ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia végrehajtását szolgáló 3 éves kormányzati cselekvési terv tartalmáról Budapest, október 1

2 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia végrehajtását szolgáló 3 éves kormányzati cselekvési terv tartalmáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező Kormányhatározatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét. 2

3 A Kormány - 1../2007. (..) Korm. h a t á r o z a t a a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról ( ) 1. A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról (a továbbiakban: stratégia), szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat 2. pontjában foglalt felkérésnek eleget téve, a stratégiában meghatározott célkitűzések végrehajtása érdekében évekre - a szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítását, - a gyermekes szülők munkavállalási esélyeinek javítását, a gyermekes háztartások szegénységének csökkentését, - a gyermekeknek nyújtott szolgáltatások minőségének javulását, ezen intézmények együttműködésének javítását, - a gyermekek jólétének emelését jelöli meg a három éves kormányzati cselekvési terv kiemelt fejlesztési területeiként. 2. A Kormány a három éves cselekvési terv kiemelt fejlesztési területeihez kapcsolódó intézkedésekről elfogadja a melléklet szerinti intézkedési tervet. 3

4 Melléklet az 1./2007. (.) Korm. határozathoz A évekre vonatkozó kormányzati cselekvési terv kiemelt fejlesztési területeihez kapcsolódó intézkedési terv I. A szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítása A/ Teljesebb körű hozzáférés a korai felzárkóztatást szolgáló ellátási formákhoz 1. A problémák korai felismerése, a 0-7 éves korú gyermekek testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődésének segítése, a gyermekek sikeres iskolakezdése érdekében preventív képességgondozó és -fejlesztő szolgáltatásokat kell nyújtani, elsősorban a leghátrányosabb helyzetű, szolgáltatáshiányos térségekben. oktatási és kulturális miniszter Határidő: az előkészítésre: december 31. a szolgáltatások elindítására: I. negyedév 2. Ki kell dolgozni először a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élő 0-7 éves korú gyermekek fejlődésének komplex (szomatikus, pszichomotoros, érzékszervi, kognitív stb.) méréséhez és követéséhez szükséges állapotfelmérő adatlapok standardjait és eljárási protokolljait, annak érdekében, hogy a fejlődésben való megakadás és a fejlődést hátráltató problémák időben felismerhetők és kezelhetők legyenek. Felelős: egészségügyi miniszter Határidő: december A 2. pont szerint kiépítendő adatbázison alapuló, preventív teljes körű szürő- és jelzőrendszereket kell kiépíteni a gyermekek szociális, egészségi, mentális állapotában, valamint magatartásában, és olvasási-számolási képességében mutatkozó fejlődés monitorozására. Felelős: oktatási és kulturális miniszter szociális és munkaügyi miniszter egészségügyi miniszter Határidő: szeptember Biztosítani kell a gyermekek egészségügyi helyzetének javítása érdekében a korszerű gyermek-egészségügyi ismeretek átadását tájékoztatással, oktatással, szemléletváltoztatás elősegítésével, illetve a nyelvi, megértési nehézségekkel küzdő, hátrányos helyzetű szülők számára is könnyen érthető, kipróbálható, begyakorolható ismeretközvetítéssel. Felelős: egészségügyi miniszter 4

5 B/ Jobb iskolázási esélyek a szegénységben felnevelkedő gyermekek számára 5. A tanulók eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák első évfolyamos tanulói alapkészségek fejlesztésének érdekében, az ezt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszert kell alkalmazni. Felelős: oktatási és kulturális miniszter Határidő: december, évente ismétlődően 6. Fejleszteni kell a térségi iskola- és óvodafejlesztő központok (TIOK) regionális hálózatát, az óvodákkal, iskolákkal való kapcsolattartásra, fejlesztő és szolgáltató típusú tevékenységek összehangolására, szolgáltatások nyújtására. Felelős: oktatási és kulturális miniszter 7. A gyermekek alapvető képességeinek fejlesztése, szociális helyzetükből eredő hátrányaik ellensúlyozására támogatni kell a pedagógusok képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítését, az óvodai fejlesztő programok kidolgozását, fejlesztését, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását. Felelős: oktatási és kulturális miniszter 8. A közszolgáltatások jobb térségi ellátását célzó infrastrukturális beruházásokkal párhuzamosan javítani kell a gyermekek nevelését és oktatását szolgáló intézmények hatékonyságát és eredményességét pedagógiai, és intézményi reformokkal, a pedagógusok iskolavezetők képzésével, továbbképzésével. Felelős: oktatási és kulturális miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter 9. Meg kell újítani és ki kell terjeszteni az iskoláskor előtti, 0-7 éves korosztályok nevelési feladataira történő felsőfokú képzést. Felelős: oktatási és művelődési miniszter szociális és munkaügyi miniszter Határidő: szeptember 1. 5

