Hatvan szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Hatvan szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 13/211 (VI29) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 1, Bibók Zsuzsanna 3, Bujdosó Éva 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Holndonner Péter 3, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Jobbik Anita 1, Kerékgyártó Tamás 1, Kovács Gábor 2, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Lajtos Sándor 1, Maginecz János 4, Müller Tamás 1, Németh András 1, Paszera György 1, Püspöki Zoltán 1, Redlerné Tátrai Mariann 1, Selmeczi Pál 1, Szentpétery Ildikó 1, Szőcs Teodóra 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Varga Renáta 1, Veres Imre 2, Végh Hajnalka 1, Zilahi-Sebess László 1, Zsámbok István 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest,

2 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jóváhagyta: Dr Fancsik Tamás Lektorálta: Bodor Emese Dr Koloszár László Dr Piros Olga A jelentés: 263 oldalt, 67 ábrát, 45 táblázatot, 12 függeléket, 9 mellékletet tartalmaz 2

3 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Hatvan szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete A bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (Btv) 9 (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek A vizsgálati jelentés tervezet II része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra 3

4 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Tartalom I Hatvan vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 11 Bevezetés 11 1 A vizsgálati terület jellemzése Hatvan vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza Talajtan és természetes növényzet A területhasználat térképi bemutatása Természetvédelem Hatvan vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A terület földtani viszonyai 4 13 A terület vízföldtani viszonyai A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízminőségi képe A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások Határ menti víztestek Monitoring Mennyiségi és minőségi állapotértékelés Intézkedések és környezeti célkitűzések Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Szénhidrogén-kutatás Egyéb nyersanyagok A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők A Hatvan terület szénhidrogén vagyona 122

5 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása Kutatási módszerek A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása Közlekedési viszonyok Energiahálózatok A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A kutatási szakasz időtartama A termelési szakasz időtartama A termelés felhagyását követő időszak A várható legfontosabb bányaveszélyek A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Levegőtisztaság-védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása Hatások a rezervoárokban Hatások a rezervoárok és a felszín között Hatások a felszínen 187 Országhatáron átnyúló hatások 188 5

6 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 33 A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (NeKI) 189 Irodalom 192 Internetes hivatkozások 196 II A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása 199 III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján 22 Függelék 237 Mellékletek 263 Ábrajegyzék 1 ábra A vizsgált terület elhelyezkedése, tájbeosztása 13 2 ábra A vizsgálati terület elhelyezkedése 14 3 ábra Hatvan vizsgálati terület elhelyezkedése Magyarország geomorfológiai térképén 17 4 ábra Magyarország éghajlati körzetei 18 5 ábra Hatvan vizsgálati területen mért munkanélküliség ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Hatvan vizsgálati területen ábra Talajtípusok a Hatvan vizsgálati területen 21 8 ábra Hatvan vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe 23 9 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek 32 1 ábra Magyarország medencealjzatának szerkezeti felépítése 4 11 ábra A Hatvan vizsgálati terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete aljzatának földtani felépítése ábra A paleogén üledékciklus litosztratigráfiai és faciológiai összefüggései a Paleogénmedencében ábra A miocén emeleteinek ősföldrajzi térkép sorozata a vizsgálati területen és tágabb környezetében ábra A vizsgálati területre eső szeizmikus szelvény értelmezés ábra A vizsgálati területre eső szeizmikus szelvény értelmezés ábra A vizsgálati területre eső szeizmikus szelvény értelmezés ábra A vizsgálati terület szerkezeti felépítésének sematikus blokk diagramja ábra A vizsgálati terület gravitációs Bouguer-anomália térképe ábra A vizsgált terület prekainozoos aljzatának mélységtérképe a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvényekkel 47 2 ábra Az É D-i irányultságú HIII C időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra A NY K-i irányultságú HIII K időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra A Ny K-i irányultságú HIII H időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 49 6

7 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 23 ábra Az É D-i irányultságú JE 189 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 5 24 ábra A Bükki-egység elvi rétegoszlopa ábra A területen áthaladó, a tanulmányban szereplő földtani szelvények helyzete ábra A 3 sz földtani szelvény ábra A 2 sz földtani szelvény ábra Az 1 sz földtani szelvény 6 29 ábra A vizsgálati terület mágneses Z anomália térképe 61 3 ábra 4 sz földtani szelvény ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 5 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével ábra A felső-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálatis terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS 1%-os és 9%-os percentilis közötti értékei; ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 8 36 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ábra Hulladékgazdálkodás ábra Szennyezett területek ábra Ipari létesítmények, káresemények 87 4 ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen 1 45 ábra A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra A Tardi Agyag Formáció tetőmélység térképe ábra A Tardi Agyag Formáció vastagság térképe ábra A Paleogén-medence szénhidrogénföldtani rendszerének alapelemei ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia ábra Irányított ferde fúrás ábra A rétegrepesztés folyamata ábra A hatvani vizsgálati terület térségének (Heves-, Nógrád-, Pest- és Jász-Nagykun- Szolnok megye) közúthálózata (213) ábra A Hatvan vizsgálati terület térségének (Heves-, Nógrád-, Jász Nagykun Szolnok valamint Pest megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft nyomán, 21) ábra A hatvani vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ábra A hatvani vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ábra A világ várható energiafogyasztása 2 21 között ábra Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására 146 7

8 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 6 ábra Az EU primerenergia-mixének változása 21 és 23 között (IEA adatok) ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) ábra Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 21 és 23 között ábra Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) ábra A hatvani vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Eger és környéke, továbbá Salgótarján és környéke légszennyezettségi zónái ábra Világörökség- és világörökség-várományos terület övezete a hatvani vizsgálati területen és térségében ábra A hatvani vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok 18 Táblázatjegyzék 1 táblázat Hatvan vizsgálati terület sarokpontjai 12 2 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok 13 3 táblázat Hatvan vizsgálati terület tájbeosztása 15 4 táblázat Hatvan vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben 21 5 táblázat Hatvan vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 29) 27 6 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére 32 7 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre 33 8 táblázat A vizsgálati terület 5 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI, MBFH) 34 9 táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) 36 1 táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre táblázat Digitális formában jelenleg elérhető, MOL által közt mért mélyfúrásgeofizikai mérések táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek táblázat A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) 82 2 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai táblázat Az 5 km-es körzet felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai 9 24 táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak táblázat A koncessziós területen lévő létesítéskor 3 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak 94 8

9 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 26 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1 m 3 /év egységben (VGT, 27-es nyilvántartási adatok) táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 27-es nyilvántartási adatok) táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai 97 3 táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai táblázat Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Hatvan területre táblázat Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária események az elmúlt évtizedekben Magyarországon táblázat A Hatvan vizsgálati területnek (1 az ország többi területe) valamint Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja (1 zóna), Eger, és Salgótarján (a 11 kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása táblázat A Hatvan vizsgálati területnek (1 az ország többi területe) valamint Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja (1 zóna), Eger, és Salgótarján (a 11 kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása táblázat A 212 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint táblázat A 213 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint táblázat A 212 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint táblázat A 213 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok a hatvani vizsgálati területen (I II kategória) táblázat A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája 176 9

10 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Függelék 1 függelék Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa függelék Rövidítések függelék Helyi jelentőségű, védett természeti területek 24 4 függelék A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények függelék Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) függelék A 26 ábra jelkulcsa függelék A 27 és 28 ábrák jelkulcsa függelék Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben függelék Minősített dokumentomok környezetföldtan témakörben függelék A vizsgálati területtel érintett, különböző védettségű területek elhelyezkedése függelék A vizsgálati területnek a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály hatáskörébe eső településeinek általános földhivatali adatai függelék A vizsgálati területnek a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala hatáskörébe eső településeinek általános földhivatali adatai 262 Mellékletek 1 melléklet Hatvan Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2 melléklet Hatvan Területhasznosítás (CORINE) 3 melléklet Hatvan Prekainozoos aljzat (HAAS et al 21) 4 melléklet Hatvan A Tardi Agyag F felszíne 5 melléklet Hatvan A Tardi Agyag F talpmélysége 6 melléklet Hatvan Szénhidrogén-kutatási felmértség 7 melléklet Hatvan Szeizmikus felmértség 8 melléklet Hatvan Fúrási és geofizikai felmértség 9 melléklet Hatvan A vízbázisok kijelölt, lehatárolt vízbázisvédelmi védő területei, védőidomai 1

11 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány I Hatvan vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 21 év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 13/211 (VI 29) kormányrendelet szabályozza Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembe vevő vizsgálatokat jelenti A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1 mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével A rendelet alapján elkészítettük Hatvan terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát szénhidrogén vonatkozásában A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2 melléklete határozza meg 11

12 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1 A vizsgálati terület jellemzése 11 Hatvan vizsgálati terület földrajzi leírása 111 Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület legnagyobb része Nógrád és Heves megye területére esik, K-en, DK-en Pest, D-en Jász Nagykun Szolnok megye területébe nyúlik Sarokpontjait az 1 táblázat adja meg A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 kmes környezet, 1 táblázat) A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is (1 melléklet) 1 táblázat Hatvan vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) = = Mivel a vizsgálati területen nincs hatályos szénhidrogén bányatelek, ezért a vizsgálati terület megegyezik a koncesszióra javasolt területtel A terület (1) sarokpontja a Galga-völgytől Ny-ra, Nógrádkövesd és Nógrádsáp között van Innen K felé 1 km-re, Bértől kb 1,5 km-re Ny-ra a (2), majd É felé 8 km-re, Szanda és Bokor községek között kb félúton a (3) sarokpont Innen K felé, a Mátra É-i lába mentén haladva 42 km-t, Sirok és Egerbakta között van a (4), majd D-i irányban 5 km-re, Egerszólát Ny-i széle közelében az (5) sarokpont Ny felé 8 km-re, Kisnánától É-ra kb 2,5 km-re a (6) pont, majd D felé 18 km-re, a Budapest Miskolc vasúti fővonalból egykor Nagyút előtt leágazó szárnyvonal mentén a (7) sarokpont A határ itt Ny felé fordul, 2 km-t halad Atkár ÉNy-i sarkáig, a (8) pontig Tovább D felé 5 km-re, újra a miskolci vasútvonal mentén, Vámosgyörk előtt a (9) Ny felé 1 km-re, Hatvan és Hort között a (1), majd innen 1 km-t halad a határ D felé, ahol Jászfényszaru É-i végében van a (11) Innen Ny felé 1 km-re, Tura D-i végén a (12), majd É felé 1 km-re, Heréd és Kartal között kb félúton a (13), ismét Nyra 1 km-re, Aszódtól É-ra kb 1,5 km-re a (14), majd É felé 1 km-re, Erdőkürt K-i határában a (15), Ny felé 1 km-re, Püspökhatvan Ny-i határától Ny-ra kb 1 km-re a (16), és innen É felé 1 km-re a határ beköt az (1) pontba (1 ábra) A terület kiterjedése 1539,9 km 2, legnagyobb tengerszint feletti magassága a Kékestető, 114 mbf A legmélyebb pontja a vizsgálati terület DK-i sarkában, a határon, Ludastól keletre 12

13 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2,2 km-re a Bene-patak medrében 18,5 mbf A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől 6 méterig terjed 1 ábra A vizsgált terület elhelyezkedése, tájbeosztása Hatvan Hatvan térrész határponti koordinátákkal: 154 km 2 Hatvan koncesszióra javasolt terület: 154 km 2 Hatvan szénhidrogén bányatelkek területe: km 2 A 2 táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet és a vele megegyező területű koncesszióra javasolt területet 2 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Abasár Heves Kartal Pest Acsa Pest Kerekharaszt Heves Aldebrő Heves Kisbágyon Nógrád Apc Heves Kisnána Heves Aszód Pest Kozárd Nógrád Atkár Heves Kutasó Nógrád Bátonyterenye Nógrád Lőrinci Heves Bér Nógrád Ludas Heves Bercel Nógrád Markaz Heves Bodony Heves Mátraderecske Heves Bokor Nógrád Mátraszentimre Heves Boldog Heves Mátraszőlős Nógrád Buják Nógrád Nagykökényes Heves Csécse Nógrád Nagyréde Heves Cserhátszentiván Nógrád Nagyút Heves 13

14 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Megye Település Megye Csővár Pest Nógrádkövesd Nógrád Detk Heves Nógrádsáp Nógrád Domoszló Heves Pálosvörösmart Heves Ecséd Heves Palotás Nógrád Ecseg Nógrád Parád Heves Egerbakta Heves Parádsasvár Heves Egerszólát Heves Pásztó Nógrád Egyházasdengeleg Nógrád Petőfibánya Heves Erdőkürt Nógrád Püspökhatvan Pest Erdőtarcsa Nógrád Recsk Heves Galgaguta Nógrád Rózsaszentmárton Heves Galgahévíz Pest Sirok Heves Gyöngyös Heves Szarvasgede Nógrád Gyöngyöshalász Heves Szirák Nógrád Gyöngyösoroszi Heves Szuha Nógrád Gyöngyöspata Heves Szurdokpüspöki Nógrád Gyöngyössolymos Heves Szűcsi Heves Gyöngyöstarján Heves Tar Nógrád Halmajugra Heves Tarnaszentmária Heves Hatvan Heves Terény Nógrád Héhalom Nógrád Tura Pest Heréd Heves Vanyarc Nógrád Herencsény Nógrád Vécs Heves Hort Heves Verpelét Heves Jászfényszaru Jász Nagykun Szolnok Verseg Pest Jobbágyi Nógrád Visonta Heves Kálló Nógrád Zagyvaszántó Heves Karácsond Heves 2 ábra A vizsgálati terület elhelyezkedése piros vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km-es környezete 14

15 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgált terület tájbeosztását MAROSI, SOMOGYI szerk (199) és DÖVÉNYI (21) szerk alapján (1 ábra, 3 ábra) a 3 táblázat foglalja össze 3 táblázat Hatvan vizsgálati terület tájbeosztása (MAROSI, SOMOGYI szerk 199, DÖVÉNYI szerk 21 alapján) Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj Terület (km 2 ) % Ecskendi-dombság 112,4 7,3 Galga-völgy 19,9 1,3 Keleti-Cserhát Cserhát-vidék Cserhátalja 233,7 15,2 Központi-Cserhát 83,3 5,4 Mátravidék Mátraalja Nézsa Csővári-dombság 22,2 1,4 Nyugati-Mátraalja 132,3 8,6 Keleti-Mátraalja 122,1 7,9 Mátralába 63,2 4,1 Parád Recski-medence 3,4 2, Nyugati-Mátra 13,7 6,7 Központi-Mátra Magas-Mátra 223,3 14,5 Déli-Mátra 152,3 9,9 Bükkvidék Bükkalja Egri-Bükkalja 16,7 1,1 Észak-magyarországiközéphegység Északmagyarországimedencék Zagyva-völgy 75,4 4,9 Tarna-völgy 13,9,9 Felső-Zagyva Tarna-közidombság Tápió Galga Észak-alföldi Hatvani-sík 116,7 7,6 Alföld Zagyva- vidék hordalékkúp- Gyöngyös Hevesvidék síkság Gyöngyösi-sík 18,4 1,2 Összesen 1539,9 1, A vizsgálati terület az Északi-középhegységen belül zömmel a Mátra (53,7%), kisebb mértékben a Cserhát (3,6%) területére esik A tetőszinteket, az ezekhez simuló hegylábfelszíneket közel É D-i tengelyű, D felé lejtő nagyobb folyóvölgyek (Galga, Zagyva, Tarna) tagolják Nyugaton a Cserhát völgymedencékkel osztott alacsony középhegysége terül el Központi részén az átlagos relatív relief 12 m/km 2 D-i előterének Ny-i területe a Galga felé lejtő dombság, ahol az átlagos relatív relief 7 m/km 2 K-i része a DK felé lejtő Cserhátalja, mely ÉNy DK-i tengelyű aszimmetrikus völgyekkel keskeny hátakra osztott hegylábfelszín Itt a relatív relief átlaga 45 m/km 2 A Mátra gerinces típusú vulkáni hegység Három fő része a Magas-, a Nyugati- és a Déli-Mátra (3 ábra) Fő tömege, a Magas-Mátra, Magyarország legmagasabban fekvő tája Ny K-i csapású gerincei É felé meredek, D felé lankásabb lejtőkkel kapcsolódnak Vulkáni és periglaciális formakincse a lejtős tömegmozgások következtében intenzív lepusztulási térszín A relatív relief átlag 13 m/km 2 (2 m/km 2 a legszabdaltabb részeken) K-i területe egykori lávatakaró, mely DK felé lejt, rajta gazdag periglaciális formaegyüttes ismert A Nyugati-Mátra É D-i csapású vonulatokból áll, melyek Ny felé meredeken, K-re lankásan lejtenek Itt az átlagos relatív relief 18 m/km 2, de az É-i részén 35 m/km 2 is lehet A Déli-Mátra enyhén D-re lejtő, gerinces típusú alacsony középhegység Ny-i része gyengébben szabdalt, csak 6 8 m/km 2 a relatív relief, K-en akár 2 m/km 2 Az Alföld felé lejtő hegylábfelszíne a Mátraalja, nyugati része enyhén D-re lejtő, gyengén szabdalt hegységelőtéri dombság, ahol 3 m/km 2 az átlagos relatív relief Az idősebb hordalékkúpokat völgyközi hátakká alakította a fiatal völgyhálózat, néhol (Nagyréde) fiatal süllyedékeket találunk Keleten a tagolt hegylábfelszín enyhén DDK-re lejtő, közepes magasságú hegységelőtéri dombság, a relatív relief 9 m/km 2 A völgyközi hátak között É Di és ÉNy DK-i tengelyű, meredek lejtőjű fiatal süllyedékek (Domoszló, Abasár, Visonta) vannak Az Alföld felszínébe simuló részeken deráziós formakinccsel találkozunk A Mátra északi hegylábfelszíne, az É-ra lejtő Mátralába erősen tagolt dombság, alacsony középhegység Vulkáni kúpok és eróziós deráziós völgyek tagolják 115 m/km 2 az átlagos 15

16 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés relatív relief A hegységrészek közötti, közel É D-i tengelyű aszimmetrikus folyóvölgyek, a Galga, a Zagyva és a Tarna 16

17 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3 ábra Hatvan vizsgálati terület elhelyezkedése Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2) A vizsgálati területen a tengerszint feletti magassági viszonyok következtében az ország éghajlati körzetei (4 ábra) közül négy is megtalálható, a mérsékelten meleg (4-es altípus: mérsékelten meleg száraz), a mérsékelten hűvös (9: mérsékelten hűvös mérsékelten száraz; 1: mérsékelten hűvös mérsékelten nedves) és a hűvös (12: hűvös nedves) 17

18 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 18 4 ábra Magyarország éghajlati körzetei (SÜMEGHY, UNGER 26), rózsaszín vonallal a vizsgálati terület határa Az évi napfénytartam óra (legtöbb a Magas-Mátrában), nyáron 74 76, télen óra (a legmagasabb helyeken) Az évi középhőmérséklet 5,4 1 C (a Kékesen a legalacsonyabb, a hegylábak irányában növekszik) A napi középhőmérséklet április 1 és május 1 között kezdődően napon át (október 2 15-ig) 1 C fölött marad (Az időtartamok jelentős eltéréseit a terület nagy vertikális kiterjedése okozza) Az utolsó tavaszi fagyok április 15 3 körül, míg az első őszi fagyok október 1 2-a táján várhatók (elsősorban a magasság függvényében), a fagymentes időszak átlagosan nap A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga C (legalacsonyabb érték a csúcsszinten), míg a téli minimumoké C A csapadék évi összege mm (legtöbb a csúcsrégióban) Évente átlag 35 6, a Magas-Mátrában 8 1 hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 25 4 cm, a Magas-Mátrában 5 6 cm Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel): a tetőkön,84,88, a magasság csökkenésével 1, 1,25-re növekszik Az ÉNy-i, a Ny-i, és a DNy-i, illetve a völgyekben a tengelyiránynak megfelelő szélirány a leggyakoribb A szél átlagos sebessége 2 3 m/s, a magasabb pontokon akár 3,5 m/s, a tetőkön 4 5 m/s A hegyvidéken erdőgazdálkodás folyik, fontos a turisztika (egészségturizmus) és az idegenforgalom, néhol a szélenergia hasznosítása is megvalósult A délies lejtők szántóföldi növénytermesztésre, gyümölcsösök kialakítására, borvidéknek alkalmasak A vizsgált térségben a 211-es népszámlálás adatai alapján a népsűrűség 93 fő/km 2 volt, ami elmarad az országos átlagtól (16 fő/km 2 ) A legnagyobb értéket Gyöngyös (568 fő/km 2 ) a legalacsonyabb értéket pedig Cserhátszentiván (13 fő/km 2 ) településen mérték A korszerkezet kedvezőtlennek tekinthető, a gyermekkorúak száma összességében nem haladja meg a 65 év felettiek számát Az öregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának egyik legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 12% volt (országos átlag 93%) A vizsgálati területen belül kimagasló eltérések mutathatók ki: az öregkorúak száma több településen is többszörösen meghaladja a fiatalkorúakét A leginkább elöregedő település Bokor (58%), a legfiatalosabb korszerkezettel pedig Halmajugra rendelkezett (36%) (Népszámlálás, 211) Az iskolázottság tekintetében a népszámlálás adatai szerint a népesség 28%-a végezte el csak az általános iskola 8 évfolyamát Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett közel 22,5%, érettségizett 25,5%, a felsőfokú végzettségűek aránya viszont 1% volt, így az

19 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány iskolázottság szintje a térségben az országos átlag alatt alakult A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mindössze négy településen (Gyöngyössolymos, Aszód, Gyöngyös és Pálosvörösmart) haladta meg az országos átlagot (15,5%), ugyanakkor ki kell emelni, hogy a szakmai oklevéllel rendelkezők aránya jelentősen meghaladta az országos átlagban mért 19,5%-ot (Népszámlálás, 211) 5 ábra Hatvan vizsgálati területen mért munkanélküliség 211 A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása 44,1% volt, ami kismértékben elmaradt az országos átlagtól (45,4%) A térségen belül jelentős területi különbségek mutatkoznak a gazdasági aktivitás terén Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált terület déli és középső része magasabb, míg a periférikus elhelyezkedésű területek alacsonyabb aktivitással jellemezhetők; a legmagasabb, országos átlagot is meghaladó értékek Hatvan és Gyöngyös térségében mérhetőek A munkanélküliségi ráta szoros kapcsolatban áll a gazdasági aktivitás mértékével, így a területi elrendeződés ahhoz hasonlatosan alakul Az országosan mért munkanélküliségi adatnál kedvezőbb értékeket Gyöngyös és Hatvan térségében láthatunk, míg a periférikusabb elhelyezkedésű Pásztói, vagy Pétervásárai járás értékei jóval magasabbak (5 ábra) Jellemző ugyanakkor a munkanélküliség mozaikosságára, hogy a Pásztói járásban található a három legkisebb munkanélküliséggel jellemezhető település közül kettő A legkedvezőbb értékkel Mátraszentimre (6,5%), Kisbágyon (7,2%) és Palotás (7,9%) települések rendelkeztek, Egerbakta, Kálló, Ecseg, Szirák, Halmajugra és Bér települések értéke meghaladta a 3%-ot A térség egészére számított munkanélküliségi ráta 13,8% volt (Népszámlálás, 211) A lakosság jövedelmi helyzete mérsékelten kedvezőtlennek tekinthető, az egy lakosra jutó összes évi jövedelem 211-ben mindössze a Ft volt, az országos átlag viszont ebben az időszakban közel 782 Ft volt E tekintetben is jelentős különbségek mutathatóak ki, a legalacsonyabb, 4 Ft alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező települések (Halmajugra, Szirák, Kálló, Ecseg, Bér) értéke nem érte el a leggazdagabb települések (Pálosvörösmart, Gyöngyössolymos, Markaz, Visonta) értékének 4%-át sem A gazdasági 19

20 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés aktivitás értékéhez hasonlóan ez esetben is Gyöngyös és Hatvan térsége rendelkezett kedvezőbb értékekkel (NAV Személyi jövedelemadó statisztika) (6 ábra) 6 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Hatvan vizsgálati területen 211 A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 211-ben (Népszámlálás 211) a cigány (12147 fő), a szlovák (1969 fő) és a német (91 fő), a többi kisebbség összlétszáma nem érte el az 1 főt A cigányok részaránya a térség egészében magasnak tekinthető, számos településen meghaladta a 1%-ot, a legmagasabb értékeket Kállón (32,7%), Halmajugrán (35,7%) és Szirákon (4,5%) mérték A szlovákok főként a Cserhát és a Mátra településein élnek nagyobb számban, Csővár településen részarányuk meghaladja az 5%-ot, Mátraszentimrén pedig a lakosság közel 4%-át adják Ezeken kívül Bokor, Bér, Erdőkürt és Egyházasdengeleg településeken magasabb, mint 2% A német kisebbség elszórtan él a térségben, csak egy településen (Aldebrő, 12,3%) élnek nagyobb arányban (Népszámlálás, 211) 1121 Talajtípusok 112 Talajtan és természetes növényzet A vizsgált területeken található talajtípusok területi eloszlását a 7 ábra, százalékos arányait a 4 táblázat mutatja be 2

21 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 7 ábra Talajtípusok a Hatvan vizsgálati területen (VKGA 29) A vizsgált terület legmagasabb régióiban, a Cserhát és a Mátra központi részein, elsősorban helyben maradt andezittörmelék talajképző üledéken agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek Alacsonyabban a Ramann-féle barna erdőtalajok zömmel a löszös, kőzettörmelékes hegylábfelszín lejtőüledékein fejlődtek ki, majd még alacsonyabban, az Alföldhöz csatlakozó, lankás felszíneket csernozjom barna erdőtalajok borítják (7 ábra) 4 táblázat Hatvan vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) Terület (%) 7 Agyagbemosódásos barna erdőtalajok 456,2 29,63 9 Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) 425,3 27,62 11 Csernozjom barna erdőtalajok 374,7 24,33 5 Erubáz és nyirok talajok 62,6 4,7 26 Réti öntéstalajok 61,9 4,2 31 Fiatal, nyers öntéstalajok 52,88 3,43 1 Köves és földes kopárok 52,1 3,38 25 Réti talajok 26,3 1,71 3 Humuszos homokos talajok 11,1,72 16 Réti csernozjomok 11,,71 21

22 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) Terület (%) 12 Csernozjom jellegű homoktalajok 5,2,34 2 Futóhomok,6,4 22 Réti szolonyecek,2,1 Összesen 1539,9 1, Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok (29,63%) mechanikai összetétele a talajképző üledék milyenségétől függetlenül agyagos vályog Vízvezető képességük közepes, vízgazdálkodásuk az erodáltság függvénye Elsősorban erdők és legelők találhatók rajta A terület 27,62%-án található barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalaj) a Cserhát és a Mátra D-i kitettségű, lösszel, illetve idősebb laza üledékkel fedett hegylábfelszínein A talajképző üledék függvényében vályog vagy agyagos vályog (nyirok esetében) szemcse összetételű, ha agyagos, a kis vízvezető képesség miatt nem túl kedvező a vízgazdálkodása Elsősorban szántóként hasznosul A tagoltabb térszíneken az erózió köves és földes kopárokat alakít ki (3,38%) A területen a magasság csökkenésével csernozjom barna erdőtalajok követik a barnaföldek zónáját 24,33% részarányban Ez a talajtípus a barnaföldek csernozjomosodása révén alakul ki löszön és idősebb laza üledékeken, illetve andezitgörgeteges lejtőtörmeléken (Alföldbe simuló lejtők) Vízgazdálkodásuk kiegyenlített Főként szántók A 4,7% -nyi erubáz és nyirok talaj a Keleti-Mátraalján fordul elő A magas szmektit-tartalom kedvezőtlen vízgazdálkodást eredményez, de a szőlőtermesztés számára így is alkalmas (Visonta) A Zagyva-völgyet kitöltő réti öntéstalaj (4,2%) agyagos vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású, 1 2% szervesanyag-tartalmú talajféleség, mely főként szántóként hasznosul Hatvan és Pásztó között a Zagyva-völgy Ny-i oldalán keskeny sávban humuszos homokos talajok alakultak ki (,72%), melyek gyenge termékenységűek, bizonytalan terméshozamúak Öntözéssel és tápanyag-utánpótlással szántók és szőlőültetvények alakíthatók ki, illetve erdőterületnek megfelelők A fiatal patakvölgyekben agyagos vályog mechanikai összetételű fiatal, nyers öntéseken (3,43%), szántók, rét legelő gyepterületek, ligeterdők vannak A réti talajféleségek (1,71%) termékenysége a szervesanyag-tartalom és a szemcseösszetétel függvénye; löszön, iszapos homokon kialakult változatuk közepes termékenységű, a homokosabb gyengébb Szántók, rét legelők, gyepterületek és erdők ligeterdők Ugyancsak löszös talajképző üledéken képződtek a réti csernozjomok (,71%), melyek döntően kiváló termékenységű, stabil hozamú szántók A csernozjom jellegű homoktalajok (,34%) gyenge minőségűek, főleg erdők, kevesebb a szántó és a gyep Kizárólag a terület É-i részén, a Kosdi-dombságon ismertek A terület,4%-án megtalálható futóhomok talajokokat főleg erdők borítják, de ha karbonát tartalmúak, akkor szőlőművelésre is alkalmasak A löszös talajképző üledéken képződött réti szolonyecek (,1%) szikes talajok, természetes termékenységük gyenge; szikes rétek és természetvédelem alatt álló, a gyepszukcessziót stabilizáló legelőként hasznosított területek 1122 Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 213) Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 29) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé 22

23 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk A 8 ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja 8 ábra Hatvan vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 213) A vizsgált terület talajai a magas régiókban gyengébben veszélyeztetettek (8 ábra), a laza lejtőtörmelékkel fedett, lejtős térszínek részben a közepesen, nagyobbrészt az erősen veszélyeztetett tartományba esnek elsősorban azért, mert a terület nagy részén magas az eróziós potenciál, így nagy a vonalas és az areális erózió (lejtőlemosódás) veszélye Ezen kívül az agyagbemosódásos barna erdőtalaj az előforduló hatások közül a savasodásra és a tömörödésre nagyon érzékeny, miként a humuszos homokos talajok a roskadás omlásra, az erubáz nyirok talajok a tömörödésre A réti talajoknál a fő veszélyt a vízszintemelkedés okozhatja A csernozjom talajok pedig minden vizsgált hatásra a legérzékenyebben reagáló talajféleségek A talajvédelemre az egész vizsgált területen figyelmet, a leginkább veszélyeztetett területeken kiemelt figyelmet kell fordítani 1123 A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált terület potenciális vegetációja, a Magas-Mátra kivételével megsemmisült, vagy csak mozaikosan maradt fenn Jellemzők a szántók, melyekhez nyugaton gyeptársulások, 23

24 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés telepített akácosok, erdei- és feketefenyvesek, míg délen szőlőterületek tartoznak Északon és keleten jellemzően tölgyeseket találunk Nézsa Csővári-dombság (Ny-i határ) Az eredeti vegetációt a tatárjuharos lösztölgyesek és a cseres-tölgyesek, ritkán a gyertyános-tölgyesek jelentették Jelenleg maradványaikban mutatkoznak a főként kultúrterületekkel jellemezhető kistájban A déli oldalakon, meszes alapkőzeten bokorerdők, felhagyott szőlők és gyümölcsösök, másodlagos cserjések és száraz gyepek jelentik a természetes és a féltermészetes növényzetet A területen igen kiterjedt feketefenyőtelepítésekkel találkozunk Galga-völgy A terület potenciális vegetációja a folyó menti fűz-éger ligeterdő Ebből napjainkban alig maradt állomány, helyette magaskórós növényzet, mocsárrét, esetleg pionír fűzcserjés található A folyóvölgy ideális terjedési lehetőséget nyújt néhány özönnövénynek Ecskendi-dombság (Ny-i nyúlvány) Potenciális vegetációja cseres- és gyertyános-tölgyes, helyenként erdőssztyepp, de napjainkra szinte minden állományuk megsemmisült Helyüket gyepfoltok vagy telepített erdők (akác, erdei- és feketefenyő) foglalják el A folyóvizekben viszonylag gazdag kistáj növényzetét patakmenti ligeterdők színesítik, ide húzódtak vissza a hűvösebb klímaigényű, gyertyános-tölgyes fajok Komoly problémát jelent néhány inváziós gyomfaj jelenléte Központi-Cserhát (ÉNy) A lankás dombvidék nagyobb része kultúrtáj, kisebb erdőfoltokkal, völgyalji nedves rétekkel, patak menti fűzligetekkel Az erdők zömmel cseres-tölgyesek, ezek részesedése 75% feletti Az északi oldalakon gyertyános-tölgyesek és gyertyános-bükkösök is megjelennek, de szerepük alárendelt: kis kiterjedésűek és fajokban szegények A bükkös csupán néhány állományfoltot képez, azt is a hegyoldalak északi lejtőin, teknőkben A lejtők, hegylábak délies oldalainak sztyeppjellegű növényzete jórészt másodlagos A meglehetősen nagy területet borító gyeptársulások közül a sztyepprétek és a félszáraz gyepek emelhetők ki fajgazdagságuk és jobb természeti állapotuk miatt Sok helyen találunk telepített akácost, erdei- és feketefenyvest Komoly problémát jelent a hatalmas területeket meghódító parlagfű Cserhát-alja (Ny) Napjainkban ez a kistáj hazánk egyik legnagyobb arányban felszántott kistája Természetes növényzete alig van, a ritkább fajok társulástöredékekben, telepített erdőkben, mesterséges élőhelyeken, vagy gyomtársulásokban élnek A folyók és a patakok mentén puhafás ligeterdőket találunk A völgyek fátlan üdébb foltjain nedves rétek, mocsárrétek és sásosok kisebb állományai alakultak ki A kistájon nagy területet foglalnak el az akác-, a fekete- és az erdeifenyő-telepítések Komoly problémát jelent néhány inváziós gyomfaj jelenléte Zagyva-völgy A folyó alakította völgy potenciális növényzete mára gyakorlatilag teljesen megsemmisült, csak töredékeket találunk Ehhez illeszkedik a mocsárrétekből, magassásosokból, nádasokból álló vízparti növényzet Jelentős a szántóterületek kiterjedése is A termesztett növényeken kívül a térségben ritka gyomfajok élnek Az inváziós fajok gyakorlatilag akadálytalanul terjednek a folyó mentén Mátralába (Zagyvától K-re és ÉK) A kistáj növénytakaróját a magasabban fekvő területeken a bükkösök, lejjebb az elgyertyánosodó tölgyelegyes állományok jelentik A déli oldalakon és az alacsonyabb régióban cseres-tölgyeseket találunk A nyugati peremen xerotherm fás és fátlan növényzet jellemző A völgyekben főként égerligetek, füzesek és nedves rétek fordulnak elő A felszínre 24

25 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány bukkanó savanyú homokkövön mészkerülő tölgyes jött létre Nyugaton, a Zagyva-völgyre néző lejtőkön sztyeprétek zavart állományai vannak Telepített erdők a tölgyesek helyére ültetett akácosok, az erdei- és feketefenyvesek Nyugat-Mátra (közép) A túlnyomórészt a tölgyes-zónába tartozó kistáj nagy része másodlagos növényzettel borított Az erdőssztyepp-jelleg kifejeződése, hogy a gyümölcs- és szőlőművelés felhagyását követően alapvetően a hegylábperem jellemző növényfajai telepedtek meg és terjedtek el A sziklásabb helyeken, sekély talajú parcellákon száraz gyepi fajokból álló sztyepprétek díszlenek A legmagasabb területeken kevés bükkös is kialakult, bár állományai tipikusságban messze elmaradnak a Magas-Mátra hasonló erdeitől Magas-Mátra (K) A déli kitettségű oldalakon a magasra felhúzódó tölgyesek a jellemzőek, a legmagasabb területeket montán bükkösök borítják, lombkoronájuk ideális viszonyok között elegyes Az északi oldalak sziklás-törmelékes és meredek oldalai menedékhelyek a korábbi vegetációs időszakok fajainak Az erősen savanyú talajú területek kiterjedt erdei a mészkerülő tölgyesek és a mészkerülő bükkösök Kiemelten fontos élőhelyek a szivárgó vízfolyások fás és fátlan társulásai Viszonylag elterjedtek a nedves teknőkben a kőrises lápok A nedves élőhelyek fátlan növényzete a forrásláp és a láprét A tájegység jelentős részét telepített erdők borítják Nagy kiterjedésű bükkös területeket váltottak fel luc-, vörös- és erdeifenyvesekkel Parád Recski-medence (ÉK) Zonális társulásai a cseres- és a gyertyános-tölgyesek A Mátra fő tömbjéhez képest alacsonyabb a montán fajok száma, de déli részén a dunántúli fajok aránya is kisebb A kisavanyodó talajon acidofil tölgyeseket találunk A kistájban található az Északiközéphegység egyik legjelentősebb tőzegmohás lápja A siroki Nyírjes-tó több tőzegmohafaj mellett számos országosan is jegyzett ritkaság élőhelye Gyakori telepített erdők az akácosok és az erdeifenyvesek, terjed a bálványfa Inváziós fajként tért hódítanak a folyóvölgyek mentén a japánkeserűfű fajok és a csicsóka Egri-Bükkalja (ÉK-i határ) Általánosságban elmondható, hogy főként erdőssztyep-erdők boríthatták a tájat, helyenként sztyeppjellegű füves élőhelyekkel mozaikolva A Bükkalját napjainkban is intenzíven művelik, a jobb termőképességű területeket szőlők, szántók, legelők és gyümölcsösök foglalják el Ugyanakkor az Alföldön egykor elterjedt pannonikumi vegetációnak a Bükkalján még megtalálhatók izolált foltjai A Bükkalja 25 m tszf magasságot meghaladó területein a cseres-tölgyesek uralkodnak, melyek egy része erdőssztyepp-elemekben gazdag, más része mész-kerülő jellegű Potenciális termőhelyeiket sok helyen telepített fenyvesek, akácosok, vagy legelők foglalják el A meredekebb völgyek aljában gyertyános-tölgyes erdőket is találunk Napjainkra a vizes élőhelyek egy része degradálódott, ill termőhelyeiket szántók és telepített nemesnyárasok foglalják el Tarna-völgy A folyóvölgy potenciális növényzete a puhafás ligeterdő Mára ebből kis kiterjedésű állományok maradtak Jelentősebb méretűek a mocsárrétekkel, bokorfüzesekkel jellemezhető folyószakaszok Sajnos a terület az inváziósan terjedő növények terjeszkedési folyosója is egyben Déli-Mátra (K-közép) A terület potenciális vegetációját a szőlőtermesztés fokozatosan megszüntette, és a Mátra déli peremének képét teljesen átformálta A jelenlegi fás növényzet főként a száraz, melegkedvelő fajokban bővelkedő cseres-tölgyes és molyhos-tölgyes bokorerdő A 25

26 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés kiemelkedő hegykúpok szikláin megtelepednek az Északi-középhegység sziklagyepeineksziklaerdeinek fajai is Főként a cseres-tölgyes állományok irtása nyomán jöttek létre azok a gyepek, amelyek gazdagok erdőssztyeppelemekben A hegylábon elterjedtek az akáctelepítések Kelet-Mátraalja (DK) Szinte teljesen átalakított táj, hiszen területén szántó- és szőlőterületek, települések és hatalmas kiterjedésű külszíni bányaterület található Természetes növényzetet néhány mezsgyén, településekhez tartozó külterületi határszélen találunk nyomokban A telepített akácon és a spontán cserjésedő bozótos területeken kívül nincs említhető növényzete Nyugat-Mátraalja (D-közép) Potenciális vegetációja napjainkra szinte teljesen megsemmisült, jelenleg szántó és szőlőterületek, települések tartoznak a kistájhoz Természetes növényzete alig van, néhány száraz gyepfolt, nedves rét említhető Gyöngyösi-sík (kis terület D-en középen) Elszórt természetközeli gyepekkel (1%) tarkított kultúrtáj, ahol az erdők aránya igen alacsony A kistáj északi részén a hegylábperem flóra- és vegetációgazdagító hatása még érvényesül A kistáj telepített erdei sokszor értékes erdőssztyepp foltokat őriztek meg Az özönnövények a vízfolyások mentén, illetve a homoki parlagokon és a kultúrerdőkben jelentősek Hatvani-sík (D-i nyúlvány) Mára a természetes vegetáció helyét jórészt szántók, ültetvényszerű erdők, valamint infrastrukturális elemek foglalják el A táj északi és középső részén még nagyobb kiterjedésben maradtak fenn fűz-nyár ligetek és mocsárrétek Ritka homokisztyepprétmaradvány található Tura mellett, sok védett növénnyel Galgahévíz és Boldog közelében tőzeges láprétek is fennmaradtak, ritka fajokkal Erdők (27,72%) Északon és keleten fordulnak elő leginkább és azon belül is az északi harmad keleti felében találunk összefüggő, nagy kiterjedésű erdőket, melyek zömükben a Magas-Mátrához és a Déli-Mátrához köthetők Északnyugaton cseres-tölgyesek és telepített erdők találhatók (akácosok, erdei- és feketefenyvesek) A Magas-Mátrában jellemzően tölgyesek, míg a legmagasabb területeken montán bükkösök, valamint a bükk helyén telepített luc-, vörös- és erdeifenyvesek fordulnak elő Délre cseres-tölgyes és molyhos-tölgyes bokorerdők dominálnak akáctelepítésekkel Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú, de közelíti ezek kiterjedését a magántulajdonú erdők aránya nyugaton, az északi rész közepe táján (főleg az erdőségek szélein) és északkeleten A középső kisebb erdőfoltok inkább a magántulajdonú erdő kategóriába tartoznak Elsődleges rendeltetés szempontjából a területen a gazdasági és a védelmi kategória váltakozik egymással Nyugaton a gazdasági dominál, majd kelet felé átveszi a helyét a védelmi kategória, majd megint a gazdasági kerül előtérbe (kivéve Mátraszentimre környéke, ahol védelmi és a közjóléti kategória jellemző) Végül kelet felé keveredik a három típus és a terület szélén megint a gazdasági rendeltetés dominál Tűzveszélyességi szempontból a közepes mértékű tűzveszély kategória jellemző a terület nyugati részén, illetve az északi összefüggő erdőség nyugati részén is, de előfordul a kis- és nagymértékű tűzveszély kategória is Kelet felé a kismértékű tűzveszély kategória válik uralkodóvá, kivéve Gyöngyösoroszi és Sirok környékét, ahol a másik két veszélyességi kategória a jellemző (a bekezdés forrása: 26

27 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) négy víztesthez kapcsolódnak A Mátra elnevezésű víztesttől Natura 2 területek (Mátrabérc-Fallóskúti rétek, Mátra), illetve országos szintű védettséget élvező területek (Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Terület, Mátrai Tájvédelmi Körzet) vízellátása függ A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet ökoszisztémája két víztesttől függ, az Északi-középhegység peremvidék elnevezésűtől és a Jászság, Nagykunság elnevezésűtől A Kelet-Cserháti Tájvédelmi Körzet élővilága a Cserhát, Karancs, Medves Zagyva-vízgyűjtő elnevezésű víztesthez kötődik A leírás részben DÖVÉNYI (szerk) (21) alapján készült 113 A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (29) szerint az alábbiak (5 táblázat), térképi ábrázolásuk a 2 mellékleten látható 5 táblázat Hatvan vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 29) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 85,2 5, Ipari, kereskedelmi területek 11,2, Út-, vasúthálózat és csatlakozó területek 1,6,1 131 Nyersanyag kitermelés 9,4, Lerakóhelyek, meddőhányók 1,2, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek 4,1, Nem öntözött szántóföldek 678,1 44,3 221 Állandó növényi kultúrák szőlők 18,1 7,2 222 Gyümölcsösök 6,4,42 Rét/legelő 78,3 1, Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 18,6 1, Elsődlegesen mezőgazdasági területek 28,7 2, Lomblevelű erdők 45,7 26, Tűlevelű erdők 5,8, Vegyes erdők 15,3, Természetes gyepek, természet közeli rétek 2,2,14 Átmeneti erdős cserjés területek 59, 3, Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 3,8, Kontinentális vizek folyóvizek, vízi utak,4,3 512 Kontinentális vizek állóvizek 7,8,51 ÖSSZESEN 1539,9 1, 114 Természetvédelem Az 1996 évi LIII törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni A 275/24 (X 8) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő 27

28 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon A vizsgált területen nemzeti park nem található, de három tájvédelmi körzet és három természetvédelmi terület igen (az összes országos szinten védett terület részaránya 9,4%) A Natura 2 területek kisebb része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (4,5%), míg a különleges madárvédelmi terület (SPA) jelentősebb kiterjedésű (21,7%) A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei elsősorban magterületek (28,7%), de ökológiai folyosó (5,5%) és pufferterület kategória (4,3%) is előfordul, (összesen 38,6%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből) Az egyes védett kategóriák átfednek egymással 1141 Természetvédelmi területek Gyöngyösi Sár-hegy Természetvédelmi Terület A Mátra déli peremhegyét a szőlőkultúrák fölött megmaradt egyedülálló, ritkaságokban bővelkedő növényzete és lepkefaunája miatt nyilvánították védetté A hegy legértékesebb élőhelyeit az egykori szőlőterületeken differenciálódott árvalányhajas erdőssztyepprétek, törpemandulás cserjések, magyar perjés sziklagyepek jelentik A Sár-hegy földrajzi helyzete, különleges növényvilága és jellegzetes klímája következtében rendkívül fajgazdag állatközösségeknek biztosít élőhelyet Az itt előforduló közösségekben számos hazai és európai viszonylatban is ritka, védett állatfaj található meg A legértékesebb fajokat a rovarok között találjuk Érintett települések: Abasár, Gyöngyös, Pálosvörösmart, Visonta Siroki Nyírjes-tó Természetvédelmi Terület Sirok község határában a Darnó-hegy északkeleti oldalában, 28 m tengerszint feletti magasságban, egy 2 3 m mély lefolyástalan mélyedésben található hazánk egyik legértékesebb tőzegmohás lápja, a siroki Nyírjes-tó Hazánkban a klimatikus adottságok miatt csak igen kis területen találhatók meg ezen lápi élőhelyek, melyeket számos reliktum jellegű fajnak biztosítanak életteret A lápban, melyet nyílt vizű zóna és rekettyefűz cserjés vesz körül, 7 tőzegmoha fajt is sikerült kimutatni A tőzegmohákkal borított tó állatvilágáról ma még kevés információ áll rendelkezésre Korábbi földtörténeti korokat képviselő, régen kihalt csigák közül sokat azonosítottak már a kutatók, azonban a tó jelenkori faunája még feltárásra vár A védett természeti területek a jelzett turistautakon gyalogosan szabadon látogathatók, de egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a természetvédelmi kezelő időszakosan korlátozhatja Érintett település: Sirok Turai-legelő Természetvédelmi Terület A védelem célja a tavaszi kikerics (egyhajúvirág) tenyészterületének megóvása, az 1982 óta fokozottan védett növényfaj fennmaradásának biztosítása A védett terület a Galga-patak partján terül el, mélyebb részein a felszínhez viszonylag közeli talajvízszint miatt a talaj nedvesebb, növényzete az öntéstalajokra jellemző magaskórós növényzet A kissé magasabb, platós területeken szárazabb, homoki növényzet a jellemző Az erdőterület faállománya csenevész akác A természetvédelmi terület szabadon látogatható, kivéve az egyhajúvirág nyílásának idejét (február 1 március 31), amikor kizárólag vezetővel lehet a területre bemenni Érintett település: Tura 28

29 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1142 Egyéb, országos védettségű területek Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet A vizsgált terület délkeleti részére benyúlik a tájvédelmi körzet Bene-terasz (Nagyút község határában) nevű részterülete A tájvédelmi körzetet 1993-ben hozták létre, a Heves megye déli részén elhelyezkedő, ember által formált pusztai élőhelyek, illetve az itt élő életközösségek védelme érdekében Sajnos az erdőterületek szinte teljesen eltűntek, alig maradt néhány 1 ha-nál nagyobb tömb a térség szétszórt pontjain A védett terület legnagyobb részét a gyepek (47%) és a szántók (46%) teszik ki Közel 5% a művelésből kivont terület, alig több mint 1% az erdők és fásítások aránya A növényzet fajösszetételén északon a dombvidéki, hegylábi területek növényzetformáló hatása mutatkozik meg A legmarkánsabb növényzeti típust a szikesek adják, melynek kialakulásában és fennmaradásában nagy szerepet játszott az emberi hatás A szikesek a változatos mikrodomborzatnak megfelelően mozaikos élőhelyeket alkotnak A mozaikosság a vízborítás időtartamától, valamint a talaj szikesedésének és eróziójának a mértékétől függ Az állatvilágot megvizsgálva, természetvédelmi szempontból az egyik legértékesebb, és egyben a legjobban ismert a madárfauna A terület főleg a pusztai madárfajok számára fontos élőhely, illetve kisebb-nagyobb vízállásai a tavaszi és őszi partimadár-vonulás során töltenek be jelentős szerepet A fészkelő madárfajok közül a túzok, a kék vércse és a hamvas rétihéja állománya nagyon sérülékeny, míg a parlagi sas, a kerecsensólyom és a szalakóta állományai stabilnak mondhatók A mozaikos tájszerkezet miatt számos kisméretű, sérülékeny élőhely található a tájvédelmi körzet területén Ezek megóvása, fejlesztése a tájvédelmi körzet egyik legfontosabb feladata Érintett település: Nagyút Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet A tájvédelmi körzet déli része esik a vizsgált területre A tájvédelmi körzet területének zonális növénytársulása (melyre a Cserhát neve is utal) a középhegységi cseres-tölgyes Fajgazdag állományai a hegygerinceken, meredekebb oldalakon maradtak fenn Az északi hegyoldalakon, völgyekben, extrazonális helyzetben gyertyános-kocsánytalan tölgyesek és gyertyános-bükkösök találhatók A száraz déli hegyoldalak sekély talaján molyhos tölgy és virágos kőris uralta melegkedvelő tölgyesek és bokorerdők alakultak ki Nagy kiterjedésűek az erdőirtás eredetű, főként szőlők és gyümölcsösök felhagyásával, mészkövön kialakult félszáraz gyepek Az említett gyeptípusok nagyon értékesek, sok védett növény- és állatfaj életlehetőségeit biztosítják Zoológiai szempontból a száraz tölgyesek, a sziklagyepek, a lejtősztyeppek és a félszáraz gyepek a legértékesebbek Több nemzetközi szinten is jelentős, fokozottan védett állatfaj él a területen A tájvédelmi körzet egyik legfontosabb értékét jelenti a nyílt tölgyesekben erős állományokban élő pannongyík A madártani értékek közül kiemelendő a fokozottan védett parlagi sas, kis békászósas, kígyászölyv, kerecsensólyom és uhu fészkelése Jelentős értéket képvisel a nagyobb patakok gerinctelen faunája, halai, kétéltűi és több helyen előfordul a fokozottan védett vidra Érintett települések: Buják, Cserhátszentiván, Ecseg, Kozárd, Mátraszőlős, Pásztó Mátrai Tájvédelmi Körzet Az észak-nyugati részt kivéve, az egész tájvédelmi körzet a vizsgált területen található A Mátra erdős táj, változatos erdőtársulásokkal, melyek közül a legjellemzőbb a középhegységi cseres-tölgyes A cseres-tölgyeseket északon 55 m, délen 65 m magasság körül gyertyánostölgyes, majd bükkös váltja fel 9 m fölötti magasságban, a Kékes, Galyatető és Piszkéstető északi, hűvös lejtőin magashegyi bükkös található Az itteni idős, természetközeli állapotban lévő bükkösben jelölték ki a hegység két erdőrezervátumának egyikét, ahol a változatos faállomány-szerkezet és a természetes erdődinamikai folyamatok teljes ciklusban 29

30 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vizsgálhatók A forráslápok, valamint az azokat kísérő kisvízfolyások védett különlegessége a hegyi perje, amelynek valamennyi hazai előfordulása Mátrában található, a Galya déli előterében, illetve a Kékes tömb északi lábánál A Mátra déli oldalán, a lejtőlábi melegkedvelő tölgyesek és a tatárjuharos lösztölgyesek átmeneti állományokat alkotnak, erdőssztyepp-elemekkel A régi erdőirtások helyén legelők, majd kaszálók, mára pedig fajgazdag hegyi rétek, különféle gyepek és kékperjés láprétek alakultak ki A flórához hasonlóan a Mátra állatvilága is rendkívül gazdag és változatos, a hegységben ritka, védett kétéltűek élnek, de igen gazdag a madárvilág is Számos védett emlősfaj is élőhelyet talál itt, például különféle denevérfajok, melyeknek fontos élőhelyet jelentenek az érckutatások után visszahagyott bányavágatok, tárók is Érintett települések: Bátonyterenye, Domoszló, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Kisnána, Markaz, Mátraszentimre, Parád, Parádsasvár, Pásztó, Recsk, Sirok Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető Magasépítmények (1 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, 27 évi CXXIX törvény 1 (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges Magterületek a Natura 2 területek jellemzően, kivéve Gyöngyöspatától északnyugatra egy nagyobb terület és Abasártól Kisnánáig egy keskenyebb sáv az országos védettségű terület szélén, valamint Recsktől délre egy rész tartozik ide Több helyen viszont túlnyúlik a Natura 2 területeken ez a kategória: Pásztótól keletre, Szurdokpüspökitől délre, Gyöngyöstarjántól nyugatra, Gyöngyösoroszitól északra, Pálosvörösmarttól nyugatra, Parádtól délre és Siroktól délre Ide tartozik még nyugaton Erdőkürt és Galgaguta között egy nagyobb terület, valamint északnyugaton az egész terület Bujákig Szintén magterület néhány kisebb terület Turától keletre és Kállótól délre Ökológiai folyosó az egész vizsgált területen található elszórtan, a vízfolyásokhoz köthetően (Galga-patak, Céklás-völgyi-patak, Bér-patak, Bujáki-patak, Szuha-patak, Ágóipatak, Rédei-patak, Tarján-patak, Toka-patak, Gyöngyös-patak, Nyiget-patak, Domoszlóipatak), illetve azoktól függetlenül is (pl Vanyarc, Verseg, Petőfibánya, Visonta és Ludas környéke) Pufferterület kevesebb található és csak a terület északi felében fordul elő A Natura 2 területek kis része tartozik ide, Gyöngyöspatától északnyugatra egy nagyobb terület és Abasártól Kisnánáig egy keskenyebb sáv az országos védettségű terület szélén Önállóan a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetet szegélyezi, valamint Recsktől délre egy jelentős, részben Natura 2 terület tartozik ide Szintén ez a kategória még Gyöngyöstarjántól és Gyöngyössolymostól északra néhány kiterjedt folt Natura 2 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) az Apci Somlyó (HUBN252) és a Bézma (HUBN257) elnevezésű területek, a Boldogi Vajda-rét (HUBN242), a Bujáki Csirke-hegy és Kántor-rét (HUBN258), a Bujáki Hényeli-erdő és 3

31 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Alsó-rét (HUBN2194), a Gyöngyösi Sár-hegy (HUBN246), a Gyöngyöspatai Havas (HUBN25) elnevezésű terület, a Gyöngyöstarjáni Világos-hegy és Rossz-rétek (HUBN248), a Mátra északi letörése (HUBN247), a Mátrabérc Fallóskúti-rétek (HUBN249), a Nyugat-Cserhát és Naszály (HUDI238), a Nyugat-Mátra (HUBN251), a petőfibányai Kopasz-hegy (HUBN253), a Recski Hegyes-hegy (HUBN244) és a Tepke (HUBN256) elnevezésű terület A különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriába a Mátra (HUBN16) tartozik Ramsari terület nem található a vizsgált területen Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek A vizsgált koncessziós területen ex lege védett kunhalomból öt fordul elő (déli nyúlvány), míg földvárból hét található (négy északon, három délen) 1142 Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (3 függelék) 31

32 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1211 Szénhidrogén-kutatás 12 Hatvan vizsgálati terület földtana 121 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár) A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 6 táblázat és a 7 táblázat adja meg (9 ábra, 1 melléklet) 9 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem (MBFH Bányászat) 1212 Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) A fontosabb jelentéseket a 7 táblázat listázza 6 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Bátonyterenye 136 szénhidrogén Salgótarján 111 szénhidrogén Engedélyes MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban T22518 T21124 Megjegyzés a vizsgálati terület Ny-i, középső részén a vizsgálati terület Ny-i, középső részén 32

33 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Észak-mo-i Paleogén-medence DNy-i része Gödöllő 13 szénhidrogén Jászberény 125 szénhidrogén Monor 138 szénhidrogén Észak-mo-i Paleogén Ózdi rész-medence Heves II szénhidrogén Dány szénhidrogén 1997 Engedélyes MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban Megjegyzés T2132 csatlakozó terület DNy-on T21172 csatlakozó terület DNy-on T22782 csatlakozó terület DK-en T22781 csatlakozó terület DNy-on T km környezet É-i rész Mobil Erdgas-Erdöl Gmbh T km környezet DK-i rész MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt T km környezet DNy-i rész MBFH adattári szám T21124 T22518 T2116 T1941 T21172 T22782 T táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Balázs Ernőné, Bartha Attila, Boncz László, Kovács András, Kósa László, Nagy Györgyné, Séllei Csaba, Tóth Lajosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Török Vilmosné 23 Sőreg Viktor, Balázs Ernőné, Boncz László, Eszes Illésné, Krusoczki Tamás Gy, Lux Marcell, Pusztai Judit, Szabóné László Adrienn, Szászfai Judit, Tomcsányi T 212 Zárójelentés a 111 Salgótarján kutatási területen végzettszénhidrogén-kutatási tevékenységről + Határozat Zárójelentés a 136 Bátonyterenye területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (+ Határozat; Bér-1, Hatvan-É-1 sz fúrások; 2D, VSP) A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Szalainé Bánlaki Emília, Tóth József, Balázs Ernőné, HajdúJózsef, Bujdosó Imre, Pápa Antal, Soós Sándor, Vadász Györgyné, Szentgyörgyi Károlyné, Czeller István 1997 Boncz László, Balázs Ernőné, Bartha Attila, Kósa László, Milánkovich András, Nagy Györgyné, Séllei Csaba, Vadász Györgyné, Szentgyörgyi Károlyné, Tóth József 24 Balázs Ernőné, Boncz László, Eszes Illésné, Klemenik Ráhel; Boglárka, Lux Marcell, Pusztai Judit, Szabóné László; Adrienn, Szászfai Judit, Mészáros Vince Csaba 212 Balázs Ernőné, Boncz László, Lux Marcell, Klemenik Ráhel; Boglárka, Krusoczki Tamás György, Pusztai Judit, Szászfai; Judit, Tomcsányi Tibor, Milánkovich András 213 Heves II Concession Geological and Geophysical Study (Tiszakeszi 1, Jaszsag Basin, szénhidrogén) Dány kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése(gödöllő, Valkó, Tura, Sülysáp, Isaszeg) Zárójelentés a 13 Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről +Határozat és módosítása Zárójelentés a 125 Jászberény területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Jászberény-ÉK-1 fúrás; Jászberény 2D (JB-1-9); Jászberény (Gödöllő- Jászberény) 3D; Jászberény - magnetotellurikus mérések; + Határozat; +1 DVD) Zárójelentés a 138 Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Csévharaszt-2, Gomba-3, -4, -5, Jászberény-Ny-4, Monor-ÉK-1, -2, Nagykáta-Ny-1, Ócsa-2, -4, Sülysáp-1, Sülysáp-É-1, -2, -4, Tápióság-1, Tóalmás-D-5 fúrások MOL Rt MOL Nyrt Mobil Erdgas- Erdöl GmbH MOL Rt MOL Rt MOL Nyrt MOL Nyrt 33

34 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés MBFH adattári szám T2132 T2133 Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes Kiss Károly, Bujdosó Imre, Milánkovich András, Pápa Antal, Soós Sándor, Szentgyörgyi Károlyné, Tóth Zita, Tóthné Medvei Zsuzsa, Vargáné Tóth Ilona, Tirpák István 1999 Hajdú József, Balázs Ernőné, Bujdosó Imre, Czeller István, meszes Illésné, Nagy Györgyné, Pápa Antal, Soós Sándor, Szentgyörgyi Károlyné, Vadász Györgyné 1997 Zárójelentés a 27 Paleogén medence DNy-i része területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Tura 8,Dány 1, 2, Monor-É 1, Mogyoród 1 sz fúrások) Zárójelentés a 26 Ózdi medence területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről (Mátranovák- Északkutatási terület) +Adat kiegészítés +Szőts András (MGSZ,1998) szakvéleménye MOL Rt MOL Rt Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság) A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok, ezeket külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (8 függelék, 9 függelék) A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt 1213 Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis (GeoBank), MFA, Kútkataszter) Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 128 db 5 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 8 táblázat, 8 melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 71 érte el a prekainozoos aljzatot (9 táblázat) 8 táblázat A vizsgálati terület 5 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum 191 Abasár Ab , ,5 234, Domoszló B , Gyöngyöshalász K , Gyöngyössolymos Ny , ,2 77, Gyöngyössolymos Gys , ,5 69,67 14, Gyöngyöstarján Gyt , ,2 579, Hatvan B , Hort B ,11 62, Hort B ,8 2661,1 129, Kisnána Kn , , Kisnána K , Lőrinci K , , Mátraszentimre Mszi II , , Nagybátony Nb , ,8 431,16 587, Nagybátony Nb , ,9 428,3 569, Recsk Rm I , Recsk Rm II 73631, , Recsk Rm IV 72836, , Recsk Rm V , ,3 187,14 88, Recsk Rm VI ,3 194, Recsk Rm VII 72857, ,2 227, Recsk Rm IX , ,1 24, , Recsk Rm XIII , ,3 182,88 1, Recsk Rm XV ,1 197, , Recsk Rm XVII 72622, ,2 23,

35 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Recsk Rm XX 72742, ,3 215, Recsk Rm , ,6 27, Recsk Rm , ,5 31, , Recsk Rm , ,3 197,92 121, Recsk Rm , ,5 358, Recsk Rm , ,2 344,53 129, Recsk Rm , ,7 433, Recsk Rm , ,6 288, Recsk Rm , Recsk Rm , ,8 326, Recsk Rm , ,82 123, Recsk Rm , , Recsk Rm , , Recsk Rm , ,6 238, Recsk Rm , ,2 27, Recsk Rm , ,8 261, Recsk Rm , ,5 254, Recsk Rm , ,7 312, Recsk Rm ,1 337, Recsk Rm , , Recsk Rm , ,7 282, Recsk Rm , ,5 278, Recsk Rm , , Recsk Rm , ,6 344, Recsk Rm , ,4 272, Recsk Rm ,8 462, Recsk Rm , ,9 217, Recsk Rm , ,5 34, Recsk Rm , , Recsk Rm , ,2 285, Recsk Rm , ,1 257, Recsk Rm , ,5 289, Szirák Szi , ,3 17,73 567, Szirák Szi 2/a , ,2 17, Szuha Szu , ,1 6,58 693, Tar Tar , ,7 439,16 515, Verpelét Verp s , ,2 163, Szuha Szu ,8 573,66 596, Nagykökényes Nks I , , Bér Bér , ,2 27, Gyöngyösoroszi Gyo Nagybátony Nb Bátonyterenye Nb , ,3 569, Detk Detk I 73631, ,3 12, Ecséd K 27 73, ,9 138, Gyöngyösoroszi Gyo , ,5 512, , Gyöngyösoroszi Gyo 5 718, ,9 57, Gyöngyösoroszi Gyo ,2 34,91 77, Hasznos H , ,8,19 523, Karácsond Ka , ,3 156, Lőrinci Pb , Nagybátony Nb , ,8 49,64 669, Nagybátony Nb , ,5 594,52 64, Nagyréde Nr , ,8 153,79 55, Recsk Rm XXVI 72643, ,9 195, Recsk Rm XXVII ,2 235,25 11, Recsk Rm XXIX , ,4 283, , Recsk Rm , ,7 29, , Recsk Rm XXXVIII , ,1 28,1 1244, Recsk Rm , ,1 259,3 1199, Recsk Rm , ,14 12, Recsk Rm , ,4 228,

36 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Recsk Rm , ,7 236, Recsk Rm , ,1 196, Recsk Rm , ,6 211, Recsk Rm , Recsk Rm , , Recsk Rm , ,8 297, Recsk Rm , ,4 652, Recsk Rm , ,4 234, Recsk Rm , ,8 29, Recsk Rm , , Recsk Rm , ,8 22, Recsk Rm , , Recsk Rm , ,6 598, Recsk Rm , ,7 264, Recsk Rm , ,3 386, Recsk Rm , ,9 286, Recsk Rm , ,8 384, Recsk Rm , ,3 376,64 121, Recsk Rm ,6 248, Recsk Rm , ,1 294, Recsk Rm , ,6 3, Recsk Rm , ,4 354, Recsk Rm , , Recsk Rm , ,6 323, Recsk Rm , , Recsk Rm ,5 457, Recsk Rm , ,9 241, Recsk Rm , ,7 313, Recsk Rm , ,6 321, Recsk Rm , ,2 311, Recsk Rm , ,7 426, Recsk Rm , ,8 313, Recsk Rm , , Recsk Rm , ,3 257, Recsk Rm ,4 2858,1 315, Recsk Rm , ,1 32, Recsk K Sirok S ,9 441, Szuha Szu ,7 573,66 596, Nagybátony Nb , ,8 49,64 669, Szuha Szu , ,1 6,59 693, Frs-id egyedi fúrásazonosító 9 táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum 1218 Recsk Rm I 73315, , , Recsk Rm II 73631, , , Recsk Rm V , ,34 187,14 88, Recsk Rm VI 72767, ,27 194, Recsk Rm VII 72857, ,2 227, Recsk Rm XIII , ,31 182,88 1, Recsk Rm XVII 72622, ,18 23, Recsk Rm XX 72742, ,32 215, Recsk Rm , ,56 27, Recsk Rm , ,47 31, , Recsk Rm , ,28 197,92 121, Recsk Rm , ,48 358, Recsk Rm , ,22 344,53 129, Recsk Rm , ,71 433, Recsk Rm , ,61 288, Recsk Rm , ,2 226,

37 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Frs id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Recsk Rm , ,76 326, Recsk Rm , ,2 257, Recsk Rm , ,3 237, Recsk Rm , ,62 238, Recsk Rm , ,16 27, Recsk Rm , ,48 254, Recsk Rm , ,67 312, Recsk Rm , ,6 337, Recsk Rm , ,96 313, Recsk Rm , ,69 282, Recsk Rm , ,49 278, Recsk Rm , , Recsk Rm , ,63 344, Recsk Rm , ,37 272, Recsk Rm , ,77 462, Recsk Rm , ,85 217, Recsk Rm , ,49 34, Recsk Rm , ,48 289, Nagykökényes Nks I , ,96 171, Bér Bér , ,21 27, Recsk Rm XXVII , ,22 235,25 11, Recsk Rm XXIX , ,44 283, , Recsk Rm , ,73 29, , Recsk Rm , ,1 277,14 12, Recsk Rm , ,37 228, Recsk Rm , ,6 196, Recsk Rm , ,63 211, Recsk Rm , ,35 234, Recsk Rm , ,78 29, Recsk Rm , , Recsk Rm , ,77 22, Recsk Rm , ,3 228, Recsk Rm , ,63 598, Recsk Rm , ,73 264, Recsk Rm , ,25 386, Recsk Rm , ,88 286, Recsk Rm , ,83 384, Recsk Rm , ,29 376,64 121, Recsk Rm , ,62 248, Recsk Rm , ,12 294, Recsk Rm , ,61 3, Recsk Rm , ,44 354, Recsk Rm , , Recsk Rm , ,56 323, Recsk Rm , ,3 313, Recsk Rm , ,53 457, Recsk Rm , ,92 241, Recsk Rm , ,66 313, Recsk Rm , ,71 426, Recsk Rm , ,77 313, Recsk Rm , ,96 27, Recsk Rm , ,34 257, Recsk Rm , ,7 315, Recsk Rm , ,5 32, Sirok S , ,92 441, Frs-id egyedi fúrásazonosító Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 7 fúrás esik a vizsgálati területre (1 táblázat, 6 melléklet) Valamennyi fúrás a koncesszióra javasolt területre esik 1 indikációs fúrás (indikáció vagy telep), meddő fúrás 6 db (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján 37

38 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul) Település 1 táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások MBFH azonosító EOV Y (m) EOV X (m) Z (mbf) Mélysé g (m) Dátu m MBFH dokumentáció Helyzet * Recsk Recsk , , Gáz:31,819/15,T915 H M Recsk Recsk , , Gáz:38,819/151,T915 H M Recsk Recsk , , Gáz:38,819/153,T915 H M Verpelét Verps , ,2 162, /11mf K2 H M Nagykökényes Nks I , ,8 171, /5, T17679 K1 H M Bér Bér , ,2 22, T2147(VSP) K3 H I Hatvan HatvanÉ ,2 172, T22449(VSP)+CD K3 H M +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele *Helyzet: H Hatvan koncesszióra javasolt terület, **I: indikáció: I indikáció, M meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg 1214 Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mély-geoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból, a szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (21 7, 212) származnak A geofizikai felmértséget a 7 és 8 melléklet mutatja be, számszerűen a 11 táblázat adja meg Terület Hatvan 11 táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 5 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 154 km * MBFH adatok alapján 5 m- Digitális nél Terület mélyfúrásgeofizika mélyebb fúrás (db) Hatvan (db/km 2 ) 154 km 2,831,318 *MBFH adatok alapján VSP * Szeizmokarotázs * 3,19 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség km 2 ) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km 2 ) Tellurika (TE) Magnetotellurika (MT) (db) I** VESZ ABmax >4 m D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség %) Gravitáció (db/km 2 ) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km 2 ) VESZ ABmax >4 m,935 7,714,5656, ,22,942,2117,13 A terület nem érinti/fedi 3D szeizmikus mérés 144 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 4 függelék listázza A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 34 db érinti a vizsgálati területet (4 függelékben MBFH szolgáltatott bejegyzés) 38

