Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 0/0. (VI.9.) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt és Gyuricza György Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita, Bujdosó Éva, Demény Krisztina, Gál Nóra, Gáspár Emese, Gulyás Ágnes, Horváth Zoltán, Jánossy László, Kovács Zsolt, Laczkóné Őri Gabriella, Hegyi Róbert 4, Monspart-Molnár Zsófia, Müller Tamás, Németh András, Paszera György, Redlerné Tátrai Mariann, Sándor Ágnes, Selmeczi Ildikó Selmeczi Pál, Szabó Katalin, Szűcs Andrea, Taksz Lilla, Tolmács Daniella, Tóth György, Ujháziné Kerék Barbara, Varga Renáta, Veres Imre, Zilahi-Sebess László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest,

2 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás Lektorálta: Füri Judit Izabella Dr. Koloszár László A jelentés: 4 oldalt, 68 ábrát, 47 táblázatot, 7 függeléket, 8 mellékletet tartalmaz.

3 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, valamint a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások ismertetése, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány és az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra.

4 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tartalom I. Örkény vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés.... A vizsgálati terület jellemzése..... Örkény vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza Talajtan és természetes növényzet A területhasználat térképi bemutatása Természetvédelem Örkény vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A terület földtani viszonyai A terület vízföldtani viszonyai A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízminőségi képe A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek Felszíni és felszín alatti védett területek Szennyeződések Mennyiségi és minőségi állapotértékelés Monitoring Intézkedések és környezeti célkitűzések Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Szénhidrogén-kutatás Egyéb nyersanyagok A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők Az Örkény terület szénhidrogénvagyona... 4

5 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet.. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása Felszíni mérések A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása Közlekedési viszonyok Energiahálózatok....5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A kutatási szakasz időtartama A termelési szakasz időtartama A termelés felhagyását követő időszak A várható legfontosabb bányaveszélyek A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Levegőtisztaság-védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem (HOI) A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása Hatások a rezervoárokban Hatások a rezervoárok és a felszín között Hatások a felszínen A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása

6 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet.4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI) A bányászati kutatás és kitermelés természetkárosító hatásainak mérséklése Hatások összefoglaló értékelése... 8 Irodalom Internetes hivatkozások II. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján... 9 Függelék... 9 Mellékletek... 4 Ábrajegyzék. ábra. Örkény vizsgálati terület elhelyezkedése.... ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése.... ábra. Örkény vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén ábra. Örkény vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 0 (%) ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Örkény vizsgálati területen, 0 (%) ábra. Talajtípusok Örkény vizsgálati területen (VKGA 009) ábra. Örkény vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ábra. A koncesszióra javasolt terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete az 500 m-nél mélyebb, fontosabb fúrások valamint a 0. ábrán látható szelvények nyomvonalának feltüntetésével ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei ábra. A koncesszióra javasolt terület és 5 km-es körzete ÉNy-i részén húzódó,és a Bugyi magaslatot harántoló ÉNy DK-i szeizmikus időszelvényrészlet (KI 5) ábra. Örkény vizsgálati terület határa és rajta az MFGI rendelkezésére álló szeizmikus szelvények ábra. Is 5 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. Is 5 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. Ki-48 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. Ki 5 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. A koncesszióra javasolt terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf ábra. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre ábra. A 0. ábrán -es számmal jelölt, a vizsgálati terület Ny-i részén haladó, megközelítőleg É D irányú földtani szelvény ábra. A 0. ábrán -es számmal jelölt, a vizsgálati terület K-i részén haladó, megközelítőleg É D irányú földtani szelvény ábra. A 0. ábrán -as számmal jelölt, a vizsgálati terület D-i részén haladó, megközelítőleg Ny K irányú földtani szelvény

7 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whiskers diagramja ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a koncessziós terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értéke Box-Whiskers diagramok a medián értékek feltüntetésével ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karsztvíztestek ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ábra. Hulladékgazdálkodás ábra. Szennyezett területek ábra. Ipari létesítmények, káresemények ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen ábra. Örkény vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra. Örkény vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák ábra. Örkény vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében található megkutatott ásványi nyersanyagkészletek ábra. Az alsó-jura képződmények elterjedése, mélysége (A) és az érettségüket tükröző vitrinit reflexió adatok (B) az Alföld és a Dunántúl Mecseki egységbe tartozó részén ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön ábra. Örkény vizsgálati terület (lila vonallal) és 5 km-rel kiterjesztett körzete (vékony szürke vonallal) ábra. Örkény terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető kőolaj-vagyon valószínűségeloszlása ábra. Örkény terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyon valószínűségeloszlása ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ábra. Irányított ferdefúrások eseteinek vázlata ábra. Irányított ferde fúrás ábra. A rétegrepesztés folyamata ábra. Örkény vizsgálati terület térségének (Pest- és Bács-Kiskun megye) közúthálózata (0) ábra. Örkény vizsgálati terület térségének (Pest- és Bács-Kiskun megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ábra. Örkény vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe... 7

8 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 56. ábra. Örkény vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ábra. A világ várható energiafogyasztása között ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 040-ben (millió barrel/nap) ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 0-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 00 és 00 között ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ábra. Magyarország éves szénhidrogén-termelésének alakulása (MBFH adatok) ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 00 és 00 között ábra. Gázkitörés (Zsana-É- fúrás, 979) ábra. Örkény vizsgálati terület térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja, és Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zónái ábra. A világörökség-várományos területek övezete Örkény vizsgálati terület térségében ábra. Örkény vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok ábra. Örkény vizsgálati terület ex lege védett értékei Táblázatjegyzék. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai.... táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok táblázat. Örkény vizsgálati terület tájbeosztása táblázat. Örkény vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben táblázat. Örkény vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 009) táblázat. Örkény vizsgálati terület helyi jelentőségű védett természeti területei táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI).... táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint a területre eső fúrások táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre táblázat. A vizsgálati területet érintő D szeizmikus mérések táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek

9 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 0. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) táblázat. Felszíni vízkivételi helyek táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz és egyéb vízbázisai táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 0 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 000 m /év egységben táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (000 m /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében 86. táblázat. Felszíni védett területek monitoringpontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén-kutatási területek táblázat. Örkény vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai táblázat. Örkény vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai táblázat. Örkény vizsgálati terület környezete szénhidrogén-előfordulásainak kezdeti földtani földgáz vagyona táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése Örkény vizsgálati területre táblázat. Jelentősebb szénhidrogén-kutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon táblázat. Pest és Bács-Kiskun megye (0. zóna), valamint Budapest és környéke, valamint Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zóna besorolása táblázat. Pest és Bács-Kiskun megye (0. zóna), valamint Budapest és környéke, valamint Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zóna besorolása táblázat. A 0. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 04) táblázat. A 04. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 05) táblázat. A 0. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 04) táblázat. A 04. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 05) táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok Örkény vizsgálati területen (Bács-Kiskun megye) táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok Örkény vizsgálati területen (Pest megye)

10 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Függelék. függelék. Rövidítések függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége.... függelék. Örkény vizsgálati területre eső Natura 000-es különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) és a különleges madárvédelmi terület (SPA) jelölő élőhelyei és fajai függelék. A vizsgálati területet érintő D szeizmikus szelvények függelék. A Pest megye illetékességi területéhez tartozó települések termőföldjeinek főbb minőségi adatai függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben... Mellékletek. melléklet. Örkény. Helyszínrajz, természetvédelmi területek. melléklet. Örkény. Területhasznosítás (CORINE). melléklet. Örkény. Prekainozoos aljzat 4. melléklet. Örkény. Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Örkény. Alsó-pannóniai képződmények vastagsága 6. melléklet. Örkény. Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Örkény. Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Örkény. Fúrási és geofizikai felmértség 0

11 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány I. Örkény vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 99. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 00. év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 0/0. (VI. 9.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Örkény terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló. melléklete határozza meg.

12 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet. A vizsgálati terület jellemzése.. Örkény vizsgálati terület földrajzi leírása... Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 050 km kiterjedésű, Bács-Kiskun és Pest megye területén helyezkedik el (. ábra,. melléklet). Sarokpontjait az. táblázat adja meg. A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet,. táblázat). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is.. táblázat. A vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) = = ábra. Örkény vizsgálati terület elhelyezkedése

13 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület () sarokpontja Dunavarsánytól D-re található. Innen K felé 40 km-re, Albertirsa térségében helyezkedik el a () pont, majd D felé 5 km-re, Lajosmizsétől DK-re a (). Nyugati irányba fordulva 0 km-re, Kunszentmiklós térségében található a (4) pont, majd D- re fordulva 5-km-re található az (5) sarokpont. Innen Ny-i irányban haladva újabb 0 km-re helyezkedik el a (6) pont, majd É-i irányban további 0-km-re található az () pont (. ábra). A terület legmagasabb része, ÉK-en, Dánszentmiklós és Albertirsa térségében kb. 40 mbf. Innen Ny felé fokozatosan alacsonyodik a térszín, legalacsonyabb pontja a Csepeli-síkon található, 96 mbf. A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől 6000 méterig terjed. A vizsgálati területen nem található hatályos szénhidrogén bányatelek, így a vizsgálati terület megegyezik a koncesszióra javasolt területtel (. táblázat,. ábra). Örkény Örkény térrész határponti koordinátákkal: 050 km Örkény koncesszióra javasolt terület: 050 km Örkény szénhidrogén bányatelkek területe: 0 km. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km es környezete, rózsaszín poligon Örkény koncesszióra javasolt terület A. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet, és egyben a koncesszióra javasolt területet is.

14 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet. táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Albertirsa Pest Kunpeszér Bács Kiskun Apaj Pest Kunszentmiklós Bács Kiskun Bugyi Pest Ladánybene Bács Kiskun Csemő Pest Lajosmizse Bács Kiskun Dabas Pest Mikebuda Pest Dánszentmiklós Pest Nyáregyháza Pest Délegyháza Pest Ócsa Pest Dömsöd Pest Örkény Pest Felsőlajos Bács Kiskun Pusztavacs Pest Hernád Pest Szalkszentmárton Bács Kiskun Inárcs Pest Táborfalva Pest Kakucs Pest Tass Bács Kiskun Kiskunlacháza Pest Tatárszentgyörgy Pest Kunadacs Bács Kiskun Újhartyán Pest Kunbaracs Bács Kiskun Újlengyel Pest A vizsgált terület tájbeosztását (. ábra) DÖVÉNYI szerk. (00) alapján a. táblázat mutatja.. táblázat. Örkény vizsgálati terület tájbeosztása (DÖVÉNYI szerk. 00 alapján) Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj Terület (km ) % Pesti-síkság Pesti hordalékkúp-síkság,8 0,40 Alföld Duna menti síkság Duna Tisza közi síkvidék Csepel Mohácsisíkság Csepeli-sík 44,7 4,0 Solti-sík 0, 0,0 Pilis Alpári-homokhát,5,0 Kiskunsági-homokhát 44,9,80 Kiskunsági-löszöshát 6,50 A vizsgált terület egésze az Alföld nagytájhoz tartozik, ezen belül két középtáj, Duna menti síkság (4,6%) és a Duna Tisza közi síkvidék (57,4%) határán helyezkedik el. A vizsgálati terület K-i részén a Pilis Alpári-homokhát kistáj, enyhén hullámos síksága található. Az egykori hordalékkúp alacsony átlagos reliefű ( 4 m/km ), NyÉNy KDK-i irányú hosszanti vízlevezető laposok tagolják. A felszínét döntően felső-pleisztocén és holocén szélhordta homok és félig kötött futóhomok, a laposok területén lápi agyag borítja. A felszínt borító félig kötött homokformák Cegléd Csemő térségében a legváltozatosabbak. A vizsgálati terület kismértékben érinti D-en a Kikunsági-löszöshát területét, amely a Pilis Alpári-homokháthoz hasonló orográfiai jellemzőkkel rendelkezik, azonban felszínét döntően homokos lösz fedi. Ny felé a Kiskunsági-homokhát szélhordta homokkal fedett enyhén hullámos hordalékkúpsíksága következik, amelyet mésziszapos, szikes olykor vízzel borított elzárt laposok tarkítanak. Legjellemzőbb felszínformái a párhuzamos elhelyezkedésű homokbucka csoportok, az ezek között elhelyezkedő laposokat tőzeg, kotu, ill. mésziszapos tavak, mocsarak töltik ki. Átlagos relatív relief értéke a futóhomokzónákban 8 0 m/km, más területeken a 4 m/km a tipikus. Továbbhaladva Ny-i irányban a vizsgálati terület érinti a Duna menti síksághoz tartozó Csepeli-sík területét. A kistáj vizsgálati területre eső része m közötti tengerszint feletti magasságú ártéri szintű hordalékkúpsíkság. Felszíne a Duna felé, valamint D-i irányban enyhén lejt, melyet a Duna teraszszintjei tagolnak. Felszínét többnyire jelenkori folyóvízi iszap és ártéri lösziszap borítja. Az átlagos relatív relief értéke 4

15 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 4 m/km, amely É-ról D felé csökken. A vizsgálati terület elhanyagolható mértékben érinti még a Pesti hordalékkúp-síkság (0,40%) és a Solti-sík (0,0%) területét. Az éghajlat mérsékelten meleg, száraz. Az évi napfénytartam óra, nyáron óra körüli, télen pedig óra. Az évi középhőmérséklet 0, 0,5 C. A napi középhőmérséklet április elejétől, mintegy napon át (április 8. és október 0. között) 0 C fölött marad. A fagymentes időszak hossza nap körüli (április 4 5. és október 5 0. között), D-en 04 (április 8. és október 4 7. között), máshol 00 nap körül (április 8. és október 4. között). A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 4,0 C körül alakul, míg a téli minimumoké 6,0 és 7,0 C közötti. A csapadék évi összege mm között változik. A vegetációs időszakban átlagosan 90 0 mm csapadék hullik, de D-én ennél valamivel kevesebb is lehet. A téli félévben átlag 0 5 hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga 8 0 cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel):,0,6. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, második helyen főleg ősszel a K-i, DK-i szél áll. Az átlagos szélsebesség,5,0 m/s közötti. A száraz, meleg éghajlat határozza meg a mezőgazdasági termelés lehetőségeit. 5

16 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet. ábra. Örkény vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 000) A mintaterületen 45 település található, melyek területe összesen 46 km, lakónépességük pedig 6 ezer fő. A legnagyobb település mind a lakónépességet, mind pedig a területet tekintve Kecskemét, amely ezer fős lakosságával kiemelkedik a többi mintaterületen található város közül. Kisebb központok Cegléd (6 ezer fő) és Nagykőrös (4 ezer fő). A területen található települések jellemzően nagyközségek, vagy kisebb városok. Apróbb 6

17 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány falvakat alig találunk, a 45 település közül összesen 5 esetében nem éri el a lakosság száma az ezer főt. A 0-es Népszámlálás adatai szerint népsűrűség a mintaterületen található egyes településeken nagyon különbözően alakul, az országos átlagtól (06,8 fő/km ) mindkét irányba nagy eltéréseket találhatunk. A népsűrűség Kecskeméten a legmagasabb (45 fő/km ), ezt követi Dunavarsány (7 fő/km ) és Pilis (44 fő/km ). A települések nagyobb részének népsűrűsége azonban jelentősen elmarad az országos átlagtól, 6 településen az országos átlag felét sem éri el. A legalacsonyabb Kunpeszéren (9 fő/km ) és Kunbaracson ( fő/km ). Egy adott településen élők korösszetételének indikátora az öregedési index, amely az időskorú népességnek (65 X éves) a gyermekkorú népességhez (0 4 éves) viszonyított arányát fejezi ki (az érték minél alacsonyabb, annál alacsonyabb az időskorú népesség aránya a gyermekkorúhoz viszonyítva). Az öregedési index országos értéke 0-ben 9 volt. Az öregedési index a területen található településeken általában alacsonyabb az országos átlagnál. Felfelé nem találunk kiugró értékeket, tehát jellemzően nincsenek a területen erősen elöregedő települések. A legfiatalosabb korszerkezetű település Csemő, ahol az öregedési index értéke 5,7. Ez nem kiugró érték, a területen számos olyan települést találhatunk, amely hasonló öregedési indexszel rendelkezik. Az iskolai végzettség némileg rosszabb a mintaterületen, mint az országos átlag. A csak általános iskolai, illetve az érettségit nem adó középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya magasabb a lakosságon belül, mint országosan, míg az érettségizettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya néhány kivételtől eltekintve alacsonyabb. Az iskolázottság tekintetében az országosnál jobb mutatókkal rendelkezik Kecskemét és az országos átlag körüli értékekkel Cegléd. Ezzel szemben nagyon alacsony iskolázottsági mutatókat találunk például Kunbaracson, ahol a lakosságnak több mint 40%-a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik (míg az országos érték 5%), ugyanerre a mutatóra a 5% feletti érték gyakorinak mondható. Általában azt láthatjuk tehát, hogy a területen található települések lakosságának iskolázottsága ugyan nem kiugróan de alacsony (Népszámlálás 0). Az aktivitási arány hasonlóan alakul a mintaterületen, mint országosan (az országos érték 45,4%), 4,% és 48,8% között mozog, a legmagasabb Újhartyánban. A munkanélküliség (országos átlag 0-ben,6%) a legtöbb település esetében az országos átlag közelében van, de itt is találunk kiugró értékeket. Alsónémediben a legalacsonyabb (7,%), míg Örkényben és Tatárszentgyörgyön magas, 0% feletti ez az érték (Népszámlálás 0, 4. ábra). 7

18 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 4. ábra. Örkény vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 0 (%) Az egy főre jutó éves átlagos jövedelem a munkanélküliségi arányszámhoz hasonlóan alakul; Örkényben a legalacsonyabb, 9 ezer forint, míg Kecskeméten a legmagasabb, 859 ezer forint. A jövedelmekben érezhető Budapest közelségének hatása a térképen is jól látható, hogy a fővároshoz közelebb eső településeken magasabbak a jövedelmek és általában a munkanélküliség is alacsonyabb. Érdekesség, hogy a,5 ezer fős Újhartyánban az egy főre eső jövedelem (849 ezer forint) majdnem eléri Kecskemét szintjét (NAV Személyi jövedelemadó statisztika, 5. ábra). 8

19 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Örkény vizsgálati területen, 0 (%) A területen a kisebbségek közül a cigány és a német van jelen, de néhány településtől eltekintve ezek sem jelentősek. A cigány kisebbség aránya Örkényben (0,%) és Tatárszentgyörgyön (5,6%) a legmagasabb, a többi településen jelenlétük nem meghatározó. A német nemzetiség szinte alig van jelen kivéve két települést: Ceglédbercelt (,7%) és Újhartyánt (40%). A német nemzetiségűek aránya az utóbbi településen kiugróan magas, országos viszonylatban is nagyon magas (Népszámlálás 0). Összességében a mintaterületen található települések jellemzően néhány ezer fős nagyközségek és kisvárosok, egy nagy (Kecskemét) és néhány kisebb központtal. A területen élők iskolázottsága alacsonyabb, mint az országos átlag, de nem kiugróan. A foglalkoztatottság és jövedelem a Budapesthez közelebb és távolabb eső részeken eltérő: Budapest közelsége kedvezően hat ezekre a mutatókra. A különböző nemzetiségek jelenléte csak elvétve, néhány településen számottevő. 9

20 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet... Talajtípusok... Talajtan és természetes növényzet A vizsgált terület közel ötödén humuszos homokos talajok találhatók, de hasonló arányt képviselnek a lápos réti talajok is, míg a fennmaradó részeken további 9 talajtípus fordul elő (4. táblázat, 6. ábra). 4. táblázat. Örkény vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km ) % Humuszos homokos talajok 87,4 7,8 7 Lápos réti talajok 78,7 7,0 Szoloncsák szolonyecek 65,0 5,7 Futóhomok 49,9 4, 9 Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) 5,0,0 5 Réti talajok 0,9 9,9 7 Mélyben sós réti csernozjomok 90,0 8,6 8 Mélyben szolonyeces réti csernozjomok 8,7,7 6 Réti csernozjomok 7,6,7 0 Szoloncsákok 8,6 0,8 Csernozjom jellegű homoktalajok 5, 0,5 Összesen 050,0 00,0 A vizsgált terület talajai mozaikos elrendezést mutatnak, egyetlen talajtípus sem borítja az összterület 0%-át. A nyugati területrészre a folyóvízi agyag és homok talajképző üledékek jellemzők, melyen vízhatású (hidromorf) talajok alakultak ki, ahol pedig a nátriumsók is megjelennek, a szikes jelleg dominál. A középső részeken a vízhatás már csak a buckák közötti mélyedésekben jellemző, ahol mésziszap felhalmozódások erősítik a réti jelleget, míg nyugat felé fokozatosan erősödik a homok és helyenként lösz talajképző üledékek térfoglalása. A homoktalajok közül a gyenge természetes termékenységű, bizonytalan terméshozamú humuszos homoktalajok erdőként és szántóként hasznosulnak. A szintén homokon képződött barnaföldek Pusztavacs környékén alkotnak nagyobb összefüggő területet, termékenységük gyenge, főként erdőterületként hasznosíthatók. A futóhomok talajokon nyílt homokpuszták találhatók. A lápos réti talajok mechanikai összetétele a homoktól a vályogig terjed, termékenységük is változatos, mivel löszös és alluviális alapkőzeten egyaránt képződtek. Elsősorban gyepekként és rétként hasznosulnak. A réti talajok homok öntésanyagon és homokos vályog mechanikai összetételű löszös alapkőzeten fordulnak elő. Termékenységük nagyon változó, főként rét legelőként és szántóként hasznosíthatók. A mélyben sós réti csernozjom talajok szikessége enyhe és a mélyebb talajrétegre terjed ki, ezért nagyobb részük kiváló termékenységű és stabil hozamú szántóterületként hasznosítható. A szikes talajok közül a szoloncsák szolonyecek a legelterjedtebbek, de a kisebb területi kiterjedésű többi szikesre is jellemző, hogy főként szikes rétek és természetvédelem alatt álló, legelőként hasznosított területek. A legeltetés a természetvédelem részét képezi, mert stabilizálja a gyepszukcessziót. 0

21 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 6. ábra. Talajtípusok Örkény vizsgálati területen (VKGA 009)... Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatok hatásaival szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk. A 5 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 0). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja.

22 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 7. ábra. Örkény vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 0) Legérzékenyebbek a vizsgálati terület nyugati részén, a mélyben sós réti csernozjomok és a mélyben szolonyeces réti csernozjomok fedte területek. Ez a talajtípus csaknem minden vizsgált paraméter változására (kivéve a savasodás) igen érzékenyen reagál, ezért ez a terület az erősen veszélyeztetett főcsoport legérzékenyebb és közepesen érzékeny zónájába tartozik. E főcsoport közepesen és kevésbé érzékeny csoportjába tartoznak még a réti csernozjomok és a lápos réti talajokkal fedett területek egy kisebb, Dabastól délre található része. Közepesen érzékenyek a homoktalajokkal, a szikesekkel és az erdőtalajokkal borított területek (7. ábra). A talajvédelemre elsősorban a vizsgált terület nyugati részein kiemelt figyelmet szükséges fordítani.... A vizsgálati terület természetes növényzete A vizsgált területen a mezőgazdasági művelés dominál, kivéve a Kiskunsági homokhát területét, ahol még a természetes növényzet a meghatározó. Előfordulnak még különböző típusú szikesek, valamint homokon és löszön kialakult sztyeprétek is. Jellemzők az ültetett erdők (részben DÖVÉNYI szerk. (00) alapján). Csepeli-sík (Ny) Jelentősen átalakított mezőgazdasági táj, 0%-nyi természetes és féltermészetes növényzettel. A kistáj keleti részén a Duna-szabályozás és a belvízrendezés a területet jórészt megfosztotta felszíni vizeitől, a nedves rétek visszaszorultak. Délen a meglévő ősi szikesek

23 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mellett a meszes-szódás talajon másodlagos szikesedés indult meg. A flóra a változatos élőhelyek következtében gazdag. Aktuális növényzetében megtalálhatók a puhafa- és keményfaligetek, valamint utóbbiak fehérnyáras származékai, kőrises égerláp, csátés és kékperjés láprétek (nem jellemző a vizsgált területen, a Duna mentén és a Turjánvidéken fordul elő), szikes rétek, ürmös szikespuszták és vaksziknövényzet (Apaj és Kunszentmiklós térsége). Kiskunsági homokhát (közép és D) A kistáj zöme vízbeszivárgási terület fragmentált természetes növényzettel, a mélyedésekben közép szintű, a homokhátságot nyugatról határoló, a lecsapolások ellenére vízben gazdag Turjánvidéken regionális kiáramlási területekkel, a mélyedésekben kisebb, ősi szikesekkel. Az Alföld egyik legfajgazdagabb, jó regenerációs képességű területe. Flórája erősen kötődik a középhegységihez, endemizmusokban gazdag. A gyepek nagy része extenzíven használt. A mai erdők 95%-a ültetvény. Pesti-hordalékkúp-síkság (É-on kicsi terület) Jelentős hányadát települések és mezőgazdasági területek foglalják el. A kistáj meghatározó a Duna-Tisza közi hátságéval egyező potenciális vegetációjának, a nyílt homokpusztagyepeknek, homoki sztyepréteknek, homoki tölgyeseknek és nyáras-borókásoknak csak kicsiny, töredékes állományai maradtak fönn, helyükön zömmel akác- és fenyőültetvények vannak. A keményfaligetek eltűntek, de a mélyebb térszínek növényzetének is csak hírmondói maradtak. Pilis-Alpári-homokhát (É és K) Ma már jellemzően kultúrtáj. A dombsági részek sztyeprétjei és sztyepcserjései, majd a homokhátság homokpuszta-gyepjei és homoki sztyeprétjei, a homoki tölgyesek, a zárt kocsányos tölgyesek, a cserjés erdőszegélyek, a szikesek, a szikes tavak, a kékperjés láprétek, a mocsárrétek, a sásrétek és a vízfolyásokat kísérő magaskórósok, valamint az ártéri élőhelyek jellemzőek a tájra. A homokterületeken az egyedi ősi erdők maradványait (pl. Pusztavacs) faültetvények veszik körül. A lepelhomokkal borított térségekben már szántók uralják a tájat. Kiskunsági Löszöshát (DK) A kistáj aktuális vegetációmintázatát a lösz, valamint a löszös homok alkotta hátak sztyeprétjei és a beléjük ékelt ősmedrek padkás ősszikesei határozzák meg. A lösz és a homok összefogazódása a kistáj pereme felé egyre jellemzőbb, amely a homoki flóra- és vegetációelemek megjelenését idézi elő. A löszhátak potenciális erdőssztyep-vegetációjából a nyílt lösztölgyes teljesen eltűnt, az erdősültség igen alacsony. Az egykori extenzív legelőgazdálkodás helyett ma a szántóföldi művelés jellemző, a természetes vegetáció a szikes mélyedésekben maradt fenn. A sztyeprétek regenerációs képessége közepes, a szikeseké jónak tekinthető. A sztyeprétek döntően löszsztyeprétek, amelyek az ürmöspusztákkal és szikes rétekkel együtt tiszántúli jellegűek. A legszikesebb élőhelyek, a mézpázsitos szikfok és a vakszik inkább Duna Tisza közi jellegűek. Az erdőterületek jellemzése Erdők a vizsgált terület középső és keleti részén fordulnak elő 7,%-os lefedettséggel. Nyugaton találkozhatunk ligeterdőkkel is, de zömében a telepített erdők a jellemzők (pl. akácés fenyőültetvények). Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú, de

24 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet észak- és délkeleten megnő a magántulajdonú erdők aránya. Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület nagy része a gazdasági kategóriába esik, a védelmi kategória is jelentős és a terület középső részére jellemző inkább, míg a közjóléti és az egyéb kategória ritkábban fordul elő (8. ábra). Tűzveszélyességi szempontból a kismértékben tűzveszélyes kategória a legnagyobb arányú, de délen nő a nagymértékben tűzveszélyes kategória jelenléte, míg a közepes mértékben tűzveszélyes kategória ritkábban fordul. 8. ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint 4

25 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány... A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (009) szerint az alábbiak (5. táblázat), térképi ábrázolásuk a. mellékleten látható. 5. táblázat. Örkény vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 009) Kód Leírás Terület (km ) % Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 40,,80 Ipari vagy kereskedelmi területek 4, 0,40 Út- és vasúthálózat és csatlakozó területek, 0,0 Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek lerakóhelyek (meddőhányók), 0,0 4 Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek sport- és szabadidő-létesítmények 0,5 0,05 Nem öntözött szántóföldek 405, 8,60 Állandó növényi kultúrák szőlők,7 0,0 Állandó növényi kultúrák gyümölcsösök, bogyósok,,0 Rét/legelő 8,9,0 4 Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet,7,0 4 Elsődlegesen mezőgazdasági területek 7,,60 Lomblevelű erdők 54,9 4,80 Tűlevelű erdők,5,0 Vegyes erdők 4,9,40 Természetes gyepek, természet közeli rétek 0,7,40 4 Átmeneti erdős cserjés területek 70,6 6,70 Növényzet nélküli, vagy kevés növényzettel fedett nyílt területek ritkás növényzet,8 0,40 4 Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak,6 0,5 4 Szárazföldi vizenyős területek tőzeglápok,0 0,0 5 Kontinentális vizek folyóvizek, vízi utak, 0,0 5 Kontinentális vizek állóvizek,5,0 Összesen 050,0 00, Természetvédelem Az 996. évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. A nemzeti parkok területét a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint (4/0. (XII. 9.) VM rendelet) természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni (0. évi CCL. törvény 5. ). Az egyes övezetekben eltérő szintű korlátozások érvényesek. A 75/004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálni kell a Natura 000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen nemzeti park, természetvédelmi területek és tájvédelmi körzet is található (4,8%). A Natura 000 területek közel azonos része tartozik a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába (0,5%) és a különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriába (,9%). A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül magterület található legnagyobb kiterjedésben (0%), míg az ökológiai folyosó kategória a legkisebb (4,4%), a pufferterületek aránya a két korábbi kategória között helyezkedik el (7,%, összesen 5,7%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással. 5

26 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet..4.. Természetvédelmi területek Kiskunsági Nemzeti Park A vizsgált terület nyugati felén a nemzeti park két részterülete nyúlik be. Délen a Felső- Kiskunsági puszta egy kis rész kivételével teljes egészében a vizsgált terület része. Felszínét rétek és legelők uralják, míg északi részén vízzel borított laposok, nagyobb vízállások fordulnak elő. Sok helyen, főleg a nyári időszakban, vakítóan fehér vakszik-foltok az úgynevezett sóvirágzás árulkodnak a talaj magas sótartalmáról, szikes jellegéről. A talajadottságok miatt a szikesek növénytársulásait sótűrő fajok alkotják. A szikesek madárvilága gazdag, a puszták környékén jelentős fehér gólya állomány fészkel. A szikes réteken költ a fokozottan védett túzok, melynek hazai állománya jórészt a kiskunsági pusztákon fészkel. A nagyobb vízborítások, április májusig megmaradó vizei kedvező költő és táplálkozó helyet biztosítanak a vízi madarak számára. A másik részterület, amelynek északi fele benyúlik a területre a Peszéradacsi rétek. Változatos élőhelyei közül említést érdemelnek a lápok, láprétek, mocsárrétek, nedves kaszálok, valamint az itt található homokterületek és homoki erdők. Lápi és homoki nyírfás erdőrészletei kivételes értéket képviselnek, míg erdőrezervátumai évszázados tőgyfákat őriznek. Számos ritka lepkefaj állandó élőhelyei a dúsan virágzó mocsár- és láprétek, de több fokozottan védett gerinces faj, jelentős állománya is megtalálható itt. Egy LIFE program keretében Kunpeszér és Kunadacs között a fokozottan védett rákosi vipera állomány növelésére és védelmére élőhelyvédelmi rekonstrukció folyt és a megvásárolt területek a nemzeti park kezelésébe kerültek. Érintett települések: Apaj, Bugyi, Kiskunlacháza, Kunadacs, Kunbaracs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Tatárszentgyörgy Dabasi-turjános Természetvédelmi Terület A Dabas melletti védett területen lévő mocsárszemek (a homokbuckák közötti mélyedésekben kialakult nyirkos teknők, laposok) és a turján (ez az ingoványos, mélyen fekvő rét) a pusztulóban lévő alföldi ősi láperdők egykori képét idézi. A kőrises égerláp erdő lombkoronaszintjét az éger és a magyar kőris alkotja. A homoki kaszálók tíz, jórészt igen ritka orchideafélének (kosborfélék) biztosítanak zavartalan tenyészőhelyet. E területen, a vízállások növényzetén, a mocsári kutyatejen élt (és talán még él) egy magyar különlegesség, egy éjjeli lepke, a Metelka-medvelepke hernyója. A csak itt előforduló lepkefaj 94-ben eltűnt, de időközben Orgovány környékén újabb példányokat találtak. A madarak közül említésre méltó a fokozottan védett nagy póling, a hamvas rétihéja és a haris előfordulása. A természetvédelem érdeke a további vízveszteség megakadályozása, a vizek visszatartása. Érintett település: Dabas Kunpeszéri Szalag-erdő Természetvédelmi Terület Nevét a hosszanti buckákon megtelepedett pusztai tölgyesekről kapta, de az igazi értéket a gyepek hordozzák. Megtaláljuk itt a Duna-Tisza köze homokterületeire és turjánosaira jellemző növénytársulások jelentős részét. A valamikor jellegzetes tölgyesek jelenlétére ma már csak az aljnövényzetből következtethetünk. Az évszázados tölgyek helyén fehér nyár, galagonya és boróka nő. Kis foltban mesterséges telepítéssel pótolták a tölgyeket. Az erdő mélyebb fekvésű öblében rejtőzik a védett terület legnagyobb botanikai értéke, az óriás útifű legnagyobb állománya. Valaha több lelőhelye is ismert volt a turjánvidéken, de ma már csak két előfordulási helyről tudunk. Nagy tömegben élnek itt veszélyeztetett orchideák is, mint például a légybangó, melynek itteni állománya a harmadik legnagyobb hazánkban. A terület 6

27 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány szabadon látogatható, de mivel a Tatárszentgyörgyi lőtér közvetlen szomszédságában helyezkedik el, lőgyakorlatok idején a katonaság a területre való belépést megtilthatja. Érintett település: Kunpeszér Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület Magyarország földrajzi középpontja koordinátáinak megállapítását és kitűzését követően a természetvédelmi hatóság az azt körülvevő területet védetté nyilvánította. A védett terület rendeltetése, hogy: maradandóan jelölje meg Magyarország földrajzi középpontját, biztosítsa Magyarország földrajzi középpontjának közvetlen környezetében a táj képének megőrzését, valamint biztosítsa az ország középpontjában felállított, a tér- és időbeli tájékozódást segítő jeltorony természeti környezetét. Érintett település: Pusztavacs Ócsai Tájvédelmi Körzet A Duna-Tisza köze hajdan kiterjedt lápterületének egyik utolsó maradványfoltja a tájvédelmi körzet. Területének egészére jellemző a mozaikosság, vagyis a nyílt vizek, nádasok, rétek, erdők, sztyepprétek váltakozása, és az ennek megfelelően váltakozó emberi tevékenységek nyomai. A természeti értékekben gazdag kaszálórétek hajdan éppen az emberi tevékenység (rendszeres kaszálás) segítségével alakultak ki és maradtak fenn, s így tarthatók fenn ezután is. A legértékesebb erdők az égerlápok, melyeket az év nagy részében víz borít, így a fák gyökerei támasztógyökeresek, melyet népiesen lábas égernek neveznek. Magasabb fekvésű területeken ligeterdőket találunk, tölgy, kőris, szilfa fajokkal, dús aljnövényzettel. Gazdag madárvilágának köszönhetően a tájvédelmi körzet nagy része kiemelt jelentőségű, nemzetközileg is védelem alatt álló un. Ramsari egyezmény alá tartozó terület. A vízi, a réti és az énekesmadarak számára egyaránt változatos élőhelyek költési időben nem látogathatók. Érintett települések: Dabas, Inárcs, Ócsa..4.. Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (0 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, 007. évi CXXIX. törvény 0. () bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterület található az országos szintű védettséget élvező területeken, valamint ezeken a területeken túlnyúlva Kunszentmiklós környékén, Bugyitól délre, Dabas és Ladánybene között, Kunpeszértől délre és keletre, valamint Újhartyántól nyugatra. 7

28 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Ökológiai folyosó húzódik több vízfolyás mentén (Duna-völgyi-főcsatorna, XX. (Örkényi)-csatorna, XXI.-csatorna, XXIII.-csatorna, Kiskunsági-főcsatorna, XXX.-csatorna, XXXI. Apaji-csatorna Átok-csatorna), közepes méretű foltok találhatók még Dabastól nyugatra, Kunbaracstól északra és Pusztavacstól délre, de ebbe a kategóriába tartozik még nagyon sok apró folt Táborfalva és Lajosmizse között. Pufferterületek leginkább a magterületek körül jellemzőek, például a terület nyugati részén, de a legnagyobb foltok Bugyitól délre és délkeletre találhatók. Kisebb foltok fordulnak elő még Örkénytől és Tatárszentgyörgytől délre és egy nagyobb folt Pusztavacstól délre. Natura 000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SCI, SAC) a Felsőkiskunsági szikes puszta (HUKN000), a Felső-kiskunsági turjánvidék (HUKN000), a Peszéri-erdő (HUKN000), a Tass szalkszentmártoni szikes puszta (HUKN0005) és a Turjánvidék (HUDI005). A különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriában a Felső-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék (HUKN000) elnevezésű terület tartozik. Örkény vizsgálati területre eső Natura 000-es különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC, SCI) és a különleges madárvédelmi területek (SPA) jelölő élőhelyeit és fajait a. függelék ismerteti. Ramsari terület Ramsari terület nagy kiterjedésben (0,9%) a vizsgált terület nyugati részén található (Felső-Kiskunsági szikes puszták) és északon egy kisebb terület tartozik még ide a tájvédelmi körzetből (Ócsa). Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek. A vizsgált területen 8 ex lege védett kunhalom található a nyugati területfélen, nagy részük egy helyen koncentrálódik, Kunpeszértől ÉNy-ra. Ezek egy részét sajnos már elszántották, az aktuális kunhalom kataszteri állapot (védett kunhalmok köre) érdekében érdemes a KNPI-től évente frissítést kérni (pl. 06-ban is három település térségében lesz felülvizsgálat Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás mely 07. május derekára készül el). Más típusú ex lege védett területek (pl. lápok, szikes tavak) is előfordulnak, ezek pontos elhelyezkedését a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság adatai alapján a (lásd később) 68. ábra mutatja. FAVÖKO Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Duna bal parti vízgyűjtő Vác Budapest sekély porózus (tájvédelmi körzet, Natura 000), Duna Tisza közi hátság Dunavízgyűjtő északi rész sekély porózus (nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, Natura 000), Duna Tisza köze Duna-völgy északi rész sekély porózus (nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, Natura 000, Ramsari). 8

29 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány..4.. Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (6. táblázat). Név 6. táblázat. Örkény vizsgálati terület helyi jelentőségű védett természeti területei Törzskönyvi szám Megye Település Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve Kunadacsi Hetvenholdas Természetvédelmi Terület Kunadacsi-tölgyes Baracsi-kaszálók Hajólapos Hosszúláp Kunbaracsi borókás buckák Orchideás Kunpeszéri gyöngyvirágos-tölgyes Kunpeszéri nyíresnyáras Ladánybenei Madarasitó Lajosmizsei Füzes-tó és környéke /4/TT/ //TT/58 /7/TT/99 /74/TT/99 /75/TT/99 //TT/84 /76/TT/99 //TT/58 /5/TT/66 /6/TT/84 /9/TT/08 Albertirsai-gyurgyalagos /9/TT/08 Pest Albertirsa TT 0, Albertirsai-halastó /9/TT/08 Pest Albertirsa TT, Albertirsai-hársfa /9/TE/74 Pest Albertirsa TE Albertirsai japán akácok /98/TE/08 Pest Albertirsa TE Albertirsai-kaszáló /99/TT/08 Pest Albertirsa TT 0, Albertirsai-lapos /97/TT/08 Pest Albertirsa TT, Albertirsai-tölgyfa II. (Katolikus Iskola /94/TE/08 Pest Albertirsa TE udvara) Dolina-völgy /8/TT/76 Pest Albertirsa TT 6, Hársas-völgy /77/TT/85 Pest Albertirsa TT 7, Tölgyfa /7/TE/77 Pest Albertirsa TE Dabas, Dunavölgyifőcsatorna közelében /65/TE/0 Pest Dabas TE álló vadkörtefa Dabasi Eperfás /4/TT/98 Pest Dabas TT Dabasi Parlag-tónál álló kocsányos tölgy /44/TE/98 Pest Dabas TE Dabasi Pusztatemplomdomb /45/TT/98 Pest Dabas TT Dabasi-templomkert növényzete /9/TE/04 Pest Dabas TE Dabas, Tanuló utcai platánsor /66/TE/0 Pest Dabas TE Vadkörtefa /0/TE/90 Pest Délegyháza TE Kakucs, Központi park /55/TT/08 Pest Kakucs TT Bács- Kiskun Bács- Kiskun Bács- Kiskun Bács- Kiskun Bács- Kiskun Bács- Kiskun Bács- Kiskun Bács- Kiskun Bács- Kiskun Bács- Kiskun Bács- Kiskun Kunadacs TT 8,9 0 0 Kunadacs TT 8, Kunbaracs TT Kunbaracs TT 9, Kunbaracs TT 9, Kunbaracs TT Kunbaracs TT, Kunpeszér TT 66, Kunpeszér TT 6, Ladánybene TT 47, Lajosmizse TT 8,

30 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Név Törzskönyvi szám Megye Település Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve Lajosmizsei Iskola-tó és Bács- /8/TT/08 környéke Kiskun Lajosmizse TT 7, Lajosmizsei kocsányos Bács- /0/TE/08 tölgy Kiskun Lajosmizse TE Lajosmizsei Központi Bács- //TE/08 park és növényzete Kiskun Lajosmizse TE, Lajosmizsei Köztemető Bács- /4/TE/08 vadgesztenye fasorai Kiskun Lajosmizse TE 6, Lajosmizsei-platán- és vadgesztenyefák az 5. Bács- //TE/08 sz. főút mellett ( Kiskun Lajosmizse TE, egyed) Lajosmizsei Tarnai utca Bács- /7/TE/08 platánfasora Kiskun Lajosmizse TE Lajosmizsei-vadkörtefa Bács- //TE/08 I. Kiskun Lajosmizse TE Lajosmizsei-vadkörtefa Bács- /5/TE/08 II. Kiskun Lajosmizse TE Lajosmizsei-vadkörtefa Bács- /6/TE/08 III. Kiskun Lajosmizse TE Kiskörös-alja /05/TT/94 Pest Ócsa TT Örkényi-horgásztó és környéke /6/TT/97 Pest Örkény TT Örkényi-parkerdő /5/TT/97 Pest Örkény TT Örkényi Piactér parkja /7/TT/97 Pest Örkény TT, Örkényi-szilfák, Erzsébet királyné /8/TE/97 Pest Örkény TE emlékfái Örkényi-tölgyfa /9/TE/97 Pest Örkény TE Pusztavacsi-fasor /86/TE/0 Pest Pusztavacs TE

31 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány... Szénhidrogén-kutatás.. Örkény vizsgálati terület földtana... A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 7. táblázat és a 8. táblázat adja meg (9. ábra, 6 melléklet). A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem. 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek... Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA). A fontosabb jelentéseket a 8. táblázat listázza. 7. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Ladánybene 5. szénhidrogén Kiskunság-Tápió szénhidrogén Kecskemét 8. szénhidrogén Cegléd 04. szénhidrogén MOL Nyrt. Engedélyes Geotop International Kft. Zárójelentés, fontosabb dokumentáció a MÁFGBA-ban folyamatban, még nem készült zárójelentés zárójelentés nem érhető el Megjegyzés a korábbi kutatási szakaszban a vizsgálati területet lefedte, jelenleg már csak a területtől D-re eső csatlakozó terület a vizsgálati területet lefedi MOL Nyrt T.05 vizsgálati terület D-i része MOL Nyrt T.09 vizsgálati terület középső DK-i része

32 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Monor 8. szénhidrogén Gödöllő 0. szénhidrogén Nagykőrös 70. szénhidrogén Csepel-Dél (6) szénhidrogén Ercsi 4. szénhidrogén Csepel 95. szénhidrogén Engedélyes Zárójelentés, fontosabb dokumentáció a MÁFGBA-ban Megjegyzés MOL Nyrt T.78 csatlakozó terület É-on MOL Nyrt T.7 csatlakozó terület É-on MOL Nyrt zárójelentés még nem érhető el csatlakozó terület DK-en MOL Rt. T.060 csatlakozó terület DNy-on MOL Nyrt. T.984 csatlakozó terület Ny-on MOL Rt. T.069 csatlakozó terület ÉNy-on MBFH adattári szám T.4 00 T.6 T.05 T.09 T.78 T.7 T.060 T.984 T táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Holoda Attila, Sőreg Viktor, Hatalyák Péter, Palásthy György, Paczuk László, Gozdán Tibor, Jósvai József 008 Gyarmati János, Török Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Zita, Varga Ede, Sőreg Viktor 000 Hatalyák Péter, Kovács Ákos, Zsuppán Gyula, Mészáros Vince Csaba, Mike Krisztina, Kormos László 00 "Kiskunság" nyílt terület kutatási engedély kérelem. (Kutatási területek: Tápió és Kiskunság; földgáz, szénhidrogén) Kutatási Műszaki Üzemi Terv a 5. Ladánybene kutatási területre a Műszaki Üzemi Terv jogerőre emelkedésétől számított 4 éves időtartamra. (+Határozat. Páhi D mérés, Páhi- kutató fúrás) Kecskemét 8. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Zárójelentés a 04. Cegléd kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (geofizika) A vizsgálati területet környezetébe eső korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Balázs Ernőné, Boncz László, Lux Marcell, Klemenik Ráhel Boglárka, Krusoczki Tamás György, Pusztai Judit, Szászfai Judit, Tomcsányi Tibor, Milánkovich András et al. 0 Boncz László, Balázs Ernőné, Bartha Attila, Kósa László, Milánkovich András, Nagy Györgyné, Séllei Csaba, Vadász Györgyné, Szentgyörgyi Károlyné, Tóth József, Tóth Lajosné 004 Sőreg Viktor, Balázs Ernőné, Eszes Illésné, Gelencsér Ilona, Mitnyik Zoltán, Pusztai Judit, Tóthné Medvei Zsuzsa, Vargáné Fekete Erzsébet 00 Balázs Ernőné, Boncz László, Eszes Illésné, Lux Marcell, Krusoczki Tamás György, Pusztai Judit, Szászfai Judit, Tomcsányi Tibor, Gyergyói László, Zsuppán Gyula et al. 0 Sőreg Viktor, Balázs Ernőné, Boncz László, Kósa László, Pusztai Judit, Séllei Csaba, Tóthné Medvei Zsuzsa, Eszes Illésné 00 Zárójelentés a 8. Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Csévharaszt-, Gomba-, -4, -5, Jászberény-Ny-4, Monor-ÉK-, -, Nagykáta-Ny-, Ócsa-, -4, Sülysáp-, Sülysáp-É-, -, -4, Tápióság-, Tóalmás-D-5 fúrások; Dunavarsány D Zárójelentés a 0. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. +Határozat és módosítása. Zárójelentés a 6/A Sárbogárd, 6/B Mezőfalva, és 6. Csepel- Dél kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről +Határozat. Zárójelentés a 4. Ercsi területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Ráckeve-, Ráckeve-Ny-. sz. fúrások; Dunavarsány D (KI-8-86); Ercsi-Ráckeve D) (+ Határozat, + CD) Zárójelentés a 95. Csepel kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről +Határozat. Geotop International Kft. MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Nyrt. MOL Rt. MOL Rt. MOL Nyrt. MOL Rt. Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat, jelentéseket csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (6. függelék, 7. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt.

33 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány... Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 6 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 9. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 8 érte el a prekainozoos aljzatot (0. táblázat). 9. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum 706 Kunszentmiklós B ,5 8679, 95, Dabas K ,9 05,09 98, Dánszentmiklós K ,9 0680, 5,96 80, Lajosmizse Lm 68707, 868, 4, Lajosmizse Lm 688, , 4, Lajosmizse Lm , 8867,7 4, Lajosmizse Lm , 8558,4 8,58 8, Lajosmizse Lm , 88098,4 7, Lajosmizse K ,84 800, Sári Si ,9 0,7 98, Sári Si 66967,8 0796,6 04, Örkény Örk 6850, ,7,55 9, Örkény Örk 6784, 055, 8, Bugyi Bu 65764,7 0787,6 96,7 56, Bugyi Bu , 06578,4 96,4 75, Bugyi Bu ,9 060,8 96,8 0, Bugyi Bu ,7 054,6 98, Bugyi Bu ,06 99, Dabas B ,8 0690,9 00, Kerekegyháza Ke , 85095,9 5, Kerekegyháza Ke ,4 8568, 8, 955, Táborfalva Tf ,7 9804,5 5, Táborfalva Tf ,5 5, Táborfalva Tf 68440,8 9484,5 4,8 09, Táborfalva Tf 4 688, 9698,6, Táborfalva Tf ,4 8, Frs-id egyedi fúrásazonosító. 0. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum 056 Dabas K , ,85 05,09 98, Lajosmizse Lm 68707,9 868, 4, Sári Si 66860, ,85 0,7 98, Sári Si 66967,8 0796,6 04, Bugyi Bu 65808, ,76 96, 79, Bugyi Bu ,69 054,64 98, Bugyi Bu 6 669, ,0 97,06 99, Kerekegyháza Ke ,8 8568, 8, 955, Frs-id egyedi fúrásazonosító. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint fúrás esik a vizsgálati területre (. táblázat, 6. melléklet). Indikációs fúrás (indikáció vagy telep) nem található a területen, meddő fúrás db. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul.)

34 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Dátum azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ Helyzet* I** Bugyi Bugyi 65808, 0847, 95,5 79, /5mf K Ö M Bugyi Bugyi 65764, 0787, 95,59 56, 948 8/6mf K Ö M Bugyi Bugyi 65765, ,9 95,7 76, /7mf K Ö M Bugyi Bugyi ,5 060, 95,5 0,5 96 8/8mf K Ö M Bugyi Bugyi , 054, 97, /9mf K Ö M Bugyi Bugyi 6 669, ,5 96,8 99,5 96 8/0mf K Ö M Kerekegyháza Ke , , 4, /6mf K Ö M Kerekegyháza Ke , 8567,8 7,5 955, /7mf K Ö M Lajosmizse Lm 68706,9 8680,8, /4mf K Ö M Lajosmizse Lm 688, ,5, /5mf K Ö M Lajosmizse Lm , 4, /6mf K Ö M Lajosmizse Lm ,8 8558,9 7,9 8,5 96 5/7mf K Ö M Lajosmizse Lm , ,9 7, /8mf OKGT Ö M Sári Si 6686, 09885,4 0,5 98, /mf, AD van, K,K Ö M Sári Si 66967,8 0796,7 04, /4mf, T.6 K,K Ö M Táborfalva Tf , , /mf K Ö M Táborfalva Tf 68607, , /4mf K Ö M Táborfalva Tf 68440,4 9487,7 09, /5mf K Ö M Táborfalva Tf 4 688,8 9698,, /6mf K Ö M Táborfalva Tf ,6 9854,9 7, /7mf K Ö M Örkény Örk 6850, , 0,87 9,5 96 T.46, 77/mf K Ö M Örkény Örk 678,9 054,7 7, T.46, 77/4mf K Ö M +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele. *Helyzet: Ö Örkény koncesszióra javasolt terület. **I: indikáció: I indikáció, M meddő, BT hatályos szénhidrogén-bányatelken. Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen, a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mélygeoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (D, D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (0 06) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen a. táblázat adja meg. Terület Örkény. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 050 km 6 * MBFH adatok alapján. (db) VSP * Szeizmokarotázs * 0 D szeizmika * D szeizmika * (területi fedettség km ) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km ) Tellurika (TE) Magnetotellurika (MT) (db) VESZ ABmax >4000 m 5,

35 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Terület 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika Örkény (db/km ) 050 km 0,048 0,009 *MBFH adatok alapján. 0 0,009 D szeizmika * D szeizmika * (területi fedettség %) Gravitáció (db/km ) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km ) VESZ ABmax >4000 m 0,0505,,05 0,48, ,009 0,08 A területet D szeizmikus mérés, mindössze az északi részen minimális területre lóg be a Monor D területe. táblázat, 7. melléklet).. táblázat. A vizsgálati területet érintő D szeizmikus mérések Területnév Dátum Megrendelő Monor 005 MOL Rt. Kapcsolódó jelentés adattári száma T.46, T.44 (adatgyűjtés, feldolgozás) Megjegyzés a terület ÉK-i részén DVD, CD A területen 5 db különböző időben mért D szeizmikus szelvény található, eloszlásuk közel egyenletes, a terület szeizmikusan közepesen megkutatottnak tekinthető. A területet érintő D szeizmikus vonalak alapadatait a 4. függelék listázza. A vizsgálati területre eső összes D szelvényhossza 5,9 km. A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH-ban elérhető, azonnal szolgáltatható, ellenőrzött D szelvények közül 49 érinti a vizsgálati területet (4. függelékben MBFH szolgáltatott ellenőrzött bejegyzés, illetve adattári azonosító). A vizsgálati területen mindössze kettő, kismélységű fúrás mélyfúrás geofizikai mérés adata érhető el digitális formában az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (4. táblázat). 4. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log Terület Dátum (m) (m) (mbf) (m) szám + Dömsöd K Dömsöd B Kunadacs Kunadacs K 66868, 7977, 97, Kerekegyháza Kerekegyháza Dömsöd B , 6, 4 97 Dömsöd B , Kunadacs Kunadacs Délegyháza B ,4 566, Terület: a vizsgálati területen, az 5 km es környezetben A vizsgálati területen nem ismert VSP mérés, szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 kmes környezetben VSP, és szeizmokarotázs mérés ismert (5. táblázat, a MÁFGBA-ban az elérhető dokumentációt az Adattári azonosító oszlop jelzi). 5. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Mérés EOV Y EOV X Z Adattári Terület Dátum típus* (m) (m) (mbf) azonosító + Táborfalva- TF SZK , 980,9 5,8 Kerekegyháza-4 KE 4 SZK ,7 8, Kerekegyháza- KE SZK 6796, 8984,4 6,6 Kerekegyháza-8/a KE 8A SZK 68670,7 8047,4, Ócsa- Ócsa VSP 6674,9 498,,68 T. *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: a vizsgálati területen, az 5 km es környezetben 5

36 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A területen magnetotellurikus (MT) mérés található. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag alatti (,pont/km ). Nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) 5 db található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (006) mutatja be, tellurikus térkép nem készült a területről.... A terület földtani viszonyai A koncesszióra javasolt terület határai, annak 5 km-rel kiterjesztett körzete, továbbá az 500 m-t meghaladó mélységű fúrások a 0. ábraán láthatók. A földtani viszonyok bemutatásánál a kiterjesztett körzet adatait is figyelembe vettük. Ugyancsak a 0. ábra szemlélteti a területről készült, és a 0. ábra. ábra és. ábra földtani szelvényeinek nyomvonalát. 0. ábra. A koncesszióra javasolt terület és 5 km-rel kiterjesztett körzete az 500 m-nél mélyebb, fontosabb fúrások valamint a 0. ábrán látható szelvények nyomvonalának feltüntetésével... A terület nagyszerkezeti viszonyai, szerkezetalkulás Örkény vizsgálati terület aljzata két szerkezeti egységhez tartozik: a terület nagyobb, É-i ÉNy-i, része a Közép-magyarországi-főegység, azon belül a Közép-dunántúli szerkezeti egység területén helyezkedik el, míg a kisebb, DK-i része a Tiszai-főegység, ezen belül is az északabbi takaróegység, az ún. Mecseki-egység területére esik (HAAS et al. 00,. ábra). 6

37 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Közép-magyarországi-főegység. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei a fekete téglalap a vizsgálati területet jelöli (HAAS et al. 00 alapján) A Közép-magyarországi-főegység az Európai-lemezről származó Tiszai-főegység és az Afrikai-lemezről származó ALCAPA-főegység között helyet foglaló nyírási öv és az ezt kísérő, bonyolult belső felépítésű, normálvetőkkel, oldaleltolódásokkal, és feltolódásokkal kísért zóna. Heterogén, újpaleozoos mezozoos képződményei a Karni-Alpok, Déli-Karavankák, Júliai-Alpok, a Zagorje régió és a Dinaridák egyes fáciesegységeivel mutatnak rokonságot (CSONTOS, NAGYMAROSY 998, HAAS, BUDAI (szerk.) 04). Területünk nagyobb, ÉNy-i része a Közép-dunántúli-egység területére esik, amely a Közép-magyarországi-főegység egyik szerkezeti egysége, egy keskeny és erősen tektonizált övezet a Periadriai-vonal-rendszer folytatását képező Balaton Tóalmás törészóna (mint É-i határzóna) és a Közép-magyarországi-vonal (mint D-i határtörés) között (CSONTOS, NAGYMAROSY 998, FODOR et al. (999), HAAS, BUDAI (szerk.) 04). Az egység CSONTOS, VÖRÖS (004) és PALOTAI, CSONTOS (00) alapján egy eredendően feltolódásos, majd eltolódásos duplex mega-nyírási zónaként értelmezhető ( Középmagyarországi nyírási öv, CSONTOS, NAGYMAROSY 998). A nyírási övön belül található szerkezeti duplexek egyedi rétegsorai csupán egy-egy fúrásból ismertek, így az egységről szegényes ismeretekkel rendelkezünk. A Közép-magyarországi nyírási öv a késő-oligocén során az ALCAPA egység kiszökése és az ALCAPA és Tisza-egységek ellentétes rotációja miatt térrövidüléses zóna volt. Ennek következtében ÉNy-i vergenciájú gyűrődési és feltolódásos deformáció jött létre, amelynek intenzitása Ny felé növekszik, valószínűsíthetően az inhomogén blokkrotációk miatt. A térrövidülés meggyűrte az eocén és oligocén kőzetsorozatokat is. A Közép-Magyarországi nyírási öv fő eltoldásaihoz másodlagos törések, eltolódások, normálvetők és gyűrt szerkezetek tartoznak, amelyek egyaránt deformálták a pretercier aljzatot, majd többször felújulva a fiatalabb képződményeket is. 7

38 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tiszai-főegység A Tiszai-főegység a Közép-magyarországi-vonal D-i, DDK-i oldalán helyezkedik el. Területünk aljzatában ennek a főegység egyik szerkezeti egységének, a Mecseki-egységnek a kőzetei vannak jelen. A Tiszai-főegység kialakulásában felismerhető esemény a terrénumoknak (szubterrénumoknak) a variszkuszi orogén fázis idején bekövetkezett egyesülése (CSÁSZÁR 005). A nagyszerkezeti egység északkelet délnyugati irányú övezetes elrendeződése az alpi orogenezis folyamán végbement takaróképződés és pikkelyeződés eredményeképpen alakult ki. A mai szerkezeti rendszer az alpi szerkezetalakulás neoalpi fázisa során keletkezett. A területet is érintő utolsó markáns kollízióra a késő-kréta során került sor, amikor a Tiszai-nagyszerkezeti egység déli részén a Békés Codrui egység D-i irányból takaróként rátolódott a Villány Bihari egységre. A Mecseki-egységben az aljzat a Mecsek területén a felszínre bukkan (HAAS, BUDAI (szerk.) 04). A vizsgálati területen a Mecseki-egységre eső részen az idős aljzatot erőteljes metamorfózist szenvedett kőzetek, illetve késő-variszkuszi granitoidok építik fel (CSEREPES-MESZÉNA 986, BUDA 99). A vizsgálati terület DK-i részén húzódik a kerekegyházi mezozoos gerinc (HATALYÁK et al. 00); Lajosmizsénél (Lm ) és a Kerekegyházán kréta képződményeket fúrtak meg (KÖRÖSSY 99). A Közép-magyarországi-főegységet és a Tiszai-főegységet elválasztó Középmagyarországi-vonal mentén a legjelentősebb elmozdulások a paleogén és kora-miocén során mehettek végbe (HAAS, BUDAI (szerk). 04). Örkény terület tágabb térségének szerkezeti felépítésére vonatkozóan PALOTAI (0) közöl D és D szeizmikus adatok értelmezésére alapozott részletes képet. Munkájában ismerteti a területről korábban készült szerkezeti térképekkel történő összehasonlításokat is (CSONTOS, NAGYMAROSY 998, FODOR et al. 005, RUSZKICZAY-RÜDIGER et al. 007, HAAS et al. 00). A Balaton Tóalmási-vonal szerkezeti elemzése alapján (PALOTAI 0,. ábra) elmondható, hogy a zóna fiatal, balos eltolódásként felújult pozitív virágszerkezetként Bugyi térségében kiemelkedést eredményezett, míg ettől Ny-ra (Adonyi-medence) egy mély beszakadás jött létre. PALOTAI (0) szerint a vizsgálati területtől Ny-ra mintegy 0 km-re elhelyezkedő, 5500 m-nél is mélyebb adonyi süllyedék a Tóalmási-vonal (zóna) korapannóniai széthúzásos (pull-apart) medencéje, amely egy késő-oligocén kora-miocén hajlításos medencére települt. A pull-apart medence peremei a korábbi feltolódások frontjai lehettek. Az Adonyimedence ÉNy-i határán futó fő feltolódási vonal az ősföldrajzi értelemben vett Balaton-vonallal egyezik meg. A koncesszióra javasolt területen elhelyezkedő Bugyi magaslat (magasrög) PALOTAI (0) szerint szarmata vagy legkorábbi pannóniai kiemelkedése szintén balos transzpresszióhoz köthető. A beszakadó kiemelkedő szerkezeti formák váltakozása a nyírózóna hajladozásából, az azon belüli, az óramutató járásával ellentétes forgásából fakadnak. Ez a Bugyi magaslatot (. ábra, jobb oldalon) jellegzetes balos pop-up szerkezetként határozza meg. A magasrög szerkezeti határait ugyanakkor a késő-miocén rátolódásos szerkezetek preformálják, feltehetően a balos eltolódás deformációja is ezeket a töréseket használja. A rátolódások frontja mentén késő-permi rétegsor emelkedik ki, amit a Bugyi fúrások tártak fel. Ezekre a törésekre a késő-miocén pliocén rétegek rálapolódnak, míg a korábbi miocén képződmények gyűrődéses deformációt szenvednek (. ábra). A rátolódások iránya a tóalmási szerkezet közelében lévő rátolódásokkal szemben DK-i irányú. Az ALCAPA és a Tisza-egységek ellentétes rotációjából fakadó késő-paleogén kompressziós eseményt a miocén normál vetődéses medencekinyílás és a prerift miocén rétegsor vetőkapcsolt redőződése követte. A korai szakaszban az idős feltolódások eltemetett működése (blind thrust) is valószínűsíthető. A kora-pannóniai során eltolódásos 8

39 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány deformációval számolhatunk, amihez transzpressziós szerkezetek járultak. A felboltozódás folytatódhatott a pliocén és a negyedidőszak során is, amit a recens kompresszív inverzió is támogathat.. ábra. A koncesszióra javasolt terület és 5 km-es körzete ÉNy-i részén húzódó,és a Bugyi magaslatot harántoló ÉNy DK-i szeizmikus időszelvényrészlet (KI 5) (PALOTAI 0) Fent: KI 5 szeizmikus idő szelvény részlete; alul: egy lehetséges értelmezés. Pannonian pannóniai, Lower to Middle Miocene alsó középső-miocén; Miocene volcanics miocén vulkanitok; Oligocene oligocén; Basement aljzat; Tóalmás Line Tóalmás-vonal; E Bugyi magaslat A nagyjából a Bugyi Jászberény vonalában húzódó, kiemelt helyzetű aljzati szerkezetsort (a. ábraán jobbra, E-gyel jelölve) tekintjük az Észak-magyarországi Paleogén medence D-i, DK-i határának (KISS et al. 999). A Bugyi gravitációs maximumtól DK-re és K-re észlelt gravitációs minimumot vulkáni tufák kis sűrűségű tömegei idézik elő. Ezt a DNy ÉK irányú miocén árkot jelentős vastagságú vulkáni összlet tölti ki, amely a területtől Ny-ra már a kulcsi fúrásokban is megmutatkozik, és Örkénynél kiszélesedve ( örkényi süllyedék ) ÉK felé folytatódik a Nyírség/Tokaji-hegység irányába (KÖRÖSSY 99). A vulkáni összlet feküje az örkényi és táborfalvai fúrásokban ismeretlen (8. ábra: 88 ismeretlen medencealjzat ).... A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén-kutatásban alapvető. A különböző D-s vagy D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, 9

40 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával. A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel zaj arány és a feldolgozás folyamata. Örkény vizsgálati területen az MFGI rendelkezésére álló Ki és IS jelű D-s szelvényeket vizsgáltuk, melyek közül négy, a. ábrán fekete vonallal jelölt időszelvény (Is 5, Is 5, Ki 48, Ki 5), értelmezésének eredményét mutatjuk be LandMark értelmezőrendszerben. A szelvények kiválasztásnál figyelembe vettük, hogy mekkora részük fedi le a vizsgált területet, hiszen az értelmezést az 5 km-rel kiterjesztett határig végeztük el. A pontosabb értelmezés során segítségül szolgáltak a szelvénykereszteződések, illetve felhasználtuk a területen 500 m-nél mélyebb és/vagy aljzatot elért fúrások rétegsorát és HAAS et al. (00) földtani térképét. 40. ábra. Örkény vizsgálati terület határa és rajta az MFGI rendelkezésére álló szeizmikus szelvények feketével jelölve az értelmezett szelvények (Is 5, Is 5, Ki 48, Ki 5) Az értelmezést időszelvényeken végeztük el, lila színnel a pretercier aljatképződmények felszínét. Kijelöltük még a pannóniai képződmények feküjét (narancs), illetve az alsó felsőpannóniai határát (sárga). A pannóniai fekü alatt idősebb miocén szintek vannak, melyek egyrészt miocén törmelékes kőzetek, illetve miocén vulkanitok ezeket nem különítettük el. Néhány szelvényen fúrások alapján paleogén szinteket is azonosítottunk, melyet zölddel jelöltük. A területet ért szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük. A szelvényeket hosszúságuk miatt, a könyebb kezelhetőség érdekében horizontális irányban a felére összetoltuk. A vizsgált terület a Közép-magyarországi-zónában helyezkedik el, így szerkezetileg számos hatás érte.

