan. 1.). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 21,5 millió tonna kőolaj és 73,0 milliárd m 3 földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 99,9 millió tonna, földgázra 234,2 milliárd m 3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 82%- át, a földgáznak több mint 76%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, jan. 1-i állapotra vonatkozóan). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése).

139 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO 2 -kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030). Káld vizsgálati területen a reménybeli kitermelhető földgáz mennyisége elérheti az 1 milliárd m 3 -t, a vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009-ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (58. ábra). 58. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77 / (X.14.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyon- 139

140 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14%-os import csökkenés az Atom+Szén+Zöld energiamix alkalmazásával érhető el (59. ábra). 59. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint (Forrás REKK) Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj- és 2 milliárd m 3 alá csökkent a szénhidrogén-kitermelés éves szinten (60. ábra). A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz. 60. ábra. Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) 140

141 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A vizsgálati területen megvalósuló bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú várható közvetlen nemzetgazdasági előnyei kapcsán elsősorban a 2.5. fejezetben leírt adatszolgáltatás és bányajáradék megfizetése, az MBFH-n keresztül az államkasszába kerülése jelölhető meg, illetve az, hogy az állam tulajdonában levő, s majd a járulék megfizetésével a bányavállalkozó tulajdonába kerülő ásványkincs megfelelő módon hasznosul. Közvetetten a gazdaság részét képező anyagi és emberi erőforrásokban, a fizikai és szellemi javakban, valamint szolgáltatásokban, a gazdasági tevékenységekben, illetve mindezek kölcsönhatásában várható növekedés, fejlődés. A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke kcal/kg ( kj/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, -kitermelést és -feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai geofizikai kutatások eredményeként a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80%, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. Káld vizsgálati területre eső kőolaj és földgázkészletek termelésbe állításával az import export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország 10 C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m 3 földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 10 M m 3 származik hazai termelésből és 47,5 M m 3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell 141

142 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet az országba érkeznie, 10 C esetén körülbelül napi 32,5 M m 3 ( /szallitas.html). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO 2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúra-fejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. Káld vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (61. ábra) ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között

143 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.7. A terhelés várható időtartama A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogénmező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás termelés rekultiváció időtartama általában évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14. -a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások 143

144 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogénvagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10 50%-a, a földgáz esetében 40 80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható: 144

145 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában 1 3 évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A Bányatörvény pontja értelmében a koncessziós pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmennyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 145

146 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 36.. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. 146

147 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén első sorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során az ipari gyakorlatban azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (40. táblázat). 40. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén-kutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont Helyszín 1961 Nagyhegyes 1963 Üllés 1965 Szank december Algyő január 24 február 15. Zsana-É 2 kőolajtermelő kút (62. ábra) december Algyő 683. számú fúrás, Maroslele augusztus Szeghalom 14. sz. kút október Szeged, Algyő 619. sz. vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás január 30 február 2. Hajdúszoboszló, Nagyhegyes 77. sz. kút, gázkitörés március Battonya 144. sz. kutatófúrás, vizes gázkitörés június Balatonmagyaród, Zalakomár 18. sz. kút, olaj- és gázkitörés április 1. Biharkeresztes 19. sz. kút május Füzesgyarmat 107. sz. kút, olaj- és gázkitörés december január 31. Fábiánsebestyén, forró víz és gázkitörés június 10. Balatonmagyaród, Zalakomár január Füzesgyarmat 107. sz. kút, gázkitörés november Nagylengyel 282/A.sz. kút, gázkitörés augusztus 18 november 16. Pusztaszőlős 34. sz. kút, gázkitörés Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energiatranszportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz). 147

148 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szennyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH gázok (metán) és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H 2 S (kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak. Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető földalatti kitörés alakul ki. A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (62. ábra). A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul 148

149 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK 1991). Fúrás és ki beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formációnyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja. 62. ábra. Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); 149

150 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; tilos a tartályok túltöltése; a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; kerüljük a savgőz belélegzését; védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; egyes esetekben H 2 S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet. 150

151 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 3.1. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Káld vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet 6. -a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, külön jogszabályban felsorolt légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/2002. (X. 7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségizónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontjá- 151

152 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ban felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1. melléklet pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az A, B és C besorolás a levegőszennyezettség egészségügyi határértékeit meghaladó koncentrációt jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály az E és F besorolási kategóriákban nem ír elő rendszeres mérési kötelezettséget. A talajközeli ózon minősítése regionális kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak az emittáló légszennyezőforrások (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján megállapíthatjuk, hogy a Káld vizsgálati területen légszennyezettségi agglomeráció vagy zóna nincs. A területtől mintegy 12 km-re északnyugatra helyezkedik el Szombathely és környéke légszennyezettségi zónája. A terület keleti határától 11 km-re Ajka és környéke légszennyezettségi zónája található, míg délnyugati irányban 6 km-re Zalaegerszeg és környéke légszennyezettségi zónája van. A felsorolt légszennyezettségi zónák közül figyelembe véve az uralkodó ÉÉNy-szélirányt az ajkai és zalaegerszegi a Káld vizsgálati terület térségének levegőtisztaságát gyakorlatilag nem befolyásolják. 152

153 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 63. ábra. Káld vizsgálati terület, valamint Ajka-, Szombathely- és Zalaegerszeg térségének légszennyezettségi zónái elhelyezkedése (a közigazgatási területek határai alapján) A 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi agglomerációk és zónák közül Ajka és térsége, Szombathely és térsége, valamint Zalaegerszeg és térsége a 11. kijelölt városok kategóriájába, míg a vizsgálati terület és térsége a 10. Az ország többi területe nevű zónába van sorolva. A fentiek szerint a vizsgálati területnek és térségének légszennyezetségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi 41. táblázatés 42. táblázatban foglaltuk össze. 41. táblázat. Ajka, Szombathely és Zalaegerszeg kijelölt városok, és a Káld vizsgálati terület (Az ország többi területe) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna kéndioxid nitrogéndioxid szénmonoxid szilárd (PM 10) benzol Talajközeli ózon 11. Ajka F D D D F O-I 11. Szombathely F D F D F O-I 11. Zalaegerszeg F E F D F O I 10. Az ország többi területe F F F E F O I 153

154 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 42. táblázat. Ajka, Szombathely és Zalaegerszeg kijelölt városok, és a Káld vizsgálati terület (Az ország többi területe) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint Légszennyezettségi zóna Zónacsoport a szennyező anyagok szerint PM 10 arzén (As) PM 10 kadmium (Cd) PM 10 nikkel (Ni) PM 10 ólom (Pb) PM 10 benz(a)pirén (BaP) 11. Ajka E F F F D 11. Szombathely F F F F B 11. Zalaegerszeg F F F F D 10. Az ország többi területe F F F F D A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a Káld vizsgálati területen és annak térségében: A nitrogén-dioxid (NO 2 ) koncentrációja Ajkán és környékén, valamint Szombathelyen és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), Szombathelyen és környékén pedig a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe közötti (E). A szén-monoxid (CO) koncentrációja Ajkán és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A szilárd PM10 μm méret alatti koncentrációja Ajkán és környékén, Szombathelyen és környékén, valamint Zalaegerszegen és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), míg a vizsgálati területen a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében a törvényben meghatározottnak megfelelően az O I kategóriába lett sorolva. A PM 10 arzén (As) koncentrációja Ajkán és környékén a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A PM 10 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja Szombathelyen és környékén a határértéket és a tűréshatárt meghaladja (B), Ajkán és környékén, Szombathelyen és környékén, Zalaegerszegen és környékén,valamint a vizsgálati területen a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A többi szennyező anyag koncentrációja a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg; Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V.9.) KöM EüM FVM együttes rendeletben es módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/2011. (I.14.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. Vas, Veszprém és Zala megye településeinek légszennyezettségét a manuális és az automata mérőhálózat méri. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. Az alábbiakban az automata mérőhálózat adatait ismertetjük. Az automata mérőhálózat adatai Az automata mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ és évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján c. értékelései mutatják be. (ÉLFO LRK Adatközpont 2012, 2013). 154

155 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az értékelés a mérőállomásokon mért SO 2, NO 2, NO x, CO, O 3, PM 10, valamint benzol szennyezőanyagok adataiból készült. Automata mérőállomások a vizsgálati területen nem üzemelnek. A vizsgálati terület tágabb térségében két mérőállomás található, Ajkán, ill. Szombathelyen (43. táblázat, 44. táblázat). 43. táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint Ajkán és Szombathelyen (OMSZ, 2014) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index SO 2 NO 2 NOx PM 10 Benzol CO O 3 A legmagasabb indexű komponens alapján Ajka kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) Szombathely kiváló (1) jó (2) jó (2) jó (2) * kiváló (1) kiváló (1) jó (2) * Nincs értékelhető adat. nem történt vizsgálat. 44. táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint Ajkán és Szombathelyen (OMSZ, 2015) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index SO 2 NO 2 NOx PM 10 Benzol CO O 3 A legmagasabb indexű komponens alapján Ajka kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) Szombathely kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) * Nincs értékelhető adat. nem történt vizsgálat. A táblázat alapján megállapítható, hogy és években az automata mérőállomások által regisztrált légszennyezettség-adatok indexei a Káld vizsgálati terület térségében kiválóak (1), ill. jók (2), a legmagasabb indexű komponens alapján az összesített indexek pedig jók (2). Az összesített indexek Ajkán PM 10 és O 3 jó (2) indexei miatt nem lettek kiválóak. A manuális mérőhálózat adatai Az (LRK) adatai alapján megállapítható, hogy a Vas, Veszprém, illetve Zala megyében működő (manuális) RIV mérőállomások a vizsgálati területen nem üzemelnek. A vizsgálati terület tágabb térségében működő manuális mérőállomások Ajkán, Herenden, Kőszegen, Pápán, Sümegen, Szombathelyen, Tapolcán, Zalaegerszegen és Zánkán működnek. A vizsgálati területhez legközelebb, kb. 8 km-re a pápai mérőállomás esik, az össze többi mérőállomás 18 km-re, vagy távolabb található. A vizsgálati területtől való nagy távolság miatt a többi manuális mérőállomások adatait csak tájékoztató jelleggel ismertetjük. A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ 2013 és évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján c. értékelései mutatják be. (45. táblázat, 46. táblázat). 155

156 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 45. táblázat. Káld vizsgálati terület térségében levő évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Ajka kiváló (1) jó (2) jó (2) Herend kiváló (1) kiváló (1) Kőszeg megfelelő (3) megfelelő (3) Pápa kiváló (1) kiváló (1) Sümeg jó (2) jó (2) Szombathely megfelelő (3) megfelelő (3) Tapolca kiváló (1) kiváló (1) Zalaegerszeg megfelelő (3) kiváló (1) megfelelő (3) Zánka kiváló (1) kiváló (1) : nem mérik az adott komponenst. 46. táblázat. Káld vizsgálati terület térségében levő évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2015) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Ajka kiváló (1) jó (2) jó (2) Herend kiváló (1) kiváló (1) Kőszeg jó (2) jó (2) Pápa kiváló (1) kiváló (1) Sümeg jó (2) jó (2) Szombathely jó (2) jó (2) Tapolca kiváló (1) kiváló (1) Zalaegerszeg jó (2) kiváló (1) jó (2) Zánka kiváló (1) kiváló (1) : nem mérik az adott komponenst. A táblázatokban szereplő kifejezések értelmezése az alábbi: Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a alattiak. Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a és 80%-a közöttiek. Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80%-a és 100%-a közöttiek. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. A manuális mérőállomások adatainak vizsgálata alapján elmondhatjuk, hogy a Káld vizsgálati területnek és tágabb térségének a manuális vizsgálati állomásokon mért légszennyezettségi indexe a es években átlagosan jó (2), ill. kiváló (1). A mérési eredmények közül 2013-ban Kőszeg és környékének NO 2 szennyezése magasabb, megfelelő (3) indexű ben ezek a szennyezési anomáliák már nem jelennek meg a mérések során, az NO 2 és ülepedő por légszennyezettségi indexe minden manuális mérési ponton jó (2), ill. kiváló (1). A manuális vizsgálatok kapcsán meg kell említenünk, hogy SO 2 mérések az ismertetett két naptári évben csak egyetlen vizsgálati helyen történtek. Az emberi tevékenység levegőszennyező hatásának legfontosabb elemei az ipar, a mezőgazdaság, a háztartási fűtés és a közlekedés. Az országos emisszió térszerkezete az elmúlt években érdemben nem változott, továbbra is azok a térségek számítanak erősen terheltnek, amelyekben jelentős ipari tevékenység található. 156

157 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület tágabb térségének levegőszennyezettségét alapvetően az ipari üzemek emissziója, a közúti forgalom és a lakossági fűtésből származó szennyező anyag és az általános háttérszennyezettség befolyásolja. A lakosság tevékenységéhez kötődően a földgázhálózat gyorsütemű kiépülése számos előnye mellett (SO x, porszennyezés csökkenése) a nitrogén-oxidok kibocsátásának növekedésével járt együtt egyéb technológiai jellegű kibocsátások elenyészőnek tekinthetők. Az utóbbi években az ipari eredetű emisszió is csökkenő tendenciát mutat, ami tovább fog javulni, az Integrált Szennyezés megelőző és ellenőrző rendszer követelményei miatt, illetve a szigorodó elvárások, illetve a legjobb elérhető technológiák engedélyezése eredményeként. Ezzel szemben a közlekedésből származó nitrogén-oxidok, szén-monoxid, por és szerves komponensek egyre nagyobb mértékben kerülnek a légtérbe, a térség tranzitjellegéből adódó nagyfokú igénybevétele és az országos átlagot meghaladó gépjárműsűrűség miatt. A közúti közlekedésből származó emisszió a nagymértékű hazai és tranzit forgalom következtében a főutak mellett a legmagasabb, de szigetszerűen jelentős a nagyvárosok és közlekedési csomópontok környékén is. Összefoglalásul megállapítható, hogy a Káld vizsgálati terület levegőminőségi helyzete jó. A távolabb eső légszennyezettségi térségek, bár egyes szennyező anyagok koncentrációjára nézve időszakonként mérsékelten szennyezettnek tekinthetők, ezek a vizsgálati terület jó levegőminőségi helyzetét észrevehetően nem befolyásolják. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók Por keletkezése elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep-előkészítések, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A mélyfúrásos tevékenység a kút építése során légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelem biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések, az adatok jegyzőkönyvezése és az eredmények eljuttatása az illetékes hatósághoz. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). 157

158 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezet zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 10/2009. (VII. 30.) KvVM EüM együttes rendelet által módosított 27/2008. (XII.3.) KvVM EüM együttes rendelet az irányadó A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (3.2. fejezet) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára. Az összes érintett víztest mennyiségi állapota jó, azonban kettő sekély porózus esetében a süllyedési teszt alapján a gyenge állapot elérésének kockázata áll fenn. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő több sekély porózus víztest minőségi állapota gyenge (sp.1.2.1, sp és a sp.4.1.1), akárcsak az érintett karszt víztest (k.4.1). A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a , illetve a os veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (kb méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidálókutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az 158

159 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) kormányrendeletet kell figyelembe venni A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. Ár- vagy belvízveszélyes területen, pl. a Rába, Zala, Marcal mentén, az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A vizsgálati terület léptékét tekintve, az nem belvíz-veszélyeztetett, azonban az északi részen található egy kisebb kiterjedésű elöntési terület. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is. A területet és 5 km-es környezetét érintő a 44 felszíni víztest közül csupán kettő nem rendelkezik értékelt minősítéssel adathiány miatt. Az értékeléssel rendelkezők közül csupán 3 esetben jó az állapot, 25 esetben mérsékelt. Azonban 11 esetben gyenge, 2 esetben pedig rossz minősítésű a felszíni víztest. A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet irányadó Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a tervezett koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz 159

160 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A koncessziós tevékenység során az évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt , a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt , a Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1 3 sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1. (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. A országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége 160

161 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet ex lege védett területre. Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők és barlangok. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. (1) és (2) bekezdései az ottani 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes természetvédelmi és környezetvédelmi hatóság elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevé-kenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 2000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 42. [1] és [2] bekezdései, illetve a 43. [1] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyeken ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1. és február 28. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is. Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura 2000-es területek nagy része Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 18. (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a 161

162 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvény tartalmaz Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 6. és 7. -ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 2008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 2008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elemegyüttesek állapotára. Figyelembe kell venni a évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT 11. ). Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet (13. [2]). 162

163 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (13/A. [2]). Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (14. [2]). Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (14/A. [4]). Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető (14/B. [2] b). Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 17. [6]). Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 18. [5]). A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltoztatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét. A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő módon is meghatározhatják (pl. lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával. (CSIMA et al. 2003) Az évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és 3 év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 36. (1) 163

164 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés) A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló évi CXXIX törvény (Tfvt.) II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. A termőföld fogalmát a Tfvt pontja határozza meg. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5. (1) bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles választása szerint a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha 164

165 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása). Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. A tervek készítése során az OTÉK 4. (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni." A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tfvt. 10. [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tfvt. 11. [1] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m 2 -t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 130/2009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/2008. (VII. 18) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tfvt. III. fejezet 43. -a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tfvt. 48. (1) bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként 165

166 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. -ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 41. (1) bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (Kötv.) alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. A kulturális örökség ingatlan elemei két csoportra bonthatók a régészeti örökség (régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek, régészeti emlékek) és a műemléki értékek (műemléki védettség alatt álló építmények, kertek, műemléki környezetek, temetők és temetkezési emlékhelyek). Ugyancsak a Kötv. rendelkezik az emlékhelyek (nemzeti, történelmi és kiemelt nemzeti emlékhelyek) védelméről. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területekkel kapcsolatban a világörökségről szóló évi LXXVII. törvény az, amely a világörökségi, világörökségi várományos helyszínek és azok védőövezetének használatát szabályozza. Világörökségi vagy világörökség várományos területté csak kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület nyilvánítható. A koncessziós tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket, a kormányrendeletben meghatározott esetekben, el kell kerülni. (A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le. Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előkészítése során általában a Kötv 20/A. -a szerinti előzetes régészeti dokumentációra, vagy ennek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmányra van szükség). Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. 166

167 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről az illetékes örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni ajánlott. Az egyedi engedélyezési eljárások során az MBFH-ról szóló 267/2006. (XII. 20.) kormányrendelet 2. melléklet 11. pontja alapján a területileg illetékes Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként kell bevonni. Nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében, ha régészeti tanulmány még nem készült, a Kötv. 20/A. (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) kormányrendelet (Kr.) pontja értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv a értelmében a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság határozza meg a Kr a figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, vagy régészeti lelet kerül elő a kivitelezés során a Kötv 24. -a értelmében ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. A Kr. 13. (2) bekezdése alapján lehetősége van a beruházónak előzetes szakhatósági állásfoglalást kérni az illetékes járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivataltól régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet illetően. Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödör-mentes fúrási technológia alkalmazása. A felsorolás nem tartalmazza a 2001 után nyilvántartásba vett, örökségvédelem alá eső objektumokat (47. táblázat). 47. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a Káld vizsgálati területen (I II. kategória) Vas megye I. kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Celldömölk-Kiscell 7650 Hollósy tér R. k., volt bencés templom Celldömölk-Kiscell 7652 Szentháromság tér Tanácsház, volt bencés kolostor Ikervár 7740 Gróf Batthyány Lajos u. 2. Volt Batthyány-kastély Jánosháza 7763 Vár u Múzeum, volt Erdődy-Choron-kastély Mikosszéplak 7951 Mikosdpuszta volt Mikosd-kastély Sárvár 8044 Várkerület 1. Volt Nádasdy-várkastély Vasvár 8126 Kossuth Lajos u. 1 Volt domonkos rendház Vasvár 8127 Március 15. tér 4. R. k. templom Zsennye 8139 Szabadság tér 5. Volt Bezerédi-kastély 167

168 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Veszprém megye I. kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Dabronc 5158 Ötvös Volt Szegedy-kúria Dabronc 5157 Ötvös Szegedy-kastély Doba 4941 Volt Erdődy-kastély Doba 4940 Somlóvár Várrom Sümeg 5296 Szent István tér 10. Volt Püspöki palota Sümeg 5269 Széchenyi György u. R. k. plébániatemplom Sümeg 5310 Vár Várrom Zala megye I. kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Egervár 6434 Vár út Várkastély Türje 6519 Szabadság tér 20. R. k., volt premontei prépostsági templom Türje 6520 Szabadság tér 20. Szociális otthon, volt premontrei rendház Türje 9490 Szabadság tér 22. Magtár és gazdasági épület Zalaszentgrót 6541 Hatamov híd Zalaszentgrót 6539 Zala u. 1. Volt Batthyány-kastély és parkja Vas megye II. kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Alsóújlak 7610 Régi temető R. k. kápolna Celldömölk-Kiscell 7651 Hollósy tér Kálvária és Szentsír-kápolna Celldömölk-Kiscell 9923 Hollósy tér 2. Joachim-ház Celldömölk- Pórdömölk 7654 Koptik u. Romtemplom Csehimindszent 7664 Potypuszta Volt Mesterházy-kastély Duka 7682 Kossuth L. u Alkotóház, volt Dukay-kúria Gérce 7705 Kossuth L. u Plébániaház Gérce 7708 Kossuth L. u előtt R. k. templom Ikervár 7742 Rába u. 54. R.k. templom Káld 7765 Berzsenyi D. u. 23. Gyógyszertár, volt Káldy-kastély Kissomlyó 7783 Temetőkert R. k. templom Meggyeskovácsi- Petőfi park Rábakovácsi Arany J. u. Volt Batthyány-Arz-kastély Mesteri-Felsőmesteri 8667 Dózsa Gy. u. R. k. templom Mesteri-Intaháza 7949 Dózsa Gy. u. 33. Volt Felsőmesteri-Batthyány-kastély Meszlen 7950 Béke u. 50. R. k. templom Oszkó-Felsőoszkó 7978 Rákóczi F. u. 42. R. k. templom Rum 8025 Arany J. u. 8. R. k. templom Rum Külterület Széchenyi-kastély Rum 8027 Szabadság tér 10. Lakóház, volt Bezerédy-kiskastély Sárvár 8032 Erdősi Syilvester János u. 3. Ev. templom Sárvár 9775 Újmajor 64. sz. Igazgatási épület Sárvár 9777 Újmajor 65. sz. Déli marhaistálló Sárvár 9776 Újmajor 68. sz. Északi marhaistálló Sárvár 8045 Várkerület 29. vagy 30/A Danubius Szálloda, volt Korona Szálló Sárvár 8048 Várkerület 31. Zeneiskola Sárvár-Rábasömjén 8050 Rábasömjéni u. 79. R. k. templom Sárvár-Sári Sársziget u. 52. előtt R. k. templom Vasvár 9908 Járdányi Paulovics u. 2. Bartók B. u. 5. Egykori serfőző ház Vasvár 8125 Kossuth Lajos u Prépostsági lak Veszprém megye II. kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Sümeg 5 Kossuth u Városfalmaradványok Sümeg 5289 Szent István tér R. k., volt ferences templom Sümeg 5272 Szent István tér Szt. Flórián-szobor Sümeg 5290 Szent István tér 9. Volt ferences kolostor Sümeg 5309 Váralja Egykori püspöki istálló 168

169 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Zala megye II. kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Egervár 6433 József Attila u. R. k., volt ferences templom Zalaszentgrót 6537 Plébánia u. R. k. templom 48. táblázat. Egyedileg védett régészeti lelőhelyek Veszprém megyében Település Lelőhely egyedi azonosítója Lelőhely megnevezése Védettség fokozata Csögle 7694 Kis-Páskom kiemelten védett Csögle Disznó-páskom kiemelten védett Doba 7814 Somló-hegy felső-plató kiemelten védett Sümeg 9243 Templom-sűrű fokozottan védett A vizsgálati területen a jogszabály szerinti I. és II. örökségvédelmi kategóriába tartozó Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyei objektum nincs. A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/2001. (X. 18.) kormányrendelet) alapján. A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezi. Az épített környezet alakításáról szóló évi LXXVIII. tv a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 2006-ban kiadott Zala megyei műemlékjegyzékben szereplő műemlékek listáját, a megyei I. és II. örökségvédelmi kategóriába tartozó objektumok nélkül a 49. táblázat ismerteti. 49. táblázat. Zala megye műemlékjegyzéke Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Batyk 6498 Béke u. 1. R. k. templom (Szent István) Kemendollár 6442 Szőlőhegy hrsz.: 733 R. k. templom (Urunk Színeváltozása) Kemendollár 6443 Szabadság tér R. k. harangtorony, késő barokk Kisgörbő 5003 Arany János u. 2. Bezerédi-kúria Kisgörbő 5002 Arany János u. 21. R. k. templom (Borromei Szent Károly) Mihályfa 5225 Kossuth u. 57 Forintos-kúria és major, klasszicista Mihályfa 5222 Kossuth u. 61. R. k. templom (Kisboldogasszony), barokk Mihályfa 5223 Kossuth u. 61. Nepomuki Szent János-szobor, barokk Mihályfa 5224 Kossuth u. 63. Régi Forintos-kúria, barokk Pakod 6514 Templom tér R. k. templom (Urunk mennybemenetele) Pakod 6515 Tölcsány major Magtár, késő barokk Pókaszepetk 6464 Temető R. k. kápolna (Fájdalmas Szűz), barokk Sümegcsehi 5009 Kossuth Lajos u. 6. R. k. templom (Szent Mihály), barokk Türje 6523 Kossuth u. 2. Szent Antal-szobor, barokk Türje 6521 Szabadság tér 14. Mária-oszlop, késő barokk Türje 6522 Szabadság tér 20. Szent Flórián-szobor, barokk Vasboldogasszony 6479 Petőfi utca 4 R. k. templom (Mária mennybemenetele) Zalabér 6529 Hunyadi u. 3. Szentháromság-szobor, késő barokk Zalabér 6532 Hunyadi u. 22. R. k. plébániaház, késő barokk 169

170 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Zalabér 6530 Hunyadi u. 22. Kőkereszt, késő barokk Zalabér 6528 Templom tér R. k. templom (Szentháromság), késő barokk Zalaszentgrót 6542 Batthyány u. 1. Istálló, késő barokk Zalaszentgrót 9362 Eötvös Károly u. 6. Mittermayer-ház (Kiskorona Fogadó) Zalaszentgrót 6778 Szabadság tér 7. Hamburger Jenő háza, historizáló Zalaszentgrót 6540 Templom tér Szentháromság-szobor, barokk Zalaszentgrót 9491 Zala u. 3. Kiskastély (Helytörténeti Múzeum) Zalaszentgrót - Kisszentgrót 6538 Szabadság u. Templomrom (Polgárvárosi torony) Zalaszentgrót - Csáford 6502 Váci u. 1. sz. előtt R. k. harangtorony Zalaszentgrót - Tekenye 6518 hrsz.: 3410 R. k. templom (Havas Boldogasszony) Zalaszentgrót - Tüskeszentpéter 6524 hrsz.: 1505/1 R. k. templom (Szent Péter és Pál) Zalaszentgrót - Zalakoppány 6536 Templom u. 27. R. k. templom (Nagyboldogasszony) Vas megye és Veszprém megye hivatalos műemlékjegyzéke nem áll rendelkezésünkre, ezért ezeket nem tudjuk ismertetni. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben azon megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, és amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. A BATrT törvény a lehatárolt területet, mint a világörökségi területek lehatárolása során vizsgálat alá vonható területet határozta meg, amelyen belül kell keresni a távlati világörökség magterület és puffer-terület határait. A Káld vizsgálati terület világörökség- és világörökség várományos területének övezetét a 64. ábra mutatja be. 170