39 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati területen mélyfúrás-geofizikai adata digitális formában nem érhető el az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (5 függelék, 12 táblázat) 12 táblázat Digitális formában jelenleg elérhető, MOL által közt mért mélyfúrás-geofizikai mérések Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (mbf) (m) Dátum Terület Tura Tu D Tura Tu E Tura Tu D *Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve nem érhetők el digitális formában A vizsgálati területen 3 fúrásban VSP mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 7 VSP, és 4 szeizmokarotázs mérés ismert (13 táblázat) Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi 13 táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Mérés EOV X Z Dátu Adattári EOV Y (m) típus* (m) (mbf) m azonosító Terület+ Bér 1 BÉR 1 VSP , ,2 23,5 24 T Nagykökényes 1 NKS 1 VSP , ,8 172, Hatvan É 1 HatvanÉ1 VSP 7215, ,2 172,87 T Csány 1 CSÁNY 1 VSP 72375, ,2 2 Galgamácsa 1 GAMCSA 1 VSP , , T Jászberény ÉK 1 JbÉK1 VSP , ,8 95,5 27 T Tarnabod 1 TARNA 1 VSP 73892, Tarnabod 1 TARNA 1 SZK 73892, Tura 1 TU 1 SZK , ,1 157,8 2 Tura 5 TU 5 VSP , , Tura D 1 TU D 1 VSP , ,8 T Tura É 2 TU É 2 VSP , T Verpelét 1 VERP 1 SZK ,6 126,6 2 Verpelét 2 VERP 2 SZK , ,8 135,1 2 *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben 326 db magnetotellurikus (MT) mérés található a területen A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag feletti (7,71 pont/km2) 2 db nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4 m) található a területen A terület gravitációs térképét KISS (26), mágneses térképét KISS, GULYÁS (26), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al (22) mutatja be 39

40 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1221 A terület nagyszerkezeti helyzete 122 A terület földtani viszonyai Magyarország területét két, egymástól jelentősen különböző földkéreg rész alkotja ÉNyon az Afrikai-lemez szegmensei képezik az Alcapa-, DK-en az Eurázsiai-kőzetlemez leszakadt részei alkotják a Tiszai-főegységet A két főegység között az országot ÉK DNy csapásirányban körülbelül felező, több tíz kilométer széles és több száz kilométer hosszú nyírási zóna, a Közép-magyarországi-főegység helyezkedik el, melyet BUDAI, KONRÁD (211) szerint a dinári rokonságú rétegsorokból álló Szávai- és Bükki-egység alkot, ÉNy-i határa a Balaton-vonal és az annak folytatását képező Darnó-öv, DK-i határa pedig a Középmagyarországi-vonal (1 ábra) 1 ábra Magyarország medencealjzatának szerkezeti felépítése (BUDAI, KONRÁD 211, HAAS et al 21 nyomán, módosítva) és a Paleogén-medence képződményeinek elterjedése (JUHÁSZ et al 1997) A vörös vonalak a mezozoos takarók, a feketék a kainozoos szerkezetek határát jelzik A sraffozott területeken a medencealjzat a felszínre bukkan Sárga vonal a Hatvan vizsgálati terület HAAS et al (21) Magyarország prekainozoos térképén (11 ábra) a vizsgálati a terület a Dunántúli-középhegységi-, a Közép-dunántúli-, a Bükki-, és a Szarvaskő Darnói-egységet érinti, melyek részben az Alcapa-, részben a Közép-magyarországi főegységhez tartoznak, azonban a főegységek közötti határ helyzete épp ezen a területen bizonytalan A fúrások alapján a Ny-i területrészen biztosan dunántúli-középhegységi, a keleti részen bükki rétegsorok vannak, a középső terület (69) képződményének halvány színezése az ismerethiányból adódó bizonytalanságot fejezi ki A térkép szerint a Dunántúliközéphegységi-egység és a Szarvaskő Darnói-egység takarót képez a Bükki-egységen 4

41 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 11 ábra A Hatvan vizsgálati terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete aljzatának földtani felépítése Magyarország prekainozoos földtani térképén a fontosabb fúráspontokkal és az aljzat mélységének izovonalaival, mbf (kivágat: HAAS et al 21) A térképen az egyes szerkezeti egységeken belül fejlődéstörténetüknek megfelelően, összevontan ábrázolják a földtani formációkat, azaz a jelkulcsi kategóriák nem litosztratigráfiai egységeket, formációkat, hanem genetikai kapcsolatban álló képződménycsoportokat jelölnek A vizsgált terület medencealjzatának képződményeit a 11 ábra szerint tárgyaljuk 41

42 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1222 A medenceszerkezet kialakulása A vizsgálati terület szerkezetalakulása során figyelembe kell venni, hogy a területen két eltérő medencefejlődési időszak szuperponálódik egymásra, a kréta paleogén Paleogénmedence és a középső miocéntől alakuló neogén Pannon-medence Jóllehet az idősebb medencefejlődés számos szerkezeti eleme átöröklődhetett a fiatalabb medencefejlődés időszakára, az eltérő szerkezetfejlődési jelleg miatt a két időszakot érdemes külön áttekinteni Paleogén medencefejlődés A magyarországi Paleogén-medence elterjedése lényegében megegyezik a paleogén képződmények hazai elterjedésével Ennek megfelelően DNy-on a Balaton vonal, DK-en a Vatta-Maklári árok pereme, ÉNy-on a Kisalföld neogén süllyedékének DK-i pereme, majd az országhatár, K-en a Zempléni-hegység határolja A medencefejlődés meghatározó, számos rétegtani adattal alátámasztott sajátossága a depocentrum időben elhúzódó, több szakaszban ÉK felé történő vándorlása (12 ábra) A vizsgálati terület az ábrán a Budai-hegység és a Bükk között helyezkedik el (piros szaggatott vonalak között), ennek megfelelően az üledékképződés csak az eocén végén (priabonai NP19 2) indult meg, ugyanakkor a miocén eggenburgi emeletének végéig (NN3) folyamatos volt 12 ábra A paleogén üledékciklus litosztratigráfiai és faciológiai összefüggései a Paleogén-medencében (Tari et al 1993 alapján) Jelmagyarázat: 1 savanyú piroklasztikumok 2 szárazföldi törmelékek, alluviális homokos és kavicsos fáciesek 3 part menti, paralikus, mocsári fáciesek 4 sekélytengeri partközeli sziliciklasztos fáciesek 5 nyílttengeri, batiális, euxin mélymedence agyagos képződményei 6 selfperem, selflejtő, medence mészmárga, márga képződményei 7 nyílt medence üledékek turbidites homokkőtestekkel 8 medenceperemi karbonátok, a kutatási terület a két piros szaggatott vonal közé esik A medence depocentrumának ÉK-re vándorlását, ill a medence ősföldrajzi kapcsolatait több fejlődéstörténeti modell is magyarázza Egyes elképzelések szerint (pl KÁZMÉR 1984, FODOR, KÁZMÉR 1989) a medence fejlődését annak D-i peremén jelentkező, a középső eocéntől a késő-oligocénig tartó közel folyamatos jobbos eltolódás határozta meg, s lényegében pull-apart szerkezettel magyarázható Más modellek (BÁLDI, BÁLDINÉ 1985, ROYDEN, BÁLDI 1988) a térrövidüléssel jellemezhető Külső-Kárpátok és az ugyancsak 42

43 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány térrövidülést mutató Dinaridák közötti átmeneti helyzetű transztenziós pull-apart szerkezettel értelmezték ugyancsak jobbos eltolódási övet feltételezve A fentiektől merőben eltérő elképzelés szerint (TARI et al 1993) a Paleogén-medence fejlődése egy, a Kárpátok hátterében az Európai-tábla D-i irányú, előbb B, majd A típusú szubdukciójával egy időben kialakuló kompressziós medence (retroarc flexural basin) modelljével magyarázható legteljesebben, ahol a medence É-i peremén az oligocén közepéig lapos szögű DK-i vergenciájú, ezt követően regionális kiemelkedéssel egybekötött meredek dőlésű, DDK-i vergenciájú feltolódások jelennek meg Ebben a modellben értelmezhető az üledékgyűjtő dőlésmenti (ÉNy DK) aszimmetriája, az üledékképződés csapásmenti ÉK-re tolódása, az infraoligocén denudációt igazoló áthalmozott eocén mikrofosszíliák, a partmenti durvaszemcsés üledékek elterjedése és az oligocén második felére jellemző általános regresszió egyaránt E modell lényeges velejárója, hogy a Pannon-medence mai szerkezetét meghatározó kiszökési folyamat elviekben jóval később, csak a miocén idején indulhatott meg Neogén medencefejlődés A neogén medencefejlődés területre vonatkozó ősföldrajzi vonatkozásait átfogóan a területre szerkesztett fáciestérképek sora szemlélteti (HÁMOR 1985) (13 ábra) Ennek tanúsága szerint a miocén eggenburgi és ottnangi emeleteiben a vizsgálati területtől É-ra (Etesi-árok, Ózd Egercsehi-dombság, Kelet-Borsodi-medence) folyt az üledékképződés Lényeges változás csak a kárpáti emeletben következett be, amikor a neutrális vulkanizmus korai megindulásával és a középső riolittufa (Tari Dácittufa) felszínre kerülésével egyidejűleg megindult a Zagyva-árok intenzív süllyedése A badeni emelettől, a neutrális vulkanizmus kiteljesedésével kísérten az üledékgyűjtő mélypontja már a területtől D-re kerül, s a vizsgálati terület a fokozatosan kialakuló Pannon-medence É-i peremét alkotja Ez a fejlődéstörténeti kép jól tükrözi, hogy a Paleogén-medence nagy valószínűséggel kompressziós, retroarc jellegű szerkezetfejlődésére a középső-miocéntől már a Pannonmedence extenziós jellegű szerkezeti eseménysora szuperponálódik A kialakuló süllyedékek elemei a Zagyva-árok, ill annak D-i előtere, mely a szeizmikus szelvények tanúsága szerint markáns különbséget mutat (TARI et al 1992) A Zagyva-árok területén (14 ábra) Ny-ra dőlő normál vetők sorozata határol K-re kibillent szerkezeti pásztákat és közrezárt fél-árok szerkezeteket, míg a déli előtéren (15 ábra) ennek ellentéteként K-re dőlő normál vetők, Nyra kibillent szerkezeti pászták és közrezárt fél-árok szerkezetek sora azonosítható A két eltérő szerkezetű terület határán (16 ábra) pedig felismerhetők a csapásmenti eltolódásokra jellemző virágszerkezetek Ennek megfelelően a terület három dimenziós szerkezeti képe a 17 ábra formáiban képzelhető el 43

44 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Eggenburgi Ottnangi 1 szárazulat, 2 abráziós parti-, 3 partszegélyi-síkparti, 4 partközeli-, 5 nyíltvízi-, 6 ciklusvégi delta üledékek, 7 ciklusvégi folyóvízi üledékek, 8 tengeri üledékgyűjtő határa, 9 fácieshatár, 1 fontosabb törésvonal, 11 transzgresszió iránya Kárpáti 1 szárazulat, 2 folyóvízi üledékek, 3 édesvízi kőszénmocsár, 4 paralikus kőszénmocsár, 5 fedő lagúna üledékek, 6 fedő nyíltvízi üledékek, 7 tengeri üledékgyűjtő határa, 8 fácieshatár, 9 fontosabb törésvonal, 1 transzgresszió iránya Alsó-badeni 1 szárazulat, 2 vulkanoszedimentek, 3 esztuárium, 4 partszegélyisíkparti-, 5 nyíltvízi, 6 ciklusvégi lagúna üledékek, 7 tengeri üledékgyűjtő határa, 8 fácieshatár, 9 vulkanoszedimentek felszíni elterjedése, 1 fontosabb törésvonal, 11 transzgresszió iránya Felső-badeni 1 szárazulat, 2 abráziós parti-, 3 partszegélyi-síkparti-, 4 nyíltvízi üledékek, 5 vulkanoszedimentek, 6 szingenetikus andezitvulkanizmus, 7 tengeri üledékgyűjtő határa, 8 fácieshatár, 9 fontosabb törésvonal, 1 transzgresszió iránya Szarmata 1 szárazulat, 2 abráziós parti-, 3 zátony-, 4 lagúna-, 5 partszgélyisíkparti, 6 nyíltvízi üledékek, 7 szingenetikus andezittelérek, 8 édesvízi-, mocsári-, 5 lagúna-, 6 partszegélyi-, 7 nyíltvízi 1 szárazulat, 2 vulkáni terület, 3 folyóvízi törmelékkúp, 4 tengeri üledékgyűjtő határa, 9 fácieshatár, 1 fontosabb törésvonal, üledékek, 8 tegeri üledékgyűjtő határa, 9 szárazföldi üledékgyűjtő 11 transzgresszió iránya határa, 1 fácieshatár, 11 fontosabb törésvonal, 12 transzgresszió iránya, 13 törmelékszállítás iránya 13 ábra A miocén emeleteinek ősföldrajzi térkép sorozata a vizsgálati területen és tágabb környezetében (Hámor 1985) 44

45 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 14 ábra A vizsgálati területre eső szeizmikus szelvény értelmezés (Tari et al 1992 C szelvény) A szelvény helyzetét a 18 ábra mutatja (C) 15 ábra A vizsgálati területre eső szeizmikus szelvény értelmezés (Tari et al 1992 D szelvény) A szelvény helyzetét a 18 ábra mutatja (D) 16 ábra A vizsgálati területre eső szeizmikus szelvény értelmezés (Tari et al 1992 F szelvény) A szelvény helyzetét a 18 ábra mutatja (F) 45

46 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 17 ábra A vizsgálati terület szerkezeti felépítésének sematikus blokk diagramja (Tari et al 1992) A neogén szerkezetfejlődésű Zagyva-árok, annak aszimmetrikus jellege és a D-i előtéren megjelenő, már az észak-alföldi régió területét képviselő, ellenkező irányú vetők mentén kialakult neogén medencesor jól azonosítható a terület gravitációs anomália térképén is (18 ábra) 18 ábra A vizsgálati terület gravitációs Bouguer-anomália térképe a jelentősebb mélyfúrások feltüntetésével és e jelentésben bemutatott értelmezett szeizmikus szelvények feltüntetésével 46

47 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1223 A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén kutatásban alapvető A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel-zaj arány és a feldolgozás folyamata A Hatvan vizsgálati területen az MFGI rendelkezésére álló 2D-s szeizmikus szelvényeken végeztük el az értelmezést LandMark értelmezőrendszerben A meglévő szelvények nagyrészt a terület nyugati részét fedték le, melyeket úgy választottunk ki, hogy a biztosabb kijelölés érdekében néhányuk keresztezzen másik szelvényt (HIII C, HIII K, HIII H, JE 189) (19 ábra) Az északi részen a VJE 91-es szelvényt értelmeztük, de a nem megfelelő minőség miatt bemutatásra nem kerül A szelvényeken a kijelölt vizsgálati terület és annak 5 km-rel kiterjesztett körzetében végeztük az értelmezést, felhasználva a néhány mélyfúrás rétegsorát 19 ábra A vizsgált terület prekainozoos aljzatának mélységtérképe a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvényekkel zölddel jelölve a négy értelmezett szelvény (HIII K, HIII H, HIII C, JE 189) A vizsgálat során kijelöltük az aljzat felszínét (lila), paleogén rétegek felszínét (zöld), az idősebb korú miocén rétegeket (leginkább vulkanit) (piros), a miocén felszínét (narancs) és az kora késő-pannóniai korú képződmények határát (sárga) Néhány szelvényen a paleogén rétegek alsóbb szintjeinél láthatóak erősebb reflexiók, melyek az eocén mészkő jelenlétére utalhatnak, de ezeket külön nem jelöltük A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük 47

48 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A HIII C szelvény É D-i irányban hosszan fut a vizsgált területen belül (2 ábra) Nagyjából a Zagyva-árok peremén húzódik végig, az aljzat mélyen helyezkedik el, mely fölött nagy vastagságban következnek a kainozoos üledékek Mivel a szelvény az árok peremén halad, a lehetséges vetőket csapásirányban látjuk, így azokat könnyebb azonosítani az erre merőlegesen futó szelvényeken Az északi részen látható meredek vető, mely a pannóniai üledékig húzódik, oldalelmozdulásként értelmezhető A vulkáni kőzetekből felépülő, idősebb korú miocén képződmények erősebb, de szaggatottabb reflexiókkal jelennek meg 2 ábra Az É D-i irányultságú HIII C időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A HIII C szelvényt keresztező HIII K szelvény északabbra helyezkedik el átszelve a Zagyva-árkot (21 ábra) A szelvény nagy részén nyugatra dőlő normál vetők sorozata látszik, melyek egészen a pannóniai korú képződményekben is követhetőek A legnagyobb vertikális elmozdulást okozó normálvetőt az árok keleti szélén láthatjuk, ennek túloldalán az aljzat már 13 msec körül értelmezhető, de kijelölése bizonytalan, így szaggatottan jelöltük Felette miocén korú Mátrai Andezit található Az árok nyugati oldalán a nyugatra dőlő normálvetőbe belefut néhány ellentétes irányú vető 48

49 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 21 ábra A NY K-i irányultságú HIII K időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A vizsgálati terület déli részét feltérképező szelvények közül a Ny K irányultságú HIII H szelvény is metszi a korábban bemutatott HIII C szelvényt (22 ábra) Ezen a területen inkább keletre dőlő normálvetőket azonosítottunk, melyek legnagyobb részt a miocén szinrift fázisban alakultak ki A pannóniai rétegekig már nem újulnak fel ezek a vetők, a rétegzettség folyamatos Itt is látható a meredek vetőtől keletre megjelenő vastag Mátrai Andezit Formáció 22 ábra A Ny K-i irányultságú HIII H időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 49

50 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A JE 189-es szelvény É D-i irányultságú, a vizsgált terület közepén helyezkedik el (23 ábra) A terület északi részén miocén korú Mátrai Andezitet azonosítottunk Az alatta húzódó aljzat kijelölése bizonytalan, így szaggatottan jelöltük Az irányultságból adódóan itt is csak néhány aljzati vetőt látunk, melyek később a paleogénben felújulva alakították a térszínt Felette a többi szelvényhez képest már vékonyabb miocén és kora-pannóniai korú képződmények találhatóak, délfelé egyre mélyebb helyzetben jelölhetők ki A szelvény déli felén nem tudtuk külön azonosítani az idősebb miocént Fúrás a szelvény mentén nem volt, így távolabbi fúrás rétegsorával próbáltunk korrelálni 23 ábra Az É D-i irányultságú JE 189 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 1224 A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Alábbiakban HAAS, BUDAI (214) alapján, tektonikai egységenként csoportosítva tárgyaljuk a vizsgált területre eső képződményeket, kiegészítve a fontosabb fúrások adataival Dunántúli-középhegységi-egység (45, 42, 41, 4, 33) A vizsgált terület Ny-i részén elterülő egység, mely a 11 ábra szerint elsőrendű feltételezett mezozoos takaró a Bükki-egységen A mezozóos alaphegység legnagyobb részét többezer méter vastagságú, középső felső-triász karbonátos rétegsor alkotja A Bér 1 jelű fúrásban 1318 (14) 1 m-ig, az Őrbottyán Ö III-ban 911,5 (948,) m-ig, a Tura Tu 1-ben 1515 (24) m-ig, a Valkó 1-ban m-ig Dachsteini Mészkő Formáció (4) ismert A Galgamácsa Gamcsa (18) m-ig, a Gödöllő G (1923) m-ig Fődolomit Formációt (42) fúrt A Csővár, Cső 1 fúrásban a nem tagolt dolomit formációkat egyesítő Vértesi Formációcsoport (Aszófői, Megyehegyi, Budaörsi [45], Sédvölgyi és Fődolomit Formáció) fölött 1,7 613, m-ig a késő-triász karni emeletében keletkezett lejtő- és medence fáciesű tűzköves dolomit (Csővári Formáció, Pokolvölgyi Dolomit Tagozat) és mészkő ismert (Csővári Formáció, 41), amelynek képződése még a kora-jura idején is tartott A Polányi 1 a zárójelbe tett szám a fúrás talpmélysége 5

51 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Márga Formáció (33) kicsiny foltja jelzi, hogy a terület a késő-krétában is üledékképződési térszín volt (HAAS et al 1997) Bükki-egység (7-64) A terület középső és K-i részét a Közép-magyarországi-főegység Bükki-egységéhez sorolt képződmények építik fel Bizonytalan besorolású, bükki hasonlóságú képződmények (69) alkotják a Zagyva-árok, a Vatta Maklári-árok mély zónáját és húzódnak a Mátra aljzatába A Bükki-egység vizsgált részében (11 ábra és 24 ábra) legidősebb a Nagybátony, Nb fúrásban m-ig, átbuktatott helyzetben harántolt, felső-karbon agyag aleurolit finomhomokkő rétegsorú Mályinkai Formáció (7) Erre a permben előbb a törmelékes evaporitos Szentléleki Formáció (68a) települ (Garadnavölgyi Evaporit Tagozat az Nb fúrásban 1758, [1965,8] m-ig, átbuktatott helyzetben), majd a Nagyvisnyói Formáció (Verpelét, Verp 1 fúrás m között) bellerophonos mészkő rétegei települnek (68b) Az alsó-triász alsó szakaszát ooidos mészkő alkotja (Gerennavári Formáció), amelyet karbonátokból és agyagpalából álló összlet, az Ablakoskővölgyi Formáció (68c) vált fel, melyet a Verpelét Verp 1 fúrás m, Verp 2 fúrás 2237 (26) m, és a Verp s 4 fúrás1612 (167) m között harántolt 24 ábra A Bükki-egység elvi rétegoszlopa (HAAS, BUDAI 214) 51

52 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A középső-triász alsó szakaszán a Hámori Dolomit Formáció (66a) ismert, ezt a területen a Verpelét Verp 1 fúrás m között, a Verp m között, a Verp s m között harántolta), melyben az anisusi ladin határon helyenként riolit andezit összlet (65a) Szentistvánhegyi Formáció ismert, pl a Nagykökényes, Nks I sz fúrásban 326 (3345) m-ig A középső-triász riftesedés következtében a ladintól kezdődően kisebb platformokon itt Bervai Mészkő Formáció (66b) keletkezett, közöttük mélytengeri üledék, a Felsőtárkányi Mészkő Formáció (67a) képződött (a prekainoos térképen nincs ábrázolva) Ezt a gyakran az eocén oligocén Recski Andezit hatására szkarnosodott képződményt feltárják a recski ércbánya-vágatok, és az Rm jelű fúrások többsége Átfúrta a Verpelét, Verp s 2 fúrás m között A felső-triász karbonátokra vékony, medencefáciesű mészkőrétegsor települt (Répáshutai Formáció), melyre a Bányahegyi Formáció vörös radiolaritja (64a), majd valószínűleg többszáz méter vastag, középső felső-jura agyagpala, homokkő, a Lökvölgyi Formáció következik (64b), a felszínen és a területre eső Szarvaskő, Szk 8, 16, 18, 23 fúrásban) Szarvaskő Darnói-egység (63 62) A vizsgálati terület ÉK-i részén, valamint D-en, a tóalmási fúrásokban található egység Képződményeit a Mónosbéli Formációcsoportban (63) foglaljuk össze Ebben az osztatlan formában az ábrán szereplő fúrások közül a Recsk, Rm 96, 495,3 m, az Rm ,1 (12) m, az Rm II sz ,2 m és 666,1 (792,7) m, a Sirok, S 1 sz,4 (1,) m között harántolta Az alsó középső-jurát mélytengeri homokkő (Vaskapui Formáció), valamint sötétszürke agyagpala és szürke tűzköves mészkő alkotja (Oldalvölgyi Formáció) A vizsgálati területen a Recsk, Rm 131 fúrás 14,7 (12) m-ig harántolta, az 5 km-es körzetben az Egerbakta, Eb 1 4 fúrások a felső 1 45 m-e, az Egerszalók, Esz 1 fúrás 33 (351,4) m, és a Szarvaskő, Szk 2 71, (71,5) m közötti szakasza tartozik ide Az agyagpalában lencsés kifejlődésű, fekete radiolarit települ (Csipkéstetői Formáció), melyet az Rm I fúrás 72,4 736,7 m között harántolt, illetve triász olisztolitok vannak, melyekben óceánközépi hátság eredetű magmás anyag is található (RÉTI 1985, HARANGI et al 1996) Az üledékes kőzet rétegek közé Szarvaskő környékén, Recsken és a Darnó-hegyen jura paleovulkán (62) (BALLA et al 1983, BALLA 1983, HARANGI et al 1996) bazalt párnalávája települ (Szarvaskői Formáció), melyet az Egerbakta, Eb 5 8 fúrások felső 3 5 m-e harántolt A rétegsorban lefelé egyre inkább mélységi szövetű, durvakristályos, a Tardosi Gabbró Formációba tartozó telepteléreket találunk (Szarvaskő, Szk 6 fúrás 95,8 17,9 m, Szk 8 fúrás 153,9 16,4 m, Szk-18 sz fúrás m), melyek környezetükben kontaktmetamorf udvart hoztak létre A rétegsor legfelső szakaszát középső felső-jura karbonát alkotja, agyagpala közbetelepülésekkel (Bükkzsérci Mészkő Formáció, Recsk, Rm 19 fúrás 18,4 [12] m) A Tóalmás, Tó 2 fúrásban m, és a Tó 3 fúrásban 225 (239,2) m között a Szarvaskői Bazalt Formáció kőzetei azonosíthatók Közép-dunántúli-egység (6 58) A vizsgálati terület D-i, DK-i részén geofizikai adatok és kevés fúrási adat alapján litológiai egységekbe nem sorolt újpaleozoos és mezozoos képződmények találhatók (6) A tengeri perm képződmények fölött alsó-triász karbonátos, evaporitos képződményekből álló rétegsor alkotja a Buzsáki Formációcsoportot (59) (BÉRCZI-MAKK et al 1993) A középső- és felső-triászt a Táskai Dolomit Formáció, Sávolyi Mészkő Formáció, és az Újudvari Márga Formáció képviseli (58) 52

53 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1225 A medencekitöltő üledékek litosztratigráfiája Eocén A Paleogén-medence üledékképződési folyamata a Hatvan vizsgálati területet csak az eocén végén a pirabonai emeletben érte el Kosd, Csővár területeken transzgressziós bázisképződmények tarka és szürke, esetenként bauxitos agyagok, homok és kavics ill dolomittörmelék formájában (Kosdi Formáció) A területen és 5 km-es körzetében ide sorolható képződményeket írtak le Recsk és Verpelét térségében A recski fúrásokban a képződmény vastagága 3 1 m, a verpeléti Verp 3 fúrás ebben a képződményben állt le A fedőben rendszerint a világosszürke felső-eocén mészkőösszlet (Szépvölgyi Mészkő Formáció) települ, mely ismert a Mátra É-i és a Bükk D-i előteréből egyaránt A formáció a vizsgálati területen feltehetően a későbbi denudáció(k) következményeként erősen változó vastagságban fordul elő Néhány fúrásban (pl Recsk Rm 92, Verpelét Verp s 1) meghaladja a 1 m-t, több esetben (Valkó 1, Galgamácsa Gamcsa 1) megközelíti azt E fölött rétegtanilag a Budai Márga Formációt képviselő szürke, alsó részén nagy mennyiségű bryozoát tartalmazó, esetenként kovás mészmárga következik A képződmények kialakulása a nehezen szétválasztható P16 P17 plankton foraminifera ill NP19 NP2 nannoplankton zónák időszakára esik (KECSKEMÉTI in MOL-MÁFI 1998), a Budai Márga biztosan az NP2-as zónába tartozik (BÁLDINÉ BEKE 1972) A Budai Márga Formációt a vizsgálati területen számottevő, ugyancsak 1 m körüli vastagságban Recsk környéki (Rm I 91,5 m, Rm VII 74,4 m) ill a Bér 1 (11 m) fúrások harántolták, az 5 km-es környezetben a Gödöllő G-3 (118 m) fúrás tárta fel A Zagyva-árok területén készült szeizmikus szelvényekben az oligocén üledékek feküjében található erőteljes reflexiók éppen úgy utalhatnak a Kosdi és Szépvölgyi Mészkő Formáció jelenlétére, mint a kainozoos medencealjzat felszínére, elkülönítésük éppen ezért csak mélyfúrási adatok alapján lenne lehetséges Oligocén, oligo-miocén A Paleogén-medence legfontosabb, szénhidrogén-földtani szempontból is meghatározó képződményei az oligocénhez köthető, a medence mélyebb, nyíltvízi környezetben lerakódott finomszemű üledékek (Tardi Agyag, Kiscelli Agyag), valamint a mindenkori medenceperemekhez kapcsolódó nagy porozitású homokos kavicsos kifejlődések (Hárshegyi Homokkő, Törökbálinti Homokkő, Egri Formáció) és a nagy elterjedésű slír összletek (Szécsényi Slír Formáció) A kiscelli emelet képződményei Eltekintve a Budai Márga oligocénbe esetleg áthúzódó legfelső szakaszától, az oligocén üledékképződés bevezető képződménye a Budai Márga fedőjében települő Tardi Agyag A képződmény uralkodóan párhuzamos, lemezes rétegzésű, sötétszürke, barnásszürke agyagos aleurit Alsó részén erősen bioturbált, ennek megfelelően csak alárendelten, felső szakaszán általánosan lemezes Fáciestanilag a formáció uralkodóan euxin fáciesű, ezen belül alsó normál sósvízi (NP BÁLDINÉ BEKE 1977) és középső felső csökkentsósvízi (NP 23) kifejlődésekre osztható Előbbi pangó mélyvízi környezettel jellemezhető nyílt tenger hőmérsékleti rétegződéssel (Adria modell), utóbbi elzárt, fokozatosan kiédesülő beltenger sótartalom szerinti rétegződéssel (Fekete-tenger modell) A kőzet világos lemezei nannococcolithokat tartalmaznak A formáció karbonát tartalmának egy része coccolith eredetű, de kimutattak feltehetően extrabazinális eredetű (BÁLDI 1983) dolomitot is A sötétebb lemezek szilikáttartalma elsősorban kvarc, viszonylag sok földpát (DUDICH 1976), rétegszilikát Egyes mintákban a megnövekedett agyagásvány tartalomban uralkodik a kaolinit, ami összefüggésben lehet a helyenként (pl Bükkszék Fedémes, Budai-hegység) jellemző,5 3 cm vastagságú kaolinosodott tufa és kaolinos 53

54 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tufahomokkő betelepüléseivel A betelepülő homok gradációt rendszerint nem mutat, agyagkavicsot, szögletes agyagtörmeléket tartalmazhat, a kaolinos cement jól kristályosodott A közbetelepülő homok-, ill kavicszsinórok alapján a formációt egyes szerzők (SZTRÁKOS 1978) több részre tagolják, a homokkő megjelenése azonban nem mindenütt figyelhető meg A formáció agyagos aleuritra átszámított szervesanyag-tartalma magas, az agyagos aleurit világátlagának kétszerese (DUDICH 1976) A szerves anyag kloroform-oldható szapropél eredetű bitumen (,3 1%o, átlagosan,8%o), sok aromás és naftén szerkezettel Vető szerint (szóbeli közlés in BÁLDI 1983) az általa vizsgált óbudai minta még nem adott le jelentős mennyiségű szénhidrogént, DUDICH (1976) a nagy gyanta és szerves oldószerben nem oldódó széntartalomra hívta fel a figyelmet A formáció szénhidrogén-potenciálját mindenesetre csökkenti az üledékgyűjtő tengelyére korlátozódó elterjedése és ugyancsak korlátozott, 5 1 m közötti vastagsága A Tardi Agyag jelenléte ismert Budapesttől keletre egészen Gödöllő Veresegyház térségéig, észlelték a Mátra É-i előterében is Bükkszék Fedémes térségében erősen homokzsinóros tufitos kifejlődés vált ismertté, ettől D-re Recsk Parád vidékén tufa, tufit, meszes tufás homokkő helyettesíti Típusos kifejlődésben ismert ugyanakkor Eger környékén és a Bükkalján A területen figyelemre méltó vastagságban tárta fel a parádi Rm 89 (13,3 m), Rm-13 (92 m), a Bér 1 (67 m) A terület 5 km-es körzetében harántolta az Őrbottyán Ö III (254,1 m), Valkó 1 (15 m), Gamcsa 1 (63 m) Valkó G 1 (53) fúrás, 213 m harántolása után ebben állt le a bükkszéki BS 3 jelű fúrás ill 8 m harántolása után ugyancsak ebben állt le a Nagybátony Nb I fúrás A Kiscelli Agyaggal összefogazódva jelenik meg a Veresegyház BК15 fúrásban A formáció talpmélység- és fedőtérképét 4 és 5 mellékletek tartalmazzák A Tardi Agyag lerakódását követően a medenceperemeken megjelenő, meredek- ill síkparti kifejlődésű Hárshegyi Homokkő elterjedése elsősorban a Romhány Budai-hegység vonal mentére, ill attól Ny-ra eső területekre korlátozódik, így a feltehetően az egykori medencebelsőt reprezentáló vizsgálati területen megjelenése várhatóan alárendelt A formáció anyaga uralkodóan durvatörmelékes, a kavicsok anyaga részint a közeli alaphegységi felszín átdolgozott anyaga (pl tűzkő, mészkő, dolomit) részint part menti áramlások által nagyobb távolságról szállított kvarcit Kötőanyaga jellemzően kova, agyagos kötőanyag jelenléte esetén agyagásványa a Tardi Agyaghoz hasonlóan kaolinit Bár nem a fő elterjedési terület, a formáció megjelenik a vizsgálati területtől D-re Tóalmás környezetében s ennek megfelelően az egykori őskörnyezetben jelentkező sziget-, vagy küszöbszerű kiemelkedések környezetében Indokolt lehet feltételezni, hogy a Tardi Agyag atipikus, homok- ill tufabetelepüléses előfordulásaihoz társulhat a fedőben a Hárshegyi Homokkő megjelenése is A vizsgálati területen leírásra került Recsk környékén (Rm 119, 21,7 m), Veresegyházon (B 15 32,5 m) és különösen nagy vastagságban Őrbottyánban ahol az Ök 42 fúrás 88,5 m harántolása után ebben a képződményben állt le A Hárshegyi Homokkő, ill a medenceperemektől távolodva annak kimaradásával közvetlenül a Tardi Agyag felszínére települ a Kiscelli Agyag Formáció, amely az oligocén képződménysor legnagyobb tömegű formációja (NP 24) Vastagsága a medencebelsőkben akár az 1 m-t is meghaladhatja Üde állapotban szürke, gyengén zöldesszürke, szárazon kemény, kagylós törésű agyagmárgás aleurit, a mélyebb szinteken aleuritos agyagmárga Többnyire nem lemezes, alig, vagy egyátalán nem rétegzett, jellemzően bioturbált Szórványosan megjelennek benne néhány méter vastag, a Tardi Agyagra emlékeztető, anoxikus fáciesű lemezes közbetelepülések Szentendrétől Gödöllőig terjedően és Tóalmás környezetében a kifejlődés alsó harmadában néhány méterestől 1 m vastagságig terjedő agyagos aleuritos finomhomokkő-betelepülések figyelhetők meg benne, gyér középső szublitorális tengeri faunával (Laevicardium cyprium) Noszvajon fluxoturbiditek váltak ismertté a rétegsorban, s a Budai-hegység környezetében 54

55 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ugyancsak turbiditre utaló, 1 6 m vastag laza durvahomokkő-betelepülések sorozatai jelennek meg éles településsel, gradált rétegzéssel, s feltehetően áthalmozott sekélytengeri faunával (Operculina, Aequipecten, Ostrea) Ásványos összetételében a Tardi Agyaghoz hasonlóan a kvarc mellett magas a földpát részaránya Jellemző különbség ugyanakkor, hogy az agyagásványok között az illit és az illitklorit az uralkodó A formáció bitumentartalma átlagos, de elterjedése és nagy vastagsága révén mint anya- és zárókőzet, rendelkezik szénhidrogén-potenciállal Az ősföldrajzi térképek alapján a vizsgálati területen a Kiscelli Agyag Formáció jellemzően medencebelseji, nagy vastagságú kifejlődéseire és az egykori szárazulatok közelében jelentkező homokkő vagy turbidit betelepüléses változataira egyaránt számítani lehet A Bér 1 fúrás 11 m vastagságban harántolta, a Recsk Parád környéki kifejlődések vastagsága jellemzően m, a tágabb környezetben a bátonyterenyei Nb I fúrás 88,7 m, a gödöllői G 1 fúrás 6 m, a galgamácsai Gamcsa 1 fúrás 58 m, a gödöllői G 3 fúrás 232 m vastagságban tárta fel, a Tura TuD 1 fúrás 887 m harántolása után ebben a képződményben állt le Az egri eggenburgi emeletek képződményei Az egri emelet egyik legjellemzőbb észak-magyarországi képződménye a Törökbálini Homokkő Formáció (NP 24/25 BÁLDINÉ BEKE 1984) uralkodóan durva- és finomszemcséjű homokkő rétegsora alárendelten aleurolit-betelepülésekkel A formáció vastagsága gyakran eléri a 2 m-t, esetenként meghaladhatja az 5 m-t is Normál sós vízi sekélyszublitorális litorális képződmény, amelynek fekvőjében gyakran közvetlenül a bathyális fáciesű Kiscelli Agyag települ A Darnó-vonaltól keletre, Eger környékén megismert, alsó tagozatában glaukonitos() homokot és kavicsos turbidit betelepüléseket is tartalmazó mélyszublitorális előfordulása Egri Formáció néven ismert A formáció felsőbb szintjeiben csökkent sós vízi, lagunáris betelepülések is megjelennek, esetenként lignitlencsékkel Bizonytalan, hogy ezek a rétegek azonosíthatók-e a Nógrádi-medencében leírt ún Becseki Formációval A települési bázison bekövetkező hirtelen fáciesváltás gyors ütemű ( forced ) regresszióra utal (Törökbálinti Homokkő Solymári Tagozata ill Egri Formáció Lepidocyclinás Novaji Tagozata) A Kiscelli Agyag 2 4 m-es becsült vízmélysége (BÁLDI 1983) fölött 1 4 m-es rétegtani kifejlődési vastagságon belül a vízmélység 8 1 (BÁLDI 1983) esetenként akár 3 m-re (BÁLDINÉ BEKE, BÁLDI 1974) is csökkenthetett ( foreshortened stratigrapic section ) A gyors és nagymértékű fáciesváltást a tengeri után helyenként közvetlenül megjelenő édes- és brakkvízi Mollusca-együttesek is jelzik (BÁLDI 1983) A Törökbálinti Homokkő Formáció a vizsgálati területen, ill annak közelében csak néhány fúrásban került elkülönítésre A Veresegyház B 15 fúrás 21 m-en üti meg és 35 m-en keresztül harántolja, az Őrbottyán Ös 7 fúrás 23,8 m-en üti meg és 8,7 m vastagságban harántolja A közelmúltban mélyült Hatvan É 1 fúrás ugyanakkor közel 8 m vastagságban tárt fel ide sorolható képződményeket A Törökbálinti Homokkő Formációval a medencebelsők irányában laterálisan összefogazódó képződmény a Szécsényi Slír Formáció szürke, zöldesszürke, finomhomokos, agyagos aleurolit, agyagmárga és agyag összlete, melyet finomhomokkő közbetelepülések tagolnak A slír lerakódási környezetére 6 2/3 m-es vízmélység feltételezhető, a homokos betelepülések esetén a 6 m-nél sekélyebb, hullámbázis alatti őskörnyezet a legvalószínűbb A mélyszublitorális sekélybathyális fáciesű felső-oligocén ( katti ) slír jellegű képződmények különböző területi előfordulásait korábban Parádi Slír (Mátra É-i oldala, Bükkszék Fedémes Pétervására), Putnoki Slír (Darnó-övtől keletre), ill Szécsényi Slír (Galga-vonaltól a Darnó-vonaig) névvel illették Jelenleg a különböző előfordulások a 55

56 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Szécsényi Slír Formációba kerültek összevonásra A régebbi elnevezések között a katti slír mellett a faunatartalomra utaló amussiumos slír ill bathysiphonos slír a leggyakoribbak A Szécsényi Slír Formáció a Törökbálinti Homokkővel egyidőben képződött, a fedő felé haladva azonban tovább terjed az alsó-miocénbe, jóllehet az oligocén és miocén rétegek elhatárolása nem egyértelmű Az oligo-miocén ( katti akvitáni ) határ megvonása a hosszú vita (pl CSEPREGHYNÉ MEZNERICS 1962, HORUSITZKY 1979) ellenére a Pannon-medencében bizonytalan, mivel az NN1 nannoplankton zóna a mérsékelt övben nehezen különböztethető meg az egyébként is csak összevontan értékelhető NP 24/25 zónától A foraminifera fauna lapján a slír formációk felső része azonban már miocén (eggenburgi) (HORVÁTH 1972, SZTRÁKOS in BÁLDI et al 1975), sőt NN3-ra utaló adatok is ismertek (NAGYMAROSY, BÁLDINÉ BEKE 1988) A jellemzően 4 6 m vastagságú slírt a vizsgálati területen, ill annak 5 km-es körzetében számos fúrás tárta fel úgy, hogy vagy abban indult vagy abban állt le Teljes szelvényében, nagy vastagságban harántolta a Galgamácsa Gamcsa 1 (621 m) a gödöllői G 3 (598 m), számottevő vastagságban a gödöllői G 2 (35 m) a recski Rm-19 (316,8), a turai TuD 1 (253 m), TuÉ 2 (252 m) és a nagybátonyi Nb I (246 m) Miocén Eggenburgi ottnangi képződmények Az oligocén tengeri képződmények regressziós kifejlődései Észak-Magyarországon túlnyomórészt már a miocén eggenburgi emeletét képviselik Ide tartoznak a litorális, szublitorális fáciesű, uralkodóan homokos kifejlődésű Pétervásárai Homokkő Formáció és Budafoki Formáció, valamint a homokos pelites, félsósvízi édesvízi (mocsári) képződményeket és egy-két széntelepet tartalmazó Becskei (Nógrád) és Felsőnyárádi (Darnózóna) Formációk A cikluszáró terrigén környezetben létrejött Zagyvapálfalvai Formáció fedőjében a miocén szerkezeti események korai kezdetére utaló Gyulakeszi Riolittufa Formáció ( alsó riolittufa ), erre pedig a következő tengerelöntéshez kapcsolódóan, de még a paleogénre jellemző ősföldrajzi elterjedésben a Salgótarjáni Barnakőszén Formáció települ A Pétervásárai Homokkő Formáció ciklikus felépítésű, gyakran keresztrétegzett zöldesszürke homokköve gyakori glaukonit tartalma miatt, a leírásokban többnyire glaukonitos homokkő néven szerepel Felszíni előfordulása elsősorban a Nógrádi-medence É-i részén és a Mátra É-i előtere (Pétervásárai-dombság), fúrásból azonban jóval nagyobb elterjedésben, így a vizsgálati területen, ill annak 5 km-es környezetében is ismert Északi előfordulása számos feltárásban tanulmányozható Partközeli kifejlődéseiben közeli lehordással jellemezhető konlgomerátum betelepülések (pl Darnói Konglomerátum), a partközeli részeken akár 12 m magasságot is elérő, ár-apály áramlások által létrehozott homokhullámok váltak ismertté (SZTANÓ 1994) Ezek a mélyebb medencerészek felé dm-es nagyságú dűnékbe, homokfodros zónába mennek át, majd összefogazódnak a fentebb ismertetett slír képződményekkel A dagályhullám jelenléte az Észak-magyarországimedencében a Kelet-szlovákiai-medencén keresztül fennálló ősföldrajzi kapcsolatot igazol (SZTANÓ 1994) A vizsgálati területen a Recsk környéki fúrások tárták fel 7 9 m vastagságban (Rm 13, Rm 19) A terület 5 km-es környezetében számottevő vastagságban tárták fel a turai TuÉ 1 (299 m), Tu 4 (25 m), TuÉ 2 (183 m) és a galgamácsai Gamcsa 1 (168 m), valamint a nagybátonyi Nb 256 (63,2 m) ill a Nb 25 (>136,8 m) fúrások Recsk és Nagybátony környékén a hasonló korú és közel hasonló kifejlődésű, Kisterenyén bizonyítottan a Pétervásárai Homokkő fedőjében települő Budafoki Formáció képződményei ugyancsak azonosításra, leírásra kerültek (Recsk, RCs 5 12, Nagybátony, Nb ) A mocsári képződményeket tartalmazó Becskei Formáció anyaga szürke, zöldesszürke finomhomok, agyagos homok, homokos aleurit és aleurit, alárendelten agyag, szenes agyag, 56

57 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány homokos kavics és kavics, közbetelepült barnakőszén-telepekkel és -zsinórokkal (HÁMOR 1985) A bizonytalan elterjedésű formáció vastagsága alig haladja meg a 1 m-t A vizsgálati területen jelentős vastagságban a Szanda Sz 3 (>114,5 m) fúrás harántolta, 5 7 m vastagságban tárták fel Terény környéki fúrások, ebben a képződményben állva le (Kk 1, 2, 4, 16) Az egri eggenburgi képződménysor záró üledéke Észak-Magyarországon a Zagyvapálfalvai Formáció, melynek anyaga túlnyomóan folyóvízi ártéri környezetben lerakódott tarka aleurit, kavics, homok alárendeltebben uszadékfát és félsósvízi Molluscafaunát tartalmazó homok (Tordasi Tagozat) (HÁMOR in CSÁSZÁR ed 1997) Az alsó tarkaagyag néven is nevezett kifejlődés fontos cikluszáró összlet, életnyomokban gazdag kifejlődése az ipolytarnóci rétegek A többnyire 3 6 m vastagságú rétegsort a vizsgálati területen Recsk környéki fúrásokban említik (Rm ,2 m), az 5 km-es körzetben figyelemre méltó vastagságban a Tura TuÉ 2 (197 m) fúrásban került leírásra Az ottnangi emelet bázisán található Gyulakeszi Riolittufa Formáció országosan elterjedt, Észak-Magyarországon is széles körben megtalálható vulkáni piroklasztikum összlet Anyaga szürkésfehér, néha bontottsága miatt zöldesszürke vastagpados, biotitos, horzsaköves riolittufa, riodácit ártufa A képződmény radiometrikus kora 21 18,5 millió év (MÁRTON, PÉCSKAY 1998) A szemcsenagyság tág határok között változik Vastagsága a lepusztulás mértékének megfelelően ugyancsak erősen változó (3 1 m) A vizsgálati területen 84 m vastagságban azonosították Recsk körül (Rm 13), az 5 km-es körzetben számottevő vastagságban harántolta a Tura TuÉ 2 sz fúrás (76 m), a Verpelét Verp s 1 (79 m) (26 ábra), az Egerszólát Esz 1 (53 m) és a Szuha Szu 4 (66,1 m) mélyfúrások Anomális (845,5 m) vastagságban írták le a Tarnabod Tarna 1 fúrásban, amely ebben a képződményben állt le Az alsó riolittufa fedőjében, ill annak kimaradásával/lepusztulásával közvetlenül az egri eggenburgi képződmények fedőjében települ a Salgótarjáni Barnakőszén Formáció műrevaló széntelepeket tartalmazó rétegsora A széntelepes rétegsor elterjedése a vizsgálati területen nem jellemző, csak az északi területrészen (Mátra É-i előtér) ismert (pl Hasznos H 1, 2, 3, Nagybátony Nb 264, 296, 35, 329, Szuha Szu 23, Tar 6 fúrás) Az ősföldrajzi rekonstrukciók szerint a telepképződés területe ettől É-ra helyezkedett el (HÁMOR 1985) 57

58 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 25 ábra A területen áthaladó, a tanulmányban szereplő földtani szelvények helyzete 26 ábra A 3 sz földtani szelvény melyen jól látható a Gyulakeszi Riolittufa Formáció általános elterjedése a vizsgálati terület K-i részén (jelmagyarázat: 6 függelék) (a szelvény helyzetét a 25 ábra mutatja) Kárpáti alsó-badeni képződmények A kárpáti alsó-badeni üledékes (Egyházasgergei Formáció, Garábi Slír Formáció, Fóti Formáció, Nógrádszakáli Formáció, Bádeni Agyag Formáció, Sámsonházai Formáció) és 58

59 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány magmás képződmények (Tari Dácittufa Formáció, Hasznosi Andezit Formáció) kifejlődési jellege és térbeli elterjedése a neogén szerkezeti változások kiteljesedését jelzi A széntelepes rétegsort a Nógrádi-medencében az Egyházasgergei Formáció helyenként alapkonglomerátummal települő transzgressziós homok összlete fedi ( chlamysos homokkő, oncophorás rétegek ) (HÁMOR IN CSÁSZÁR ED 1997) A formáció azonosítására a Nyugatborsodi-medencében az Oncophorák megjelenése alapján még van lehetőség (RADÓCZ 1987) A Darnó-vonaltól keletre azonban már rendszerint hiányzik, s a széntelepes rétegsor időben elhúzódóan, a telepek kimaradásával fokozatosan megy át a Garábi Slír ciklusos nyílttengeri kifejlődéseibe ( Zilizi Tagozat ) Transzgressziós jellegénél fogva, a széntelepes rétegsorhoz viszonyítva legalábbis a Nógrádi-medencében biztosan túlterjedően települ, így megjelenése feltételezhető a vizsgálati területen is, jóllehet továbbra is elsősorban az északi területrészeken Vastagsága rendszerint néhány 1 m, az egykori szárazulatok felé közeledve esetenként meghaladhatja a 1 m-es vastagságot (pl Szuha 23 7,1 m, Nagybátony Nb m, Nb m, Sirok S 1 33,5 m, Galgaguta Gg 1 53,9 m, Tar-6 85,2 m, Hasznos H 1 96,8 m) A Garábi Slír Formáció az észak-magyarországi neogén képződmények egyik legnagyobb vastagságú és legnagyobb elterjedésű formációja Uralkodóan szürke, ciklusosan változó homok, finomhomok-tartalmú parttávoli nyíltvízi aleurit, agyag, agyagmárga összlet A rétegsort mikrofaunisztikai és üledékföldtani alapon egyaránt három nagyobb és 8 1 kisebb ciklusra tagolják a szerzők (FÖLDVÁRI 197, HÁMOR 1985) Legnagyobb vastagsága 6 8 m között várható Elterjedése jelentősen különbözik a feküben található széntelepes rétegsor elterjedésétől, amennyiben a Zagyva-árok tengelyében (27 ábra), ill a vizsgálati terület déli részén (28 ábra) nagy vastagságban található meg, ami jelentős, az ősföldrajzi viszonyokat érintő szerkezeti változásokra utal (ld 13 ábra) A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelentős vastagságban tárták fel a Zagyva-árok területére eső kutatófúrások (Nagybátony Nb 329, 512,5 m, Ti 2, 574,2 m, Nb 327, 57,5, Tar 39, 455,2 m, Tar 4, 435,6 m), míg a környező területeken, jelenleg felszínalkotó képződményként eredeti vastagsága nem számítható A Fóti Formáció a kárpáti slír összlet regressziós záró sorozatát képező meszes, homokos kifejlődés, ahol a feltöltődő sekélytenger üledékeit vulkáni piroklasztikum közbetelepülések tarkítják (pl Tar 39, 37,4 m, Tar 4, 27,9 m, Hasznos H 1, 11 m) 27 ábra A 2 sz földtani szelvény mely igazolja a Garábi Slír D-felé kivastagodó megjelenését (jelmagyarázat: 7 függelék) (a szelvény helyzetét a 25 ábra mutatja) 59

60 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 28 ábra Az 1 sz földtani szelvény mely igazolja a Garábi Slír D-felé, a Zagyva-árok irányába történő hirtelen kivastagodását (jelmagyarázat 7 függelék) (a szelvény helyzetét a 25 ábra mutatja) A kárpáti emelet szerkezeti mozgásaira utal az Észak-Magyarországon általánosan elterjedt Tari Dácittufa Formáció ( középső riolittufa ) megjelenése is A kárpáti emelet e magmás eredetű, de az üledékes rétegsorokba települő záró formációja többnyire világosszürke, szürkésfehér, horzsaköves dácittufa, melynek ignimbrites és vízi üledpedésű változatai egyaránt ismertek A képződmény radiometrikus korát 16 17,5 millió év közé teszik (MÁRTON, MÁRTON 1996) Vastagsága általában 15 5 m, de a terület 5 km-es környezetébe eső névadó fúrásokban ennek többszöröse is előfordul (Tar 4, 132 m, Tar 39, 123,2 m, Tar 4, 9 m, Tarnabod Tarna 1, 276 m, Gyöngyössolymos Ny 1, 136,9 m, Detk I, 135,8 m) A Hasznosi Andezit Formáció uralkodóan piroxén-andezit agglomerátum, tufa anyaga az alárendelten megjelenő lávakőzetekkel együtt arra utal, hogy már a kárpáti emeletben megindulhatott a bádeniben kiteljesedő neutrális magmatizmus is E korai vulkanizmus anyaga uralkodóan szubmarin környezetben rakódott le, vastagsága jellemzően 8 2 m (HÁMOR in CSÁSZÁR ed 1997) A vizsgálati területen nagy vastagságban került azonosításra a Szirák Szi 2/a (321,6 m), a Detk I (118,3 m), a Hasznos H 4 (7,2 m) és a Recsk Rm 13 (52 m) fúrásokban, s az 5 km-es körzetben is 1 m-t meghaladó vastagságban tárják fel a Tar 3 (137,9 m), Tar 39 (12,9 m) fúrások A badeni emeletben, immár megváltozott szerkezeti körülmények között induló transzgresszió a változatos hazai miocén üledéksor egyik legjobban követhető, a világóceánok rétegsoraival is egyértelműen korrelálható (NN5, Orbulina universa-s szint ) nyíltvízi fáciesű üledéksorát eredményezte ( torton slír ) A szürke, molluszkás agyagmárga északmagyarországi előfordulásait Nógrádszakáli Formáció, néven említik (HÁMOR 1985), a medencebelső felé már Bádeni Agyag Formációnak nevezik A vizsgálati területen és környezetében a Nagyréde Nr 68-as fúrásban Bádeni Formáció néven került leírásra (81,6 m), Galgamácsa Gamcsa 1 és Tura TuD 1 fúrásokban Nógrádszakáli Formációt tartanak nyilván Az egyidejűleg medenceperemi környezetekben létrejött Sámsonházai Formáció 6

61 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány lithothamniumos, molluszkás homokos mészkő meszes homok összlet ( alsó-lajtamészkő ), melynek anyaga sok esetben az ekkor már megindult neutrális vulkáni működés során létrejött andezit lávák és piroklasztikumok között települ A vizsgálati területen a Szirák Szi 2 fúrás 179,3 m vastagságban harántolta A Mátrai Andezit A Mátrai Andezit Formáció Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű és legmagasabb vulkáni hegységének neutrális vulkáni termékeit integrálja lényegében egyetlen litosztratigráfiai egységbe Szénhidrogén földtani szempontból a vulkáni komplexum nyilvánvalóan áttörő helyzete, az áttöréshez kapcsolódó hőhatások és szerkezeti zavarok, ill az esetleges kalderafejlődésből (pl beszakadás) következő szerkezeti elemek egyaránt megfontolás tárgyát képezhetik A Mátrai Andezit Formáció területi elterjedése azonban nem korlátozódik a Mátra hegység felszíni előfordulásaira A mágneses hatók alapján a felszíninél jóval nagyobb elterjedésben feltételezhető a neutrális vulkanitok megjelenése Magyarország mágneses Z anomália térképe alapján (29 ábra) 29 ábra A vizsgálati terület mágneses Z anomália térképe a Galyai (1) (KARÁTSON et al 21a), a Kékesi (2) (CHOLNOKY 1936) és a Nagy-Szár-hegyi (3) (KISS et al 1996) kitörési központokkal (fehér vonal) A Mátrától Ny-ra és ÉNy-ra húzódó, a felszínen is több kibúvásból ismert telérrendszert számos helyen harántolják a terület mélyfúrásai (28 ábra), ahogy egyéb, gyakran csak Mátrai vagy Mátrai Vulkanit Formációcsoportba sorolt badeni, szarmata, esetenként kárpáti () (Hasznosi Andezit?) emeletbe sorolt, többnyire a rétegvulkáni összlet részeként értelmezett andezitet, andezit piroklasztikumot ill a Kékesi Andezit Formáció -ba sorolt szarmata lávakőzeteket ( fedőandezit ) (26 ábra) A vizsgálati területen ilyenek a Szuha Szu 23 (277,6 m), Szu 13, (>26,1 m), Detk-I (127,3 m) Szirák Szi 2 (>3,2) Figyelemre méltó, hogy a gravitációs maximumra közelmúltban telepített Hatvan É 1 fúrás, amely egyben mágneses maximum területére is esik, 1 m-t meghaladó vastagságban harántolt neutrális 61

62 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vulkanitokat A vizsgálati terület 5 km-es körzetében számottevő vastagságban tárta fel a Verpeléti Verp 2 (11 m), Verp 3 (2116 m), Verp s 3 (535 m), az Alsótold At 4 (339 m), Tura Tu 4 (382 m), TuÉ 1 (17 m), Tar 39 (355 m), Tar 35 (299,5 m), Tar 33 (16 m) Felső-badeni szarmata képződmények A felső-badeni szarmata képződmények elterjedése az immár megváltozott szerkezeti viszonyok között zajló medencefejlődési folyamatokat tükröz A felső-badeni Szilágyi Agyagmárga Formáció uralkodóan szürke, foraminiferás agyagmárga, helyenként vékony homokkő- és tufazsinórokkal Vastagsága általában nem éri el a 1 m-t A vizsgálati területen jelentősebb vastagságban került leírásra a Pásztó K 7 (162,6 m), P 2 (99,2 m), a Szirák Szi 2/a (16,5 m), Detk I (8,9 m) fúrásokból A hasonló korú Rákosi Mészkő ( felső lajtamészkő ) esetenként konglomerátummal kezdődő lithothamniumos mészkő, mészhomokkő, mely sekélytengeri zátonykörnyezetek üledéke A vizsgálati területen számottevő vastagságban került leírásra a Szirák Szi 2/a (73,5 m) és a Buják Bu 1 (28,5 m) fúrásokban A szarmata sekélytengeri, partközeli, csökkentsósvízi kifejlődéseit reprezentáló Kozárdi Formáció anyaga zöldesszürke molluscás agyagmárga, alárendelten homok-, mészhomok-, bentonite- és alginit-betelepülésekkel Vastagsága rendszerint 1 15 m, a terület mélyfúrásai közül kiemelt vastagságban harántolta a Gyöngyöshalász K 13 (262 m), Szirák Szi 2 (>256 m), Pásztó K 7 (14), az 5 km-es körzetből mindenképpen említést érdemel a Verpelét Verp-1 fúrás (532 m) és a Tura Tu 4 (226 m) A szarmata emelet partközeli homokos kavicsos kifejlődései Tinnyei Formáció néven kerültek összefoglalásra A területen a Szirák Szi 2/a (168,9 m), Szi 2 (>89,8 m), az 5 km-es környezetben a Tura Tu nyezetekbe savanyú vulkáni aktivitásra utaló biotitos, horzsaköves riolittufa szintek települnek, melyek Galgavölgyi Riolittufa Formáció, korábban felső riolittufa néven szerepelnek A vizsgálati terület mélyfúrásai közül ezt nagy vastagságban harántolta a Verpelét Verp s 5 (19 m) Pannóniai A terület az egykori Pannon-medence É-i peremén helyezkedik el, így alapvetően a medenceperemi pannóniai kifejlődések dominanciájával kell számolni (3 ábra) A hagyományosan alsó-pannóniainak tekintett, bazális márga összlethez tartozó nyíltvízi Endrődi Márga Formáció a területen egyedül a Szirák Szi 2/a (288,2 m) és Szi 2 (168,9 m) fúrásban került leírásra csakúgy, mint a mélyvízi turbidit eredetű Szolnoki Homokkő Formáció (Szi 2, 24,8 m) A deltalejtő és medencelejtő környezetben lerakódott Algyői Formáció szenesedett növényi maradványokat tartalmazó sötétszürke agyagmárga képződményei már általánosan elterjedtek, vastagságuk jellemzően 5 25 m között alakul A képződményt harántoló fúrások pl Detk I, 261,4 m, Szirák Szik2, 177 m, Domoszló B 6, >164 m, Hort B 23, >13 m, Gyöngyöshalász K 13, 129,5 m, Hatvan B 145, >119,5 m, Gyöngyöspata Gyp 33, 56,6 m A deltafront deltasíkság környezetben lerakódott, litorális eredetű homok, aleurolit és agyagmárga sűrű váltakozásából álló, de akár több 1 m-es homokbetelepüléseket is tartalmazó Újfalui Homokkő Formáció ugyancsak általánosan elterjedt Legnagyobb harántolt vastagsága 472 m (Hatvan B 145), de vastagsága jellemzően meghaladja a 1 m-t (Hatvan, Atkár, Hort, Gyöngyöshalász, Verseg, Domoszló, Nagyréde, Detk) Hasonló vastagságú és elterjedésű a fedőben települő, esetenként az Újfalui Homokkővel összefogazódó, fluviális és tavi eredetű, szenesedett növénytörmlékeket tartalmazó Zagyvai Formáció, melynek legnagyobb vastagsága 334,5 m (Hatvan B 145) A felszínközeli településű, gyakran csak vékony negyedidőszaki képződményekkel fedett, Bükkaljai Lignit Formáció lignittelepeket tartalmazó agyag és homok rétegsora a terület gazdaságilag meghatározó szerepet játszó pannóniai képződménye A lignit- és vízkutatások 62

63 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány eredményeként a formációt feltáró fúrások száma a vizsgálati területen megközelíti az 13- at() Legnagyobb harántolt vastagsága (Ecséd K 27) megközelíti a 45 m-t, gyakori a 2 m- t meghaladó vastagság (Karácsond, Hatvan, Hort), de jellemzően meghaladja az 5 m-t A pannóniai rétegsor másik, a negyedidőszaki üledékek alatt közvetlenül megjelenő, azoktól litológiai alapon esetenként nehezen elválasztható képződménye a szürke, sárgásszürke, vörösesbarna agyagrétegek és kékesszürke homokrétegek váltakozásából álló Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció, melynek vastagsága a vizsgálati területen jellemzően mindössze néhány 1 m 3 ábra 4 sz földtani szelvény melyen látható a vizsgálati terület pannóniai képződményeinek dőlésmenti megjelenése (a szelvény helyzetét a 25 ábra mutatja) 63

64 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Negyeidőszaki képződmények Jóllehet a vizsgálati terület az Alföld északi peremén található, a negyedidőszaki képződmények vastagsága a területre eső mintegy 166 fúrás vastagsági adatai alapján gyakran (5 %) a 1 métert sem éri el, s jellemzően (9 %) 3 m alatt marad, a 1 m-t meghaladó vastagságot harántoló fúrások (pl Boldog B 7) száma elenyésző A hegységközeli helyzetből adódóan a negyedidőszaki képződmények jelentős része (közel fele) a lehordási terület közvetlen előterében lerakott, a kifutó vízfolyásokhoz (patakvölgyek) kapcsolódó kavicsos, homokos folyóvízi üledék (proluviális képződmény), további egyharmada ugyancsak folyóvízi környezetben, de már alföldi térszínen lerakódott, uralkodóan homokos üledék Az iszapos, agyagos tavi-mocsári üledékek részaránya alárendelt (1 %), eolikus képződmények (lösz, futóhomok) a területen csak foltokban, jobbára ártéri környezetben fordul elő 64

65 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 13 A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 214 szeptemberében az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt 131 A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1311 A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a vizsgált terület Őrbottyán Ecseg Rózsaszentmárton Eger vonaltól délre eső részén pleisztocén korú, eolikus képződményekben, löszben, futóhomokokban, infúziós löszben, valamint a vízfolyások mentén folyóvízi homokban, kavicsban alakultak ki, melyek általános elterjedésűek A hegylábi területeken lejtőtörmelékben alakulhat ki talajvíztartó A Mátra és Cserhátalja területén, a fentebbi vonaltól északra, repedezett vulkanitokat, karbonátos képződményeket, illetve agyagmárgákat, homokköveket találunk, melyekben összefüggő szabadfelszínű víztükör alakult ki, melyet hívhatunk repedésvízszintnek, vagy sajátos talajvíznek is A jelentősebb vízfolyások alluviális völgyeiben jó vízvezető homok, kavicsos homok a fő vízadó (A talajvíztartó felett helyenként függő talajvizek is kialakulhattak, melyek a környezetükhöz viszonyítva anomáliásan magasabb vízszinttel, az állandó vízfolyások szintje feletti lokális fakadással jelentkeznek) A talajvíz tartó vastagságát néhány méterre, esetenként néhány tízméterre tehetjük A talajvíz-domborzat alakulása nagyjából követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyoldalak alsó részein 2 5 m, a domboldalak felső részein és a dombtetők alatt mélyebben, akár több tíz méterben található a felszín alatt A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A terület déli részén egyre nagyobb (max néhány száz méteres) vastagságban jelenik meg a talajvíztartó alatt a kvarter összlet, melynek homokos képződményeiben elsősorban alacsony sótartalmú (4 7 mg/l közötti összes oldottanyag-tartalommal (TDS) rendelkező) és jellemzően CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os, illetve néhány esetben CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os kémiai jellegű vizeket találunk A víztartóban térbeli helyzetének és településének következtében intenzív áramlások zajlanak Ugyanakkor a talajvíztartó alatti első igazán jelentősebb víztartó összlet a feső-pannóniai, alluviális síksági folyóvízi-ártéri összlet egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegei (Nagyalföldi+Zagyvai és Újfalui Formációk Peremartoni Formációcsoport; ±Bükkaljai Lignit Formáció) által alkotott regionális víztartó A formációk egymástól sok esetben nehezen különíthetők el, így vastagságuk is csak nehezen adható meg Az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet vastagsága a területen 5 5 méter között alakul, mely a mélymedence (Zagyvai-árok) irányában elérheti akár az 15 méteres vastagságot is 65

66 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezet alakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak Ezek a deformált rétegmenti földtani kényszerpályák alapvetően meghatározzák az utánpótlódási útvonalakat, a jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb szintekbe jutását is eredményezhetik A Nagyalföldi, Zagyvai és Újfalui Formációkban határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert Helyenként az összlet üledékei már akár 2 3 méteres mélységtől is 3 C -nál melegebb vizet, azaz hévizet szolgáltathatnak A felső-pannóniai összletben a mélységgel növekvő összes oldottanyag-tartalommal rendelkező, főként CaMgHCO 3 -os kémiai jellegű vizeket találunk a sekélyebb zónákban, mely fokozatosan NaHCO 3 -ossá válik a mélység felé, és amely helyenként extrém alacsony (~1 1 mg/l) klorid-tartalmával jól jelzi az intenzív áramlási rendszert Az összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) akár 5 6 métere régiókban is alacsony, jellemzően mintegy 3 1 mg/l között alakul, melynél csak ritkán találunk magasabb értékeket Az alacsony összes oldottanyag-tartalmú híg vizek jelenléte kedvező áramlási feltételekre utal az összletben Az vizek kémiai jellege leginkább CaMgHCO 3 -os, azonban mintegy 2 25 méteres mélységtől, a nátrium arányának megemelkedésével megjelennek a CaMgNaHCO 3 -os, illetve a NaCaMgHCO 3 -os vizek is: az eleinte CaMgHCO 3 -os kémiai jelleg a CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO3-os, majd NaHCO3-os kémiai jelleg felé tolódik el Néhány esetben (Gyöngyös, Lőrinci) megfigyelhetünk magasabb, közel 2 mg/l TDS-ű vizeket is, ezek kémiai jellege NaHCO 3 -os Mintegy 15 méteres mélységig találkozhatunk jelentősebb, akár 2 25 mg/l-es szulfáttartalmakkal is (Gyöngyös, Halmajugra, Nagyréde), elsősorban Gyöngyös környékén így megjelennek a szulfátos vizek, illetve néhány esetben a szulfátos-kloridos, valamint kloridos vizek is A terület nyugati részén az összlet (Dunántúli Formációcsoport) nyomásviszonyainak megfelelően ÉNy DK-i, a keleti részen É D DK-i intenzív áramlással számolhatunk Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) és a negyedidőszaki rétegek nyomásviszonyai a hidrosztatikusnak megfelelőek Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban, a pannóniainál idősebb miocén medence fáciesű képződmények homok homokköves rétegeiben A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (esetlegesen Endrődi és Szolnoki, de leginkább Algyői Formációk) kb az Acsa Mátraszőlős Apc Gyöngyös Tarnaszentmária vonaltól délre jelennek meg, rendszerint kis (max 3 4 méteres) vastagságban Az Endrődi és Szolnoki Formációt csak Szirák térségében fúrták, ahol összesen mintegy 5 méteres vastagságban találhatók, így a Szolnoki Formáció turbidites összlete kevésbé fejlett, ennek megfelelően homok rétegeiben még inkább lokális jellegű vízadókkal, rezervoárokkal lehet számolni Báziskonglomerátumról nem áll rendelkezésre információ Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környezetében e képződményeket mindezidáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények jelentősen kisebb vastagsága, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt, viszont mint a CO 2 tárolására potenciálisan alkalmas képződmény fontos lehet foglalkozni vele 66

67 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az alsó-pannóniai összletből a koncessziós területen belül és annak környezetében nem áll rendelkezésre vízelemzés, azonban a területtől DK-re, jobban fejlett alsó-pannóniai összletekben jellemzően NaCl-os jellegű vizek fordulnak elő Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy csak a terület középső déli részein, leginkább kisebb vastagságban jelenlévő alsópannóniai összlet kevéssé fejlett turbidites összlettel rendelkezik, így a finomszemcsés összlet homokosabb betelepüléseiben inkább lokális víztartók jöhettek létre Továbbá az összlet kiékelődésének következtében szemben a nagy vastagságú, jól fejlett also-pannóniai összlettel sekélyebb mélységben, alacsonyabb sótartalom és intenzívebb áramlás is valószínűsíthető Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, korapannóniainál idősebb miocén, elsősorban badeni és szarmata üledékekben, illetve a koramiocén, eggenburgi ottnangi korú összletben (utóbbiak elsősorban az 5 km-es körzetben), továbbá a paleogén összeletben, amennyiben a törmelékes rétegsor durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Kozárdi, Tinnyei, Egyházasgergei, Pétervásárai Formációk, illetve Gyulakeszi Riolittufa, Mátrai Vulkanit Formációcsoport ± egyéb vulkáni képződmények) A pannóniainál idősebb (kora- és középső- ) miocén korú képződmények megjelenése általános, azonban vastagságuk erősen változik: a vizsgálati terület egyes részein a miocén korú képződmények összvastagsága néhány 1 méter körül alakul a településnek és/vagy lepusztulásnak megfelelően, ugyanakkor a mélymedence (Zagyvai-árok) irányában ez akár több ezer méteres vastagságot is elérhet (adathiány miatt az összlet vastagsága nem adható meg egyértelműen) (Egyes területeken a vulkáni képződmények is akár több száz métert meghaladó vastagságban jelennek meg) A miocén üledékek a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálhatnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá E prepannóniai miocén korú rétegek vizei változatos összetétellel és TDS-sel jellemezhetőek, de megfigyelhető a mélységgel növekvő nátrium és klorid-tartalom is Alapvetően elmondható, hogy a koncessziós területen előforduló vizek a kis mélység és az intenzívebb áramlások következtében alacsonyabb, kb 5 9 mg/l TDS-sel és CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os kémiai jelleggel (esetenként magasabb szulfát tartalommal) rendelkeznek Néhány, mintegy 12 méteres mélységnél mélyebbről származó elemzés esetén (Verpelét, Gödöllő, Tura) leginkább mg/l-es összes oldottanyagtartalmú NaCl-os kémiai jellegű vizeket is megfigyelhetünk Sziráki vízminták extrém magas mg/l TDS-ű, NaCl-os vizeket jeleznek Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre, Pásztó térségében jelentősebb szulfát tartalom is megfigyelhető Az oligocén összletből Tura, Verpelét, Püspökszilágy, Terpes térségéből állnak rendelkezésre információk Itt általában mg/l TDS és változatos CaMgHCO 3 -os, NaHCO 3 -os, NaClHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaCaCl-os, esetenként NaSO 4 -os, NaHCO 3 SO 4 - os kémiai jellegű vizek fordulnak elő Az eocén összletben leginkább mg/l közötti TDS és CaNaHCO 3 -os, NaClHCO 3 -os, CaNaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os kémiai jelleg figyelhető meg Mátraderecske Recsk térségében az eocén, aljzati képződményekben két alkalommal megfigyelhető mg/l körüli magas hidrogénkarbonát-tartalom ( mg/l TDS) önmagában is figyelemre méltó, mely az esetek egy részében a nagyobb mélységekből feláramló és az adott rezervoárban megrekedt szén-dioxid hatására alakult ki (Köztudott, hogy Mátraderecskén található az ország egyetlen mofettája) Az alsó-pannóniai (homokkövek) és miocén korú (homokkő, tufa, tufás homokkő, vulkanit) képződmények a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálhatnak abban az esetben, ha térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá Mint a területen szénhidrogén-tároló, valamint a CO 2 tárolására potenciálisan alkalmas 67