41 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az Is 5 szelvény DNy ÉK irányban halad keresztül a vele párhuzamos irányultságú, kiemelt helyzetű Bugyi magaslaton, ahol az aljzat is kis mélységekben helyezkedik el. Bugyi, Bugyi 6 és Si fúrások elérték az aljzatot és kis vastagságban paleogén képződményeket is tártak fel. Ezek a képződmények kelet felé fokozatosan kivastagodnak és az Uh fúrás környezetében már elérik az 500 m-es vastagságot. Az aljzat ezzel együtt mélyül kelet felé. Az alsó felső-pannóniai képzdőmények határa párhuzamosan fut a pannóniai feküvel, a Bugyi magaslaton ezek a rétegek nincsenek jelen (4. ábra). 4. ábra. Is 5 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, zöld: paleogén felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó felső-pannóniai határ, piros: vető Az Is 5 szelvény ÉNy DK-i irányban keresztül halad a nagy mélységű Örkényi-árkon, mely nagy vastagságú, miocén képződményekkel van kitöltve. Keresztezi északon az IS 5 jelű szelvényt. Ezek a képződmények törmelékes és vulkáni eredetűek egyaránt, melyeket nem különítettünk el a szelvény mentén. Az aljzat az árok mentén nagy mélységben helyezkedik el, de kijelölése bizonytalan a szeizmikus kép alapján (szaggatott vonal). Ezen a területen fúrás nem ért aljzatot, illetve a jelenlévő vulkanitok is nehezíthetik az azonosítást. A Közép-magyarországi-zóna északi és déli határát is ki tudtuk jelölni, melyek mindkét oldalán hirtelen emelkedik az aljzat vetők mentén. A szelvény a zónát követően a Tiszai-főegységben folytatódik, ahol kréta képzdőmények alkotják az aljzatot. ÉNy-on nagy vastagságú paleogén rétegeket jelöltünk. Az alsó felső-pannóniai rétegek határa egyértelműen kijelölhető volt, nagyjából párhuzamosan halad a pannóniai-feküvel, viszont a középső részen a kiemelt idősebb miocén rétegek felett teljesen elvékonyodik (5. ábra). 4

42 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 5. ábra. Is 5 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, zöld: paleogén felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó felső-pannóniai határ, piros: vető A Ki 48-as szelvény párhuzamosan fut a korábban bemutatott Is 5 szelvénnyel DNy ÉK irányban, és az Örkényi-árok nyugati felén végződik. Az aljzat változó mélységben helyezkedik el, az árok környezetében szintén szaggatottan jelöltük. A szelvény közepén hirtelen jellegváltás tapasztalható az idősebb miocén rétegeken. Egy vető mentén megemelkedik a pannóniai fekü és ez a szerkezeti változás kihat a fiatal pannóniai üledékekig. A szelvény teljes területén számos vető alakítja az aljzat lefutását, illetve hatással vannak egészen a pannóniai feküig. A szelvény DNy-i végén követhető néhány pannóniai korú vető. Az alsópannóniai képződmények ÉK felé fokozatosan vékonyodnak a pannóniai fekü emelkedését követően (6. ábra). 6. ábra. Ki-48 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó felső-pannóniai határ, piros: vető 4

43 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Ki 5-as vonal ÉNy DK irányban fut végig a kijelölt területen, párhuzamos az Is 5 szelvénnyel. Az északi részen áthalad a Bugyi magaslaton, majd érinti az Örkényi-árok nyugati szélét, és a Közép-magyarországi-zónán áthaladva a Tiszai-főegységben végződik. Keresztezi mind az Is 5, mind a Ki 48 szelvényt. Az aljzat lefutása nagymértékben változik, számos vetőt jelöltünk ki, melyek hatással voltak az idősebb miocén képződményekre is. Az Örkényi-árok mentén itt is mélyül az aljzat, az előzőekhez hasonlóan szintén szaggatottan jelöltük. A Tiszai-főegység területén a Kerekegyházi-mezozoos gerincen ér véget a szelvény, ahol kréta képződményeket azonosítottunk a Ke jelű fúrások alapján, kisebb, mint 000 m- es mélységben. A szelvény északi részén szintén kijelöltük a paleogén rétegeket. A pannóniai fekü változatos lefutású, a felette lévő alsó-pannóniai képződmények az aljzat kiemelkedések mentén vékonyan illetve a bugyi magaslaton eltűnik majd a pannóniai fekü mélyülésével kivastagodnak (7. ábra). 7. ábra. Ki 5 szeizmikus időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben lila: pretercier aljzat felszín, zöld: paleogén felszín, narancs: pannóniai fekü, sárga: alsó felső-pannóniai határ, piros: vető... A terület földtani képződményei A koncesszióra javasolt területet és 5 km-rel kiterjesztett körzetének felépítésében szerepet játszó litosztratigráfiai egységeket a fúrások adatai alapján, sorrendben az idősebbektől a fiatalabbak felé haladva ismertetjük.... A prekainozoos medencealjzat képződményei A prekainozoos aljzatot felépítő képződmények ismertetésénél alapvetően HAAS et al. (00) térképére (8. ábra) és a területre eső kutatási zárójelentésekre, valamint a fúrási rétegsorok adataiból nyert ismeretekre támaszkodunk. 4

44 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati terület prekainozoos aljzata két egységet érint: a Közép-Dunántúli-egység paleozoos és mezozoos képződményeit; valamint a Mecseki-egység variszkuszi, illetve mezozoos képződményeit. A két egységet eltérő fejlődéstörténetük és ismertségük miatt külön tárgyaljuk. A Közép-dunántúli-egység prekainozoos medencealjzatának képződményei A Közép-dunántúli-egységhez, (illetve a Közép-magyarországi nyírási övhöz) tartozó kőzetek a vizsgálati terület nagyobb, ÉÉNy-i részén, a Közép-magyarországi vonaltól ÉÉNyra találhatók. Ismeretlen medencealjzat (88) A vizsgálati terület jelentős méretű, középső részén Kunszentmiklós Örkény Albertirsa vonalában húzódó sávban (Örkényi süllyedék) a kainozoos medencealjzatra vonatkozóan csak korlátozott ismeretek állnak rendelkezésre, így a térkép ismeretlen medencealjzatként jelöli (8. ábra, 88-as számú képződmények). Paleozoikum Permi sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos összlet (6) A Bugyi Sári térségében található kiemeltebb aljzatszerkezetet permi sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos képződmények alkotják (8. ábra, 6-es számú képződmények). Ezeket három formációba sorolhatjuk; a Szentléleki Formációba arid klímán képződött síkparti homokkő és sabkha fáciesű evaporitos összlet tartozik (PELIKÁN 996a). A Bugyi Bu 6 fúrás 605,5 m-t haladt benne (594 99,5 m között), a Sári Si fúrás mindössze 7 m vastagságban tárta fel (8 00 m között). Mindkét fúrásban a Nagyvisnyói Mészkő Formáció települ rá, amelyet elzárt lagúna fáciesű, mikroszkopikus ősmaradványokban gazdag, vékonypados fekete mészkő alkot, márga és mészmárga közbetelepülésekkel; e formáció alsó részén gyakoriak a dolomitosodott testek. Vastagsága 00 m (PELIKÁN 996b). A vizsgálati területen a Bu 6 és a Si fúrás a Szentléleki Formációra települve tárta fel 75 m, illetve 49 m vastagságban. Fedőjét a Bu 6 fúrásban miocén vulkanitok képezik, az Si fúrásban paleogén kőzetek (Budai Márga Formáció) települnek rá. A Tabi Dolomit Formációt anchimetamorf, tarka, gyengén palás agyagmárga, dolomitos agyagkő, breccsás dolomit, agyagos dolomit, dolomit, dolomitmárga, dolomites agyagos aleurolit rétegek építik fel szegényes késő-perm faunával. A Tabi Dolomit síkparti, sekély lagúna fáciesű. Képződése a késő-permre tehető, és a Karni Alpok és a Karavankák Bellerophon Dolomit rétegeivel korrelálható (RÁLISCHNÉ FELGENHAUER 004). A formációt a koncesszióra javasolt terület ÉNy-i részén mélyített Bu 5 fúrás tárta fel 80 m vastagságban, 550 (80) m között. Fedőjében üledékhézaggal felső-eocén képződmények (Szépvölgyi Mészkő Formáció) települnek (MFGI Geobank). 44

45 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 8. ábra. A koncesszióra javasolt terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf (HAAS et al. 00, kivágat) Újpaleozoos és mezozoos képződmények tagolás nélkül (60) A geofizikai és (a tágabb térségben rendelkezésre álló) kisszámú fúrási adat alapján a fent említett, Bugyi Sári kiemelt szerkezettől É-ra és D-re eső, és az aljzattérképen (8. ábra) 60- as számmal jelölt területeken lévő képződmények litológiai egységekbe sorolása egyelőre nem megoldott. E területeket újpaleozoos és mezozoos képződmények tagolás nélkül megjelöléssel tünteti fel a térkép (HAAS, BUDAI szerk. 04). Mezozoikum Középső felső-triász platform és medence fáciesű karbonát összlet (58) A vizsgálati terület 5 km-es körzetének ÉNy-i sarkában, illetve az északi határánál (Ócsa környékén) elhelyezkedő takaróroncsban a prekainozoos aljzatot a Közép-dunántúliegységhez tartozó középső felső-triász platform és medence fáciesű karbonát összlet alkotja (8. ábra, 58-as számú képződmények), amelyben a Táskai, Somi és Igali Formáció jelenléte valószínűsíthető (HAAS, BUDAI szerk. 04). A vizsgálati területtől ÉK-re mélyült Nagykáta Nkáta fúrás a Somi Mészkő Formációba sorolt autigén breccsás, szürke, kalciteres, algás 45

46 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet mészkövet harántolt 0 m vastagságban, amelynek feküjét mintegy 400 m vastagságban feltárt középső-triász rétegsor alkotja. Középső késő-triász, platform fáciesű sekélytengeri mészkő ismert a Gomba és a Gomba 4 fúrásokból is (BONCZ szerk. 0). A Mecseki-egység prekainozoos medencealjzatának képződményei Prealpi aljzat (,, 4) A terület ismert legidősebb kőzetei a terület DK-i részén (Lajosmizse környékén), illetve az 5 km-rel kiterjesztett körzet DNy-i, DK-i és K-i részén található, és az aljzattérképen (8. ábra) -es számmal jelölt variszkuszi granitoid kőzetek (Mórágyi Komplexum) (HAAS et al. 00), valamint -as és 4-es számmal jelölt variszkuszi kristályos kőzetek (Körösi Komplexum, prealpi aljzat). Ebbe az utóbbi csoportba közepes fokú metamorfitok tartoznak, amelyeket csak mélyfúrásokból ismerünk. Elsősorban gneisz, csillámpala és amfibolit alkotja ezt a képződményegyüttest, a kiindulási kőzeteket karbonátmentes, illetve karbonátszegény grauwacke pszammit pelitösszlet képezhette, amelybe bázisos vulkanitok települtek (HAAS, BUDAI szerk. 04). Ezek az aljzati képződmények Örkény vizsgálati területhez legközelebb (de már annak határain kívül) a ceglédi, újszilvási, nagykőrösi és kecskeméti kutakból ismertek. A terület 5 km-es körzetének D-i határa közelében (a területen kívül) mélyített KecsNy fúrás 7 8 m között gneiszet tárt fel, a közeli KecsD 4 fúrásban m között gránit vált ismertté, akárcsak a terület 5 km-es körzetén kívül, Nagykőröstől DDK-re fúrt Nk 6 kútban. Gránit ismert Nagykőrös Dél és Kecs jelű fúrásból is. (GYARMATI et al. 000). A prealpi aljzat kőzeteinek fedőjében jelentős üledékhiánnyal települnek a mezozoos vagy kainozoos képződmények. Alsó-triász folyóvízi és delta fáciesű, sziliciklasztos képződmények (4) A kora-triász idején lerakódott, felfelé finomodó rétegsor kőzetei a Jakabhegyi Homokkő Formációba sorolhatók. A formáció alján vörös, szürkésvörös konglomerátum vagy os homokkő figyelhető meg, amely felfelé fakóvörös, lila pados os homokkőbe megy át. A rétegsor magasabb részét homokkő és aleurolit jellemzi. A képződmény az indusi emeletbe tartozik, és jellemző vastagsága m (HAAS, BUDAI szerk. 04, BARABÁSNÉ STUHL 996). A képződmény Örkény terület 5 km-es körzetének K-i részén valószínűsíthető (a térkép az 5 km-rel kiterjesztett körzet K-i határán kívül tünteti fel). Említésre méltó, hogy Örkény terület határain kívül, Nagykőrös térségében (NkK 4 fúrás) a triász összlet felső, karbonátos része lagunáris jellegű, és kőzettani analógiák alapján a középső-triász Hetvehelyi Dolomit Formációval hozható kapcsolatba. Örkény területen és 5 km-es körzetében mélyített kerekegyházi fúrások közül a Ke, és 4 fúrásban triász dolomitot és dolomitos mészkövet írtak le, de a kőzetek anyagvizsgálati eredményeiről nem áll rendelkezésre információ. (A Ke 4 fúrás 7 m vastagságban tárta fel a dolomitot). Feltételezik, hogy Táborfalva térségében is a Kerekegyházán előforduló középsőtriász dolomit és mészkő képezi az aljzatot, ám itt a rátelepülő miocén vulkanitot nem sikerült átfúrni, így az aljzat ismeretlen (GYARMATI et al. 000). 46

47 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Alsó középső-jura pelágikus, finom sziliciklasztos összlet (0) A 8. ábraán 0-es számmal jelölt képződmények Örkény terület D-i, DK-i részén helyezkednek el, illetve feltételezhetők. A vizsgálati területhez legközelebb Nagykőrös térségében tárták fel fúrások. A K-i Mecsek területéről ismert foltos márga rétegsort homokkő, aleurolit és márga képződmények építik fel. Litosztratigráfiailag e kőzetek a Vasasi és Hosszúhetényi Márga, Mecseknádasdi Homokkő, Óbányai Aleurolit és Komlói Mészmárga Formációba tartoznak. A Vasasi Márga Formáció ( kőszénfedő összlet ) rétegsorát sekély szublitorális és sekély bathiális közötti fáciesben képződött homokkő, agyagmárga, márga, mészmárga építi fel. vastagsága: m. Kora: középső-sinemuri (HETÉNYI 996a). A Hosszúhetényi Mészmárga Formációt alul kőzetlisztes mészmárga, feljebb kőzetlisztes márga/mészmárga alkotja. Ez utóbbiban krinoideás, homokos lencsék, krinoideás homokkő és meszes aleurolit betelepülések fordulhatnak elő. A rétegsort foltos, vékonyréteges márga mészmárga váltakozása zárja. Az üledékek szublitorális és sekély bathiális környezetben rakódtak le. A formáció vastagsága m között változhat. Kora: késő-sinemuri korapliensbachi (HETÉNYI 996b). A Mecseknádasdi Homokkő Formáció finomszemű, főként karbonát anyagú (krinoideás) gradált homokkő, lemezes meszes aleorolit, aleuritos foltos márga és mészmárga váltakozása építi fel. Az összlet közepétől felfelé tűzkőlencsék fordulhatnak elő. Mély szublitorális sekély bathiális fáciesű. Vastagsága néhányszor m között változhat. Kora pliensbachi (HETÉNYI 996c). Az Óbányai Aleurolit Formáció aleuritos márga márgás aleurolit váltakozásával indul, majd felfelé laminált aleurolittal és agyagmárgával folytatódik. Fáciese nyíltvízi, sekély bathiális, vastagsága maximum 60 m. Kora: toarci (HETÉNYI 996d). A Komlói Mészmárga Formáció a foltos márga rétegsor záró tagja; bioturbált, ammoniteszes, aleuritos márga, mészmárga és agyagos mészkő váltakozása építi fel. Legfelső részén leveles márga, agyagmárga települ. Nyíltvízi, bathiális képzőmény, a rétegsor növekvő vízmélység mellett képződött. Vastagsága 0 40 m között jellemző. Kora: toarci bajoci (bath), (HETÉNYI 996e). Alsó-kréta pelágikus márga és mészkő (7) A 8. ábraán 7-es számmal jelölt képződmények (Apátvarasdi Mészkő Formáció) a vizsgálati terület és 5 km-es körzete DK-i részén jelentős elterjedésben ismertek. E formációt Echinodermata (főként crinoidea) vázelemek töredékéből felépülő, változó rétegvastagságú, sekélybathiális mészkő alkotja, amelyben agyagmárga és mészmárga betelepülések fordulnak elő. Legnagyobb vastagsága mintegy 00 m. Kora: valangini barrémi (CSÁSZÁR 996a). A Lajosmizse Lm fúrás 04 (55) m között, 5 m-t haladt az Apátvarasdi Mészkő Formáció rétegsorában, amelyet foraminiferás, barnásszürke, zöldesszürke glaukonitos mészkő képvisel. A kréta összlet alján mészkőbreccsa található; a törmelék felső-jura ősmaradványokat is tartalmaz. A kréta képződmények fedőjében a miocén vulkáni összlet települ (KÖRÖSSY 99, GYARMATI et al. 000). GYARMATI et al. (000) szerint ez a képződmény található a Kerekegyháza Ke 6, 7 és 8 fúrásokban is, ugyanakkor az MFGI GeoBank adatai szerint a Kerekegyháza Ke 6, 7 és 8/a fúrások a Hidasivölgyi Márga Formációt tárták fel 46 m vastagságban. Ezt a képződményt medence fáciesű, szürke, gyakran bentonitos, ammoniteszes agyagmárga és márga építi fel. Benne mészmárga és mészkőrétegek figyelhetők meg, illetve helyenként áthalmozott bazalt hialoklasztit betelepülések is előfordulhatnak. Jellemző vastagsága néhányszor tíz m. Kora: hauterivi (CSÁSZÁR 996b). 47

48 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A kréta pelágikus összlet feküje a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének fúrásaiban ismeretlen. A Kecskeméttől DK-re 0 km-re található Alpár Alp és fúrásokban alsókréta bazaltra települ (Mecsekjánosi Bazalt Formáció, BILIK 996). Albai medence fáciesű márga és törmelékes lejtőüledékek (4) A vizsgálati terület 5 km-es körzetében, a Kunbaracs közelében mélyített Kerekegyháza Ke 5 fúrásban 857 (90,5) m között feltárt, a 8. ábraán 4-es számmal jelölt képződmények az MFGI GeoBank, valamint HAAS, BUDAI szerk. (04) adatai szerint a Vékényi Márga Formációt képviselik. E formáció mélymedence fáciesű, vörös vagy szürke színű, gyakran gumós, agyagközös márga, plankton és bentosz foraminiferákkal, gyéren Inoceramus maradványokkal. Vastagsága valószínűleg kevesebb, mint 00 m. Kora: cenoman turon (CSÁSZÁR 996c). Megjegyzendő, hogy GYARMATI et al. (000) a Ke 5 fúrásban feltárt, zömében márgás jellegű üledékeket a senon Izsáki Márga Formációba sorolja, amely már a Szolnoki flis övhöz tartozó képződmény. A kréta képződmények fedőjében jelentős üledékhézaggal neogén képződmények települnek.... A terület kainozoos képződményei Paleogén képződmények Paleogén képződmények a koncesszióra javasolt terület É-i, ÉNy-i részén (Dabas, Sári illetve Bugyi községek térségéből) ismertek. Eocén Kosdi Formáció A formációt tarka és szürke agyag, homok,, dolomit- és mészkőtörmelék, felső részén helyenként molluszkás márgával, édesvízi mészkővel és szénnel. Fáciese édesvízi, felfelé csökkentsósvízibe megy át. Jellemző vastagsága 0 60 m közötti (BERNHARDT 996a), de a vizsgálati területen a Bugyi Bu fúrás 67, m vastagságban (008 75, m között) tárta fel (MFGI GeoBank). Fedőjében a Tardi Agyag Formáció települ. Képződése Észak-Magyarországon a kora-priabonaira tehető. Szépvölgyi Mészkő Formáció Platform és szublitorális fáciesű világosszürke mészkő, mészmárga, nagy mennyiségben jelenlévő Nummulites, Discocyclina és Lithothamnium maradványokkal. Jellemző vastagsága néhányszor tíz m, maximális vastagsága 50 m (BERNHARDT 996b). A koncesszióra javasolt területen a Bugyi Bu 5 fúrás 5 m vastagságban ( m között) harántolta; képződményei diszkordánsan paleozoos képződményekre (Tabi Dolomit Formáció) települnek. Fedőjében jelentős üledékhézaggal a Kozárdi Formáció következik (MFGI GeoBank). A formáció kora késő-eocén (priabonai). 48

49 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Eocén oligocén Budai Márga Formáció Normálsósvízi sekélybathiális kifejlődésű képződmény, amelyet a mélyebb részén márga, mészmárga, a magasabb részén főként agyagmárga alkot. Gyakoriak benne a tufit, tufitos homokkő, illetve az allodapikus mészkő betelepülések. Az alsó részén nem ritkák a bryozoák maradványai. Vastagsága m közötti (NAGYMAROSY 996). A formáció kora későeocén kora-oligocén. A Budai Márga Formáció Sári térségéből, a Si és Si fúrásokból ismert. A Si fúrás 0 m vastagságban (040 4 m között), a Si fúrás 7 m vastagságban (97 04 m között) tárta fel. Mindkét fúrásban a feküt paleozoos (permi) képződmények, a fedőt a Kiscelli Agyag Formáció üledékei képezik. Oligocén Tardi Agyag Formáció Sötétszürke, többnyire mikrorétegzett agyagos aleurit, alsó felső szintjeinek határán tufitzsinórokkal és homokkő betelepülésekkel. Euxin, sekélybatiális környezetben rakódott le. Alsó szintje tengeri, felfelé csökkentsósvízi. Vastagsága több száz m-t is elérhet. Képződése a kiscelli korszak idősebb szakaszában ment végbe (NAGYMAROSY 996). A vizsgálati területen a Bu fúrás tárta fel 48 m vastagságban a Kosdi Formáció fedőjében. Fölötte a Kiscelli Agyag települ. Kiscelli Agyag Formáció Világosszürke, agyagos, agyagmárgás aleurit, agyagmárga alkotja. Normálsósvízi, sekélybathiális fáciesű. Jellemző vastagsága m között van, de ennél nagyobb értéket is elérhet. Képződése a kiscelli korszak fiatalabb szakaszában ment végbe (NAGYMAROSY 996). A vizsgálati területen Bugyi és Dabas (Sári) térségéből ismert (Bu,, Si, ). Vastagsága az említett rétegsorokban m között van. Feküjében a Tardi Agyag (Bu ), illetve a Budai Márga (Si, ) települ (a Bu fúrásban nem ismerjük a fekvőjét). Fedőjét a Bu, Bu rétegsorában a Mátrai Vulkanit Formációcsoport kőzetei, a Si és Si fúrásban a Szécsényi Slír képezi. Paleogén neogén képződmények Oligocén alsó-miocén Szécsényi Slír Formáció A formációt ( katti slír ) mélyszublitorális sekélybathiális, nyíltvízi, normál sós vízi, szürke, zöldesszürke, csillámos, finomhomokos agyagos aleurolit, agyagmárga és agyag alkotja, amelyben finomszemű homokkő betelepülések fordulnak elő. Vastagsága több száz m lehet, maximális vastagsága 600 m körül van. A Sári Si és fúrás tárta fel a formáció képződményeit a Kiscelli Agyag fedőjében. A formáció vastagsága a Si fúrásban 8 m, a Si fúrásban 6 m. A fedőben üledékhézaggal a miocén vulkanitösszlet települ (Mátrai Vulkanit Formációcsoport). Neogén képződmények A miocén és pliocén képződmények ismertetése előtt a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 6. táblázatban és a 9. ábraán összefoglaltuk a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát. 49

50 Peremartoni Fcs. Dunántúli Fcs. Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kvarter pliocén Hagyományos (nem használható) korbeosztás Q Pl Fcs.-beosztás legfelsőpliocén (levantei) felső-pliocén (felsőpannóniai) 6. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai Pl Pl Hazai elfogadott korbeosztás (980-as évektől) pannóniai (s. l.) felső-pannóniai (Pa) Pl Nemzetközi elfogadott korbeosztás pliocén felső-miocén alsó-pliocén (alsópannóniai) Pl alsó-pannóniai (Pa) M miocén M szarmata tortónai M középsőmiocén helvét M alsó-miocén burdigáliai M akvitániai szarmata (Ms) badeni (Mb) kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer) M M középső-miocén alsó-miocén 9. ábra. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (CSÁSZÁR szerk. 997 alapján) 50

51 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Alsó középső-miocén Alsó-miocén üledékes kőzetek jelenlétére (eltekintve a fentebb említett Szécsényi Slír Formációtól) nem állnak rendelkezésre adatok. Alsó középső-miocén vulkáni sorozat A jelenleg az alsó- és középső-miocénbe sorolt vulkáni összletet a Mátrai Vulkanit Formációcsoportba (MFGI GeoBank), illetve véleményünk szerint, kérdőjelesen a Tari Dácittufa Formációba sorolhatjuk. Az ide tartozó kőzetek (andezit, riolittufa, agglomerátum, tufit stb.) elterjedtek a vizsgálati területen, és helyenként több száz m (olykor az 000 m-t is megközelítő) vastagságban ismertek. Az Örkény Örk fúrás 9,5 m-ben miocén vulkanitban állt le, miután 900 m-t fúrt bele. Az Örk fúrás a 9 0 m közötti szakaszának magasabb részén sötétszürke és vörösesbarna, vitroporfiros andezitet és andezit agglomerátumot tárt fel. Az andezit agglomerátumban a dió nagyságú andezittörmelék bentonitosodott tufába van ágyazva. Alatta zöldesszürke riolittufa települ, üveges alapanyagú riolittörmelékkel, amely alatt szürkészöld zöldesfehér bentonitosodott riolittufa következik. 0 m körül homokos, csillámos agyag, agyagmárga található, amelyből puhatestű héjtörmelék és radiolariák kerültek elő. E pelites betelepülés alatt 0 -os dőlésű, gyengén rétegzett, szürkésfehér riolittufa települ a fúrás talpáig (KÖRÖSSY 99). Az Örk 05 m-ben állt le, miután 400 m-t haladt a vulkanitban, és nem érte el a feküjét. Az Örk fúrásban csak zöldesfehér, helyenként bentonitos riolittufa van meg, az andezit és agglomerátum hiányzik. A vulkáni összletre üledékhézaggal felső-pannóniai képződmények települnek (KÖRÖSSY 99). Jelentős vastagságban (90 m) tárta fel az örkényi fúrásokból megismert, kárpáti és badeni korúnak tartott vulkáni összletet a Dabas B 64 fúrás is 58 (50) m között (KÖRÖSSY 99). Táborfalván mind az 5 fúrás harántolta a miocén vulkáni sorozatot, amelyet andezit és riolittufa alkot, szurokkő és perlit rétegekkel. A perlit zöldesbarna színű, üveges salakos, a szurokkő zöldes árnyalatú, sötétszürke fekete (KÖRÖSSY 99). A fúrásos kutatás nyomán ismertté vált a kárpáti badeni vulkáni összlet felszínén lévő lapos kiemelkedés: a Tf fúrás már 648 m-ben elérte a badeni képződményeket. A vulkáni összlet (badeni) teteje m közötti mélységben található. A fedőben alsó-pannóniai képződmények települnek, csak a Tf fúrásban kétséges az alsó-pannóniai megléte. (KÖRÖSSY 99). A vulkáni összletet az örkényi miocén vulkáni árok D-i szegélyén, a Lajosmizse térségében mélyített fúrások is feltárták. KÖRÖSSY (99) szerint az Lm, és 4 fúrásokban andezittufa és agglomerátum, mélyebben plagioklászos riolittufák vannak. Az Lm fúrásban m között (86 m vastagságban) andezittufa, alatta 04 m-ig (76 m vastagságban) plagioklászos riolittufa és agglomerátum ismert. E fúrásban a vulkáni összlet alsó-kréta foraminiferás, barnásszürke, zöldesszürke glaukonitos mészkőre települ. GYARMATI et al. (000) szerint vulkanitok az Lm, és 5 fúrásból ismertek, valamint kimutathatók a Kerekegyháza Ke 4, 5, 6 és 8 fúrásokban is. A vizsgálati terület É-i, ÉNy-i részén, a Bugyi gravitációs maximum térségében mélyült fúrások közül a vulkanitot a Bu 4 tárta fel legnagyobb vastagságban (607,5 m), feküje itt nem ismert, mert a fúrás nem jutott ki a képződményből. A többi fúrásban ismert a feküje: a Bu 6 fúrásban a permi Nagyvisnyói Mészkő Formációra, a Bu és fúrásban az oligocén Kiscelli Agyagra települ. Harántolt vastagsága 4 m (Bu 6) és 94 m (Bu ) között változik. 5

52 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vulkáni összletet a Sári Si és fúrások is harántolták 0 m, illetve 7 m vastagságban (66 69 m és m között). A feküt mindkét fúrásban a Szécsényi Slír, a fedőt pedig az Algyői Formáció alkotja (MFGI GeoBank). Badeni Bádeni Agyag Formáció (?) vagy Szilágyi Agyagmárga Formáció (?) A Bádeni Agyag Formációt nyíltvízi medence fáciesű agyag, agyagmárga építi fel, gazdag mikrofaunával, és esetenként gazdag molluszkafaunával. Vastagsága elérheti az 000 m-t. A kora-badeniben képződött (HÁMOR 996a). A Szilágyi Agyagmárga Formációt (HÁMOR 996b) sekély neritikus foraminiferás agyagmárga alkotja, gyakran turritellás-corbulás makrofaunával ( torton slír ). Vastagsága jellemzően m, kora középső késő-badeni. A vizsgálati területről badeni üledékes kőzetekről csak hézagos információink vannak. KÖRÖSSY (99) az Örkény Örk fúrás miocén vulkanit összletén belül, riolittufa közé települve, 0 m körül homokos, csillámos agyag, agyagmárga kifejlődést említ, amelyből puhatestű héjtörmelék és radiolariák kerültek elő, és amely csak kérdőjelesen sorolható a Bádeni Agyag vagy a Szilágyi Agyagmárga Formációba. (A fúrás 9,5 m-ben miocén vulkanitban állt le.) KÖRÖSSY (99) említést tesz a lajosmizsei Lm és 4 fúrásokban feltárt tengeri mikrofaunát tartalmazó, kemény agyagról, tufás agyagról, amely a vulkáni tufák fölött települ, azoktól nem választható el élesen. A területen hiányoznak a badeni korú karbonátos képződmények, amelyek legközelebb Nagykőrös Kecskemét illetve Cegléd környékén figyelhetők meg. Szarmata Kozárdi Formáció Szarmata képződmények Kerekegyháza (Ke,, 5) és Lajosmizse környékén (Lm, 4, 5), illetve a vizsgálati területtől K-re, Nagykőrös térségéből ismertek. A lajosmizsei fúrásokban a rétegsort márga, agyagmárga, tufit és konglomerátum alkotja, a szarmata karbonátos fácies hiányzik (GYARMATI et al. 000), ezért e képződményeket a Kozárdi Formációba soroljuk. A Kozárdi Formációt uralkodóan sekélytengeri partközeli kifejlődésű, csökkent sós vízi szürke, zöldesszürke agyag, agyagmárga, alárendeltebben homok, homokkő, mészmárga, márga építi fel. A képződményekben a szarmatára jellemző makro- és mikrofauna (molluszkák valamint foraminiferák) fordulnak elő. Vastagsága jellemzően m (HÁMOR 996c). A Lajosmizse Lm és 4 fúrásban homokos márga, és zöldesszürke, homokos kötőanyagú konglomerátum, növénylenyomatos szürke márga képviseli, amelyet a Kozárdi Formációba sorolhatunk. GYARMATI et al. (000) szerint az Lm fúrás m között, 48 m vastagságban tárta fel a szarmata rétegsort (ezzel szemben KÖRÖSSY (99) szerint az Lm fúrás 070 m között, míg az Lm 4 fúrás m között harántolta). A lajosmizsei fúrásokban szarmata rétegsor feküjét badeni kőzetek képezik (KÖRÖSSY 99). A fedőben alsó-pannóniai rétegek települnek (KÖRÖSSY 99, GYARMATI et al. 000). Az Lm fúrás szarmata rétegeiből gazdag molluszka és foraminifera fauna került elő (GYARMATI et al. 000) A szarmata jelenléte a közeli táborfalvai fúrásokban nem bizonyított (KÖRÖSSY 99). 5

53 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Kozárdi Formáció ismert északon is a Bugyi Bu 5 fúrásból, amely m között, 7 m vastagságban harántolta. Feküje itt az eocén Szépvölgyi Mészkő Formáció, a fedőjében pedig a Békési Konglomerátum Formáció települ. Pannóniai Peremartoni Formációcsoport A kiemelt aljzati szerkezetek pl. Kerekegyháza, Lajosmizse környékén a formációcsoport képződményei általában vékonyak (00 50 m). Az ún. alsó-pannóniai vastagsága a Kerekegyháza Ke 8 és a Lajosmizse Lm fúrásban még ezt az értéket sem éri el, az előbbiben 98 m, az utóbbiban 9 m vastag (GYARMATI et al. 000). A Peremartoni Formációcsoport kezdőtagjai a kiemelt aljzatszerkezetek tetőrészének környékén általában hiányoznak. A Táborfalva Tf fúrásban az idősebb pannóniai képződmények a miocén vulkanit helyi kiemelkedésén kiékelődnek, vastagságuk csekély, és vannak, akik kétségbe vonják a meglétüket is (KÖRÖSSY 99). Bizonytalan a Peremartoni Formációcsoport jelenléte az Örkény Örk fúrásban is (KÖRÖSSY 99). Az MFGI GeoBank alapján a vizsgálati területen az Endrődi és a Szolnoki Formáció jelenlétéről nincs adatunk, csak a Békési Konglomerátum és az Algyői Formáció meglétéről rendelkezünk adatokkal. Békési Konglomerátum Formáció A pannóniai összlet bázisképződményét az alaphegységből származó, helyi eredetű vagy kis távolságból szállított, uralkodóan metamorf vagy mezozoos kőzettörmelékből álló, abráziós partszegélyi konglomerátum, homokkő vagy breccsa alkotja. Vastagsága nem több mint 00 m (GAJDOS et al. 996a). Jelenléte a vizsgálati területen egyértelműen csak a Bugyi Bu 5 fúrásban mutatható ki (MFGI GeoBank adatai), ahol m között települ a Kozárdi Formáció fedőjében. Fölötte az Újfalui Homokkő Formáció kőzetei következnek. Algyői Formáció Főként víz alatti lejtő környezetben (deltalejtő és medencelejtő) lerakódott sötétszürke agyagmárga összlet, szenesedett növényi maradványokkal. A rétegsorba torkolati zátony, vízalatti mederkitöltés és gravitációs eredetű aleurolit és homokkő testek települhetnek. A formáció összvastagsága m között jellemző (GAJDOS et al. 996b). A vizsgálati területen Bugyi, Sári, Albertirsa, valamint Lajosmizse térségében kimutatható. Vastagsága általában néhányszor tíz m, de az albertirsai B 60 fúrás 79,5 m, a Bugyi Bu fúrás 60 m-en át haladt benne (MFGI GeoBank). A koncesszióra javasolt területen a formáció feküjét a miocén vulkáni összlet képezi (csupán a Lajosmizse K 6 fúrásban nem ismert a fekü, mert a fúrás az Algyői Formáció képződményeiben állt le). A fedőt az Újfalui Formáció képződményei alkotják. Dunántúli Formációcsoport Újfalui Homokkő Formáció A Pannon-tó morfológiai értelemben vett selfjén keletkezett, a deltafront és deltasíkság üledékképződési környezetében lerakódott rétegek alkotják a formációt. Az Alföldön korábban a neve Törteli Homokkő Formáció volt. Vastagsága néhányszor tíz m és 00 m között változik, leggyakrabban m (NÉMETH et al. 996). 5

54 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A területen mélyült fúrások többnyire a fiatalabb részét tárták fel (lásd a 0. ábraán úmpo jelzésű képződményeket). Vastagsága a területen meghaladja a 400 m-t (Bugyi Bu : 454 m, Lajosmizse K 6: 45 m). Feküjében általában az Algyői Formáció üledékei találhatók. A Bugyi Bu 5 fúrásban a Békési Konglomerátum Formációra települ, a Bu 6 fúrásban, valamint a Dabas B 64 fúrásban feküjét a miocén vulkáni összlet (Mátrai Vulkanit Formációcsoport) képezi. Rétegtani fedője a Zagyvai Formáció, amely a térség számos fúrásában rátelepül. A Ke fúrásban fedőjét a Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció alkotja, helyenként (pl. Bu 5 fúrás) negyedidőszaki üledékek települnek rá. Zagyvai Formáció Homok, homokkő, aleurit, agyag és agyagmárga rétegek sűrű váltakozásából felépülő képződmény. A formáció földes fás barnakőszéncsíkokat is tartalmazhat (JUHÁSZ et al. 996). Az Örkény vizsgálati területen a formáció fekvőjében idősebb pannóniai képződmények (az Újfalui Homokkő Formáció felső-pannóniai részének üledékei) találhatók, fedőjét negyedkori üledékek (rendszerint folyóvízi homok,, agyag) alkotják. Maximális vastagsága a területen meghaladja a 50 m-t (Dabas B 64 fúrás). A Zagyvai Formáció szárazföldi, fluviális és tavi eredetű képződmény. Kora: késő-pannóniai (későmiocén pliocén). Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció Kékesszürke homok és szürke, sárgásszürke, vörösesbarna foltos agyagrétegek váltakozásából épül fel, gyakran lignit és os homok rétegek települnek közbe. Tavi folyóvízi fáciesű. A legmélyebb süllyedékek területén képződése átnyúlhatott a pleisztocén alsó részébe is. Vastagsága több száz m (GAJDOS, PAP 996). Elkülönítése a feküjében települő Zagyvai Formációtól problematikus; a karotázsszelvényeken sem különböztethető meg egyértelműen a két formáció. Az MFGI GeoBank adatai alapján a Kerekegyháza Ke fúrásban vastagsága 57 m, feküjében az Újfalui Formáció, fedőjében negyedidőszaki folyóvízi homok található. Negyedidőszak A negyedidőszaki összletet változatos folyóvízi képződmények, uralkodóan homokból felépülő meder, övzátony, ártéri üledékek, valamint agyagos ártéri rétegek alkotják. Fedőjükben helyenként eolikus infúziós lösz és tőzeges tavi mocsári üledékek találhatók. A kvarter rétegsor alsó határa nem vonható meg biztonsággal. A képződmények vastagsága a rendelkezésünkre álló adatbázisokból sem állapítható meg egyértelműen. Sok esetben a Nagyalföldi Tarkaagyag Formációval összevonva adják meg a rétegsorokat (MFGI GeoBank). A negyedidőszaki képződmények feküjét a részben ugyancsak már a pleisztocénben lerakódott Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció képezi. A területen jellemzőek a futóhomokból felépült homokbuckák, homokleplek (RUSZKICZAY et al. 007), a pliocén és posztpannóniai szerkezetalakulásnak megfelelő geomorfológiai süllyedékekben folyóvízi, ártéri és mocsári üledékképződés megy végbe napjainkban is. A vizsgálati területen és 5 km-rel kiterjesztett körzetében haladó földtani szelvények a 0. ábra. ábraés. ábraán láthatók. A szelvények nyomvonalát a 0. ábra szemlélteti. 54

55 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 0. ábra. A 0. ábrán -es számmal jelölt, a vizsgálati terület Ny-i részén haladó, megközelítőleg É D irányú földtani szelvény Az ábrán látható rövidítések: úmpo: Újfalui Formáció felső-pannóniai része; ú+zm Pl: Újfalui és Zagyvai Formáció összevontan; nm Pl: Nagyalföldi tarkaagyag Formáció; Qp h: negyedidőszaki képződmények; fe_qph: felső-pleisztocén fluvioeolikus homok 55

56 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet. ábra. A 0. ábrán -es számmal jelölt, a vizsgálati terület K-i részén haladó, megközelítőleg É D irányú földtani szelvény Az ábrán látható rövidítések: ú+zm Pl: Újfalui és Zagyvai Formáció összevontan; nm Pl: Nagyalföldi tarkaagyag Formáció; Qp h: negyedidőszaki képződmények; e_qph: felső-pleisztocén eolikus homok 56

57 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány. ábra. A 0. ábrán -as számmal jelölt, a vizsgálati terület D-i részén haladó, megközelítőleg Ny K irányú földtani szelvény...4. Fejlődéstörténet Az ábrán látható rövidítések: ú+zm Pl: Újfalui és Zagyvai Formáció összevontan; nm Pl: Nagyalföldi tarkaagyag Formáció; Qp h: negyedidőszaki képződmények; e_qph: felső-pleisztocén eolikus homok A vizsgálati terület összetett földtani felépítése jól tükrözi a tágabb térség bonyolult fejlődéstörténetét. A terület preneogén fejlődéstörténete Örkény vizsgálati terület nagy részének prekainozoos aljzata a Közép-magyarországifőegységhez, ezen belül a Közép-dunántúli-egységhez tartozik (HAAS et al. 00), és ezzel kapcsolatban csupán a vizsgálati terület ÉNy-i részére vonatkozóan vannak adataink: a Sári és 57

58 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Bugyi környéki legidősebb kőzetek tanúsága alapján a késő-permben itt síkparti sekély lagúna és sabkha (Szentléleki és Tabi Formáció), illetve elzárt lagúna környezet alakult ki (Nagyvisnyói Mészkő Formáció). A középső- és késő-triászban végbement a karbonátos üledékképződés mind platform, mind medence kifejlődésű környezetben történt (Táskai, Somi és Igali Formáció), (RÁLISCHNÉ FELGENHAUER 004). Az afrikai lemezről származó ALCAPA és az európai kontinensről leszakadt Tiszai-főegység a paleogén során kerültek egymás mellé (BUDAI, KONRÁD 0). Az eocén közepén végbement lemezmozgások következtében indult meg a paleogén medencék felnyílása (a megközelítőleg Bugyi Jászberény vonalában húzódó, kiemelt helyzetű aljzati szerkezetsortól É-ra, ÉNy-ra elhelyezkedő Észak-magyarországi Paleogén medencének csak kis része esik a koncesszióra javasolt területre) (KISS et al. 999). A késő-kréta kora-eocén során lezajlott denudációt követően a paleogén flexurális medencefejlődés DNy-ról ÉK felé időben és térben eltolódva ment végbe. Észak-Magyarországon (azaz az Északi-középhegységben és előtereiben) a szárazulatok területén a Kosdi Formáció kezdetben édesvízi majd csökkentsósvízi törmelékes üledékei rakódtak le (Bu fúrás). A tarka és szürke agyagos homokos, breccsa- és konglomerátum rétegeket is magukba foglaló képződmények lerakódását követően a késő-eocén során először karbonátos üledékképződés zajlott (Szépvölgyi Mészkő Formáció, Bu 5 fúrás), majd a tengerszint emelkedésével nyílt tengermedence alakult ki, amelybe a szárazföldek felől egyre több finomszemű törmelékanyag szállítódott. Ekkor rakódott le a Budai Márga Formáció normálsósvízi sekélybathiális összlete. Az oligocén kiscelli korszakának idősebb szakaszában a mélyvízi márgák lerakódását euxin, sekélybatiális környezetben végbement pelites üledékképződés (Tardi Agyag Formáció, Bu fúrás) váltotta fel, amelyet a kiscelli korszak fiatalabb szakaszában nyíltvízi, homoktesteket tartalmazó agyagos összlet lerakódásáa váltott fel (Kiscelli Agyag Formáció, Bu, és Si, fúrás). Az Észak-magyarországi Paleogén medence területén az oligocén fiatalabb szakaszában (egri korszak) folytatódott a medence fáciesű, finom sziliciklasztos üledékképződés (Szécsényi Slír Formáció, Si, Si ), amely áthúzódott a miocénbe is. A vizsgálati terület Tiszai-főegységhez tartozó prealpi aljzatának legidősebb képződményei (Körösi Komplexum) a prekambriumban keletkeztek, majd többször metamorfizálódtak. A Mórágyi Komplexum a variszkuszi hegységképződés kora-karbon szudétai szakaszában, 0 50 millió éve alakulhatott ki. Anyakőzete vulkanit-betelepüléses bázisos illetve savanyú grauwacke és finomtörmelékes összlet lehetett. A Nagykőrösnél (Nk.Ú, 4) megismert rétegsorok tanúsága alapján a karbon során mocsári lápi környezet uralta a térséget: a gránitos aljzat felett antracitos agyagpalát, kovapalát, homokkőpalát tártak fel (HATALYÁK et al. 00). A perm idejére a térség kiemelkedett és lepusztulás kezdődött; Nagykőrös területén vörös színű szárazföldi üledékek, arkózás homokkövek és konglomerátumok ismertek, amelyek képződése a permben és a kora-triászban valószínűsíthető. Ezt követően, a tenger előrenyomulásának hatására kezdetben törmelékes evaporitos, majd karbonátos üledékképződés zajlott; ezt a vizsgálati területtől K-re, DK-re mélyült nagykőrösi és ceglédi fúrások (Nk.K, 4, Ce.D ) igazolták (HATALYÁK et al. 00). A transzgresszió a jura időszak elején felerősödött, ennek eredményeként főként pelágikus üledékek rakódtak le a jura és a kora-kréta során. A késő-krétában jelentős tektonikai események indultak meg, és a kompressziós mozgássorozat eredményeként felgyűrődés, felpikkelyeződés, DNy ÉK irányú takarós rendszerek alakultak ki. A kerekegyházi mezozoos képződményekre DK felől rátolódott az Izsák Kecskemét Nagykőrös Cegléd gerincvonulat. Ennek É-i frontját paleozoos kőzetek képezik (HATALYÁK et al. 00). A senon során megkezdődött a tengerből kiemelkedő, szárazulati gerincek eróziója; az árkok peremén durvatörmelékes, a szárazulatoktól távolabb finomszemű sziliciklasztos törmelékbehordás történt. A kompressziós mozgások tovább folytatódtak a senon során. A paleogén elejére a terület kiemelkedett és szárazulattá vált, és lepusztulás ment végbe. A térség szárazulat lehetett a neogén elején is. 58

59 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület fejlődéstörténete a neogén kezdetétől napjainkig A térségben újabb tektonikai események (extenzió) a kora-miocén során kezdődtek. Az extenziós tektonika által előidézett miocén vulkanizmus csúcspontja a badeni korszak idejére tehető. A miocén transzgresszió DNy-i irányból a kora-badeni során érte el a területet, és különböző, szubtrópusi éghajlatra utaló litofáciesek kialakulását eredményezte. A szarmata során megszűnt a tengeri kapcsolat a mediterrán térség felé, és csökkentsósvízi üledékképződés vette kezdetét. A süllyedés mértéke a neogénen belül legerőteljesebb a miocént követő posztrift fázisban volt. A késő-miocénben alakult ki a részmedencék láncolatából álló, többékevésbé egységes Pannon-medence (HÁMOR 998). A Pannon beltó feltöltődése a későpannóniai során fejeződött be, mocsaras lápos környezet kialakulásával. A negyedidőszakban a pannóniai üledékképződést előbb lepusztulás, majd periglaciális szárazföldi folyóvízi szedimentáció váltotta fel. A vizsgálati területen jelentős a szél által szállított üledékek részaránya is (elsősorban a futóhomok jelentős). 59

60 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet.. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 06 szeptemberében az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt.... A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai... A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük... Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban eolikus képződményekben: futóhomokokban, illetve löszben, homokos löszben, lejtőlöszben, valamint ártéri finomszemcsés (iszap, agyag, infúziós lösz, homok) képződményekben alakultak ki. A vízfolyások mentén durvább szemcsés folyóvízi képződmények (homok, ) alkotja a talajvíztartót. Fentebbi képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén folyóvízi homokos, os képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén (jelentősebb vastagságban a Duna mentén) jellemzőek. A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz-méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 5 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt a több tíz métert is elérheti. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli.... Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén folyóvízi ártéri üledékek alkotta regionális víztartó, melynek vastagsága a vizsgálati területen mintegy m- re tehető. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben nehéz elkülöníteni az alatta települő, hasonló kifejlődésű és hidrodinamikailag kapcsolódó Nagyalföldi Tarkaagyag és Zagyvai Formációktól. Az összlet komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízműkútjainak nagy része elsősorban a felső m vastag homokosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű vízadó rétegeken települ. Ez viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő, folyóvízi ártéri, tavi, mocsári környezetekben képződött felső-pannóniai üledékekkel (Nagyalföldi Tarkaagyag, Zagyvai, Újfalui Formációk Dunántúli Formációcsoport); a képződmények egymástól nehezen, szinte csak a színükben különíthetőek el. Az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet együttes vastagsága rendszerint m körüli. Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezet alakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak. Ezek a deformált rétegmenti 60

61 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány földtani kényszerpályák alapvetően meghatározzák az utánpótlódási útvonalakat, a jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb szintekbe jutását. A kvarter és felső-pannóniai összlet határának környékén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert. Igen sekély mélységben, már 00 m-es mélység környékén is találunk 0 C-nál magasabb hőmérséklettel rendelkező vizet, azaz hévizet tárolnak az itt található homokos vízadók. A Zagyvai Formáció alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója az alföldi előfordulásokhoz képest kisebb vastagságban jelenik meg a vizsgálati területen. Legnagyobb (kb. 450 m-es) vastagságát a vizsgálati területen Bugyi, illetve Lajosmizse térségében éri el. A vizsgálati terület egyéb részein vastagsága általában ennél kisebb, mintegy m. A kvarter összletben rendszerint alacsony összes oldottanyag-tartalmú (kb mg/l) és többnyire CaMgHCO -os, CaMgNaHCO -os, néhány esetben NaCaMgHCO -os, NaHCO -os kémiai jellegű vizeket tárolnak az intenzív vízáramlással rendelkező víztartók. A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen és 5 km-es környezetében széles tartományban ( mg/l) változik. Többnyire alacsony (kb mg/l) TDS-ű, a mélységgel változó összetétel a jellemző, így a kezdetben CaMgHCO -os, CaMgNaHCO -os vizek a mélységgel növekedve NaCaMgHCO -os, illetve NaHCO -os, ritkábban NaHCO Cl-os, NaClHCO -os kémiai jellegűvé válnak. A kb méteres mélységnél sekélyebb vízadókban többnyire mg/l-es (ritkábban mg/l-es) TDS, jellemzően NaMgCaHCO -os, NaHCO -os, ritkábban CaMgHCO -os, CaMgNaHCO -os, valamint NaHCO Cl-os, NaClHCO -os kémiai jellegű vizeket tárolnak. Ennél mélyebben általában mg/l-es TDS, ( mg/l-es TDS is) és jellemzően NaClHCO -os, NaHCO Cl-os, illetve NaCl-os kémiai jelleg az uralkodó. Az alacsony TDS-ek és a kémai jelleg intenzív áramlások meglétére utalnak a felső-pannóniai összletben. A magasabb TDS-ek Albertirsa Dánszentmiklós, valamint a terület DK-i részein jellemzőek. Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a területen a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) a vizsgálati területen közel K Ny ÉNy-i regionális áramlással számolhatunk. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai többnyire a terület K-i részein kb méteres mélységtől enyhén túlnyomásosnak tekinthetők.... Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni elsősorban az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban amennyiben azok megjelennek. A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Békési, Endrődi, Szolnoki és Algyői Formációk) képviselik az alsó-pannóniai képződményeket. Összvastagságuk erősen változó, kb méter), de többnyire méter között alakul a vizsgálati területen belül. Az alsó-pannóniai rétegek közül a Szolnoki és Endrődi Formációk előfordulására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Azonban előfordulhat, hogy az Algyői Formációban gravitációs átülepítéssel közbetelepülő homokos aleurit, homok(kő) testek jelennek meg. A bázisán kisebb foltokban megjelenő Békési Formációban szintén találhatunk víztartókat, amennyiben azok (legalább néhány tíz méteres vastagságban lásd. Bugyi térsége) megjelennek a területen. A báziskonglomerátumnak vízföldtani jelentősége csak ott van, ahol más víztartó képződményekkel kapcsoltan jelenik meg. 6

62 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Összefoglalva, az összleten belül a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit homok rétegekben, illetve a báziskonglomerátumban lehet lokális vízadókkal, rezervoárokkal számolni. A vizsgált területen és környezetében mindezidáig hévíztermelés szempontjából e képződményeket nem vették számításba a kvarter és a felső-pannóniai vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények kisebb vastagsága és esetenként alacsony vízvezető-képessége miatt. A területen (Bugyi térségéből) az alsó-pannóniai rétegsorból egyetlen vízelemzés áll rendelkezésünkre az Algyői Formációból, mely alacsony, 80 mg/l-es TDS-t és NaCl-os kémiai jelleget mutat. A kevert, felső- és alsó-pannóniai, valamint prepannóniai miocén összletből származó szintén egyetlen vízminta 000 mg/l körüli TDS-t és NaHCO Cl-os kémiai jelleggel rendelkezik. Fontos megemlíteni a területre jellemző kifejezetten nagy vastagságban megjelenő prepannóniai miocén vulkáni összlet megjelenését (Tari Dácittufa?, Mátrai Vulkanit Formációcsoport), mely repedezettsége, illetve porozitása miatt lehet tárolóképződmény. A pannóniainál idősebb, miocén képződmények vastagsága erősen változik: a kiékelődéstől a néhány tíz méteren át az akár 000 méteres vastagságot is elérő vulkáni összletig. A miocén üledékek a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. Bugyi és Sári térségéből összesen négy vízminta származik a Mátrai Vulkanit Formációcsoport vulkáni összletéből és egy további minta Nagykőrösről a miocén képződményből. A Bugyi térségéből származó két vízminta viszonylag alacsony, mg/l-es TDS-ű, NaCl-os vizet, míg a Sári környéki két vízminta magasabb, mg/l-es összes oldottanyag-tartalmú vizet jelez a térségben. A nagykőrösi, 75 4 méteres mélységközből származó víz, jelentős TDS-sel ( 400 mg/l) és NaClHCO -os kémiai jelleggel rendelkezik. Egy kevert vízminta áll még rendelkezésre Kerekegyházáról, mely a felső-pannóniai összlettől az aljzatig minden képződményt érint: ez 8000 mg/l-es TDS-sel és NaCl-os víztípussal rendelkezik. Mint szénhidrogén-tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek. A keletkezett szénhidrogének (földgáz és kőolaj) több helyen csapdázódhatnak a területen: a paleozoos aljzat képződményeiben, a prekambriumi kristályos aljzat tetőzónájában, a permi arkózás homokkőben, a mezozoos aljzat karbonátos képződményeiben, az eocén karbonátokban, durvatörmelékes képződményekben, a prepannóniai miocén karbonátos és vulkáni képződményekben, a pannóniai homokkövekben (Újfalui Formáció). A felső-pannóniai rétegek alatti idősebb képződmények a terület K-i részein enyhén túlnyomásosak lehetnek. Erre fokozott figyelemmel kell lenni, a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (elsősorban Szépvölgyi Mészkő, Kosdi Formációk). Vízföldtani jelentősége csak akkor van, ha közvetlenül települ az aljzaton és egy hidraulikai rendszert képez a repedezett alaphegységi zónákkal. 6

63 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A prepannóniai miocén képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. A képződmények nyomásviszonyai esetlegesen enyhén túlnyomásosak lehetnek Regionális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között az alsó-pannóniai rétegsor leginkább kifejlett képződménye, az Algyői Formáció jelölhető meg regionális vízzáróként, mely döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésű, és benne a homokkő-lencsék, -betelepülések részaránya alacsony. Ugyanakkor vastagsága erősen változó, néhány 0 métertől kb. 00 méterig terjed. A prepannóniai miocén képződményekről információ az ÉNy-i (Bugyi, Dabas, Sári), K-i (Örkény, Táborfalva), illetve a DK-i területekről (Lajosmizse, Kerekegyháza) áll többnyire rendelkezésre. A Kozárdi Formáció sekélytengeri agyag, márga rétegei méteres vastagságban jellemzőek Lajosmizse és Bugyi térségében. A Mátrai Vulkanit Formációcsoport andezites összlete a területen Örkény Dabas irányában kivastagodást mutat és a néhány tíz métertől akár a 900 méteres vastagságot is elérheti. Paleogén képződményekről csak az ÉNy-i területrészekről áll rendelkezésre információ (Bugyi, Dabas, Sári). Itt rendszerint néhány 0 méteres vastagságban, de maximum méteres vastagságban jelennek meg a Budai Márga, Tardi Agyag, Kiscelli Agyag, valamint a Szécsényi Slír Formációk finomszemcsés agyagos, aleuritos képződményei. Az oligocén tufás képződményből egy vízminta áll rendelkezésre Dabasról. Itt kb mg/l-es TDS-t és NaCl-os víztípust határoztak meg. A többi vízkémiai jellemzést lásd a Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók alfejezetnél. Itt kell megemlíteni, hogy a paleogén, prepannóniai miocén, illetve az alsó-pannóniai finomszemcsés, agyagos, aleuritos, márgás képződmények akár szénhidrogén-anyakőzetek is lehetnek... Alaphegységi rezervoárok Az alaphegység a területen és 5 km-es környezetében változatos felépítésű. A vizsgálati terület nagy részén az aljzatot a Közép-dunántúli egység kőzetei alkotják, melyek elsősorban paleozoos és mezozoos képződmények. A terület ÉNy-i részein, megjelennek permi sekélytengeri sziliciklasztos és karbonátos képződmények (Szentléleki, Nagyvisnyói és Tabi Dolomit Formációk). Az 5 km-es terület legészaknyugatibb részein középső felső-triász korú platform és medence fáciesű karbonátok fordulnak elő (Táskai, Somi, Igali Formációk). A terület középső részén, a Dömsöd Albertirsa, valamint a Szalkszentmárton Ladánybene Mikebuda vonalak között valószínűleg a nagy mélység miatt ismeretlen felépítésű az aljzat. A vizsgálati terület DK-i és DNy-i területein, a ugyanakkor a Mecseki-egység képződményei alkotják az aljzatot. Kunszentmiklóstól délre, valamint a Felsőlajos Cegléd vonal mentén variszkuszi kristályos képződményeket (gneisz, csillámpala, amfibolit) találunk (Kőrösi Komplexum), míg a Felsőlajos Nyársapát menti zónában a Mórágyi Komplexum granitoidjai jelennek meg. Lajosmizse Ladánybene térségében alsó-kréta pelágikus márgák, mészkövek (Apátvarasdi Mészkő, Hidasivölgyi Márga Formációk) fordulnak elő. Kunbaracs térségében további kréta képződmények jelennek meg, melyek már medencefáciesű márgák, törmelékes kőzetek (Vékényi Márga, Izsáki Márga Formációk). Nagyon kis kiterjedésben előfordulnak még a vizsgálati területen alsó középső-jura finom sziliciklasztos képződmé- 6

