VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
|
|
- Benedek Barta
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 16. évfolyam 3. szám 2009.december VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa Jász- Nagykun Szollnok Megye víízii emllékeii 2008 A vizek éve címmel a KÖTIKÖVIZG gondozásában megjelent egy kiadvány, mely Magyarország vízi emlékeit és nevezetességeit mutatja be, köztük természetesen a Jász- Nagykun Szolnok Megyében található emlékezetes létesítményeket is. A Magyarország térképén elhelyezett, kiválasztott emlékhelyekrıl készült felvételeket tartalmazó miniatőrök, tájékoztatást adnak azok elérhetıségérıl, majd a hátlapon 2-3 mondatban a szemlélıdı részletesebb tájékoztatást kap az emlékhelyrıl. Az emlékhelyek sorát talán illik kiegészíteni a Tisza és a Duna árvízvédelmi töltésrendszerével, melyrıl Kvassay Jenı büszkeséggel állította, hogy Magyarország ármentesítési munkálatainak párja, terjedelemre és fontosságra nem található. De nem csupán az képezheti büszkeségét a magyar közgazdaságnak, hogy ilyen nagy munkálatokat aránylag alig 50 év alatt, sıt ha szorosan vesszük, alig 30 év alatt végre tudott hajtani, hanem még inkább az a körülmény, hogy mindezt jóformán saját erejébıl végezte. A gondos kiadásban készült kiadvány, a régmúlt vízi emlékek illetékességi területünkön található nevezetességei közül tartalmazza a Milléri,- és Sajfoki szivattyútelepet, a Mirhó-gátat, a karcagi Zádorhidat, a Tiszaroffi téglafalazatú töltéserısítést. Az emlékhelyeken kívül a kiadvány megjeleníti a teljesség igénye nélkül - korunk fontosabb vízi létesítményeit is. Kiadványunkban a hozzánk közelebb álló létesítményekrıl adunk részletesebb leírást. A Tiszabı-i téglafalazatú töltéserısítés Ugyan a Tiszaroffi töltéserısítésrıl nem állnak rendelkezésünkre adatok, de irattárunkban megtalálható Tiszabıi téglafalazatú töltéserısítés dokumentumai alapján betekintést nyerhetünk arra vonatkozóan, hogy a nagy dolgok hol dılnek el (ez esetben Szolnokon a vasúti vendéglı külön termében), és miként valósulnak meg: K I V O N A T a Közép-tiszai ármentesítı társulatnak 1929 év március hó 20-ikán Szolnokon a vasúti vendéglı külön termében tartott rendkívüli közgyőlésének jegyzıkönyvébıl Igazgató-fımérnök elıadja, hogy a tiszai védtöltésenek a tiszabıi fennsíki zsilip fölötti és alatti szakaszán, hol a folyó a partot erısen szaggatja, a beépítendı A SZÁM TARTALMÁBÓL földet a töltésépítés céljára megmentendı, a védtöltés 1050 fm. Hosszban az 1919 évi árvíz 1 Bevezetı fölött1,5 m véd biztonsággal a partlevágásból 2 A Tiszabıi téglafalazatú töltéserısítés kikerülı anyagból az ısz folyamán ki lett építve. 3 Sajfoki szivattyútelep A tiszabıi révjárás alatti szakaszon, a hol a magas 4 A Milléri szivattyútelep part az 1919 évi árvízszint fölött van s a múltban 5 A Zádor-híd. védtöltés nem is volt, a töltés magasításánál 6 A Mirhó gát elıírt biztonságot elérendı átlagosan 130 cm 1
2 magas töltést kell építeni, azonban a fm szelvények közötti szakaszon a szakadó part annyira elırehaladott, hogy a szabvány szerint kiépítendı fıldgátnak vízoldali lába és a szakadó part éle közötti távolság helyenként a 3,0 métert alig haladná meg. Ily keskeny elıtéren a hullámverést mérséklı védfőzest telepíteni nem lehetséges s így a töltés vízoldali rézsőjének burkolása nélkül az árvízvédelem és a töltés fenntartása igen nagy költséggel járna. A töltés vízoldalának 1:1 hez arányló rézsővel való burkolása mellett a szabványos töltéskorona szélesség 6,0 m lenne, de miután a terep a melyen e védtöltés szakasz épül, valamivel az 1919 évi árvízszíne fölött van s e szakasz védtöltése csak a legnagyobb árvíznél lesz hullámverés által támadva, igazgató-fımérnök elégségesnek tartaná, e szakaszon a töltés vízoldali rézsőjének téglával való burkolása mellett a véd töltés 4,0 m koronaszélességgel kiépíteni. A szóban forgó töltésszakasz burkolásához szükséges téglából db az alsóréti gát kiépítésével alvóvá vált, a 63,095 63,575 fm szelvények közötti töltésszakasz burkolásából kikerülne. Elıirányzat szerint a töltésszakasz megépítéséhez tisztán földbıl fm-ként 24 m 3 föld szükséges s miután a földet 800 m középszállítási távolság mellett kell beépíteni, 1 m gát költsége így 38 P 40 fill. lenne, míg a 4,0 m koronaszélességő a vízoldalon 1:1-hez arányló rézsővel portlandcementbe rakott 15 cm vastag tégla burkolattal ellátott töltés költsége, föld és burkolat munkával együtt fm-ként 48 Pengıt tenne ki. A két építési mód közötti költség különbözet fm-ként 9P 60 fillér, a mely több költséggel szemben áll a földgátnál felmerülı tetemes védekezési és fenntartási kiadás, úgy hogy a töltés