171 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 64. ábra. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete a Káld vizsgálati területen és térségében (A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya 2013 nyomán) A vizsgálati területen világörökség- és világörökség-várományos terület nincs. A tágabb térségben egy világörökség-várományos terület található. Ez a Balaton-felvidéki kultúrtáj, mely a vizsgálati terület délkeleti sarkától kb. 12 km-re kezdődik. A Balaton-felvidéki kultúrtáj helyszínei a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence, a Kálimedence és a Hévízi-tó természeti, illetve kulturális örökségi védettség alatt álló területeit, valamint a keszthelyi Festetics-kastély, kastélypark és Georgikon-major történeti épületegyüttese, valamint Balatonfüred reformkori városrészének műemléki védelem alatt álló területét foglalják magukban. Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv. megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A nyilvántartott ex lege védelemben részesülnek a Kötv a alapján. A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kijelölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír (Kötv. 13. [4]). Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló évi LIII. Tv. szerint ex lege védettek. 171

172 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Káld vizsgálati területen hat földvárat vettek nyilvántartásba. A földvárak pontos helyét a 65. ábraán mutatjuk be ábra. Káld vizsgálati területen és térségében nyilvántartásba vett földvárak és kunhalmok (A Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. közreműködésével) Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 36. (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 36. (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 6. (2) bekezdése alapján A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A 7. a következőképpen rendelkezik: (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

173 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során. 173

174 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.2. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása A szénhidrogén-bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási, termelési és felhagyási fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is. Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől örökölt következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. A Káld vizsgálati területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített Műszaki Üzemi Terv -ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél. Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térség-specifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóság, (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság: kormányhivatalok, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent. A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint, hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek Hatások a rezervoárokban A Káld vizsgálati terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjait az aljzat repedezett, töredezett zónáiban, karsztos üregeiben, az eocén és prepannóniai miocén korú képződményekben, illetve a pannóniai homokkövekben találjuk. A rétegek elsősorban földgázt, ritkábban kőolajat tárol(hat)nak. A kvarter képződményekben tárolt vizek általában mg/l közötti összes oldottanyag-tartalommal (TDS) rendelkeznek és jellemzően CaMgHCO 3 -os és MgCaHCO 3 - os kémiai jellegűek esetenként megjelenhetnek szulfátos vizek is. A Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek kb. 250 méteres mélységnél sekélyebben mg/l közötti TDS-űek, CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os, mélyebben NaCaMgHCO 3 -os, illetve NaHCO 3 -os kémiai jellegűek. Mintegy méteres mélységközben ennél magasabb ( mg/l) TDS-ű, összetételüket tekintve uralkodóannahco 3 -os kémiai jellegű vizek fordulnak elő. Kb. 900 méteres mélységnél mélyebben mg/l közötti TDS-sel rendelkező és NaHCO 3 -os kémiai jellegű vizek fordulnak elő. Az alacsony sótartalmú vizek a kvarter és a felső-pannóniai (Dunántúli Formációcsoport) összletben uralkodó intenzív áramlási rendszer meglétére utalnak. Az alsó-pannóniai összletben mintegy 1200 méteres mélységnél sekélyebben alacsonyabb TDS-sel ( mg/l) és NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, esetleg NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkező vizek fordulnak elő. Kb méteres mélységnél mélyebben már NaClos, néhány esetben NaClHCO 3 -os típusú vizekkel is találkozhatunk. Az összes oldottanyag- 174

175 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalom egy alacsonyabb (kb mg/l) és egy magasabb mg/l-es TDS-ű csoportra különíthető el. A prepannóniai miocén képződményekben tárolt vizek összetétele és összes oldottanyagtartalmuk széles tartományban változik. Az alacsonyabb TDS-ek ( mg/l) mintegy méteres mélységig jellemzőek, melyhez többnyire CaMgHCO 3 -os, illetve MgCaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os, ritkábban NaHCO 3 -os kémiai jelleg társul. A kb méterig, nagyobb mélységből származó vízminták többnyire NaCl-os, NaHCO 3 Cl-os és NaClHCO 3 -os kémiai jellegűek és általában mg/l TDS-sel rendelkeznek. Ennél mélyebben NaCl-os és NaClHCO 3 -os kémiai jelleg az uralkodó, melyek között egy alacsonyabb ( ) és egy magasabb TDS-ű ( mg/l-es) csoportot különíthetünk el. A Csatkai és Somlóvásárhelyi Formációkból két kevert vízminta NaCl-os kémiai jellegű és jelentős, mg/l TDS-sel jellemezhető. Az eocén képződményekből származó vizek alacsony, kb mg/l-es összes oldottanyag-tartalommal és CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek. Az aljzati képződményekben tárolt vizek összetétele szintén széles tartományban változik. A triász korú képződményekben inkább alacsonyabb, mg/l, de akár 1650 mg/l-t is elérő TDS-sel rendelkező, általában CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os vizek ismertek. A triász kréta összletből származó kevert vízminták mg/l összes oldottanyagtartalommal és CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek. A kréta képződményekből származó vízminták általában, CaMgNaHCO 3 -os kémiai jellegűek és mg/l közötti TDS-sel rendelkeznek. Négy bizonytalan mezozoos vízminta származik Ikervár térségéből, melyek mindegyike jelentős összes oldottanyag-tartalommal ( mg/l) és NaCl-os kémiai jelleggel rendelkezik. Ordovícium devon tárolt vizek mg/l között változó TDS-sel és NaCl-os kémiai jelleggel rendelkeznek. A nagy mélységben megjelenő jelentősebb hidrogénkarbonát mennyiség szén-dioxid-gáz megjelenésére utalhat. Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szennyeződésekre számítani lehet. A sikeres szénhidrogén-kutatás után várható termelések hatására akár jelentős nyomáscsökkenés is bekövetkezhet. Ezzel ellentétben a szénhidrogénkihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkezhettek. Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő majdani visszasajtolásának hatásaival is. Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek. Amennyiben nem konvencionális szénhidrogének kutatásáról, termeléséről lesz szó, ott számolni kell a hidraulikus rétegrepesztések hatásaival is. Itt a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a repesztések sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi kutatások kútjait ne érintsen oly módon, hogy azok mentén, vagy azok mellett, a mélységi fluidum a felsőbb rétegekbe kerülhessen. A technológiához használt folyadékok ismételt felszínre kerülése esetére a megfelelő védelem tervezésével és kialakításával fel kell készülni. A mélyinjektálásokkal, vízlikvidálásokkal és visszasajtolásokkal kapcsolatos vonatkozó jogi szabályozás, a 219/2004. (VII. 21.) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről 11. -a a következő idevágó részeket tartalmazza: 11. (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződ- 175

176 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ménybe, amely a szennyező anyagok beleértve a szén-dioxidot is továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén-tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13. szerint engedélyezhető: a) az olyan veszélyes anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak, továbbá (3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek különösen a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött. (4) Az (1 3) bekezdésekben, valamint a 10. -ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába. Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is. A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk. A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek. A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges. Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó vízvisszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Az említett rezervoárok beleesnek a területen az EU Víz Keretirányelve Vízgyűjtőgazdálkodási tervében kijelölt HU_kt.4.1. jelű, Nyugat-Dunántúli termálkarszt nevű víztestbe, melynek fő megcsapolója a Hévízi-tó. Ez a víztest a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során kiemelt figyelmet kapott, részben a Hévízi-tó miatt, részben azért, mert egy regionális hidrogeológiai értékelés alapján erre a víztestre egy új vízgazdálkodási koncepció készült, mely jelenleg a különböző meglévő és újabb hévízhasznosításokkal kapcsolatos környezetvédelmi és vízjogi hatósági tevékenység alapját képezi. (A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (NYUDU-KÖVIZIG) és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (NYUDU-KTVF) által közösen kidolgozott vízgazdálkodási koncepció a Hévízi-tó felszín alatti vízgyűjtő területére, (HU_kt.4.1. termálvíztest és a HU_k.4.1. hideg karsztvíztest). A kiemelt fontosságú Hévízi-tó gyógyvíz készletének védelme érdekében a kt.4.1 termálkarszt víztestként kijelölt, valamint nem lehatárolt részével hidraulikai összefüggésben lévő vízadókban olyan technológia alkalmazása szükséges, mely nyomáscsökkenést nem okoz. 176

177 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Hévízi-tó védelme mellett biztosítani kell a meglévő hévízhasznosítások fenntarthatóságát is, különös tekintettel a minősített gyógyvizű fürdőkre (pl. Celldömölk, Sárvár, Mesteri), valamint az egyéb gyógy- és ásványvíz használatokra. Ez azt jelenti, hogy a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a késő-pannóniai, illetve az aljzati hévízrezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére. A hidrogeológiai vizsgálatok alapján a termálvíztestet érintő kedvezőtlen hatások csökkentésére, vagy megelőzésére kidolgozott intézkedéseket a 221/2004. (VII. 21.) kormányrendelet értelmében a vonatkozó vízgyűjtőgazdálkodási tervbe is be kell majd illeszteni. A vizsgálati területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi szempontból jó állapotúak, ugyanakkor az sp és sp jelű víztestek jó, de gyenge állapot kockázata fennáll minősítésűek. A víztestek minőségi állapota szintén többnyire jó besorolású, azonban a sp.1.2.1, sp.1.3.1, sp sekély porózus víztestek és a k.4.1 karsztvíztest minőségi állapota gyenge minősítésű, valamint a h.1.1 hegyvidéki víztest jó, de gyenge kockázati minősítést kapott. Fentebbiek következtében a tervezett tevékenység során fokozottan figyelembe kell venni, hogy a víztestek állapota nem romolhat, illetve a mennyiségi és minőségi jó állapotot a VGT célkitűzései alapján legkésőbb 2027, vagy az utánra el kell érni Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagymélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze. Ezek egy része, a termelő és a visszasajtoló kutak, aktív szereplői a szénhidrogén-rezervoárok hasznosításának. Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl. újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl. meddő CH-kutak. Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny-, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is. Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján. A kutatófúrások rossz kiképzése miatt, és/vagy a termelő kutak esetleges meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a sekélyebb szintben található (termál)víztartókba bejuthat a mélyebb rétegek jelentősen eltérő sótartalmú és szénhidrogén-tartalmú, (vagy más szerves anyagtartalmú) nyomelem tartalmú vize. A területen és környezetében számos felszíni szennyeződéstől védett és sérülékeny üzemelő ivóvízbázis található. A védelmükről szóló 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek kialakítása is erre vonatkozik. Azonban a vízbázisok csupán egy része rendelkezik védőidomokkal, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében. Mennyiségi szempontból fontos vizsgálni, hogy ugyan a területet érintő termálvíztestek mennyiségi állapota jónak tekinthető, ez az állapot nem romolhat a tevékenységek hatására. Különös figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felső-pannóniai) porózus termálvíztartóra (pt.1.1, pt.3.1), és aljzati karsztos (termál)víztartóra (k.4.1, kt.1.10 és kt.4.1) melyekből több célra is hasznosítják a hévizet a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentebbiekhez hasonló szennyeződést a mélyebb termálvízadó rétegekben. 177

178 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Káld vizsgálati területen elsősorban a korábbi szénhidrogén- és más nyersanyag (szén, érc)-kutatások és termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket. Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez. Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátor alkotók kiegészítő vizsgálatával. A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A koncessziós tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 24 üzemelő, míg 5 km-es környezetében további 18 üzemelő és egy távlati ivóvízbázis ismert. A 43 ivóvízbázis közül 18 sérülékeny besorolású, 14 vízbázis esetében a sérülékenység még bizonytalan besorolású. Jelenleg 18 ivóvízbázis rendelkezik védőidom/védőterületi határozattal. Veszélyeztetettségi vizsgálat 32 esetben zajlott, melynek eredményeképpen 25 esetben jelentős, két esetben közepes veszélyeztetettséggel kell számolni, míg 3 esetben nincs veszély. Rendszerint a területhasználatból adódik a kockázat, míg több esetben az árvízi-, földtani közeg-, éghajlati-, és felszíni víz szennyeződéséből adódó kockázat is jelentős lehet. Egy-egy vízbázis esetében a területén lévő kútban (Nyirád), illetve a termelőkútban tapasztalható ammónium szennyezés (Zalaszentgrót). Ezen felül a területen és az 5 km-es környezetben 3+9 ásványvízkút (Celldömölk, Nyirád, Sárvár, Tapolca, Zalagyömrő, Zalaszentgrót) és 0+10 gyógyvízkút (Celldömölk, Mesteri, Sárvár) található. A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997. (VII. 18.) kormányrendelet 3. (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3. (1) bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a kormányrendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai A védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, B védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok A és B védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetében tilos Hatások a felszínen A felszínre érkező földgázt, illetve kőolajat csővezetéken vezetik el. Normál üzemmód - ban nem kell más hatással számolni a környezetben, mint ami a termelő létesítmények és kiszolgáló berendezések építéséhez kapcsolódik. Az esetleges meghibásodásokra fel lehet, és fel is kell, készülni. A felszíni vízfolyásba jutó szénhidrogének, és/vagy szénhidrogéntartalmú, jelentős oldottanyag-tartalmú, esetenként toxikus vizek szintén problémát okozhatnak. Arra az eseményre, amelyet a Káld térségi hasznosítás esetében az említett 178

179 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kedvezőtlen összetételű vizek normál üzemtől eltérő, rövidebb idejű felszínre jutása jelent, célszerű ideiglenes felszíni tárolót, (vésztárolót) elhelyezni, majd szükség szerint az ott lévő víz kezeléséről gondoskodni. A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető hatók közül ki kell emelni a fúrásos, kútkiképzési, kútkarbantartási és kútjavítási munkálatoknál jelentkező zömében folyékony hulladékokat. Ezek kezelését a Bányatörvényben előírt Műszaki Üzemi Terv -ek megfelelően tartalmazni fogják. Itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kutatás koncepcióját a következő megfontolások alapján kell kialakítani: Ha van a konkrét területen védendő elem, akkor a kutatólétesítményeket a lehető legtávolabb kell kialakítani. Ha lefolyásirányban közvetlenül érintett, védendő felszín vizes, vagy felszín alatti vizes élőhely, vagy objektum (pl. fürdőhely) található, akkor annak figyelembevételével kell kialakítani a megfelelő megelőző, vagy havária-tervet és létesíteni a megfelelő vésztározót, kezelőműveket. Figyelemmel kell lenni a koncessziós területen és környezetében előforduló, lokális áramlási pályák kilépési pontjainál lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra (FAVÖKO), melyek károsodását a védett területektől távolabb a lokális áramlási pályán jelentkező kedvezőtlen hatás is előidézheti. A területen lévő FAVÖKO-k mindegyike különböző céllal természetvédelem alá helyezett területen található. A felhagyás után a kutak nem megfelelő lezárása eredményezhet a fentiekben leírt szennyezést a felszínen, illetve a felszíni vízfolyásokban, mely viszont a megfelelő előírások betartásával kiküszöbölhető. Különösen érzékeny ökoszisztémák közeli alvízi elhelyezkedése esetén a tervezett kutatófúrás, vagy termelőkút, vagy más hasznosítás áthelyezésére is szükség lehet. Ugyanez a helyzet, ha a rezervoár felszíni kiszolgáló egységei ivóvízbázis közelében helyezkednek el, ez esetben a 123/1997. (vízbázisvédelmi) kormányrendeletnek megfelelően kell eljárni a létesítést megelőzően Országhatáron átnyúló hatások A terület víztestei ICPDR szinten nem kiemelt víztestek, azonban az érintett víztestek egy része Ausztria, illetve Szlovákia felé határral érintkezik. Az Nyugat-dunántúli porózus víztestek határon átnyúlóak (pt.1.1., pt.3.1), a Transenergy projekt több érintett ország részvételével részletesen foglalkozott vízföldtanával. 179

180 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról. Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása) A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI) Az évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) értelmében a természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen; vagyis a természetvédelmi célokkal ellentétesen nem lehet egy terület jellegét és állapotát megváltoztatni. Ezzel összhangban, a tevékenység tervezésekor tekintettel kell lenni az adott terület védelmi szintjére is. Mivel a tevékenység várhatóan hat a környezetére, a tevékenységet mindenképpen úgy kell tervezni, hogy az a terület jellegében, használatában ne okozzon változást, illetve ne zavarja, vagy károsítsa a terület élőhelyeit, az ott élő természetvédelmi oltalom alatt álló, Natura 2000 jelölő élőhelyeket és fajokat. A törvény egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. Bányászati kutató és kitermelő tevékenységek következtében védett értékes és ritka élőhelyek és fajok tűnhetnek el, vagy értékes élőhelyek alakulhatnak át. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálni kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A bányászati tevékenységek potenciálisan negatív hatással lehetnek a biológiai sokszínűségre. A keletkező hatásokkal szemben a védett természeti és a Natura 2000 területek érzékenyebbnek tekinthetők, mint egy már degradált terület. Mindemellett nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik a területet, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékeket és Natura 2000 jelölő élőhelyeket és fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. Ritka és veszélyeztetett fajok esetén akár kisebb vagy időszakos zavaró hatásoknak is komoly következményei lehetnek a fajok hosszú távú túlélésére. Emellett a bányászati tevékenységgel érintett területeken ex lege védelem alatt álló értékek, földvárak, kunhalmok és lápok találhatók, illetve védelem alatt nem álló egyedi tájértékek is előfordulhatnak, amelyeket kiemelten kell kezelni a várható hatások becslése során. Az Őrségi és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai elküldték a Káld vizsgálati terület megőrzendő ex lege védett értékeinek térképi ábrázolását (66. ábra). Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon, mivel a természet védelme társadalmi közérdek az Alaptörvény szerint. 180

181 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 66. ábra. Káld vizsgálati terület ex lege védett természeti értékei A természetvédelem közérdek, védett, vagy Natura 2000-es területekre és a védett területeken kívül előforduló védett élőlényekre egyaránt vonatkozik. Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ugyancsak az Alaptörvény rendelkezik arról a 38. cikk (1) bekezdésében, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembe vétele. EU-s természetvédelmi kötelezettségeink teljesítése során a Natura 2000 szabályozás alá tartozó élőhelyek, illetve növény- és állatfajok megőrzése az EU természetvédelmi jogszabályainak betartása oldaláról is közérdek. Az EU által létrehozott természetvédelmi hálózat védelme alá eső fajok és élőhelyek védelme uniós kötelezettségként is közérdek. A természetvédelem, mint közérdek a hatályos jogszabályi definíciókban is megjelenik. Az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A évi CXXIII. törvény is a természetvédelmet, mint közérdeket egyértelműen nevesíti. 181

182 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Káld vizsgálati területen a táj- és természetvédelem szempontjai szerint kell megtervezni a kutatást és kitermelést. A beépítésre, kútfúrásra a barnamezős, leromlott telephelyeket és ne új zöld felületet vegyenek igénybe. A természetközeli gyepeket, erdőket meg kell őrizni, minél több élőhelyet, zöldfelületet kell meghagyni a Vas, Veszprém és Zala megyei települések élhetősége és élővilága érdekében. A koncesszióba adás egyik alapfeltétele, hogy a védett területre vonatkozó megkötöttségeket a koncessziós tevékenység időtartama alatt módosítani kell (a különleges madárvédelmi területek közelében nem lehet huzamosabb ideig zavaró tevékenységet folytatni, az Országos Ökológiai Hálózat területein a 10 m-nél magasabb építmények elhelyezése nem kívánatos stb.). A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell és a 314/2005. (XII. 25.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló Kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel összevetni. Amennyiben valamely munkafázist a rendelet 1 3 sz. mellékleteiben nevesítenek, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1. (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény 3/5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. A Natura 2000 területek esetében a 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet 10. (1) és (2) bekezdései a 14. és 15. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes kormányhivatal elvégzi a hatásbecslést és a hatóság dönt a fejlesztési elképzelésekről. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6. cikk 3) bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre is. Különösen ügyelni kell például szaporodási, költési időben végzett munkák során az ott fészkelő madarakra, kétéltűekre. Fontos, hogy a talajfelszín növényzetborítása ne sérüljön, mert különben ott az inváziós fajok fognak várhatóan szétterjedni. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatokban kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. A tervezéskor figyelembe kell venni továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII. törvények előírásait is. Javasoljuk az engedélyezési eljárás során a vállalkozóval, a természetvédelmi hatósággal és az MFGI kijelölt szakértőivel a közös terepbejárással egybekötött egyeztetést. A területen sérülékeny sekély lápi agyagos és iszapos talajokon vagy löszös üledékeken kialakult vegetáció található. Jelentős a védett növények és állatfajok száma (a védett területeken kívül is). Amennyiben szénhidrogén-kutakat terveznek fúrni, a felszíni vegetációban és 182

183 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány állatvilágban okozható kárt gondos tervezéssel mérsékelni lehet. A szénhidrogénekkel szennyezett víz, vagy a mélyebb rétegekből felszínre került nagy sótartalmú víz nem érheti a környező élőhelyeket. A taposási kárt is minimalizálni kell, törekedni kell arra, hogy minél kisebb területen tegyék tönkre az eredeti növényzetet és talajt. A szükséges gépeket már korábban leromlott területen kell tárolni, erre ne zöld felületet vagy szántót vegyenek igénybe. A kutakat megközelítő utak nyomvonala élőhelyeket választhat el. Ha nem szilárd burkolatú az út, száraz időben jelentős kiporzásos légszennyezést is okozhat a nagy tehergépjárművel közlekedés esetén. A kutak helyének rekultivációja az eredeti, deponált humuszréteg visszaterítése után lehetővé teszi az eredeti vegetáció visszatelepedését, amit akár természetvédelmi célú magvetéssel is lehet segíteni. Az eredeti vegetáció legalább részleges helyreállításának ökológiai értéke is jelentős. Általános tapasztalat, hogy a száraz gyepek áttelepítése nem kecsegtet jelentős sikerrel, a gyepkockákkal áttelepített gyep értékes fajainak 90%-a is eltűnhet. Az ökológiai folyosót, magterületet és puffer területeit meg kell őrizni, az Országos Ökológiai Hálózat Övezete érinti a térséget. Minden Natura 2000-es terület közösségi jelentőségű Európai Uniós védelem alatt áll, ennek szempontjait figyelembe kell venni a kutatás, fúrás és a később tervezett szénhidrogénkitermeléshez köthető tájátalakítás során is. Natura 2000-es hatásbecslés szükséges ott, ahol a kutatás, a fúrás és a szénhidrogén-kitermelés esetén várhatóan sérülnek a jelölő élőhelyek vagy a jelölő fajok állományai. Összességében megállapítható, hogy ex lege védett szikes tavak a jelzett területen nincsenek, de ugyanakkor több láprét van. A lápok esete hasonló, leginkább láposodó holt medrek vannak kis számban. A Káld vizsgálati területen földvárak és kunhalmok is előfordulnak. A Káld vizsgálati terület két nemzeti park működési területére esik (ÖNPI, BfNPI) és részben Natura 2000 terület. A taglalt szűk értelemben vett természetvédelmi problémák mellett a tájvédelmi vonatkozások is igen hangsúlyosak lehetnek. Mivel a természet védelme és a termőföld védelme is közérdek, a Rába völgyi gyepterületeket, valamint a szántóföldi termesztés lehetőségét is meg kell tartani minél nagyobb területen, ennek jelentősége egyre nő a világnépesség rohamos gyarapodásával. Jelentősebb termőföldvesztést okozna, ha nagyobb területeken termelnék le vagy szennyeznék el a termőtalajt a kutatás, fúrás vagy a szénhidrogén-kitermelés során. A termőföld viszont mással nem helyettesíthető. Javasoljuk, hogy ezt felelősen, hosszú távra mérlegeljék. Ugyanígy meg kell gondolni és amennyire csak lehetséges, el kell kerülni szántók egy részének esetleges átminősítését gazdasági területté. A hazánkra is kötelező EU Víz Keretirányelv szerint a vízfolyásokat a meglévőnél jobb ökológiai állapotba kell hozni. A vízparti folyamatos növényzetborítás, erdősáv vagy legalábbis gyep megfoghatja a diffúz szennyezést. A kutatási tevékenységet ne a csatornák kis vízfolyások mellett végezzék, védősávot szükséges kialakítani a vízfolyások mellett. A csatornák éppen a kis vízhozamuk és lassú folyásuk miatt igen sérülékenyek, vigyázni kell, hogy szennyezett víz ne folyhasson beléjük. Jelentős ökológiai kárt (állatok, növények pusztulását) okoznának az ilyen szennyezések, mert a csatornák nem tudják a szennyező anyagokat kellően felhígítani, határérték alá vinni. A munkálatok megkezdése előtt időben egyeztessenek az Őrségi és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársaival, mint a védett természeti területek és a természeti értékek, valamint a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelőivel. A tervezett kutatások nem csak potenciális szennyező források, hanem a felszíni bolygatással a táj arculatát is jelentősen megváltoztathatják. A kutatás során használt nehéz gépek felszaggatják a talajt (kivéve, ha rendkívül száraz időszakban vagy komoly fagyban 183