64 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet nyek (Vasasi és Hosszúhetényi Márga, Mecseknádasdi Homokkő, Óbányai Aleurolit és Komlói Mészmárga Formációk) is Kunadacstól Ny-ra. Az aljzat többnyire 000 mbf méternél mélyebben található, mely Örkény Albertirsa környezetében már akár mbf mélységbe is zökkenhet. Bugyi és Lajosmizse térségében ennél sekélyebben, kb. 500 mbf mélységig is emelkedhet. Rezervoárként egyrészt a karbonátos formációk jöhetnek számításba (mezozoos mészkövek), amennyiben hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett üde karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú pl. geotermikus, CO tárolási szempontból. Másrészt a repedezett mezozoos palás képződmények, a nagyobb porozitással rendelkező mezozoos sziliciklasztos képződmények, vagy a paleozoos, metamorf, magmás képződmények (gneisz, csillámpala, pala, homokkő, gránit) rendelkezhetnek magasabb porozitás és permeabilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képezneke az alaphegységi rezervoár-részekkel. Az aljzatból a vizsgált területről és annak 5 km-es környezetéből csak egyetlen vízkémiai elemzés áll rendelkezésre Sári térségéből a permi Szentléleki Formációból. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy rendkívül alacsony 00 mg/l-es TDS és az ahhoz kapcsolódó NaHCO -os kémiai jelleg rendkívül kiugró érték, így valószínűleg mérési hiba lehet. Más képződményből a területen és annak 5 km-es környezetében nem áll rendelkezésre mérési adat. Ugyanakkor tovább, keleti irányban, az 5 km-es zónán túl, Nagykőrös, Cegléd és Újszilvás környékéről már vannak mérési eredmények. Ezek szerint triász, perm és paleozoos képződményekből általában NaClHCO -os kémiai jellegű mg/l összes oldottanyag tartalmú vizek származnak Nagykőrös térségéből. A Mecseki Kőszén Formációban NaClSO 4 -os kémiai jellegű és kb mg/l körüli TDS-el rendelkező vizet ismertek meg Cegléd környezetében. Továbbá 600 mg/l körüli, NaCaHCO Cl-os vízminta ismert Újszilvásról, paleozoos képződményből.... A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása... Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb. 5 0%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4 5%-ot tesz ki, a löszös, homokos felszíni képződmények esetében ez 0% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni.... Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen kívül találhatóak a pannóniai, prepannóniai miocén korú, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezen szűkebb terüle- 64

65 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A felső-pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban K-i irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból a fedősorozatig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: az itt kiékelődő felső-, alsó-pannóniai, valamint prepannóniai miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a vizek kényszerpályára kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak. A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében az itteni termálvíztartók lokális és regionális áramlási rendszereinek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges feladat lesz, különösen a Nyugat-Alföld porózus termál és a Budapest környéki termálkarszt víztestekre megállapított jó mennyiségi állapot fenntartása miatt. Szükséges tehát e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásrahatásainak tisztázása, értékelése. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell.... A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai... A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt K felől Ny-i, ÉNy-i irányba tartó regionális áramlás rajzolódik ki.... A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz-, ásványvíz- (Albertirsa, Dánszentmiklós, Kerekegyháza, Lajosmizse), gyógyászati- (Albertirsa, Kunszentmiklós), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. 65

66 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is.... Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni...4. A terület vízminőségi képe Örkény vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 06 szeptemberében az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani Naplók és rendelkezésére álló víz, illetve CH-kutatáshoz és termeléshez kapcsolódó archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, az általános vízösszetétel bemutatására, figyelembe véve a szennyezettség, illetve a hidrodinamikai viszonyokból eredő egyéb ható tényezők (pl. párolgás) hatását. A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot, ezért a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. A sekély (felszín alatti 50 méternél sekélyebb) vízadó vizsgálatára mintegy 50 vízföldtani objektum vízkémiai adatait használtuk fel. A vizek összes oldottanyag-tartalma a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 0%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l (500 mg/l körüli medián), a klorid-ion tartalom 90 mg/l (mediánja 0 mg/l körül), míg a hidrogén-karbonát tartalom mg/l között változik 40 mg/l körüli medián érték mellett. A szennyezett felszín közeli kutak között melyek, regionális, illetve települési hulladéklerakó telepek és szennyvíztelepek, üzemanyagtelepek pontszerű szennyezéseihez, illetve diffúz mezőgazdasági szennyezésekhez köthetőek. Magas összes oldottanyag-tartalommal találkozhatunk Csemő, Kecskemét, Kiskunlacháza és Tass kútjainál, ahol a nitrát- és szulfát-tartalom elérheti a 940 mg/l és 0 mg/l értékeket és az összes oldottanyag-tartalom akár a 440 mg/l értéket is. A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whiskers diagramon (. ábra) a szennyezett kutak vizeinek elhagyásával ábrázoljuk. A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 0% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg. 66

67 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whiskers diagramja a medián értékek és a 0% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével, a szennyezett kutak adatainak elhagyásával A kvarter képződményekben tárolt vizek többnyire CaMgHCO -os, CaMgNaHCO -os és NaCaMgHCO -os típusúak, néhány esetben NaHCO típusúak (Albertirsa, Bugyi, Délegyháza és Dömsöd egyes kútjaiban). A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 0%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, kb mg/l Na +, mg/l Ca +, 5 5 mg/l Mg + és mg/l HCO. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (általánosságban a felszíntől számított körülbelül 400 méterig) tárolt vizek jellemzően, NaMgCaHCO -os és NaHCO -os, NaHCO Cl-os típusúak. Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően mg/l közötti, mediánja 640 mg/l körüli, a jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l (medián 0) Na +, 5 50 mg/l Ca +, 5 5 mg/l Mg +, 5 50 mg/l (medián 40) Cl és (medián 40) mg/l HCO. A mélyebb vízadókban, a felszíntől számított körülbelül méteres mélységközben, tárolt vizek jellemzően NaClHCO -os vagy NaCl-os kémiai jelleggel és nagyobb, jellemzően mg/l (mediánja 600 mg/l) összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül (medián 40) mg/l Na +, (medián 80) mg/l HCO, (medián 70) mg/l Cl. A rendelkezésre álló adatok alapján a felső pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldott anyag tartalom [TDS]) eloszlását Box Whiskers diagramon (4. ábra) ábrázoljuk. 67

68 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 4. ábra. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a koncessziós terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értéke Box-Whiskers diagramok a medián értékek feltüntetésével Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport, továbbá az idősebb miocén és prekainozoos képződményekben tárolt vizek mindössze néhány kút egy-egy adata alapján ismert a vizsgált területen és annak 5 km-es körzetében. Az alsó-pannóniai Algyői Formációból származó felszínalatti vizet egyetlen fúrás a Bugyi Bu 4 jelű meddő CHkutatófúrása tárja fel. Az 580 m körüli mélységből származó víz NaCl típusú, összes oldottanyag-tartalma mindössze 80 mg/l, 440 mg/l Na + és 640 mg/l Cl tartalommal. A Mátrai Formációcsoport vulkanikus képződményeiből származnak Bugyi Bu 4, Sári Si, Si CH-kutatófúrások mintái. A vizek NaCl típusúak, a Bu 4 fúrás m mélységközből származó felszínalatti vizei 850 és 50 mg/l körüli Na +, 00 és 900 mg/l körüli Cl, 400 és 600 mg/l körüli összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A Si és Si fúrások 670 m körüli mélységből származó vízmintáinak összetételét 000 és 800 mg/l körüli Na +, 4900 és 800 mg/l körüli Cl, 800 és 4900 mg/l körüli összes oldottanyagtartalom jellemzi. A miocén képződményben szűrőzött Nagykőrös Nk.Ú 0 jelű CH-kutató fúrás 00 m körüli mélységből származó vize NaCl(HCO )típusú, mg/l körüli Na + és 000 mg/l körüli Cl, 6000 mg/l körüli HCO és 4000 mg/l körüli SO 4 tartalommal. Összes oldottanyag-tartalma eléri a 000 mg/l értéket. Kerekegyháza Ke és Ke meddő CH-kutatófúrások kevert felső- és alsó-pannóniai miocén, illetve Ke esetében mezozoos vizei, NaCl, illetve NaClHCO típusúak. Összetételük nagyon eltérő, mely valószínűleg az utóbbi fúrás esetében az aljzati vizek keveredésével függ össze. A vizekben 000 és 8000 mg/l összes oldottanyag-tartalom, 540 és 000 mg/l körüli Na +, 460 mg/l és 4500 mg/l Cl tartalom figyelhető meg. A Dabas 89 jelű figyelőkút oligocén képződményből származó vize körülbelüli 780 mg/l Na +, 750 mg/l Cl és 5040 mg/l összes oldottanyag-tartalommal jellemezhető. A Sári Si fúrás 50 m körüli mélységből vett vízmintája a permi Szentléleki Formációban szűrőzött, azonban víz kémiai jellege és alacsony oldottanyag-tartalma miatt az elemzés gyaníthatóan téves, nem értékeljük. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik mind vertikális, mind horizontális különbségek jellemzőek. A kvarter képződményekben tárolt vizek többnyire CaMgHCO -os, CaMgNaHCO -os és NaCaMgHCO -os esetenként NaHCO típusúak. A 68

69 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban NaMgCaHCO -os és NaHCO -os, NaHCO Cl-os, a mélyebb részeken ( méteres mélységközben) NaClHCO -os vagy NaCl-os típusú vizek jellemzőek. A felső-pannóniainál idősebbek képződmények vizei NaCl és NaClHCO típusúak. A 5. ábraán az összes oldottanyag-, a klorid és a hidrogén-karbonát koncentráció mélység függvényében történő változása vizsgálható. A vizsgált területen a felszíntől számított körülbelül méter mélységközben (felső-pannóniai mélyebb rétegek és idősebbek) az összes oldottanyag-tartalom növekedése figyelhető meg, azonban egyetlen esetet a TDS kivéve nem haladja meg a mg/l értéket. A magasabb TDS értékkel jellemezhető szennyezett felszín közeli mintákat itt nem tárgyaljuk. A klorid-tartalom a kvarter felszínalatti vizekhez képest a felsőpannóniai vizekben szélesebb tartományban változik, azonban csak méter alatt mutat növekedést a mélységgel, és emelkedik mintegy 4000 mg/l érték fölé a felső-pannóniainál idősebb vizekben. A hidrogén-karbonát tartalmat illetően emelkedő értékeket figyelhetünk meg a mélységgel a kvarter és a felső-pannóniai sekélyebb, illetve mélyebb vizekben. A felsőpannóniaihoz viszonyítva az idősebb vizek hidrogén-karbonát koncentrációi változékonyak (többnyire alacsonyabbak), azonban nem mutatnak számottevő változást a mélységgel. A mélységgel való kapcsolat értékelését nehezíti a minták kis száma és változatossága. Fontos megjegyeznünk, hogy a vizsgálati adatok legnagyobb számban a sekély hidegvizű, kvarter és felső-pannóniai rétegekből, a felszíntől számított 900 m mélységig állnak rendelkezésünkre. A mélység felé haladva egyre kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mely az értelmezés bizonytalanságát nagymértékben növeli. 5. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben 69

70 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet.4. A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felülvizsgálata (VGT) 05. december -i keltezésű anyagából összegyűjtött állományok felhasználásával készült. Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es négyszög alakú körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet..4.. Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek.4... Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület nagy arányban a Duna részvízgyűjtő egységen helyezkedik el, keleti határán kisebb részben a részvízgyűjtő Tisza egység is érintett. Területén összesen felszíni vízgyűjtő alegység osztozik: az uralkodó, a területet a legnagyobb mértékben fedő a Dunavölgyi-főcsatorna ( 0), e mellett megjelenik még a Nagykőrösi-homokhát ( ) és az Alsó-Tisza jobb part ( 0) is. A területre és 5 km-es körzetére 5 sík- és dombvidéki, meszes felszíni vízfolyás és 8 állóvíz víztest esik (7. táblázatés 8. táblázat). A terület számos víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott. Ezek között sok a belvízcsatorna. Víztest kategórián kívüli állóvizek is találhatóak a területen és környezetében, köztük 54 bányató, 6 terepbe mélyített tó, 5 mentett oldali holtág, deflációs tó, 5 körtöltéses tó, holtág, mederelzárásos tó, tartósan vízállásos, vízfolyásos terület, 4 FAVÖKO és völgyzárógátas tó. 8 tóról nincs adat. 7. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Hasznosítás VIZIG Alpár Nyárlőrinci-csatorna AEP65 módosított, időszakos természetes vízfolyás vízelvezetés ATI *Duna-völgyi-főcsatorna alsó AEP44 mesterséges, vízátvezetés miatt állandó vízelvezetés, vízszállítású kettős működésű csatorna vízellátás ADU *Duna-völgyi-főcsatorna felső AEP44 mesterséges, időszakos kettős működésű vízelvezetés, csatorna vízellátás KDV vízelvezetés, Fűzvölgyi- és Szelidi-tavi módosított, vízátvezetés miatt állandó AEP497 vízellátás, csatornák vízszállítású kettős működésű csatorna tározás ADU Gerje AEP55 módosított, időszakos belvízcsatorna vízelvezetés KÖTI *I. övcsatorna (Kurjantói) AEP605 mesterséges, időszakos belvízcsatorna vízelvezetés ADU *Kiskunsági-főcsatorna Kígyósérrel vízszállítású kettős működésű csatorna vízellátás módosított, vízátvezetés miatt állandó vízelvezetés, AEP690 ADU Kurjantó Kondortói-összekötőcsatorna AEP7 mesterséges, időszakos belvízcsatorna vízelvezetés ADU *XX. (Örkényi)-csatorna AEQ0 mesterséges, időszakos belvízcsatorna vízelvezetés KDV XXI.-csatorna AEQ mesterséges, időszakos belvízcsatorna vízelvezetés ADU *XXIII.-csatorna AEQ mesterséges, időszakos belvízcsatorna vízelvezetés ADU *XXX.-csatorna AEQ mesterséges, vízátvezetés miatt állandó vízelvezetés, vízszállítású kettős működésű csatorna vízellátás ADU *XXXI. Apaji-csatorna (Átokcsatorna) alsó vízszállítású kettős működésű csatorna vízellátás mesterséges, vízátvezetés miatt állandó vízelvezetés, AEQ4 ADU *XXXI. Apaji-csatorna (Átokcsatorna) felső vízszállítású kettős működésű csatorna vízellátás mesterséges, vízátvezetés miatt állandó vízelvezetés, AEQ5 KDV *Duna Tisza-csatorna AEP440 mesterséges, vízátvezetés miatt állandó vízelvezetés, vízszállítású kettős működésű csatorna vízellátás KDV A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 70

71 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 8. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek Állóvíz neve Kódja Típusa Hasznosítás VIZIG Délegyházi-tavak AIG94 mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú rekreáció, horgászat KDV *Délegyháza I. AIP59 mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú horgászat KDV *I-II-III. tó AIP54 mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú horgászat, rekreáció KDV II. Spicwald AIP56 mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú horgászat, rekreáció KDV *Öregállás II. tó AIP5 mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú rekreáció KDV *Öregállás III. tó AIP5 mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú bányászat, horgászat KDV *Öregállás V. tó AIP54 mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú rekreáció KDV *Tripolisz AIP59 mesterséges, bányató, állandó vízborítottságú horgászat KDV A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. A 6. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket a vízjárta területekkel és műtárgyakkal. 6. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen (halas vizek, vízjárta területek) A vizsgálati terület nyugati harmadában, a Duna mentén (keletre) előfordulnak elöntési területek (többségében 0,%-os elöntési valószínűséggel). Jelölt nagyvízi meder nincs. Fővédvonal a Duna mentén, a területtől keletre húzódik. Egy nagyműtárgy található a területen (a Duna-Tisza-csatornán), keresztirányú műtárgy viszont számos vízfolyáson épült. A vizsgálati terület nagyobb részben mérsékelten, ill. közepesen belvíz-veszélyeztetett. A Dunához közelebb eső nyugati részeken előfordulnak erősen veszélyeztetett területek is. 7

72 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet.4... A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati terület túlnyomó részét hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus, illetve porózus víztestek csoportja alkotja; a terület nyugati részét a Duna-Tisza köze Duna-völgy északi rész (sp..4.; p..4.), a középső zónáját a Duna-Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő északi rész (sp..4.; p..4.), a keleti részét a Duna-Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi rész (sp..0., p..0.) sekély porózus és porózus víztest foglalja el. Északon a terület környezetébe lenyúlik a Duna bal parti vízgyűjtő Vác Budapest (sp...) sekély porózus víztest is (7. ábra, 9. ábra). 7. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével Kettő, 0 C-nál melegebb érintett porózus vízadó található a területen, a Nyugat-Alföld (pt..) és az Észak-Alföld (pt...) víztest. Ezek közül a Nyugat-Alföld porózus termál víztest foglal el jelentős területek a szűkebb értelemben vett vizsgálati területen. A terület északnyugati részét érinti a Bükki termálkarszt (kt..) víztest is, továbbá a terület környezetének északnyugati sarka érinti a Budapest környéki termálkarsztot is (kt..) (0. ábra). A terület felszín alatti víztesteit a 9. táblázat ismerteti. 7

73 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 9. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve Víztest Víztest VOR azonosító Típus *Duna-Tisza köze - Duna-völgy északi rész AIQ55 sp..4. *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész AIQ5 sp..4. sekély porózus *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész AIQ55 sp..0. Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest AIQ56 sp... *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész AIQ54 p..0. *Duna-Tisza köze - Duna-völgy északi rész AIQ54 p..4. porózus *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész AIQ50 p..4. *Észak-Alföld AIQ56 pt.. *Nyugat-Alföld AIQ6 pt.. porózus termál Budapest környéki termálkarszt AIQ50 kt.. *Bükki termálkarszt AIQ5 kt.. termálkarszt A *-gal jelölt víztestek érintik, a **-gal jelölt víztestek csak elhanyagolható mértékben érintik a vizsgálati területet Felszíni védett területek.4.. Felszíni és felszín alatti védett területek Az EU-VKI szerint is, a területen védettséget élveznek a különböző természetvédelmi területek vizes élőhelyei (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, Natura 000 és Ramsari védettségű területek), a halas vizek, a nitrát- és a tápanyagérzékeny területek, továbbá a kijelölt fürdőhelyek és rekreációs célra használt folyóvizek és állóvizek (8. ábra). A Délegyházi-tavakon 4 természetes fürdőhely van kijelölve. Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei és védőidomai is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. A vizsgálati terület szinten teljes egészében nitrátérzékeny. Tápanyagérzékeny terület az 5 km-es körzetet érintve a Duna-mentén húzódik. A természetvédelmi területekről bővebben a..4. fejezetben olvasható információ. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület, Natura 000 SAC, Natura 000 SPA, Ramsari) (0. táblázat). 0. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése FAVÖKO típus Natura000 SAC HUKN000 Felső-kiskunsági szikes puszta vizes, szárazföldi Natura000 SAC HUKN000 Felső-kiskunsági turjánvidék vizes, szárazföldi Natura000 SAC HUKN00 Fülöpházi homokbuckák vizes, szárazföldi Natura000 SAC HUDI00 Gerje mente vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura000 SAC HUDI005 Nagykőrösi pusztai tölgyesek vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura000 SAC HUKN0006 Nagynyíri-erdő vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Natura000 SAC HUKN000 Peszéri-erdő vizes, szárazföldi Natura000 SAC HUKN0005 Tass szalkszentmártoni szikes puszta vizes, szárazföldi Natura000 SCI, SAC HUDI00 Csévharaszti homokvidék vízi (alaphozam) Natura000 SCI, SAC HUKN0009 Natura000 SCI, SAC HUDI005 Turjánvidék Natura000 SPA HUKN000 Felső-kiskunsági szikes tavak és Mikla-puszta Felső-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vizes, szárazföldi 7

74 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése FAVÖKO típus Nemzeti Park 09/NP/74 Felső-kiskunsági puszta vizes, szárazföldi Nemzeti Park 09/NP/74 Felső-kiskunsági szikes tavak vizes, szárazföldi Tájvédelmi Körzet /TK/75 Ócsai TK vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Természetvédelmi Terület 86/TT/66 Dabasi-turjános TT vizes, szárazföldi Természetvédelmi Terület 89/TT/98 Kunpeszéri Szalag-erdő vizes, szárazföldi Ramsari Ramsari Ócsai Turjános vizes, szárazföldi Ramsari Ramsari Felső-kiskunsági szikes puszták vizes, szárazföldi ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek.4... Felszíni védett termelések Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik. A terület felszíni vizeiből engedélyezett vízkiemeléseket a. táblázat mutatja be. Név Meder VOR Település. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek Vízkivételi hely (Fkm) Vízkivétel célja Engedélyezett vízkivétel összesen m /év Dömsödi I. öntözőcsatorna AAB75 Bugyi 5.7 Öntözés (felt.) 0000 Dömsödi-II. öntözőcsatorna AAA05 Apaj Halgazdasági vízellátás 444 Dömsödi-II. öntözőcsatorna AAA05 Apaj 0.66 Halgazdasági vízellátás 68 Dömsödi-II. öntözőcsatorna AAA05 Apaj.4 Halgazdasági vízellátás 5446 Szittyó-csatorna AAB67 Bugyi Öntözés (felt.) 500

75 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Név Meder VOR Település Vízkivételi hely (Fkm) Vízkivétel célja Engedélyezett vízkivétel összesen m /év Újhartyáni-tározó AIT98 Újhartyán.8 Öntözés (felt.) 656 XX. (Örkényi)-csatorna ABS50 Dabas 6 Öntözés 000 XXX-csatorna AAB7 Bugyi 4.6 Öntözés (felt.) 500 XXXI. Apaji-csatorna (Átokcsatorna) természetvédelmi vízpótlás Ökológiai/ AAB048 Apaj Bak-éri (XXXII/a)-csatorna AEC646 Kunszentmiklós 0.6 Öntözés 9000 Bak-éri (XXXII/a)-csatorna AEC646 Kunszentmiklós 6 Öntözés (felt.) 9000 Duna-völgyi-főcsatorna AAB58 Kunpeszér.4 Öntözés 000 XXX-csatorna AAB7 Kunszentmiklós Halgazdasági vízellátás 46 Gerje AAB8 Albertirsa Halgazdasági vízellátás Felszín alatti védett termelések A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben lásd 5. táblázat). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT) során készült közcélú ivóvízbázisok adatbázisa a legalább 0 m /nap kapacitású, vagy 50 főnél többet ellátó üzemelő, illetve tartalék és távlati ivóvízbázisokat tartalmazza. Ennek megfelelően Örkény vizsgálati területet érintő 8 felszín alatti ivóvízbázis közül 7 üzemelő, tartalék ivóvízbázis. Az 5 km-es körzet további 9 üzemelő, tartalék és távlati ivóvízbázist érint. A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik. A 4 ivóvízbázisból 5 sérülékeny (ebből távlati ivóvízbázis), 4 vízbázis esetében a sérülékenység még bizonytalan besorolású. A távlati vízbázisok és egy üzemelő vízbázis védőterületének meghatározása sérülékeny vízbázis programon belül történt, 9 vízbázisra üzemeltető készített diagnosztikát, további 5 esetben KEOP támogatással készült értékelés. Az elkészült diagnosztikák minden esetben határozattal elfogadottak. A koncesszióval érintett területen, környezetében további egyéb, nem sérülékeny közcélú vízbázis is található (Lajosmizsén és Cegléden). A. táblázat ismerteti részletesen a terület közcélú és egyéb vízbázisait, míg a 9. ábra a felszín alatti termelések védőterületeit és speciális termelő kutakat mutatja be. Település. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz és egyéb vízbázisai FEV /FAV Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Vízbázis sérülékeny Rendelkezésre álló diagnosztika Védendő termelés (m /nap) Albertirsa FAV ALF768 Albertirsa ÖVÜZI határozattal kijelölt, üzemelő nem (vízműkutak) üzemi diagnosztika 04 *Apaj FAV ALG66 Községi Vízmű üzemelő nem 00 Áporka FAV ALG67 Községi Vízmű üzemelő nem 48 *Bugyi FAV ALG68 Községi vízmű üzemelő igen KEOP diagnosztika 470 Ceglédbercel FAV ALF878 Ceglédbercel Vizműtelep kutjai/ceglédbercel üzemelő Csemő FAV AID8 Csemő Ny. távlati igen *Dabas FAV AID9 Dabasi-Szőlők vízmű üzemelő nem *Dabas FAV ALG88 Vízmű üzemelő igen *Dánszentmiklós FAV ALF9 Dánszentmiklós Vízszolgáltató Kft. települési vízmű kútjai üzemelő Délegyháza FAV ALG89 Délegyháza, Vízmű üzemelő nem igen nem határozattal kijelölt, üzemi diagnosztika határozattal kijelölt, üzemi és SVB diagnosztika határozattal kijelölt, üzemi és KEOP diagnosztika határozattal kijelölt, üzemi és KEOP diagnosztika határozattal kijelölt, üzemi diagnosztika határozattal kijelölt, üzemi diagnosztika

76 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település FEV /FAV Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Vízbázis sérülékeny Rendelkezésre álló diagnosztika Védendő termelés (m /nap) Dömsöd FAV ALG69 Dömsöd, Községi Vízmű üzemelő nem 960 Dunavarsány FAV ALG075 HM lakótelep üzemelő bizonytalan 5 Dunavarsány FAV ALG840 Vízmű üzemelő nem 00 Dunavecse FAV határozattal kijelölt, távlati igen AID7 Dunavecse Észak SVB diagnosztika 0000 *Felsőlajos FAV ALG5 Lajosmizse, Felsőlajosi Vízmű üzemelő igen *Hernád FAV ALG84 Hernád, Vízmű üzemelő nem 575 Inárcs FAV ALG Inárcs, Községi Vízmű üzemelő bizonytalan folyamatban 650 Kakucs FAV ALG7 Kakucs, Települési Vízmű üzemelő igen KEOP diagnosztika 5 Kecskemét FAV ALG6 Kecskemét vízmű vízbázisa üzemelő nem 8 Kerekegyháza FAV ALG74 Kerekegyháza Vízmű üzemelő nem 79 Kiskunlacháza FAV ALG74 Községi Vízmű üzemelő nem 906 Kunadacs FAV ALG94 Kunadacs Vízmű üzemelő nem Kunbaracs FAV ALG96 Kunbaracs Vízmű üzemelő igen *Kunpeszér FAV ALG0 Kunpeszér Vízmű üzemelő igen határozattal kijelölt, üzemi diagnosztika 00 *Kunszentmiklós FAV ALG06 Kunszentmiklós Vízmű tartalék nem 4 *Ladánybene FAV ALG4 Ladánybene Vízmű üzemelő nem határozattal kijelölt, üzemi diagnosztika 50 *Lajosmizse FAV ALG6 Lajosmizse Vízmű üzemelő nem határozattal kijelölt, üzemi diagnosztika Mikebuda FAV ALG88 Mikebuda Települési vízmű üzemelő nem határozattal kijelölt, üzemi diagnosztika 4 Nyáregyháza FAV ALG847 Vízmű üzemelő igen 50 *Örkény FAV ALG79 Örkény város vízmű üzemelő igen KEOP diagnosztika 658 Pilis FAV ALG54 Pilis Gerje-Forrás határozattal kijelölt, üzemelő nem Termv.,Környv. M. Kht üzemi diagnosztika 740 *Pusztavacs FAV ALF75 L raktár üzemelő nem 00 Cegléd Cegléd FAV FAV *Pusztavacs FAV ALG8 Pusztavacs, Községi Vízmű üzemelő igen 80 Szalkszentmárton FAV ALG6 Szalkszentmárton Vízmű tartalék nem 4 *Táborfalva FAV ALG85 Táborfalva, Községi Vízmű üzemelő bizonytalan folyamatban 40 *Táborfalva FAV ALG697 Táborfalva-Tatárszentgyörgy VA laktanya üzemelő bizonytalan 0 Tass FAV ALG709 Tass Vízmű tartalék nem Tass FAV AID749 Tass (Gudmon-fok) üzemelő igen határozattal kijelölt, SVB diagnosztika 9950 *Tatárszentgyörgy FAV ALG858 Tatárszentgyörgy, Vízmű üzemelő igen 78 *Újhartyán FAV ALG859 Újhartyán, Községi Vízmű üzemelő nem folyamatban 40 Újlengyel FAV ALG89 Újlengyel, Községi vízmű üzemelő igen 0 *Lajosmizse FAV **005- MAGYARVÍZ Kft. Ásványvíz nem **64-90 **64-0 SVB: sérülékeny vízbázis. FEV felszíni, FAV felszín alatti. * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el. ** egyéb, nem közcélú vízbázis. Palackozó Germán Ásványvíz gyártó ZRt. kútjai Szabadidőközpont kútja nem nem számított üzemelői diagnosztika számított üzemelői diagnosztika

77 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 9. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen Az OTH nyilvántartása szerint 4 ásványvíz és gyógyvíznek minősített kút található a vizsgálati területen, míg környezetében további 8 ásványvizet és gyógyvizet termelő kút mélyült. A kutak részletes adatait a. táblázat tartalmazza.. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X Térképi jele Albertirsa K-5 gyógyvíz gyógyvíz Albertirsa K-4 Veritas Gold ásványvíz ásványvíz A-4 Albertirsa K-5 Aquaria ásványvíz ásványvíz A-5 Albertirsa K-8 Aquarius ásványvíz ásványvíz A-8 Albertirsa K-9 Kristályvíz ásványvíz ásványvíz A-9 Albertirsa K- AQUARIUS ásványvíz ásványvíz A- Albertirsa K-8 AQUALIFE ásványvíz ásványvíz A- Dánszentmiklós *K- Kék-Brill ásványvíz ásványvíz D- Kunszentmiklós *B-0 Szentmiklósi gyógyvíz gyógyvíz KM-0 Kerekegyháza K-49 Hercegegyházi ásványvíz ásványvíz KE-49 Kerekegyháza B-54 Kerekegyházi ásványvíz ásványvíz KE-54 Lajosmizse *K-09 Zafir ásványvíz ásványvíz L-09 Lajosmizse *K-0 Primavera ásványvíz ásványvíz L-0 Lajosmizse *K-5 Mizse természetes ásványvíz ásványvíz L-5 A *-gal jelölt kutak a területre esnek. 77

78 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati területen, míg körzetében további 6 db 0 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a Nyugat-Alföld és az Észak-Alföld porózus termál felső-pannóniai összleteit csapolják. Nincs olyan kút, amelynek szűrőzési mélysége eléri a 000 métert. A működő kutak vizét fürdővízként hasznosítják. kút eltömedékelt, 5 kút lezárt. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 4. táblázat közöl. A 0. ábra a területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 0 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel. 0. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karsztvíztestek 4. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 0 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település Kút jele Kút egyéb jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele Lajosmizse *K Pl lezárva -46 Kunadacs K Pl lezárva, észlelő -9 Dabas *K M lezárva, észlelő -5 Albertirsa B-60/a , Pl lezárva -67 Albertirsa K Pl eltömve -96 Dánszentmiklós *K ,6 5, Pl lezárva -99 Albertirsa K Pl lezárva -08 Albertirsa K Pl fürdő -09 Újlengyel K , 50, Pl lezárva - A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** a kút létesítése idején. A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 5. táblázat és a 6. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit elsődlegesen mezőgazdasági, kisebb mértékben ipari céllal termelik. A porózus víztestek készleteit főképp ivóvíznek, öntözésre és egyéb mezőgazdasági célokra, valamint ipari céllal hasznosítják. A porózus termál vízadók vizét fürdővízként termelik. Karszt víztestből nem történik vízkiemelés. Visszatáplálás nem történik a területen. 78

79 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest kódja 5. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 000 m /év egységben (VGT, 0-es nyilvántartási adatok) ivóvíz ipari energia bányászat öntözés Kitermelt víz 000 m /év fürdővíz egyéb termelés egyéb mezőgazdasági visszatáplálás egyéb és többcélú termelés összevonva Összesen sp ,44,44,58 56,66 sp..4. 0,0885,8 0 7,8885 sp ,8,6 0,97,807 sp... 0 p..0. 8,677 74,057 7,5 8,887 7,85 06,9 47,594 p..4. 6,9 66,644 6,5 58,9 7,696,05 04,4864 p ,6,57,5,5 7 77,985 8,97 pt.. 8,4 8,4 pt.. 5,94 5,94 kt.. 0 kt táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (000 m /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen (VGT, 0-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége (m) A kifolyó víz hőmérséklete ( C) Éves szinten kitermelt vízmennyiség (000 m/év) sekély porózus sekélyebb, mint 0 96,865 porózus mélyebb, mint 0 kevesebb, mint 0 544,056 porózus termál magasabb, mint 0 80,6 karszt kevesebb, mint 0 termál karszt magasabb, mint 0 0 Összesen: 55, Pontszerű szennyezőforrások.4.. Szennyeződések Pontszerű szennyezőforrásnak minősülnek a szennyvíztisztító telepek, ahonnan a tisztított szennyvizet a talajba vagy vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre az esetek felében jelentős (. ábra, 7. táblázat). 7. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Tatárszentgyörgy Tatárszentgyörgy Szennyvíztisztító Telep sp..4. lehet, hogy jelentős Kunpeszér Kunpeszér Szennyvíztisztító Telep Duna-völgyi-főcsatorna alsó nem jelentős Táborfalva Táborfalva Szennyvíztisztító Telep sp..4. nem jelentős Nyáregyháza Nyáregyháza Szennyvíztisztító Telep sp..4. nem jelentős Örkény Örkény Szennyvíztisztító Telep sp..4. lehet, hogy jelentős Kunszentmiklós Kunszentmiklós Szennyvíztisztító Telep XXXI. Apaji-csatorna (Átokcsatorna) alsó fontos Kiskunlacháza Kiskunlacháza Szennyvíztisztító Telep Ráckevei-Soroksári-Dunaág nem jelentős Dabas Dabas Szennyvíztisztító Telep sp..4. lehet, hogy jelentős Albertirsa Albertirsa Szennyvíztisztító Telep Gerje jelentős Újlengyel Újlengyel Szennyvíztisztító Telep sp..4. nem jelentős Újhartyán Újhartyán Szennyvíztisztító Telep Duna-völgyi-főcsatorna felső nem jelentős Tass Tass Szennyvíztisztító Telep XXXI. Apaji-csatorna (Átokcsatorna) alsó nem jelentős 79

80 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Pilis Pilis Szennyvíztisztító Telep Gerje jelentős Lajosmizse Lajosmizse Szennyvíztisztító Telep XX. (Örkényi)-csatorna fontos Bugyi Bugyi Szennyvíztisztító Telep sp..4. nem jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet. A terület felszíni vizeit egyéb (pl. ipari) bevezetések is érintik, ezek befogadóra tett hatása azonban nem jelentős (8. táblázat). 8. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó víztest neve Hatása a befogadóra Lajosmizse JBG-Hungary Kft Kohászat, fémfeldolgozás XX/d--csatorna nem jelentős Kecskemét Galvanofém Galvanizáló és Fémfelületkezelö Kft Kohászat, fémfeldolgozás Ménteleki csatorna nem jelentős Albertirsa Flame-Sec Kft. Termálvíz, fürdővíz Gerje nem jelentős Kunszentmiklós Temakun Ipari És Egyéb feldolgozóipar XXXI. Apaji-csatorna nem jelentős Kereskedelmi Kft Kunszentmiklós Város Kunszentmiklós Polgármesteri Hivatala A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet. Termálvíz, fürdővíz (Átok-csatorna) Bak-éri (XXXII/a)- csatorna nem jelentős. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen A. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. Kommunális (B) kategóriájú hulladéklerakó Dabason és Dömsödön található. 80

81 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A. ábraán láthatóak a szennyezett területek. A hetényegyházai TPH és BTEX szennyezés kármentesítése az utómonitoring fázisában van.. ábra. Hulladékgazdálkodás. ábra. Szennyezett területek 8

82 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A fő szennyező tevékenység a térségben az állattartás, az élelmiszeripar, valamint a fémfeldolgozás. Albertirsán, Dabason, Kecskeméten, Kiskunlacházán, Kunszentmiklóson, Lajosmizsén és Tasson benzinkutak üzemelnek. Seveso besorolású üzem Dabason, Újhartyánon, Szalkszentmártonon, Felsőlajoson és Gyálon található. A térség fő bányászott nyersanyagai építőipari nyersanyagok ( és homok). A bányászat erősen Dunavarsányra és környékére koncentrálódik. A területet egy szénhidrogénbányatelek (kőolaj, szénhidrogén, földgáz) is érinti. Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 4. ábra mutatja be. 4. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás.4... Diffúz szennyezőforrások A terület nagy része nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenységgel, elsősorban szántóföldi műveléssel, kisebb részben szőlő- és gyümölcstermesztéssel érintett (5. ábra). 8

83 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek.4... Vízbázisok veszélyeztetettsége Veszélyeztetettségi vizsgálatot mind a 9 sérülékeny és bizonytalan besorolású ivóvízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján 5 esetben jelentős veszély áll fenn, vízbázis közepesen veszélyeztetett, vízbázisnál (Táborfalva) pedig nem áll fenn veszélyeztetettség. A veszélyeztetettség oka leginkább a vízbázis területhasználatából adódik, azaz a település, illetve a mezőgazdasági terület aránya a védőterületen meghaladja az 50%-ot, míg esetben földtani közeg és éghajlati veszélyeztetettségből adódó kockázat is jelentős lehet, továbbá partiszűrésű vízbázisok esetén a felszíni szennyezésből és árvízi eseményből is adódhat jelentős kockázat. Veszélyeztetettség egyik vízbázis esetében sem áll fenn a vízbázis szennyezettségéből adódóan Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a 8

84 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest integrált állapota Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek integrált állapota esetben rossz, esetben gyenge, 7 esetben mérsékelt, víztesté jó. esetben pedig adathiány miatt nem volt lehetséges az értékelés. A Kiskunsági-főcsatorna Kígyós-érrel víztest esetében cink-, és higany és vegyületei együttesen, további két víztest esetében pedig cink és vegyületei, illetve higany és vegyületei okoznak gondot. Az állóvizek állapot értékelése adathiány miatt nem történt meg. (9. táblázat). 9. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest név Víztest azonosító Alpár Nyárlőrinci-csatorna AEP65 nam adathiány jó nam adathiány adathiány *Duna Tisza-csatorna AEP440 mérsékelt jó jó mérsékelt jó mérsékelt *Duna-völgyi-főcsatorna alsó AEP44 gyenge kiváló mérsékelt gyenge nem jó gyenge *Duna-völgyi-főcsatorna felső AEP44 mérsékelt jó jó mérsékelt jó mérsékelt Fűzvölgyi- és Szelidi-tavi csatornák AEP497 mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt Gerje AEP55 gyenge mérsékelt jó gyenge jó gyenge *I. övcsatorna (Kurjantói) AEP605 rossz jó jó rossz jó rossz *Kiskunsági-főcsatorna AEP690 mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt nem jó mérsékelt Kígyós-érrel Kurjantó Kondortóiösszekötő-csatorna AEP7 nam adathiány jó nam adathiány adathiány *XX. (Örkényi)-csatorna AEQ0 jó jó jó jó jó jó XXI.-csatorna AEQ jó kiváló jó jó adathiány jó *XXIII.-csatorna AEQ jó adathiány kiváló jó adathiány jó *XXX.-csatorna AEQ mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt *XXXI. Apaji-csatorna (Átok-csatorna) alsó AEQ4 mérsékelt gyenge jó mérsékelt jó mérsékelt *XXXI. Apaji-csatorna (Átok-csatorna) felső AEQ5 mérsékelt jó jó mérsékelt jó mérsékelt Délegyházi-tavak AIG94 adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány *Délegyháza I. AIP59 adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány *I-II-III. tó AIP54 adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány II. Spicwald AIP56 adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány *Öregállás II. tó AIP5 adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány *Öregállás III. tó AIP5 adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány *Öregállás V. tó AIP54 adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány *Tripolisz AIP59 adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány adathiány A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. nam: nem alkalmazható minősítés. 84

85 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A felszín alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 7 esetben jó. sekély porózus víztest jó állapotú, de a gyenge minősítés kockázata fennáll a vízmérleg teszt okán. Két sekély porózus és egy porózus víztest gyenge mennyiségi állapotú a vízmérleg, illetve a FAVÖKO teszt eredménye miatt (0. táblázat). A minőségi állapotfelmérés során 7 víztest állapota jó, míg mind a négy sekély porózus víztest gyenge állapot minősítést kapott diffúz szennyezettség, vízbázist veszélyeztető szennyezőanyagok, valamint a trendszámítások eredménye nyomán (. táblázat). Víztest 0. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota VOR Neve Jele Süllyedés Vízmérleg AIQ55 *Duna-Tisza köze - Dunavölgy északi rész AIQ5 *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész AIQ55 *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész AIQ56 Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest Teszt Felszíni víz FAVÖKO Intrúzió Víztest állapota sp..4. jó gyenge jó gyenge sp..4. jó jó jó gyenge gyenge sp..0. jó jó jó jó jó sp... jó jó, de gyenge kockázata jó jó jó, de gyenge kockázata AIQ54 *Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész p..0. jó jó jó jó AIQ54 *Duna-Tisza köze - Dunavölgy északi rész p..4. jó gyenge jó gyenge AIQ50 *Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész p..4. jó jó jó jó jó AIQ56 *Észak-Alföld pt.. jó jó jó AIQ6 *Nyugat-Alföld pt.. jó jó jó AIQ50 Budapest környéki termálkarszt kt.. jó jó jó jó jó jó AIQ5 *Bükki termálkarszt kt.. jó jó jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. Víztest. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota VOR Neve Jele Diffúz Vízbázis Trend AIQ55 AIQ5 AIQ55 AIQ56 *Duna-Tisza köze Dunavölgy északi rész *Duna-Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő északi rész *Duna-Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi rész Duna bal parti vízgyűjtő Vác-Budapest sp..4. sp..4. sp..0. sp... jó gyenge (NO) jó, de gyenge kockázata gyenge (NO) gyenge (NO, SO4) Teszt jó, de gyenge kockázata Felszíni víz FAVÖKO Intrúzió Víztest állapota jó jó gyenge jó jó jó gyenge jó gyenge jó gyenge gyenge (NO, NH4, SO4, atrazin) jó, de gyenge kockázata gyenge AIQ54 *Duna-Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi rész p..0. jó jó jó jó AIQ54 *Duna-Tisza köze Dunavölgy északi rész p..4. jó jó jó jó AIQ50 *Duna-Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő északi rész p..4. jó jó jó jó AIQ56 *Észak-Alföld pt.. jó jó jó jó AIQ6 *Nyugat-Alföld pt.. jó jó jó jó AIQ50 Budapest környéki termálkarszt kt.. jó jó jó jó AIQ5 *Bükki termálkarszt kt.. jó jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. gyenge 85

86 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív VGT Biológiai vizsgálat Vízrajzi mérés jellege Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Felszíni víz monitoringprogramja.4.5. Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a /004 (XII..) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a. táblázat mutatja be. A VKI monitoringrendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein. 004 során több felszíni víztestet érintő expedíciós referenciahely kutatás, 005-ben ökológiai, 008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott, de a vizsgálati területen nem történt megfigyelés. (6. ábra).. táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja Felszíni víz neve Mérőhely 089 Duna-Tisza-csatorna Ócsa, Bugyi úti híd Duna-völgyi-főcsatorna Sári XX. (Örkényi)-csatorna Mánteleki útnál XXI.-csatorna 089 XXX.-csatorna Kunadacs (Kunadacs- Kunszentmiklós út, híd) Kunszentmiklós (Kunszentmiklós- Kunbábony, híd) 0944 XXX.-csatorna, Apaj, Juhászföldi út XXXI. Apaji-csatorna (Átok-csatorna) XXXI.Apaji-csatorna Kunszentmiklós- Szabadszállás között Kunszentmiklós (Kunszentm- Szabadszállás) XXXI.Apaji-csatorna Apaji-útnál Duna-völgyi-főcsatorna Kunpeszéri-zsilip Duna-völgyi-főcsatorna Sári, temető + A *-gal jelölt monitoring pont a területen található. hm hidromorfológiai mérőállomás. expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely üzemi állomás expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely expedíciós mérőhely A védett területek monitoringján belül a területen nitrátérzékeny, illetve esetben fürdővíz terület monitoring történik. A nitrátérzékeny területeket 8 monitoringpont vizsgálja felszíni vízre vonatkozóan. A felszíni védett területek monitoringprogramját a. táblázat ismerteti. 86

87 Ivóvízbázis Nitrátérzékeny Tápanyagérzékeny Fürdővíz NBmR: halak - biológiai NBmR: makroszkópikus gerinctelenek NBmR: élőhely Halas víz - kémiai Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány. táblázat. Felszíni védett területek monitoringpontjai a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja Mérőhely 0944 Apaj, Juhászföldi út Apaji-útnál Kunpeszéri-zsilip Kunszentmiklós (Kunszentmiklós-Szabadszállás) Kunszentmiklós- Szabadszállás között Mánteleki útnál + HU Naturista Oázis Kemping, Délegyháza HU Nomád Kemping strand, Délegyháza 089 Ócsa, Bugyi úti híd Sári + NBmR Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai 87

88 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Felszín alatti vizek monitoringprogramja A felszín alatti vizeket érintő monitoringprogram keretein belül a sekély porózus vízadókról, a porózusakról 8, a porózus termálról kút szolgáltat információt. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 4. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 7. ábra ismerteti a felszín alatti víztestek monitoringpontjait. Víztest 4. táblázat. Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása Víztest jele mennyiségi Területre esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai 5 km-es környezetére esik (db) mennyiségi kémiai mennyiségi + kémiai *Duna-Tisza köze Dunavölgy északi rész sp..4. 8Q S 4Q *Duna-Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő északi rész sp..4. 9Q Q S *Duna-Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi rész sp..0. Q 4Q S 6 Duna bal parti vízgyűjtő Vác-Budapest sp... Q *Duna-Tisza közi hátság Tisza-vízgyűjtő északi rész p..0. Q S S, 4S 8 *Duna-Tisza köze Dunavölgy északi rész p..4. Q S Q 4S *Duna-Tisza közi hátság Duna-vízgyűjtő északi rész p..4. 8S 5Q 5S 8 *Észak-Alföld pt.. 0 *Nyugat-Alföld pt.. Q Budapest környéki termálkarszt kt.. 0 *Bükki termálkarszt kt.. 0 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. Összesen (db) A felszín alatti vizek mennyiségi monitoringprogramja a területen vízszint változások megfigyelését foglalja magába (Q); a vízhozam monitoring (Q) nem jellemző. A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S), továbbá védett rétegvíz (S) programon belül történik. Termálvíz monitoringon belül (S4) nem történik mérés. A védett területek monitoringján belül ivóvíz monitoring 8 kútban, míg nitrátérzékeny terület monitoring 7 kútban történik. A területen lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat (FAVÖKO) minőségi és 8 mennyiségi monitoringpont vizsgálja. 88

89 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 7. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen.4.6. Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél legalább a jó állapot vagy potenciál elérése. A jó ökológiai állapot vagy potenciál a vízfolyás víztestek esetén 0-re esetben, 07-re 7 esetben vagy az után esetben érhető el. 9 vízfolyás víztest esetén a jó kémiai állapot fenntartandó, a többi esetben 07-re elérhető. Az állóvizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot 07-re elérendő. A felszín alatti víztestek többségénél a jó mennyiségi állapot fenntartandó; a többi esetben a célkitűzés dátuma 0 ( esetben) és 07 ( esetben). A jó kémiai állapot a legtöbb víztestnél szintén fenntartandó, 4 esetben 07-re elérhető. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8. melléklete és táblázatai tartalmazzák. A területet érintő víztestek kémiai állapotát javító általános intézkedések: mezőgazdasági eredetű tápanyagszennyezés csökkentése, Szennyvíz Program megvalósítása, csatornázás, egyedi szennyvízkezelés, kommunális hulladéklerakók megfelelő kialakítása és ellenőrzése, illegális hulladéklerakók felszámolása, engedély nélküli kutak számbavétele, ivóvízbázisok védelembe helyezése, vízbiztonsági tervek készítése, védőterületen jó gyakorlat ösztönzése. A mennyiségi állapot javítására vonatkozó általános intézkedések: felszín alóli vízkivételek nyilvántartása és felülvizsgálata, alternatív felszín alatti vízkészletek feltárása, visszasajtolás szabályozása, ökológiai kisvíz helyreállítása, belvízrendszer módosítása, víztakarékos megoldások, hálózati veszteségek csökkentése, vízfenntartható megoldások, csapadékvíz-gazdálkodás, károsodott vízi és szárazföldi élőhelyek védelme. 89

90 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok.5.. Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (07. január) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom)..5.. Szénhidrogén-kutatás A koncesszióra javasolt területre nem esik hatályos szénhidrogén-kutatási terület (6. melléklet, MBFH Bányászat, 07. január). A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogénkutatási területeket a 5. táblázat, és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 07. január). Nem található a koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos a szénhidrogén-bányatelek (MBFH Bányászat, 07. január). 5. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén-kutatási területek Területnév Nyersanyag / státus Bater-kód Ócsa szénhidrogén szénhidrogén / koncesszió Ladánybene 5. szénhidrogén szénhidrogén / kutatás Nagykőrös 70. szénhidrogén szénhidrogén / kutatás 7880 Engedélyes Fedőlap (mbf) Alaplap (mbf) Terület (km ) O&GD Central Kft MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt , Megállapít Érvényes Egyéb nyersanyagok Örkény vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 60 működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: agyag, agyagmárga, homok, és nyersanyaggal. Ezekből a bányákból 7 esik a területre, bányatelek pedig kívül esik a területen. A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 0 m-es nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A bányák közül működő, 4 szünetelő, kutatás alatt áll, egy esetében pedig nincs érvényes MÜT. A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 90 db, amelyeknek kitermelhető nyersanyaga agyag, homok, és egyéb (útépítési töltőanyag). A területen belülre 8 megkutatott készlet esik. A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 8. ábra, 9. ábraés a 40. ábra, adataikat a 6. táblázat és a 7. táblázat tartalmazza, amely a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 05. decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért a kisméretű bányatelkeket pontszerű jellel tüntettük fel. A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre. 90

91 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 8. ábra. Örkény vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 9

92 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 9. ábra. Örkény vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák (Térképrészlet. A jelkucs a 8. ábrán található) 40. ábra. Örkény vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében található megkutatott ásványi nyersanyagkészletek (Térképrészlet. A jelkucs a 8. ábrán található) 9

93 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám 6. táblázat. Örkény vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Bányakód Területnév Alsónémedi I. - homok, Albertirsa (005/-4, 006. hrsz.) - homok, Albertirsa I. - homok Bugyi (00/-4, 05/-. hrsz.) homok, Bugyi (00/- 4,05/-. hrsz.) - homok, Lajosmizse I. - homok Kecskemét (006/7,99. hrsz.) - homok Bugyi (075/- 44,50-6. hrsz.) - homok, Bugyi (075/- 44,50-6. hrsz.) - homok, Bugyi (09, 00. hrsz.) - homok,, homokos Albertirsa II. - homok, agyag Bugyi (09, 00, 0/- 4. hrsz.) - homok, Területe Nyersanyag Engedélyes km 0, 7,98 0,06 agyagmárga agyagos törmelék aleurolit földpátos homok homok homokos építési homok közlekedésépítési homok,44 homok,44 homok, 0,0 homok 0,9 homok kevert ásványi nyersanyag II.,70 homok,70 homok 0,55 0,0 homok, homokos,, os homok kutatási jogadomány közlekedésépítési homok,05 homok Némedi és Némedi Kereskedelmi Kft. Disten Bányászati Kft. Disten Bányászati Kft. Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. Sziget Termelő és Kereskedelmi Kft. egyéni vállalkozó SRL-TRANS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. Sziget Termelő és Kereskedelmi Kft. Méhes Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TESZT Tervező, Szervező és Fővállalkozó Kft. Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. EOV X EOV Y működő működő működő működő Engedély kezdete vége Status Helyzete a területen határozatlan bányatelek kutatási jogadomány határozatlan bányatelek kutatási jogadomány kutatási jogadomány határozatlan bányatelek kutatási jogadomány kutatási jogadomány kutatási jogadomány határozatlan bányatelek kutatási jogadomány 6040 Bugyi II. -, PALAZIO működő 974. határo- bánya- kívül* Tevékenység kívül* belóg kívül* belóg belóg kívül* kívül* belül belül kívül* kívül* belül 9

94 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám 94 Bányakód Területnév Bugyi III. - Bugyi IV. - homok, os homok Bugyi IX. - homok, Bugyi V. - homok, Bugyi VI. - Bugyi VII. - os homok Bugyi X. - homok, Bugyi XI. - Bugyi XII. - Bugyi XIII. - Bugyi XIV. - homokos Bugyi XV. - homokos Dabas I. - homok, Területe Nyersanyag Engedélyes km EOV X EOV Y bányatelek Kereskedelmi, Termelő és Szolgáltató Kft.,5 Readymix Hungária Kft működő Kamrás Szállítási 0,44 homok Szolgáltató Termelő és működő Kereskedelmi Kft. Méhes Építőipari, 4,08 homok Kereskedelmi működő és Szolgáltató Kft. Kavics Union Szolgáltató,,9 Kavics működő kitermelő és Építő Kft. TESBU-,84 KAVICS Értékesítő és működő Fuvarozó Kft. BUSPED 0,49 homok Szolgáltató és Kereskedelmi működő Kft. BU-SO Ipari, 0,76 Kereskedelmi homok és Szolgáltató működő Kft. Ónodi és Társa Ipari 0,7 Szolgáltató és működő Kereskedelmi Kft. Minőségi- Kavics 0, Bányászati, Kereskedelmi működő és Szolgáltató Kft. ZENIT 004 0,8 Kavics nincs Kereskedelmi MÜT és Szolgáltató Kft. 0,05 0,06 homokos homokos,44 homok ALBA Recycling Kft. bányatelek Minőségi- Kavics Bányászati, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. DKB-REAL Kft nincs MÜT nincs MÜT működő Engedély kezdete vége Status 08.6 zatlan telek Délegyháza,47 homok Lasselsberger kutatási belóg Helyzete a területen határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek Tevékenység belóg kívül* kívül* belül belóg belül kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* belül

95 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Bányakód Területnév (090/4-66, 09/-5. hrsz.) - homok, Délegyháza III. - homok, Délegyháza IX. - Délegyháza VI. - homok, Délegyháza X. - Délegyháza XIV. - Délegyháza XIX. - homok, Délegyháza XVI. - homok, Délegyháza XVII. - Délegyháza XVIII. - Dunavarsány - bányatelek Kiskunlacháza (054/4-5, 0509/. hrsz.) homok, Kiskunlacháza (0554/, 0559/, 7 hrsz.) homok, Területe Nyersanyag Engedélyes km 0,85 homok 0,4 0, homok 0, 0,05,7 homok Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. BUSPED Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. BUSPED Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. nincs jogosított IHG FOOD HUNGARY Kft. Tégla- és Cserépipari Bányaföldtani Szolgáltató Kft. Readymix Hungária Kft. EOV X EOV Y működő működő működő működő nincs MÜT 0, homok 0,4 homok IMMOGAR Befektetési Kft. Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft Engedély kezdete vége Status jogadomány határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek szünetelő határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek 0,5 homok Kavics Invest Gépjárműkereskedelmi, Bánya- és Ingatlankezelő, Környezetvédelmi Kft működő TAVI- 0,05 KAVICS szünetelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TERM-VÉD 0, Természetvédelmi működő Kft. Dunavarsányi Petőfi 0, építési Mezőgazdasági bezárt Szövetkezet határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan kutatási jogadomány kutatás Kiskunlac- 0,5 homok Némedi és kutatási kívül* 95 Tevékenység Helyzete a területen belóg kívül* kívül* belóg belóg kívül* belóg kívül* kívül* kívül* belül belóg

96 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám 96 Bányakód Területnév bányatelek háza (0776/ hrsz.) - homok, Kiskunlacháza I. - Kiskunlacháza II. - Kiskunlacháza VI. - homokos Kiskunlacháza VII. (Öregállás dűlő) - Kiskunlacháza XI. -, kőzetliszt, iszap, vegyes bányatelek Kiskunlacháza XII. - os homok bányatelek Kiskunlacháza XIII. - homok, Kiskunlacháza XIV. - homok, Kiskunlacháza XIX. - homok, Kiskunlacháza XV. - Kiskunlacháza XVI. - bányatelek Kiskunlacháza XVII. - homok, bányatelek Kiskunlacháza XVIII. - homok, bányatelek Kiskunlacháza XX. - homok, Területe Nyersanyag Engedélyes km homokos os homok 0,4 építési 4,45 0, homokos 0,48 0,49,6 homok Némedi Kereskedelmi Kft. IMMOGAR Befektetési Kft. Kiskunlacházi Kavicsbánya Kft. Pfadt Kavicsbánya Kft. Pfadt Kavicsbánya Kft. Terra- Pannon Bányászati és Építőipari Kft. Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft.,00 homok, DBK-Földgép Építési Kft. 0,6 homok,, homok, 0,5 0,4 homok,,0 homok, 0,58 homok, 0,7 homok, IMMOGAR Befektetési Kft. Readymix Hungária Kft. egyéni vállalkozó Pfadt Kavicsbánya Kft. Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. Readymix Hungária Kft. EOV X EOV Y működő bezárt működő nincs MÜT működő működő működő nincs MÜT működő nincs MÜT működő működő nincs MÜT Engedély kezdete vége Status jogadomány Kiskunlac-,7 homok, Readymix nincs 009. határo- bánya- kívül* szünetelő határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan határozatlan bányatelek határozatlan határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan határozatlan bányatelek Tevékenység Helyzete a területen belül belül belül belül kívül* belóg kívül* belül kívül* belül belül belóg belül kívül*

97 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Bányakód Területnév háza XXI. - homok, Majosháza (05/-7, 07/-7 hrsz.) homok, Majosháza III. - homok, Ócsa II. - homok, Ócsa III. - homok, Ócsa IV. - homok, Területe Nyersanyag Engedélyes km,07 homok,,5 homok, EOV X EOV Y Engedély kezdete vége Status Hungária Kft. MÜT 0. zatlan telek Zalakerámia Zrt. RIVER WATER ENERGY Szolgáltató Kft. 0,8 homok, LAVINAMIX Építő Kft. 0, homok, Lasselsberger Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft. 0,9 homok, LAVINAMIX Építő Kft. *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül működő működő működő Tevékenység Helyzete a területen kívül* kívül* kívül* belóg kívül* kutatási jogadomány határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek szünetelő határozatlan bányatelek határozatlan bányatelek Térképi szám Bányakód 7. táblázat. Örkény vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Település Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Kecskemét 077/8 hrsz. stb. Nyersanyag neve útépítési töltésanyag EOV X EOV Y Helyzete a területen kívül* Kecskemét 05/5 hrsz. stb kívül* Felsőlajos Bene dűlő 066/8 hrsz. falazó homok belül Lajosmizse Buckó dűlő 089/9 hrsz. falazó homok belül Lajosmizse Lajosmizse I. - homok Lajosmizse I. - homok 0/ hrsz. falazó homok kívül* Madaras II. Lf. lápföld kívül* útépítési töltésanyag Kunpeszér Megkutatott tartalék terület ipari homok belül Kunpeszér 06 hrsz. ipari homok belül Kunadacs közlekedésépítési agyag, Kunadacs I. -agyag, homok bányatelek, közlekedésépítési homok 09 hrsz kívül* Albertirsa Albertirsa Albertirsa I. - homok Albertirsa II. - homok, agyag Albertirsa I. - homok Albertirsa II. - homok, agyag építési homok, közlekedésépítési homok közlekedésépítési agyag, közlekedésépítési homok kívül* kívül* 97

98 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám Bányakód Település Mikebuda Dabas Dabas Dabas Dabas Alsónémedi Alsónémedi Bugyi Bányatelek (ha van) Mikebuda I. - homok Dabas I. - homok, Dabas II. - homok, Alsónémedi I. - homok, Bugyi III Bugyi Bugyi II Bugyi Bugyi IV. - homok, Bugyi Bugyi V Bugyi Bugyi (Kiskunlacháza) Bugyi Bugyi Bugyi Bugyi Bugyi VI. - Bugyi VII. - Bugyi X. - homok, Bugyi XII. - Bányaterület neve (lelőhely) Mikebuda I. - homok, 05/87 hrsz. Dabas I. - homok, Dabas II. - homok, Megkutatott terület (0440/8, ) Megkutatott terület, 044/87 hrsz Alsónémedi I. - homok, Alsónémedi VI. - Bugyi-III, 0605, 060, 06 hrsz Bugyi II. - homok, Bugyi IV. - homok, Bugyi V., 00/7, 00/8, -9 hrsz. Bugyi VI. Bugyi VII. (Bugyi 00, Kiskunlacháza 050 hrsz.) Bugyi VIII. homok, (06/ hrsz.) Bugyi X. - homok, Bugyi XII. - (085/4 hrsz.) Megkutatott terület (0445/, 7-0, 0446/4-5, 449/7-0) Bugyi Szabad terület Bugyi Bugyi Bugyi XII. (085/4 hrsz.) Megkutatott ter. 0449/-6, -, 045/0-8, 4-0 hrsz. Nyersanyag neve EOV X EOV Y Helyzete a területen építési homok kívül* építési homok, közlekedésépítési építési homok, útépítési töltésanyag, bányászati beton bányászati beton építési homok, bányászati beton építési homok, közlekedésépítési bányászati beton bányászati beton építési homok, bányászati beton közlekedésépítési homok, bányászati beton bányászati beton bányászati beton homokos építési homok, homokos építési homok, bányászati beton homokos építési homok, útépítési töltésanyag, bányászati beton bányászati beton homokos bányászati beton belül kívül* kívül* belül kívül* kívül* kívül* 6606 kívül* kívül* belül kívül* belül belül kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* 98