6 C/ Küzdelem a szegregáció ellen, a gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése 10. Elő kell segíteni az inkluzív, együttnevelő pedagógiai kultúra terjedését, a közoktatási intézményekben felismert szegregációs formák felszámolását. Támogatni kell az integrációs és a képesség-kibontakoztató felkészítést, valamint az óvodai fejlesztő programokat, a szakmai szolgáltató feladatok ellátását, a szakmai hálózat kiépítését. Felelős: oktatási és kulturális miniszter 11. A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának visszaszorítása és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani az oktatás hatékonyságát és eredményességét növelő programok fejlesztésére, széleskörű alkalmazására, valamint a minőségi oktatáshoz való hozzáférés társadalmi és területi szempontból való kiegyenlítésére. Folytatni kell az antidiszkriminációs jelzőrendszer kiépítését és működtetését a közoktatási intézményekben. Felelős: oktatási és kulturális miniszter 12. A tanköteles koron túli fiatalok magasabb iskolai végzettséghez juttatása érdekében folytatni kell a Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás módszerének kiterjesztését. A szülők és az iskola kapcsolatának javítása, az iskolai lemorzsolódás csökkentése céljából bővíteni kell a hátrányos helyzetű településeken alkalmazott pedagógiai asszisztensek létszámát. Felelős: oktatási és kulturális miniszter szociális és munkaügyi miniszter 13. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének megerősítése érdekében a Tanoda programban résztvevő gyermekek számát növelni kell. Felelős: oktatási és kulturális miniszter 14. A hátrányos helyzetű szülők szegénységben nevelkedő gyermekei tanulását a továbbtanulást elősegítő, ösztönző támogatási formák, ösztöndíj-rendszerek bevezetésével kell segíteni. Felelős: oktatási és kulturális miniszter 15. A közép- és felsőoktatásban tanuló roma fiatalok tehetséggondozása, anyagi és szellemi támogatása érdekében támogatni kell a Láthatatlan Kollégiumi, valamint az Arany János Tehetséggondozó és Kollégiumi programokat. Felelős: oktatási és kulturális miniszter 6

7 16. A hátrányos helyzetű emberek kiszolgáltatottságának csökkentése, a helyi közösség szerepének a társadalmi integráció elősegítésében való növelése érdekében az aktív állampolgárságra, toleranciára felkészítő programokat kell kidolgozni. Felelős: oktatási és kulturális miniszter 17. A minőségi közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása, ezen belül a gyermekek biztonságos utaztatása, valamint egyéb közösségi célok megvalósítása érdekében a Közösségi busz program keretében évente legalább 70 db buszt kell üzembe helyezni a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. Felelős: önkormányzati és területfejlesztési miniszter II. A gyermekes szülők munkavállalási esélyeinek javítása, a gyermekes háztartások szegénységének csökkentése A/ Foglalkoztatás 18. Támogatási formákat és szolgáltatásokat kell kidolgozni az alacsony iskolai végzettségű emberek elhelyezkedésének, munkahelyre történő tartós beilleszkedésének segítésére. 19. A hátrányok által leginkább érintett kisgyermekes nők, valamint a hozzátartozóik ápolása után a munkaerőpiacra visszatérni kívánók foglalkoztathatóságának javítása, a készségek és a szaktudás megújítása, új ismeretek elsajátítása, munkatapasztalat szerzés biztosítása érdekében kiemelten kell támogatni a nők munkaerő-piaci belépését, visszatérését. Határidő: negyedévtől folyamatosan 20. A munkaerő-kompetenciák fejlesztése érdekében olyan programokat kell indítani, amelyek a szakmai tudás mellett a tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztésével járulnak hozzá a gazdaság versenyképességének növeléséhez szükséges képzett munkaerő biztosításához. A programok az idegen nyelv elsajátítását, felhasználói szintű számítógépes ismeretek megszerzését, valamint a vállalkozási ismeretek és életviteli kompetenciák fejlesztését támogatják. 21. A gyermekes szülők munkavállalási esélyeinek javítását célzó intézkedések és programok hatásait, a munkába lépés és munkában maradás eredményeit folyamatosan követő 7

8 indikátorokat kell kidolgozni és biztosítani kell ennek informatikai hátterét a folyamatos monitoring érdekében. B/ Gyermekek napközbeni ellátásának javítása 22. A szolgáltatáshiányos, illetve a férőhelyhiányos településeken ösztönözni kell a gyermekek napközbeni ellátásának kiépítését. Módszertani segítséget kell nyújtani az önkormányzatoknak az ellátórendszer teljesebb körű és jobb minőségű működtetéséhez. önkormányzati és területfejlesztési miniszter 23. A napközbeni ellátás térítési díj rendszerének átalakításával párhuzamosan olyan támogatási rendszert kell kidolgozni, amely kiegészíti a szociálisan rászoruló gyermekek szülei által fizetendő térítési díjakat. pénzügyminiszter Határidő: augusztus Ki kell dolgozni a bölcsődei-óvodai integráció szakmai, jogi és működési feltételeit, valamint a kistelepüléseken a 0-7 éves korosztályt ellátó intézményrendszer létrehozásának, működtetésének és finanszírozásának kereteit. oktatási és kulturális miniszter Határidő: a koncepció kidolgozására augusztus A szülők munkarendjéhez igazodóan át kell alakítani a gyermekintézmények nyitva tartását, a megnövekedett költségek állami finanszírozásának biztosításával. oktatási és kulturális miniszter pénzügyminiszter Határidő: július Meg kell vizsgálni, hogy a gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások milyen módon vállalhatnának nagyobb szerepet a fogyatékossággal élő gyermekek korai fejlesztésében és napközbeni felügyeletében. oktatási és kulturális miniszter Határidő: január 1. 8

