VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ"

Átírás

1 16. évfolyam 3. szám 2009.december VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa Jász- Nagykun Szollnok Megye víízii emllékeii 2008 A vizek éve címmel a KÖTIKÖVIZG gondozásában megjelent egy kiadvány, mely Magyarország vízi emlékeit és nevezetességeit mutatja be, köztük természetesen a Jász- Nagykun Szolnok Megyében található emlékezetes létesítményeket is. A Magyarország térképén elhelyezett, kiválasztott emlékhelyekrıl készült felvételeket tartalmazó miniatőrök, tájékoztatást adnak azok elérhetıségérıl, majd a hátlapon 2-3 mondatban a szemlélıdı részletesebb tájékoztatást kap az emlékhelyrıl. Az emlékhelyek sorát talán illik kiegészíteni a Tisza és a Duna árvízvédelmi töltésrendszerével, melyrıl Kvassay Jenı büszkeséggel állította, hogy Magyarország ármentesítési munkálatainak párja, terjedelemre és fontosságra nem található. De nem csupán az képezheti büszkeségét a magyar közgazdaságnak, hogy ilyen nagy munkálatokat aránylag alig 50 év alatt, sıt ha szorosan vesszük, alig 30 év alatt végre tudott hajtani, hanem még inkább az a körülmény, hogy mindezt jóformán saját erejébıl végezte. A gondos kiadásban készült kiadvány, a régmúlt vízi emlékek illetékességi területünkön található nevezetességei közül tartalmazza a Milléri,- és Sajfoki szivattyútelepet, a Mirhó-gátat, a karcagi Zádorhidat, a Tiszaroffi téglafalazatú töltéserısítést. Az emlékhelyeken kívül a kiadvány megjeleníti a teljesség igénye nélkül - korunk fontosabb vízi létesítményeit is. Kiadványunkban a hozzánk közelebb álló létesítményekrıl adunk részletesebb leírást. A Tiszabı-i téglafalazatú töltéserısítés Ugyan a Tiszaroffi töltéserısítésrıl nem állnak rendelkezésünkre adatok, de irattárunkban megtalálható Tiszabıi téglafalazatú töltéserısítés dokumentumai alapján betekintést nyerhetünk arra vonatkozóan, hogy a nagy dolgok hol dılnek el (ez esetben Szolnokon a vasúti vendéglı külön termében), és miként valósulnak meg: K I V O N A T a Közép-tiszai ármentesítı társulatnak 1929 év március hó 20-ikán Szolnokon a vasúti vendéglı külön termében tartott rendkívüli közgyőlésének jegyzıkönyvébıl Igazgató-fımérnök elıadja, hogy a tiszai védtöltésenek a tiszabıi fennsíki zsilip fölötti és alatti szakaszán, hol a folyó a partot erısen szaggatja, a beépítendı A SZÁM TARTALMÁBÓL földet a töltésépítés céljára megmentendı, a védtöltés 1050 fm. Hosszban az 1919 évi árvíz 1 Bevezetı fölött1,5 m véd biztonsággal a partlevágásból 2 A Tiszabıi téglafalazatú töltéserısítés kikerülı anyagból az ısz folyamán ki lett építve. 3 Sajfoki szivattyútelep A tiszabıi révjárás alatti szakaszon, a hol a magas 4 A Milléri szivattyútelep part az 1919 évi árvízszint fölött van s a múltban 5 A Zádor-híd. védtöltés nem is volt, a töltés magasításánál 6 A Mirhó gát elıírt biztonságot elérendı átlagosan 130 cm 1