e szakaszon téglával burkolt 4,0 méter koronaszélességő szelvénnyel kiépíteni, gazdaságosabbnak és megfelelıbbnek mondható. Végül a közgyőlés a javaslatot elfogadva utasította az igazgató-fımérnököt, hogy a vonatkozó terveket elbírálás végett a földmővelési m. kir. Miniszter úrhoz felterjessze. A JNk Szolnok Vármegye alispánja által engedélyezett, és a Közép Tiszai Ármentesítı Társulat által 107/1930 számmal készített mőszaki leírás részletezi a tervezett töltésszakasz kiépítésének módját: a tervezett téglaburkolat 15 cm vastagsággal 1:1 rézsőben épülne, 1:3 keverési arányú portlandcement habarcsba rakva, látható felületek simára dörzsölésével 10 méterenként erısített bordákkal és 0,51 x 0,48 keresztmetszető alappal. A szükséges földanyag a töltés vízfelıli oldalán lévı régi anyaggödrökön kívül nyitandó új anyaggödrökbıl lesz termelve oly helyrıl, ahol a töltés lába már a folyó partjától távolabb van, ezért a szükséges földtömeg csak hossz-szállítással lesz beépíthetı, és ezen körülmény a költségelıirányzatban figyelembe vétetett. A terv szerint a töltés magasítás elérése céljából a szükséges földmunka 3285,5 m 3 -t tesz ki, amely feltöltési munkálatok kordélyosokkal lesznek legjutányosabban végrehajthatók, és az átlag 600 méteres hossz-szállítás figyelembe vételével 1,60 P egységárral lett számításba véve. A téglaburkolat teljes elkészítésének és a meglévı falazat lebontási és tisztogatási munkálatainak együttes költsége m 3 -ként 39,50 P, illetve 45,50 pengı egységárral irányoztatott elı, a szerint, hogy a tégla melyik szelvény szakaszról lesz szállítva. A munkák összes költsége pengıt tesz ki. Az május 2-án kelt felülvizsgálati jegyzıkönyvbıl megtudhatjuk, hogy a munkálatok a terveknek megfelelıen elkészültek, melyhez 5613 m 3 földmunkát, 361,63 m 3 téglafalazatot (92265 db felszedett téglából), 129,5 m 3 tiszafüredi homokot és 514 q portlandcementet használtak fel. A tervtıl kisebb eltéréseket tapasztaltak: a téglaburkolat 400 méter helyett 404 m hosszú lett, a téglaburkolat alapja 0,51 x 0,48 helyett 0,50 x 0,60 méterre lett kiépítve, a töltés szelvényében a Tiszához való lejutás céljából 1,20 m széles lépcsı épült. A lényegtelennek tekintett módosítások ellen, Szitkey Béla miniszteri osztálytanácsos felülvizsgáló kifogást nem emelt, minthogy azok a munka jóságát csak fokozzák és árvédelmi szempontból is megnyugtatók. A munkálatok összköltsége ,24 pengıt tettek ki, 659,76 pengı megtakarítással. (pa) 2
3 A Sajfoki szivattyútelep 1862-ben épült meg a Sajfoki zsilip (eredeti emléktábla ma is látható) ban helyezték üzembe a Sajfoki belvízátemelı szivattyútelepet angol gız szivattyúval, amit 1879-ben már magyar gyártmányú gépekkel egészítettek ki. Ez volt hazánk elsı belvízátemelı szivattyútelepe ma is mőködıképes. Értékes vízügyi és mőszaki emlék. Egy 1895-ben megjelent kiadvány az alábbiakat írja a szivattyúteleprıl: A Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozó Társulat a belvizek kiszivattyúzásának kérdésével megint a legbehatóbban foglalkozik. A társulati ártér kataszteri hold, a melyet 112 km töltés véd a Tisza és Zagyva vize ellen. A társulat területén fennállott pélyi belvízelvezetı társulat már évben létesítette a sajfoki szivattyútelepet, melynek Angliából importált gépei hivatva lettek volna másodpercenként 1300 l vizet 5 m emelı magassággal a Tiszába szállítani. Ez a telep 930 mm nyomócsövő körszivattyúból közvetlenül kapcsolt körülbelül 100 lóerıs kondenzációs gızgépbıl és 75 m 2 főtıfelülető Gallowey-csöves Cornwall kazánból állott. A gépezet azonban nem felelvén meg céljának 1880-tól kezdve nem tartották üzemben, míg az ármentesítı társulat e telepet átvéve azt 1892-ben olyformán alakította át, hogy a szivattyúbaloldalához kapcsolt régi kondenzációs géphez, a szivattyú jobb oldalához kapcsolt nagynyomású hengert is készíttetett, úgy hogy az átalakított, most már kompaund-gép 150 induló lóerı kifejtésére alkalmas. Ehhez a géphez 115 m 2 főtıfelülető kettıs gızterő kazánban fejlesztik a gızt. A telep 3,5 m emelımagasságnál 24 óránként mintegy 52 q salgótarjáni szenet fogyaszt. Minthogy azonban a sajfoki zsiliphez mintegy 4 m 3 víz érkezik másodpercenkint, ez a telep még tetemes kibıvítésre szorul. A társulat dobaparti zsilipjéhez vezetı belvízcsatorna végén ban kisebb telepet épített, mely 70 m 2 főtıfelülető Cronwallgızkazánból 80 induló lóerejő kondenzációs gızgépbıl és a kötélátvitellel hajtott 600 mm-es körszivattyúból áll. Ez a telep másodpercenként 560 l vizet képes 5 m-re emelni és a munka kifejtése mellett 24 óránként mintegy 48 q salgótarjáni szenet fogyaszt. ( A szivattyútelep belsı felvétele a hasonló