9 27. Annak érdekében, hogy a gyermekek napközbeni ellátása ne csak a tanévhez kapcsolódjon, az általános iskolai napközi foglalkozás normatív támogatását ki kell terjeszteni a nyári időszakra is. Felelős: oktatási és kulturális miniszter pénzügyminiszter Határidő: július 1-től folyamatosan C/ A gyermekes családok szegénységét enyhítő intézkedések 28. A gyermekek szociális biztonságának növelése érdekében 2010-ig fokozatosan be kell vezetni az általános iskola felső tagozatán is a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára az ingyenes étkeztetést. oktatási és kulturális miniszter pénzügyminiszter Határidő: felső tagozat 5. osztály január 1-jétől felső tagozat 6. osztály január 1-jétől felső tagozat 7-8. osztály január 1-jétől 29. A nyári hónapokban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek napi egyszeri melegétkeztetése érdekében ki kell dolgozni a nyári gyermekétkeztetés rendszerszerű működtetésének szabályait és biztosítani kell az ehhez szükséges forrásokat. Pályázati forrásokkal is ösztönözni kell az ehhez szükséges feltételek kialakítását. oktatási és kulturális miniszter pénzügyminiszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter Határidő: a szabályozás kidolgozására: január 1. a nyári étkeztetés kiterjesztésére: július 1-jétől folyamatosan 30. Az egészséges táplálkozás biztosítása, az étkeztetés minőségének és körülményeinek javítása érdekében felül kell vizsgálni a gyermekétkeztetés normatíváját, az elismerhető költségeket, a díjrendszert, az állami hozzájárulást. oktatási és kulturális miniszter pénzügyminiszter Határidő: január A családok lakáshoz jutásának elősegítése, a lakhatási körülményeik javítása, a lakásvesztés kockázatának, a családok lakásfenntartási terheinek csökkentése érdekében felül kell vizsgálni a lakáscélú állami támogatások rendszerét. A szociális bérlakás és lakhatási támogatások átalakításával elő kell segíteni az egészséges, biztonságos, szegregációmentes lakhatást. 9

10 Felelős: önkormányzati és területfejlesztési miniszter szociális és munkaügyi miniszter (hajléktalanság miatt) pénzügyminiszter Határidő: december Felül kell vizsgálni a gyermekes családoknak nyújtott támogatások egész rendszerét, így a családi pótlék további differenciálásának lehetőségét, különös tekintettel a három és többgyermekesek, valamint az egyszülős családok családi pótlékának emelésére. pénzügyminiszter Határidő: december 31. különös tekintettel a családi pótlék differenciált emelésére: január 1. III. A gyermekek jóléte A/ A szabadidő kulturált eltöltésének segítése 33. A Kell egy hely! program keretében komplex ifjúsági közösségi terek, multifunkcionális létesítmények kialakítását kell támogatni, gyermek- és ifjúsági programok céljára. földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter oktatási és kulturális miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter 34. Szabadon használható sportolásra alkalmas terek (grund) építésével és a meglévő sportlétesítmények, iskolai sportpályák délutáni és hétvégi nyitva tartásának támogatásával kell biztosítani a sportolási lehetőségek hétvégi és szünidei biztosítását, a fiatalok szabadidejének hasznosabb eltöltését, sportolási lehetőségének könnyítését. Felelős: önkormányzati és területfejlesztési miniszter oktatási és kulturális miniszter B/ A gyermekeknek nyújtott szolgáltatások színvonalának javítása 35. A regionális operatív program keretében megvalósuló, a gyermekek nevelését-oktatását szolgáló közszolgáltatások térségi ellátásának biztosítását célzó infrastrukturális beruházások eredményességét oktatási programcsomagok adaptációjával, pedagógusoknak, iskolavezetőknek nyújtott továbbképzésekkel, taneszközök, mérési eljárások, mérőeszközök biztosításával kell biztosítani. Felelős: oktatási és kulturális miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter (közszolgáltatások miatt) 10

11 gazdasági és közlekedési miniszter (informatika miatt) 36. A prevenció hatékonyabb megvalósítását célozva a gyermekjóléti szolgálat szakmai fejlesztése keretében az önkormányzatok lehetőségeihez jól igazodó szolgáltatási rendszert, és finanszírozást kell kialakítani. Határidő: a kidolgozásra: szeptember 1. a bevezetésre: január A veszélyeztetett gyermekek személyiségfejlődésének biztosítása, sikeres iskolai karrierje és társadalmi beilleszkedése érdekében, a gyermekek és családjuk számára családi kríziseket kezelő programokat kell kidolgozni és működtetni. 38. A gyermekjóléti szolgáltatás minőségének javítása, hatékonyságának, hatásosságának, és célzottságának javulása érdekében fejleszteni kell a szolgálatok informatikai hátterét, adatbázisok kialakításával. önkormányzati és területfejlesztési miniszter gazdasági és közlekedési miniszter 39. Meg kell teremteni a Kék Vonal Gyermek és Ifjúsági telefonszolgálat kiszámítható működéséhez szükséges feltételeket a krízishelyzetben lévő, segítséget kérő gyermekek, fiatalok számára ingyenes, anonim szolgáltatás megteremtése, az eltűnt gyermekeket segítő, harmonizált európai hívószám bevezetése, valamint operációs központ létrehozása érdekében. Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter külügyminiszter gazdasági és közlekedési miniszter Határidő: január 1-től folyamatosan IV. A program megvalósítását szolgáló egyéb intézkedések A/ A gyermekeknek nyújtott szolgáltatások működési módjának, együttműködésének javítása 40. A gyermekek egyénre szabott képességfejlesztésének, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai eredményének javítása érdekében javítani kell a szociális, egészségügyi, oktatási szakemberek együttműködésének hatékonyságát. Felelős: szociális és munkaügyi miniszter 11