99 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Bányakód Település Bugyi Bugyi Bugyi Bugyi Bugyi Bugyi Ócsa Bányatelek (ha van) Ócsa III. - homok, Bányaterület neve (lelőhely) megkutatott terület, 00/ hrsz. megkutatott terület, 05/0-, 055/- hrsz. megkut. terület (00/40-5, 60, 09, 0/-, 06/) Bugyi XXI. -, közlekedésépítési töltőanyag Bugyi XV. - homok, Bugyi XXII. - homok, Ócsa III. - homok, Ócsa - Dabas Megkutatott terület Ócsa Ócsa Apaj Dunavarsány Dunavarsány - Bugyi Dunavarsány Délegyháza Délegyháza Délegyháza Délegyháza Délegyháza 5 40 Délegyháza Ócsa II. - homok, Apaj I. (Apaj- Tripolisz) - homok, Dunavarsány II. - homok, Bugyi IX. - homok, Dunavarsány IV. - homok, Délegyháza II. -, homok Délegyháza III. - homok, Délegyháza V. - Délegyháza X. - Délegyháza VI. - homok, Ócsa II. - homok, Megkutatott terület 0490/-8 hrsz Apaj I. - Dunavarsány II. - homok, Bugyi IX. - homok, Dunavarsány IV. - homok, Délegyháza II.- homok, Délegyháza III. - homok és Délegyháza IV. - Délegyháza V. - Délegyháza X. - (00 hrsz.) Délegyháza VI.- homok, Nyersanyag neve bányászati beton bányászati beton bányászati beton bányászati beton építési homok, bányászati beton építési homok, útépítési töltésanyag, bányászati beton építési homok, bányászati beton építési homok, bányászati beton építési homok, bányászati beton építési homok, bányászati beton bányászati beton közlekedésépítési homok, közlekedésépítési építési homok, bányászati beton építési homok, közlekedésépítési vakoló homok, bányászati beton közlekedésépítési homok, homokos homokos homokos homokos építési homok, homokos EOV X EOV Y Helyzete a területen belül kívül* belül kívül* kívül* kívül* kívül* belül kívül* kívül* belül kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* belül kívül* belül kívül* 99

100 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Térképi szám Bányakód Település 5 40 Délegyháza 5 40 Délegyháza Délegyháza Délegyháza Délegyháza Délegyháza Délegyháza Délegyháza Délegyháza Bányatelek (ha van) Délegyháza IX.- Délegyháza XI. - Délegyháza VIII. - homok, Délegyháza VII. - Délegyháza XVI. - Délegyháza XVII. - Délegyháza XIII. - Délegyháza XIV. - Bányaterület neve (lelőhely) Délegyháza IX.- (00/,,5-9,-6) Délegyháza XI. -, 059/-4 hrsz., 057/4. Délegyháza VIII. - homok, Délegyháza VII. Délegyháza XVI. -, útépítési töltőanyag Délegyháza XVII. - (049 hrsz.) megkutatott terület 00/5, 8, 004/8-0 hrsz. Délegyháza XIII. - (097/-4, 099/ hrsz.) Délegyháza XIV. - (04/07-09 hrsz.) Nyersanyag neve, bányászati tömedék anyag bányászati beton bányászati beton építési homok, bányászati beton bányászati beton útépítési töltőanyag, bányászati beton bányászati beton bányászati beton bányászati beton bányászati beton EOV X EOV Y Helyzete a területen kívül* kívül* belül belül belül kívül* kívül* kívül* belül 6 40 Délegyháza Délegyháza XV. - bányászati beton kívül* 6 40 Délegyháza Délegyháza XVIII. - Délegyháza XVIII. - bányászati beton kívül* Délegyháza Délegyháza XII. - Délegyháza XII.- bányászati beton kívül* Délegyháza Délegyháza Délegyháza Délegyháza Majosháza Majosháza Majosháza Majosháza I. - homok, Majosháza II. - Megkutatott terület 065, 07/, 07, 074/ hrsz. megkut. terület 05/9-0, 98 hrsz. megkutatott terület 09 hrsz. megkut. ter. 05/79, 8-8,89, 9-94, 97, 99, 0, 08 hrsz. Majosháza I. - homok, Majosháza II. - Szabad terület (a Majosháza II-ből fönnmaradt) építési homok, homokos közlekedésépítési homok, homokos homokos homokos építési homok, közlekedésépítési homokos homokos kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* Majosháza Majosháza IV. - Majosháza IV. - bányászati beton kívül* 00

101 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Bányakód Település Majosháza Kiskunlacháza Kiskunlacháza Bányatelek (ha van) Majosháza III. - homok, Kiskunlacháza I. - Bányaterület neve (lelőhely) Majosháza III. - homok, Nagylapos 0494 hrsz. Kiskunlacháza I. - homok, (Öregállás) Öregállás II., II-III. tó Nyersanyag neve Kiskunlacháza vakoló homok, bányászati beton közlekedésépítési építési homok, közlekedésépítési homok, közlekedésépítési közlekedésépítési EOV X EOV Y Helyzete a területen kívül* belül belül belül Kiskunlacháza Kiskunlacháza-II. - Kiskunlacháza-II. bányászati beton belül Kiskunlacháza Kiskunlacháza Kiskunlacháza Kiskunlacháza Kiskunlacháza Kiskunlacháza Kiskunlacháza XVII. - homokos Kiskunlacháza IX. - homok, Kiskunlacháza VI. - homokos Kiskunlacháza XIII. - homok, Kiskunlacháza XIV. - homok, Kiskunlacháza XI. - Levegődomb 0450/ hrsz Kiskunlacháza XVII.-homokos (Nagykátai hegyalja dűlő) Kiskunlacháza IX. - homok, Kiskunlacháza VI. - homokos Kiskunlacháza XIII. - homok, Kiskunlacháza XIV. - homok, Kiskunlacháza XI. -, közlekedésépítési töltőanyag Kiskunlacháza közlekedésépítési homok, közlekedésépítési közlekedésépítési homok, bányászati beton építési homok, homokos homokos építési homok, homokos építési homok, homokos útépítési töltésanyag, homokos kívül* belül belül belül kívül* belül kívül* Kiskunlacháza Kiskunlacháza XII. - Kiskunlacháza XII. - homokos kívül* Kiskunlacháza Áporka Áporka Ócsa Kiskunlacháza Kiskunlacháza XV. - Áporka I. - homok, Kiskunlacháza XVIII. - homok, Kiskunlacháza XV /9 hrsz. megkutatott terület 0/9 hrsz. Megkutatott terület 050 hrsz. bányászati beton vakoló homok, közlekedésépítési építési homok, homokos építési homok, homokos belül kívül* kívül* kívül* homok, belül Ócsa Ócsa IV-homok, homok, kívül* *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül. 0

102 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet.6. A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik. Biztonsági övezet és védőpillér. () A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. Fogalom-meghatározások Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni. Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít. A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő Zárt terület : Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt. 0

103 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány. A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata.. A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok... Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők... Örkény terület szénhidrogén-földtani megismerése A tágabb térségben 97-ben kezdődött meg a geofizikai kutatás Eötvös-inga mérésekkel. Az 950-es években szénhidrogén-kutatás céljából a MÁELGI hajtott végre gravitációs és földmágneses méréseket a vizsgálati terület környezetében: K-re Cegléd Nagykőrös, illetve D-re Kerekegyháza és Izsák térségében. Az örkényi gravitációs minimum területén a szeizmikus mérések kiemelkedő szerkezetet mutattak ki. Mivel a gravitációs minimum és a kiemelkedő szerkezet együttes jelentkezése sótömzsre is utalhat, a területen a mérést követően geokémiai vizsgálatokat is végeztek, de sótömzs jelenléte nem igazolódott, a minimum területen vastag vulkáni összlet jelenlétére derült fény. A vizsgálati területtől D-re, DNy ÉK irányban húzódó Harta Nagykőrös Tiszabura gravitációs maximum vonulat és az aljzat mélységváltozásainak felderítésére folyamán kombinált reflexiós és refrakciós méréseket végeztek. A vizsgálati területtől K-re és DK-re lévő Cegléd és Nagykőrös környékén, kisebb területeken az 970-es években már részletező graviméteres mérések is történtek 500 m-es rácshálót alkalmazva, emellett mágneses mérések is voltak. A térség részletesebb kutatása csak 996 után, a 8. Kecskemét blokk felvételével indult meg, amelynek keretében részletező gravitációs és mágneses méréseket hajtottak végre a teljes területen. 997-ben a GES végzett magnetotellurikus méréseket; ezek többek között a nagykőrösi földtani szerkezet felépítésének értelmezését is segítették. A terület szeizmikus kutatását 965-ben kezdték meg, majd a 70-es években folytatták a méréseket. A szeizmikával le nem fedett vagy csak átnézetesen felmért területek megismerése céljából ben új D szeizmikus vonalak bemérését hajtották végre. 009-ben az Örkény vizsgálati területtől DK-re a Nagykőrös Dél gázmező telepeinek pontosabb lehatárolására végeztek szeizmikus méréseket. Az első kutatófúrásokat a pozitív gravitációs anomáliákra alapozva 956-tól kezdődően mélyítették a vizsgálati terület szomszédságában elhelyezkedő Nagykőrös, Kecskemét, Cegléd és Törtel térségében. Cegléd környékén (Ce ) kis méretű, nem ipari értékű kőolaj előfordulást találtak. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében folyamán Kerekegyházán, 96 6 során Táborfalva és Lajosmizse térségében, 96-ban pedig Örkény területén mélyítettek felderítő fúrásokat, azonban a szénhidrogén-kutatás szempontjából valamennyi meddőnek bizonyult. A vizsgálati terület É-i szomszédságában a Monor, Ócsa fúrásokat az 990-es évek során mélyítették. Az Örkény területtől É-ra elhelyezkedő Monor terület legutóbbi kutatását a MOL NyRT indította 004-ben. Ennek célja az észak-magyarországi Paleogén-medence e térségére megalkotott földtani, szénhidrogén-földtani modell továbbfejlesztése és a terület korábban megkezdett kutatási munkáinak folytatása/befejezése volt. D-s és D-s szeizmikus méréseket és 0

104 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet fúrásos kutatást is végeztek (GEDEON 956, TRÓCSÁNYI 970, TORMÁSSY et al. 98, KÖRÖSSY 99, GYARMATI et al. 000, HATALYÁK et al. 00 és BONCZ szerk. 0).... Az Örkény terület szénhidrogén-földtani rendszere Mivel területünkön szénhidrogén-előfordulás mindeddig nem ismert, e fejezetben egyrészt a szomszédos É-i (Paleogén-medence-beli), másrészt az örkényi mélyzónától DK-re eső szomszédos produktív területeken (így a Cegléd Nagykőrös térségében) megismert szénhidrogén-földtani rendszerek rövid ismertetését adjuk közre.... Szénhidrogén anyakőzetek A Paleogén-medence szomszédos területei A vizsgálati területnek és 5 km-rel kiterjesztett körzetének az ÉNy-i része a Paleogénmedence területére esik, amely anyakőzetekben gazdag. A Paleogén-medencében a hő- és éréstörténeti szimulációk alapján a kőolajképződés mintegy 5 6 millió évvel ezelőtt kezdődhetett, míg a nedvesgáz képződés,5 millió évvel ezelőtt indulhatott meg. A potenciális anyakőzetek jelenleg m alatt az olajképződés kezdeti, illetve fő fázisában, m alatt a nedvesgáz képződés fázisában vannak, és ma is generálnak szénhidrogént (KISS szerk. 999, BONCZ et al. 004, BONCZ szerk. 0). Örkény területtől É-ra elhelyezkedő süllyedékek fúrási anyagainak vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a Paleogén-medencében a legtöbb szénhidrogént az oligocén, sötétszürke, mikrorétegzett Tardi Agyag Formáció generálta, amelynek C org -tartalma 0,0 4,%, átlagosan,%. Rock-Eval vizsgálatok alapján olaj és alárendelten gázgeneráló kerogént tartalmazó anyakőzetek jelentkeztek a Tardi Agyag fekvőjét képező Budai Márga Formáció felső szakaszának meszes agyagos összletében is. Anyakőzetként vehető számításba az oligocén Kiscelli Agyag is, ennek C org -tartalma 0,4 0,40%, ritkán 0,5%. Az oligocénnél fiatalabb képződmények annak ellenére, hogy kellő szénhidrogén-potenciállal rendelkező szakaszokat is tartalmaznak, jelenlegi állapotukban éretlenek. (JUHÁSZ, KUMMER szerk. 997, BONCZ et al. 004, BONCZ szerk. 0, KISS szerk. 999). Nagykőrös Cegléd térsége A vizsgálati terület 5 km-es körzetének DK-i, K-i szomszédságában található azaz a korábbi szénhidrogén-ipari felosztás szerinti Kiskunsági részmedence területünkhöz közeli, előfordulásainak szempontjából legidősebb anyakőzetként a prekainozoos aljzat felépítésében szerepet játszó alsó- és középső-jura pelites képződmények (agyagmárga márga összlet) jöhetnek szóba. Különösen a toarci anoxikus esemény során képződött, magas szervesanyag-tartalmú, olaj generálására alkalmas képződményeknek van szénhidrogénföldtani jelentősége. Az 5 km-rel kiterjesztett terület K-i határától néhány km-re K-re mélyült Nk-Ú 9 fúrásban az m közötti alsó-jura agyagmárga minták átlagos TOC értéke 0,6 0,96%, átlagos érettségük R 0 = 0,79 0,84% közötti. Távolabbi analógiák ismeretében megfelelő érettség esetén az alsó-jura összlet képes lehet nagy mennyiségű CH-generálására is (HATALYÁK et al. 00). Az Alföld és a Dunántúl Mecseki-Egységbe tartozó részén az alsó-jura képződmények elterjedéséről és mélységéről, illetve érettségéről BADICS, VETŐ (0) közölt adatokat (4. ábra). 04

105 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 4. ábra. Az alsó-jura képződmények elterjedése, mélysége (A) és az érettségüket tükröző vitrinit reflexió adatok (B) az Alföld és a Dunántúl Mecseki egységbe tartozó részén (BADICS, Vető (0) nyomán) A vizsgálati területtől DK-re a legfontosabb neogén anyakőzetek a Nagykőrösi-medence prepannóniai miocén és pannóniai rétegei (badeni, szarmata, illetve idősebb pannóniai pelites kőzetek). Ennek a m mélységet is elérő, kétpólusú neogén medencének a tengelyében a miocén üledékösszlet vastagsága elérheti a 800 m-t is (HATALYÁK et al. 00). Geokémiai vizsgálati adatok az Nk-Ú, 8, 9, Nk-K 4 és a távolabbi Kecs-Ny fúrásokból állnak rendelkezésre. Az Nk-Ú m közötti idősebb pannóniai korú mintáján végzett mérések alapján az itt települő agyagmárga szerves szén tartalma C org = 9,54 mg/g, vitrinit reflexiója R 0 = 0,57%; ugyanebben a fúrásban az 5 56 m között települő badeni agyagban a C org =,5 mg/g, az R 0 =,%. A Rock-Eval mérés szerint a Kecs-Ny fúrásban 9 9 m közötti szarmata márga magminta TOC értéke 0,85% (T max =444 C, S=0,9 mg/g, S=4,96 mg/g), érettsége R 0 =0,74% (HATALYÁK et al. 00). Az alföldi középső- és késő-miocén képződmények ősföldrajzát és érettségét a 4. ábra és 4. ábra mutatja. 4. ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön (BADICS, Vető (0) nyomán) 05

106 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet... Migráció ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön (BADICS, VETŐ (0) nyomán) A Paleogén-medence szomszédos területei Az észak-magyarországi Paleogén-medence térségében a szénhidrogének vándorlása tektonikai és diszkordancia felületek mentén, valamint az anyakőzet-összlet permeábilis betelepüléseiben zajlott, illetve zajlik. A migrációban szerepe van a vetők menti vándorlásnak, az anyakőzetek és tárolókőzetek tektonikai elemek mentén történő érintkezésének, és a mezozoos és paleogén kőzetek közti diszkordancia-felületeknek. Az anyakőzet szintek közé ékelődő, megfelelő porozitással és permeabilitással rendelkező szállítórétegek jelenléte kedvezően hat az elsődleges migrációra. A Budai Márga és Tardi Agyag jellegű, szénhidrogén generálására alkalmas anyakőzetek a másodlagos migrációban feltehetően nem vettek részt, mert pelites jellegükből adódóan az áteresztőképességük alacsony. Az elsődleges migrációval a másodlagos migrációs útvonalakra kijutott fluidum a rétegtani diszkordancia felületeken, illetve a szerkezeti elemek felületelemei mentén migrált tovább, és került érintkezésbe a paleogén aljzat tárolóképes összleteivel. Az érés és süllyedéstörténeti modell szerint kis távolságú migrációval kell számolnunk, az akkumulálódott CH-k a csapdákat határoló/ körülvevő mélyzónákból származhatnak. Ugyancsak a rövidtávú migrációt valószínűsíti a fiatal CH-képződés és a területre jellemző hidrosztatikai nyomás. Az eddig megtalált fluidumok érettsége alapján a migráció vertikális komponense néhány száz m lehetett, valószínűleg nem haladta meg az 500 m-t (BONCZ szerk. 0). A vizsgálati területhez legközelebbi Ócsa kőolaj előfordulás tárolójának feltöltődése valószínűleg a szerkezettől É-ra húzódó mély medence felső-eocén és alsó-oligocén anyakőzeteiből (agyagmárgák, márgák, aleurolitok) történt. A szerkezetföldtani adottságok lehetővé tették a vetők menti migrációt, illetve az anyakőzetek és tároló összletek tektonikus érintkezését, aminek elsődleges szerepe volt a fluidumok felhalmozódásában (BONCZ szerk. 0). Nagykőrös Cegléd térsége Az örkényi mélyzónától DK-re eső, a vizsgálati terület szomszédságában felfedezett szénhidrogén-felhalmozódások a Nagykőrösi-medence legfontosabb, miocén és alsópannóniai anyakőzeteiből származnak; az itt képződött szénhidrogének a medencealjzat és a

107 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány neogén képződmények közötti diszkordancia felület mentén, továbbá a megfelelő permeabilitású neogén homokkövekben migrálhattak a medenceperemek felé (HATALYÁK et al. 00). A pannóniai képződményekben a laterális migráció elsősorban a szekvenciasztratigráfiai egységek, illetve felületek mentén mehetett végbe, míg vertikális migrációs útvonalként főként a vetőrendszerek vetősíkjai szolgálhattak; ezek impermeábilissá válva azonban akadályozhatták is a migrációt. A vizsgálati területtől KDK-re jelenlévő gáz-fluidumok közül a CH-ban gazdagabbakat (>70%) biogén és termogén elegyeknek tekinthetjük. A biogén eredetűek valószínűleg saját keletkezési mélységükben vannak, míg a termogén eredetűek mélyebb medencerészekből származhatnak. A 80%-nál magasabb CO -tartalmú gázok (pl. Nagykőrös gázsapkás kőolajtelep sapkagáza) a nagy aljzati mélytöréseken át nagyon magas érettségű (metamorf) zónából, a nagy aljzati mélytöréseken át jelentős mélységből migrálhattak fel a tárolókba. A Pannon medencerendszer CO felhalmozódásai a He-izotóp arány alapján köpenyi eredetűek (HATALYÁK et al. 00).... Tárolókőzetek A Paleogén-medence szomszédos területei A Paleogén-medencében felfedezett, és területünkhöz legközelebb eső előfordulások eocén durvatörmelékes kőzetekben tárolódnak. A vizsgálati területünk 5 km-rel kiterjesztett körzetének É-i határánál található Ócsa kőolajtelep tárolókőzete az aljzatra települő eocén mészkőbreccsa és konglomerátum (Kosdi Formáció). A területünk 5 km-es körzetén is már kívül eső Monor-É kőolajtelep nyersanyaga ugyancsak a Kosdi Formáció konglomerátum és homokkő rétegeiben tárolódik. A távolabbi Gomba telep földgázának és kőolajának 70%-át triász mészkő (Kisfennsíki Mészkő Formáció), 8%-át eocén konglomerátum (Kosdi Formáció) tárolja. A Gomba Dél és Gomba-Észak olajtelepek eocén tárolókban találhatók. Farmoson miocén vulkanit (Mátrai Vulkanit Formációcsoport) és pannóniai homokkő (Újfalui Homokkő Formáció) tárol (VÖLGYI et al. 985, BONCZ szerk. 0). Nagykőrös Cegléd térsége Örkény vizsgálati terület K-i szomszédságában, Cegléd környékén a paleozoos aljzat kőzetei tárolnak. A távolabbi Újszilvás Szilvás telepe (CO ) a prekambriumi kristályos alaphegység tetőzónájában alakult ki (Újszil fúrás, KOMJÁTI et al. 979 és VÖLGYI et al. 985). KDK-re, Nagykőrös térségében a permi arkózás homokkő tárol (Nagykőrös földgáztelepe). Jura (liász) mészkő homokkő összletben gázsapkás kőolajtelep alakult ki (Nagykőrös Kálmánhegy); a felhalmozódás az aljzatfelszínre lépő rétegfejben található (TORMÁSSY et al. 98, HATALYÁK et al. 00). A vizsgálati terület DK-i sarkánál, már az 5 km-es körzetben mélyült Nagykőrös NkÚ 0 fúrás adatai alapján a fúrás környezetében alsó-kréta repedezett mészkő tároló valószínűsíthető. A fúrás feltehetően a közeli aljzattároló által okozott iszapveszteség miatt állt le a badeni konglomerátumban (TORMÁSSY, SZILÁGYI 00). Nagykőrösön és térségében a badeni Lajtai Mészkő Formáció konglomerátum homokkő márga összletében gázsapkás kőolajtelep (Nk telepe) alakult ki (HATALYÁK et al. 00). A lajtaösszlet porozitása helyenként a 0%-ot is elérheti (GYARMATI et al. 000). 07

108 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet...4. Zárókőzetek A Paleogén-medence szomszédos területei A vizsgálati területtől É-ra, ÉNy-ra (a területen kívül) található szénhidrogén-előfordulások esetében a zárókőzeteket a tárolókőzetek közé települt és azokat lefedő eocén, oligocén, miocén és alsó-pannóniai agyagok, agyagmárgák képezik. Zárást biztosítanak továbbá az anyakőzetek magasabb helyzetű kifejlődései valamint impermeábilis heteropikus fáciesei is. Lokális záró elemként számításba jöhetnek még a miocén vulkáni tufák és tufitok, lávakőzetek impermeábilis rétegei is (BONCZ et al. 004, BONCZ szerk. 0). Nagykőrös Cegléd térsége Az aljzati tárolók esetében a zárást a felettük diszkordánsan települő fiatalabb, neogén impermeábilis összlet (agyagmárga) biztosíthatja. A prepannóniai miocén tároló szerkezeteket miocén vagy pannóniai agyagmárga márga zárhatja. A szerkezeti elemek mentén kialakult elvetések migrációs gátat, vetők menti litológiai zárást biztosíthatnak Csapdázódás A Paleogén-medence szomszédos területei A mezozoos aljzati maximumokhoz kötődő csapdák (paleogeomorfológiai dómok, eocén oligocén tárolók alkotta halmaztelepek, illetve boltozatokra települő, tektonikai elemekkel határolt rétegtelepek) mellett az oligocén, miocén és pannóniai képződmény együtteseken belül kialakult litológiai szerkezeti csapdákban is felhalmozódtak a szénhidrogének (BONCZ et al. 004). A vizsgálati terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének É-i határánál elhelyezkedő Ócsa kőolajtelep illetve az ettől ÉK-re lévő Monor-Észak kőolajtelep a Közép-magyarországi zóna mentén több fázisban ható kompressziós erőtér hatására kialakult, a Középmagyarországi zóna mentén megjelenő, kiemelt helyzetű szerkezetsortól É-ra lévő, önállóan záródó eocén illetve eocén/mezozoos szerkezeten kialakult csapdában akkumulálódott (BONCZ szerk. 0). Örkény vizsgálati területtől távolabb ÉK-re elhelyezkedő Farmos földgázmező miocén telepe a vulkáni kúp eróziós diszkordancia felülete alatt kialakult sztratigráfiai csapdákban jött létre (VÖLGYI et al. 985). Nagykőrös Cegléd térsége Szénhidrogén-felhalmozódások ismertek a preneogén aljzati maximumokhoz köthető csapdákban (paleogeomorfológiai dómok preneogén aljzat/neogén halmaztelepek). Az Újszilvás fúrás Szilvás-telepe esetében a csapda prekambriumi metamorfit és a pannóniai összlet közötti diszkordancia felszín alatt sztratigráfiailag kialakult, rétegtani változással záródó típusú (KOMJÁTI et al. 979 és VÖLGYI et al. 985). Nagykőrös Kálmánhegy gázsapkás kőolajtelepe sztratigráfiai típusú csapdában halmozódott fel jura tárolóban (TORMÁSSY et al. 98, VÖLGYI et al. 985). A térség prepannóniai miocén telepeinek nyersanyagait akkumuláló sztratigráfiai csapdák az egykori tenger alatti kiemelkedések tetején kialakult biogén mészkőtestek laterális fáciesátmeneteként képződött kalkarenitekben vagy a medenceperemi homokkő és durvatörmelékes (konglomerátum, breccsa) kifejlődésekben jöttek létre (Nagykőrös). Kombinált sztratigráfiai/ szerkezeti csapdák lehetnek a tektonikusan kialakult, preneogén aljzati kiemelkedések tetején képződött biogén mészkövek, vagy az extenziós süllyedékeket kitöltő durvatörmelékes összletek, utólagos záródásokkal (LEMBERKOVICS 009). 08

109 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Nagykőrös alsó-pannóniai CO -gáztelepek pannóniai képződményekben litológiailag zárt csapdákban alakultak ki.... Teleptani viszonyok Örkény területen pillanatnyilag műrevaló kőolaj-, vagy földgáz-felhalmozódást nem ismerünk. Az alább ismertetett Ócsa előfordulás az 5 km-rel kiterjesztett terület É-i határánál található. Ócsa kőolajtelep (ÓcsaE) (BONCZ szerk. 0 alapján) Az Örkény terület 5 km-rel kiterjesztett körzetének É-i határánál helyezkedik el az Ócsa kőolajtelep (44. ábra), amelyet az Ócsa kutatófúrás tárt fel 009-ben. Tároló kőzete eocén konglomerátum és mészkőbreccsa. Az eocén breccsa a triász aljzatra települ, a telep típusa halmaztelep. Az Ócsa kőolajtelep a Tóalmás D, Nagykáta, Gomba mezők nagyszerkezeti zónájában helyezkedik el, a Balaton Tóalmási vonal és a Közép-magyarországi zóna között. Ez utóbbi nagyszerkezeti elem mentén megjelenő, kiemelt helyzetű szerkezetsortól É-ra lévő, önállóan záródó eocén szerkezeten kialakult csapdában akkumulálódott a nyersanyag. A telep lehatárolására mélyítették 0-ben az Ócsa 4 kutatófúrást (ez meddő lett 865 m a talpa). A tároló feltöltődése a szerkezettől É-ra lévő mélymedence felső-eocén és alsó-oligocén anyakőzeteiből (agyagmárgák, márgák, aleuritok) történhetett. A szerkezetföldtani adottságok következtében megvalósulhatott a vetők mentén történő migráció, illetve az anyakőzetek és tároló összletek tektonikus érintkezése, aminek elsődleges szerepe volt a fluidumok felhalmozódásában. A telep zárását az eocén magasabb részén található tufit és agyagmárga rétegek alkotják. A tárolótér átlagos porozitása,%, ez a mátrix pórustérből, illetve a kavernákból/ repedésekből adódik össze. Az Ócsa telep hidrosztatikai nyomású, telítetlen kőolajtelep. Olaja paraffin jellegű, sűrűsége 0,8785 kg/m. a kezdeti telepnyomás 6,78 MPa, a telephőmérséklet 97,0 C, az oldottgáz 67,%-a metán,,6% CO, 5,% N. Az oldott gáz 70%-a éghető, míg a maradék CO és N 9% arányban oszlik meg. Fűtőértéke 7,8 MJ/m. 09

110 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 44. ábra. Örkény vizsgálati terület (lila vonallal) és 5 km-rel kiterjesztett körzete (vékony szürke vonallal) (A medencealjzat mélysége a sötétzölddel jelzett területeken a legnagyobb) Az alábbiakban megemlítünk néhány, a vizsgálati területen kívül előforduló közelebbi előfordulást (44. ábra) (VÖLGYI et al. 985, GYARMATI et al. 000, BONCZ et al. 004, HATALYÁK et al. 00, BONCZ szerk. 0 és MBFH adatszolgáltatás alapján). a) Paleogén-medence: Monor Észak eocén olajtelep Gomba kőolajmező (Gomba olajtelep, Gomba D olajtelep, Gomba É olajtelep aljzatra települő eocén tárolóban); Nagykáta mező (Nagykáta olajtelep, Nagykáta Ny olajtelep); Farmos földgázmező (Miocén telep, Pl-I.,-II.,-III. telepek) Sülysáp É M olajtelep; Tóalmás D mező (Tóalmás I olajtelep, Tóalmás II gázcsapadék telep, Tóalmás III olajtelep, Szentmártonkáta gázcsapadék telep, Tóalmás IV olajtelep); b) Örkény vizsgálati területtől és 5 km-es körzetétől K-re és DK-re megismert legközelebbi előfordulások: Nagykőrös kőolaj- és földgázmező (alsó-pannóniai AP A, B, AP, AP CO - gáz telepek; miocén Nk gázsapkás kőolajtelep; Nagykőrös-Kálmánhegy gázsapkás kőolajtelep jura tárolóban; Nagykőrös földgáztelep perm tárolóban) Nagykőrös Dél előfordulás (Nk-D felső-pannóniai földgáztelepei), 0

111 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Nagykőrös-Dél Kecskemét földgázmező (az NkD fúrás telepei miocén (badeni) konglomerátumban (NkD M és NkD M), az NkD földgáztelepe, és a Kecs 4 fúrás nem ipari értékű alsó-pannóniai gáztelepe). Cegléd kőolajtelep (a paleozoos aljzat metamorfitjában)... Az Örkény terület szénhidrogénvagyona... A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése. Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a Bányatörvény alapján értelmeztük (lásd:... fejezet). Örkény terület környezetében felfedezett szénhidrogén-előfordulás (44. ábra) kezdeti földtani vagyonát a 8. táblázat mutatja be. 8. táblázat. Örkény vizsgálati terület környezete szénhidrogén-előfordulásainak kezdeti földtani földgáz vagyona (MBFH 05. január -i állapot) Mező Bányatelek Felfedező fúrás Felfedezés éve Telepek száma Földtani kőolaj (kt) Földtani szénhidrogén gáz (Mm) Földtani széndioxid gáz (Mm) Ócsa nincs Ócsa 009 9,,5 0,0 A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében 947 és 96 között Bugyi, folyamán Kerekegyházán, 96 6 során Táborfalva és Lajosmizse térségében, 96-ban Örkény, 964-ben pedig Sári területén mélyítettek felderítő fúrásokat, azonban a szénhidrogén-kutatás szempontjából valamennyi meddőnek bizonyult.... Örkény terület reménybeli szénhidrogénvagyona A még fel nem fedezett szénhidrogén-mennyiség becslését elvégeztük az értékelt terület szénhidrogén-földtani adottságaiból kiindulva térfogatgenetikai módszerrel, illetve a már felfedezett vagyon előfordulásainak mennyiségi eloszlását értékelve is. A térfogatgenetikai számításhoz a feltételezett szénhidrogén-generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szervesanyag tartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát szükséges becsülni. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel. A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságrendjéről (SCHMOKER 994). Az ún. biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza. Örkény vizsgálati területen napjainkig nem fedeztek fel szénhidrogén előfordulást, és az egyik táborfalvai fúrásban észlelt gyenge földgáz nyomokon kívül a területen lefúrt fúrásokban szénhidrogén-indikációkat sem észleltek. A területen a.. fejezetben közölt szénhidrogén-földtani ismeretek, illetve a terület nem egyenletes, illetve alulkutatottsága, az örkényi süllyedék mélyzónájának feltáratlansága indokot adhat további kutatásra, reménybeli szénhidrogénvagyon feltárására a területen. A terület ÉNy-i részén a Bugyi fúrás feltárta a Paleogén-medencében bizonyítottan anyakőzetként számba vehető Tardi és Kiscelli Agyag Formációkat, illetve a területen kívül

112 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet tárolókőzetként az eocén Szépvölgyi Mészkövet és törmelékes bázisát. Mivel a potenciális szerkezet fúrásai meddők lettek, így reménybeli szénhidrogénvagyont a paleogén összletre itt nem számoltunk. Az örkényi süllyedékben és a nyugat felé emelkedő aljzaton települt feltáratlan vulkáni üledékes képződményekben közbetelepülve, vagy azok alatt lehetséges idősebb miocén szénhidrogén anya- és tárolókőzet formációk kifejlődése, amint azt az Örkény fúrás és a lajosmizsei, kerekegyházi fúrások rétegsorai mutatják. A képződmények által generálható szénhidrogének várható mennyiségére végeztünk egy egyszerű térfogat-genetikai alapú becslést a 9. táblázat9. táblázatban feltüntetett paraméterekkel. A B 9. táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése Örkény vizsgálati területre Anyakőzet kora Örkény Mértékegység Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata Számítás Min Közép Max prepannon miocén B Az anyakőzet(ek) elterjedési területe km (0 6 m ) B Össz. effektív anyakőzetvastagság m B TOC (teljes szerves széntartalom) súly%/00 0,05 0,075 0,0 B4 OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) %/00,,, B5 OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom) 0 6 m B B B B4 86,65 76 C Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata C Nettó generált kőolaj arány %/00 %OTOC/00 0,045 0,050 0,055 C Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/00 %C/00 0,5 0,0 0,5 Ca Kőolaj térfogata (standard, felszín) 0 6 m B5 C C,7 0,60,5 6,56 Cb Kőolaj tömege (standard, felszín) 0 6 m Ca 0,85 0,5,00 5,57 Kitermelhető kőolajmennyiség C4 Kihozatal (kőolaj) %/00 adott 0,0 0,5 0,0 C5a Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető 0 6 m Ca C4 0, 0,59,97 C5b Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető 0 6 tonna C5a 0,85 0,0 0,50,67 C6 Korábban felfedezett földtani vagyon 0 6 tonna adott 0,00 0,00 0,00 C7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 0 6 tonna adott 0,00 0,00 0,00 Reménybeli földtani kőolaj tömege 0 6 tonna Cb-C6 0,5,00 5,57 Reménybeli földtani kőolaj térfogata 0 6 m 0,60,5 6,56 C8 Reménybeli kitermelhető kőolaj 0 6 tonna C5b C4 0,0 0,50,67 D Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata D Nettó generált földgáz arány %/00 %OTOC/00 0,05 0,08 0,0 D Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/00 %D/00 0,05 0,08 0,0 D Földgáz térfogata (standard, felszín) 0 6 m B5 D D 05 49,6 474,0 54,0 Kitermelhető földgázmennyiség D4 Kihozatal (földgáz) %/00 adott 0,40 0,50 0,60 D5 Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető 0 6 m D D4 99,8 77,0 94,4 D6 Korábban felfedezett földtani vagyon 0 6 m adott 0,0 0,0 0,0 D7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 0 6 m adott 0,0 0,0 0,0 D8 Reménybeli földtani földgáz 0 6 m D-D6 49,6 474,0 54,0 D9 Reménybeli kitermelhető földgáz 0 6 m D8 D4 99,8 77,0 94,4

113 Valószínűség % Valószínűség (%) Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A táblázatba foglalt értékek alapján valószínűségi alapú becsléssel, Monte Carlo módszerrel is meghatároztuk a reménybeli vagyon értékét. Az eredményt a 45. ábra és 46. ábra mutatja ,5,5 Reménybeli kitermelhető kőolaj (millió tonna) 45. ábra. Örkény terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető kőolaj-vagyon valószínűségeloszlása A valószínűségeloszlás P90 értékéhez tartozó mennyiség 0,4 millió tonna, a P50 értékhez 0,6 Mt, a P0 értékhez 0,9 Mt reménybeli kitermelhető kőolajvagyon adódik Reménybeli kitermelhető földgáz (millió m ) 46. ábra. Örkény terület miocén mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető földgázvagyon valószínűségeloszlása A valószínűségeloszlás P90 értékéhez tartozó mennyiség 0,4 milliárd m, a P50 értékhez 0,8 Mm, a P0 értékhez, Mm reménybeli kitermelhető földgázvagyon tartozik. A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű

114 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet csapdákban, diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek. A migrációs áramlási pályák mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső szénhidrogén-előfordulás létezhet. A tanulmányban jelzett, behatárolt kutatási időszakban, a ma ismert kutatási és termelési technológiai ismeretek és gazdaságossági megfontolások alapján a térfogatgenetikai becsléssel meghatározott reménybeli vagyon kb. negyedrésze tartható reálisan kitermelhetőnek. A területen és szűkebb környezetében kőolaj- és földgáz-előfordulások nem ismertek, így konkrét vagyon mennyiségi, termelési adatokból a várható vagyonra becslést nem tudunk végezni. Kutatási kockázatot az anyakőzet képződmények megléte, a migráció lehetősége, a migrációs útvonalba eső, gazdaságosság szempontjából megfelelő méretű, alkalmas tárolóparaméterekkel rendelkező csapdaszerkezet kialakulása, felfedezhetősége jelent.... Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49. -a szerint alkalmaztuk. A fogalmak az alábbiak: Ásványvagyon : az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg. Kutatási terület : a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület. Lelőhely : az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl. réteg, telep, lerakódás). Földtani ásványvagyon : az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül határoznak meg. Kitermelhető ásványvagyon : a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos technikai fejlettségi szinten kitermelhető része. A törvény végrehajtási rendelete 4. -a alkalmazásában: Mező : a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete. A Bányatörvényben nem definiált fogalom: Reménybeli vagyon : földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon). 4

115 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány.. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása... Felszíni mérések A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg. A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja. A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket. A D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg. A terepi szeizmikus mérés során ún. forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű D mérés esetén) jeleit rögzítik. A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kisenergiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést. A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre. A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni. A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill. légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba. Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges.... Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése. Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 968). Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is. Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen. Ezzel a módszerrel akár méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M 7; 6085 m). A rotary fúróberendezések (47. ábra) általános felépítése: torony és alépítmény, energiaforrás, meghajtás, emelő berendezés részei, forgató berendezések, öblítő berendezések, fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, csövek és csőkezelő berendezések, fúrófej, mentőszerszámok. 5

116 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 47. ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina. Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük. Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel elektromos fúróberendezésnek nevezzük. A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás. Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el. Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja. Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják. A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több ( db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani. A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol. Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz. A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul. A fúrófejek (48. ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: teljes szelvényű fúrók magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl. felbővítés, ferdítés). Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók. Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra. A 6

117 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le. Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan. Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa. Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül. A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói. Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus. Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai -természetes gyémántfúrófej; -mart fogazású háromgörgős fúrófej; -keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül. Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap. Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása. Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba. Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása. Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól. A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják. A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap- és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológiát (49. ábra). Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása. Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály. 7

118 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 49. ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható. Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek. Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek. A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik. Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokor fúrást vagy gyökér fúrást mélyítenek, ha: a fúrólyukat nehezen hozzáférhető felszíni pont (víztükör, mocsaras-vizenyős-, laza talajú terület, tó, folyó, hegy műszaki objektum, ipari létesítmény, épület, stb.) alá kell irányítani; mezőgazdasági és erdőművelési, vagy természetvédelmi terület miatt a fúráspont nem telepíthető az elméleti helyén; egy fúrólyukból kiágazóan (gyökérfúrás), vagy egy fúróberendezés alapról különböző irányba (bokorfúrás) több lyukat mélyítve, több döfésponton kell megütni a tárolóréteget; a szénhidrogénmező földtani felépítéséből adódó nehézségek elkerülése vagy leküzdése (omló márgarétegek, sótömzsök, stb.); a kitört fúrólyuk vagy kút megközelítése vagy átdöfése, a körzetében távolabb telepített fúrópontról a kitörés megfékezése, megölése vagy elcementezése céljából (mentesítő fúrás); a tárolóréteget elérve, a réteg síkjában fúrva, a réteg nagyobb felületen történő megnyitása; a meddő fúrólyuk tárolótérbe irányítása; az önferdülésből a függőlegesbe történő visszatérítés; a műszaki-gazdasági célszerűség (bokorfúrások); a fúrólyukban vagy kútban maradt fúrószerszám vagy egyéb eszköz kikerülése (50. ábra, 5. ábra). 8

119 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A kezdetektől (944, Lovászi 94. sz. kút) fogva 05-ig Magyarországon 770 ferde-, illetve irányított ferdefúrást mélyítettek. Ezek közül a legnagyobb vízszintes kitérés a Szeged 4. sz. fúrásban volt (99 méter), a leghosszabb irányított ferde fúrólyuk a Szeged 4. sz. és a Szeged 4. sz. fúrás volt (50 méter) és a legmélyebb függőleges mélységű irányított ferdefúrás a Szeged sz. fúrás volt (895 méter) (ŐSZ 995). 50. ábra. Irányított ferdefúrások eseteinek vázlata (ŐSZ 05) Ferdefúrások kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el. A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja. 5. ábra. Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,80,78B;004) -korona csigasor;-fúrókötél;-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8- érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;0-munkapad;-emelőmű;- iszaptömlő;-iszap szivattyú;4-fúrócső;5-fúrólyuk;6-fúrás közbeni mérőműszerek;7-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba. A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása. A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja. A 9

120 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscsőrakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső. A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése. A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után. A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg. A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún. lyukbefejező berendezést alkalmaznak. Az ún. teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése. Két fajtája különböztethető meg. A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat. A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között. A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van. Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik. A kábelteszteres vizsgálatok viszont a mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység). A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral. A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók. A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét. Az ún. elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni. Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához. Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük. A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket. Az ún. savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl. az ún. intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé. A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak. A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása. A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl. kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást. A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 5. ábra. 0

121 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5. ábra. A rétegrepesztés folyamata A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb. tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg. Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is végrehajtásra kerültek. A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek. Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően. A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései. A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső. Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak. A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak....kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése. Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról. Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás). A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll. A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés. A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre. Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről. Lehető-

122 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása. A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció. A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető. Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása. A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogén-mennyiségi változások. A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat. A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására.

123 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány.. A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon. Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás. A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybevett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják. Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon. A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik. Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel-elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra. A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre.

124 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet.4. A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása.4.. Közlekedési viszonyok A vizsgálati terület mintegy 65%-a Pest megyében helyezkedik el, területének kb. 5%-a déli irányban átnyúlik Bács Kiskun megyébe. A terület közlekedési hálózatának térképe az 5. ábraán látható. 5. ábra. Örkény vizsgálati terület térségének (Pest- és Bács-Kiskun megye) közúthálózata (0) A 9. század második felében az akkori Magyarország iparosodása alapfeltételként követelte meg a közúti és vasúti infrastruktúra kialakítását, valamint a meglevő út-, ill. vasúthálózat továbbfejlesztését. Ebben az időszakban (akárcsak napjainkban) az ország legdinamikusabban fejlődő, és az iparosodás legmagasabb szintjére jutott területe Budapest (Pest Buda) és térsége volt. Ezen kívül a város egyben az ország közigazgatási és politikai központjaként is működött. A kialakuló közút- és vasúthálózat ezért Budapest-centrikus lett. Eszerint az országos úthálózat szerkezete radiális, Budapest-központú. A fent leírtak miatt, a vizsgálati terület térségéből a főváros megközelítési lehetőségei kiválóak, de hiányosak a harántoló kapcsolatok, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Pest megye települései és kistérségei között nem kellő mértékű az együttműködés. A harántoló kapcsolatokat az M0 autópálya kivételével szinte kizárólagosan mellékutak biztosítják, amelyek állapota, burkolatminősége, keresztmetszeti és vonalvezetési adottságai alacsony szolgáltatási szintet és elégtelen forgalombiztonságot eredményeznek. Mivel Örkény vizsgálati terület nagyobb része Pest megye területén található, ezért a közúti és vasúti közlekedés ismertetésénél legnagyobbrészt a Pest megyére vonatkozó információkat ismertetjük. 4

125 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány.4... Közúti közlekedés A Pest megyét érintő nemzetközi folyosók az országos magisztrális hálózat részei, így a nemzetközi forgalom mellett a fővárosi célforgalom is fokozottan terheli a térséget. Pest megye úthálózatának sűrűsége, valamint az egy lakosra jutó gépjárművek száma országos összehasonlításban a legnagyobb, azonban a területegységre jutó útsűrűségi mutató egyenetlen: az agglomerációs térségtől a megye határai felé csökken. A térségbe érkező autópályák, nemzetközi főutak érintett útpályái a megyei úthálózat legzsúfoltabb, legkritikusabb forgalmú elemei, amelyek mentén nem épült ki a forgalmat egy fenntartható térségi közlekedésbe illesztő eszközváltási infrastruktúra (illeszkedő, jó minőségű mellékhálózat, P+R, kapcsolódó közösségi hálózat) sem. Összességében és fent említett szerkezeti hiányok ellenére is megállapítható, hogy a térség közlekedésének legfőbb hiányosságai nem mennyiségi, hanem inkább minőségi hiányosságok, illetve működtetési, együttműködési, intézményi, szabályozási hiányosságok. Ezek megszüntetése jelenti a vizsgálati terület térsége közlekedési rendszerének legnagyobb tartalékát. Pest megyén belül a közutak teljes hossza 707 km, ebből km gyorsforgalmi út, 57 km elsőrendű, 70 km pedig másodrendű főút. A megye valamennyi adatával első helyen áll a megyék között országos szinten. A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak M0: Budaörs Törökbálint Szigetszentmiklós Gyál Ecser Újpest M5: Gyál (M0) Kecskemét Kiskunfélegyháza Szeged Röszke (Szerbia) (a TEN-T hálózat része) M6: Budapest (M0) Dunaújváros Szekszárd Bóly Ivándárda térsége (Horvátország) (a TEN-T hálózat része) M7: Törökbálint (M0) Székesfehérvár Siófok Balatonszentgyörgy Nagykanizsa Letenye (Horvátország) (a TEN-T hálózat része). M8: Dunaújváros-dél Dunavecse A fenti gyorsforgalmi úthálózatból az M5-ös autópálya érinti a vizsgálati terület keleti zónáját. Az autópálya ÉNy DK-i irányú. Újhartyán térségében lépi át a terület északi határát, és átszelve a terület keleti zónáját, Lajosmizse után lép ki a területről. Az M0-ás autópálya a területtől északra halad mintegy 5 km-re, az M6-os autópálya a terület nyugati határától 7 km-re nyugatra, a Duna jobb partján fut É D-i irányban. Az M8-as autópálya jelenleg az M6-os autópályát köti össze az 5-es főúttal. Az M7-es autopálya a vizsgálati területtől távol, 8 km-re nyugatra fut, térképen való ábrázolása miatt említjük. Főutak a vizsgálati terület térségében A főúthálózat elemei közül az alábbiak haladnak a vizsgálati terület térségében: 4-es főút: Budapest Cegléd Szolnok Püspökladány Debrecen Hajdúhadház Nyíregyháza Záhony (Ukrajna) 5-ös főút: Budapest Dabas Kecskemét Kiskunfélegyháza Szeged Röszke (országhatár) -es főút: Budapest Nagykáta Jászberény Dormánd (-as főút) -es másodrendű főút: Nagykáta Cegléd (4-es főút) 40-es másodrendű főút: Albertirsa Abony (4-es főút) 5

126 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ös főút: Albertirsa (4. sz.főút) Újhartyán (M5) 44-es főút: Kecskemét (5. sz. főút) Lakitelek Békéscsaba Gyula (Románia) 44-es másodrendű főút: Cegléd (4. sz. főút) Nagykőrös Kecskemét (445. sz. főút) 445-ös másodrendű főút: 5-ös és 44-es főút kecskeméti elkerülő szakasza 5-es főút: Budapest Baja Hercegszántó (Szerbia) 5-es főút: Kecskemét (5. sz. főút) Solt Duna-híd Dunaföldvár (6. sz. főút) A felsorolt főutak közül az 5-ös és 405-ös főút halad át a vizsgálati területen. A 4-es főút a Budapesttől keletre futó, Közép- és Kelet-Magyarországon egyaránt áthaladó egyik legfontosabb főút, mely közúti kapcsolatot teremt Románia és Ukrajna irányából, valamint Kelet-Magyarország felől az ország központi térségeivel. Az M5-ös autópályaszakasz átadásával jelentősége némileg csökkent, de még így is az egyik legforgalmasabb főút az országban. A vizsgálati területre nem lép be, annak ÉK-i sarkától km-re halad, NyÉNy KDK-i irányban. Az 5-ös főút párhuzamosan halad ÉNy DK-i irányban az M5-ös autópályával, attól 5 km távolságra. Az M5-ös autópálya átadása után nemzetközi jelentősége megszűnt, zömmel helyközi forgalom halad rajta. A vizsgálati területre Dabastól északra kép be. ÉNy DK-i irányban teljes hosszában átszeli a terület középső és keleti zónáját. A területről Lajosmizse déli peremén lép ki, és halad tovább Szolnok felé. A -es főút az M0-ás autóúttól indul, hozzávetőlegesen K Ny irányban halad, Gyömrő és Nagykáta érintésével. A vizsgálati terület északi peremétől mintegy km-re északra halad. Térképen való ábrázolása miatt említjük meg. A -es másodrendű főút a vizsgálati területtől északkeletre, Nagykátáról indul KDK felé. Tápiószele térségében déli irányba fordul, és Cegléd térségében, a 4-es főútnál végződik, a vizsgálati területtől kb. 5 km-re keletre. A 40-es másodrendű főút A vizsgálati terület ÉK-i sarkától,5 km-re ÉK-re indul, nyomvonala a 4-es főút nyomvonalával párhuzamos, attól km-re fut. A vizsgálati területre nem lép be. Abonynál csatlakozik be a 4-es főútba. A 44-es másodrendű főút nem halad át a vizsgálati területen. Kecskemét peremétől indul, az 5-ös sz. főút leágazásaként. Iránya Szarvasig hozzávetőlegesen K Ny, Szarvasnál K DK irányba fordul, és Békéscsaba érintésével Gyuláig, az országhatárig tart. A 405-ös rövid másodrendű főút Albertirsánál kezdődik, és hozzávetőleg K Ny-i irányban halad. Összeköttetést teremt a 4-es főút és M5-ös autópálya között. A vizsgálati területre Újhartyántól ÉK-re lép be, és rövid szakasz megtétele után az M5-ös autópályánál végződik. A 44-es, rövid főút Ceglédtől indul, és a vizsgálati terület keleti határával párhuzamosan, attól mintegy 4 km-re fut É D-i irányban, és Kecskemét térségében, a 445-ös főútnál végződik. Rajta keresztül lehet megközelíteni a vizsgálati terület keleti zónáját, és az attól keletre eső területeket. A 445-ös másodrendű főút 0, km. hosszú. Az 5-ös és 44-es főutat köti össze Kecskemét érintése nélkül. A vizsgálati területet nem érinti, annak délkeleti sarkától kb. 9 km-re halad. Az 5-es főút a vizsgálati terület nyugati határával párhuzamosan, de azon kívül, É D-i irányban fut. Összeköttetést teremt Budapest, ill. a Duna bal partján elhelyezkedő Duna- Tisza-közi települések között. Rajta keresztül lehet megközelíteni a vizsgálati terület nyugati zónáját. Az 5-es főút A vizsgálati területen nem halad keresztül, annak déli határától 5 0 km-re délre fut, KÉK NyDNy-i irányban. Kecskemétről indul, az 5-ös főútról ágazik le, és hozzávetőleg nyugati irányba fut. Solt után a Duna-hídon áthalad a Duna fölött, és Dunaföldvárnál, a 6-os útnál ér véget. Kapcsolatot teremt a Dunántúl, és a Duna-Tisza Köze között. A róla

127 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány északi irányban lecsatlakozó mellékutakon közelíthető meg a vizsgálati terület déli zónája, és az attól délre eső területek. Az országos közutak Pest megyei mellékúthálózata döntően megfelel a megye geográfiai viszonyainak és településhálózatának. A problémát a mellékúthálózat kis áteresztőképessége és helyenként leromlott állapota jelenti, mely nagyobb volumenű forgalmat jelen állapotában állagromlás nélkül nem képes elviselni. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Örkény vizsgálati terület közúton való megközelíthetősége jó, ill. kiváló. A területen áthalad egy elsőrendű főút valamint az M5-ös autópálya, ezen kívül kiterjedt mellékúthálózattal rendelkezik. A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 988. évi I. törvény rögzíti. Abban az esetben, ha a kutatás, ill. kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti. A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő. Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges. A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges, továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 00 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő,, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 0 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, továbbá b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb, szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési- és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (04 Budapest, Lövőház u. 9.) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (4 Budapest, Váci út 45.) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni Vasútvonalak A vasúti közlekedés főleg az áru- és teherszállítás szempontjából nagy jelentőséggel bír. Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát. Örkény vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát az 54. ábra tartalmazza. A tanulmány első részében leírt Budapest központú, sugaras útvonal hálózat a vasúti pályákra is teljes mértékben igaz. A megyei vasúthálózat a XIX. század óta lényegében változatlan, a nemzetközi vasúti pályák pest megyei szakaszai a főhálózat legszűkebb, és néhány elem esetén a legkorszerűtlenebb elemei. 7

128 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 54. ábra. Örkény vizsgálati terület térségének (Pest- és Bács-Kiskun megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft. nyomán, 006) A vizsgálati területet a 4-es, a 50-es, és a 5-es vasúti pálya keresztezi. Az országos törzshálózati vasúti pályák besorolásáról a nemzeti vagyonról szóló 0. évi CXCVI. törvény, mellékletének B fejezete rendelkezik, míg a vasúti mellékvonalakat az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló 94/06. (VII..) kormányrendelet. melléklete sorolja fel. Az Örkény vizsgálati területen és térségében az alábbi országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályáktalálhatók: Transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: 00(a) számú, Budapest (Nyugati pu.) Cegléd Szolnok Záhony (országhatár) 0(a) számú, Budapest (Rákos) Újszász Szolnok 40-es számú, Cegléd Kecskemét Szeged 50-es számú Budapest (Ferencváros) Kelebia (országhatár) A 00(a) számú, a térképen 00-asnak feltüntetett Budapest (Nyugati pu.) Cegléd Szolnok vasútvonal Budapestről indul, ÉNy DK-i irányú. Albertirsánál közelíti meg legjobban a vizsgálati területet, ahol a terület ÉK-i sarkától néhány száz méterre, de a területen kívül fut, tovább haladva Szolnok Szajol felé. A vonal kétvágányú, villamosított. 8

129 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 0(a) számú, a térképen 0-asnak feltüntetett Budapest (Rákos) Újszász Szolnok vasúti pálya szintén Budapestről indul, ÉNy DK-i irányú. A vizsgálati terület térségében a 00(a) vonal lefutásával párhuzamosan, attól mintegy 4 km-re ÉK-re fut. A területre nem lép be. A 40-es számú, Cegléd Kecskemét Szeged vonal a vizsgálati terület keleti határa mellett, attól 8 km távolságra fut, ÉÉK NyDNy-i irányban. Kecskemét után KDK-i irányba fordul, és halad tovább Szeged felé. A 50-es számú, Budapest (Ferencváros) Kelebia (országhatár) vasúti pálya Budapesttől kiindulva először ÉÉNy DDK-i irányba halad. A vizsgálati terület térségébe Délegyházánál ér. Itt hozzávetőleg párhuzamosan fut a terület nyugati határával, majd Apaj határában belép a területre. A terület nyugati határa közelében, a területen belül KDK-i irányban halad, és Kunszentmiklóstól délre lép ki a területről, és halad tovább Kiskőrös Kiskunhalas Kelebia irányába. A vonal biztosítja a nemzetközi vasúti összeköttetést Szabadka, Szerbia felé. Nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák: A 4-es számú, Budapest (Kőbánya Kispest) Lajosmizse Kecskemét vasúti pálya Budapestről indul, és a 00-as vasútvonallal párhuzamosan, de attól mintegy 5 km-re DNyra fut. A vonal nem villamosított, zömében egyvágányú. A vizsgálati területre északról Inárcsnál lép be, ÉNy DK-i irányban teljes hosszában keresztezi a vizsgálati terület keleti részét. A területről Lajosmizse után lép ki, és halad tovább Kecskemét felé. Az R. számú melléklet alapján besorolt regionális vasúti pályák: A 46()-es számú, a térképen 46-nak jelölt Kiskunfélegyháza Lakitelek vonal Kecskemétről indul, a vizsgálati területtől 5 km-re, és keleti irányba tart. Egyéb vasúti pályák: 5-es számú: Kunszentmiklós Tass Dunapataj 5-es számú: Kecskemét-alsó Fülöpszállás A 5-es számú, Kunszentmiklós Tass Dunapataj mellékvonal egyvágányú, nem villamosított. A vizsgálati terület nyugati határáról, Kunszentmiklóstról indul, előbb DNy-i, Dunavecsétől pedig D-i irányban fut. A 5-es számú, Kecskemét alsó Fülöpszállás vasúti mellékvonal egyvágányú, nem villamosított, K Ny irányú. A vizsgálati terület déli határától kb. 4 km-re, Kecskemét-alsó állomásról indul, és Fülöpszállásig tart. A vasútvonalon 007. március 4. óta szünetel a személyszállítás, csak teherszállítás folyik. Keskeny nyomtávú vasútvonalak a vizsgálati terület térségében 48-as számú, Kecskemét KK Kiskörös KK 49-es számú, Törökfái Kiskunmajsa KK Mindkét keskeny nyomtávú vonal a vizsgálati területen kívül, attól délkeletre fut. A 48-as számú, Kecskemét KK Kiskörös KK vonal 97-ben Kecskeméttől Bugacig, majd 98-ban Kiskunmajsáig épült ki. A tanyavilág számára jelentett összeköttetést Kecskeméttel és Kiskunmajsával, jelenleg azonban a nagyvasúti, illetve a közúti közlekedésnek nem 9

130 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet jelent alternatívát, így csak turisztikai hasznosítás esetén oldódhat meg helyzete. A pályasebessége 40 km/h. A 49-es számú, Törökfái Kiskunmajsa KK vonal a Kiskörősi vonalról ágazik le. Funkcióját, miszerint a tanyavilágnak jelenthet összeköttetést a városokkal, már nem látja el a közúti közlekedés térnyerése miatt, így a vonal jövője veszélyeztetett. Pályasebessége 40 km/h. A kutatásra, kitermelésre tervezett terület tágabb térségében található a 5-es számú, Budapest (Boráros tér) Ráckeve HÉV vonal. Budapestről kiindulva ÉÉK DDNy-i irányban halad Ráckevéig. A HÉV vonal csak személyszállításra használható, teherszállításra nem vehető igénybe. A térképen való ábrázolása miatt említjük. A fent leírtak alapján megállapítható, hogy Örkény vizsgálati terület vasúton való megközelítési lehetőségei jók. A területen áthaladó nemzetközi és hazai törzshálózati vasútvonalak a terület nagy részét könnyen elérhetővé teszik. A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények: Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani A vasúti közlekedésről szóló 005. évi CLXXXIII. törvényben foglaltakat. A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 0/984. (XII..) KM rendelet előírásait. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 5/997. (XII. 0.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 6. () bekezdés 8. és 9. pontja alapján vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 0 m, egyvágányú vasút esetén legalább 0 m szélességű építési területet kell biztosítani. A Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan: Az OTÉK 6. 8 pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 00 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el. Az OTÉK 6. 8 pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 0/00. (XII. 7.) GKM rendelet 4. számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I. kötet (továbbiakban: OVSZ I.). A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I. B fejezet.. pontjában foglaltak alapján lehetséges. Az OVSZ I. B fejezet... pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 00 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását. A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még 0

131 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 0/00. (XII..) NFM rendelet és a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/0. (XII. 0.) NFM rendelet előírásait. A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II. az Országos Vasúti Szabályzat II. kötetének kiadásáról szóló 8/998. (VII..) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II.) kell alkalmazni. A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4. fejezet előírásai szerint lehetséges. A vasúti pályahálózat üzemeltetői: A felsorolt vasúti pályák kezelője a MÁV Zrt. Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatóság Budapest (087 Budapest, Kerepesi út.) Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt. Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (087 Budapest, Könyves Kálmán körút ) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (4 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni..4.. Energiahálózatok Örkény vizsgálati terület nagyobbik része Pest megyében, az ország középső részén helyezkedik el. A terület ÉK-i sarkában található az albertirsai 750/400/ kv-os transzformátor alállomás, mely a hazai elektromos hálózat egyik központi eleme. Az innen kiinduló, az országos jelentőségű energiaellátó rendszerekhez tartozó két vezetékrendszer az ország legnagyobb fogyasztóit (Budapestet és a budapesti agglomerációt) ellátó helyi vezetékek, melyek döntően a megye területén jelentkező igények ellátásában töltenek be bázis szerepet Villamosenergia-hálózat A villamosenergia rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak. Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kv-os, 400 kv-os, a 0 kv-os és a második szinthez tartozó 0 kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere. A 0 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el. A 0 kv-os vezetékek kivételével a nagyfeszültségű ellátó rendszer a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában és kezelésében van. A 0 kv-os vezetékek azonban a regionális szolgáltató kezelésébe tartoznak. Örkény vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét az 55. ábra tartalmazza.