2 magas töltést kell építeni, azonban a fm szelvények közötti szakaszon a szakadó part annyira elırehaladott, hogy a szabvány szerint kiépítendı fıldgátnak vízoldali lába és a szakadó part éle közötti távolság helyenként a 3,0 métert alig haladná meg. Ily keskeny elıtéren a hullámverést mérséklı védfőzest telepíteni nem lehetséges s így a töltés vízoldali rézsőjének burkolása nélkül az árvízvédelem és a töltés fenntartása igen nagy költséggel járna. A töltés vízoldalának 1:1 hez arányló rézsővel való burkolása mellett a szabványos töltéskorona szélesség 6,0 m lenne, de miután a terep a melyen e védtöltés szakasz épül, valamivel az 1919 évi árvízszíne fölött van s e szakasz védtöltése csak a legnagyobb árvíznél lesz hullámverés által támadva, igazgató-fımérnök elégségesnek tartaná, e szakaszon a töltés vízoldali rézsőjének téglával való burkolása mellett a véd töltés 4,0 m koronaszélességgel kiépíteni. A szóban forgó töltésszakasz burkolásához szükséges téglából db az alsóréti gát kiépítésével alvóvá vált, a 63,095 63,575 fm szelvények közötti töltésszakasz burkolásából kikerülne. Elıirányzat szerint a töltésszakasz megépítéséhez tisztán földbıl fm-ként 24 m 3 föld szükséges s miután a földet 800 m középszállítási távolság mellett kell beépíteni, 1 m gát költsége így 38 P 40 fill. lenne, míg a 4,0 m koronaszélességő a vízoldalon 1:1-hez arányló rézsővel portlandcementbe rakott 15 cm vastag tégla burkolattal ellátott töltés költsége, föld és burkolat munkával együtt fm-ként 48 Pengıt tenne ki. A két építési mód közötti költség különbözet fm-ként 9P 60 fillér, a mely több költséggel szemben áll a földgátnál felmerülı tetemes védekezési és fenntartási kiadás, úgy hogy a töltés e szakaszon téglával burkolt 4,0 méter koronaszélességő szelvénnyel kiépíteni, gazdaságosabbnak és megfelelıbbnek mondható. Végül a közgyőlés a javaslatot elfogadva utasította az igazgató-fımérnököt, hogy a vonatkozó terveket elbírálás végett a földmővelési m. kir. Miniszter úrhoz felterjessze. A JNk Szolnok Vármegye alispánja által engedélyezett, és a Közép Tiszai Ármentesítı Társulat által 107/1930 számmal készített mőszaki leírás részletezi a tervezett töltésszakasz kiépítésének módját: a tervezett téglaburkolat 15 cm vastagsággal 1:1 rézsőben épülne, 1:3 keverési arányú portlandcement habarcsba rakva, látható felületek simára dörzsölésével 10 méterenként erısített bordákkal és 0,51 x 0,48 keresztmetszető alappal. A szükséges földanyag a töltés vízfelıli oldalán lévı régi anyaggödrökön kívül nyitandó új anyaggödrökbıl lesz termelve oly helyrıl, ahol a töltés lába már a folyó partjától távolabb van, ezért a szükséges földtömeg csak hossz-szállítással lesz beépíthetı, és ezen körülmény a költségelıirányzatban figyelembe vétetett. A terv szerint a töltés magasítás elérése céljából a szükséges földmunka 3285,5 m 3 -t tesz ki, amely feltöltési munkálatok kordélyosokkal lesznek legjutányosabban végrehajthatók, és az átlag 600 méteres hossz-szállítás figyelembe vételével 1,60 P egységárral lett számításba véve. A téglaburkolat teljes elkészítésének és a meglévı falazat lebontási és tisztogatási munkálatainak együttes költsége m 3 -ként 39,50 P, illetve 45,50 pengı egységárral irányoztatott elı, a szerint, hogy a tégla melyik szelvény szakaszról lesz szállítva. A munkák összes költsége pengıt tesz ki. Az május 2-án kelt felülvizsgálati jegyzıkönyvbıl megtudhatjuk, hogy a munkálatok a terveknek megfelelıen elkészültek, melyhez 5613 m 3 földmunkát, 361,63 m 3 téglafalazatot (92265 db felszedett téglából), 129,5 m 3 tiszafüredi homokot és 514 q portlandcementet használtak fel. A tervtıl kisebb eltéréseket tapasztaltak: a téglaburkolat 400 méter helyett 404 m hosszú lett, a téglaburkolat alapja 0,51 x 0,48 helyett 0,50 x 0,60 méterre lett kiépítve, a töltés szelvényében a Tiszához való lejutás céljából 1,20 m széles lépcsı épült. A lényegtelennek tekintett módosítások ellen, Szitkey Béla miniszteri osztálytanácsos felülvizsgáló kifogást nem emelt, minthogy azok a munka jóságát csak fokozzák és árvédelmi szempontból is megnyugtatók. A munkálatok összköltsége ,24 pengıt tettek ki, 659,76 pengı megtakarítással. (pa) 2