68 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés kőzetek, a fentebb említett képződmények számításba veendőek A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: 1 mezozoos, elsősorban triász és jura karbonátok karsztosodott zónáiban, kovapalákban, 2 aljzaton települő eocén homokkőben, konglomerátumban, 3 paleogén, késő-eocén mészkő karsztosodott zónáiban, kora-oligocén homokkövekben, vagy agyagmárga repedezett zónáiban, 4 prepannóniai miocén karbonátos, törmelékes üledékes képződményekben és repedezett, mállott vulkáni tufákban, agglomerátumokban, 5 alsó-pannóniai rétegsor homokos-homokköves rétegeiben A Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) és a miocén rétegek nyomásviszonyai a koncessziós területen hidrosztatikusnak megfelelőek Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Lajtai Mészkő, Kozárdi és Tinnyei Formációk) és amennyiben előfordulnak, eocén karbonátokat (Szépvölgyi Mészkő Formáció, Budai Márga karsztosodott részei) Ugyanakkor, míg az eocén karbonátok nagyrészt közvetlenül az aljzaton települnek, azzal egy hidraulikai rendszert képezve, a prepannóniai miocén korú képződmények, ritkábban települnek közvetlenül az aljzaton, nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal Az előző fejezetben jellemzett összetétel az eocén karbonátokban intenzívebb áramlási rendszert feltételeznek A karbonátos képződmények szénhidrogén szempontjából másodlagos porozitásuk révén tároló képződmények lehetnek A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni Regionális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között több kora-pannóniai (Peremartoni Formációcsoport), valamint pannóniainál idősebb miocén korú regionális/lokális elterjedésű vízzáró képződmény is elkülöníthető, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony Az Algyői Formáció képződményei mind hidraulikailag, mind termikusan fontos szigetelő szerepet játszanak, amennyiben előfordulnak, hiszen akár 25 3 méteres vastagságot is elérhetnek A rétegsorok jól nyomozhatóak délies irányban A vizsgálati területen az alsó-pannóniai finomszemcsés üledékeken kívül, több, jelentősebb vertikális és horizontális elterjedéssel rendelkező, illetve kisebb térbeli elterjedésű prepannóniai miocén és paleogén finomszemcsés, agyagos, márgás felépítésű képződmény található, melyek regionális/lokális vízzáró szerepet tölthetnek be E miocén és paleogén képződmények (Szilágyi Agyagmárga, Bádeni Agyag, Garábi Slír, illetve Szécsényi Slír, Kiscelli Agyag, Tardi Agyag Formációk, Budai Márga Formáció agyagos, nem karsztosodott képződményei) regionális, illetve helyenként (az elvékonyodás következtében) lokális vízzáró képződménynek tekinthető döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésük következtében, mivel bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony A képződményekben tárolt vizek összetételének ismertetése az előző alfejezetben található A prepannóniai miocén, valamint paleogén korú, magasabb szervesanyag-tartalmú képződmények (Budai Márga, Tardi Agyag, Kiscelli Agyag) szénhidrogén-anyakőzetként is szóba jöhetnek 68

69 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1312 Alaphegységi rezervoárok Az alaphegységi lehetséges vízadókat, rezervoárokat a koncessziós területen változatos képződményekben találhatjuk A vizsgált terület nagy részén (középső és keleti területein) kisfokú metamorfózist szenvedett újpaleozoos mezozoos képződmények, illetve a Mónosbéli Formációcsoport képződményei találhatóak, melyek elsősorban repedezettségük (esetleg karsztosodásuk) révén válhatnak tároló képződményekké A vizsgált terület nyugati részén (a Dunántúli-középhegységi egység területén) elsősorban felső-triász platform-karbonátokat (Dachsteini Mészkő, Fődolomit Formáció) találunk, melyek egyrészt repedezettségük, másrészt karsztosodás következtében lehetnek rezervoárok Az aljzat az észak-keleti területrészeken sekély ( 5 mbf) mélységben, vékony fedő alatt található, míg D-i, DNy-i irányban 24 mbf mélységbe süllyed A Zagyvai-árok területén mélysége elérheti akár az 55 mbf-t is, míg a nyugati területrészeken 1 2 mbf mélységben található Alaphegységi rezervoárként tehát egyrészt a karbonátos formációk azon részei jöhetnek számításba, amelyek hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve (Dachsteini Mészkő, Fődolomit Formáció, Hámori Dolomit, Bervai Mészkő) Az ilyen esetekben néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett üde karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú hasznosítások, pl geotermikus, szén-dioxid (CO 2 )-tárolási szempontból A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel A vizsgálati terület középső részén, ahol paleozoos mezozoos kisfokú metamorfózison átesett képződmények (palák, fillitek, metahomokkövek) alkotják az aljzatot, repedezettségük révén válhatnak tárolóképződményekké Verpeléten a Bervai Mészkő, Felsőtárkányi Mészkő, illetve az Ablakoskővölgyi és Nagyvisnyói Mészkő Formáció képződményeiből vannak vízelemzések Az első két esetben a mészkőben tárolt vizek kémiai jellege a CaMgNaHCO 3 -os, melyhez kb 8 1 mg/l TDS társul Utóbbi két képződményből származó kevert vízminta közel 64 mg/l TDS-sel és NaHCO 3 SO 4 -os összetétellel rendelkezik A gödöllői egyetlen vízminta származási helye kérdéses, de alig 5 mg/l TDS-e és CaMgHCO 3 -os kémiai jellege intenzívebb áramlás jelenlétét jelzi a víztartóban A magasabb (több ezres) TDS és a NaHCO 3 -os összetétel elzártabb aljzati víztartóra utal Meg kell jegyezni, hogy a terület nyugati részeit érintő Fődolomit és Dachsteini Mészkő Formációk a Budai-karsztot alkotó karbonátok legkeletibb előfordulásai, így a területet érintő hasznosítások esetén erre tekintettel kell lenni Az aljzat képződményeinek hidrogeológiai viszonyai nemcsak a tárolt vizek minőségében és áramlásában játszanak szerepet, hanem a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is 132 A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1321 Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában A térképezések során megismert, döntően homokos, löszös talajképző üledékek alapján az évi csapadék kb 4 1%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét A területen előforduló 69

70 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4 5%-ot tesz ki, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni Amennyiben repedezett kőzetek a felszínen vannak, ott magasabb, akár15 2 %- nyi beszivárgásra is számítani lehet, azonban ezek a vizek általában a mállott felszínközeli részeken, rövid úton jutnak a közeli felszíni vízfolyásokba, forrásokba 1322 Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezek szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban É-i ÉNy-i irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső 1 2 m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is Az aljzat vizeinek alacsonyabb oldott anyag tartalma intenzívebb áramlási rendszert sejtet az idősebb, triász korú karsztvíztartóban Ugyanakkor a karsztvíztartó vizeinek összetételében megfigyelhető eltérések a fedő (oligocén) üledékekből származó víz vertikális áramlására, szivárgására utalhat Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak a részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg Amennyiben a térségben geotermikus energiahasznosításokat terveznének, akkor az itteni termálkarszt lokális és regionális áramlási rendszerek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges Fontos lehet tehát e területen a CH- és az esetleges geotermikus hasznosítások egymásra hatásainak tisztázása, értékelése A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások koncessziós területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell 133 A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1331 A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé) Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni Itt É-i, ÉNy-i irányból D-i, DK-i irányba történő áramlással lehet számolni A termálkarsztos rendszerben Ny-ias áramlási iránnyal számolhatunk 7

71 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1332 A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz, ásványvíz (pl Gödöllő, Jászdózsa, Veresegyház), gyógyászati- (Mátraderecske, Pásztó, Veresegyház), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek Aljzati víztartó képződményeket a mátraderecskei, a turai és a veresegyházai kutak csapolják meg Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is Itt kell megemlíteni a térség külünböző bányászati tevékenységeihez kapcsolódó víztelenítéseket, megcsapolásokat A Mátraalján a külszíni lignit-bányászathoz kapcsolódnak jelentős nagyságú és térbeli kiterjedésű depressziós hatások Ugyancsak jelentős volt a depressziós hatása a két évtizedes recski mélyszinti kutatáshoz kapcsolódó víztermeléseknek, mely az elmúlt 14 év szünetelése alatt sem állt helyre teljesen Mára inkább a minőségi következményeivel kell számolni a korábbi Gyöngyösoroszi ércbányászatnak és a Mátrakörnyéki miocén barnaszénbányászatnak 1333 Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységnek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, valamint a vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni 134 A terület vízminőségi képe A Hatvan vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 214 novemberében az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt A felszín közeli, sekély porózus víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl párolgásról) A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni Az összes oldottanyag-tartalom a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 1%, illetve 9% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l (medián körülbelül 76 mg/l), a klorid-ion tartalom 5 9 mg/l (medián körülbelül 2 mg/l), míg a hidrogén-karbonát tartalom 2 55 mg/l között változik 41 mg/l körüli medián érték mellett A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések előfordulását jelzik A szennyezett kutakban mért összes oldottanyag-tartalom elérheti a 41 mg/l, a nátrium 8 mg/l, a kalcium 1 mg/l, a klorid 38 mg/l, a hidrogén-karbonát 15 mg/l, a szulfát akár a 21 mg/l értéket (31 ábra Box Whisker diagramján nem ábrázolt) A rendelkezésre álló 71

72 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés adatok alapján (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával) a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom (TDS) eloszlását Box Whisker diagramon (31 ábra) ábrázoljuk A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 1% és 9% percentilis értékeknek felelnek meg 31 ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 5 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek feltüntetésével (a szennyezett kutak adatainak elhagyásával) A kvarter korú képződményekben tárolt vizek kémiai jellege jellemzően CaMgHCO 3, MgCaHCO 3 -os, de a felszín alatti 1 méternél mélyebbről származó vizekben megemelkedhet a nátrium-ion koncentráció, mely CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os víztípust eredményez A rendelkezésre álló adatok alapján, a 1%, illetve 9% percentilis értékek figyelembe vételével a TDS döntően 4 65 mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 1 4 mg/l Na +, 1 8 mg/l Ca 2+, 2 4 mg/l Mg 2+ és 3 45 mg/l HCO 3 A késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizekre egy fokozatos mélység szerinti vízösszetétel-változás jellemző, amely a sekélyebb (felszín alatt körülbelül 3 méteres mélységig) CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os típustól a CaMgNaHCO 3 - os, NaCaMgHCO 3 -os típuson át a mélyebben (felszín alatti körülbelül 1 8 méteres mélységközben) előforduló NaHCO 3 -os víztípusig változik Ezen víztípusok TDS értékei körülbelül 3 1 mg/l között változnak, körülbelül 1 25 mg/l Na +, 1 15 mg/l Ca 2+, 2 7 mg/l Mg 2+ és 25 8 mg/l HCO 3 tartalom mellett Gyöngyös, Halmajugra, Nagyréde és Veresegyház környékén a felszín alatti vizekben (felszín alatt körülbelül 2 méteres mélységig) megjelenik a szulfát-ion, mely CaHCO 3 SO 4 -os, CaMgNaHCO 3 SO 4 -os, NaHCO 3 SO 4 -os, NaMgHCO 3 ClSO 4 -os víztípusokat eredményez E szulfátos vizek összes oldottanyag-tartalma körülbelül 4 8 mg/l között változik, körülbelül 2 2 mg/l Na +, 72

73 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2 9 mg/l Ca 2+, 1 5 mg/l Mg 2+, 1 15 mg/l Cl, 5 25 mg/l SO 2 4 és 1 35 mg/l HCO 3 tartalom mellett Néhány esetben (Jászfényszaru, Lőrinci, Pásztó, Gyöngyös térségében) nagyobb összes oldottanyag- tatalmú vizek találhatóak (körülbelül 15 2 mg/l), melyek főleg NaHCO 3 -os, ritkábban NaHCO 3 Cl-os, CaMgHCO 3 Cl-os NaCl-os jellegűek Ezen vizekben a fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, 7 14 mg/l Ca 2+, 5 3 mg/l Mg 2+, mg/l Cl és 4 12 HCO 3 A rendelkezésre álló adatok alapján a késő-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldott anyag tartalom [TDS]) 1%-os és 9%-os percentilis közötti eloszlását Box Whisker diagramon (32 ábra) ábrázoljuk 32 ábra A felső-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálatis terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS 1%-os és 9%-os percentilis közötti értékei; Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével A pannóniainál idősebb miocén rétegeket szűrőző kutak vizeit a rendelkezésre álló adatok alapján feloszthatjuk egy sekélyebb (felszín alatti körülbelül 5 méterig) és egy mélyebb (felszín alatt körülbelül 1 2 méter mélységköz) részre A sekélyebb, kisebb TDS-ű vizek (körülbelül 3 15 mg/l) főleg CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os, ritkábban CaMgHCO 3 Cl-os, NaHCO 3 -os jellegűek attól függően, hogy az itt tárolt vizek mennyire képezik az intenzív áramlási rendszer részét Gyöngyös, Parád, Pásztó és Sirok környékén nagyobb szulfát koncentrációk (körülbelül 5 4 mg/l SO 4 ) jellemzőek, CaMgHCO 3 SO 4 -os, CaNaHCO 3 SO 4, CaHCO 3 SO 4 -os víztípust eredményezve A fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül 1 25 mg/l Na +, 1 2 mg/l Ca 2+, 1 1 mg/l Mg 2+, 5 8 Cl és 1 7 mg/l HCO 3 tartalom és 3 15 mg/l TDS mellett A sekélyebb, de kissé nagyobb összes oldottanyagtartalmú (körülbelül mg/l) vizek (Parádsasvár, Pásztó, Sirok térségében) 73

74 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés NaHCO 3 Cl-os CaMgHCO 3 Cl-os, NaHCO 3 -os, jellegűek, ahol a fő jellemző alkotókra a következő tartományok jellemzőek, körülbelül 4 8 mg/l Na +, 5 45 mg/l Ca 2+, 5 1 mg/l Mg 2+, 5 12 mg/l Cl és 8 15 mg/l HCO 3 A mélyebbről származó vizek NaHCO 3 Cl-os, NaCl-os, NaCaCl-os jellegűek, ahol a Na mg/l és a Cl 5 1 mg/l körüli A Gödöllő K 74 és a Szirák Szi 2 jelű fúrások vizei egy zártabb, igen nagy összes oldottanyag-tartalmú (4 55 mg/l) NaClos vízösszetételű rezervoárt jeleznek, körülbelül mg/l Na + és mg/l Cl tartalom mellett Az oligocén képződmények sekélyebb (felszín alatt körülbelül 35 méteres mélységig terjedő) részeiből származó vizek típusa jellemzően CaMgHCO 3 -os, de előfordulnak CaMgNaHCO 3 -os, NaHCO 3 -os és CaMgHCO 3 SO 4 -os összetételű vizek is A TDS körülbelül 5 15 mg/l között változik, körülbelül 2 3 mg/l Na +, 5 15 mg/l Ca 2+, 2 9 mg/l Mg 2+, 2 2 mg/l SO 2 4 és 25 5 mg/l HCO 3 tartalom mellett A mélyebbről (felszín alatti körülbelül 1 2 méteres mélységköz) származó turai és verpeléti fúrások vizeinek összes oldottanyag-tartalma körülbelül 1 37 mg/l között változik Az itt tárolt vizek kémiai jellege NaHCO 3 -os, NaHCO 3 SO 4 -os, NaSO 4 -os, NaCaCl-os, ahol a Na mg/l, a SO mg/l, a Cl 1 7és a HCO mg/l között változik jellemzően Az eocén képződmények vizei jellemzően NaCl-osCaNaHCO 3 -os és NaClHCO 3 -os jellegűek, ahol a TDS jellemzően mg/l között változik, körülbelül 15 6 mg/l Na +, 5 2 mg/l Ca 2+, 5 1 mg/l Cl és 3 9 mg/l HCO 3 tartalom mellett A Recsk K 3 és a Mátraderecske K 3 fúrások vizeinek viszonylag nagy a HCO 3 tartalma, NaHCO 3 Cl-os víztípust alkotva, ahol a Na mg/l, a Cl 2 21 mg/l, a HCO mg/l, míg a TDS mg/l között változik A mezozoos képződmények felszín alatt körülbelül 8 15 méteres mélységközből származó (Veresegyház, Verpelét környéki) vizei CaNaHCO 3 -os típusúak, körülbelül 8 15 mg/l TDS és körülbelül 1 15 mg/l Ca 2+, 1 15 mg/l Na + és 5 7 mg/l HCO 3 tartalom mellett A mélyebb, felszín alatti körülbelül méteres mélységközből származó (turai) vizek NaClHCO 3 -os jellegűek, ahol a TDS körülbelül 2 3 mg/l, körülbelül 4 55 mg/l Na +, 5 1 mg/l Cl és mg/l HCO 3 tartalom mellett A mezozoos és perm képződményeket is szűrőző Verpelét Verp 1 jelű kút vize NaHCO 3 SO 4 -os jellegű, ahol a TDS körülbelül 65 mg/l, körülbelül 15 mg/l Na +, 15 mg/l SO 2 4 és 22 mg/l HCO 3 tartalom mellett A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO 3 - os, MgCaHCO 3 -os, CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os víztípustól a CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os, CaHCO 3 SO 4 -os, NaHCO 3 SO 4 -os, NaMgHCO3ClSO 4 -os víztípuson keresztül a NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os, NaCl-os és NaCaCl-os víztípusig A mélység növekedésével (33 ábra) nő a víz összes oldottanyag-tartalma a felszíntől számított körülbelül méteres mélységközig, mely alatt ez az érték csökkenő tendenciát mutat 74

75 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 33 ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 75

76 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 14 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 29 december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (jelenleg ez a legfrissebb hivatalos állomány) Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a koncessziós területen túlra is terjedhet 141 Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1411 Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Duna és a Tisza részvízgyűjtő egységeket érinti Területén összesen négy felszíni vízgyűjtő alegység osztozik, 5 km-es körzete további két egységet érint; Ipoly (1 8), Zagyva (2 1), Tarna (2 11), Bükk és Borsodi-Mezőség (2 8), illetve Hevesi-sík (2 9) és Közép-Duna (1 9) A területre és 5 km-es körzetére 54 sík- és dombvidéki, többségében meszes felszíni vízfolyás víztest és 4 meszes állóvíz víztest esik (14 táblázat és 15 táblázat) A terület számos víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott és víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és környezetében 26 tározó, 1 természetes tó, 9 bányató és 2 vizes élőhely 14 táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység *Ágói-patak AEP259 síkvidéki, meszes, módosított 2 11 Balla-patak AEP296 dombvidéki, meszes, természetes 2 11 *Bene-patak AEP315 síkvidéki, meszes, módosított 2 11 *Bene-patak középső AEP316 dombvidéki, meszes, módosított 2 11 *Bér- és Ordas-patak AEP32 dombvidéki, meszes, természetes 2 1 *Bér-patak AEP321 dombvidéki, meszes, módosított 2 1 *Bujáki-patak AEP353 dombvidéki, meszes, módosított 2 1 *Nógrád (Vanyarci)-patak alsó AEP365 síkvidéki, meszes, természetes 2 1 *Nógrád (Vanyarci)-patak felső AEP366 dombvidéki, meszes, természetes 2 1 Egres-patak AEP454 dombvidéki, meszes, módosított 2 1 Fekete-víz alsó AEP476 dombvidéki, meszes, természetes 1 8 Fekete-víz felső és mellékágai AEP477 dombvidéki, meszes, természetes 1 8 *Galga-patak felső és mellékvizei AEP52 dombvidéki, meszes, természetes 2 1 *Galga-patak középső AEP53 dombvidéki, meszes, természetes 2 1 *Galga-patak alsó AEP54 síkvidéki, meszes, természetes 2 1 *Gyöngyös-patak középső AEP538 dombvidéki, meszes, módosított 2 11 *Gyöngyös-patak felső AEP54 hegyvidéki, szilikátos, természetes 2 11 *Gyöngyös-patak alsó AEP541 síkvidéki, meszes, módosított 2 11 Hajta-patak-felső és Dányi-ág AEP556 síkvidéki, meszes, módosított

77 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység Hanyi-csatorna AEP564 síkvidéki, meszes, módosított 2 9 *Herédi-Bér-patak AEP578 síkvidéki, meszes, természetes 2 1 *Kartalvölgyi-patak AEP642 síkvidéki, meszes, természetes 2 1 Kétbodonyi-patak AEP664 dombvidéki, meszes, módosított 1 8 Kígyós-patak (Tarna-vízgyűjtő) AEP671 dombvidéki, meszes, természetes 2 11 Kis-Zagyva-patak AEP684 dombvidéki, meszes, módosított 2 1 *Kövicses-patak felső AEP725 hegyvidéki, szilikátos, módosított 2 1 *Kövicses-patak alsó AEP726 dombvidéki, meszes, természetes 2 1 *Külső-Mérges-patak AEP735 dombvidéki, meszes, természetes 2 11 Laskó-patak felső AEP749 hegyvidéki, meszes, természetes 2 8 Laskó-patak középső AEP751 dombvidéki, meszes, természetes 2 8 *Parádi-Tarna felső vízrendszere AEP873 hegyvidéki, szilikátos, természetes 2 11 *Parádi-Tarna alsó AEP874 dombvidéki, meszes, természetes 2 11 Rákos-patak felső AEP99 síkvidéki, meszes, módosított 1 9 *Rédei-patak alsó AEP912 dombvidéki, meszes, természetes 2 11 *Rédei-patak felső AEP913 hegyvidéki, szilikátos, természetes 2 11 *Szarv-ágy-patak AEP977 síkvidéki, meszes, természetes 2 11 Szóláti-patak AEQ17 dombvidéki, meszes, természetes 2 8 Sződ-Rákos- és Hartyán-patak AEQ19 síkvidéki, meszes, természetes 1 9 *Szuha-patak-felső és Zsunyi-patak AEQ24 dombvidéki, meszes, természetes 2 1 *Szuha-patak alsó (Zagyva-vízgyűjtő) AEQ27 síkvidéki, meszes, természetes 2 1 *Tarján-patak AEQ38 dombvidéki, meszes, módosított 2 11 *Tarna középső AEQ39 dombvidéki, meszes, természetes 2 11 Tarna alsó AEQ4 síkvidéki, meszes, módosított 2 11 * Tarnóca-patak felső és Domoszlói-patak AEQ42 dombvidéki, meszes, természetes 2 11 *Tarnóca-patak AEQ43 síkvidéki, meszes, módosított 2 11 *Toka-patak alsó AEQ69 dombvidéki, meszes, módosított 2 11 *Toka-patak felső AEQ7 hegyvidéki, szilikátos, módosított 2 11 *Versegi-patak AEQ16 síkvidéki, meszes, természetes 2 1 *Zagyva-patak alsó AEQ137 dombvidéki, meszes, természetes 2 1 *Zagyva felső AEQ139 síkvidéki, meszes, módosított 2 1 *Bene-patak felső vízrendszere AIH272 hegyvidéki, szilikátos, természetes 2 11 *Nyiget-patak AIH292 dombvidéki, meszes, természetes 2 11 *Szuha-patak felső (Zagyva-vízgyűjtő) AEQ28 dombvidéki, meszes, természetes 2 1 Bátony-patak és mellékágai AEP 39 domvidéki meszes, természetes 2-1 A *-gal jelölt víztestek érintik vizsgálati területet 77

78 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 15 táblázat A területen és környezetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve Kódja Típusa Használat Adácsi víztározó *Hatvani cukorgyári tavak *Mátravidéki Erőmű tavai *I tó AIG923 AIG965 AIG993 AIP525 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet síkvidéki, meszes, sekély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges síkvidéki, meszes, sekély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges síkvidéki, meszes, sekély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges síkvidéki, meszes, mély, állandó, nyílt vízfelületű, mesterséges Vízgyűjtő alegység öntözővíz, horgászat 2 11 horgászat, szennyvízelhelyezés 2 1 horgászat, árvízvédelem 2 1 horgászat, bányászat 2 1 Az 34 ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket 34 ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen 78

79 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1412 A terület felszín alatti víztestei A terület északi része hegyvidéki terület A déli területek nagy része regionális beszivárgási régió A vizsgálati terület déli részét 2, a felszín alatti tér felső 2 4 m-ét reprezentáló sekély porózus víztest és 2, hideg vagy langyos vizet adó (<3 C) porózus víztest érinti: az Északiközéphegység peremvidék (sp291, p291) és kis mértékben a Duna Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi rész (sp211, p211) víztestek A terület körzetében megjelenő további porózus-jellegű víztestek a Jászság, Nagykunság (sp292, p292) és a Duna bal parti vízgyűjtő Vác-Budapest (sp1131) és a Duna Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő északi rész (p1141) víztestek A terület északi részén hideg vizet adó sekély hegyvidéki, illetve hegyvidéki víztestek helyezkednek el: a Mátra (sh22, h22); a Cserhát, Karancs, Medves Zagyva-vízgyűjtő (sh21, h21); a Hevesi-dombság Tarna-vízgyűjtő (sh23, h23); a Börzsöny, Cserhát Ipolyvízgyűjtő (sh18, h18); a Bükk Tisza-vízgyűjtő (sh24, h24), továbbá Börzsöny, Gödöllőidombvidék Duna-vízgyűjtő (sh17, sh18) víztestek (35 ábra, 41 ábra) A legjelentősebb 3 C-nál melegebb érintett porózus vízadó az Észak-Alföld (pt22), illetve az Északi-középhegység medencéi (pt25) termál víztestek A Nyugat-Alföld (pt12) porózus termál víztest délnyugaton, kis területen érinti az 5 km-es körzetet (42 ábra) Hideg vagy langyos vizet adó (<3 C) karsztos vízadó a koncessziós területen a Bükk nyugati karszt (k21); e mellett az 5 km-es körzetben jelen van a Naszály, Nógrádi-rögök (k15) karsztos víztest Meleg vizet (>3 C) adó karsztos vízadók a koncessziós területen a Recsk Bükkszék termálkarszt (kt25), a Bükki termálkarszt (kt21), a Nógrádi termálkarszt (kt15) és a Visegrád Veresegyháza termálkarszt (kt14) víztestek Az 5 km-es körzetet érinti a Budapest környéki termálkarszt (kt13) víztest is (42 ábra) A terület felszín alatti víztesteit a 16 táblázat ismerteti 16 táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve Típus Víztest azonosító Jászság, Nagykunság sp292 *Duna Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi rész sekély porózus sp211 Duna bal parti vízgyűjtő Vác-Budapest sp1131 *Északi-középhegység peremvidék sp291 Jászság, Nagykunság p292 *Duna Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi p211 rész porózus Duna Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő északi p1141 rész *Északi-középhegység peremvidék p291 *Bükk Tisza-vízgyűjtő sh24 *Hevesi-dombság Tarna-vízgyűjtő sh23 *Börzsöny, Cserhát Ipoly-vízgyűjtő sh18 sekély hegyvidéki Börzsöny, Gödöllői-dombvidék Duna-vízgyűjtő sh17 *Cserhát, Karancs, Medves Zagyva-vízgyűjtő sh21 *Mátra sh22 *Bükk Tisza-vízgyűjtő h24 *Hevesi-dombság Tarna-vízgyűjtő hegyvidéki h23 *Börzsöny, Cserhát Ipoly-vízgyűjtő h18 Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Duna-vízgyűjtő h17 *Cserhát, Karancs, Medves Zagyva-vízgyűjtő hegyvidéki h21 *Mátra h22 *Észak-Alföld pt22 porózus termál Nyugat-Alföld pt12 *Északi-középhegység medencéi pt25 *Bükk nyugati karszt karszt k21 79

80 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A víztest neve Típus Víztest azonosító Naszály, Nógrádi-rögök k15 Budapest környéki termálkarszt kt13 *Recsk-Bükkszék termálkarszt kt25 *Bükki termálkarszt karszt termál kt21 *Nógrádi termálkarszt kt15 *Visegrád Veresegyháza termálkarszt kt14 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 35 ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 142 A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1421 Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizeket érintő ivóvízi célú vízkiemelés a Mátrában jellemző (Hasznosi, Köszörűvölgyi és Csórréti víztározó) Egyéb célból (kommunális, ipari, öntözési, rekreációs) 13 vízfolyás víztest vizét hasznosítják (17 táblázat) 8

81 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 17 táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett A vízkiemelés hasznosítási célja felszíni víztest Kommunális Ipari Energetikai Öntözési Halastavi Rekreációs Ökológiai *Ágói-patak x *Bene-patak középső x *Gyöngyös-patak felső x *Parádi-Tarna felső vízrendszere x *Rédei-patak alsó x *Tarján-patak x *Tarna középső x *Toka-patak alsó x *Bene-patak felső vízrendszere x x *Nyiget-patak x Balla-patak x Sződ-, Rákos- és Hartyán-patak x Tarna alsó x * Hasznosi tározó x Köszörű-patak x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, víziturizmus) kijelölt folyóvizek és állóvizek (18 táblázat) (35 ábra) 18 táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név kijelölt fürdőhely víziturizmus horgászat halászat *Szuha-patak alsó (Sajó-vízgyűjtő) x *Zagyva felső x *Zagyva-patak alsó x *Gyöngyös-patak alsó x *Tarna középső x *Tarnóca-patak x Laskó-patak felső x Laskó-patak középső x Hajta-patak-felső és Dányi-ág x Tarna alsó x Tarnóca-patak felső és Domoszlói-patak x *I tó (Hatvan) x x *Mátravidéki Erőmű tavai x Adácsi-víztározó x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A 28 évi nitrátjelentés alapján a terület foltokban nitrátérzékeny Tápanyagérzékeny terület nincs A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Natura SCI és SPA, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület) (19 táblázat) Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ennek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik 81

82 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Védett terület típusa 19 táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület azonosító Védett terület elnevezése Védettség jellege Tájvédelmi Körzet 258/TK/93 Hevesi Füves Puszták TK Tájvédelmi Körzet /TK/9 Gödöllői Dombvidék TK források, patakok Natura 2 - SPA 258/TK/93 Hevesi Füves Puszták TK Tájvédelmi Körzet 21/TK/89 Kelet-cserháti TK Natura 2 - SPA HUBN14 Hevesi-sík Natura 2 - SCI HUHN244 Járokszállási szikesek Tájvédelmi Körzet 18/TK/85 Mátrai TK források, patakok Natura 2 - SCI HUBN25; 49 Mátrabérc-fallóskúti rétek Natura 2 - SCI HUHN285 Jászapáti jászkiséri szikesek Természetvédelmi Terület 19/TT/87 Turai-legelő TT Natura 2 - SCI HUBN241 Pélyi szikesek Natura 2 - SCI HUHN15 Jászság Natura 2 - SCI HUBN239 Pusztafogacs Természetvédelmi Terület 79/TT/61 Siroki Nyírjes-tó TT Természetvédelmi Terület 26/TT/89 Erdőtelki-égerláp TT Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be Pontszerű szennyezőforrások A területen elhelyezkedő települések kb 4%-a csatornázatlan A települések kb felénél a települési folyékony hulladékot szennyvíztelepre szállítják A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet többnyire vízfolyásokba vezetik A bevezetések hatása a befogadó víztestekre esetenként jelentős (36 ábra, 2 táblázat) 2 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Adács Adács - Szennyvíztisztító Telep Külső-Mérges-patak nem jelentős Aszód Aszód - Szennyvíztisztító Telep *Galga-patak jelentős Bátor Bátor - Szennyvíztisztító Telep Laskó-patak nem jelentős Boldog Boldog - Szennyvíztisztító Telep *Zagyva nem jelentős Gödöllő Gödöllő - Szennyvíztisztító Telep Rákos-patak jelentős Gyöngyös Gyöngyös - Szennyvíztisztító Telep Gyöngyös-patak nem jelentős Gyöngyösoroszi - Károlytáró Gyöngyösoroszi - Károlytáró - Szennyvíztisztító Telep *Toka-patak nem jelentős Gyöngyöspata Gyöngyöspata - Szennyvíztisztító Telep *Rédei-patak nem jelentős Gyöngyöstarján Gyöngyöstarján - Szennyvíztisztító Telep Tarján-patak jelentős Hatvan Hatvan - Szennyvíztisztító Telep *Zagyva jelentős Heréd Heréd - Szennyvíztisztító Telep *Nógrád-Vanyarci-patak jelentős Heves Heves - Szennyvíztisztító Telep Császi-I csatorna jelentős Hort Hort - Szennyvíztisztító Telep *Szarv ágy jelentős Jászárokszállás Jászárokszállás - Szennyvíztisztító Telep Szarv-ágy-patak nem jelentős Jászfényszaru Jászfényszaru - Szennyvíztisztító Telep Zagyva nem jelentős Jobbágyi Jobbágyi MH KAR *Zagyva nem jelentős Kozárd Kozárd - Szennyvíztisztító Telep *sh21 elhanyagolható Lőrinci Lőrinci erőmű - Szennyvíztisztító telep *Zagyva nem jelentős Lőrinci Lőrinci - Szennyvíztisztító Telep *Zagyva jelentős Lőrinci Lőrinci (Selyp) - Szennyvíztisztító telep *Szuha-patak jelentős Markaz Markaz - Szennyvíztisztító Telep Nyiget-patak nem jelentős 82

83 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Mátraszentimre Mátraszentimre - Szennyvíztisztító Telep *Toka-patak jelentős Parádsasvár Parádsasvár - Szennyvíztisztító Telep Parádi-Tarna nem jelentős Pásztó Pásztó - Szennyvíztisztító Telep *Zagyva nem jelentős Petőfibánya Petőfibánya - Szennyvíztisztító Telep *Zagyva-patak jelentős Pásztó Pásztó-Mátrakeresztes - Szennyvíztisztító Telep *Kövecses-patak elhanyagolható Püspökhatvan Püspökhatvan - Szennyvíztisztító Telep *Névtelen-árok (Galga-patak jobbparti mellékág) jelentős Recsk Recsk - Szennyvíztisztító Telep *Csevice-patak nem jelentős Rózsaszentmárton Rózsaszentmárton - Szennyvíztisztító Telep *Ágói-patak jelentős Sirok Sirok - Szennyvíztisztító Telep Tarna nem jelentős Tar Tar - Szennyvíztisztító Telep *Zagyva nem jelentős Tura Tura - Szennyvíztisztító Telep Galga-patak jelentős Vácszentlászló Vácszentlászló - Szennyvíztisztító Telep sp211 elhanyagolható Veresegyház Veresegyház - Szennyvíztisztító Telep sh17 nem jelentős Verpelét Verpelét - Szennyvíztisztító Telep Tarna nem jelentős Verseg Verseg - Szennyvíztisztító Telep *Nógrád-Vanyarci-patak jelentős Visonta Visonta - Szennyvíztisztító Telep Bene-patak jelentős Buják HM Bujáki Üdülő *Bujáki-patak elhanyagolható A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 21 táblázat ismerteti 21 táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a koncessziós területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó neve Hatása a befogadóra Gyöngyös kommunális szennyvíztisztító telep Egyéb feldolgozóipar Külső-Mérges-patak nem ismert Gyöngyös Vishay Hungary Kft ipari szennyvíztisztító telep Egyéb feldolgozóipar Külső-Mérges-patak nem ismert Halmajugra falazóelemgyár Egyéb feldolgozóipar Nyiget-patak nem ismert Heves termálfürdő Termálvíz, fürdővíz Hanyi-csatorna nem ismert Jászárokszállás termálfürdő Termálvíz, fürdővíz Szarv-ágy-patak lehet, hogy fontos Jászszentandrás termálfürdő Termálvíz, fürdővíz Millér-csatorna nem ismert Sirok ipari szennyvíztisztító telep Kohászat, fémfeldolgozás Tarna középső nem ismert Visonta bánya Bányászat Bene-patak nem jelentős Visonta bánya Bányászat Tarnóca-patak nem ismert Visonta erőmű Energiaipar Nyiget-patak lehet, hogy jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet 83

84 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 36 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen (Az ábra a szenyezett területeket a 29-es állapot szerint tünteti fel, az újabb szennyezésekről nem áll rendelkezésre hivatalos adat) A 37 ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (~1) 29-ig bezárásra kerültek Nagyobb szilárd hulladéklerakó Kerepesen és Turán található Veszélyes hulladéklerakó Aldebrőn, Apcon, Galgamácsán, Gyöngyösön, Hatvanban, Püspökszilágyon és Visontán, inert hulladéklerakó Atkáron, Gyöngyösön, Mátraderecskén és Vistontán, szerves hulladéklerakó pedig Gyöngyösön, Hatvanban, Tarnamérán és Turán található Gyöngyös városa e mellett hulladékégetővel is rendelkezik 84

85 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 37 ábra Hulladékgazdálkodás Az 38 ábra láthatóak a szennyezett területek Szénhidrogén-szennyezést tartanak számon Gödöllőn, Hatvanon, Hevesen és Feldebrő környékén 85

86 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 38 ábra Szennyezett területek A terület legfőbb szennyező ipari tevékenysége a hulladék- és szennyvízkezelés, kisebb részben a vegyipar, ásványipar, fémfeldolgozás- és -termelés, élelmiszeripar és energiaipar Nagy létszámú állattartás (és akvakultúra) csak pár helyen jellemző Lőrincin, Vámosgyörkön és Horton Seveso besorolású üzem működik Aszódon, Bagon, Galgagután, Gödöllőn, Gyömrőn, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Jászfényszarun, Jobbágyiban, Kápolnán, Karácsondon, Lőrincin, Nagyrédén, Palotáson, Parádfürdőn, Pásztón és Veresegyházán benzinkutak üzemelnek A folyókat olajszennyezés, vegyianyag-szennyezés, szennyvízbevezetés és egyéb, közelebbről meg nem határozott szennyezés érte A térségben sokféle nyersanyagot bányásznak Homokot Atkáron, Boconádon, Boldogon, Csécsén, Csőváron, Egerszóláton, Erdőteleken, Hevesen, Jászfényszarun, Jászszentandráson, Kálon, Őrbottyánon, Taron, Tarnabodon, Turán és Verpeléten; kavicsot Aldebrőn, Boldogon, Erdőteleken, Hatvanban, Hevesen, Kálon, Nógrádsápon és Taron; andezitet Abasáron, Bercelen, Gyöngyöspatán, Gyöngyössolymoson, Gyöngyöstarjánon, Kisnánán, Recsken, Szandán; diabázt Egerbaktán, Recsken, Sirokon; kovakőzetet Gyöngyöspatán; riolitot Gyöngyössolymoson, Lőrincin; agyagot Mátraderecskén, Mátramindszenten, Szuhán és Veresegyházán; termálsót Parádon; dácittufát Taron és Tarnaszentmárián; kovaföldet és pumicitet pedig Szurdokpüspökin bányásznak Szénbányászat jellemző Dorogházára, Mátraverebélyre, Nagybátonyra, Szarvaskőre, lignitbányászat Visontára, ércek tekintetében pedig Gyöngyösoroszit és Recsket kell megemlíteni Vácszentlászlón szénhidrogénbányatelek (kőolaj, földgáz) található Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 39 ábra mutatja be 86

87 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 39 ábra Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás Diffúz szennyezőforrások Nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység foltokban jellemző a területre A terhelés mértéke max 15 kgn/ha/év A településeket érintő nitrátterhelés mértéke jellemzően 2-5 kgn/ha/év közötti (4 ábra) A foszforterhelés mértéke a déli területrészen alacsonyabb, de jellemzően máshol sem haladja meg az évi 1 g-ot 87

88 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 4 ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek 1422 Felszíni alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben lásd 26 táblázat) A koncessziós területet 37 vízbázis (ebből 28 üzemelő közcélú), 5 km-es körzetét további 39 vízbázis (ebből 33 üzemelő közcélú) érinti A vízbázisok közül 4 felszíni, a többi felszín alatti A vizsgálati területen lévő vízbázisok közül 31 sérülékeny, 2 bizonytalan és 3 nem sérülékeny állapotú Az 5 km-es körzet vízbázisai között 31 sérülékeny, 3 bizonytalan és 4 nem sérülékeny Lehatárolt védőidommal a vizsgálati területen 12 vízbázis rendelkezik, ebből 4 sérülékeny vízbázis, 8 üzemeltetői Az 5 km-es körzetben további 16 vízbázisra készült el az értékelés, ebből 5 sérülékeny vízbázis, 1 üzemeltetői, 1 KEOP finanszírozású diagnosztika történt A 41 ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be 2 2 Az adatok a 29 óta bekövetkezett változások miatt tájékoztató jellegűek 88

89 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 41 ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen (További kiegészítések találhatók a 9 mellékleten) 22 táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Település Vízbázis Státusz Védőidom, védőterület Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) Abasár Abasár Községi mem Vízmű üzemel igen 42 Acsa Acsa, DBRVR Acsai nem vízbázis üzemel igen Apc Apci raktár (Zagyva- nem Tisza) közcélú igen 377 Atkár Atkár községi nem vízműkút üzemel nem Boldog Boldog Vízmű üzemelő igen 356 Visonta C-6/21, C-6/22 jelű nem kutak üzemel lehatárolás, 2548/1987 igen Gyöngyös Csatorna-patak (Bene- felszíni, igen 89

90 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Vízbázis Státusz Védőidom, védőterület Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) patak) nem üzemel Gyöngyössolymos Csórréti víztározó felszíni, Gyöngyös-patak felső) üzemelő lehatárolás, /211 igen 96 Detk Detk községi vízmű üzemelő lehatárolás, folyamatban nem 1278 Domoszló Domoszló-Kisnána, Vincellér-forrás üzemelő igen 652 Ecséd Ecséd községi vízmű üzemelő nem 26 Gyöngyös Gyöngyös városi vm üzemelő SVB diagnosztika igen 8767 Gyöngyöshalász Gyöngyöshalász nem községi vízműkút üzemel nem Gyöngyöspata Gyöngyöspata községi nem vízmű üzemel nem Gyöngyöstarján Gyöngyöstarján községi vízmű üzemelő nem 24 Mátraszentimre Hasznosi tározó felszíni, (Kövicses-patak felső) üzemelő igen Hatvan Hatvan, Városi vm üzemelő Heréd Heréd, Lőrinci térségi vb üzemeltetői diagnosztika, KDVVH:185-1/214 igen 3425 üzemelő SVB diagnosztika igen 52 Hort Hort községi vízmű üzemelő üzemeltetői diagnosztika, folyamatban nem 51 Karácsond Karácsond vízmű üzemelő nem 41 Parád Köszörűvölgyi felszíni, víztározó (Parádiüzemelő Tarna felső) lehatárolás, 2527/1988 igen 11 Kisbágyon Községi Vízmű üzemelő nem 79 Ludas Ludas Községi Vízmű nem üzemel nem Markaz Markaz községi vízmű üzemelő nem 479 Hatvan MÁV állomás üzemelő bizonytalan 55 Nagyréde Nagyréde, községi vízmű üzemelő igen 54 Pálosvörösmart Pálosvörösmart, Csurgó-forrás üzemelő igen Parádsasvár Parádsasvár forráscsoport üzemelő igen 96 Pásztó Pásztó Városi vm üzemelő SVB diagnosztika igen 13 Szurdokpüspöki Raktár üzemelő igen 5 Rózsaszentmárton Rózsaszentmárton községi vízmű üzemelő lehatárolás folyamatban nem 298 Sirok Siroki helyi kutak nem üzemel SVB diagnosztika igen 149 Szirák Szirák Községi vm üzemelő igen 1 Szirák Szirák, Községi vm üzemelő igen 25 Szurdokpüspöki Szurdokpüspöki, Községi vm üzemelő igen 4 Szűcsi Szűcsi községi vízmű üzemelő nem 167 Tura Tura, Galgamenti reg üzemeltetői diagnosztika, üzemelő vmt, Turai vb KTVF: /213 igen táblázat Az 5 km-es körzet felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Település Vízbázis Státusz Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) Adács Adács vízmű üzemelő nem 288 Aldebrő Aldebrő községi vízmű üzemelő nem 31 9

91 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Boconád Csány Domony Egerbakta Erdőtelek Gödöllő Gödöllő Heves Település Vízbázis Státusz Boconád községi vízmű Csány, községi vízmű Domonyvölgyi Üdülőterületi Vízmű Egerbakta vízmű Erdőtelek Vizmű vizellátó kútjai Gödöllő DBRVR Gödöllő D-i vízbázis Gödöllő DBRVR Gödöllő É-i vízbázis Heves Tarnaholding Agrárszöv Alatka Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) üzemelő nem 36 üzemelő üzemeltetői lehatárolás, 624-2/214/VH igen 247 üzemelő igen 66 nem üzemel üzemelő üzemeltetői diagnosztika, /212 igen igen 821 üzemelő SVB diagnosztika igen 85 üzemelő SVB diagnosztika igen 155 üzemelő Heves Heves Városi vm üzemelő üzemeltetői diagnosztika, KÖTIVH-257-8/214 üzemeltetői diagnosztika, KÖTEVIFE-H-148-4/24 nem 1 igen 1718 Kerepestarcsa Kerepestarcsa községi vm üzemelő igen 22 Kál I-II Vízművek_Kál Önkormányzati üzemelő nem 398 Vízmű Jászágó Jászágó vízmű üzemelő nem 137 Jászárokszállás Jászárokszállási városi vízmű üzemelő lehatárolás, 745-1/28 nem 137 Jászdózsa Jászdózsa községi vízmű üzemelő nem 31 Jászfényszaru Jászfényszaru üzemeltetői diagnosztika, 284- GAMESZ üzemelő 12/212 ivóvízellátó kutak nem 959 Jászfényszaru Jászszentandrás Kápolna Kisnána Kompolt Mátraverebély Nagyfüged Nagyút Pusztamonostor Aszód Domony Jászfényszaru Vizmü Kun Béla téri hévizkutak Jászszentandrás Vizmü vizellátó kútjai Kápolna községi vízmű Kisnána községi vízmű Kompolt községi vízmű Mátraverebélyi vízmű Nagyfüged községi vízmű Nagyút községi vízmű Pusztamonostor Hatvani u-i Regionális vízmű (Aszód, Bag, Iklad) Regionális vízmű (Ősközségi Vízmű) üzemelő üzemelő üzemeltetői diagnosztika, /212 üzemeltetői diagnosztika, 339-4/29 nem 575 igen 37 üzemelő nem 329 üzemelő nem üzemelő SVB diagnosztika, 164-5/27 igen 4 üzemelő SVB diagnosztika igen 11 nem üzemel nem üzemel üzemelő üzemelő üzemelő üzemeltetői diagnosztika, /212 üzemeltetői diagnosztika, KTVF: /213 üzemeltetői diagnosztika, KTVF: /213 nem nem igen 164 nem 12 nem 575 Tarnabod Tarnabod községi üzemelő nem 58 91

92 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 92 Tarnaörs Település Vízbázis Státusz Tarnaszentmária Tarnazsadány Valkó Vámosgyörk Vécs vízmű Tarnaörs községi vízmű Tarnaszentmária vízmű Tarnazsadány községi vízmű Valkó, Valkó- Vácszentlászlói vm Vámosgyörk községi vízmű Vécs községi vízmű üzemelő Digitálisan rendelkezésre álló védőterület/védőidom üzemeltetői lehatárolás, 33-1/214/VH Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) igen 23 üzemelő igen 27 nem üzemel Verpelét Verpelét vízmű üzemelő nem üzemelő igen 55 üzemelő nem 345 üzemelő nem 82 SVB diagnosztika H /24 igen 45 Visznek Visznek községi vízmű üzemelő nem 153 Zsámbok Vízmű tartalék igen 433 Zaránk Zaránk községi nem vízműkút üzemel nem Veszélyeztetettségi vizsgálatot 1, illetve 5 vízbázis esetében végeztek Az eredmények alapján a DBRV a DBRV Gödöllő vízbázisain termelő vagy monitoring kútban kimutatott szennyeződés van (NO 3, triazin) A többi vízbázis közepesen veszélyeztetett A vízbázisok veszélyeztetettségének oka, hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 5%-ot (közepesen veszélyeztetett) Az OGYFI nyilvántartása szerint 1 ásványvíztermelő kút található a területen, Parádsasváron További 7 kút van a terület 5 km-es körzetében 4 kút vizét nyilvánították gyógyvízzé a területen: kettő Parádsasváron található, kettő pedig Parádon, ill Pásztón A terület környezetében további 1 kút vizét termelik gyógyászati célra (Mátraderecske) és 1 kút vizét minősítették mind ásvány- mind gyógyvízzé (Veresegyháza) A kutak részletes adatait a 24 táblázat tartalmazza 24 táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X Térképi jele Mátraderecske K-3 gyógyvíz gyógyvíz Mátraszőlős Vízmű Betyárok Vize források ásványvíz ásványvíz MSZF Pásztó *K-5 gyógyvíz gyógyvíz Gödöllő B-74 ásványvíz ásványvíz Veresegyház B-15 Mézesvölgyi Veres Erszébet gyógyvíz és ásvány-, gyógyvíz ásványvíz Csány** K-15 Pannon-Aqua ásványvíz ásványvíz CS-15 Csány K-19 Pannon Gyöngye ásványvíz ásványvíz CS-19 Csány K-21 Pannon-Aqua ásványvíz ásványvíz CS-21 Jászdózsa B-2 Jászok kincse ásványvíz ásványvíz JD-2 Kál K-22 Káli ásványvíz ásványvíz KÁL-22 Parád *Nagy forrás (Pisztrángos) gyógyvíz gyógyvíz PNF Parádsasvár** *CSEVICE Parádi kénes gyógyvíz PSV-CS1

93 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X telep 1 forrás (Nagy Cseviceforrás) gyógyvíz Térképi jele Parádsasvár *K-2 Parádi kénes gyógyvíz gyógyvíz PSV-2 Parádsasvár *K-3 Parádi ásványvíz ásványvíz PSV-3 A *-gal jelölt kutak a koncessziós területen találhatók **: a védőterületre vonatkozó határozatot ld: BAZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság levele (355/7176-3/215) mellékletei, illetve III rész, Vízgazdálkodás, vízfédelem fejezet A vizsgálati területen 9, míg körzetében további 32 db 3 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a pt22, pt25 és pt12 porózus termál és a kt14, kt21, kt25 termálkarszt víztestekre szűrőzöttek és a mezozoos aljzatot (triász), illetve a prepannóniai miocén és pannóniai összleteket csapolják A területen és 5 km-es körzetében is 1-1 olyan kút található, amelyek szűrőzési mélysége meghaladja az 1 métert A működő kutak vizének felhasználása többcélú; ivóvízként, fürdővízként, és mezőgazdasági célból is termelik Több kút eltömedékelt, vagy lezárt, három kút vízszintészlelőként működik Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 25 táblázat közöl A 42 ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 3 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel 93

94 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 42 ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 25 táblázat A koncessziós területen lévő létesítéskor 3 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak**** Település Kút jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) *** Vízadó kora ** Hasznosítás Térképi jele Hatvan *B Pl2 fürdő 9-36 Domoszló *B Pl2 ivóvíz 9-58 Gyöngyös *B Pl2 fürdő 9-65 Hort *B Pl2 ivóvíz 9-67 Lőrinci *B Pl2 észlelő 9-69 Karácsond *B Pl2 ivóvíz 9-86 Pásztó *K M4 lezárva 11-1 Pásztó *K M4 fürdő 11-3 Egyházasdengeleg *Szirák 2/a M4 észlelő 11-5 Heves B Pl2 fürdő 9-3 Boconád B Pl2 eltömve 9-2 Tarnaméra B Pl2 fürdő 9-24 Mátraderecske K E, T2 fürdő 9-25 Heves K Pl2 mezőgazdasági 9-27 Heves B Pl2 eltömve 9-39 Adács B Pl2 ivóvíz 9-57 Gyöngyöshalász K Pl2 eltömve 9-66 Karácsond K Pl2 eltömve 9-68 Tarnaörs B Pl2 ivóvíz 9-72 Vámosgyörk B Pl2 ivóvíz 9-74 Boconád K Pl2+E3 mezőgazdasági 9-75 Heves B Pl2 eltömve 9-76 Heves K Pl Heves B Pl2 ivóvíz 9-78 Tarnazsadány B Pl2 ivóvíz 9-79 Visznek K Pl2 mezőgazdasági 9-83 Boconád K Pl2 ivóvíz 9-85 Erdőtelek K Pl2 fürdő 9-87 Demjén K E3 fürdő 9-88 Tura (TU-4) K T3 lezárva Gödöllő B M4 észlelő Veresegyház K O1-E3(T3) fürdő Jászszentandrás B Pl2 fürdő 15-9 Jászárokszállás B Pl2 fürdő Jászszentandrás B Pl2 lezárva Jászladány K Pl2 észlelő Jászárokszállás K Pl2 mezőgazdasági Jászdózsa K Pl2 ivóvíz Jászdózsa B Pl2 ivóvíz Jászdózsa K Pl2 ivóvíz Jászszentandrás B Pl2 ivóvíz A *-gal jelölt kutak a területre esnek ** vízgazdálkodásban használt kor A Pl2 Pa 2-nek feleltethető meg *** kút létesítése idején **** További termálkutakra vonatkozó adatok ld: BAZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság levele (355/7176-3/215) mellékletei, illetve III rész, Vízgazdálkodás, vízfédelem fejezet 94

95 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 26 táblázat és a 27 táblázat tartalmazza A területen folyó bányászat következtében jelentős mennyiségű vizet termelnek az sp291 és p291 víztestekből A porózus és a sekély porózus víztestek fennmaradó készleteit elsősorban ivóvíz és ipari, kisebb mértékben mezőgazdasági céllal termelik A sekély hegyvidéki vízadókból egyéb, kategóriába nem sorolt céllal, míg a hegyvidékiből főleg ivóvíz céllal termelnek Az utóbbi két csoporthoz számos forrás is tartozik, amelyek vizét nem hasznosítják A porózus termál vízadók készleteit ivó-, illetve fürdővízként, a karszt illetve termálkarszt vízadókét csekély mértékben fürdővízként használják fel Számos termál kút termelési adata nem ismert a területről, így a közölt termelési adatoknál a tényleges vízkivétel sokkal jelentősebb 26 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1 m 3 /év egységben (VGT, 27-es nyilvántartási adatok) Víztest kódja ivóvíz ipari bányászat öntözés Kitermelt víz 1 m 3 /év egyéb mezőgazdasági fürdővíz egyéb termelés vissztáplálás többcélú termelés összevonva Összesen sp sp sp sp p , p , p p sh17 sh sh sh sh sh24 2,74 2,74 h17 h18 h h h h24 pt12 pt , pt25 k15 k21 kt13 kt14 kt15 kt21 kt

96 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 27 táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 27-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége A kifolyó víz hőmérséklete Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1 m 3 /év) sekély porózus sekélyebb, mint 3 m 3519 porózus mélyebb, mint 3 m kevesebb, mint 3 C porózus termál magasabb, mint 3 C 562 sekély sekélyebb, mint 3 m 88 hegyvidéki hegyvidéki mélyebb, mint 3 m kevesebb, mint 3 C 35 karszt termál karszt magasabb, mint 3 C 2 Összesen: Határ menti víztestek A terület által érintett víztestek közül a kt14 termál karszt víztest és a sh18, sh21, sh23 sekély és a h18, h21, h23 hegyvidéki víztestek érintettek a szlovák magyar határmenti tárgyalásokon (Ipoly régió) Egyik víztest sem része ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak 1441 Felszíni víz monitoring programja 144 Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/24 (XII31) KvVM rendelet szerint történt A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoring-helyeket és a vizsgált jellemzőket a 28 táblázat mutatja be A VKI monitoring-rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein 24-ben referenciahely-kutatás zajlott a Galga-patakon, a Gyöngyös-patakon két helyszínen, a Hanyi-belvízcsatornán, a Laskó-patakon, Sződ-Rákospatakon, Tarján-patakon, a Tarnán és a Tarnóca-patakon 25-ben több pontot érintő ökológiai felmérés zajlott, a Gyöngyös-, Kövicses-, Tarnóca-, Lengyendi-, Toka-, Laskó-, Galga-, Kígyós-, Szuha-, Ágói-, Bujáki-patakon, a Tarnán, a Parádi-Tarnán, a Zagyván több helyen, továbbá a hatvani cukorgyári tavon, a Mátravidéki Erőmű taván, a Károlyi-, Csórréti-, Hasznosi- és a Köszörű-völgyi-tározón A 28-as hidromorfológiai felmérés során a Tarnát, Gyöngyös-, Galga- és Szuha-patakot vizsgálták (43 ábra) A védett területekre vonatkozó monitoring programot a 29 táblázat tartalmazza 28 táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mintavételi helyhez rendelhető kiépített vízrajzi mérőállomás neve AIJ55 AIJ558 Bene-patak felső vízrendszere Galga-patak, középső Gyöngyös + A/E/V P/B/M/Z/H Galgamácsa + A/V P/B/M/Z H 96

97 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mintavételi helyhez rendelhető kiépített vízrajzi mérőállomás neve *AIJ567 Gyöngyös-patak Gyöngyös Dél középső (TESCO) + A P/B/M/Z H AIJ568 Gyöngyös-patak középső Gyöngyös észak + A/E/V P/B/M/Z/H *AIJ57 Gyöngyös-patak alsó Gyöngyöshalász + A P/B/M/Z H AIJ571 Gyöngyös-patak alsó Vámosgyörk + A P/B/M/Z *AIJ572 Gyöngyös-patak Gyöngyössolymos felső (Lajosháza, refhely) + A/E/V P/B/M/Z/H *AIJ663 Kövicses-patak, felső tározó felett + + A/E/V P/B/M/Z/H H/M/F *AIJ768 Szuha-patak, alsó (Zagyva-vízgyűjtő) Szarvagede, Jobbágyi + A/V Z/H H/M/F AIJ778 Tarna alsó Kompolt (Kál alatt) + A Z/H H/M/F AIJ779 Tarna alsó Tarnazsadány + A Z/H H/M/F *AIY141 Zagyva-patak Bátonyterenye + A/E/V P/B/M/Z/H H *AIY142 Kövicses-patak Hasznosi tározó + A/E/V P/B/M/Z/H *AIY143 Szuha-patak, felső (Zagyva-vízgyűjtő) Ecseg + + A/E/V P/B/M/Z/H H AIY289 Gyöngyös patak felső Csór-réti víztározó + A/E/V P/B/M/Z/H Kémiai vizsgálat elemei: A alapkémia, E elsőbbségi anyagok (33-as lista), V egyéb veszélyes anyagok Biológiai vizsgálat elemei: P fitoplankton, B fitobenton, M makrofita, Z makrozoobenton, H halak Hidromorfológiai mérés elemei: H hidrológia, M morfológia, F folytonosság A *-gal jelölt monitoring pont a területen található 29 táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító Monitoring pont neve Védettség indoklása AIY142 AIJ57 AIJ558 AIJ779 *Hasznosi tározó (Kövicses patak) *Gyöngyös-patak (Gyöngyöshalász) Galga-patak Tarna (Tarnazsadány) ivóvíz védőterület, nitrát- és tápanyagérzékenység AIJ778 Tarna (Kál) AIJ55 *Bene patak (Csatorna p) ivóvíz védőterület, nitrátérzékenység AIJ672 Laskó-patak felső halasvíz, nitrátérzékenység AIJ671 AIJ674 AIY289 AIJ572 AIJ768 AIJ568 AIJ571 Laskó-patak Laskó-patak középső (Egerszalók) *Gyöngyös patak felső (Mártaháza) *Gyöngyös-patak felső *Szuha-patak *Gyöngyös-patak (Gyöngyös-Észak) Gyöngyös-patak (Vámosgyörk) ivóvíz védőterület, nitrát- és tápanyagérzékenység ivóvíz védőterület, nitrát- és tápanyagérzékenység AIJ567 *Gyöngyös-patak (Gyöngyös-Dél) halasvíz 97

98 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Azonosító Monitoring pont neve Védettség indoklása AIY143 *Szuha patak nitrátérzékenység AIJ586 AIJ663 AIJ661 AIJ767 AIJ85 AIJ86 AIJ87 *Herédi-Bér-patak *Kövicses-patak *Parádtarna felső vízgyűjtő Szóláti-patak *Toka-patak *Toka-patak *Toka-patak (Gyöngyösoroszi) AIJ88 *Toka-patak felső A *-gal jelölt monitoring pont a területen található ivóvíz védőterület, nitrát- és tápanyagérzékenység ivóvíz védőterület, nitrát- és tápanyagérzékenység 43 ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai 1442 Felszín alatti vizek monitoring-programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring-program keretein belül a sekély porózus vízadókról 26, a porózus vízadókról 48, a sekély hegyvidéki és hegyvidéki víztestekről 7 7; a termál karsztos illetve a porózus termál vízadó összletekről 3 és 5 kút szolgáltat információt A karszt víztestek területre eső részén nem található monitoring kút Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 3 táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a koncessziós területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el A 44 ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoring pontjait 98

99 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A felszín alatti víz mennyiségi monitoring-programja a területen vízszint változás megfigyelése, a minőségi program többnyire sérülékeny külterületi illetve a védett rétegvíz monitoring-programon belül történik Sérülékeny belterületi programon belül 9 kút, termálvíz monitoring-programon belül 1 kút megfigyelése történik Víztest 3 táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása mennyiségi Területre esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai mennyiségi 5 km-es környezetére esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai Jászság, Nagykunság sp *Duna Tisza közi hátság Tiszavízgyűjtő északi 1 sp rész Duna bal parti sp113 vízgyűjtő Vác- 1 Budapest 2 2 *Északiközéphegység sp peremvidék Jászság, Nagykunság p *Duna Tisza közi hátság Tiszavízgyűjtő északi p rész Duna Tisza közi hátság Dunavízgyűjtő északi p rész *Északiközéphegység p peremvidék *Bükk Tiszavízgyűjtő sh24 *Hevesidombság Tarnavízgyűjtő sh *Börzsöny, Cserhát Ipolyvízgyűjtő sh Börzsöny, Gödöllőidombvidék sh17 Duna-vízgyűjtő *Cserhát, Karancs, Medves Zagyva-vízgyűjtő sh21 *Mátra sh *Bükk Tiszavízgyűjtő h24 *Hevesidombság Tarnavízgyűjtő h *Börzsöny, Cserhát Ipolyvízgyűjtő h18 Börzsöny, Gödöllőidombvidék Duna-vízgyűjtő h17 Összesen (db) 99

100 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Víztest mennyiségi Területre esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai mennyiségi 5 km-es környezetére esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai Összesen (db) *Cserhát, Karancs, Medves h21 Zagyva-vízgyűjtő *Mátra h *Észak-Alföld pt Nyugat-Alföld pt12 *Északiközéphegység pt25 medencéi *Bükk nyugati karszt k21 Naszály, Nógrádirögök k15 Budapest környéki kt13 termálkarszt *Recsk Bükkszék termálkarszt kt *Bükki termálkarszt kt21 *Nógrádi termálkarszt kt *Visegrád Veresegyháza termálkarszt kt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 44 ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen 1

101 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 145 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá E tesztek alapján történt a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be 1451 Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni víztestek állapota 2 esetben ismeretlen (2 állóvíztest), 17-ben bizonytalan Ennek oka többnyire adathiány vagy bizonyos mérések bizonytalan volta A maradék víztest között 3 jó, ebből 1 állóvíz; 18 mérsékelt, 1 gyenge és 5 rossz állapotú víztest A rossz állapot oka a rossz biológiai és ökológiai osztály Fürdővíz szempontú értékelés során az Egres-patak és a Sződ Rákos- és Hartyán-patak nem jó állapotúak Ivóvíz kivétel szempontjából viszont jó állapotúnak lett minősítve a Bene-, a Gyöngyös-, Kövicses-patak felső vízrendszere és a Parádi-Tarna felső vízrendszere A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 31 táblázat mutatja be 31 táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest azonosító Víztest név AIG923 Adácsi víztározó jó jó jó AEP259 *Ágói-patak mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEP296 Balla-patak rossz jó mérsékelt rossz rossz AEP315 *Bene-patak jó jó mérsékelt jó nem jó mérsékelt AIH272 *Bene-patak felső vízrendszere gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEP316 *Bene-patak középső gyenge gyenge bizonytalan bizonytalan AEP32 *Bér- és Ordas-patak mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP321 *Bér-patak jó gyenge bizonytalan bizonytalan AEP353 *Bujáki-patak jó mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEP454 Egres-patak rossz bizonytalan bizonytalan AEP476 Fekete-víz alsó mérsékelt mérsékelt gyenge bizonytalan bizonytalan AEP477 Fekete-víz felső és mellékágai gyenge bizonytalan bizonytalan AEP54 *Galga-patak alsó rossz gyenge rossz rossz AEP52 *Galga-patak felső és mellékvizei mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP53 *Galga-patak középső gyenge mérsékelt gyenge gyenge gyenge AEP541 *Gyöngyös-patak alsó mérsékelt gyenge rossz mérsékelt mérsékelt AEP54 *Gyöngyös-patak felső jó jó jó jó nem jó mérsékelt AEP538 *Gyöngyös-patak középső jó mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEP556 Hajta-patak felső és Dányi-ág mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP564 Hanyi-csatorna mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt AIG965 *Hatvani cukorgyári tavak adathiány 11

102 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Víztest azonosító Víztest név AEP578 *Herédi-Bér-patak gyenge mérsékelt gyenge gyenge gyenge AEP642 *Kartalvölgyi-patak gyenge mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP664 Kétbodonyi-patak mérsékelt rossz bizonytalan bizonytalan AEP671 Kígyós-patak (Tarnavízgyűjtő) rossz mérsékelt rossz rossz AEP684 Kis-Zagyva-patak jó gyenge jó jó AEP726 *Kövicses-patak alsó gyenge bizonytalan bizonytalan AEP725 *Kövicses-patak felső gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEP735 *Külső-Mérges-patak mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEP749 Laskó-patak felső mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP751 Laskó-patak középső gyenge mérsékelt gyenge gyenge gyenge AIG993 *Mátravidéki Erőmű tavai adathiány AEP365 *Nógrád (Vanyarci)- patak alsó gyenge gyenge bizonytalan bizonytalan AEP366 *Nógrád (Vanyarci)- patak felső mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AIH292 *Nyiget-patak rossz mérsékelt gyenge rossz rossz AEP874 *Parádi-Tarna alsó gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEP873 *Parádi-Tarna felső vízrendszere jó jó mérsékelt jó nem jó mérsékelt AEP99 Rákos-patak felső gyenge mérsékelt gyenge gyenge gyenge AEP912 *Rédei-patak alsó mérsékelt mérsékelt rossz mérsékelt mérsékelt AEP913 *Rédei-patak felső rossz mérsékelt mérsékelt rossz rossz AEP977 *Szarv-ágy-patak mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEQ17 Szóláti-patak gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEQ19 Sződ-Rákos- és Hartyán-patak mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEQ27 *Szuha-patak alsó (Zagyva-vízgyűjtő) mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEQ24 *Szuha-patak-felső és Zsunyi-patak mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEQ38 *Tarján-patak mérsékelt gyenge bizonytalan bizonytalan AEQ4 Tarna alsó gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEQ39 *Tarna középső gyenge jó gyenge gyenge gyenge AEQ43 *Tarnóca-patak jó kiváló mérsékelt jó jó AEQ42 Tarnóca-patak-felső és Domoszlói-patak mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEQ69 *Toka-patak alsó mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEQ7 *Toka-patak felső jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEQ16 *Versegi-patak mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEQ139 *Zagyva felső jó mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt AEQ137 *Zagyva-patak alsó mérsékelt mérsékelt gyenge mérsékelt mérsékelt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 12

103 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1452 Felszíni alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek többségének a mennyiségi állapota jónak tekinthető FAVÖKO értékelés nem történt az érintett víztestekre A vízmérleg illetve a süllyedési teszt alapján gyenge állapotú 2 sekély porózus, 1 porózus, 2 porózus termál, 1 karszt és 2 termálkarszt víztest (32 táblázat) 3 víztest állapota bizonytalan a vízmérleg teszt eredménye miatt A minőségi állapotfelmérés során 4 víztest állapota bizonyult gyengének, a többi állapota jó A gyenge állapotú sekély hegyvidéki víztest esetében nitráttal szennyezett termelőkút és védőterület, egy sekély porózus esetén nitráttal szennyezett termelőkút és nitráttal és triazinnal szennyezett védőterület a gyenge minősítés oka A többi víztest esetében nagyobb mértékű (a terület 2%-át meghaladó) diffúz nitrát szennyeződés a fő gond (33 táblázat) 32 táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Víztest jele Víztest neve Vízmérleg Süllyedés FAVÖKO sh17 Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Dunavízgyűjtő Áramlási viszonyok Víztest állapota jó jó jó *sh18 Börzsöny, Cserhát - Ipoly-vízgyűjtő jó jó jó *sh21 Cserhát, Karancs, Medves - Zagyvavízgyűjtő jó jó jó *sh22 Mátra jó jó jó *sh23 Hevesi-dombság - Tarna-vízgyűjtő jó jó jó *sh24 Bükk - Tisza-vízgyűjtő jó jó jó h17 Börzsöny, Gödöllői-dombvidék - Dunavízgyűjtő jó jó jó *h18 Börzsöny, Cserhát - Ipoly-vízgyűjtő jó jó jó *h21 Cserhát, Karancs, Medves - Zagyvavízgyűjtő jó jó jó *h22 Mátra jó jó jó *h23 Hevesi-dombság - Tarna-vízgyűjtő jó jó jó *h24 Bükk - Tisza-vízgyűjtő jó jó jó sp1131 Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest jó jó jó *sp291 Északi-középhegység peremvidék gyenge gyenge gyenge sp292 Jászság, Nagykunság jó jó bizonytalan jó** *sp211 Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész jó/gyenge határán jó gyenge gyenge p1141 Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész jó/gyenge határán jó jó** *p291 Északi-középhegység peremvidék gyenge gyenge gyenge p292 Jászság, Nagykunság jó jó jó *p211 Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész jó/gyenge határán jó jó** pt12 Nyugat-Alföld gyenge gyenge *pt22 Észak-Alföld gyenge gyenge *pt25 Északi-középhegység medencéi jó jó k15 Naszály, Nógrádi-rögök jó jó jó *k21 Bükk nyugati karszt jó jó jó kt13 Budapest környéki termálkarszt gyenge jó gyenge *kt14 Visegrád-Veresegyháza termálkarszt gyenge jó gyenge *kt15 Nógrádi termálkarszt jó jó jó 13