132 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 55. ábra. Örkény vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe (Pest megye Területrendezési terv módosítása. Melléklet, Villamosenergia ellátás, energiahálózatok és alépítményeik) KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán. 00. május A villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei A 750 kv-os országos főgerinc (Albertirsa Vinyica vonal) a terület ÉK-i sarkában, Albertirsán végződik. A 400 kv-os átviteli hálózat ÉNy-i ága az Albertirsa Mende Göd vonalon fut. A vizsgálati terület ÉK-i sarkából, az albertirsai elosztó állomásról indul, és ÉNy-i irányba halad. Az Albertirsa Dabas Martonvásár 400 kv-os vezeték keleti szakasza a vizsgálati terület ÉK-i sarkából, az albertirsai elosztó állomásról indul, és K Ny irányban halad végig a terület északi határán. A vizsgálati terület térségét Délegyházánál hagyja el, és halad tovább Martonvásár felé. Az Albertirsa Szolnok Békéscsaba 400 kv-os vezeték szintén Albertirsáról, a terület ÉK-i sarkából indul, és keleti irányba fut. Abonyt északról elkerülve halad Szolnok felé, majd KDK irányba fordul, és tart Békéscsaba felé. A Paks Martonvásár 400 kv-os vezeték a Dunántúlon, a Dunával párhuzamosan fut, és a martonvásári elosztó állomásnál végződik. Térképen való megjelenítése miatt említjük. 0 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei közül a Százhalombatta Ócsa 0 kv-os vezeték nyugat felől éri el a vizsgálati területtől északra levő térséget, és a terület északi határától mintegy km-re északra, Ócsánál végződik.

133 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az Ócsa Zugló 0 kv-os vezeték a vizsgálati területtől északra km-re, az ócsai elosztó központtól indul. Előbb ÉK-i, majd északi irányba halad, és a zuglói elosztó központban végződik. A Paks Martonvásár 0 kv-os vezeték Paksról indul, és Martonvásáron végződik, térképen való ábrázolása miatt említjük. A térségi ellátást biztosító 0 kv-os elosztó hálózat elemei közül csak azokat soroljuk fel, melyek a vizsgálati területen, illetve annak közvetlen térségében futnak. Az Albertirsa Monor Budapest (Soroksár) 0 kv-os vezeték a terület ÉK-i sarkából, Albertirsáról indul, és NyÉNy-i irányba haladva látja el elektromos árammal a vizsgálati területtől északra eső térséget. A (Kecskemét) Lajosmizse Dabas 0 kv-os vezeték Kecskemét irányából érkezik, és ÉNy-i irányba haladva teljes egészében átszeli a vizsgálati terület keleti és középső zónáját. A terület DK-i sarkán, Lajosmizsétől délre lép a területre, és Dabastól északra hagyja el azt. A Budapest (Soroksár) Dunaújváros felhasítási pontja Ráckeve 0 kv-os vezeték hozzávetőleg É D-i irányban fut. Délegyházánál érinti a vizsgálati terület ÉNy-i sarkát, majd a terület nyugati határával párhuzamosan, de azon kívül, attól mintegy km-re halad déli irányba, Tassnál DNy-i irányba vált, és Dunaújvárosig húzódik. A vezeték ráckevei felhasítási pontjáról leágazó szál látja el elektromos árammal Ráckevét. A Cegléd Nagykőrös Városföld 0 kv-os vezeték Városföldről indul, és elektromos energiával látja el a vizsgálati területtől keletre eső zónát. A Dunaújváros Szabadszállás Városföld 0 kv-os vezeték a vizsgálati területtől délre folyamatosan húzódik. Hozzávetőleg K Ny-i irányú. A vizsgálati területet nem keresztezi. Elektromos energiával látja el területtől délre eső zónát Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély. Pest és Bács-Kiskun megye földgázellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki. A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogénmezőkből érkezik. A megye földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik. A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagy középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig. A települések közötti elosztás nagy középnyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk. Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 5 bar. Nagy-középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 5 bar. Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar. Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki.

134 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Örkény vizsgálati területnek és térségének földgáz ellátási térképét az 56. ábra tartalmazza. A vezetékek közül a térképen a nagynyomású gázvezetékeket, valamint az egyéb szénhidrogén-termék vezetékeket ábrázoltuk. 56. ábra. Örkény vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe (Pest megye Területrendezési terv módosítása. Melléklet, Földgáz ellátás, Szénhidrogén- és termékvezetékek.) (KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán. 00. május) 4

135 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Nagynyomású gázvezetékek a vizsgálati területen és térségében A (Szlovákia) országhatár Zsámbok Vecsés Százhalombatta vezeték a vizsgálati terültet térségében ÉK DNy-i irányú. A területtől északra, 5 5 km távolságra fut. A területre nem lép be. Dunavarsánynál nyugati irányba fordul, és Százhalombattáig húzódik. Az (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Zsámbok Vecsés Százhalombatta vezeték ÉK DNy-i irányban fut. Vecsésnél ér a vizsgálati terület térségébe, ezután a (Szlovákia) országhatár Zsámbok Vecsés Százhalombatta vezetékkel közös nyomvonalon halad Százhalombattáig. Az (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Füzesabony Szolnok Százhalombatta vezeték Abony felől, keleti irányból érkezik. Ceglédtől északra ÉNy-i irányba vált, és Albertirsánál mintegy 5 km-re közelíti meg s vizsgálati terület ÉK-i határát, de nem lépi át azt. A vezeték Vecsésnél rácsatlakozik a Vecsés Százhalombatta irányába húzódó más gázvezetékek nyomvonalára, és Vecséstől DK-i, majd Dunavarsánynál nyugati irányba fordulva, és Százhalombattáig fut. A Városföld Vecsés vezeték a vizsgálati terület DK-i sarkánál, Lajosmizsénél lép a területre. Teljes hosszában áthalad a terület keleti zónáján, és Újhartyánnál hagyja el azt, ÉNy-i irányban. A Városföld Adony vezeték KÉK NyDNy-i irányban fut. A városföldi átadó központtól indul, és 0 km hosszban metszi a vizsgálati terület DNy-i kiszögellését. Szénhidrogéntermék- és kőolajszállító-vezetékek A Szolnok Százhalombatta termékvezeték KDK NyÉNy irányban halad. Cegléd felől közelíti meg a vizsgálati területet, annak keleti határát pedig Mikebuda körzetében lépi át. Ezután a terület ÉK-i peremén fut. a területről Felsőbesnyőnél lép ki, és halad tovább Százhalombatta felé. A Százhalombatta Vecsés Budapest (Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) termékvezeték nem lép be a vizsgálati területre, attól északra halad ÉK DNy-i irányban a Zsámbok Vecsés Százhalombatta gázvezeték nyomvonalán. Felsőpakony után északi irányba fordul, és halad a Budapesti Nemzetközi Repülőtérig. Az (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Zsámbok Vecsés Százhalombatta kőolajszállító vezeték ÉK DNy-i irányban halad, az (Ukrajna) országhatár Vásárosnamény Tiszaújváros Zsámbok Vecsés Százhalombatta vezeték nyomvonalán. A vizsgálati területre nem lép be, attól északra 5 5 km-re fut. 5

136 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet.5 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A stratégiai fontosságú ásványi nyersanyagok koncessziók formájában történő kitermelését biztosító, állami ásványvagyon-gazdálkodás célja a vizsgálati területen fellelhető szénhidrogének megfelelő hasznosításának elősegítése. A bányászatról szóló 99. évi XLVIII. törvénnyel összhangban az ásványvagyongazdálkodást érintő pontok teljesülnek, ha a kutatás, bányanyitás, kitermelés és bányabezárás során szintén a bányatörvény szerinti adatszolgáltatás keretében a) az ásványi nyersanyagok mennyiségére, minőségére, a vizsgálati területre eső lelőhelyek nyilvántartására, valamint a nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatszolgáltatás megvalósul, b) a megismert és nyilvántartott ásványvagyon védelme a bányafelügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terven keresztül teljesül, valamint az esetleges indokolatlan ásványi nyersanyag-kitermelések és -igénybevételek megakadályozásra kerülnek, c) a kötelező adatszolgáltatás nyomán a kitermelt ásványi nyersanyagokkal történő elszámolás megvalósul, valamint a visszahagyott ásványvagyon további kitermelhetősége biztosítható. A komplex ásványvagyon gazdálkodás része a tárgyi ásványi nyersanyagok minél pontosabb megismerése, a meglévő és a kutatási kitermelési tevékenység során keletkező, adatok és információk kezelése. Az ásványi nyersanyag kutatás során a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz beérkező jelentős mennyiségű földtani, szerkezetföldtani, környezetföldtani, vízföldtani, geokémiai adatok egyrészt kiegészítik a vizsgálati területre vonatkozó ismereteinket (megkutatottsággal foglalkozó fejezet), másrészt a kapcsolódó értelmezések fontos alapot adnak a későbbi értékelésekhez, az állami ásványvagyon-gazdálkodáshoz. A bányászatról szóló 99. évi XLVIII. törvény alapján a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg (III. rész, 0. 7 []). Ennek megvalósulása is része az ásványvagyon-gazdálkodási céloknak. ()7 Bányajáradékot fizet: a bányavállalkozó, vagy a bányászati tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes. Stratégiai cél az elérhető nemzeti előnyök itt a hazai ásványkincsek minél hatékonyabb realizálhatósága. Az ellátásbiztonság kapcsán az importfüggőség mérséklése reális ásványvagyon-gazdálkodási cél. A hazai versenyképességet növelheti, ha Magyarországon folytatódik a szénhidrogén-kutatás és kitermelés. Az energiahatékonyságot növelheti, ha hazai szénhidrogéneket használunk fel széles körűen az ipari, gazdasági és társadalmi igények kiszolgálása érdekében a megfelelő környezetvédelmi előírások betartásával. A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása. A világ energiatermelése 000-re meghaladta a J- t, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb. 0%-ot képviselt. A világ népességének 00-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni. Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl. szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI. században (pl. a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 0%-ra, a század végére 5%-ra csökken) (57. ábra). Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását. A század első évtizedében évente átlagosan t 6

137 Energia, 0E+8 J Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kőolajat és 5 0 m földgázt kell kitermelni, míg a század közepére,8 0 9 t kőolaj és 8 0 m földgáz felszínre hozása a kívánatos. A jelen évszázadban t kőolaj és m földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 00) (58. ábra) hulladék geoterm. bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa ábra. A világ várható energiafogyasztása között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 00) 58. ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 040-ben (millió barrel/nap) (International Energy Outlook 04 nyomán) Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés. A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m 0-ban). Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség. Energiaszükségletünk 6%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük. Földgázfelhasználásunk 8%-a import. Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás 7

138 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet tesztüzemben 05 tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye. Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén-készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél. A földgázszállító rendszer kiépítettségét 0-ban az 59. ábra mutatja. 59. ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 0-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt.) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 04-ben a hazai kőolajtermelés 0,6 M t, a földgáztermelés,94 Mrd m volt (MBFH 05. jan..). Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona,5 millió tonna kőolaj és 7,0 milliárd m földgáz. Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás-termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében. Az összesített hazai termelés kőolajra 99,9 millió tonna, földgázra 4, milliárd m, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 8%- át, a földgáznak több mint 76%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 05. jan. -i állapotra vonatkozóan). Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve. A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében. Magyarország szénhidrogénvagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik. Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb. 000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás. A nagymélységű kutatás perspektívája jó, bár a m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található. A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése). Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével. A cél az, hogy a 00-es 085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 00-ra az 50 PJ-t, a gazdasági válság 8

139 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány előtti évekre jellemző értéket. Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO -kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 00). Örkény vizsgálati területen a reménybeli kitermelhető szénhidrogének valószínűsített mennyisége 0,6 millió tonna kőolaj, illetve 0,8 milliárd m földgáz, a vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén-kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget. Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is. A 0-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU-5 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre. Ez Magyarország számára átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést határozott meg az es évek átlagához képest. A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 009-ben 4%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél. Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket. A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 00 és 00 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 766 Mt kőolaj egyenérték volt 00-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 807 Mt lesz várhatóan 00-ban (60. ábra). 60. ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 00 és 00 között (IEA adatok) A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77 / 0. (X.4.) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit - és szénhidrogén-vagyon környezetbarát felhasználása. Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország. Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is 9

140 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket. A Nemzeti Energiastratégia 00 szerint a villamos energia vonatkozásában 4%-os import csökkenés az Atom+Szén+Zöld energiamix alkalmazásával érhető el (6. ábra). 6. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint (Forrás REKK.) Az elmúlt években rendre millió t alatt maradt a kőolaj- és milliárd m alá csökkent a szénhidrogén-kitermelés éves szinten (6. ábra). A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a koncessziós tevékenységet, a hazai szénhidrogének-kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban. A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz. 6. ábra. Magyarország éves szénhidrogén-termelésének alakulása (MBFH adatok) 40

141 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány.6. A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A vizsgálati területen megvalósuló bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú várható közvetlen nemzetgazdasági előnyei kapcsán elsősorban a.5. fejezetben leírt adatszolgáltatás és bányajáradék megfizetése, az MBFH-n keresztül az államkasszába kerülése jelölhető meg, illetve az, hogy az állam tulajdonában levő, s majd a járulék megfizetésével a bányavállalkozó tulajdonába kerülő ásványkincs megfelelő módon hasznosul. Közvetetten a gazdaság részét képező anyagi és emberi erőforrásokban, a fizikai és szellemi javakban, valamint szolgáltatásokban, a gazdasági tevékenységekben, illetve mindezek kölcsönhatásában várható növekedés, fejlődés. A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás. A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 0%-os. Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb. Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel. A földgázt a XXI. század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet. A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi erőforrás. Fajlagos energiatartalma magas, és a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása. A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető. A kőolaj fűtőértéke kcal/kg ( kj/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek. Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapagyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható. Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, -kitermelést és -feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti. A szénhidrogének ipari méretű termelése 97- ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai geofizikai kutatások eredményeként a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül. Az 950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 99-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) az ország legjelentősebb vállalata. A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős. A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése. Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80%, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik. Örkény vizsgálati területre eső kőolaj és földgázkészletek termelésbe állításával az import export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet. Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti. Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti. Az ország 0 C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m földgázt fogyaszt. Ebből mintegy 0 M m származik hazai termelésből és 47,5 M m gázt lehet kivenni azokból a földalatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel. Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll. Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell 4

142 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet az országba érkeznie, 0 C esetén körülbelül napi,5 M m ( /szallitas.html). Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét. Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem. Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget. Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat. Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra. Mind az upstream (kutatás termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúra-fejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis- és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati feldolgozási tevékenység. Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti. Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős. A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében. Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken. Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél. Örkény vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget. Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 0 évben (00: 6%, 00: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (6. ábra). 6. ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 00 és 00 között 4

143 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány.7. A terhelés várható időtartama.7.. A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart. A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják. A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető. A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása. A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi. A kutatás termelés rekultiváció időtartama általában 0 40 évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően. A Bányatörvény. pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt. A vizsgálati szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható..7.. A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 4. -a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A koncessziós szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban. A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a koncessziós szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat. A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti. A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét. A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia. A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit. A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni. A műszaki üzemi tervet a műszaki biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő teljesítését. A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik. A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások 4

144 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet helyének kijelöléséről. A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értelmezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év. A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik. A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe. Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák. A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető. A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat. Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek. Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét. A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre. Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át. A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül. Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont. A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év. Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható. A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani. A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el. A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig..7.. A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása. Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére. A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére. A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak. A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogénvagyonától függ. Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe. A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye. A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 0 50%-a, a földgáz esetében 40 80%-a. A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama. Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható. Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos. A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év. A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani. Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát 0 0 évre becsülhetjük. A tevékenység több fontos szakaszra osztható. 44

145 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelő üzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak. A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából. A tervezés általában évet vesz igénybe. A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia. Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal. Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár évet, vagy többet is igénybe vehet. A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket. A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni. Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta. A Bányatörvény. pontja értelmében a koncessziós pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt. A koncessziós szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható. A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása. Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra. Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik. A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják. Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására. A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet. Ha a koncessziós szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani. Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni. A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket. A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át. A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmennyiség tetszőleges időpontban használható fel. A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető. Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg. Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik. 45

146 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása. A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell. A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani. Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek. A Bányatörvény 6.. Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani. 46

147 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány.8. A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély. Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be. A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária-helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén első sorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket. Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése. A bányászat során az ipari gyakorlatban azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el. Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (40. táblázat40. táblázat). 40. táblázat. Jelentősebb szénhidrogén-kutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont Helyszín 96 Nagyhegyes 96 Üllés 965 Szank 968. december 9 6. Algyő 979. január 4 február 5. Zsana-É kőolajtermelő kút (64. ábra) 98. december 9. Algyő 68. számú fúrás, Maroslele 98. augusztus 7 7. Szeghalom 4. sz. kút 98. október 4 7. Szeged, Algyő 69. sz. vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás 98. január 0 február. Hajdúszoboszló, Nagyhegyes 77. sz. kút, gázkitörés 98. március. Battonya 44. sz. kutatófúrás, vizes gázkitörés 984. június 8. Balatonmagyaród, Zalakomár 8. sz. kút, olaj- és gázkitörés 985. április. Biharkeresztes 9. sz. kút 985. május 0. Füzesgyarmat 07. sz. kút, olaj- és gázkitörés 985. december január. Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés 986. június 0. Balatonmagyaród, Zalakomár 987. január 4 5. Füzesgyarmat 07. sz. kút, gázkitörés 998. november 4 7. Nagylengyel 8/A.sz. kút, gázkitörés 000. augusztus 8 november 6. Pusztaszőlős 4. sz. kút, gázkitörés Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz). 47

148 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is. A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia. A letermelt szénhidrogéntelepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból. A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél. A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik. A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít. A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szennyező forrás vízbeszerzési szempontból. A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is. A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között. A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak. A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni. A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel. Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek. A CH- (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H S (kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik. A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak. Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető földalatti kitörés alakul ki. A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (64. ábra). A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása. Ha a fúrólyuk beindul 48

149 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására. Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki. A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőrizhetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK 99). Fúrás és ki beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő. Fúrás közben, ha a formáció-nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén. Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja. 64. ábra. Gázkitörés (Zsana-É- fúrás, 979) A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet. Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására. Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek. Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során. A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek. A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza. A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal. Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; tilos a tartályok túltöltése; 49

150 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; kerüljük a savgőz belélegzését; védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; egyes esetekben H S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek. A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet. 50

151 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány. A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése.. A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Örkény vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai. Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők. Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is. Magyarországon a környezeti természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 4/005. (XII. 5.) kormányrendelet. A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre. A tervezett fúráspontok 00 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl. zajtól védendő létesítmény. Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki.... Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO és a H S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését. Jogi háttér A levegő védelméről szóló 06/00. (XII..) kormányrendelet 6. -a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit. A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét, külön jogszabályban felsorolt légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni. A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/0. (I. 4.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg. A többször módosított 4/00. (X. 7.) sz. KvVM rendelet. számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségi zónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet. számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni. A zónák kijelölésénél 4/0. (I. 4.) VM rendelet. melléklet... pontjá- 5

152 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ban felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az. melléklet..4.. pontjában felsorolt arzént,,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/0. (I. 4.) VM együttes rendelet 5. sz. melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr. szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az A, B és C besorolás a levegőszennyezettség egészségügyi határértékeit meghaladó koncentrációt jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg. A jogszabály az E és F besorolási kategóriákban nem ír elő rendszeres mérési kötelezettséget. A talajközeli ózon minősítése regionális kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik. A levegő minősége a vizsgálati területnek és térségének egyik legsúlyosabb területileg differenciáltan jelentkező környezeti problémája. Míg Budapest pontján működnek a levegő minőségét vizsgáló monitorhálózat állomásai és további 7 pontján a RIV (Regionális Immisszió-vizsgáló) hálózat egységei, addig Pest megye területén az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) három automata és négy manuális mérőállomást, Bács-Kiskun megyében pedig egy automata és öt manuális mérőállomást üzemeltetett 04-ben. Ezek különböző jellegű légszennyezettségeket mérnek: városi háttér, lakó és ipari övezet, illetve olyan területeket, ahol a közlekedés a meghatározó. Sajnos Örkény vizsgálati területre a fentiek közül egy mérőállomás sem esik. A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak az emittáló légszennyezőforrások (pl. ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációját, valamint a vizsgálati terület ehhez viszonyított elhelyezkedését a 65. ábraán mutatjuk be. Az ábra alapján megállapítható, hogy Örkény vizsgálati terület északi pereménél végződik Budapest és környéke légszenynyezettségi agglomerációja, Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zónájának ÉK-i részének kis darabja pedig a vizsgálati terület délnyugati sarkára esik. 5

153 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 65. ábra. Örkény vizsgálati terület térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációja, és Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zónái A 4/00. (X. 7.) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi agglomerációk és zónák közül Budapest környéke a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomeráció -ja az -es, Dunaújváros és környéke az 5-ös, míg Pest, és Bács-Kiskun megye területe a 0. Az ország többi területe nevű zónába van sorolva. A fentiek szerint a vizsgálati terület, valamint Budapest és környéke légszennyezetségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi 4. táblázatés 4. táblázatban foglaltuk össze: 4. táblázat. Pest és Bács-Kiskun megye (0. zóna), valamint Budapest és környéke, valamint Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zóna besorolása a 4/00. (X. 7.) KvVM rendelet. melléklete szerint Légszennyezettségi zóna Zónacsoport a szennyező anyagok szerint kéndioxid nitrogéndioxid szénmonoxid szilárd (PM 0) benzol Talajközeli ózon. Budapest és környéke E B D B E O I 5. Dunaújváros és környéke F C D D F O-I 0. Az ország többi területe F F F E F O I 4. táblázat. Pest és Bács-Kiskun megye (0. zóna), valamint Budapest és környéke, valamint Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zóna besorolása a 4/00. (X. 7.) KvVM rendelet. melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint PM PM Légszennyezettségi zóna 0 arzén 0 PM PM kadmium 0 nikkel PM 0 ólom 0 benz(a)pirén (As) (Ni) (Pb) (Cd) (BaP). Budapest és környéke F F F F B 5. Dunaújváros és környéke B B D B D 0. Az ország többi területe F F F F D 5

154 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A vizsgálati mérések alapján megállapítható, hogy Örkény vizsgálati területen és annak térségében: Budapesten és környékén a kén-dioxid (SO ) és benzol koncentrációja a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E). A nitrogén-dioxid (NO ), a szilárd PM 0 μm méret alatti koncentrációja és a PM 0 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja a levegőterheltségi szint a határértékét és a tűréshatárt meghaladja (B), a szén-monoxid (CO) koncentrációja pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D), a PM 0 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja pedig a határértéket és a tűréshatárt is meghaladja (B). Dunaújvárosban és térségében a nitrogén-dioxid (NO ) koncentrációja a határérték és a tűréshatár között van (C), a szén-monoxid (CO) és szilárd PM 0 μm méret alatti koncentrációja a levegőterheltségi szint felső vizsgálati küszöbe és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A PM 0 arzén (As), a PM 0 kadmium (Cd) és PM 0 ólom (Pb) koncentrációja a határértéket és a tűréshatárt is meghaladja (B), a PM 0 nikkel (Ni) és PM 0 benz(a)pirén (BaP) koncentrációja pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A vizsgálati területen a szilárd PM 0 μm méret alatti koncentrációja a levegőterheltségi szint felső és alsó vizsgálati küszöbe között van (E), a PM 0 benz(a)pirén (BaP) pedig a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van (D). A talajközeli ózon koncentrációja az összes terület esetében a törvényben meghatározottnak megfelelően az O I kategóriába lett sorolva. Légszennyezettségi index A levegő minőségének értékélésére vezették be légszennyezettségi index fogalmát. A légszennyezettségi index kidolgozása a hatályon kívül helyezett 4/00. (V.9.) KöM EüM FVM együttes rendeletben es módosításaiban szereplő határértékek, illetve a 4/0. (I.4.) VM rendeletben szereplő határértékek alapján történt, a 6/0. (I. 4.) VM rendelet által előírt módszerek szerint. A vizsgálati terület tágabb térségének légszennyezettségét automata és manuális mérőhálózat méri. Az automata mérőhálózat adatai Az ÉLFO (LRK) adatai alapján a vizsgálati területen nem üzemel automata mérőállomás. A terület térségében működik a budapesti, a dunaújvárosi, kecskeméti, százhalombattai és tököli mérőállomás. A budapesti állomások közül a területhez legközelebb eső, Gilice téri mérőállomás adatait vettük figyelembe. A térségben levő automata mérőállomások adatait az OMSZ 0 és 04. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján c. értékelései mutatják be (4. táblázat és 44. táblázat). 4. táblázat. A 0. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 04) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index Összesített SO NO NO x ülepedő por Benzol CO O index Budapest, (Gilice) kiváló () jó () jó () jó () kiváló () kiváló () jó () jó () Dunaújváros kiváló () jó () kiváló () jó () kiváló () jó () jó () Kecskemét * * * * Százhalombatta kiváló () jó () kiváló () jó () kiváló () jó () jó () Tököl kiváló () * * megfelelő () * * * megfelelő () : nem mérik az adott komponenst. * : nem rendelkezünk mérési adattal. 54

155 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 44. táblázat. A 04. évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint (OMSZ, 05) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index SO NO NO x ülepedő por Benzol CO O Összesített index Budapest, (Gilice) kiváló () jó () jó () jó () * kiváló () jó () jó () Dunaújváros * jó () jó () jó () kiváló () kiváló () jó () Kecskemét * * * * * * Százhalombatta * * * * kiváló () kiváló () jó () jó () Tököl * * * * * * * * : nem mérik az adott komponenst. * : nem rendelkezünk mérési adattal. A manuális mérőhálózat adatai Az (LRK) adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgálati terület térségében nyolc. (manuális) RIV mérőállomás működik. Ezek a budapesti, budaörsi, dunaföldvári, dunaújvárosi, gárdonyi, jászberényi, kecskeméti és sukorói mérőállomások. A vizsgálati területtől való nagy távolságuk miatt a jászberényi sukorói és gárdonyi mérőállomások adatait csak tájékoztató jellegűnek tekintjük. A manuális mérőhálózat vizsgálatainak adatait az OMSZ 0 és 04. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján c. értékelései mutatják be (45. táblázat és 46. táblázat). 45. táblázat. A 0. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 04) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO SO ülepedő por Összesített index Budapest szennyezett (4) szennyezett (4) Budaörs jó () jó () Dunaföldvár jó () jó () Dunaújváros kiváló () kiváló () Gárdony kiváló () kiváló () Jászberény jó () jó () Kecskemét jó () jó () Sukoró kiváló () kiváló () : nem mérik az adott komponenst. dőlt : 75% alatti adat-rendelkezésre állás. 46. táblázat. A 04. évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 05) Mérőállomás neve Légszennyezettségi index NO SO ülepedő por Összesített index Budapest szennyezett (4) szennyezett (4) Budaörs jó () jó () Dunaföldvár jó () jó () Dunaújváros kiváló () kiváló () Gárdony kiváló () kiváló () Jászberény jó () jó () Kecskemét jó () jó () Sukoró * * : nem mérik az adott komponenst. * : nem rendelkezünk mérési adattal. dőlt : 75% alatti adat-rendelkezésre állás. 55

156 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A táblázatokban szereplő kifejezések értelmezése az alábbi: Kiváló: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a alattiak. Jó: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 40%-a és 80%-a közöttiek. Megfelelő: A mért koncentrációk az egészségügyi határérték 80%-a és 00%-a közöttiek. A települések összesített légszennyezettségi indexét a településen mért legmagasabb (legkedvezőtlenebb) indexű szennyezőanyag alapján határozzák meg. Örkény vizsgálati terület tágabb térségben működő automata mérőhálózat vizsgálati adatai alapján megállapítható, hogy 0-ban az összesített légszennyezettségi index jó (), illetve Tökölön (az ülepedő por magas koncentrációja miatt) megfelelő (). Ahol külön nem említjük, ott a vizsgált komponens szennyezési indexe kiváló (). Az elemzések részletezve: Az NO indexe minden vizsgálati helyen jó (), az NO x indexe Budapesten jó (), az ülepedő por indexe mindenütt jó (), kivéve Tökölt, ahol megfelelő (). A benzol szennyezettségi indexe Budapesten jó (), más helyen nem regisztrálták. Az O index minden vizsgálati helyen jó (). 04-ben értékelhető mérések Budapesten, Százhalombattán és Dunaújvárosban történtek. Ezeken a településeken az összesített légszennyezettségi index jó (). Részletezve: Az NO, NO x és az ülepedő por szennyezettségi indexe minden vizsgálati helyen jó (). Az O index Budapesten és Százhalombattán jó (). Az automata mérőhálózat adatai alapján megállapítható, hogy az átlagot az ülepedő por Százhalobattán regisztrált megfelelő () értéke rontja le. Az SO és CO értékek minden vizsgálati helyen kiválóak (), az NO és NO x értéke pedig minden vizsgálati helyen jó (), ill. kiváló (). A vizsgálati eredmények értékeléséhez figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy 0-ban Kecskeméten, ill. 04-ben Kecskeméten és Tökölön nem születtek értékelhető mérési adatok. 04-ben SO, ill. benzolmérések is csak egy állomáson folytak az öt állomás közül, NO, NO x és ülepedő por méréseket pedig csak két mérőállomáson végeztek. A vizsgálati terület tágabb térségében a manuális mérőhálózat (RIV) 0. és 04. évi vizsgálati adatai erősen hiányosak. SO vizsgálatok sehol sem történtek, ülepedő por vizsgálatok pedig 0-ban és 04-ben is csak egy helyen, Dunaföldváron készültek. Az említett két évben a vizsgálatok az említett manuális mérőállomásokon az OMSZ éves értékelése alapján gyakorlatilag az NO mérésére korlátozódtak. 04-ben Sukoróról nincsen vizsgálati adatunk. 0-ban és 04-ben a manuális mérőhálózat vizsgálatainak összesített szennyezési indexe jó, ill. kiváló. Budapesten az összesített légszennyezettségi index szennyezett (4), Budaörsön, Jászberényben és Kecskeméten az összesített légszennyeztettségi index jó (). Dunaújvárosban, Gárdonyban és 0-ban Sukorón kiváló (). A térségben a rendszeres RIV és automata mérőhálózati mérések nem támasztják alá a 4/00. (X. 7.) KvVM rendeletben megadott Dunaújváros és környéke légszennyezettségi zóna szennyező anyagok szerinti kategória-besorolását. A rendeletben megadott értékek a 00-es évek második felére, az újabb vizsgálatok szerint zömében érvényüket vesztették, az üzemi eredetű légszennyezés a vizsgálati terület térségében csekélyebb hatású a múltbelinél. A legfontosabb tényezőket összefoglalva: a térségben a nagyobb forgalmú útvonalak mellett a nitrogén-oxidok és a szállópor jelent levegőminőség szempontjából immissziós problémát. Az emissziós légszennyezettség alakulásában viszont jelentős szerepet játszanak az ipari kibocsátók is. A budapesti agglomerációs övezet fejlett sokrétű gazdaságú, de környezetet terhelő iparral is bíró településeinek levegőjét nagyobb terhelés éri. Pest megye agglomeráción túli része gazdaságilag kevésbé erős, csak kisebb terheléssel üzemelő gazdasági létesítmények jellemzők rá (feldolgozó, elektronikai, könnyű-ipar), nem üzemelnek a 56

157 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány legnagyobb légszennyező iparok (vegyi-, nehézipar, ill. hőerőművek), úthálózata országosan tekintve sűrű, erdősültségének mértéke pedig rendkívül változó, így levegőminőség szempontjából inkább átlagos légállapotú térségnek tekinthető (bár területrészenként ez rendkívül eltérő lehet). (Pest megye területfejlesztési koncepciója, 0.) A közlekedés okozta levegőszennyezés a legnagyobb forgalmi sűrűségű budapesti területek, valamint a nagyforgalmú utak mentén okoz problémákat. A Budapesti Agglomeráció területén a levegő szennyezettsége különösen ott jelentkezik, ahol az elkerülő útszakaszok megépítésére ez idáig nem került sor. Pest, illetve Fejér megyében nincsenek olyan hegyek, hegyláncok, amelyek akadályoznák, lassítanák a szél által hordott por terjedését. A természetes növénytakaróval borított területek alacsony és egyre csökkenő aránya miatt a talaj felső rétege a széleróziónak kevésbé áll ellen, aminek következménye az igen gyakori porképződés. A por lehet talajfelszíni (városi, mezőgazdasági) és növényi eredetű (pollenek) is. A szállópornak 0 μm-nél kisebb frakciója igen nagy távolságokról érkezhet. Becslések szerint az agglomeráció szálló por szennyezettségének legalább a fele nem helyi, hanem regionális eredetű. A PM 0 napi határérték-túllépések nagy része télen, valamint a szárazabb, hűvösebb tavaszi és őszi inverziós időszakokban történik. A közlekedés okozta légszennyezés a főutak által érintett települések esetében a legzavaróbb. A fűtési szezonban jelentősebb légszennyezettségi gondok jelentkeznek azokon a településeken, ahol a vezetékes gáz használata helyett visszatértek a szilárd tüzelésre. A levegő minőségét a kibocsátásokon és az időjáráson kívül a földrajzi fekvés is jelentősen befolyásolja. Kedvező hatású, hogy a területre jellemző északi és nyugati irányú szelek viszonylag tiszta levegőt szállítanak. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy Örkény vizsgálati terület tágabb térségének levegőminősége az automata és manuális mérőhálózat által mért gáz halmazállapotú komponensek jónak, ill. kiválónak minősíthetők. A jó és kiváló indexeket a szálló por, ill. az NO vizsgálati eredményei rontják le. A kutatás/kitermelés során figyelembeveendő emissziók A PM 0, a szálló és ülepedő por terheltség növekedésének elsősorban a termelőkút kutatási, kiépítési fázisában várható, a munkagépek általi talajmozgatás során. Ide tartozik az elérési utak építése, a terep előkészítése, a talajréteg letermelése, a betonalap építése, a rakodás és a nehéz munkagépek általános használata. A kút építése során, a mélyfúrásos tevékenységnél a légszennyező hatást kizárólag a fúróberendezések dízelmotorjai okozhatnak. Annak érdekében, hogy a levegőtisztaság védelme biztosított legyen, azaz a légszennyező anyagok mennyiségei a megengedett határérték alatt maradjanak, szükségesek a kivitelező által rendszeresen végrehajtott ellenőrző mérések. Az adatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az eredményeket el kell juttatni a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséghez. A megfelelő műszaki védelemmel csökkenthetők a kockázatok. A levegőtisztaság problémakörébe tartozik a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos szaghatás is. Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO és a H S magasabb koncentrációja is. Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható. 57

158 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet... Zajhatás és rezgések Zaj és rezgés szintjének kismértékű növekedése várható rövid ideig a szeizmikus kutatásokhoz kapcsolódó rezgéskeltések során. A tervezés és a kivitelezés függvényében hosszabb időn keresztül várható kismértékű zajhatás a kutatófúrások kivitelezése, az elérési útvonalak létesítése, a terület előkészítéséhez használt nehéz munkagépek használata, valamint a tevékenységekhez tartozó szállítások során, azonban ezek együttes zajhatása sem számottevő. A próbatermeltetés során sem kell számottevő zajhatással számolni. Szükség esetén a zajterhelés csökkenthető a zajforrások lefedésével (ideiglenes gépház, burkolat). A zaj és rezgés minimalizálását különösen a lakott, valamint a természet- és vadvédelmi területek térségében kell különös gonddal tervezni, egyeztetve az illetékes szervekkel, figyelembe véve a védelemre szolgáló időszakokat is (pl. költési, vándorlási időszakokat). A tervezési stádiumban figyelmet kell fordítani a nagyméretű munkagépek és szállítóeszközök, a használatba vont úthálózatot érő terhelésére és az útvonal menti épületeket érő rezonanciára is. A munkálatok megkezdése előtt célszerű elvégezni az útburkolat és a környező ingatlanok állapotfelvételét, melyet egyeztetni kell az útkezelővel és az illetékes önkormányzattal, illetve tervezési szinten fel kell készülni a keletkező károk helyreállítására is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól a 84/007. (X. 9.) kormányrendelet foglal állást. A határértékek kapcsán a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 7/008. (XII..) KvVM EüM együttes rendelet. mellékletében közölt határértékeknek kell teljesülniük a zajtól védendő területeken az üzemi létesítményektől származó zajterhelés esetében, a. mellékletben foglalt határértékeknek az építési kivitelezési tevékenységből származó zajterhelés, a. mellékletben foglalt határértékeknek a közlekedésből származó zajterhelés vonatkozásában. A rendelet 4. melléklete tartalmazza a zaj terhelési határértékeit az épületek zajtól védendő helyiségeiben, míg az 5. mellékletben közölt, az emberre ható rezgés vizsgálati küszöbértékeknek és terhelési határértékeknek kell teljesülniük az ott felsorolt épületek és helyiségek esetében... A talajvízre gyakorolt hatások A felszín alatti vizekre gyakorolt lehetséges mennyiségi hatásokat külön fejezet (.. fejezet) részletezi. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás, beleértve a fúrási tevékenységet is, nem lesz jelentős hatással az itt lévő sekély és porózus víztestek mennyiségi állapotára. Az érintett porózus (réteg) víztestek mennyiségi állapota két esetben jó, azonban a p..4. porózus víztest, valamint a sekély porózus víztestek közül a sp..4., sp..4. jelűek gyenge (FAVÖKO és vízmérleg teszt miatt) mennyiségi állapotúak, míg a sp... jelű esetén vízmérleg alapján a gyenge állapot elérésének kockázata áll fenn. A kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari vízigényének mértéke csekély, a térségben regionális vízszint-, vagy áramlási irányváltozások nem várhatók. A vizsgálati területen tervezett szénhidrogén-kutatás az itt lévő sekély víztestek esetében okozhat minőségi hatásokat, melynek kivédésére különösen törekedni kell, mert a vizsgálati területet érintő sekély porózus víztestek minőségi állapota minden esetben gyenge, diffúz szennyezettség, vízbázist veszélyeztető szennyezőanyagok, trendszámítások eredménye, vagy felszíni víz nyomán. A felszínhez közeli vizekbe csak a talajon keresztül kerülhetnek szennyező anyagok, de a biztonságos tárolás és anyagkezelés (fedett tároló betonlapon kialakítva), valamint a zárt rendszerű, gödörmentes iszapkezelési technológia ezt megakadályozza. A kutatási fázisban a fúrások körzetében a fúrási tevékenységhez kapcsolódóan használt vegyszerek, a fúrással felszínre hozott esetlegesen toxikus anyagok, valamint a fúrást végzők kommunális szennyezései azok, melyekkel szembeni védelmet biztosítani kell. 58

159 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Az Európai Hulladék Katalógus minősítése szerint az olajbázisú és veszélyes (barit- és kloridtartalmú, illetve édesvíz diszperziós közegű) anyagokat tartalmazó fúróiszapokat a , illetve a veszélyes hulladék kategóriába sorolták. Ezeknek a talajvízzel történő kapcsolatba kerülését mindenképpen el kell kerülni. A felszín alatti víztároló rétegek (kb méter között) átfúrásakor a fúrólyuk falán a fúróiszapból gyorsan képződő iszaplepény meggátolja a rétegek elszennyezését. A fúrólyukba helyezett béléscsövet a felszínig cementezve jön létre a cementpalást, ami teljesen elzárja egymástól a vízadó rétegeket. A kutató és feltáró fúrások mélyítése során a csurgalék vizeket, a betonlapra esetlegesen kifolyó fúrási iszapot és a csapadékot a betonlapon kialakított, kiterjedt csatornarendszer segítségével lehet egy technológiai gödörben szelektíven összegyűjteni és megfelelően kezelni. A földtani közeg és a felszín alatti víz védelmének érdekében a gépekről, motorokról származó, esetleg olajat is tartalmazó folyadékokat külön csatornarendszerrel kell összegyűjteni. Az olajjal, (fáradt olajjal) szennyezett folyadékot az olajcsapdából összegyűjtve veszélyes hulladékként kell kezelni és elszállítani a fáradt olajat engedéllyel átvevő telephelyre. A termelési időszakban hasonló problémákra kell felkészülni a termelő-, besajtoló-, likvidáló-kutak létesítésénél. Ugyanitt a szállítóvezetékek létesítése során jelentkezhet kisebb szennyezés, míg a vezetékek meghibásodása, havária esetére megfelelő kárelhárítási terv kidolgozása és az arra reagáló egység biztosítása a feladat. Az érintett térségekben a hatásvizsgálat fontos részeként egy előzetes talajvíz-áramlási és vízminőségi értékelés elvégzése szükséges. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatása kapcsán a felszín alatti vizek védelméről szóló 9/004. (VII..) kormányrendeletet kell figyelembe venni...4. A felszíni vizekre gyakorolt hatások A vizsgálati területre tervezett kutatási, termelési és felhagyási fázisok során a hidrológiai rezsimben változások nem várhatók. Más szóval, a fúrási tevékenység a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A jelenlegi vízfolyások/csatornák és felszíni vízkitermelések fizikai zavarása jelentéktelen lesz. A felszíni vizek használata az építési tevékenységek során létesített utak, területrendezések pormentesítésénél várható, melyet a vízgazdálkodásban illetékes szervekkel való egyeztetésnek kell megelőznie. Az elérési útvonalak tervezésénél a vízfolyások kereszteződésekor el kell kerülni azok megzavarását. A vizsgálati terület árvízi elöntéssel a nyugati harmadban érintett, a Dunától keletre, a belvízzel veszélyeztetettség leginkább mérsékelt, illetve közepes, kisebb foltokban jelennek csak meg erősen veszélyeztetett területek. Ár- vagy belvízveszélyes területen, az illetékes vízügyi szervekkel való egyeztetés alapján kell a munkálatokat végezni. Ez utóbbi elsősorban a felszíni geofizikai munkálatoknál jöhet számításba. A talajvízminőségnél említett hatások egy része megjelenhet a felszíni vizekben is. A területet és 5 km-es környezetét érintő felszíni víztest közül 0 (mind a 8 állóvíz víztest) nem rendelkezik értékelt minősítéssel adathiány következtében. Az értékeléssel rendelkező felszíni folyóvíztestek állapota esetben jó cask, 7 esetben mérsékelt, esetben gyenge, esetben pedig rossz minősítéssel rendelkeznek, tehát egyik vízfolyás víztest állapota sem megfelelő kivételével. A vízfolyás víztestek ökológiai minősítése előbbivel megegyező. A tervezéseknél a felszíni vízfolyásokat ilyen szempontból értékelni kell, a potenciálisan veszélyeztetett területeken előzetes állapotértékeléssel, esetenként a monitoring kiépítésével, havária-terv kidolgozásával. A kutatási fázis során felszínre jutott kedvezőtlen összetételű 59

160 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet vizek kezelésére megfelelő tervet kell kidolgozni, felszíni befogadóba juttatás az illetékes zöldhatósággal, vízvédelmi és vízügyi hatósággal (kormányhivatalok, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok; vízügyi igazgatóságok bevonásával) való egyeztetés alapján lehetséges. A termelési fázisban a szénhidrogénekkel felszínre jutott és leválasztott vizek sorsáról az idevágó jogszabályok szellemében kezeléssel, és a mélységi rezervoárba történő vízlikvidálással kell gondoskodni. A vízlikvidálással együtt a gáz víz szétválasztásánál használt vegyszerek (metanol, esetenként glikol) a jogszabályoknak megfelelő mértékben, és környezeti hatásvizsgálat alapján juttathatók a mélységi rezervoárba. A vízhasználatok biztonságára, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzésére, a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a felszíni vizek minőségének megóvására, javítására, a víztestek jó állapotának elérésére és fenntartására, továbbá a vízi és vízközeli, valamint a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítására szolgáló intézkedésekről a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 0/004. (VII..) kormányrendelet irányadó...5. Természetvédelem Előre kell bocsátani, hogy a geotermikus koncessziók esetében a felszíni és felszín közeli képződményekkel kapcsolatos bármely szempont csak azt befolyásolja, hogy hol legyenek a majdani beruházáshoz kapcsolódó felszíni létesítmények, beleértve azt is, hogy honnan kezdődhet a fúrás. A gyakorlat azt mutatja, hogy ferde fúrások alkalmazásával bizonyos műszaki korlátok figyelembe vételével még egy város sem akadálya egy mélyfúrási technológián alapuló kitermelés megvalósításának. A kitörésveszély vagy bármely a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszáj környezetéhez kötődik. A koncesszió kiírásakor figyelembe kell venni, hogy a mélybeli bányászati tevékenységre alkalmas terület nem feltétlenül esik egybe a felszínen használatra kijelölt területekkel, mivel a felszíni terület viszonylag jelentős része alkalmatlan lehet a kitermelés felszíni objektumainak telepítésére, akár az ökológiai rendszer érzékenysége, akár emberi létesítmények miatt. Az előírt vizsgálati szempontok mintegy kétharmada a felszínre, a földrajzi, ezen belül nagy hangsúllyal a biogeográfiai, és számottevő részben az épített, antropogén rendszerekre vonatkozik. A vizsgálat folyamán két dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: a kitermelésre kialakítandó végleges telephelyet ebben a vizsgálati szakaszban nem ismerhetjük, így a felszín érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatát a teljes koncesszióra javasolt területre ki kell terjeszteni. Ebből pedig következik, hogy: a koncesszióra javasolt terület nagy mérete miatt a vizsgálatot különösképpen a védett fajok és élőhelyek esetében teljes részletességgel elvégezni nem lehet és nem is érdemes. Emiatt a legtöbb esetben meg kell elégednünk a lehetséges problémák feltárásával. A koncessziós tevékenység során az 996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény (Tvt.) szemléletét kell érvényesíteni. Ennek értelmében természeti területek csak olyan mértékben vehetők igénybe, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és folyamataik működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A védett természeti terület állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni nem lehet. A termelőhely tervezésekor figyelembe kell venni az adott térszín, illetve a közeli, érintett vagy határos területek védelmi szintjét is. A védett természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt.. 4., a természeti területekre vonatkozó szabályokat a Tvt. 6., a Natura 000 területekre vonatkozó szabályokat pedig a 75/004. (X. 8.) kormányrendelet 8. tartalmazza. A jelenleg védelem alatt álló területek ökoszisztémája általában hosszú ideig fennálló gazdasági tevékenység mellett alakult ki mai állapotában, melyet a természetvédelem konzerválni 60

161 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány igyekszik. Az egyes élőhelyek esetében pontosan ismerni kell azt a tűréshatárt, ameddig az maradandó károsodás nélkül, rugalmasan elviseli a külső hatásokat. Sem a kompromisszumokat nem ismerő védelem, sem a gátlástalan területhasználat nem szolgálják a fenntartható fejlődés elvét. A tevékenység engedélyezésénél és szabályozásánál egyrészt figyelembe kell venni, hogy az a védett területekre is bizonyos mértékben hatni fog, másrészt, hogy közérdekű beruházásról van szó. A hatóság feladata eldönteni, hogy az érintett, védelem alatt álló ökoszisztémában beálló rövid vagy közepes távú egyensúlyváltozások arányban vannak-e a tevékenység által produkált nemzetgazdasági értékkel. A kellő körültekintés nélkül meghozott döntések ugyanúgy vezethetnek egy térség természeti értékeinek visszafordíthatatlan sérüléséhez, mint gazdasági értékének, szerepének csökkenéséhez, mely utóbbi indirekt módon, előnytelenül hat vissza a természet- és környezetvédelemre. A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell, és össze kell vetni a 4/005. (XII. 5.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel. Amennyiben valamely munkafázis a rendelet sz. mellékleteiben felsorolásra kerül, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az. () bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. A tevékenységet országos jelentőségű védett területeken a hatóság csak abban az esetben támogathatja, ha az nem okozza a terület jellegének, használatának megváltozását, a fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását. Ezeken a területeken a hatóság az engedélyezési eljárások során korlátozásokat tehet, vagy megtagadhatja az engedély kiadását. A országos szintű védettség esetén végezhető tevékenységek száma rendkívül korlátozott és igen erősen kontrollált, tehát csak ritka esetben gazdaságos. Nemzeti park illetékessége esetében minden tevékenységet már tervezési stádiumban egyeztetni kell az nemzeti park igazgatóságával. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 00. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény /5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. (Ez a jogszabályi norma vonatkozik az országos ökológiai hálózat övezet részeire, illetve a védett lápokra is.) A kutatás nem eshet ex lege védett területre. Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők és barlangok. A Natura 000 területek esetében a 75/004. (X. 8.) kormányrendelet 0. () és () bekezdései az ottani 4. és 5. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, melynek alapján az illetékes felügyelőség elvégzi a hatásbecslést. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. A Natura 000 hálózat részét képező területeken vonalas létesítmény kialakítása és bányászati tevékenység nem támogatott. Figyelmet kell fordítani a 9/4/EGK Irányelv 6. cikk. bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre. A mezőgazdasági tevékenységgel érintett, illetve termőföld hasznosításra alkalmatlan területek, valamint természetes vizes élőhelyek növényállományát meg kell őrizni, és be kell tartani a védett növény- és állatfajok védelmével kapcsolatos szabályokat (Tvt. 4. [] és [] bekezdései, illetve a 4. [] bekezdései). Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű területeken csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Védett természeti területen, gyepen, vízálláson, nádasban csak vegetációs időn kívül, vizes élőhelyeken ezen felül csak fagyott talajon lehet gépjárművel közlekedni. Nem megfelelő talaj- 6

162 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet viszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a kutatás általában augusztus. és február 8. között végezhető, azonban figyelembe kell venni a területen az adott jelölő faj biológiáját is. Védett, és fokozottan védett területen is a területileg illetékes zöldhatóság engedélyéhez kötött a kutatási tevékenység. A Natura000-es területek nagy része Magyarországon egybe esik az országos védett területekkel. A természet védelméről szóló 996. évi LIII. törvény 8. () értelmében a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. A tervezés során minden esetben figyelembe kell venni ezekre a területekre vonatkozó önkormányzati előírásokat. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatoknál kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 996. évi LIII. törvény 6. pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Ugyanennek a törvénynek a 6. pontja kimondja, hogy a mező-, erdő-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. További követelményeket a vízgazdálkodásról szóló 995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 995/LIII. törvény tartalmaz...6. Tájvédelem (HOI) A tájvédelem témakörének legfontosabb jogi alapjaihoz a természet védelméről szóló 996. évi LIII. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 00. évi XXVI. törvény, az Európai Tájegyezmény kihirdetéséről szóló 007. évi CXI. törvény tartoznak. Az általános tájvédelem jogszabályi alapja a természet védelméről szóló 996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. és 7. -ban foglalt általános előírások, amely alapján a tájvédelem a tájak esztétikai és funkcionális adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megismerése, megőrzése, helyreállítása, valamint a tájak működőképességének fenntartása. A tájvédelem legfontosabb feladatai a következők: a tájhasználat lehetőségeinek (tájpotenciál) hosszú távú megőrzése a természeti erőforrások helyre nem hozható pusztításának megakadályozásával; a tájkarakter megőrzése, ami magában foglalja a tájképvédelmet is; valamint az egyedi tájértékek védelme. A Tvt. mellett a Firenzében, 000. október 0-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 007. évi CXI. törvény is tárgyalja a témát, amely szerint a táj védelme a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja. 6

163 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A tájvédelmi tevékenység így nem korlátozódik a védett természeti területekre. A tájvédelem alapvető célja, hogy a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során megőrizze a tájak természetes, természetközeli állapotát, hosszú távú hasznosíthatóságát. A tájpotenciál a táj adottságainak összességében rejlő hasznosítási lehetőség, amely egyrészt a természeti tájalakító tényezők változása, másrészt a társadalom tájalakító tevékenysége következményeként megváltozhat (CSIMA 008). A táj terhelhetősége alatt a tájnak olyan mértékű igénybevételét értjük, amely mellett a növényzet, az állatvilág, a vizek, a levegő és a talaj, illetve ezeknek az élő és élettelen elemeknek egymással kölcsönhatásban álló együttese (az ökoszisztéma) maradandóan nem károsodik (CSIMA 008). A tájterhelhetőségi vizsgálat során meg kell állapítani azt, hogy a tervezett bányászati tevékenység milyen követelményekkel jár a táj, tájrészlet, illetve a védett és a nem védett tájelemek, elemegyüttesek állapotára. Figyelembe kell venni a 00. évi XXVI. törvényben kihirdetett Országos Területrendezési Terv (OTrT) Országos Ökológiai Hálózat övezete mellett az Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre vonatkozó előírásait, valamint az érintett térségek, megyék területrendezési terveit, a települések szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának tartalmait, tilalmait. A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel (OTrT. ). Az országos övezetekre vonatkozó szabályok Országos ökológiai hálózat övezet: bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet (. []). Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (/A. []). Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. (4. []). Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni (4/A. [4]). Világörökségi és világörökségi várományos terület: új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető (4/B. [] b). Kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok Magterület övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 7. [6]). Ökológiai folyosó övezete: az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető (OTrT 8. [5]). A bányák az eredeti tájkaraktert meghatározó természeti adottságokat a legtöbb esetben visszafordíthatatlanul módosítják. E tényező szempontjából tehát a bánya, bányanyitás a tájkarakter kedvezőtlen eleme. Emellett a (külszíni) bányák által okozott tájsebek, a megváltoztatott felszínek esztétikai szempontból jelentenek negatív hatást. A bányászat által kialakított új terepformák, az esetlegesen, újonnan megjelenő vízfelület és az ahhoz kötődő újrahasznosítási formák a legtöbb esetben döntő módon megváltoztatják a tájat. A bányát magába foglaló táj típusa, területhasználata módosíthatja a tájképi adottságokat, ezáltal a bánya tájkarakterben betöltött szerepét. 6

164 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A külszíni bányászatból adódó terhelések lehetséges következményei: élővilág, illetve élőhely teljes megsemmisülése a bányaterületen; élővilág zavarása (por, zajszennyezés, pionír és inváziós fajok terjedése stb.) a hatás területeken; talaj-, illetve karsztvíz szennyezése, hidrológiai jellemzők módosítása; másodlagos hatások (felszínmozgások, felszíni vízmedrek és vizes területek kiszáradása stb.). Mélyművelésű bányászat esetében a felszínen elhelyezkedő üzemrészek terhelései mellett a bányászatnak a terepfelszínt nagy területen módosító hatásaival (pl. roskadás, süllyedés) kell számolni. Kőolaj- és földgázkitermelésnél a nyersanyag geológiai elhelyezkedéséből kifolyólag főként a felszíni létesítmények okozhatnak terheléseket. Minden bányászati tevékenységnél közös az, hogy az anyagszállítás miatt számolni kell a feltáró- és szállító utakon folyó forgalom által okozott terhelésekkel. Újrahasznosítástól függően, de leginkább a természeti tényezők módosulnak, de döntő változás következik be a tájszerkezeti- és tájképi tényezők esetében is. Ugyanakkor a bányához kapcsolódó járulékos beruházások (feldolgozóipar, erőmű, szállítóvezetékek és útvonalak stb.) is jelentősen befolyásolhatják a tájszerkezetet és a tájkaraktert. A bányászat felhagyását követő újrahasznosításnak is nagy a szerepe a tájszerkezet alakításában. Vannak intenzívebb újrahasznosítási formák, amelyek tájszerkezetet döntő módon is meghatározhatják (pl. lakó-, ipari- vagy rekreációs hasznosítás). Az utóhasznosítással összefüggésben a tájgondozás (kezelés, fenntartás, illetve maga a tájhasználat) megvalósulása, vagy hiánya szintén befolyásolja a tájkaraktert egyrészt közvetlenül, másrészt a tájképi tényezők módosításával. (CSIMA et al. 00) Az 99. évi XLVIII. évi Bányatörvény alapján a bányatelek megállapítás dokumentációja csak a tájrendezési előterv dokumentációjával együtt kerülhet előterjesztésre és év után a végleges tájrendezési tervet is kötelezően el kell készíteni. A Bányatörvény 6. () értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés)...7. A termőföld védelme A termőföld védelméről szóló 007. évi CXXIX törvény (Tfvt.) II. fejezete tárgyalja a termőföld hasznosítására, a termőföld mennyiségi védelmére (földvédelemre) és a földminősítésre vonatkozó szabályokat. Az új törvényi szabályozás célja, hogy a termőföldek s ezen belül is elsősorban a jó minőségű földek termőképességének, és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, és hogy az előírásoknak az ingatlanügyi hatóság az eljárása során kellően érvényt tudjon szerezni. A termőföld fogalmát a Tfvt.. 9. pontja határozza meg. A korábbi szabályozás hiányosságát küszöböli ki a törvény azzal, hogy külön szabályokat állapít meg arra az esetre, amikor a földvédelem szempontjait a földhivatal nem ügydöntő hatóságként, hanem más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos, vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A törvény rögzíti, hogy milyen tevékenységek minősülnek a termőföld más célú hasznosításának, s hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Kimondja, hogy a földhivatal engedélyének hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól, továbbá más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának 64

165 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. A termőföld más célú hasznosítását engedélyező földhivatali határozat hiányában más hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie. Más célú hasznosításnak minősül a hasznosítási kötelezettségtől való olyan eltérés (időleges, vagy végleges), mellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná válik, a termőföld belterületbe vonása és az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, az út, vasút és egyéb műszaki létesítményhez tartozó fásítás. (A hasznosítási kötelezettségre vonatkozóan a Tfvt. 5. () bekezdése rendelkezik, melynek értelmében a földhasználó köteles választása szerint a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellet a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Nem illeti meg a földhasználót ez a választási lehetőség szőlő és gyümölcsös esetében, mivel a törvény kategorikusan előírja, hogy szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.) Termőföldet más célra igénybe venni csak kivételesen, elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet. Átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, vagy helyhez kötött beruházás (meglévő létesítmények bővítése, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítése, bányaüzem és más természeti kincs kitermeléséhez szükséges létesítmény telepítése) céljából lehet Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, annak célját, ha időleges az igénybevétel, akkor időtartamát és az igénybevevő megnevezését valamint lakcímét (székhelyét). A más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat öt éves érvényességi ideje csökkentésre került négy évre. A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A más célú hasznosítás engedélyezéséről hozott határozatát a földhivatal tájékoztatásul megküldi a talajvédelmi hatóságnak és az illetékes önkormányzatnak. Időleges más célú hasznosításnak minősül: ha a lábon álló termény megsemmisül, vagy terméskiesés következik be, vagy az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy a talajszerkezet károsodik. Az időleges más célú hasznosításra szóló engedélyt legfeljebb 5 évre lehet megadni, melynek befejezését követően az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelésre alkalmassá tenni (eredeti állapot helyreállítása) Nem engedélyköteles, de az igénybevételt 8 napon belül be kell jelenteni a földhivatalnak az alábbi esetekben: villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlása, mely a talajvédelmi előírások betartását nem teszik lehetővé, továbbá azonnali intézkedés megtételét követelő természeti csapás (havária) elhárítása során történő időleges termőföld igénybevételekor. A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni melynek alapját az érintett termőföld aranykorona értéke és művelési ága képezi. A jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területek tervezett más célú hasznosításánál, illetve a fejlesztési irányok és arányok meghatározása során az általános jogszabályi követelmények érvényre juttatása mellett figyelemmel kell lenni az adott településre egyedileg jellemző helyi adottságokra is. A törzskönyvi adatok ehhez szolgálnak kiindulási alapul, a tervezésnél ezekre mindenféleképpen tekintettel kell lenni. 65

166 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A tervek készítése során az OTÉK 4. (4) bekezdését is figyelembe kell venni, mely szerint: A szabályozási terv jóváhagyandó munkarészét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell elkészíteni." A koncessziós tevékenység során a beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy azok a talajt a lehető legkisebb mértékben vegyék igénybe. A termőföldek minőségének figyelembe vételéhez adatszolgáltatás kérhető. Az információk felhasználása lehetővé teszi, hogy a beruházást lehetőleg rosszabb termőfölddel fedett térszínre tervezzék. Helyhez kötött létesítmény esetében lehetőség van átlagosnál jobb minőségű termőföld más célra történő hasznosítására (a hasznosítási kötelezettségtől való eltéréssel kapcsolatban a Tfvt. 0. [] bekezdése, az átlagosnál jobb minőségű termőföld igénybevételével kapcsolatban a Tfvt.. [] szakaszában leírtak a mérvadók). A tervezés során különös figyelmet kell fordítani az elérési útvonalak kialakítására is, ezek kiépítése és használata ugyancsak károsító tényezőként léphet fel. A 400 m -t meghaladó területigényű beruházás esetében talajvédelmi tervet kell készíteni a 0/009. (X. 8.) FVM rendelettel módosított 90/008. (VII. 8) FVM rendeletnek megfelelően. A kitermelt humuszos réteg megfelelő elhelyezéséről a beruházónak gondoskodnia kell. A beruházás nem akadályozhatja a szomszédos termőföldek hasznosítását, az erre vonatkozó előírásokat a Tfvt. III. fejezet 4. -a tartalmazza. A koncessziós tevékenység során a környező területekre nem kerülhet a talaj minőségét rontó anyag, a termőföldön történő hulladéktárolást pedig a Tfvt. 48. () bekezdése tiltja. A felhagyási időszakban végzendő rehabilitációs tevékenységnek ki kell terjednie a megbontott, esetleg károsodott talajtakaró helyreállítására is. A kutatási és termelési tevékenységek során a fúrási melléktermékek (fúrási folyadék, iszap), valamint a felszínre hozott fluidumokból kivált anyagok veszélyes, vagy esetenként radioaktív anyagoknak minősülhetnek. Ezek átmeneti tárolásáról és végleges lerakóba szállításáról gondoskodni kell...8. Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos kérdésekben az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 009. évi XXXVII törvény (a továbbiakban Evt.) előírásait kell figyelembe venni. Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, kizárólag a közérdekkel összhangban lehetséges, ha más, erdővel nem fedett terület a térségben nem áll rendelkezésre. (Az erdő meglétét az Evt. 6. -ban leírt feltételek szerint határozzák meg.) Amennyiben a koncessziós tevékenység megvalósítása erdőterület termelésből való kivonásával jár, abban az esetben meg kell szerezni az illetékes hatóság előzetes engedélyét. Az erdő igénybevételét, az ahhoz kapcsolódó, az Evt. 40. () bekezdés szerinti erdőterv-módosítást az erdészeti hatóságnál kell engedélyeztetni, a szükséges fakitermelést pedig az Evt. 4. () bekezdése alapján kell bejelenteni. A magas ökológiai értékű, természetszerű erdők igénybevételét lehetőleg kerülni kell. Ha ez lehetetlen, törekedni kell az igénybevétel minimalizálására, a tevékenységnek az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdőkre való koncentrálására. A törvény rögzíti az erdőterv-módosítási, fakitermelési és csereerdősítési előírásokat is. A területen a vadászattal kapcsolatos tevékenységek megzavarását el kell kerülni. Az ezzel kapcsolatos teendőket a közvélemény tájékoztatási és konzultációs tervben is célszerű rögzíteni. 66