3 A Sajfoki szivattyútelep 1862-ben épült meg a Sajfoki zsilip (eredeti emléktábla ma is látható) ban helyezték üzembe a Sajfoki belvízátemelı szivattyútelepet angol gız szivattyúval, amit 1879-ben már magyar gyártmányú gépekkel egészítettek ki. Ez volt hazánk elsı belvízátemelı szivattyútelepe ma is mőködıképes. Értékes vízügyi és mőszaki emlék. Egy 1895-ben megjelent kiadvány az alábbiakat írja a szivattyúteleprıl: A Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozó Társulat a belvizek kiszivattyúzásának kérdésével megint a legbehatóbban foglalkozik. A társulati ártér kataszteri hold, a melyet 112 km töltés véd a Tisza és Zagyva vize ellen. A társulat területén fennállott pélyi belvízelvezetı társulat már évben létesítette a sajfoki szivattyútelepet, melynek Angliából importált gépei hivatva lettek volna másodpercenként 1300 l vizet 5 m emelı magassággal a Tiszába szállítani. Ez a telep 930 mm nyomócsövő körszivattyúból közvetlenül kapcsolt körülbelül 100 lóerıs kondenzációs gızgépbıl és 75 m 2 főtıfelülető Gallowey-csöves Cornwall kazánból állott. A gépezet azonban nem felelvén meg céljának 1880-tól kezdve nem tartották üzemben, míg az ármentesítı társulat e telepet átvéve azt 1892-ben olyformán alakította át, hogy a szivattyúbaloldalához kapcsolt régi kondenzációs géphez, a szivattyú jobb oldalához kapcsolt nagynyomású hengert is készíttetett, úgy hogy az átalakított, most már kompaund-gép 150 induló lóerı kifejtésére alkalmas. Ehhez a géphez 115 m 2 főtıfelülető kettıs gızterő kazánban fejlesztik a gızt. A telep 3,5 m emelımagasságnál 24 óránként mintegy 52 q salgótarjáni szenet fogyaszt. Minthogy azonban a sajfoki zsiliphez mintegy 4 m 3 víz érkezik másodpercenkint, ez a telep még tetemes kibıvítésre szorul. A társulat dobaparti zsilipjéhez vezetı belvízcsatorna végén ban kisebb telepet épített, mely 70 m 2 főtıfelülető Cronwallgızkazánból 80 induló lóerejő kondenzációs gızgépbıl és a kötélátvitellel hajtott 600 mm-es körszivattyúból áll. Ez a telep másodpercenként 560 l vizet képes 5 m-re emelni és a munka kifejtése mellett 24 óránként mintegy 48 q salgótarjáni szenet fogyaszt. ( A szivattyútelep belsı felvétele a hasonló rendszerő Tiszabecsi szivattyútelepen készült) A Milléri szivattyútelep terveinek bemutatását. A Millér fıcsatorna által összegyőjtött belvizeket, magas Tiszai vízállás esetén szivattyús átemeléssel juttatják a befogadóba. Az között épült zsilip mellett látványos két téglakéményes, 1896-ban épült gızüzemő szivattyútelep áll, melynek gépeit a híres gépgyáros, Röck István építette, és a mai nap is mőködıképes. A gızüzemő szivattyútelep udvarán helyezkedik el a Vízügyi Múzeum. A fent hivatkozott kiadvány a Sajfoki szivattyútelep továbbfejlesztése mellett foglalkozott a Milléri szivattyútelep sorsával is: A Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és belvízszabályozó társulat legújabban hozott határozatával a szivattyúzást a társulat egész árterületére kiterjeszti és a célja felé a folyó évben nagy lépéssel jutott elıre azáltal, hogy elrendelte a milléri zsilipnél a szükséges szivattyúk kibıvítését és a somágyi csatorna mellé felállítandó szivattyútelep A milléri szivattyú a társulat u.n. milléri zsilipje mellé épül és hivatva lesz másodpercenként 2500 l vizet 3,5 m átlagos emelımagassággal a Tiszába emelni. Az emelımagasság azonban szükség esetén 5 m-ig is fokozható. Ezt a munkát 2 darab 900 mm nyomócsıvel bíró körszivattyú fogja elvégezni, melynek mindegyikét egy-egy 150 lóerejő, fekvı kondenzációs kompaund gızgéphez közvetlenül kapcsolják. A gız fejlesztésére 3 db egyenkint 45 m 2 főtıfelülető Cronwall kazán fog szolgálni. A körszivattyúk nyomócsöveit közös 1300 mm-es nyomócsıben egyesülve vezetik a töltéstesten keresztül a hullámtérre. Ez a telep, melynek költsége az összes 3

4 alapozásokkal és épületekkel együtt közel forintra tehetı, tavasszal kerül üzembe és a 24 óra alatt 3,5 m emelımagasság mellett elıreláthatólag körülbelül 80 q salgótarjáni szenet fog fogyasztani, tehát mőködése a fenti két telepnél jóval gazdaságosabbnak ígérkezik. A Zádor-híd Az Erdélyi sóbányákból kitermelt só tömböket a római birodalom idején, szárazföldi úton szállították, az úgynevezett kereskedelmi utakon. Kezdetben csak rövidebb útszakaszok épültek, melyek kaviccsal borított keskeny utak voltak, nevüket végállomásukról, vagy kereskedelmi fontosságukról kapták (pl. Via Salaria=sóút). Az Alföldön az utak a magaslatokon, a vizek által elöntött területek közül kiemelkedı hátságokon haladtak. A folyókon történı átkelést többnyire a gázlók vagy révek biztosították, ahol a nagyobb terheket köteles kompok segítettek át a vízen. A másfél évszázados török megszállás a században egész országrészek elnéptelenedésével együtt a közutak pusztulását is magával hozta. Az Alföldön a mocsarak és áradások miatt sokáig, a 19. század végéig nem épültek utak. A török uralom megszőnése után, a 18. század elején vált közútjaink forgalma rendszeressé. Az útépítést elmozdító uralkodói és országgyőlési tevékenység sorában az évi országgyőlésnek volt nagyobb jelentısége. Ekkor az országban - hazánk mai területén - összesen 700 km hosszú kiépített úthálózat volt. Ezek az utak kezdetben a régi katonai utak nyomvonalán épültek, vagy követték a török megszállás idején többnyire eltőnt római útvonalakat. Ezek közé tartozott a Karcag-Nádudvar közötti út is, mely eredetileg a harmadik districtusi gátként, Zádor-gátként volt ismert. A Zádor mintegy 500 m széles völgyén átvezetı töltését és a rajta épült hidakat a Kunság tartotta fenn közös kasszából, az egykori nagyfontosságú sóút és posta összeköttetés érdekében. A töltésen épült hidak közül az utolsó, csonka állapotban ma is látható eredetileg kilenc, ma csak ötnyílású, de maradványaiban is lenyőgözı mérető Zádor-híd viszontagságos sorsa ismert. Az idıszakos vízfolyás a Zádor-halom mellett folyt el, a Hortobágy déli részén összegyőlt vizet vezette a Berettyó és a Körösök felé. A Zádoron vezetı hidat elıször 1783-ban említik. Ekkor épített Góc (vagy Gız) István molnár fahidat a vízfolyás felett ben újabb fahíd épült. A híd tervét és költségvetését Tunkel Ferenc ácsmester készítette el. Ez 16 jármos fahidat ábrázol, egymástól 2 öl távolságra álló, 6 öl magas jármokkal, 30 öl teljes hosszal, 3 öl pályaszélességgel. A fontos útvonal közlekedésének biztosítására között épült meg a 9 nyílású kıhíd. Építésekor az ország leghosszabb boltozott kıhídja volt. A hídépítésre vonatkozó szerzıdést május 13-án kötötték meg Egerben Magurányi József kımőves mesterrel. A híd alapkıletételére szeptember 21- én került sor. Karcag fıbírója, a tanácsbeliek és a vendégek a jegyzıkönyv szerint "a helynek színére kimenvén az elsı fundamentom követ tulajdon kezek által le is tették ezen napon munkára megjelent Túrkevi Deputatus és számos oda való szekeres- és gyalogszolgálatú lakosok jelenlétekben". Az építkezést Laczka Ferenc ellenırizte. A téglát helyben égették, a köveket a Bükkbıl hozták. Bellon Tibor néprajzkutató feljegyezte azt a néphagyományt, amely szerint azért lett olyan erıs a híd, mert a környezı réteken összegyőjtött madártojással oltották a meszet februárjában valamennyi pillér és boltozat elkészült. A munka teljes befejezésére 1809-ben került sor. A Zádor-híd 40 öl hosszával (76 m) a legjelentısebb kıhídnak számított. Ezt a nagyszerő építményt pusztította el az 1830-as nagy árvíz. Az árvíz nemcsak a Tisza közvetlen völgyét öntötte el, hanem a Hortobágyot, Hajdúságot és a Nagykunság keleti részét is. A hatalmas víztömeg sodorta el a Zádor-híd 2-2 szélsı nyílását. A híd pusztulása miatt az országos közlekedés is megbénult egy ideig. A forgalom helyreállítása halaszthatatlan érdek volt, így amíg az árvíz nem vonult le, a híd pótlására egy fahidat építettek. Szvitek Ignác szolnoki ácsmester 24 nap alatt elkészítette az új hidat. A kıhíd helyreállításához 1833-ban kezdtek hozzá. Az akkor készült tervrajzról a híd eredeti méretei is leolvashatók. Az eredetileg kilencnyílású hídnak a középsı öt egyforma (3 öl 3 láb mérető) nyílását 4