12 egészségügyi miniszter oktatási és kulturális miniszter 41. Ki kell dolgozni a fogyatékos gyermekek korai diagnosztikája és fejlesztése érdekében az egészségügyi, közoktatási, szociális és gyermekvédelmi intézmények együttműködésének jogszabályi, intézményi, működési feltételeit. egészségügyi miniszter oktatási és kulturális miniszter Határidő: december 31. B/ A kormányzati intézkedések eredményességének és költséghatékonyságának mérése 42. A kormányzati cselekvési tervben szereplő intézkedések, programok eredményességének és költséghatékonyságának mérése és értékelése érdekében a) minden közreműködő miniszter, a felelőssége alá tartozó programhoz köteles a Miniszterelnöki Hivatallal és a KSH-val együttműködve kidolgozni a programok, intézkedések eredményeit mérő indikátorokat; b) A Miniszterelnöki Hivatal módszertani segítséget biztosít, folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli a programok megvalósulását és az újabb három éves cselekvési tervhez elemző értékelést készít, ebben együttműködik a Nemzeti Stratégia monitorozását végző Monitoring Bizottsággal; c) A Miniszterelnöki Hivatal az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal együttműködve módszertani segítséget nyújt a kistérségi társulásoknak, települési önkormányzatoknak, annak érdekében, hogy a 47/2007. (V.31.) OGY határozat megvalósulását segítő helyi gyermekesély programokat dolgozzanak ki. A Miniszterelnöki Hivatal gyűjti és terjeszti a gyermekek esélyeit érdemben javító jó gyakorlatokat. Felelős: Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter önkormányzati és területfejlesztési miniszter KSH elnöke C/ Az uniós források felhasználásának koordinációja 43. Az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztési tervek, programok előkészítése és végrehajtása során biztosítani kell a gyermekek esélyeit javító szempontok prioritásként való érvényesítését. Felelős: önkormányzati és területfejlesztési miniszter 44. Évente 5 modell-értékű, komplex, kistérségi szintű kiemelt programot kell indítani az OGY határozatban megfogalmazott célok összehangolt érvényesítésére. 12

13 Felelős: önkormányzati és területfejlesztési miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 45. A gyermekek esélyeit javító uniós fejlesztési források felhasználása során biztosítani kell, hogy a pályázati (versenyeztetett) eljárások mellett a hátrányos helyzetű települések és térségek kedvezőtlen versenyfeltételeit az eljárási rend kompenzálja, és ezzel a programok a felzárkóztatás céljait is szolgálják. Felelős: önkormányzati és területfejlesztési miniszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 13

14 Előterjesztés szöveges része A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia végrehajtását szolgáló 3 éves kormányzati cselekvési terv tartalmáról A teljes parlamenti konszenzussal elfogadott 47/2007. (V.31.) országgyűlési határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról 2. határozati pontjában foglalt felkérés szerint a Stratégia célkitűzéseinek időarányos megvalósítását elősegítő 3 éves cselekvési tervet kell összeállítania a Kormánynak. A cselekvési terv előkészítése Kutatási eredmények, nemzetközi gyakorlatban bevált eljárások hasznosítása Az OGY határozat előkészítése és egyeztetése során határozott szándék volt az, hogy a Stratégia reális, megvalósítható célokat és feladatokat fogalmazzon meg. A szakmai egyeztetések folyamán, a 25 évre szóló stratégia dokumentumainak előkészítésével párhuzamosan, a már sikeres gyermekszegénység enyhítő nemzetközi kormánypolitikák tapasztalatai, a jó gyakorlatok, valamint a hazai kutató-műhelyek tudományos eredményeinek összegyűjtésével megkezdődött a rövidtávon megvalósíthatónak tartott kormányzati cselekvések, intézkedések bő választékának összeállítása. Ez a munkadokumentum volt a kormányzati cselekvési terv elkészítésének kiindulópontja. Új tervezési módszer Módszertani segédlet készült annak érdekében, hogy a költségvetés tervezése során alkalmazott inputtervezés és finanszírozás módszerétől eltérő szemléletű programtervezéshez és finanszírozáshoz a megfelelő eljárások és eszközök összhangját meg lehessen teremteni. A tervezés újszerű feladatot jelent a tárcáknak, mert egyidejűleg kell számot vetni az európai uniós társfinanszírozással készülő fejlesztési tervek gyermekek esélyegyenlőségét elősegítő elemeivel, valamint a költségvetési és jogalkotási területen 3 évre előre kell javaslatot tenni az intézkedésekre. Újszerű, hogy a programtervezés során a célállapot megtervezése, a kívánt változások mértékének kalibrálása megelőzte az ahhoz vezető lépések és forrásszükséglet tervezését. Ugyancsak új feladat, hogy a gyermekszegénység és esélykülönbségek csökkenéséhez, a változások tartalmát jól kifejező indikátorok képzésére is szükség van. Az intézkedések eredményeinek nyomon követéséhez ki kell alakítani a beavatkozások hatásainak, eredményeinek monitorozási rendszerét is. Hiányoznak az elérendő célokat bemutató jelzőszámok A szakértői kidolgozó folyamat során a tárcák fogalmazták meg a saját illetékességükbe tartozó cselekvések, intézkedések terveit, e tárcaanyagok szerkesztett változatát tartalmazza az előterjesztés. A tervezés új módja nehézséget jelent, ezért a 3 éves cselekvési terv céljainak megvalósítása eredményeként előálló elmozdulásokat még nem lehetett körülírni jelzőszámokkal. A tárcák az egyes programpontokhoz tartozóan később megvalósítandó feladatként szerepeltetik az indikátorok, jelzőszámok kialakítását. 14