184 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet dolgoznának a terepen). A bolygatott térszíneken nagy valószínűséggel igen rövid idő alatt megjelenik a parlagfű és más idegenhonos inváziós növényfajok is, melyek az eredeti növényés állatvilágot kiszorítják és mind mechanikusan (szárzúzással, kaszálással), mind vegyszeresen (gyomirtószerekkel) kiirtani is rendkívül nehéz azokat. A helyi táj szépségének elrontása csökkenti az idegenforgalom, a helyi értékek bemutatásának esélyét, a falusi turizmus lehetőségeit is. A kutatás, illetve a bányanyitás során többek között a következő hatásokkal, veszélyeztető tényezőkkel kell számolni: vonalas létesítmények és új közüzemi vonalas berendezések megjelenése; emberi jelenlét és zavarás; környezetszennyezés, -terhelés (zaj-, por-, rezgésszennyezés, pontszerű és diffúz levegő-, talaj- és vízszennyezés, vízminőség romlás); hidrológiai viszonyok módosítása; élőhelyek átalakulása, feldarabolódása, zavarása, károsodása, megszűnése; szukcessziós folyamatok megzavarása; fajok zavarása, elvándorlása; populációk megváltozása, elszegényesedése; pionír és inváziós fajok megjelenése; negatív tájképi hatások. A hatások eltérőek lehetnek a különböző munkafázisokban, a kutatási vagy a kitermelési tevékenységek, illetve az utóhasználat alatt. Az élővilág szempontjából a bányászati tevékenység során fellépő hatások nagy része negatív és visszafordíthatatlan. A bányászat okozta környezeti hatások nagyságát és fajtáját meghatározzák a következő tényezők: a kutatás módja; az alkalmazott kitermelés módja, ideje; a bányászott nyersanyag; a feldolgozási, szállítási technológia; a zagytározók, derítők kialakítása; a kapcsolódó infrastruktúra megjelenése (kiszolgáló létesítmények, bekötőutak, tárolók); az érintett terület nagysága; az érintett terület természeti adottságai; az érintett terület érzékenysége, sérülékenysége; regenerálódó képessége; különböző munkafázisok, tevékenységek (kutatás, fúrás, kitermelés, lezárás, szüneteltetés). A bányászat megkezdése során pedig másodlagos nemcsak ökológiai, hanem társadalmi és gazdasági folyamatokkal, hatásokkal is számolni kell. Így például további ipari, kereskedelmi fejlesztések megjelenésével. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az egyes hatások összeadódnak és egymásra is hatással lehetnek, például az élőhelyek zavarása, károsodása visszahat a helyi állat- és növénypopulációkra is. Minden egyes kitermelő projektnek biztosítania kell azt, hogy ne okozzon kárt vagy zavart azokon a területeken, amelyeken jelentős természeti értékekkel lehet számolni. A védett területekre, valamint az élőhelyekre vonatkozó hatásokat a hatásvizsgálatok készítése során kell részletezni. A kutatási, tervezési fázisban a veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére a védett, értékes területeken a következő szempontokat érdemes figyelembe venni (CSŐSZI et al. 2014): ha a területen előforduló természeti értékek indokolttá teszik, kutatást csak a vegetációs időszakon kívül javasolt engedélyezni; 184

185 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szikes felszíneken a felvonulást, a fúrásos és a geofizikai geokémiai kutatásokat száraz vagy fagyos időben javasolt végezni; felvonulást és szállítást lehetőleg a már meglévő utakon kell lebonyolítani; a mintavételezés kitűzését a növényzet lehető legkisebb sérelmével kell megoldani; a szennyezett vizet tároló medencéket a kutatás befejezése után vissza kell temetni, felületüket el kell egyengetni; kutató, kitermelő helyeket úgy javasolt kijelölni, hogy a fúrási helyszínt megközelítő, rávezető út természeti, táji érték veszélyeztetése nélkül kialakítható legyen, lehetőleg a már meglévő utak felhasználásával; tervezett bányatelek lehetőleg ne érintsen természeti területet, védett, illetve védelemre tervezett természeti területet, ex lege védett értéket, ökológiai hálózat magterületét, ökológiai és zöldfolyosót, Natura 2000 területet, azok védőterületét és egyedi tájértéket (Tvt. 6. [2], 20. [1]); a kutatási terület lehetőleg ne érintsen védelemre tervezett területeket se, illetve tájképi szempontból értékes területet; bányatelek megállapítása során célszerű figyelembe venni a bányászati tevékenység várható tájképi hatásait, a talajvíz várható szintváltozásával érintett élőhelyek veszélyeztetettségét; a kutatás során a természetes vízjárású vízfolyások és csatornák mentén érdemes védőszegélyt kialakítani. Havária esetén, megfelelően összeállított havária-terv segítségével elkerülhetőek vagy idejében és helyben felszámolhatók azok a szennyeződések, melyek felszíni vízfolyásokat, illetve más felszíni környezeti elemeket, ezáltal védett élőhelyeket is terhelhetnek. A határon átnyúló szennyezés a Káld vizsgálati terület közelében nem várható. Regionális hatásként értékelhető, ha a Rábába vagy a Zalába torkolló kisvízfolyások szállítanának szénhidrogén-kitermelés okozta szennyező anyagokat a folyóba. A területen található vízfolyások és vízgyűjtőterületeik, valamint a felszín alatti vízbázisok vízminőség-védelmi szempontjából fontosak, ezek a területek bányászati célú kutatás szempontjából sérülékenynek tekintendők Hatások összefoglaló értékelése A Káld vizsgálati terület szénhidrogén hasznosítása során a felszín alatti és felszíni vizekre gyakorolt várható hatásokat áttekintettük. Jelentősebb hatások várhatók a rezervoároknál, különösen, ha azok regionális áramlásokkal jellemzett termálvíztestekhez tartoznak/ kapcsolódnak. A rezervoárok és a felszín közötti térrészre vonatkozóan jelentős hatással nem kell számolni. A felszíni vizekre, ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatások a szénhidrogénkutatáshoz és -termeléshez tartozó objektumok helyének pontos ismeretében megelőzhetők. A mélységi regionális hatások kockázatai alapos hatásvizsgálatok, regionális értékelések és modellezések segítségével elkerülhetők. Célszerű ezen hatásvizsgálatokat először a konkrét termelő objektum helyszínének kijelölése, majd a kutatás fúrásos szakaszának eredményei alapján is elvégezni, a további fázisok végleges engedélyezése előtt. A tervezés során kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, melyek figyelembe veszik a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott és kapcsolódó intézkedéseket, valamint az EU Víz Keretirányelvben és a kapcsolódó hazai jogszabályokban megfogalmazott környezeti célkitűzéseknek maradéktalanul megfelelnek: a felszíni és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek mennyiségi és minőségi állapotát nem rontják, a meglévő jó állapotot fenntartják. A tevékenységek tervezése során figyelembe kell venni a VGT-ben megfogalmazott célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedéseket is. 185

186 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Irodalom ALLIQUANDER, Ö. 1968: Rotary fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp BADICS B., VETŐ I. 2012: Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays. Marine and Petroleum Geology 31, pp BALÁZS E. 1979: A kisalföldi medence paleozoos képződményei. Földtani Kutatás 18/4, pp BÁLDI T. 1998: Magyarország epikontinentális oligocén képződményeinek rétegtana. In: BÉRCZI I, JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL, MÁFI kiadvány, Budapest. pp BALLA Z. 1993: A kisalföldi gyengén metamorf képződmények tektonikai minősítéséről. Földtani Közlöny 123/4, pp BERNÁTH Z.-NÉ, NAGY Z.-NÉ, NAGY Z., KISSNÉ HOÓS ZS., MÓRINÉ NÉMETH I., CZUCZI G. 1997: 30. sz. celldömölki terület kutatási zárójelentése. MOL Rt., Budapest Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T BOKOR CS., MARTON T., DALLOS E.-NÉ., MÓRINÉ NÉMETH I., SIPOS L.-NÉ, TORMÁSSY I. 1990: Hegyfalu-Mihályi-Dél felderítő fázisú kutatási zárójelentése. OKGT, Budapest. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T CSIMA P. 2008: Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. In: CSORBA P., FAZEKAS I. (szerk.) Tájkutatás tájökológia. Meridián Alapítvány, Debrecen. CSŐSZI M., BABUS F., DUHAY G., KELLNER SZ., KISS G. (2014): Tájvédelmi Kézikönyv. Vidékfejlesztési Minisztérium. Környezet- és Természetmegőrzési Helyettes Államtitkárság. Budapest. DANK V., BODZAY I. 1971: A magyarországi potenciális szénhidrogénkutatások földfejlődéstörténeti háttere. MTA X. Osztály Közleményei. DOLTON, G. L. 2006: Pannonian Basin Province, Central Europe (Province 4808). Petroleum Geology, Total Petroleum Systems, and Petroleum Resource Assessment. U.S. Geological Survey Bulletin 2204 B, 47 p. DÖVÉNYI Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere második, átdolgozott és bővített kiadás, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp , , FITZPATRICK, J. 1991: Practical well controll Petroleum Extension Service, Univ. of Texas, Austin. FODOR L., UHRIN A., PALOTÁS K., SELMECZI I., NÁDOR A., TÓTHNÉ MAKK Á., SCHAREK P., RIZNAR, I., TRAJANOVA, M. 2011: Földtani-szerkezetföldtani koncepcionális modell a Geotermikus hasznosítások számbavétele, a hévízadók értékelése és a közös hévízgazdálkodási terv előkészítése a Mura-Zala medencében projekt keretében. T-JAM. Szlovénia Magyarország operatív program Geoloski zavod Slovenije, Magyar Állami Földtani Intézet Budapest, Ljubjana p. FÜLÖP J. 1989: Bevezetés Magyarország geológiájába. Akadémia Kiadó, Budapest, 246 p. FÜLÖP J. 1990: Magyarország geológiája. Paleozoikum I. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2011, pp GALICZNÉ BÁTKY ZS. 2012: Vitrinite reflectance analysis Celldömölk-1, Győrszemere-2, Nagytilaj-2, Vinár-1. (+magminták Rock-Eval pirolízis mérési eredményei; Celldömölk, Cell-1, Győrszemere, Gysz-2, Nagytilaj, Nt-2, Vinár, Vi-1. jelű régi szénhidrogén-kutató fúrások). MOL Nyrt., Budapest. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T

187 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány GYALOG L., BUDAI T. szerk. 2004: Javaslatok Magyarország földtani képződményeinek litosztratigráfiai tagolására. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 2002, pp GYALOG L., BUDAI T. (szerk.) 2009: Magyarország földtani térképe. M=1: Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. GYALOG L., CSÁSZÁR G. szerk. 1996: II. A rétegtani egységek rövid leírása. A negyedidőszakinál idősebb rétegtani egységek. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa 187, Budapest, HAAS J, BUDAI T. (szerk.), CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY., KOROKNAI B. 2014: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana. Magyarázó Magyarország prekainozoos földtani térképéhez (1: ). A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet kiadványa, 71 p. HAAS J, BUDAI T., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. 2010: Magyarország prekainozoos földtani térképe, 1: A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest. HORVÁTH I., ÓDOR L., DUDKO A., DARIDÁNÉ TICHY M., BIHARI D. 1981: A Dunántúliközéphegység és környéke szénhidrogén-földtani vizsgálata. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1979-ről, pp HORVÁTH ZS., LENCSÉS G., MÓRINÉ NÉMETH I., SZENTENDREI E., CZUCZI G. 1998: Celldömölk ÉNy-1 sz. kutatófúrás miocén földgáztelepének készletmeghatározása. MOL Rt., Budapest. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T HORVÁTH, F. 1993: Towards a mechanical model for the formation of the Pannonian basin. Tectonophysics 225, pp HORVÁTH, F., TARI, G. 1999: IBS Pannonian Basin project: a review of the main resutls and their bearings on hydrocarbon exploration. In: DURAND, B., JOLIVET, L., HORVÁTH, F., SÉRANNE, M. (eds.) The Mediterranean Basins: tertiary Extension within the Alpine Orogen. Geological Society, London, Special Publications 156, pp JUHÁSZ Á., KŐHÁTI A. 1966: Mezozoos rétegek a Kisalföld medencealjzatában. Földtani Közlöny 96/1, pp JUHÁSZ E., KUMMER I., BUCSI SZABÓ L., BUDAI T., DETZKY G., DETKYNÉ LŐRINCZ K., DUDKÓ A., FARKASNÉ BULLA J., FODOR B., HÁMORNÉ VIDÓ M., JÁMBOR Á., JOCHÁNÉ EDELÉNYI E., KIRÁLY E., KORPÁS L., KOVÁCSVÖLGYI S., LENDVAY P., MADARASI A., MARKOS T., MÜLLER T., NÁDOR A., PARTÉNYI Z., POLCZ I., RÁLISCH L.-né., REDLERNÉ TÁTRAI M., SEBESTYÉN I., SZEIDOVITZ GY.-né., SZALAY I., SZŐTS A., TÓTHNÉ MAKK Á., TRESZNÉ SZABÓ M., VARGA S., VETŐ I. et al. 1997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az december 31-i állapotra. Készült a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Szénhidrogén potenciál felmérés és medenceanalízis c. közös projektje keretében, a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködésével. Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T JUHÁSZ GY. 1992: A pannoniai s.l. formációk térképezése az Alföldön: elterjedés, fácies és üledékes környezet. Földtani közlöny, 122, pp KERTAI Gy. 1967: A magyarországi földgázkincs és CO 2 tartalmának keletkezése. MTA Föld- és Bányászati Tudományos Osztály Közleményei 1/2 4, pp KISS J. 2006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1: Geophysical Transactions 45. No. 2 pp KISS J., GULYÁS Á. 2006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=1: es nyomtatott térkép. ELGI kiadvány. KONCZ, I. 1983: The stable carbon isotope composition of the hydrocarbon and carbon dioxide components of Hungarian natural gases. Acta Mineralogica-Petrographica, Szeged 26, pp

188 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet KONCZ, I., ETLER, O. 1994: Origin of oil and gas occurrences in the Pliocene sediments of the Pannonian Basin, Hungary. Organic Geochemistry 21, pp KOVÁCS Zs. (szerk), BABINSZKI E., BUDAI T., JÁMBOR Á., KERCSMÁR ZS., SÁRI K., SELMECZI I., THAMÓNÉ BOZSÓ E., TÓTHNÉ MAKK Á., UHRIN A. et al. 2013: 4/2012. MBFH Szénhidrogén-potenciál felmérés az ásványvagyon stratégia támogatására. MFGI MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T KOVÁCS ZS. (szerk.), BABINSZKI E., BUJDOSÓ É., GULYÁS Á., GÚTHY T., HORVÁTH Z., JENCSEL H., JOBBIK A., KOVÁCS A. CS., LENDVAY P., PASZERA GY., PÜSPÖKI Z., REDLERNÉ TÁTRAI M., SÁRI K., SELMECZI I., THAMÓNÉ BOZSÓ E., ZILAHI-SEBESS L. 2015: 2/2014. MBFH Szénhidrogén-potenciál felmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtanigeofizikai feladatok végzése. MFGI MBFH. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. KOVÁCS ZS., FANCSIK T. 2015: A nemkonvencionális szénhidrogének hazai kutatásának és termelésének potenciálja. Magyar Tudomány 2015/11, pp KŐRÖSSY L. 1987: A kisalföldi kőolaj- és földgázkutatás földtani eredményei. Általános Földtani Szemle 22, pp Kútkataszter: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. VITUKI LAUKÓ Á., TURTEGIN E., POLLNER L., TANÁCS J., TÖRÖK V.-NÉ 2004: Zárójelentés a 114 Nyugat-Bakony kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL Rt., Budapest Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T LELKESNÉ FELVÁRI GY. 1998: A Dunántúli-középhegység metamorf képződményeinek rétegtana. In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MÁFI Mol kiadvány, Budapest, pp MAGYAR I. 2010: A Pannon-medence ősföldrajza és környezeti viszonyai a késő miocénben. GeoLitera, Szeged. 140 p. MAROSI S., SOMOGYI S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp , , MARSI I., SZENTPÉTERY I. 2013: Magyarország talajai érzékenység terhelhetőségi kategorizálásának módszertana kézirat, OFGA, 25 p. MARTIN, U., NÉMETH, K. 2004: Mio/Pliocene phreatomagmatic volcanism in the Western Pannonian Basin. Geologica Hungarica series Geologica 26, p MATTICK, R.E., TELEKI, P.G., PHILLIPS, R.L., CLAYTON, J.L., DÁVID, GY., POGÁCSÁS, GY., BARDÓCZ, B., SIMON, E. 1996: Structure, stratigraphy, and petroleum geology of the Little Plain Basin, Northwestern Hungary. AAPG Bulletin 80, pp MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása: Szénhidrogén-kutatató fúrások nyilvántartása, MBFH MÉSZÁROS J., PAULIK D., MAGYAR J. 1974: A mihályi nagyszerkezet uraiújfalui területének földtani kutatásának zárójelentése és a felső-pannóniai földgáztelepek készletszámítása. OKGT. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T MÉSZÁROS L., DALLOS E.-NÉ, PAULIK D., MARTON T., DARABOS A., MAGYAR J. 1975: Az ikervár-sótonyi kutatási terület felderítő-lehatároló kutatási zárójelentése. OKGT, Nagykanizsa. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T MFA: Magyarország Mélyfúrási Alapadatai MFGI Egységes fúrási adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Egységes fúrási adatbázisa. MFGI MFGI Mélyfúrás-geofizikai adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Mélyfúrásgeofizikai (karotázs) adatbázisa. MFGI MOLNÁR J., NAGY Z.-NÉ, NAGY Z., TURTEGIN E., SIPOS L.-NÉ, MÓRINÉ NÉMETH I., CZUCZI G. 1997: 60/A.sz. Andráshida-Észak terület kutatási zárójelentése (Győrvár - szénhidrogén). 188

189 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MOL Rt., Budapest Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T MSZ 20381: 2009 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése Nemesi L. Varga G. Madarasi A. 2002: A Dunántúl tellurikus térképe (Telluric map of Transdanubia). Geophysical Transactions Vol. 43. No pp Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEiR): KSH Népszámlálás 2011, NAV Személyi jövedelemadó statisztika PÁVAY VAJNA F. 1919: A Dunántúl földgáz és petróleumkincséről. Bányászati és Kohászati Lapok 52, pp PÁVAI VAJNA F. 1921: A magyar földgáz és petróleum geológiájáról. Bányászati és Kohászati Lapok 54, pp SCHMOKER, J. W. 1994: Volumetric calculation of hydrocarbon generated. In: MAGOON, L. B., DOW, W. G. (eds): The petroleum system - from source to trap. AAPG Memoir 60, pp SELMECZI I 1996: Lajtai Mészkő Formáció. In: GYALOG L., CSÁSZÁR G. szerk. 1996: II. A rétegtani egységek rövid leírása. A negyedidőszakinál idősebb rétegtani egységek. Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa 187, Budapest, p. 77. SELMECZI I. 2014: A Somlóvásárhelyi Formáció. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Évi Jelentése, , pp TARI, G., HORVÁTH, F. 2006: Alpine evolution and hydrocarbon geology of the Pannonian Basin: An Overview. In COLONKA, J., PICHA, F.J. (eds) The Carpathians and their foreland: Geology and hydrocarbon resources. AAPG Memoir 84, pp TARI G., HORVÁTH F. 2010: A Dunántúli-középhegység helyzete és eoalpi fejlődéstörténete a Keleti-Alpok takarós rendszerében: egy másfél évtizedes tektonikai modell időszerűsége. Földtani Közlöny 140 (4), pp TURTEGIN E., POLLNER L., LAUKÓ Á., TÖRÖK V.-NÉ, TÓTHNÉ MEDVEI ZS., TÓTH L.-NÉ 2004: Zárójelentés a 88. sz. Döbrönte kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Döbrönte-I. sz. fúrás). MOL Rt., Budapest. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T VELLEDITS F., HORVÁTH G. 2011: Investigation of seven wells from the Little Hungarian Plain. + Montázs panel mellékletek (Nagytilaj, Nt-2; Borgáta, Bor-1; Mesteri, Mes-1; Celldömölk, Cell-1; Celldömölk, Cell-ÉNy-1; Dabrony, Da-1; Vinár, Vi-1). Készült a Hungarian Horizon Energy Ltd. részére. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz. 2009, VKKI, MÁFI VÖLGYI L., SZERECZ F., HAJDÚ D., KURUCZ B., MÉSZÁROS L., NÉMETH G., FÖLDEÁK P.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, HORVÁTH R., KOVÁCS ZS., TORMÁSSYNÉ VARGA É., DALLOS E.-NÉ, NAGY M.-NÉ, SZŰCS L. 1985: Magyarország kőolaj- és földgázelőfordulásai GEOS, Budapest. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, AD

190 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Internetes hivatkozások évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, web.pdf évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, pdf éves a földgázszállítás. Éves jelentések. FGSZ alkalmi kiadvány A Magyar Villamosenergia rendszer Hálózatfejlesztési Terve. MAVIR Zrt A MAVIR ZRt. átviteli hálózati távvezetékei. MAVIR szakmai kiadványok l%C3%B3zati_t%C3%A1vezet%C3%A9kei.pdf/4e2835b3-6fa b9a3- f9c4dd9417cc Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv 2013: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, p. 31, http: // download/c/6a/c0000/%c3 %81CsT_02%2012.pdf Athanor Magyarország Kft. 2005: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az Athanor Magyarország Kft évi tevékenységéről. Kutatási jelentés, Athanor Magyarország Kft., Budapest. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. Az FGSZ Zrt. vezetékrendszere. Business Design Print Kft. Budapest, 2011.) CORINE 2009: CORINE Land cover (felszínborítás). EEA, Koppenhága (2009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (2009). ELGI: Országos geofizikai felmértségi adatok: Erdőterületek jellemzése: Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: január 22. International Energy Outlook (2014): U.S. Energy Information Administration Office of Integrated and International Energy Analysis U.S. Department of Energy Washington, This publication is on the WEB at: LAKATOS I., LAKATOSNÉ SZABÓ, J. 2010: A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században. ( Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

191 Káld. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Magyarország személyszállítási vasúttérképe, Alappont Mérnöki és Térképszolgáltató Kft. Kiadó: Magyar Közlekedési Klub, 2006 MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (2016. október) MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: MSZ 20381: 2009 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése Nemzeti Energiastratégia 2030 gazdasági hatáselemzése 2011 Regionális Gazdasági kutatóközpont. Nemzeti Energiastratégia 2030: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2014.(OTK) /hu/media/download/ Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEiR): KSH Népszámlálás 2011, NAV Személyi jövedelemadó statisztika Országos Területrendezési Terv (OTrT) teruletrendezesi-tervek/magyarorszag Országos területrendezési terv: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete. A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya, PÉCSI M. (SZERK.) 2000: Magyarország geomorfológiai térképe M=1: Távvédelmi körzet: Természetvédelmi terület: TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer: Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója. Helyzetelemzés. Vital Pro Kft Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója. Javaslattételi szakasz. II. kötet. Munkaanyag Vas megye területrendezési terve módosítása. Egyeztetési dokumentáció. I-II. kötet. Pestterv Kft Vas Megye Területrendezési Terve módosítása. Környezeti Vizsgálat. Kollányi László, Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója teruletfejlesztes/vp_tfk_ pdf Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója. Feltáró értékelő vizsgálat. Pestterv, Veszprém Megye Területfejlesztési programja. Környezeti értékelés VKGA 2009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz 2009, VKKI, MÁFI Zala megye területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program, középtávú munkafázis ( ). VitalPro Kft

192 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Zala megye Területrendezési terve módosítása, egyeztetési dokumentáció II., Pestterv Zala Megye Területrendezési Terve módosítása. Környezeti Vizsgálat. Budapesti Corvinus Egyetem, _e_skv.pdf

193 Káld. II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3. (1) pontja alapján megbízta az MFGI, OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésével, Káld szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4. (1) pontja alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. Minden érintett válaszolt. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4. (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. Az eredeti válaszlevelek az MBFH Irattárában találhatók meg. A válaszadók a következők voltak: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Kertai Kirendeltsége Egervári Közös Önkormányzati Hivatal Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Fejér Megyei Kormányhivatal Gércei Közös Önkormányzati Hivatal Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal Ikervár Község Önkormányzata Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal Kámi Közös Önkormányzati Hivatal Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltsége Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Vas Megyei Igazgatósága Magyar Közút Nonprofit Zrt. Veszprém Megyei Igazgatósága Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nyőgéri Közös Önkormányzati Hivatal Óhidi Közös Önkormányzati Hivatal Oszkói Közös Önkormányzati Hivatal Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Iroda Somlóvásárhelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Türjei Közös Önkormányzati Hivatal Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vas Megyei Kormányhivatal 193

194 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Vasvár Város Jegyzője Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Veszprém Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Veszprém Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Osztály Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatala Zala Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Erdészeti Osztály Zala Megyei Kormányhivatal, Zalaegerszegi Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal 194

195 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az MBFH a 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 3. (1) pontja alapján megbízta az MFGI, az OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet 2. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésével Káld szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4. (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4. (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. A kiigazításokat kérő közreműködő hatóságok az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala, Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, a Veszprém Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Osztálya és a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság észrevételei alapján és az adatszolgáltatás keretében részünkre megküldött információk felhasználásával a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk. A továbbiakban ismertetjük Káld területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet 1. (2) bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban pedig az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük. A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg. 1. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány alfejezete foglalkozik. Megállapítja, hogy a vizsgálati területen csekély fedettséggel természetvédelmi terület és tájvédlmi körzet található. A Natura 2000-es területek is aránylag kis kiterjedésűek; ezek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek, különleges madárvédelmi terület nincs kijelölve. Jelentősebb elterjedésűek a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei (legnagyobb arányban magterület, kisebb kiterjedésben ökológiai folyosó, míg a puffer területek aránya kicsi), összességében a terület ötödét fedik le. A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység amennyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető. 195

196 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A tanulmány alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is. A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Fejér Megyei Kormányhivatal a következő véleményt adta természetvédelmi szempontból: A dokumentációban bemutatott nyersanyag kitermelés a felszínt kevésbé terhelő bányászati módok közé sorolható, de az ehhez szükséges kutatáshoz, illetve már a termeléshez kapcsolódó kivitelezési munkálatoknak is lehet (az érintett terület függvényében extrém esetben esetlegesen jelentős) hatása az élővilágra. Ezen hatások lehetnek átmenetiek (elsősorban a kutatás hoz kapcsolódóan) és az élőhely megszűntetésével járók (vagyis állandónak tekinthetők, pl. telephely létesítése), de közvetett jellegűek is (pl. felszíni élővízfolyás szennyezése). A nyersanyag kitermelésének és hasznosításának az élővilágra gyakorolt hatásai legfőképpen az igénybevett terület elhelyezkedésétől függenek (a kutatáshoz igénybevett terület la kutatási módszer/és a kutak elhelyezése, a telephely, illetve az infrastruktúra hálózatok által elfoglalt/izolált területek). A kitermelés és hasznosítás élővilágra gyakorolt tényleges hatásai tehát a tervezés jelen fázisában nem értékelhetők, nem jelezhetők pontosan, de a későbbi engedélyezési eljárások során, a tervben is szereplő táj- és természetvédelmi szempontokkal együtt értékelendők. A koncesszióra javasolt terület a Kormányhivatal illetékességi területén érinti a Somló Tájvédelmi Körzetet, mint a Somló Tájvédelmi Körzet létesítéséről és egyes területeinek fokozottan védetté nyilvánításáról szóló 8/1993. (III. 9.) KTM rendelettel kijelölt országos jelentőségű védett természeti területet. A terület védetté nyilvánításának célja a TK területén lévő földtani és kultúrtörténeti értékek, természetes erdő- és növénytársulások, védett növény- és állatfajok, jellegzetes tájképi adottságok, a táj jellegét meghatározó földfelszíni formák, a hagyományos szőlőtermesztés és borászat táji feltételeinek biztosítása, a felszíni vizek megóvása és fenntartása. A természetvédelmi kezelői feladatokat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság látja el. A vizsgálati terület Veszprém megyei részén közösségi oltalom alatt áll a Marcalmedence elnevezésű, HUBF20015 területkódú kiemelt jelentőségű természet-megőrzési Natura 2000 terület. A Natura 2000 területekre vonatkozó főbb szabályokat, a jelölő fajok és élőhelyek jegyzékét az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet tartalmazza. A Natura 2000 terület elfogadott fenntartási tervében ( fenntartasi-tervek) foglalt kezelési szempontokat és javaslatokat a továbbtervezés, a tervezett területhasználatok során figyelembe kell venni. A tervezési terület érinti továbbá az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben (OTrT.) meghatározott és Veszprém Megye Területrendezési Tervében alkalmazott országos ökológiai hálózat mag- folyosó és pufferterületének övezeteit is. Az OTrT. 17. és 18. -ai szerint, a magterület és az ökológiai hálózat övezetében (bizonyos kivételektől eltekintve) nem jelölhető ki beépítésre szánt terület. Az állandó létesítmények telepítési helyének tervezésekor ezt a szempontot (és az általános táj védelmi szempontokat) mindenképpen figyelembe kell venni. A koncesszióra javasolt terület Veszprém megyei részén, a Marcal völgyéhez kapcsolódóan számos ex-lege lápterület található. A lápterületek helyrajzi számos 196