5 megtartották, a két-két szélsı beomlott nyílást lebontották s a szárnyfalakat a megmaradó hídrészt határoló mederpillérhez helyezték. Az elbontott nyílások mérete a középsı nyílásokénál valamivel kisebb, ami a mellvédfal felsı párkányvonalának lejtésével függ össze. Az elsı nyílás 2 öl 4 láb, a második 2 öl 5 láb, az öt középsı 3 öl 3 láb. Az eredeti híd teljes hossza 40 öl, a helyreállítotté 24 öl 4 láb. A híd költségvetését Dobrova Fábián abonyi kımőves mester készítette, vélhetıen ı végezte a helyreállítási munkákat is. A helyreállítási munkákat még az év ıszén befejezték. [4] A Mirhó gát Szalóknál (ma Abádszalók) ágazik ki a Mirhó-fok, amely a Tisza árvizeit vezette ki a kunság lapályai felé. A kifolyó vizek Kunhegyestıl ÉK-re győltek össze, jelentıs mocsárvidéket alkotva, ahonnan a Kakat-éren keresztül folynak tovább a Karcag, Kisújszállás környéki mocsarakat táplálva. [1] A Tiszántúl elsı jelentıs és nagyhatású ármentesítı munkája az akkori Heves- és Külsı-Szolnok vm. Tisza bal parti részén épült a ma Mirhó.Gyolcsi öblözetként ismert terület a Tiszától elzáró Mirhó-gát volt. Építését azonban sokáig az es évekre, vagy újjáépítésének idejére, 1785-re tették. Valójában azonban ezt a gátat a nagykunság - nevezetesen: Kisújszállás, Karcag, kenderes, és Kunhegyes közerıvel már ben megépítette, majd 1761-ben megerısítette a Mirhó-fokon kitörı s az egész Golcsi lapost elöntı, majd a Kakat-éren és a Sebes-éren keresztül a Nagykunsági jelentıs részét veszélyeztetı Tisza-árvizek elzárására. A Nagykunság érdekeivel azonosak voltak a taskonyi birtokos br. Orczy Lırinc érdekei, aki 1767-ben továbbfejlesztette a Mirhó-gátat és a hullámverés ellen rızsepokróccal, valamint védıfüzes telepítésével védte meg. Az 1770, 1772, és évi rendkívüli árvizek emelkedı maximumait azonban a megye a tározótereket kizáró gátaknak tulajdonította, s amikor az ismételten átszakadt, s az árvíz a megemelkedett árvízszintnek megfelelıen nagyobb pusztítást okozott, mint korábban bármikor Litzner János megyei mérnök javaslatára ban teljesen elbontotta. De a gátépítésben érdekelt kunság véleménye is megoszlott. A kevi tanács pl ban testületileg foglalt állást a korábbi ártéri gazdálkodás mellett: A víznek megtartásáért instálni kell, mivel a víz mindgyárt elmégyen, sok helyen alig vagyon térdig való víz, és ha ez a kevés árvíz nem lett volna, a militia számára szénát sem lehetett volna kaszálni, és barmaink most is egyedül ott élhetnek, ahol a víz a földeket megfutotta Azok a települések, viszont ahol a szántóföldi termelés jobban fejlıdött, nehezen mondtak le az újonnan feltört területek hasznáról, de még a legelıkrıl sem. Súlyosan érintette a településeket az is, hogy a korábbi kb. 600 öl hosszú, közösen épített és védett Mirhó-gát helyett több ezer ölnyi helyi gátakat külön-külön kellett védekezniük tól se vége se hossza az érdekeltek tiltakozásának és a gát helyreállítására irányuló kérvényeknek: a mostani ıszi vetésünket és kaszáló réteinket nagyrészt a Tiszának árja elpusztítja írják a dévaványaiak 1776 végén mivel különben is, mind a Körösöknek, mind a Berettyónak árjai a mi határunkban ütközvén meg a Tiszának árját magán felül bocsáttyák.egy egész év kell mire a víz teljesen levonul. Végül a gát felsıbb helyen történt újjáépítését a Hatkunság (Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton és Túrkeve) ben hajtotta végre, közerıvel, Illéssy János nagykun kapitány vezetésével, a vigyázó ingeniur és minden helységbıl két-két molnár irányításával. A végzett munkákról összesítı nyilvántartás nincs, de az tudható, hogy Karcag 6501 gyalog- és