15 Stratégiai prioritások és megfontolások A szegénységprobléma hagyományos megközelítése A gyermekek esélyegyenlőségének előtérbe kerülése, a gyermekszegénység csökkenése, és különösen, a szegénység újratermelődési ciklusainak megtörése egy sajátos szemléleti fordulat következménye. Korábban különösen a gyermekek szegénységének tárgyalásmódját együttérzés, szánalom és morális elköteleződés hatotta át. A gyermekek esetében nem vethetők fel a sorsuk iránti egyéni felelősségek, viszont annál nyomatékosabban vethető fel a társadalmi, közösségi felelősség a nélkülözés, a rossz életfeltételek miatt. Ez történetileg igen erős, és ma is élő, általánosan osztott attitűd. A gyermekszegénység új megközelítése Az utóbbi időkben számos fejlett országban felerősödött az a megközelítés, hogy a gyermekek elveszítése, az átlagos iskolai- és munkakarrierek trendjétől való leszakadása, a szegénység újratermelődése nem kizárólag erkölcsi probléma, hanem a gazdasági fejlődést és versenyképességet veszélyeztető kockázati tényező. A foglalkoztatás bővülését fókuszba állító gazdaságpolitikai stratégiákkal (Unió: Jobs and Growths ) párhuzamosan, egyre hangsúlyosabbak azok a célkitűzések, amelyek a jövő generációinak kívánnak általánosan jobb feltételeket teremteni magasabb képzettséget követelő munkahelyek, munkakörök betöltéséhez. Össztársadalmi gazdasági érdeket fogalmaznak meg sűrített formában igen jelentős kormányzati programok, kampányok az USA-ban ( No Child Left Behind Act Egyetlen gyereket sem hagyunk hátra- törvény ), vagy Nagy-Britanniában (pl. Every Child Matters Minden gyerek számít ; vagy Sure Start Biztos Kezdet ). E kormányzati politikák szerint a gyermekszegénység csökkentése, a korai életkori fejlődés elősegítése, beruházások a gyermekek egyenlőbb esélyű iskoláztatásába minden más kormányzati programnál, így autópálya-építési és más infrastruktúra-fejlesztési, kutatási és innovációmenedzselési programoknál is nagyobb valószínűséggel megtérülő ráfordítások. Beruházás a jövő generációjába A gyermekek szegénységének enyhítése, az általánosan jobb és egyenlőbb iskolai- és munkakarriereket elősegítő kormányzati stratégiák mozgatója az, hogy lépést kell tartani a világ fejlettebb térségeiben nagyobb sebességre kapcsolt gyermek-esélyegyenlőségi politikákkal, ha a gazdasági fejlődésben is lépést akarunk tartani velük. Különösen indokolttá teszi ezt az elhatározást az is, hogy számos olyan kényelmetlen jelzéssel kellett az utóbbi időben szembenézni mint a PISA jelentés, vagy a szakiskolák által nyújtott ismeretek elértéktelenedése munkaerőpiacon. A tárcák számos olyan, programpontot javasoltak, amelyek vagy már megkezdődtek, vagy már döntés van róluk ám e programelemek számbeli többsége ellenére nem ezek képezik a cselekvési terv leghangsúlyosabb intézkedéseit. A cselekvési terv alapvető szemléletváltozásokra épülő javaslatokat állít a fókuszba, amelyek nem kapcsolódnak a meglevő struktúrákhoz. Az alapstruktúrák működésébe épülnek be az esélyegyenlőség (hátrányos helyzetben élő gyermekek korai életkori fejlődésének elősegítése; diszkrimináció- és szegregáció-mentesség; a munkaerőpiacon értékes alapkompetenciák megerősítése, munkaerőpiaci belépés és részvétel támogatása, stb.) szempontjai. 15