104 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Víztest jele Víztest neve Vízmérleg Süllyedés FAVÖKO Áramlási viszonyok *kt21 Bükki termálkarszt jó jó jó Víztest állapota *kt25 Recsk-Bükkszék termálkarszt gyenge gyenge A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet **: A vízmérleg vagy a FAVÖKO bizonytalansága miatt a jó állapot nem egyértelmű Víztest 33 táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota Szennyezett termelőkút Szennyezett ivóvízbázis védőterület jele neve komponens komponens nitrát sh17 *sh18 *sh21 Börzsöny, Gödöllőidombvidék Duna-vízgyűjtő Börzsöny, Cserhát Ipolyvízgyűjtő Cserhát, Karancs, Medves Zagyvavízgyűjtő Diffúz szennyeződés a víztesten>2% növényvédőszer Szennyezett felszíni víztest száma Trend komponens Minősítés NO 3 NO 3 gyenge *h23 *h24 sp1131 *sp291 sp292 *sp21 1 *sh22 Mátra jó *sh23 Hevesidombság jó Tarna-vízgyűjtő *sh24 Bükk Tiszavízgyűjtő jó h17 Börzsöny, Gödöllőidombvidék x gyenge Duna-vízgyűjtő *h18 Börzsöny, Cserhát Ipolyvízgyűjtő jó *h21 Cserhát, Karancs, Medves jó Zagyvavízgyűjtő *h22 Mátra jó Hevesidombság Tarna-vízgyűjtő Bükk Tiszavízgyűjtő Duna bal parti vízgyűjtő Vác Budapest Északiközéphegység peremvidék Jászság, Nagykunság Duna Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi rész NO 3 NO 3, triazin x gyenge x jó jó jó jó gyenge jó jó 14

105 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest Szennyezett termelőkút Szennyezett ivóvízbázis védőterület jele neve komponens komponens nitrát p1141 *p291 p292 *p211 Duna Tisza közi hátság Dunavízgyűjtő északi rész Északiközéphegység peremvidék Jászság, Nagykunság Duna Tisza közi hátság Tiszavízgyűjtő északi rész Diffúz szennyeződés a víztesten>2% növényvédőszer Szennyezett felszíni víztest száma Trend komponens pt12 Nyugat-Alföld jó *pt22 Észak-Alföld jó Északiközéphegység *pt25 medencéi Naszály, k15 Nógrádi-rögök Bükk nyugati *k21 karszt Budapest kt13 környéki termálkarszt Visegrád *kt14 Veresegyháza termálkarszt Nógrádi *kt15 termálkarszt Bükki *kt21 termálkarszt Recsk Bükkszék *kt25 termálkarszt A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Minősítés jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó jó 146 Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése Az állóvizek esetében az Adácsi víztározónál a jó állapot fenntartandó, két másiknál a jó állapot elérhető 221-ig A vízfolyás víztest esetén a jó potenciál 1 esetben, a jó állapot 2 esetben fenntartandó, a többi esetben a jó potenciál vagy állapot 215-re (2 db), 221-re (9 db), 227-re (32db) vagy az után (5 db) érhető el A felszín alatti víztestek több mint felénél a jó állapot fenntartandó, a többi esetén a cél a jó mennyiségi állapot elérése 221-re (4), illetve 227-re (2) A minőségi állapot elérésének célja 1 esetben 221, 2 esetben 227; jó állapotnál enyhébb célkitűzés van az sp291-es víztestre 227-t követően A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1 melléklete és táblázatai (62 és 63) tartalmazzák (wwwvizeinkhu) 15

106 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 15 Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 151 Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (215 augusztus) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom, MBFH Bányászat) 15 2 Szénhidrogén-kutatás A Hatvan koncesszióra javasolt területtel jelenleg nincs határos (érintkező) hatályos szénhidrogén-kutatási terület A Hatvan koncesszióra javasolt területtel jelenleg nincs határos (érintkező) hatályos szénhidrogén bányatelek (215 augusztus, MBFH Bányászat) 153 Egyéb nyersanyagok A koncesszióra javasolt területen és 5 km-es körzetében jelenleg 59 működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: agyag, homok, kavics, és ezek vegyesen, építőkő (andezit, diabáz, dácittufa), érc, termálsó, barnaszén és lignit Ezekből 3 esik a területre, 5 telek benyúlik a területre, és 1 bányaterület csak érintkezik a területtel A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 1 méteres nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban A területen belülre esők közül egyedül a jelenleg szünetelő, mátraverebélyi barnaszénbánya telke terjed 45 m Bf tengeszintig (térképi száma: 6) A működési engedélye 3 bányának jár le 214 végén és 215-ben (térképi számuk: 25, 49, 59) A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 89, amelyek között sokféle nyersanyag: kavics, homok, építőkő (andezit, diabáz, riolit, mészkő) és egyéb: pl lignit, termálsó, kovaföld fordul elő A területen belülre 36 megkutatott készlet esik A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését az 45 ábra, adataikat az 34 táblázat és 35 táblázat tartalmazza, amelyek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 214 decemberi adatbázisa alapján készültek A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre 16

107 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 45 ábra A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza Térképi szám 34 táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Területnév Mátraderecske I (Téglagyár) Bercel - andezit Szanda I - andezit Recsk II - andezit Recsk IV - andezit Mátraverebély I - szén Bányakód Területe km 2 Engedélyes,42 agyag Leier Hungária Építőanyaggyártó Kft,44 andezit Colas-Északkő Bányászati Kft,7 andezit Colas-Északkő Bányászati Kft,42 andezit Colas-Északkő Bányászati Kft,3 andezit Andezit Hungária Kőbányászati, Építőip Keresk és Szolg Kft ABAÚJ Kőszénbánya Kft EOV X EOV Y Engedély kezdete szüne -telő vége Status működő határozatlan bányatelek működő működő működő nincs 21 MÜT 813 határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan bányatelek bányatelek bányatelek bányatelek 23,92 barnaszén határozatlan bányatelek Nyersanyagnév Tevékenység Helyzete a területen belül kívül* kívül* belül belül belül 17

108 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám Területnév Bányakód Területe km 2 Engedélyes EOV X EOV Y Engedély kezdete vége Status Nyersanyagnév Tevékenység Helyzete a területen Nagybátony II - szén Nagybátony III - szén Dorogháza I - szén Nagybátony I - szén,53 barnaszén,33 barnaszén 14,39 barnaszén Ormosszén Szénkitermelő és Keresk Kft Ormosszén Szénkitermelő és Keresk Kft Ormosszén Szénkitermelő és Keresk Kft Ormosszén Szénkitermelő és Keresk Kft szüne -telő bezárt határozatlan bányatelek bezárt határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek 11,86 barnaszén határozatlan bányatelek belül belül belóg belóg Tar II - dácittufa DOLOMIT 22 Bányászati és Keresk Kft nincs MÜT ,4 dácittufa határozatlan bányatelek belül Sirok I - diabáz Recsk V - diabáz Egerbakta I - diabáz Tar I - homok, kavics Gyöngyösoroszi I polimetallikus érc Recsk I - rézérc Recsk II - színesfémérc Parád I - termálsó Szuha I - agyag,18 diabáz Várfalvi Keresk és Szolg Kft,13 diabáz Recsk Kőbánya Bányászati Kft,12 építési Colas-Északkő diabáz Bányászati Kft,3 falazó KER-TIP Építő, homok, Szolgáltató és építési Kereskedelmi kavics Kft FA 14,6 poli- Nitrokémia metalli- Környezetvédel- kus érc mi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt 1,18 rézérc Magyar Nemzeti Vagyonkez Zrt 2,36 rézérc, polimetallikus érc,8 termálsó,26 tűz- és saválló agyag Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt Magyar Bányászati és Földtani Hivatal ARC Bányászati Ipari-, Szolg és Keresk Kft szüne -telő tájren -dező tájren -dező nincs MÜT határozatlan bányatelek működő műkö -dő szüne -telő határozatlan határozatlan határozatlan bányatelek bányatelek bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek szünetelő határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek szünetelő határozatlan bányatelek belül belül kívül* belül belül belóg belóg érintke zik belül Mátramindszent I (Majordomb bánya) Veresegyház II - agyag Apc- Kopaszhegy, agyag, andezit, andezittufa, Petőfibánya -agyag, andezit, andezittufa, dácit,18 tűz- és saválló agyag ARC Bányászati Ipari-, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft,7 agyag Épületkerámia Ipari Vállalat,54 agyag, andezit, atufa, dácit, homok,,21 agyag, andezit, atufa, dácit, homok, kavics, VERSENDKŐ Profit Kft VERSENDKŐ Profit Kft nincs MÜT határozatlan bányatelek bezárt határozatlan bányatelek kutatási jogadomány kutatási jogadomány belül kívül* belül belül 18

109 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Területnév Bányakód Területe km 2 Engedélyes EOV X EOV Y Engedély kezdete vége Status Nyersanyagnév Tevékenység Helyzete a területen Galgagyörk (51/21-26 hrsz) andezit Galgagyörk (75/1-2, 76,77,8 81 hrsz) Abasár I - andezit Kisnána I - andezit Kisnána I - andezit bővítés Gyöngyöspata III Tura II - homok Tarnaszentmária I - dácittufa Szada I - homok Csővár I - homok Atkár I - homok Buják (123/1-2, 4-5 hrsz) - homok Verpelét I - homok Egerszólát II - homok Csécse I - homok,78 andezit Concord Invest Ingatlanhaszn és Szolgáltató Kft,19 andezit Korilatom Szolgáltató Kft 2,67 andezit KÖKA Kő- és Kavicsb Kft,45 andezit Tarnóca Kőbánya Kft,2 andezit Tarnóca Kőbánya Kft,14 andezit Colas-Északkő Bányászati Kft,13 andezit Magyar Vakond Út és Építőip Kft,4 andezit GEO-ÉP Mélyépítő Kft Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bolykő Bányászati Kft,6 homok Petrovicz Műanyagfeldolg Száll Szolgáltató Keresk Kft,17 homok LELE-99 Keresk és Szolgáltató Bt,7 homok VERSEG TÜZÉP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft,7 homok Bolykő Bányászati Kft műkö -dő műkö dő műkö -dő műkö -dő műkö -dő nincs MÜT szüne -telő műkö -dő szüne -telő műkö -dő műkö -dő műkö -dő műkö -dő Gyöngyössolymos II (Cserkő) piroxénandezit Gyöngyöstarján II határozatlan kutatási jogadomány bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan kutatás kutatási jogadomány határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek kutatási jogadomány bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek,5 építési közlép homok,3 faragható dácittufa,7 homok Kapirgálógép Kft határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek,3 homok KVARC- GROUP Mérnöki és Szolgáltató Kft,1 homok Magyar Bányászati és Földtani Hivatal határozatlan bjog meghirdetve kívül* kívül* belül kívül* kívül* belül belül belül kívül* kívül* kívül* kívül* belül belül kívül* kívül* belül Hatvan II - homok, kavics Erdőtelek I (Fövénygödri) hom, kav 2,68 homok kavics,82 homok kavics AB Hatvan Kavicstermelő és Forgalmazó Kft VISZ-FUVAR Fuvarozó és Gépszolgáltató Kft műkö -dő műkö -dő határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek belül kívül* 19

110 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám Területnév Bányakód Területe km 2 Engedélyes EOV X EOV Y Engedély kezdete vége Status Nyersanyagnév Tevékenység Helyzete a területen Boconád II kavics, homok Heves II - homok, kavics Tarnabod II kavics, hom Kál III - kavics Szurdokpüspöki I (Komárlaposi üzem) - kovaföld, pumicit Nógrádsáp- Acsa - kavics Nógrádsáp I - kavics Kál VII - kavicsos homok Kál V - homok Aldebrő I - kavics,71 homok kavics,46 homok kavics,16 homok kavics,11 homokos kavics Rab és Rab Sóder-Homok Bányászati Kft HE-FU Fuvarozási és Szállítm Kft DOBA-BÁNYA Bányászati Kft Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budai Tégla Zrt 1,2 kavics KAVICS - SZIVATTYÚ Bányászati és Keresk Kft,9 kavics ÖKO TECT Környgazd Kft,2 közlépí HE-FU -tési Fuvarozási és homok Szállítm-i Kft,8 közlépí Magyar -tési Bányászati és homok Földtani Hivatal,16 közlépí -tési kavics Silye és Társa Szolgáltató és Keresk Kft műkö -dő műkö -dő szüne -telő műkö -dő szüne -telő műkö -dő szüne -telő nincs MÜT műkö dő határozatlan,2 horzsakő, tufa, kovaföld határozatlan kutatási jogadomány bányatelek bányatelek határozatlan határozatlan határozatlan bjog meghirdetve bányatelek határozatlan határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek bjog meghirdetve bányatelek kívül* kívül* kívül* kívül* belül belül belül kívül* kívül* kívül* Kál IV - kavics Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nincs MÜT ,11 közlépí tési kavicshomok határozatlan bjog meghirdetve kívül* Visonta I - lignit Gyöngyössolymos I (Kishegyi kőbánya üzem) - riolit Lőrinci II - riolit 7,6 lignit Mátrai Erőmű Zrt,36 riolit Colas-Északkő Bányászati Kft,6 riolit RIO-KŐBÁNYA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft műkö -dő műkö -dő műkö -dő határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek belóg belül belül Erdőtarcsa - szén Gyöngyöspata I - andezit 5, szén Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft,34 zúzott andezit *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül Lovász Lebony, Org, Váll és Szervező Bt szüne -telő határozatlan kutatási jogadomány bányatelek belül belül 11

111 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 35 táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van) Egerbakta Egerbakta I - diabáz Mátraderecske Mátraderecske I - agyag Bányaterület neve (lelőhely) Kővölgyi (Tarkői) diabázbánya (Egerbakta I-diab) Téglagyár (Mátraderecske I (Téglagyár)-agyag) Parád Parád I - termálsó Fehérkő, Egyezség-bánya (Parád I termálsó) 4 11 Recsk Recsk II - andezit Csákánykői andezitbánya (Recsk II-andezit) Recsk Györke-tető 23/b hrsz Recsk Recsk IV - Valéria-hegy, andezit Várverő 4 hrsz (Recsk IV) Recsk Recsk V - diabáz Baj-patak (Recsk V-diabáz) Nyersanyag neve zúzott diabáz cserépagyag termálsó zúzott andezit faragható andezit faragható andezit zúzott diabáz EOV X EOV Y Helyzete a területen belül kívül* belül belül belül kívül* belül Sirok Rózsás falazó homok kívül* Sirok Nagy-hegy falazó andtufa kívül* Sirok Sirok I - diabáz Darnó-hegy É zúzott diabáz kívül* (Sirok I-diabáz) Terpes Homoki bánya 22 hrsz vakoló homok Tar Tar II-dácittufa Csevice-völgy, faragható Fehérkőbánya (Tar dácittufa II-dácittufa) Tar Tar I - homok, kavics Tar Tar I - homok, kavics Mátramindszent Mátramindszent I (Majordomb bánya) - saválló a Szuha Szuha I - savállóagyag Egerszólát Egerszólát II - homok Bossos 56/7-19 hrsz (Tar I- homok és kavics) Bossos 56/7-19 hrsz (Tar I- homok és kavics) Major-domb Várbérc (Szuha I- savállóagyag) Körtvélyes-tető 133/9 hrsz (Egerszólát II) Egerszólát Beleznai tanya 17/1/a hrsz (Egerszólát I- homok törölt) falazó homok közlekedésépítési kavics tűz és saválló agyag tűz és saválló agyag közlekedésépít ési homok gázbeton adalék homok kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* Egerszólát Homokelőfordulás falazó homok kívül* Egerszólát FTV Esz-1 és Esz- 2 fúrás körzete gázbeton adalék homok kívül* Parád Mátra Rózsaszállás bentonitos nemesagyag belül Tarnaszentmária Tarnaszentmária I - dácittufa Dobi (Tarnaszentmária faragható dácittufa kívül* Verpelét Verpelét I - homok I-dácittufa) Hajcsár út 26 hrsz (Verpelét I) Gyöngyös Mátraháza Sás-tói andezitbánya vakoló homok zúzott andezit kívül* belül 111

112 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Abasár Abasár I - andezit Tatármező andezitgörgetegbánya (Abasár I andezit) Nyersanyag neve építési andezit EOV X EOV Y Helyzete a területen belül Abasár Tatár-mező É építési andezit belül 27 1 Atkár Atkár I - homok Repce-dűlő (Atkár falazó homok belül I-homok) Domoszló Tarjánka 152 hrsz Gyöngyösor oszi Gyöngyöspata Gyöngyöspata Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyöstarján faragható andezit Bagolyvár-Dögkút nemeskvarc - kvarcit Komáromlapos (Gyöngyöspata II- riolittufa és kovak) Gyöngyöspata I - andezit Gereg-hegy, Fülegor-dűlő (Gyöngyöspata I) Gereghegy, Fülegor D Gyöngyössolymos I (Kishegyi kőbánya üzem) - riolit Gyöngyössolymos II (Cserkő) - piroxénandezit Gyöngyöstarján I - andezit Kis-hegyi riolitbánya (Gyöngyössolymos I-riolit) Alsó-cserkői andezitbánya (Gyöngyössolymos II-andezit) Füledugó 335, 357, 375 hrsz kovaföld zúzott andezit zúzott andezit tömbkő riolit zúzott andezit faragható andezit Vécs Cigánytelep 22 hrsz falazó homok Gyöngyöstarján Csege-patak nemeskvarc - kvarcit Kisnána Kisnána I (Kisnána I) zúzott andezit andezit Derzstanya Visonta Visonta I - lignit Visonta-I lignit egyéb ásványi nyersanyag Hatvan Hatvan II - Kavicsbánya bányászati kavics, homok (Hatvan I-kavics) betonkavics Hatvan Nagygombos közlekedésépítési 529 hrsz homok Hatvan Malom dűlő közlekedésépítési kavics belül belül belül belül belül belül belül belül belül kívül* kívül* belül belül belül belül Apc Muszáj-árok falazó homok belül Boldog Hatvan II - Brinza-dűlő közlépítési belül kavics, homok (Boldog I-homok homok, bány és kavics) Petőfibánya Lőrinci II - riolit Mulatóhegyi riolitbánya betonkavics építési riolit (Lőrinci II-riolit) Lőrinci Selyp Csurgó cementgyártási homok Lőrinci Réti Cseremonta bány betonkavics , 351hrsz belül belül belül Heves Boconádi út falazó homok kívül* Heves Heves III-homok Bikkhalmi-dűlő falazó és kívül* (Heves III-homok) közlép homok 112

113 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van) Heves Heves II - homok és kavics Bányaterület neve (lelőhely) Bánom-dűlő (Heves II-homok és kavics) Boconád Boconád II (Boconád I-kavics és homok törölt bányatelek) Boconád, Heves külterület Boconád II - kavics, homok Erdőtelek Erdőtelek I (Fövénygödri) - homok, kavics Tarnabod Tarnabod II - kavics, homok Heves-Boconád Dinnyeföldi kavics és homokbánya Fövénygödri-dűlő, (Erdőtelek I- homok, kavics) Tarnabod II, 29 hrsz (Tarnabod II-kavics és homok) Aldebrő Aldebrő I - kavics Kisrét 48/1 hrsz (Aldebrő I-kavics) Feldebrő Vízmű mellett 48 hrsz Kál Csörsz-árok 167/b,176/ahrsz Kál Kál III - kavics Kál III kavicsb (Kál III-kavics) Nyersanyag neve közlekedésépítési homok kavics közlekedésépítési kavics építési homok, homokos kavics falazó homok, közlépítési kavics közlekedésépít ési kavics Tarnabod Tarnabod III 25, 29, 3 (Tarnabod III- kavics és homok) közlekedésépítési kavics közlekedésépítési kavics falazó homok bányászati betonkavics homokos kavics EOV X EOV Y Helyzete a területen kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* Kál Kál IV-kavics Kál IV-kavics közlép homok kívül* Kál Kál V-homok Kál V-homok közlép homok kívül* Kál Kál VI-kavics homokos kívül* törölt bányatelek kavics Kál Kál VII - kavicsos homok Padalja (Kál VII- kavics) bányászati betonkavics kívül* Jászfényszaru Jászszentand rás Jászfényszaru I- homok 9/66 hrsz Jászszentandrás II- homok (18/116 hrsz) Bercel Bercel - andezit Fogacsi-hegyi andezitbánya (Bercel) Bercel Bercel-hegyi előfordulás Szanda Szanda I - andezit Szanda-hegyi andezitbánya (Szanda I - and) falazó és közlépítési homok építési homok zúzott andezit zúzott andezit zúzott andezit Becske Délkút bányászati betonkavics kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* Becske Muska-tető homokos kívül* kavics Szécsénke 24/5 hrsz vázkerámiai kívül* agyag Buják Újkúti fenyves falazó homok belül Csécse Cseralja (Csécse I-homok) falazó homok belül 113

114 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Bér Nagy-hegyi előfordulás Természetv terület Szurdokpüsp öki Szurdokpüsp öki Szurdokpüspöki I (Komárlaposi üzem) - kovaföld, pumicit Szurdokpüspöki I (Komárlaposi üzem) - kovaföld, Kovaföldbánya (Szurdokpüspöki I-kovaföld és pumicit) Kovaföldbánya (Szurdokpüspöki I-kovaföld és Nyersanyag neve EOV X EOV Y Helyzete a területen tömbkő andezit belül kovaföld trasz pumicit pumicit) Nézsa K-i domb mészgyártási mészkő Nézsa Zsidó-hegy mészgyártási mészkő Nógrádsáp Nógrádsáp I - kavics Páskom-dűlő 219 hrsz(nógrádsáp I) Dunakeszi Duna fkm főág Tura Tura I - homok Tura I - homok (zártkert 545, 5513 hrsz) homokos kavics folyami betonkavics vakoló homok belül belül kívül* kívül* belül kívül* kívül* Tura Tura II - homok Tura II - homok építési és közlépítési homok kívül* Tura Megkutatott terület építési homok kívül* Acsa Acsa I - kavics törölt bt (Papucsdűlő) bány betonkavics belül Csővár Csővár I - homok Csővár I - homok építési homok kívül* Őrbottyán Veresegyházagyag, Téglagyár blokktégla agyag kívül* Őrbottyán Őrbottyán III - homok Gyöngyöspat Gyöngyöspata a III-andezit Szada Szada I-homok Szada 17/35; 17/351 és 17/352 *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül Őrbottyán III közlekedésépítési kívül* homok, kavics homok 8/2 andezit belül homok kívül* 114

115 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 16 A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik Biztonsági övezet és védőpillér 32 (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg Fogalom-meghatározások Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő Zárt terület : Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt 115

116 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2 A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata 21 A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 211 Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2111 A Hatvan vizsgálati terület szénhidrogén-földtani megismerése A Paleogén-medencében, a Hatvan vizsgálati terület nyugati szomszédságában, Őrszentmiklós Vicián-telepen mélyült az első, földgázt feltáró fúrás 1911-ben, melyet földtani előkészítés nélkül, víztermelés céljából fúrtak A kútban 23 méterben sós víz jelentkezett, amit földgázkitörés követett A tovább mélyített fúrás óránként 36 m 3 gázt adott Az ben, majd az ban mélyített további fúrások is földgázt tártak fel, majd ben történt meg a terület sekélyfúrásokkal való feltárása A felfedezett kisméretű (4 Mm 3 ) gáztelepet föld alatti gáztárolóként is hasznosították az 196-as évekig (KŐRÖSSY 24) A terület északkeleti peremén a Recsk környéki kőolajnyomokat KITAIBEL (1829) szerint már 1799-ben említették A Baj-patak völgyének riolittufái, különösen a Miklós-völgy tufái és miocén slír rétegei olajnyomosak Az itt mélyült két kutatóaknában, a környékbeli patakokban és a Recsk lahócai ércbányában több helyen olajnyomokat észleltek (ROZLOZSNYIK 1939, 1941) A szomszédos Bükkszéknél földtani térképezéssel kimutatott antiklinálisra (SCHRÉTER 1936) fúrták a a Bükkszék 1 fúrást, amelyből napi 2 liter olajat termeltek A területen összesen 56 fúrást mélyítettek, a rendszeres termelés 1937 április 28-án indult meg A budafai (Zalai-medence) után ez volt a második termelő szénhidrogénmező a mai Magyarország területén A Darnó-zóna felhalmozódási övének az 195-es években felfedezett előfordulásai (Bükkszék, Fedémes) és indikációja (Recsk) határozottan a Darnó-vonalhoz, mint tektonikai szerkezethez kötődik Bükkszéken az alsó-oligocén Kiscelli Agyag Formáció turbidites homokkőrétegeiben és vulkáni tufapadokban telítetlen kőolajtelepek, Fedémesen alsó- és felső-oligocén homokkő rétegekben földgáz telepek találhatók Recsken a bányavágatokban pedig az eocén andezitben jelentkeztek kőolajindikációk A Bükkszéki előfordulásban az olaj vulkáni tufákban tárolódik Az Őrszentmiklósi (Őrbottyáni) földgáz-előfordulás felső-triász dolomit és mészkő rög feletti boltozatos oligocén homokkő rétegben található, rossz tárolási viszonyok között, kis porozitású és permeabilitású képződményben Szeizmikus felmérés és erre alapozott fúrásos kutatás csak az 198-as években kezdődött meg A turai gravitációs anomálián 1987-ben végzett szeizmikus kutatások alapján kimutatott boltozatban gázsapkás kőolajtelepeket találtak ben a területen regionális jellegű, átnézetes reflexiós mérések készültek között Tura, Mogyoród és Dány térségében zajlott kutatási tevékenység Az ekkor mélyült Tura 5 6 fúrás kőolajat, valamint éghető gázt, a Tura 7 8 pedig gázsapkás, illetve telítetlen olajtelepet tárt fel 1994-ben a Dány 1 fúrást a szeizmikus mérések segítségével kitérképezett antiklinális legkedvezőbb pontjára telepítették A fúrás a terület addigi legjelentősebb szénhidrogénelőfordulását tárta fel 1995-ben Isaszeg Dány Mende területén zajlottak 3D-szeizmikus mérések Az ekkor mélyített Isaszeg 1-es fúrás meddőnek bizonyult 1999-ben indult a Gödöllő terület kutatása: a 194 km-nyi 2D-s és a 912,1 km 2 -nyi 3D-s szeizmikus mérés, valamint a 17 kutatófúrás 4 kőolajtelepet és 2 gázcsapadéktelepet tárt fel 116

117 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Majd 24-ben kezdődött Monor környékének legújabb kutatása, amely során a 252 km-nyi 2D-s és a 484 km 2 -nyi 3D-s szeizmikus mérés, valamint a lemélyített 16 kutatófúrás 7 kőolajtelepet tárt fel Jászberény környezetében a MÁELGI már 1937-ben végzett felderítő gravitációs méréseket A különböző részterületeken 1938 és 1955 között, több lépcsőben Eötvös-inga méréseket végeztek 1956 után graviméteres mérések zajlottak, de részletező mérésekre csak ben Heves környékén és között Jászjákóhalmánál került sor Földmágneses méréseket a területen a MÁELGI végzett a járható utak mentén az 195-es években között, a gravitációs mérésekkel egy időben Jászjákóhalma és Heves környékén részletesebb magnetométeres mérésekre is sor került A Paleogén-medence északi részén, Bátonyterenye tágabb környezetében a fúrásos kutatás 1936-ban kezdődött 1937-ben fedezték fel az ország első ipari értékű előfordulását, a bükkszéki olajmezőt 1941-ben a Hasznos 1-es fúrás olajtelepet tárt fel Ózd környékén az első graviméteres méréseket a MÁELGI végezte az as években, a járható utak mentén Új mérések, szabályos hálózatban csak ban készültek Az első mágneses méréseket szintén a MÁELGI végezte az 195-es években, hagyományos terepmérlegekkel Az 195-es évek második felében mélyítették a terület északi részén a Hangony 1, délen pedig a fedémesi fúrásokat 1958-ban fedezték fel a fedémesi éghető gáztelepet, mely katagenetikus eredetű gázokat tárol Később, 1966-ban a szécsényi, majd 1971-ben a sóshartyáni inert gáz-telepeket tárták fel A területen az 198-as évek második felében élénkültek meg a kutatások, ekkor több szeizmikus vonalhálót mértek be ben mélyítették a Nagykökényes I alapfúrást a terület földtani felépítésének jobb megismerése céljából 1992-ben a GKV elkészítette az Ózdi-medence részletes graviméteres felmérését 24-ben szeizmikus mérések segítségével pontosították a béri szerkezetet, majd a Zagyvaárok egyik legperspektivikusabbnak ítélt pontján lefúrták a Bér 1 fúrást, amely azonban szénhidrogéntelepet nem tárt fel A 211-ben mélyített Hatvan É 1 fúrás tervezésekor azt várták, hogy a vastag miocén vulkáni összlet alatt elérik a mezozoos tárolókőzeteket A vulkanit alatt azonban vastag oligocén homokkőbe jutott a fúrás, amely a megnövelt talpmélység ellenére sem érte el a mezozoos rétegeket Szénhidrogént nem találtak 2112 A Hatvan vizsgálati terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén anyakőzetek A területen mélyült kutatófúrások és a feltárt szénhidrogén-előfordulások igazolták a kedvező szénhidrogén-genetikai, migrációs és csapdázódási viszonyokat A hő- és éréstörténeti szimulációk alapján a szénhidrogén-generáló összletek a pannóniai idején, 5 6 millió éve kerültek olajképződési körülmények közé, jóval a csapdaszerkezetek kialakulását követően A termikus gázképződés másfél-egymillió évvel ezelőtt kezdődhetett Jelenleg a potenciális anyakőzetek m alatt a kőolajképződés kezdeti, illetve fő fázisában találhatók, és csak a legmélyebb szerkezeti helyzetekben lévők érték el a nedvesgáz-képződés fázisát m mélységben (KÓSA et al 23, BONCZ et al 212b) A mélyfúrások megfelelő minőségű és vastagságú anyakőzeteket tártak fel Kőolaj- és alárendelten földgáz generáló kerogént tartalmazó anyakőzetek jelentkeztek a Budai Márga felső szakaszának meszes agyagos (Galgamácsa 1), a Tardi Agyag agyagos meszes (Nagykökényes I, Galgamácsa I, Tura 5, Tura D 1) (46 ábra, 47 ábra), illetve a Kiscelli Agyag agyagos összleteiben (Tura D 1, Tura É 2) Az oligocénnél fiatalabb képződmények jelenlegi állapotukban éretlen szénhidrogén-potenciállal rendelkező szakaszokat tartalmaznak (Tura D 1, Tura D 2, Tura É 2, Nagykökényes I) (KÓSA et al 23, BONCZ et al 212b) (48 ábra) 117

118 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A C org -tartalom a sötétszürke mikrorétegzett Tardi Agyagban,2 4,2%, átlagosan 1,3%, a Kiscelli Agyagban,24,4%, ritkán,5% (BONCZ et al 24) Szénhidrogének megjelenése szempontjából a metamorf kristályos aljzat képződményei nem perspektivikusak, mivel egykori szénhidrogén-tartalmuk biztosan átalakult, amelynek nyomai a grafitos palákban találhatók Azonban, mint repedezett, tört tárolókőzetek, van jelentőségük A perm triász törmelékes képződmények, a mezozoos képződményeket ért többszöri denudáció és erős szerkezeti igénybevétel miatt, esetleges szénhidrogén-tartalmukat biztosan elvesztették (KŐRÖSSY 1992) 46 ábra A Tardi Agyag Formáció tetőmélység térképe 47 ábra A Tardi Agyag Formáció vastagság térképe 118

119 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 48 ábra A Paleogén-medence szénhidrogénföldtani rendszerének alapelemei Migráció A szénhidrogének migrációja tektonikai és diszkordanciafelületek mentén, illetve az effektív anyakőzet-összlet permeábilis betelepüléseiben zajlott, illetve zajlik ma is A vándorlásban fontos szerepet játszik a vetők menti migráció, az anyakőzetek és tárolókőzetek tektonikai érintkezése, valamint a mezozoos és paleogén kőzetek közti diszkordanciafelületek Az anyakőzet szintek közé ékelődő, megfelelő porozitással és permeabilitással rendelkező szállítórétegek megléte kedvezően hat az elsődleges migrációra A fluidumok érettsége alapján a migráció vertikális komponense néhány 1 méterre tehető, az 5 métert nem léphette túl (BONCZ et al 24, SZALAINÉ et al 1997) Az érés- és süllyedéstörténeti modell szerint a Paleogén-medencében rövid távolságú horizontális és vertikális migrációval kell számolni, tehát a szénhidrogének a csapda környezetében lévő mélyzónákból származhatnak Azok az objektumok perspektivikusak, melyek az anyakőzetekkel közvetlen kapcsolatban állnak, vagy hozzájuk igen közel helyezkednek el (BONCZ et al 212a, b; 213) Tárolókőzetek A Paleogén-medence területén, az eddigi szénhidrogén-kutatások eredményei alapján, a következő képződmények jöhetnek számításba, mint perspektivikus tárolókőzetek: triász jura karbonátos képződmények, kovapalák (Dány, Tóalmás D, Szentmártonkáta, Nagykáta, Gomba, Nagykáta Ny); 119

120 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés aljzatra települő eocén konglomerátum, homokkő (Gomba, Gomba É, Gomba D, Monor É, Ócsa, Szécsény); felső-eocén mészkő, márga, alsó-oligocén repedezett agyagmárga (Tóalmás D 4); oligocén homokkő (Demjén, Mogyoród, Őrszentmiklós, Fedémes, Szécsény, Bükkszék, Sóshartyán); miocén homokkő, tufa és meszes tufás homokkő (adony ráckevei süllyedék, Tura); miocén vulkanit (Farmos); alsó-pannóniai homokkő (Farmos) Ezek közül elsősorban a kiemelt szerkezeti helyzetben lévő triász jura karsztos, repedezett karbonátos képződmények perspektivikusak, ám a kutatások helyenként valószínűsítik a durvatörmelékes jellegű, terresztrikus eredetű paleogén tárolók meglétét is (BONCZ et al 212b) Zárókőzetek A mezozoos tárolók zárását a szerkezeti elemek mellett az eocén és oligocén pelitek, azaz az anyakőzetek magasabb helyzetű kifejlődései, valamint ezek impermeábilis heteropikus fáciesei is biztosítják A kainozoos (eocén, oligocén, miocén) csapdák zárását pedig a tárolók fölé települt alsó-pannóniai agyagok, agyagmárgák adják Lokálisan esetleg számításba jöhetnek még a miocén vulkáni tufák és tufitok impermeábilis rétegei is (BONCZ et al 212b) Csapdázódás A csapdázódások helyét, nagyságát és morfológiáját, a migrációt is befolyásoló tényezők határozzák meg: a paleo-mezozoos aljzat és az azokon kialakult helyi maximumok; a maximumok felett kialakult települt álboltozatok; litológiai váltásból származó impermeábilissá válás; a tároló összletek hirtelen elvégződése, kiékelődése; a tektonikai elemek (vetők) záró hatása; kapilláris nyomási viszonyok; nyomásrendszerek A területen a csapdatípusok nagy változatosságot mutatnak A mezozoos aljzati maximumokhoz köthető csapdák (paleogeomorfológiai dómok, eocén oligocén tárolók alkotta halmaztelepek, illetve boltozatokra települő, tektonikai elemekkel határolt rétegtelepek) mellett az oligocén, miocén és pannóniai képződéményeken belül kialakult litológiai-szerkezeti csapdákban is felhalmozódott jelentősebb mennyiségű szénhidrogén (BONCZ et al 24) A tektonikusan erősen igénybevett demjéni területen részben szerkezeti, részben litológiai csapdákban található a kőolaj Az itt található telepek sekély mélységűek (KŐRÖSSY 24) Ócsa és a Monor É terület telepei mezozoos aljzati maximumokhoz köthető csapdákban helyezkednek el A mezozoos összletek a felső-kréta alsó-eocén szárazulati kitettségük miatt karsztosodtak, melynek nyomai a jelenlegi tárolókban kimutathatók A Paleogén-medence más területein a mezozoos és eocén tárolókőzetek néhol együttesen, néhol külön-külön alkotják a csapdát A pannóniai homokkövekben litológiai csapdák is kialakulhattak Mindezek alapján, a medencében általában kombinált csapdatípusok várhatók Legvalószínűbbek a tektonikusan határolt paleogeomorfológiai dómok, melyek döntő része mezozoos paleozoos aljzati maximumhoz köthető (a szénhidrogén a medencealjzati tárolókban, vagy a felette boltozódó oligocén eocén tárolókőzetekben halmozódik fel), de előfordulhatnak halmaztelepek és rétegtelepek is (BONCZ et al 213) 12

121 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2113 Teleptani viszonyok A Paleogén-medence területén található mezők és a hozzájuk tartozó legfontosabb telepek: Dány kőolajtelep; Demjén mező (Demjén K kőolajtelep, Demjén Ny kőolajtelep, Pünkösdhegy kőolajtelep); Farmos (Pl II, Pl III, MIOCEN kevertgáz-telepek); Fedémes (I és II sz blokk földgáztelepei); Gomba mező (Gomba kőolajtelep, Gomba D kőolajtelep, Gomba É kőolajtelep); Mezőkeresztes (LATRUPELI és RUPHKO I telepek); Mogyoród mező (Ol II 1, Ol II 2, Ol III 1, Ol III 2 földgáztelepek); Monor É (Eocén kőolajtelep); Nagykáta mező (Nagykáta kőolajtelep, Nagykáta Ny kőolajtelep); Ócsa kőolajtelep; Sóshartyán inertgáz telepek; Sülysáp É (M 1 kőolajtelep); Szécsény (KATTI, LATTORFI inert-gáz telep); Tóalmás D mező (Tóalmás I kőolajtelep, Tóalmás II gázcsapadék telep, Tóalmás III kőolajtelep, Szentmártonkáta gázcsapadék telep, Tóalmás IV kőolajtelep); Tura (M 3, M 4 telepei) Salgótarjáni (111) kutatási terület A kutatás (KÓSA et al 23) fő céljai a Zagyva-árok földtani, szénhidrogén-földtani modelljének továbbfejlesztése, tárolóképes szintek térképezése, a miocén vulkanit alatti lehetséges objektumok felderítése, a tektonikai fázisok elkülönítése voltak A terület a Paleogén-medence közepének É-i részén helyezkedik el Paleozoos és mezozoos aljzatának felépítését két fő szerkezeti zóna, a Diósjenői-vonal és a Darnó-zóna határozza meg, három különböző kifejlődésű részre osztva azt A paleogén képződmények a késő-eocén Kosdi Formációtól a késő-oligocén Pétervásárai Homokkő Formációig folyamatosan fejlődnek ki, egy teljes ciklust alkotva A miocén képződmények változatos, összetett kifejlődésben vannak jelen a területen A pannóniai rétegsor több mint 1 m-es vastagságban fejlődött ki Anyakőzetek a területen a Budai Márga felső szakaszának meszes agyagos része, a Tardi Agyag agyagos meszes része és a Kiscelli Agyag agyagos része A területre eső Nagykökényes Nk I-es fúrás nagy mélységben (2 24 m) és vastagságban harántolta a Tardi Agyag Formációt Az olajképződés jelenlegi szintje m, a nedvesgáz képződés szintje m, ami a Darnó-zóna törése mentén potenciális lelőhelyeket jelenthet A kutatások szerint a migráció távolsága néhány 1 m lehet, és főként tektonikai szerkezetek mentén zajlik A tárolókőzetek alsó-miocén és oligocén homokkő rétegek A terület legfontosabb fúrásai szerint (Nks I, Szi 2, Hasznos 1, Alsótold 4) a pretercier aljzat 24 m környékén található, de lehetnek mélyebb zónák is A kutatási területről korábban ismert szénhidrogén-előfordulások és -indikációk: Nagybátony I: gáz- és olajnyomos oligocén képződmények; Hasznos I: olajnyomos kárpáti képződmények; Őrszentmiklós: sekély mélységű gázfelhalmozódás; Szirák 2: a badeni vulkanit felső része olajnyomos; Szécsény 6: eocén mészmárgás konglomerátum inertgáz telepe; Szécsény 7: felső-oligocén homokkő éghetőgáz telepe; Sóshartyán 2 3: alsó-oligocén homokkő inertgáz telepe A terület határos a korábban felfedezett és termeltetett Őrszentmiklósi (Őrbottyáni) területtel 121

122 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Bátonyterenye (136) kutatási terület A kutatás (BONCZ et al 212b) során 265 km 2D szeizmikus mérés történt és lemélyítettek két fúrást: a 23 m mély Hatvan É 1, valamint az 14 m mély Bér 1 jelűt A Hatvan É 1 jelűt a Hatvan É-i szerkezet felderítésére mélyítették A vékony pannóniai és a vastag miocén vulkanit alatt mezozoos rétegsort feltételeztek, ám a várakozások nem igazolódtak A miocén jóval vastagabb volt a feltételezettnél és az alatta lévő felső-oligocén homokkőből a fúrás nem ért ki A Bér 1 fúrást a mezozoos szerkezetek felderítése céljából mélyítették Az m mélységközben megtalálható Kiscelli Agyag Formációban, valamint a Tardi Agyag Formációban ( m) több helyen észleltek formációgázokat A Tardi Agyag olajgeneráló szerves anyagot tartalmaz, jó anyakőzet, de csupán a kora-katagenetikus gázképződés zónájában van, alacsony érettségi szinten A Zagyva-árok mélyebb részén, a vizsgált szerkezettől Ny-ra valószínűleg bejutott az olajképződési ablakba, a kedvezőtlen migrációs viszonyok miatt azonban a mezozoos tározókban szénhidrogén nem halmozódott fel A biogén gázképződés jelentős, mint a mogyoródi és az őrszentmiklósi mezők esetében 212 A Hatvan terület szénhidrogén vagyona 2121 A vizsgálati területen feltárt szénhidrogén-vagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a BÁNYATÖRVÉNY alapján értelmeztük (lásd: 2123 fejezet) Geológiai-geofizikai kutatások alapján kimutatott, kutatófúrással még fel nem tárt egyedi szerkezet (proszpekt) vagyona számítható a Q=A h P S CH 1/B R f képlettel, ahol a Q a kitermelhető szénhidrogénmennyiség, az A h a tárolószerkezet nettó térfogata, P az effektív hasznos porozitás, S a gáz- vagy olajszaturáció, B a térfogatkülönbségi faktor, R f a kihozatali tényező Az ilyen módon számolt vagyont általában kockázattal súlyozottan tartják nyilván Figyelembe kell venni, hogy a számításhoz szükséges értékek bizonytalansággal terheltek, a megadott értékek valószínűségi változókként értelmezhetők Amennyiben a kutatófúrás lemélyült és szénhidrogént fedezett fel, a termelési teszt eredményeiből, folyamatos termeltetés esetén a kitermelt mennyiség időbeni adatsorából és a tárolóparaméterek időben változó adataiból számítással becsülhető az egyes telepek kitermelhető vagyona Miután az érzékenység-terhelhetőségi vizsgálati tanulmányok készítésekor az adott területre nem rendelkezünk proszpektek azonosítására alkalmas geológiai geofizikai ismeretekkel, ilyen típusú becslést nem végzünk A Hatvan területen még nincsen felfedezett szénhidrogén lelőhely A terület 5 km-es környezetében található a Tura előfordulás kezdeti földtani vagyona 377 kt kőolaj és 49 Mm 3 földgáz Az őrszentmiklósi biogén földgáz kezdeti vagyona 4 Mm 3 volt, az MBFH Ásványvagyon nyilvántartása szerint 2122 A Hatvan terület reménybeli szénhidrogénvagyona A felfedezésre váró szénhidrogéneket a Zagyva-árokban felhalmozódott anyakőzetek generálhatták A szénhidrogén anyakőzetekből elmigrált kőolaj és földgáz mennyisége megbecsülhető ún térfogat-genetikai módszerrel, az anyakőzetek elterjedésének, effektív vastagságának, az eredeti szerves széntartalom mennyiségének ismeretében, illetve konkrét laboratóriumi mintaelemzések (Rock Eval pirolízis) birtokában A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a 122

123 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány várható szénhidrogénvagyon nagyságáról (SCHMOKER, 1994) Az ún biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza A teljes Hatvan vizsgálati területre vonatkozó vagyonbecslést a lenti, 36 táblázat mutatja be A legfontosabb termikusan érett anyakőzetként számon tartott képződményeket (Budai Márga, Tardi Agyag, Kiscelli Agyag) a mélyebb medencerészekben feltételezzük, ahonnan a generálódott szénhidrogének viszonylag rövid migrációs útvonalon elérhették a tároló képződményeket A generáló képződmények elterjedését a képződmények mélység- és vastagságtérképeinek áttekintése alapján becsültük A potenciálisan hatékony generáló képződmények effektív vastagságát és az eredeti átlagos szerves szén (O TOC original total organic carbon) tartalmat súlyszázalékban három-három különböző értékkel becsültük Az anyakőzetek eredeti szénhidrogén generáló szerves anyagból, a kerogénből, a TOC egy-egy a generáló szerves anyag típusától függő része kőolajjá, más része éghető földgázzá alakul, ennek becsült részarányait is mutatja a táblázat Azt, hogy a szénhidrogén az anyakőzetből kilépve a másodlagos migráció útvonalán tárolókőzetbe jutva csapdázódott, a migráció és a csapdázódás hatékonyságát megadó értékekkel fejezzük ki A tárolókőzetből kinyerhető szénhidrogén arányát a területre vonatkozó termelési tapasztalatok szerint állapítottuk meg A táblázatban megadott paraméterekkel végzett determinisztikus becslés alapján a generált és felhalmozódott kőolaj és földgáz mennyiségét egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázatú becslési eredménnyel fejeztük ki Ezek közül a legjobb becslésként nevesíthető, közepes kockázatú teljes földtani szénhidrogénvagyon felszíni, normál állapotra vonatkoztatva 12,7 Mt kőolaj és 3,3 Md m 3 földgáz A reménybeli vagyon ettől kevesebb, ebből le kell vonni az eddig fúrásokkal feltárt szénhidrogének mennyiségét ahhoz, hogy a területen még várható vagyon mennyiségét megkapjuk A reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége így közelítően 1,5 Mt kőolaj és 2,7 Md m 3 földgáz A keletkezett szénhidrogének fenti becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, hiszen ismerni kellene az anyakőzetek tényleges kiterjedését, mélységszintenkénti effektív vastagságát és érettségi paramétereit, a migrációs irányokat, a felhalmozódás, illetve a generálódott szénhidrogének szétszóródásának arányait és számos más összetevőt, amely a szénhidrogének vándorlását befolyásolja az anyakőzettől a jelenkori tároló szerkezetekig Erre, teljes mértékben, többnyire még jól megkutatott területeken sincs mód A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban Számos ilyen telep helyezkedhet el a mezozoos aljzat egykori, erózió által változatosan tagolt felszíne mentén, illetve a felsőbb diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogén-felhalmozódás létezhet Ebből következően a fent megadott reménybeli szénhidrogénvagyon értékei nem a jelenlegi technológiai fejlettség szintjén gazdaságosan kitermelhető mennyiséget jelentik Nem vizsgáltuk azt sem, mekkora az egy előfordulás esetében elvárt minimális szénhidrogénvagyon, amelynél a kitermelés jelenlegi gazdaságossága feltételezhető 123

124 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 36 táblázat Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Hatvan területre A Hatvan Mértékegység Számítás Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés Anyakőzet kora paleogén B B1 Az anyakőzet(ek) elterjedési területe Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata km 2 (1 6 m 2 ) B2 Össz effektív anyakőzetvastagság m B3 TOC (teljes szerves széntartalom) súly%/1,15,2,25 B4 B5 OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) %/1 1,1 1,1 1,1 OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom) 1 6 m 3 B1*B2*B3*B4 495, 11, 262,5 C Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata C1 Nettó generált kőolaj arány %/1 %OTOC/1,1,1,1 C2 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/1 %C1/1,5,5,5 C3a Kőolaj térfogata (standard, felszín) 1 6 m 3 B5*C1*C2*2,71 6,7 14,9 27,9 C3b Kőolaj tömege (standard, felszín) 1 6 m 3 C3a*,85 5,7 12,7 23,8 Kitermelhető kőolajmennyiség C4 Kihozatal (kőolaj) %/1 adott,35,35,35 C5a C5b C6 C7 Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető 1 6 m 3 C3a*C4 2,35 5,22 9,78 Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető 1 6 tonna C5a*,85 2, 4,43 8,31 Korábban felfedezett földtani vagyon 1 6 tonna adott 8,31 8,31 8,31 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 1 6 tonna adott 3,19 3,19 3,19 C8a Reménybeli földtani kőolaj tömege 1 6 tonna C3b*C4 2, 4,4 15,4 C8b Reménybeli földtani kőolaj térfogata 1 6 m 3 C8a/,85 2,3 5,1 18,2 C9a Reménybeli kitermelhető kőolaj 1 6 tonna C8a*C4,7 1,5 5,4 C9b Reménybeli kitermelhető kőolaj térfogata 1 6 m 3 C8a*1/,85,8 1,8 6,4 D Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata D1 Nettó generált földgáz arány %/1 %OTOC/1,5,5,5 D2 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/1 %D1/1,5,5,5 D3 Földgáz térfogata (standard, felszín) 1 6 m 3 B5*D1*D2* ,4 8318, ,7 Kitermelhető földgázmennyiség D4 Kihozatal (földgáz) %/1 adott,4,4,4 D5 Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető 1 6 m 3 D3*D4 1497,4 3327,5 6239,1 124

125 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Hatvan Mértékegység Számítás Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés D6 D7 Korábban felfedezett földtani vagyon 1 6 m 3 adott 1652,5 1652,5 1652,5 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 1 6 m 3 adott 74, 74, 74, D8 Reménybeli földtani földgáz 1 6 m 3 D3-D6 29,9 6666, ,2 D9 Reménybeli kitermelhető földgáz 1 6 m 3 D8*D4 836,4 2666,5 5578, Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49 -a szerint alkalmaztuk A fogalmak az alábbiak: Ásványvagyon : az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg Kutatási terület : a koncessziós szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület Lelőhely : az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl réteg, telep, lerakódás) Földtani ásványvagyon : az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül határoznak meg Kitermelhető ásványvagyon : a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos technikai fejlettségi szinten kitermelhető része A törvény végrehajtási rendelete 34 -a alkalmazásában: Mező : a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló-réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete A Bányatörvényben nem definiált fogalom: Reménybeli vagyon : földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon) 125

126 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg A terepi szeizmikus mérés során ún forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges 2211 Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968) Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen Ezzel a módszerrel akár 1 méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6 m-t (Makó M 7; 685 m) A rotary fúróberendezések (49 ábra) általános felépítése: torony és alépítmény, energiaforrás, meghajtás, emelő berendezés részei, forgató berendezések, öblítő berendezések, fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, csövek és csőkezelő berendezések, fúrófej, mentőszerszámok

127 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 49 ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy- vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel elektromos fúróberendezésnek nevezzük A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2 3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul 127

128 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A fúrófejek (5 ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: teljes szelvényű fúrók magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl felbővítés, ferdítés) Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba 3 Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi 3 Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály 128

129 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány a fúrt lyuk falát a beomlástól A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap-és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (51 ábra) Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyagszabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék-szilárdanyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása 51 ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (52 ábra) (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja 129

130 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 52 ábra Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,82,378B2;24) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8-érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;1-munkapad;11-emelőmű;12-iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15- fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acél csövekkel való biztosítása A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún lyukbefejező berendezést alkalmaznak Az ún teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése Két fajtája különböztethető meg A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van Az első esetben a réteg tartalmának 13

131 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik A kábelteszteres vizsgálatok viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység) A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét Az ún elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket Az ún savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl az ún intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 53 ábra 53 ábra A rétegrepesztés folyamata A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is 131

132 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés végrehajtásra kerültek A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak 2212Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás) A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására 132

133 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 23 A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy dieselelektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre 133

134 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 24 A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása A vizsgálati terület mintegy kétharmada Heves megyére, majdnem harmada Nógrád megyére, kb 5%-a Pest megyére, 2%-a pedig Jász Nagykun Szolnok megyére esik A terület közlekedési hálózatának térképét az 54 ábra mutatja 241 Közlekedési viszonyok 2411 Közúti közlekedés 54 ábra A hatvani vizsgálati terület térségének (Heves-, Nógrád-, Pest- és Jász-Nagykun-Szolnok megye) közúthálózata (213) A térség közúti közlekedésének gerince a Budapestről kiinduló M3-as autópálya, mely az V-ös számú Helsinki közlekedési folyosó részét képezi, és az Észak-magyarországi régió legjelentősebb autópályája A Pest-, Heves- és részben a Jász Nagykun Szolnok megyét érintő nemzetközi folyosók az országos magisztrális hálózat részei, így a nemzetközi forgalom mellett a fővárosi célforgalom is fokozottan terheli a térséget A térségbe érkező autópálya a megyei úthálózat legzsúfoltabb, legkritikusabb forgalmú eleme, amely mentén nem épült ki a forgalmat egy fenntartható térségi közlekedésbe illesztő eszközváltási infrastruktúra (illeszkedő, jó minőségű mellékhálózat, P+R, kapcsolódó közösségi hálózat) sem A vizsgálati terület északi zónája és a környező térségek megközelíthetősége autópályával (M3), illetve az ezzel párhuzamos elsőrendű főúttal biztosított, de az autópályától viszonylag távolabb eső hegy és dombvidéki kistérségek közlekedési kapcsolatrendszere hiányos Az autópályával közel párhuzamosan szeli ketté Heves megyét az országos vasúti fővonal is Ezek a kelet nyugati irányú közlekedési fő hálózatok egyértelműen kijelölik a legnagyobb forgalmú útszakaszokat Északi irányban a patak völgyekben haladó vasútvonalak, és a 21-es, 24-es és 25-ös főutak tagolják a térség területét 134

135 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak M: Budaörs Törökbálint Szigetszentmiklós Gyál Ecser Újpest M3: Budapest (M) Hatvan Füzesabony Polgár Görbeháza Nyíregyháza Vásárosnamény Beregdaróc (Ukrajna) (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN T hálózat része) M31: Az M-ás és M5-ös autópályát összekötő útszakasz A fenti gyorsforgalmi úthálózatból az M3-as autópálya vizsgálati terület déli zónájában, NyDNy KÉK irányában halad A térség fő közlekedési tengelye, kapcsolatot teremt az ország középső zónája, a főváros, valamint az ország keleti térségei között A közelmúltban felújított, ill kibővített M-ás autóút Budapest belső részeit tehermentesíti az átmenő forgalom alól, és az agglomeráció települései közötti közlekedési kapcsolatokat erősíti A vizsgálati területtől mintegy 25 3 km-re, délnyugati irányban halad, térképen történt ábrázolása miatt említjük Az M31-es autópálya az M-ás körgyűrű keleti szektorát köti össze az M3-as autópályával, lerövidítve a keleti irányú közlekedést A vizsgálati területen kívül, attól mintegy 15 2 km-re halad É D-i irányban, térképen történt ábrázolása miatt ismertetjük Főutak a vizsgálati terület térségében A főúthálózat elemei közül az alábbiak haladnak át a vizsgálati területen: 3-as főút: Budapest Hatvan Gyöngyös Füzesabony Mezőkövesd Miskolc Szikszó Encs Tornyosnémeti (Szlovákia) 21-es főút: Hatvan Bátonyterenye Salgótarján 24-es főút: Gyöngyös Parád Eger 25-ös főút: Kerecsend (3-as főút) Eger Ózd 31-es főút: Budapest (M) Nagykáta Jászberény Dormánd (33-as főút) 32-es főút: Hatvan (M3) Jászberény Újszász Szolnok A 3-as főút az M3-as autópályával párhuzamosan halad a vizsgálati terület déli zónájában, NyDNy KÉK-i irányban Az M3-as autópálya elkészülte óta zömmel a települések közötti, helyi forgalom zajlik rajta A 21-es főút a 3-as főút hatvani csomópontjától indul északi irányba, a vizsgálati terület déli részéről Teljes hosszában áthalad a vizsgálati területen, és Pásztótól északra lép ki a terület északi határán Ezután északkeleti irányba fordul, és halad Bátonyterenye, majd Salgótarján felé A 24-es főút Gyöngyösről indul, a vizsgálati terület keleti térségéből Északi félkörívet leírva először ÉÉK-i irányba halad, átszelve a terület keleti sávját, Majd Parádsasvár után, még mindig a vizsgálati területen belül, keleti irányba fordul, és a terület északkeleti határával párhuzamosan attól kis távolságra fut Elhalad Recsk mellett, és Egerbakta előtt hagyja el a vizsgálati terület északkeleti sarkát Az út Gyöngyöstől északra, Egerbaktáig hegyi jellegű, nagy szintkülönbségeket győz le, és zegzugos vonalvezetésű, nagyobb közúti forgalmat nem lehet lebonyolítani rajta A 25-ös főút északkeleti irányban teremt összeköttetést Ózddal és a Borsodi medence térségével A vizsgálati területen kívül halad, a terület térségében annak keleti határától mintegy 1 15 km-re A főút a 3-as főúttól indul, Kerecsendről Előbb északkeleti, majd északi irányba halad Eger, majd Szarvaskő felé Tarnalelesznél vesz északkeleti irányt, és fut tovább Ózd felé A 31-es főút vizsgálati területtől délre, mintegy 2 3 km-re halad Az M-ás autóúttól indul, keleti irányba Térképen történt ábrázolása miatt említjük 135

136 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A 32-es főút a vizsgálati terület déli részéből, Hatvan térségéből, az M3-as autópályától indul délkelet felé Délkeleti irányba halad, Jászfényszaru előtt lép ki a vizsgálati területről, és halad tovább Újszász és Szolnok felé A térségbeli mellékúthálózat döntően megfelel a vizsgálati terület és környezete geográfiai viszonyainak és településhálózatának A problémát a mellékúthálózat kis áteresztőképessége és helyenként leromlott állapota jelenti, mely nagyobb volumenű forgalmat jelen állapotában állagromlás nélkül nem képes elviselni Összességében megállapítható, hogy a vizsgálati területről az ország középső részeinek (és a fővárosnak) megközelítési lehetőségei kiválóak Szintén kiválóak a kelet nyugati nemzetközi közúti kapcsolatok is A térség közlekedésének legfőbb hiányosságai nem mennyiségi, hanem inkább minőségi hiányosságok A harántoló kapcsolatokat legtöbbször a mellékutak biztosítják, amelyek állapota, burkolatminősége, keresztmetszeti és vonalvezetési adottságai helyenként alacsony szolgáltatási szintet és elégtelen forgalombiztonságot eredményeznek A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I törvény rögzíti Abban az esetben, ha a kutatás, ill kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 5 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 1 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (124 Budapest, Lövőház u 39) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni 2412 Vasútvonalak A vasúti közlekedés főleg az áru- és teherszállítás szempontjából nagy jelentőséggel bír Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát A Hatvan vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát az 55 ábra tartalmazza A térség vasúthálózat a XIX század óta lényegében változatlan, a nemzetközi vasúti pályák Budapesthez közeli szakaszai a főhálózat legszűkebb elemei 136

137 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 55 ábra A Hatvan vizsgálati terület térségének (Heves-, Nógrád-, Jász Nagykun Szolnok valamint Pest megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft nyomán, 21) A hatvani vizsgálati területen és térségében az alábbi, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/21 (V 11) kormányrendelet 1 számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, valamint a 2 melléklete alapján besorolt regionális, és a 3 melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: Transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: A 8 (1) Budapest (Keleti pu) Hatvan Miskolc Mezőzombor vonal Budapestről indul Turánál lép be a vizsgálati területre, és Hatvan érintésével halad keleti irányba Hatvan után hagyja el keleti irányban a vizsgálati területet, és annak déli határa mentén, gyakorlatilag azzal párhuzamosan, attól kis távolságra halad Vámosgyörk Füzesabony érintésével tovább, Miskolc felé 137

138 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 77-es számú, Aszód Vácrátót 78(1)-es számú, Galgamácsa Balassagyarmat Nógrádszakál 81-es számú, Hatvan Somoskőújfalu (országhatár) 82-es számú, Hatvan Újszász 86-os számú, Vámosgyörk Újszász 87 (1)-es számú, Füzesabony Eger A 77-es számú, Aszód Vácrátót vasútvonal a vizsgálati területen kívülről, attól délkeletre két km-re indul, Aszódról NyÉNy-i irányban halad, Galgamácsa irányába, és fut tovább Vácrátót felé A 78(1)-es számú, Galgamácsa Balassagyarmat Nógrádszakál vonal a vizsgálati területtől délnyugatra, Galgamácsáról indul, és északi irányba halad Püspökhatvannál lép be a vizsgálati területre, kb 8 km megtétele után, Galgahutától északra hagyja el azt és halad tovább északi irányba, Balassagyarmat felé A 81-es számú, Hatvan Somoskőújfalu országhatár vasútvonal a vizsgálati terület déli részéből, Hatvanból indul, és észak felé haladva teljes hosszában átszeli a vizsgálati területet A terület északi határát Pásztónál lépi át, és halad tovább Kisterenye, Salgótarján érintésével hozzávetőlegesen északi irányba, Somoskőújfalu felé A 82-es számú, Hatvan Újszász vonal szintén a terület déli részéről, Hatvanból indul délkeleti irányba Jászfényszarunál lép ki a területről, és halad tovább Jászberény és Újszász felé A 86-os számú, Vámosgyörk Újszász vonal a vizsgálati területen kívül halad Annak déli határától mintegy 4 km-re délre, Vámosgyörkről indul Nyomvonala azonos irányú a 82-es számú, Hatvan Újszász vonaléval, attól mintegy km-re, keletre fut Jászapáti, majd Újszász felé A 87 (1) (más számozással 87a) számú, Füzesabony Eger vasútvonal a vizsgálati területen kívül, annak keleti határától mintegy 1 km-re keletre halad, megközelítőleg É D-i irányban Nyomvonala a vizsgálati terület térségében a terület keleti határával párhuzamos Füzesabonyból indul, északi irányba halad, és a terület északkeleti sarkánál, Egerben végződik Az R 2 számú melléklet alapján besorolt regionális vasúti pályák: A 85-ös számú, Vámosgyörk Gyöngyös vonal 13 km hosszú A vizsgálati terület délkeleti zónájából, Gyöngyösről indul, és déli irányba halad Gyöngyöshalásznál lépi át a terület déli határát, és fut tovább déli irányban Vámosgyörk felé A vonal egyvágányú Egyéb vasúti pályák: 84-es számú, Kisterenye Kál-Kápolna 87 (2)-es számú, Eger Putnok 12-es számú, Kál-Kápolna Kisújszállás A 84-es, Kisterenye Kál-Kápolna vonal a vizsgálati terület északkeleti részét rövid szakaszon metszi Kál-Kápolnáról, a terület keleti határán kívülről indul, és É ÉNy felé haladva negyed körívet ír le A területre Verpeléttől északra lép be, és Recsk előtt lép ki Kisterenyéig a terület határától északra fut A 87 (2) (más számozással 87) Eger Putnok vasúti pálya a vizsgálati területen kívül, annak keleti határától keletre, mintegy 15 km-re fut Egerből indul, és északi irányba, a Borsodi-medence felé halad, egészen Putnokig A vasútvonal párhuzamosan fut a nyugatra mintegy km távolságban levő 84-es számú vonallal 138

139 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 12-es számú, Kál-Kápolna Kisújszállás vonal a vizsgálati területen kívül fut A terület DK-i sarkától keletre, Kál-Kápolnáról indul, és délkeleti irányban halad kisújszállás felé, a 86-os számú, Vámosgyörk Újszász vonallal (valamint a 82-es számú, Hatvan Újszász vonallal) párhuzamosan, de ezektől keletre A kutatásra, kitermelésre tervezett területen és térségében az alábbi helyi keskeny nyomtávú közforgalmú vasúti pályák találhatók: A /325-ös számú, Göngyös Mátrafüred/Gyöngyös Szalajkaház erdei vasút a vizsgálati területen belül található Gyöngyösről indul Egyik szárnyvonala Mátrafüreden, másik szárnyvonala Szalajkaháznál végződik A 321-es számú Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút a vizsgálati területen kívül halad 5 km hosszú Turisztikai célú személyszállítási feladatokat lát el Felsőtárkányból indul, és Stimeczháznál ér véget Az ismertetés alapján megállapítható, hogy a Hatvan vizsgálati terület közúton illetve vasúton való megközelítési lehetőségei kiválóak A területen áthaladó gyorsforgalmi autópálya, a főutak és vasúti hálózat a terület minden zónáját könnyen elérhetővé teszik A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani A vasúti közlekedésről szóló 25 évi CLXXXIII törvényben foglaltakat A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 2/1984 (XII 21) KM rendelet előírásait Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII 2) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26 (2) bekezdés h) és i) pontja alapján vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 2 m, egyvágányú vasút esetén legalább 1 m szélességű építési területet kell biztosítani A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: Az OTÉK 38 (1) bekezdése szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 5 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 1 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el Az OTÉK 38, (1) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 13/23 (XII 27) GKM rendelet 4 számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I kötet (továbbiakban: OVSZ I) A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I B fejezet 13 pontjában foglaltak alapján lehetséges Az OVSZ I B fejezet 131 pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (5, illetve 1 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 3/21 (XII 23) NFM rendelet és 139

140 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 7/212 (XII 2) NFM rendelet előírásait A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II az Országos Vasúti Szabályzat II kötetének kiadásáról szóló 18/1998 (VII3) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II) kell alkalmazni A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az ÓVSZ II 4 fejezet előírásai szerint lehetséges A vasúti pályahálózat üzemeltetői: Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (187 Budapest, Könyves Kálmán körút 54 6) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni 242 Energiahálózatok A Hatvan vizsgálati terület 5%-a Pest megyében található, így az országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó vezetékrendszerek közül nemcsak a nemzetközi funkciójú gerinchálózatok haladnak keresztül, hanem az ország legnagyobb fogyasztóit (Budapestet és a budapesti agglomerációt) ellátó helyi vezetékek is, melyek döntően a megye területén jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet 2421 Villamosenergia-hálózat A villamosenergia-rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 75 kv-os, 4 kv-os, a 22 kv-os és a második szinthez tartozó 12 kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere A 12 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el A 12 kv-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt tulajdonában és kezelésében van A 12 kv-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató, az EON ÉDÁSZ Zrt kezelésébe tartoznak A Hatvan vizsgálati területnek és térségének villamosenergia-ellátási térképét a 56 ábra tartalmazza 14

141 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 56 ábra A hatvani vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Villamosenergia ellátás, energiahálózatok és alépítményeik) A KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft nyomán 21 május, valamint Heves Megye Térségi szerkezeti terve, 2 sz térképmelléklet (Heves Megye területrendezési tervének módosítása, Klein György 21) alapján, továbbá Pest megye területrendezési terve, Megyei szerkezeti terv, 1 számú melléklet felhasználásával PESTTERV, 212, és Jász Nagykun Szolnok megyei területrendezési terve Térségi szerkezeti terv, 1 sz melléklet felhasználásával (A Város TEAMPannon Kft 24) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei A 75 kv-os országos főgerinc a vizsgálati területen ill térségében nem halad át A 4 kv-os átviteli hálózat ÉNy-i ága az Albertirsa Mende Göd vonalon fut DDK- ÉÉNy-i irányban Budapestet keletről kerüli meg A vizsgálati területet nem érinti, annak nyugati peremétől mintegy 9 15 km-re nyugatra fut A Göd Hatvan Sajószöged vezeték Gödről indul, és tart kelet felé Galgamácsa után lép be a területre, és átszeli annak déli zónáját Atkártól délre lép ki a területről, és halad tovább a terület délkeleti határával párhuzamosan, de a határán kívül Sajószöged felé 22 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei közül az egyik a Budapest (Zugló) Detk I II vezeték, mely Budapest keleti részéből indul ÉK-i irányba halad, Hatvan előtt lép be a vizsgálati területre, átszeli annak legdélebbi zónáját, majd kb 1 km megtétele után kilép a területről, és halad tovább a terület déli határával párhuzamosan Karácsond térségében ismét belép a vizsgálati területre, és a terület délkeleti sarkában, a detki transzformátor-alállomásnál végződik Itt a Sajószöged Göd 4 kv-os távvezeték felhasítása történik 4 kv-ról 22/12 kv-ra 141