rendszerő Tiszabecsi szivattyútelepen készült) A Milléri szivattyútelep terveinek bemutatását. A Millér fıcsatorna által összegyőjtött belvizeket, magas Tiszai vízállás esetén szivattyús átemeléssel juttatják a befogadóba. Az között épült zsilip mellett látványos két téglakéményes, 1896-ban épült gızüzemő szivattyútelep áll, melynek gépeit a híres gépgyáros, Röck István építette, és a mai nap is mőködıképes. A gızüzemő szivattyútelep udvarán helyezkedik el a Vízügyi Múzeum. A fent hivatkozott kiadvány a Sajfoki szivattyútelep továbbfejlesztése mellett foglalkozott a Milléri szivattyútelep sorsával is: A Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és belvízszabályozó társulat legújabban hozott határozatával a szivattyúzást a társulat egész árterületére kiterjeszti és a célja felé a folyó évben nagy lépéssel jutott elıre azáltal, hogy elrendelte a milléri zsilipnél a szükséges szivattyúk kibıvítését és a somágyi csatorna mellé felállítandó szivattyútelep A milléri szivattyú a társulat u.n. milléri zsilipje mellé épül és hivatva lesz másodpercenként 2500 l vizet 3,5 m átlagos emelımagassággal a Tiszába emelni. Az emelımagasság azonban szükség esetén 5 m-ig is fokozható. Ezt a munkát 2 darab 900 mm nyomócsıvel bíró körszivattyú fogja elvégezni, melynek mindegyikét egy-egy 150 lóerejő, fekvı kondenzációs kompaund gızgéphez közvetlenül kapcsolják. A gız fejlesztésére 3 db egyenkint 45 m 2 főtıfelülető Cronwall kazán fog szolgálni. A körszivattyúk nyomócsöveit közös 1300 mm-es nyomócsıben egyesülve vezetik a töltéstesten keresztül a hullámtérre. Ez a telep, melynek költsége az összes 3
4 alapozásokkal és épületekkel együtt közel forintra tehetı, tavasszal kerül üzembe és a 24 óra alatt 3,5 m emelımagasság mellett elıreláthatólag körülbelül 80 q salgótarjáni szenet fog fogyasztani, tehát mőködése a fenti két telepnél jóval gazdaságosabbnak ígérkezik. A Zádor-híd Az Erdélyi sóbányákból kitermelt só tömböket a római birodalom idején, szárazföldi úton szállították, az úgynevezett kereskedelmi utakon. Kezdetben csak rövidebb útszakaszok épültek, melyek kaviccsal borított keskeny utak voltak, nevüket végállomásukról, vagy kereskedelmi fontosságukról kapták (pl. Via Salaria=sóút). Az Alföldön az utak a magaslatokon, a vizek által elöntött területek közül kiemelkedı hátságokon haladtak. A folyókon történı átkelést többnyire a gázlók vagy révek biztosították, ahol a nagyobb terheket köteles kompok segítettek át a vízen. A másfél évszázados török megszállás a században egész országrészek elnéptelenedésével együtt a közutak pusztulását is magával hozta. Az Alföldön a mocsarak és áradások miatt sokáig, a 19. század végéig nem épültek utak. A török uralom megszőnése után, a 18. század elején vált közútjaink forgalma rendszeressé. Az útépítést elmozdító uralkodói és országgyőlési tevékenység sorában az évi országgyőlésnek volt nagyobb jelentısége. Ekkor az országban - hazánk mai területén - összesen 700 km hosszú kiépített úthálózat volt. Ezek az utak kezdetben a régi katonai utak nyomvonalán épültek, vagy követték a török megszállás idején többnyire eltőnt római útvonalakat. Ezek közé tartozott a Karcag-Nádudvar közötti út is, mely eredetileg a harmadik districtusi gátként, Zádor-gátként volt ismert. A Zádor mintegy 500 m széles völgyén átvezetı töltését és a rajta épült hidakat a Kunság tartotta fenn közös kasszából, az egykori nagyfontosságú sóút és posta összeköttetés érdekében. A töltésen épült hidak közül az utolsó, csonka állapotban ma is látható eredetileg kilenc, ma csak ötnyílású, de maradványaiban is lenyőgözı mérető Zádor-híd viszontagságos sorsa ismert. Az idıszakos vízfolyás a Zádor-halom mellett folyt el, a Hortobágy déli részén összegyőlt vizet vezette a Berettyó és a Körösök felé. A Zádoron vezetı hidat elıször 1783-ban említik. Ekkor épített Góc (vagy Gız) István molnár fahidat a vízfolyás felett ben újabb fahíd épült. A híd tervét és költségvetését Tunkel Ferenc ácsmester készítette el. Ez 16 jármos fahidat ábrázol, egymástól 2 öl távolságra álló, 6 öl magas jármokkal, 30 öl teljes hosszal, 3 öl pályaszélességgel. A fontos útvonal közlekedésének biztosítására között épült meg a 9 nyílású kıhíd. Építésekor az ország leghosszabb boltozott kıhídja volt. A hídépítésre vonatkozó szerzıdést május 13-án kötötték meg Egerben Magurányi József kımőves mesterrel. A híd alapkıletételére szeptember 21- én került sor. Karcag fıbírója, a tanácsbeliek és a vendégek a jegyzıkönyv szerint "a helynek színére kimenvén az elsı fundamentom követ tulajdon kezek által le is tették ezen napon munkára megjelent Túrkevi Deputatus és számos oda való szekeres- és