16 Jövőben megtérülő ráfordítások fenntartható fejlődés A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia sajátossága az, hogy nem kívánja bővíteni a gyermekek érdekében működtetett állami elvonásokat és újraelosztásokat, hanem olyan változásokat kezdeményez, amelyek révén a gyermekes szülőknek és a szegénységben élő gyermekeknek a jelenleginél lényegesen nagyobb esélyük nyílik arra, hogy saját maguk, a piacokon, mindenek előtt a munkaerőpiacokon is képesek legyenek boldogulni, pénzt keresni, abból jobban élni. Az eredményes piacra lépést, nagyobb boldogulási esélyt teremtő szándék érvényesül számos foglalkoztatási, oktatási és egészségügyi programkomponensben. A tervek arra építenek, hogy az Uniós forrásokból megvalósuló, egyszeri fejlesztések, beruházások, rendszer-átalakítások révén olyan struktúrák alakuljanak ki amelyek nem sokkal nagyobb működési költségszint mellett is a mainál lényegesen kisebb arányban termelik újjá a gyermekszegénységet, a gyermekek társadalmi kirekesztését. A Kormányzati Cselekvési Terv a javaslatok megjelenítésében, tartalmában és nyelvében is átvette a program előkészületeivel párhuzamosan zajló tervek, innovációs és tervezői műhelyek ( Magyarország Holnap Oktatási, Foglalkoztatási Kerekasztal, Államreform Bizottság, ÚMFT tervek, zászlóshajó programok) koncepcióit, formuláit. Kialakult a tervező műhelyekkel a folyamatos egyeztetés, konzultáció. A megvalósítás prioritásai és megfontolások Pénzügyi megfontolások A Konvergencia Program által körülírt fiskális környezetben a 3 éves program nem tartalmazhat olyan intézkedéseket, amelyeknek jelentős költségvetési többletkiadással járó következményei lehetnek. A program legfőbb fejlesztési forrását az Unió által, az Operatív Programok keretein belül biztosított társfinanszírozás, mindenek előtt a TÁMOP, a TIOP, a hét ROP, illetve az ezen forrásokat koncepcionálisan integráló zászlóshajók biztosítják. Elengedhetetlen, hogy a közeljövőben következetesen meginduljanak azok az előkészítő, tervező munkák, amelyek nyomán a későbbiekben nagy hatékonysággal lehet megkezdeni a források felhasználását. Ilyen, akár az Uniós források menedzsmenti költségei között is elszámolható, viszonylag alacsony költségekkel megindítható előkészületek lehetnek a különféle BA szintű kurrikulum-fejlesztések (kompetencia-alapú, korszerű pedagógiai módszerek; integrált, egyéni fejlesztési eljárások beépítése a pedagógusképzési tanmenetekbe, a 0-7 éves korosztály korai fejlődését elősegítő nevelésére felkészítő BA kurrikulum kidolgozása, stb.), valamint a későbbi, területi és társadalmi kiegyenlítést célzó intézményfejlesztések szükségletfelmérései, kutatási megalapozásai, vagy az új feladatok ellátásához megfelelő humánerőforrás megteremtése, a hatékonyabb feladat ellátáshoz elengedhetetlen adatbázisok, az érdemi elmozdulások mérésére alkalmas információs eszközök létrehozása Rövidtávon azon előkészületek finanszírozására van reális lehetőség amelyek az elkövetkezendő években megnyíló fejlesztési forrásoknak a jelenlegi szintnél sokkal jobb, eredményesebb, az elérendő állapotokra vonatkozó tisztázottabb tervek szerinti elköltését teszik lehetővé. 16