142 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Detk Sajószöged I II vezetékek a vizsgálati terület délkeleti sarkából, Detkről indulnak Hozzávetőleg keleti irányba haladnak, majd Füzesabonynál KÉK-i irányba váltanak, és haladnak Sajószöged felé A Budapest Göd átviteli hálózati vezeték nem lép be a vizsgálati területre, de annak nyugati határával párhuzamosan, attól nem messze fut É D-i irányban A Detk Szolnok vezeték a vizsgálati terület délkeleti sarkából, Detkről indul, és déli irányba, Szolnok felé halad A térségi ellátást biztosító 12 kv-os elosztó hálózat elemei közül csak azokat soroljuk fel, melyek a vizsgálati területen futnak A Gödöllő Lőrinci vezeték Gödöllőről indul ÉK-i irányban haladva, hatvan előtt lép be a vizsgálati területre A Lőrinci Jászberény felhasítási pontja Nagykáta vezeték a vizsgálati terület déli részéből, Lőrinciből indul É D-i irányú nyomvonalon halad, és látja el elektromos árammal a vizsgálati terület déli részét, valamint az attól délre eső térséget A Lőrinci Bátonyterenye (Nagybátony) vezeték Lőrinciből, a vizsgálati terület középső részének déli zónájából indul, és észak felé tart Teljesen átszeli a vizsgálati területet, és Pásztónál lép ki a területről Itt északkeleti irányba fordul, és Bátonyterenyéig húzódik A Lőrinci Nógrádkövesd (Balassagyarmat) vezeték is Lőrinciből indul Északnyugati irányba tartva áthalad a vizsgálati terület nyugati zónáján A területről Nógrádkövesd előtt lép ki A Lőrinci Detk vezeték a vizsgálati terület déli részének középső zónájából indul, és keleti irányba, Detk felé halad, a vizsgálati terület déli határa mentén A Lőrinci Hatvan vezeték Lőrinciből indul, és Hatvan városának elektromos energia ellátásáért felel A Detk Bátonyterenye (Nagybátony) I II vezeték a vizsgálati terület délkeleti sarkából, a detki alállomástól indul Északi irányba haladva átszeli a vizsgálati terület keleti zónáját A területről Recsk térségében lép ki, és nyugati irányba fordul A vizsgálati terület északi határával párhuzamosan, attól mintegy 5 8 km-re halad, Bátonyterenyéig A Detk Füzesabony Eger vezeték a vizsgálati terület délkeleti sarkából, a detki alállomástól indul Keleti irányba halad, majd Füzesabonynál észak felé fordul, és Egerig halad A Detk Heves Kisköre vezeték szintén a vizsgálati terület délkeleti sarkából, a detkről indul Rövid szakasz után kilép a vizsgálati területről, és délkeleti irányba, Heves Kisköre felé tart 2422 Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és a szilárd energiahordozók aránya csekély Az ország földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték-hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén mezőkből érkezik A földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagy közép/közép nyomásszabályozóig A települések közötti elosztás nagy középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a terület gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a terület településeinek jelentős hányada 142

143 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását, illetve a vezeték átmérőjét használjuk A rendelkezésre álló adatokból nem volt lehetőségünk a gázvezetékek üzemi nyomása alapján történő osztályozásra, ezért a térképen kategorizálás nélkül kerültek ábrázolásra a Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító vezetékek A Hatvan vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét az 57 ábra tartalmazza A vezetékek közül a térképen a nagynyomású gázvezetékeket, valamint az egyéb szénhidrogén termékvezetékeket ábrázoltuk Nagynyomású gázvezetékek a vizsgálati területen és térségében Az Ukrajna (országhatár) Vásárosnamény Füzesabony Zsámbok Százhalombatta gázvezeték kelet felől érkezve közelíti meg a vizsgálati területet A terület déli határán kívül, attól kis távolságra halad, azzal párhuzamosan, kb 2 7 km távolságra Jászárokszállásnál NyDNy-i irányba fordul, és a vizsgálati terület déli részét Hatvantól délre rövid távolságon metszi Ezután tovább halad Zsámbok Százhalombatta irányába A térség összes egyéb gázellátó nagy-középnyomású vezetéke erről a vezetékről csatlakozik le A fenti vezetékről Vámosgyörknél csatlakozik le a Vámosgyörk Gyöngyös ellátó vezeték, mely északi irányba fut, és Gyöngyöstől délre lép be a vizsgálati területre Az Ukrajna Füzesabony Zsámbok vezetékről Nagyfügednél csatlakozik le a Nagyfüged Visonta ellátó vezeték, mely szintén északi irányba fut, és (Detk) Visonta gázellátását biztosítja A vezeték Ludasnál lép be a vizsgálati területre Jászágónál, már a vizsgálati terület nyugati határán kívül csatlakozik le a Jászágó Jászberény vezeték, először délkeleti, majd Jászágótól déli irányú, és Jászberény gázellátását biztosítja Szintén Nagyfügednél, a vizsgálati területen kívül fut a Nagyfüged Jászdózsa vezeték, mely Nagyfügednél csatlakozik le a fő vezetékről, és DDNy-i irányú A vizsgálati terület középső és északi zónája valamint az attól északra eső területek gázellátását a Zsámboknál az Ukrajna (országhatár) Vásárosnamény Füzesabony Zsámbok Százhalombatta vezetékről lecsatlakozó Zsámbok Bátonyterenye Pétervására nagy-középnyomású vezeték biztosítja, mely Turánál lép be délről a vizsgálati területre, és Hatvan Lőrinci Pásztó érintésével halad északi irányba Pásztónál lép ki a területről, Sándorházánál keleti irányba fordul, és halad Bátonyterenye Pétervására felé Fedémesnél elágazik, dél felé tartó ága Siroktól keletre belép északról a vizsgálati terület északkeleti sarkába, majd rövid szakaszt megtéve, Egerszólát térségében elhagyja azt, és halad tovább Eger felé Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító-vezetékek Az (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Zsámbok Vecsés Százhalombatta kőolajszállító vezeték ÉK DNy-i irányban halad, az (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Zsámbok Vecsés Százhalombatta vezeték nyomvonalán A terület déli határán kívül, attól kis távolságra halad, azzal párhuzamosan, kb 2 7 km távolságra Jászárokszállásnál NyDNy-i irányba fordul, és a vizsgálati terület déli részét Hatvantól délre rövid távolságon metszi Ezután tovább halad Zsámbok Százhalombatta irányába 143

144 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 57 ábra A hatvani vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe az FGSZ Zrt vezetékrendszere c térképe alapján (Business Design Print Kft Budapest, 211), KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft nyomán 21 május), valamint Heves Megye Térségi szerkezeti terve, 2 sz térképmelléklet (Heves Megye területrendezési tervének módosítása, Klein György 21), Pest megye területrendezési terve, Megyei szerkezeti terv, 1 számú melléklet (PESTTERV, 212) alapján, valamint Jász Nagykun Szolnok megyei területrendezési terve Térségi szerkezeti terv, 1 sz melléklet (Város TEAMPannon Kft 24) felhasználásával 144

145 Energia, 1E+18 J Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 25 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása A világ energiatermelése 2-re meghaladta a J- t, amelyen belül a kőolaj közel 5%-ot, míg a földgáz kb 1%-ot képviselt A világ népességének 21-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI században (pl a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 2%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (58 ábra) Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását A század első évtizedében évente átlagosan 4 19 t kőolajat és m 3 földgázt kell kitermelni, míg a század közepére 2,8 19 t kőolaj és m 3 földgáz felszínre hozása a kívánatos A jelen évszázadban t kőolaj és m 3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 21) (59 ábra) hulladék geoterm bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa ábra A világ várható energiafogyasztása 2 21 között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 21) 145

146 Kőolajtermelés, 1E+9 t Földgáztermelés, 1E+12 m3 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 5 4 kőolaj földgáz ábra Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására (LAKATOS, LAKATOSNÉ 21) Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés A hazai földgázfogyasztás jelenleg évente 9 1 Mrd m 3 körül van, az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatva Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük Földgázfelhasználásunk 82%-a import Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye Tehát a hazai reménybeli szénhidrogénkészletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 212-ben a hazai kőolajtermelés,7 M t, a földgáztermelés 2,4 Mrd m 3 volt (MBFH 213) Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 22 millió tonna kőolaj és 72 milliárd m 3 földgáz Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 233 milliárd m 3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 8%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 213 jan 1-i állapotra vonatkozóan) Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 8%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb 3 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a 3 4 m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes 146

147 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány rendszerekben található A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (ipari készlet növelése) Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével A cél az, hogy a 21-es 185 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 23-ra az 115 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO 2 -kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 23) A Hatvan vizsgálati területen reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége közelítően 1,5 M t kőolaj és mintegy 2,7 Md m 3 földgáz A vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén-kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is A 212-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU 15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre Ez Magyarország számára átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az es évek átlagához képest A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 29- ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 21 és 23 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 21-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 187 Mt lesz várhatóan 23-ban (6 ábra) 147

148 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 6 ábra Az EU primerenergia-mixének változása 21 és 23 között (IEA adatok) A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/211 (X14) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket A Nemzeti Energiastratégia 23 szerint a villamos energia vonatkozásában 14%-os import csökkenés az Atom+Szén+Zöld energiamix alkalmazásával érhető el (61 ábra) 61 ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint (Forrás REKK) Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m 3 körül mozgott a szénhidrogén-kitermelés éves szinten (62 ábra) 148

149 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz 62 ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) 149

150 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 26 A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 2%-os Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel A földgázt a XXI század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető A kőolaj fűtőértéke kcal/kg ( kj/kg), gyakran 5%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, kitermelést és feldolgozást közel 8 éves hazai tapasztalat segíti A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937-ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai geofizikai kutatások eredményeként a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül Az 195-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 196-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt) az ország legjelentősebb vállalata A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 8 %, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik A Hatvan vizsgálati területre eső kőolaj és földgáz készletek termelésbe állításával az import export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti Az ország 1 C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 9 M m 3 földgázt fogyaszt Ebből mintegy 1 M m 3 származik hazai termelésből és 47,5 M m 3 gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell az országba érkeznie, 1 C esetén körülbelül napi 32,5 M m 3 ( /szallitashtml) Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO 2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban 15

151 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra Mind az upstream (kutatás termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúrafejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati feldolgozási tevékenység Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén-vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken Jelenleg a szénhidrogének importja 8%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél A Hatvan vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 2 évben (22: 62%, 23: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgáz importra, illetve a hazai készletekre (63 ábra) 63 ábra Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 21 és 23 között 151

152 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 27 A terhelés várható időtartama 271 A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi A kutatás termelés rekultiváció időtartama általában 2 4 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően A Bányatörvény 12 (1) pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható 272 A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14 -a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát, és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit A feltárási, kitermelési és meddőhányó hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő teljesítését A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a 152

153 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kutatófúrások helyének kijelöléséről A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig 273 A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogén-vagyonától függ Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 1 5%-a, a földgáz esetében 4 8%-a A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet 153

154 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés számítani Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 2 3 évre becsülhetjük A tevékenység több fontos szakaszra osztható Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából A tervezés általában 1 3 évet vesz igénybe A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja 274 A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmennyiség tetszőleges időpontban használható fel A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik 154

155 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek A Bányatörvény 36 Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani 155

156 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 28 A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén elsősorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése A bányászat során az ipari gyakorlatban azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (37 táblázat) 37 táblázat Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont 1961 Nagyhegyes 1963 Üllés 1965 Szank 1968 december Algyő 1979 január 24 február 15 Zsana-2 kőolajtermelő kút Helyszín 1981 december Algyő-683 számú fúrás, Maroslele 1982 augusztus 7 17 Szeghalom-14 sz kút 1982 október Szeged, Algyő-619 sz vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás 1983 január 3 február 2 Hajdúszoboszló, Nagyhegyes-77 sz kút, gázkitörés 1983 március Battonya-144 sz kutatófúrás, vizes gázkitörés 1984 június Balatonmagyaród, Zalakomár-18 sz kút, olaj- és gázkitörés 1985 április 1 Biharkeresztes-19 sz kút 1985 május 2 21 Füzesgyarmat-17 sz kút, olaj- és gázkitörés 1985 december január 31 Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés 1986 június 1 Balatonmagyaród, Zalakomár 1987 január Füzesgyarmat-17 sz kút, gázkitörés 1998 november Nagylengyel-282/A sz kút, gázkitörés 2 augusztus 18 november 16 Pusztaszőlős-34 sz kút, gázkitörés Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul 156

157 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány meg A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz) Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szennyező forrás vízbeszerzési szempontból A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozás előnyeit és a kút beindulás kitöréssé fajulhat, amikor a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek A CH (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H 2 S (kénhidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos 157

158 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés életveszély is jelentkezik A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető földalatti kitörés alakul ki A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (64 ábra) A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása Ha a fúrólyuk beindul, és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK, 1991) Fúrás és ki-beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő Fúrás közben, ha a formáció nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja 64 ábra Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény 158

159 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szabályozza A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; tilos a tartályok túltöltése; a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; kerüljük a savgőz belélegzését; védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; egyes esetekben H 2 S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet 159

160 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3 A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 31 A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A Hatvan vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is Magyarországon a környezeti természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/25 (XII 25) kormányrendelet A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre A tervezett fúráspontok 3 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl zajtól védendő létesítmény Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki 311 Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és az azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését Jogi háttér A levegő védelméről szóló 36/21 (XII 23) kormányrendelet 6 -a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, a légszennyezettség mértéke alapján, a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével külön jogszabályban felsorolt, légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni A zónák típusait a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez között légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/211 (I 14) VM rendelet 5 melléklete tartalmazza A többször módosított 4/22 (X 7) sz KvVM rendelet 1 számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségi zónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2 számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni A zónák kijelölésénél 4/211 (I 14) VM rendelet 1 melléklet

161 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány pontjában felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1 melléklet 1141 pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/211 (I 14) VM együttes rendelet 5 sz melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő A talajközeli ózon minősítése regionális kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kéndioxid- és nitrogéndioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak az emittáló légszennyezőforrások (pl ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni Heves megye területén az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) egy db automata (Eger), és 5 db manuális mérőállomást (Detk, Domoszló, Eger, Gyöngyös, Hatvan), Nógrád megyében egy db automata (Salgótarján) és 3 db manuális mérőállomást (Balassagyarmat, Bátonyterenye, Salgótarján), Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy automata (Szolnok), és 2 db manuális mérőállomást (Jászberény, Szolnok) üzemeltet (Az Országos meteorológiai Szolgálat 212-es összesítő értékelése hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat alapján, és 213-as összesítő értékelése hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat alapján) Ezek különböző jellegű légszennyezettségeket mérnek: városi háttér, lakó és ipari övezet, illetve olyan területeket, ahol a közlekedés a meghatározó 161

162 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Hatvan vizsgálati területnek és térségének automata és manuális mérőállomásait, valamint Eger és környéke, és Salgótarján és környéke légszennyezettségi zónáit ábrázoló térképet a 65 ábra mutatja be Az ábra alapján megállapítható, hogy a hatvani vizsgálati területen kívül, de attól kis távolságra, keleti irányban mintegy négy km-re húzódik Eger és környéke légszennyezettségi zónája A területen kívül, annak nyugati és délnyugati határától mintegy 1 8 km-re helyezkedik el Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációjának északkeleti zónája A vizsgálati területtől északi irányban, attól mintegy 11 km-re kezdődik Salgótarján és környéke légszennyezettségi zónája Az OMSZ adatai alapján a vizsgálati területen belül folyamatos működésű automatikus mérőállomás nincs A terület tágabb térségében automata mérőállomás működik Egerben, ill Salgótarjánban A váci mérőállomás 212-ben nem szolgáltatott adatokat A manuális mérőállomások száma a tágabb térségben kilenc, ebből négy (a detki, domoszlói, gyöngyösi és hatvani) esik a terület belsejébe 65 ábra A hatvani vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Eger és környéke, továbbá Salgótarján és környéke légszennyezettségi zónái A 4/22 (X 7) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja az 1 zónába, Eger és Salgótarján a 11, kijelölt városok zónába, míg a vizsgálati terület egésze a 1 az ország többi területe zónába tartozik 162

163 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati területnek és térségének légszennyezettségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 38 táblázat és 39 táblázat foglalja össze: 38 táblázat A Hatvan vizsgálati területnek (1 az ország többi területe) valamint Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja (1 zóna), Eger, és Salgótarján (a 11 kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/22 (X 7) KvVM rendelet 1 melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna kéndioxid nitrogéndioxid szénmonoxid szilárd (PM 1) benzol Talajközeli ózon 1 Budapest és környéke E B D B E O I 8 Sajó Völgye F C D B E O I 11 Eger F D F D F O I 11 Salgótarján F D E D F O I 1 Az ország többi területe F F F E F O I 39 táblázat A Hatvan vizsgálati területnek (1 az ország többi területe) valamint Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja (1 zóna), Eger, és Salgótarján (a 11 kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/22 (X 7) KvVM rendelet 1 melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna PM 1 arzén (As) PM 1 kadmium (Cd) PM 1 nikkel (Ni) PM 1 ólom (Pb) PM 1 benz(a)- pirén (BaP) 1 Budapest és környéke F F F F B 8 Sajó Völgye F F F F B 11 Eger D F F F B 11 Salgótarján F F F F B 1 Az ország többi területe F F F F D A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy a hatvani vizsgálati területen és annak térségében: A kén-dioxid (SO 2 ) koncentrációja Budapesten és környékén a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E), a többi területen nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt (F) A nitrogen-dioxid (NO 2 ) koncentrációja Budapesten és környékén meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B), Eger és Salgótarján térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a többi területen nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt (F) A szén-monoxid (CO) koncentrációja Budapesten és környékén a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), Salgótarján térségében a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E), a többi területen nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt (F) A szilárd PM 1 μm méret alatti koncentrációja Budapesten és környékén meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B), Eger és Salgótarján térségében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a vizsgálati területen pedig a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E) Az egyéb szennyező anyagok közül Eger térségében a PM 1 arzén (As) koncentrációja a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D); a PM 1 benz(a) pirén (BaP) koncentrációja Budapesten és környékén valamint Eger és Salgótarján térségében is meghaladja a levegőterheltségi határértéket és a tűréshatárt (B), a 163

164 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vizsgálati területen pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D) A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében a törvényben meghatározottnak megfelelően az O I kategóriába lett sorolva A külön nem említett egyéb komponensek koncentrációja az ismertetett területeken a levegőterheltségi szint alsó vizsgálati küszöbét nem haladja meg (F) Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 14/21 (V9) KöM EüM FVM együttes rendeletben és módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/211 (I14) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/211 (I 14) VM rendelet által előírt módszerek szerint A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg A vizsgálati terület és térsége településeinek légszennyezettségét automata és manuális mérőhálózat méri Az automata mérőállomások a vizsgálati területen kívül, Egerben és Salgótarjánban találhatóak Az automata mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ 212 és 213 évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján c értékelései mutatják be(4 táblázat és 41 táblázat) 4 táblázat A 212 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 213) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index SO 2 NO 2 NO x ülepedő por Benzol CO O 3 Összesített index Eger2 kiváló (1) jó (2) jó (2) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) Salgótarján kiváló (1) jó (2) jó (2) jó (2) jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) 41 táblázat A 213 évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 214) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index SO 2 NO 2 NO x ülepedő por Benzol CO O 3 Összesített index Eger2 kiváló (1) jó (2) kiváló (1) jó (2) kiváló (1) kiváló (1) jó (2) jó (2) Salgótarján * kiváló (1) kiváló (1) jó (2) * kiváló (1) jó (2) jó (2) * - nincs értékelhető adat Az (LRK) adatai alapján a Nógrád, Heves, ill Pest megyében működő (manuális) RIV mérőállomások közül a hatvani vizsgálati területen négy, térségében pedig 5 db üzemel A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ 212 és 213 évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján c értékelései mutatják be (42 táblázat és 43 táblázat) 42 táblázat A 212 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 213) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Balassagyarmat * * * Bátonyterenye * * * Detk jó (2) kiváló (1) jó (2) 164

165 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Domoszló kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) Eger jó (2) jó (2) Gyöngyös jó (2) kiváló (1) jó (2) Hatvan * * Salgótarján * * Vác * * * : nem rendelkezünk mérhető adattal : nem mérik az adott komponenst 43 táblázat A 213 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 214) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO 2 SO 2 ülepedő por Összesített index Balassagyarmat jó (2) jó (2) Bátonyterenye jó (2) * jó (2) Detk jó (2) kiváló (1) jó (2) Domoszló kiváló (1) kiváló (1) kiváló (1) Eger jó (2) jó (2) Gyöngyös jó (2) kiváló (1) jó (2) Hatvan jó (2) jó (2) Salgótarján jó (2) jó (2) Vác * * * : nem rendelkezünk mérhető adattal : nem mérik az adott komponenst A táblázatban szereplő kifejezések értelmezése az alábbi: Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 4 %-a alattiak Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 4 %-a és 8%-a közöttiek Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 8 %-a és 1 %-a közöttiek A vizsgálati terület térségben működő automata mérőhálózat 212 és 213 évi vizsgálati adatai alapján megállapítható, hogy az összesített légszennyezettségi index jó Több vizsgált komponens mért koncentrációja (SO 2, CO) valamint részben a benzol és O 3 koncentrációja kevesebb mint az egészségügyi határérték 4 %-a, tehát ezek légszennyezettségi indexe kiválónak minősíthető A vizsgálati területen és térségében a manuális mérőhálózat (RIV) 212 és 213 évi adatai részben hiányosak Az ülepedő por vizsgálata pl csak két helyen történt, és SO 2 méréseket is csak három helyen végeztek a kilenc vizsgálati ponton A meglevő adatok alapján meghatározható összesített légszennyezettségi index jó, sőt, a vizsgálati terület nyugati részén kiváló Ezen belül az NO 2 mért koncentrációja egy vizsgálati hely kivételével az egészségügyi határérték 4 %-a és 8%-a közötti, tehát a légszennyezettségi indexe jónak minősül, az SO 2 mért koncentrációja az összes vizsgálati helyen az egészségügyi határérték 4 %-a alatti, tehát légszennyezettségi indexe kiváló Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a Hatvan vizsgálati terület és térsége levegőjének minősége az automata és manuális mérőhálózat által mért gáz halmazállapotú 165

166 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés komponensek (kén-dioxid, nitrogen-oxid, szén-monoxid, benzol, talajközeli ózon) tekintetében jónak, ill kiválónak mondható, összesítve a jó minőségi osztályba sorolható A szilárd halmazállapotú komponensek (ülepedő por, szállópor) tekintetében a levegő a 2-es (jó) minőségi osztályba sorolható A legnagyobb gondot a szálló por okozza A közlekedés okozta légszennyezés a főutak által érintett települések esetében a legzavaróbb A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz használata helyett visszatértek a szilárd tüzelésre A térség a légszennyezettség, valamint a közlekedésből származó zajhatások tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik A nagy forgalmú közutak közvetlen környezetének és a nagyobb települések levegőjének szennyezettségét a gépjárművekből származó kibocsátások növelik, míg a rurális térségekben a mezőgazdasági eredetű porterhelés mutat időszakosan magas értéket A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók Por keletkezése elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során Ide tartozik az elérési utak építése, a terepelőkészítések, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata A mélyfúrásos tevékenység a kút építése során légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelem biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CH 4 (metán) és a H 2 S magasabb koncentrációja is Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható 312 Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat) A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl költési, vándorlási időszakokat) A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 284/27 (X 29) kormányrendelet foglal állást A határértékek kapcsán a környezet zaj- és rezgésterhelési 166

167 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány határértékek megállapításáról szóló 1/29 (VII 3) KvVM EüM együttes rendelet által módosított 27/28 (XII3) KvVM EüM együttes rendelet az irányadó 313 A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (32) részletezi A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő sekély porózus és hegyvidéki víztestek minőségi állapota többnyire jó besorolású A sp291 jelű víztest minőségi állapota diffúz nitrát terhelés miatt gyenge minősítésű A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a 1 55, illetve a 1 56-os veszélyes hulladék kategóriába sorolták Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni A felszín alatti víztároló rétegek ( 1 15 méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidálókutak létesítésénél Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/24 (VII 21) kormányrendeletet kell figyelembe venni 167

168 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 314 A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását Ár- vagy belvízveszélyes területen az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is, az értékelt minősítéssel rendelkezők (52/54) közül csupán 2 (1+1) esetben jó az állapota, kb harmadának állapota mérsékelt (16+2/18), kb negyedük gyenge (6+4/1), vagy rossz (3+2/5) minősítéssel rendelkezik Bizonytalan besorolással 1+7/17 felszíni víztest rendelkezik A vízfolyás víztestek többségénél (42/54) az ökológiai minősítés mérsékelt (13+2/15), bizonytalan (1+7/17), vagy gyenge (6+4/1) A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal való egyeztetés alapján lehetséges A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni A vízlikvidálással együtt a gáz víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 22/24 (VII 21) kormányrendelet irányadó 315 Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a szénhidrogén-koncessziók esetében a felszíni és felszínközeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt 168

169 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: A kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni Ebből pedig következik, hogy: a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával A koncessziós tevékenység során az 1996 évi LIII, a természet védelméről szóló törvény (Tvt) szemléletét kell érvényesíteni Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt 31 41, a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt 16 21, a Natura 2 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 275/24 (X 8) kormányrendelet 8 13 tartalmazza A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni igyekszik Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt tudomásul kell venni, hogy az a védett környezetre bizonyos mértékben mindenképpen hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 314/25 (XII 25), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel Amennyiben valamely munkafázis a rendelet 1 3 sz mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az 1 (3) bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet A nemzeti park szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 23 évi XXVI törvény előírásait kell figyelembe venni A 169

170 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés törvény 3/5 sz melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az Országos Ökológiai Hálózat részeire, illetve a védett lápokra is) A kutatás nem eshet kunhalom területére A Natura 2 területek esetében a 275/24 (X 8) kormányrendelet 1 (1) és (2) bekezdései az ottani 14 és 15 mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható A Natura 2 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott Figyelmet kell fordítani a 92/43/EGK Irányelv 6 cikk 3 bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt 42 [1] és [2] bekezdései, illetve a 43 [1] bekezdései) Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak száraz vagy fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus 1 és február 28 között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj életmódját is A különböző szintű védettséget élvező területeken történő mérési, kutatási munkálatokat az illetékes természetvédelmi őrrel, helyszíni bejárás keretében kell egyeztetni Védett vagy fokozottan védett faj fészkelő helye körül az aktuális fészkelési időben, az illetékes természeti őr bevonásával kijelölendő védőzónán belül kutatás nem végezhető A természet védelméről szóló 1996 évi LIII törvény 18 (1) értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl parlagfű) elterjedésének megakadályozására A természet védelméről szóló 1996 évi LIII törvény 16 (2) pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni Ugyanennek a törvénynek a 16 (1) pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 1995/LVII és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995/LIII törvény tartalmaz 17

171 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 316 Tájvédelem A tervezett objektumok várható esztétikai, vizuális hatásait be kell mutatni az érintett lakosságnak és konzultációt követően a szükséges módosításokat el kell végezni A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben A Bányatörvény 36 (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés) Ugyanakkor a Bányatörvény 36 (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek 317 A termőföld védelme A termőföldet érintő tevékenységek szabályozásával alapvetően a 27/CXXIX, a termőföld védelméről szóló törvény (továbbiakban: Tvt) foglalkozik, a beruházás tervezési és megvalósítási stádiumában elsősorban ennek előírásait kell követni A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb minőségű termőfölddel fedett térszínre tervezzék Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tvt 1 [1] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tvt 11 [1] szakaszában leírtak a mérvadók) Ebben az esetben a tényleges munkálatok megkezdése előtt a területileg illetékes körzeti földhivataltól állásfoglalást, más célú hasznosítás esetén hasznosítási engedélyt kell kérni A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel A 4 m 2 -t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 13/29 (X 8) FVM rendelettel módosított 9/28 (VII 18) FVM rendeletnek megfelelően A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tvt III fejezet 43 -a tartalmazza A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tvt 48 (1) bekezdése tiltja A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell 171

172 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 318 Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 29 évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt) előírásait kell figyelembe venni Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre (Az erdő meglétét az Evt 6 -ban leírt feltételek szerint határozzák meg) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt 4 (3) bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt 41 (1) bekezdése alapján kell bejelenteni A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni 319 Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 21 évi LXIV törvény (Kötv) alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed A kulturális örökség ingatlan ingatlan elemei két csoportra bonthatók a régészeti örökség (régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek, régészeti emlékek) és a műemléki értékek (műemléki védettség alatt álló építmények, kertek, műemléki környezetek, temetők és temetkezési emlékhelyek) Ugyancsak a Kötv rendelkezik az emlékhelyek (nemzeti, történelmi és kiemelt nemzeti emlékhelyek) védelméről A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972 évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területekkel kapcsolatban a világörökségről szóló 211 évi LXXVII törvény az, amely a világörökségi, világörökségi várományos helyszínek és azok védőövezetének használatát szabályozza Világörökségi vagy világörökség várományos területté csak kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület nyilvánítható A koncessziós tevékenység során a földmunkával járó fejlesztésekkel a régészeti lelőhelyeket, a kormányrendeletben meghatározott esetekben, el kell kerülni (A régészeti lelőhelyekre, védőterületeikre és a műemlékekre vonatkozó közhiteles nyilvántartást a Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezeti, a szükséges adatok innen kérhetők le Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előkészítése során általában a Kötv 2/A -a szerinti előzetes régészeti dokumentációra, vagy ennek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmányra van szükség) Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintettségről az illetékes örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni ajánlott 172

173 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az egyedi engedélyezési eljárások során az MBFH-ról szóló 267/26 (XII 2) kormányrendelet 2 melléklet 11 pontja alapján a területileg illetékes Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként kell bevonni Nagyberuházásnak minősülő beruházás esetében, ha régészeti tanulmány még nem készült, a Kötv 2/A (1) bekezdése értelmében előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 5 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/212 (XII 2) Korm rendelet (Kr) 2 (1) pontja értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el A Kötv 22 -a értelmében a veszélyeztetett lelőhelyet előzetesen fel kell tárni A megelőző régészeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság határozza meg a Kr 3 -a figyelembe vételével A feltárások rendjét a Kötv Kr szabályozza A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, vagy régészeti lelet kerül elő a kivitelezés során a Kötv 24 -a értelmében ún mentő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is (Mivel megfelelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és területrendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb) Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is A Kr 13 (2) bekezdése alapján lehetősége van a beruházónak előzetes szakhatósági állásfoglalást kérni az illetékes járási Építésügyi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivataltól régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet illetően Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödör-mentes fúrási technológia alkalmazását A vizsgálati terület örökségvédelem alatt álló objektumait a 44 táblázat sorolja fel A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (191/21 (X 18) korm rendelet) alapján 44 táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok a hatvani vizsgálati területen (I II kategória) Heves megye I kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Gyöngyös 216 Barátok tere R k, volt ferences templom Gyöngyös 217 Barátok tere 1 Volt ferences kolostor Gyöngyös 211 Fő tér R k Szt Bertalan-templom Gyöngyöspata 2193 Kossuth u R k templom Hatvan 2123 Kossuth tér Volt Grassalkovich-kastély Kisnána 222 Béke u 1 Vár Parád 2275 Sziget u 8 Népi lakóház Sirok-Külterület 2281 Várrom Tarnaszentmária 2156 Egri út R k templom Jász Nagykun Szolnok megyében a vizsgálati területen a 191/21 (X 18) korm rendeletben meghatározott, I kategóriába tartozó örökségvédelem alatt álló objektum nincs 173

174 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Nógrád megye I kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Bátonyterenye Maconka 5842 Rákóczi út R k templom, román Egyházasdengeleg 5739 Temető R k templom Erdőtarcsa 5745 Petőfi S út 1 Volt Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély Mátraszőlős 5754 Gyöngyvirág u 8 R k templom Nógrádsáp 5795 Nézsai út Alsósápi r k templom Pásztó 5764 Múzeum tér 1 R k plébániatemplom Tar 543 Petőfi u 7 R k templom és körítőfal, gótikus Pest megye I kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Acsa 6892 Petőfi u Volt Prónay-kastély Aszód 692 Szabadság tér 7 Új Podmaniczky-Széchenyi-kastély és parkja Aszód 691 Szabadság tér 8 Volt régi Podmaniczky-kastély Heves megye II kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Abasár 2184 Fő tér R k plébániatemplom Bodony 8745 Kossuth u 4 R k plébániaház Bodony 2264 Kossuth u 6 R k plébániatemplom Boldog 2215 Kossuth út R k plébániatemplom Detk 2188 Sport u 1 Tarródy-Gosztonyi-kúria, tsz-iroda Domoszló 2189 Hunyadi u 31 R k plébániatemplom Gyöngyös 274 Damjanich u 15 Kálvária-kápolna Gyöngyös 275 Dózsa György út 2-4 Lakóház Gyöngyös 278 Eötvös Loránd tér Szt Orbán-templom Gyöngyös 279 Farkasmály 1-13 Pincék és borházak Gyöngyös 284 Fő tér 8 Városi lakóház Gyöngyös 1249 Fő tér 9 Heves Megyei Bank Rt Helyőrségi klub Gyöngyös 285 Fő tér 1 Grassalkovich-palota Gyöngyös 286 Fő tér 11 Orczy-levéltár Gyöngyös 9376 Jókai u 8 Sas u Rusz-ház Gyöngyös 271 Koháry u 2 Ált iskola, volt ispita Gyöngyös 9377 Koháry u 28 Egri u 2 Grüssner-villa Gyöngyös 291 Kossuth Lajos u 8 Sankovich-ház Gyöngyös 292 Kossuth Lajos u 4 Orczy-kastély Mátrai u Mátra Múzeum Gyöngyös 29 Kossuth Lajos u sarok Szent Erzsébet-templom Koháry u sarok Ispita templom Gyöngyös 28 Nádor u 1 Erőss-Bíró-kúria Gyöngyös 2118 Pesti út 2 Volt Angyal csárda és gazdasági épülete Gyöngyös 125 Petőfi u Víztorony Gyöngyös 297 Petőfi u 3 Orczy-Haller-Berényi-kastély Gyöngyös 298 Petőfi u Orczy-Haller-Berényi-kastély Gyöngyös 299 Rózsa u 6 Móricz Zsigmond u Lakóház Gyöngyös 294 Szent Bertalan u 3 R k plébániaház Gyöngyös 293 Szent Bertalan u 11 Volt jezsuita gimnázium Gyöngyös 2113 Vachott Sándor u 12 Görögkeleti paplak Gyöngyös 2114 Vachott Sándor u 12 Görkel templom Gyöngyös 2115 Vármegyeház tér 1 Vármegyeháza Egykori kvártélyház Volt Állami Méntelep Gyöngyös Gyöngyöspüspöki 289 Püspöki u 23 Érseki intézőház Gyöngyös Mátraháza 938 Pagoda Gyöngyöspata 2194 Kossuth u Kőhíd Gyöngyössolymos 2196 Szabadság út 16 Vízimalom és molnárház Gyöngyössolymos 2195 Szabadság út 164 R k plébániatemplom Gyöngyöstarján 2197 Petőfi u R k plébániatemplom 174

175 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Hatvan 2122 Kossuth tér R k templom, barokk Hatvan 2125 Kossuth tér 5 R k plébániaház Hatvan Nagygombos 2124 hrsz: 531/2 Volt Grassalkovich-major Lőrinci 2219 Szabadság tér R k plébániatemplom Parád Parádfürdő 8748 Kossuth u 217 Cifra istálló Parádsasvár 8749 Kossuth Lajos u 1 Volt Károlyi-kastély Verpelét 2158 Kossuth u Kovácsműhely Verpelét 2157 Szabadság tér R k templom Jász-Nagykun Szolnok megye II kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Jászfényszaru 41 Szabadság tér R k templom Nógrád megye II kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Bátonyterenye Kisterenye 5841 Szent István u 8 R k templom, késő barokk Bátonyterenye Kisterenye 584 Népkert u 7 Gyürky-Solymossy-kastély Bátonyterenye Nagybátony 5852 Alkotmány út 17 R k templom, barokk Bátonyterenye Nagybátony, 5843 Ózdi út Fakereszt Maconka Bercel 5673 Kossuth tér 1-2 Volt Bene-Teichmann-kastély Bercel 5676 Templompart Vir Dolorum-szobor Bercel 5675 Templompart út 1 R k templom, (Szent Péter és Pál) Bér 5727 Szabadság tér 1 Ev templom Buják 5735 Külterület Várrom, század Ecseg 5738 Szabadság tér 1 R k templom Egyházasdengeleg 5741 Sport u 39 Lomtár, volt magtár Erdőtarcsa 5743 Dózsa György út 7 Volt Kubinyi-kúria Erdőtarcsa 5744 Külterület Iskola u R k templom, barokk Herencsény 572 Béke u 5 R k templom Héhalom számú közút Aszód felé vezető úton háromnyílású kőhíd Pásztó 5763 Múzeum tér Kőhíd és Nepomuki Szt János-szobor Pásztó 5765 Múzeum tér 2 R k plébániaház, barokk Pásztó 5759 Múzeum tér 5 Volt cisztercita kolostor Szuha 5858 Kossuth u 82 R k templom, gótikus Pest megye II kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Aszód 694 Széchenyi u R k templom Aszód 695 Szontágh lépcső Ev templom Aszód 69 Szontágh lépcső Volt ev gimnázium Verseg Fenyőharasztipuszta 7492 Volt Podmaniczky-kastély A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezi Az épített környezet alakításáról szóló 1997 évi LXXVIII tv 57 -a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/1999 (VIII 13) FVM rendelet határozza meg Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez 175

176 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl légkábelek) visszaszorulását A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által 25-ben kiadott Nógrád megyei, a 26-ban kiadott Heves megyei, és a 28-ban kiadott Jász Nagykun Szolnok megyei műemlékjegyzékben szereplő műemlékek listája, az I és II örökségvédelmi kategóriába tartozó objektumok nélkül (45 táblázat) A Pest megyei műemléki lista a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt nyilvántartásának 213 szeptemberi állapotán alapul, tartalma csupán tájékoztató jellegű Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Lechner Lajos Tudásközpont 45 táblázat A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája Heves megye műemlékjegyzéke Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Abasár 2185 Aba tér Pince, 18 század Abasár 8638 Fő u 116 Lakóház, 19 az eleje Abasár 8639 Múzeum u 15 Lakóház (Kapásház Tájház), 19 sz Aldebrő 216 Vörösmarty u Nepomuki Szent János-szobor, barokk Aldebrő 2161 hrsz: 99/6 Mária-oszlop, barokk Apc 2214 Szent István tér 1 R k templom, barokk Bodony 2264 Kossuth u 6 R k templom, barokk Bodony 8745 Kossuth u 4 R k plébánia Boldog 2215 Kossuth út R k templom, barokk Boldog 9724 Kossuth u 1 Lakóház (Tájház), 19 körül Detk 2187 Árpád u R k templom (Szent György), barokk Detk 1788 Árpád u Nepomuki Szent János-szobor Detk 8746 Árpád út Szentháromság-oszlop, barokk Ecséd 2216 Szabadság u 153 R k templom (Mindenszentek), barokk Egerbakta 2134 Bátori út 1 R k plébánia, 179 Egerbakt 2135 Templomdomb R k templom, barokk Egerszólát 1821 Egri út Kereszt Pietàval, barokk Egerszólát 1797 Fő u Nepomuki Szent János-szobor, barokk Gyöngyös 934 A város belterületének műemléki környezete (MK) Gyöngyös 27 Arany János u 2 4 Ref templom, barokk Gyöngyös 1673 Deák F u 38 Lakóház, historizáló Gyöngyös 275 Dózsa György út 2 4 Lakóház, klasszicista Gyöngyös 9377 Egri u 2 Grüssner-villa, historizáló Gyöngyös 276 Egri út Pietà-szobor, barokk Gyöngyös 9379 Epreskert út 1 Bérház, modern 1927 Gyöngyös 2116 Eszperantó u Régi zsinagóga, klasszicista Gyöngyös 212 Fő tér Kőkereszt, barokk Gyöngyös 213 Fő tér Mária megkoronázása-szobor, barokk Gyöngyös 282 Fő tér 2 Kereskedelmi Bank Székház, szecessziós Gyöngyös 283 Fő tér 5 Lakóház, barokk Gyöngyös 1438 Jókai u 24 Hajdu-ház, historizáló Gyöngyös 287 Kármán József u 1 3 Cselédlakások és istálló, klasszicista Gyöngyös 9378 Kossuth Lajos u 1 Nemzeti Bank és Tűzoltólaktanya Gyöngyös 28 Nádor u 1 Erős Bíró-kúria, klasszicista Gyöngyös 288 Püspöki u R k templom, barokk Gyöngyös 299 Rózsa u 6 Lakóház, klasszicista Gyöngyös 21 Sóház tér 2 Sóház, barokk Gyöngyös 277 Szent Bertalan u 3 Szent Donát-szobor Gyöngyös 214 Szent Bertalan u (11) Mária-szobor Gyöngyös 219 Vachott Sándor u 1 Nepomuki Szent János-kápolna, barokk Gyöngyös 211 Vachott Sándor u 8 Vachott-ház, barokk Gyöngyös 2111 Vachott Sándor u 9 Lakóház, klasszicista Gyöngyös 2112 Vachott Sándor u 1 Lakóház, barokk Gyöngyös 212 Zrínyi Miklós u 3 Szentlélek kápolna, historizáló Gyöngyös 218 hrsz: 29/3 Izraelita temető Gyöngyös 1781 hrsz: 31/5 Kőkereszt, barokk 176

177 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Gyöngyöshalász 2191 Fő út R k templom (Szent Anna), barokk Gyöngyöshalász 1783 Fő út Kőkereszt, barokk Gyöngyöshalász 1786 Fő út Nepomuki Szent János-szobor, barokk Gyöngyöshalász 2192 Fő út 83 Hannis-kúria, klasszicista Gyöngyöshalászkülterület 1454 Szőlőhegy Kármelhegyi kápolna, barokk Gyöngyösoroszi 1791 Kossuth Lajos u Nepomuki Szent János-szobor, barokk Gyöngyösoroszi 1782 Kossuth Lajos u Szentháromság-szobor, barokk Gyöngyösoroszi 178 Kossuth Lajos u Kőkereszt, barokk Gyöngyöspata 2193 Kossuth u R k templom (Kisboldogasszony), gótikus Gyöngyöstarján 2198 Petőfi Sándor u 2 Présház és pince, klasszicista Gyöngyöstarján 9171 hrsz: 388 Borhy-kastély, szecessziós Halmajugra 2199 Kossuth u 53 R k templom (Szent Imre), gótikus Hatvan 9341 A Grassalkovich-kastély műemléki környezete (MK) Hatvan 2121 Kossuth tér Szent Sebestyén-szobor, barokk Hatvan-Nagygombos 9265 hrsz: 464/4 Borház, historizáló Heréd 2217 Rákóczi u R k templom (Mindenszentek) Hort 1787 Bajcsy-Zsilinszky u Nepomuki Szent János-szobor, rokokó Karácsond 221 Hősök tere 1 Csiszár-kastély, klasszicista Karácsond 22 Szent Miklós tér R k templom (Szent Miklós püspök) Kisnána 6648 A vár műemléki környezete (MK) Kisnána 8637 Béke u 22 Lakóház (Tájház), 1842 Lőrinci 2218 Kápolna tér R k kápolna (Szent Anna), barokk Ludas 223 Fő út 19 R k templom (Szentháromság), barokk Ludas 224 Fő út templomkert Nepomuki Szent János-szobor, barokk Markaz 225 hrsz: 19 Várrom, század Markaz 9723 Fő u 138 Lakóház (Tájház), 19 század közepe Mátraderecske 2274 hrsz: 4593 Kanázsvár, 13 század Nagykökényes 222 Hősök tere R k templom, barokk Nagykökényes 2221 Szabadság u 12 Dessewffy-kúria, klasszicista Nagyréde 8636 Erzsébet tér 1 Lakóház (Tájház), 19 század Nagyréde 8635 Erzsébet tér 2 Lakóház (Tájház), 19 század Nagyréde 228 Kossuth u 1 Izsák-kastély, barokk Nagyréde 9389 Rákóczi u Kőkereszt, barokk Nagyréde 229 Virág u 2 Nepomuki Szent János-szobor, barokk Nagyút-külterület 1823 hrsz: 8/2 Szent Vendel-szobor, barokk Parád 8747 Kossuth u 45 R k templom (Szent Ottilia), barokk Parád 9172 hrsz: 64/5 Erdőigazgatói lakás, historizáló Recsk 1912 Kossuth u 118 Lakóház (Tájház), 19 század eleje Sirok 228 Borics Pál u 1 R k plébánia, barokk Sirok 1899 Petőfi u 11 Lakóház, 19 század vége Sirok 1898 Széchenyi u 38 Lakóház, 19 század vége Sirok 684 A vár műemléki környezete (MK) Szűcsi 221 Táncsics u 4 6 Magtár és borház, barokk Tarnaszentmária 6661 A r k templom műemléki környezete (MK) Verpelét 1796 Kossuth u Nepomuki Szent János-szobor, barokk Verpelét 2159 Kossuth u 75 Németh-kúria, historizáló Visonta 2211 Kossuth tér 1 R k templom, barokk Jász-Nagykun-Szolnok megye műemlékjegyzéke Település Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Jászfényszaru 411 Szent Család tér Szent Család-szobor, barokk Nógrád megye műemlékjegyzéke Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Bátonyterenye 5838 Árpád út 18 Lakóház, 2 század eleje Bátonyterenye 5839 Árpád u 2 Lakóház, 19 század második fele Bátonyterenye 6854 Gyürky-Solymossy-kastély műemléki környezete (MK) Bér 5728 Szabadság tér 1-2 Ev parókia, klasszicista Bér-Virágospuszta 5729 hrsz: 62/1 Lázár-kúria, klasszicista Bercel 5677 Béke u 2 R k plébánia, klasszicista Bercel 5674 Petőfi Sándor u 2 Berczelly-kúria, klasszicista Bokor 573 Szabadság u 8 Ev templom, késő barokk 177

178 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Bokor 5731 Temető Vár- vagy templomrom, 13 század Buják 5734 Hősök tere R k templom (Szent Márton), barokk Buják 5732 Kálvária-hegy Szent Anna-kápolna és remetelak Buják 5733 Kálvária-hegy Kálvária, klasszicista Csécse 917 Bélahalompuszta Keglevich-kastély, historizáló Cserhátszentiván 5736 Temető Fakereszt, 1818 Cserhátszentiván 5737 Temető Templomrom toronnyal, barokk Egyházasdengeleg 574 Rákóczi Ferenc u 57 Ev templom, késő barokk Erdőtarcsa 5742 Falujárók útja 1 Végh-kúria, klasszicista Galgaguta 571 Kossuth Lajos u 19 Ev templom, barokk Herencsény 574 Béke u Nepomuki Szent János-szobor, barokk Herencsény 573 Harasztipuszta Magtártemplom, gótikus Jobbágyi 5751 Felszabadulás u R k templom (Szent György) Kálló 5752 Kossuth Lajos út 1 R k templom, késő barokk Kozárd 5753 Kossuth Lajos u 51 R k harangláb, klasszicista Mátraszőlős 5755 Fő tér Nepomuki Szent János-szobor, rokokó Nógrádsáp-Alsósáp 5796 Fő u Harangtorony kápolnával, késő barokk Nógrádsáp-Alsósáp 1953 A r k templom műemléki környezete (MK) Palotás 5756 Szabadság út 28 R k templom, késő barokk Pásztó 5762 Fő u, temető R k kápolna (Szentlélek), gótikus Pásztó 576 Fő u 54 Lakóház, barokk Pásztó 5761 Fő u 54/a Községháza, klasszicista Pásztó 5757 Gábor Áron u 11 Lakóház, barokk Pásztó 5764 Múzeum tér 1 R k templom (Szent Lőrinc), gótikus Pásztó 684 Az r k templom és plébánia műemléki környezete (MK) Pásztó 5758 Múzeum tér 4 Lakóház (Galéria), klasszicista Pásztó 5759 Múzeum tér 5 Ciszterci kolostor és romkert Pásztó 9947 Múzeum tér 6 Oskolamester háza, gótikus Pásztó 198 Szent Imre tér 12 Monostor-malom maradványai, barokk Pásztó 1951 Vasút u Vasúti épületegyüttes, historizáló Pásztó-Hasznos 5748 Alkotmány u 181 Nepomuki Szent János-szobor Pásztó-Hasznos 5749 Dobó u 2 R k templom (Mária-Magdolna, gótikus Pásztó-Hasznos 5747 Gombás-tető Cserterivár, 14 század Szarvasgede 5421 Béke u 6 Ligárd-Pethő-kúria, barokk Szarvasged 5422 Kossuth Lajos u 135 R k templom, késő barokk Szarvasged 5423 Kossuth Lajos u 119 Nepomuki Szent János-szobor, barokk Szirák 5425 Petőfi Sándor u 26 Teleki Degenfeld-kastély, barokk Szirák 5426 Petőfi Sándor u 36 Bozó-kúria, klasszicista Szirák 5424 Roth Johanna u Ev templom, késő barokk Szirák 5428 Roth Johanna u Teleki-sírbolt és sírkövek, késő barokk Szirák 5427 Roth Johanna u 1 Bozó-ház, klasszicista Szuha 5859 Kossuth Lajos u 87 Harangtorony, barokk Szuha-Mátraalmás 5844 Bem József u Harangláb, 1868 Szuha-Mátraalmás 5845 Bem József u Fakereszt 1869 Szurdokpüspöki 5429 Arany János u 2 R k templom, barokk Tar 5431 Kossuth Lajos u 8 R k plébánia, klasszicista Tar 5432 Mátrai u Tari család udvarháza, gótikus Tar 543 Petőfi Sándor u 7 R k templom és körítőfal, gótikus Terény 5725 Bercsényi u 2 R k templom (Szent András), historizáló Vanyarc 5433 Hunyadi u 1 Dessewffy Bánffy-kúria, barokk Vanyarc 5434 Táncsics Mihály u 6 Ev templom, késő barokk Pest megye műemlékjegyzéke Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Aszód 1266 Baross tér 2 Lloyd kocsigyár Csővár 6958 Várrom Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972 évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam 178

179 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek A BATrT törvény a lehatárolt területet, mint a világörökségi területek lehatárolása során vizsgálat alá vonható területet határozta meg, amelyen belül kell keresni a távlati világörökség magterület és puffer-terület határait A hatvani vizsgálati területen és térségében található világörökség- és világörökségvárományos területeket a 66 ábra mutatja be 66 ábra Világörökség- és világörökség-várományos terület övezete a hatvani vizsgálati területen és térségében A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft Területi és építésügyi osztálya 213 nyomán Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket A nyilvántartott ex lege védelemben részesülnek a Kötv 11 - alapján A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kijelölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek Fokozottan védettek azok a lelőhelyek melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír (Kötv 13 (4) 179

180 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 1996 évi LIII Tv szerint ex lege védettek A vizsgálati területen hét földvárat, és öt kunhalmot vettek nyilvántartásba A földvárak és kunhalmok pontos helyét a 67 ábra mutatja be 67 ábra A hatvani vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok A Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft közreműködésével 311 Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben A Bányatörvény 36 (1) értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés) Ugyanakkor a Bányatörvény 36 (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek A természet védelméről szóló 1996 évi LIII törvény 6 (2) bekezdése alapján A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról A 7 a következőképpen rendelkezik: (1) A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és 18

181 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását (2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során 181

182 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 32 A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása A szénhidrogén bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási, termelési és felhagyási fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől örökölt következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is A Hatvan vizsgálati területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített Műszaki Üzemi Terv -ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térségspecifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóság, (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint, hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek 321 Hatások a rezervoárokban A Hatvan vizsgálati terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjait az alaphegység (elsősorban triász jura) karbonátos képződményeinek karsztosodott zónái, a hozzájuk kapcsolódó jobb permeabilitású leginkább eocén korú bazális konglomerátumokkal, homokkövekkel; továbbá késő-eocén karsztosodott karbonátok, oligocén homokkövek, repedezett agyagmárgák, valamint prepannóniai miocén homokkövek, tufás homokkövek, vulkanitok, illetve kora-pannóniai homokkövek jelentik A rétegek kőolajat, földgázt tárol(hat)nak A kvarter összletben tárolt vizek többnyire 4 7 mg/l közötti összes oldott anyagtartalommal (TDS) rendelkeznek és jellemzően CaMgHCO 3 -os, illetve néhány esetben CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os kémiai jellegűek A víztartóban intenzív áramlások zajlanak A Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek döntően 3 1 mg/l TDS-űek, mely csak ritkán emelkedik 1 mg/l felé Az itt tárolt vizek jellemzően CaMgHCO 3 -os kémiai jellegűek, azonban kb 2 25 méteres mélységtől emelkedhet a nátrium részaránya és megjelenhetnek a CaMgNaHCO 3 -os, majd a NaCaMgHCO 3 -os, NaHCO 3 -os vizek is Az alacsony sótartalmú vizek a kvarter és a késő-pannóniai korú (Dunántúli Formációcsoport) összletben uralkodó intenzívebb áramlási rendszer meglétére utalnak A Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményeiből a területen és 5 km-es körzetéből nem áll rendelkezésre információ, azonban a tágabb környezetben az 182

183 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány uralkodóan finomszemcsés összletben tárolt vizek összetétele és összes oldottanyag-tartalma széles tartományban változik, néhány ezer néhány tízezer mg/l között és leginkább NaHCO 3 -os, NaCl-os, valamint NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek, melyek elzártabb víztartókra utalnak Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy csak a terület középső déli részein, leginkább kisebb vastagságban jelenlévő alsó-pannóniai összletben kevéssé fejlett a turbidites összlet, így inkább lokális víztartók figyelhetőek meg a finomszemcsés összlet homokasabb betelepüléseiben Továbbá a képződmények kiékelődésének következtében szemben a nagy vastagságú, jól fejlett also-pannóniai összlettel alacsonyabb sótartalmak is valószínűsíthetőek A prepannóniai miocén porózus képződményekben egy alacsonyabb sótartalmú és intenzívebb áramlással érintett sekélyebb rendszere (5 9 mg/l TDS és CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os kémiai jelleg), illetve egy mélyebb (általában 12 méteres mélység alatt), magasabb sótratalmú, elzártabb (és/vagy lokális) víztartó összlet figyelhető meg, mg/l TDS-sel és NaCl-os kémiai jelleggel Egyes esetekben megfigyelhető a szulfát mennyiségének jelentősebb megemelkedése is A területen három, extrém magas, mg/l összes oldottanyag-tartalmú és NaCl-os vízminta is található Az oligocén és eocén korú képződményekből leginkább alacsonyabb, , illetve mg/l TDS-ű és változatos (CaMgHCO 3 -os, NaHCO 3 -os, NaClHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaCaCl-os, esetenként NaSO 4 -os, NaHCO 3 SO 4 -os) kémiai jellegű vizek származnak, mely a kevésbé zárt víztartó(k)ra utal Recsk térségében jelentősebb mennyiségben feldúsuló hidrogén-karbonátot figyelhetünk meg tízezer mg/l körüli TDS-hez társultan, mely utalhat mélyből feltörő szén-dioxidra (mátraderecskei mofetta) A területen triász (és egy perm) aljzati képződményekből származik vízelemzés (Bervai Mészkő, Felsőtárkányi Mészkő Formációk), ahol az intenzív áramlással érintett részeken alacsony összes oldottanyag-tartalmú (8 1 mg/l) és CaMgNaHCO 3 -os kémiai jellegű vizek jellemzőek Az elzártabb víztartóból (Ablakoskővölgyi és Nagyvisnyói Mészkő Formációk) származó kevert vízminta közel 64 mg/l TDS-sel és NaHCO 3 SO 4 -os összetétellel rendelkezik Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szennyeződésekre számítani lehet A sikeres szénhidrogén-kutatás után várható termelések hatására akár nyomáscsökkenés is bekövetkezhet Ezzel ellentétben a szénhidrogén-kihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkezhettek Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő majdani visszasajtolásának hatásaival is Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek Amennyiben nem konvencionális szénhidrogének kutatásáról, termeléséről lesz szó, ott számolni kell a hidraulikus rétegrepesztések hatásaival is Itt a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a repesztések sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi kutatások kútjait ne érintsen oly módon, hogy azok mentén, vagy mellett a mélységi fluidum a felsőbb rétegekbe kerülhessen A technológiához használt folyadékok ismételt felszínre kerülése esetére a megfelelő védelem tervezésével és kialakításával fel kell készülni A mélyinjektálásokkal, vízlikvidálásokkal és visszasajtolásokkal kapcsolatos vonatkozó jogi szabályozás, a 219/24 (VII 21) kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről 11 -a a következő idevágó részeket tartalmazza: 11 (1) Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat 183

184 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés (2) A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok beleértve a szén-dioxidot is továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a 13 szerint engedélyezhető: a) az olyan veszélyes anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak, továbbá (3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek különösen a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött (4) Az (1)-(3) bekezdésekben, valamint a 1 -ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába A fenti kormányrendeletet a 1 és 13 -ok alapján a tevékenység engedélyezéséhez is figyelembe kell venni Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy különösen túlnyomásos esetekben előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges Az említett kockázatok negatívumai mellett a szénhidrogén-kutatások esetében azt is számításba kell venni, hogy a térség magas hőmérsékletű karsztrezervoárjai, visszatáplálásra való alkalmasságuk miatt az ország legígéretesebb geotermális energiahasznosításait biztosíthatják A koncessziós terület érinti több termálkarszt víztestet is (kt13, kt14, kt21 és kt25) A termális karsztrendszer, amely a geotermikus rezervoárokat tartalmazza, jelen ismereteink szerint akár gravitációs, kevert vagy szabad konvekciós áramlásokat tartalmazhat A terület alaphegységi víztárolókbeli geotermikus- és szénhidrogén-hasznosításaihoz tartozó hatások esetében a legnagyobb kockázatot az jelentheti, ha a természetes konvekciós áramlási rendszert a beavatkozás jelentősen módosítja Amennyiben a területen az alaphegységi szénhidrogén-termeléshez jelentősebb kísérővíz termelés és visszasajtolás társul, akkor a kockázatot az jelentheti, ha a természetes (konvekciós) áramlási rendszert a beavatkozás jelentősen módosítja, megváltoztatva a hő-tápterületet, és a vizek összetételének térbeli alakulását is Egy hatásvizsgálat elvégzése válhat szükségessé, melynek alapeleme a megfelelő hőtranszport-értékelés (modellezés), és amely tisztázza az áramlásokat vezérlő hőkonvekciós rendszerek működését és helyét, mivel azokról még kevés az információ A hatásvizsgálat során hangsúlyt kell fektetni a terület geotermikus hasznosításánál a területen található termál(karszt) kutakra gyakorolt hatásokra, még akkor is, ha azok nem is az alaphegységi víztartót nyitják meg A szénhidrogén hasznosítás a területen nem károsíthatja semmilyen módon a környék gyógyfürdő célú termálvíz hasznosításait 184

185 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Hatvan vizsgálati terület legjobb tároló képződményei a kora-pannóniai korú homokkövek, prepannóniai miocén homokkövek, vulkanitok, oligocén homokkövek, repedezett agyagmárga, eocén konglomerátumok, homokkövek, karbonátok és a karbonátos alaphegység karsztosodott zónái lehetnek Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogéntermelések, valamint a kapcsolódó víz-visszasajtolások és a területet érintő jelenlegi és jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen Ez azt jelenti, hogy a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a késő-pannóniai korú, illetve pannóniainál idősebb miocén hévízrezervoárok, valamint az alaphegységi termálkarszt rezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére A hidrogeológiai vizsgálatok alapján a termálvíztesteket érintő kedvezőtlen hatások csökkentésére, vagy megelőzésére kidolgozott intézkedéseket a 221/24 (VII 21) kormányrendelet értelmében a vonatkozó vízgyűjtőgazdálkodási tervbe is be kell majd illeszteni A vizsgálati területet érintő felszín alatti víztestek minőségi szempontból többnyire jó minősítéssel rendelkeznek, ugyanakkor a sp291, továbbá az 5 km-es környezeten belül a sh17, h17 és a sp1131 jelű víztestek gyenge minősítéssel rendelkeznek A víztestek mennyiségi állapota többnyire jó (22(15+7)/3), azonban a sp291, sp211, p291, pt22, kt14, kt25, valamint az 5 km-es környezetben a pt12 és a kt13 víztestek gyenge besorolásúak Fentebbiek következtében a tervezett tevékenység során fokozottan figyelembe kell venni, hogy a víztestek állapota nem romolhat, illetve a minőségi jó állapotot a VGT célkitűzései alapján 227 utánra, a mennyiségi jó állapotot 221-re el kell érni 322 Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagymélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze Ezek egy része, a termelő és a visszasajtoló kutak, aktív szereplői a szénhidrogén-rezervoárok hasznosításának Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl meddő CH-kutak Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny-, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján Ugyan a területen található késő-pannóniai korú rétegek, rezervoárok hidrosztatikus nyomásállapotúak, azonban a kutatófúrások rossz kiképzése miatt, és/vagy a termelő kutak esetleges meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a sekélyebb szintben található (termál)víztartókba bejuthat az esetlegesen túlnyomásos mélyebb rétegek jelentősen eltérő sóés szénhidrogén-tartalmú, (vagy más szervesanyag- tartalmú) nyomelem tartalmú vize A területen és környezetében számos felszíni szennyeződéstől védett és sérülékeny üzemelő ivóvízbázis található A védelmükről szóló 123/1997 (VII 18) kormányrendelet a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek kialakítása is erre vonatkozik Azonban a vízbázisok csupán egy része rendelkezik védőidomokkal, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében 185

186 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Mennyiségi szempontból fontos vizsgálni, hogy ugyan a területet érintő legtöbb víztest mennyiségi állapota jónak tekinthető, de néhány gyenge mennyiségi állapotú víztest is ismert Ilyenek a sp291, sp211 sekély porózus, a p291 porózus víztestek, illetve a pt22 és a kt14, kt25 jelű porózus termál- és termálkarszt vízteste, melyek állapota nem romolhat a tevékenységek hatására A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott célkitűzések szerint a jó mennyiségi állapotot 221-re, illetve 227-re el is kell érni Különös figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felső-pannóniai), illetve eocén, felsőtriász karsztos termálvíztartókra, melyekből több célra is hasznosítják a hévizet a vizsgálati területen és közvetlen környezetében A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentebbiekhez hasonló szennyeződést a mélyebb termálvízadó rétegekben A Hatvan vizsgálati területen elsősorban a korábbi szénhidrogén-kutatások és termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátor alkotók kiegészítő vizsgálatával A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A koncessziós tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra A területen 36 db, 5 km-es környezetében további 38 db üzemelő ivóvízbázis található, ezek közül 31/31 sérülékeny, 2/3 bizonytalan és 3/4 nem sérülékeny A vizsgálati területen és annak 5 km-es környezetében vízbázis rendelkezik befejezett diagnosztikával, melyek közül 4/5 vízbázis sérülékeny Veszélyeztetettségi vizsgálat a területen és annak 5 km-es környezetében 1+5 esetben zajlott, melynek eredményeképpen többnyire közepes veszélyeztetettséget mutattak ki a belterületi és mezőgazdasági területek aránya következtében; egy esetben, a DBRV Gödöllő vízbázisán nitrát és triazin szennyezést mutattak ki Ezen felül a területen 1 ásvány- (Parádsasvár) és 4 gyógyvízkút (Parádsasvár, Parád, Pásztó) található; az 5 km-es környezetben 1 gyógyvízkút (Mátraderecske), 7 ásványvízkút található (Mátraszőlős, Gödöllő, Csány, Jászdózsa, Kál) és 1 kút (Veresegyháza) vizét ásvány-, és gyógyvízzé is minősítették A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a 123/1997 (VII 18) kormányrendelet 3 (3) bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet 3 (1) bekezdése fogalmazza meg A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a kormányrendelet 5 sz melléklete tartalmazza E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai A védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, B védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok A és B védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre Fúrás, vagy új kút létesítése belső védőövezeten tilos, külső védőövezeten, valamint a felszín alatti vízbázisok további védőövezetein ugyancsak a korábban ismertetett előírásoknak megfelelően kell eljárni 186

187 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Végül itt kell megemlíteni, hogy a terület egy részén található a Recsk Bükkszéki termálkarszt, melyet a recski mélyszinti érckutatás több mint két évtizedes bányászati víztelenítése érintett, és amely karszt- és repedésvízrendszer az utóbbi 14 év termelésszüneteltetése során sem rehabilitálódott teljesen E rendszer állapota alapvetően hatással van a Bükkszéki Salvus ásványvíz és gyógyvíz hasznosítási helyzetére Amennyiben tehát a termálvíztest körzetében történne kutatás, termelés, akkor itt a felméréseknél, hatásvizsgálatoknál ezekre különös figyelmet kell fordítani arra is, hogy e térségben számos természetes szén-dioxid kiáramlás is van, ásványvizes (csevicés) hasznosításokkal (Parád, Parádfürdő, Recsk, Mátraderecske, Bükkszék környéke) 323 Hatások a felszínen A felszínre érkező földgázt, illetve kőolajat csővezetéken vezetik el Normál üzemmód - ban nem kell más hatással számolni a környezetben, mint ami a termelő létesítmények és kiszolgáló berendezések építéséhez kapcsolódik Az esetleges meghibásodásokra fel lehet, és fel is kell, készülni A felszíni vízfolyásba jutó szénhidrogének, és/vagy szénhidrogéntartalmú, jelentős oldottanyag-tartalmú, esetenként toxikus vizek szintén problémát okozhatnak Arra az eseményre, amelyet a Hatvan térségi hasznosítás esetében az említett kedvezőtlen összetételű vizek normál üzemtől eltérő, rövidebb idejű felszínre jutása jelent, célszerű ideiglenes felszíni tárolót, (vésztárolót) elhelyezni, majd szükség szerint az ott lévő víz kezeléséről gondoskodni A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető hatók közül ki kell emelni a fúrásos, kútkiképzési, kútkarbantartási és kútjavítási munkálatoknál jelentkező zömében folyékony hulladékokat Ezek kezelését a Bányatörvényben előírt Műszaki Üzemi Terv -ek megfelelően tartalmazni fogják Itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kutatás koncepcióját a következő megfontolások alapján kell kialakítani: Ha van a konkrét területen védendő elem, akkor a kutatólétesítményeket a lehető legtávolabb kell kialakítani Ha lefolyásirányban közvetlenül érintett, védendő felszín vizes, vagy felszín alatti vizes élőhely, vagy objektum (pl fürdőhely) található, akkor annak figyelembevételével kell kialakítani a megfelelő megelőző, vagy havária-tervet és létesíteni a megfelelő vésztározót, kezelőműveket Figyelemmel kell lenni a vizsgálati területen és környezetében felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra (FAVÖKO), melyek mindegyike különböző céllal természetvédelem alá helyezett területen található A felhagyás után a kutak nem megfelelő lezárása eredményezhet a fentiekben leírt szennyezést a felszínen, illetve a felszíni vízfolyásokban, mely viszont a megfelelő előírások betartásával kiküszöbölhető Itt is meg kell említeni, hogy a terület több részén tárolt, vagy természetes úton felszínre áramló szén-dioxid-gázokkal kell számolni Nem megfelelő módon felhagyott fúrások, vagy lezárt kutak e gázok felszínre juthatnak és ott veszélyhelyzetet jelenthetnek Kevésbé gyakran, de előfordulhat, (főleg a recski körzetben) H 2 S-gáz felszínre jutása is, mely erősen toxikus hatású Az ilyen gázos területen végzett kutatások, termelések és felhagyások esetére ezekre a veszélyekre fel kell készülni megfelelő tervezéssel, kivitelezéssel, monitorozással és haváriás védelmi létesítményekkel Különösen érzékeny ökoszisztémák közeli alvízi elhelyezkedése esetén a tervezett kutatófúrás, vagy termelőkút, vagy más hasznosítás áthelyezésére is szükség lehet Ugyanez a helyzet, ha a rezervoár felszíni kiszolgáló egységei ivóvízbázis közelében helyezkednek el, ez esetben a 123/1997 (vízbázisvédelmi) kormányrendeletnek megfelelően kell eljárni a létesítést megelőzően 187

188 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Országhatáron átnyúló hatások A terület nem érintkezik, és nem esik országhatár közelébe, határon átterjedő hatásokkal nem kell számolni Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati terület által érintett víztestek közül a kt14 termál karszt víztest és a sh18, sh21, sh23 sekély és a h18, h21, h23 hegyvidéki víztestek érintettek a szlovák magyar határmenti tárgyalásokon (Ipoly régió) Egyik víztest sem része ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak 33 A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása (MBFH) Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása) 188

189 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 34 A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (NeKI) Az 1996 évi LIII, a természet védelméről szóló törvény (Tvt) értelmében a természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen; vagyis a természetvédelmi célokkal ellentétesen nem lehet egy terület jellegét és állapotát megváltoztatni Ezzel összhangban, a tevékenység tervezésekor tekintettel kell lenni az adott terület védelmi szintjére is Mivel a tevékenység várhatóan bizonyos mértékben hat a környezetére, a tevékenységet mindenképpen úgy kell tervezni, hogy az, a terület jellegében, használatában nem okoz változást, illetve nem zavarja, vagy károsítja a terület élőhelyeit, az ott élő természetvédelmi oltalom alatt álló és Natura 2 jelölő fajokat Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/24 (X 8) kormányrendelet hirdeti ki a Natura 2 hálózathoz tartozó területeket és a területeken előforduló, közösségi jelentőségű, valamint kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusokat, illetőleg fajokat, valamint megállapítja ezek megőrzéséhez szükséges előírásokat A Natura 2 hálózat esetében a 275/24 (X 8) kormányrendelet 1 (1) és (2) bekezdései a 14 és 15 mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő A kormányrendelet kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat A kutatáshoz és bányászati termeléshez kötődő tevékenységek esetenként jelentős zavarokat okozhatnak Kitermelő tevékenységek következtében védett értékes és ritka élőhelyek és fajok tűnhetnek el, vagy értékes élőhelyek alakulhatnak át A bányászati tevékenységek potenciálisan negatív hatással lehetnek a biológiai sokszínűségre Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható Kutatási tevékenység Natura 2 területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétesek a kijelölés céljaival A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható A keletkező hatásokkal szemben a védett természeti és a Natura 2 területek érzékenyebbnek tekinthetők Mindemellett nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik a területet, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékek és Natura 2 jelölő fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő Ritka és veszélyeztetett fajok esetén akár kisebb vagy időszakos zavaró hatásoknak is komoly következményei lehetnek a fajok hosszú tavú túlélésére Emellett a bányászati tevékenységgel érintett területeken ex lege védelem alatt álló értékek, illetve védelem alatt nem álló egyedi tájértékek is előfordulhatnak, amelyeket kiemelten kell kezelni a várható hatások becslése során A területen található vízfolyások és vízgyűjtő-területeik, valamint a felszín alatti vízbázisok vízminőség-védelmi szempontjából fontosak, ezek a területek bányászati célú kutatás szempontjából sérülékenynek tekintendők 189