gyalogszolgálatú lakosok jelenlétekben". Az építkezést Laczka Ferenc ellenırizte. A téglát helyben égették, a köveket a Bükkbıl hozták. Bellon Tibor néprajzkutató feljegyezte azt a néphagyományt, amely szerint azért lett olyan erıs a híd, mert a környezı réteken összegyőjtött madártojással oltották a meszet februárjában valamennyi pillér és boltozat elkészült. A munka teljes befejezésére 1809-ben került sor. A Zádor-híd 40 öl hosszával (76 m) a legjelentısebb kıhídnak számított. Ezt a nagyszerő építményt pusztította el az 1830-as nagy árvíz. Az árvíz nemcsak a Tisza közvetlen völgyét öntötte el, hanem a Hortobágyot, Hajdúságot és a Nagykunság keleti részét is. A hatalmas víztömeg sodorta el a Zádor-híd 2-2 szélsı nyílását. A híd pusztulása miatt az országos közlekedés is megbénult egy ideig. A forgalom helyreállítása halaszthatatlan érdek volt, így amíg az árvíz nem vonult le, a híd pótlására egy fahidat építettek. Szvitek Ignác szolnoki ácsmester 24 nap alatt elkészítette az új hidat. A kıhíd helyreállításához 1833-ban kezdtek hozzá. Az akkor készült tervrajzról a híd eredeti méretei is leolvashatók. Az eredetileg kilencnyílású hídnak a középsı öt egyforma (3 öl 3 láb mérető) nyílását 4
5 megtartották, a két-két szélsı beomlott nyílást lebontották s a szárnyfalakat a megmaradó hídrészt határoló mederpillérhez helyezték. Az elbontott nyílások mérete a középsı nyílásokénál valamivel kisebb, ami a mellvédfal felsı párkányvonalának lejtésével függ össze. Az elsı nyílás 2 öl 4 láb, a második 2 öl 5 láb, az öt középsı 3 öl 3 láb. Az eredeti híd teljes hossza 40 öl, a helyreállítotté 24 öl 4 láb. A híd költségvetését Dobrova Fábián abonyi kımőves mester készítette, vélhetıen ı végezte a helyreállítási munkákat is. A helyreállítási munkákat még az év ıszén befejezték. [4] A Mirhó gát Szalóknál (ma Abádszalók) ágazik ki a Mirhó-fok, amely a Tisza árvizeit vezette ki a kunság lapályai felé. A kifolyó vizek Kunhegyestıl ÉK-re győltek össze, jelentıs mocsárvidéket alkotva, ahonnan a Kakat-éren keresztül folynak tovább a Karcag, Kisújszállás környéki mocsarakat táplálva. [1] A Tiszántúl elsı jelentıs és nagyhatású ármentesítı munkája az akkori Heves- és Külsı-Szolnok vm. Tisza bal parti részén épült a ma Mirhó.Gyolcsi öblözetként ismert terület a Tiszától elzáró Mirhó-gát volt. Építését azonban sokáig az es évekre, vagy újjáépítésének idejére, 1785-re tették. Valójában azonban ezt a gátat a nagykunság - nevezetesen: Kisújszállás, Karcag, kenderes, és Kunhegyes közerıvel már ben megépítette, majd 1761-ben megerısítette a Mirhó-fokon kitörı s az egész Golcsi lapost elöntı, majd a Kakat-éren és a Sebes-éren keresztül a Nagykunsági jelentıs részét veszélyeztetı Tisza-árvizek elzárására. A Nagykunság érdekeivel azonosak voltak a taskonyi birtokos br. Orczy Lırinc érdekei, aki 1767-ben továbbfejlesztette a Mirhó-gátat és a hullámverés ellen rızsepokróccal, valamint védıfüzes telepítésével védte meg. Az 1770, 1772, és évi rendkívüli árvizek emelkedı maximumait azonban a megye a tározótereket kizáró gátaknak tulajdonította, s amikor az ismételten átszakadt, s az árvíz a megemelkedett árvízszintnek megfelelıen nagyobb pusztítást okozott, mint korábban bármikor Litzner János megyei mérnök javaslatára ban teljesen elbontotta. De a gátépítésben érdekelt kunság véleménye is megoszlott. A kevi tanács pl ban testületileg foglalt állást a korábbi ártéri gazdálkodás mellett: A víznek megtartásáért instálni kell, mivel a víz mindgyárt elmégyen, sok helyen alig vagyon térdig való víz, és ha ez a kevés árvíz nem lett volna, a militia számára szénát sem lehetett volna kaszálni, és barmaink most is egyedül ott élhetnek, ahol a víz a földeket megfutotta Azok a települések, viszont ahol a szántóföldi termelés jobban fejlıdött, nehezen mondtak le az újonnan feltört területek hasznáról, de még a legelıkrıl sem. Súlyosan érintette a településeket az is, hogy a korábbi kb. 600 öl hosszú, közösen épített és védett Mirhó-gát helyett több ezer ölnyi helyi gátakat külön-külön kellett védekezniük tól se vége se hossza az érdekeltek tiltakozásának és a gát helyreállítására irányuló kérvényeknek: a mostani ıszi vetésünket és kaszáló réteinket nagyrészt a Tiszának árja elpusztítja írják a dévaványaiak 1776 végén mivel különben is, mind a Körösöknek, mind a Berettyónak árjai a mi határunkban ütközvén meg a Tiszának árját magán felül bocsáttyák.egy egész év kell mire a víz teljesen levonul. Végül a gát felsıbb helyen történt újjáépítését a Hatkunság (Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton és Túrkeve) ben hajtotta végre, közerıvel, Illéssy János nagykun kapitány vezetésével, a vigyázó ingeniur és minden helységbıl két-két molnár irányításával. A végzett munkákról összesítı nyilvántartás nincs, de az tudható, hogy Karcag 6501 gyalog- és