6 szekeres, Madaras 1170 gyalog- és 611 szekeres, Kunhegyes pedig 1798 gyalog- és 1670 szekeres napszámmal vett részt az építésben. A beépített földmennyiségrıl pedig a gát méretei adnak fogalmat: az újjáépült gát hossza kb 720 öl (1350 m), magassága a terepviszonyoktól függıen 2,0-2,5 öl (3,8-4,75 m), talpszélessége 20öl (38 m), koronaszélessége pedig 7-8 öl (13,3-15,1 m) volt. A gátépítés iratanyagából megtudjuk, hogy a helységekre rótt öl-hányad a dica (rovás, az országgyőlés által megajánlott adó) alapján állapították meg, s személyre is lebontották, oly módon, hogy végül is 1 Ft adó után 1 szekeres vagy 2 gyalognapszámot kellett letölteni. Egy másik érdekesség, hogy az építéshez használt szerszámok sorában hiába keressük a híres kubikus talicskát, a föld szállítására kasokat, teknıket használtak, amelyeket szekérrel szállítottak az anyaggödörtıl a beépítés helyéig. A gát, mint mőszaki létesítmény megfelelt a várakozásnak: csaknem 100 éven keresztül, egészen 1876-ig eredményesen védte az öblözetet a Tisza árvizeitıl. [2] A Szolnok-Taskonyi védtöltés tervezéséhez 1876-ban készült mőszaki leírás az alábbiak szerint rögzíti az eseményeket: A Mirhó-gát 7 törvényhatóság által 1760-ban építetett, 1776-ban kivágatott, azóta a Tisza áradásának sikerrel ellen állott, noha ezen hosszú idı alatt gazdátlanul állván semmiféle gondozásban nem részesült. És azt, hogy a Mirhó gazdátlanul állván, gondozásban nem részesült, nyomatékkal kell hangsúlyoznom, mert ez is egyik indoka annak, hogy ehhez hasonló közerıvel építendı belsı alvó gát tervezését ez úttal javaslatba hozni tartózkodom. Az idei árvíz sem magát a Mirhó-gátat törte ki, hanem több helyen meghágta elsı ízben nem a Mirhó-gát, hanem a lovászháti majorság közelében azon magaslatot, melynek végéhez a Mirhó-gát kötve van, és csak azután eltartóztathatatlanul folyni kezdett, vett magának utat a Mirhó-gát mindkét végénél, hol nagyobb esést és porhagyóbb talajt találva, magának itt mélyített és szélesített utat, késıbb pedig a mint az erıs kifolyás következtében a vízszíne süllyedni kezdett, a lovászhát közelében folyások részben megszőntek, részben pedig csergedezéssé válván, a Mirhó-gáti szakadások elzárása alkalmával szinte betöltettek. A Mirhó-gátat mint második védelmi vonalat az évi árvíz után helyreállították és úttöltésként használták. Mint ilyen ma is fennáll, de árvízvédelmi szerepe az egységes védvonal kiépítése óta nincs. Tisza. Nincs még egy folyó, amely hol méltóságteljes, lassú kanyargásával, hol zabolátlan rohanásával olyan mélyen beásta volna magát a magyar ember szívébe, mint a Tisza. Eleink úgy tartják: a Tisza lágy és szeszélyes akár egy asszony, így hát nem is lehet másként bánni vele. Szeretni kell, de óvni is, hogy örökélető legyen, szépsége még évezredekig nyújtson páratlan élményét, halai táplálják unokáinkat is, és lelkünk hazatalálhasson a békés tiszai tájban. [1] A történeti felszínbontás térképezése a Tisza-völgyben [2] A Közép-Tiszavidék Vízügy múltja I. ( ) [3] Közlekedés, jármővek biztonsága, Budapesti Mőszaki Fıiskola [4] Egyedi hídleírások. A karcagi Zádor-híd Szikszai Mihály Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk minden kedves olvasónknak!! A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa Szerkesztıség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) Felelıs szerkesztı: Petráss András tel: (56) Felelıs kiadó: Dr. Háfra István

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

Szolnok Sz gyalog gy os alog Tisz Tis a z híd építése épít 2010.10.22.