190 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Hatvan vizsgálati területen (1539,9 km 2 ) több természetvédelmi és Natura 2 terület fordul elő Ugyanakkor a hatások becslése során továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékeket és Natura 2 jelölő fajokat, az előforduló tájképi értékeket, egyedi tájértékeket, amelyek nem mindenesetben a védelem alatt álló területeken fordulnak elő A természetvédelmi oltalom alatt álló területek listáját az 114-es fejezet, illetve a 3 függelék tartalmazza A kutatás, illetve a bányanyitás során többek között a következő hatásokkal, veszélyeztető tényezőkkel kell számolni: vonalas létesítmények és új közüzemi vonalas berendezések megjelenése; emberi jelenlét és zavarás; környezetszennyezés, -terhelés (zaj-, por-, rezgésszennyezés, pontszerű és diffúz levegő-, talaj- és vízszennyezés, vízminőség romlás); hidrológiai viszonyok módosítása; élőhelyek átalakulása, feldarabolódása, zavarása, károsodása, megszűnése; szukcessziós folyamatok megzavarása; fajok zavarása, elvándorlása; populációk megváltozása, elszegényesedése; pionír és inváziós fajok megjelenése; negatív tájképi hatások A hatások eltérőek lehetnek a különböző munkafázisokban, a kutatási vagy a bányászati tevékenységek, illetve az utóhasználat alatt Az élővilág szempontjából a bányászati tevékenység során fellépő hatások nagy része negatív és visszafordíthatatlan A bányászat okozta környezeti hatások nagyságát és fajtáját meghatározzák a következő tényezők: a kutatás, a feltárás és a bányanyitás módja; alkalmazott kitermelés módja, ideje; a bányászott nyersanyag; feldolgozási technológia; meddőhányók, zagytározók, derítők kialakítása; kapcsolódó infrastruktúra megjelenése (kiszolgáló létesítmények, bekötőutak, szállítószalagok, üzemek, tarolók); az érintett terület nagysága; az érintett terület természeti adottsága; érintett terület érzékenysége, sérülékenysége; regenerálódó képessége; különböző munkafázisok, tevékenységek (kutatás, feltárás, előkészítés, bányászat, lezárás, szüneteltetés stb) A bányászat megkezdése során pedig másodlagos nemcsak ökológiai, hanem társadalmi és gazdasági folyamatokkal, hatásokkal is számolni kell Így például további megjelenő ipari, kereskedelmi fejlesztések megjelenésével Ugyanakkor számolni kell, hogy az egyes hatások összeadódnak és egymásra is hatással lehetnek, így például az élőhelyek zavarása, károsodása visszahatással van a helyi állat- és növénypopulációkra is Minden egyes kitermelő projektnek biztosítania kell azt, hogy ne okozzon kárt vagy zavart azokon a területeken, amelyeken jelentős természeti értékekkel lehet számolni A védett területekre, valamint az élőhelyekre vonatkozó hatásokat a hatásvizsgálatok készítése során kell részletezni A kutatási, tervezési fázisban a veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentésére a védett, értékes területeken a következő szempontokat érdemes figyelembe venni (CSŐSZI et al 214): ha a területen előforduló természeti értékek indokolttá teszik, kutatást csak a vegetációs időszakon kívül javasolt engedélyezni; szikes felszíneken, meredek térszíneken a felvonulást, a fúrásos és a geofizikai, geokémiai kutatásokat száraz vagy fagyos időben javasolt végezni; 19

191 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány felvonulást és szállítást lehetőleg a már meglévő utakon kell lebonyolítani; mintavételezés nyomvonalainak kitűzését a növényzet lehető legkisebb sérelmével kell megoldani A nyomvonalakat és mintavételi helyeket olyan módon kell megjelölni, hogy a jelölés a kutatás befejezése után eltávolítható legyen; kutatóárkokat a kutatás befejezése után vissza kell temetni, felületüket el kell egyengetni; természeti, táji értékek védelme érdekében a bányatelek-fektetés során védőpillért lehet kijelöltetni; bányatelket úgy javasolt kijelölni, hogy a bányát megközelítő, rávezető út természeti, táji érték veszélyeztetése nélkül kialakítható legyen, lehetőleg a már meglévő utak felhasználásával; tervezett bányatelek lehetőleg ne érintsen természeti területet, védett, illetve védelemre tervezett természeti területet, ex lege védett értéket, ökológiai hálózat magterületét, ökológiai és zöldfolyosót, Natura 2 területet, azok védőterületét és egyedi tájértéket (Tvt 6 (2), 2 (1)); a kutatási terület lehetőleg ne érintsen védelemre tervezett területeket se, illetve tájképi szempontból értékes területet; bányatelek megállapítása során célszerű figyelembe venni a bányászati tevékenység várható tájképi hatásait, a talajvíz várható szintváltozásával érintett élőhelyek veszélyeztetettségét Havária esetén, megfelelően összeállított havária-terv segítségével elkerülhetőek azok a szennyeződések, melyek felszíni vízfolyásokat, illetve más felszíni környezeti elemeket, ezáltal védett élőhelyeket is terhelhetnek 191

192 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Irodalom ALLIQUANDER, Ö 1968: Rotary fúrás Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp BÁLDI T, HORVÁTH M, NAGYMAROSY A 1975: Jelentés az 1974/75 évi oligocén formációvizsgálatokról Kézirat, MÁFI, Budapest BÁLDI T 1983: Magyarországi oligocén és alsó miocén formációk Akadémiai Kiadó, Budapest 293 p BÁLDI, T, BÁLDINÉ BEKE, M, 1985: The evolution of the Hungarian Paleogene basins Acta Geol Hung, 28, 5 28 BÁLDINÉ BEKE M 1972: The nannoplankton of the Upper Eocene Bryozoan and Buda Marls Acta Geol Hung 16, pp BÁLDINÉ BEKE M 1977: A budai oligocén rétegtani és fáciestani tagolódása nannoplankton alapján Földtani Közlöny 17, pp BÁLDINÉ BEKE M 1984: A Dunántúli Paleogén képződmények nannoplanktonja Geol Hung ser Pal, 43, 35 p BÁLDINÉ BEKE M, BÁLDI, T 1974: A novaji típusszelvény (kiscellien-egerien) nannoplanktonja és makrofainája Földtani Közlöny 14, pp 6 88 BALLA Z 1983: A szarvaskői szinform rétegsora és tektonikája Az ELGI 1982 évi jelentése, pp BALLA, Z, HOVORKA, D, KUZMIN, M, VINOGRADOV, VI 1983: Mesozoic ophiolites of the Bükk mountains (N Hungary) Ofioliti, 8, pp 5 46 BÉRCZI-MAKK, A, J HAAS, E RÁLISCH-FELGENHAUER, A ORAVECZ-SCHEFFER 1993: Upper Paleozoic Mesozoic formations of the Mid-Transdanubian Unit and their relationships Acta Geol Hung, 36, pp BONCZ L, BALÁZS E, BARTHA A, KÓSA L, MILÁNKOVICH A, NAGY GY-NÉ, SÉLLEI CS, VADÁSZ GYNÉ, SZENTGYÖRGYI K-NÉ, TÓTH J, TÓTH L-NÉ 24: Zárójelentés a 13 Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről MOL Rt Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T21172 BONCZ L, BALÁZS E, ESZES I-NÉ, KRUSÓCZKI T, LUX M, PUSZTAI J, SZABÓNÉ LÁSZLÓ A, SZÁSZFAI J, TOMCSÁNYI T, GYERGYÓI L, MÉSZÁROS V CS, ZSUPPÁN GY, KOVÁCS A, MILANKOVICS A, SPITZMÜLLER Á, DR TÓTH J, VARGÁNÉ TÓTH I, VIDA E: 212b: Zárójelentés a 136 Bátonyterenye területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről MOL Nyrt Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T22518 BONCZ L, SŐREG V, BALÁZS E-NÉ, ESZES I-NÉ, KLEMENIK R B; LUX M, PUSZTAI J, SZABÓNÉ LÁSZLÓ A; SZÁSZFAI J, GYERGYÓI L, MÉSZÁROS V CS, ZSUPPÁN GY, KOVÁCS A; MILÁNKOVICH A, HAJDU Á; KASZVINSZKI R; SPITZMÜLLER Á; TÓTH J; VARGÁNÉ TÓTH I; VIDA E 212a: Zárójelentés a 125 Jászberény területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről MOL Nyrt Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár BONCZ L, SŐREG V, BALÁZS E-NÉ, LUX M, KLEMENIK R, KRUSOCZKI T, PUSZTAI J, SZÁSZFAI; J, TOMCSÁNYI T, GYERGYÓI L, MÉSZÁROS V CS, ZSUPPÁN GY, MILÁNKOVICH A, KORMOS L, SZALAINÉ BÁNLAKI E, SZABÓNÉ VERES É, VIDA E, BOZSÓ M-NÉ, TÖRÖK J-NÉ 213: Zárójelentés a 138 Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről MOL Nyrt Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T22781 BUDAI T, KONRÁD GY 211: Magyarország földtana Egyetemi jegyzet földtudományi, geográfus és környezettudományi szakos hallgatók számára Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, 12 p CHOLNOKY J 1936: Magyarország földrajza A Föld és élete 6 köt Franklin TK Budapest, 53 p CSÁSZÁR G (szerk) 1997: Magyarország litosztratigráfiai alapegységei MÁFI 15 p 192

193 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány CSEPREGHYNÉ MEZNERICS I 1962: A katti akvitáni kérdés tudománytörténeti megvilágításban Földtani Közlöny 92, pp CSŐSZI M, BABUS F, DUHAY G, KELLNER SZ, KISS G 214: Tájvédelmi Kézikönyv Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet- és Természet megőrzési Helyettes Államtitkárság Budapest DÖVÉNYI Z (szerk) 21: Magyarország kistájainak katasztere Második, átdolgozott és bővített kiadás, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp , DUDICH E 1976: Jelentés összehasonlító szervesgeokémiai vizsgálatokról Kézirat MTA GKL, Budapest FITZPATRICK, J 1991: Practical well controll Petroleum Extension Service, Univ of Texas, Austin FODOR, L,KÁZMÉR, M, 1989: Clastic and carbonate sedimentation in an Eocene strike-slip basin at Budapest In: Császár, G (ed), Tenth IAS Regional Meeting, Budapest, Excursion Guidebook, FÖLDVÁRI A 197: Üledékciklusok és oszcillogram MTA X OsztKözl 3, pp HAAS J, BUDAI T (szerk) 214: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana, Magyarázó Magyarország pre-kainozoos földtani térképéhez (1: 5 ) (Geology of the pre-cenozoic basement of Hungary, Explanatory book of the pre-cenozoic geological map of Hungary (1:5 ) A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa HAAS J, BUDAI T, CSONTOS L, FODOR L, KONRÁD GY 21: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe, 1:5 A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa HAAS, J, TARDI-FILÁCZ, E, ORAVECZ-SCHEFFER, A, GÓCZÁN, F, DOSZTÁLY, L 1997: Stratigraphy and sedimentology of an Upper Triassic toe-of-slope and basin succession at Csővár, North Hungary Acta Geol Hung 4/2, HAJDÚ J, BALÁZS E-NÉ, BUJDOSÓ I, CZELLER I, ESZES I-NÉ, NAGY GY-NÉ, PÁPA A, SOÓS S, SZENTGYÖRGYI K-NÉ, VADÁSZ GY-NÉ 1997: Zárójelentés a 26 Ózdi medence területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről MOL Rt Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T2133 HÁMOR G 1985: A Nógrád Cserháti kutatási terület földtani viszonyai Geol Hung ser Geol 22, 37 p HARANGI, SZ, SZABÓ, CS, JÓZSA, S, SZOLDÁN, ZS, ÁRVA-SÓS, E, BALLA, M, KUBOVICS, I 1996: Mesozoic igneous suites in Hungary: implications for genesis and tectonic setting in the nortwestern part of Tethys Int Geol Rev 38, pp Hévízkútkataszter: Magyarország hévízkútjai VITUKI, Budapest 21 HORUSITZKY F 1979: Alsó miocén vitakérdések Akadémiai Kiadó, Budapest, 245 p HORVÁTH M 1972: A szécsényi amussziumos slír felső tagozatának mikrofaunája Földtani Közlöny 12, pp KARÁTSON D, CSONTOS L, HARANGI SZ, SZÉKELY B, KOVÁCSVÖLGYI S 21a: Volcanic successions and the role of descrtuctional events in the Western Mátra Mountains, Hungary: implications for the volcanic structures Révue Géomorphologie: relief, processus, environnement, 2, pp KARÁTSON D, CSONTOS L, HARANGI SZ, SZÉKELY B, KOVÁCSVÖLGYI S 21b: A Nyugat- Mátra szerkezeti rekonstrukciója Földrajzi Konferencia, Szeged, 21 pp 1 25 KÁZMÉR, M, 1984: Continental escape of the Bakony-Drauzug unit in the Paleogene Ált Földt Szemle 2, KECSKEMÉTI T 1998: Magyarország epikontinentális eocén képződményeinek rétegtana In: Bérczi I, Jámbor Á (szerk): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana MOL és MÁFI kiadvány Budapest, KISS J 26: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = 1:5 Geophysical Transactions 45/2, pp

194 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés KISS J, GULYÁS Á 26: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe M=1:5 -es nyomtatott térkép MÁELGI kiadvány KISS J, SÍKHEGYI F, VETŐ-ÁKOS É, ZELENKA T 1996: Volcanic structures, Alpine metallogeny and tectonics in the SE Mátra Mts, NE Hungary Plate Tectonic Aspects of the Alpine Metallogeny in the Carpatho-Balkan Region, IGCP Congress Proceedings, Sofia, pp KITAIBEL P 1829: Hydrographia Hungariae (Schuster J ed) I II Pest, pp KÓSA, L, SŐREG V, BALÁZS E-NÉ, BARTHA A, BONCZ L, KOVÁCS A, NAGY GY-NÉ, SÉLLEI CS, TÓTH L-NÉ, TÓTHNÉ MEDVEI ZS, TÖRÖK V-NÉ 23: Zárójelentés a 111 Salgótarján kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről, MOL Rt Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T21124 KŐRÖSSY L 1992: A magyarországi kőolaj és földgázkutatás földtani eredményei és a kutatás kilátásai VII rész Észak-Magyarország Paleogén medence (Pesti síkság, Gödöllő Aszódi-dombvidék, Bugyi Jászberényi magas medencealjzat rögvonulat, Börzsöny- Cserhát vidéki paleogén medencerész, Nógrád-Borsodi paleogén medencerész, Mátra Bükk hegység előtere, Hernádvölgye), MÁFI Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár T1738 KŐRÖSSY L 24: Az észak-magyarországi paleogén medence kőolaj- és földgázkutatásának földtani eredményei Általános Földtani Szemle 28, LAKATOS I, LAKATOSNÉ SZABÓ, J 21: A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI században (wwwenpol2hu) MAROSI S, SOMOGYI S (szerk) 199: Magyarország kistájainak katasztere I MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp , MARSI I, SZENTPÉTERY I 213: Magyarország talajai érzékenység terhelhetőségi kategorizálásának módszertana Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, 25 p MÁRTON, E, MÁRTON, P 1996: Large scale rotation in North Hungary during the Neogene as indicated by palaeomagnetic data In MORRIS, A, TARLING, D H (eds): Palaeomagnetism and tectonics of the Mediterranean region Geological Society Special Publication 15, MÁRTON, E, PÉCSKAY, Z 1998: Comlex evaluation of paleomagnetic and K/Ar data of the Miocene ignimbritic volcanics in the Bükk Foreland, Hungary Acta Geologica Hungarica 41/4, NAGYMAROSY, A, BALDI-BEKE, M, 1988: The position of the Paleogene formations of Hungary in the standard nannoplankton zonation Annales Univ Sci Eötvös, Sect Geol, 28, 3 25 NEMESI L VARGA G MADARASI A 22: A Dunántúl tellurikus térképe (Telluric map of Transdanubia) Geophysical Transactions 43/3 4, pp PÉCSI M (SZERK) 2: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:5 PÜSPÖKI Z, TÓTH-MAKK Á, KOZÁK M, DÁVID Á, MCINTOSH RW, BUDAY T, DEMETER G, KISS JA, TEREBESI PM, BARTA K, CSORDÁS CS, KISS JU, 29: Truncated higher order sequences as responses to compressive intraplate tectonic events superimposed on eustatic sea-level rise Sedimentary Geology 219, pp RADÓCZ GY 1987: Újabb Rzehakiás (Oncophorás) rétegek a Ny-borsodi medence kőszénösszletéből Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár RÉTI, ZS 1985: Triassic ophiolite fragments in an Evaporitic Melange, Northern Hungary Ofioliti, 1/2 3, pp ROYDEN, L, BÁLDI, T, 1988: Early Cenozoic tectonics and paleogeography of the Pannonian basin and surrounding regions Am Assoc Pet Geol Mem, 45 pp l 16 ROZLOZSNYIK P 1939: Geológiai tanulmányok a Mátra É-i oldalán, Parád, Recsk és Mátraballa községek között Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése II pp

195 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány ROZLOZSNYIK P 1941: Jelentés a recski kincstári bányában észlelt olajfelfakadásról Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése I, pp SCHMOKER, J W 1994: Volumetric calculation of hydrocarbon generated In: MAGOON, L B, DOW, W G (eds): The petroleum system - from source to trap AAPG Memoir 6, pp SCHRÉTER Z 1936: Jelentés az 1936-ban végzett gyakorlati irányú földtani felvételekről (Bükkszék) Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár T-65 SZALAINÉ BÁNLAKI E, TÓTH J, BALÁZS E-NÉ, HAJDÚ J, BUJDOSÓ I, PÁPA A, SOÓS S, VADÁSZ GY-NÉ, SZENTGYÖRGYI K-NÉ, CZELLER I 1997: Dány kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése (Gödöllő, Valkó, Tura, Sülysáp, Isaszeg) MOL Rt Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T1941 SZTANÓ O 1994: The tide-influenced Pétervására Sandstone, Early Miocene, Northern Hungary Sedimentology, palaeography and basin development Geologica Ultraiectina 12, 155 p SZTRÁKOS K 1978: Stratigraphie et foraminiféres de l oligocéne du Nordest de la Hongrie Kézirat, Thése de doctorat, Paris TARI, G, BÁLDI, T, BÁLDI-BEKE, M 1993: Paleogene retroarc flexural basin beneath the Neogene Pannonian Basin: a geodynamic model Tectonophysics 226, pp TARI, G, HORVÁTH, F, RUMPLER, J 1992: Styles of extension in the Pannonian Basin Tectonophysics 28, pp VKGA 29: Vízkészletgazdálkodási Atlasz 29 VKKI, MÁFI 195

196 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Internetes hivatkozások 212évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat LRK Adatközpont Budapest, évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat LRK Adatközpont Budapest, évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat LRK Adatközpont Budapest, évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat LRK Adatközpont Budapest, A magyar állam tulajdonában álló műemlékek listája Pest megyében Wikipédia %C3%B3_m%C5%B1eml%C3%A9kek_list%C3%A1ja_Pest_megy%C3%A9ben A MAVIR ZRt átviteli hálózati távvezetékei MAVIR szakmai kiadványok l%C3%B3zati_t%C3%A1vezet%C3%A9keipdf/4e2835b3-6fa b9a3- f9c4dd9417cc A MAVIR ZRt átviteli hálózati távvezetékei MAVIR szakmai kiadványok VER ab23ef-deaa fe2-8f5453dcbe3a CORINE: CORINE Land cover (felszínborítás) EEA, Koppenhága (29); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (29) wwweeaeuropaeu/data-and-maps/data/ ELGI: Országos geofizikai felmértségi adatok: Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: Heves Megye műemlékjegyzéke Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, 25 wwwforsterkozponthu/download/heves-ujpdf Heves megye területfejlesztési koncepciója (214-22) helyzetelemzés, helyzetértékelés Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja (27-213) Eger, 28 március Heves megye területrendezési terve, Módosítás, 21 teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/megyek/heves-megye-teruletrendezesi-terve Jász-Nagykun-Szolnok Megye műemlékjegyzéke Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, 25 wwwforsterkozponthu/download/jasz-ujpdf Jász Nagykun Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció I Vizsgálat Város Teampannon Kft Budapest, 21 június tanacs/koncepcio_1_vizsgalatpdf Jász Nagykun Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció II Javaslattevő fázis Jász Nagykun Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Szolnok, 21 június Jász Nagykun Szolnok megyei Területfejlesztési Stratégiai Program (27-213) megújítása Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kf 196

197 Hatvan I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Közép-magyarországi operatív program, (27) Az operatív program hivatkozási (CCI) száma: 27HU162PO1 palyazatgovhu/download/1769/kmop_7629_hupdf Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programja, (29) Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása (215 augusztus) MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: MBFH jelentéstár: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéskatalógusa: Nógrád Megye műemlékjegyzéke Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, 25 wwwforsterkozponthu/download/nogradpdf Nógrád megye területfejlesztési koncepciója Helyzetfeltáró munkaanyag Consultax Kft nograd_megye_teruletfejl_koncepciojapdf Nógrád megye területrendezési terve Javaslattevő fázis VÁTI magyar regionális fejlesztési es urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest, 25 files/shareduploads/docs/teruletrendezes/nograd_javaslattevo_53pdf Nógrád megye területrendezési tervének módosítása Stratégiai környezeti vizsgálat VÁTI Magyar Regionális fejlesztési es urbanisztikai Nonprofit Kft 211, Budapest Országos Területfejlesztési Koncepció 213(OTK) Országos Területrendezési Terv 212 (OTrT) teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/magyarorszag Országos területrendezési terv: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft Területi és építésügyi osztálya, Összefoglaló a között a KözOP keretén belül megvalósuló vasúti fejlesztésekről MÁV Zrt PÉCSI M (SZERK) 2: Magyarország geomorfológiai térképe M=1:5 Pest megye területfejlesztési koncepciója I - Helyzetfeltárás 212 november yei/pest_megyei_teruletfejlesztesi_koncepcio_-_i_kotet_helyzetfeltaraspdf Pest Megye Területrendezési Terve módosítás Környezeti értékelés PESYTTERV Kft 211 június, Budapest Pest Megye Területrendezési Terve módosítása Egyeztetési anyag 211 augusztus Pest Megye Területrendezési Terve, Javaslattevő tervfázis, Egyeztetési dokumentáció, I kötet: Elfogadásra kerülő munkarészek PESTTERV Kft, 211 július

198 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés SÜMEGHY Z, UNGER J 26: A relatív légnedvesség vizsgálata reprezentatív városi keresztmetszet mentén, Szegeden 2Zolt%E1npdf TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer: 198

199 Hatvan II A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása II A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Az MBFH a 13/211 (VI 29) kormányrendelet 3 (1) pontja alapján megbízta az MFGI, NeKI és OVF intézményeket a kormányrendelet 2 melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésével, Hatvan szénhidrogén vizsgálati területre A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4 (1) pontja alapján az 1 mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte Minden érintett válaszolt A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4 (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség Kivételt képez ez alól a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság véleménye A Hatóság a vizsgálati jelentés tervezet véglegesítését az adott formában nem javasolta Bár az egyeztetés alapján a jelzett pontatlanságok egy részének javítása megtörtént, a Hatóság véleményét ettől függetlenül fentartja Az eredeti válaszlevelek az MBFH Irattárában találhatók meg A válaszadók a következők voltak: Abasár Polgármesteri Hivatal Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Csővári Kirendeltség Jegyzője Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Apc Közös Önkormányzatának Jegyzője Aszód Város Jegyzője Atkár Községi Önkormányzat Polgármestere Bátonyterenye Város Önkormányzatának Jegyzője Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádkövesdi Kirendeltsége Boldogi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Borsod Abaúj Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Buják Községi Polgármesteri Hivatal Cserhátsurányi Közös Önkormányzati Hivatal Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Kisnánai Kirendeltsége Ecsédi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Csécsei Kirendeltsége Egerbaktai Közös Önkormányzati Hivatal Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal, Egerszóláti Kirendeltség Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Galgahévíz Község Jegyzője Gyöngyös Város Jegyzője 199

200 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Gyöngyöshalász Község Jegyzője Gyöngyöspatai Polgármesteri Hivatal Gyöngyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Hatvan Város Jegyzője Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasdengelegi Kirendeltsége Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Erdőkürti Kirendeltsége Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala Heves Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztály Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Hort Község Jegyzője Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal Jász Nagykun Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Jobbágyi Község Önkormányzata Jegyzője Kállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádsápi Kirendeltsége Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Lőrinci Polgármesteri Hivatal Jegyzője Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Halmajugrai Kirendeltség Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mátraderecskei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal Szuhai Kirendeltség Mátraszentimre Községi Önkormányzat Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Cserhátszentiváni Kirendeltsége Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége Nagyréde Községi Önkormányzat Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Útügyi Osztály 2

201 Hatvan II A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Palotási Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Parád Polgármesteri Hivatal Parádi Közös Önkormányzati Hivatal Bodonyi Kirendeltsége Pásztó Városi Önkormányzat Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya Petőfibányai Polgármesteri Hivatal Jegyzője Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal Recski Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Recski Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Tari Kirendeltség Szűcsi Községi Önkormányzat Turai Polgármesteri Hivatal Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 21

202 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az adatszolgáltatásban résztvevő hatóságok levelei alapján összeállítottuk a Hatvan vizsgálati területtel kapcsolatos tiltásokra, korlátozásokra és a terület egyéb, a hatóságok által kiemelt információira vonatkozó ismertetését A kiigazításokat kérő, illetve kiegészítő információkat küldő közreműködő hatóságok a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztálya, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya, Borsod Abaúj Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság és Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője észrevételei alapján a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk A továbbiakban ismertetjük Hatvan területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet 1 (2) bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg 1 Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány 114 alfejezete foglalkozik Megállapítja, hogy a vizsgálati terület nemzeti parkkal nincs átfedésben Ezzel szemben három tájvédelmi körzettel és három természetvédelmi területtel van kapcsolata A Natura 2-es területek közül különleges, vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek viszonylag kis kiterjedésben, ezzel szemben jelentős méretű különleges madárvédelmi területek találhatók Ugyancsak jelentős elterjedésben találhatók a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei (mindhárom kategóriában) A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység amennyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető A tanulmány alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya felhívja a figyelmet arra, hogy a szénhidrogén koncessziós területhez kapcsolódó bányászati tevékenység folytatásához a pályázati kiírásban előírni szükséges 22

203 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján követelményeket, tiltó és korlátozó rendelkezéseket a hatályos jogszabályok tartalmazzák A koncesszió kiírásakor javasolt előírni, hogya tevékenység (kutatás, hasznosítás) tervezését, végrehajtását a felszín alatti vizek védelméről szóíó 219/24 (VII 21) kormányrendeletben meghatározott követelmények figyelembe vételével kell végezni és azoknak való megfelelést, az előírások teljesülését a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások során, az engedélyezési tervekben be kell mutatni illetve igazolni kell A 13/211 (VI 29) kormányrendelet 1 melléklete szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alapján a szénhidrogén koncesszió ra javasolt területtel kapcsolatban a tanulmány 311 Levegőtisztaság-védelem c fejezetében is közolt zónacsoportok állapíthatók meg a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/22 (X 7) KvVM rendelet 2 'melléklete alapján (38 táblázat, 39 táblázat) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/22 (X 7) KvVM rendelet tartalmazza a légszennyezettségi agglomerációt és zónakat amelyeket a 2 szétnú mellékletben felsorolt települések közigazgatási határa határoz meg A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni A koncessziós pályázat kiírásában javasolt szerepeltetni a légszennyezettségi alapállapot méréssel történő meghatározását, valamint az üzemelés első évében ajánlott szabványos PM 1 aeroszol mérést végezni nyári száraz, illetve fűtési időszakokban a bányaüzemhez legközelebb eső lakóingatlanoknál a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsqálatavat, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/211 (I 14) VM rendeletnek megfelelően A tervezett bányászati tevékenységre, illetve létesítményekre vonatkozóan a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/27 (X 29) kormányrendelet hatálya terjed ki A rendelet 9 -ban foglalt, létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelmények betartásával biztosítható, hogya tervezett beruházás ne haladja meg a környezeti zaj-, illetve rezgésterhelési határértékeket A tanulmány Zajhatás és rezgések c fejezetében közöltekkel szemben a környezeti zaj- és rezgésterheésí határértékek megállapításáról szóló 27/28 (XII 3) KvVM-EüM együttes rendelet 1 mellékletében közölt határértékeknek kell teljesülniük a zajtól védendő területeken az üzemi létesítményektől származó zajterhelés esetében, a 2 mellékletben foglalt határértékeknek az építési kivitelezési tevékenységböl származó zajterhelés, a 3 mellékletben foglalt határértékeknek a közlekedéstől származó zajterhelés vonatkozásában A rendelet 4 melléklete tartalmazza a zaj terhelési határértékert az épületek zajtól védendő helyiségeiben, míg az 5 mellékletben közölt az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékeknek és terhelési határértékeknek kell teljesülniük az ott felsorolt épületek és helyiségek esetében A benyújtott dokumentációt a Hivatal természet- és tájvédelmi szempontból elfogadja Mivel a kitermelésre kialakítandó végleges telephely ebben a vizsgálati szakaszban nem ismert, és a kitermelés legnagyobb hatása a létesítendö telephely területen, illetve az onnan történő szállítás útvonalán lesz, ezért azok ismeretében lehet majd a konkrét területre vonatkozó hatásokat vizsgálni, Natura 2 terület érintettsége esetén az európai közösségi jelentöségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/24 (X 8) kormányrendelet 1 (1) és (2) bekezdései, illetve a 14 és 15 mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció alapján A tanulmány alapján az eljárás jelen szakaszában nem lehet olyan területet kijelölni ahol a tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható, azt a végleges telephelyek helyszíneinek ismeretében lehet majd megvizsgálni A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megállapítja, hogy a vizsgálati terület a Turai-legelő Természetvédelmi Terület, Kelet-cserháti Tájvédel- 23

204 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés mi Körzet és Mátrai Tájvédelmi Körzet országos jelentőségű védett természeti területeket érin-ti a Felügyelőség illetékességi területén belül A védetté nyilvánítási rendelet [19/1998 (VI 25) KTM rendelet] tartalmazza a védett természeti terület helyrajzi számos listáját Ezen kívül a koncesszióra javasolt területen a tervezett tevékenység 7 db földvárat és 5 db kunhalom ex lege védett emléket érinthet A megállapított barlang felszíni védőövezetekkel érintett helyrajzi számok listáját a barlangok felszíni védőöve-zetének kijelöléséről szóló 16/29 (X 8) KvVM rendelet tartalmazza A Felügyelőség illetékességi területére eső, helyi jelentőségű védett természeti területek megtalálhatók a tanulmány 3 függelékében, a Natura 2 területek listáját pedig az 114 fejezete tartalmazza A Felügyelőség levelében tételesen ismerteti azokat a jogszabályokat, melyeket táj- és természetvédelmi szempontból, a koncessziós tevékenységgel érintett területek (országos jelentőségű, Natura 2, országos ökológiai hálózat) tervezése során szükséges figyelembe venni (A levél az MBFH Irattárában tekinthetők meg) Tájékoztat arról, hogy a Natura 2 területek és az országos ökológiai hálózat területi elhelyezkedésének vonatkozásában a Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati modulja segítségével lehetséges tájékozódni ( A védett természeti területek és nyilvántartásáról a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997 (V 28) KTM rendelet rendelkezik A Felügyelőség leveléhez mellékelte a vizsgálati területtel érintett, különböző védettségű területek térképét is (1 függelék) Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A vizsgálati területnek a Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó része 48 település közigazgatási területe az ország többi területe légszennyezettségi agglomerációhoz tartozik A kutatási és a kitermelés szakaszban előre jelezhető légterhelő hatások: diffúz kiporzás a megközelítési útvonalak kiépítése, illetve a fúrókörzet kialakítása érdekében végzett földmunkák során; a szállító járművek légszennyező anyag-kibocsátása; a furat mélyítése során a fúróberendezések dízelmotorjának légszennyező anyag-kibocsátása; a kitermelési szakaszban a kitermelt fluidumokból eredő esetleges szaghatások Havária esemény bekövetkezése esetén a levegő minőségére hatással lehet a felszabaduló CH 4 és a H 2 S gázok magasabb koncentrációja, valamint a szénhidrogének égése során felszabaduló anyagok is Megfelelő műszaki intézkedésekkel a kutatási szakasz során fellépő, időszakos jellegű levegőterhelő hatások hatékonyan csökkenthetőek, gondos tervezés esetén pedig a havária események bekövetkezésének valószínűsége is elfogadható mértékűre csökkenthető A vizsgált területen belül levegőtisztaság-védelmi szempontból előzetesen nem határozható meg olyan terület, ahol a tevékenység nem folytatható Konkrét engedélyezési eljárás keretében a tevékenység szűkebb környezete levegőminőségére gyakorolt hatásának vizsgálata, illetve a hatások mérséklését szolgáló előírások megtétele szükséges A tervezett tevékenység környezetre és természetre gyakorolt hatását illetően részletes véleményt csak a pontos műszaki tervdokumentációk ismeretében tud adni A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megállapítja, hogy a vizsgálati terület illetőségi területén nem érint sem a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közös országos természetvédelmi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területet, sem Natura 2 területet Ezzel szemben Jászfényszaru igazgatási területén 22, ex lege védett kunhalom található, mely kapcsolatba kerülhet a tervezett koncessziós tevékenységgel (A Felügyelőség levelében közli az objektumok helyrajzi számait) A felügyelőség természet- és tájvédelmi szempontból az illetékességi 24

205 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján területének vonatkozásában a vizsgálati területen belül nem határoz meg olyan területet vagy térrészt, ahol a pályázatban kiírni tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható, továbbá a tevékenység folytatására vonatkozóan jelen tervezési szakaszban nem fogalmaz meg előírásokat, követelményeket, azok kialakítása a konkrét munkálatok és helyszínek ismeretében alakíthatók ki A tervezett koncessziós tevékenység várható hatásaival kapcsolatban a következőkre hívja fel a figyelmet: A tervezett tevékenység környezetre és természetre gyakorolt hatását külön eljárásban, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/25 (XII 25) kormányrendelet szerint kell vizsgálni 5 t/nap kőolaj, illetve 5 ezer m 3 /nap földgáz kitermelésétől a rendelet 1 számú melléklet 7 pontja szerint környezeti hatásvizsgálat, továbbá a rendelet 2 számú melléklete 132 pontja szerint egységes környezethasználati engedély köteles A fenti kitermelési volumen alatt a rendelet 3 számú melléklet 13 a) pontja szerint, továbbá kutatófúrás védett természeti területen, Natura 2 területen, barlang védőövezetén és felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki) a rendelet 3 számú melléklete 13 b) pontja szerint a felügyelőség döntésétől függően hatásvizsgálat köteles tevékenység Ebben az esetben a környezethasználó a rendelet 3 (1) bekezdése szerint előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a rendelet 4 számú mellékletének megfelelő tartalmú dokumentáció csatolásával Amennyiben a kutatófúrás a rendelet 3 számú mellékletében megállapított feltételektől eltérő helyen tervezett, a rendelet 2/A -a szerint s felügyelőség a környezethasználó által benyújtott, a 13 számú melléklet szerinti adatlap alapján előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül, más hatósági, szakhatósági eljárásban az 5 számú mellékletben foglaltak szerint vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetőek-e Vízbázisvédelmi terület, védőidom aktualizálása, készítése, valamint a tervezett tevékenység felszíni és felszín alatti víztestek állapotára, hasznosítási lehetőségeire gyakorolt hatása vonatkozásában a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok véleményét kell figyelembe venni A földtani közegre vonatkozóan a környezetre gyakorolt hatás vizsgálatánál a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/24 (VII 21) kormányrendelet és a földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/29 (IV 14) KvVM EüM FVM együttes rendelet földtani közegre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni, a környezet egyéb elemeibe kerülő szennyező anyagok környezeti elemek közötti egymásra hatásának szem előtt tartásával Különös tekintettel arra, hogy a tevékenység nem okozhatja a környezeti elem jogszabályban meghatározott határértéket meghaladó terhelését, illetve esetleges bekövetkezése esetén a beavatkozás nem okozhatja más környezeti elemre történő átterjedését A levegő védelméről szóló 36/21 (XII 23) kormányrendelet 4 -a kimondja, hogy tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz A levegő védelmének általános szabálya betartása érdekében a tervezett tevékenység létesítése és üzemeltetése során a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/211 (I 14) VM rendelettel megállapított határértékeket kell figyelembe venni (A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékeit és a helyhez kötött benzin- és dízelüzemű belső égésű motorok kibocsátási határértékeit 25

206 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tartalmazó táblázatokat, valamint a kapcsolatos előírásokat a Felügyelőség leveléhez mellékelte) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/22 (X 7) KvVM rendelet 1 számú melléklete alapján, légszennyezettség tekintetében Jászfényszaru a 1 kategóriába esik (38 táblázat és 39 táblázat) A tervezett koncessziós tevékenység természetre gyakorolt hatása a Felügyelőség illetékességi területének vonatkozásában a jelenleg rendelkezésre málló adatok alapján nem mondható jelentősnek, azonban meg kell jegyezni, hogy a konkrét hatások megállapítása a konkrét munkálatok és helyszínek ismeretében alakíthatók ki Felhívja a figyelmet arra, hogy a tevékenység során képződő hulladékokkal kapcsolatosan a hulladékról szóló 212 évi CLXXXV törvény és a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban foglaltakat kell figyelembe venni Az Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett konceszsziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet az Acsa újlaki Prónay Patay kastélypark növényállományát (hrsz 682/1) érintheti Apc Közös Önkormányzatának Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet A Széleskőtavat (hrsz 24) érintheti A Hivatal leveléhez mellékelte Apc Község Önkormányzatának a Széleskő tó és közvetlen környékének helyi védetté nyilvánításáról szóló 14/1999 (XII 7) számú Kt rendeletet A Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység országos természetvédelmi oltalom alatt álló területeket a Mátrai Tájvédelmi Körzetet, a Tarjánka-szurdokot és Oroszlánkő várát (hrsz: 427/7) érintheti Gyöngyös Város Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység megyei szinten védetté nyilvánított, de jelenleg helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, értékeket az Orczy kertet, a Petőfi és a Klapka utcai tiszafákat, a mátrafüredi lucfenyőket és a plébánia kerti japánakácokat, valamint a 32/1999 (X 25) KT számú rendelettel helyi védelem alá vont természeti és táji értékeket a Fő téri japánakácot, a Rigó utcai lakókertet és az Egri úti páfrányfenyőt érintheti A védelem alatt álló objektumok leírását a levél tartalmazza A Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet Gyöngyöstarján külterület, 335/2 és 335/1 hrsz érinthet Hatvan Város Jegyzője megállapítja, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Hatvan helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 4/214 (XI 15) önkormányzati rendeletében oltalom alá helyezett, helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket Cukorgyári-tó, kisgombosi tölgyes, Boldogi úti platánfasor, a Grassalkovich kastély kertjében lévő hársfasor, az óhatvani Köztemetőben lévő platánfasor és a nagygombosi gesztenyefasor érintheti A Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket a 27/24 (XII 3) önkormányzati rendelet 19 (1) bekezdésében oltalom alá helyezett kastélyparkot és gesztenyéskertet érintheti Tájékoztat arról, hogy a többször módosított 27/24 (XII 3) önkormányzati rendelet 19 -a foglalkozik a táj- és természetvédelemmel A tervezett koncessziós tevékenység Nagykökényes vonatkozásában ugyancsak érinthet helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet a 7415 hrsz-ú Szemere kertet Ebben az esetben a 11/28 (VII 4) önkormányzati rendelettel módosított 8/25 (VIII 25) önkormányzati rendelet 25 -a foglalkozik a természeti értékvédelem előírásaival, a 26 pedig a környezetvédelemmel 26

207 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Jobbágyi Község Önkormányzata Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Jobbágyi Község Önkormányzata 11/27 (XI 3) önkormányzati rendelettel oltalom alá helyezett védett természeti értéket a Jobbágyi Andezitrétegek - et (hrsz: 22, 23, 84) érintheti A Kállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység Erdőtarcsa vonatkozásában helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet a Szabadság út 54 szám alatti, 37 hrsz-ú, 1 ha kiterjedésű Dabasi Halász Arborétumot érintheti Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi oltalom alatt álló természetvédelmi értékeket (hrsz: 155/1, 155/2, 155/3, 155/4, 676, 1699) érinthet A Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi jelentőségű, védett természeti területeket érinthet A Hivatal levelében közli a területek helyrajzi számait A Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője valamint a Szűcsi Községi Önkormányzat tájékoztatnak arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység védett természeti értékeket az egykori bányafalakban található gyurgyalag fészkelő helyeket érintheti A Hivatal leveléhez mellékelte az érintett területeket ábrázoló térképet Parád Polgármesteri Hivatala felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi oltalom alatt álló természetvédelmi értékeket: a Károlyi ősparkot (Parádfürdő) és az Ilona-völgyi fasort érintheti A Recski Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység országos jelentőségű védett természeti területet a 13/3 hrsz-ú; a Mátrai Tájvédelmi Körzethez tartozó területet érinthet A Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Rózsaszentmárton Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási Tervéről szóló 24/24 (IX 16) rendeletének 19 (2) bekezdésében helyi védelemre javasolt területet a Pincesor körüli erdőket és gyepeket érintheti A Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Településrendezési Terv 43 pontjában rögzített helyi jelentőségű, védett természeti értékeket; a Bajcsy-Zsilinszky utcában található egyoldali juharfa sort, a könyvtár udvarán álló bókoló hársat, továbbá az ex lege védettségi kategóriában kunhalmot (hrsz (59/12) és forrást (hrsz 185) érinthet A Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység közigazgatási területén Natura 2 területet (Mátra, HUBN16), országos jelentőségű természetvédelmi területeket (Mátra Tájvédelmi Körzet, Siroki Nyírjes-tó) és helyi jelentőségű természetvédelmi értékeket érinthet A Hivatal levelében közli a védett értékek listáját, helyrajzi számaikkal együtt A Turai Polgármesteri Hivatal jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a település közigazgatási területén országos ökológiai hálózathoz tartozó területet érinthet A Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység országos jelentőségű védett természeti emléket a Földvárat, 37/3 hrsz valamint Tarnaszentmária vonatkozásában helyi jelentőségű, védett geológiai értéket a Verpeléti várhegyet, 53 hrsz érintheti A Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője elküldte a Visonta Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/211 (VII 25) önkormányzati rendelettel megállapított Visonta Község Helyi Építési Szabályzata és jóváhagyott Szabályozási Terve 22 függelékét, mely a védett természeti értékek listáját tartalmazza A levél az MBFH Adattárában tekinthető meg Tájékoztat továbbá arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység 27

208 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Pálosvörösmart vonatkozásában helyi jelentőségű, védett természeti területeket Csurgóforrás, Tekeres-, Nagy- és Bere-patak, Sár-hegy érinthet Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom alatt álló (ill helyi védettség alatt álló) területet: Abasár Polgármesteri Hivatala, az Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Csővári Kirendeltség Jegyzője, Aszód Város Jegyzője, Atkár Községi Önkormányzat Polgármestere, Bátonyterenye Város Önkormányzatának Jegyzője, a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Bercel és Galgaguta vonatkozásában, a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádkövesdi Kirendeltsége, a Boldogi Polgármesteri Hivatal Jegyzője, Buják Községi Polgármesteri Hivatala, a Cserhátsurányi Közös Önkormányzati Hivatal Herencsény vonatkozásában, a Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Kisnánai Kirendeltsége, a Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Vécs vonatkozásában, az Ecsédi Polgármesteri Hivatal Jegyzője, az Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatala, az Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Csécsei Kirendeltsége, az Egerbaktai Közös Önkormányzati Hivatala, az Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal, Egerszóláti Kirendeltsége, Galgahévíz Község Jegyzője, Gyöngyöshalász Község Jegyzője, a Gyöngyöspatai Polgármesteri Hivatal, a Gyöngyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gyöngyösoroszi vonatkozásában, Hatvan Város Jegyzője Kerekharaszt vonatkozásában, a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal, a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasdengelegi Kirendeltsége, a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Erdőkürti Kirendeltsége, Hort Község Jegyzője, a Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal, a Kállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Aldebrő vonatkozásában, a Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Verseg vonatkozásában, a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádsápi Kirendeltsége, a Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagyút vonatkozásában, Lőrinci Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal Terény vonatkozásában, a Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Halmajugrai Kirendeltsége, a Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Mátraderecskei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal Szuhai Kirendeltsége, Mátraszentimre Községi Önkormányzat, a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Cserhátszentiváni Kirendeltsége Mátraszőlős, Kutasó és Bokor vonatkozásában, a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, 28

209 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján a Nagyréde Községi Önkormányzat, a Palotási Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Palotás, Kisbágyon és Szarvasgede vonatkozásában, a Parádi Közös Önkormányzati Hivatal Bodonyi Kirendeltsége, Pásztó Városi Önkormányzat Jegyzője, a Petőfibányai Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal, a Recski Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége, a Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Szurdokpüspöki és Kozárd vonatkozásában, a Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Vanyarc, Szirák és Bér vonatkozásában és a Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Visonta és Detk vonatkozásában A Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Tari Kirendeltsége szerint valószínűsíthető, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem fog érinteni helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet, de ezt teljes biztonsággal csak akkor tudják megmondani, ha pontos helyrajzi számot kapnak a területről és azt be tudják azonosítani A Kormányrendelet 1 (2) pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a 318 alfejezet foglalkozik A Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya tájékoztat arról, hogy az Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztálya a vizsgálati tanulmányban szereplő területek közül a Jász Nagykun Szolnok megyébe eső községhatárokon lévő erdőterületek esetében rendelkezik illetékességgel Az erdőről, erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 29 évi XXXVII törvény (Evt) 77 -ában foglaltak alapján a bányászati tevékenység az erdő igénybevételének minősül Az Evt 78 (1) bekezdése értelmében az erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehet A kisajátításról szóló 27 évi CXXIII tv 2 h) pontja (bányászat) alapján a közérdeküség igazoltnak tekintendő Amennyiben a tervezett tevékenység csak erdő igénybevételével valósítható meg, az Evt 78 (2) bekezdése értelmében ahhoz az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges Az erdő igénybevételére vonatkozó kérelem tartalmi feltételeit a 153/29 (XI 13) FVM rendelet a tartalmazza A bányászati tevékenység gyakorlására erdőt igénybe venni csak abban az esetben indokolt, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre Ebben az esetben is törekedni kell arra, hogy minél kevesebb erdő igénybevételére kerüljön sor A vizsgálati területen található erdőterületekről a honlapon lévő "Erdőtérkép"-ről lehet tájékozódni A Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága tájékoztatásul közli, hogy az erdőterületet érintő szénhidrogén kutatás és kitermelést megelőzően a jogosultnak engedélyt kell kérnie az erdőterület igénybevételéhez Az igénybevételi eljárást az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 29 évi XXXVII törvény (Evt) VII fejezet: Az erdőterület igénybevétele, valamint az Evt végrehajtására kiadott 153/29 (XI 13) FVM rendelet (Vhr) Az erdő igénybevételére vonatkozó szabályok rendelkezései alapján kell lefolytatni Erdőterület igénybevétele esetén az eljáró hatóság a Hatvan vizsgálati területen a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 29

210 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Védett természeti területeken lévő erdők igénybevétele esetén az eljárásba be kell vonni az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot, mint szakhatóságot Az erdőterület igénybevételi eljárás során az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak a tárgykörben adott szakhatósági állásfoglalását az erdészeti hatóságnak be kell építenie a döntésébe Az erdőterületre vonatkozó adatszolgáltatás, amely hagyományos és digitális formában is kérhető, az Evt 39 (2) rendelkezése alapján történik, miszerint: Az Adattár adatai országosan vezetettek és nyilvánosak, és azokból az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton is teljes vagy szemle másolat adható Az adatszolgáltatás szabályai az Evt végrehajtására kiadott Vhr 22 -a írja elő, miszerint: (1) Az Adattárból adatszolgáltatást az erdészeti hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése ellenében az erdészeti hatóság végez Az Adattárból betekintés útján adatszolgáltatásra nincs lehetőség (3) A szemle másolat az erdőrészlet aktuális adatait tartalmazza Szemle másolatként meghatározott erdőrészletek körére vonatkozó, feldolgozott adat, illetőleg erdészeti nyilvántartási térképmásolat is kérelmezhető Szemlemásolat korlátozás nélkül kiadható (5) Adattári másolat kiadása iránti kérelmet az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Felhívja a figyelmet arra, hogy az erdőről, az erdő védelméről, az erdőgazdálkodásról a 29 évi XXXVII törvény (Evt) és az Evt végrehajtásáról szóló 153/29 (XI 13) FVM rendelet (Vhr) alapozza meg az erdővel kapcsolatos előírásokat Az Evt 6 ás 13 -ában meghatározza az erdő és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület fogalmát Felhívja a figyelmet arra, hogy a törvény 6 -ában meghatározott természetbeni állapothoz, illetve az Országos Erdőállomány Adattár nyilvántartásához köti az erdő fogalmát, nem pedig az ingatlan-nyilvántartásban szereplő erdő művelési ághoz Az Evt 78 (1) bekezdése szerint erdőt igénybe venni csak kivételes esetben lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésére vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található más, arra alkalmas földterület A 79 (4) bekezdése értelmében hasonlóan kell eljárni az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén is Emiatt kéri, hogy az erdőt érintő igénybevételeket csak valóban kivételesen indokolt esetben tervezzenek Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges Az 1 témakörben együttműködő hatóságok: Abasár Polgármesteri Hivatal Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Csővári Kirendeltség Jegyzője Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Apc Közös Önkormányzatának Jegyzője Aszód Város Jegyzője Atkár Községi Önkormányzat Polgármestere Bátonyterenye Város Önkormányzatának Jegyzője Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádkövesdi Kirendeltsége 21

211 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Boldogi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya Buják Községi Polgármesteri Hivatal Cserhátsurányi Közös Önkormányzati Hivatal Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Kisnánai Kirendeltsége Ecsédi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Csécsei Kirendeltsége Egerbaktai Közös Önkormányzati Hivatal Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal, Egerszóláti Kirendeltség Galgahévíz Község Jegyzője Gyöngyös Város Jegyzője Gyöngyöshalász Község Jegyzője Gyöngyöspatai Polgármesteri Hivatal Gyöngyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Hatvan Város Jegyzője Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasdengelegi Kirendeltsége Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Erdőkürti Kirendeltsége Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Hort Község Jegyzője Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal Jobbágyi Község Önkormányzata Jegyzője Kállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádsápi Kirendeltsége Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Lőrinci Polgármesteri Hivatal Jegyzője Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Halmajugrai Kirendeltség Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mátraderecskei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal Szuhai Kirendeltség Mátraszentimre Községi Önkormányzat Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége Nagyréde Községi Önkormányzat Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője Palotási Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Parád Polgármesteri Hivatal 211

212 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Parádi Közös Önkormányzati Hivatal Bodonyi Kirendeltsége Pásztó Városi Önkormányzat Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Petőfibányai Polgármesteri Hivatal Jegyzője Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal Recski Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Recski Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Tari Kirendeltség Szűcsi Községi Önkormányzat Turai Polgármesteri Hivatal Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2 Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az 13 fejezet tartalmazza A tanulmány 32 fejezete ismerteti a szénhidrogén kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat Felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi kutatásokhoz kapcsolódó esetleges lokális elszennyeződésekre, továbbá a sikeres szénhidrogén-kutatás után várható termelések hatására esetlegesen bekövetkező nyomáscsökkenésre Számolni kell a kútmunkálati folyadékok, és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel közösen történő visszasajtolásának hatásaival is Mivel nem minden vízbázis rendelkezik védőidomokkal, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos A porózus termál- és termálkarszt víztestek állapota nem romolhat a tevékenységek hatására Kiemelt figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felső-pannóniai), illetve eocén és felső-triász karsztos termálvíztartókra A szénhidrogén kitermeléskor figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtőgazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a területet felszíni és felszín alatti víztestek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az 14 fejezet tárgyalja A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő hatósági vélemények érkeztek: A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatósága véleménye szerint a bányászati tevékenység folytatásának pályázati kiírásában követelményként kell meghatározni az alábbiakat: A koncessziós pályázat kiírásában szerepeljen a kutatás során a felszíni és különösen a felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi vizsgálata, melyek segítségével a területet jellemző, rendelkezésre álló adatok bővíthetők, pontosíthatók, illetve a tervezett bányászati tevékenységek felszíni és felszín alatti vizekre, víztestekre gyakorolt hatásai megbízhatóan megállapíthatók, megalapozottan értékelhetők, valamint a bányászat során szükséges vízgazdálkodási és vízvédelmi intézkedések tervezhetők 212

213 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A vizsgálatokat olyan mélységben kell elvégezni, hogy a bányászati tevékenység megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyezési eljárás során elég adat álljon rendelkezésre a bányászat felszín alatti vizekre gyakorolt hatásainak előrejelzéséhez A várható hatások előrejelzéséhez 3D geológiai térmodellek és azokon alapuló korszerű regionális áramlási hidrodinamikai modellezések felhasználása szükséges (szennyeződésterjedésre is), figyelembe véve a térségi vízkivételeket, vízbázisokat és azok védőterületeit, védőidomait is A tervezett tevékenységgel összefüggésben elvezetett vizek befogadóra gyakorolt hatásának vizsgálata és értékelése A 147/21 (IV 29) kormányrendelet 4 (3) b) pontja értelmében a vízilétesítmények, vízmunkák (pl vízemelés) hatása nem sértheti a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás, különösképpen az ivóvíz minőségű vízkészletekkel való rendeltetésszerű gazdálkodás követelményeit Az érintett térség vízfolyásai parti sávjainak a vonatkozó hatályos jogszabálynak megfelelő biztosítása A Hatóság elküldte a 24-es, a a Tarnaörs III sz vízműkút (vízikönyvi szám: Tarna/222) védőterületeinek és hidrogeológiai védőidomainak kijelöléséről szóló határozatát; az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 211-es, az Egerszalók De 42 és De 42/a hévízkutak (vízikönyvi szám: Laskó Tisza/81) hidrogeológiai védőidomát kijelölő, H /24 számú határozat módosításait; a Csány községi vízműkutak (vízikönyvi szám: Ágói-patak Tarna/29,85) belső védőterületének és védőidom rendszerének kijelölésére vonatkozó határozatot; a Jászárokszállás, Városi Vízmű és a Strandfürdő víztermelő kútjainak (vízikönyvi szám: Tarna Zagyva/46 és Szarv-ágy Gyöngyös Tarna/11) védőidomát kijelölő határozatot; a Kompolt községi vízmű (vízikönyvi szám: Tarna Zagyva/46) vízbázis hidrogeológiai védőidomának és védőterületének kijelölésére vontkozó határozatot; a 21-es, a Demjén K 11 OKK sz hévízkút (vízikönyvi szám: Laskó-patak/131) belső védőterületének és hidrogeológiai védőidom rendszerének kijelölésére vonatkozó határozatot; a 211-es, a Parádsasvár, Csevice I forrás, Csevice I és II jelű kutak (vízikönyvi szám: Tarna/3) hidrogeológiai védőidomára vonatkozó, H /1998 számú határozatának módosítását; a 211-es, a Csórréti-tározó és felszíni vízkivételi mű védőterület rendszerének kijelölésére vonatkozó határozatot; az Észak-magyarországi Vízügyi Felügyelet 24-es határozatát az Egerszalók De 42 és De 42/a jelű hévízkutak (kútkataszteri szám: K 4, illetve K 7) hidrogeológiai védőidomainak kijelöléséről, valamint az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság 1997-es határozatát a Pannon-Aqua 95 Rt Csány-palackozó üzem (vízkönyvi szám Ágói Tarna/1) vízbázis hidrogeológiai védőidom kijelöléséről A hatóság levelében szerepelnek továbbá a Bükkszék B 27/b jelű hévízkút határozattal kijelölt védőövezeteinek adatai is A határozatok teljes szövege mellett megtekinthetők az ügyiratokhoz tartozó térképes mellékletek is A levél és mellékletei megtalálhatók az MBFH Irattárában A Hatóság tájékozódásul elküldte a vizsgálati területen a hatáskörébe eső védőidomok térképvázlatát is (9 melléklet) A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály az alábbi véleményt adja: Vízbázisvédelmi szempontból: A Hatvan vizsgálati területen elhelyezkedő potenciális olaj- és gáztelepek tárolókőzetei különböző korú és kifejlődésű földtani képződmények, amelyek különböző mélységben 213

214 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés helyezkednek el Ezen földtani képződmények részben felszín alatti vizek tározó képződményei is A termelő telepek kialakítását úgy kell megtervezni, hogy a kitermelés a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve károsan ne befolyásolja a szénhidrogén tároló képződménnyel egy hidrodinamikai egységet alkotó képződményekben lévő víz hőmérsékletét, mennyiségét és minőségi állapotát A kutató fúrások műszaki kialakítását illetően a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és í vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 11/27 (XII 23) KvVM rendelet 3 (4) bekezdése alapján figyelemmel kell lenni arra, hogy a szénhidrogén termelő kút különböző víztesteket, illetve egymástól eltérő hidrodinamikai és vízkémiai tulajdonságú vizeket, az 142/212 (II23) kormányhatározat Melléklete alapján meghatározott, egymással hidrodinamikai kapcsolatban nem lévő víztesteket ne kapcsoljon össze egymással Amennyiben a termelésbe állított szénhidrogén kút termelvénye jelentős víztartalommal bír, a termelvényről leválasztott kísérővizet a termelt tárolókőzettel hidrodinamikai szempontból összefüggő, azonos vagy jelentősen nem eltérő vízkémiai karakterű víztestbe kell visszasajtolni Amennyiben a lemélyített mélyfúrás szénhidrogén tekintetében meddőnek bizonyul és felszín alatti vizet tár fel, a kútra vonatkozóan a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemtől és mellékleteiről szóló 18/1996 (VI 13) KHVM rendeletben meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni az FKI KHO-tól Amennyiben a lemélyített, szénhidrogén tekintetében meddőnek bizonyuló mélyfúrást a szénhidrogént termelő kutak termelvényről leválasztott kísérővíz likvidáló kútjaként kívánják üzemeltetni, a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárást egy, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/25 (XII 25) kormányrendelet 3 számú mellékletének 123 pontja alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárásnak kell megelőznie A vízlikvidáló kútból a vízjogi üzemeltetési eljárást megelőzően vízmintát kell venni és alapállapot vizsgálatot kell végezni az alábbi komponensekre: általános vízkémia összes alifás szénhidrogén (TPH) oldott szerves anyagok gázok (a telepre jellemző, esetlegesen jelen lévő gázok) a szénhidrogén termelvényről leválasztott kísérővíz kezelése során hozzáadott adalékanyagok A mintavételeket és a minőségvizsgálatokat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/24 (VII 21) kormányrendelet 47 (3) bekezdése alapján csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti A szénhidrogén termelés tervezésénél figyelembe kell venni az azokkal kapcsolatban lévő, az 142/212 (II 23) kormányhatározat Melléklete alapján meghatározott víztesteken engedélyezett víztermeléseket, tényleges vízkivételeket Meg kell vizsgálni, hogy a tervezett szénhidrogén kitermelés, illetve termelvényről leválasztott kísérővíz visszasajtolása milyen hatással lesz a víztestekre Vizsgálni kell továbbá, mennyi az a maximális termelés, amely mellett az érintett víztestek jó állapotának biztonságos megőrzése még biztosítható, illetve mennyi a kitermelt és visszasajtolt víz közötti maximális hőmérséklet-különbség, amely a víztestből kitermelhető víz hőmérsékletét hosszú távon sem csökkenti le, illetve jó minőségi állapotát nem veszélyezteti A tervezési terület által érintett vízbázisok területén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII 18) kormányrendelet előírásait be kell tartani 214

215 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A vízműkutak belső védőidomában és felszíni belső védőövezetén a koncesszióhoz kapcsolódó tevékenység nem végezhető Javasolja ezen területeket a koncessziós területből kivágni Vízbázis külső és hidrogeológiai védőidomaiban, védőövezetein végezhető tevékenységekre vonatkozó tiltásokat, illetve korlátozásokat a 123/1997 (VII 18) számú kormányrendelet tartalmazza Vízbázis védőidomon és védőterületen belül új, a 123/1997 (VII 18) számú kormányrendelet 5 számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a 123/1997 (VII 18) kormányrendelet előírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor az FKI KHO egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat A vízbázisokra vonatkozóan az üzemeltetők rendelkeznek, rendelkezhetnek pontos adatokkal, javasolja a velük történő kapcsolatfelvételt Amennyiben az érintett területen víztermelő kút létesítésére kerül sor, arra vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló, módosított 18/1996 (VI 13) KHVM rendelet 2 -a szerinti mellékletek csatolásával Felszín alatti vízvédelmi szempontból: A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető, ennek érdekében a tevékenység során a csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni A tevékenység során be kell tartani a 219/24 (VII 21) kormányrendelet előírásait és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz és a földtani közeg ne szennyeződjön A tevékenység során esetleg bekövetkező káresemény eseté annak felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról a koncesszió jogosultja, illetve a tevékenység végzője köteles gondoskodni A 219/24 (VII 21) kormányrendelet 8 -a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát Felszíni vízvédelmi és víziközmű szempontból: Az érintett területeken történő ivóvízvezeték létesítéséhez, amennyiben közterületet érint, vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemtől és mellékleteiről szóló módosított 18/1996 (VI 13) KHVM rendelet 2 -a szerinti mellékletek csatolásával Az építkezés során, amennyiben nincs megfelelő szennyvízelvezető mű kiépítve, a területen keletkező kommunális szennyvizek zártan gyűjtéséről (mobil WC létesítése), valamint annak megfelelő, rendszeres, engedéllyel rendelkező leürítő helyre történő elszállításáról gondoskodni kell Az elszállításra kerülő szennyvizeknek meg kell felelniük a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/24 (XII 25) KvVM rendelet 4 számú mellékletében foglalt határértékeknek, illetve a befogadó üzemeltetői nyilatkozatában foglaltaknak A keletkező szennyvizek elszállítását csak megfelelő engedéllyel rendelkező szolgáltató végezheti A tevékenység végzése során a felszíni és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 22/24 (VII 21) kormányrendelet 5 (1) bekezdése értelmében Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok 215

216 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni ( ) az engedélyezett kibocsátások kivételével Az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmányban foglaltak szerint a létesítmények kivitelezése során a vízellátást tartálykocsikkal a helyszínre szállított vízzel oldják meg Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően víztermelő kút fúrására, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor Javasolja a koncessziós pályázatot a fentiek alapján kiegészíteni, a szükséges követelményeket a pályázati kiírásban előírni, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 évi LIII törvény vonatkozó előírásait figyelembe venni A Jász Nagykun Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megállapítja, hogy a vizsgálat terület déli, Jászfényszaru feletti része tartozik az Igazgatóság illetékességi területébe Erre a területre vízbázisvédelmi szempontból az érzékeny besorolás az iránymutató A felszín alatti vizek esetében a 4 m feletti terület kiemelten fontos bázis ivóvízbeszerzés szempontjából A kőolajkutak csövezésének kialakításánál ezek kizárása kiemelt fontosságú szempont A tevékenység csak oly módon végezhető, hogy a csapadékvíz és talajvíz ne szennyeződhessen Vízszennyezéssel kapcsolatos bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a vízvédelmi hatóságnak A tevékenység végzése során figyelembe kell venni a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/24 (VII 21) kormányrendelet, valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 22/24 (VII 21) kormányrendelet vízvédelemre vonatkozó előírásait Az esetleges szennyeződések vízadó rétegbe történő lejutása elleni védelem érdekében a kutak megfelelő lezárásáról, valamint a kutak és védőterületük megóvásáról gondoskodni kell Tilos a felszín alatti vizekbe vízszennyezést okozó anyagot juttatni (közvetett és közvetlen úton egyaránt) A fúrási és a hozzá kapcsolódó tevékenységek nem okozhatják a felszín alatti víz és földtani közeg 6/29 (IV 14) KvVM EüM FVM együttes rendelet szerinti B szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát A felszín alatti víztároló rétegek átfúrásakor nem veszélyes fúróiszap alkalmazásával a fúrólyuk falán a nem veszélyes fúróiszapból (agyagiszap) gyorsan képződő iszaplepény segítségéven meggátolható a rétegek elszennyeződése A felhagyott kutatófúrások szakszerű eltömedékeléséről gondoskodni kell A Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya tájékoztat arról, hogy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság FKI KHU: /215 hivatkozási számú végzését hatáskör hiánya miatt átteszi a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz A Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a többször módosított 27/24 (XII 3) önkormányzati rendelet 22 -a a felszíni és felszín alatti vizek védelmével, valamint a 24 a védőterületekkel, védőtávolságokkal Az önkormányzati rendeletek szövege elérhető a wwwheredhu honlapon A hatáskörébe tartozó Nagykökényes esetében a 11/28 (VII 4) önkormányzati rendelettel módosított 8/25 (VIII 25) önkormányzati rendelet ok foglalkoznak a vízvédelemmel 216

217 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján kapcsolatos előírásokra A Hivatal leveléhez csatolta az önkormányzati rendelet teljes szövegét, a szerkezeti, a szabályozási és az övezeti tervek térképanyagát A 2 témakörben együttműködő hatóságok: Borsod Abaúj Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Területi Vízügyi Hatóság Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Jász Nagykun Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pest Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya 3 Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a Korm rendelet 2 mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot Ezen túlmenően a tanulmány 319 alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen a rendelkezésre álló hatósági nyilvántartások alapján nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók A régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban a régészeti örökség és a műemléki érték megőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 393/212 (XII 2) kormányrendelet (Rendelet) 2 (1) bekezdése alapján, a 3 sz melléklet A/ pontjában felsorolt szakkérdésekben a Hivatalt szakhatóságként kell megkeresni Illetékességét a Rendelet 1 sz melléklet 9 pontja állapítja meg A kulturális örökség védelméről szóló 21 évi LXIV törvény (Kötv) 19 (1) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni A 22 (1) bekezdése szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyet előzetesen fel kell tárni A megelőző feltárásra a Kötv 22 (4) bekezdése értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a feltárásra jogosult intézménnyel A feltárási jogosultságot a Kötv 19 (2) bekezdése, a feltárások rendjét a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 8/212 (XII 28) BM rendelet (R) szabályozza Amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a Kötv 24 -ában foglaltak szerint kell eljárni Felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a tervezett kutatás és kitermelés a Kötv 7 31 pontja értelmében nagyberuházásnak minősül, a Kötv 2/A (1) bekezdése alapján a beruházónak a nagyberuházás területére vonatkozó előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetnie Az előzetes régészeti dokumentációt a Kötv 7 29 pontja alapján: valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre 217

218 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készített dokumentum A Rendelet 29 (3) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentációt kormányrendelet eltérő intézkedésének hiányában a földmunkával járó bármilyen tevékenység megkezdésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a kulturális örökségvédelmi hatóság eljáró hatóságként vagy szakhatóságként jár el A Rendelet 29 (1) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Hivatal (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ) készíti el oly módon, hogy az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot a teljesítésbe bevonja Nagyberuházás vagy kisajátítás esetén a Rendelet 34 (1) bekezdése alapján az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell készíteni, amelynek elvégzésére a Rendelet 21 (1) bekezdés d) pontja szerint a Hivatal jogosult Felhívja a figyelmet arra, hogy nagyberuházások esetében a hatósági eljárásokhoz az előzetes régészeti dokumentáció elkészítése abban az esetben is szükséges, ha a célterület örökségvédelmi szempontból a rendelkezésre álló közhiteles nyilvántartások adatai alapján nem érintett A régészeti lelőhelyekre vonatkozó részletes adatokat az országos közhiteles lelőhelyadatbázist kezelő Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Iroda jogosult kiadni A beruházási területen több műemlék épület és műemléki környezet található Az ezekre vonatkozó előírásokat, szempontokat, követelményeket a Kötv és a Rendelet 4 -a tartalmazza Javasolja, hogy a munka megkezdésekor, illetve folyamán a Hivatal képviselőjével egyeztessenek A Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az alábbi véleményt adja: A tervezett tevékenység ellen a kulturális örökségvédelem szempontjából kifogást nem emel Amennyiben a kutatási területen olyan, a kulturális örökség védelméről szóló 21 évi LXIV törvény (Kötv) 7 2 pontja szerinti nagyberuházást terveznek, akkor a Kötv 23/C (1) bekezdésében meghatározott előzetes régészeti dokumentációt kell készíttetni a tervezett beruházások vonatkozásában Az előzetes régészeti dokumentációt legkésőbb az új létesítményekhez kapcsolódó létesítési eljárások keretében kérjük benyújtani A Hatóság a beruházásokhoz kapcsolódó létesítési eljárásokban szakhatóságként vesz részt A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az ex lege természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a tervezett földmunkákkal nem érinthetik A Kötv 23/C (1) bekezdése előírja, hogy a nagyberuházás megvalósítása esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni Az előzetes régészeti dokumentáció a Kötv 7 3 pontja alapján valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásá- 218

219 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján hoz hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotának maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum A Kötv 23/C (5) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentáció készítése során a jogszabályban meghatározott kivételekkel próbafeltárást kell végezni, amely nem a megelőző feltárás része A Kötv 7 2 pontja szerinti nagyberuházás esetén folytatott próbafeltárásra és megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a Kötv 23/B 23/F -ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni A Kötv a nagyberuházások esetében, a régészeti feladatellátás tekintetében idő- és költségkorlátot állapít meg Az előzetes régészeti dokumentáció az elvégzendő régészeti feltárás formájának meghatározása mellett annak idő- és költségvonzatainak meghatározásához is elengedhetetlenül szükséges, így biztosíthatóvá válik a beruházói érdekek és a régészeti örökség védelmének összehangolása A Kötv 23/C (3) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Hivatal (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ) készíti el A Kötv 23/D (1) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma a feltárási projektterv A feltárási projektterv meghatározza a nagyberuházáshoz kapcsolódó valamennyi régészeti feladatellátást, annak módját, az érintett területet és annak régészeti jellemzőit, a várható kockázatokat A feltárási projektterv tartalmazza továbbá a projektterv készítésének időpontjában irányadó szabályok szerint, valamint a Kötv 23/E (2) bekezdése alapján a régészeti feladatellátást végző, feltárásra jogosult intézményt A Hivatal a projekttervben határozza meg a nagyberuházás régészeti területi jellemzői és előkészítettsége alapján a régészeti feladatellátás területi szakaszati és a szakaszolás indokait A Kötv 23/F (6) bekezdése szerint a beruházót terheli az előzetes régészeti dokumentáció beleértve a próbafeltárást költsége Ugyanakkor a Kötv 23/F (8) bekezdése előírja, hogy az előzetes régészeti dokumentáció készítésének költségei nem haladhatják meg a beruházás teljes bekerülési költségének,35 százalékát Az örökségvédelmi hatóság, mint szakhatóság a tervezett beruházások egyes engedélyezési eljárásai során, az előzetes régészeti dokumentáció eredményei alapján régészeti szakfeladatok elvégeztetését írhatja elő a földmunkával érintett régészeti lelőhelyek területén Tájékoztat arról, hogy a 13/211 (VI 29) kormányrendelet 1 melléklete 12 pontjában előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek a Hivatal nem tud eleget tenni A régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/212 (XII 2) kormányrendelet 42 (1) b) pontja szerint a Kötv-ben meghatározott hatósági nyilvántartási feladatokat érintő ügyekben első fokon a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Iroda (örökségvédelmi iroda) jár el A lelőhelyek és műemlékek elhelyezkedésére vonatkozó adatokat technikailag az örökségvédelmi irodának áll módjában kiszolgáltatni Felhívja a figyelmet arra a körülményre, hogy az örökségvédelmi iroda által vezetett régészeti lelőhelyek nyilvántartását szolgáló adatbázis folyamatosan bővül Az új adatok feldolgozása folyamatos, az adatbázis nem egy statikus állapotot tükröz, ezért van szükség a létesítmények előkészítése során egy előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére 219