6 szekeres, Madaras 1170 gyalog- és 611 szekeres, Kunhegyes pedig 1798 gyalog- és 1670 szekeres napszámmal vett részt az építésben. A beépített földmennyiségrıl pedig a gát méretei adnak fogalmat: az újjáépült gát hossza kb 720 öl (1350 m), magassága a terepviszonyoktól függıen 2,0-2,5 öl (3,8-4,75 m), talpszélessége 20öl (38 m), koronaszélessége pedig 7-8 öl (13,3-15,1 m) volt. A gátépítés iratanyagából megtudjuk, hogy a helységekre rótt öl-hányad a dica (rovás, az országgyőlés által megajánlott adó) alapján állapították meg, s személyre is lebontották, oly módon, hogy végül is 1 Ft adó után 1 szekeres vagy 2 gyalognapszámot kellett letölteni. Egy másik érdekesség, hogy az építéshez használt szerszámok sorában hiába keressük a híres kubikus talicskát, a föld szállítására kasokat, teknıket használtak, amelyeket szekérrel szállítottak az anyaggödörtıl a beépítés helyéig. A gát, mint mőszaki létesítmény megfelelt a várakozásnak: csaknem 100 éven keresztül, egészen 1876-ig eredményesen védte az öblözetet a Tisza árvizeitıl. [2] A Szolnok-Taskonyi védtöltés tervezéséhez 1876-ban készült mőszaki leírás az alábbiak szerint rögzíti az eseményeket: A Mirhó-gát 7 törvényhatóság által 1760-ban építetett, 1776-ban kivágatott, azóta a Tisza áradásának sikerrel ellen állott, noha ezen hosszú idı alatt gazdátlanul állván semmiféle gondozásban nem részesült. És azt, hogy a Mirhó gazdátlanul állván, gondozásban nem részesült, nyomatékkal kell hangsúlyoznom, mert ez is egyik indoka annak, hogy ehhez hasonló közerıvel építendı belsı alvó gát tervezését ez úttal javaslatba hozni tartózkodom. Az idei árvíz sem magát a Mirhó-gátat törte ki, hanem több helyen meghágta elsı ízben nem a Mirhó-gát, hanem a lovászháti majorság közelében azon magaslatot, melynek végéhez a Mirhó-gát kötve van, és csak azután eltartóztathatatlanul folyni kezdett, vett magának utat a Mirhó-gát mindkét végénél, hol nagyobb esést és porhagyóbb talajt találva, magának itt mélyített és szélesített utat, késıbb pedig a mint az erıs kifolyás következtében a vízszíne süllyedni kezdett, a lovászhát közelében folyások részben megszőntek, részben pedig csergedezéssé válván, a Mirhó-gáti szakadások elzárása alkalmával szinte betöltettek. A Mirhó-gátat mint második védelmi vonalat az évi árvíz után helyreállították és úttöltésként használták. Mint ilyen ma is fennáll, de árvízvédelmi szerepe az egységes védvonal kiépítése óta nincs. Tisza. Nincs még egy folyó, amely hol méltóságteljes, lassú kanyargásával, hol zabolátlan rohanásával olyan mélyen beásta volna magát a magyar ember szívébe, mint a Tisza. Eleink úgy tartják: a Tisza lágy és szeszélyes akár egy asszony, így hát nem is lehet másként bánni vele. Szeretni kell, de óvni is, hogy örökélető legyen, szépsége még évezredekig nyújtson páratlan élményét, halai táplálják unokáinkat is, és lelkünk hazatalálhasson a békés tiszai tájban. [1] A történeti felszínbontás térképezése a Tisza-völgyben [2] A Közép-Tiszavidék Vízügy múltja I. ( ) [3] Közlekedés, jármővek biztonsága, Budapesti Mőszaki Fıiskola [4] Egyedi hídleírások. A karcagi Zádor-híd Szikszai Mihály Kellemes Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk minden kedves olvasónknak!! A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa Szerkesztıség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) Felelıs szerkesztı: Petráss András tel: (56) Felelıs kiadó: Dr. Háfra István
A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes
A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei 2017. június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes Működési terület, elérhetőség TIVIZIG FETIVIZIG Debrecen Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenProjekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási
RészletesebbenA Tisza tó környékének közlekedése
A Tisza tó környékének közlekedése Piros András KTI Nonprofit Kft, Észak Alföldi Regionális Közlekedésszervezési Iroda Kunhegyes, 2008. szeptember 19. A Tisza tó Tiszai átkelési lehetőségek a Tisza tó
RészletesebbenA DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
Részletesebben83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának
RészletesebbenMÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN
MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július 02. Dr. Kovács Sándor Váriné Szöllősi Irén SZOLNOKI HÍD SZELVÉNYE 2000. április SZOLNOK TISZAPARTI
RészletesebbenA trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1.