Szolnok Sz gyalog gy os alog Tisz Tis a z híd építése épít 2010.10.22. 2010.10.22. A feladat: Tisza a folyó 334+845 fkm szelvényében A szolnoki Tisza folyó felett átívelő gyalogos éskerékpáros projekt az alábbi fő részfeladatokból tevődik össze: Tiszaligeti oldalon: számára

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Költségvetés fıösszesítı. Megnevezés Anyagköltség Díjköltség. 1. Építmény közvetlen költsége 108.526 339.956

Költségvetés fıösszesítı. Megnevezés Anyagköltség Díjköltség. 1. Építmény közvetlen költsége 108.526 339.956 Demény Zoltán Megbízó :Monoszló Község Önkormányzata Cím : Monoszló, Fı utca Kelt: 21 év december hó Szám : 21/ SZV-1228 A munka leírása: Monoszló község belterület építési forgalom utáni burkolat, padka

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S Elıterjesztés sorszáma: 260. Melléklet: 1 db TÁRGY: Külterületi utak fenntartási munkáinak elvégzésére kiírt pályázatra beérkezett ajánlatok elbírálása E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1.

A trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1. A trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1. A legkevesebb gazda van azon helyzetben, hogy a gazdaságában készült trágyát azonnal szántóföldjeire hordassa;

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról

KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/49 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Tervezés és kivitelezés Tájékoztató a szerződés

Részletesebben

K Ö L T S É G V E T É S I K I Í R Á S

K Ö L T S É G V E T É S I K I Í R Á S GÁT-JA BT. Nyíregyháza, Ószőlő u. 116. K Ö L T S É G V E T É S I K I Í R Á S Készült: Csengersima Község Önkormányzat Csengersima, Kossuth u. 60., a Csengersima külterületén a Hrsz: 0138/88 alatt meglévő

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

Javno vodoprivredno preduzeće "Vode Vojvodine"

Javno vodoprivredno preduzeće Vode Vojvodine HUROSCG/06/02 A project megnevezése: Határon átnyúló területet védı árvízvédelmi fıvédvonal fejlesztése. I. ütem 0+000-2+100 tkm A megpályázott program megnevezése: Magyarország Szerbia és Montenegró Szomszédsági

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója

Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója Projekt címe: Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója Projektgazda megnevezése: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosítószáma: ÉMOP-3.2.1/D-09-2010-0004

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

A közösségi közlekedés átszervezésének tapasztalatai a Tisza-tó környezetében

A közösségi közlekedés átszervezésének tapasztalatai a Tisza-tó környezetében A közösségi közlekedés átszervezésének tapasztalatai a Tisza-tó környezetében Piros András KTI Nonprofit Kft Észak Alföldi Regionális Közlekedésszervezési Iroda Kisköre, 2010. április 21. A Tisza tó Tiszai

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Árvízvédelem II. 18.lecke Ármentesítés létesítményei Árvízvédelmi gátak két része:

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése

Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről A belügyminiszterrel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben a következıket

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2011. március 30. (szerda) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s

M E G H Í V Ó. 2011. március 30. (szerda) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. október 30-án 14 órakor tartott rendkívüli, nyílt ülésérıl. Az ülés helye: Városháza tanácskozó terme Jelen vannak:

Részletesebben

MISKOLC NYÍREGYHÁZA VASÚTVONAL TOKAJ TISZA ÁRTÉRI HIDAK

MISKOLC NYÍREGYHÁZA VASÚTVONAL TOKAJ TISZA ÁRTÉRI HIDAK MISKOLC NYÍREGYHÁZA VASÚTVONAL TOKAJ TISZA ÁRTÉRI HIDAK ÁRTÉRI SZAKASZ HOSSZA 2,5 km JELENLEGI ÁLLAPOT KEDVEZŐTLEN ALTALAJVISZONYOK 6-10 m MAGAS TÖLTÉS FOLYAMATOSAN SÜLLYED AZ ÁTFOLYÁST 4 DB MŰTÁRGY BIZTOSÍTJA:

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István

A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA Szolnok, 2012. január 18. Dr. Nagy István ÁRVÍZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSI FOLYAMAT

Részletesebben

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE 11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE ZÁRÓRENDEZVÉNY 2015. február 25. ELŐADÓ: BORZA TIBOR 11.06. ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI Pályázat előkészítése A pályázat előkészítése

Részletesebben

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010

TOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010 Tartalomjegyzék UT-001 Mőszaki leírás UT-002 Átnézeti helyszínrajz UT-003 Jelenlegi állapot Kossuth tér-várkanyar és környéke UT-004 Jelenlegi állapot Ady Endre út és környéke UT-005 Jelenlegi állapot

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

120 éves a Mária Valéria híd

120 éves a Mária Valéria híd 120 éves a Mária Valéria híd A régi és új találkozása a 2001. évi felújításnál - Hajóhíd 1842-1895 A híd rövid története -1893-ban felerősödött az igény állandó vashídra, meghívásos versenypályázat Cathry