17 A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia, végrehajtását szolgáló 3 éves kormányzati cselekvési terv elemei A gyermekek esélyeit javító program szempontjából a legfontosabb áttételes hatás a fejlesztések területi és társadalmi egyenlőséget szolgáló volta, igazságossága, méltányossága. A fejlesztési programokat a legkönnyebb a már meglevő kapacitások, megkezdett programok bővítésével megvalósítani. A gyermekek esélyeit kiegyenlíteni szándékozó programban számos esetben épp az lenne a cél, hogy a gyermekek fejlődését elősegítő ellátások, szolgáltatások jussanak el azokra a településekre, legyenek elérhetők azon csoportok tagjai számára is ahol és akik számára a jelenlegi struktúrában nem elérhetők. Elsősorban a jelenleg intézményhiányos kistelepülések, hátrányos helyzetű kistérségek, valamint ellátatlan célcsoportok romák, fogyatékosok, iskolázatlanok, stb.- elérése a kritikus kérdés. A szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítása jobb iskolázási, munkába állási, mobilitási esélyek a szegénységben felnevelkedő gyermekek számára 2001 és 2006 között tovább nőtt az általános iskola nyolc osztályát elvégzők aránya, de mind 2001-ben, mind 2006-ban az átlaghoz képest kétszeres volt a szegények esélye, hogy legfeljebb a 8 általánosig jussanak el. Ugyancsak az átlaghoz viszonyítva a szegények mindkét vizsgált évben fele akkora eséllyel jutottak az érettségiig, és 4-5-ször kevesebb eséllyel a diplomáig. Míg országos szinten ezen az 5 éven belül is szignifikánsan tovább nőtt az érettségizettek és diplomások aránya, a szegény mintán belül jó esetben is inkább stagnálást, olykor enyhe romlást regisztráltunk. Ez a tendencia azt is jelenti, hogy az alacsony iskolai végzettség 2006-ban nagyobb eséllyel vezet szegénységhez, mint 2001-ben. 1 Míg az adott időszakban a jövedelmi helyzet nem romlott tovább, (a szociális rendszer jól teljesített, mert csökkentette a jövedelmi deprivációt a szegények körében), addig a szegények iskolázottsága és foglalkoztatása nem javult Az óvodai ellátás a gyerekek 87%-ának, a bölcsődei ellátás csak a korosztály 8%-a számára elérhető. A szegénységben élő gyermekek kisebb arányban járnak óvodába, bölcsődébe. A 0-7 évesek intézményes ellátása általában városi, nagyvárosi környezetben, a bölcsőde, jellemzően dolgozó szülők számára hozzáférhető szolgáltatás. I. A szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítása A/ A teljesebb körű hozzáférés a korai felzárkóztatást szolgáló ellátási formákhoz Biztos Kezdet Program A Biztos Kezdet program középpontjában a hátrányos helyzetben lévők, így pl. a szegénységben élő, munkanélküli, halmozottan hátrányos helyzetű településeken élő gyermekes családok állnak, akik az egészségügyi, gyermekjóléti és szociális alapellátásokat azok területi hozzáférési és minőségi egyenlőtlenségei miatt kevésbé tudják igénybe venni, mint a többi család. A programot olyan településeken kell elkezdeni, ahol nagy arányban élnek jelentős szegénységi kockázatú családok, de ezeken a településeken a program az összes ott élő gyermeknek és szüleiknek szól, függetlenül a család szociális helyzetétől. A Biztos Kezdet Program esélyt ad a programban részt vevő 0-7 éves korú gyermekek és családjaik számára, hogy a gyermekek életének legkorábbi időszakában segítséget kapjanak a 1 ELTE TáTK Szegénység és kirekesztés kutatás megállapítása

18 testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődéshez. A problémák korai felismerése, a programhoz kapcsolódó szakemberek folyamatos támogatása, a gyermekekkel és a szülőkkel való közvetlen foglalkozás hozzájárul a programban részt vevő gyermekek sikeres iskolakezdéséhez. A program célja: a gyermekek szociális, érzelmi és kognitív fejlődésének elősegítése, tanulási képességeinek javítása, alkalmazkodási és nyelvi képességeinek fejlesztése; családok és szülők támogatása a deprivációs ciklus megtörése érdekében; az egészségkultúra fejlesztése, az egészségi állapot javítása; a speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk támogatása, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz való hozzáférést; a segítőszakmák koordinációja, a közösségi részvétel és a helyi közösségek erősítése, a civil részvétel terepeinek bővítése. Olyan elérhető és a szükségletekre válaszoló szolgáltatást kell nyújtani, amely figyelembe veszi a helyi igényeket és a település sajátosságait; a szülők aktív részvételére épít; megteremti az együttműködést a szociális, egészségügyi és oktatási intézmények között. Minden Biztos Kezdet program a helyi szükségletektől függően alakul, de minden programnak biztosítania kell az alábbiakat: az érintett gyermekek és családok felkutatását, bevonását a programba; a családok és szülők szolgáltatásokkal, tanácsadással történő támogatását, a szülők foglalkoztathatóságának javításával kapcsolatos tevékenységeket; jó minőségű játékot, tanulást és gondozást a gyermekek számára; gyermek-egészségügyi és -fejlesztési tanácsadást; a speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk támogatását, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Forrás: TÁMOP művelet (TÁMOP akcióterv: és konsrtukciók) Preventív, teljes körű szűrő és jelzőrendszerek kiépítése a gyermekek szociális, egészségi, érzelmi fejlődéséről, valamint magatartási és olvasási-számolási képességeiben mutatkozó fejlődés monitorozására Az alapkészségek vizsgálatát, illetve a készségek fejlődésének követését az oktatás területén jogszabály garantálja. Országos mérés, értékelés keretében meg kell vizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. A mérésekről országos, intézményi és fenntartói szintű elemzések készülnek. Forrás: TÁMOP, prioritás Koragyermekkori program, művelet Korai életkori komplex állapotfelméréshez és szűréshez protokolok kidolgozása A 0-7 éves gyermekek fejlődésének komplex felméréséhez és követéséhez szükséges eljárási protokollok kidolgozása. Célzott hatások: A gyermek egészségügyi, különös tekintettel a hátrányos helyzetben lévő és hátrányos helyzetű kistelepüléseken élő gyermekek, ellátási színvonalának és az ahhoz való hozzáférés javítása. 18