A trágyatelepek készitésének alapelvei. F. Engel: Landw. Bauwesen. Berlin, 1885. P. Parey. 327. 1. A legkevesebb gazda van azon helyzetben, hogy a gazdaságában készült trágyát azonnal szántóföldjeire hordassa;
RészletesebbenFéléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
RészletesebbenÁrvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens
Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens Környezet és Energia Operatív Program Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
RészletesebbenProjekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése
Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Kedvezményezett megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0005
RészletesebbenELŐREHALADÁSI JELENTÉS ÉRTÉKELÉS
Közúti Építő és Szolgáltató Kft. 7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 10. Tel./Fax: 74/512-312, 512-313 www.kozuti.epito.hu E-mail: kozuti.epito@t-online.hu ISO 9001/2000 Tanúsítvány r. száma: CERT-5192-2007-AQ-BUD-RvA
RészletesebbenSzolnok Sz gyalog gy os alog Tisz Tis a z híd építése épít 2010.10.22.
2010.10.22. A feladat: Tisza a folyó 334+845 fkm szelvényében A szolnoki Tisza folyó felett átívelő gyalogos éskerékpáros projekt az alábbi fő részfeladatokból tevődik össze: Tiszaligeti oldalon: számára
RészletesebbenVÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..
RészletesebbenKÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról
KÖTI-VIZIG-Szolnok Város Térségi fejlesztése- Tájékoztató szerződésmódosításról Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/49 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Tervezés és kivitelezés Tájékoztató a szerződés
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mint I. fokú hatóság Cím: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf.
RészletesebbenTisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!
Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.
RészletesebbenÖnkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai
Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai Békési István, Gáspár Renáta Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. 1. Előzmények
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés
Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári
RészletesebbenJavno vodoprivredno preduzeće "Vode Vojvodine"
HUROSCG/06/02 A project megnevezése: Határon átnyúló területet védı árvízvédelmi fıvédvonal fejlesztése. I. ütem 0+000-2+100 tkm A megpályázott program megnevezése: Magyarország Szerbia és Montenegró Szomszédsági
RészletesebbenKöltségvetés fıösszesítı. Megnevezés Anyagköltség Díjköltség. 1. Építmény közvetlen költsége 108.526 339.956
Demény Zoltán Megbízó :Monoszló Község Önkormányzata Cím : Monoszló, Fı utca Kelt: 21 év december hó Szám : 21/ SZV-1228 A munka leírása: Monoszló község belterület építési forgalom utáni burkolat, padka
RészletesebbenTiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója
Projekt címe: Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója Projektgazda megnevezése: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosítószáma: ÉMOP-3.2.1/D-09-2010-0004
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
Részletesebben85 éve a belvízvédelem szolgálatában (Makádi szivattyútelep)
85 éve a belvízvédelem szolgálatában (Makádi szivattyútelep) XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. Összeállította: Jilling Alexa 1. Előzmények a) A Csepel-szigeti árvízvédelmi rendszer
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenKiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány
RészletesebbenK Ö L T S É G V E T É S I K I Í R Á S
GÁT-JA BT. Nyíregyháza, Ószőlő u. 116. K Ö L T S É G V E T É S I K I Í R Á S Készült: Csengersima Község Önkormányzat Csengersima, Kossuth u. 60., a Csengersima külterületén a Hrsz: 0138/88 alatt meglévő
RészletesebbenAz árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok
Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki
RészletesebbenTápéi belvízöblözet korszerűsítése I. ütem, a Tápéi szivattyútelep rekonstrukciója. Előadó: Máté-Tóth Anita Szeged, október 19.