220 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az alábbi véleményt adja: A Hatvan nevű területre vonatkozó végső jelentés elkészítésénél, illetve módosításánál a kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 21 évi LXIV törvény (Kötv), illetve a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/212 (XII 2) kormányrendelet (Rmv) előírásait kell figyelembe venni, amelyek hatálya a műemlékekre és régészeti emlékekre egyaránt kiterjed Megállapítja, hogy a vizsgálati terület Nógrád megyére eső részén 254 nyilvántartott régészeti lelőhely és 14 műemléki védelem alatt álló ingatlan helyezkedik el (Ezek listáját a levél 1 és 2 melléklete tartalmazza, melyek megtekinthetők az MBFH Irattárában) A Kötv 19 (1) bekezdése és az Rmv 28 (1) bekezdés a) pontja szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni A kulturális örökség elemeivel érintett ingatlanokon földmunka kizárólag a Hivatal engedélyével végezhető A Kötv 22 (1) bekezdése értelmében a nyilvántartott régészeti lelőhelyeknek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézmény Nógrád megyében az Rmv 21 (1) bekezdésének rendelkezése alapján a Dornyay Béla Múzeum (Salgótarján) Amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a Kötv 24 -a szerint kell eljárni A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály Felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 21 évi LXIV törvény (Kötv) 11 -a alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak Erre való tekintettel, a földmunkával járó beruházásokat az alábbi jogszabályok figyelembevételével javasolja tervezni: A régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/212 (XII 2) kormányrendelet (kormányrendelet) 13 (1) bekezdése alapján a kormányrendelet 3 számú mellékletének A/I pontjában foglalt szakkérdések érvényesülése érdekében a Hivatalt szakhatóságként meg kell keresni A koncesszióra javasolt területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, valamint az ex lege természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a tervezett földmunkák nem érinthetik A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 199/214 (VIII 1) kormányrendelet 5 értelmében a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartását a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ működteti A Kötv 19 (1) bekezdése és a kormányrendelet 28 (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni, ezért a Kötv 22 (1) bekezdés értelmében a régészeti lelőhelyeknek a beruházással kapcsolatos pl utak, épületek, közművek) földmunkáival érintett részén a Hatóság által előírt módszerekkel megelőző feltárást (régészeti megfigyelés, próba- és teljes felületű) kell végezni A Kötv 22 (2) bekezdés a) pontja értelmében régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka 22

221 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, illetve a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés (Kötv 7 21 pont) célja a beruházás földmunkáinak régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása Ennek függvényében a hatóság a Kötv 22 és a kormányrendelet 3 -a alapján próba-, illetve teljes felületű feltárást írhat elő A kormányrendelet 3 (3) bekezdése szerint próbafeltárást lehet előírni, ha a régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert, illetve ha tömbkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás esetén, ha a 3 (1) bekezdésében meghatározott szempontok alapján a beruházással érintett lelőhely nem minősül hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrásának A kormányrendelet 3 (4) bekezdése szerint teljes felületű feltárást lehet előírni azon a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, amelyet a beruházással nem lehet elkerülni, történeti városmag területén vagy azon a lelőhelyrészen, amelyen eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állagromlás nélkül megőrzendő régészeti emlék előkerülése várható, illetve abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapíthatja A Hatóság a régészeti feladatokat a lelőhely különböző részeinek vonatkozásában eltérően is meghatározhatja A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézmény a Kötv 22 (5) bekezdés b) pontja értelmében a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum A Hatvan nevű terület Pest megyei részén ez az intézmény a szentendrei Ferenczy Múzeum A régészeti szakfeladatokra a Kötv 22 (1) bekezdése szerint a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak szerződést kell kötnie A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézményöltségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket A Kötv 22 (2) bekezdése szerint a földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentációt (ERD) készíthető, különösen a földterület kiválasztásához és a nyomvonal kijelöléséhez A fenti vélemények figyelembevétele mellett, Pest megye vonatkozásában, a koncessziós pályázathoz kapcsolódóan ERD készítését nem tartja szükségesnek Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a Kötv 24 -ában foglaltak szerint kell eljárni Hatvan Város Jegyzője felhívja a figyelmet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVII törvény 8 (6) bekezdésben foglaltak betartására A Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy Nagykökényes esetében a 11/28 (VII 4) önkormányzati rendelettel módosított 8/25 (VIII 25) önkormányzati rendelet 24 foglalkozik a régészeti lelőhelyek védelmével A Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység régészeti érintettségű területeket érinthet A Hivatal levelében közli a területek helyrajzi számait A Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a 99/27 (XII 13) határozat (Településrendezési Terv) 42 szerint leírt régészeti területeket; a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint régészeti érdekeltségű területet, valamint régészeti területet érinthet A településen található régészeti lelőhelyek pontos elhelyezkedése és kiterjedése a Szerkezeti Terven került ábrázolásra A Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység közigazgatási területén műemlékként nyilvántartott épületeket, 221

222 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés műemléki környezetbe tartozó ingatlanokat és régészeti területeket érinthet A Hivatal levelében közli a védett értékek listáját, helyrajzi számaikkal együtt A Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztatásul elküldte a Visonta Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/211 (VII 25) önkormányzati rendelettel megállapított Visonta Község Helyi Építési Szabályzata és jóváhagyott Szabályozási Terve 21 függelékét, mely a védett művi értékek listáját tartalmazza A levél az MBFH Adattárában tekinthető meg Felhívja a figyelmet arra, hogy Pálosvörösmart vonatkozásában a tervezett koncessziós tevékenység helyi védelem alatt álló épített értékeket a római katolikus templomot, a pincesort (hrsz: 2) és a présházakat (hrsz 3 34) érintheti Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője észrevétele alapján a 45 táblázat vonatkozó adatát javítottuk A 3 témakörben együttműködő hatóságok: Hatvan Város Jegyzője Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztály Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 4 Termőföldvédelem A tanulmány 112 alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a 317 alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket A konkrét telephely ismeretének hiányában érzékenységi vizsgálat nem történt A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala felhívja a figyelmet arra, hogy figyelembe kell venni a termőföld védelméről szóló 27 évi CXXIX törvény (Tfvt) előírásait, mely szerint a termőföldek tervezett igénybevételét (más célra való felhasználását) az indokolt szükségletnek megfelelő lehető legkisebb területi mértékre kell korlátozni és lehetőség szerint a gyengébb minőségű földek felhasználásával Tájékoztat arról, hogy a termőföldek tervezett igénybevétele (végleges és időleges más célú hasznosítás), a Tfvt alapján engedélyköteles (1 [1] bekezdés) Az engedélyezés iránti kérelmet a 9 (1) bekezdése, illetve a 12 (1), (2), (3) és (4) bekezdései alapján, a 222

223 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján konkrét területi adatok megjelölésével együtt a területileg illetékes járási hivatalok járási földhivatalaitól kell kérni A Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területből illetékességi körébe Jászfényszaru település tartozik Az érintett földrészletek közül átlagos, átlagosnál jobb és átlagosnál gyengébb minőségű földrészletek is találhatóak A hatályos jogszabályok és a rendelkezésre álló adatok alapján a termőföld mennyiségi védelmét tekintve nem tud megjelölni olyan területet, illetve térrészt, amelyen a pályázatban kiírni tervezett koncessziós tevékenység nem folytatható, ugyanakkor fokozottan kell törekedni az átlagosnál jobb minőségű termőföldek védelmére, figyelembe véve a tanulmányban ismertetett, irányított ferdefúrás lehetőségét is A minden-kori igénybevevőnek törekednie szükséges arra is, hogy a tervezett tevékenységet a lehető legkisebb területre korlátozza a termőföldek tekintetében, és amennyiben lehetősége van rá a tevékenységet művelés alól kivett területeken végezze A termőföld védelméről szóló 27 évi CXXIX számú törvény (Tfvt) rendelkezése alapján a tervezett tevékenység nem zavarhatja a környező termőföldek mezőgazdasági hasznosítását Javasolja annak elősegítését, hogy a kutatófúrások, illetve a fúráslemélyítések ne, vagy a lehető legkevésbé érintsenek átlagosnál jobb minőségű termőföldeket, illetve öntözésre berendezett területeket A Tfvt hatálya kiterjed a termőföldre (kivéve erdő), valamint ha e törvény másként nem rendelkezik a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra A Tfvt rendelkezése szerint a Tfvt alkalmazása szempontjából termőföld az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az erdők védelméről szóló törvényben meghatározott erdőnek minősül A Tfvt értelmében földhivatali engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetelmények alól Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről, kérelemre indult eljárásban a területileg illetékes járási hivatal járási földhivatala, illetve több járási földhivatal illetékességi területét érintő kérelem esetén a megyei földhivatal önálló földvédelmi eljárás keretében dönt A földhivatalok ezen eljárása a termőföldek mennyiségi védelmét szolgálja Termőföldet más célra csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet (átlagos minőségű termőföld: az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997 évi CXLI törvényben meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld) más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet A Tfvt 11 (3) bekezdés b) pontja szerint helyhez kötött igénybevételnek számít a bányaüzem és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítmény Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni A termőföld más célú hasznosítása csak jogerős és hatályos termőföld más célú hasznosítási engedély birtokában kezdhető meg A Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala megállapítja, hogy Nógrád megye területén összesen 31 település érintett Ezek közigazgatási területén található, különböző művelési ágú termőföldek minőségi osztályait a 12 függelék tartalmazza (a 215 március 9-én aktuális állapot szerint, erdő művelési ág nélkül) 223

224 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A termőföld védelméről szóló 27 évi CXXIX törvény (Tfvt) 11 (2) bekezdése szerint átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet A (3) bekezdés szerint helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt A Tfvt 14 (1) bekezdése alapján a termőföld akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik (pl az elérési útvonalak kialakítása stb) Ebben az esetben az illetékes járási földhivataltól az időleges más célú hasznosításhoz engedélyt kell kérni A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztálya véleménye szerint, mivel a tanulmány mindössze a Hatvan elnevezésű terület által érintett települések nevét tartalmazza, a kutatással és a kitermeléssel érintett tényleges termőterületek pontos megjelölését nem, így nem vetíti előre azt sem, hogy a Pest megye illetékességi területéhez tartozó Aszód, Galgahévíz, Kartal, Tura, Verseg, Acsa, Csővár és Püspökhatvan települések külterületén a későbbiekben mely területeken terveznek termőföld igénybevételt Ennek megfelelően jelen eljárás keretei között mindössze a vonatkozó jogszabályi (földvédelmi) előírások, valamint az érintett Pest megyei településekkel kapcsolatos általános földhivatali adatok ismertetésére szorítkozik (11 függelék) A termőföld védelméről szóló 27 évi CXXIX törvény (Tfvt) tartalmazza a termőföldről szóló 1994 évi törvényből kiemelt, a termőföld hasznosításával a földvédelemmel, a talaj védelmével és a gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezésével, nyilvántartásával kapcsolatos új rendelkezéseket Felhívja a figyelmet arra, hogy a Tfvt rendelkezései szigorúan védik az átlagosnál jobb minőségű termőföldterületeket, melyek igénybevételére kizárólag időlegesen, valamint helyhez kötött beruházás esetén kerülhet sor Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a meglévő létesítmények bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt Kéri, hogy a kutatási munkálatok tervezése során legyenek figyelemmel a termőföld védelméről szóló törvény átlagosnál jobb minőségű termőföldterületekre vonatkozó rendelkezéseire, mivel a későbbi más célú hasznosítási engedélyezésére irányuló kérelem földhivatali elbírálásakor az illetékes járási földhivatal is széleskörű mérlegelési jogköre mellett e törvényi előírások alapján fog dönteni az engedély megadásáról, vagy megtagadásáról Tájékoztat arról, hogy a földvédelmi eljárás a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás, melynek alkalmával a földhivatal minden esetben helyszíni szemlét tart Földvédelmi eljárásnak minősül a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításának, a belterületbe vonásának engedélyezése, valamint az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldterületekre vonatkozó hatósági eljárás, melynek során a földhivatal az e törvény által megszabott követelmények alapján kérelemre dönt a más célú hasznosítás továbbfolytatásának engedélyezéséről, vagy az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről A fent felsorolt kérelemre induló eljárásokért a kérelmezőnek a Tfvt 18 (1) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie A hivatalból indult eljárásnál (engedély nélküli más célú hasznosítás) a földhivatal egyéb eljárási költséget számít fel A Hivatal levelében részletes tájékoztatást mellékel a 27 évi CXXIX törvény előírásairól A levél a MBFH Irattárában tekinthető meg 224

225 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a többször módosított 27/24 (XII 3) önkormányzati rendelet 2 -a foglalkozik a föld- és talajvédelemmel Nagykökényes vonatkozásában a 11/28 (VII 4) önkormányzati rendelettel módosított 8/25 (VIII 25) önkormányzati rendelet 27 -a foglalkozik a földvédelemmel A 4 témakörben együttműködő szakhatóságok: Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Földhivatala Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály 5 Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet 2 melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálati területen és 5 km-es körzetében 4 gyógyvizes és 1 ásványvizes kút található, melyek esetében a természetes gyógytényező érintettsége fennállhat A 24 táblázatadatait a Hivatal által közölt adatok alapján ellenőriztük Az 5 témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal 6 Nemzetvédelem A Korm rendelet 2 melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala tájékoztatást ad arról, hogy a koncesszió által érintett területeken Bér, Bokor, Buják, Egerbakta, Gyöngyös, Herencsény, Jobbágyi, Kisnána, Palotás, Recsk, Sirok, Tarnaszentmária, Terény és Verpelét települések közigazgatási területén HM vagyonkezelésű ingatlanok találhatóak, melyek a bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény pontja értelmében kivett területnek minősülnek, ezért ezek területét a további koncessziós tevékenység folytatásából kizárja A Hivatal levelében közli a kivett területek helyrajzi számait 225

226 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jobbágyi Község Önkormányzata Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a rendezési terv módosítása folyamatban van Államigazgatási egyeztetések alapján a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala kérésének megfelelően a módosítást követően a jobbágyi honvédelmi terület védőterületére vonatkozóan a telekhatártól 1 m-en belül bányászati tevékenység nem végezhető Az elfogadás várható ideje: 215 II félév A 6 témakörben együttműködő hatóságok: Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Jobbágyi Község Önkormányzata Jegyzője 7 Településrendezés A Korm rendelet 2 melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Boldogi Polgármesteri Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a tervezett tevékenység megkezdését a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal, írásban be kell jelenteni a település jegyzőjének Gyöngyös Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a 32/1999 (X 25) KT számú rendelettel helyi védelem alá vont táji értékeket a farkasmályi pincesort és a Sás-tói kőbányát érintheti A védelem alatt álló objektumok leírását a levél tartalmazza A Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője leveléhez csatolta Gyöngyöstarján Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 12/214 (X 15) önkormányzati rendelete 26 -át mely a különleges, beépítésre nem szánt területekkel kapcsolatos szabályozásokat tartalmazza, valamint a Gyöngyösoroszi 4/26 (III 31) ÖKT rendelet (Helyi Építési Szabályzat) teljes anyagát, melynek 2 (23) bekezdése tartalmazza a tiltó és korlátozó rendelkezéseket Hatvan Város Jegyzője tájékoztat arról, hogy a Hatvan város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 39/29 (VIII 28) önkormányzati rendelet a város honlapján, az önkormányzati rendeletek között megtalálható valamint, hogy Kerekharaszt esetében Kerekharaszt Község Önkormányzata Képviselő-testületének Kerekharaszt helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 6/27 (VI 19) önkormányzati rendelete szabályozza A Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a herédi önkormányzati rendeletek szövege elérhető a wwwheredhu honlapon, valamint csatolta leveléhez Nagykökényes 8/25 (VIII 25) önkormányzati rendelet teljes szövegét, a szerkezeti, a szabályozási és az övezeti tervek térképanyagát A Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége jelzi, hogy a vizsgálattal érintett terület(ek) konkrét megjelölése esetén tud érdemi információval szolgálni a helyi építési szabályzat előírásairól A Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal tájékoztat arról, hogy az önkormányzat szabályozási terve 1/212 (VIII 31) 22 (8) bekezdés szerint természeti területen folytatott bányászati tevékenység esetében a vonatkozó jogszabály szerint kell eljárni A Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője tájékoztat arról, hogy a siroki Belső gyártelep 12/35 hrsz-on üzemelő RUAG Ammotec Magyarországi Zrt tevékeny- 226

227 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján ségéhez kapcsolódóan a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság veszélyességi övezetet jelölt ki az alábbiak szerint: a zóna belső határát a 8-as számú lőportároló épület középpontjától mért 2 m sugarú körben, a középső zóna határát a 8-as számú lőportároló épület középpontjától mért 21 m sugarú körben, a külső zóna határát a 8-as számú lőportároló épület középpontjától mért 22 m sugarú körben határozta meg Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a rendezési terv, helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása, felülvizsgálata 215 őszén valósul meg Az alábbi települések arról nyilatkoztak, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: Abasár Polgármesteri Hivatala, az Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Csővári Kirendeltség Jegyzője, az Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Apc Közös Önkormányzatának Jegyzője, Aszód Város Jegyzője, Atkár Községi Önkormányzat Polgármestere, Bátonyterenye Város Önkormányzatának Jegyzője, a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Bercel és Galgaguta vonatkozásában, a Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádkövesdi Kirendeltsége, a Boldogi Polgármesteri Hivatal Jegyzője, Buják Községi Polgármesteri Hivatala, a Cserhátsurányi Közös Önkormányzati Hivatal Herencsény vonatkozásában, a Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Domoszló és Vécs vonatkozásában, a Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Kisnánai Kirendeltsége, az Ecsédi Polgármesteri Hivatal Jegyzője, az Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal, az Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Csécsei Kirendeltsége, az Egerbaktai Közös Önkormányzati Hivatal, az Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal Egerszóláti Kirendeltsége, Galgahévíz Község Jegyzője, Gyöngyöshalász Község Jegyzője, a Gyöngyöspatai Polgármesteri Hivatal, a Gyöngyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gyöngyöstarján és Gyöngyösoroszi vonatkozásában, a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal, a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasdengelegi Kirendeltsége, a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Erdőkürti Kirendeltsége, a Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Heréd és Nagykökényes vonatkozásában, Hort Község Jegyzője, a Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal, a Kállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kálló és Erdőtarcsa vonatkozásában, a Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Aldebrő vonatkozásában, Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője, a Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kartal és Verseg vonatkozásában, a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádsápi Kirendeltsége, 227

228 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés a Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagyút vonatkozásában, a Lőrinci Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal Terény vonatkozásában, a Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Halmajugrai Kirendeltsége, a Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Mátraderecskei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal Szuhai Kirendeltsége, Mátraszentimre Községi Önkormányzata, a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Cserhátszentiváni Kirendeltsége Cserhátszentiván, Kutasó és Bokor vonatkozásában, a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Nagyréde Községi Önkormányzat, a Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője Szűcsi vonatkozásában, a Palotási Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kisbágyon, Palotás és Szarvasgede vonatkozásában, Parád Polgármesteri Hivatala, a Parádi Közös Önkormányzati Hivatal Bodonyi Kirendeltsége, Pásztó Városi Önkormányzat Jegyzője, a Petőfibányai Polgármesteri Hivatal Jegyzője, a Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal, a Recski Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége, a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, a Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége, Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatala Szurdokpüspöki és Kozárd vonatkozásában, Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Tari Kirendeltsége, a Szűcsi Községi Önkormányzat, a Turai Polgármesteri Hivatal, a Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Vanyarc, Szirák és Bér vonatkozásában, a Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal Verpelét és Tarnaszentmária vonatkozásában és a Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Visonta és Detk vonatkozásában Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője által kifogásolt adatokat ellenőriztük (45 ábra, illetve 34 táblázat) A 7 témakörben együttműködő hatóságok: Abasár Polgármesteri Hivatal Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Csővári Kirendeltség Jegyzője Acsai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Apc Közös Önkormányzatának Jegyzője Aszód Város Jegyzője Atkár Községi Önkormányzat Polgármestere Bátonyterenye Város Önkormányzatának Jegyzője Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Berceli Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádkövesdi Kirendeltsége Boldogi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Buják Községi Polgármesteri Hivatal Cserhátsurányi Közös Önkormányzati Hivatal Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Domoszlói Közös Önkormányzati Hivatal Kisnánai Kirendeltsége 228

229 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Ecsédi Polgármesteri Hivatal Jegyzője Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Ecsegi Közös Önkormányzati Hivatal Csécsei Kirendeltsége Egerbaktai Közös Önkormányzati Hivatal Egerszalóki Közös Önkormányzati Hivatal, Egerszóláti Kirendeltség Galgahévíz Község Jegyzője Gyöngyös Város Jegyzője Gyöngyöshalász Község Jegyzője Gyöngyöspatai Polgármesteri Hivatal Gyöngyössolymosi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hatvan Város Jegyzője Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasdengelegi Kirendeltsége Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal Erdőkürti Kirendeltsége Herédi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Hort Község Jegyzője Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal Kállói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Karácsond Községi Önkormányzat Jegyzője Kartali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Nógrádsápi Kirendeltsége Kompolti Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lőrinci Polgármesteri Hivatal Jegyzője Magyarnándori Közös Önkormányzati Hivatal Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Halmajugrai Kirendeltség Markazi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mátraderecskei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mátramindszenti Közös Önkormányzati Hivatal Szuhai Kirendeltség Mátraszentimre Községi Önkormányzat Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Cserhátszentiváni Kirendeltsége Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Nagyfügedi Közös Önkormányzati Hivatal Ludasi Kirendeltsége Nagyréde Községi Önkormányzat Nagyrédei Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője Palotási Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Parád Polgármesteri Hivatal Parádi Közös Önkormányzati Hivatal Bodonyi Kirendeltsége Pásztó Városi Önkormányzat Jegyzője Petőfibányai Polgármesteri Hivatal Jegyzője Püspökhatvani Közös Önkormányzati Hivatal Recski Közös Önkormányzati Hivatal Parádsasvári Kirendeltsége Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Rózsaszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Zagyvaszántói Kirendeltsége Siroki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Szurdokpüspöki Közös Önkormányzati Hivatal Tari Kirendeltség Szűcsi Községi Önkormányzat Turai Polgármesteri Hivatal 229

230 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Vanyarci Közös Önkormányzati Hivatal Verpeléti Közös Önkormányzati Hivatal Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 8 Közlekedés A tanulmány 241 alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal megállapítja, hogy a kutatási területtel érintett az országos törzshálózati és egyéb vasúti pályákról szóló 168/21 (V 11) kormányrendelet 1 számú melléklete alapján besorolt, illetve keskeny nyomközű vasútvonalak a tanulmányban részletesen felsorolásra kerültek, illetve, hogy a vasúti forgalom biztonságára, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények előírásait tartalmazó jogszabályok, jogszabályhelyek a tanulmányban ugyancsak megtalálhatók Tájékoztat arról, hogy a Budapest Mezőzombor vasútvonal Budapest Hatvan és Hatvan Miskolc szakaszai rekonstrukciójának engedélyezése a vasúti hatóságnál folyamatban van A vasútvonalak korszerűsítésének engedélyedzéséhez a Budapesti Bányakapitányság BBK/2687 2/214 számon, a Miskolci Bányakapitányság MBK/755 2/214 és MBK/249 3/214 számokon hozzájárult Hajózási, illetve vízi közlekedés szempontjából a vizsgálati tanulmánnyal kapcsolatban észrevételt nem tesz A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megállapítja, hogy a vizsgálati terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket érinti, ezért a tervezett koncessziós tevékenységhez abban az esetben járul hozzá, ha Bátonyterenye, Gyöngyös, Kerekharaszt és Hatvan kórház mentő repülőtér megadott EOV középponti koordinátáitól számított 5 m sugarú körön belüli kutatásokat az illetékes bányakapitányságon keresztül a Légügyi Hivatalnál külön engedélyeztetik A repülőterek középponti EOV koordinátái a Hatóság levelében megtalálhatók A Heves Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztály a következő véleményt adja: A koncessziós pályázatra javasolt terület Heves megyében Poroszló, Sarud, Újlőrincfalva községek területét érinti Az érintett területen található az M3 autópálya, valamint 4 főút, 25 öszekötőút és további 25 bekötő- és állomáshoz vezető út (A főutakra vonatkozó információt a tanulmány 2411 fejezete ismerteti, az alsóbbrendű utak részletes listáját a Hivatal levele tartalmazza) Tájékoztat arról, hogy uniós forrás felhasználásával folyamatban van a 21 sz főút négynyomúsítása és a 32 sz főút korszerűsítése Ezek mellett az országos közúthálózat fejlesztés az érintett területen belátható időn belül nem tervezett, de állami forrás függvényében több alsóbb rendű út felújítása aszfaltozása is várható az elkövetkező években Az országos kerékpárút hálózat részét képező kerékpárutak, kerékpárútvonalak közül érintett a 31 sz Zagyvamenti kerékpárút (Salgótarján Bátonyterenye Szurdokpüspöki 23

231 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Zagyvaszántó Hatvan Jászberény közötti szakasza), a 21 sz Palócok földje kerékpárút (Jobbágyi Zagyvaszántó közötti szakasza) és a 3 sz Kelet-magyarországi kerékpárút (Gödöllő Zagyvaszántó Gyöngyöspata Gyöngyös Markaz Kisnána közötti szakasza) A Zagyvamenti kerékpárút Hatvan város térségét érintő szakasza várhatóan 215 őszéig elkészül A Kelte-magyarországi kerékpárút, a Palócok földje kerékpárút és a Zagyvamenti kerékpárút Hatvan város térségén kívüli szakaszai megvalósulásának időpontja nem ismert A helyi közutak, mezőgazdasági utak fejlesztése, korszerűsítése az érintett területen pénzügyi forrásrendelkezésre állásának függvénye Amennyiben a kutatás és a kitermelés amennyiben a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a kutatás és kitermelés a közutak állagára káros hatást nem gyakorol, a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti, útügyi érdekeket nem sért Szükséges azonban a felszíni geofizikai kutatás ütemezésének, helyszíneinek tervezésekor egyeztetni a közúti beruházásokat bonyolító Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-vel egyeztetni, a kutatás (talajrezgés) fent említett beruházásokhoz kapcsolódó hidak alapozás kivitelezésére gyakorolt hatása miatt Felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálati területen a szénhidrogén megkutatásához és kitermeléséhez kapcsolódó közút igénybevételéhez a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I törvény (Kkt) 36 (1) bekezdése alapján a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő Ha a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges, a nem közlekedési célú igénybevételről is a közút kezelőjének hozzájárulásával az építési (létesítési) eljárásban kell határozni Amennyiben az igénybevételt kérő a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéről az engedélyező hatóság a közlekedési hatóság nyilatkozata alapján dönt Útcsatlakozás országos, helyi és közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez a Kkt 39 (1) bekezdése szerint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges S Kkt 42/A (1) bekezdése szerint a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 5 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 1 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi A Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal véleményének kialakításához a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Magyar Közút Nonprofit Zrt Jász Nagykun Szolnok Megyei Igazgatósága állásfoglalásait is felhasználta Vizsgálni és pontosítani szükséges a kutatási területek felvonulási útvonala alapján az országos közutakhoz csatlakozó, meglévő földutak állapotát Amennyiben azok felújítása,

232 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés átépítése szükséges, akkor felújításukról a sárfelhordás megakadályozása érdekében az érvényben lévő útügyi műszaki előírásokban foglaltak szerint elkészített tervek és a kiadásra kerülő közútkezelői hozzájárulás alapján gondoskodni kell A közúti közlekedésről szóló 1988 évi I törvényben foglaltaknak megfelelően az alábbi esetekben be kell szerezni a közútkezelő hozzájárulását: A 36 (1) bekezdése szerint a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges A 39 (1) és (2) bekezdése szerint útcsatlakozás létesítéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges Útcsatlakozás létesítéséhez az országos közút vagyonkezelőjének a hozzájárulása szükséges, ha az országos közúthoz új, kereskedelmi egységhez kapcsolódó utat, vagy közforgalom elől elzárt vagy el nem zárt magánutat csatlakoztatnak A 42/A (1) bekezdés szerint a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi Az országos közutakat érintő létesítményekről elkészített engedélyezési terveket A közutak igazgatásáról szóló 19/1994 (V31) KHVM rendeletben előírt műszaki tartalommal ellátva, közútkezelői hozzájárulás kiadása céljából 3 példányban kell megküldeni az országos közútkezelő részére megküldeni A vizsgálati területen figyelembe veendő közúti fejlesztéseket az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 23 évi XXVI törvény, az országos gyorsforgalmi és közúthálózat nagytávú tervét és hosszú távú fejlesztési programját tartalmazó 1222/211 (VI 29) kormányhatározat, valamint a központi költségvetésből finanszírozott kiemelt közúti beruházásokról szóló 11/215 (I 2) kormányhatározat tartalmazza A tárgyi területre vonatkoznak továbbá a megyei továbbfejlesztési tervek, illetve a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiáról szóló 1486/214 (VIII 28) kormányhatározat, a as programozási időszak közúti, vasúti és vízi közlekedési, városi és elővárosi közlekedési fejlesztési fejlesztéseinek indikatív listájáról szóló 1696/214 (XI 26) kormányhatározat, valamint a as programozási időszakra vonatkozó operatív programok keretén belül megvalósítható fejlesztések A fentiekből adódóan az infrastruktúra-fejlesztési elképzelések időbeni és térbeli ütemezése is változhat, ezért a konkrét bányászati területek kijelölésénél, illetve a koncessziós jogok értékesítésénél tekintettel a jogok időbeliségére is a közlekedési hálózatfejlesztési igények messzemenő szem előtt tartása miatt a pontos nyomvonalak és a későbbi aktuális kezelői, tulajdonosi, illetve vagyonkezelői hozzájárulások ügyében minden esetben fel kell venni a kapcsolatot az állami kezelő szervekkel, illetve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal A vizsgálati területen belül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt beruházásában több szakaszon folyamatban van a 21 sz főút négysávosítása, valamint 11,5 t tengelyterhelésre 232

233 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján történő burkolat-megerősítése, a 32 sz főút Hatvan Jászfényszaru közötti szakaszának 11,5 t tengelyterhelésre történő burkolat-megerősítése, valamint a 3 sz főút Hatvan vasút feletti híd rehabilitációja és a kapcsolódó csomópont átépítése Vasúti vonatkozásban ugyancsak a NIF Zrt lebonyolításában kerül sor a Rákos Hatvan vonalszakasz rekonstrukciójára, míg a Hatvan Miskolc vonalszakasz előkészítését a MÁV Zrt végzi A Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Útügyi Osztály tájékoztat arról, hogy a vizsgálati terület a hatáskörzetébe tartozó 18 település területét, a helyi (önkormányzati) közlekedési létesítményeket érinti A helyi közúthálózat kezelője az érintett község önkormányzata) Az országos közúthálózatból a térségben a 2122, 2126, 2128, 2127, 2129, 219, 2131, 21148, 21149, 2137, 21152, 21151, 216, 2136, 217, 246 és 2413 számú közút érintett Az országos közúthálózat kezelője Nógrád megye területén a Magyar Közút Nonprofit Zrt Nógrád Megyei Igazgatósága (31 Salgótarján, Meredek út 31) A közutak fejlesztési terveiről, fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátásáról az országos közutakat illetően a kezelő, továbbá a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (124 Budapest, Lövőház u 39), a helyi közutak esetében az illetékes önkormányzatok adnak felvilágosítást A közutakat érintő tevékenységek (közút felbontása, közművek elhelyezése, útcsatlakozás létesítése stb) esetében meg kell kérni az illetékes közútkezelő hozzájárulását Ha a kérelmező a közút kezelőjének hozzájárulásában foglaltakat sérelmesnek tartja, akkor jogorvoslatot az illetékes közlekedési hatóságtól; Nógrád megye területén a Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségétől kérhet A közúti közlekedésről szóló 1988 évi I törvénnyel (Kkt) összhangban a főutak tengelyétől számított 1 méter, egyéb utak tengelyétől számított 5 méter távolságon belül a kutatáshoz közútkezelői hozzájárulást kell kérni A jövőbeni fejlesztések helybiztosítása érdekében ezen területsávon belül lehetséges a kutatási tevékenység korlátozása A kutatási terület megközelítését kiszolgáló útcsatlakozást a sárfelhordás megelőzése érdekében szilárd burkolattal kell ellátni, amelyhez közútkezelői hozzájárulást kell kérni Az érintett vasúthálózat a térségben (Nógrád megye közigazgatási területén belül) a 81 és a 78-as számú vonalak A vasútvonalak fejlesztési terveiről, fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátásáról az illetéke MÁV Zrt Budapesti területi Igazgatósága (187 Budapest, Kerepesi út 3) tud felvilágosítást adni A Felügyelőség a területen elhelyezkedő országos és helyi közutak adataival kapcsolatban nyilvántartásokkal nem rendelkezik A közútkezelők hozzájárulásának beszerzését a Kkt 36 -a írja elő A Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály tájékoztat arról, hogy a Hatóság adatszolgáltatási és véleményezési köre a területen elhelyezkedő országos és helyi közutak közúti forgalmának biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelői fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára vonatkozó követelményekre terjed ki Véleményének kialakításához szükséges a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Magyar Közút Nonprofit Zrt állásfoglalásainak ismerete is, ezért nyilatkozatukat kéri az egyeztetési anyag alapján A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen figyelembe veendő közúti fejlesztéseket az országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú tervét és hosszú távú programját tartalmazó 1222/211 (VI 29) kormányhatározat, valamint a költségvetési tervből finanszírozott, kiemelt közúti beruházásokról szóló 11/215 (I 2) kormányhatározat tartalmazza A tárgyi területre vonatkozik az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 23 évi XXVI törvény, a megyei 233

234 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés továbbfejlesztési tervek, a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiáról szóló 1486/214 (VIII 28) kormányhatározat, a as programozási időszak országos jelentőségű közúti, vasúti és vízi közlekedési, városi és elővárosi közlekedési fejlesztéseinek indikatív listájáról szóló 1696/214 (XI 26) kormányhatározat, valamint a as programozási időszakra vonatkozó operatív programok keretén belül megvalósítható fejlesztések A fentiekből adódóan az infrastruktúra-fejlesztési elképzelések időbeni és térbeli ütemezése is változhat, ezért a konkrét bányászati területek kijelölésénél, illetve a koncessziós jogok értékesítésénél tekintettel a jogok időbeliségére is a közlekedési hálózatfejlesztési igények messzemenő szem előtt tartása miatt a pontos nyomvonalak és a későbbi aktuális kezelői, tulajdonosi, illetve vagyonkezelői hozzájárulások ügyében minden esetben fel kell venni a kapcsolatot az állami kezelő szervekkel, illetve a Központtal Megjegyzi, hogy a vizsgálati területen belül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt beruházásában folyamatban van a 21 sz főút négysávosítása, valamint a 11,5 t tengelyterhelésre történő burkolat-megerősítése, a 32 sz főút Hatvan Jászfényszaru közötti szakaszának 11,5 t tengelyterhelésre történő burkolat-megerősítése, valamint a 3 sz főút Hatvan vasút feletti híd rehabilitációja és a kapcsolódó csomópont átépítése Vasúti vonatkozásban ugyancsak a NIF Zrt lebonyolítására kerül sor a Rákos Hatvan vonalszakasz rekonstrukciója, míg a Hatvan Miskolc vonalszakasz előkészítését a MÁV Zrt végzi A Magyar Közút Nonprofit Zrt Heves Megyei Igazgatósága tájékoztat arról, hogy a Magyar Állam tulajdonában, valamint a Magyar Közút Nonprofit Zrt üzemeltetésében lévő, a beruházás során érintett országos közúti területén a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I törvény 42/A (1) bekezdése értelmében a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, illetve amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi A Magyar Közút Nonprofit Zrt Pest Megyei Igazgatósága felhívja a figyelmet arra, hogy a nyersanyagok szállítási útvonalának megtervezésekor elsősorban a gyorsforgalmi és a főút kategóriájú közúthálózati elemek használatát kell figyelembe venni Alsóbbrendű úthálózat esetén szükségesnek látja a meglévő úthálózat geometriájának, pályaszerkezetének, terhelhetőségének stb vizsgálatát, továbbá az érintett útszakaszok esetleges megerősítését, cseréjét is a várható nehézgépjármű-forgalom növekedése miatt A nyersanyagok kitermelésének megkezdése előtt a szállítási útvonalak tervét tartalmazó 3 pld tervdokumentációt az Igazgatósághoz kell benyújtani és a közútkezelői hozzájárulást meg kell kérni A vizsgálati terület Heves, Nógrád, Jász Nagykun Szolnok és pest megyét érinti A Társaság megyei igazgatóságai a területükön elhelyezkedő országos közutak kezelését és az azokkal kapcsolatos közútkezelői hozzájárulások kiadását egységes elvek alapján, de egymástól függetlenül végzik Az M3 autópálya teljes szakaszának kezelője a Borsod Abaúj Zemplén Megyei Igazgatóság Mindezek alapján az érintett országos közutak 234

235 Hatvan III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján felsorolását öt csoportra kell bontani, melynek a közútkezelői hozzájárulások kiadásának illetékességi szempontból van jelentősége Az Igazgatóság által kezelt országos közutak felsorolása vizsgálati területen: Főutak: 3 számú, Budapest Miskolc Tornyosnémeti főút Mellékutak: 216 jelű, Vác Acsa Verseg összekötő út, 218 j, Balassagyarmat Aszód összekötő út, 219 j, Aszód Verseg Szarvasgede összekötő út, 2115 j, Rétság Galgaguta összekötő út, 2129 j, Galgaguta Jobbágy összekötő út, 314 j, Gödöllő Tura Hatvan összekötő út, 315 j, Aszód Sülysáp összekötő út, j, Boldog bekötő út A közúti közlekedésről szóló, többször módosított 1988 évi I törvény 42/A értelmében külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges Erre való tekintettel valamennyi érintett köz- és magánútkezelő hozzájárulását a bányászati tevékenység megkezdése előtt be kell szerezni Ha a közút kezelője a hozzájárulást megtagadja, vagy a hozzájárulás iránti kérelem előterjesztésétől számított 3 napon belül nem nyilatkozik, a kérelmező a közlekedési hatósághoz fordulhat A vizsgálati terület közúthálózatról történő megközelítése csak meglévő útcsatlakozások igénybevételével történhet, új útcsatlakozás csak az ÚT közutak tervezése útügyi műszaki előírás és az útcsatlakozások kialakítására vonatkozó ÚT útügyi műszaki előírás figyelembe vételével létesíthető, az érintett közútkezelő hozzájárulásával A vizsgálati területen, a szilárd burkolatú közúthálózatra sárfelhordás nem történhet, a csatlakozó földút kezelőjének meg kell akadályoznia, hogy a földútról a járművek a szilárd burkolatú közútra földet, iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel A kutatási terület térségében elhelyezkedő ingatlanok, illetve mezőgazdasági földterületek megközelítését a kutatási tevékenység nem akadályozhatja, azt továbbra is biztosítani kell Amennyiben a kutatással vagy a későbbiekben a kitermeléssel összefüggésben, meglévő út megszűntetése, új út kiépítése vagy meglévő út kiépítése válik szükségessé, az csak az illetékes közlekedési hatóság engedélye alapján történhet A kutatás, illetve a kitermelés engedélyezési eljárásaiban a közútkezelő, illetve a közlekedési hatóság a megközelítési szállítási útvonal megfelelőségét részletesen vizsgálja és amennyiben a szállítási forgalom nagysága vagy közlekedés biztonsági szempontok szükségessé teszik az engedély kiadását a szállító útvonal fejlesztésének feltételéhez köti A 8 témakörben együttműködő szakhatóságok: Heves Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Útügyi Osztály Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nógrád Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Útügyi Osztály 235

236 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Útügyi Osztály 9 Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében Az ásványvagyongazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány 16 és 33 alfejezetei tartalmazzák Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott 236

237 Függelék Függelék 1 függelék Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa (HAAS et al 21) 2 függelék Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO 2eq : széndioxid-egyenérték az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO 2 mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dt: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dz: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés) A 12 fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (1 18 J) ELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ÉTT: Érzékeny Természeti Terület 237

238 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű MÁFGBA: MBFH Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár GJ: Gigajoule (1 9 J) GVV: gáz-víz viszony (m 3 /m 3 ) GW: Gigawatt (1 9 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, 1 GJ =,2778 MWh =,239 toe MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány maf: Adriai tenger feletti magasság mbf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (1 6 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (1 15 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 2) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 2) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (1 12 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, 1 toe = 41,868 GJ = kwh TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, 1 W = 1 J/s F: Formáció T: Tagozat Q: Kvarter Pl: Pliocén Pa 2 : Felső-pannóniai Pa 1: Alsó-pannóniai Pa: Pannóniai M s : Szarmata M b : Badeni 238

239 Függelék M k : Kárpáti M o : Ottnangi M e : Eggenburgi Mi: Miocén Ol: Oligocén K: Kréta J: Jura T 3 : Felső-triász T 2 : Középső-triász T 1 : Alsó-triász T: Triász Mz: Mezozoikum P: Perm C: Karbon D: Devon S: Szilur O: Ordovícium Cm: Kambrium Pz: Paleozoikum OPz: Ópaleozoikum 239

240 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 3 függelék Helyi jelentőségű, védett természeti területek Név Apci Széleskő tó és környéke Kisterenyei Gyürki- Solymossy kastélypark Törzs-könyvi szám Megye Település Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve 9/46/TT/99 Heves Apc TT 46,4 2 11/17/TT/75 Nógrád Bátonyterenye TT 13, Dél-cserháti 11/88/TT/7 Nógrád Bercel TT 427,4 27 Keselyréti tölgyfa 11/2/TE/43 Nógrád Buják TE 212 Keselyréti tölgyfák 11/1/TE/43 Nógrád Buják TE 212 Bélahalompusztai volt Keglevich kastélypark 11/32/TT/76 Nógrád Csécse TT, Erzsike park 11/31/TT/76 Nógrád Csécse TT 3, Tőzegmohás láptavak Dabasi-Halász Arborétum Gyöngyös, Egri út 2 sz alatt álló páfrányfenyő Gyöngyösi Fő tér 13 sz alatt található japánakác Gyöngyösi Klapka u 1 sz alatt álló 3 tiszafa Gyöngyösi Rigó utcai kert Gyöngyösi Sástóikőbánya Gyöngyösi Szent Bertalan u 3 sz alatt álló 2 db japánakác Mátrafüred, Akadémia u 11 sz alatt található 2 db lucfenyő 9/8/TT/75 Heves Egerbakta TT 731, /14/TT/75 Nógrád Erdőtarcsa TT 1, /42/TE/82 Heves Gyöngyös TE 2 9/44/TE/82 Heves Gyöngyös TE 2 9/4/TE/82 Heves Gyöngyös TE /47/TT/99 Heves Gyöngyös TT 2 9/48/TT/99 Heves Gyöngyös TT 13,34 2 9/41/TE/82 Heves Gyöngyös TE /43/TE/82 Heves Gyöngyös TE 1982 Orczy-kastély kertje 9/1/TT/52 Heves Gyöngyös TT 2, Védett fák 9/28/TE/82 Heves Gyöngyös TE 1982 Bába-kő 9/21/TT/78 Heves Gyöngyössolymos TT Fajzatpusztai park 9/37/TT/82 Heves Gyöngyöstarján TT

241 Függelék Név Kastély-park, Sósirét Törzs-könyvi szám Megye Település Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve 9/17/TT/78 Heves Gyöngyöstarján TT Útmenti hársfa 9/33/TE/82 Heves Hort TE 1982 Andezitrétege 11/5/TT/53 Nógrád Jobbágyi TT 3, Ilona-völgyi fasor 9/6/TE/75 Heves Parád TE 1975 Parádfürdői park 9/25/TT/82 Heves Parád TT 5, Arborétum 9/7/TT/75 Heves Recsk TT 67, Siroki domb és víztározó 9/63/TT/3 Heves Sirok TT 5,25 23 Siroki Nyírjes-tó 79/TT/61 Heves Sirok TT 21,37 Siroki vár és környéke 9/14/TT/78 Heves Sirok TT 33, Tuzson arborétum 11/26/TT/75 Nógrád Tar TT 2, Verpeléti Várhegy 9/3/TT/75 Heves Tarnaszentmária TT 1, Terényi Víztározó-tó 11/12/TT/96 Nógrád Terény TT 49, Turai Schossbergerkastély parkja 12/354/TT/9 Pest Tura TT 1, függelék A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények Szelvény Megrendelő Dátum Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség JB 2 MOL Rt 25 T21423, MBFH szolgáltatott JB 3 MOL Rt 25 T21423, MBFH szolgáltatott JB 5 MOL Rt 25 T21423, MBFH szolgáltatott JB 7 MOL Rt 25 T21423, MBFH szolgáltatott JE 186 MOL Rt 24 T21412, MBFH szolgáltatott JE 187 MOL Rt 24 T21412 JE 188 MOL Rt 24 T21412 JE 189 MOL Rt 24 T21412, MBFH szolgáltatott JE 19 MOL Rt 24 T21412 JE 191 MOL Rt 24 T21412 JE 192 MOL Rt 24 T21412, MBFH szolgáltatott XSZI 1/22 MOL Rt 22 T2892 XSZI 1/22 MOL Rt 22 T2892 XSZI 11/22 MOL Rt 22 T2892 XSZI 2/22 MOL Rt 22 T2892, AD2379 (digitális terepi adat) XSZI 3/22 MOL Rt 22 T2892 XSZI 4/22 MOL Rt 22 T2892 XSZI 5/22 MOL Rt 22 T2892 XSZI 6/22 MOL Rt 22 T2892 XSZI 7/22 MOL Rt 22 T

242 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Szelvény Megrendelő Dátum Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség XSZI 8/22 MOL Rt 22 T2892 XSZI 9/22 MOL Rt 22 T2892 JE 177 MOL Rt 2 T2534 JE 178 MOL Rt 2 T2534 JE 179 MOL Rt 2 T2534 JE 18 MOL Rt 2 T2534 JE 181 MOL Rt 2 T2534 JE 182 MOL Rt 2 T2534 JE 183 MOL Rt 2 T2534 JE 172 MOL Rt 1999 MBFH szolgáltatott JE 173 MOL Rt 1999 MBFH szolgáltatott JE 174 MOL Rt 1999 JE 175 MOL Rt 1999 JE 176 MOL Rt 1999 JE 157 MOL Rt 1997 T264 JE 158 MOL Rt 1997 T264 JE 159 MOL Rt 1997 T264, MBFH szolgáltatott HIII A/95 OXY H-III Kft 1995 T 17737, AD2379 (digitális terepi adat) HIII B/95 OXY H-III Kft 1995 T 17737, AD2379 (digitális terepi adat) HIII C/95 OXY H-III Kft 1995 T 17737, AD2379 (digitális terepi adat) HIII D/95 OXY H-III Kft 1995 T 17737, AD2379 (digitális terepi adat) HIII E/95 OXY H-III Kft 1995 T 17737, AD2379 (digitális terepi adat) HIII F/95 OXY H-III Kft 1995 T 17737, AD2379 (digitális terepi adat) HIII G/95 OXY H-III Kft 1995 T 17737, AD2379 (digitális terepi adat) HIII H/95 OXY H-III Kft 1995 T 17737, AD2379 (digitális terepi adat) HIII I/95 OXY H-III Kft 1995 T 17737, AD2379 (digitális terepi adat) HIII J/95 OXY H-III Kft 1995 T 17737, AD2379 (digitális terepi adat) HIII K/95 OXY H-III Kft 1995 T 17737, AD2379 (digitális terepi adat) XJE 153/95 MOL Rt 1995 JE 135 MOL Rt 1994 JE 144 MOL Rt 1994 MBFH szolgáltatott, AD2472 (digitális terepi adat) JE 145 MOL Rt 1994 MBFH szolgáltatott, AD2472 (digitális terepi adat) JE 119 MOL Rt /213 (digitális terepi adat) JE 121 MOL Rt 1992 JE 123 MOL Rt 1992 JE 124 MOL Rt 1992 JE 1 MOL (OKGT) 1991 MBFH szolgáltatott, AD2472 (digitális terepi adat) JE 11 MOL (OKGT) 1991 MBFH szolgáltatott, 14/213 (digitális terepi adat) JE 12 MOL (OKGT) 1991 MBFH szolgáltatott, 14/213 (digitális terepi adat) JE 14 MOL (OKGT) 1991 MBFH szolgáltatott, 14/213 (digitális terepi adat) JE 15 MOL (OKGT) 1991 MBFH szolgáltatott, 14/213 (digitális terepi adat) JE 16 MOL (OKGT) 1991 MBFH szolgáltatott, 14/213 (digitális terepi adat) JE 97 MOL (OKGT) 1991 JE 98 MOL (OKGT) /213 (digitális terepi adat) JE 99 MOL (OKGT) /213 (digitális terepi adat) IS 1 MOL (OKGT) 199 MBFH szolgáltatott IS 2 MOL (OKGT) 199 MBFH szolgáltatott IS 8 MOL (OKGT) 199 MBFH szolgáltatott JE 96/1 MOL (OKGT) 199 VJE 75 MOL (OKGT) 1989 VJE 76 MOL (OKGT) 1989 VJE 79 MOL (OKGT) 1989 VJE 8/A MOL (OKGT) 1989 VJE 81 MOL (OKGT) 1989 VJE 82 MOL (OKGT) 1989 VJE 83 MOL (OKGT) 1989 VJE 84 MOL (OKGT) 1989 VJE 85 MOL (OKGT) 1989 VJE 86 MOL (OKGT) 1989 VJE 86/A MOL (OKGT) 1989 VJE 87 MOL (OKGT) 1989 VJE 88 MOL (OKGT) 1989 MBFH szolgáltatott VJE 89 MOL (OKGT)

243 Függelék Szelvény Megrendelő Dátum Kutatási terület, adattári szám, tartalom, adat elérhetőség VJE 9 MOL (OKGT) 1989 VJE 91 MOL (OKGT) 1989 MBFH szolgáltatott VJE 92 MOL (OKGT) 1989 MBFH szolgáltatott, 15/213 (digitális terepi adat) VJE 93 MOL (OKGT) 1989 MBFH szolgáltatott, 15/213 (digitális terepi adat) VJE 95 MOL (OKGT) 1989 VJE 96 MOL (OKGT) 1989 XEK 2/89 MOL (OKGT) 1989 MBFH szolgáltatott JE 69 MOL (OKGT) 1988 MBFH szolgáltatott JE 72 MOL (OKGT) 1988 JE 64 MOL (OKGT) 1987 JE 65 MOL (OKGT) 1987 JE 66 MOL (OKGT) 1987 JE 68 MOL (OKGT) 1987 MBFH szolgáltatott JE 7 MOL (OKGT) 1987 MBFH szolgáltatott JE 71 MOL (OKGT) 1987 JE 73 MOL (OKGT) 1987 JE 74 MOL (OKGT) 1987 MA 13/85 MOL (OKGT) 1985 MA 14/85 MOL (OKGT) 1985 MA 15/85 MOL (OKGT) 1985 MA 16/85 MOL (OKGT) 1985 MA 17/85 MOL (OKGT) 1985 EK 6/B/84 MOL (OKGT) 1984 MBFH szolgáltatott, AD2379 (digitális terepi adat) XMA 9/A/84 MOL (OKGT) 1984 EK 6/B/83 MOL (OKGT) 1983 MBFH szolgáltatott EK 6D/ MA 1/83 MOL (OKGT) 1983 MA 11/83 MOL (OKGT) 1983 MA 9/83 MOL (OKGT) 1983 SZI 1/83 MOL (OKGT) 1983 XEK 6/G/83 MOL (OKGT) 1983 XMA 3/83 MOL (OKGT) 1983 XNSZ 14/83 MOL (OKGT) 1983 EG 11 MOL (OKGT) 1982 MBFH szolgáltatott EG 12 MOL (OKGT) 1982 EG 19 MOL (OKGT) 1982 MBFH szolgáltatott MA 1/G MOL (OKGT) 1982 MA 2/82 MOL (OKGT) 1982 MA 2/G MOL (OKGT) 1982 MA 3/G MOL (OKGT) 1982 XMA 8/82 MOL (OKGT) 1982 AD239 (digitális terepi adat) EG 6 MOL (OKGT) 1981 MBFH szolgáltatott MA 2/81 MOL (OKGT) 1981 MA 4/81 MOL (OKGT) 1981 MA 5/81 MOL (OKGT) 1981 MA 6/81 MOL (OKGT) 1981 MA 7/81 MOL (OKGT) 1981 XMA 1/A/81 MOL (OKGT) 1981 AD239 (digitális terepi adat) XMA 3/B/81 MOL (OKGT) 1981 XMA 4/B/81 MOL (OKGT) 1981 XNSZ 2/81 MOL (OKGT) 1981 EG 1 MOL (OKGT) 198 MA 1/8 MOL (OKGT) 198 MA 2/8 MOL (OKGT) 198 XMA 3/8 MOL (OKGT) 198 AD239 (digitális terepi adat) XGYO 1/79 MOL (OKGT) 1979 XGYO 2/79 MOL (OKGT) 1979 XA 12/del/77 MOL (OKGT) 1977 XEK 2/B/76 MOL (OKGT) 1976 XEK 2/C/76 MOL (OKGT) 1976 MA 1/75 MOL (OKGT)

244 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 5 függelék Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log (m) (m) (mbf) (m) szám Dátum Terület+ Detk F Detk F Detk F , ,5 133, Detk F Detk VT 77/A , ,6 126, Detk DE , ,9 124, Detk F 457/ Visonta F Detk F , ,4 131, Visonta F , ,7 133, Detk DE , ,7 124, Detk F , ,6 133, Detk DE ,9 123, Detk F , ,1 13, Detk F , ,7 13, Detk F Detk F Detk F Detk F , ,4 133, Detk F 479A 73194, ,8 121, Detk F 479B 73194, ,8 121, Detk F 479C 73194, ,8 121, Detk F Detk F Detk Detk IF ,9 2693, Detk Detk PK ,9 2733, Visonta Visonta K 1/ , ,3 13, Gyöngyösoroszi Gyöngyösoroszi Halmajugra Halmajugra 18/ Halmajugra K 18/ Szirák Szirák Recsk RM ,2 27, Karácsond F 6/ Szirák Szirák Detk Detk Visonta K 37/ Gyöngyösoroszi GYO 5 718, , Verseg VE Visonta KF Visonta KF Visonta KF Visonta KF Püspökszilágy Püspökszilágy Rózsaszentmárton ROZSA , Recsk RM , , Recsk RM , , Visonta K 92/ Recsk RM , ,6 321, Pásztó Pa , ,9 16,27 426,6 3 1 Detk F Detk F Detk De Vécs F Detk F Detk F 463/ Detk F Vécs VT Visonta F Visonta F

245 Függelék Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log (m) (m) (mbf) (m) szám Dátum Terület+ Detk DE Detk DE Detk DE , ,5 116, Detk DE Detk F Detk F Visonta F Detk F Vécs F Visonta ADF Detk F Detk K 6/43B ,7 124, Detk K 6/43A ,7 124, Detk F Vécs VT Detk Detk Nézsa Nézsa Recsk Recsk , ,1 211, Recsk Recsk , ,9 29, Recsk Recsk , ,3 211, Kartal Kartal , ,1 156, Szuha T Kápolna KP , Hort F 611/ , Jászberény J Szuha 17/T , ,7 411, Csővár CS 1/A 66935, , Recsk R Recsk RV Verpelét VERP , , Recsk R , ,5 216, Recsk R , ,9 234, Recsk RM , , Püspökhatvan Püspökhatvan , ,7 229, Püspökhatvan Püspökhatvan , Szandaváralja SZV , ,9 3, Szanda G , ,8 328, Boconád F Tódebrő Td , ,4 14, Recsk Re , ,6 262, Recsk RM , ,7 227,35 121, Mátraverebély MV , ,9 177,9 379, Tar Tar , ,7 184, Mátraszőlős Msző , ,6 211, Galgamácsa Gamcsa Nagybátony Nb ,7, Tar Tar ,7 334,9 451,1 3 2 Nagybátony Nb , , Nagybátony Nb , ,2 271,27 25,5 3 2 Nagybátony Nb , ,7 357,7 393,4 3 2 Nagybátony Nb , ,6 532,31 494,8 3 2 Szuha Szu , ,69 42,1 3 2 Szuha Szu , ,7 484,63 336, Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben 245

246 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 6 függelék A 26 ábra jelkulcsa 246

247 Függelék 7 függelék A 27 és 28 ábrák jelkulcsa 247

248 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 8 függelék Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben Hatvan CH, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: A : adat, mérési eredmény; E : értékelés, értelmezés, jelentés; T : terv; P : termelési adat, készlet, ásványvagyon; S : regionális, értékelés, tanulmány; "-": Adattári jel: T : MÜT kutatási, 136 Bátonyterenye kutatási területre MOL Nyrt, KTD Eurázsiai Kutatás-Termelés, MIBAD 1581, 39/1, T BALOG GY, MADARASI A, SZÖRÉNYI Z, TATAI J, KIRÁLY E, SZALAY I 1989: A Bükk-hegység és előterei geofizikai előkutatása III köt 1988 Jelentés a Bükk-hegység délnyugati előterében végzett 1988 évi geoelektromos mérésekről (Bükkszék, Egerbakta, Sirok, Egerszólát) ELGI, AD 898, E BARDÓCZ B 1997: Zárójelentés a 26 Ózdi medence területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről + MGSz szakvélemény (Cered, Mátranovák, Erdőkövesd, Mátraderecske, Sirok, Egerbocs, Borsodnádasd, Ózd déli része által határolt terület, Bükkszék, Recsk, Fedémes, Hangony, Mátranovák, Szécsény, Sóshartyán, Susa, Hevesaranyos, Bárna, Szajla, Szilaspogony, Istenmezeje, Pétervására MOL Rt, ÉMO 5397, E BONCZ L, BALÁZS E-NÉ, ESZES I-NÉ, KRUSÓCZKI T GY, LUX ML, PUSZTAI J, SZABÓNÉ LÁSZLÓ A, SZÁSZFAI J, TOMCSÁNYI T, GYERGYÓI L, MÉSZÁROS V CS, ZSUPPÁN GY, KOVÁCS A, MILANKOVICS A, SPITZMÜLLER Á, DR TÓTH J, VARGÁNÉ TÓTH I, VIDA E 212: Zárójelentés a 136 Bátonyterenye területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről MOL Nyrt, T 22518, E HANGYÁL J ET AL 1992: Az észak-magyarországi Paleogén medence kutatási területének felderítő fázisú szénhidrogén kutatási programja (kivonat, Demjén, Mezőkeresztes, Fedémes, Szécsény, Sóshartyán, Mezőnyárád, Nagybátony, Szirák, Kerecsend, Cserépváralja, Bogács, Bükkszék, Kács, Sály, Susa, Mezőcsát, Sajóhídvég, Verpelét, Diósjenő, Emőd, Szihalom) MOL Rt, Szolnok, ÉMO 4611, T 16442, T KISS K, BUJDOSÓ I, MILÁNKOVICH A, PÁPA A, SOÓS S, SZENTGYÖRGYI K-NÉ, TÓTH Z, TÓTHNÉ MEDVEI ZS, VARGÁNÉ TÓTH I, TIRPÁK I ET AL 1999: Zárójelentés a 27 Paleogén medence DNy-i része területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Tura 8, Dány 1, 2, Monor-É 1, Mogyoród 1 sz fúrások) MOL Rt, T 2132, I-II, E MOLNÁRNÉ MATOLCSI E 1999: Zárójelentés a Paleogén-DNY 2D kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (Püspökhatvan, Erdőkürt, Kálló, Hatvan, Hévízgyörk, Gödöllő, Erdőkertes, Püspökszilágy helységek által határolt kutatási terület, geofizika) GES Kft, T 2419, A SIPOS J 22: Feldolgozási jelentés a Szirák kutatási területhez tartozó XSZI jelű 2D-s szeizmikus szelvények adatainak feldolgozásáról A szerződés száma (MOL Rt): EVSZ-3/22 (ELGI):, 55/22 ELGI, T 2892, A SZALAINÉ BÁNLAKI E, TÓTH J, BALÁZS E-NÉ, HAJDÚ J, BUJDOSÓ I, PÁPA A, SOÓS S,VADÁSZ GY-NÉ, SZENTGYÖRGYI K-NÉ, CZELLER I 1997: Dány kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése(gödöllő, Valkó, Tura, Sülysáp, Isaszeg) MOL Rt, T 1941, E Hatvan CH, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 1994: Területzáró jegyzőkönyv MT mérésekről Andráshida-É, Kengyel, Polgár-Görbeháza és Tura-É kutatási területekről (Andráshida-Zalaegerszeg, geofizika) GES Kft, T 215, A 1997: Paleogén-DNy (Acsa-Nagykáta) kutatási területen tervezett felszíni geofizikai mérések bejelentése (Erdőkürt, Kálló, Paleogén-medence) MOL Rt, ÉMO 4965, T 21: Bejelentés felszíni geofizikai mérésekről (Zagyva-árok, Paleogén IV, Salgótarján, Szirák) MOL Rt, ÉMO 1175, T 23: Kutatási engedély; Bátonyterenye kőolaj- és földgázkutatási engedély kérelem MOL Rt, MIBAD7439, 114, T 25: Műszaki üzemi terv; Bátonyterenye CH kutatási MÜT MOL Rt MIBAD8677, 9611, T ÁDÁM A 1985: Jelentés az 1984 évi nagymélységű magnetotellurikus kutatásokról a II-II geotraverz mentén, a Nagyalföldön és az EK-6 reflexiós vonal mentén É-Magyarországon a Zagyva-árokban (Derekegyház, Püspökladány, Kisléta, Heréd, Buják, Szécsény) MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, U-396, A BABÓS K-NÉ, BODNÁR K 198: Az OKGT alap és paraméter fúrások földtani laboratóriumi anyagvizsgálata (Csesztreg-1 sz, Gyékényes-1 sz, Kunszentmárton-1 sz, Somogyudvarhely-2 sz, Verpelét-4 sz, Újfalu- I, Zebecke-2 sz fúrások) OFKFV, T 22625, 1-7, A 248

249 Függelék BANAI GY, RENNER J 195: Jelentés a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetnek az 1949 évben Aszód, Gödöllő és Zsámbok környékén végzett Eötvös inga méréseiről ELGI, TÜK, H, A BARTKÓ L 1947: Sóshartyán és Szécsény környéki só és szénhidrogén kutatások ( )/ (Nógrádszakál, Ipolytarnóc, Cserhátszentiván, Bokor, Mád, Alsótold, Felsőtold, Tibolddaróc, Szendehely) MÁFI, ÉMO 371, Gáz-olaj: 58, A BOKOR CS, BONCZ L 1999: Kőolaj- és földgázkutatási engedélykérelem 111 Salgótarján területre MOL Rt, ÉMO 94, +3r, T BONCZ L, SZILÁGYI I 23: Kőolaj- és földgázkutatási engedélykérelem 125sz Jászberény kutatási területre 21 (Paleogén terület)folyt az előző rekordról, Füzesabony, Dormánd, Kál, Kompolt, Nagyút, Detk, Ludas, Karácsond, Gyöngyöshalász, Atkár, Vámosgyörk, Adács, Visznek, Erk, Tarnaörs, Zaránk, Nagyfüged, Tarnazsadány, Tarnabod, Boconád, Tarnaméra, Heves, Hevesvezekény,folyt a köv rekordon MOL Rt, Szolnok, ÉMO 11889, +1r, T CSIKY G 1961: Az észak-magyarországi szénhidrogén kutatások kőolajföldtani eredményei kb között (Bükkszék, Mezőkövesd, Nagybátony, Demjén, Egerszalók, Ostoros- Sály, Bogács, Szomolya, Kács, Noszvaj, Tard, Andornaktálya, Eger, Egerszólát, Fedémes, Ózd-Hangony, Mezőkeresztes, Sóshartyán, Mezőnyárád) MFT, Budapest, _F KÖZ 1961/95 p, 2 f 95 old, S CSÍKY G 1988: Az Északi-középhegység területén végzett kincstári kőolajkutatások története és eredménye (Parád, Recsk, Bogács, Tard, Sály, Nagybátony, Bükkszék, Sóshartyán, Szécsény, Mezőkövesd) Kőolaj és Földgáz sz old, ÉMO 2435, N/88, S DANK V, CSIKY G, BALOGH GY, ZSITVAI SZ, MÁRHOFFER J, SZABÓ GY, VARGA I, RUMPLER J, NAGY Z, GADÓ K 1973: A paleogén medence előkutatási programja (Demjén, Ózd, Fedémes, Szécsény, Sóshartyán, Mezőkeresztes, Kerecsend, Sajóhídvég, Ostoros, Balassagyarmat, Diósjenő, Hangony, Andornaktálya, Bogács, Bükkszék, Cserépváralja, Szomolya, Mezőkövesd, Mezőnyárád, Salgótarján (Karancs-hg), Eger, Romhány (Dél-hegy), Egerszalók, Egerszólát, Emőd, Kács, Sály, Noszvaj, Pétervására, Susa) OKGT, Budapest, ÉMO 1912, T FODOR B, GOMBÁRNÉ FORGÁCS G, KÁLI Z, LUKÁCS B, NAGY I, PAMUCSI S-NÉ, SEBESTYÉN I, SOÓS G, SZILI GY 1995: Tájékoztató a MOL Rt Egri Bányászati Üzem kezelésében lévő előfordulások szénhidrogénvagyonának az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás szerinti 1994 évi mérlegszerű változásáról és 1995 január 1-ei állapotáról (Demjén, Farmos, Fedémes, Mezőkeresztes, Szécsény, Tura, Újszilvás, Zagyvarékás - kőolaj, földgáz, széndioxid gáz) MGSZ, T 1977, P GYÖRGY L, NEMES L, PINTÉR A, SZALAY I, VARGA G, ZALAI P 1985: A Mátra és a Zagyva-árok szerkezetkutatási eredmények (Geofizikai kutatás Észak-Magyarországon) (Szirák, Bercel, Bér, Szurdokpüspöki, Pásztó, Apc, Lőrinci, Kálló, Kisbágyon, Szarvasgede) MÁELGI, Budapest, _ELGI EVI JEL 1985/, o, A HOLODA A 25: 136 Bátonyterenye szénhidrogén-kutatási engedélykérelem 23 (111 Salgótarján folytatása, Paleogén IV, kutatási engedélykérelemről, műszaki üzemi tervről földtani szakvélemény, Bér) - Hatvan É (136) bejelentés geofizikai mérésekről 24 - Bátonyterenye (136) bejelentés geofizikai mérésekről 24 - Műszaki üzemi terv ig /29 MÜT MGSz, ÉMO 12878, T KLOSKA K 1999: Zárójelentés a Tura-ÉNy kutatási területen 1993-ban végzett részletező gravitációs és mágneses mérésekről (geofizika) MOL Rt, KUMMI, T 19869, A KOVÁCS A, BUJDOSÓ I, BALÁZS E-NÉ, LUKÁCS J-NÉ, TÓTH J, LABÓCZKI E, BENKŐ A 1993: Tura szénhidrogén-kutatási terület helyzetjelentése a felderítő kutatás eddigi eredményeiről 1993 november MOL Rt, T 19153, E KOVÁCS A, LAKOS B 1993: Helyzetjelentés a Tura-5, -6, -7, -8 által felfedezett szénhidrogén előfordulásról az ei állapot szerint és a Tura-8 sz kút próbatermelési terve1993 január MOL Rt, T 16917, E LANDY K-NÉ 1987: Adatszolgáltatás a Galga-Zagyva térségében 1986-ban végzett magnetotellurikus mérések eredményeiről (Nagykökényes, Zagyvaszántó) (MOL Nyrt-nél) GKV, GOR-AE-1/87, GKV-764, A LANDY K-NÉ 1989: E-31 sz jelentés a Szécsény-Pásztó-Hatvan-Szirák kutatási területen 1986 és 1989 években végzett magnetotellurikus mérések eredményeiről(mol Nyrt-nél) GKV, Népk-E-31/9, GKV- 924, E LÓCZY L, ROZLOZSNIK P 1934: javaslat az aszfaltot tartalmazó bogács-tardi boltozatrög megfúrására folyt az előző rekordról (Parád, Recsk, Bogács, Tard, Bükkszék, Eger, Nagybátony, Balassagyarmat, Berkenye, Diósjenő, Ecseg, Érsekvadkert, Hugyag, Mátraszőlős, Nagylóc, Szécsény, Sóshartyán, Ricse, Vilyvitány, Csernely, Nógrád) ÉMO 1727, +1r T 35/A, S NAGY I, PAJTI P 1993: Zárójelentés a Tura-É területen végzett szeizmikus mérésekről (Gödöllő - geofizika) GES Kft, T 19859, A Ó KOVÁCS L, P KOVÁCS G 21: Petrolchemical database of the Cenozoic volcanites in Hungary: structure and statistics (angol nyelvű) Magyarországi harmadkori vulkáni képződmények kőzetkémiai 249