197 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján jegyzéke a Vidékfejlesztési Értesítő LXII. évfolyam l. számában (2012. január 13.) került közzétételre, melyet csatoltan megküldök. A továbbtervezés során ez ex-lege védett értékek esetében ugyanakkor a természetvédelmi kezelő Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság megkeresése és adatszolgáltatásának megkérése is javasolt, mivel pontos adatokkal rendelkezik nem csak az elhelyezkedés, hanem a terület kezelési és fenntartási tervek betarthatósága és a természetvédelmi érdekeket nem szolgáló tevékenységek végezhetősége (azok esetleges időbeli, térbeli korlátozása) szempontjából is. A térségben több helyi védett természeti terület is érintett a dokumentáció térképe alapján. Elsőfokú természetvédelmi hatóság helyi védett területek érintettsége esetén az adott település jegyzője. Veszprém megye tekintetében Doba és Sümeg település vonatkozásában állapítható meg helyi védett terület. Azonban itt javasolnánk a települési rendezési tervek természeti értékek részének adaptálását, mert frissebb adatállományt tartalmaz a Természetvédelmi Információs Rendszernél. A benyújtott dokumentáció a tervezési terület táj- és természetvédelmi érintettségét és az ebből adódó korlátozásokat figyelembe veszi; a dokumentáció természetvédelem fejezeteiben foglaltakkal egyetért. A továbbtervezés, a kutatás és kitermelés során a természetvédelmi oltalom alatt álló területek figyelembe vehetők, elkerülhetők. Ebben az esetben pedig lehetőség lesz a beruházás táj- és természetvédelmi érdekeket is figyelembe vevő megvalósításának. A tervezett kutatás és majdani kitermelés tényleges élővilágra gyakorolt hatásai azonban csak a kiviteli tervek alapján ítélhetők meg pontosabban. A koncesszióra természetvédelmi kizáró ok jelen léptékű áttekintésben nem merül fel. A kiviteli tervek készítése során célszerű az előzetes egyeztetés, terepbejárás, emlékeztető(k) felvétele, eredeti állapot fotó n való rögzítése, rekultiváció körvonalazása, időbeli ütemezése, a kérelmező, az érintett hatóság és a természetvédelmi kezelő közös egyeztetése a feladatokról, az esetleges szóba jöhető alternatívákról (pl. irányított ferde fúrás). Környezetvédelmi szempontból: A Káld szénhidrogén koncesszióra javasolt terület kiterjedése 1021 km 2, Vas, Veszprém és Zala megyék területén helyezkedik el. A környezetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, valamint hulladékgazdálkodási szempontokról a szénhidrogén kutatáshoz és kitermeléshez tartozó objektumok helyének pontos ismeretében, rész projektek szintjének engedélyezése során tud a Kormányhivatal tájékoztatást adni. A részprojektek összeállításakor a szükséges eljárásokról, az eljárási rendről a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet ad iránymutatást. A tervezett tevékenység(ek) környezeti hatásainak megítélése során (a helyszín, tervezési környezet ismeretében), a tevékenységből származó környezetterhelés és ez okán a szükséges intézkedések megtétele, az egyes korlátozások és előírások szükségessége tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek előírásai az irányadók. A dokumentáció környezetvédelmi szempontból megfelelő, további kiegészítését nem tartja szükségesnek. A benyújtott vizsgálati tanulmány levegőtisztaság-védelemre vonatkozó fejezeteit (2. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata" és Levegőtisztaságvédelem ) áttanulmányozva megállapítható, hogy az OLM-ről és más adatbázisból származó adatok valósak, a felhasználásukkal levont következtetések helytállóak. A dokumentum ismerteti a termelőkút kutatási és kiépítési fázisában várható légszennyező hatásokat és szennyező anyag komponenseket. 197

198 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A koncesszióra javasolt területhez tartozó Veszprém megyei települések a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján a 10. zónacsoportba (az ország többi területe, kivéve a kijelölt városokat) tartoznak. A települések területének szennyező anyagok szerinti típusát a KvVM rendelet 1. számú melléklete rögzíti (41. táblázat, 42. táblázat). A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. számú melléklete által meghatározott zónatípusok a 153. oldalon kerülnek felsorolásra. Tájékoztat arról, hogy a jogelőd környezetvédelmi hatóság év során elvégezte az illetékességi területén található egyes zónák levegőminőségi terveinek felülvizsgálatát. A felülvizsgált tervek a Főosztály honlapján a Környezeti adatok / Levegőminőségi tervek menüpont alatt ( elérhetőek. Levele mellékleteként csatoltan elküldte a tervezési területre vonatkozó, a Kormányhivatal rendelkezésére álló országos védett, Natura 2000 és ökológiai hálózati területeket tartalmazó digitális térképfedvények másolatát shape formátumban. Ugyancsak mellékelte a Vidékfejlesztési Értesítő LXII. évfolyam l. számát (2012. január 13.), melyben a lápterületek helyrajzi számos jegyzéke került közzétételre. A Vas Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörben a következőket állapította meg: A tanulmány megfelelően tartalmazza a tervezett koncessziós terület környezetvédelmi szempontú értékelését. A szénhidrogén termelés hatásterülete alapvetően az igénybe venni tervezett tárolóban marad A tevékenység földtani közegre gyakorolt hatása a konkrét telepítési helyek ismeretében ítélhető meg A kőolaj- és földgázkitermelés méretmegkötés nélkül a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.25) kormányrendelet szerint előzetes vizsgálat köteles. Az előzetes és egyedi vizsgálati, valamint az engedélyezési eljárások során a nem kívánatos környezeti hatások jó előre felderíthetők, így azok megjelenése a tárolóban várhatóan elkerülhető. A tanulmány feltárja a koncessziós terület természetvédelmi oltalom alatt álló részeit és kellő mértékben tárgyalja a hatályos jogszabályoknak való megfeleltetés érdekében teendő intézkedéseket a védett és Natura 2000 területek vonatkozásában. A tanulmány táj- és természetvédelmi szempontból kikötés nélkül elfogadható. Az elérési utak építése, a terep-előkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során levegőterheléssel kell számolni, por és egyéb légszennyező anyagok koncentrációjának növekedése várható. A kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kellemetlen szaghatások is előfordulhatnak. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata gondos tervezéssel, valamint a vonatkozó utasítások betartásával minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos és az azon alapuló értékelések, valamint a megfelelő műszaki védelem biztosítja a kockázatok csökkenését. Az ország területének légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint a 4/2011 (l 14.) VM rendelet 5. mellékletében szereplő zónacsoportok megjelölésével összhangban a 4/2002 (X.7.) KvVM rendelet 1 számú melléklete tartalmazza, mely alapján a Rába vizsgálati területen és közvetlen térségében légszennyezettségi agglomeráció vagy zóna nincs. A 4/2002. (1. 14.) VM rendelet

199 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján melléklete szerint a vizsgált terület és térsége a 10. Az ország többi területe nevű zónába van besorolva". A területtől mintegy 12 km-re északra helyezkedik el Szombathely és környéke légszennyezettségi zónája. A terület keleti határától 11 km-re Ajka és környéke légszennyezettségi zónája található, míg délnyugati irányban 6 km-re Zalaegerszeg és környéke légszennyezettségi zónája van. A felsorolt légszennyezttségi zónák közül figyelembe véve az uralkodó ÉÉNy-i szélirányt az ajkai és zalaegerszegi a Káld vizsgálati terület térségének levegőtisztaságát gyakorlatilag nem befolyásolják. A tanulmány feltárja a vizsgált terület és térségének légszennyezettségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként (SO 2, NO 2, NO x. CO, O 3, PM 10, benzol [41. táblázat, 42. táblázat]). Az automata mérőállomások által regisztrált légszennyezettségi adatok indexei Káld vizsgálati terület térségében kiválóak, illetve jók, a legmagasabb indexű komponens alapján az összesített indexek pedig jók. Az összesített indexek Ajkán PM 10 és O 3 indexei miatt, Szombathelyen a PM 10 jó indexe miatt nem lettek kiválóak. Összességében elmondható, hogy a regisztrált légszennyezettségi adatok alapján Káld vizsgálat területen és környező területen a levegőminőségi helyzet jó a mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a és 80%-a közöttiek, csak a PM 10 és O 3 miatt nem kiváló. (A zónák típusainak felsorolása a tanulmány 153. oldalán található.) Rövid ideig a zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása szem számottevő. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet az irányadó. A tevékenység okozta zajkibocsátási határérték megállapításáról a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII 3.) KvVM EUM együttes rendelet rendelkezik. A Csabrendeki 2 Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Hosztót vonatkozásában helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeteket érinthet. A területek helyrajzi számait Hosztót Község Önkormányzata képviselő-testületének 9/2009. (X ) rendelete a Hosztót község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2004. (XII. 31.) rendelet módosításáról 4. számú függeléke sorolja fel. Ugyancsak természetvédelmi oltalom alatt álló területeteket lehetnek érintettek Szentimrefalva vonatkozásában. A helyi védelemre javasolt táji és természeti értékek helyrajzi számait Szentimrefalva Község Önkormányzata képviselő-testületének 8/2009. (XII. 31.) rendelete a Szentimrefalva község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2004. (XII. 31.) rendelet módosításáról 4. számú függeléke sorolja fel. Hasonló a helyzet Veszprémgalsa esetében is. Ez esetben a természeti területek és védett lápok által érintett ingatlanok, valamint a helyi védelemre javasolt táji és természeti értékek helyrajzi számait Veszprémgalsa Község Önkormányzata képviselőtestületének 9/2009. (XII. 31.) rendelete a Veszprémgalsa község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2004. (XII. 31.) rendelet módosításáról 4. számú függeléke sorolja fel. 2 A levelek ismertetésekor vastag betűs településnév esetén az információk magára a településre vonatkoznak. Normál betűvel írt településnév esetében az érintett település (vagy települések) neve a bekezdés szövegében dőlt betűvel jelenik meg. 199

200 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Zalaszegvár vonatkozásában a természeti területek és védett lápok által érintett ingatlanok, valamint a helyi védelemre javasolt táji és természeti értékek helyrajzi számait Zalaszegvár Község Önkormányzata képviselő-testületének 8/2009. (XII. 31.) rendelete a Zalaszegvár község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2004. (XII. 31.) rendelet módosításáról 3. számú függeléke sorolja fel. A Nyőgéri Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy Káld Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Káldi Lajos-bükkök helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 17/2007.(XII. 22.) számú rendelete helyi természetvédelmi oltalom alá helyezte a 0502 hrsz.-ú területet. A tervezett koncessziós tevékenység Bejcgyertyános vonatkozásában helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet a Mária Terézia-forrást; 0156/j hrsz., Bögöte esetében pedig helyi természetvédelmi oltalom alatt álló fákat érinthet. Az érintett területek helyrajzi számait a Hivatal levelében közli. Az Óhidi Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Óhíd és Sümegcsehi vonatkozásában helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeteket érinthet. A Hivatal levelében közli az érintett területek helyrajzi számait. Az Oszkói Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy Nagytilaj esetében a tervezett koncessziós tevékenység érintheti az 5/2007. (IX. 25.) önkormányzati rendelet HÉSZ 29. (6) bekezdése szerint egyedi természeti védelem alatt álló gesztenyefákat (1627 és 1698/8 hrsz.) és egyedi tájértékét; a keresztet 081/11 hrsz.-on. Az egyedi tájértékeket eredeti megjelenésük biztosításával, annak hiányában helyreállításával kell azokat jelenlegi földrajzi helyükön megőrizni. Felhívja a figyelmet továbbá arra, hogy Oszkó esetében érintett lehet a 14/2007. (IX. 19.) önkormányzati rendelet HÉSZ 30. (6) bekezdése szerint egyedi természeti védelem alatt álló gyep művelési ágú terület 020/40 hrsz.-on. A Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Kemendollár vonatkozásában helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet a 8 és 35 hrsz.-on érinthet. A Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Iroda felhívja a figyelmet arra, hogy Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 12/2007.(III.23.) számú önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről 8. (2) bekezdése alapján helyi természetvédelmi terület, illetőleg természeti érték vonatkozásában a jegyző engedélye szükséges:... g) kutatási tevékenység végzéséhez,. Sárvár város közigazgatási területén található helyi jelentőségű természetvédelmi területek: Rába holtág Szatmár erdőben, Várpark, Csónakázó-tó melletti parkerdő, Csónakázó-tó melletti felhagyott téglagyári agyaggödör, Hatvany-Deutsh kastély parkja. A Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a Zsennye esetében a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeken (Zsennyei Park 179/5 hrsz. alatt, Zsennyei tölgy 075/1 hrsz. alatt) tilos a tevékenység folytatása. A Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Zalaszegvár vonatkozásában helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeteket a 499/13, 252/2, 183, 187, 1055, 02/1, 02/2, 251hrsz.-okon érinthet. Hasonló a helyzet Zalaszentgrót esetében is; a Hivatal levelében felsorolta az érintett helyrajzi számait. Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom, ill. helyi védettség alatt álló területet: 200

201 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nemeskocs, Celldömölk és Mesteri vonatkozásában, a Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Adorjánháza, Egeralja és Csögle vonatkozásában, a Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Kertai Kirendeltsége Kerta, Kamond és Karakószörcsög vonatkozásában, az Egervári Közös Önkormányzati Hivatal Lakhegy és Egervár vonatkozásában a Gércei Közös Önkormányzati Hivatal Hosszúpereszteg, Vashosszúfalu, Vásárosmiske és Gérce vonatkozásában, a Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Zalameggyes, Zalagyömörő, Zalaerdőd, Ukk, Rigács, Hetyefő, Gógánfa, Megyer és Dabronc vonatkozásában, Ikervár Község Önkormányzata, a Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal Jánosháza, Boba, Duka, Karakó, Keléd, Kissomlyó, Nemeskeresztúr, Borgáta, Egyházashetye, Kemeneskápolna, Köcsk és Kemenespálfa vonatkozásában, a Kámi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Győrvár, Pácsony Kám, Szemenye, Egervölgy, Csehi, Csipkere és Alsóújlak vonatkozásában, a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltsége Pakod és Dötk vonatkozásában, a Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gősfa és Nagyboldogasszony vonatkozásában, a Nyőgéri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Meggyeskovácsi, Nyőgér és Sátony vonatkozásában, az Óhidi Közös Önkormányzati Hivatal Döbröce, Szalapa, Mihályfa, Kisvásárhely és Kisgörbő vonatkozásában, az Oszkói Közös Önkormányzati Hivatal Mikosszéplak és Olaszfa vonatkozásában, a Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal Kemendollár és Pókaszepetk vonatkozásában, a Somlóvásárhelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Somlóvásárhely, Somlószőlős, Somlójenő, Doba és Kisszőlős vonatkozásában, a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sümeg, Bodorfa, Gyepükaján, Káptalanfa és Nemeshany vonatkozásában, a Türjei Közös Önkormányzati Hivatal Türje és Batyk vonatkozásában, a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vid, Somlóvecse, Nagyalásony, Dabrony, Iszkáz, Tüskevár, Nagypirit, Kispirit, Kiscsősz, Kisberzseny és Apácatorna vonatkozásában, Vasvár Város Jegyzője, avasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rum vonatkozásában és a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal Zalavég vonatkozásában. A 103/2011 (VI. 29.) kormányrendelet 1. (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a alfejezet foglalkozik. A Vas Megyei Kormányhivatal erdészeti hatáskörben a következő észrevételeket teszi: A Káld nevű terület vizsgálati tanulmánya és EOV koordináták alapján a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya érintett a "Káld" koncessziós terület Vas megyei településein, a többi település a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály és a Zala Megyei 201

202 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály illetékességi területéhez tartozik. A Káld elnevezésű koncessziós területen illetékességi területén belül 44 községhatárban ha Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdő és egyéb részlet található. Az erdők természetességi állapotát tekintve jórészt származék, illetve kultúrerdők a jellemzőek. A koncessziós térségben található erdők elhelyezkedését azok elődleges rendeltetését természetességét, illetve Natura 2000 érintettségét a levele mellékleteként megküldött erdészeti térképek tartalmazzák. (A levél és mellékletei az MBFH Irattárában tekinthetők meg.) Az erdőről az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII törvény (Evt.) 78 (1) bekezdése szerint erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. Ez azt jelenti, hogy a geotermikus energia feltárásához, kitermeléséhez erdőt csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha a tervezett tevékenység gyakorlásához a térségben más, nem erdővel fedett terület nem áll rendelkezésre. Tekintettel az ásványt vagyon hasznosításának és az erdő fenntartásának egyaránt fokozott közérdekűségére, a későbbi tevékenység során az erdőterület minimális igénybevételére kell törekedni, érintettség esetén pedig arra, hogy az igénybevétel a kevésbé értékes alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőket érintse. Az Evt. 78. (2) bekezdése alapján az erdő igénybevételét és ahhoz kapcsolódóan az Evt. 40 (3) bekezdése alapján az erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell előzetesen engedélyeztetni. majd a szükséges fakitermelést az Evt. 41 (1) bekezdése alapján előzetesen bejelenteni. Az Evt. 82 (4) és (5) bekezdése alapján a természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén csereerdősítést kell végezni az erdő fekvése szerinti vagy azzal szomszédos település közigazgatási területén belül. A Veszprém Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya tájékoztat arról, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) kormányrendelet 2. (2) bekezdése és 1. számú melléklete állapítja meg a megyei kormányhivatalok erdészeti hatóságának illetékességi területét erdőtervezési körzetre vonatkozóan. Az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól szóló 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza az erdőtervezési körzeteket alkotó helységek jegyzékét. Ezek alapján a megkeresés tárgyát képező Káld nevű területen található helységek közül illetékességi területén az alábbi községek találhatóak: Csögle, Dabrony, Doba, Egeralja, Gógánfa, Hetyefő, Hosztót, Iszkáz, Kamond, Káptalanfa, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kispirit, Kisszőlős, Megyer, Nagyalásony, Nagypirit, Nemeshany, Rigács, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Sümeg, Szentimrefalva, Tüskevár, Ukk, Veszprémgalsa, Vid, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes és Zalaszegvár. A beruházás megkezdése előtt a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztályától a hatósági nyilvántartásában, az Országos Erdőállomány Adattárban (Adattár) szereplő erdőterületet érintő ingatlanra vonatkozó, erdő termelésből való kivonása szerinti erdő igénybevételi engedélyt meg kell szerezni. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény (Evt.) , valamint a végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet (Vhr.) szerint az erdészeti hatóság engedélyezi az igénybevételt. Erdőterületet igénybe venni csak közérdekkel összhangban lehet, ezért fontos, hogy a településrendezési tervekben is rögzítve legyenek az erdőterületeket érintő távlati 202

203 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján elképzelések. Az esetleges igénybevételeknél a közérdeket sok esetben csak a településrendezési terv igazolja. Az erdőterületen az igénybevétellel összefüggésben fakitermelés az Evt. 40. (3) bekezdése alapján csak erdőterv módosító határozat birtokában, a fakitermelés előzetes bejelentésére vonatkozóan az Evt. 41. (1) bekezdése alapján erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhető. Ha a beruházások során a fejlesztési területeken lévő fásításoknál faállomány kitermelés szükséges, akkor az Evt. 70. (2) bekezdése alapján a fakitermelés csak a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálynál előzetesen a Vhr. 43. (1) bekezdése szerinti formanyomtatványon benyújtott fásításban tervezett fakitermelés bejelentés erdészeti hatóság általi tudomásulvétele után végezhető. A beruházások kivitelezési és üzemeltetési tevékenysége alatt az Evt. 61. (1) bekezdés b) pontja valamint az Evt. 12. (2) bekezdése alapján tilos erdőben és fásításban hulladékot elhelyezni. Továbbá az Evt. 62. (3) bekezdése és az Evt. 12. (2) bekezdése szerint a talajt ért károsító hatások megszüntetéséről és következményeinek felszámolásáról a beruházónak illetve az üzemeltetőnek gondoskodnia kell. A Veszprém Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Osztály nem jelöl meg olyan területet vagy térrészt, amelyen a tervezett szénhidrogén bányászati tevékenység erdészeti jogszabályi előírás alapján kizárt lenne. A Hivatal a feltételesen tervezett bányászati tevékenység tanulmányban leírt feltételeit vizsgálva megállapította, hogy azok megfelelnek az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény előírásainak, ezért további feltétel előírása nem indokolt. A Zala Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Erdészeti Osztálya tájékoztat arról, hogy a vizsgálati terület jelentős része erdővel borított. Az erdők meghatározó aránya magas ökológiai értékű, jelentős arányban természetszerű erdő besorolású, a magyarországi átlagot meghaladó minőségű és állapotú, a tájnak fontos tájképi eleme, emiatt fokozott védelemre érdemes. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény (Evt) 78. (1) bekezdése értelmében erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő és faültetvény kivételével kizárólag közérdekkel összhangban lehet. A szénhidrogének megkutatásához, feltárásához, kitermeléséhez erdőt csak abban az igényben lehet igénybe venni, ha az magasabb rendű célokba nem ütközik és a tervezett tevékenység gyakorlásához a térégben más, nem erdővel fedett terület nem áll rendelkezésre. Ezért olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyekkel a kiemelési illetve visszasajtolási helyek, azok kiszolgáló vezetékei, létesítményei a gyakorlatban bevett technológiával odébb mozgathatók. Elkerülhetetlenség esetén is törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, az igénybevétel kevésbé értékes, alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkbe vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületekre (pl. nyiladékok) való koncentrálására, kevésbé helyigényes technológiák alkalmazására. Az Evt 78. (2) bekezdése alapján az erdő igénybevételét (ideértve az erdő termelésből való kivonásán túl a szükséges vezetékek erdő rendeltetésszerű használatát akadályozó igénybevételét és csak a kutatási, építési tevékyenség alatt fennálló időleges igénybevételt is), ahhoz kapcsolódóan az Evt 40. (3) bekezdése alapján az erdőterv-módosítást előzetesen egyeztetni kell az erdészeti hatóságnál, majd a szükséges fakitermelést az Evt 41. (1) bekezdése alapján előzetesen be kell jelenteni. Az Evt 82. (4) és (5) bekezdései 203

204 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet szerint a természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter, vagy azt meghaladó mértékű igénybevétel esetében csereerdősítést kell végezni az erdő fekvése szerinti vagy azzal szomszédos település közigazgatási területén belül. Ugyancsak csereerdősítési kötelezettség keletkezik a Balaton-törvény hatálya alá tartozó erdők igénybevétele esetében a törvény 5. -a alapján, melynek az érintett település közigazgatási határán belül kell eleget tenni. Az Evt. általános és speciális előírásai, közöttük a ai alapján csak olyan koncessziós tevékenység folytatható és csak olyan technológia alkalmazható, amely az igénybevételre nem engedélyezett erdőket nem károsítja, azokra nincsen kedvezőtlen hatással, életkörülményeikben (pl. vízháztartás) az erdők fennmaradását veszélyeztető változást nem idéz elő. A Hivatal leveléhez melléklete a koncessziós térségben található erdők elhelyezkedését, azok rendeltetését tartalmazó erdészeti térkép pdf formátumú állományát. A melléklet az MBFH Irattárában tekinthető meg. Az 1. témakörben együttműködő hatóságok: Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Egervári Közös Önkormányzati Hivatal Fejér Megyei Kormányhivatal Gércei Közös Önkormányzati Hivatal Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Ikervár Község Önkormányzata Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal Kámi Közös Önkormányzati Hivatal Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltsége Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nyőgéri Közös Önkormányzati Hivatal Óhidi Közös Önkormányzati Hivatal Oszkói Közös Önkormányzati Hivatal Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Iroda Somlóvásárhelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Türjei Közös Önkormányzati Hivatal Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vas Megyei Kormányhivatal Vasvár Város Jegyzője Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Veszprém Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Veszprém Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Osztály Zala Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Erdészeti Osztály Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal 204

205 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján 2. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 1.3. fejezet tartalmazza. A tanulmány 3.2. fejezete ismerteti a szénhidrogén kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi kutatásokhoz kapcsolódó esetleges lokális elszennyeződésekre. A szénhidrogén kihozatal érdekében végzett vízbesajtolások lokális többletnyomást okozhatnak. Számolni kell a kútmunkálati folyadékok, és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel közösen történő visszasajtolásának hatásaival is. Kiemeli, hogy a rétegrepesztések során figyelemmel kell lenni arra, hogy a művelet sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi a kutatások kútjait ne érintse. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Hévízi-tó védelme mellett biztosítani kell a meglévő hévízhasznosítások fenntarthatóságát is, különös tekintettel a minősített gyógyvizű fürdőkre (pl. Celldömölk, Sárvár, Mesteri). A területet érintő termálvíztestek jelenlegi jó állapota nem romolhat a tevékenységek hatására. Az újabb bányászati tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. A szénhidrogén kitermeléskor figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtőgazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a területet felszíni és felszín alatti víztestek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az 1.4. fejezet tárgyalja. A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő hatósági vélemények érkeztek: A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság a végső jelentés és a pályázati kiírás követelményrendszerének összeállításánál kérik figyelembe venni az alábbiakat: Ivóvízbázis belső és külső védőövezetén a tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII. 18.) kormányrendelet (Korm. rendelet) 5. sz. melléklete szerint. Egyéb, ivóvízbázis védőövezettel érintett területeken a Korm. rendeletben foglalt előírások és korlátozások maradéktalanul betartandóak, a Korm. rendelet szerint szükséges hatásvizsgálatok az egyes munkafázisok előtt elvégzendőek. Vízilétesítmények tervezése esetén figyelembe kell venni, hogy kivitelezésükre vízjogi létesítési engedélyt kell kémi az illetékes vízügyi hatóságtól. A kérelem mellékleteként a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentációt kell benyújtani. A tervezésnél figyelembe kell venni a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben foglaltakat. A vizek és a közcélú vízilétesítmények kezelésére jogosult és köteles személyek a vizek és közcélú vízilétesítmények mentén az azokkal kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére az e rendeletben meghatározott szélességig terjedő parti sávot használhatnak. A parti sávban létesítmények nem helyezhetőek el. A tanulmányt a Hatóság által szolgáltatott adatok alapján módosítottuk. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi 205