Előadó: Máté-Tóth Anita Szeged, 2012. október 19. Hódtó-Kis-Tiszai Érintett lakos szám: 11 806 fő vízrendszer rekonstrukciója I. ütem Tápéi belvízöblözet korszerűsítése I. üteme: I. ELŐZMÉNYEK Év I./0,8m
RészletesebbenKiskörei közös közúti-vasúti Tisza-híd tervezett felújítása
Kiskörei közös közúti-vasúti Tisza-híd tervezett felújítása Benedekné Győri Enikő hidász területi főmérnök MÁV Zrt. ÜVIGHSz PLI Híd és alépítményi osztály HIDÁSZ NAPOK SIÓFOK, 2018. 06. 07. Csikós Csaba
RészletesebbenA nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa
A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
Elıterjesztés sorszáma: 260. Melléklet: 1 db TÁRGY: Külterületi utak fenntartási munkáinak elvégzésére kiírt pályázatra beérkezett ajánlatok elbírálása E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS
RészletesebbenKÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei
KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az
RészletesebbenÁrvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete
Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal KÖZLEMÉNY KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATRÓL [314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet] Ügy száma, tárgya: JN/KTF/04629/2016.; A Tisza hullámtér - Nagyvízi meder vízszállító
RészletesebbenElsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
Részletesebbena Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek
RészletesebbenA VÍZ: az életünk és a jövőnk
A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
RészletesebbenTOP CSOMÓPONT BT. 2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 13./1. lh II/7. telszám: 34/302-010
Tartalomjegyzék UT-001 Mőszaki leírás UT-002 Átnézeti helyszínrajz UT-003 Jelenlegi állapot Kossuth tér-várkanyar és környéke UT-004 Jelenlegi állapot Ady Endre út és környéke UT-005 Jelenlegi állapot
RészletesebbenSárospataki kistérség
Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenA vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó
A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:
RészletesebbenMÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT Budapest, Angyalföldi út /B. fszt. 2.,
MÉRNÖKI VÁLLALKOZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 1134 Budapest, Angyalföldi út 30-32./B. fszt. 2., e-mail: aquarea.bp@gmail.com I. ütem: Barabás Miklós utcától a Gombás-patakig Mobil árvízvédelmi mű ~ 1900 fm
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Árvízvédelem II. 18.lecke Ármentesítés létesítményei Árvízvédelmi gátak két része:
RészletesebbenA közösségi közlekedés átszervezésének tapasztalatai a Tisza-tó környezetében
A közösségi közlekedés átszervezésének tapasztalatai a Tisza-tó környezetében Piros András KTI Nonprofit Kft Észak Alföldi Regionális Közlekedésszervezési Iroda Kisköre, 2010. április 21. A Tisza tó Tiszai
RészletesebbenStratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében
Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának
RészletesebbenMOHÁCSI DUNA HÍD Megvalósíthatósági tanulmányterv Hidász Napok Balatonfüred, június Gilyén Elemér Pont-TERV Zrt.
MOHÁCSI DUNA HÍD Megvalósíthatósági tanulmányterv Hidász Napok Balatonfüred, 2016. június 15-17. Gilyén Elemér Pont-TERV Zrt. Than Mór: Mohácsi csata Előzmények Expo híd 1992 Mohácsi Duna Híd Alapítvány
RészletesebbenSzentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése
Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési
RészletesebbenÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY
KŐBÁNYA KADA UTCA SÖRGYÁR UTCA KERESZTEZŐDÉSÉBEN TALÁLHATÓ SZŐLŐFÜRTÖS FESZÜLET ÁLLAPOTMEGHATÁROZÓ ÉS FELÚJÍTÁSI SZAKVÉLEMÉNY Készítette: Mednyánszky Miklós kulturális örökségvédelmi szakértı Eng.sz.:
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
RészletesebbenT. Pest Megyei Bíróság! keresetlevél
T. Pest Megyei Bíróság! keresetlevél a Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület (Székhely: 2112 Veresegyház, Köves u. 14., Lev. cím: 2112 Veresegyház, Huba u. 43.) felperesnek az Országos Környezetvédelmi,
RészletesebbenTárgy: Bongó - zsomboly (4422-3) KÜJ: 101 509620 ) a T. Felügyelıség által kiadott (Üsz.: 13909/2014, ill. Iktsz. 49906/2014 ) érvényes kutatási engedéllyel rendelkezett 2015-ben a Balatonfelvidéki Nemzeti
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az
RészletesebbenB E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl
Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı
RészletesebbenFekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,
ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék
Részletesebben20/1984. (XII. 21.) KM rendelet. az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről
20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről A belügyminiszterrel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével egyetértésben a következıket
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE
A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
Részletesebben120 éves a Mária Valéria híd
120 éves a Mária Valéria híd A régi és új találkozása a 2001. évi felújításnál - Hajóhíd 1842-1895 A híd rövid története -1893-ban felerősödött az igény állandó vashídra, meghívásos versenypályázat Cathry
RészletesebbenHajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök
Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki
RészletesebbenHatáron átnyúló területet védı árvízvédelmi fıvédvonal fejlesztése I. ütem tkm. I. Értekezlet
Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttmőködési Program Határon átnyúló területet védı árvízvédelmi fıvédvonal fejlesztése I. ütem 0+000 2+100 tkm I. Értekezlet
RészletesebbenTájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról
Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs
RészletesebbenElıszó 1 ELİSZÓ A könyv, amit a Tisztelt Olvasó a kezében tart, az új Országgyőlés alakuló ülésére készült. Elsısorban az Országgyőlés tagjainak, különösen a most elıször megválasztott képviselıknek a
RészletesebbenKis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,
RészletesebbenProjekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója. Projekt azonosító száma: KEHOP
Projekt címe: Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója Projekt azonosító száma: KEHOP-1.3.0-15-2016-00010 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-dunántúli
RészletesebbenJ E G Y Z İ K Ö N Y V
J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Bükkszék Települési Önkormányzat Képviselı-testületének 2010. május 25-én, 15,00 órakor tartott nyílt ülésén. Rendelet száma 8/2010. (V.26.) Határozat száma 91/2010. (V.25.)