19 Indikátorképzés felelőse: Országos Tisztifőorvosi Hivatal/ Országos Gyermekegészségügyi Intézet/ Országos Szakfelügyeleti-Módszertani Központ Forrás: - fejlesztési forrás: TÁMOP, Koragyermekkori program, művelet Fenntartás: költségvetési források Korai életkori komplex állapotfelméréshez és szűréshez adatlap A 0-7 éves gyermekek fejlődésének komplex (szomatikus, pszichomotoros, érzékszervi, kognitív stb.) felméréséhez és követéséhez szükséges az állapotfelmérő adatlap standardjainak a kialakítása, mely nagyban támaszkodik a védőnői szolgálat meglévő, de nem digitalizált információira, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgálatok által gyűjtött adatokra, valamint a közoktatás hatókörében rendelkezésre álló információkra. Célzott hatások: a hátrányos helyzetben lévő és hátrányos helyzetű kistelepüléseken élő gyermekek egészségügyi ellátáshoz (elsősorban a prevenció részét képező testi, pszichomotoros, mentális és érzékszervi fejlődést követő, szűrővizsgálatokhoz) való hozzáférés javítási lehetőségének vizsgálata, annak érdekében, hogy a fejlődésben való megakadás és a fejlődést hátráltató problémák időben felismerhetők, és kezelhetők legyenek. A korai gondozás elősegíti a gyermekek sikeresebb iskolai pályafutását, a társadalmi beilleszkedését. Indikátor képzés felelőse: Országos Tisztifőorvosi Hivatal/ Országos Gyermekegészségügyi Intézet/ Országos Szakfelügyeleti-Módszertani Központ A szülők gyermekeik gondozásával, fejlesztésével, nevelésével kapcsolatos jártasságának növelése különösen a hátrányos helyzetű családok körében (szociálisan hátrányos helyzet, alulképzettség, nyelvi, megértési problémák) A nyelvi, megértési nehézséggel küzdő, hátrányos helyzetű szülők számára is könnyen érthető (pl. ábrákkal, rajzokkal) kiadványok, szórólapok, plakátok készítése, terjesztése. Mintamodell kialakítása, jó gyakorlatok megismertetése. Célzott hatások: a gyermek egészségügyi, különös tekintettel a hátrányos helyzetben lévő és hátrányos helyzetű kistelepüléseken élő gyermekek, ellátási színvonalának és az ahhoz való hozzáférés javítása. Forrás: - fejlesztési forrás: Társadalmi Megújulás Operatív Program (6. prioritás, művelet), Koragyermekkori program Fenntartás: költségvetési források B/ Jobb iskolázási esélyek a szegénységben felnevelkedő gyermekek számára A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért indokolt az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazása. A közoktatás hatékonyságának, eredményességének javítása, az oktatási szektorban működő intézmények együttműködési, fejlesztési, koordinációs, valamint szolgáltató kompetenciáinak 19

20 korszerűsítése elősegíti a közoktatási intézményrendszer egészének modernizációs folyamatát. A térségi iskola- és óvodafejlesztő központok (TIOK) cselekvő szerepet vállalnak a regionális hálózat kiépítése után a közoktatási intézmények modernizálásában. A hálózatépítés célja az intézményekkel, együttműködő szervezetekkel való együttműködés, kapcsolattartás, fejlesztő és szolgáltató típusú tevékenységek összehangolása, szolgáltatások nyújtása, szakmai kompetenciák és kapacitások növelése. A gyermekek szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó pedagógiai módszerek alkalmazását az eddiginél erőteljesebben kell ösztönözni. A képesség kibontakoztató felkészítés szervezésének keretei szabályozottak, célja a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyeinek kiegyenlítése. A 0-3 éves korosztály nevelési feladataira, a 0-7 éves, iskola-előtti korosztály összehangolt és integrált nevelésére történő felkészítés érdekében, a korosztályt ellátók egységes, komplex BA szintű képzésének kimunkálására lenne szükség. A képzések megújítása szerepel a TÁMOP műveletben (Beruházás a jövőnkbe) is. A gyermekek egyénre szabott képességfejlesztésének, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai eredményességének javításának érdekében megvalósuló intézkedések a különböző szociális, egészségügyi, oktatási szakemberek, szolgáltatók együttműködése hatékonyságának javítását, kiterjesztését, a korai képességgondozást végző szakemberek kapacitásfejlesztését, a szakmai feltételek és képzés fejlesztését foglalja magában. A szegénységben felnevelkedő gyermekek jobb iskolázási esélyeinek biztosítása érdekében szükséges a korszerű pedagógiai módszerek elterjesztése, így a kommunikáció nyitottságára orientáló és kommunikatív képességeket fejlesztő, a korai felzárkóztatást támogató elvek beépítése a 0-7 éves korosztály nevelési feladataiba. A napközbeni ellátást érintő képzésekben, továbbképzésekben a hátrányos helyzetű családokkal való foglalkozáshoz szükséges ismeretek beépítésével sikeresebben, a szülőket is bevonva tudnak foglalkozni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és családjaikkal. Cél: a pedagógusok problémaérzékenységének fejlesztése, felkészítés a problémák korai érzékelésében, jelzésében és a specializálódott segítő szakemberekkel való együttműködésre; felkészítés a szülőkkel, különösen a szegénységben élő, hátrányos helyzetű szülőkkel való együttműködésre. Forrás: TÁMOP új képzési struktúra kialakítása, új szakok nyitása Költségvetés: normatíva-emelkedés, működési költségtöbbletek, Intézményi költségvetésen belüli átrendezés Forrás: TÁMOP Beruházás a jövőnkbe, Gyerekesély óvodai komponens, új képzési struktúra kialakítása, új szakok nyitása 20