167 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány..9. Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme A kulturális örökség védelméről szóló 00. évi LXIV. törvény alapján az örökségvédelem hatálya a kulturális örökség elemeire (a régészeti örökség, műemléki értékek, a kulturális javak), valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre kiterjed. Ide tartoznak többek között a gyűjtemények, közgyűjtemények, régészeti emlékek (a régészeti örökség ingatlan elemei), a régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek és tárgyegyüttesek. A műemlékvédelem részeként kezelendők azok a temetők és temetkezési emlékhelyek vagy a temetőknek azokat a részeit, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei, a történeti kertek, történeti tájak stb. A nyilvántartott műemléki értékek a közhiteles nyilvántartásba felvett műemléki értékek, amelyek a Kötv. erejénél fogva általános védelem alatt állnak (új, nyilvántartásba vett műemlékek, valamint a korábban III. kategóriába sorolt műemlékek). A műemlék olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal (miniszteri rendelet) védetté nyilvánítottak (I. és II. kategória). A kutatási területen található egyedileg védett régészeti lelőhelyeket, nyilvántartott műemlékeket, a védett műemléki értékeket, valamint az ex lege természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a kutatási területen tervezett földmunkákkal nem érinthetik. A kulturális örökségi elemek pontos, digitálisan kezelhető adatainak szolgáltatására a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája jogosult. A Nyilvántartási iroda a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilván tar tásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló /05. (III..) MvM rendelet, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 99/04. (VIII..) kormányrendelet alapján végzi tevékenységét. Az MvM rendelet 6. () rendelke zik arról, hogy a Nyilvántartási Iroda a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre adatot szolgáltat. (Az adatbázis folyamatos bővülése miatt a létesítmények előkészítése során álta lában régészeti terepbejárással egybekötött örökségvédelmi hatástanulmány készítésére van szükség). Abban az esetben, ha a lelőhely elkerülése nem valósítható meg vagy a költségeket aránytalanul megnövelné, a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A koncessziós tevékenység keretében a konkrét régészeti, valamint műemléki érintett ségről a régészeti és műemléki szempontú vizsgálatot is tartalmazó előzetes hatástanulmányt kell készíteni, és az illetékes kulturális örökségvédelmi hatósággal a tervezési folyamatban egyeztetni kell. Az egyedi engedélyezési eljárások során a 67/006. (XII. 0.) az MBFH-ról szóló kormányrendelet (Kr.) /B. melléklete 6. pontja alapján kijelölt illetékes örökségvédelmi irodát szakhatóságként kell bevonni. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló, 4/00. (II. 0.) NKÖM kormányrendelet (Kr.). -a szerinti esetekben a szakhatósági hozzájárulás megadása örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető, melyet a Kr. mellékletében részletezett tartalommal kell benyújtani. A Kötv. /C. () bekezdése szerint nagyberuházás esetén a Kötv. 7.. pontjában definiált előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a Kötv. 6C. () bekezdése szerint a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ készít el. Az ha-nál nagyobb területet érintő beruházás esetén a szakhatósági állásfoglalás ugyancsak örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez köthető. Olyan, más hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységet, mely a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkával jár, a terület jellegét 67

168 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet veszélyezteti vagy befolyásolja és a védetté nyilvánított kulturális örökségelem jellegét és megjelenését érinti, a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 9/0. (XII. 0.) Kr.. pontja értelmében a területileg illetékes járási hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala hatóságként engedélyez. A régészeti örökség elemei a lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv.. -a értelmében a nyilvántartott régészeti lelőhelyeknek a beruházással kapcso la tos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni. A megelőző régé szeti feltárás módszerét az örökségvédelmi hatóság írja elő az érintett terület és a beavatkozás mértéke figyelembe vételével. A feltárások rendjét a Kötv. és a Kr. szabályozza. A megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő szakmai kérdésekben a hatóság álláspontja az irányadó. Régészeti lelet esetében a Kötv. 4. -a értelmében kell a kivitelezés során eljárni, ún. men-tő feltárást kell végezni régészeti lelőhelynek nem minősülő területen is. (Mivel meg felelő technológiák léteznek viszonylag nagy területek régészeti szempontú, bolygatásmentes átvizsgálására, az ilyen esetek kellő körültekintéssel nagyrészt elkerülhetők.) A tervezés során figyelembe kell venni az érintett önkormányzatok építési és terület rendezési terveiben rögzített, helyi védettséget élvező objektumokkal kapcsolatos korlátozásokat (elkerülés, tájképi vonatkozások stb.). Bár a hasznosításra kerülő mélyfúrások kiválasztása a kutatási fázis után történik, célszerű már a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a vizsgálati területen található és az örökségvédelem tárgykörébe tartozó objektumokról, illetve elvégezni a helyszíni egyeztetést az illető önkormányzattal is. Régészeti szempontból javasolt a kutatások során előnyben részesíteni a zártrendszerű, iszapgödörmentes fúrási technológia alkalmazása. A helyi védett értékek épített örökségünk szerves részét képezik. Az épített környezet alakításáról szóló 997. évi LXXVIII. tv a előírja, hogy a helyi örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A település rendeletet alkothat, melynek szakmai szabályait a 66/999. (VIII..) FVM rendelet határozza meg. Ennek alapján helyi területi védelem (településszerkezet, településkép, település táji környezete, településkarakter, műemléki környezetet közvetlenül határoló terület), és helyi egyedi védelem (építmény és annak földrészlete, szobor, alkotás, utcabútor, egyedi tájérték) határozható meg. Sajnos országos szinten nem készült olyan kataszter, mely a helyi védett természeti értékekhez hasonlatosan a helyi művi értékeket is számba veszi. A helyi közösségeknek olyan szabályokat kell előírni, mely egyrészt megvédi a meglévő értékeket, másrészt fokozatosan átalakítja a környezetüket segítve az egységes településkép kialakulását, a negatív vizuális elemek (pl. légkábelek) visszaszorulását. Örökségvédelem alá eső objektumok Örkény vizsgálati területen Az örökségvédelem alá eső, Budapesten található objektumokat a felsorolás nem tartalmazza (47. táblázat, 48. táblázat). 47. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok Örkény vizsgálati területen (Bács-Kiskun megye) Műemlékké nyilvánított objektumok, Bács-Kiskun megye, I. kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Lajosmizse 8475 Alsóbene 5. Tanya-múzeum Műemlékké nyilvánított objektumok, Bács-Kiskun megye, II. kategória Kunszentmiklós 6 Kálvin tér Ref. templom Kunszentmiklós 088 Kálvin tér. Gimnázium 68

169 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Kunszentmiklós 65 Kálvin tér. Községi Tanácsház, egykori Városháza Kunszentmiklós 64 Marx tér -. Múzeum, Virágh-, később Tóth-kúria Kunszentmiklós 04 Tass Vasútállomás Lajosmizse 667 Káposztás Mihály dűlő Ún. Pusztatemplom rom Szalkszentmárton 64 Jókai u.. Községi Tanácsház Szalkszentmárton 64 Petőfi tér Ref. templom Szalkszentmárton 64 Petőfi tér 4. Ún. Petőfi-ház, Petőfi Emlékmúzeum Tass 9956 Dózsa Gy. u. 8. Lakóépület Tass 644 Kálvin tér Ref. templom Tass 646 Széchenyi út. Kultúrotthon, volt Földváry-kúria Bács-Kiskun megye műemlékjegyzéke az I-II-es kategóriába sorolt objektumok nélkül Kunadacs 9090 Kunszentmiklósi u.. Az épület néhány évvel ezelőtt összedőlt Kunbaracs 0068 Csarada. külterület Historizáló Kunszentmiklós 04 Vasút u. Vasútállomás, historizáló Kunszentmiklós 957 Szabadszállási út Nyakvágó-csárda (múzeum), 8. sz. Kunszentmiklós- Kunbábony 956 Kunbábony 8. Selyem I. tanya, 9. sz. közepe Kunszentmiklós- Kunbábony 958 Kunbábony 7 Selyem II. tanya, 0. sz. Lajosmizse-Mizse 999 Mizse 6. Tanya, 9. sz. Szalkszentmárton 688 Jókai u.. A községháza műemléki környezete (MK) Tass 645 Munkácsy u. 5. R. k. templom (Vízkereszt), klasszicista 48. táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok Örkény vizsgálati területen (Pest megye) Műemlékké nyilvánított objektumok, Pest megye, I. kategória Településrész Törzsszám Utca, házszám Megnevezés Dabas-Gyón 697 Kossuth L. u Volt Halász Móric-kúria Ócsa 756 Bercsényi u.. Ref. templom Műemlékké nyilvánított objektumok, Pest megye, II. kategória Dabas 6967 Kossuth u. 48. Volt úri kaszinó Dabas-Gyón 6975 Kossuth L. u. 56. Volt Zlinszky-kúria Pusztavacs 74 Hunyadi tér Templomrom Pest megye műemlékjegyzéke az I-II-es kategóriába sorolt objektumok nélkül Ócsa 55 Bercsényi utca 4. népi lakóház Ócsa 55 Bercsényi utca 4. gazdasági épület Ócsa 79 Bercsényi utca 6. népi lakóház A listában csak a szorosan vett tárgyi műemlékek, ezen belül is az önálló helyrajzi számmal ellátott ingatlanok szerepelnek a (9/00. [X. 8.] kormányrendelet) alapján. Pest megye műemlékjegyzéke csak WIKI forrásként áll rendelkezésünkre, mely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartásának 0. szeptemberi állapotán alapul, ezért az anyag csupán tájékoztató jellegű Az országos műemléki nyilvántartás közhiteles forrása a Forster Központ. Világörökség és világörökség-várományos terület Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 97. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam 69

170 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek. Az Örkény vizsgálati terület térségében található Világörökség-várományos területeket a 66. ábraán mutatjuk be. 66. ábra. A világörökség-várományos területek övezete Örkény vizsgálati terület térségében (A Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. Területi és építésügyi osztálya 0 nyomán) Örkény vizsgálati területen világörökségi helyszín nem található. A világörökség-várományos területek közül kettő található a vizsgálati terület térségében. A terület délkeleti határának peremén, de azon kívül található a Lechner Ödön művei világörökség-várományos terület kecskeméti övezete (008), melynek objektumai XIX. századi műemlékek, és klasszicista stílusban épültek; (pl. Rudolf laktanya, Városháza). A vizsgálati területtől nyugatra 8 5 km-re, és északra 0 km-re húzódik a A római birodalom határai A dunai limes magyarországi szakasza világörökség-várományos terület. A római limes hazánk legnagyobb kiterjedésű, területileg összefüggő kulturális öröksége. A védettségre váró objektumok között katonai létesítmények, erődök, őrtornyok, utak, mesterséges gátak, sáncok és polgári létesítmények lehetnek. Az egyes különálló helyszínek közötti kohéziós erő a határvonal mentén haladó limes út. Ennek ismert szakaszai adják nálunk a világörökségi helyszín nyomvonalát, gerincét. A limes út, illetve a Duna nyomvonalát követve kijelölhetők azok a települések, amelyek kül- vagy belterületei érintettek lehetnek a projektben. A római limes az UNESCO által kijelölt egységes világörökségi területet fog alkotni, amely 8 országot érint, a Magyarország részvételével jelenleg is folyamatban lévő projektben pedig 5 ország vesz részt. A világörökségi cím egyrészt rangot, elismerést, pezsgő kulturális turizmust és ezzel gazdasági fellendülést hozhat, másrészt azonban olyan kötelezettségeket, 70

171 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány megszorításokat is jelent, melyek a világörökségi helyszín megmaradását és fejlesztését szolgálják. A római limes magyarországi szakaszáról (mintegy 500 km) 0-ben elkészült a részletes feltáró, összefoglaló vizsgálat. Régészeti lelőhelyek A lelőhelyek jelentősége szempontjából a Kötv. megkülönböztet általános, területi és országos védelem alatt álló lelőhelyeket. A nyilvántartott ex lege védelemben részesülnek a Kötv.. -a alapján. A védett lelőhelyek esetében egyedi jogi aktussal, miniszteri döntéssel történik a védetté nyilvánítás, a jogszabály ebben az esetben régészeti védőövezetet is kijelölhet, illetve állami elővásárlási jogot is megállapíthat a védett ingatlanra. A kiemelten védett lelőhelyek országos védelemben részesülnek. Fokozottan védettek azok a lelőhelyek, melyek tudományos jelentősége megállapítható és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bírnak (Kötv.. [4]). Régészeti szempontból nagy jelentőségűek az egykori földvárak és a kunhalmok, melyek a természet védelméről szóló 996. évi LIII. Tv. szerint ex lege védettek (67. ábra). 67. ábra. Örkény vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok (A Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. közreműködésével) 7

172 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet..0. Társadalmi vonatkozások A kőolaj- és földgázkutatási tevékenység során csak rövid idejű, a munkálatok befejezéséig tartó beavatkozás történik a természeti környezetben. A Bányatörvény 6. () értelmében a bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). Ugyanakkor a Bányatörvény 6. (6) értelmében nem kell elvégezni azoknak a bányászati célú mélyfúrásoknak a tájrendezését, amelyek hasznosításra kerülnek. A természet védelméről szóló 996. évi LIII. törvény 6. () bekezdése alapján A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A 7. a következőképpen rendelkezik: () A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. () A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről Mindezek miatt a tervezett objektumok esztétikai és vizuális hatásait nem csak az érintett lakosságnak, hanem a tájvédelemért felelős hatóságnak is be kell mutatni a szükséges engedélyezési eljárások során. 7

173 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány.. A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása A szénhidrogén-bányászat hatásainak értékelésénél figyelemmel kell lenni a kutatási, termelési és felhagyási fázisokra, valamint a területen korábban végzett bányászati tevékenységek eddig bekövetkezett hatásaira is. Ez utóbbi célja kettős: egyrészt a korábbi hatások ismerete jelzi azt a kört, melyre az újabb tevékenységek során számítani kell, és amelyre megfelelően fel kell készülni, vagy melyeket lehetőség szerint el kell kerülni. Másrészt az újabb bányászati tevékenységek helyszínein célszerű lesz felmérni és összegezni a korábbi tevékenységektől örökölt következményeket és hatásokat is, viszonyítási alapként is, terheltségi állapotként is. Örkény vizsgálati területen és környékén, hasonlóan az eddig más területeken végzett szénhidrogén-bányászati tevékenységeknél készített Műszaki Üzemi Terv -ekhez, azok bányaveszélyekkel, bányakárokkal, tájrendezéssel, környezetvédelemmel, (azon belül a talaj-, talajvíz- és ivóvízbázis-védelemmel, levegő tisztaságvédelemmel, zajvédelemmel és hulladékgazdálkodással) foglalkozó fejezetei megfelelő alapul és követendő példaként szolgálnak az újabban jelentkező bányászati tevékenységeknél. Különösen fontos elemét jelenti ezeknek a terveknek az a tény, hogy ezekbe már a korábbi terület-, vagy térség-specifikus bányászati tapasztalatok, valamint a területileg illetékes bányakapitányság és zöldhatóság, (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság: kormányhivatalok, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok) jelentős gyakorlati tapasztalata és szemlélete is megjelent. A továbbiakban a szénhidrogén-bányászati tevékenységek hatásait három főbb egység szerint tárgyaljuk, aszerint, hogy azok a rezervoárokban, a rezervoárok és a felszín közötti részben, illetve a felszínen jelentkezhetnek.... Hatások a rezervoárokban Örkény vizsgálati terület potenciális szénhidrogén-rezervoárjait a paleozoos és prekambriumi metamorf aljzat tetőzónájában, a permi arkózás homokkőben, a mezozoos aljzat karbonátos képződményeiben, az eocén karbonátokban, durvatörmelékes képződményekben, a prepannóniai miocén karbonátos és vulkáni képződményekben, illetve a pannóniai homokkövekben találjuk. A rétegek elsősorban földgázt és kőolajat tárol(hat)nak. A kvarter képződményekben tárolt vizek általában mg/l közötti összes oldottanyag-tartalommal (TDS) rendelkeznek és jellemzően CaMgHCO -os, CaMgNaHCO -os, néhány esetben NaCaMgHCO -os, NaHCO -os kémiai jellegűek. A víztartóban intenzív áramlások zajlanak. A Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek rendszerint 500 mg/l alatti ( mg/l) TDS-űek, összetételük a CaMgHCO -os, CaMgNaHCO -ostól a NaCaMgHCO -os, illetve NaHCO -osig és a NaCl-osig változhat. A kb méteres mélységnél sekélyebb vízadókban többnyire mg/l közötti TDS, NaCaMgHCO -os, NaHCO -os, ritkábban CaMgHCO -os, CaMgNaHCO -os, valamint NaHCO Cl-os, NaClHCO -os kémiai jelleg, míg ennél mélyebben általában mg/l-es, ritkábban ennél magasabb TDS és jellemzően NaClHCO -os, NaHCO Cl-os, illetve NaCl-os kémiai jelleg az uralkodó. Az alacsony sótartalmú vizek a kvarter és a felsőpannóniai (Dunántúli Formációcsoport) összletben uralkodó intenzív áramlási rendszer meglétére utalnak. 7

174 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az alsó-pannóniai összletből származó egy vízminta 80 mg/l-es TDS-t és NaCl-os kémiai jelleget mutat. A Mátrai Vulkanit Formációcsoport képződményeiben NaCl-os vizek fordulnak elő: Bugyi térségéből származó két vízminta mg/l-es TDS-sel, míg a Sári környéki két vízminta ennél magasabb, mg/l-es összes oldottanyagtartalommal rendelkezik. Szintén egyetlen vízminta áll rendelkezésre az oligocén tufás képződményből, Dabasról: ezt kb mg/l-es TDS és NaCl-os víztípus jellemzi. Az aljzati képződményekből a területen szintén csak egy vízminta áll rendelkezésre, Sári térségéből a permi Szentléleki Formációból, bár ez a minta inkább mérési hibának tekinthető. Ugyanakkor a területtől K-i irányban Nagykőrös és Cegléd térségében többnyire NaClHCO - os kémiai jellegű és magasabb, mg/l közötti TDS-ek jellemzőek, melyek elzártabb, elzárt víztartók jelenlétét jelzik. Az alapállapot értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy a rezervoárokban a korábbi fúrásos kutatásokhoz kapcsolódóan a fúrófolyadék veszteségeihez kapcsolódó lokális szennyeződésekre számítani lehet. A sikeres szénhidrogén-kutatás után várható termelések hatására akár jelentős nyomáscsökkenés is bekövetkezhet. Ezzel ellentétben a szénhidrogénkihozatal érdekében végzett vízbesajtolások a rétegenergia helyreállítása során lokálisan akár többletnyomással jelentkezhettek. Ugyancsak számolni kell a kútmunkálati folyadékok és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel együtt történő majdani visszasajtolásának hatásaival is. Ezeknek a vízlikvidálásnak is nevezett tevékenységnek az adott rezervoárt érintő minőségi és mennyiségi hatásai is lehetnek. Amennyiben nem konvencionális szénhidrogének kutatásáról, termeléséről lesz szó, ott számolni kell a hidraulikus rétegrepesztések hatásaival is. Itt a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a repesztések sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi kutatások kútjait ne érintsen oly módon, hogy azok mentén, vagy azok mellett, a mélységi fluidum a felsőbb rétegekbe kerülhessen. A technológiához használt folyadékok ismételt felszínre kerülése esetére a megfelelő védelem tervezésével és kialakításával fel kell készülni. A mélyinjektálásokkal, vízlikvidálásokkal és visszasajtolásokkal kapcsolatos vonatkozó jogi szabályozás, a felszín alatti vizek védelméről szóló 9/004. (VII..) kormányrendelet. -a a következő idevágó részeket tartalmazza:. () Tilos szennyező anyagnak mélyinjektálással történő elhelyezése vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása, kivéve a () bekezdésben foglaltakat. () A felszín alatti vízbe, földtani közegbe a () bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén, az olyan természeti okokból más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe, amely a szennyező anyagok beleértve a szén-dioxidot is továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, a felszín alatti víz minőségromlás minden jelenlegi vagy jövőbeni veszélyének kizárásával a. szerint engedélyezhető: a) az olyan veszélyes anyagokat nem tartalmazó vizek visszasajtolása, amelyek a bányászati kutatáshoz, feltáráshoz, kitermeléshez tartozó tevékenységből származnak, továbbá () A () bekezdés szerinti tevékenységre engedély akkor adható ki, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal is bizonyított, hogy a visszasajtolás, besajtolás: a) az adott tevékenységből származik, és nem tartalmaz az adott tevékenységből származótól eltérő anyagot, és b) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése az elérhető legjobb technika alkalmazásával történik, és c) nem veszélyezteti a környezeti elemek különösen a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi viszonyait, a környezeti célkitűzések teljesülését, továbbá 74

175 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány d) az a), b) és c) pontokban foglaltak teljesülése ellenőrzött. (4) Az () () bekezdésekben, valamint a 0. -ban foglalt előírásokból következő intézkedéseket bele kell foglalni a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjába. Mindezek mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy e jogszabály megszületése előtti időkben végzett bányászati tevékenységek esetében a szabályozás nem volt ennyire szigorú, így azok esetében előfordulhatnak olyan hatások is, melyek elválasztása az újabb tevékenységektől az újabb bányászatot végző érdeke is. A tervezett tevékenységeknél tehát a korábbiak során megismert hatásokkal kell számolnunk. A porózus rezervoárokban várható hatások esetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy előfordulhat jelentős nyomáscsökkenés is, melynek kompakciós következményeként a rétegbeli porozitás csökkenhet és így a későbbi, a bányászat felhagyása után esetlegesen jelentkező mélytárolási lehetőségek csökkenhetnek. A kompakció esetleges felszíni hatásait a későbbiekben vizsgálni szükséges. Hangsúlyozni kell, hogy a szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó víz-visszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy a konkrét kutatási, termelési helyszínek ismeretében a késő-pannóniai, illetve az aljzati hévízrezervoárok térségében szükség lesz mind a termelési körzetek lokális, mind a kapcsolódó termálvíztest regionális hidrogeológiai értékelésére, a meglévő és várható, vagy lehetséges kölcsönhatások modellezésére. A hidrogeológiai vizsgálatok alapján a termálvíztestet érintő kedvezőtlen hatások csökkentésére, vagy megelőzésére kidolgozott intézkedéseket a /004. (VII..) kormányrendelet értelmében a vonatkozó vízgyűjtőgazdálkodási tervbe is be kell majd illeszteni. A vizsgálati területet érintő felszín alatti porózus és karsztos víztestek minőségi szempontból jó minősítéssel rendelkeznek, kivéve a sekély porózus víztesteket, melyek mindegyike (sp..., sp..4., sp..4. és sp..0.) gyenge minősítésű (diffúz, vízbázis és trend teszt alapján). A víztestek mennyiségi állapota többnyire jó, azonban a sp..4. és p..4. sekély porózus és porózus víztestek esetében vízmérleg teszt következtében, az sp..4. sekély porózus víztest esetében pedig FAVÖKO tekintetében gyenge az állapot. Az sp... sekély porózus víztest esetében még jó a víztest mennyiségi állapota, azonban vízmérleg tekintetében fennáll a gyenge állapot kockázata. Az érintett összes porózus- és karszt termál víztestek mennyiségi és kémiai állapota jó. Fentiek következtében a tervezett tevékenység során fokozottan figyelembe kell venni, hogy a víztestek állapota nem romolhat, illetve a mennyiségi és minőségi jó állapotot a VGT célkitűzései alapján legkésőbb 07, vagy az utánra el kell érni.... Hatások a rezervoárok és a felszín között A nagymélységben lévő rezervoárt és a felszínt kutak kötik össze. Ezek egy része, a termelő és a visszasajtoló kutak, aktív szereplői a szénhidrogén-rezervoárok hasznosításának. Mások a hasznosítás szempontjából passzív kutak, pl. újonnan létesített megfigyelő kutak, tartalék kutak, korábbi kutatások fennmaradt kútjai, pl. meddő CH-kutak. Ezek a kutak a létesítésük során, az esetleges rossz kiképzés, vagy utólagos sérülések, meghibásodások következtében potenciálisan érinthetik a rezervoár felett lévő vízadó rétegeket, a sérülékeny-, valamint a felszín felőli szennyeződéstől egyébként védett ivóvízbázisok vízadóit is. Erre vonatkozóan, bizonyos szcenáriók melletti hatásbecslések adhatók a rezervoárban és a felette 75

176 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet lévő vízadókban lévő hidrogeológiai információk (nyomásszintek, hőmérsékletek, sótartalom, gáztartalom és vízkémiai összetétel adatok és hidraulikai paraméterek) alapján. A kutatófúrások rossz kiképzése miatt, és/vagy a termelő kutak esetleges meghibásodása esetén előfordulhat, hogy a sekélyebb szintben található (termál)víztartókba bejuthat a mélyebb rétegek jelentősen eltérő sótartalmú és szénhidrogén-tartalmú, (vagy más szerves anyagtartalmú) nyomelem tartalmú vize. A területen és környezetében számos felszíni szennyeződéstől védett és sérülékeny üzemelő ivóvízbázis, valamint távlati vízbázis is található. A védelmükről szóló /997. (VII. 8.) kormányrendelet a felszín felől érkező szennyeződésekkel foglalkozik, a védőterületek kialakítása is erre vonatkozik. Azonban a vízbázisok csupán egy része rendelkezik védőidomokkal illetve védőterületekkel, ezek, és egyes vízbázisoknál jelenleg becsléssel, számítással megállapított védőterületek és védőidomok figyelembe vétele különösen fontos az esetleges alsóbb rétegekből érkező szennyeződések kivédése érdekében. Mennyiségi szempontból fontos vizsgálni, hogy ugyan a területet érintő termálvíztestek mennyiségi állapota jónak tekinthető, ez az állapot nem romolhat a tevékenységek hatására. Különös figyelmet kell fordítani a Dunántúli Formációcsoportba tartozó (felső-pannóniai) porózus termálvíztartókra (pt.., pt..), és az aljzati karsztos termálvíztartóra (kt.., kt..) melyekből több célra is hasznosítják a hévizet a vizsgálati területen és közvetlen környezetében. A felhagyás következtében a termelő kutak rossz lezárása, illetve esetleges meghibásodása eredményezhet fentebbiekhez hasonló szennyeződést a mélyebb termálvízadó rétegekben. Örkény vizsgálati területen elsősorban a korábbi szénhidrogén- és más nyersanyagkutatások és termelések meglévő, vagy felhagyott kútjai, (főleg a kútpalást menti rövidzárakkal, illetve fúrástechnológiai problémák miatt) okozhattak rétegbeli szennyeződéseket. Az újabb bányászati (feltárási és termelési) tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. Az ilyen állapotfelmérés egyúttal olyan viszonyítási alapot is jelenthet a bányászati tevékenység időtartama és lezárulta után az esetleges káros, vagy jelentéktelen változások megítéléséhez. Ehhez a konkrét tevékenységhez legközelebbi, meglévő termelő, vagy megfigyelő kutak adatait célszerű felhasználni, esetenként a bányászati tevékenység hatásaira nézve jellemző, indikátor alkotók kiegészítő vizsgálatával. A vízműkutak védőövezetével kapcsolatos előírások A vizsgálati tevékenység során különösen nagy figyelmet kell fordítani az üzemelő vízbázisokra települt vízműkutak védőövezetében történő munkálatokra. A területen 8 db, 5 km-es környezetében további 6 db üzemelő ivóvízbázis található, melyek mellett távlati ivóvízbázis is ismert. A 5 ivóvízbázis közül sérülékeny (ebből távlati), 4 bizonytalan sérülékenységű. 0 vízbázisra üzemeltető, a távlati vízbázisra sérülékeny vízbázis programon belül készült diagnosztika. További esetben KEOP támogatással készült diagnosztika. Veszélyeztetettségi vizsgálat mindegyik sérülékeny ivóvízbázis esetében zajlott, melynek eredményeképpen esetben jelentős veszély áll fenn, míg vízbázis közepesen veszélyeztetett. A veszélyeztetettség oka leginkább a belterületi és mezőgazdasági területek arányából következik, míg egy esetben földtani közeg és éghajlati veszélyeztetettségből adódó kockázat is jelentős lehet. Táborfalva vízbázis esetében nem áll fenn veszélyeztetettség. Ezen felül a területen és 5 km-es környezetben 4+8 ásványvízkút (Albertirsa, Dánszentmiklós, Kerekegyháza, Lajosmizse) és + gyógyvízkút (Albertirsa, Kunszentmiklós) található. 76

177 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A védőövezet kialakítására vonatkozó előírásokat a /997. (VII. 8.) kormányrendelet. () bekezdése tartalmazza, míg a vízkivételi mű és a vízkészlet szennyeződésektől és rongálástól való közvetlen védelmére vonatkozó előírásokat a rendelet. () bekezdése fogalmazza meg. A védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokat a kormányrendelet 5. sz. melléklete tartalmazza. E szerint a bányászat felszín alatti vízbázisok hidrológiai A védőövezetén új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meglévőnél környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető, B védőövezeten minden esetben környezeti hatásvizsgálat vagy környezetvédelmi felülvizsgálat, ill. ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően engedélyezhető. Ez utóbbi vonatkozik a vízbázisok A és B védőövezetein a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenységre. Fúrás vagy új kút létesítése a felszíni és felszín alatti vízbázisok belső és külső védőövezetében tilos.... Hatások a felszínen A felszínre érkező földgázt, illetve kőolajat csővezetéken vezetik el. Normál üzemmód - ban nem kell más hatással számolni a környezetben, mint ami a termelő létesítmények és kiszolgáló berendezések építéséhez kapcsolódik. Az esetleges meghibásodásokra fel lehet, és fel is kell, készülni. A felszíni vízfolyásba jutó szénhidrogének, és/vagy szénhidrogéntartalmú, jelentős oldottanyag-tartalmú, esetenként toxikus vizek szintén problémát okozhatnak. Arra az eseményre, amelyet az Örkény térségi hasznosítás esetében az említett kedvezőtlen összetételű vizek normál üzemtől eltérő, rövidebb idejű felszínre jutása jelent, célszerű ideiglenes felszíni tárolót, (vésztárolót) elhelyezni, majd szükség szerint az ott lévő víz kezeléséről gondoskodni. A felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető hatók közül ki kell emelni a fúrásos, kútkiképzési, kútkarbantartási és kútjavítási munkálatoknál jelentkező zömében folyékony hulladékokat. Ezek kezelését a Bányatörvényben előírt Műszaki Üzemi Terv -ek megfelelően tartalmazni fogják. Itt most arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kutatás koncepcióját a következő megfontolások alapján kell kialakítani: Ha van a konkrét területen védendő elem, akkor a kutatólétesítményeket a lehető legtávolabb kell kialakítani. Ha lefolyásirányban közvetlenül érintett, védendő felszín vizes, vagy felszín alatti vizes élőhely, vagy objektum (pl. fürdőhely) található, akkor annak figyelembevételével kell kialakítani a megfelelő megelőző, vagy havária-tervet és létesíteni a megfelelő vésztározót, kezelőműveket. Figyelemmel kell lenni a koncessziós területen és környezetében előforduló, lokális áramlási pályák kilépési pontjainál lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra (FAVÖKO), melyek károsodását a védett területektől távolabb a lokális áramlási pályán jelentkező kedvezőtlen hatás is előidézheti. A területen lévő FAVÖKO-k mindegyike különböző céllal természetvédelem alá helyezett területen található. A felhagyás után a kutak nem megfelelő lezárása eredményezhet a fentiekben leírt szennyezést a felszínen, illetve a felszíni vízfolyásokban, mely viszont a megfelelő előírások betartásával kiküszöbölhető. Különösen érzékeny ökoszisztémák közeli alvízi elhelyezkedése esetén a tervezett kutatófúrás, vagy termelőkút, vagy más hasznosítás áthelyezésére is szükség lehet. Ugyanez a helyzet, ha a rezervoár felszíni kiszolgáló egységei ivóvízbázis közelében helyezkednek el, ez esetben a /997. (vízbázisvédelmi) kormányrendeletnek megfelelően kell eljárni a létesítést megelőzően. 77

178 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet.. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása Nincs tudomásunk általános tiltás alá eső bányászati technológiáról. Egyedi esetek előfordulhatnak, melyeket szakhatóságok írnak elő (természetvédelmi területen, erdőben geofizikai mérés esetén vibrációs jelgerjesztés, fúrólyukas robbantás tiltása)..4. A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI).4.. A bányászati kutatás és kitermelés természetkárosító hatásainak mérséklése Az 996. évi LIII. törvény a természet védelméről (továbbiakban Tvt.) egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. Bányászati kutató és kitermelő tevékenységek következtében védett értékes és ritka élőhelyek és fajok egyedei sérülhetnek és tűnhetnek el, vagy értékes élőhelyek alakulhatnak át. A nemzeti parkok területét a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint (4/0. [XII. 9.] VM rendelet) természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni (0. évi CCL. törvény 5. ). Az egyes övezetekben eltérő szintű korlátozások érvényesek. A 75/004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálni kell a Natura 000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A bányászati tevékenységek potenciálisan negatív hatással lehetnek a biológiai sokszínűségre. A keletkező hatásokkal szemben a védett természeti és a Natura 000 területek érzékenyebbnek tekinthetők, mint egy már degradált terület. Mindemellett nagyobb összefüggő foltokban az országos ökológiai hálózat övezetei is érintik a területet, továbbá figyelembe kell venni az egyéb, területen élő természetvédelmi oltalom alatt álló értékeket és Natura 000 jelölő élőhelyeket és fajokat, amelyek nem feltétlen a védelem alatt álló területeken fordulnak elő. Ritka és veszélyeztetett fajok esetén akár kisebb vagy időszakos zavaró hatásoknak is komoly következményei lehetnek a fajok hosszú távú túlélésére. Emellett a bányászati tevékenységgel érintett területeken ex lege védelem alatt álló értékek, kunhalmok, szikes tavak és lápok találhatók, illetve védelem alatt nem álló egyedi tájértékek is előfordulhatnak, amelyeket kiemelten kell kezelni a várható hatások becslése során. A tervezési területen található ex lege védett értékek elhelyezkedését az alábbi térképmelléklet mutatja, mely a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság adatbázisán alapul (68. ábra). 78

179 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 68. ábra. Örkény vizsgálati terület ex lege védett értékei Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon, mivel a természet védelme társadalmi közérdek az Alkotmány szerint is. A természetvédelem közérdek, az országos jelentőségű védett és fokozottan védett természeti területekre, valamint a Natura 000-es területekre és a védett területeken kívül előforduló védett élőlényekre egyaránt vonatkozik. Az Alaptörvény P) cikk () bekezdése értelmében a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Ugyancsak az Alaptörvény rendelkezik arról a 8. cikk () bekezdésében, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembe vétele. EU-s természetvédelmi kötelezettségeink teljesítése során a Natura 000 szabályozás alá tartozó élőhelyek, illetve növény- és állatfajok megőrzése az EU természetvédelmi jogszabályainak betartása oldaláról is közérdek. Az EU által létrehozott természetvédelmi hálózat védelme alá eső fajok és élőhelyek védelme uniós kötelezettségként is közérdek. A természetvédelem, mint közérdek a hatályos jogszabályi definíciókban is megjelenik. Az Alaptörvény. cikk () bekezdése értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali 79

180 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet kártalanítás mellett lehet. A 007. évi CXXIII. törvény is a természetvédelmet, mint közérdeket egyértelműen nevesíti. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Örkény vizsgálati területen a természetvédelem és a tájvédelem szempontjai szerint kell megtervezni a kutatást és kitermelést. A kutatás során a szállító és a jelgerjesztő gépjárművek közlekedése, illetve a kutatás során történő taposás talajtömörítő hatása az érintett élőhelyek zavarásra érzékenyebb növényfajainak köztük több védett növényfaj egyedeinek a pusztulását, vagy komoly károsodását idézné elő. Továbbá a zavaró hatásokat jól tűrő gyomfajok betörését és elterjedését indukálja a természetes vegetációban. A természetes vegetáció nem kívánatos faj-összetételbeli és szerkezetbeli változása, degradálódása károsan hat az élőhelyek fajgazdag gerinctelen élővilágára, lecsökkentve annak biológiai sokféleségét. A tömörített talajon a letaposott, gyomokban feldúsuló vegetáció regenerációja több évet vehet igénybe. Ezen folyamatok nem kívánatos jellegváltozást idéznének elő a védett természeti területek állapotában és ellentétesek a Tvt.. - ával ( Tilos a védett természeti terület állapotát [állagát] és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. ), 5. () bekezdés b) pontjával ( gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről; ), és a 4. () és () bekezdésével ( Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. ). A kutatási tevékenység védett állatfajok szaporodási tevékenységének megzavarásával járhat, mely ellentétes a Tvt. 4. () bekezdésével ( Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. ). A tervezett munkálatokat (beleértve az előkészítést, az építményt kiszolgáló egyéb infrastrukturális munkálatokat, rehabilitációt és üzemeltetést is) a vadon élő élővilág, a természetes-, természetközeli állapotú élőhelyek legnagyobb kíméletével kell végezni. A kutatás során érintett valamennyi természetközeli állapotú gyepterületet kímélni kell, rajtuk anyagnyerő- vagy depónia-, és bármilyen eszköz számára tároló hely nem alakítható ki. Szeizmikus jelgerjesztés kizárólag védett természeti területeken kívül végezhető. Védett természeti területeken (jelen esetben KNP, TT, törvény erejénél fogva védett országos jelentőségű védett természeti terület [ ex lege ]), kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeken (Natura 000 terület) az év egyetlen részében sem mozoghatnak kutatást kiszolgáló- és mérő járművek. Az érintett területeken kizárólag gyalogos közlekedés, és emberi erővel, a talajfelszín bolygatása nélkül megoldott mérőeszköz (geofon) telepítés valósítható meg. Fokozottan védett madárfaj intenzív jelenléte által érintett terület esetén dec. 0. és ápr. 0. közötti időtartamban gyalogos közlekedés sem megengedett. Védett növényfaj, felszínformák megőrzése érdekében érintett területeken a kutatás során az év egyetlen részében sem mozoghatnak kutatást kiszolgáló- és mérő járművek. Az érintett területeken kizárólag gyalogos közlekedés, és emberi erővel, a talajfelszín bolygatása nélkül megoldott mérőeszköz (geofon) telepítés valósítható meg. A természeti területnek jelölt területeken tervezett kutatási tevékenység a vegetációs időszakon kívül (november -től február 8-ig) történhet. A kutatási munkálatokat kiszolgáló járművek csak a kiépített és a földnyilvántartás szerinti (útként nyilvántartott) földutakon közlekedhetnek és tartózkodhatnak. A földutakon kívül kizárólag gyalogosan lehet közlekedni. A mélyfúrás- és kútkiképzés kialakításához kötődő munkafolyamatok megvalósítása a felszínalatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmének kiemelt figyelemével történjenek. A tervezett kivitelezési munkálatok (pl. nyomvonalas vezetékfektetés, beleértve a 80

181 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány kivitelezést megelőző esetleges régészeti feltárást is) során a természeti értékek védelme, a kivitelezés zavartalan megvalósítása érdekében ferde rézsűs munkaárkok kialakításával, partfalak hálós takarásával meg kell előzni a védett (partifecske), illetve a fokozottan védett (gyurgyalag) madárfajok megtelepedését. Amennyiben a kivitelezés során a munkagödrök falába védett (partifecske), illetve fokozottan védett (gyurgyalag) madárfajok telepednek meg, az észlelést követően azonnal értesíteni kell a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, valamint a munkálatokat és a feltárási tevékenységet a további intézkedésig fel kell függeszteni. A kivitelezés (pl. nyomvonalas vezetékfektetés, beleértve a kivitelezést megelőző esetleges régészeti feltárást is) során a nyitott munkaárkok védett bogarak, kétéltű- és hüllőfajok, egyes emlősök számára csapdaként működnek, ezért a munkaárkokból történő folyamatos legalább háromnaponta történő mentésükről (illetve a munkaárkok betemetését közvetlenül megelőzően is), kiszedésükről, valamint a kivitelezés által érintett területtől számított legalább 00 m-re, természetközeli állapotú élőhelyen történő elhelyezésükről gondoskodni kell. A kutatás tervezése során, a terepi munkálatok pontos tervezése és kivitelezése előtt a tervezett munkálatok további pontosítása és egyeztetése érdekében a T. Tervező keresse meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot is Beépítésre, kútfúrásra, telephely vagy ideiglenes logisztikai állomás létesítésére a barnamezős, leromlott telephelyeket és ne új zöld felületet vegyenek igénybe. A természetközeli gyepeket, erdőket meg kell őrizni, minél több élőhelyet, zöldfelületet kell meghagyni a Pest és a Bács-Kiskun megyei települések élhetősége és élővilága érdekében. A koncesszióba adás egyik alapfeltétele, hogy a védett területre vonatkozó megkötöttségeket a koncessziós tevékenység időtartama alatt módosítani kell (a különleges madárvédelmi területek közelében, ahol pl. fokozottan védett vagy zavarásra különösen érzékeny madárfaj költ, nem lehet huzamosabb ideig zavaró tevékenységet folytatni, az Országos Ökológiai Hálózat területein a 0 m-nél magasabb építmények elhelyezése nem kívánatos stb.). A koncessziós tevékenység minden munkafázisát vizsgálni kell és a 4/005. (XII. 5.), a környezetvédelmi hatásvizsgálatról és egységes környezethasználati engedélyezésről szóló kormányrendeletben foglalt tevékenységekkel összevetni. Amennyiben valamely munkafázist a rendelet sz. mellékleteiben nevesítenek, akkor a tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárások előtt az. () bekezdés szerinti engedély beszerzése szükséges. Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartozó terület igénybevétele esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló, 00. évi XXVI. törvény előírásait kell figyelembe venni. A törvény /5. sz. melléklete alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe sorolt térségben a koncessziós tevékenységet a kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet csak végezni. A Natura 000 területek esetében a 75/004. (X. 8.) kormányrendelet 0. () és () bekezdései a 4. és 5. mellékletnek megfelelő hatásbecslési dokumentáció elkészítését írják elő, amit a kivitelező köteles megcsinálni vagy csináltatni, ennek alapján az illetékes kormányhivatal véleményezi és jóváhagyja vagy elutasítja a hatásbecslést, majd a hatóság dönt a fejlesztési elképzelésekről. Ha a tevékenység károsan befolyásolhat kiemelt közösségi jelentőségű fajt, populációt vagy azok élőhelyét, sem kutatás, sem kitermelés nem folytatható. Figyelmet kell fordítani a 9/4/EGK Irányelv 6. cikk () bekezdésében megfogalmazott, az akkumulálódó hatások elleni védekezésre is. Különösen ügyelni kell például szaporodási, költési időben végzett munkák során az ott fészkelő madarakra, szaporodó kétéltűekre. Fontos, hogy a talajfelszín növényzetborítása ne sérüljön, mert különben ott az inváziós fajok fognak várhatóan megjelenni majd elterjedni. Az élőhelyekre vonatkozó értékelést a hatásvizsgálatokban kell részletezni. A tevékenységeknél figyelemmel kell lenni ezek védelmére, a nem odaillő fajok (pl. parlagfű, selyemkóró, kései meggy, keskenylevelű ezüstfa, stb.) elterjedésének megakadályozására. A természet védelméről szóló 996. évi LIII. törvény 6.. pontja értelmében a tevékenységet a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a 8

182 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Kutatási tevékenység az európai közösségi jelentőségű különleges madárvédelmi területeken költési időn kívül és csak a már meglévő földutakon végezhető, stabilizált, illetve szilárd burkolatú út nem létesíthető. Nem megfelelő talajviszonyok esetében olyan kutatási módszert kell választani, amely nem jár a terület állapotának, jellegének megváltoztatásával, nem okozza a védett vagy jelölő fajok és élőhelyek zavarását vagy károsodását, illetve nem ellentétes a Natura 000 terület kijelölés céljaival. A tevékenység helyszínén vizsgálni kell a nyomvonalas létesítmények elhelyezkedését és meg kell határozni a védőtávolságokat, melyeken belül a tevékenység nem folytatható. A tervezéskor figyelembe kell venni továbbá a vízgazdálkodásról szóló 995/LVII. és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 995/LIII. törvények előírásait is. Javasoljuk az engedélyezési eljárás során a vállalkozóval, a természetvédelmi hatósággal és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) kijelölt szakértőivel a közös terepbejárással egybekötött egyeztetést. A területen sérülékeny sekély homokos vagy löszös talajokon kialakult vegetáció található. Jelentős a védett növények és állatfajok száma (a védett területeken kívül is). Amennyiben szénhidrogén-kutakat terveznek fúrni, a felszíni vegetációban és állatvilágban okozható kárt gondos tervezéssel mérsékelni lehet. A szénhidrogénekkel szennyezett víz, vagy a mélyebb rétegekből felszínre került nagy sótartalmú víz nem érheti a környező élőhelyeket. A taposási kárt is minimalizálni kell, törekedni kell arra, hogy minél kisebb területen tegyék tönkre az eredeti növényzetet és talajt. A szükséges gépeket már korábban leromlott területen kell tárolni, erre ne zöld felületet vagy szántót vegyenek igénybe. A kutakat megközelítő utak nyomvonala élőhelyeket választhat el. Ha nem szilárd burkolatú az út, száraz időben jelentős kiporzásos légszennyezést is okozhat a nagy tehergépjárművel közlekedés esetén. A kutak helyének rekultivációja az eredeti, deponált humuszréteg visszaterítése után lehetővé teszi az eredeti vegetáció visszatelepedését, amit akár természetvédelmi célú magvetéssel is lehet segíteni. Az eredeti vegetáció legalább részleges helyreállításának ökológiai értéke is jelentős. Általános tapasztalat, hogy a száraz gyepek áttelepítése nem kecsegtet jelentős sikerrel, a gyepkockákkal áttelepített gyep értékes fajainak 90% a is eltűnhet. Az ökológiai folyosót, magterületet és puffer területeit meg kell őrizni, az Országos Ökológiai Hálózat Övezete érinti a térséget. Minden Natura 000-es terület közösségi jelentőségű Európai Uniós védelem alatt áll, ennek szempontjait figyelembe kell venni a kutatás, fúrás és a később tervezett szénhidrogénkitermeléshez köthető tájátalakítás során is. Natura 000-es hatásbecslés szükséges ott, ahol a kutatás, a fúrás és a szénhidrogén kitermelés esetén várhatóan sérülnek a jelölő élőhelyek vagy a jelölő fajok állományai. Örkény vizsgálati terület jelentős része védett vagy Natura 000 terület. A taglalt szűk értelemben vett természetvédelmi problémák mellett a tájvédelmi vonatkozások is igen hangsúlyosak lehetnek. Mivel a természet védelme és a termőföld védelme is közérdek, Örkény környékén a gyepterületeket, valamint a szántóföldi termesztés lehetőségét is meg kell tartani minél nagyobb területen, ennek jelentősége egyre nő a világnépesség rohamos gyarapodásával. Jelentősebb termőföldvesztést okozna, ha nagyobb területeken termelnék le vagy szennyeznék el a termőtalajt a kutatás, fúrás vagy a szénhidrogén-kitermelés során. A termőföld viszont mással nem helyettesíthető. Javasoljuk, hogy ezt felelősen, hosszú távra mérlegeljék. Ugyanígy meg kell gondolni és amennyire csak lehetséges, el kell kerülni szántók egy részének esetleges átminősítését gazdasági területté. 8

183 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A hazánkra is kötelező EU Víz Keretirányelv szerint a vízfolyásokat a meglévőnél jobb ökológiai állapotba kell hozni. A vízparti folyamatos növényzetborítás, erdősáv vagy legalábbis gyep megfoghatja a diffúz szennyezést. A kutatási tevékenységet ne a csatornák (Duna-völgyi-főcsatorna, XX. (Örkényi)-csatorna, XXI.-csatorna, XXIII.-csatorna, Kiskunsági-főcsatorna, XXX.-csatorna, XXXI. Apaji-csatorna Átok-csatorna), kis vízfolyások mellett végezzék, védősávot szükséges kialakítani a vízfolyások mellett. Ezek éppen a kis vízhozamuk és lassú folyásuk miatt igen sérülékenyek, vigyázni kell, hogy szennyezett víz ne folyhasson beléjük. Jelentős ökológiai kárt (állatok, növények pusztulását) okoznának az ilyen szennyezések, mert nem tudják a szennyező anyagokat kellően felhígítani, határéték alá vinni. A munkálatok megkezdése előtt időben egyeztessenek a Kiskunsági Nemzeti Park (6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 9. titkarsag@knp.hu Tel.: ) munkatársaival. A tervezett kutatások nem csak potenciális szennyező források, hanem a felszíni bolygatással a táj arculatát is jelentősen megváltoztathatják. A kutatás során használt nehéz gépek felszaggatják a talajt (kivéve, ha rendkívül száraz időszakban vagy komoly fagyban dolgoznának a terepen). A bolygatott térszíneken nagy valószínűséggel igen rövid idő alatt megjelenik a parlagfű, a selyemkóró, a kései meggy, a keskenylevelű ezüstfa és más idegenhonos inváziós növényfajok is, melyek az eredeti növény- és állatvilágot kiszorítják és mind mechanikusan (szárzúzással, kaszálással), mind vegyszeresen (gyomirtószerekkel) kiirtani is rendkívül nehéz azokat. A helyi táj szépségének elrontása csökkenti az idegenforgalom, a helyi értékek bemutatásának esélyét, a falusi turizmus lehetőségeit is. A terület nem esik egybe és nem érintkezik országhatárral, így országhatáron átnyúló hatással nem kell számolni. Egyik víztest sem tartozik ICPDR Duna-szintű aggregátumba, azonban két víztest (sp..0. és p..0.) ICPDR Tisza-vízgyűjtő szinten igen..4.. Hatások összefoglaló értékelése Örkény vizsgálati terület szénhidrogén hasznosítása során a felszín alatti és felszíni vizekre gyakorolt várható hatásokat áttekintettük. Jelentősebb hatások várhatók a rezervoároknál, különösen, ha azok regionális áramlásokkal jellemzett termálvíztestekhez tartoznak/ kapcsolódnak. A rezervoárok és a felszín közötti térrészre vonatkozóan jelentős hatással nem kell számolni. A felszíni vizekre, ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatások a szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez tartozó objektumok helyének pontos ismeretében megelőzhetők. A mélységi regionális hatások kockázatai alapos hatásvizsgálatok, regionális értékelések és modellezések segítségével elkerülhetők. Célszerű ezen hatásvizsgálatokat először a konkrét termelő objektum helyszínének kijelölése, majd a kutatás fúrásos szakaszának eredményei alapján is elvégezni, a további fázisok végleges engedélyezése előtt. A tervezés során kizárólag olyan tevékenységek engedélyezhetők, melyek figyelembe veszik a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott és kapcsolódó intézkedéseket, valamint az EU Víz Keretirányelvben és a kapcsolódó hazai jogszabályokban megfogalmazott környezeti célkitűzéseknek maradéktalanul megfelelnek: a felszíni és felszín alatti víztestek, valamint a védett területek mennyiségi és minőségi állapotát nem rontják, a meglévő jó állapotot fenntartják. A tevékenységek tervezése során figyelembe kell venni a VGT-ben megfogalmazott célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedéseket is. 8

184 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Irodalom ALLIQUANDER Ö. 968: Rotary fúrás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, pp BADICS, B., VETŐ, I. 0: Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays. Marine and Petroleum Geology, pp BARABÁSNÉ STUHL Á. 996: Jakabhegyi Homokkő Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87., p.. BILIK I. 996: Mecsekjánosi Bazalt Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 0. BERNHARDT B. 996a: Kosdi Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 9. BERNHARDT B. 996b: Szépvölgyi Mészkő Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 9.BONCZ L. szerk., SŐREG V., BALÁZS E.-NÉ, LUX M., KLEMENIK R. B., KRUSOCZKI T. GY., PUSZTAI J. SZÁSZFAI J., TOMCSÁNYI T., GYERGYÓI L., MÉSZÁROS V. CS., ZSUPPÁN GY., MILÁNKOVICH A., KORMOS L., SZALAINÉ BÁNLAKI E., SZABÓNÉ VERES É., VIDA E., BOZSÓ M.-NÉ, TÖRÖK J.-NÉ 0: Zárójelentés a 8. Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL NyRT. Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.78, I-VII. BONCZ L., BALÁZS E., BARTHA A., KÓSA L., MILÁNKOVICH A., NAGY GY-NÉ, SÉLLEI CS., VADÁSZ GY-NÉ, SZENTGYÖRGYI K-NÉ, TÓTH J., TÓTH L-NÉ 004: Zárójelentés a 0. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről, Határozat és módosítása. MOL Rt. MBFH Országos Bányászati és Földtani Adattár, T.7. BUDA, GY. 99: Tectonic settings of the Variscan granitoids occuring in Hungary and some other sorrunding areas. Terra Nova Abstract Supplement, 0 p. BUDAI T., KONRÁD GY. 0: Magyarország földtana. Egyetemi jegyzet földtudományi, geográfus és környezettudományi szakos hallgatók számára. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, 0 p. CSÁSZÁR G. 005: Magyarország és környezetének regionális földtana I. Paleozoikum paleogén. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 8 p. CSÁSZÁR G. 996a: Apátvarasdi Mészkő Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 0. CSÁSZÁR G. 996b: Hidasivölgyi Márga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 0. CSÁSZÁR G. 996c: Vékényi Márga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 98.CSÁSZÁR G. szerk. 997: Basic Litostratigraphic Units of Hungary (Charts and short descriptions). Magyarország litosztratigráfiai alapegységei (Táblázatok és rövid leírások) A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 4 p. CSEREPES-MESZÉNA, B. 986: Petrography of the cristalline basement of the Danube-Tisza interfluve (Hungary). Acta Geologica Hungarica 9, 4, pp. 40. CSIMA P., GÖNCZ A., GERGELY A., FORRÓ E., HALTRICH A., KISS G., MÓDOS-BUGYI I. 00: A területrendezési tervek tájterhelési és a táj-terhelhetőségi vizsgálatának módszere. 84

185 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány CSIMA P. 008: Tájvédelmi szabályozás a településrendezési tervekben. In: CSORBA P., FAZEKAS I. (szerk.) Tájkutatás tájökológia. Meridián Alapítvány, Debrecen. CSONTOS, L., VÖRÖS, A. 004: Mesozoic plate tectonic reconstruction of the Carpathian region Paleogeography, Paleoclimatology, Paleoecology 0, pp. 56. CSONTOS, L., NAGYMAROSY, A. 998: The Mid-Hungarian Line: a zone of repeated tectonic inversion. Tectonophysics 97, pp DÖVÉNYI Z. (szerk.) 00: Magyarország kistájainak katasztere második, átdolgozott és bővített kiadás, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp FITZPATRICK, J. 99: Practical well controll Petroleum Extension Service, Univ. of Texas, Austin. FODOR, L., BADA, G., CSILLAG, G., HORVÁTH, E., RUSZKICZAY-RÜDIGER, ZS., PALOTÁS, K., SÍKHEGYI, F., TÍMÁR, G., CLOETHING, S., HORVÁTH, F. 005: An outline of neotectonic structures and morphotectonics of the western and central Pannonian Basin. Tectonophysics 40, pp.5 4. FODOR, L., CSONTOS, L., BADA, G., GYŐRFI, I., BENKOVICS, L. 999: Tertiary tectonic evolution of the Pannonian basin system and neighbouring orogens: a new synthesis of paleostress data. In: DURAND, B., JOLIVET, L., HORVÁTH, F., SÉRANNE, M. (eds): The Mediterranean Basins: Tertiary extension within the Alpine Orogen. Geological Society, London, Special Publications 56, pp GAJDOS I., PAP S. 996: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 69.GAJDOS I., PAP S., NÉMETH G., JUHÁSZ GY. 996a: Békési Konglomerátum Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 75. GAJDOS I., PAP S., NÉMETH G., JUHÁSZ GY. 996b: Algyői Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 7. GEDEON A. 956: Jelentés az Örkényi nehézségi minimum területén végzett sókutató geokémiai mérésekről (Monor-Örkény-Lajosmizse) MÁELGI, Kézirat, MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. GYALOG L. szerk. 996: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87., Budapest 7 p. GYARMATI J., TÖRÖK V.-NÉ, TÓTHNÉ MEDVEI ZS. 000: Kecskemét 8. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. MOL Rt. Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 05. HAAS J., BUDAI T. szerk., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY., KOROKNAI B. 04: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana. Magyarázó Magyarország prekainozoos földtani térképéhez (: ) Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 7 p. HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODOR L., KONRÁD GY. 00: Magyarország prekainozoos földtani térképe, : Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa. HÁMOR G. 996a: Bádeni Agyag Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 80. HÁMOR G. 996b: Szilágyi Agyagmárga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p

186 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet HÁMOR G. 996c: Kozárdi Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 78. HÁMOR G. 998: A magyarországi miocén rétegtana. In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL Rt. és MÁFI közös kiadványa, Budapest, pp HATALYÁK P. szerk., SŐREG V., KOVÁCS Á., ZSUPPÁN GY., MÉSZÁROS VINCE CS., MIKE K., KORMOS L. 00: Zárójelentés a 04. Cegléd kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. MOL NyRT Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 09 I II. HETÉNYI R. 996a: Vasasi Márga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p.. HETÉNYI R. 996b: Hosszúhetényi Mészmárga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p.. HETÉNYI R. 996c: Mecseknádasdi Homokkő Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, pp.. HETÉNYI R. 996d: Óbányai Aleurolit Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p.. HETÉNYI R. 996e: Komlói Mészmárga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, pp JUHÁSZ GY., GAJDOS I., PAP S., NÉMETH G. 996: Zagyvai Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 70. JUHÁSZ E., KUMMER I. szerk, BUCSI SZABÓ L., BUDAI T., DETZKY G., DETKYNÉ LŐRINCZ K., DUDKÓ A., FARKASNÉ BULLA J., FODOR B., HÁMORNÉ VIDÓ M., JÁMBOR Á., JOCHÁNÉ EDELÉNYI E., KIRÁLY E., KORPÁS L., KOVÁCSVÖLGYI S., LENDVAY P., MADARASI A., MARKOS T., MÜLLER T., NÁDOR A., PARTÉNYI Z., POLCZ I., RÁLISCH L.-né., REDLERNÉ TÁTRAI M., SEBESTYÉN I., SZEIDOVITZ GY.-né., SZALAY I., SZŐTS A., TÓTHNÉ MAKK Á., TRESZNÉ SZABÓ M., VARGA S., VETŐ I. et al. 997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az 995. december -i állapotra. Készült a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Szénhidrogén potenciál felmérés és medenceanalízis c. közös projektje keretében, a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködésével. Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T KISS J. 006: Magyarország gravitációs Bouguer-anomália-térképe M = : Geophysical Transactions 45. No. pp KISS J., GULYÁS Á. 006: Magyarország mágneses ΔZ-anomália térképe. M=: es nyomtatott térkép. ELGI kiadvány. KISS K., BUJDOSÓ I., MILÁNKOVICH A., PÁPA A., SOÓS S., SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, TÓTH Z., TÓTHNÉ MEDVEI ZS., VARGÁNÉ TÓTH I., TIRPÁK I. et al. 999: Zárójelentés a 7. Paleogén medence DNy-i része területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.0. KOMJÁTI J., CZEGLÉDI I., VÖLGYI L., PAP S. et al. 979: Újszilvás felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése. OKGT Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T

187 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány KÖRÖSSY L. 99: A Duna Tisza-köze kőolaj- és földgázkutatásának földtani eredményei. Általános Földtani Szemle 6, pp. 6. KUTI L., SZENTPÉTERY I., VÁRALLYAY GY., LIEBE P., SIMONFFY Z., DÓCSNÉ BALOGH ZS. 00: A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelmének szakterületi koncepciója I-II., 4p. Kútkataszter: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. VITUKI. LEMBERKOVICS V. 009: Kutatási zárójelentés A. rész a Szolnok kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek- és azok eredményeiről. (+ Szolnok kutatási terület kutatási zárójelentés kiegészítése. Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület Tószeg-Szolnok-Hajtótanya alterület. A vagyonadatok változása a 009. szeptemberében leadott kutatási zárójelentéshez képest.). Kutatási jelentés, Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft., Budapest. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár T.8. MADARASI A., VARGA G. 000: Telluric Map of East-Hungary. 7.. Separation of young sediments and pre-tertiary formations conductance. Geophysical Transactions 4/ 4. p MAROSI S. ÉS SOMOGYI S. (szerk.) 990: Magyarország kistájainak katasztere I II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, pp. 9. MARSI I., SZENTPÉTERY I. 0: Magyarország talajai érzékenység terhelhetőségi kategorizálásának módszertana. kézirat, OFGA, 5 p. MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása: Szénhidrogén-kutatató fúrások nyilvántartása, MBFH MFA: Magyarország Mélyfúrási Alapadatai MFGI Mélyfúrás-geofizikai adatbázis: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Mélyfúrásgeofizikai (karotázs) adatbázisa. MFGI MSZ 08: 009 Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése NAGYMAROSY A. 996a: Budai Márga Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 90. NAGYMAROSY A. 996b: Kiscelli Agyag Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 89. NAGYMAROSY A. 996c: Tardi Agyag Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 89. NÉMETH G., GAJDOS I., PAP S., JUHÁSZ GY. 996: Újfalui Homokkő Formáció. In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87, p. 7. ŐSZ Á. 05: Különleges fúrási, kútkiképzési, kútjavítási technológiák, anyagok, eszközök 5. Irányított ferdefúrások fejlődése Magyarországon Bányászati és Kohászati Lapok, Kőolaj és Földgáz, 48, 05/., ( PALOTAI, M. 0: Oligocene Miocene Tectonic Evolution of the Central Part of the Mid- Hungarian Shear Zone. PhD Thesis, Kézirat, ELTE 0. PALOTAI, M., CSONTOS, L. 00: Strike-slip reactivation of a Paleogene to Miocene fold and thrust belt along the central part of the Mid-Hungarian Shear Zone. Geologica Carpathica 6/6, pp PELIKÁN P. 996a: Szentléleki Formáció. In: In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87., p.. 87

188 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet PELIKÁN P. 996b: Nagyvisnyói Mészkő Formáció. In: In: GYALOG L. szerk.: A földtani térképek jelkulcsa és a rétegtani egységek rövid leírása. A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, 87., p.. RÁLISCHNÉ FELGENHAUER E. 004: A Közép-dunántúli szerkezeti egység formációi. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 00, pp RUSZKICZAY-RÜDIGER ZS., FODOR L., HORVÁTH E., TELBISZ T. 007: Folyóvízi, eolikus és neotektonikai hatások szerepe a Gödöllői-dombság felszínfejlődésében. DEM-alapú morfometriai vizsgálat. Földrajzi Közlemények, 55/4, pp SCHMOKER, J. W. 994: Volumetric calculation of hydrocarbon generated. In: MAGOON, L. B., DOW, W. G. (eds): The petroleum system - from source to trap. AAPG Memoir 60, pp. 6. TORMÁSSY I., SZERECZ F., MÁRHOFFER J., ZSITVAY SZ. 98: Nagykőrös (Nk, NkU, NkK) terüket felderítő fázisú kutatási zárójelentése. OKGT. Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T TORMÁSSY I., SZILÁGYI I. 00: 04. Cegléd kutatási terület. Helyzetjelentés és kutatási engedély-meghosszabbítási kérelem (szénhidrogén). Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T TRÓCSÁNYI G. 970: A Nagyalföldön végzett szeizmikus mérések és azok eredménye 968- ig. Földtani Kutatás., pp VKGA 009: Vízkészletgazdálkodási Atlasz. 009, VKKI, MÁFI VÖLGYI L., SZERECZ F., HAJDU D., KURUCZ B., MÉSZÁROS L., NÉMETH G., FÖLDEÁK P.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-né, HORVÁTH R., KOVÁCS ZS., TORMÁSSYNÉ VARGA É., DALLOS E.-né, NAGY M.-NÉ, SZŰCS L. 985: Magyarország kőolaj- és földgázelőfordulásai GEOS Gazdasági Munkaközösség. Kézirat, Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, AD

189 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Internetes hivatkozások 0. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, web.pdf évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján. Országos Meteorológiai Szolgálat. ÉLFO LRK Adatközpont Budapest, pdf éves a földgázszállítás. Éves jelentések. FGSZ alkalmi kiadvány 00. A magyar állam tulajdonában álló műemlékek listája Pest megyében. Wikipédia. l%c%b_m%c5%beml%c%a9kek_list%c%aja_pest_megy%c%a9ben A Magyar Villamosenergia rendszer Hálózatfejlesztési Terve. MAVIR Zrt Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv 0: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, p., http: // download/c/6a/c0000/% C%8CsT_0%0.pdf Athanor Magyarország Kft. 005: Jelentés a Magyar Geológiai Szolgálat részére az Athanor Magyarország Kft. 005 évi tevékenységéről. Kutatási jelentés, Athanor Magyarország Kft., Budapest. Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár. Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója. I. Helyzetelemzés Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója. II. Javaslattevő fázis Bács-Kiskun megye területrendezési terve. 0. VÁTI. teruletrendezes/teruletrendezesi-tervek/megyek?quicktabs_5=#quicktabs Bács-Kiskun megye területrendezési tervének módosítása. 0. Vizsgálatok. VÁTI CORINE 009: CORINE Land cover (felszínborítás). EEA, Koppenhága (009); Készítette a FÖMI a KvVM megbízásából (009). ELGI: Országos geofizikai felmértségi adatok: Erdőterületek: 89

190 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartása: január International Energy Outlook (04): U.S. Energy Information Administration Office of Integrated and International Energy Analysis U.S. Department of Energy Washington, This publication is on the WEB at: Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programja, (009) Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programja, (009) LAKATOS I., LAKATOSNÉ SZABÓ, J. 00: A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században. ( Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Magyarország műemlékjegyzéke, Bács Kiskun Megye. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, Magyarország személyszállítási vasúttérképe, 006. Alappont Mérnöki és Térképszolgáltató Kft. Kiadó: Magyar Közlekedési Klub, MBFH Bányászat: MBFH Bányászati területek nyilvántartása. (07. január). MBFH Fúrási megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) fúrásainak térinformatikai keresője: MBFH Geológiai megkutatottság: A Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár (MÁFGBA) jelentéseinek térinformatikai keresője: Nemzeti Energiastratégia 00 gazdasági hatáselemzése 0 Regionális Gazdasági kutatóközpont Nemzeti Energiastratégia 00: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEiR): KSH Népszámlálás 0, NAV Személyi jövedelemadó statisztika Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) /eu-04-00/orszagos-fejlesztesi-es-teruletfejlesztesi-koncepcio Országos Területfejlesztési Koncepció 0.(OTK) Országos Területrendezési Terv 0. (OTrT) teruletrendezesi-tervek/magyarorszag PÉCSI M. (SZERK.) 000: Magyarország geomorfológiai térképe M=: Pest megye területfejlesztési koncepciója I. - Helyzetfeltárás. 0 yei/pest_megyei_teruletfejlesztesi_koncepcio_-_i._kotet_helyzetfeltaras.pdf Pest Megye Területrendezési Terve módosítás. Környezeti értékelés. PESYTTERV Kft. 0 június, Budapest Pest Megye Területrendezési Terve módosítása Egyeztetési anyag 0. augusztus

191 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Pest Megye Területrendezési Terve, Javaslattevő tervfázis, Egyeztetési dokumentáció, I. kötet: Elfogadásra kerülő munkarészek. PESTTERV Kft, 0 július Tájvédelmi körzet: Természetvédelmi területek: TIR: Természetvédelmi Információs Rendszer:

192 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet II. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az MBFH a 0/0 (VI. 9.) kormányrendelet. () pontja alapján megbízta az MFGI, az OVF és HOI intézményeket a kormányrendelet. melléklete szerint előírt feltételeknek megfelelő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat elkészítésével Örkény szénhidrogén vizsgálati területre. A tanulmányt, annak szakmai lektorálása után az MBFH a kormányrendelet 4. () bekezdése alapján az. mellékletben meghatározott közigazgatási szerveknek véleményezésre és azok előírt adatszolgáltatása céljából megküldte. A beérkezett válaszokkal kapcsolatban az MBFH-nak véleményeltérése nincs, így a 4. (7) bekezdésében előírt egyeztetésre nincs szükség. A válaszadó hatóságok a következők voltak: Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kecskeméti Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Bugyi Nagyközségi Polgármesteri Hivatal Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csongrád Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Dabas Város Jegyzője Dánszentmiklós, Polgármesteri Hivatal Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Főosztály Inárcs Nagyközség Jegyzője Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatója Kakucsi Polgármesteri Hivatal Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Kunpeszéri Kirendeltsége Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Lajosmizse Város Jegyzője Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Bács Kiskun Megyei Igazgatósága Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pest Megyei Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Nyáregyháza Nagyközség Jegyzője Ócsa Város Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9

193 Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Táborfalvai Polgármesteri Hivatal Tassi Polgármesteri Hivatal Tatárszentgyörgy Község Jegyzője Újhartyáni Polgármesteri Hivatal Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője A kiigazításokat kérő közreműködő hatóságok a Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kecskeméti Járási Hivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatala, a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pest Megyei Igazgatósága, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala és a Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya észrevételei alapján és az adatszolgáltatás keretében részünkre megküldött információk felhasználásával a tanulmányt kiegészítettük, illetve javítottuk. A továbbiakban ismertetjük Örkény területre az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint a közreműködő közigazgatási szervek válaszai alapján megállapítható tiltásokat és korlátozásokat. Összefoglalónkban az egyes levelek tömörített, az alábbi elv alapján rendezett kivonatát közöljük: Az áttekinthetőség érdekében az anyagot a kormányrendelet. () bekezdésében meghatározott tematikus sorrendet követve alegységekre bontjuk. Ezek első szakaszában a tanulmánynak a témakörre vonatkozó megállapításaira utalunk, a második szakaszban a szakhatóságoknak az adott szakterületre vonatkozó megállapításait, a harmadik szakaszban pedig az illető tárgyban közreműködő szakhatóságok listáját közöljük. A levelek eredeti példánya a mellékletekkel együtt az MBFH Irattárában tekinthető meg.. Környezet-, táj- és természetvédelem A vizsgálati terület természetvédelmi oltalom alatt álló térségeivel a tanulmány..4. alfejezete foglalkozik. Megállapítja, hogy a vizsgálati területen nemzeti park, természetvédelmi területek és tájvédelmi körzet is található. A Natura 000-es területek viszonylag nagy kiterjedésűek; ezek különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek, illetve s a különleges madárvédelmi területek. Ugyancsak jelentős kiterjedésben található a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül magterület, ennél mérsékeltebb a pufferterületek fedettsége, az ökológiai folyosó csekély kiterjedésben található. A különféle szintű védettséget élvező területek esetében bármilyen tevékenység amennyiben összeegyeztethető a természetvédelmi célokkal csak a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával, folyamatos ellenőrzés mellett végezhető. A tanulmány alfejezetei rövid áttekintést adnak a felszíni környezeti elemek várható terheléséről, egyes környezeti elemnél kitérve a legalapvetőbb szabályozási elvekre is. A környezet-, táj- és természetvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Csongrád Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály a következő észrevételeket tette: 9

194 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Természet- és tájvédelmi szempontból a dokumentum tartalmát, az abban irányadóként megfogalmazott természet- és tájvédelmi szempontokat elfogadja. Az. sz. melléklet a lépték adta lehetőségek mellett megfelelően ábrázolja a védett természeti területek, Natura 000 területek és az ökológiai hálózat kiterjedését. A 6. táblázat tartalmazza az általunk ismert az érintett településeken található helyi jelentőségű védett természeti területeket. A területen tervezett későbbi munkálatok során az alábbi természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni: Fokozottan védett természeti területen (Kunszentmiklós 007/, 007/4, 007/5, 058/, 058/7, 069, 070, 070/, 07/, 07/ hrsz. ingatlanok) semmilyen felszíni munkavégzés, tevékenység nem végezhető. Fúráspontok természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterületen, erdőben és vizes élőhelyeken nem létesíthetők. A kutatási és kitermelési tevékenységeket oly módon szabad kivitelezni, hogy azok során a természetvédelmi oltalom alatt álló területek állapota nem romolhat. A későbbi eljárások során az erre vonatkozó konkrét kikötéseket a természetvédelmi hatóság előírja. A fenti szempontok figyelembe vétele esetén nem várható a tevékenységnek a természetvédelmi oltalom alatt álló területekre és védett természeti értékekre jelentős hatása. Kormányhivatal levelében ismerteti a terület levegőtisztaság-védelmi zóna szerinti besorolást szennyező anyagonkénti bontásban (ld.: a tanulmány. táblázat40. táblázata és 4. táblázata), valamint a kódoknak levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/0. (I. 4.) VM rendelet 5. számú melléklete szerinti értelmezését (ld. a tanulmány 5. oldala). A tervezett tevékenység földtani közegre, levegőtisztaságra és természetre gyakorolt hatása: A területen alkalmazott kutatási módszerek (terepi szeizmikus mérések, kutatófúrás lemélyítése, stb.) során a talajszerkezet megváltozhat, egyes rétegei összekeveredhetnek, tömörödnek, a hatás azonban csak lokális jellegű. Talajszennyezés havária (munkagépek, szállítójárművek meghibásodásakor üzemanyag, hidraulikaolaj elcsepegése, elfolyása) esetén következhet be. A szennyező anyag és a szennyezett föld összegyűjtésével, valamint veszélyességének függvényében megfelelő helyre történő elszállításával, a szennyeződés gyorsan lokalizálható, a környezetszennyezés minimalizálható. A szennyező anyagok tárolása zárt rendszerben történik. A tanulmány alapján megállapítható, hogy a koncesszióra javasolt területen tervezett kutatási tevékenység várhatóan nem gyakorol majd jelentős hatást a földtani közegre, a környezeti levegőre és a természetre. A tanulmányt természetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi és földtani közeg védelmi szempontból megfelelő kidolgozottsági szintűnek tartja, az abban foglaltakkal egyetért. A Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya az alábbi véleményt adta: A vizsgálati terület az alábbi országos jelentőségű védett természeti területet (a továbbiakban: védett természeti terület) érinti a Kormányhivatal illetékségi területén belül: Kiskunsági Nemzeti Park (4/007.[XII. 7.] KvVM alapján). Érintett települések: Bugyi; Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy Ócsai Tájvédelmi Körzet (8/007. [XII. 7.] KvVM alapján). Érintett település: Dabas 94

195 Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Dabasi-turjános Természetvédelmi Terület (45/007.[X. 8.] KvVM alapján). Érintett település: Dabas Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület (/06.[V..] FM rendelet alapján). Érintett teleülés: Pusztavacs A védett, illetve fokozottan védett természeti terület helyrajzi számos listáját a védetté nyilvánítási rendeletek tartalmazzák. A vizsgálati terület egy része ex lege védett lápterületet, illetve ex lege védett szikes tavat is érint. A természet védelméről szóló 996. évi LIII. törvény (Tvt.). () bekezdése alapján e törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek (4. [] bekezdés) minősülnek. A Vidékfejlesztési Értesítőben (LXII. évfolyam. szám) 0. január -án megjelent a Vidékfejlesztési Miniszter az ex lege lápi és szikes tavi védettséggel érintett területekről szóló Közleménye (Közlemény). A Közlemény. és. melléklete tartalmazza a lehatárolt, illetve az egyedi hatósági határozattal történő lehatárolásra váró ex lege védett láppal érintett ingatlanok helyrajzi számos listáját. A Közlemény. és 4. melléklete tartalmazza a lehatárolt, illetve az egyedi hatósági határozattal történő lehatárolásra váró ex lege védett szikes tóval érintett ingatlanok helyrajzi számos listáját. A vizsgálati terület a Kormányhivatal illetékességi területén az alábbi, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 75/004. (X. 8.) kormányrendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 4/00. (V..) KvVM rendelet által meghatározott Natura 000 hálózathoz tartozó területeket érinti: Felső-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék (HUKN000). Érintett települések: Apaj; Bugyi; Dömsöd; Kiskunlacháza Tatárszentgyörgy Felső-Kiskunsági szikes puszta (HUKN000) Érintett települések: Apaj; Bugyi; Kiskunlacháza Felső-Kiskunsági turjánvidék (HUKN000). Érintett település: Tatárszentgyörgy Turjánvidék (HUDI005). Érintett települések: Dabas, Kakucs, Örkény, Tatárszentgyörgy, Táborfalva Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 000 területek) helyrajzi számos listáját a 4/00. (V..) KvVM rendelet tartalmazza. A vizsgálati terület a Kormányhivatal illetékességi területén több helyen érinti az Országos Területrendezési Tervről szóló 00. évi XXVI. törvényben (OTrT tv.) lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét is. A koncessziós tevékenységgel érintett területek igénybevételének tervezése során az alábbiak figyelembe vétele szükséges táj- és természetvédelmi szempontból: A Tvt. 5. () bekezdése alapján A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. A Tvt. 5. () bekezdése alapján A természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. 95

196 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A Tvt. 7. () bekezdése alapján A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: [...] f) a tájjellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket. A Tvt.. -a alapján Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. A fentiek alapján általánosságban elmondható, hogy védett természeti terület esetleges élőhely megváltoztatásával járó igénybevétele ellentétes a Tvt.-ben meghatározott vonatkozó előírásokkal, a védett természeti területek fenntartási és természetvédelmi kezelési célkitűzéseivel. A 75/004. (X. 8.) kormányrendelet 0. () bekezdése alapján Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A 75/004. (X. 8.) kormányrendelet 0. () bekezdése alapján Amennyiben az () bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni." Az országos ökológiai hálózat célja, hogy a természetvédelmi szempontból jelentős, természetközeli állapotokat tükröző területek összeköttetését, a szükséges ökológiai kapcsolatok fennmaradása érdekében biztosítsa. Az ökológiai hálózat részét képező területek esetleges igénybevétel során figyelembe kell venni az OTrT tv-ben foglalt, vonatkozó előírásokat is. A fenti természetvédelmi kategóriák pontos területi elhelyezkedésének vonatkozásában a Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati modulja segítségével lehet tájékozódni: Tájékoztatásul közli, hogy a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló /997. (V. 8.) KTM rendelet rendelkezik. A helyi jelentőségű védett természeti területek vonatkozásában az alábbi tájékoztatást adja: A 7/05. (III. 0.) kormányrendelet 6. () bekezdése alapján Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző (ezen alcím tekintetében a továbbiakban együtt: jegyző) jár el a Tvt. a) 6. () és () bekezdésében, b) 7. () bekezdésében, c). (4) bekezdésében, d) 5. () bekezdés c) pontjában és () bekezdésében, e) 7. () (4) bekezdésében, f) 8. () és () bekezdésében, g) 7. (5) bekezdésében, valamint h) 78. () bekezdésében. A Tvt. 6. () bekezdése alapján Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, védettség feloldását követően a védettség tényét pedig törölni kell. A feljegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi. A Tvt. 6. () bekezdése alapján A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni. 96

197 Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A fentiek értelmében arra vonatkozóan, hogy a vizsgálati terület helyi jelentőségű védett természeti területet érint-e, az illetékes települési önkormányzata tud felvilágosítást adni. Az Örkény szénhidrogén koncesszióra kijelölt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány táj- és természetvédelmi szempontból elfogadható. A kutatási tevékenység során természetvédelmi szempontból (a kutatófúrások kivételével) részletes tervek ismerete nélkül az alábbiak figyelembevétele szükséges: A kutatási tevékenység nem veszélyeztetheti, vagy károsíthatja a védett természeti területeket. A kutatási tevékenység során védett- és fokozottan védett fajok egyedei nem károsodhatnak. A kutatási tevékenység nem veszélyeztetheti, vagy károsíthatja a Natura 000 területeket, a közösségi jelentőségű és kiemelt közösségi jelentőségű fajokat, illetve élőhelytípusokat. Védett természeti területen, illetve Natura 000 területen a kutatási tevékenységet lehetőség szerint fészkelési- és vegetációs időn kívül, az illetékes nemzeti park igazgatósággal (a továbbiakban: Igazgatóság) előzetesen egyeztetett időpontban lehet elvégezni. Az egyeztetésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, és a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály részére 8 napon belül meg kell küldeni. A Tvt. 8. () bekezdésben foglalt tevékenységek bármelyikét kizárólag a természetvédelmi feladat és hatáskörben eljáró Kormányhivatal által kiadott jogerős természetvédelmi engedély birtokában lehet elvégezni. A 75/004. (X. 8.) kormányrendelet 9. () bekezdésben foglalt tevékenységek bármelyikét kizárólag a természetvédelmi feladat- és hatáskörben eljáró Kormányhivatal által kiadott jogerős természetvédelmi engedély birtokában lehet elvégezni. Fokozottan védett természeti területre belépni, illetve védett természeti területen járművel közlekedni az arra kijelölt utak kivételével kizárólag a természetvédelmi feladat- és hatáskörben eljáró kormányhivatal által kiadott jogerős természetvédelmi engedély birtokában lehet. Amennyiben a kutatási tevékenységgel érintett területen fokozottan védett madárfaj egyedének fészkelését észleli a kutatási tevékenységet végző személy, illetve az Igazgatóság munkatársai, annak tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és a jegyzőkönyvben meghatározott, a sikeres költést biztosító területnagyságot ki kell hagyni a kutatási tevékenység alól. Felázott talajon a kutatási tevékenység keretében a járművel történő közlekedés nem megengedett. A kutatási tevékenységet csak jó műszaki állapotú járművek és eszközök segítségével lehet elvégezni. A védett természeti terület, illetve Natura 000 terület állapotát veszélyeztető műszaki javítások (pl. olajcsere, hidraulika csőcsere stb.) a védett természeti területen nem végezhetőek. A kutatási tevékenység során alkalmazott járművek és eszközök műszaki meghibásodása következtében előforduló olajszivárgás esetén Kérelmező köteles a szennyezett talajt haladéktalanul eltávolítani a védett természeti területről, illetve Natura 000 területről. Védett természeti területen és Natura 000 területen a gyepterület csökkentése meglévő utak kiszélesítése, valamint új utak, csapások létesítése céljából tilos. 97

198 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A tárgyi területet a kutatási tevékenység befejezése után a kutatási tevékenységet megelőző, rendezett állapotban kell hátrahagyni. Felhívja a figyelmet arra vonatkozóan, hogy a védett természeti területek, illetve Natura 000 területek esetleges igénybevételével járó bányászati tevékenység értékelését, a védett természeti területekre, illetve Natura 000 területekre vonatkozó várható állapotváltozásokat a vizsgálható léptékű bányászati tevékenységre vonatkozó konkrét tervek (pl.: Kutatási Műszaki Üzemi Terv) ismeretében lehet megbecsülni, illetve elbírálni természetvédelmi szempontból. A vizsgálati terület Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó részén található települések közül Ócsa az. számú, "Budapest és környéke" megnevezésű légszennyezettségi agglomeráció részét képezi. A többi település "Az ország többi területe" légszennyezettségi zónához tartozik. A kutatási, illetve a kitermelési szakaszban az alábbi levegőterhelő hatások jelezhetőek előre: diffúz kiporzás a megközelítési útvonalak kiépítése, illetve a fúrókörzet kialakítása érdekében végzett földmunkák során; a szállító járművek légszennyező anyag kibocsátása; a furat mélyítése során a fúróberendezések dízelmotorjainak légszennyező anyag kibocsátása; kitermelési szakaszban a kitermelt fluidumokból eredő esetleges szaghatások. Havária esemény bekövetkezése esetén a környezeti levegőt terhelhetik a szénhidrogének égése során felszabaduló anyagok is. Korszerű berendezések alkalmazása, illetve a környezetvédelmi előírások betartása esetén a kutatási szakasz során fellépő időszakos jellegű levegőterhelő hatások hatékonyan csökkenthetőek, gondos tervezés esetén pedig a havária események bekövetkezésének valószínűsége is elfogadható mértékűre csökkenthető. A vizsgált területen belül levegővédelmi szempontból előzetesen nem határozható meg olyan terület, ahol a tevékenység nem folytatható. Konkrét engedélyezési eljárás keretében a tevékenység szűkebb környezete levegőminőségére gyakorolt hatásának vizsgálata, illetve a hatások mérséklését szolgáló előírások megtétele szükséges. Levegőtisztaság-védelmi véleményét az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 0/0. (VI. 9.) kormányrendelet alapján, a levegő védelméről szóló 06/00. (XII..) kormányrendelet, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/0. (I. 4.) VM rendelet figyelembevételével adta meg a Kormányhivatal, a vizsgált terület levegőtisztaság-védelmi zóna szerinti besorolását a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/00. (X. 7.) KvVM rendelet alapján végezte el. A kutatási tevékenység földtani közegre gyakorolt hatásaira vonatkozóan (a kutatófúrások kivételével) részletes tervek ismerete nélkül az alábbiak figyelembe vétele szükséges: A szénhidrogén kutatási és termelési célú furatok lemélyítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a fúrólyukból kiömlő fúróiszap szűrése és kezelése zárt rendszerű legyen, a fúróiszappal történő manipuláció a fúrólyuk környezetének földtani közegét ne szennyezze el. A furatok lemélyítése során a fúrólyukból kiömlő fúróiszap megszűrését követően kinyert furadékanyag tárolását és elszállítását úgy kell megoldani, hogy az a furatok környezetének földtani közegét ne szennyezze el. A furatok lemélyítése során a fúrólyukak palástcementezését a hidrogeológiai és vízminőségi adatok figyelembe vételével, megfelelő minőségben kell elvégezni, hogy a felszíni eredetű szennyezések a mélyebb rétegek földtani közegét ne szennyezzék el. 98

199 Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az Örkény nevű tervezési területen lévő Bugyi település külterületén, a 08/4, 08/4/A, 08/, 08/5, 08/8, 084, 09/, 09/, 09/, 094/, 094/, 060/9, 060/0, 060/, 060/, 060/ és O 60/5 helyrajzi számokat, valamint több belterületi ingatlant illetően jelentős halogénezett alifás szénhidrogén szennyezés kármentesítése (beavatkozás tervezése és monitoring tevékenység) van folyamatban, mely ingatlanokra a szennyező anyag terjedési tulajdonságai miatt a szénhidrogén kutatási és termelési tevékenység kiterjesztése nem lehetséges. Az OBO Bettermann Hungary Kft. 47 Bugyi, Alsóráda u.. szám alatti telephelyén és annak mintegy km kiterjedésű környezetében, mintegy 00 ha területen feltárt halogénezett alifás szénhidrogén szennyező csóva van jelen. A felszín alatti vízben detektált triklór-etilén, diklór-etilén és vinil-klorid típusú szennyezettség oldott formában a mintegy 0 m felszín alatti mélységben települő szivárgás lassító agyagos rétegig jutott le. A halogénezett alifás szénhidrogén szennyezőanyag a víznél nehezebb szerves folyadéknak számító szennyező anyag, mely a sűrűségkülönbségből adódóan a vertikális terjedésre hajlamos, csak a területen 0 méter mélységben összefüggően jelenlévő, 5 0 méter vastagságú vízzáró agyagréteg tud bizonyos ideig gátat szabni a terjedésének. A fúrásos feltárások tárgyi területen a szennyeződés mélyebb rétegekbe történő átfejtődésére, tehát a szennyeződés terjedésére biztosítanának lehetőséget, a szennyezőanyag oldószer tulajdonságaiból adódóan még körültekintő rétegkizárás esetén is. Mindez pedig a 009 év óta folytatott kármentesítési munkálatok, a jelenleg is tervezés alatt álló beavatkozás, az in situ mikrobiológiai terepi tesztek sikerességét, és a kármentesítés elvégzésébe fektetett költségek értelmét kérdőjelezné meg. A vizsgálati tanulmányban foglaltak szerint a tervezett feltáró fúráspontok 00 méter sugarú környezetében általában nem található lakott település, mely a feltárt szennyeződés kiterjedését és a szennyező csóva elhelyezkedését figyelembe véve jelen esetben nem nyújt elegendő védelmet a kármentesítendő terület vonatozásában. Fentiekre hivatkozva Bugyi település felsorolt és szennyezett külterületi ingatlanaira vonatkozóan a kármentesítési munkálatok biztonsága érdekében a szénhidrogén kutatási és termelési tevékenység kiterjesztését nem tartja lehetségesnek a Kormányhivatal. A vizsgálati tanulmányban foglaltak szerint mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így a kutatás és a termelés során minimális a veszélye a környezetszennyezésnek. Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják. A szénhidrogén kutatási és termelési célú bányászati-, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb járulékos tevékenységek (kútkiképzés, kútkarbantartás, kútjavítás, rétegserkentési eljárások, termelő és kiszolgáló létesítmények építése és üzemeltetése stb.) során az érvényben lévő műszaki irányelvekben és a felszín alatti vizek védelméről szóló 9/004. (VII..) kormányrendeletben foglalt előírások betartása mellett tárgyi tevékenység(ek)nek a földtani közegre nézve káros hatása normál üzemmenet mellett nem valószínűsíthető. A földtani közeg védelme érdekében a normál üzemmenet biztosítása mellett a potenciális szennyező a tevékenységek és anyagok jelenléte miatt szükségesnek látja a fúróiszap és a furatanyag zárt rendszerű kezelését, valamint a rétegkizárások megvalósítása érdekében a palástcementezések műszakilag megfelelő kivitelezését. A Kormányhivatal leveléhez mellékelte a szükséges áttekintő térképeket. A levél és mellékletei az MBFH Irattárában tekinthetők meg. 99

200 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket Gyurgyalagos, Hársas-völgy, Dolina-völgy, Lapos és környezete, Halastó, kaszáló, faegyedek, facsoport érintheti. A Hatóság levelében közli az érintett területek helyrajzi számait. Dabas Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy a Dabasi Turjános és Ősborókás természetvédelmi területeken a koncessziós tevékenység nem folytatható. A Natura 000 védelem alá eső területeken csak az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével lehet bármilyen munkálatot végezni. A Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket a 9/999. (X..) sz. önkormányzati rendelettel védelem alá helyezett faegyedeket, fasorokat, fatelepeket érintheti. A Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője arról tájékoztat, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket: Kunadacsi Jónai-járás" elnevezéssel a 0/5 hrsz.-ú, helyi jelentőségű természetvédelmi területet, a Bács Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 67/97/. VB számú határozatával védetté nyilvánított Kunadacs Hodályi fenyvest (00/4 hrsz.), az Országos Természetvédelmi Tanács 95/958. OTT számú határozatával védetté nyilvánított Kunadacs szürke nyárral elegyes gyöngyvirágos tölgyes helyi jelentőségű védett természeti területet (070/6 hrsz.) és a Kunadacsi Hetvenholdas" területet (07/, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8, 07/9, 07/0, 00/6. hrsz-ok) érintheti. Felhívja a figyelmet arra, hogy a természetvédelmi érdekek és értékek semmilyen formában nem sérülhetnek. A Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Kunpeszéri Kirendeltsége tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területeket a kunpeszéri gyöngyvirágos tölgyest és a kunpeszéri nyíres nyárast érintheti. Lajosmizse Város Jegyzője jelzi, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló természeti értékeket a Füzes-tavat, illetve faegyedeket érinthet. A Hatóság levelében közli az érintett területek helyrajzi számait. Ócsa Város Jegyzője felhívj a figyelmet arra, hogy a koncessziós tevékenység határa országos védelem alatt' álló területek közelében halad: Ócsai Tájvédelmi körzet, NATURA 000 terület, az Országos Ökológiai hálózat területe. A Táborfalvai Polgármesteri Hivatal tájékoztat arról, hogy a tervezett koncessziós tevékenység helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területet a Takács-rétet (06/ hrsz.-től 06/5 hrsz.-ig) érintheti. Az alábbi hivatalok kijelentik, hogy a koncessziós tevékenység igazgatási területükön nem érint helyi természetvédelmi oltalom, ill. helyi védettség alatt álló területet: Az Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Mikebuda vonatkozásában, Bugyi Nagyközségi Polgármesteri Hivatala, a Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Dánszentmiklós, Polgármesteri Hivatal, Inárcs Nagyközség Jegyzője, a Kakucsi Polgármesteri Hivatal, a Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal, A levelek ismertetésekor vastag betűs településnév esetén az információk magára a településre vonatkoznak. Normál betűvel írt településnév esetében az érintett település (vagy települések) neve a bekezdés szövegében dőlt betűvel jelenik meg. 00

201 Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján a Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal, Lajosmizse Város Jegyzője Felsőlajos vonatkozásában, Nyáregyháza Nagyközség Jegyzője, Ócsa Város Jegyzője, a Tassi Polgármesteri Hivatal, az Újhartyáni Polgármesteri Hivatal és az Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Újlengyel és Pusztavacs vonatkozásában. A 0/0 (VI. 9.) kormányrendelet. () pontjában nem tesz külön említést az erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezért az erdők védelmét a természetvédelemmel összefüggően, ebben az alfejezetben tárgyaljuk. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos, alapvető irányelvekkel a..8. alfejezet foglalkozik. A Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály a megkeresés és annak mellékletét képező Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmánya" átvizsgálása, valamint az Országos Erdőállomány Adattárral való összevetés után megállapítja, hogy a Hatóság illetékességi területén 665 ha erdőterület található a koncessziós területben. Ebből elsődleges rendeltetésük szerint védelmi rendeltetésű: 409 ha, gazdasági rendeltetésű: 54 ha, kísérleti erdő 8 ha, erdőgazdálkodás céljait szolgáló egyéb terület: 7 ha. Natura 000 érintettségű 766 ha, védett terület összesen 580 ha, amiből 9 ha fokozottan védett. A tervezett koncessziós tevékenység az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 009. évi XXXVII törvény (Evt.) 77. b), c) és d) pontja szerinti erdő-igénybevétellel, azaz erdő(k) termelésből történő kivonásával, időleges igénybevételével, illetve a rendeltetés szerinti használat(uk) akadályozásával járhat. Az Evt. 78. () bekezdése alapján erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges, az erre való figyelmeztetés a tanulmány..8, pontjában megfelelően leírásra került. A vizsgálati tanulmány így a területen található erdők és a védelmükre vonatkozó követelmények tekintetében megfelelő. A Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály megállapítja, hogy a vizsgálati tanulmányban megjelölt "Örkény" nevű, koncesszióra javasolt 050 km kiterjedésű területen számos, az erdőről; az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 009. évi XXXVII törvény (Evt.) 6. () bekezdés a) pontja alapján erdőnek minősülő és az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület található. Az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőkről tájékoztató adatok a találhatók. Ezen erdőterületekre a pályázatban kiírni tervezett koncessziós tevékenység várhatóan nem lesz olyan mértékű káros hatással, amely korlátozást tenne szükségessé, a bányászati koncessziós tevékenységgel közvetlenül érintett erdőterületek esetében azonban felhívja a figyelmet a következőkre: Az Evt. 77. értelmében az erdő igénybevételének minősül az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (termelésből kivonás); az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (időleges igénybevétel) valamint az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása, így különösen: villamos 0

202 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték létesítése és fenntartása (rendeltetésszerű használatot akadályozó igénybevétel). Az Evt. 78. () bekezdése szerint erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a () bekezdés kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. Erdőterület tervezett igénybevétele esetén az Evt a szerinti eljárás előzetes lefolytatása szükséges az Evt ai és az Evt. végrehajtására kiadott 5/009. (XI..) FVM rendelet (Vhr.) ai értelmében. Az érintett erdőterületek igénybevétele csak az erdészeti hatóság engedélye birtokában, annak jogerőre emelkedését követően kezdhető meg. Fentiek miatt a tervezett beruházással érintett erdőterületre vonatkozóan az Evt a szerinti igénybevétel engedélyezésére irányuló kérelmet kell benyújtani az erdészeti hatósághoz úgy, hogy az eljárás legkésőbb a tervezett igénybevétel megkezdéséig lefolytatható legyen. Az erdőt érintő káros hatások kompenzálása a fent nevezett engedélyezési eljárás során megtörténhet. Az. témakörben együttműködő hatóságok: Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Bugyi Nagyközségi Polgármesteri Hivatal Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője Csongrád Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Dabas Város Jegyzője Dánszentmiklós, Polgármesteri Hivatal Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal Inárcs Nagyközség Jegyzője Kakucsi Polgármesteri Hivatal Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Kunpeszéri Kirendeltsége Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Lajosmizse Város Jegyzője Nyáregyháza Nagyközség Jegyzője Ócsa Város Jegyzője Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Pest Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Táborfalvai Polgármesteri Hivatal Tassi Polgármesteri Hivatal Újhartyáni Polgármesteri Hivatal Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője. Vízgazdálkodás és vízvédelem A terület hidrológiai leírását az.. fejezet tartalmazza. A tanulmány.. fejezete ismerteti a szénhidrogén kitermelés esetén a rezervoárt érő hatásokat. Felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi kutatásokhoz kapcsolódó esetleges lokális elszennyeződésekre. A szénhidrogén kihozatal érdekében végzett vízbesajtolások lokális többletnyomást okozhatnak. Számolni kell a kútmunkálati folyadékok, és más szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó technológiai 0

203 Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján szennyvizeknek a szénhidrogénekkel együtt termelt rétegvizekkel közösen történő visszasajtolásának hatásaival is. Kiemeli, hogy a rétegrepesztések során figyelemmel kell lenni arra, hogy a művelet sem meglévő tektonikai elemet, sem korábbi a kutatások kútjait ne érintse. A szénhidrogén-termelések, valamint a kapcsolódó víz-visszasajtolások és a területet érintő jövőbeli esetleges geotermikus hasznosításokhoz kapcsolódó hévíztermelések, geotermikus termelések visszasajtolások közötti összefüggések tisztázása alapvető fontosságú feladat kell, hogy legyen. Az újabb bányászati tevékenységek megkezdése előtt, a konkrét helyszínek körzetében lévő felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi állapotfelmérését célszerű előírni. A szénhidrogén kitermeléskor figyelembe veendő hidrológiai feltételeket; a vízgyűjtőgazdálkodási terv alapján a védett területek elhelyezkedését, a területet felszíni és felszín alatti víztestek állapotát és a felszín alatti vízkivételi tevékenységet az.4. fejezet tárgyalja. A vízgazdálkodás és vízvédelem kapcsán a következő hatósági vélemények érkeztek: A Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatóhelyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály a következő adatszolgáltatást és véleményt adja: Az Örkény nevű 050 km nagyságú területből illetékességi területe Felsőlajos, Kunadacs, Kunbaracs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Szalkszentmárton és Tass közigazgatási területére terjed ki. A koncesszióra javasolt területen helyezkednek el a kijelölt védőterülettel rendelkező lajosmizsei, ladánybenei és kunpeszéri települési vízmű víztermelő kútjai, továbbá a Magyarvíz Kft. ásványvíz termelő kútjai (Lajosmizse K 09, K 0 és K ). A lajosmizsei vízmű vízbázis védőterületét kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a vízműkutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának nincs felszíni metszete, továbbá az 50 éves időtartamhoz tartozó védőidom az 5 mbf (terepszint alatt 8 m), és a 46 mbf (terepszint alatt 8 m) szint közötti felszín alatti térrészre terjed ki. A ladánybenei vízmű vízbázis védőterületét kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a vízműkutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának nincs felszíni metszete, továbbá az 50 éves időtartamhoz tartozó védőidom a 0 mbf (terepszint alatt 00 m), és a 96 mbf (terepszint alatt 8 m) szint közötti felszín alatti térrészre terjed ki. A kunpeszéri vízmű vízbázis védőterületét kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a vízműkutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának nincs felszíni metszete. Az 50 éves időtartamhoz tartozó rétegbeni védőidom a vízműkutak (. számú: EOV Y: , EOV X: 90690;. számú EOV Y: , EOV X: 90700) köré írható 500 m sugarú szabálytalan körön belül a +45 mbf (terepszint alatt 50 m), és a 55 mbf (terepszint alatt 50 m) szint közötti felszín alatti térrészre terjed ki. A Magyarvíz Kft. ásványvíz termelő kútjai (Lajosmizse K 09, K 0, K 5 és K ), védőterületét kijelölő határozatot kiadták. A védőterület kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a kutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának sincs felszíni metszete, továbbá az 50 éves időtartamhoz tartozó a 8 mbf (terepszint alatt 0 m), és a 9 mbf (terepszint alatt 0 m) szint közötti felszín alatti térrészre terjed ki. 0

204 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A koncesszióra javasolt terület 5 km-es környezete érinti a kerekegyházi vízmű védőterületét, a Dunai Kistérségi vízmű Gudmon-foki vízbázis és Dunavecse-Észak távlati partiszűrésű vízbázis hidrogeológiai védőövezetének B zónáját. A kerekegyházi vízmű vízbázis védőterületét kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a vízműkutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának sincs felszíni metszete, továbbá az 50 éves időtartamhoz védőidom a 6 mbf (terepszint alatt 0 m), és a 84 mbf (terepszint alatt 05 m) szint közötti felszín alatti térrészre terjed ki. A Dunai Kistérségi vízmű Gudmon-foki vízbázis védőterületét kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a vízműkutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának van felszíni metszete (75 95 mbf. között). A Hivatal levelében felsorolja a hidrogeológiai B védőidom által érintett ingatlanok helyrajzi számait. A Dunavecse-Észak távlati partiszűrésű vízbázis védőterületét kijelölő határozatot megalapozó biztonságba helyezési terv szerint a vízműkutak modellezéssel megállapított 50 éves elérési időhöz tartozó védőidomának van felszíni metszete, fedőlapja +9,00 mbf (terepszint alatt átlagosan m), alaplapja (+8,00 m (terepszint alatt átlagosan 8 m). A Hivatal levelében felsorolja a hidrogeológiai B védőidom által érintett ingatlanok helyrajzi számait. A kijelölt vízbázis védőterületek hidrogeológiai A védőzónáján a Kr. 5. sz. melléklete szerinti korlátozásokat be kell tartani: Bányászat: új létesítmény, tevékenység tilos, a meglévő a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető. Fúrás, új kút létesítése: környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető. Az egyedi vizsgálatban konkrétan ki kell térni az új létesítménynek a meglévő vízbázisokra gyakorolt hatására. Fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység: környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető. A kijelölt vízbázis védőterületek hidrogeológiai B védőzónáján a Kr. 5. sz. melléklete szerinti korlátozásokat be kell tartani: Bányászat, fúrás, új kút létesítése, valamint a fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 4/005. (XII.5.) kormányrendelet. számú melléklet.b) pontja értelmében védett természeti területen, Natura 000 területen, barlang védőövezetén és felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki) kutatófúrás létesítése a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység. A fúrási tevékenység a tanulmány alapján a felszíni vizek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással. A felszíni vizek minőségi állapotának romlása elkerülése és a felhasználási lehetőségeinek megőrzése érdekében a bányászati tevékenység tervezése során amennyiben az felszíni vizet érint a felszíni vizek minősége védelmének 04

205 Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján szabályairól szóló 0/004. (VII..) kormányrendelet előírásait be kell tartani, különösen a 4., 5., 9. és 5. -ban fogalt előírásokat és tilalmakat figyelembe kell venni. A tevékenység az érintett felszín alatti víztestek mennyiségi viszonyaira nincs számottevő hatással, hiszen a kutatás vízigényének, a termelőegységek kommunális és ipari víz igényének mértéke csekély. A térségben vízszint- vagy áramlási irány változások nem várhatóak. A felszín alatti vizek minőségi állapotának romlása elkerülése és a felhasználási lehetőségeinek megőrzése érdekében a bányászati tevékenység tervezése során a felszín alatti vizek védelméről szóló 9/004. (VII..) kormányrendelet előírásait be kell tartani, különösen a 0. és. -ban foglalt előírásokat és tilalmakat figyelembe kell venni. Az eljárásban megkeresett Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (6500 Baja, Széchenyi u, /c.) mint az állami tulajdonban lévő vízkészletek vagyonkezelője az /06. iktatószámú belföldi jogsegélyben az alábbiakat közölte: A vizsgálati tanulmányban szereplő adatok alapján az Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület, illetve annak 5 km-es környezete az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területéből 8,64089 km és 45,9567 km -t érint, ami Dunavecse, Szalkszentmárton, Tass, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Kunpeszér, Kunadacs, Kunbaracs, Kerekegyháza, Ladánybene, Felsőlajos és Lajosmizse települések közigazgatási területén helyezkedik el. Az Igazgatóság működési területére eső, koncesszióra javasolt terület és annak 5 km-es környezete által érintett felszín alatti víztestek, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT) keretében elvégzett állapotértékelés során kapott mennyiségi és kémiai minősítéseket a 9. táblázat és a 0. táblázat tartalmazza: A rendelkezésére álló információ szerint az Igazgatóság működési területét érintő koncesszióra javasolt területen belül az alábbi érvényes védőterület-, védőidom kijelölő határozattal rendelkező közcélú-, ásvány- vagy gyógyászati célú vízkivételek találhatók: Lajosmizse Vízmű (kijelölő határozatszáma: 97--/0.) Ladánybene Vízmű (kijelölő határozat száma: 970--/0.) Kunpeszér Vízmű (kijelölő határozat száma: /00.) Magyarvíz Kft. ásványvíz kútjai (kijelölő határozat száma: 500/4086-4/06.ált) A koncesszióra javasolt területen belül helyezkedik el Kunszentmiklós B 0 kataszteri számú termálvízkút; talpmélység 574 m, szűrőzés 5,95 m és 560,74 m között), amely információik szerint meg nem rendelkezik védőterület, védőidom kijelölő határozattal. A koncesszióra javasolt terület 5 km-es környezetét az alábbi védőterület, védőidom kijelölő határozattal rendelkező üzemelő és távlati vízbázisok érintik: Kerekegyháza Vízmű (kijelölő határozat száma: /0.) Dunai Kistérségi Vízmű Gudmon-foki vízbázis (kijelölő határozat száma: /00.) A tárgyi területet a kijelölt védőterület hidrogeológiai védőövezetének B" zónája érinti Dunavecse Észak távlati vízbázis (kijelölő határozat száma: H/4847-8/00-,). A tárgyi területet a kijelölt védőterület hidrogeológiai védőövezetének B" zónája érinti. A vizsgálati tanulmány. fejezetében foglaltak szerint, a szénhidrogén koncesszióra javasolt területen belül, a szénhidrogén-bányászat kutatási-, termelési- és felhagyási fázisában tervezett tevékenységek befolyásolhatják majd a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és kémiai paramétereit. Felhívja a figyelmet, hogy a 0/0, (Vl. 9.) kormányrendelet. () és (4) bek. alapján a vizsgálat lefolytatása nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez szükséges 05

206 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet engedélyezési eljárások lefolytatásának kötelezettsége alól, továbbá a tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárásokban a Hatóságot nem köti jelen vizsgálat keretében adott véleménye. A tanulmányt a Hatóság levele alapján ellenőriztük, ill. módosítottuk. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály az alábbi véleményt adta: Vízbázisvédelmi szempontból: Az Örkény nevű szénhidrogén kutatási koncessziós területen elhelyezkedő potenciális olaj és gáztelepek tárolókőzetei különböző korú és kifejlődésű földtani képződmények, amelyek különböző mélységben helyezkednek el. Ezen földtani képződmények részben felszín alatti vizek tározó képződményei is. A termelő telepek kialakítását úgy kell tervezni és elvégezni, hogy a kitermelés a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve károsan ne befolyásolja a szénhidrogén tároló képződménnyel egy hidrodinamikai egységet alkotó képződményekben lévő víz hőmérsékletét, mennyiségi és minőségi állapotát. A kutató fúrások műszaki kialakítását illetően a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 0/007. (XII..) KvVM rendelet. (4) bekezdése alapján figyelemmel kell lenni arra, hogy a szénhidrogén termelő kút különböző víztesteket, illetve egymástól eltérő hidrodinamikai és vízkémiai tulajdonságú vizeket, a 04/0. (II..) kormányhatározat Melléklete alapján meghatározott egymással hidrodinamikai kapcsolatban nem lévő víztesteket ne kapcsoljon össze egymással. Amennyiben a termelésbe állított szénhidrogén kút termelvénye jelentős víztartalommal bír, a termelvényről leválasztott kísérővizet a termelt tárolókőzettel hidrodinamikai szempontból összefüggő, azonos, vagy jelentősen nem eltérő vízkémiai karakterű víztestbe kell visszasajtolni. Amennyiben a lemélyített mélyfúrás szénhidrogén tekintetében meddőnek bizonyul és felszín alatti vizet tár fel, a kútra vonatkozóan a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 8/996. (VI..) KHVM rendeletben meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni az FKI-KHO-tól. Amennyiben a lemélyített szénhidrogén tekintetében meddőnek bizonyuló mélyfúrást a szénhidrogént termelő kutak termelvényéről leválasztott kísérővíz vízlikvidáló kútjaként kívánják üzemeltetni, a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárást egy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 4/005. (XII. 5.) kormányrendelet. számú mellékletének. pontja alapján lefolytatott előzetes vizsgálati eljárásnak kell megelőznie. A vízlikvidáló kútból a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárást megelőzően vízmintát kell venni és alapállapot vizsgálatot kell végezni az alábbi komponensekre: általános vízkémia összes alifás szénhidrogén (TPH) oldott szerves anyagok gázok (a telepre jellemző, esetlegesen jelen lévő gázok) a szénhidrogén termelvényről leválasztott kísérővíz kezelése során hozzáadott adalékanyagok. A mintavételeket és a minőségvizsgálatokat a felszín alatti vizek védelméről szóló 9/004. (VII..) kormányrendelet 47. () bekezdése alapján csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. 06

207 Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A szénhidrogén termelés tervezésénél figyelembe kell venni az azokkal kapcsolatban lévő, a 04/0. (II..) kormányhatározat Melléklete alapján meghatározott víztesteken engedélyezett víztermeléseket, tényleges vízkivételeket. Meg kell vizsgálni, hogy a tervezett szénhidrogén kitermelés, illetve termelvényről leválasztott kísérővíz visszasajtolása milyen hatással lesz a víztestekre. Vizsgálni kell továbbá, mennyi az a maximális termelés, amely mellett az érintett víztestek jó állapotának biztonságos megőrzése még biztosítható, illetve mennyi az a kitermelt és visszasajtolt víz közötti maximális hőmérséklet különbség, amely a víztestből kitermelhető víz hőmérsékletét hosszú távon sem csökkenti le, illetve jó minőségi állapotát nem veszélyezteti. A tervezési terület által érintett vízbázisok területén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesltmények védelméről szóló /997. (VII. 8.) kormányrendelet előírásait be kell tartani. A vízműkutak belső védőidomában és felszíni belső védőövezetén a koncesszióhoz kapcsolódó tevékenység nem végezhető. Javasoljuk ezen területeket a koncessziós területből kivágni. Vízbázis külső és hidrageológiai védőidomaiban, védőövezetein végezhető tevékenységekre vonatkozó tiltásokat, illetve korlátozásokat a /997. (VII. 8.) számú kormányrendelet tartalmazza. Vízbázis védőidomon és védőterületen belül új, a /997. (VII. 8.) kormányrendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a /997. (VII. 8.) kormányrendelet, valamint a 4/005. (XII. 5.) kormányrendelet előírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor az FKI-KHO egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. A vízbázisokra vonatkozóan az üzemeltetők rendelkeznek, rendelkezhetnek pontos adatokkal, javasolja felvenni velük a kapcsolatot. Amennyiben az érintett területen víztermelő kút létesítésére kerül sor, arra vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló, módosított 8/996. (VI..) KI-IVM rendelet. -a szerinti mellékletek csatolásával. Felszín alatti vízvédelmi szempontból: A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető, ennek érdekében a tevékenység során a csapadékvizek szennyeződését el kell kerülni. A tevékenység során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a 9/004. (VII..) kormányrendelet előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz és a földtani közeg ne szennyeződjön. A tevékenység során esetlegesen bekövetkező káresemény esetén annak felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról a koncesszió jogosultja, illetve a tevékenység végzője köteles gondoskodni. A 9/004. (VII..) kormányrendelet 8. -a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát. Felszíni vízvédelmi és víziközmű szempontból: Az érintett területeken történő ivóvízvezeték létesítéséhez, amennyiben közterületet érint vízjogi létesítési engedélyt kell kémi a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló, módosított 8/996. (VI..) KHVM rendelet. -a szerinti mellékletek csatolásával. 07

208 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Az építkezés során, amennyiben nincs megfelelő szennyvízelvezető mű kiépítve, a területen keletkező kommunális szennyvizek zártan gyűjtéséről (mobil WC létesítése), valamint annak megfelelő rendszeres, engedéllyel rendelkező leürítő helyre történő elszállításáról gondoskodni kell. Az elszállításra kerülő szennyvizeknek meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 8/004. (XII. 5.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglalt határértékeknek, illetve a befogadó üzemeltetői nyilatkozatában foglaltaknak. A keletkező szennyvizek elszállítását csak megfelelő engedéllyel rendelkező szolgáltató végezheti. A tevékenység végzése során a felszíni és felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 0/004. (VII..) kormányrendelet 5. (l) bekezdése értelmében Tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni (...) az engedélyezett kibocsátások kivételével. Az Örkény szénhidrogén vizsgálati terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány című dokumentációban foglaltak szerint a létesítmények kivitelezése során vízellátást tartálykocsikkal a helyszínre szállított vízzel oldják meg. Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően víztermelő kút fúrására, illetve vízvezeték-rendszer kiépítésére kerülhet sor. A fenti észrevételek alapján javasolja a koncessziós pályázatot kiegészíteni, a szükséges követelményeket a pályázati kiírásban előírni, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 995. évi LIII. törvény vonatkozó előírásait figyelembe venni. A Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatója az alábbi véleményt adja: Az Örkény szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmányát a Hatóság elfogadja, az Örkény elnevezésű koncessziós terület pályázati kiírása ellen kifogást nem emel. A bányászati koncessziós tevékenység folytatásának pályázati kiírásában előírni szükséges követelmények: A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény V. fejezet 4. () bekezdés b) és d) pontjai szerint a vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére a vízszennyeződések megakadályozásával, a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével kell törekedni. A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 0/007. (XII..) KvVM rendelet. (4) bekezdése alapján a tervezésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy a kút/ak különböző víztestek, illetve egymástól jelentősen eltérő hidrodinamikai és vízkémiai tulajdonságú vizeket ne kapcsoljon/janak össze. A tervezett tevékenységek során a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló /997. (VII. 8.) kormányrendelet a védőidommal, a védőterülettel, a védősávval érintett ingatlanok használata és a védelem érdekében szükséges használati korlátozásokra vonatkozó előírásait, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 9/004. (VII..) kormányrendeletben megfogalmazott, a földtani közeg és a felszín alatti vizek állapotát 08

209 Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján érintő tevékenységek mennyiségi és minőségi védelmére vonatkozó előírásait kérjük figyelembe venni. Különös gondot kell fordítani a fúrási tevékenység során felhasznált fúróiszapok kezelésre, tárolására. Szennyeződés észlelése esetén a 9/004. (VII..) kormányrendelet alapján kell eljárni. A fúrás során esetlegesen kitermelésre kerülő magas sótartalmú, illetve olajos rétegvíz ártalommentes, környezet- és vízvédelmi szempontból elfogadható elhelyezéséről gondoskodni kell. Felhívja a figyelmet, hogy amennyiben az esetlegesen kitermelésre kerülő rétegvíz elhelyezésének műszaki megvalósítása vízjogi engedélyköteles tevékenység, úgy a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 8/996. (VI..) KHVM rendelet tartalmi és formai követelményei szerint összeállított dokumentáció benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Hatóságtól. Tájékoztatásul közli, hogy a kutatófúráshoz szükséges műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a kutatófúrás engedélyezéséhez, valamint a vízjogi létesítési engedély kiadásához a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulását be kell szerezni. A. témakörben együttműködő szakhatóságok: Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet, Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Jász Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal, Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgatója. Kulturális örökségvédelem Az MBFH által megbízott intézmények az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat során a kormányrendelet. mellékletében felsorolt szempontok szerint végezték a vizsgálatot. Ezen túlmenően a tanulmány..9. alfejezete röviden érinti az örökségvédelem témakört. A kulturális örökségvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kecskeméti Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály kulturális örökségvédelem szempontjából az alábbi véleményt adja: A koncesszióra javasolt területen tervezett tevékenység ellen a kulturális örökségvédelem szempontjából kifogást nem emel. A kutatási területen található ex lege természetvédelmi oltalom alatt álló kunhalmokat a kutatási területen tervezett földmunkákkal nem érinthetik. A vizsgálati tanulmány, valamint a régészeti lelőhelyek és műemlékek hatósági nyilvántartási adatai alapján megállapítja, hogy a tárgyi kutatási területen több nyilvántartott régészeti lelőhely található. A kulturális örökségi elemek pontos, digitálisan kezelhető közhiteles adatainak kezelésére és kiszolgáltatására a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája ( Budapest, Daróczi út.) (a továbbiakban: Nyilvántartási Iroda) jogosult a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi 09

210 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet elismerésének részletes szabályairól szóló /05. (III..) MvM rendelet 6. () bekezdése értelmében. A Nyilvántartási Iroda, valamint a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központról szóló 99/04 (VIII. I.) kormányrendelet alapján végzi tevékenységét. A tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények engedélyeztetési eljárásaival kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adja: A Hatóság a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények engedélyezési eljárásaiban a kulturális örökségvédelmi szakkérdésre (annak elbírálása, hogy a tervezett tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e) kiterjedően szakterületi szakvéleményt ad, vagy bizonyos eljárások keretében szakhatóságként jár el. Amennyiben a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett beruházás a kulturális örökség védelméről szóló 00. évi LXIV. tv (Kötv.) a) pontja alapján a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás. a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás, a védmű-, töltés- és a 500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó- vagy árapasztó tározó-építés, vagy azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek, akkor az a Kötv szerinti nagyberuházásnak minősül. A Kötv, /C. () bekezdése szerint nagyberuházás esetén a Kötv. 7.. pontjában definiált előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni, melyet a Kötv. /C. () bekezdése szerint a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ készít el. Amennyiben a fentiek alapján a kutatási területen tervezett beruházás nagyberuházásnak minősül, akkor az előzetes régészeti dokumentációt legkésőbb a tervezett beruházások létesítési engedélyezési eljárása keretében kell benyújtani. Amennyiben a tervezett beruházás nem minősülnek nagyberuházásnak és ezt a lényt az eljáró hatóság felé az engedélyes nyilatkozatban is megerősíti, akkor előzetes régészeti dokumentációt nem szükséges készíteni. Ugyanakkor a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 9/0. (III..) kormányrendelet 6. (4) bekezdése szerint a szakhatósági hatáskörében eljáró vagy az örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság örökségvédelmi hatástanul mán v elkészítéséi írhatja elő a beruházás előkészítését meghatározó feltételek tisztázása érdekében a) a bányászati kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása, bányatelek megállapítása és módosítása, védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése, b) előzetes környezeti hatásvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat, valamint c) újrahasznosításra, más célú hasznosításra vagy telekalakításra irányuló földhivatali eljárás esetén, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre. A fentiek alapján, a tárgyi kutatási területen megvalósítani tervezett létesítmények tervezési szakaszában a területileg illetékes örökségvédelmi hatósággal való egyeztetést javasolja. A tanulmány szövegét a Hatóság észrevétele alapján frissítettük. Dabas Város Jegyzője felhívja a figyelmet arra, hogy az országos-, vagy helyi védelem alatt álló épületek közvetlen környezetében a koncessziós tevékenység nem folytatható. (Csatolva elküldte Dabas város /00. [VII. 9.] számú önkormányzati rendeletét az 0

211 Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján épített és természeti környezet helyi védelméről, melyben az általános leírásokon túl a mellékletekben helyrajzi számokkal szerepelnek a konkrét területek.) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken csak az illetékes Örökségvédelmi Hatóság engedélyével lehet bármilyen munkálatot végezni. (A levélhez csatolt táblázatban a Forster Központ szeptemberben frissített adatbázisát küldi, melyben a helyrajzi számok szerint szerepelnek a régészeti lelőhelyek és az építészeti védettség alá eső ingatlanok is. A táblázat környező településekre vonatkozó adatokat is tartalmaz.) A. témakörben együttműködő hatóságok: Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kecskeméti Járási Hivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Dabas Város Jegyzője 4. Termőföldvédelem A tanulmány... alfejezete környezeti állapot szinten, röviden ismerteti a vizsgálati területen előforduló talajfajtákat, a..7. alfejezet pedig felvázolja a legfontosabb szabályozási elveket. A termőföldvédelem kapcsán a következő hatósági korlátozásokat kell figyelembe venni: A Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kunszentmiklósi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya a Kunszentmiklósi Járási Hivatal Földhivatali Osztályának illetékességi területeire vonatkozóan a vizsgálati terület Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton és Tass településeket érinti. Az előzetes tanulmány kiadásához a területen található termőföld mennyiségi és minőségi védelmére vonatkozó követelményekre való tekintettel az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatási állásfoglalását az alábbiakban adja meg: Amennyiben a beruházás termőföldet érint, úgy az igénybevevőnek a termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatot kell beszereznie a Hivataltól. A Pest Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály (6.pdf) Tekintettel arra, hogy a megküldött dokumentáció mindössze az Örkény elnevezésű terület által érintett települések nevét tartalmazza, a kutatással és kitermeléssel újonnan érintett termőföldterületek pontos megjelölését nem, így nem vetíti előre azt sem, hogy a Pest megye illetékességi területéhez tartozó, Albertirsa, Apaj, Bugyi, Csemő, Dabas, Dánszentmiklós, Délegyháza, Dömsöd, Hernád, Inárcs, Kakucs, Kiskunlacháza, Mikebuda, Nyáregyháza, Ócsa, Örkény, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel települések külterületén a későbbiekben esetlegesen mely területeken terveznek termőföld igénybevételt. Ennek megfelelően jelen eljárás keretei között mindössze a vonatkozó jogszabályi (földvédelmi) előírások, valamint az érintett Pest megyei településekkel kapcsolatos általános földhivatali adatok ismertetésére szorítkozik. Tájékoztat arról, hogy a termőföld védelméről szóló 007. évi CXXIX. törvény (TM) tartalmazza a termőföldről szóló 994. évi LV. törvényből kiemelt, a termőföld hasznosításával, a földvédelemmel, a talaj védelmével, és a gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezésével, nyilvántartásával kapcsolatos új rendelkezéseket. Felhívja a figyelmet arra, hogy a hivatkozott törvény rendelkezései szigorúan védik az átlagosnál jobb minőségű termőföldterületeket, melyek igénybevételére kizárólag

212 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet időlegesen, valamint helyhez kötött beruházás esetén kerülhet sor. Helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a meglévő létesítmények bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt. Kéri, hogy a kutatási munkálatok tervezése során legyenek figyelemmel a termőföld védelméről szóló törvény átlagosnál jobb minőségű termőföldterületekre vonatkozó rendelkezéseire, hiszen a későbbi más célú hasznosítás engedélyezésére irányuló kérelem földhivatali elbírálásakor az illetékes járási földhivatal is széleskörű mérlegelési jogköre mellett e törvényi előírások alapján fog dönteni az engedély megadásáról, vagy megtagadásáról. A földvédelmi eljárás a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás, melynek alkalmával a földhivatal minden esetben helyszíni szemlét tart. Földvédelmi eljárásnak minősül a termőföld időleges és végleges más célú hasznosításának, a belterületbe vonásának engedélyezése, valamint az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldterületekre vonatkozó hatósági eljárás, melynek során a földhivatal az e törvény által megszabott követelmények alapján kérelemre dönt a más célú hasznosítás továbbfolytatásának engedélyezéséről, vagy az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről. A fent felsorolt kérelemre induló eljárásokért a kérelmezőnek a földvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 0/05. (VI. 05.) FM rendelet alapján igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A hivatalból indult eljárásnál (engedély nélküli más célú hasznosítás) a földhivatal egyéb eljárási költséget számít fel. A Hivatal levelében adatszolgáltatás keretében ismerteti a megnevezett települések viszonylatában meglévő átlagosnál jobb minőségű termőföldterületek művelési ágát, minőségi osztályát és területnagyságát az adott művelési ágban, hektáronkénti átlagos aranykorona érték megjelölésével (5. függelék), továbbá tájékoztatást ad a termőföld védelméről szóló 007. évi CXXIX. törvény előírásairól. A részletes adatok és a tájékoztató megtekinthetők az eredeti levélben, az MBFH Irattárában. A 4. témakörben együttműködő szakhatóságok: Bács Kiskun Megyei Kormányhivatal, Kunszentmiklósi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya Pest Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály 5. Közegészségügy és egészségvédelem A kormányrendelet. melléklete nem tartalmaz közegészségüggyel és egészségvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A közegészségügy és egészségvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatala tájékoztat arról, hogy a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében ásványvízzé és gyógyvízzé minősített kút található. Ezen kutak esetében természetes gyógytényező érintettsége fennállhat. A tanulmányt a Hivatal által közölt adatok alapján javítottuk.