RészletesebbenTisztelgés Vincze László szakaszmérnök előtt. Kovács Ferenc
Tisztelgés Vincze László szakaszmérnök előtt Kovács Ferenc Élethossziglan városi mérnök 1940. 04.18 MMABVT 1940 december 3-án tartott választmányi ülésekről. 24. sz. Igazgató főmérnök helyettes Safáry
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenVÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
13. évfolyam 2. szám 6. július VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa 6. Tavaszi árhullám számokban Csapadék
RészletesebbenTavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai
Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj
RészletesebbenA Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István
A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA Szolnok, 2012. január 18. Dr. Nagy István ÁRVÍZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSI FOLYAMAT
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.
A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés
RészletesebbenTájékoztató a évi belvízi helyzetről
[mm] VÍZÜGYI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZPONTI IGAZGATÓSÁG 112 Budapest, Márvány utca 1/d. 1253 Bp. Pf: 56 E-mail: kothay.laszlo@vkki.hu 225-44 Fax: 212-773 Honlap: http://www.vkki.hu Tájékoztató a 21-211 évi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E Szám: VI. 690/2007. E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. június 7-ei ülésére Tárgy: Ingatlanhasznosítással összefüggı ügyek
RészletesebbenIkt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés
SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS
RészletesebbenAz árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban
Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése
RészletesebbenSzerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.
Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI
RészletesebbenTANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)
TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.
RészletesebbenHajózás a Maros folyón
BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások
RészletesebbenENGEDÉLYOKIRAT. Aranyhegyi-patak és Pünkösdfürdői védvonalszakasz árvízvédelme. Kötött
1. oldal Okmány jóváhagyásának száma és kelte: Tervezet Ágazat: Vízgazdálkodási feladatok ENGEDÉLYOKIRAT A feladat megnevezése: Aranyhegyi-patak és Pünkösdfürdői védvonalszakasz árvízvédelme adatokat mft-ban
RészletesebbenOMIT Közlemény Jelenleg 149,2 km-en I. fokú, 56,4 km-en II. fokú, 13,3 km-en III. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve az országban.
OMIT Közlemény Jelenleg 149,2 km-en I. fokú, 56,4 km-en II. fokú, 13,3 km-en III. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve az országban. Az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője a helyszínen ellenőrzi
RészletesebbenMISKOLC NYÍREGYHÁZA VASÚTVONAL TOKAJ TISZA ÁRTÉRI HIDAK
MISKOLC NYÍREGYHÁZA VASÚTVONAL TOKAJ TISZA ÁRTÉRI HIDAK ÁRTÉRI SZAKASZ HOSSZA 2,5 km JELENLEGI ÁLLAPOT KEDVEZŐTLEN ALTALAJVISZONYOK 6-10 m MAGAS TÖLTÉS FOLYAMATOSAN SÜLLYED AZ ÁTFOLYÁST 4 DB MŰTÁRGY BIZTOSÍTJA:
RészletesebbenA múlt és a jelen kapcsolata a Közép-Tisza vidékén
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. A múlt és a jelen kapcsolata a Közép-Tisza vidékén Új létesítmények a Közép-Tiszán, nagy elődeinkről elnevezve Előadó:
RészletesebbenTársulatoktól átvett művek a KÖTIVIZIG területén
októl átvett művek a KÖTIVIZIG területén Békési István, Papp Brigitta Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 5000, Szolnok Boldog Sándor István krt. 4 1)Előzmények Az 1995. évi LVII. törvény 2013. évi
RészletesebbenAz MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja
Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes
Részletesebben1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!
1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!
RészletesebbenA projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.
Projekt címe: VTT Közép-tiszai tározók kiépítése Inérháti tározó Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00013 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-magyarországi
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS. 2009-011-6 RENDKÍVÜLI HAJÓZÁSI ESEMÉNY Szentendrei Duna 22,3 fkm. 2009. február 19. termes személyhajó Mathias Rex 01684
ZÁRÓJELENTÉS 2009-011-6 RENDKÍVÜLI HAJÓZÁSI ESEMÉNY Szentendrei Duna 22,3 fkm. 2009. február 19. termes személyhajó Mathias Rex 01684 A szakmai vizsgálat célja a víziközlekedési baleset és a rendkívüli
Részletesebben