250 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés vizsgálata(recsk, Tar, Tokaj, Sajóhídvég, Salgótarján (Salgóvár), Sárospatak, Hasznos, Kisterenye, (Gyulakeszi)) Acta Geologica Hungarica 21/44/ old, ÉMO 1263, S PAPP S 1963: A magyarországi kőolaj- és földgázkutatás az 178-tól 1945-ig terjedő időszakban I rész (Tard, Bogács, Tibolddaróc, Parád, Recsk, Mezőkövesd, Nagybátony) MTA Műsz Tud Oszt Közleményei 32 köt o, ÉMO 2435, B/82, S SCHRÉTER Z 1936: Jelentés a Mátraderecskei olaj előfordulásról (Pétervásár) Gáz-o:, S SZALAY I, SCHŐNVISZKY L, PINTÉR A, VARGA G, ZALAI P, GYÖRGY L, STOMFAI R, KOCHNÉ BALOGH Á 1985: Jelentés a Középső és Nyugat Mátrában 1984-ben végzett komplex geofizikai mérésekről I kötet Jelentés a gravitációs módszerfejlesztés eredményeinek alkalmazásáról a Nyugat és Középső Mátrában(Szirák, Szarvasgede, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Pásztó, Mátrakeresztes, Mátraszentimre, Apc, Kisbágyon) ELGI, ÉMO 9291, T 13254/I, A SZILÁGYI I, TORMÁSSY I 23: Monor 138 számú kutatási területre kőolaj- és földgázkutatási engedélykérelem (Tóalmás, Hatvan, Csány, Erdőkürt, Kálló, Boldog, Hort, Arka) MOL Rt, Szolnok, ÉMO 12989, T SZILI GY 1994: - Heves II szénhidrogén-kutatás - Földtani szakvélemény (Tiszakeszi, Csány, Hejőszalonta, Verpelét) (Heves I visszaadva) MGSZ, ÉMO 458, S TELEGDI RÓTH K 1939: A kincstári ásványolaj- és földgázkutatás és termelés 1935-től, a mai állapot és a jövő kilátások (Bogács, Mátraverebély, Tard, Mezőkövesd, Recsk, Parád, Nagybátony, Bükkszék) Bányászati és Kohászati Lapok sz old, ÉMO 2435, N/85, S VICZIÁN I 1996: A Tura-5 sz fúrás mintáinak röntgenvizsgálata MÁFI, T 17617, S Hatvan, Geotermia, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: GT : geotermia; (pl kutatási javaslat, terv); Adattári jel: AD : Létesítési engedély kérelem, Hatvan, Kodály Z u 6/a geotermikus kollektor fúrások engedély HGD Kft, 1141 Budapest, Zsigárd u 21, MIBAD 14353, 3216/1, GT 28: Használatbavételi engedély kérelem, Hatvan, Rákóczi u 95 geotermikus hőszivattyús földszonda rendszer HGD Kft, 1141 Budapest, Zsigárd u 21, MIBAD 16531, 5727/1, GT 29: HOR; ADM; Füzesabony-Maklár, Eger-Nagytálya, Mezőkövesd, Vécs-Feldebrő, Gyöngyös-Visonta, Miskolc-Szirmabesenyő, Bőcs-Ónod, Hajdúszovát geotermikus energiakutatás Pannonplast Zrt, 197 Budapest, Könyves Kálmán körút 5, MIBAD 17111, 3562/1, GT GULYÁS Á, VARGA G 25: Részjelentés - Lőrinci és Verseg térségének geofizikai megkutatottsága, a geofizikai adatok felhasználhatóságának ismertetése geotermikus erőmű tervezése szempontjából ELGI, AD 2136, GT 25

251 Függelék 9 függelék Minősített dokumentomok környezetföldtan témakörben Hatvan, Környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: K : környezet, földtani jelentés, ásványvagyon, magyarázó, alapadat gyűjtemény, anyagvizsgálat, szeizmikus szelvényezés, értékelés, környezeti vizsgálatok, EKHT; V : víz, vízbázis, vízkutatás, vízkutató fúrás; T : térkép; TH : területhasználat (pl tájrendezési terv, építési szabályzat, rendezési terv, kerékpárút, stb); M : mérnöki (pl MÜT, talajmechanikai szakvélemény); E : egyéb (pl beszámoló, kutatási javaslat, építési engedély, terv); "-": Adattári jel: T : Gyöngyössolymos L-34-4-D-b-1 M=1:1 ÁFTH, Budapest, , T 1963: Gyöngyöstarján L-34-4-B-c-4 M=1:1 OFTH, Budapest, , T 1963: Gyöngyöstarján L-34-4-D-a-2 M=1:1 OFTH, Budapest, , T 1963: Kisnána L-34-5-A-d-3 M=1:1 ÁFTH, Budapest, , T 1966: A Mátra-hegység földtani térképe, Mátraszentimre, észlelési M=1:1 MÁFI, , T 197: Fúrások rétegleírásai és anyagvizsgálatok Alsótold 1, Buják 2, 3, Cserhátszentiván 1, Ecseg 1-2, Garáb 1, Kozárd I, Kóspallag 11, Nagybátony 317, 321, 322, 323, I, V, Sámsonháza 15, Szirák 1, Tar 32, 33, 37, - Bér 2, Nagybárkány 4 sz fúrás (impurum) MÁFI, ÉMO 1938, K 197: Nógrád-cserháti térképező fúrások rétegsora Alsótold, Bercel, Bér, Buják, Cserhátszentiván, Ecseg, Galgaguta, Garáb, Herencsény, Hollókő, Kisbárkány, Terény (Kiskér), Kozárd, Kutasó, Lucfalva, Mátraverebély, Nagybárkány, Nógrádmegyer, Nógrádsipek, Sámsonháza, Nagylóc, Sóshartyán, Szirák OFKFV, Miskolc, ÉMO 3591 K 1974: A Mátra-hegység földtani térképe, Apc, észlelési M=1:1 MÁFI, 57442, T 1974: A Mátra-hegység földtani térképe, Rózsaszentmárton, észlelési M=1:1 MÁFI, , T 1975: A Mátra-hegység földtani térképe, Markaz, földtani M=1:1 MÁFI, , T 1977: A Mátra-hegység földtani térképe, Gyöngyöstarján, észlelési M=1:1 MÁFI, 57444, T 1978: Püspökhatvan Ph-4 sz és a Fót F-1 sz fúrás, palynológiai az Acsa A-1 sz a Fót F-1 sz és a Cinkota C- 1 sz fúrások foraminifera és a kozárdi alapszelvény diatóma flórájának vizsgálati eredményei (Ecseg, Buják, Bér ) MÁFI, ÉMO 2621, K 1979: A Mátra-hegység földtani térképe, Szuha, földtani M=1:1 MÁFI, , T 198: Gyöngyöstarján 4 sz szerkezetkutató ferdefúrás (rétegsor, szelvény, Hársas-hegy) MÁFI, ÉMO 12122, K 1983: Mátrai szeizmikus mérések helyszínrajza 5-es (Nagybátony, Parád, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Mátraszentimre) MÁFI, ÉMO 2632, T 12716, K 1986: Bükkszék Terpes Szajla - Sirok komplex földtani területfejlesztési térképsorozata: felszíni szennyeződés-érzékenységi és hulladék elhelyezési térkép, vízföldtani adottságok térképe, felszínmozgásveszélyességi térkép, meliorált területek térképe, földtani térképezés helyzete, fúráspont és ásványi nyersanyagok térképe, fedett földtani térkép MÁFI, ÉMOTFSZ, Salgótarján, T D 17751, I, T 1989: Cserháti földtani térképezés válogatott fotómelléklete (Ecseg, Bokor, Kozárd, Szanda, Hollókő, Nagybátony, Alsótold, Bér, Felsőtold, Nagylóc, Mátraverebély, Mátraszőlős, Zagyvapálfalva, Cserhátszentiván, Nógrádmegyer, Kotyháza, Kutasó, Buják) MÁFI, ÉMO 334, K 23: A Gyöngyösoroszi Bence-völgyi zagytároló területén tervezett veszélyeshulladék-lerakó létesítésére részletes környezeti hatástanulmány REPÉT Kft, ÉMO 12733, K 24: Bér andezit oszlopok közvetlen környezetének védetté nyilvánítása (meghívó, 45/9, 45/1, 45/11 hrsz) Polgármesteri Hivatal, Bér, ÉMO 13266, K 27: Mátrai Tájvédelmi Körzet kezelési tervének és bővítésének elfogadáshoz előterjesztés, bővítés természetvédelmi kezelési terv (Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Markaz, Domoszló, Kisnána, Sirok, Recsk, Parád, Parádsasvár, Pásztó, Mátraszentimre, Bátonyterenye; Bővítés: Abasár, Gyöngyös Bükki Nemzeti Park, Eger, ÉMO 14871, TH 29: Szkennelt recski anyagok Mecsek-Öko Zrt összeállítása Enargit Kft 1997: A Lahóca és Veresagyagbérc földtani-kutatási zárójelentés Váci Gy: Területismertető talajmechanikai szakvélemény a Recski Ércbánya sósvizeinek elhelyezésére Radó G: Mérnökgeológiai szakvélemény Bányavíz-elvezetés kiviteli terve, Recsk (1985) Parádi-Tarna vízhozam (1978) Vízveszélyesség (1983) Válogatás (1 DVD-n) Mecsek- Öko Zrt, T 21863, K 211: KAS; Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Detk és Nagyút elnevezésű terület évi kutatási zárójelentés Mátrai Erőmű Zrt, 3272 Visonta, Erőmű u 11, MIBAD 18222, 4118, K A Mátra hegység földtani térképe, Szuha, észlelési M=1:1 MÁFI, , T 251

252 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés ÁDÁMNÉ INCZE SZ, SCHAREK P, SZABADOSNÉ SALLAY E 29: Jelentés a 29 évben elvégzett munkáról Szabadterületek felmérése (Boldogkőváralja, Dédestapolcsány, Bogács, Uppony, Hercegkút, Sátoraljaújhely, Abaújkér, Szegi, Erdőbénye, Tokaj, Hidvégardó, Perkupa, Rakacaszend, Szendrőlád, Mónosbél, Nagyvisnyó, Noszvaj, Recsk, Sirok, Szarvaskő, Gyöngyös, Abasár, Gyöngyöspata, Bercel, Bér, Tar, Salgótarján +1 CD) MÁFI, T 21857, K BADINSZKY P 199: Földtani képződmények komplex vizsgálata a Mátra hegységben Előkutatási zárójelentés (Hatvan, Kisterenye, Pétervására, Kál, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján, Gyöngyössolymos) + Rövid összefoglalás FTV, ÉMO 3572, T 15298, K BÁLDI T 1992: Jelentés az Észak-magyarországi alsó miocén Szécsényi Slír és a Pétervásárai Homokkő korrelációja c Sz M 1/92ill 19/1992 KFH sz külső megbízásos munkáról (Karancsalja, Kazár, Tarnalelesz, Bekölce, Szentdomonkos, Varsány, Herencsény, Salgótarján, Ózd, Sóshartyán, Szécsény, Susa, Putnok, Alsószuha, Bátonyterenye, Imola, Istenmezeje, folyt a következő rekordon ELTE TTK Általános és Történeti Földtani Tanszék, ÉMO 5746, T 1651, K BALLA Z, HAVAS L, VERŐ L 1984: A Nyugat-Mátra fő gerincének földtani felépítése (Geofizikai kutatás Észak-Magyarországon) (Pásztó Hasznos - Mátrakeresztes, Tar, Nagybátony, Szurdokpüspöki, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Mátraszentimre, Mátraalmás, Parádsasvár) MÁELGI, _ELGI EVI JEL 1984/, o, K BALLA Z, SZABÓ Z 1986: A Mátra regionális vulkánszerkezeti elemzése (Geofizikai kutatás Észak- Magyarországon) (Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyös, Parádsasvár, Recsk, Pásztó Mátrakeresztes, Mátraszentimre) MÁELGI, _ELGI EVI JEL 1986/, o, K BALOGH K, ÁRVA E-NÉ, RAVASZ CS-NÉ 1978: Magyarországi neogén vulkanitok radioaktív-kormeghatározási vizsgálatai (Alsóvadász, Bér, Szurdokpüspöki, Edelény, Kisterenye, Füzérkajata, Cserépváralja) MÁFI, MTA Atommagkutató Intézet, Debrecen, ÉMO 4519, T 7637, K BENKŐ KRISZTINA, FODOR L 22: Csővár környékének szerkezetföldtana (Nézsa, Diósjenő) MFT, _F KÖZ 22/223 p 2 f 223 old, K CENE J 1995: Környezetvédelmi alap rekultivációs bányajavaslatok I ütem (Észak-Magyarország KKA, Boldogkőváralja (Cserák-oldal, Tó-hegy), Vizsoly, Regéc (Nagy-patak), Telkibánya (Hercegfia-bérc), Nagyvisnyó (Kis-Sár-hegy) Szarvaskő Új-határ-völgy, Szilvásvárad (Veres-Sár-hegy, Istállóskő), Mikófalva, Gyöngyös (Pincekút), Gyöngyössolymos (Általkő), Szanda (Vár-hegy) GEOTEAM, ÉMO 4283, K CZAKÓ T 1973: A Kelet-Cserhát tektonikai viszonyai légifénykép interpretálás alapján (Nagylóc, Garáb, Ecseg, Pásztó, Sámsonháza, Nagybárkány, Szurdokpüspöki, Bér, Rimóc, Hollókő, Sóshartyán, Kotyháza, Salgótarján, Mátraszele, Kisterenye) MÁFI, ÉMO 263, T 4369, K CZAKÓ T 1982: Magyarázó a Cserhát-hegység földtani térképéhez +észlelési földtani térképéhez 25-es sorozat Cserhátszentiván (Alsótold, Felsőtold, Kozárd, Ecseg, Kutasó, Bokor, Buják, Garáb, Rimóc, Hollókő, Nagylóc, Nógrádsipek, Herencsény) MÁFI, ÉMO 1872, K CSILLAG P-NÉ 1958: Mátra-hegység 1:5 méretű földtani térképezés L-34-4-(94) számú lap (DK), Gyöngyössolymos MÁFI, ÉMO 5627, T 413, T CSILLAG P-NÉ 1961: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(111) sz lap ( (ÉNY), Gyöngyös, Gyöngyössolymos, M=1:5) MÁFI, ÉMO 53, T 133, T CSILLAG P-NÉ 1961: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(112) sz lap (Jelentés az 196 évről, (ÉK), Gyöngyös, Parád M=1:5) MÁFI, ÉMO 5296, T 881, T CSILLAG P-NÉ 1961: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(128) sz lap (Jelentés az 196 évről, (DK), Gyöngyös, Abasár)M=1:5) MÁFI, ÉMO 5297, T 882, T CSILLAG P-NÉ 1963: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(77) számú lap M=1:5, (ÉNY), Mátraszentimre, Gyöngyössolymos MÁFI, ÉMO 5638, T 1366, T CSILLAG P-NÉ 1963: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(93) számú lap M=1:5, (DNY), Gyöngyössolymos MÁFI, ÉMO 5639, T 1367, T CSILLAG P-NÉ 1963: Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(12) számú lap M=1:5, (ÉK), Kisnána, Verpelét, Tarnaszentmária MÁFI, ÉMO 564 T 137, T CSILLAG P-NÉ 1963: Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(13) számú lap M=1:5, (ÉNY), Tarnaszentmária, Verpelét MÁFI, ÉMO 5641, T 1371, T CSILLAG P-NÉ 1963: Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(117) számú lap M=1:5, (DNY), Kisnána MÁFI, ÉMO 5642, T 1373, T CSILLAG P-NÉ 1964: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(11) számú térképlap M=1:5, (ÉK), Gyöngyössolymos MÁFI, ÉMO 5649, T 1463, T CSILLAG P-NÉ 1964: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(125) számú térképlap M=1:5, (DNY), Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos MÁFI, ÉMO 565, T 1464, T CSILLAG P-NÉ 1964: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(126) sz térképlap M=1:5, (DK), Gyöngyössolymos, Gyöngyös MÁFI, ÉMO 11634, T 1465, T 252

253 Függelék CSILLAG P-NÉ 1965: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(138) számú lap M=1:5, (ÉK), Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján MÁFI, ÉMO 5657, T 1621, T CSILLAG P-NÉ 1965: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(153) számú lap M=1:5, (DNY), Szűcsi, Gyöngyöspata MÁFI, ÉMO 5656, T 1619, T CSILLAG P-NÉ 1965: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(154) számú lap M=1:5, (DK), Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján MÁFI, ÉMO 5655, T 1618, T CSILLAG P-NÉ 1965: Mátra-hegység földtani térképezése 1-es sorozat Észlelési magyarázó, Gyöngyöspata (37-411) (Szűcsi, Gyöngyöstarján, Rózsaszentmárton) MÁFI, ÉMO 1448, T 725, T CSILLAG P-NÉ 1966: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(45) számú térképlap M=1:5, (ÉNY), Dorogháza, Szuha MÁFI, ÉMO 5661, T 1772, T CSILLAG P-NÉ 1966: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(46) számú térképlap M=1:5, (ÉK), Mátramindszent, Szuha, Bodony MÁFI, ÉMO 5662, T 1773, T CSILLAG P-NÉ 1966: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(61) számú térképlap M=1:5, (DNY), Nagybátony, Szuha MÁFI, ÉMO 5663, T 1774, T CSILLAG P-NÉ, VARGA GY 1959: A Mátra-hegység 1:5 méretű földtani térképei L-34-4-(78) számú lap (ÉK), Mátraszentimre, Parádsasvár, Gyöngyössolymos MÁFI, ÉMO 5626, T 412, T CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E, NAGY G 1983: Gyöngyössolymos 13 sz térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények) MÁFI, ÉMO 1286, K CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E, NAGY G 1983: Gyöngyössolymos 14 sz térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények) MÁFI, ÉMO 12116, K CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E, NAGY G 1983: Gyöngyössolymos 15 sz térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények) MÁFI, ÉMO 12117, K CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E, NAGY G 1983: Gyöngyössolymos 16 sz térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények) MÁFI, ÉMO 12118, K CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E, NAGY G 1984: Gyöngyössolymos 17 sz térképező ferdefúrás (rétegsor) MÁFI, ÉMO 1212, K CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E, NAGY G 1984: Gyöngyössolymos 18 sz térképező ferdefúrás (rétegsor, vizsgálati eredmények) MÁFI, ÉMO 12121, K CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E, NAGY G, NAGY B 1983: Gyöngyössolymos 1 sz térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények) MÁFI, ÉMO 1281, K CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E, NAGY G, NAGY B 1983: Gyöngyössolymos 11 sz térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények) MÁFI, ÉMO 1282, K CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E, NAGY G, NAGY B 1983: Gyöngyössolymos 12 sz térképező ferdefúrás (rétegsor, szelvény, összefoglaló táblázat, vizsgálati eredmények) MÁFI, ÉMO 1284, K GAÁL CS-NÉ 1976: Erdőtarcsa lelőhely előkutatást összefoglaló jelentés OFKFV, J 292, K GODA L, VÁRHEGYI P, MURAI ZS 1983: Befejező jelentés, a Gyöngyöstarján (Gyt)-5 sz szerkezetkutató fúrásról OFKFV, Miskolc, 4697, K HÁMOR G, FORGÓ L 197: Magyarázó a Nógrád-Cserhát-hegység földtani térképéhez Földtani magyarázó Bercel 36-24, 25-es lap (Becske, Galgaguta, Szanda, Nógrádkövesd, Terény, Bér, Buják, Vanyarc, Nógrádsáp, Szirák) + fénym 274 földtani térkép MÁFI, ÉMO 1853, T 6811, K HÁMOR G, VITÁLIS S 197: Nógrádbercel 1, Bercel 1-1, 3-6, Becske 1-4, Bér 5, Galgaguta 1, Szanda 1-2, Vanyarc 1-2 sz fúrás rétegsor, vizsgálat ( ) MÁFI, ÉMO 1936, K HETÉNYI R, NAGY E 1982: Gyöngyöstarján 5 sz szerkezetkutató mélyfúrás (rétegsor, mikroszkópos leírás, kémiai elemzés, szelvény) MÁFI, ÉMO 12123, K HORUSITZKY F 1942: Földtani tanulmányok a déli Cserhátban (Nógrádkövesd, Nógrádsáp, Galgaguta, Bercel, Vanyarc, Becske, Szirák, Bér, Erdőkürt, Bokor, Kutasó, Cserhátszentiván, Kozárd, Garáb, Mátraszőlős, Hollókő (Zsunypuszta), Ecseg) MÁFI, _EVI JEL /II/ 561 old, K JANKOVICH I 197: Magyarázó a Nógrád-Cserhát-hegység földtani térképéhez 25-es sorozat 37-13, észlelési magyarázó (Buják, Bér, Ecseg, Kozárd, Csécse, Bokor, Szirák, Kisbágyon, Szarvasgede) + fénym 274 földtani térkép MÁFI, ÉMO 1854, K JANKOVICH I 1972: A Börzsöny-Nógrád-Ny-borsodi tájegység kőszénföldtani alapadat gyűjteménye (Becske, Bekölce, Egercsehi, Királd, Salgótarján (Zagyvapálfalva, Csókás, Kotyháza, Somlyó, Székvölgy), Kisterenye (Fővölgy, Világospuszta), Kazár (Tordas), Márkháza, Mátraverebély, Karancskeszi, Kisfalud, Lucfalva (Nyárjas-puszta), Dorogháza, Nagybátony, Vizslás, Szúpatak, Detk, Ecséd, Markaz, Vécs) MÁFI, ÉMO 1965, K JASKÓ S 1986: A Mátra-, a Bükk- és a Tokaji-hegység neotektonikája (Petőfibánya, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján, Hatvan, Mátraszentimre, Kisnána, Verpelét, Sirok, Miskolc, Szirmabesenyő, Sajóhidvég, Tiszaújváros, Alsóvadász, Mezőkövesd, Emőd, Szikszó) MFT, _F KÖZ 1986/147 p 2 f 147 old, K 253

254 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés LÉNÁRTNÉ BENEI A 211: Abasár, község település rendezési tervének Település szerkezeti tervének, Szabályozási tervének, valamint Helyi építési szabályzatának - teljes körű felül vizsgálata - 228/211 (előzetes) /211 (közbenső) - részletes térképek, hrsz (+CD) +MBK/4344/211 meghívó Abasár Község Önkormányzata, ÉMO 17195, TH LENGYEL E 1961: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(126) sz lap ( (DK), Gyöngyössolymos, Gyöngyös) MÁFI, ÉMO 531, T 14, T LENGYEL E 1961: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(66), (182) sz lap (Jelentés az 196 évről, (ÉK), Parád, Recsk, (Dk), Parád, Recsk, Domoszló) MÁFI, ÉMO 5298, T 885, T LENGYEL E 1961: Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(52), (68) sz lapok (Jelentés az 196 évről, (DK), Recsk, Sirok, (ÉK), Recsk, Sirok, Tarnaszentmária M=1:5) MÁFI, ÉMO 5295, T 88, T LENGYEL E 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(142) sz lap ( (ÉK), Gyöngyössolymos, Gyöngyös, M=1:5) MÁFI, ÉMO 532, T 141, T Mezősi J 1961: Mátra hegység földtani térképei L-34-5-(97) sz térképlap (M=1:5, (ÉNY) Markaz, Parádsasvár) MÁFI, ÉMO 1831, T 883, T MEZŐSI J 1962: Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(98) számú lap M=1:5, (ÉK), Parád, Markaz, Domoszló MÁFI, ÉMO 5637, T 142, T MEZŐSI J 1963: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(42) sz lap ( (ÉK), Nagybátony, Tar, M=1:5) MÁFI, ÉMO 531, T 1379, T MEZŐSI J 1963: Mátra hegység földtani térképei L-34-4-(41) sz M=1:5, (ÉNY), Tar, Nagybátony ÉMO 5644, T 138, T MEZŐSI J 1963: Mátra hegység földtani térképei L-34-4-(57) M=1:5, DNY Tar, Hasznos MÁFI, ÉMO 9936, T 1614, T MEZŐSI J 1963: Mátra hegység földtani térképei L-34-4-(58) M=1:5, DK, Nagybátony, Tar MÁFI, ÉMO 9937, T 1615, T MEZŐSI J 1963: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-A-d-2-14 M=1: (ÉK), Szurdokpüspöki, Gyöngyöspata, Pásztó MÁFI, ÉMO 189, T 1617, T MEZŐSI J 1964: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(6) sz térképlap M=1:5, (DK), Nagybátony, Mátraszentimre MÁFI, ÉMO 1862, T 1462, T MEZŐSI J 1965: Mátra hegység földtani térképei L-34-4-(59) sz térképlap M=1:5, (DNY) (Nagybátony, Mátraszentimre, Ágasvár, Tyukod, Tar) MÁFI, ÉMO 1861, T 1461, T MEZŐSI J 1967: Mátra hegység földtani térképei L-34-4-A-d sz térképlap M=1: (DNY), Szurdokpüspöki, Jobbágyi MÁFI, ÉMO 192, T 1873, T MEZŐSI J 1967: Mátra hegység földtani térképei L-34-4-A-d-2-12 sz térképlap M=1: (DK), Gyöngyöspata, Jobbágyi, Szurdokpüspöki MÁFI, ÉMO 193, T 1874, T MOLNÁR A 1993: Gyöngyös (Kékestető, Mátraháza, Mátrafüred, Sástó) általános rendezési tervmódosítás programkivonat +átmeneti szabályozási terv VÁTI, ÉMO 445, TH MURAI ZS, VÁRHEGYI P, GODA L 1982: Befejező jelentés a Gyöngyössolymos 5 sz számú fúrásról OFKFV, Miskolc, ÉMO 1277, K MURAI ZS, VÁRHEGYI P, GODA L 1983: Befejező jelentés a Gyöngyöstarján Gyt 5 sz szerkezetkutató fúrásról OFKFV, Miskolc, ÉMO 12124, K NOSZKY J 1941: Adatok az északi és középső Cserhát geológiai felépítéséhez (Nógrádmarcal, Varsány, Szécsény, Becske, Benczúrfalva, Nógrádmegyer, Magyargéc, Bercel, Bér, Buják, Ipolyszög, Balassagyarmat, Csesztve, Szügy, Patvarc, Mohora, Magyarnándor, Szanda, Szandaváralja, Alsótold, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Felsőtold, Garáb, Kozárd, Ecseg, Hollókő,folyt a köv rekordon MÁFI, _EVI JEL /I/5 531 old, K OLAJOS K 1984: Jelentés Detk 1 sz alap- és szerkezetkutató fúrásról OFKFV, J 45, K OLAJOS K, RAVASZ CS 1984: Befejező jelentés a Detk 1 sz alap- és szerkezetkutató fúrásról OFKFV, J 264, K OSZVALD T 21: Földtani veszélyforrások jellemző területei (Tardona, Gyöngyöspata) MGSz, _F KUT 21/3/7 p 3 sz 7 old, K PÉCSI M 1974: Magyarázó az Északi-középhegység Bükktől Ny-ra eső területeinek 1-es méretarányú felszínmozgásos kataszteri térképéhez (Ságújfalu, Nógrádmegyer, Arló, Borsodnádasd, Becske, Bér, Hont, Drégelypalánk, Csitár, Diósjenő, Szente, Szátok, Érsekvadkert, Kisecset, Patak, Horpács, Pusztaberki, Ősagárd, Nógrádkövesd, Bercel, Vanyarc, Szanda, Terény, folyt a köv rekordon MTA, Budapest, ÉMO 216, K Pollhammer M-né, Szabó G 1962: Karácsond L-34-5-C Bouguer anomália térkép 1:5 ELGI, TÜK, H, T ROZLOZSNYIK P, SZENTES F: Parád és Recsk környékének földtani térképe M=1:25 Recsk, 1596, T 254

255 Függelék SCHÖVINSZKY L 197: Jelentés a Cserhátszentiváni medencében végzett részletes földmágneses mérésekről Cserhátszentiván 1 sz fúrás anyagvizsgálati eredményei (Alsótold, Kutasó, Bokor, Ecseg) ELGI, MÁFI, ÉMO 1873, K SZALAY I, ZELENKA T 1979: A Darnó-vonal jelentősége Észak-magyarország szerkezetfejlődésében (Gyöngyösoroszi, Recsk, Rudabánya, Parádsasvár, Bükkszék, Uppony, Perkupa) MFT, _ALT FÖLDT SZ f 7 old, K SZENTES GY 1965: Mátra-hegység földtani térképei, L-34-5-(68) számú 5-es térképlap, ÉK (Recsk, Sirok) MÁFI, ÉMO 1848, T SZENTES GY 1967: Földtani magyarázó, Észlelési magyarázó Magyarország földtani térképéhez 1-es méretarányú sorozat Mátra-hegység, Parádsasvár (Parádsasvár, Bodony, Parád, Szuha, Gyöngyössolymos, Mátramindszent, ) MÁFI, ÉMO 2211, K SZENTES GY 1967: Mátra-hegység földtani térképei, L-34-4-(47) számú 5-es térképlap, ÉNy (Bodony, Mátraballa, Mátramindszent) MÁFI, ÉMO 1843, T SZENTES GY 1967: Mátra-hegység földtani térképei, L-34-4-(48) számú 5-es térképlap, ÉK (Bodony) MÁFI, ÉMO 1844, T SZENTES GY 1967: Mátra-hegység földtani térképei, L-34-4-(71), (87) számú 5-es térképlapok, ÉNy, DNy (Szurdokpüspöki, Pásztó, Hasznos) MÁFI, ÉMO 1845, T SZENTES GY 1967: Mátra-hegység földtani térképei, L-34-4-(72) számú 5-es térképlap, ÉK (Pásztó, Hasznos) MÁFI, ÉMO 1846, T SZENTES GY 1967: Mátra-hegység földtani térképei, L-34-4-(88) számú 5-es térképlap, DK (Pásztó, Szurdokpüspöki, Gyöngyöspata) MÁFI, ÉMO 1847, T SZENTES GY 1968: Magyarország földtani térképéhez 1-es méretarányú sorozat, észlelési magyarázó Mátra-hegység, Parád (L-34-5-A-a-3, , Bodony, Mátraderecske) MÁFI, ÉMO 2188, K TÓTH GY, SZABÓ M, KOVÁCS B 29: Lőrinci Térségi Vízmű, Heréd mint sérülékeny földtani környezetben lévő ivóvízbázis biztonságba helyezésének diagnosztikai munkálatairól, részletes jelentés (1-5 kötet, szöveges értékelés, részletes hidrogeológiai védőidom, alapadat kötet, földhivatali munkarész, Heréd védőidomát érintő helyrajzi számos kigyűjtés) GEOKOMPLEX Kft, GÁMA-GEO Kft, Miskolc, ÉMO 16621, V VARGA A-NÉ 1963: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(159) sz lap ( (DNY), Gyöngyös, Abasár, Visonta, M=1:5) MÁFI, ÉMO 538, T 1368, T VARGA A-NÉ 1963: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(16) sz lap ( (DK), Abasár, Gyöngyös, M=1:5) MÁFI, ÉMO 539, T 1369, T VARGA A-NÉ 1964: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(156) számú térképlap M=1:5, (DK), Gyöngyöstarján, Gyöngyössolymos MÁFI, ÉMO 5652, T 1469, T VARGA A-NÉ 1964: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(176) számú térképlap M=1:5, (ÉK), Abasár, Visonta MÁFI, ÉMO 5653, T 147, T VARGA A-NÉ 1965: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(122) számú lap M=1:5, (DK), Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján MÁFI, ÉMO 5658, T 1655, T VARGA A-NÉ 1965: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(141) számú lap M=1:5, (ÉNY), Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos MÁFI, ÉMO 5659, T 1656, T VARGA A-NÉ 1967: Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(13) számú M=1:5-es térképlap ( (ÉK), Markaz, Domoszló, Abasár) MÁFI, ÉMO 587, T 192, T VARGA A-NÉ 1967: Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(146) számú M=1:5-es térképlap ( (DK), Markaz, Visonta, Abasár) MÁFI, ÉMO 5665, T 193, T VARGA GY 1958: Mátrai 1:5-es méretű földtani térképezés L-34-4-(62) számú lap (DK), Szuha, Bodony, Parádsasvár MÁFI, ÉMO 5623, T 49, T VARGA GY 1958: Mátrai 1:5-es méretű földtani térképezés L-34-4-(63) számú lap (DNY), Bodony, Parádsasvár MÁFI, ÉMO 5624, T 41, T VARGA GY 1958: Mátrai 1:5-es méretű földtani térképezés L-34-4-(95) számú lap (DNY), Gyöngyössolymos, Parádsasvár, Parád, Gyöngyös MÁFI, ÉMO 5625, T 411 T VARGA GY 196: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(64) sz lap (Jelentés az 1959 évről, Bodony, Parád, Parádsasvár, (DK), M=1:5) MÁFI, ÉMO 5283, T 658, T VARGA GY 196: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(8) sz lap (Jelentés az 1959 évről, Parád, Parádsasvár, (ÉK), M=1:5) MÁFI, ÉMO 5282, T 657, T VARGA GY 196: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(96) sz lap (Jelentés az 1959 évről, Parád, Parádsasvár, Gyöngyös, (DK), M=1:5) MÁFI, ÉMO 5281, T 656, T VARGA GY 196: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(49) sz lap (Jelentés az 1959 évről, Parád, Bodony, (DNY), M=1:5) MÁFI, ÉMO 5286, T 66, T VARGA GY 196: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(65) sz lap (Jelentés az 1959 évről, Parád, (ÉNY), M=1:5) MÁFI, ÉMO 5285, T 659, T 255

256 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés VARGA GY 196: Mátra hegység földtani térképei L-34-5-(82) számú térképlap (Jelentés az 196 évről) M=1:5, (DK), Parád, Recsk, Domoszló MÁFI, ÉMO 5635, T 889, T Varga Gy 1961: Mátra hegység földtani térképei L-34-5-(81) számú térképlap (Jelentés az 196 évről) M=1:5, (DNY), Parád, MÁFI, ÉMO 5636, T 89, T VARGA GY 1961: Mátra hegység földtani térképei L-34-5-(83) számú térképlap (Jelentés az 196 évről) M=1:5, (DNY), Recsk, Kisnána, Domoszló MÁFI, ÉMO 5634, T 888, T VARGA GY 1961: Mátra hegység földtani térképei L-34-5-(84) számú térképlap (Jelentés az 196 évről) M=1:5, (DK), Recsk, Verpelét, Kisnána MÁFI, ÉMO 5633, T 887, T VARGA GY 1962: A Mátra hegység földtani térképei L-34-5-(7) sz(3 példány), (Sirok) MÁFI, T 1384, T VARGA GY 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(115) sz lap ( (DNY), Domoszló, Markaz, M=1:5) MÁFI, ÉMO 533, T 143, T VARGA GY 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(1) sz lap ( (ÉK), Kisnána, Domoszló, M=1:5) MÁFI, ÉMO 536, T 146, T VARGA GY 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(11) sz lap ( (ÉNY), Verpelét, Kisnána, M=1:5) MÁFI, ÉMO 534, T 144, T VARGA GY 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(114) sz lap ( (DK), Markaz, Domoszló, Abasár) MÁFI, ÉMO 537, T 147, T VARGA GY 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(53) sz lap ( (DNY), Recsk, Sirok, M=1:5, Darnó-hegy) MÁFI, ÉMO 5311, T 1381, T VARGA GY 1962: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-(99) sz lap ( (ÉNY), Domoszló, Parád, Markaz, M=1:5) MÁFI, ÉMO 535, T 145, T VARGA GY 1963: Mátra hegység földtani térképei L-34-5-(69) számú lap M=1:5, (ÉNY), Verpelét, Sirok ÉMO 5645, T 1382, T VARGA GY 1963: Mátra hegység földtani térképei L-34-5-(85) számú lap M=1:5, (DNY) Sirok, Verpelét ÉMO 5646, T 1383, T VARGA GY 1964: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(152) sz lap ( (DK), Rózsaszentmárton, Szűcsi, Apc, M=1:5) MÁFI, ÉMO 5315, T 1459, T VARGA GY 1964: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(168) sz lap (37- (ÉK), Rózsaszentmárton, Szűcsi, M=1:5) MÁFI, ÉMO 5314, T 1457, T VARGA GY 1964: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(183) sz lap (37- (DNY), Lőrinci, Rózsaszentmárton, M=1:5) MÁFI, ÉMO 5313, T 1456, T VARGA GY 1964: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(184) sz lap (37- (DK), Rózsaszentmárton, Szűcsi, Ecséd, M=1:5) MÁFI, ÉMO 5312, T 1455, T VARGA GY 1964: Mátra hegység földtani térképei L-34-4-(167) számú térképlap M=1:5, 37- (ÉNY), Rózsaszentmárton, Apc, Lőrinci MÁFI, ÉMO 5647, T 1458, T VARGA GY 1964: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(151) számú térképlap M=1:5, (DNY), Apc, Rózsaszentmárton MÁFI, ÉMO 5648, T 146, T VARGA GY 1964: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(175) számú térképlap M=1:5, (ÉNY), Gyöngyös, Visonta MÁFI, ÉMO 5651, T 1467, T VARGA GY 1965: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(135) sz lap ( (ÉNY), Szűcsi, Jobbágyi, Apc, M=1:5) MÁFI, ÉMO 5, T 3, T VARGA GY 1965: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(136) sz lap M=1:5 ( (ÉK), Gyöngyöspata, Jobbágyi, Apc, Szűcsi, Rózsaszentmárton) MÁFI, ÉMO 5325, T 3232, T VARGA GY 1966: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(75) számú lap ( (ÉNY), Mátraszentimre, Hasznos, M=1:5) MÁFI, ÉMO 5326, T 3233, T VARGA GY 1966: Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(76) számú M=1:5-es térképlap (ÉK), Mátraszentimre, Mátrakeresztes MÁFI, ÉMO 5667, T 3228, T VARGA GY 1967: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(18) számú lap ( (ÉK), Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos) MÁFI, ÉMO 5322, T 3229, T VARGA GY 1967: Szerkezeti mozgások és a vulkanizmus kapcsolata a Mátra-hegységben (Sirok Recsk-Darnóhegy, Nagy-Rézoldal, Darnó-vonal Jobbágyi (Nagy-Hársas), Petőfibánya (Pb-I=K-22), Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyös (Sár-hegy), Lőrinci (Vöröskő-tető), Apc (Kopasz-hegy)) MÁFI, _EVI JEL 1965/35 p 35 old, K VARGA GY 1968: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(142 sz) lap (szöveg nélkül, (ÉK), Gyöngyössolymos, Gyöngyös, M=1:5) MÁFI, ÉMO 5352, T 1779, T VARGA GY 1968: Mátrai fúrások (Gyöngyös-Mátrafüred, Parád-Kékestető, Hasznos, Jobbágyi, Kisnána, Markaz, Mátraszentimre-Galyatető, Pásztó, Petőfibánya, Recsk-Kalapostető, Szurdokpüspöki, Verpelét, Gyöngyösoroszi, Sirok) OFKFV, Miskolc, MÁFI, ÉMO 42, K 256

257 Függelék VARGA GY 1969: Magyarország földtani térképe 1-es sorozat Mátrakeresztes-Kelet I köt Földtani magyarázó,(hiányzik) II köt földtani alapadat gyűjtemény, III köt Csillag Pálné Vélemény Varga Gyula Mátrakeresztes jelű földtani és észlelési térképéről, valamint földtani magyarázójáról és alapadat gyűjteményéről (Mátra-hegység, Gyöngyöspata, Hasznos, Gyöngyöstarján, Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre) ÉMO 1419, T 5275 T VARGA GY 1972: Szurdokpüspöki jelű térképlap alapadat gyűjteménye (M=1:1, ) (Szurdokpüspöki, Jobbágyi, Pásztó, Gyöngyöspata) MÁFI, ÉMO 2213, T 5277, K VARGA GY 1979: A Mátra-hegység ércindikációs térképe (Mátraszentimre, Gyöngyösoroszi, Pásztó - Mátrakeresztes, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Recsk, Parádsasvár) MÁFI, ÉMO 2875, T 1487, T VARGÁNÉ MÁTHÉ K 1967: Földtani alapadatok a Mátra-hegység 1:1-es méretarányú földtani térképsorozatához Abasár MÁFI, T 1263, T VARGÁNÉ MÁTHÉ K 1967: Magyarország földtani térképe 1-es sorozat, Abasár Magyarázó MÁFI, T 3933, K VARGÁNÉ MÁTHÉ K 1972: Földtani alapadatok a Mátra-hegység 1-es méretarányú térképsorozatához L-34-4-B-c-3, (Gyöngyöspata (Nagyparlag), Gyöngyöstarján, Szurdokpüspöki) MÁFI, ÉMO 185, K VARGÁNÉ MÁTHÉ K 1972: Magyarország földtani térképe 1-es sorozat, Gyöngyöspata (Nagyparlag) földtani magyarázó (Mátra-hegység, , Gyöngyöstarján, Szurdokpüspöki) MÁFI, ÉMO 1849, T VARRÓK K 196: A Mátra hegység földtani térképei L-34-5-A-a-4-DK (52) számú M=1:5-es térképlap (Jelentés az 1959 évről) ( (DK), Recsk, Sirok) MÁFI, ÉMO 584, T 651, T VARRÓK K 196: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-A-a-3-ÉK (34) számú M=1:5 térképlap (Jelentés az 1959 évről) ( (ÉK), Bodony, Mátraderecske) MÁFI, ÉMO 5799, T 646, T VARRÓK K 196: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-A-a-4-ÉNy (35) számú M=1:5-es térképlap (Jelentés az 1959 évről) ( (ÉNY), Mátraderecske, Recsk) MÁFI, ÉMO 58, T 647, T VARRÓK K 196: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-A-c-1-ÉK (66) számú M=1:5-es térképlap (Jelentés az 196 évről) ( (ÉK), Parád, Recsk) MÁFI, ÉMO 585, T 652, T VARRÓK K 196: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-A-a-4-DNy (51) számú M=1:5-es térképlap (Jelentés az 196 évről) ( (DNY), Mátraderecske, Recsk) MÁFI, ÉMO 583, T 65, T Varrók K 196: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-5-A-a-DK (5) számú M=1:5-es térképlap (Jelentés az 1959 évről) ( (DK), Parád, Bodony, Mátraderecske, Recsk) MÁFI, ÉMO 582, T 649, T VERŐ L, BALLA Z, HAVAS L, KIRÁLY E 1984: Jelentés a Mátra-hegységben 1983-ban végzett geofizikai kutatásokról (Jobbágyi, Gyöngyössolymos, Parádsasvár, Nagybátony, Mátrakeresztes) ELGI, ÉMO 9282, T 12716, K VIDACS A 1959: A Mátra hegység földtani térképei L-34-4-(92) számú lap M=1:5, (DK), Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi, Pásztó - Mátrakeresztes, Kistölgyes-bérci tárók MÁFI, ÉMO 5622, T 42, T VIDACS A 1959: A Mátra-hegység földtani térképei L-34-4-(79) számú lap M=1:5, (ÉNY) Parádsasvár, Gyöngyössolymos MÁFI, ÉMO 5621, T 41, T VIDACS A 1959: Mátra hegység földtani térképei L-34-4-(92) számú lap, M=1:5, (DK), Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Pásztó - Mátrakeresztes, Kistölgyes-bérci tárók, Katalin-telér, Istvántelér, Nagytölgyes-telér ÉMO 5643, T 1377, T 257

258 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1 függelék A vizsgálati területtel érintett, különböző védettségű területek elhelyezkedése (A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján) 258

259 Függelék 11 függelék A vizsgálati területnek a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala Földügyi Osztály hatáskörébe eső településeinek általános földhivatali adatai Aszód város területe összesen 162,4 hektár, amelynek 75,4%-a termőterület, mely-ből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 996,19 hektár (ez a teljes terület 61,5%-a) Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság (ha) Átlagos érték gyümölcsös 2 38,2 1, ,3 kert 4 17,4 1,497 1, ,3 18,5274 szántó 4 27,8 254,477 2,79 5 2,9 294,5634 szőlő 4 2, 1, ,9 gyep (legelő) 4 4,2 16,1327 3,98 gyep (rét) 4 27,8 4, ,4 29, ,7 Galgahévíz község területe összesen 3118,11 hektár, amelynek 87,6%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 2331,31 hektár (ez a teljes terület 74,8%-a) Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság (ha) Átlagos érték kert 4 17,4 6,534 8, ,5 49,137 szántó 3 31,3 461, , ,8 461,9737 szőlő 4 2, 28, ,88 gyep (legelő) gyep (rét) 1 17,4, ,2 22, ,8 9, ,4 5, ,9 34,133 Kartal nagyközség területe összesen 2911,48 hektár, amelynek 83,7%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 2343,23 hektár (ez a teljes terület 8,5%-a) 3,42 13,85 Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság (ha) Átlagos érték gyümölcsös 2 38,2, ,2 kert 3 26,9 3, ,78 1 4, 121,2778 szántó 2 36,5 474,352 3, ,3 962,4133 szőlő 3 33,,486 2,34 gyep (legelő) 1 17,4 4, ,9 27, ,66 Tura város területe összesen 5591,6 hektár, amelynek 84,3%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 4274,63 hektár (ez a teljes terület 76,4%-a) Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság (ha) Átlagos érték gyümölcsös 2 38,2 16, ,64 kert 3 26,9 4, ,4 24, ,8 1 4, 16,4569 szántó 2 36,5 334, ,3 712,661 21, ,8 363,9535 szőlő 4 2, 9, ,5 gyep (legelő) 2 13,9 1, 3 7, 53,547 4,66 259

260 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság (ha) Átlagos érték 3 37,8 19,149 gyep (rét) 4 27,8 45, ,1 5 17,4 52,3261 Verseg község területe összesen 2957,48 hektár, amelynek 91,%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 2499,66 hektár (ez a teljes terület 84,5%- a) Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság (ha) Átlagos érték gyümölcsös 3 26,9 4,32 23,66 1 4, 112,1 szántó 2 36,5 241, ,3 386,339 6, ,8 723,6413 szőlő 3 33, 1,197 15,89 gyep (legelő) 2 13,9 8,8168 8, ,7,571 gyep (rét) 3 34,8 18, , ,8 15,347 A Váci Járási Hivatal Járási Földhivatalának illetékességi területéhez tartozó települések: Acsa nagyközség területe összesen 2694,28 hektár, amelynek 87,1%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 135,99 hektár (ez a teljes terület 5,1%-a) Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság (ha) Átlagos AK érték gyümölcsös O, ,28 kert 6 33,9, , ,7 13,3681 1, 3 31,3 72, szántó 4 26,1 111,8111, 8 5 2,9 12, szőlő ,23 2,85 gyep (legelő) 3 12,2 25,1 4 5,6 33,2234 3,7 gyep (rét) 3 43,4 26, ,3 5,257 27,3 Csővár község területe összesen 1716,58 hektár, amelynek 9,6%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 793,77 hektár (ez a teljes terület 46,2%-a) Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság (ha) Átlagos érték gyümölcsös 6 33,9, ,51 kert 5 4,, ,6 szántó 3 31,3 9, , 4 26,1 93, ,9 89,132 szőlő 5 57,3 22,191 56,76 gyep (legelő) 3 12,2 2,6477 2,66 4 5,6 11,376 gyep (rét) 5 31,3 2, ,47 26

261 Függelék Püspökhatvan község területe összesen 2472,17 hektár, amelynek 9,6%-a termőterület, melyből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 1181, hektár (ez a teljes terület 47,8 %-a) Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság (ha) Átlagos érték gyümölcsös 7 18,2 2, ,36 5 4,,1539 kert 6 33,9, , ,2, ,3 44,6552 szántó 4 26,1 111, ,9 87, , ,9 272,9824 szőlő 6 41,7, ,3 16, ,65 gyep (legelő) 3 12,2 2, ,6 4,7837 2, ,4,5226 gyep (rét) 4 38,2 2, , ,3 2,

262 Hatvan Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 12 függelék A vizsgálati területnek a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala hatáskörébe eső településeinek általános földhivatali adatai Fásított Település Gyümölcsös Kert Szántó Szőlő Legelő Rét Nádas terület 1, 2, 3, 4, Bátonyterenye 2, 5, 8 5, 6 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 3, 4, 5, 7 5 5, 6, 7 Bér 3, 4 4 2, 3, 4, 5, 6, 7 4 1, 2, 3 3, 4, 5 Bercel 4 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 4, 5 1, 2, 3 4, 5, 6 Bokor 3, 4 4 3, 4, 5, 6, 7, 8 5 2, 3, 4 4, 5, 6, 7 Buják 3, 5 3, 4, 5 2, 3, 4, 5, 6, 7 3, 4, 5, 6 1, 2, 3 3, 4, 6 Csécse 1, 2, 3, 4, 5, 6 1, 2, 3 2, 3, 4, Cserhátszentiván 4 4 3, 4, 5, 6, 7 4 2, 3, 4 4, 5, 6 5 Ecseg 1, 2, 3, 4, 5 4 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 3, 4 1, 2, , 5 Egyházasdengeleg 3 3, 4 1, 2, 3, 4, 5 3 2, 3, 4 3, 5 Erdőkürt 4 3, 4 2, 3, 4, 5, 6, 7 4 1, 2, 3 4, 5, 6, 7 Erdőtarcsa 2 3 2, 3, 4, 5, 6, 7 3 1, 2, 3, Galgaguta 2, 4 4 2, 3, 4, 5, 6, 7 4, 6 2, 3 5 Héhalom 3, 4 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 4 2, 3 2, 3 Herencsény 3, 5 2, 3, 4, 5, 6, 7 6 3, 4, 5, 6 4, 5 1, 2, 3, 4, 1, 2, 3, 4, Jobbágyi 2, 3 3, 4 1, 2, 3, 4, 5, 6, 3, 4, 5 3, 4 5 5, 6, Kálló 2, 3 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 1, 2, 3 3, 4, 5 2 Kisbágyon 3, 4 1, 2, 3, 4, 5, 6, 4 3, 4, 5 2, 3, 5 Kozárd 1, 2, 3, 4 3, 4, 5 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 3, 4 1, 2, 3, 4 Kutasó 4 4 3, 4, 5, 6, 7 5 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 Mátraszőlős 2, 3, 4 3, 4 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 3, 4 1, 2, 3, 4 3, 5 2 Nógrádkövesd 4 2, 3, 4, 5, 6, 3 1, 2, 3 4, 5, Nógrádsáp 3, 4, 5 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 6 2, 3, 4, 5 2, 3, 4, 5 Palotás 2, 3 2, 3, 4 1, 2, 3, 4, 5, 4 1, 2, 3 2, 3, 4, 6 Pásztó 3, 4 2, 3, 4,5, 6 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 3, 4, 5, 6 1, 2, 3, 4, 5 3, 4 3, 4 Szarvasgede 1, 2, 3, 4, 5 1, 2, 3 2 Szirák 3, 4, 5 3,4,5, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 3, 4, 5 1, 2, 3 3, 4, 5, 6, 1, 2 3 Szuha 4, 6 5 2, 3, 4, 5, 6, 7 2, 3 5, 6 Szurdokpüspöki 3, 4 3, 4,5, 6 2, 3, 4, 5, 6, 7 3, 4, 5, 6 1, 2, 3, 4, 5 4 3, 4 Tar 2, 4 4,5, 6 2, 3, 4, 5, 6, 7 3, 4, 5, 6 1, 2, 3, 4, 5 1, 3 Terény 4, 5 3, 4, 5, 6, 7 6 2, 3, 4 4 Vanyarc 2, 3, 4, 5 3 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 5 1, 2, 3 Az adott település viszonylatában az átlagosnál job minőségűek kiemeléssel megjelölve 3, 4, 5, 6,

263 Mellékletek Mellékletek 263

264 Nagy út n Tar a Er dőt el ek Tar nabod Tenk Tar namér a Boconád 255 Zar ánk Vi sznek Er k Zagyva 15 J ászágó Tar naör s HEVES J ászs zent andr ás 25 2 Héví zgy ör k Bol dog Kál Nagy f űged J ÁSZÁROKSZÁLLÁS Cs ány T ur a Kompol t Ludas Adács Vámosgy ör k Det k HATVAN Gal gahéví z Kápol na Al debr őkűl t er űl et Hal maj ugr a Tar naz sadány ASZÓD Bag Ker ec send Al debr ő 15 p GÖDÖLLŐ Mogy or ód 3 kos Rá Domony Kar t al 15 2 ga 2 3 Szada Ga l Vécs Tóf al u Kar ác sond At kár Hor t I kl ad 15 Ver es egy ház Gal gamácsa 25 Abasár 2 Fel debr ő Her éd Vácegr es 2 i- p Er dők er t es Demj én 15 Domoszl ó 15 os rá k p 2 ôd Sz Őr bot t y án Ver pel ét Vi sont a Nagy r éde Ecséd 25 Vácki súj f al u 3 Mar kaz GYÖNGYÖS Lőr i nc i 2 Ver seg 25 Eger s zal ók Ki snána Gy öngy öshal ász rbé 15 Vácr át ót Cs omád Nagy kökény es 35 Gy öngy össol y mos Gy öngy öst ar j án Szűcs i Pet őf i bány a Er dőt ar csa 15 Tar nas zent már i a Gal gagy ör k Apc Zagy v aszánt ó Kál l ó 25 Gy öngy öspat a 25 Rózsas zent már t on Héhal om Er dők űr t 4 Egy ház asdengel egpal ot ás Pűspök hat van Pűspök szi l ágy Ki snémedi Váchar t y án Zagy v aszánt ókűl t er űl et Eger bakt a Eger s zól át Gy öngy ösor oszi 25 Ac sa 25 Si r ok 5 35 Szar vasgede Zagyva Penc Par ádsasv ár 45 J obbágy i Ki sbágy on 2 Cs ővár Vany ar c Szi r ák Rec s k Par ád Mát r aszent i mr e 7 Nógr ádsáp Keszeg Szur dokpűspöki -p 2 Gal gagut a Bodony 3 Cs écse 35 Nézsa 5 ha Szu Bér p 2 Bé r- 73 kó 2 Buj ák Ecseg 2 Nógr ádkövesdber c el Al sópet ény PÁSZTÓ Kozár d s La Bokor 3 a Galg Legénd Szécs énke 75 Cs er hát s zent i ván 4 3 Becsk e 7 na -p os Szanda 3 Kut asó 695 r Ta k Ló Ter ény Két bodony Ki secset Romhány Viz sgála ti te rüle t Ko nc e ssz ióraj a va soltte rüle t Csa tla koz óviz sgála ti te rüle t Te rm é sz e tvé de le m [ VM] Te rm é sz e tvé de lm i te rüle t( TT) Tá j v é de lm i körz e t( TK) Ne m z e ti Ö k ológia i Há lóz a t( NÖ H)[VKGA29] Ma g te rüle t Ök ológia if olyosó Puf f e r te rüle t Na tura2k ülön le ge sm a dárvé d e lm i te rüle t( SP A)[VM] He ly sz í n ra j z, te rm é sz e tv é d e lm i te rü le te k : Ha tv a n Ko m ple xé rz é k e ny sé g ié s te rh e lh e tő sé g i v iz sgála ti ta n ulm á n y MFGI MBFHe gyü ttm űköd é s 214 Na tura2k ülön le ge s va gykie m e ltj e le n tősé gű te rm é sz e tm e gőrz é si te rü le t( SAC)[VM] Mé re ta rá n y :- Kun h a lom Ve tü le t: EOV Dá tum : Föld vár km Me g re nd e lő : Dig itá lis sz e rk : Elle n őriz te : J ó v áha g y ta : MBFH Pa sz e ragy ö rg y Gy uric z agy ö rg y Fa nc sikta m ás 1 m e llé k le t

265 sk La a Ga lg ó 5 25 p sko Ló a rn Ta ( 3% & &% * & &% ) ( 2* ) %*, 2% ( "* 313 ) " ) ) * ( & " ( % &$ 2% / 211 &"&( ( & ( 2 ) ), 2 ( ) " * ( ) %* $( ) 3 % " ) ( ) 5 # 2 * ( % ) % * $2 ( " % ( 2 " 6, ) ( ) # 5 " # )5' * 3% ( # B 313 ér ) 3 ) -p ( ( & " ' : ) ' 6 " ) % 2 % # +* ) ( ' # 3* ( 2 )2' ) $ 3% & &$&) # % 6 ) & ( & ) 221 ( 2 " ( " % ( &% ) (, ) % -6 )' * 112 # ( % 6 ) ) & # $& ) % 6 ) * ( 2 % ,2( ) 112 ) , ) 2%* 5 " :# * ( :# * ) 2( % ( ) % : ) ' ) % # # & * 2) 112 # ( 9 ) ) ) %* $2( * &% # &$ ) &%* , ) 2 % * 5 :)'6" *, % # ( 9":( * * 9 2%- 312 # $ + ( '&# % 242 # ( 9 " :# * ( :# * ( ( 9* ( ) * " # # % 6 ) # 2 ) 243 &$'&# * 9(% :)'6 # # - 6( " % 2# 243 3$ ) - " 6"3%- ) ) ) 311 ( 2 ) &% * ( * % * " 2 ( ( ) ( 2* 5* 211 ( # # $2 ) ) 112 na &( * 121 Tar ( 9* # " : 2$&) - 6( " ( % & ( & * * 2 % ( % ) 2% ( ) ( 9" ( * ) ( * # " # Ga l g a %" ) &$ ( % $3( &$& % ( ) ) 2%112 / / / / & & % %" ( ) % " , 4 6 ( " # 3, Rá ko &# & s -p ( ( " ( % 6 ( ) & &( ) ) ) % * % ( 2) * ) p ha Szu Zag yva i- p os r -p Bé 25 k dr á 2 ô Sz Zag yva "+ : 4) > # 5+ 5' 3D' 5 ' / B44: ' (D) ) E 5' ' 2D? 44: ' 3- ' :' 5 2# 3+ 7# ) 9 -' 3' 4- ' &' / + 5' 3D' 5' =5? 4 7# 4C5* > A:# 5? 4 % 4# 5# - 1: A 5' 3D' 5' 9' 34# 9# ) -+ 5' 3/ '? 4 ' 3# - A* ' 9' - / ' & &E*> 9A- <2@ 5? 4+ / 6- # *' 9' "> 314+ : B&5' 3D' 5' 2135? 4 4: # $# &+ &E? 5' 4@ 5/? 9' ' / B5B: B55 4: > 5A(B&' : EE 9D/ B% 4B4B- $1) 9A ? 5 ' )' E 1/ 2' 8 / F7'? 4+ 4: ' 3- ' :' 5 ' : E) # : &# 4> )+ 5' 3D' 5' -,' ' 5E4 5' 3/? 4: ' 5' 4 B7? 9: ' 55' 1/ $' 7 ' F ' 3&E F' 7' F ' 3&E "' ) 9' 4 ' 3&E ' 3/? 4: ' 5' 4 ) 9' 2' - 5' 3/? 4: ' 5- B: ' + 3? 5' ;5/ ' ' 5+ ' 3&E4 % 4' 3,? 4 5' 3D' 5' : > 3# : (B&+ / 1% 4# 3# 19A 7+ :' - 7@ :+ 65# ;A7+ :' , km ' 3D' 5*# 4: 14@ 5> 4 # 57# 1/ 2' 8? 3:? -' 94? )+? 4 5' 3*' *' 5E4? )+ 7+ : 4) > # 5+ 5# 6/ > 9 ' ) 9D55/ F- B&? 4? 3' 5# 3> 9 "' 5D' 5 > 56 / " ' ) 3' &' E + )+ 5> + 4 4: ' 3- ' E3+ : 5' A7> * # ) 95# # 4: ' 3# 9B3) % :# 9B3) 9 # % 4+ - # / > 4 / '? - ' 5

266 # # # # # # # # # # # # # # -1 # # # ## # ## # # # # # # -15 # # # 4 # # # # # # # -35 # ## # # # # # # # # # # # # # # # # # # -2 # # -35 # # # ## -3 # # Terény Kutasó Tar-35 Kétbodony 22 Rm Rm-I Kisecset Cserhátszentiván Bodony Recsk Egerbakta 264 Nb-28Nb-332 Szu -13 Rm-135 Sirok Tar-13 Rm-54 K Bokor Rm-98 Szanda Parád Rm-I 63 Romhány PÁSZTÓ Rm-88 Kozárd H-1 62 Ms zi-i Ny-1 Parádsasvár Rm-81 S-1 63 Becske Mátraszentimre Esz-1 Szécsénke Rm Gys -5 Rm-19 Egerszólát Ecseg Es 2 Buják Gyo-5 Rm-13 Tarnaszentmária Legénd Rm Alsópetény Nógrádkövesd Egerszalók Bercel 4 DÉ 1 Gyt-5 K-3 Bér-1 Csécse Ds 12 DK 9 Szurdokpűspöki Kisnána Verp-s -1 4 Gyo-6 Verpelét Nézsa Galgaguta 69 K-3 Nógrádsáp Dep-59 Dep 7 Keszeg 4 Dep 2 Szirák Jobbágy i B-6 Demjén Csv-5 Gy öngy ösoroszi 4 Markaz Kisbágy on Domoszló Verp-s -3 Cs ő-1 Szarvasgede 4 4 Verp Vany arc Gy öngy öspata Feldebrő Gy öngy östarján Gy öngy össoly mos Csv-23 Szi-2 Vécs Penc Csővár Zagy vaszántó-kűlterűlet Szűcsi Abasár Kerecsend Acsa Palotás Apc 41 Ab-3 Verp-3 Aldebrő Verp Egy házasdengeleg Rózsaszentmárton Héhalom GYÖNGYÖS Visonta Tófalu 67 Pűspökhatvan Zagy vaszántó Erdőkűrt Petőfibány a 68 Verp-2 Nagy réde Halmajugra Aldebrő-kűlterűlet Kápolna 4 Erdőtarcsa Pb-1 Gamcs a Detk Káló? K-13 Ka-1 Detk-I 68 Lőrinci 42 Pűspökszilágy Gy öngy öshalász Kompolt Galgagy örk B-13 Kisnémedi Nagy kökény es Ecséd Karácsond Ludas Kál 66 Ö s 11 Vácharty Öán k-42 Nagy út Verseg HatvanÉ 1 Atkár Ö s 8 Ö s K-27 Vácrátót Ö s 12 Ö s 5 Nks -I Heréd Ö s 3 Váckisújfalu Ö s 7 Ö s 9Ö s Galgamácsa Ö s 2 B-23 K-38 B-22 Adács Ö s 4 Vámosgy örk Nagy fűged Erdőtelek 4 Hort Tarnabod Őrboty án Ö -I Tarnazsadány Vácegres 69 Erdőkertes Ve 2 Iklad Kartal HATVAN Tarna-1 69 Tenk Cs ány-1 Csomád B-11 K-43 Ve 1 B-15 Domony ASZÓD B-145 Csány Veresegy ház JÁSZÁROKSZÁLLÁS Tarnaméra Boconád 69 Visznek Zaránk 4 B-62 Szada Bag Tu É -2 K-7 Mogyoród 1 Hévízgy örk Galgahévíz 4 Boldog B Tu -3 K-5 Erk Tura 6 B-21 Tu -1 Tarnaörs Mogy oród B-74 GÖDÖLLŐ Jászágó B-2 HEVES 59 4 G-2 B-3 Jászszentandrás K-2 G Haas J,Budai T,Csontos L,Fodor L,KonrádGy 21:Magy arországpre-k ainozoos földtani térk épe,1:5 Földtani Intéze t k iadvány a P rek ainozoos felszín (m Bf) Vizsgálati te rüle t 59 alsó-triászsek ély tengeri agy ak ő,m árga,m észk ő Szénhidrogén-k utatófúrás (MBFH) 4 felső-triász alsó-juraplatform fáciesű m észk ő 2,5 5 1 P re k ainozoos aljzatot ért fúrás (MFGI) 62 jurabázisos m agm atitok km 5m -es m ély sége t elérő fúrás (MFGI) 42 k arni nori platform fáciesű dolom it 66 k isfok ú m etam orf k özépső felső-triászplatform k arbonátok 63 k özépső-juraolisztosztróm a-m elanzs 65 k özépső felső-triászm etavulk anitok P re k ainozoos aljzat (Haas e t al21): 58 k özépső felső-triászplatform és m edence fáciesű k arbonát összlet Hatvan 45 ladin k arni platform fáciesű dolom it 68 nagy on k isfok ú m etam orf felső-perm alsó-triászsek ély tengeri m észk ő,hom ok k ő,m árga Kom plex érzék eny ségi és terhelhetőségi 64 nagy on k isfok ú m etam orf k özépső felső-jurapelágik us összlet (radiolarit,agy agpala) 67 nagy on k isfok ú m etam orf k özépső felső-triászlejtő-és m edence fáciesű tűzk öves m észk ő vizsgálati tanulm ány MFGI-MBFHegy üttm űk ödés nagy on k isfok ú m etam orf tengeri újpaleozoos k épződm ény ek 69 nagy on k isfok ú m etam orf újpaleozoos és m ezozoos k épződm ény ek tagolás nélk ül Méretarány : - Megrendelő: MBFH 41 nori-rhaeti és legalsójuram edencefáciesű tűzk öves m észk ő,dolom it Digitális szerk : P aszeragy örgy Vetület: EOV 33 senon m edence fáciesű m észk ő és m árga Elenőrizte: Gy uriczagy örgy Ate k tonik ai elem e k jelk ulcsát lda2függe lék be n Dátum : újpaleozoos és m ezozoos k épződm ény ek tagolás nélk ül Jóváhagy ta: Fancsik Tam ás 3m e lék let # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # 4 # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # # #

267 F-41 R Vácharty án Ö s-8 Ö s-6 Ve-2 Ve készült Juh ász E,Kum m e r I1997alapján Kercsm ár Zs,Uh rin A Vácrátót Ö s 12 Ö s 5 Ö s 3 Váckisújfalu Ö s 7 Ö s 9 Ö s 1 Galgamácsa Ö s 2 Ö s 4 Ö -IŐrboty án Vácegres Erdőkertes Iklad Mogyoród 1 Romhány Alsópetény Keszeg Penc Nézsa Legénd Szada Csővár B-15 Csomád Veresegy ház Mogy oród 67 Kétbodony Kisecset Pűspökszilágy Kisnémedi 675 Becske Szécsénke GÖDÖLLŐ Nógrádkövesd Nógrádsáp Acsa Pűspökhatvan Bercel Galgaguta Gamcsa-1 Galgagy örk 68 Terény Szanda Domony G-1 68 Vany arc Erdőkűrt Bér-1 Bér Bag ASZÓD 685 Káló 685 Kutasó Bokor Szirák Buják Egy házasdengeleg Palotás Nks I Kartal Verseg TuÉ 2 Hévízgy örk Tu 3Tu 4 Tu 1 Tu 7 69 Erdőtarcsa Cserhátszentiván Galgahévíz Héhalom 69 Ecseg Kisbágy on Tura Vizsgálati te rüle t Kozárd Csécse 695 Nagy kökény es Szarvasgede Heréd 695 Jobbágy i Lőrinci PÁSZTÓ Zagy vaszántó-kűlterűlet Apc Zagy vaszántó Petőfibány a HatvanÉ 1 HATVAN Boldog Szénh id rogén-kutató fúrás (MBFH) Tard i Agyagot h arántolt fúrást 7 Szurdokpűspöki 7 Csá ny 1 75 Szűcsi Rózsaszentmárton Ecséd 75 Hort Csány A Tardi Agyag Formáció felszíne (mbf) < Gy öngy öspata 71 Nagy réde Jászágó 715 Mátraszentimre Gy öngy östarján Gy öngy ösoroszi Atkár 715 GYÖNGYÖS Gy öngy öshalász Vámosgy örk < 72 Parádsasvár Gy öngy össoly mos Adács Rm-13 Abasár Bodony Parád Rm-89 Visonta Karácsond JÁSZÁROKSZÁLLÁS Visznek Markaz Halmajugra Tarnaörs 73 Recsk Recsk 4 Rm-I Recsk 2 Erk Detk Ludas Domoszló Verps 5 Nagy fűged Zaránk 73 Kisnána Verp Sirok Verp 4 Vécs Aldebrő-kűlterűlet Nagy út Tarnazsadány Tarnaméra Tarnaszentmária Aldebrő Verp 1 Tófalu Boconád Tarna 1 Jászszentandrás 735 2, Verpelét Esz 1 Egerszólát Verps 4 Verps 3 Feldebrő Kápolna Kompolt Kál Tarnabod 74 ATard i AgyagForm ációfelszíne: Hatvan Kom plex érzékenységi és terh elh etőségi vizsgálati tanulm ány MFGI-MBFHegyüttm űköd és 214 Méretarány: - Megrend elő: Digitális szerk: Vetület: EOV Ellenőrizte: Dátum : Jóváh agyta: km MBFH P aszeragyörgy GyuriczaGyörgy FancsikTam ás 745 Egerbakta Verps 1 Es-2 Egerszalók DÉ 1 Ds-4 De-7 Dep 5 Dep 7 Dep 2 Demjén Verp 2 HEVES 745 Tenk Kerecsend Erdőtelek 4m elléklet

268 F-41 R Vácharty án Ö s-8 Ö s-6 Ve-2 Ve készült Juh ász E,Kum m e r I1997alapján Kercsm ár Zs,Uh rin A Vácrátót Ö s 12 Ö s 5 Ö s 3 Váckisújfalu Ö s 7 Ö s 9 Ö s 1 Galgamácsa Ö s 2 Ö s 4 Ö -IŐrboty án Vácegres Erdőkertes Iklad Mogyoród 1 Romhány Alsópetény Keszeg Penc Nézsa Legénd Szada Csővár B-15 Csomád Veresegy ház Mogy oród 67 Kétbodony Kisecset Pűspökszilágy Kisnémedi 675 Becske Szécsénke GÖDÖLLŐ Nógrádkövesd Nógrádsáp Acsa Pűspökhatvan Bercel Galgaguta Gamcsa-1 Galgagy örk 68 Terény Szanda Domony G-1 68 Vany arc Erdőkűrt Bér-1 Bér Bag ASZÓD 685 Káló 685 Kutasó Bokor Szirák Buják Egy házasdengeleg Palotás Nks I Kartal Verseg TuÉ 2 Hévízgy örk Tu 3Tu 4 Tu 1 Tu 7 69 Erdőtarcsa Cserhátszentiván Galgahévíz Héhalom 69 Ecseg Kisbágy on Tura Vizsgálati te rüle t Kozárd Csécse 695 Nagy kökény es Szarvasgede Heréd 695 Jobbágy i Lőrinci PÁSZTÓ Zagy vaszántó-kűlterűlet Apc Zagy vaszántó Petőfibány a HatvanÉ 1 HATVAN Boldog Szénh id rogén-kutatófúrás (MBFH) Tard i Agyagot h arántolt fúrást 7 Szurdokpűspöki 7 Csá ny 1 Szűcsi Rózsaszentmárton Ecséd Hort Csány A Tardi Agyag Formáció talpmélysége (mbf) < Gy öngy öspata 71 Nagy réde Jászágó 715 Mátraszentimre Gy öngy östarján Gy öngy ösoroszi Atkár 715 GYÖNGYÖS Gy öngy öshalász Vámosgy örk 72 Parádsasvár Gy öngy össoly mos Adács Rm-13 Abasár Bodony Parád Rm-89 Visonta Karácsond JÁSZÁROKSZÁLLÁS Visznek < Markaz Halmajugra Tarnaörs 73 Recsk Recsk 4 Rm-I Recsk 2 Erk Detk Ludas Domoszló Verps 5 Nagy fűged Zaránk 73 Kisnána Verp Sirok Verp 4 Vécs Aldebrő-kűlterűlet Nagy út Tarnazsadány Tarnaméra Tarnaszentmária Aldebrő Verp 1 Tófalu Boconád Tarna 1 Jászszentandrás 735 2,5 5 1 Méretarány: - Megrend elő: Digitális szerk: Vetület: EOV Ellenőrizte: Dátum : Jóváh agyta: km 74 Verpelét Esz 1 Egerszólát Verps 4 Verps 3 Feldebrő Kápolna Kompolt Kál Tarnabod 74 MBFH P aszeragyörgy GyuriczaGyörgy FancsikTam ás 745 Egerbakta Verps 1 Es-2 Egerszalók DÉ 1 Ds-4 De-7 Dep 5 Dep 7 Dep 2 Demjén Verp 2 HEVES ATard i AgyagForm ációtalpm élysége: Hatvan Kom plex érzékenységi és terh elh etőségi vizsgálati tanulm ány MFGI-MBFHegyüttm űköd és Tenk Kerecsend Erdőtelek 5m elléklet