206 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet 3. (1) bekezdés alapján Káld CH területre készített, 4. (1) bekezdés alapján megküldött komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány alapján az alábbi véleményt adja: A tanulmány részleteiben tartalmazza a tervezett koncessziós terület vízvédelmi, vízügyi értékelését, a szénhidrogén-hasznosítás hatásterülete alapvetően az igénybe venni tervezett tárolóban marad, így a tevékenység felszíni és felszín alatti vizekre, vízbázisokra nem gyakorol hatást. A tanulmány elsősorban a hatásviselő felszín alatti tároló érzékenységét vizsgálja, a tároló terhelhetősége a telepítési hely, alkalmazott technológia függvénye, mely előzetesen nehezen becsülhető. Megítélése szerint a szénhidrogén-termelés hatása a tárolóban várhatóan a kutak néhány km-s környezetére terjed ki, így a hatás a tároló méretéhez képest alapvetően pontszerű. A tervezett koncessziós területeken jelenleg nem található olyan területrész (a vízműkutak szűk környezetét kivéve), ahol a tevékenység ne lenne folytatható. A szénhidrogén-termelés előzetes és egyedi vizsgálati engedélyezési eljárásai során a nem kívánatos hatások megjelenése a tárolóban várhatóan elkerülhető, jelenleg nem tartja szükségesnek a pályázati kiírásban vízügyi, vízvédelmi követelményeket szerepeltetni. A tanulmányt az Igazgatóság észrevétele alapján javítottuk. Vasvár Város Jegyzője tájékoztat arról, hogy 2015-ben egy új termelő termálkút (B 15 jelű) került kialakításra és egyidejűleg a korábbi K-10jelű kút visszasajtoló kútként üzemel. A Hivatal leveléhez mellékelte a vízilétesítmények jogerős üzemeltetési engedélyének másolatát. A levél és melléklete az MBFH Irattárában tekinthető meg. A 2. témakörben együttműködő hatóságok: Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vasvár Város Jegyzője 3. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a kormányrendelet 2. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. Ezen túlmenően a tanulmány alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Vas Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörben a következő véleményt fogalmazta meg: A szénhidrogén kutatási és kitermelési koncessziós pályázat feltételéül szabott érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat tanulmányának tárgyát képező Káld nevű területen számos, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásában szereplő régészeti lelőhely és védett műemléki érték található. A kulturális örökség fenti elemeinek védelmére vonatkozó fontosabb rendelkezéseket a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. tv. (Kötv.), valamint a régészeti 206

207 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet (Öeljr.) tartalmazza. A Kötv előírja hogy a régészeti lelőhelyeket a fenntartható használat elvének figyelembevételével csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak, ennek érdekében a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A Kötv. 19 (1) bekezdése értelmében a földmunkával járó beavatkozásokkal, fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon kitermelést is, a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni Az Öeljr. 4. (3) bekezdése szerint a földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, a nyilvántartott tájképi jelentőségű régészeti lelőhelyet, és az eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket. Az Ölejr. 4 (1) bekezdése szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyen állapotromlással járó tevékenység csak a Kötv. és az Öeljr. alapján valamint az Öeljr.-ben meghatározott engedéllyel végezhető. A Kötv 19 (2) bekezdése alapján a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. (1) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni (Kötv. 22. [10] bekezdés), és az csak feltárási engedély birtokában végezhető (Kötv. 20. [1] bekezdés). Az Öeljr 40 (1) a) bekezdése szerint védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen az örökségvédelmi hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges a más hatóság engedélyéhez nem kötött minden 30 cm mélységet meghaladó földmunkával vagy tereprendezéssel járó tevékenységhez. illetve depó, feltöltés, töltés létesítéséhez. A Kötv pontjában felsorolt, örökségvédelmi szempontból nagyberuházásnak minősülő beavatkozásokra, fejlesztésekre vonatkozó részletszabályokat a Kötv. 23/B. 23/G., valamint az Öeljr /A. tartalmazza. A Kötv. 24 (1) (2) bekezdése szerint a régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is gondoskodni kell a régészeti örökség elemelnek helyszíni megőrzéséről ha erre nincs lehetőség, mentő feltárást kell végezni. Amennyiben régészeti feltárás nélkül a beavatkozás fejlesztés, beruházás kivitelezése során régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező (a tevékenység felelős vezetője). az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet azonnal abbahagyni, és a jegyző útján a hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (2) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) kormányrendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A Kötv. 82. (1) bekezdés f) pontja alapján örökségvédelmi birsággal sújtható az is, aki nyilvántartott régészeti lelőhelyen a hatóság engedélye vagy nyilatkozata nélkül beruházást valósít meg. A Kötv. 85/A. (3) bekezdése, valamint az Öeljr. 63. (4) bekezdés a b) pontjai értelmében a szakhatósági hatáskörében eljáró vagy örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését írhatja elő a beruházás előkészítését meghatározó feltételek tisztázása érdekében bányászati kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása, bányatelek megállapítása és módosítása, védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése, illetve előzetes környezeti hatásvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat esetén. A védett műemléki érték fenntartásáról, jókarbantartásáról a Kötv. 41. (1) alapján annak tulajdonosa (tulajdonosi jogok gyakorlója), vagyonkezelője, használója, továbbá az egyes 207

208 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló évi XXXIII. törvényben meghatározott ingyenes használója az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII. törvényben meghatározottak, valamint e törvény szerint köteles gondoskodni. Eszerint a védett műemléki értéket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. A fenntartási, jókarbantartási kötelezettség a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti. képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira. A Kötv. 43. (1) és (6) bekezdése kimondja, hogy a védett műemléki értékeket a műemléki értékükhöz, jellegükhöz, történelmi jelentőségükhöz méltóan, a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, hasznosítani, műemléki területen pedig minden változtatást, beavatkozást a műemlék településképi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni. A Kötv. 40/A. rendelkezésének megfelelően a műemlékvédelem sajátos tárgyai körében védelem alatt álló valamennyi ingatlan (műemléki környezet, műemléki jelentőségű terület, történeti táj) esetében biztosítani kell az építészeti városépítészeti valamint egyéb környezeti, természeti értékek fenntartható használatát és a hagyományos tájhasználat megőrzését. A Veszprém Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Osztálya nem jelöl meg olyan területet vagy térrészt, amelyen a tervezett szénhidrogén bányászati tevékenység örökségvédelmi jogszabályi előírás alapján kizárt lenne. Véleménye szint a feltételesen tervezett bányászati tevékenység tanulmányban leírt feltételei megfelelnek a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény előírásainak, azonban a tanulmányban szereplő örökségvédelem alá eső objektumok listáját ki kell egészíteni az általa ismertetett, egyedileg védett régészeti lelőhelyekkel. A Hivatal felhívja a figyelmet, hogy a tanulmányban is említett Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtól lekérhető örökségvédelmi objektumok listája folyamatosan változhat, ezért a tevékenység megkezdése előtt szükséges azt lekérdezni. A tanulmánynak a kulturális örökségvédelemmel foglalkozó fejezetét (3.1.9.) a Hivataltól kapott információkkal kiegészítettük. A Zala Megyei Kormányhivatal, Zalaegerszegi Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya véleménye szerint a dokumentációban leírtak összegészében megfelelnek a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (Kötv.) kulturális örökség védelmére vonatkozó előírásainak, az abban foglaltakat az alábbiak szerint pontosítja: A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre illetve műemléki területekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (1014 Budapest, Táncsics M. u. 1.) vezeti, a nyilvántartásukból származó adatokra vonatkozó adatszolgáltatás országos illetékességgel intézményük hatásköre. A védelem alatt álló kulturális örökség elemeit tekintve az érintett objektumok listájának frissítése a konkrét engedélyeztetési folyamatok: során ismételten szükséges. 208

209 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A Kötv. alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. Ide tartoznak többek között a gyűjtemények, közgyűjtemények, régészeti emlékek (a régészeti örökség ingatlan elemei), a régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek és tárgyegyüttesek. A műemlékvédelem részeként kezelendők azok a temetők és temetkezési emlékhelyek vagy a temetőknek azok a részei, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei, mint a történeti kertek, történeti tájak stb. A koncessziós tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket és műemlék ingatlanokat el kell kerülni. Abban az esetben, ha az elkerülés nem lehetséges, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti valamint műemléki érintettséget vizsgálni kell, az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal már a tervezési folyamatban egyeztetni javasolt. Az egyedi engedélyezési eljárások során a 267/2006. (XII. 20.) az MBFH-ról szóló kormányrendelet 2., 3., 4. sz. mellékletei alapján az illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságnak (jelen esetben a Zalaegerszegi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya) vizsgálnia kell a tervezett beruházás kulturális örökség elemeire gyakorolt hatását. Nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében (a Kötv pontja szerinti esetekben), ha régészeti hatástanulmány még nem készült, a Kötv. 231C. (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 30 cm mélységet meghaladó földmunkával jár, a terület jellegét veszélyezteti vagy befolyásolja és a védetté nyilvánított kulturális örökségelem jellegét és megjelenését érinti, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) kormányrendelet (Övr.) 40. (1) (6) bekezdései értelmében a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv a értelmében a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértéke figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és az Övr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Régészeti lelet előkerülése esetében a Kötv a értelmében kell a kivitelezés során eljárni, ún. mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. A Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység védett régészeti értékeket Temető dűlő (KÖH azonosító:35037), Temetői dűlő II (KÖH azonosító: 41968), Fürdő-domb (KÖH 209

210 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet azonosító:41973), Országúti dűlő (KÖH azonosító 41972), Országúti dűlő II. (KÖH azonosító 43662) és Körtvélyes dűlő (KÖH azonosító 41975) érinthet. A felsorolt helyeken kéri figyelembe venni a régészeti előírásokat. A Nyőgéri Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy Sótony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2011. (IX. 15.) rendelete a község építészeti örökségének helyi védelméről 1. melléklete tartalmaz külterületen lévő védelem alá vont épületet és építményt, ezek: Kápolna (092/3 hrsz.) és Batthyány pince (1950 hrsz.). Az Oszkói Közös Önkormányzati Hivatal (48.pdf) felhívja a figyelmet arra, hogy: Bérbaltavár esetében a tervezett koncessziós tevékenység érintheti a 7/2007. (IX. 18.) önkormányzati rendelet HÉSZ 30. (7) bekezdés (7) egyedi tájértékeit a lezárt temetőt (0340 hrsz.) és a szakrális emléket (0334/6 hrsz.); Csehimindszent esetében a 10/2006. (VIII. 1.) önkormányzati rendelet HÉSZ 30. (6) bekezdés (6) egyedi tájértékeit a feszületet a j.ök. út Kám felé vezető szakaszának nyugati oldalán és a Mária-szobrot a Csehi felé vezető j.ök. út délkeleti oldalán; Oszkó esetében pedig a 14/2007. (IX. 19.) önkormányzati rendelet HÉSZ 30. (6) bekezdése szerint egyedi tájértékét; római katonák útját. Az egyedi tájértékeket eredeti megjelenésük biztosításával, annak hiányában helyreállításával kell azokat jelenlegi földrajzi helyükön megőrizni. A Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy Dabrony Község Önkormányzat képviselő-testülete a 11/2015.(VII. 28.) önkormányzati rendeletével a helyi építészeti értékek védelméről szóló 4/2011.(VII. 6.) önkormányzati rendeletet hatályon kívül helyezte. Bögöte vonatkozásában a műemléki védettség alatt álló 053/19. hrsz.-ú ingatlan és környéke különleges terület-felhasználási övbe tartozik. A 3. témakörben együttműködő hatóságok: Nyőgéri Közös Önkormányzati Hivatal Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal Oszkói Közös Önkormányzati Hivatal Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vas Megyei Kormányhivatal Veszprém Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Osztály Zala Megyei Kormányhivatal, Zalaegerszegi Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 4. Termőföldvédelem A tanulmány alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Vas Megyei Kormányhivatal ingatlanügyi hatósági hatáskörben a következő véleményt adja: A járási hivatal, mint ingatlanügyi hatóság feladata annak érvényre juttatása, hogy a tanulmányban foglalt elképzelések megvalósítása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú 210

211 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján termőföldjeinek 1 ha-ra vetített aranykorona értékeinek átlaga, melyek az adott település törzskönyvében kerültek rögzítésre Ha a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély időbeli hatálya alatt az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére nem kerül sor, az engedély hatályát veszti. Az engedély jogosultjának kérelmére hatályon kívül kell helyezni az engedélyt, ha az engedély jogosultja arról nyilatkozik, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond feltéve, ha a termőföld engedélyezett más célú hasznosítását nem kezdte meg. A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, az eredeti állapotba történő helyreállítással együtt legfeljebb 5 évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldet az igénybevevő az engedélyező határozatban megállapított határidő vagy határnap lejártáig köteles az eredeti állapotába helyreállítani. Az eredeti állapot helyreállítását a talajvédelmi hatóság által jóváhagyott talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani. Az engedélyezett termőföld más célú hasznosítás megkezdését az igénybevevő az első igénybevételt megelőzően legalább 8 nappal köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóság részére Az engedély jogosultja az eredeti állapot helyreállítását annak elvégzését követő 8 napon belül köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni Az eredeti állapot helyreállítását az előbbi bejelentést követő 15 napon belül az ingatlanügyi hatóság helyszíni ellenőrzéssel állapítja meg. Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az eredeti állapot helyreállására a határozatban előírtak szerint került sor az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását határozattal elfogadja, ezzel egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulék megfizetéséről. A fentiekben leírt követelmények a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvényben (Tfvt.) foglaltakon alapulnak, amely jogszabály rendelkezéseit a tervezés és megvalósítás valamennyi fázisában be kell tartani. A termőföld mennyiség védelmére kiterjedően a Káld szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányával kapcsolatban földvédelmi szakmai véleménye a következő: amennyiben szénhidrogén kutatás. illetve szénhidrogén kitermelés termőföldet érint, abban az esetben a kutatás, valamint a kitermelés megkezdése előtt az érintett mezőgazdasági művelés alatt álló termőföldek vonatkozásában az illetékes járási hivataltól kérni kell a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításának engedélyezését, földvédelmi szempontból a kutatás és a kitermelés csak az ingatlanügyi hatóság jogerős határozatának birtokában kezdhető meg, a bányászati tevékenységet úgy kell megvalósítani, hogy az érintett és a szomszédos termőföldek minőségében kár ne keletkezzen, azok megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza, a termőföld más célú hasznosításra csak az indokolt és valóban szükséges területet szabad felhasználni, lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldek területéből. A Tfvt. 9. (1) bekezdésében foglaltak értelmében a termőföld más célú hasznosításának minősül a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik. A Tfvt. 10. (1) bekezdése szerint termőföldet az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. 211

212 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Tfvt.11. (2) bekezdésében foglaltak értelmében átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A Tfvt.11. (3) bekezdése alapján a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni, így a szénhidrogén-kutatás és a szénhidrogén-kitermelés földvédelmi érdekeket a fentiekben leírt előírások maradéktalan betartása mellett nem sért. A Veszprém Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Osztálya nem jelöl meg olyan területet vagy térrészt, amelyen a tervezett szénhidrogén bányászati tevékenység ingatlanügyi jogszabályi előírás alapján kizárt lenne. A Hivatal a feltételesen tervezett bányászati tevékenység tanulmányban leírt feltételeit vizsgálva megállapította, hogy azok megfelelnek a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény előírásainak, ezért további feltétel előírása nem indokolt. A Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatala tájékoztat arról, hogy a tervezett tevékenység a Zala megye területén 19 településen termőterületet érint, ezért az előirányzott szénhidrogén kutatására és kitermelésére irányuló munkálatok a termőföld védelméről szóló, évi CXXIX. törvény (Tfvt.) hatálya alá tartoznak. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Tfvt. 10. (1) bekezdése értelmében ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani, ide nem értve a (2) bekezdésében meghatározott eseteket. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetelmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. Termőföld más célú hasznosításának minősül a Tfvt. 9. (1) bekezdésének a) pontja szerint a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik. A termőföldet más célra csak kivételesen elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni a Tfvt. 11. (1) bekezdése alapján. Továbbá ugyanezen jogszabály 11. (2) bekezdésében foglaltak értelmében átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljával lehet. Fentiek és a Tfvt. a 8. (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a tervezett engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzését, létesítmény elhelyezését, jogosultság gyakorlását lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével lehet megvalósítani. A munkálatok során figyelemmel kell lenni arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek mezőgazdasági hasznosítását a tevékenység ne akadályozza. Felhívja a figyelmet arra, hogy a véleményezéstől függetlenül a tényleges munkálatok megkezdése előtt az érintett ingatlanok fekvése szerint területileg illetékes járási hivatal földhivatali osztályától, több járást illetően a megyeszékhely szerinti járási hivatal földhivatali osztályától más célú hasznosítási engedélyt kell kérni. A Hivatal az érintett termőföldek minőségének figyelembe vételéhez mellékelte az érintett települések törzskönyvét. A melléklet a MBFH Irattárában tekinthető meg. A 4. témakörben együttműködő szakhatóságok: Vas Megyei Kormányhivatal Veszprém Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Osztály Zala Megyei Kormányhivatal Földhivatala 212

213 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján 5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen található a Sárvár Arborétum és a Sárvár Gyógyvarázs elnevezésű gyógyhely, amelyeket az Országos Tisztifőorvosi Hivatal KEF /2012. illetve KEF /2012. számú határozatával gyógyhellyé minősített. A területen 3 ásványvíz minősítésű kút, 5 km-es körzetében pedig további 6 ásványvíz, 10 gyógyvíz és 1 gyógy- és ásványvíz minősítésű kút található. A tanulmányt a Hivatal által közölt adatok alapján javítottuk. Az 5. témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal 6. Nemzetvédelem A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala megállapítja, hogy a vizsgálati terület honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, a kutatás és kitermelés a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatainak ellátását nem befolyásolja. A 6. témakörben együttműködő szakhatóság: Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Hivatal 7. Településrendezés A kormányrendelet 2. melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs. A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nemeskocs, Celldömölk és Mesteri vonatkozásában felhívja a figyelmet arra, hogy az országos településrendezési és építési 213

214 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet 24 (2) i) és 30/B f) pontjai alapján a tervezett koncessziós tevékenységhez kapcsolódó nyersanyag-kitermelés, a településrendezési tervben Különleges, nyersanyag-kitermelés (bánya) céljára szolgáló terület"-ként meghatározott övezetben lehetséges. Fentiek szerint, a tervezett nyersanyagkitermelés megkezdése előtt minden esetben egyeztetni szükséges a Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatallal a konkrét helyszínnek, a település Rendezési Tervével és Helyi Építési Szabályzatával való összhangjáról. Szükség esetén a településrendezési terv módosítása kezdeményezhető. Az Egervári Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy A tervezett koncessziós tevékenység Lakhegy vonatkozásában nem felel meg a helyi építési szabályzatnak. Lakhegy érintett közigazgatási területei beépítésre szánt, jellemzően mezőgazdasági művelési ágba sorolt, illetve szórvány erdővel borított területek melyeket közlekedési céllal országos közúthálózat és helyi közúthálózat részét képező utak szelnek át. A területek felhasználását lakhegy Község Önkormányzati Képviselőtestülete 37/2006.(VI. 20.) számú határozata Lakhegy Település Szerkezeti terve előírásai, illetve a képviselőtestület 8/2006. (VII. 1.) rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat előírásai határozzák meg ( honlapon megtalálhatók). A tervezett koncessziós tevékenység Egervár esetében ugyancsak nem felel meg a helyi építési szabályzatnak. A koncessziós terület Egerváron beépítésre szánt falusias lakóövezeti területet, Gazdasági Ipari (Gip) besorolású és beépítésre nem szánt jellemzően mezőgazdasági művelési ágba sorolt területet foglal magába, melyet közlekedési céllal országos közúthálózat és helyi közúthálózat részét képező utak szelnek át. A területek felhasználását Egervár Község Önkormányzati Képviselőtestülete 14/2008. ( ) számú határozata Egervár Település Szerkezeti terve előírásai, illetve a képviselőtestület 14/2012. (XI. 30.) rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat előírásai határozzák meg. A Nyőgéri Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység csak részben felel meg a helyi építési szabályzatnak. A tiltó és korlátozó rendelkezéseket a Káld Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 7/2005. (VIII. 30.) rendelete tartalmazza. Továbbá: Meggyeskovácsi Község Önkormányzatának 3/2007. (V. 11.) sz. rendelete (Meggyeskovácsi Község Helyi Építési Szabályzata) 20. szerint: (4) A község területének a Vas megyei területrendezési terv szerinti tájképvédelmi terület övezetébe tartozó részén a tájképet zavaró létesítmény nem helyezhető el. A külterületen elhelyezésre kerülő építmények esetében a R. 15. (2) szerint kell eljárni. (5) Bányászati tevékenységet Meggyeskovácsi közigazgatási területén, illetve annak környezetében csak úgy szabad végezni, hogy a természeti értékek és környezet nem károsodhat. A bányanyitás engedélyezési eljárását megelőzően az ezt igazoló hatásvizsgálatokat a Községi Önkormányzatnak be kell mutatni. A bányászattal érintett területeken az ásványanyag kitermelésének több szakaszban történő kitermelés esetén az egyes szakaszok befejezését követően a terület rekultivációjáról gondoskodni kell. A rekultiváció módját e célra készült tervdokumentációban kell bemutatni a jogszabályi előírások szerint engedélyeztetni. A tevékenységgel összefüggésben esetlegesen okozott károk megtérítésére valamint a rekultiváció megvalósítására megfelelő garanciát kell igazolni. A felhagyott 0323, 0/8 13 hrsz. bányagödör rekultivációjáról a terület tulajdonosainak gondoskodniuk kell. 214

215 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Sótony Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló17/2007. (XII. 19.) rendelete tartalmazza a tárgyi korlátozó rendelkezéseket. A Hivatal levelében részletezi a rendelet vonatkozó pontjait. Bögöte esetében a korábbi 052/1 módosult; 501/1-3-ra és belterületre lett vonva. A 050/4 13, 044/6, 044/18, 044/20 25, 047/8 14 hrsz. területek szintén különleges rendeltetésű területek, ingatlanok, amelyeken csak kereskedelmi-, vendéglátó-, illetve sportlétesítmény helyezhető el. A területen szabadidős hasznosításra kidolgozott projektek vannak, a fejlesztés folyamatban van. A 8-as főút melletti ingatlanok (044/12 15) kereskedelmi, szolgáltató terület és övezetei besorolásban vannak. Ez gazdasági célú építmények elhelyezésére kijelölt terület. Az Oszkói Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy Bérbaltavár Olaszfa, Oszkó, Bérbaltavár és Csehimindszent településrendezési terve nem tartalmaz bányászati tevékenységet lehetővé tevő terület-felhasználást továbbá A 6/2004. (VII. 23.) önkormányzati rendelet HÉSZ pontja a Mikosszéplak község közigazgatási területén bányatelek-feltárásra alkalmas területet és bányászattal érintett területet nem jelöl ki. Ilyen terület kijelölése bányanyitásra, illetve felszíni művelésű bányászati tevékenység folytatására csak kiemelt állami érdekből, a rendezési terv előzetes módosítását követően, hatástanulmányokkal megalapozottan lehetséges. Nagytilaj esetében az 5/2007. (IX. 25.) önkormányzati rendelet HÉSZ 9. (3) bekezdése szerint a tájképvédelmi övezethez tartozó területeken a feltáruló tájképi látvány megőrzése érdekében: a) külszíni bányaművelés nem kezdhető, új bányatelek nem fektethető, bányatelek nem bővíthető, bányászati tevékenység céljára kutatásba terület nem vonható. A Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Iroda tájékoztat arról, hogy Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének 16/2005. (V. 19.) számú önkormányzati rendelete Sárvár város építési szabályzatáról a területre vonatkozó előírást nem tartalmaz. A Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Rum vonatkozásában a helyi építési szabályzatnak az alábbi kikötésekkel felel meg: Bányatelket fektetés csak a 0231; 04 hrsz. Ny-i; 0230/1/2/3/4/5 hrsz. Ny-i oldalán lévő földrészletekre a 12. Szabályozási terv külterület c. tervlapon feltűntetett területen, a tervezett 8701.j.ök. út tengelyétől mért 50 m védősáv megtartásával engedélyezhető. A rendeletben megjelölt különleges területet csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni: 1. temető K-T jelű 2. kastély K-K jelű 3. vendégváró K-V jelű 4. sport K-S jelű 5. bánya K-B jelű. A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények: l. kegyeleti célú építmények 2.egyházi épület 3.terület fenntartását szolgálóépület 4.szobor, dísztárgy 5.pihenést szolgáló. A K-K különleges kastély területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el: 215

216 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet oktatási központ, egészségügyi épület, szociális épület, kulturális épület, igazgatási épület, szálláshelyszolgáltató épület, lakóépület, sportépítmény. A K-K különleges kastély területen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban: KÖH.) és ÁNTSZ engedélyével kivételesen elhelyezhetők: 1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, 2. termelő kertészeti építmény. A K-V jelű vendégváró különleges területen elhelyezhető építmények: 1. csónakkikötő, 2. kiszolgáló építmények: esőbeálló, vizes blokk, csónakház, kerékpártároló és szerviz, 3. terület fenntartását szolgáló épület, 4. szobor, dísztárgy, 5. pihenést szolgáló. A K-S sportterületen mindenfajta sportépítmény és a terület fenntartását szolgáló építmény létesíthető. A K-B jelű bánya különleges területen elhelyezhető építmények: Az övezetben csak a felszíni kavicsásvány bányászatához szükséges bányászati építmények helyezhetők el. Az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni a terület rekultivációjára készített bányászati tájrendezési tervben foglaltakat is. Lakóépület és vegyes rendeltetésű épület nem létesíthető. A bányaterület a tervezett elkerülő út és attól Ny-ra fekvő közigazgatási határ közötti 0231; 04 hrsz. Ny-i; 0230/1/2/3/4/5 hrsz. Ny-i végén tartalmaz a szabályozási terv. Tilos a tevékenység végzése az üdülőterületen, a Rába árteréhez tartozó területeken, valamint a belterületi határtól számított 500 m-en belül. Zsennye vonatkozásában a helyi építési szabályzatnak az alábbi kikötésekkel felel meg: Bányatelket fektetés csak a 016/5/6/7 hrsz. földrészletekre 11. Szabályozási tervkülterület c. tervlapon feltűntetett területen, a 8702.j.ök. út tengelyétől mért 300 m védősáv, illetve a j. bekötő út tengelyétől mért 50 m védősáv megtartásával engedélyezhető. A rendeletben megjelölt különleges területet csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni: 1. temető K-T jelű 2. bánya K-B jelű 3. kastély K-K jelű 4. pihenési K-P jelű. A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények: l. kegyeleti célú építmények 2.egyházi épület 3.terület fenntartását szolgálóépület 4.szobor, dísztárgy 5.pihenést szolgáló. A K-B jelű bánya különleges területen elhelyezhető építmények: 216

217 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az övezetben csak a felszíni kavicsásvány bányászatához szükséges bányászati építmények helyezhetők el. Az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni a terület rekultivációjára készített bányászati tájrendezési tervben foglaltakat is. Lakás lakóépületben és vegyes rendeltetésű épületben nem létesíthető. A K-K különleges kastély területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el: oktatási központ, egészségügyi épület, szociális épület, kulturális épület, igazgatási épület, szálláshelyszolgáltató épület, lakóépület, sportépítmény. A K-K különleges kastély területen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban: KÖH.) és ÁNTSZ engedélyével kivételesen elhelyezhetők: 1. nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, A K-P különleges pihenési célú területen elhelyezhető építmények: 1. legfeljebb két üdülőegységes épület, építési övezet területén legfeljebb 5 épületben, 2. vendéglátó, területet kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület, 3. kiszolgáló építmények: esőbeálló. vizes blokk, csónakház, kerékpártároló és szerviz, 4. terület fenntartását szolgáló épület, 5. szobor, dísztárgy, 6. pihenést szolgáló. Az Üh-val jelölt üdülőterületen, valamint a belterületi határtól számított 150 m-en belül tilos a tevékenység folytatása. Az alábbi települések arról nyilatkoztak, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: A Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa és Zalaszegvár vonatkozásában, a Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Adorjánháza, Egeralja és Csögle vonatkozásában, a Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Kertai Kirendeltsége Kerta, Kamond és Karakószörcsök vonatkozásában, a Gércei Közös Önkormányzati Hivatal Hosszúpereszteg, Vashosszúfalu, Vásárosmiske és Gérce vonatkozásában, a Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Zalameggyes, Zalagyömörő, Zalaerdőd, Ukk, Rigács, Hetyefő, Gógánfa, Megyer és Dabronc vonatkozásában, Ikervár Község Önkormányzata, a Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal Jánosháza, Boba, Duka, Karakó, Keléd, Kissomlyó, Nemeskeresztúr, Borgáta, Egyházashetye, Kemeneskápolna, Köcsk és Kemenespálfa vonatkozásában, a Kámi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Győrvár, Pácsony, Kám, Szemenye, Egervölgy, Csehi, Csipkerek és Alsóújlak vonatkozásában, 217

218 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet a Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltsége Pakod és Dötk vonatkozásában, a Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gősfa és Nagyboldogasszony vonatkozásában, az Óhidi Közös Önkormányzati Hivatal Óhid, Sümegcsehi, Döbröce, Szalapa, Mihályfa, Kisvásárhely és Kisgörbő vonatkozásában, a Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal, a Somlóvásárhelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Somlóvásárhely, Somlószőlős, Somlójenő, Doba és Kisszőlős vonatkozásában, a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sümeg, Bodorfa, Gyepükaján, Káptalanfa és Nemeshany vonatkozásában, a Türjei Közös Önkormányzati Hivatal Türje és Batyk vonatkozásában, a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vid, Somlóvecse, Nagyalásony, Iszkáz, Tüskevár, Nagypirit, Kispirit, Kiscsősz, Kisberzseny és Apácatorna vonatkozásában és a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszegvár és Zalavég vonatkozásában. A Nyőgéri Közös Önkormányzati Hivatal arról tájékoztat, hogy Nyőgér és Bejcgyertyános községek hatályos településrendezési tervvel nem rendelkeznek, ezért itt az OTÉK szabályai alkalmazandók. A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csabrendeki Közös Önkormányzati Hivatal Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Kertai Kirendeltsége Egervári Közös Önkormányzati Hivatal Gércei Közös Önkormányzati Hivatal Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Ikervár Község Önkormányzata Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal Kámi Közös Önkormányzati Hivatal Kehidakustányi Közös Önkormányzati Hivatal Pakodi Kirendeltsége Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nyőgéri Közös Önkormányzati Hivatal Óhidi Közös Önkormányzati Hivatal Oszkói Közös Önkormányzati Hivatal Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Iroda Somlóvásárhelyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Türjei Közös Önkormányzati Hivatal Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal 218

219 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján 8. Közlekedés A tanulmány alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal. A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala a módosult jogi háttér alapján javította a vizsgálati területet érintő vasútvonalak besorolására vonatkozó információkat. A területen elhelyezkedő vízi közlekedési létesítmények működésével, a biztonságos hajóforgalom lebonyolításával kapcsolatos követelmények kapcsán észrevétel nem merült fel. A tanulmány szövegét a Hatóságtól kapott információk alapján módosítottuk. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megállapítja, hogy a vizsgálati terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket nem érinti. A Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Vas Megyei Igazgatósága megállapítja, hogy a Káld nevű terület szénhidrogén-kutatása és kitermelése érinti Vas megye több országos közútját. A kutatási, szállítási tevékenység a viszonylag gyenge teherbírású utakon deformációkat, károkat, az útburkolat állagromlását okozhatja. A munkálatok megkezdése előtt a pályázat nyertesének organizációs tervet kell készíteni. Az organizációs tervben fel kell tüntetni az érintett utakat, útszakaszokat, amelyekről állapotfelvételt kell készíteni. Meg kell adni az igénybe vett járművek típusát, számát, szállítások mennyiségét, gyakoriságát, időtartamát, minden olyan adatot, amely kapcsolatos az utak terhelésével. Az organizációs tervre kezelői hozzájárulásukat kell kérni. Az Igazgatóság kezelői hozzájárulásában meghatározza az úthasználat feltételeit. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Veszprém Megyei Igazgatósága a következőket kéri figyelembe venni: A kutatási, szállítási tevékenység a viszonylag gyenge teherbírású utakon deformációkat, károkat, az útburkolat állagromlását okozhatja. Az előzőek miatt a munkálatok megkezdése előtt a pályázat nyertesének organizációs tervet kell készíteni. Az organizációs tervben fel kell tüntetni az érintett utakat, útszakaszokat, amelyekről állapotfelvételt kell készíteni. Meg kell adni az igénybe vett járművek típusát, számát, szállítások mennyiségét gyakoriságát, időtartamát, minden olyan adatot, amely kapcsolatos az utak terhelésével. Az organizációs tervre kezelői hozzájárulást kell kérni a Társaságtól. A Társaság kezelői hozzájárulásában meghatározza az úthasználat feltételeit. A közúti közlekedésről szóló többször módosított évi L törvény 42/A. -a(l) bekezdése szerint: A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges: a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, 219

220 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet anyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. A Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nemeskocs, Celldömölk és Mesteri vonatkozásában jelzi, hogy az építkezések, kitermelések megkezdése előtt, az igénybevett szállítási útvonalakon útburkolat-állapotfelmérést el kell végezni, majd az építés befejezése utáni állapotot is rögzíteni kell. A felmérések alapján határozható meg a burkolatromlás mértéke, a szükséges útburkolat helyreállítás, javítás technológiája. A felméréseket és javításokat az építőnek kell elvégezni, a Magyar Közút NZRt. és az érintett helyi önkormányzatok előírásai alapján. A helyi közúthálózat részét képező, külterületi pályaszerkezettel nem rendelkező úthálózat igénybe vételét minden esetben egyeztetni kell az útkezelővel, tekintve, hogy ezen utak nem megfelelő teherbírással rendelkeznek, azokon a közlekedés kizárólag időszakosan lehetséges. Az építkezési szakaszokban, üzemeltetés során, a szállítási útvonalakra, a súlykorlátozással érintett utakon nem megfelelő teherbírású pályaszerkezet miatt egyedi behajtási engedélyt kell kérni, amelynek megadását a közútkezelő burkolat javítási, burkolaterősítési munkákhoz kötheti. Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csögle, Adorjánháza és Egeralja vonatkozásában felhívja a figyelmet arra, hogy a kutatás, kitermelés a közutak állagára káros hatást nem gyakorolhat, a közúti forgalom biztonságát nem veszélyeztetheti, az esetlegesen okozott károk vonatkozásában a károkozót helyreállítási, illetve kártérítési kötelezettség terheli. A Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Kertai Kirendeltsége jelzi Kerta, Kamond és Karakószörcsök esetében, a helyi közutakra vonatkozóan, amennyiben rongálás történik, kérni fogják annak helyreállítását. Az Egervári Közös Önkormányzati Hivatal Egervár és Lakhegy vonatkozásában jelzi, hogy helyi közúttal határos területek igénybevétele esetén a közlekedési feltételeket helyi építési szabályzat szerint meghatározott szabályozási szélességben, az utak építési szabályzat szerinti övezeti besorolásának, vagy a felhasználás változásból adódó övezeti átsorolása igényelte szabályozási szélességben, szilárd burkolattal ellátva, befogadóig kiépített csapadékvíz elvezető rendszerrel kell átépíteni, illetve megépíteni. Az igénybe vett utakat közlekedési területeket a várható igénybevételre figyelemmel kell a felhasználás előtt előkészíteni (figyelemmel a helyi építési szabályzat előírásaira útszélesség, burkolat, vízelvezetés). A munkálatokat követően pedig a felhagyott területeket rendeltetésre alkalmasan az övezeti besorolás szerinti felhasználásra kell alkalmassá tenni. Az egyes konkrét területi érintettség ismeretében lehet részletesebben a követelményeket meghatározni. A Kámi Közös Önkormányzati Hivatal Kám, Szemenye, Egervölgy, Csehi, Csipkerek és Alsóújlak részéről, a helyi közutak kapcsán jelzi, hogy az esetleges károkozásokat és rongálásokat meg kell téríteni. A Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gősfa és Nagyboldogasszony részéről nyilatkozva kijelenti, hogy az önkormányzati utak használatának megkezdése előtt minden esetben az Önkormányzattal egyeztetni kell. Az önkormányzati közutakban a tevékenység során okozott kárt minden esetben meg kell téríteni az Önkormányzat részére a helyreállítás költségeinek biztosítására. A Nyőgéri Közös Önkormányzati Hivatal Káld, Meggyeskovácsi, Nyőgér, Bejcgyertyános, Sótony és Bögöte vonatkozásában kijelenti, hogy a helyi közút rendeltetéstől eltérő használata esetén előzetesen meg kell kérni a közútkezelő véleményét. A helyi közutakat 220

221 Káld. III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján előzetesen alkalmassá kell tenni a megnövekedő forgalom kiszolgálására, majd a munkálatok befejezését követően az esetlegesen okozott útkárokat helyre kell állítani. Az Óhidi Közös Önkormányzati Hivatal Óhid, Sümegcsehi, Döbröce, Szalapa, Mihályfa, Kisvásárhely és Kisgörbő képviseletében kijelenti, hogy a koncessziós tevékenység alatt a helyi közutak forgalmát biztosítani kell, és a közút állagát meg kell őrizni. A tevékenység befejezését követően az igénybevett közterületeket, közutakat eredeti állapotára kell helyreállítani. Az Oszkói Közös Önkormányzati Hivatal Bérbaltavár, Csehimindszent, Mikosszéplak, Nagytilaj, Olaszfa és Oszkó vonatkozásában feltételként jelzi, hogy a bányászati előkészítés, bányatelek fektetés és ehhez kapcsolódó kutatások során a helyi közutak igénybevétele előzetes közútkezelői hozzájárulással lehetséges az okozott károk megtérítése mellett. A Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal Kemendollár és Pókaszepetk települések részéről nyilatkozva felhívja a figyelmet arra, hogy a munkaterületet a 3/2001 (I. 31.) KÖViM rendelet előírásainak betartásával kell kialakítani. Az árkokat, vízgyűjtő területeket funkciójuk megtartására alkalmas állapotba kell helyreállítani. Megbontott közterületen a gyalogos és járműforgalmat biztosítani kell. A Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vid, Somlóvecse, Nagyalásony, Dabrony, Iszkáz, Tüskevár, Nagypirit, Kispirit, Kiscsősz, Kisberzseny és Apácatorna részéről kijelenti, hogy a helyi közutakra vonatkozó követelmény: szükség szerint az eredeti állapot helyreállítása. Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rum és Zsennye részéről jelzi, hogy a helyi közutak terhelhetőségét figyelembe kell venni és igénybevétel esetén legalább az eredeti állapotában helyre kell állítani. A Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal Zalaszentgrót, Zalaszegvár és Zalavég részéről közli, hogy a helyi közutakat érintő bármilyen beavatkozás csak az eredeti állapot visszaállításával történhet. A 8. témakörben együttműködő hatóságok: Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csöglei Közös Önkormányzati Hivatal Kertai Kirendeltsége Egervári Közös Önkormányzati Hivatal Kámi Közös Önkormányzati Hivatal Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Vas Megyei Igazgatósága Magyar Közút Nonprofit Zrt. Veszprém Megyei Igazgatósága, Nagypáli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nyőgéri Közös Önkormányzati Hivatal Óhidi Közös Önkormányzati Hivatal Oszkói Közös Önkormányzati Hivatal Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal 221

222 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyongazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 1.6. és 3.3. alfejezetei tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott. 222

223 Függelék Függelék 1. függelék. Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO 2eq : széndioxid-egyenérték az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO 2 mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dt: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dz: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés). A 12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi. EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (10 18 J) ELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ÉTT: Érzékeny Természeti Terület FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű MÁFGBA: MBFH Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár GJ: Gigajoule (10 9 J) GVV: gáz-víz viszony (m 3 /m 3 ) GW: Gigawatt (10 9 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, 1 GJ = 0,2778 MWh = 0,0239 toe MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány maf: Adriai tenger feletti magasság mbf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (10 6 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat 223

224 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (10 15 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2000) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 2000) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (10 12 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, 1 toe = 41,868 GJ = kwh TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, 1 W = 1 J/s F: formáció T: tagozat Q: kvarter Pl: pliocén Pa 2 : felső-pannóniai Pa 1: alsó-pannóniai Pa: pannóniai M s : szarmata M b : badeni M k : kárpáti M o : ottnangi M e : eggenburgi Mi: miocén Ol: oligocén K: kréta J: jura T 3 : felső-triász T 2 : középső-triász T 1 : alsó-triász T: triász Mz: mezozoikum P: perm C: karbon D: devon S: szilur O: ordovícium Cm: kambrium Pz: paleozoikum OPz: ópaleozoikum. 224

225 Függelék 2. függelék. A Káld vizsgálati területre eső Natura 2000-es különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) jelölő élőhelyei és fajai Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) Élőhelyek: (magyar név, kód, kormányrendelet szerinti sorrendben): Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel Természetes disztróf tavak és tavacskák 3160 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho- Batrachion növényzettel 3260 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco- Brometalia) 6210 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6430 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 6440 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6510 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 7230 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno- Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 91F0 Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal 91G0, Jelölő fajok: (magyar név, tudományos név, ABC szerinti sorrendben) Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) Hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior) Közönséges denevér (Myotis myotis) Ragadozó őn (Aspius aspius) Sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous) Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Tompa folyamkagyló (Unio crassus) Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Vidra (Lutra lutra) Vöröshasu unka (Bombina bombina) Gércei tufagyűrű és láprét (HUON20014) Élőhelyek: (magyar név, kód): Szubpannon sztyeppék 6240 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion cae ruleae) 6410 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6510 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 7230 Jelölő fajok: (magyar név, tudományos név) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) 225

226 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Marcal-medence (HUBF20015) Élőhelyek: (magyar név, kód, kormányrendelet szerinti sorrendben): 275/2004 kormányrendelet 4. A) számú melléklete: Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 3270 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6410 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 6440 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6510 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek /2004 Kormányrendelet 4. B) számú melléklete: Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno- Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0 Jelölő fajok: (magyar név, tudományos név, ABC szerinti sorrendben) Magyar tarsza (Isophya costata) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Sötét hangyaboglárka (Maculinea nausithous) Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Rába és Csörnöc-völgy (HUON20008) Élőhelyek: (magyar név, kód): Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval 3130 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho- Batrachion növényzettel 3260 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 3270 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó Mocsárrétjei 6440 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6510 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno- Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 91F0 Jelölő fajok: (magyar név, tudományos név) Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Sávos bödöncsiga (Theodoxus transversalis) Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) Erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) Dunai ingola (Eudontomyzon mariae) Réti csík (Misgurnus fossilis) Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) Ragadozó őn (Aspius aspius) Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) Vidra (Lutra lutra) 226

227 Függelék Sárvíz-patak mente (HUBF20052) Élőhelyek: (magyar név, kód, kormányrendelet szerinti sorrendben): Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6430 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei 6440 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 6510 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 7230 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno- Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91E0 Jelölő fajok: (magyar név, tudományos név, ABC szerinti sorrendben) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Réti csík (Misgurnus fossilis) Tompa folyamkagyló (Unio crassus) Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) Vöröshasú unka (Bombina bombina) 227

228 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település Járás Lakónépesség, 2011 (fő) 3. függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége (Forrás: TEiR [KSH Népszámlálás 2011; NAV Személyi jövedelemadó statisztika]) Terület (km 2 ) Népsűrűség, 2011 (fő/km 2 ) Öregedési index, 2011 (%) Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők aránya, 2011 (%) Középfokú iskolai végzettséggel, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya (%) Érettségizettek aránya, 2011 (%) Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%) Aktivitási arány, 2011 (%) Munkanélküliségi ráta, 2011 (%) Egy lakosra jutó jövedelem, 2011 (Ft/fő) Celldömölki járás , ,9 30,8 24,7 25,3 8,0 46,2 8, ,6 1,0 Boba Celldömölk , ,7 33,7 22,4 25,9 6,0 45,6 6, ,0 0,0 Borgáta Celldömölk 114 6, ,6 38,2 22,7 27,3 2,7 41,2 10, ,0 0,0 Celldömölk Celldömölk , ,4 24,9 22,7 30,7 10,8 47,3 7, ,3 0,9 Duka Celldömölk , ,2 41,7 25,5 17,1 3,7 41,7 14, ,0 2,7 Egyházashetye Celldömölk , ,1 41,8 25,8 14,7 8,0 42,0 10, ,0 1,3 Jánosháza Celldömölk , ,4 34,1 25,6 21,9 6,6 45,4 9, ,5 0,6 Karakó Celldömölk , ,5 45,5 22,2 17,0 4,5 46,0 11, ,0 2,1 Keléd Celldömölk 70 8, ,3 68,6 11,4 7,1 0,0 32,9 13, ,0 0,0 Kemeneskápolna Celldömölk 88 5, ,5 42,4 20,0 16,5 8,2 39,8 0, ,0 9,1 Kemenespálfa Celldömölk , ,9 47,1 26,5 12,8 1,3 49,1 5, ,0 0,0 Kissomlyó Celldömölk 209 8, ,7 39,5 24,4 17,6 9,3 45,5 8, ,0 10,0 Köcsk Celldömölk , ,9 41,9 23,2 17,1 3,3 40,1 9, ,0 2,3 Mesteri Celldömölk , ,7 35,8 25,2 21,7 7,1 33,2 3, ,0 1,2 Nemeskeresztúr Celldömölk , ,7 43,8 28,1 15,4 3,8 43,8 13, ,0 0,0 Nemeskocs Celldömölk 298 7, ,3 36,4 28,0 19,9 5,2 45,3 4, ,0 0,0 Devecseri járás , ,6 36,2 26,3 16,3 5,4 42,2 12, ,0 1,0 Iszkáz Devecseri , ,5 33,2 28,7 16,6 6,9 42,8 9, ,8 1,1 Kamond Devecseri , ,1 45,5 25,1 12,4 2,7 36,2 11, ,6 1,2 Karakószörcsök Devecseri 269 7, ,1 32,9 32,6 18,6 2,7 48,7 5, ,0 1,9 Kerta Devecseri , ,4 37,5 23,7 18,9 4,3 45,5 12, ,6 0,0 Kisberzseny Devecseri 88 5, ,3 45,7 25,9 9,9 3,7 27,3 12, ,0 0,0 Kiscsősz Devecseri 104 9, ,3 41,7 22,9 18,8 3,1 37,5 10, ,0 0,0 Kispirit Devecseri 78 5, ,5 51,4 20,3 8,1 4,1 37,2 17, ,0 0,0 Kisszőlős Devecseri 127 6, ,6 41,3 20,2 9,2 2,8 29,1 32, ,8 0,0 Nagyalásony Devecseri , ,1 27,0 31,7 17,9 6,3 50,1 7, ,4 0,0 Nagypirit Devecseri , ,3 37,6 27,5 13,7 3,5 43,1 8, ,4 0,0 Somlójenő Devecseri 282 8, ,9 42,1 25,3 11,1 3,4 35,5 20, ,7 1,1 Somlószőlős Devecseri , ,0 37,7 27,4 14,2 6,3 43,0 9, ,7 0,6 Somlóvásárhely Devecseri , ,5 37,2 25,2 17,5 6,2 45,0 11, ,6 1,3 A cigány (romani, beás) népesség aránya, 2011 (%) A német népesség aránya, 2011 (%) 228

229 Függelék Település Járás Lakónépesség, 2011 (fő) Terület (km 2 ) Népsűrűség, 2011 (fő/km 2 ) Öregedési index, 2011 (%) Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők aránya, 2011 (%) Középfokú iskolai végzettséggel, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya (%) Érettségizettek aránya, 2011 (%) Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%) Aktivitási arány, 2011 (%) Munkanélküliségi ráta, 2011 (%) Egy lakosra jutó jövedelem, 2011 (Ft/fő) Somlóvecse Devecseri 84 4, ,0 45,6 22,8 15,2 3,8 46,4 12, ,0 6,0 Tüskevár Devecseri , ,4 35,9 25,4 20,8 6,1 43,6 10, ,3 0,7 Vid Devecseri 134 3, ,0 47,6 20,2 7,3 1,6 38,1 35, ,2 2,2 Apácatorna Devecseri 157 7, ,5 40,0 27,6 12,4 1,4 33,8 0, ,0 0,0 Csögle Devecseri , ,6 38,9 23,3 14,6 4,3 38,9 8, ,9 0,0 Dabrony Devecseri , ,0 34,2 23,6 15,4 4,6 38,4 16, ,2 0,8 Doba Devecseri , ,0 32,0 34,3 16,7 6,4 36,7 7, ,0 0,8 Egeralja Devecseri 245 8, ,9 40,3 24,8 17,7 3,5 42,4 22, ,0 1,2 Sárvári járás , ,1 28,0 25,0 26,9 9,6 48,1 7, ,0 1,4 Bejcgyertyános Sárvári , ,0 34,4 26,2 22,2 4,0 46,7 11, ,0 2,7 Bögöte Sárvári , ,1 35,2 26,1 17,6 6,1 39,5 7, ,0 1,4 Gérce Sárvári , ,0 33,3 26,8 20,7 4,9 44,5 8, ,9 0,8 Hosszúpereszteg Sárvári , ,4 30,6 31,5 19,3 6,4 43,2 10, ,0 2,1 Ikervár Sárvári , ,2 24,5 30,0 25,7 9,5 50,4 7, ,0 0,8 Káld Sárvári , ,7 33,1 26,8 21,3 5,4 50,1 10, ,2 1,4 Meggyeskovácsi Sárvári , ,0 38,1 26,3 19,2 3,0 44,1 17, ,0 1,2 Nyőgér Sárvári , ,9 26,9 28,9 25,6 8,0 46,0 10, ,0 0,0 Sárvár Sárvári , ,6 23,0 22,7 31,6 13,8 50,4 6, ,3 1,3 Sótony Sárvári , ,0 35,3 26,1 20,7 6,6 49,0 12, ,5 0,0 Vásárosmiske Sárvári , ,2 36,8 29,8 19,0 4,9 46,5 4, ,0 1,7 Vashosszúfalu Sárvári , ,3 35,5 24,3 19,6 4,1 45,6 6, ,5 1,7 Sümegi járás , ,4 29,9 27,2 20,0 6,9 44,9 12, ,2 0,8 Hosztót Sümegi 64 7, ,0 41,4 24,1 15,5 3,4 45,3 20, ,0 0,0 Káptalanfa Sümegi , ,7 35,5 27,1 15,7 5,5 45,0 12, ,9 0,5 Megyer Sümegi 22 4, ,0 47,6 19,0 19,0 4,8 45,5 30, ,2 0,0 Nemeshany Sümegi , ,4 42,0 24,9 13,5 5,5 44,4 12, ,0 0,0 Rigács Sümegi 176 6, ,3 35,9 24,7 15,9 0,6 45,5 11, ,3 0,0 Sümeg Sümegi , ,3 25,8 25,6 24,7 10,3 44,2 12, ,0 1,0 Szentimrefalva Sümegi , ,4 37,6 24,7 16,1 1,1 38,8 15, ,0 1,5 Ukk Sümegi , ,2 30,9 27,3 19,7 6,3 36,6 9, ,1 1,8 Veszprémgalsa Sümegi 267 8, ,5 40,4 30,0 14,0 3,2 38,2 4, ,0 0,0 Zalaerdőd Sümegi , ,5 37,9 34,9 11,1 2,7 40,9 8, ,0 0,0 Zalagyömörő Sümegi , ,2 29,8 31,0 19,5 5,4 47,3 14, ,7 0,0 Zalameggyes Sümegi 46 2, ,8 43,9 29,3 12,2 0,0 37,0 29, ,0 0,0 A cigány (romani, beás) népesség aránya, 2011 (%) 229 A német népesség aránya, 2011 (%)

230 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 230 Település Járás Lakónépesség, 2011 (fő) Terület (km 2 ) Népsűrűség, 2011 (fő/km 2 ) Öregedési index, 2011 (%) Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők aránya, 2011 (%) Középfokú iskolai végzettséggel, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya (%) Érettségizettek aránya, 2011 (%) Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%) Aktivitási arány, 2011 (%) Munkanélküliségi ráta, 2011 (%) Egy lakosra jutó jövedelem, 2011 (Ft/fő) Zalaszegvár Sümegi 144 6, ,3 39,6 30,6 12,7 0,7 38,2 18, ,0 3,5 Bodorfa Sümegi 105 2, ,2 42,3 24,7 11,3 2,1 44,8 10, ,0 0,0 Dabronc Sümegi , ,6 34,7 29,4 15,2 4,1 46,5 12, ,7 0,0 Gógánfa Sümegi , ,8 31,0 29,6 17,4 3,4 46,6 23, ,3 0,5 Hetyefő Sümegi 82 4, ,0 44,3 21,5 15,2 5,1 35,4 0, ,3 0,0 Szombathelyi járás , ,7 23,3 19,8 30,2 17,0 48,4 7, ,8 2,3 Rum Szombathelyi , ,7 28,6 22,9 24,7 11,1 43,0 6, ,0 1,3 Zsennye Szombathelyi 96 5, ,1 35,6 21,1 27,8 10,0 52,1 18, ,0 4,2 Vasvári járás , ,6 33,8 25,3 21,3 6,4 44,8 9, ,2 1,3 Alsóújlak Vasvári , ,5 31,2 33,6 20,0 4,0 45,9 14, ,0 1,1 Bérbaltavár Vasvári , ,3 42,2 22,0 15,2 3,2 36,8 11, ,6 1,8 Csehi Vasvári 256 9, ,0 39,9 27,3 15,5 3,4 36,7 6, ,0 2,7 Csehimindszent Vasvári , ,0 33,0 22,7 16,2 9,7 43,7 18, ,7 1,1 Csipkerek Vasvári , ,2 43,6 19,6 22,8 4,8 37,9 4, ,0 2,1 Egervölgy Vasvári 339 8, ,9 43,4 27,1 16,3 5,2 46,0 16, ,0 0,0 Győrvár Vasvári , ,0 34,4 26,8 16,1 7,4 47,0 12, ,0 0,9 Kám Vasvári , ,0 30,4 26,0 24,4 6,8 46,5 10, ,0 10,3 Mikosszéplak Vasvári , ,1 47,6 19,0 13,6 3,4 33,1 18, ,4 1,2 Nagytilaj Vasvári , ,9 41,4 24,8 9,0 4,5 33,6 20, ,5 9,1 Olaszfa Vasvári , ,0 38,4 26,2 16,1 6,5 40,2 11, ,6 0,0 Oszkó Vasvári , ,7 34,7 25,7 19,4 6,5 42,9 9, ,0 0,0 Pácsony Vasvári , ,7 33,6 24,3 27,0 3,9 39,7 4, ,0 0,0 Szemenye Vasvári , ,7 37,2 23,4 25,2 1,8 47,5 9, ,0 0,0 Vasvár Vasvári , ,5 27,4 23,6 28,5 9,8 48,7 8, ,5 1,1 Zalaegerszegi járás , ,8 23,9 23,2 27,6 14,2 48,5 9, ,2 1,0 Egervár Zalaegerszegi , ,6 24,8 27,5 23,7 11,4 49,3 7, ,0 1,5 Gősfa Zalaegerszegi , ,3 33,8 23,0 21,3 4,5 44,3 16, ,0 0,0 Kemendollár Zalaegerszegi , ,3 24,3 33,7 21,7 4,3 45,1 12, ,0 0,0 Lakhegy Zalaegerszegi 447 8, ,9 33,9 31,3 18,8 5,2 47,4 4, ,0 4,3 Pókaszepetk Zalaegerszegi , ,6 25,8 25,4 25,1 8,4 48,3 7, ,2 0,6 Vasboldogasszony Zalaegerszegi , ,1 33,3 27,3 18,7 6,7 47,3 9, ,6 0,0 Zalaszentgróti járás , ,2 29,4 25,9 22,9 7,7 45,1 13, ,9 1,6 Batyk Zalaszentgróti 384 8, ,4 35,5 25,0 21,0 2,0 40,6 19, ,3 2,6 Döbröce Zalaszentgróti 66 2, ,9 40,7 30,5 13,6 5,1 37,9 20, ,0 0,0 A cigány (romani, beás) népesség aránya, 2011 (%) A német népesség aránya, 2011 (%)

231 Függelék Település Járás Lakónépesség, 2011 (fő) Terület (km 2 ) Népsűrűség, 2011 (fő/km 2 ) Öregedési index, 2011 (%) Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők aránya, 2011 (%) Középfokú iskolai végzettséggel, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya (%) Érettségizettek aránya, 2011 (%) Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 2011 (%) Aktivitási arány, 2011 (%) Munkanélküliségi ráta, 2011 (%) Egy lakosra jutó jövedelem, 2011 (Ft/fő) Dötk Zalaszentgróti 25 1, ,0 19,0 19,0 33,3 23,8 44,0 0, ,0 0,0 Kisgörbő Zalaszentgróti 167 6, ,1 35,9 24,2 17,6 3,9 38,9 16, ,8 6,0 Kisvásárhely Zalaszentgróti 49 4, ,3 35,6 22,2 20,0 6,7 44,9 27, ,0 0,0 Mihályfa Zalaszentgróti , ,5 32,1 27,3 21,0 6,9 47,7 10, ,0 1,1 Óhíd Zalaszentgróti , ,9 29,4 33,8 16,4 3,3 48,6 16, ,8 0,0 Pakod Zalaszentgróti , ,9 32,9 30,1 19,1 4,2 46,9 10, ,1 1,8 Sümegcsehi Zalaszentgróti , ,4 28,2 33,3 18,5 4,0 43,0 14, ,0 2,3 Szalapa Zalaszentgróti 200 4, ,6 42,6 23,2 10,5 2,6 40,5 16, ,0 0,0 Türje Zalaszentgróti , ,5 30,9 26,7 19,8 5,4 43,9 18, ,8 1,5 Zalabér Zalaszentgróti , ,0 32,9 25,3 20,2 7,2 41,3 14, ,6 0,0 Zalaszentgrót Zalaszentgróti , ,2 26,5 23,7 27,0 10,5 47,0 11, ,7 1,4 Zalavég Zalaszentgróti , ,6 34,9 28,5 17,0 4,0 41,6 11, ,0 0,0 A cigány (romani, beás) népesség aránya, 2011 (%) A német népesség aránya, 2011 (%) 231

232 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 4. függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények Szelvény Dátum Hossz* (m) Adattári szám, tartalom, adat elérhetőség BF 3/A T KH T KH T KH MBFH szolgáltatott, T KH MBFH szolgáltatott, T KH T KH T KH MBFH szolgáltatott, T KH MBFH szolgáltatott, T KH MBFH szolgáltatott, T ZI MBFH szolgáltatott PA PA PA PA PA PA PA PA PA VA MBFH szolgáltatott VA MBFH szolgáltatott VA MBFH szolgáltatott VA MBFH szolgáltatott VA MBFH szolgáltatott VA MBFH szolgáltatott VA MBFH szolgáltatott, AD.2472 VA MBFH szolgáltatott VA MBFH szolgáltatott VA MBFH szolgáltatott VA MBFH szolgáltatott VA MBFH szolgáltatott XK 4/ MBFH szolgáltatott VPA VPA MBFH szolgáltatott VPA MBFH szolgáltatott VVA MBFH szolgáltatott VVA MBFH szolgáltatott VVA MBFH szolgáltatott VVA MBFH szolgáltatott, AD.2472 VVA MBFH szolgáltatott VVA MBFH szolgáltatott VVA MBFH szolgáltatott VPA MBFH szolgáltatott VPA VPA XK 4/ VPA VPA VIK MBFH szolgáltatott, 14/2013 VIK /2013 VIK MBFH szolgáltatott, 14/2013 VPA MBFH szolgáltatott, 14/2013 VPA /2013 VPA /2013 VIK MBFH szolgáltatott, 14/2013 VIK 11/ MBFH szolgáltatott, 14/2013 VIK 11/ /2013 VIK 12/ MBFH szolgáltatott, 14/2013 VIK 12/ VIK MBFH szolgáltatott, 14/2013 VPA VPA 43/ VPA

233 Függelék Szelvény Dátum Hossz* (m) Adattári szám, tartalom, adat elérhetőség VPA VPA 49/A VPA VPA VPA MBFH szolgáltatott VPA /2013 VPA VPA VPA VPA 66/ VPA 66/ VIK MBFH szolgáltatott, 14/2013 VPA /2013 VPA VPA VPA /2013 VPA VPA VPA SER SER SER SER XMK 1/ SER SER SER SER XMK 1/ XMK 1/ XVO *Hossz (m): a területre eső szakasz hossza. 233

234 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 5. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben Káld, CH, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: A adat, mérési eredmény; E : értékelés, értelmezés, jelentés; T : terv; P : termelési adat, készlet, ásványvagyon; S : regionális, értékelés, tanulmány Adattári jel: T : Koncessziós adatcsomagok. Szénhidrogén. (Kerkáskápolna 1.,Letenye 2.,Mernye 2.,Gyékényes I.,Budafa I.,Bősárkány 1.,Felsőszentmárton I.,Celldömölk-ÉNY 1.,Hódmezővásárhely 1.,Alpár I.,Kömpöc 1.,Csávoly 1.,Derecske I.,Kiskunhalas I.,Fábiánsebestyén 4.,Doboz I.,Kunszentmárton 1.,Tóalmás 4.,Szeged 1.,Jászság I.,(Jászladány),Nagyecsed 1.,Sáránd I.,Mezőkeresztes-K 1.,Egyek 1.). Készítés éve: Iparügyi és Kereskedelmi Minisztérium, MBFHT T I-III. A Bernáth Z., Nagy Z., Kissné Hoós Zs., Móriné Németh I., Czuczi G. 1997: 30.sz. Celldömölk terület kutatási zárójelentése december 12. (Vasi Hegyhát - szénhidrogén) MOL Rt., MBFHT T E Mészáros L., Bíró E. 1975: Ikervár-Sótony felderítő, lehatároló kutatási zárójelentése. Mellékletek. OKGT, KFH 1131 E Mészáros L., Dallos E.-né, Paulik D., Marton T., Darabos A., Magyar J. 1975: Az ikervár-sótonyi kutatási terület felderítő-lehatároló kutatási zárójelentés. OKGT, MBFHT T.8746 E Molnár J., Nagy Z.-né, Nagy Z., Turtegin E.,Sipos L.-né, Móriné Németh I., Czuczi G. 1997: 60/A.sz. Andráshida-Észak terület kutatási zárójelentése december 12. (Győrvár - szénhidrogén) MOL Rt., MBFHT T E Káld, CH, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 1994: Területzáró jegyzőkönyv EM FRSZ mérésekről (Fedémes,Mesteri, Celldömölk és környéke, Nagybánhegyes, geofizika) GES Kft., MBFHT T A 1999: évi FRSZ mérések helyszínrajzai és digitálisadatai. Battonya-Pusztaföldvár-K: Nagybánhegyes; Battonya-Pusztaföldvár-DNy; Miske-Jánoshalma; PaleogénMedence DNy-i része: Mogyoród, Monor; Kismarja-Bagamér; Ózdi Medence: Fedémes; Celldömölk Vasi Hegyhát; Öttömös-K; Ásotthalom-É-Domaszék-Ruzsa; Tóalmás-Szentlőrinckáta; Tarany-Vízvár-É; Sávoly-DK kutatási területek.(+ 5 floppy) MOL Rt., MBFHT T A Bánhidai J. 1964: Jelentés a Répcelak-Sárvár-Ikervár-Vasvár kutatási területeken évben végzett reflexiós mérések eredményeiről (MOL Nyrt.-nél) OKGT SZKÜ, ELGI GOR-70a GKV-501 A Bánhidai J., Varga I., Rumpler J. 1961: Jelentés Vasvár és környéke kutatási területen 1960-ban végzett reflexiós és korrelációs refrakciós mérésekről (MOL Nyrt.-nél) OKGT SZKÜ, ELGI GOR-62 GKV-75 A Bernáth Z.-né, Mészáros L. 1986: Celldömölk környékének felderítő fázisú szénhidrogén kutatási programja OKGT, VBK NyMo1144 T Bihari D., Daridáné Tichy M., Dudko A., Horváth I., Ódor L.?: A Dunántúli Középhegység és környéke CH földtani vizsgálata. Szerves geokémiai paraméterek - a prognosztikus becslési módszer kialakítása (Komárom, Pápa, Celldömölk, Zalakaros, Enying, Székesfehérvár, Budapest, Esztergom) MÁFI, MBFHT T E Csapó G. 2001: Jelentés a 2001/12.sz. szerződés keretében Celldömölk környékén végzett relativ graviméteres mérésekről ELGI, ELGI AD.1854 A Dávid Gy. 1984: Adatszolgáltatás az Egyházasrádóc-Ikervár kutatási területen évben végzett vibroszeizmikus mérésekről(mol Nyrt.-nél) GKV, ELGI Népk-A-1/84 GKV-359 A Dávid Gy. 1985: Jelentés a Dabrony-Celldömölk-Répcelak kutatási területen években végzett vibroszeizmikus mérésekről (MOL Nyrt.-nél) GKV, ELGI Népk-197 GKV-345 E Dávid Gy. 1986: Adatszolgáltatás a Mihályi-Celldömölk kutatási területen évben végzett vibroszeizmikus mérésekről (MOL Nyrt.-nél) GKV, ELGI Népk-AWB13/86 GKV-378 A Dávid Gy. 1986: Adatszolgáltatás az Ikervár-Celldömölk-Ukk kutatási területen években végzett vibroszeizmikus mérésekről (MOL Nyrt.-nél) GKV, ELGI Népk-AWB1/86 GKV-369 A Dörnyei P., Keszthelyi Z. 1994: Szeizmikus feldolgozási jelentés Celldömölk kutatási területről (geofizika) GES Kft., MBFHT T A Éles Z. 1990: Adatszolgáltatás a Körmend-Sótony-Zalaegerszeg kutatási területen években végzett szeizmikus reflexiós mérésekről (MOL Nyrt.-nél) GKV, ELGI Népk-A-18/90 GKV-946 A Galicz-Bátky Zs. 2012: Vitrinite reflectance analysis Celldömölk-1, Győrszemere-2, Nagytilaj-2, Vinár-1. (+ magmintáik Rock-Eval pirolízis mérési eredményei; Celldömölk, Cell-1, Győrszemere, Gysz-2, Nagyytilaj, Nt-2, Vinár, Vi-1. Jelű régi szénhidrogén-kutató fúrások; 1 CD) MOL Nyrt., MBFHT T S 234

235 Függelék Gubucz E. 2002: MOL Rt. kutatási-bányászati adatok, térképek (Szőkedencs-II., Celldömölk-I., Komádi-I., Szolnok-III., Szolnok-IV., Somogyjád-I., Komádi-III., Körösújfalu-I., Kecel-II., Tiszapüspöki-II., Mórahalom-III., Farmos-II., Soltvadkert-II., Balotaszállás-VII., Furta-I., Vácszentlászló-I., Jakabszállás-II., Bihartorda-II., Bajánsenye-I., Kismarja-II., Zalakomár-III.) MOL Rt., MBFHT T A Horváth Z., Lencsés G., Móriné Németh I., Szentendrei E., Czuczi G. 1998: Celldömölk ÉNy-1 sz. kutatófúrás miocén földgáztelepének készlet meghatározása (szénhidrogén) MOL Rt., MBFHT T A Karas Gy.-né, Landy K.-né, Nagy Z. 1988: Jelentés a Kisalföldön, Dabrony-Rábakecöl-Pásztori-Lovászpatona térségében között végzett geoelektromos mérésekről (MOL Nyrt.-nél) GKV, ELGI GOR-E-24 GKV-762 A Kaszner E., Szuchentrunk J. 1967: Jelentés a Celldömölk kutatási területen az években végzett reflexiós mérésekről (MOL Nyrt.-nél) OKGT SZKÜ, ELGI GOR-96 GKV-87 E Kloska K. 1980: Jelentés az Egyházasrádóc-Ikervár kutatási területen 1979-ben végzett részletező graviméter mérésekről(mol Nyrt.-nél) GKV, ELGI Népk-G-32 GKV-435A Lassu K. 1973: Jelentés a szeizmikus RNP mérések eredményeiről (Mezőkövesd, Hajdúszoboszló, Nagykáta, Vasvár, Lenti, Szilvágy) (MOL Nyrt.-nél) OKGT GKÜ, ELGI Népk-110 GKV-112 A Mód G. 1986: 1.sz. kiegészítés az 5/ sz. csoport műszaki tervéhez, a Pápa-Celldömölk-Uraiújfalu kutatási területen vibroszeizmikus mérésekhez(mol Nyrt.-nél) GKV, ELGI GOR-M-210/a GKV-900 T Nagy Z.-né 1968: Jelentés a Beled-Dabrony kutatási területen az években végzett reflexiós mérésekről (MOL Nyrt.-nél) OKGT SZKÜ, ELGI GOR-99 GKV-106 E Sebe I., Nagy I., Csondor É., P-né Tuli A. 1994: Zárójelentés Celldömölk és környékén végzett szeizmikus mérésekről (geofizika) GES Kft., MBFHT T A Szabadváry L. 1956: Jelentés az Iszkaszentgyörgy-Sümeg környékén 1953-ban végzett "MASZOLAJ" geoelektromos mérések 5 szelvényének analitikus kiértékeléséről ELGI, ELGI E-48 A Szabó K., Boncz T., Molnár L. 1993: Zárójelentés. Területi jelentés a "Vasi-hegyhát"-on végzett szeizmikus mérésekről (Körmend, Vasvár, Zalalövő, Zalaegerszeg - geofizika) GES Kft., MBFHT T A Szanyi B. 1967: Jelentés a Vasvár-Körmend-Zalaegerszeg kutatási területen végzett felderítő reflexiós mérésekről (MOL Nyrt.-nél) OKGT SZKÜ, ELGI GOR-91 GKV-107 E Szilágyi Cs. 2011: Nagytilaj Nt-1, Vaszar Vasz-2, Vaszar Vasz-DNy-1, Vát Vát-1 CH kutak felszámolási terve Rex Terra Kft., VBK 4916 T Vajk R. 1938: Report on the Torsion Balance Survey in the Western Partof Hungary(Kőszeg, Szombathely, Sárvár, Sümeg, Zalaapáti, Zalaszentmihály, Zalaegerszeg, Nova, Zalaszombat) EUROGASCO, U-71 A Vajk R., Facsinay L. 1941: Report on the gravimeter survey made in the vicinity of Salomvár, Nagytilaj, Szentgotthárd and Nádasd, in Jelentés Salomvár, Nagytilaj, Szentgotthárd és Nádasd környékén az és évben végzett graviméteres felvételekről MAORT, ELGI U-78 A Vándor B., Varga I., Molnár K. 1960: Jelentés az évben Ikervár-Pecöl kutatási területen végzett részletező reflexiós munkálatokról (MOL Nyrt.-nél) OKGT SZKÜ, ELGI GOR-58 GKV-67 A Várnai L., Haáz I.-né, Ujfalusy A. 1955: Jelentés az 5/54-es szeizmikus csoport kisalföldi regionális és Celldömölk környéki átnézetes kutató munkálatairól Kőolajkutató és Feltáró Vállalat, ELGI OKGT-10/a GOR-10/1 A Várnai L., Varga I., Haáz I.né 1957: Jelentés a Celldömölk-i kutatási területen 1956-ban végzett kiegészítő mérésekről (MOL Nyrt.-nél) OKGT SZKÜ, ELGI GOR-31 GKV-39 A Velledits, F., Horváth, G. 2011: Investigation of seven wells from the Little HungarianPlain + Montázs panel mellékletek (Nagytilaj, Nt-2;Borgáta, Bor-1; Mesteri, Mes-1; Celldömölk, Cell-1; Celldömölk, Cell-ÉNy-1; Dabrony, Da-1; Vinár, Vi-1;1 CD), MBFHT T S Káld, Geotermia, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Bokor K., Gyulai Gy. 2010: Egervár hrsz. alatt Kastély épület geotermikus energia ellátását szolgáló vertikális szondák terve, környezeti vizsgálata Globál Bt., PBK T.D.9554 I. GT Dudás Gy. 2013: Vasvár geotermikus energia hasznosítás, bővítés Földhő Bt., VBK /2013 GT Stegena L. 1977: Geotermikus rezervoár-kutatás. Nagymélységű fúrások vizsgálata. Nagyhőmérsékletű porózus rétegek kutatása.(szeged-4., -13., Bárszentmihályfa, Ujszentiván-1.,Bajcsa-I., Fábiánsebestyén-3., Szarvas- DNY-1., Dabrony-1., Nagykáta-1., Pásztori-1., Felsőszentmárton-1., Hunya-1., Hódmezővásárhely-1., Kömlő-1., Nagyenyed?-1.(Nagyecsed-1), Csapod-1, Bősárkány-1, Gyoma-1, Kerkáskápolna-1.sz.- víz) ELTE, MBFHT T GT 235

236 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 6. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Káld, Környezetföldtan, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: K : környezet, ásványvagyon, környezeti vizsgálatok, EKHT; V : víz, vízbázis, vízkutatás; TH : területhasználat (pl. magyarázó, alapadat gyűjtemény, rendezési terv, kerékpárút, stb.); M : mérnöki (pl. MÜT, talajtani szakvélemény); E : egyéb (pl. beszámoló); T : térkép; A : adat Adattári jel: : Kutatási zárójelentés a Gérce - Sitke, Hercseg alja dűlői (Gérce II-III. alginit kráter) alginit előfordulásáról. Melléklet: Kutatási engedély iránti kérelem. Műszaki üzemi terv. Előzetes környezeti tanulmány. ALGIINIT Kitermelő és Értékesítő Kft. Nemesgulács VBK NyMo1402 K Bihari D. 1971: Földtani alapadatok a Devecseri es térképhez.(devecser, Doba, Borszörcsök, Somlóvásárhely) MÁFI MBFHT T.8019 K Jakus P. 1969: Földtani alapadatok a Csabrendeki es térképhez.(csabrendek-nagytárkány, Sümeg, Káptalanfa, Nemeshany, Szentimrefalva) MÁFI MBFHT T K Jámbor Á., Partényi Z., Fehérváry A., Keszthelyi S. 1976: Jelentés, az évi Pula-i és Gérce-i olajpala kutatásról. I. kötet, szöveges rész. Mellékletek 1. kötet, 2. kötet,3. kötet. MÁFI KFH I., (I- III.) K Olajos K. 1987: Befejező jelentés a Duka 1.sz. szerkezetkutató és hidrogeológiai fúrásról OFKFV GEOK J273 K;V Solti G. 1984: Összefoglaló földtani és készletszámítási jelentés a Gérce-i alginit részletes fázisú kutatásáról I. BIOMETOD Agrárfejlesztő Bt. VBK NyMo1391 K Solti G., Nagy L. 1984: Összefoglaló földtani jelentés és készletszámítási jelentés a Gérce-i alginit részletes fázisú kutatásáról,+ határozat, vélemény. BIOMETOD KFH 5253 K Szabó M., Szabadváry L. 1968: Jelentés a Devecseri medence D-i részén 1967-ben végzett komplex geofizikai kutatásról. (Bakony-hg., Csabrendek, Káptalanfa, Devecser) ELGI ELGI Kx-13 SzÁF-18 K Káld, Környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 1982: Káptalanfa-1 karotázs szelvény (M=1:50)(Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.2 K 1982: Káptalanfa-1 karotázs szelvény (M=1:200)(Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.1 K 1982: Káptalanfa-2 karotázs szelvény (M=1:200)(Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.3 K 1982: Káptalanfa-2 karotázs szelvény (M=1:50) (Dokumentáció típusa:geofizika Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.4 K 1983: A Gyepükaján-Káptalanfa kiemelt terület kutatási térképe ( évre tervezett kutatás) (M=1:10000) (Dokumentáció típusa: térkép) Doboz-zsák: 61.ZS EDBVH E.976 T 1983: Káptalanfa-10 karotázs szelvény (M=1:200, 1:100)(Dokumentáció típusa:geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.15 K 1983: Káptalanfa-11 karotázs szelvény (M=1:200)(Dokumentáció típusa:geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.16 K 1983: Káptalanfa-4 karotázs szelvény ( )(M=1:200)(Dokumentáció típusa: geofizika) Dobozzsák:59.ZS EDBVH E.5 K 1983: Káptalanfa-4 karotázs szelvény ( )(M=1:50)(Dokumentáció típusa: geofizika) Dobozzsák:59.ZS EDBVH E.6 K 1983: Káptalanfa-5 karotázs szelvény (M=1:200)(Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS E.7/2+55.ZS EDBVH E.7 K 1983: Káptalanfa-5 karotázs szelvény (M=1:50)(Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.8 K 1983: Káptalanfa-6 karotázs szelvény (M=1:200) (Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS e.9/2+55.zs EDBVH E.9 K 1983: Káptalanfa-6 karotázs szelvény (M=1:50) (Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák: 59.ZS EDBVH E.10 K 1983: Káptalanfa-7 karotázs szelvény (M=1:200)(Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.11 K 236

237 Függelék 1983: Káptalanfa-7 karotázs szelvény (M=1:50) (Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.12 K 1983: Káptalanfa-9 karotázs szelvény (M=1:200) (Dokumentáció típusa:geofizika) Doboz-zsák:59.ZS E.13/2+55.ZS EDBVH E.13 K 1983: Káptalanfa-9 karotázs szelvény (M=1:50) (Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.14 K 1984: Káptalanfa-12 karotázs szelvény ( )(M=1:200) (Dokumentáció típusa: geofizika) Dobozzsák:59.ZS E.17/2+55.ZS EDBVH E.17 K 1984: Káptalanfa-12 karotázs szelvény ( )(M=1:50) (Dokumentáció típusa: geofizika) Dobozzsák:59.ZS E.18/2+55.ZS EDBVH E.18 K 1984: Káptalanfa-14 karotázs szelvény (M=1:200) (Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.19 K 1984: Káptalanfa-14 karotázs szelvény (M=1:50) (Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.20 K 1984: Káptalanfa-16 karotázs szelvény (M=1:200) (Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.21 K 1984: Káptalanfa-16 karotázs szelvény (M=1:50) (Dokumentáció típusa:geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.22 K 1985: Káptalanfa-17 karotázs szelvény ( ) (M=1:200) (Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz- Zsák:59.ZS EDBVH E.23 K 1985: Káptalanfa-17 karotázs szelvény ( ) (M=1:50) (Dokumentáció típusa: geofizika) Dobozzsák:59.ZS EDBVH E.24 K 1985: Káptalanfa-18 karotázs szelvény (M=1:200)(Dokumentáció típusa:geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.25 K 1985: Káptalanfa-18 karotázs szelvény (M=1:50) (Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS E.26/2+55.ZS EDBVH E.26 K 1985: Káptalanfa-19 karotázs szelvény (M=1:200) (Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.27 K 1985: Káptalanfa-19 karotázs szelvény (M=1:50) (Dokumentáció típusa:geofizika)doboz-zsák:59.zs EDBVH E.28 K 1985: Káptalanfa-20 karotázs szelvény (M=1:200) (Dokumentáció típusa:geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.29 K 1985: Káptalanfa-20 karotázs szelvény (M=1:50)(Dokumentáció típusa:geofizika)doboz-zsák:59.zs EDBVH E.30 K 1985: Káptalanfa-21 karotázs szelvény (M=1:200)(Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.31 K 1985: Káptalanfa-21 karotázs szelvény (M=1:50)(Dokumentáció típusa: geofizika) Doboz-zsák:59.ZS EDBVH E.32 K 2004: Környezeti hatástanulmány az Ikervári szélerőmű parkról. Melléklet: Hatástanulmány II. Légvezeték hatástanulmány. Elvi építési engedély (1-35. sz. torony) Callis Energetika Kft VBK NyMo3060 K 2006: Pakod és Dötk községek településrendezési terveii. egyeztetési anyag Altus Kft. PBK NyMo3577 TH 2008: Kisgörbő, Nagygörbő, Szalapa községek településszerkezeti tervének szabályozási tervének egyeztetési anyaga. PBK T.D.8034 CD. TH 2012: Sárvári Gyógyfűrdő B-7 vízkút felszámolása + -1, -4 számú kutak létesítése vízjogi létesítési engedély (595/ /2012) VIKUV Zrt., Opál Mérnöki Iroda /+294/2012 V 2012: Sárvári gyógyfürdő vízbázis fejlesztés Sárvári Gyógyfürdő Kft., Opál Mérnöki Iroda Kft /2013 V Ádám A. 1978: Jelentés a dunántúli magnetotellurikus alapkutatásokról.(tés, Kislőd, Káptalanfa, Bodorfa, Gy ürüs) (geofizika) MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet MBFHT T K Balogh K., Árva E. 1978: Hazai kőzetminták K-Ar kora. Jelentés a Magyar Állami Földtani Intézet és az MTA Atommag Kutató Intézete között létrejött, 3076/78 nyilvántartási számú kutatási szerződéskeretében végzett 40 db K-Ar kormeghatározásról. (Marcali,Rábaszentandrás, Malomsok, Monostorapáti, Doba, Várkesző,Kapolcs, Pula, Vigántpetend - glaukonit, biotit, andezit,riolittufa, bazalt) MTA Atommag Kutató Intézete MBFHT T K Bende L., Rápli P. 2004: Hosszúpereszteg község településfejlesztési koncepciója, alátámasztó szakági javaslatok, településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv. ALTUS Savaria VBK NyMo2990 TH 237