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére

KEOP-1.2.0/2F-2008-0003. Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére Intézkedési terv az infiltráció csökkentésére A békéscsabai szennyvíz program minıségbiztosítása kapcsán felmerült az infiltráció csökkentésére irányuló intézkedési terv elkészítésének igénye. Mint az

Részletesebben

Elıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Kunhegyes, 2013. április 17. Abádszalók, 2013. április 18. A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Előadó: Fejes Lőrinc szakaszmérnök szakasz védelemvezető KÖTIVIZIG Árvízszintek alakulása

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki

Részletesebben

A JÁSZKUN VOLÁN Zrt. székhelye, utaskiszolgáló létesítményei, elérhetőségei és szolgáltatásai

A JÁSZKUN VOLÁN Zrt. székhelye, utaskiszolgáló létesítményei, elérhetőségei és szolgáltatásai A JÁSZKUN VOLÁN Zrt. székhelye, utaskiszolgáló létesítményei, elérhetőségei és szolgáltatásai 1. Jászkun Volán Autóbuszközlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhelye: Cím: 5000 Szolnok, Nagysándor

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

29/2010. (V. 12.) EüM rendelet a közúti jármővezetık egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról

29/2010. (V. 12.) EüM rendelet a közúti jármővezetık egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról 29/2010. (V. 12.) EüM rendelet a közúti jármővezetık egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról Hatályosság: 2010.08.01-2010.08.02 Az egészségügyrıl szóló

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Aszód Petıfi u. 46 sz. és közterület határán lévı támfal ideiglenes megtámasztásának tárgyában.

ELİTERJESZTÉS. Aszód Petıfi u. 46 sz. és közterület határán lévı támfal ideiglenes megtámasztásának tárgyában. Aszód Város Önkormányzat i Hivatal mőszaki iroda ELİTERJESZTÉS Aszód Petıfi u. 46 sz. és közterület határán lévı támfal ideiglenes megtámasztásának tárgyában. Aszódon a Csengey u és a kapcsolódó közterületek

Részletesebben

A múlt és a jelen kapcsolata a Közép-Tisza vidékén

A múlt és a jelen kapcsolata a Közép-Tisza vidékén MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. A múlt és a jelen kapcsolata a Közép-Tisza vidékén Új létesítmények a Közép-Tiszán, nagy elődeinkről elnevezve Előadó:

Részletesebben

2009. Hatályba lépett: sz. Társulási Tanács határozattal.

2009. Hatályba lépett: sz. Társulási Tanács határozattal. IRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV JNSZ TISZK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI TÁRSULÁS IRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYVE 2009. Hatályba lépett: sz. Társulási Tanács határozattal. Alkalmazandó: -tól Szőcs Gyula Székhely:

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

Központi beruházások projekt adatai

Központi beruházások projekt adatai Központi beruházások projekt adatai Fejezet megnevezése: Beruházás 2007. év előtti ok 2007. évi ok 16 01 00 00 00 2 011312091 Nyugat-Balatoni RV V./B. ütem 2 010,3 2 010,1 0,1 16 01 00 00 00 3 011312092

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

A Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó bemutatása

A Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó bemutatása MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. A Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó bemutatása Előadó: FEJES LŐRINC szakaszmérnök KÖTIVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökség

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Bükkszék Települési Önkormányzat Képviselı-testületének 2010. május 25-én, 15,00 órakor tartott nyílt ülésén. Rendelet száma 8/2010. (V.26.) Határozat száma 91/2010. (V.25.)

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István

Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István Komárom, Almásfüzitő árvízvédelmi öblözet árvízvédelmi biztonságának javítása Előadó: Varga István 2351 Alsónémedi, Ócsai út, hrsz. 2405/4 A beruházás rövid ismertetése A beruházás előkészületei már 2003.

Részletesebben

2006. Május 3. Fenntartható Jövő Konferencia. A M8 dunaújv. 10+300 km szelvényt 15+500 km szelvényig

2006. Május 3. Fenntartható Jövő Konferencia. A M8 dunaújv. 10+300 km szelvényt 15+500 km szelvényig 2006. Május 3. Fenntartható Jövő Konferencia A M8 dunaújv jvárosi Duna-híd építés s aktuális munkálatai 10+300 km szelvényt nytől l a 15+500 km szelvényig Garamvölgyi LászlL szló (DunaÚJ-HÍD D Konzorcium)

Részletesebben

Mőszaki leírás POWERCRUSHER PC 1265 J

Mőszaki leírás POWERCRUSHER PC 1265 J Mőszaki leírás POWERCRUSHER PC 1265 J PC 1265 Pofás törı gép Garat méret: 1250 x 650 mm (49 x26 ) Lendkerék átmérı: 1500 mm (59 ) Lendkerék fordulatszáma: 270 (max. f/p) Lendkerék teljesítmény: akár 300

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Az 1838. évi árvíz előtti szabályozások-árvízvédelmi töltések építése ( az 1775. évi árvizet követően; Váci gát, Soroksári gát, stb.) Az 1838. évi árvizet követően

Részletesebben

HATÁRHIDAK 2011. Urbán Tamás NIF Zrt 2011. 05. 11. Balatonföldvár

HATÁRHIDAK 2011. Urbán Tamás NIF Zrt 2011. 05. 11. Balatonföldvár HATÁRHIDAK 2011. Urbán Tamás NIF Zrt 2011. 05. 11. Balatonföldvár HATÁROK JELLEGZETESSÉGEI KÖZÉP EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG ÁLLAMHATÁRAI Vizi = 735km Történelmileg kialakult régiók (történelmileg kialakult