213 Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Az 5. témakörben együttműködő szakhatóság: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal 6. Nemzetvédelem A kormányrendelet. melléklete nem tartalmaz nemzetvédelemmel kapcsolatos utalást, így ilyen jellegű megállapítása a tanulmánynak nincs. A nemzetvédelem kapcsán a következő hatósági választ kell figyelembe venni: A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya tájékoztatást ad arról, hogy a jelzett koncessziós területen belül Bugyi, Dabas, Kunpeszér, Ladánybene, Örkény, Pusztavacs, Táborfalva és Tatárszentgyörgy települések közigazgatási területén HM vagyonkezelésű, honvédelmi rendeltetésű ingatlanok találhatók (az érintett területek helyrajzi számait levelében közli). Tekintettel arra, hogy a fenti ingatlanok honvédelmi létesítmények területei, így a bányászatról szóló 99. évi XLVIII. Törvény pontja értelmében kivett helynek minősülnek, ezért e területeket a kutatási, illetve koncessziós tevékenység folytatásából kizárja. Tájékoztat továbbá arról, hogy az érintett ingatlanok összterülete eléri a teljes koncesszióra javasolt terület 0 százalékát. A 6. témakörben együttműködő szakhatóság: Honvédelmi Minisztérium, Hatósági Főosztály 7. Településrendezés A kormányrendelet. melléklete nem tartalmaz településrendezéssel kapcsolatos értékelést, a témakörre vonatkozó alfejezete a tanulmánynak nincs. A településrendezés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: Dabas Város Jegyzője Felhívja a figyelmet arra, hogy a Helyi Építési Szabályzat szerint A város területén új bányaterület nem alakítható ki. (4/006. [VII..] rendelet..) A Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal tájékoztat arról, hogy a korlátozó rendelkezéseket a 6/005. (IX. 0.) önkormányzati rendelet (HÉSZ) tartalmazza. A Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jelzi, hogy a jelenleg hatályos HÉSZ nem rendelkezik koncessziós tevékenységek végzéséről. Az alábbi települések arról nyilatkoztak, hogy a tervezett koncessziós tevékenység nem ütközik a helyi építési szabályzattal: Az Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Albertirsa és Mikebuda vonatkozásában, Bugyi Nagyközségi Polgármesteri Hivatala, a Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Dánszentmiklós Polgármesteri Hivatala,

214 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet a Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal, Inárcs Nagyközség Jegyzője, a Kakucsi Polgármesteri Hivatal, a Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal, a Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Kunpeszéri Kirendeltsége, a Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal, Lajosmizse Város Jegyzője Lajosmizse és Felsőlajos vonatkozásában, Nyáregyháza Nagyközség Jegyzője, Ócsa Város Jegyzője, a Táborfalvai Polgármesteri Hivatal, a Tassi Polgármesteri Hivatal, az Újhartyáni Polgármesteri Hivatal és az Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Újlengyel és Pusztavacs vonatkozásában. Tatárszentgyörgy Község Jegyzője jelzi, hogy a település nem határos Örkénnyel. Véleménye szerint a kutatási terület Örkény nevű területről szól, ezért az Tatárszentgyörgy területét sem közvetlen, sem közvetve nem érinti. A 7. témakörben együttműködő hatóságok: Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Bugyi Nagyközségi Polgármesteri Hivatal Csemői Önkormányzati Hivatal Jegyzője Dabas Város Jegyzője Dánszentmiklós, Polgármesteri Hivatal Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal Inárcs Nagyközség Jegyzője Kakucsi Polgármesteri Hivatal Kiskunlacházi Polgármesteri Hivatal Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Kunpeszéri Kirendeltsége Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Lajosmizse Város Jegyzője Nyáregyháza Nagyközség Jegyzője Ócsa Város Jegyzője Táborfalvai Polgármesteri Hivatal Tassi Polgármesteri Hivatal Tatárszentgyörgy Község Jegyzője Újhartyáni Polgármesteri Hivatal Újlengyeli Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 8. Közlekedés A tanulmány.4.. alfejezete vázlatosan ismerteti a vizsgálati terület út- és vasúthálózatának főbb jellemzőit, néhány vonatkozó jogszabállyal. A közlekedés kapcsán a következő hatósági válaszokat kell figyelembe venni: 4

215 Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala felhívja a figyelmet, hogy a tanulmány-változatban hivatkozott, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 68/00. (V..) kormányrendelet 06. július 8-án hatályát vesztette. Észrevétele alapján a tanulmány szövegét javítottuk. A tanulmánnyal kapcsolatban hajózási, vízi közlekedési észrevétel nem merült fel. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala megállapítja, hogy a vizsgálati terület a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelményeket érinti, ezért a tervezett koncessziós tevékenységhez abban az esetben járul hozzá, ha a Kiskunlacháza IV. osztályú repülőtér (LHKK) EOV Y: és EOV X: 080 középponti koordinátáktól számított 5000 m sugarú körön belüli kutatásokat az illetékes bányakapitányságon keresztül a Légügyi Hivatalnál külön engedélyeztetik. A Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Bács Kiskun Megyei Igazgatósága megállapítja, hogy a tanulmány szerint az Örkény elnevezésű terület Bács-Kiskun megyében önkormányzati utakat, az M5 autópályát illetve országos közutat is érint. Az önkormányzati utakkal kapcsolatban az érintett település önkormányzata, az M5 autópályával kapcsolatban az Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. az illetékes. A megjelölt terület országos közutak tekintetétében, Bács-Kiskun megyében a következő utak érintettek: 5 sz. főút j. út j.út j. út j. út j.út j. út j. út j. út j. út Az 988. évi a közúti közlekedésről szóló I. törvény szerint a közútkezelői hozzájárulását meg kell kémi az a következő esetekben:,,6. () A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő.,,4/a () a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút, gyorsút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezés éhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő,, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetés éhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, 5

216 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi. 9 () Útcsatlakozás létesítéséhez a () bekezdésben foglaltak kivételével a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. Amennyiben nagy tömegű szállítás érinti a Bács Kiskun megyei országos közúthálózatot, akkor a beszállítói útvonalakat előzetesen egyeztetni szükséges az Igazgatósággal. A Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pest Megyei Igazgatósága levelében kifejti, hogy a koncesszióra kijelölt területre eső országos közutat érintő beavatkozáshoz az 988. évi I. törvényben (tv.) előírtak szerint kell eljárni. A tv. 4. () alapján, a közút mellett nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyezteti. A tv. 4/A.. alapján közút kezelőjének hozzájárulása szükséges: a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő,, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, valamint a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához. A közútkezelői hozzájárulás kiadásához a területileg illetékes az Igazgatósághoz pld tervdokumentációt kell benyújtani. A tervdokumentációnak a terület hasznosítására vonatkozó organizációs tervet is tartalmaznia kell. A tanulmányt az Igazgatóság észrevétele alapján javítottuk. Az Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Albertirsa és Mikebuda vonatkozásában kijelenti, hogy mennyiben a koncessziós tevékenység során helyi közutakkal kapcsolatos munkát kell végezni, közútkezelői engedélyt kell kérni Albertirsa Város Önkormányzatától, illetve Mikebuda Város Önkormányzatától. A Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a Délegyháza Község Önkormányzata közigazgatási területén lévő közúthálózat további terhelést nem bír el, az utak jelenleg is leromlott állapotúak, a 7,5 tonna súlyt meghaladó járművek behajtása rendelettel korlátozott. Inárcs Nagyközség Jegyzője kijelenti, hogy a tervezett koncessziós tevékenység az Inárcs területén elhelyezkedő helyi közutak közúti forgalmának biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára vonatkozó követelményeknek megfelel. A Kakucsi Polgármesteri Hivatal megállapítja, hogy a tervezett koncessziós tevékenység a Kakucs területén elhelyezkedő helyi közutak forgalmának biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára vonatkozó követelményeknek megfelel. A Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a következő követelményeket ismerteti: A munka végrehajtása során az építés alatti forgalomkorlátozás jelzéseinek elhelyezésénél és a közúti jelzőőrök alkalmazásánál a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló /00. (I..) KöViM 6

217 Örkény. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján rendeletben foglaltakat, valamint az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 0/984.(XII..) KM rendelet vonatkozó előírásait be kell tartani. A munkaterületen ép felületű, tisztán tartott közúti jelzéseket kell alkalmazni. A munkával érintett területek fenntartásáért, az esetlegesen bekövetkező károkért az eredeti állapot visszaállításáig az igénybevevő anyagilag és büntetőjogilag is felelős. A közutat a tartozékait föld-, gép-, szerszám- és anyagtárolásra felhasználni nem szabad. A közúton lévő műtárgy, geodéziai jel, illetve úttartozék megrongálódásából származó károkért amennyiben az az építési munkával összefüggésbe hozható a hozzájárulás jogosultját anyagi és büntetőjogi felelősség terheli. Jelen hozzájárulása nem mentesít a munka elvégzéséhez szükséges egyéb engedélyek, közmű tulajdonosi hozzájárulások beszerzésének kötelezettsége alól. Lajosmizse Város Jegyzője Lajosmizse és Felsőlajos vonatkozásában jelzi, hogy A közutak tervezett igénybevételét megelőzően legalább 0nappal kéri leegyeztetni a következők tekintetében: igénybevétel időtartama; az igénybevétel során alkalmazni kívánt járművek mérete (geometria/méret és súly); napi forgalom nagysága (db/nap); az utak állagában esetlegesen okozott károk helyreállításának/kártalanításának módja. A Táborfalvai Polgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a település belterületi útjaira (kivétel ez alól a Magyar Állam tulajdonában és a Magyar Közút Zrt. kezelésében lévő 46 számú országos mellékút) súlykorlátozás van érvényben, melyet a hat tonnánál nagyobb össztömegű járművek helyi közútra történő behajtásának súlykorlátozásáról szóló 8/007. (V.0.) önkormányzati rendelet szabályoz. Az Újhartyáni Polgármesteri Hivatal nem járul hozzá olyan tevékenységhez, mely rongálja, túlterheli nagyszámú szerelvény közlekedése a helyi önkormányzati utat illetve a területén lévő állami közutat A 8. témakörben együttműködő hatóságok: Albertirsai Közös Polgármesteri Hivatal Délegyházai Közös Polgármesteri Hivatal Inárcs Nagyközség Jegyzője Kakucsi Polgármesteri Hivatal Kunadacsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Lajosmizse Város Jegyzője Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Bács Kiskun Megyei Igazgatósága Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Pest Megyei Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Táborfalvai Polgármesteri Hivatal Újhartyáni Polgármesteri Hivatal 9. Ásványvagyon-gazdálkodás Az MBFH, mint az ásványvagyon-gazdálkodás tekintetében illetékes szakhatóság részt vett az érzékenységi és terhelhetőségi tanulmány elkészítésében. Az ásványvagyon- 7

218 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet gazdálkodással illetve a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos hatósági állásfoglalást a tanulmány.6. és.. alfejezetei tartalmazzák. Az ásványvagyon-gazdálkodás témakörben más szakhatóság nem nyilatkozott. 8

219 Függelék Függelék. függelék. Rövidítések BHE: Bore Hole Exchanger CH: szénhidrogén CO eq : széndioxid-egyenérték az egyes üvegházhatású gázok által okozott üvegházhatásnövekedéssel egyenértékű hatást kiváltó CO mennyisége CORINE: Coordination of Information on the Environment (Corine Land cover: európai egységes felszínborítás) DST: Drill Stem Test, fúrószáras rétegvizsgálat dt: (föld)mágneses mérés, totális komponens (geofizika) dz: (föld)mágneses mérés, függőleges komponens (geofizika) EGR: Enhanced Gas Recovery, gáz többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt gázkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EGS: Enhanced Geothermal System vagy Engineered Geothermal System EMS intenzitás: Európai Makroszeizmikus Skála (földrengés). A fokozatú skálán az I-es fokozat az emberek által az adott helyen nem érzékelhető rengést jellemzi, a II-IV-es fokozatúakat több-kevesebb ember már érzi, de károk még nem keletkeznek. Az épületsérülések az V-ös fokozattól jelennek meg, a XII-es fok a teljes pusztulást jelzi. EOR: Enhanced Oil Recovery, olaj többletkihozatal, szénhidrogén-tárolók korábban ki nem termelt olajkészletének felszínre hozatalát szolgáló technológiák EOV: Egységes Országos Vetület ÉTT: Érzékeny Természeti Terület EJ: exajoule (0 8 J) ELGI: Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet ÉTT: Érzékeny Természeti Terület FAVÖKO: Felszín Alatti Vizektől függő Ökoszisztémák HPHT: nagy nyomású és nagy hőmérsékletű MÁFGBA: MBFH Országos Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár GJ: Gigajoule (0 9 J) GVV: gáz-víz viszony (m /m ) GW: Gigawatt (0 9 W) HDR: Hot Dry Rock, mesterséges geotermikus rezervoár HMV: használati melegvíz ICPDR: International Commission for the Protection of the Danube River (Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény) Joule: az energia SI mértékegysége, GJ = 0,778 MWh = 0,09 toe MÁFI: Magyar Állami Földtani Intézet ma: méretarány maf: Adriai tenger feletti magasság mbf: Balti tenger feletti magasság MBFH: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MFGI: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (az ELGI és a MÁFI jogutódja től) MOL: MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. MT: magnetotellurikus szondázás (geofizika) MW: megawatt (0 6 W) NeKI: Nemzeti Környezetügyi Intézet NÖH: Nemzeti Ökológiai Hálózat OGYFI: Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 9

220 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet ORC: Organic Rankine Cycle: szerves anyag munkaközegű kettősközegű geotermikus erőmű típus PJ: petajoule (0 5 J) SCI: Sites of Common Importance, közösségi jelentőségű élőhely (Natura 000) SPA: Special Protection Areas, különleges madárvédelmi terület (Natura 000) TE: természeti emlék (természetvédelem) TE: tellurikus mérés (geofizika) TJ: terajoule (0 J) TDS: Total dissolved salt, összes oldott sótartalom toe: tonna olajegyenérték szabvány, egy tonna kőolaj fűtőértékén alapuló mértékegység, toe = 4,868 GJ = 60 kwh TT: természetvédelmi terület VESZ: vertikális egyenáramú szondázás (geofizika) VGT: Vízgazdálkodási terv VKI: Víz Keretirányelv VKKI: Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság VSP: Vertical Seismic Profiling, fúrásban végzett szeizmikus mérés (geofizika) Watt: a teljesítmény SI-ből származtatott mértékegysége, W = J/s F: formáció T: tagozat Q: kvarter Pl: pliocén Pa : felső-pannóniai Pa : alsó-pannóniai Pa: pannóniai M s : szarmata M b : badeni M k : kárpáti M o : ottnangi M e : eggenburgi Mi: miocén Ol: oligocén K: kréta J: jura T : felső-triász T : középső-triász T : alsó-triász T: triász Mz: mezozoikum P: perm C: karbon D: devon S: szilur O: ordovícium Cm: kambrium Pz: paleozoikum OPz: ópaleozoikum. 0

221 Függelék Település Járás Lakónépesség, 0 (fő). függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége Terület, 0 (km ) (Forrás: TEiR [KSH Népszámlálás 0; NAV Személyi jövedelemadó statisztika]) Népsűrűség, 0 (fő/km) Öregedési index, 0 (%) Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők aránya, 0 (%) Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, 0 (%) Érettségizettek aránya, 0 (%) Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 0 (%) Aktivitási arány, 0 (%) Munkanélküliségi ráta, 0 (%) Egy lakosra jutó jövedelem, 0 (Ft/fő) Ceglédi járás összesen , 00 84,4 0,0,,9 9, 4,9, 64956,, Csemő Ceglédi ,4 5 5,7 5,8 6,6 5,7 5, 4, 7, ,6 0,4 Cegléd Ceglédi , ,9 6,,6 5,4,6 4,5, 7599,6 0,5 Ceglédbercel Ceglédi 446 8, 54 8,7 9,9, 6, 8,9 44,0 9, ,,7 Mikebuda Ceglédi 666 4, 6 96,7 7,,4 8,5,6 45,0 6, ,0 0,8 Albertirsa Ceglédi 06 7, , 8,9,9 4,9 8,9 45,9,0 7964, 0,4 Dánszentmiklós Ceglédi 844 8, , 6,7,6 0,4 5,6 46,4, ,6 0,4 Dabasi járás összesen , 79 77,6 0,8,,5 8,5 46,6, ,7, Tatárszentgyörgy Dabasi 86 55, 4 5,5 9,8 0,,5 4,5 6,4, ,6 0,4 Örkény Dabasi 470 6,4 0 6,6 6,6 8,5 0,5 6,0 4,4, , 0, Kakucs Dabasi 69,8 4 86,7,7 0,0 4, 8,4 44,4 0, ,,0 Inárcs Dabasi 496, , 8,6,0 7,8 0, 45,8,6 7909,8 0,7 Táborfalva Dabasi 8 4, 79 7,,0,8,9 6, 46, 4,6 6604, 0, Újlengyel Dabasi 678 6, 64 0,,9,8,0 6,6 46,8 0, ,0, Bugyi Dabasi , ,9 4,4,4, 6,6 47, 9, ,6 0,6 Pusztavacs Dabasi 74 79, 7,7 8,7 0,7 0,7 5, 47,, ,0 0,0 Hernád Dabasi 409 7, 5 57, 8,7 4, 4, 7,9 48,5 9, ,4,0 Dabas Dabasi , ,8 7,9,7 4,4 0, 48,7 0, ,0 0,7 Újhartyán Dabasi 685,4 0 98,9,7 4,0 6,9,0 48,8 8, , 40, Gyáli járás összesen ,0 9 65,9 7,0,5 8,0 9,4 47,7, ,5 0,7 Ócsa Gyáli ,7 0 74,5 9,0,5 6,7 9,5 45,9,5 78, 0,4 Alsónémedi Gyáli , 05 7,9 6,7, 6,9 9,7 48,7 7, , 0,6 Kecskeméti járás összesen 5548, 8 78, 5,6 9,8 6, 5,8 47, 0, ,, Fülöpháza Kecskeméti 84 47, 8,8 9, 0,7 8,9 6, 4,4 5, ,0,6 Ladánybene Kecskeméti 60 40,7 40 7,4 7,,5 7, 5,6 4,7 6, , 0,5 Kunbaracs Kecskeméti 6 55, 06,7 40,, 5,7 4, 4, 9, ,0,0 Lajosmizse Kecskeméti , ,7,8,4, 8, 45,0, ,6 0,8 Kerekegyháza Kecskeméti 684 8, 77 66,8,6 4,9 0,0 7,4 45,5, ,5 0,6 A cigány (romani, beás) népesség aránya, 0 (%) A német népesség aránya, 0 (%)

222 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település Járás Lakónépesség, 0 (fő) Terület, 0 (km ) Népsűrűség, 0 (fő/km) Öregedési index, 0 (%) Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők aránya, 0 (%) Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélküli, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya, 0 (%) Érettségizettek aránya, 0 (%) Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők aránya, 0 (%) Aktivitási arány, 0 (%) Munkanélküliségi ráta, 0 (%) Egy lakosra jutó jövedelem, 0 (Ft/fő) Felsőlajos Kecskeméti 888, ,7, 5,5,9 5,7 47,4, ,0 0,5 Kecskemét Kecskeméti 4, ,5,7 8,4 8,8 9, 47,8 0, 85969,, Kunszentmiklósi járás összesen ,8 9 89,0 4, 4, 9, 6,6 4,8 4,6 5950, 0,5 Szabadszállás Kunszentmiklósi ,6 7 97,6,7,6,6 6,9 4,,0 590,6 0, Tass Kunszentmiklósi ,7 9 8,7 6,4 5, 6,0 5,5 4,5 7,6 5797, 0,4 Dunavecse Kunszentmiklósi 88 66, , 0,0 5,9 0,9 7, 4,7 4,5 645, 0,7 Kunszentmiklós Kunszentmiklósi 856 7, 50 89,5,8,7 0,9 8,0 4,9 5, ,7 0,5 Kunpeszér Kunszentmiklósi ,6 9 89,8 7,0 4,7 7,8 4,5 45,6, ,0 0,0 Szalkszentmárton Kunszentmiklósi 877 8, 5 9, 7,7 7,8 6, 4,6 46,0 7, , 0, Kunadacs Kunszentmiklósi ,9 7 0,7 45,0 9,8, 4, 47,, ,, Monori járás összesen , ,5 7,4,9 6, 9,8 46,,7 764,4 0,7 Pilis Monori , ,4 0,8,5,6 7,8 45, 5,0 6640, 0,4 Nyáregyháza Monori 79,0 6 68,,5 6,7 0,7 5, 46,9, ,6 0,6 Csévharaszt Monori , 8 59,7 5,6 5, 9,4 4, 48,9, ,0 0,5 Nagykőrösi járás összesen , 80 85, 9,6,0,9 9,5 4, 5, 668,8 0,6 Nagykőrös Nagykőrösi 44 7, ,6 8,6,8,9 0, 4,6 5, 66485,9 0,5 Ráckevei járás összesen 57 47, 86 88,7 7,,9 7,0 0, 4,9,4 670,,7 Ráckeve Ráckevei , 5 78,6 4,7 0,5 7,7,9 4,8,9 697,9, Dömsöd Ráckevei , , 0,0,,6 7,7 4,9 7, ,8 0, Apaj Ráckevei 9 7,0 7 6, 9,,5 6,6 4,5 4,9, , 0, Kiskunlacháza Ráckevei 876 9,5 9 85,5 7,0,0 7,0 9, 44,8,5 6677,7 0,5 Áporka Ráckevei 0 7,5 64 5,5 0, 4, 7,0 8,4 45,,7 6850, 0,9 Szigetszentmiklósi járás összesen 0448, 5 59,,8 9,9, 4, 48,0 0, ,,7 Majosháza Szigetszentmiklósi 48,4 0 68,8 6,5,4 8,5, 4,5, 690,,6 Délegyháza Szigetszentmiklósi 78 5,4 60,5 5,, 7,6,4 46, 4, ,6,5 Dunavarsány Szigetszentmiklósi 76,5 7 66,5 4,0,0 0,,5 47,9, ,,9 A cigány (romani, beás) népesség aránya, 0 (%) A német népesség aránya, 0 (%)

223 Függelék. függelék. Örkény vizsgálati területre eső Natura 000-es különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) és a különleges madárvédelmi terület (SPA) jelölő élőhelyei és fajai Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) Felső-kiskunsági szikes puszta (HUKN000) Közösségi jelentőségű élőhelyek Pannon szikes sztyeppek és mocsarak 50 Síksági pannon löszsztyeppek 650 Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok jelölő fajok: vöröshasú unka (Bombina bombina) dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)99 mocsári teknős (Emys orbicularis) pusztai gyalogcincér (Dorcadion fulvum cervae) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) vidra (Lutra lutra) molnárgörény (Mustela eversmannii) ürge (Spermophilus citellus) kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Nem jelölő, de jelen lévő fajok: vágócsík (Cobitis taenia) balin (Aspius aspius) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) réticsík (Misgurnus fossilis) Felső-kiskunsági turjánvidék (HUKN000) Közösségi jelentőségű élőhelyek 60 Láptavak 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések 660 Pannon homoki gyepek 640 Kékperjés láprétek 6440 Ártéri mocsárrétek 70 Télisásosok 70 Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek 9E0 Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők 9F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén 9I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal 9N0 Pannon homoki borókás nyárasok Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok jelölő fajok: Mocsári teknős (Emys orbicularis) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) Parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) Réti csík (Misgurnus fossilis)

224 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Magyar futrinka (Carabus hungaricus) Lápi póc (Umbra krameri) Magyar tarsza (Isophya costata) Ürge (Spermophilus citellus) Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Ezüstsávos szénalepke (Coenonympha oedippus) Homoki kikerics (Colchicum arenarium) Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) Homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) Molnár görény (Mustela eversmannii) Hegyesorrú egérfülű-denevér (Myotis blythii) Hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior) Hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana) Apró fillércsiga (Anisus vorticulus) Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) Szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) Nem jelölő, de jelen lévő fajok: Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium) Vidra (Lutra lutra) Közönséges denevér (Myotis myotis) Peszéri-erdő (HUKN000) Közösségi jelentőségű élőhelyek: 40A0 Szubkontinentális peripannon cserjések 660 Pannon homoki gyepek 640 Kékperjés láprétek 9F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén 9I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal 9N0 Pannon homoki borókás nyárasok Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok jelölő fajok: Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) Szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) Magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium) Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Lápi tarkalepke (Hypodrias maturna) Homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) Hegyesorrú egérfülű-denevér (Myotis blythii) Hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior) Nem jelölő, de jelen lévő fajok: Mocsári teknős (Emys orbicularis) Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) 4

225 Függelék Vöröshasú unka (Bombina bombina) Réti csík (Misgurnus fossilis) Magyar tarsza (Isophya costata) Tavi denevér (Myotis dasycneme) Közönséges denevér (Myotis myotis) Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris) Tass szalkszentmártoni szikes puszta (HUKN0005) Közösségi jelentőségű élőhelyek: 50 Pannon szikesek 650 Síksági pannon löszsztyeppek Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok jelölő fajok: Vöröshasú unka (Bombina bombina) Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Pusztai gyalogcincér (Dorcadion fulvum cervae) Molnár görény (Mustela eversmannii) Ürge (Spermophilus citellus) Nem jelölő, de jelen lévő fajok: Mocsári teknős (Emys orbicularis) Balin (Aspius aspius) Turjánvidék (HUDI005) Közösségi jelentőségű élőhelyek: 50 Eutróf sekély tavak és holtmedrek hínárja 60 Láptavak 50 Borókásodó szárazgyepek 660 Pannon homoki gyepek 640 Kékperjés láprétek 6440 Ártéri mocsárrétek 650 Sík- és dombvidéki kaszálórétek 70 Télisásosok 70 Mészkedvelő (meszes talajú) üde láp- és sásrétek 9E0 Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők 9F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén 9I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal 9N0 Pannon homoki borókás nyárasok Közösségi jelentőségű állat- és növényfajok mind jelölő fajok: Illatos csengettyűvirág (Adenophora lilifolia) Keleti lápibagoly (Arytrura musculus) Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) Szarvas álganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) Vöröshasú unka (Bombina bombina) Magyar futrinka (Carabus hungaricus) Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Vágócsík (Cobitis taenia) 5

226 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Ezüstsávos szénalepke (Coenonympha oedippus) Homoki kikerics (Colchicum arenarium) Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) Mocsári teknős (Emys orbicularis) Homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) Magyar tarsza (Isophya costata) Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Vidra (Lutra lutra) Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) Réti csík (Misgurnus fossilis) Nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) Hegyesorrú egérfülű-denevér (Myotis blythii) Csonakfülű denevér (Myotis emarginatus) Közönséges denevér (Myotis myotis) Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) Ürge (Spermophilus citellus) Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) Lápi póc (Umbra krameri) Hosszúfogú törpecsiga (Vertigo angustior) Parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) A különleges madárvédelmi terület (SPA) Felső-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék (HUKN000) A kijelölés alapjául szolgáló fajok: Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) Bölömbika (Botaurus stellaris) Törpegém (Ixobrychus minutus) Bakcsó (Nycticorax nycticorax) Nagy kócsag (Egretta alba) Vörös gém (Ardea purpurea) Fekete gólya (Ciconia nigra) Fehér gólya (Ciconia ciconia) Batla (Plegadis falcinellus) Kanalasgém (Platalea leucorodia) Cigányréce (Aythya nyroca) Rétisas (Haliaeetus albicilla) Kígyászölyv (Circaetus gallicus) Barna rétihéja (Circus aeruginosus) Hamvas rétihéja (Circus pygargus) Békászó sas (Aquila pomarina) Szirti sas (Aquila chrysaetos) Kék vércse (Falco vespertinus) Kerecsensólyom (Falco cherrug) Haris (Crex crex) Túzok (Otis tarda) Gólyatöcs (Himantopus himantopus) 6

227 Függelék Gulipán (Recurvirostra avosetta) Ugartyúk (Burhinus oedicnemus) Székicsér (Glareola pratincola) Széki lile (Charadrius alexandrinus) Szerecsensirály (Larus melanocephalus) Küszvágó csér (Sterna hirundo) Fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) Kormos szerkő (Chlidonias niger) Réti fülesbagoly (Asio flammeus) Szalakóta (Coracias garrulus) Kékbegy (Luscinia svecica) Kis őrgébics (Lanius minor) Kis sirály (Larus minutus) Lappantyú (Caprimulgus europeus) Tövisszúró gébics (Lanius collurio) Pajzsoscankó (Philomachus pugnax) Kékes rétihéja (Circus cyaneus) Réti cankó (Tringa glareola) Pettyes vízicsibe (Porzana porzana) Aranylile (Pluvialis apricaria) Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) Erdei pacsirta (Lullula arborea) Jégmadár (Alcedo atthis) Tövisszúró gébics (Lanius collurio) Parlagi pityer (Anthus campestris) Fakó rétihéja (Circus macrourus) Kis vízicsibe (Porzana parva) Halászsas (Pandion haliaetus) Pusztai ölyv (Buteo rufinus) Kis sólyom (Falco subbuteo) Nem jelölő, de jelen lévő fajok: Üstökösgém (Ardeola ralloides) Havasi lile (Charadrius morinellus) Daru (Grus grus) Fülemüle sitke (Acrocephalus melanopogon) Kis kócsag (Egretta garzetta) Karvalyposzáta (Sylvia nisoria) Közép fakopáncs (Dendrocopos medius) Fekete harkály (Dryocopus martius) Darázsölyv (Pernis apivorus) Vándorsólyom (Falco peregrinus) Parlagi sas (Aquila heliaca) 7

228 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 4. függelék. A vizsgálati területet érintő D szeizmikus szelvények Szelvény Dátum Hossz* (m) Adattári szám, tartalom, adat elérhetőség KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.85 VE MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.056 DU MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott DU MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott NK MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.0556 KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.059 NK MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.060 NK MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.060 NK MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.060 NK MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.060 VE 5/A T.059 NK MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.0600 NK MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.0600 NK MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.0600 NK MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.0600 NK MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.0600 NK MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, T.0600 KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott IS MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott IS MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott IS MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott IS MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott IS MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott IS MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott IS MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI 46/ MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI 46/ MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott, AD.79 KI KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI 44/A MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott KI 48/A KI KI MBFH szolgáltatott ellenőrzött feldolgozott VNK *Hossz (m): a területre eső szakasz hossza. 8

229 minőségi osztály átlagos AK érték minőségi osztály átlagos AK érték minőségi osztály átlagos AK érték minőségi osztály átlagos AK érték minőségi osztály átlagos AK érték minőségi osztály átlagos Ak érték Függelék 5. függelék. A Pest megye illetékességi területéhez tartozó települések termőföldjeinek főbb minőségi adatai A Pest Megyei Kormányhivatal adatszolgáltatásai alapján (A részletes adatokat a Kormányhivatal levele tartalmazza.) gyümölcsös kert szántó szőlő gyep, (legelő) gyep, (rét) Település Albertirsa 4,, 4 6,5,,,64, 4,4 9,74, 4 8,6 Csemő,, 4 5,99 4, 5,99, 4, 5 7,7,, 4,5,, 4 8,0., 5,4 Dánszentmiklós, 5,68,, 4 4,5 4,58,, 4 6,67, 4,45 Mikebuda 7, 4, 5,45,, 4, 5,5 9,58,, 4 6,5,, 4,8 Bugyi 4, 5,9, 4, 5 0, 4 4,6,, 4 4,6 4, 5 7,7 Dabas 4 4,57,, 4,4 4,76,, 4 5,6,, 4 0,0 Hernád 4 8,6, 4,7 4, 5 9,55, 4, 5,9,, 4,58 Inárcs,,0 4 5,7, 4,9,8 4 4, 4,88 Kakucs 6,7, 4,4, 4 4,06, 4,07 Ócsa, 4 8,8,, 4 5,88,79, 4,64,, 4,7 Örkény, 4 7,8, 4, 5 8,5, 4 0,97, 4 5,0, 4 0,47 Pusztavacs 0,89 5 0,57, 9,4,, 4 5,9, 4,4 Táborfalva 4 5,5, 4 0,4, 4 5,8, 4,9, 4,5 Tatárszentgyörgy 4 6,55 4, 5 7,0 4, 6 8,55,, 4, 5,59, 4, 5 6,66 Újhartyán 4 7,6, 4, 4,7, 4 9,98 Újlengyel 9,90,, 4,98 4,98, 4 4,67, 4,6 Nyáregyháza,,60 4,70,, 4 5,79 4,58 Apaj,,09 40,5, 6,79 Délegyháza,59 5, 6 5,84, 4 4,7 9,84, 4, 5,4 4 8,69 Dömsöd, 0,9,,55, 9,5, 7,80, 0,0, 6,4 Kiskunlacháza, 8,85, 9,90,5,,, 4 6,57,, 4 8,74 9

230 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 6. függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben Örkény, CH, kiemelten fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (Budapest) Típus: A adat, mérési eredmény; E : értékelés, értelmezés, jelentés; T : terv; P : termelési adat, készlet, ásványvagyon; S : regionális, értékelés, tanulmány Adattári jel: T. 4 Balázs E.-né, Boncz L., Lux M., Klemenik R. B., Krusoczki T. Gy., Pusztai J., Szászfai J., Tomcsányi T., Milánkovich A. et al. 0: Zárójelentés a 8. Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Csévharaszt-, Gomba-, -4, -5, Jászberény-Ny-4, Monor-ÉK-, -, Nagykáta-Ny-, Ócsa-, -4, Sülysáp-, Sülysáp-É-, -, -4, Tápióság-, Tóalmás-D-5 fúrások; Dunavarsány D (KI-8-86); Hatvan-É D (JE-86-9); Monor D; Jászberény - magnetotellurikus mérések; +Határozat;+ CD. )MOL Nyrt.; MBFHT T.78 E Boncz L., Balázs E., Bartha A., Kósa L., Milánkovich A., Nagy Gy-né., Séllei Cs., Vadász Gy-né, Szentgyörgyi K-né, Tóth J., Tóth L-né 004: Zárójelentés a 0. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. Határozat és módosítása. MOL Nyrt.; MBFHT T.7 E Gyarmati J., Török V.-né, Tóthné Medvei Zs. 000: Kecskemét 8. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. MOL Nyrt.; MBFHT T. 05 E Hatalyák P. szerk., Sőreg V., Kovács Á., Zsuppán Gy., Mészáros Vince Cs., Mike K., Kormos L. 00: Zárójelentés a 04. Cegléd kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. MOL Nyrt.; MBFHT T. 09 E Kiss K., Bujdosó I., Milankovich A., Pápa A., Soós S.R, Szentgyörgyi K., Tóth Z., Tóthné, Medvei Zs., Vargáné Tóth I., Tirpák I. et al. 999: Zárójelentés a 7. Paleogén medence DNy-i része területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.mol Nyrt.; MBFHT T. 0 E Lemberkovics V. 009: Kutatási zárójelentés A. rész a Szolnok kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek- és azok eredményeiről. (+ Szolnok kutatási terület kutatási zárójelentés kiegészítése. Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület Tószeg-Szolnok-Hajtótanyag alterület. A vagyonadatok változása a 009. szeptemberében leadott kutatási zárójelentéshez képest). Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft; MBFHT T.8 E Tormássy I., Szerecz F., Márhoffer J., Zsitvay Sz. 98: Nagykőrös (Nk, NkU, NkK) terüket felderítő fázisú kutatási zárójelentése. OKGT; MBFHT T. 655 E Tormássy I., Szilágyi I. 00: 04. Cegléd kutatási terület. Helyzetjelentés és kutatási engedély meghosszabbítási kérelem (szénhidrogén). MOL Nyrt.; MBFHT T E Örkény, CH, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában 99: Területzáró jegyzőkönyv EM FRSZ mérésekről Miske, Tótkomlós-Pitvaros, Nagybánhegyes, Vecsés- Újhartyán (geofizika). GES Kft.; MBFHT T.9870 A 0: Kutatási tervtérkép Ladánybene 5. (szénhidrogén) (4 db. CD-n) MOL Nyrt.; SZBK SZBK T Barvitz A., Kormos L., Vargáné Tóh I., Kazár A., Ónodi T., Kovács A., Bujdosó I., Hajdú J., Balázs E.-né 99: Az Észak-Magyarország-i Paleogén medence kutatási területének felderítő fázisú szénhidrogén kutatási programja. (Budapest, Bugyi, Jászberény, Cserhát, Mátra) 99. február + Szalay Árpád kiegészítése. MOL Rt. Geofizikai Kutató Egység (GKE) Szolnok; MBFHT T.644 T Bella J., Matolcsi E. 99: Zárójelentés a Kiskunlacháza-Monor területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika). GES Kft.; MBFHT T.984 A Bella J., Matolcsi E. 998: Zárójelentés a Csepel-Délegyháza D kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (geofizika. )GES Kft.; MBFHT T.0589 A Dér M. 955: Jelentés a Nagyalföld területén 954. évben végzett földmágneses áttekintő felvételek eredményeiről (Monor, Nagykáta, Tápiószele, Jászladány, Fegyvernek, Lajosmizse, Cegléd, Abony, Szolnok). ELGI; ELGI M- A Gedeon A. 956: Jelentés az Örkényi nehézségi minimum területén végzett sókutató geokémiai mérésekről (Monor-Örkény-Lajosmizse). ELGI; ELGI TÜK A Holoda A., Sőreg V., Hatalyák P., Palásthy Gy., Paczuk L., Gozdán T., Jósvai J. 008: Kutatási Műszaki Üzemi Terv a 5. Ladánybene kutatási területre a Műszaki Üzemi Terv jogerőre emelkedésétől számított 4 éves időtartamra. (+Határozat. Páhi D mérés, Páhi- kutató fúrás) MOL Nyrt.; MBFHT T.6 T Juhász E., Kummer I. szerk, Bucsi Szabó L., Budai T., Detzky G., Detkyné Lőrincz K., Dudkó A., Farkasné Bulla J., Fodor B., Hámorné Vidó M., Jámbor Á., Jocháné Edelényi E., Király E., Korpás L., Kovácsvölgyi S., Lendvay P., Madarasi A., Markos T., Müller T., Nádor A., Partényi Z., Polcz I., Rálisch L.-né., Redlerné Tátrai M., Sebestyén I., Szeidovitz Gy.-né., Szalay I., Szőts A., Tóthné Makk Á., Treszné Szabó M., Varga 0

231 Függelék S., Vető I. et al. 997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az 995. december -i állapotra, MÁFI, ELGI; MBFHT T. 978 S Kloska K. 999: Zárójelentés az Ócsa és környéke kutatási területen 99-ban végzett részletező gravitációs és mágneses mérésekről (geofizika) MOL Rt. KUMMI; MBFHT T.9868 A Komjáti J., Czeglédi I., Völgyi L., Pap S. et al 979: Újszilvás felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése. OKGT; MBFHT T. 685 E Kovács Gy. 96: 67. sz. jelentés az ben Kerekegyháza-Lajosmizse kutatási területen végzett átnézetes korrelációs refrakciós és részletező reflexiós mérésekről. OKGT; ELGI OKGT-67 A Kőrössy L. 99: A magyarországi kőolaj és földgázkutatás földtani eredményei és a kutatás kilátásai VII. rész. Észak-Magyarország Paleogén medence. (Pesti síkság, Gödöllő-Aszódi dombvidék, Bugyi- Jászberényi magas medencealjzat rögvonulat, Börzsöny-Cserhát vidéki paleogén medencerész, Nógrád- Borsodi paleogén medencerész, Mátra-Bükkhegység előtere, Hernádvölgye). MÁFI; MBFHT T.708 S Nagy Z. 965: Jelentés a Nagykáta-Albertirsa kutatási területen évben végzett geoelektromos mérésekről. (MOL Nyrt.-nél) OKGT GKÜ; ELGI GOR-E- A Nagy Z. 965: Jelentés az albertirsai kutatási területen a felszínközeli szeizmológiai viszonyok vizsgálatával kapcsolatban 964. októberében végzett geoelektromos ellenállás mérésekről. (MOL Nyrt.-nél)OKGT SZKÜ; ELGI GOR-E-4 A Rancz B., Martinecz D., Péterfia P., Tevan K. 994: Szeizmikus feldolgozási jelentés Kiskunlacháza-Monor kutatási területről (geofizika. )GES Kft.; MBFHT T.07 A Renner J. 948: Jelentés a MÁELGI-nek a Magyar-Szovjet Nyersolaj RTmegbízásából 948. évben Bugyi vidékén végzett geoszeizmikus méréseiről. lelgi; ELGI Sz-7 A Rumpler J. 980: Jelentés a Kecskemét-Lajosmizse-Nagykőrös kutatási területen 979. évben végzett vibroszeizmikus mérésekről. (MOL Nyrt.-nél) GKV; ELGI Népk-5 A Tiszinger I., Molnárné Matolcsi E. 999: Zárójelentés a Középdunai-medence, Csepel-Dél, Martonvásár D kutatási területen végzett szeizmikus mérésekről (Pázmánd, Százhalombatta, Kunszentmiklós, Sárbogárd helységek által határolt kutatási terület, geofizika). GES Kft.; MBFHT T.04 A Véges I., Kőrös M., Karmacsi B., Szántó S. 009: Seismic processing report. Processing of Ócsa- VSP. (. Deliverables - részben felsoroltakból nem került átadásra: VSP field records - SEG-Y; VSP project archived- TAR). (+ CD, geofizika) GES Kft.; MBFHT T. A Örkény, Geotermia, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Baka I. 0: Kunszentmiklós geotermikus energiahasznosítás előzetes vizsgálata Hidrokör Környezetvédelmi Kft.; SZBK 4/a/709 7/0 GT Pacsirszky L. 95: Jelentés Bugyi, Recsk és Perkupa környékén az 95.évben végzett geotermális mérések eredményeiről ELGI; ELGI TÜK H GT Soóky B. 0: Kunszentmiklós Város geotermikus közműrendszer vízjogi létesítési engedélye Aqua- Fontana Bt.; SZBK 4/a/708 7/0 GT 7. függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Örkény, Környezetföldtan, fontos dokumentumok a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában Típus: K : környezet, ásványvagyon, környezeti vizsgálatok, EKHT; V : víz, vízbázis, vízkutatás; TH : területhasználat (pl. magyarázó, alapadat gyűjtemény, rendezési terv, kerékpárút, stb.); M : mérnöki (pl. MÜT, talajtani szakvélemény); E : egyéb (pl. beszámoló); T : térkép; A : adat Adattári jel: : 949. évi szondirozó fúrások. Kapos völgye, Alsónémedi környéke, Vésztő környéke, Pátroha környéke, Nagyhalász, Gégény környéke, Cegléd, Albertirsa környéke. MÁFI, BÁKI; MBFHT T.667 K Auer J. 0: Országos jelentőségű elem - Nabucco nemzetközi szénhidrogén szállítóvezeték a magyar-román államhatár és Tass község közti szakasz nyomvonalának -beillesztése Csongrád és Bács-Kiskun megye területrendezési terve Tájoló-Terv Kft.; SZBK 4/a/ /0 TH Bernáth Zs., Karácsonyi S. 980: Szalkszentmárton-i kutatás részletes fázisú kutatási jelentés. (Földtani zárójelentés, + szerződés). FTV; KFH 687 I. K

232 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Bodor E. 98: Abony, Tiszaföldvár, Kisújszállás, Tiszanána, Kunszentmárton, Tiszakécske, Tiszainoka, Örményes, Jászapáti, Jászboldogháza, Tiszavárkony, Pilis-Aranykalász, Cegléd, Pilis-Albertirsa fúrások palynológiai vizsgálatának eredményei MÁFI; MBFHT T.58 K Csillag J. 004: Kunadacs 09 hrsz. terület földtani kutatási zárójelentés TESZT Kft.; SZBK 4/a/578 K Dobrovolni K. 989: Szakvélemény a Dunaegyháza-Tass árvízvédelmi töltés mentén végzett komplex mérnökgeofizikai kutatásról ELGI; ELGI MG-7 U-7 K Gaál Cs. et al. 974: Kunadacs,, sz. rétegvíz megfigyelő kutak OFKFV; SZBK 4/a/86 88; AR V Hoffer E. 990: Szakértői jelentés a Kunszentmiklós környéki szennyvíztároló területén 990-ben végzett földmágneses mérésekről ELGI; ELGI U-89 K Kassai M. 978: Magyarország-i felszínmozgások katasztere. Tolna megye :00000-es méretarányú térképlapok.(kiskunhalas, Kunszentmiklós, Mohács, Paks, Szigetvár, Székesfehérvár, Tab) MÁFI DDTFSZ Pécs; KFH 54 K Kéri J., Kneifel F. 979: Magyarország-i felszínmozgások katasztere. Fejér megye, :00000-es méretarányú térképlapok.(székesfehérvár, Tatabánya, Kunszentmiklós, Mór) MÁFI TFSZ; KFH 406 K Kuti L., Fügedi P. Ubul 988: Agrogeológiai kutatás III. A talaj -alapkőzet-talajvízrendszer mozgékony makro- és mikrotápelem eloszlásának vizsgálata. (Dömsöd-Apajpuszta, Csabacsüd-Eperjes-Nagyszénás) MÁFI; MBFHT T.455 I. K Kuti L. 97: Jelentés az L-4-7 Dabas es lapon végzett térképezési munkákról MÁFI Budapest; SZBK 4/a/0 K László I. 0: E.4. Külfejtéses bányák geodéziai felmérése- a bányajáradék-bevallás ellenőrzéshez kapcsolódó feladat Dunavarsány-076/, Délegyháza-XVIII., Bugyi-XII.,Gyál-IV., Dunavarsány-IV. ELGI; ELGI AD.470 K Meisel J., Kleb B. 978: Magyarország-i felszínmozgások katasztere. Pest megye:00000-es méretarányú térképlapok.(budapest, Esztergom, Jászberény, Kecskemét, Kunszentmiklós, Székesfehérvár, Tatabánya, Vác) BME; KFH 5 K Miháltz I., Lőrincz H., Kretzói M., Krolopp E., Széles M., Földvári M., Molnár B. 976: 75/. téma. Speciális őslénytani vizsgálatok.(kunadacs, Dévaványa, Nyárlőrinc) MÁFI; MBFHT T K Nagy L-né 98: Pély, Dánszentmiklós, Jászfelsőszentgyörgy palynológiai vizsgálatának eredményei MÁFI; MBFHT T.586 K Nagyné Juhász E., Revi G. 0: Lajosmizse, Vízbázis biztonságba helyezése Aquifer Kft.; SZBK SZBK /0. V Radnóthy E. 95: Előzetes jelentés a Duna-Tisza közén 95 augusztusában végzett hidrológiai felvételről. (Duna, Dunavecse, Szalkszentmárton, Hánta, Kalocsa, Sósvíz) MBFHV Víz: V Reiner Gy. 005: Kutatási jelentés a Kiskunlacháza 0508/4-4, 050/5-6 hrsz-ú területek os homok, homokos minőségi és mennyiségi viszonyainak meghatározásáról (Bányavállalkozó: BUSPED Kft.)(fúrás,fdt, Kkl- 4-9) Tégla- és Cserépipari Bányaföldtani Szolgáltató Kft.; BBK /005 K Reiner Gy. 0: Kutatási jelentés a Kiskunlacháza 059/9, 059/-4,059/7-, 0597/, 0597/4, 0597/6-7 hrsz.-ú területeken homok, os homok, homokos () nyersanyagának minőségi és mennyiségi viszonyainak meghatározásáról (Kiskunlacháza Kkl-09-7) Sziget Kft.; MBFHT T.05 K Rónai A. 957: Jelentés 956 nyarán Ócsa-Bugyi-Majosháza környékén végzett síkvidéki térképező munkáról.506/., 506/4., 56/., 56/. MBFHT T.77 K Rónai A. 960: L-4-7 Kunszentmiklós, :00000-es földtani és talajvíztérképének magyarázata. (Jelentés az 959. évről). MÁFI; MBFHT T.709 K Rónai A. 97: Az alföldi sekély vizek ingadozásai. (Ócsa, Dunavecse, Sövényháza, Kiskunhalas, Nyíregyháza, Nyíradony, Nagyiván, Szerep, Dévaványa, Mezőberény, Battonya, Szolnok, Tószeg, Kengyel, Öcsöd, Tiszajenő, Cserkeszőlő, Tiszakürt, Hódmezővásárhely, Jászladány, Vezseny, Kétpó, Szeged és Nemesvámos- Veszprém m.) MÁFI; MBFHT T.58 V Sz. Hajós Márta é.n.: Jelentés a Kunszentmiklós 56/4., Cegléd56/. :5000-es részletes térképlap földtani felvételéről. MBFHT T.79 K Szepesházy K. 975: Az L-4-7 Dabas jelű es térképlap mélyföldtani magyarázója. MÁFI; MBFHT T.45 K Szilberhorn E. 008: Ladánybene község Településrendezési terve és helyi építési szabályzata Építészműhely Kft Kecskemét Wesselényi út ; SZBK 4/a/67 TH Szilberhorn E. 00: Felsőlajos RT. és HÉSZ módosítása Építészműhely Kft.; SZBK 4/a/685 64/00 TH Tatai J. 99: Szakvélemény a Bugyi környezetében végzett geofizikai kutatásokról ELGI; ELGI AD.5 K

233 Függelék Udud P. 0: Tass-Gudmon-Fok térségi vízellátó rendszer fejlesztése előzetes vizsgálata Aquaprofit Kft.; SZBK 4/a/ /0 V Zsille Á. 98: Hévízkutatási és hasznosítási tanulmány a Dánszentmiklós térségében tervezett energia racionalizálás megalapozásához Vízkutató és Fúró Vállalat Budapest; ELGI U-8 V

234 Örkény. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Mellékletek 4

235 Ócsa Pi l i s Dunavar sány G er j e Ny ár egyháza I nár cs Dél egy ház a Al ber t i r sa 0000 Kakuc s Új l engyel Bugy i Új har t yán Dánsz ent mi kl ós DABAS Pusz t av acs Her nád Mi kebuda Ör kény Apaj Tábor f al va Vi zs gá la t it e rüle t Konc e s s zi óraja v a s oltt e rüle t Te rmé s ze t vé de le m[ VM] Ne mz e t ipa rk ( NP) Te rmé s ze t vé de lmit e rüle t( TT) Tá jvé de lmik örz e t( T K) Ne mz e t iök oló gi a ihá lóza t( NÖH)[ VKGA009 ] Ma gt e rüle t Ök ológi a ifolyos ó Puffe rt e rüle t Na t ura0 00k ülönle ge sma d á rvé d e lmit e rüle t( SP A)[ VM] Na t ura0 00k ülönle ge sv a gy ki e me ltje le nt ős é g űt e rmé s ze t me g őrz é s it e rüle t( SAC)[ VM] Ra ms a rit e rüle t( ne mz e t k özije le nt ős é g ű vi ze sé lőhe ly)[ VKGA 009] Kunhalom $ Tat ár s zent gy ör gy Fel sől aj os Kunpes zér Ladány bene LAJOSMI ZSE KUNSZENTMI KLÓS Kunbar ac s Kunadacs őcsat f skunsági Ki Ker ek egy háza , k m He lys zí nra jz,t e rmé s ze t vé de lmit e rüle t e k: Örk é ny Komple xé rz é ke nys é g ié st e rhe lhe t ős é gi vi zs gá la t it a nulmá ny MFGI MBFHe g yüt t műk ö dé s0 6. Mé re t a rá ny: Ve t üle t : Dá t um: EOV Me g re nde lő: Di gi t á li ss ze rk. : Elle nőri zt e : J óvá h a g yt a : MBFH Pa s ze ragyörg y Gyuri c z agyö rg y Fa nc s i k Ta má s.me llé k le t

236 Ócsa Pi l i s Duna v a sány r G e 55 4 rj 5 e Ny ár egyháza 4 4 I n á cs r A l b e r t i r s a 4 4 Kakuc s Dél egy ház a Új l engyel Bugy i Ú j har t yán D nsz en t mi kl ós á P usz t av ac s Her nád 4 4 DABAS Mi kebuda Ör kény Apaj T ábor f a l v a T a t á r s z e n t g y ö r g y F el sől aj os K npes zér 4 u en Ladán y b e LAJOSMI ZSE KUNSZENTMI KLÓS Kunb a r ac s nada c s 4Ku a K e r e k e g y h á z Viz sgá la ti te rüle t Ne m össz e függ ő te le pülé ssz e rk e z et I pa ri va gy k e re sk e delm i te rüle te k Út-é s va súth á lóz a té sc sa tla k oz ó te rüle te k 4R e pülőte re k Ny e rsa ny a gk ite rm e lé s Építé si m unk a hely e k 4Sport-é s sz a ba didőlé te sítm é ny e k Ne m öntöz ött sz á ntóföldek Sz őlők Gy üm ölc sösök,bogyósok R é t/ le gelő 4Kom ple xm űve lé si sz e rk e z et 4Me z őg a z da sá gi te rüle te k, je le ntős te rm é sz e te s növé ny z e tte l Lom ble ve lű e rdők Tűle ve lű e rdők Ve gye s e rdők Term é sz e te s gye pe k, te rm é sz e tk öz e li ré te k 4Átm e ne ti e rdősc se rjé s te rüle te k R itk á s növé ny z et 4 Sz á ra z földi m oc sa ra k 4 Tőz e glá pok 5 Foly óviz ek, víz i uta k 5 Állóviz ek őcsat f skunsági Ki , k m Te rüle tha sz nosítá s( COR I NE) : Örk é ny Kom ple xé rz é k e ny sé gi é s te rhelhetősé gi viz sgá la ti ta nulm á ny MFGI MBFHe g y üttm űk ödé s 0 6. Mé re ta rá ny : Vetüle t: Dá tu m: EOV Me grendelő: Dig itá lis sz e rk. : Elle nőriz te : J óvá h a gyta : MBFH Pa sz eragy örgy Gy uric z agy örgy Fa nc sik Ta má s.m ellé k let

237 Dunavarsány Ócsa Ócsa 4.. Inárcs Uh Pilis Albertirsa Bugyi 5. Bugyi Bugyi. Bugyi. Bugyi Bugyi 6. Si. Si. DABAS B K Vizsg álatiterület Prek ainozoos felszín(m Bf). Szénh idrog én-k utatófúrás (MBFH). 500m m élység et elért fúrás (MFGI,GeoBank ). Prek ainozoos aljzatot ért fúrás (MFGI,GeoBank ) Ta KUNSZENTMIKLÓSB Örk. Örkény Tf. Tf 5. Tf. Tf 4. Tf. Lm. Lm 5. K-6 Lm.. LAJOSMIZSE Lm 4 Ke Ke Lm.. Ke 4. Ke 8.. Ke Ke 7 Ke 6 Ke Kerekegyháza Haas J.,BudaiT.,Csontos L.,Fodor L.,KonrádGy.00:Mag yarország pre-k ainozoos földtanitérk épe,: FöldtaniIntézet k iadványa albaim edencefáciesű m árg aés törm elék es lejtőüledék ek 7 alsó-k rétapelág ik us m árg a,m észk ő 0 alsó k özépső-jurapelág ik us finom szilicik lasztos összlet 58 k özépső felső-triászplatform és m edencefáciesű k arbonát összlet 88 nem m eg felelőenérték elh ető vag y ism eretlenm edencealjzat 6 perm isek élyteng eriszilicik lasztos és k arbonátos összlet senonszárazföldi,sek ély-és m élyteng erik épződm ények variszk uszig ranitoidk őzetek 4 variszk uszik ristályos k őzetek tag olás nélk ül variszk uszim etam orfit összlet (g neisz,csillám pala,am fibolit) 60 újpaleozoos és m ezozoos k épződm ények tag olás nélk ül 0,5 5 0 Prek ainozoos aljzat (Haas et al.00): Ö rk ény Kom plex érzék enység iés terh elh etőség i vizsg álatitanulm ány MFGI-MBFHeg yüttm űk ödés 06. Méretarány: - Meg rendelő: Dig itális szerk.: Vetület: EOV Ellenőrizte: Dátum : Jóváh ag yta: km MBFH PaszeraGyörg y GyuriczaGyörg y Fancsik T am ás.m ellék let

238 Ócsa Pilis 5000 Dunavarsány Ócsa Ócsa 4.. Inárcs Uh. Nyáregyháza Gerje 5000 Délegyháza Kakucs Albertirsa Bugyi Bugyi. Bugyi. Bugyi 6. Bugyi. Bugyi 5 Bugyi Si. Si. DABAS Újhartyán Örk. Hernád Újlengyel Pusztavacs Dánszentmiklós Mikebuda Örkény Örk Apaj Kunpeszér Tatárszentgyörgy Táborfalva Tf. Tf 5. Tf. Tf 4. Felsőlajos Tf V izsgálati terület Alsó-pan n ón iai talpm é lysé g(m Bf). Szé n hidro gé n -kutatófúrás (MBFH) KUNSZENTMIKLÓS Ladánybene Lm. Lm. Lm 5. LAJOSMIZSE Ke. Ke 4. Lm 4. Lm Nk.U Ke. Kunbaracs Ke Ke 5.. Ke 8/a Ke 8.. Ke 7 Ke 6.. 0,5 5 0 km ké szült Juhász E.,Kum m er I.997alapján főcsat Kunadacs Kerekegyháza Alsó-pan n ón iai ké pződm é n yektalpm é lysé ge: Ö rké n y Ko m plexé rzé ken ysé gi é s terhelhetősé gi vizsgálati tan ulm án y MFGI-MBFHegyüttm űködé s 06. Mé retarán y: - Megren delő: Digitális szerk.: V etület: EOV Elen őrizte: Dátum : Jóváhagyta: MBFH PaszeraGyörgy GyuriczaGyörgy Fan csiktam ás 4.m elé klet

239 Ócsa Pilis 5000 Dunavarsány Ócsa Ócsa 4.. Inárcs 00 Uh. Nyáregyháza Gerje 5000 Délegyháza 00 Kakucs Albertirsa Bugyi Bugyi. Bugyi. Bugyi. Bugyi 5 Bugyi Bugyi Si. 00 Si. DABAS 00 Újhartyán Örk. Hernád Újlengyel 00 Pusztavacs Dánszentmiklós 00 Mikebuda Örkény Örk Apaj Kunpeszér Tatárszentgyörgy Táborfalva Tf. Tf 5. Tf. Tf 4. Felsőlajos Tf Alsó-pan n ón iai ké pződm é n yekvastagsága(m Bf). Szé n hidro gé n -kutatófúrás (MBFH) főcsat. KUNSZENTMIKLÓS ké szült Juhász E.,Kum m er I.997alapján Kunadacs Ke 5. Lm. Lm 5 Ladánybene. Lm LAJOSMIZSE. Lm 4 Ke Ke 4... Lm. Ke. Kunbaracs Ke. Ke 7 Ke Kerekegyháza 00 Ke 8/a Ke Nk.U ,5 5 0 Alsó-pan n ón iai ké pződm é n yekvastagsága: Ö rké n y Ko m plex é rzé ken ysé gi é s terhelhetősé gi vizsgálati tan ulm án y MFGI-MBFHegyüttm űködé s 06. Mé retarán y: - Megren delő: Digitális szerk.: V etület: EOV Elen őrizte: Dátum : Jóváhagyta: MBFH km PaszeraGyörgy GyuriczaGyörgy Fan csiktam ás 5.m elé klet

240 Ócsa Pilis Dunavarsány Ócsa 4.. Inárcs Uh. Nyáregyháza Gerje 5000 Délegyháza Ócsa Kakucs Ócsa Albertirsa Bugyi Bugyi. Bugyi. Bugyi 6. Bugyi. Bugyi 5 Bugyi 4.. Si. Si. DABAS Újhartyán Örk. Hernád Újlengyel Pusztavacs Dánszentmiklós Mikebuda Apaj Kiskunsági-főcsat. Kunpeszér Tatárszentgyörgy Örkény Örk. Táborfalva Tf. Tf 5. Tf. Tf 4. Felsőlajos Tf Vizsgálatiterület Koncessziórajav asoltterület Hatályosszénh idrogénkonceszió Hatályosszénh idrogénkutatásiterület Hatályosszénh idrogénbányatelek. Szénh idrogén-kutatófúrás KUNSZENTMIKLÓS Ladánybene Lm. Lm. Lm 5. LAJOSMIZSE Ladánybene5. Kunadacs Ke Ke 4.. Ke. Kunbaracs Ke Ke Lm 4. Ke 7 Ke 6.. Kerekegyháza Lm. Ke Nagykőrös Szénh idrogén-kutatásifelmértség: Ö rkény Komplex érzékenységiésterh elh etőségi v izsgálatitanulmány MFGI-MBFHegyü tműködés06. Méretarány: - Megrendelő:. Digitálisszerk.: Vetület: EOV Elenőrizte: Dátum: Jóv áh agyta: km MBFH PaszeraGyörgy GyuriczaGyörgy FancsikTamás 6.meléklet