238 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Császár G. 1985: Összefoglaló értékelés az Ajka II. terület Ajkai Kőszén Formációjának a MÁFI-ban végzett őslénytani, ásvány-kőzettani és geokémiai vizsgálatokról. (Gyepükaján, Káptalanfa, Csabrendek, Somlóvásárhely) MÁFI MBFHT T K Dani I., Somfai A., Danyi G., Kovacsics Z. 2006: Rendezési program Nagyalásony és településcsoportja(dabrony, Vid, Kisszőlős, Somlóvecse) összevont rendezési tervéhez 1984.Dabrony településrendezési terve CD-n GYŐRITERV, CITY PLUS Bt VBK 0783 TH Dobos I., Marik J. 1971: Összefoglaló szakvélemény Ikervár kutatási terület mélyfúrású kútjairól. (Sótony, Nyőgér) Vízkutató és Fúró Vállalat MBFHT T VK Dr. Kulcsár L., Guzyné Somogyi A. 1962: A celldömölki Sághegy vulkánja VBK 2826 K Draskovits P., Vértesy L. 1989: Jelentés a Rum-Ikervár térségében végzett vízkutató geofizikai mérésekről ELGI ELGI AD.877 SzÁF-664 V Dudás J., Milánkovich A., Pápa A., Varga G., Hobot J. 1989: Jelentés "A Kisalföld komplex geofizikai kutatása" témakörben a Kisalföld D-i, valamint a Zalai-medence É-i részén ben végzett kutatásokról (Zsira, Bük, Sótony, Káld, Kőszeg, Vasvár, Nagytilaj) ELGI ELGI AD.889 K Dudko A.a 1995: A magyarországi földrengések és a velük kapcsolatos földtani jelenségek összesítése. (Dunaharaszti, Kecskemét,Eger-Ostoros, Berhida, Ukk-Bérbaltavár, Nagykanizsa,Pincehely) MÁFI MBFHT T K é.n. : Csögle földtani naplók VBK 3453 K é.n.: A Gyepükaján-Káptalanfa kiemelt terület kutatási térképe (M=1:10000) (Dokumentáció típusa:térkép) Doboz-zsák: 61.ZS+64.ZS EDBVH E.972 T é.n.: Dabronc földtani naplók VBK 3455 K é.n.: Dabrony földtani naplók VBK 3454 K é.n.: Doba földtani naplók VBK 3462 K é.n.: Iszkáz földtani naplók VBK 3506 K é.n.: Káptalanfa földtani naplók VBK 3515 K é.n.: Kerta földtani naplók VBK 3520 K é.n.: Kiscsősz földtani naplók VBK 3526 K Erkel A. 1957: Jelentés az évi kisalföldi tellurikus mérésekről (Kópháza, Répcelak, Dabrony) ELGI ELGI U-360 K Farkas P., Szepesházy I., Papp P., Chikán G. 1989: A Balaton Üdülőkörzet mérnökgeológiai térképsororozata. Földtani magyarázó, 1.sz. lap Sümeg. MÁFI MBFHT T K Ferenc B. 2003: Celldömölk, Vulkán fürdő vízbázis bizt. Helyezése figyelő kutak eng. terve AQUADRILL 92 Kft. VBK 4744 V Ferencz K. 1988: A Hosszúpereszteg "Egyetértés" MgTsz hrsz.-ú homokbánya bővítésének összefoglaló földtani jelentése VIKUV VBK NyMo0729 K Gavrilla K. 1957: Jelentés a Jánosházi 5158/4. sz. térképlapról felvéve: mészkő, homok, kavics. MBFHT T.272 K Görög, Á., Szeitz, P., Tóth, E. 2011: Micropaleontological and microfacies studies on cuttingsof Dabrony-1 (Bor-1, Nt-2) well + Fotó mellékletek (Dabrony, Da-1; Borgáta, Bor-1; Nagytilaj, Nt-2; 1 CD) Mining Support Kft. MBFHT T K Gulyás Á. 1988: Jelentés az évben Kerta környékén végzett kavicskutatásról. ELGI VBK 1080 K Hahn Gy., Reiner Gy., Rege Cs., Nagy E. 1990: Kamond-Kisberzseny homokos kavics előfordulásának felderítő-lehatároló fázisú földtani kutatási jelentése. Tégla- és Cserépipari Szolgáltató Kft. MBFHT T K Hámorné Vidó M. 1995: Szerves kőzettani vizsgálatok eredményei a Duka-II., azsira-1., és a Nagylózs-1. számú fúrások mintáin. MÁFI MBFHT T K Hegedűs Gy. 1951: Jelentés az 5158/2. Boba és 5158/4. Jánosháza térképlapok felvételéről. MBFHT T.212 K Hegedűs, Tregele K. 1950: Jelentés Boba 5158/2., Jánosháza 5158/4. és Csorna 4958/4. című térképlapok földtani felvételéről. (mészkő, agyag, homok, bazalt) MBFHT T.140 K Hoffer E. 1955: Jelentés a Celldömölk környékén 1955-ben végzett földmágneses mérések eredményeiről.(tük) ELGI MBFHV Geof:259 K Jakab J.-né, Badinszky P., Boldizsár I., Arany P.,Kubovics I. é.n.: Bányameddők minősítése Vas megyében, II- III. ütem kutatási jelentés. (Csepreg, Vönöck, Kemenesmagasi, Kissomlyó, Gérce, Szombathely, Csörötnek, Csánig,Felsőcsatár, Cák, Kőszeg). + 3 lap rövid összefoglalás. FTV, MÁFI, BME, ELTE KFH 6892/A K Jámbor Á., Solti G. é.n.: A Balaton-felvidéken és a Kemenesháton felkutatott felső pannóniai olajpala előfordulás földtani körülményei. (Pula, Gérce, Kemenesmagosi) MÁFI MBFHT T K 238

239 Függelék Jankovics B. 1996: Gérce Polgár-hegy-i homokbánya bővítő kutatásának földtani-készletszámítási jelentése (Hrsz.:Gérce, Farkaserdőre-dűlő, 0103.) Melléklet: Kutatásának terve Előzetes környezeti hatásvizsgálat Földtani szakértő VBK NyMo1363 K Jankovics B. 2001: Földtani-készletszámítási jelentés az "Egervölgy I.(Sósdombi homokbányaüzem) - homok" védnevű bányatelek bővítő kutatásáról (hrsz.: Egervölgy )Melléklet: Kut. eng. iránti kérelem, Kutatási műszaki üzemi terv, Bányatelek bővítés műszaki leírása, Előzetes környezeti hatástanulmány földtani szakértő VBK NyMo2418 K Jocháné Edelényi E. 1990: A Dunántúli-középhegység-i karsztvízszintet meghatározó legfontosabb földtani tényezők. (Hévíz, Sümeg, Padragkút, Bakonybél, Tatabánya, Komárom, Dorog, Vác közti terület) MÁFI MBFHT T VK Jósa E. 1969: Geofizikai szakvélemény Szombathely-Ikervár-Rábahidvég környékének vízföldtani viszonyairól ELGI ELGI MG-32 V Jósa E. 1970: Geofizikai szakvélemény Pecöl-Ikervár környékének vízföldtani viszonyairól ELGI ELGI MG- 35 V Jósa E., Zsolnayné Egerváry K. 1968: Geofizikai szakvélemény a Rába Ikervár-Rábahidvég közötti szakaszának teraszképződményeiről Ikervár-Rábahidvég környékének területismertető vízföldtani szakvéleménye ELGI ELGI MG-14 V Kalmár I. 1984: Óhid-Kisgörbő vízügyi szakvélemény. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság PBK NyMo1246 V Kappel G. 1999: Hosszúpereszteg I. - homok bányatelek dokumentáció okleveles bányamérnök VBK NyMo1930 K Kappel G. 2002: Zárójelentés a Kám I., Nagy-rét dűlői kavicskutatásról. Melléklet:Kutatási engedélykérelem. Kutatási MÜT. Bányatelek megállapítási kérelem. Előzetes környezeti tanulmány. Földtani szakértő VBK NyMo2612 K Kappel G. 2003: Zárójelentés a Hosszúpereszteg, Gecsenyi pusztai homokkutatásról. földtani szakértő VBK NyMo2841 K Kerekes I. 2004: Apácatorna- Karakószörcsök-Kisberzseny kavicskutatás engedélyezési kérelme Apácatorna- Karakószörcsök-Kisberzseny kavicskutatási MÜT M4 WORLD Bt VBK 3210 K Klie Z., Tászler L., Sümegi G., Csalló P., Csernus G., Kvassay J., Frankovics T., Németh Gy. 2008: Döbröce község településrendezési terve, helyi építési szabályzata és szabályozási terve egyeztetési anyaga. GeoBalaton Bt., Neuhir Bt. PBK T.D.7773 I. TH Knauer J., Tóth K. 1971: Adatgyűjtemény a Nagytárkány jelű 1:10000-es földtani észlelési térképhez, az december 31-i állapot szerint. (Csabrendek, Nyirád, Sümeg) BKV MBFHT T K Knauer J., Tóth K. 2000: Az eocén transzgresszió térszíne és lefolyása a Dunántúli Középhegység délnyugati részén (OTKA T ) + Zárójelentés (Darvastó- Csabrendek-Káptalanfa terület) MBFHT T K Kocsondi J. 1987: Tanulmányterv a Csöglei "Marcalvölgye" MgTsz. Marcal-völgy árterületen lévő rétláp feltárásához és hasznosításához. ATE Keszthely VBK 0997 K Kollányi K. 1995: A Duka-II.sz. fúrás nannoplankton vizsgálati eredményei. MÁFI MBFHT T K Kollányi K. 1996: A dunántúli pannon medence nannoplankton vizsgálati eredménye. (Duka-II, Nagylózs-1, Zsira-1, Szombathely-II, Lajoskomárom-1, Tengelic-2, Iharosberény-I, Somberek-2fúrások). Jelentés a Lajoskomárom-1 fúrás nannoplankton vizsgálati eredményeiről. MÁFI MBFHT T K Kopek G. 1975: A Dunántúli-Középhegység Sümeg-Tatabánya közötti területe eocén üledékeinek vízföldtani értékelése. (Bakony, Vértes) OFKFV MBFHT T K Korpásné Hódi M., Detre Cs., Dosztály L., Hámorné Vidó M., Kollányi K., Lelkes Gy., Matyikó M., Sieglné Farkas Á., Szegő É. 1996: Őskörnyezeti vizsgálatok - Integrált sztratigráfia projekt. Jelentés az évben elvégzett feladatokról.(sümeg, Lajoskomárom, Nagylózs, Somberek, Szombathely, Duka, Zsira, Tengelic, Iharosberény) MÁFI MBFHT T K Kovács T. 2001: Zalaegerszeg delta - Boba delta vonalszakasz rehabilitációja előzetes környezeti hatástanulmány. Melléklet: Hiánypótlás (környezetvédelem). UVATERV Rt. Bp. PBK NyMo2433 K Könczey G.-né 1983: Kutatási jelentés, Káptalanfa Kf-8.sz. fúrás rétegsorának kőzetmechanikai vizsgálata. KBFI KFH 6949 K Könczey G.-né 1984: Kutatási jelentés, Káptalanfa Kf-12.sz. fúrás rétegsorának kőzetmechanikai vizsgálata. KBFI KFH 6950 K Könczey G.-né 1985: Kutatási jelentés Káptalanfa,Kf-15 sz. fúrás 5 telepfekü rétegsorának kőzetmechanikai vizsgálata Doboz-Zsák:12.ZS+54.ZS EDBVH AK.131 K Kretzói M. 1934: Előzetes jelentés az European Gas & Electric Co. megbízásából okt.-dec. hónapokban a Dunántúlon végzett geológiai felvételekről. (Sárvár, Celldömölk, Beled, Kissomlyó). (márga, mészkő, konglomerátum, bazalt). MBFHT T.34 K 239

240 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Lantos M., Rigler Gy. 1973: Jelentés a Kissomlyó-i bazalt előfordulás felszíni geofizikai kutatásáról OFKFV VBK NyMo0044 K Majász Gy., Schultz P. 1989: Szombathelyi vízmü bővítése Ikervár és térségének vízkutatási munkáinak kiviteli terve MÉLYÉPTERV GEOK KT V Mészáros J. 1982: Sümeg környékének tektonikai modellje. MÁFI MBFHT T K MKEH Győri Mér. és Műsz. Bizt. Hat. Szombathely 2009: Ikervár 013/32,013/15,081/7,081/14 hrsz. ing. széler. épeng. Vento Energetika Kft. VBK 4684 E Molnár M. 1977: Leányvár Kissomlyó hegyi dachsteini mészkő előfordulás részletes fázisú kutatásának összefoglaló zárójelentése és készletszámítása OFKFV GEOK J102 K Monostori M. 1985: Jelentés a felső-kréta fúrások Ostracoda vizsgálatainak összefoglaló értékeléséről. (Ajka, Gyepükaján, Káptalanfa) ELTE MBFHT T K Olajos K. 1985: Befejező jelentés a Somlóvásárhely 1sz. barnakőszén kutatófúrásról OFKFV GEOK J083 K Pattantyús-Á. M. 2010: Szakvélemény a Dabronc, Marcal híd csatlakozó vasúti töltésein végzett geofizikai vizsgálatok eredményeiről ELGI ELGI AD.2343 K Patyi E., Kappel G. 1996: Bögöte koncessziós terület homokkutatás földtani zárójelentés és ásványvagyon számítás. Melléklet: Előzetes környezeti hatásvizsgálat, Műszaki Üzemi Terv, Tájrendezési terv VASI MINERÁL Kft. Bögöte VBK NyMo1345 K Pleszkáts T. 1969: Szakjelentés az évi Sárvár-Ikervár környékén végzett szeizmikus mérésekről. Sf-16/12. sz. téma. ELGI ELGI U-4 K Rákóczy I. 1982: Jelentés a Káptalanfa-1, Csabrendek-2, Nagyegyháza-161/65 és Devecser-5 fúrások szeizmokarotázs méréseiről ELGI ELGI Sz-244 K Ráner G., Szénás Gy. 1972: Jelentés, a Magyar Középhegység előtereiben, ill. földtani alapszelvényeken ben végzett geofizikai kutatásról. (Dabrony, Devecser) ELGI KFH 2169 K Ráner G., Szénás Gy. 1973: Földtani alapszelvények geofizikai vizsgálata (Dabrony-Devecser-Halimba; Pétervására-Fedémes) ELGI ELGI Sz-144 K Ráner G., Szénás Gy. 1980: Földtani alapszelvények geofizikai vizsgálata. III. Szeizmikus reflexiós mérések a Kisalföldön (Rábavonal) évi jelentés (Sopron, Dabrony, Tét, Vinár, Mihályi, Fertőszentmiklós, Devecser, Kapoly, Halimba) ELGI MBFHT T K Ravasz Cs. 1974: A pulai és gércei olajpala kőzettani vizsgálata. MÁFI MBFHT T.8793 K Ravasz Cs. 1986: Ajkai Kőszén Formáció. Mikromineralógiai vizsgálatok alapján készült összefoglaló jelentés. (Zalagyömörő, Csabrendek, Gyepükaján, Káptalanfa, Somlóvásárhely,Nemeshany - kristályos pala, magmás kőzetek) MÁFI MBFHT T K Redlerné Tátrai M., Varga G. 1991: Geofizikai alapvonalak. Jelentés az évi szeizmikus és magnetotellurikus mérésekről. (Gérce, Dabronc, Sümeg, Lesencetomaj, Balatonederics, Marcalgergelyi, Dabrony,Devecser, Halimba, Zánka) ELGI MBFHT T K Reiner Gy., Gulyás Á. 1989: Kerta környéki kavics előfordulás felderítő fázisú földtani kutatási jelentése és felderítő fázisú kutatási terve. Jelentés az évben Kerta környékén végzett kavicskutatásról. TCSSZV MBFHT T I-II. K Reményi Gy. 1965: Műszaki jelentés a Celldömölk környékén évben végzett graviméter mérésekről. ELGI MBFHT T K Sallay M. 1971: Mikromineralógiai és kerekítettségi vizsgálatok. (Szabadbattyán 9., Tata 26., Papkeszi 1., Nemeshany 1.,Káptalanfa 3., Hosztót 2., Naszály 1. sz. fúrások). MÁFI MBFHT T.3211 K Schőnviszky L. 1987: Műszaki jelentés az évi légi geofizikai mérésekről. (Somlyóvár-Doba, Szár, Gézaháza-Csesznek). Légi geofizikai és távérzékelési módszerek a szilárdásvány-nyersanyag kutatásában. ELGI MBFHT T K Simon A. 1970: Jelentés az évi várvölgyi-medencében végzett geofizikai kutatásról (Sümeg, Sümegprága, Sümegcsehi, Kisgörbő, Bazsi, Uzsa, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Lesencefalu) ELGI ELGI SzÁF-67a U-206 K Solti G. 1984: A Kamondi kavicsbánya összefoglaló földtani és készletszámítási jelentése. Jó Barátság MgTsz. Kerta VBK 0752 K Solti G. 1993: évi koncessziós csomagok. Pályázati dokumentáció. Gérce, alginit. (1-1 floppy (FD-FDD)) (A megkutatottsági térképre határpont koordináták alapján felrajzolva). MÁFI MBFHT T K Solti G., Kolonics L., Böröczky T., Tamaga F. 1984: A Karakószörcsöki kavicsbánya összefoglaló földtani és készletszámítási jelentése. 1975, 1984 (két jelentés)+ felhagyási MÜT oldal, 4 térkép, mellékletek és kiegészítése. Kutatási engedély kérelem 08 hrsz. 2002; Kutatási MÜT 2004.; - Kisberzseny-Karakószörcsök kavicskutatási terv Jó Barátság MgTsz. Kerta, FATEX-97 Kft. VBK 0809 K Szabó Z., Balla Z. 1994: Új atomerőmű létesítéséhez számba vehető térségek előzetes neotektonikai vizsgálata szeizmikus szelvények alapján (Tiszalúc, Taktaharkány, Taktaszada, Görbeháza, Tiszavasvári, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló,Kaba, Báránd, Sárrétudvari, Derecske, Csabacsűd, Vönöck, 240

241 Függelék Gyomaendrőd, Soltvadkert, Tiszaroff, Besenyszög, Gyöngyös, Celldömölk, Gérce, Püspökladány, Szarvas, Sitke, Hatvan stb.) ELGI, MÁFI ELGI AD.1331 K Szathmáry M. 2003: Káld község kommunális szilárd hulladéklerakójának felhagyási terve. SZAMATRV Kft Pécs VBK NyMo2873 E Szebényi L. 1952: Jelentés az évben a Rába mentén 5158/1. Ikervár és 5158/3. Hosszúpereszteg jelű térképen végzett földtani térképezésről. MBFHT T.250 K Szima A. 2000: Ikervár településrendezési terve Vasi Tórus Mérnöki Iroda VBK NyMo2063 TH Szörényi Z. 1983: 2.sz. időközi adatszolgáltatás a Káptalanfa környékén1983-ban végzett elektromágneses frekvencia szondázásokról Doboz-zsák:26.ZS EDBVH GF.35 K Szörényi Z. 1983: Időközi adatszolgáltatás a Káptalanfa környékén végzett elektromágneses frekvencia szondázásokról Doboz-zsák:26.ZS EDBVH GF.34 K Takács V. 2008: Ikervár, 013/32 hrsz. ingatlanon tervezett szélmérő torony építése. Eng. terv dok. + más szélerőművek Anterra Ép. Zrt VBK 4578 E Tompa T. 2008: Kám, Jeli arborétum természetvédelmi kezelési terve. Őrségi Nemzeti Park VBK 4560 K Tóth A., Hetényi R. 1976: Leányvár Kissomlyó hegy földtani napló, rajzmellékletek. MÁFI KFH 67 K Tóth Cs. 1975: Jelentés az alginit kutató geofizikai mérésekről (Pula, Gérce) ELGI ELGI SzÁF-133a H K Tregele K. 1950: Jelentés évi. Az 5058/2. Beled és az 5058/4. Celldömölk térképlapok földtani felvételéről. MBFHT T.181 K Tregele K. 1951: Jelentés az 5085/2 Beled és az 5058/4 Celldömölk térképlapok földtani felvételéről OFKFV VBK NyMo0119 K Váradi T. 2007: Meggyeskovácsi, 3/12 hrsz. területen létesítendő termálvízkút vízjogi lét. eng. terv dok. WEPROT Kft VBK 4591 VM Velledits, F., Horváth, G. 2011: Investigation of seven wells from the Little HungarianPlain + Montázs panel mellékletek (Nagytilaj, Nt-2; Borgáta, Bor-1; Mesteri, Mes-1; Celldömölk, Cell-1;Celldömölk, Cell-ÉNy-1; Dabrony, Da-1; Vinár, Vi-1;1 CD) MBFHT T K Zaránd Cs., Pálfy J. 1974: Köcski (Hegedűhúr dűlő) homokbánya részletes fázisú földtani kutatási jelentése és készletszámítása az1974. március 31.-i helyzet szerint. (Egyházashetye) MÁFI MBFHT T.4684 K Zaránd Cs., Pálfy J. 1974: Köcski (Koldustelek dűlő) kavicsbánya részletes fázisú földtani kutatási jelentése és készletszámítása az március 31.-i helyzet szerint. (Egyházashetye) MÁFI MBFHT T.4686 K 241

242 Káld. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Mellékletek 242

243 Si t k e Nemesk oc s Kamond Duk a Eger völ gy J ános háza Vashoss zúf al u Szemenye Kar akós zör c sök Al sóúj l ak Cs ehi Pács ony Zal aer dőd Het y ef ő Mi koss zépl ak Bér bal t avár Döt k Eger vár r ví z Sá Zal agyömör ő Mi hál yf a SÜMEG Óhí d 0 ZALASZENTGRÓT Ki sgör bő Döbr öc e Sűmegc sehi Nagygör bő Bazs i Sűmegpr ága Zala Al i bánf a Vöck önd ndor nyasz ől ős Sénye Vi Gyűr űs Kunha lom -p. Zal ai s t vánd Kemendol l ár Zal asz ent i ván Gyepűkaj án 1 $ Földvá r Nemeshany Kig y ós Ki svás ár hel y Tűr j e Pókas zepet k Zal asz ent l őr i nc Kápt al anf a Uk k Szal apa Pakod Ri gács Bodor f a º ¹ Cs abr endek Zal abér Vasbol dogass zony Szent i mr ef al va Zal avég Nagyt i l aj Gősf a Vesz pr émgal sa Dabr onc Bat yk Megyer Hos zt ót Zal ameggyes l Gógánf a Ol as zf a Győr v ár Hegyhát sz ent pét er r ca Ma Kel éd Cs ehi mi ndsz ent Osz kó Nagypál i Ki spál i Zal asz egv ár Nemesk er eszt úr Cs i pk er ek Soml óvás ár hel y Apácat or na Ki sber zs eny Hos sz úper esz t eg Bögöt e Soml ój enő Tűs kev ár Kar akó Vi zs gá la t it e rüle t Konc e s s zi óraj a va s oltt e rüle t Te rm é s ze t vé de le m [ V M] Ne m ze t ipa rk ( NP) Te rm é s ze t vé de lm it e rüle t( TT) Tá j vé de lm ik örze t( TK) Ne m ze t iö k oló gi a ihá lóza t( NÖ H)[ V KGA2009 ] Ma gt e rü le t Ö k ológi a if olyos ó Puf f e rt e rüle t Na t ura20 00k ülön le ge sva g yk i e m e ltj e le n t ős é g űt e rm é s ze t m e g őrzé s it e rüle t( SAC)[ V M] Ra m s a rit e rüle t( ne m ze t k özij e le nt ős é g ű vi ze sé lőh e ly)[ V KGA2 009] Kemenespál f a Kám Doba Ker t a Bor gát a Soml ósz ől ős I s zk áz Kál d Egyházas het ye Bej c gyer t yános Zsennye Ki ssz ől ős Soml óvec se Ki scs ősz nöc - He rp e n yô Meggyesk ov ács i Rum Lak hegy spi r i t Nagypi r i tki Vi d Boba Csö r Köcs k Ki ssoml y ó Gut at őt t ős Nagyal ásony Cs ögl e Vásár os mi sk e Kemenesk ápol na Ny őgér Dabr ony Eger al j a Sót ony Cs empesz kopács Ador j ánháza Mest er i Gér ce I k er vár Ny ár ád Megyehi d Pecöl Marcal Tok or cs CELLDÖMÖLK Cs ény e os Por pác Nemess zal ók SÁRVÁR Bögöt ag Haj Nagys i monyi Uz sa Vi ndor nyal ak ,5 5 km He lys zí nra j z,t e rm é s ze t vé de lm it e rüle t e k: Ká ld Kom ple xé rzé ke nys é g ié st e rh e lh e t ős é gi vi zs gá la t it a nulm á ny MFGI MBFHe g yüt t m űk ö dé s Mé re t a rá n y: V e t ü le t : Dá t um : EOV Me g re nde lő: Di gi t á li ss ze rk. : Elle nőri zt e : J óvá ha gy t a : MBFH Pa s ze ragy örg y Gy uri c zagyö rg y Fa n c s i k Ta m á s 1.m e llé k le t