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

Ár- és belvízvédelmi téglaépítmények a magyar tájban Fejér László 1

Ár- és belvízvédelmi téglaépítmények a magyar tájban Fejér László 1 Ár- és belvízvédelmi téglaépítmények a magyar tájban Fejér László 1 Amikor a magyar folyók átfogó szabályozása a tiszai vízimunkákkal kezdetüket vették 1846- ban, az nem volt nyilvánvaló a munkákban érdekelt

Részletesebben

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy Bódva: A Bódváról röviden A Bódva a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, majd a rövid szlovákiai szakasz után Hidvégardónál lépi át a magyar határt. Ezután a Tornai-dombsághoz tartozó Szalonnaihegység

Részletesebben

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja

Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Által-ér és Tata vizeinek rehabilitációja Előadó: Molnár András ÉDUVÍZIG szakaszmérnök Tata, Móricz Zsigmond Városi Könyvtár 2012. április 13. A projekt jelenlegi állása: A kivitelező BMO Konzorcium a

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY

ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY KŐBÁNYA KADA UTCA SÖRGYÁR UTCA KERESZTEZŐDÉSÉBEN TALÁLHATÓ SZŐLŐFÜRTÖS FESZÜLET ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY Készítette: Mednyánszky Miklós kulturális örökségvédelmi szakértı Eng.sz.:

Részletesebben

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Jelentıs Vízgazdálkodási TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Nyilvánosságra hozási kötelezettség: VKI 14. Cikk 1. b: a vízgyőjtın azonosított jelentıs vízgazdálkodási kérdések közbensı áttekintése,

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM TOP4.0 2014. május 8-ai tervezet A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MEGYEI KERET FELOSZTÁSA A TOP4.0 SZERINT INTÉZKEDÉS SZÁMA MEGNEVEZÉS MILLIÓ Ft % TOP1.1

Részletesebben

SZERETFALVA-DÉDAI VASÚT

SZERETFALVA-DÉDAI VASÚT t% Beszterce felé SZERETFALVA-DÉDAI VASÚT Szeretfalva 1941-1942 Sajónagyfalú A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMVASUTAK GAZGATÓSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL ÉPÍTETTÉK CSENGERYés PALLAY ÉS vitéz ZILAHI-BALOGH GYULA vasútépítési

Részletesebben

T. Pest Megyei Bíróság! keresetlevél

T. Pest Megyei Bíróság! keresetlevél T. Pest Megyei Bíróság! keresetlevél a Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület (Székhely: 2112 Veresegyház, Köves u. 14., Lev. cím: 2112 Veresegyház, Huba u. 43.) felperesnek az Országos Környezetvédelmi,

Részletesebben

229. fond: Az Ipari Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége iratai

229. fond: Az Ipari Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége iratai XXVII 229. fond: Az Ipari Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége iratai fı XXVII 229 1. alapítási iratok 1951-55 XXVII 229 1. belépési nyilatkozatok cs-j 1951-52 XXVII 229 2. belépési nyilatkozatok k-t

Részletesebben

B e s z á m o l ó a Startmunka-program elindításáról, elvégzett munkákról és eredményekrıl

B e s z á m o l ó a Startmunka-program elindításáról, elvégzett munkákról és eredményekrıl B e s z á m o l ó a Startmunka-program elindításáról, elvégzett munkákról és eredményekrıl Hajdúnánás Városi Önkormányzat sikeresen pályázott az idén országosan is bevezetésre kerülı startmunka-programra,

Részletesebben

CAD-CAM-CAE Példatár

CAD-CAM-CAE Példatár CAD-CAM-CAE Példatár A példa megnevezése: A példa száma: A példa szintje: CAx rendszer: Kapcsolódó TÁMOP tananyag rész: A feladat rövid leírása: Fröccsöntı szerszám betét CAD modellezés ÓE-C01 alap közepes

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 2009-011-6 RENDKÍVÜLI HAJÓZÁSI ESEMÉNY Szentendrei Duna 22,3 fkm. 2009. február 19. termes személyhajó Mathias Rex 01684

ZÁRÓJELENTÉS. 2009-011-6 RENDKÍVÜLI HAJÓZÁSI ESEMÉNY Szentendrei Duna 22,3 fkm. 2009. február 19. termes személyhajó Mathias Rex 01684 ZÁRÓJELENTÉS 2009-011-6 RENDKÍVÜLI HAJÓZÁSI ESEMÉNY Szentendrei Duna 22,3 fkm. 2009. február 19. termes személyhajó Mathias Rex 01684 A szakmai vizsgálat célja a víziközlekedési baleset és a rendkívüli

Részletesebben

F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS FÜGGELÉKEI

F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS FÜGGELÉKEI F.2. Függelékei Pályavasúti Üzletág Forgalmi Fıosztály 1/277 Törölt: MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT F. 2. sz. FORGALMI UTASÍTÁS FÜGGELÉKEI Hatálybalépés idıpontja: : Behúzás: Bal: 0 cm, Elsı sor: 0 cm, Sorköz:

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 269. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat a kényszervágóhíd hasznosítására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. október 27-i rendes

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben