A Magyar Sugárterápiás Társaság XII. Kongresszusa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Magyar Sugárterápiás Társaság XII. Kongresszusa"

Átírás

1 62 Kongresszusi összefoglaló A Magyar Sugárterápiás Társaság XII. Kongresszusa Kecskemét, 205. május 4 6. Egyedüli kis vagy nagy dózisteljesítményű szövetközi brachyterápia összehasonlítása a korai, szervre lokalizált prosztatarák kezelésében. Prospektív, randomizált klinikai vizsgálat Ágoston P., Major T., Baricza K., Szabó Z., Jorgo K., Polgár Cs. Dózisparaméter (előírás HDR/LDR) HDR (%) átlag (tartomány) LDR (%) átlag (tartomány) Céltérfogat V00 ( 95% / 95%) 96,9 (95 98) 99,4 (99 00) Céltérfogat D90 ( 0% / 0%) 07,3 (03 ) 26 (34 9) Urethra D0 ( 20% / 50%),9 (08 8) 39,2 (35 45) Urethra D30 ( 00% / 30%) 08,4 (04 0) 32,2 (29 40) Rectum D 2 cm 3 ( 50% / 00%) 5, (46 55) 63,6 (52 78) Rectum D 0, cm 3 ( 80% / 38%) 7,9 (68 77) 9,8 (8 8) Cél: Korai, szervre lokalizált prosztatarákos betegek kezelésében az egyedüli kis ( low-dose rate =LDR) és nagy dózisteljesítményű ( high dose rate =HDR) szövetközi brachyterápia (BT) összevetésére indított prospektív, randomizált klinikai vizsgálat és az első, protokoll szerint kezelt betegek kezelési adatainak bemutatása. Anyag és módszer: A vizsgálatba a betegbesorolást 205 januárjában kezdtük el. Legfontosabb beválogatási kritériumok a kis (KIK) vagy közepes kockázatú (KÖK), szervre lokalizált prosztatarák, éves életkor, PSA 5 ng/ml, Gleasonpontszám <8, T2c státusz voltak. Február végéig 2 beteget randomizáltunk (kockázati csoporton belül : arányú randomizáció) és kezeltünk (KIK: 6 beteg, KÖK: 6 beteg). Öt beteg LDR, 7 beteg HDR BT-t kapott. A BT-t transzrektális ultrahangvezérlettel a gáton keresztül szúrt tűkkel végeztük. Az LDR kezelésnél kötött I-25 sugárforrást (Bebig, Németország), a HDR BT-nál Ir-92 léptetett sugárforrást (Elekta, Svédország) és utántöltő készüléket használtunk. A céltérfogat KIK esetén a prosztata, KÖK-nál a prosztata körül a posterioron kívül minden irányban három milliméterrel kiterjesztett térfogat volt. A céltérfogat dózisa az LDR karon 45 Gy, a HDR karon 9 Gy volt. A vizsgálat elsődleges végpontjai az akut és késői mellékhatások, másodlagos végpontjai az életminőség, a szexuális funkció, a vizelési funkció, a biokémiai relapszustól mentes túlélés, a lokális recidívától mentes túlélés és a betegségspecifikus túlélés. A vizsgálatra ETT TUKEB engedélyt (4479/203/OTIG) kértünk és regisztráltuk (NCT ) a ClinicalTrial.gov honlapon. Eredmények: A kezeléseket minden esetben problémamentesen végeztük el, a betegek két éjszakát töltöttek osztályunkon. A tűzdelésekhez átlagosan 9 tűt (6 24 tű) használtunk. Az LDR kezeléseket átlagosan 34 darab (23 45 darab) sugárforrással végeztük, 0,562 mci egyedi aktivitással. Érdemi perioperatív szövődményt nem tapasztaltunk, retenció miatti katéterezésre nem volt szükség. A vizsgálat fontosabb dózis-térfogati előírásait és a kezelések dozimetriai adatait mutatja a táblázat. Következtetés: Tudtunkkal a világon elsőként hasonlítjuk össze prospektív, randomizált vizsgálatban a korai, szervre lokalizált prosztatarákos betegek kezelésében az egyedüli LDR és HDR BT-t. A betegbesorolást elkezdtük, a kezdeti tapasztalatok kedvezőek. A dozimetriai adatok az LDR kezelésnél az előírtaknak megfeleltek, a HDR BT egyes eseteiben az urethra D30, a rectum D 2cm 3 értékei a kívántnál nagyobbak, a céltérfogat D90 értékei a kívántnál kisebbek lettek. Az eltérések a 0%-ot nem haladták meg, de a HDR BT-s dózis-térfogati előírások átgondolását teszik szükségessé. A betegbevonás ütemének fenntartásával 5 év alatt elérhető a vizsgálat tervében kitűzött karonkénti beteg kezelése. Az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központjában végzett vulvatűzdelés ismertetése Árkocsevics E., Petre I., Ágoston P., Major T., Baricza K., Polgár Cs. Cél: Vulvatumoros betegnél alkalmazott frakcionált, nagy dózisteljesítményű, szövetközi brachyterápia bemutatása a műtősnő szemével. Anyag és módszer: 203-ban osztályunkon egy 9 éves betegnél alkalmaztunk vulvabrachyterápiát helyi tumorkiújulás miatt. Előzőekben a beteg külső sugárkezelésben részesült a kismedencére, vulvára, inguinákra. A vulvatűzdelés menetét fázisokra bontottuk. Ismertetjük az egyes fázisok jellemzőit, a kezelőszemélyzet teendőit. Előkészítés: A betegen a beavatkozáshoz szükséges vizsgálatokat előzőleg elvégeztük, labor-, EKG-, mellkas-rtg-, aneszteziológiai vizsgálatra küldtük. Műtéti előkészítés: A beteget felvilágosítjuk a tűzdelés menetéről, megnyugtatjuk, bevezetjük a műtőbe. Gerincközeli érzéstelenítés után kőmetsző helyzetben felfektetjük a műtőasztalra. A műtéti területet leborotváljuk, lemossuk, sterilen beizoláljuk. A beteg nyugodt, ellazult állapota, kényelmes fektetése megkönnyíti a beavatkozást. Katéterimplantáció: Az eszközöket fémtűk, műanyag katéterek előkészítjük. Az orvos 3 síkban 9 db fémtűt szúr be a vulva állományába. Ezeket flexibilis, 6 fr vastagságú műanyag katéterekre cseréljük, amelyek a betegben maradnak a sugárkezelés végéig. A katétereket megfelelő méretre vágjuk és a sorszámozott gombokkal rögzítjük mindkét oldalon. Besugárzási terv készítése: A tűzdelt vulváról a fizikus és az orvos elkészíti a besugárzási tervet. A sugárkezelés: A besugárzási terv alapján, az első napon egy, majd három napon át napi két frakcióban adunk brachyterápiát. Ellenőrizzük a katéterek és csatlakozók állapotát, a gombok helyzetét, az összekötéseket. A besugárzáshoz távvezérelt, utántöltéses ( after-loading ) készüléket használunk Ir-92 sugárforrással. A kezelés alatt csak a beteg van a brachyterápiás műtőben, a beteggel a kommunikáció a besugárzás alatt mikrofonon történik. A kezelés alatt a beteg állandó felügyeletét a műtőben elhelyezett kamera segítségével biztosítjuk, a kezelés menetét monitoron követjük. Az utolsó frakció végén a katétereket eltávolítjuk, a szúrt bőrpontokat fertőtlenítjük, és steril fedőkötéssel látjuk el. Eredmények: 203-ban sugárterápiás központunkban egy esetben végeztünk tűzdelést recidív vulvatumor miatt. A besugárzás 7 frakcióban, 3,5 Gy frakciódózissal, 24,5 Gy összdózisban történt. A kezelés után 3 héttel a vulvatumor makroszkópos mérete körülbelül a felére csökkent. A beteg fájdalmai jelentősen csökkentek. Enyhe epithelitisen kívül érdemi mellékhatást nem észleltünk. Következtetések: A vulva primer vagy recidiváló daganatai esetén is alkalmazható kezelés a szövetközi brachyterápia. A vulvatűzdelés menete fázisokra osztható. A műtősnőnek ismernie kell a beavatkozás menetét. Fontos szerepe van a beteggel való kommunikációban a beavatkozás alatt és a kezelések közben a biztonságos és pontos besugárzás érdekében. A kezelés során a beteg, az orvos, a fizikus és a műtősnő összehangolt együttműködése szükséges. Sztereotaxiás ablatív mellkasi sugárterápia bevezetése az Országos Onkológiai Intézetben esetbemutatás és a technikai háttér ismertetése Bajcsay A., Pócza T., Lövey J., Szilágyi A., Zongor Zs., Major T., Ágoston P., Polgár Cs. Cél: A mellkasi kis térfogatú céltérfogatok esetében alkalmazható extrakraniális sztereotaxiás ablatív sugárkezelés (Stereotactic Ablative Body Radiotherapy: SABR) bevezetésének bemutatása. Anyag és módszer: Intézetünkben 202 februárjától alkalmazott légzéskompenzált mellkasi sugárkezelések tapasztalatai és az irodalmi adatok alapján 205. márciustól bevezettük az extrakraniális sztereotaxiás ablatív mellkasi sugárkezelést. Korai Professional Publishing Hungary

2 A Magyar Sugárterápiás Társaság XII. kongresszusa 63 stádiumban lévő, kis kiterjedésű, igazolt nem kissejtes (NKS) vagy nem verifikált PET-pozitív, valamely okból műtétre nem alkalmas tüdőrákos betegnél kezdtük alkalmazni a SABR-t. A kezelés technikai feltételei: 4-D topometriás CT-készítési lehetőség, megfelelő betegrögzítés és pozicionálás (6D kezelőasztal), napi ellenőrzést biztosító lágyrészérzékeny kv-os CBCT és IGRT rendelkezésre állása, nagy dózisteljesítményű (FFF üzemmódban működő) lineáris gyorsító és modern besugárzástervező rendszer, valamint a kismezős tervek verifikációjára alkalmas mérőeszközök. Első betegünk St. I/a: Ta N0 M0 kiterjedésű volt, betegsége a bal alsó tüdőlebenyben, a centrális zónától és a mellkasfaltól több mint 2 cm-re a tüdőparenchymában helyezkedett el. A SABR-t IMAT (RapidArc) technikával végeztük, az alkalmazott dózis/frakcionálás: 8 7,5 Gy volt (BED=05 Gy). A tervezett dóziseloszlást 4D Octavius fantommal és Radiochromic filmmel ellenőriztük. Minden egyes frakció előtt és után CBCT ellenőrzéseket végeztünk az intrafrakcionális elmozdulások meghatározására, a képillesztés az ITV alapján a tumorra történt. A kezelések során 2 korlátozott ívből összesen 2332 monitoregységet adtunk le, kiegyenlítő szűrő nélküli ( flattening filter free ; FFF) üzemmódban, 6 MV fotonenergiával, 05 mp kezelési idő alatt. A teljes kezelési idő 2 perc volt. A beteget CT- és PET/CT-, ill. légzésfunkciós vizsgálatokkal követtük. Eredmények: A SABR kezelés minden frakciója a tervezett dózissal leadható volt. A nemzetközi ajánlásokban szereplő összes dóziskritérium teljesült a céltérfogatra és a védendő szervekre nézve. A fantommal és a filmmel végzett tervverifikáció gamma-index értéke 3%/3 mm esetén 99,6% és 99,8%, ill. 2%/2 mm esetén 89% és 99% volt. Az átlagos intrafrakcionális elmozdulás mm, ill. fok alatt volt, minden irányban. A kezelés megszakításához vezető mellékhatást nem észleltünk. Következtetés: Megfelelő technikai felszereltség esetén és szakmai felkészítést követően a SABR a klinikai gyakorlatba bevezethető, megfelelő minőségbiztosítás mellett a nemzetközi dozimetriai előírások a gyakorlatban is teljesíthetőek. Korai stádiumban lévő, bármely okból nem operálható NKS tüdőrákos betegeknél az intézetünkben bevezetett SABR kezelés a definitív műtéti ellátás csaknem egyenértékű alternatívája lehet. CT-képvezérelt, intenzitásmodulált ívterápiás sugárterápiás program klinikai rutinba való bevezetése és a megfelelő rendszeres minőségbiztosítás protokollizálása Balogh I., Jánváry Zs. L., Valastyánné Nagy J., Horváth Zs. Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Onkológiai Klinika, Sugárterápia Osztály, Debrecen Célkitűzések: Komputertomográfia-alapú, képvezérelt, modern, dinamikus ívterápiás kezelési program bevezetése és minőségbiztosításának bemutatása. Anyag és módszer: A Debreceni Onkológiai Klinikán üzembe helyezett Elekta Synergy típusú, Agility fejjel és kilovoltos CT képvezérlési lehetőséggel felszerelt lineáris gyorsítón bevezetésre került az ívterápiás sugárterápiás kezelés. Ennek a programnak az alapjait és fizikusi minőségbiztosítási hátterének megalapozását kívánják bemutatni a szerzők. Eredmények: Specifikus teszteket végeztünk a gyorsító ún. dinamikus intenzitásmodulált kezeléseinek ellenőrzésére. Napi, heti és havi rendszerességű fizikusi minőségbiztosítási protokollt dolgoztunk ki, és ezt a rendszeres gyakorlatban is megvalósítottuk. A modern sugárterápiás technikák és a kilovoltos CT-alapú képvezérelt sugárterápia bevezetésre került. Következtetések: Új kezelési technikák, így az ívterápiás sugárkezelés bevezetése előtt ajánlott specifikus tesztek elvégzése és átlátható, szigorú minőségbiztosítási protokollok felállítása. Emellett szükség van az ellátásban részt vevő fizikusok, orvosok és sugárterápiás asszisztensek megfelelő képzésére. Vesetranszplantált betegek egésztest-besugárzásának tervezése Baricza K., Heissler D., Fábry L., Lengyel L. 2 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, 2 Szent László Kórház, Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztály, Budapest Cél: Olyan betegeknél, akik csontvelő- vagy őssejtátültetés előtt a kondicionáló kezelés során mind kemoterápiában, mind egésztest-besugárzásban részesültek, de korábban vesetranszplantáción estek át, a kezelés során a beültetett vese dózisát korlátozni kell, ami speciális besugárzási és tervezési technikát igényel. Célunk a speciális tervezés bemutatása. Anyag és módszer: Az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központjában két olyan myeloma multiplexben szenvedő beteget részesítettünk egésztestbesugárzásban, akinek az anamnézisében alapbetegségéből adódóan veseelégtelenség, majd sikeres veseátültetés szerepelt. Az egésztest-besugárzást általában 4 frakcióban hajtjuk végre a test középvonalától 3,5 m-re levő Co-60 sugárforrással, hanyatt és hason fekvő testhelyzetben, 2 Gy összdózissal, a tüdő dózisát 8 Gy-ben maximálva. Ennek érdekében az első két frakcióban mindkét testhelyzetben a kezelés teljes tartama alatt, a 3. frakcióban a kezelési idő egy részében a tüdőt takarással védjük. Az utolsó frakcióban nem alkalmazunk tüdőtakarást. Az átültetett vese kisebb dózist kaphat, ezért a szokásos kezelési módtól eltérően ezt a vesét is takarjuk. A vesetakarást csak hanyatt fekvő helyzetben alkalmazzuk, minden frakcióban a teljes besugárzási idő alatt. A különböző reprezentatív testkeresztmetszetekben végzett effektív szövetvastagság-mérésen alapuló besugárzástervezés során a tüdőre és az egésztest-dózisra vonatkozó előírások figyelembevételével határozzuk meg a kezelési időt, valamint a tüdőtakarások idejét. A vesetranszplantált betegek esetében az alaptervhez kiegészítő tervet készítettünk, amelyben a kiszámított besugárzási időt bemenő adatnak tekintettük. Az egyik betegnél egy alternatív kiegészítő tervet is készítettünk, amelyben a tüdő helyett a vese dózisát maximáltuk, és összehasonlítottuk a kiegészítő terveket. Eredmények: A két kezelésben a beültetett vese átlagdózisa 7,5, ill. 7,85 Gy volt, a megfelelő minimális és maximális dózisokra 7,9 és 7,78 Gy, ill. 7,64 és 8 Gy adódott. Az utóbbi kezelés esetében két kiegészítő terv készült, ezek némiképp eltérő kezelési időt adtak: az alaptervhez illesztett változatban a teljes kezelési idő 37, perc, a vesetakarás ideje 58,5 perc volt, míg az alternatív szerinti megfelelő idők 37,5, ill. 58,8 percnek adódtak, ami megközelítőleg 0,2%-os eltérésnek felel meg. A tényleges kezelési időt mindig az alapterv alapján állítottuk be, ezért a vese alternatív kiegészítő tervben szereplő dózisát az idők arányában korrigáltuk. A korrekcióval meghatározott átlagos, minimális és maximális vesedózisok rendre 7,85, 7,62 és 7,99 Gy-nek adódtak, ami elhanyagolható különbség. Következtetések: Az alap- és a kiegészítő terv együttes alkalmazásával jól meghatározható a beültetett vese dózisa. A kezelési időt bemenő adatként kezelő, ill. a vesére alkalmazott dóziselőírás alapján meghatározó kiegészítő terv között kis eltérés tapasztalható, ami arra vezethető vissza, hogy a kezelési időt nem pontosan ugyanazon keresztmetszeteken végzett mérések alapján számítottuk ki. Az eltérések csekély volta arra utal, hogy a keresztmetszetek kiválasztása nem befolyásolja a mérési bizonytalanságnál nagyobb mértékben az eredményeket. Fej-nyaki daganatok kezelésében dinamikus ívbesugárzással szerzett kezdeti tapasztalataink Bégányi N., Farkas R., Klinkó T., Katona Cs., Mészáros E., Szarvas V., Landherr L. Uzsoki Utcai Kórház, Onkoradiológiai Központ, Budapest Célkitűzés: Fej-nyaki daganatok sugárkezelésében alkalmazott dinamikus ívbesugárzással (IMAT) szerzett első tapasztalataink ismertetése. Módszerek: 204. november és 205. február között osztályunkon 6 laphámrákos fej-nyaki daganatos beteg részesült RapidArc technikával kivitelezett sugárkezelésben, ebből 5 beteg (83%) kombinált radio-kemoterápiát kapott. A tervezési CT-vizsgálatok termoplasztikus maszkrögzítést követően 3 mm-es szeletvastagsággal készültek, a céltérfogat kijelölése PET-CT, illetve MR fúzió alapján történt. A RapidArc besugárzási tervek elkészítéséhez Eclipse.0 tervezőrendszert használtunk, a sugárkezelést 6 MV foton alkalmazásával, Clinac IX besugárzó berendezéssel végeztük. A betegek 2 Gy frakciódózissal a nyaki nyirokrégiókra 50 Gy, ezen belül a recidíva szempontjából magas rizikójú területre 60 Gy, míg a makroszkópos tumorra 70 Gy irradiációt kaptak. Az első 3 kezelési napon, majd az irradiáció során hetente cone-beam CT ellenőrzést végeztünk. A kezelés 5. hetén egyedi mérlegelés alapján ismételt tervezési CT történt, és a kezelési terveket a bekövetkezett térfogatváltozásokhoz adaptáltuk. A besugárzási tervek dozimetriai értékelése a DVH alapján történt. Vizsgáltuk a céltérfogat dózishomogenitását, a parotis (Dátl., V 30 ) és a gerincvelő (D max. ) dózisterhelését. A kezelések során észlelt akut mellékhatásokat CTCAE v3.0 alapján rögzítettük. Eredmények: Az előírt dózis 07%-át meghaladó túldozírozás, illetve 95%-át el nem érő aluldozírozás százalékos aránya jóval kisebb mértékű, mint a hagyományos 3D konformális tervezés esetén. Az ellenoldali parotisok D átl. átlaga 26 (24 30) Gy, V 30 értékek átlaga 26 (8 40)%, azonos oldali parotisok D átl. átlaga 33 (26-4) Gy, V 30 értékek átlaga 46 (26 59)%, a gerincvelő D max. átlagosan 37 (32 43) Gy volt. Fogyás és tumorméret-csökkenés miatt 3 esetben (50%) történt kezelés közben újratervezés. Akut grade -2-es xerostomia 4 betegnél (66%), grade -2 mucositis, dermatitis minden betegnél, míg grade 3-as mucositis 2 betegnél (33%), grade 3 dermatitis betegnél (7%) jelentkezett. Következtetések: Az IMAT technika alkalmazásával a fej-nyaki daganatok esetén kedvező dózishomogenitás és a parotis alacsony dózisterhelése érhető el, amitől a pontos céltérfogat-kijelöléssel és a kezelés közbeni térfogatváltozások figyelembevételével együtt a kezelési eredmények javulása és a késői mellékhatások csökkenése várható. Intenzitásmodulált sugárterápiás tervek dozimetriai ellenőrzése PTW Octavius 4D fantommal Béla D., Király R., Stelczer G., Pócza T., Herein A., Gyökös R. 2, Major T., Pesznyák Cs.,2 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technika Tanszék, Budapest Célkitűzés: Különböző technikával készült intenzitásmodulált sugárterápiás (IMRT) tervek PTW Octavius 4D fantommal végzett dozimetriai ellenőrzésének elemzése. Magyar Onkológia 59:62 79, 205

3 64 Kongresszusi összefoglaló Módszerek: Az elmúlt évben 330 tervet ellenőriztünk, ebből 282 terv IMRT sliding window, 48 pedig RapidArc technikával készült. Munkánkban 00 tervet elemeztünk. A méréseket a Varian TrueBeam lineáris gyorsítón végeztük PTW Octavius 4D fantommal, az eredményeket a PTW Verisoft programjával elemeztük. A betegek IMRT tervei alapján a Varian Eclipse tervezőrendszerben létrehoztunk egy minőség-ellenőrzési tervet az Octavius 4D fantom CT-képkészletén. A minőség-ellenőrzési terv dóziseloszlását hasonlítottuk össze a fantomos mérés eredményeivel. Gamma-analízist végeztünk, 3%/3 mm-es, illetve 2%/2 mm-es kritériummal. Az intézet protokollja szerint 3%/3 mm-es gammakritérium esetén 95% vagy e feletti egyezéskor minősül a terv elfogadhatónak, 90% és 95% között szorul felülvizsgálatra, 90% alatt pedig nem megfelelő. Eredmények: A mérések során előfordult, hogy a besugárzási mező geometriailag nem fért rá a fantomra, ezért azt el kellett tolni a kezelőasztalon. Mivel a sugárnyaláb nem esett merőlegesen a fantom központi detektorára, nem kaptunk értékelhető eredményt, tehát 4 tervet kivettünk az elemzésből. A 3%/3 mm-es gamma-kritériummal átlagosan 98,7%-os egyezést kaptunk, a legrosszabb eredmény 89,6% volt. A 96 tervből 93 felelt meg a 95%-os kritériumnak, esett a felülvizsgálási tartományba (90 95%), illetve 2 tervnél kaptunk 90% alatti értéket. A 2%/2 mm-es szigorúbb gamma-kritérium esetén átlagosan 9%-os egyezést kaptunk, a legroszszabb eredmény 83% volt. Következtetések: A 3%/3 mm-es gamma-kritérium esetén az eredményeink megfelelnek a nemzetközi ajánlásoknak. A gyakorlatban törekedni kell arra, hogy a 2%/2 mm-es gamma-kritérium esetén is elérjük a 90%-os egyezést, de ez az érték már függ a detektor felbontásától is. Az IMRT tervek részletesebb ellenőrzéséhez megfelelő mérési időt kell biztosítani a kezelések biztonságának és eredményességének növelése érdekében. Előrehaladott fej-nyak daganatos betegek kezelése radio-kemoterápiával, RapidArc technika felhasználásával Bellyei Sz., Szappanos Sz., Boronkai Á., Sebestyén Zs., Lőcsi Z., Kött I., Mangel L. PTE KK Onkoterápiás Intézet, Pécs Célkitűzés: Fej-nyaki daganatok radio-kemoterápiája során alkalmazott kemoterápiás protokollok összehasonlítása és az alkalmazott dinamikus besugárzáshoz (IMAT) készült tervek dozimetriai értékelése. Módszerek: 202. augusztus és 205. március között intézetünk anyagából összesen 56 laphámrákos fej-nyak daganatos beteg anyagát dolgoztuk fel. A betegek átlagéletkora 56 (37 7) év volt. A daganatok stádium szerinti megoszlása: II. stádium: 8 beteg (8%), III. stádium: 22 beteg (4%), IV/A stádium: 20 beteg (32%), IV/B stádium: 6 beteg (9%). 35 beteg a 3 hetenkénti nagy dózisú (00 mg/m 2 ), 2 beteg pedig a hetenkénti kis dózisú (40 mg/m 2 ) cisplatinkezelést kapott. A tervezési CT-vizsgálatok termoplasztikus maszkrögzítést követően 2 mm-es szeletvastagsággal készültek, a sugárkezelés 6 MV foton alkalmazásával, Novalis TX besugárzóberendezéssel történt. A betegek 2 Gy frakciódózissal a nyaki nyirokrégiókra átlagosan 50 Gy, a magas rizikójú területekre 0 Gy, míg a makroszkópos tumorra szűkítve 0 Gy boost irradiatiót kaptak. A RapidArc besugárzási tervek Eclipse 0.0 tervezőrendszerrel készültek, a besugárzási tervek dozimetriai értékelése a DVH alapján történt. Vizsgáltuk a céltérfogat dózishomogenitását, a parotis (D átl., D max., V 30 ) és a gerincvelő (D max. ) dózisterhelését. A kezelések során észlelt akut mellékhatásokat CTCAE v3.0 alapján rögzítettük. Eredmények: A kis és nagy dózisú platinakezelés között szignifikáns eltérést a bőr- és nyálkahártya-reakciók terén nem tapasztaltunk. Akut grade -2-es xerostomia (45%), grade -2 mucositis, dermatitis gyakorlatilag minden betegnél, míg grade 3-4 dermatitis a betegek 38%-ánál jelentkezett. A kis dózisú kezelés során a betegek 60%-ánál grade -2-es, 40%-nál grade 3-as, a nagy dózisú platinakezelés során 30%-nál grade -2-es, 50%-nál grade 3-as, 20%-nál grade 4-es dysphagia jelentkezett. Mind a hematológiai, mind a vesefunkciókat érintő mellékhatások terén a kis dózisú kezelés során szignifikánsan kevesebb mellékhatásokat találtunk. Az előírt dózis 07%-át meghaladó túldozírozás, illetve 95%-át el nem erő aluldozírozás százalékos aránya jóval kisebb mértékű, mint a hagyományos 3 D konformális tervezéssel elérhető. A parotisok D max. átlaga 6,9 (48,2 73,6) Gy, Dátl. átlaga 24,2 (7,3 38,8) Gy, a V 30 értékek átlaga 30,4 (0,9 42,6)%, a gerincvelő D max. átlagosan 35,8 (3,8 43,5) Gy volt. Következtetések: A kis dózisú heti cisplatinkezelés szignifikánsan kevesebb hematológiai és vesét érintő mellékhatást és kevesebb dysphagiás panaszt okozott, ezáltal jobban tolerálható. Az IMAT technika alkalmazásával a fej-nyaki daganatok eseten kedvező dózishomogenitás és a parotis alacsony dózisterhelése érhető el, ami mellett az akut mellékhatások száma és a klinikai sugárbiológiai ismeretek, a nemzetközileg elfogadott toleranciadózisok alapjain a krónikus xerostomia kialakulásának esélye elfogadható mértékű. New methodology for an advanced dosimetry audit: MLC performance and single IMRT field dose delivery Bencsik B., Grochowska P., Izewska J. International Atomic Energy Agency, Vienna, Austria Purpose/Objective: The IAEA is developing a new auditing methodology for national quality audit programmes for radiotherapy dosimetry. The new programme: Development of Quality Audits for Advanced Technology in Radiotherapy Dose Delivery expands on a series of coordinated research projects (CRPs) conducted over the past two decades. The audit consists of four steps: (i) verification of TPS calculation of small beam output factors, (ii) film audit of MLC positional performance, (iii) film audit of single clinical IMRT field dose delivery and (iv) end-to-end dosimetry audit (imaging, planning, dose delivery) for multiple field IMRT techniques. The current work refers to part (ii) and (iii) of this CRP. Materials and Methods: A multicentre study was designed to test the methodology for each audit step. The tests for step (ii) and step (iii) were performed sequentially and participants were asked to use the same machine for each audit exercise. A set of detailed instructions, data sheets and un-exposed radiochromic EBT3 film were distributed by the IAEA. In part (ii), 4 participant hospitals were asked to irradiate a five strip picket fence pattern on the film positioned in a solid water phantom at a 00 cm SAD setup, and a depth of d max. The strip edges were defined by MLCs (with the exception of the central strip for Varian machines, which was defined by the secondary collimator jaws). The opening width and positioning bias for each pair of leaves and for each strip was measured using FilmQA ProTM software. Sixteen research groups tested the methodology of the audit step (iii). The participants were asked to deliver a highly modulated single treatment field from a typical inverse planned IMRT treatment to the film placed at 5 cm depth in a solid water phantom. In each single clinical IMRT field test, a comparison was performed between the TPS calculated and the film measured dose distributions using a gamma analysis tool, the same as in step (ii). Results: The results of the picket fence test (ii) were evaluated using the following two criteria: the agreement within ±0.5 mm between the positioning bias of individual pairs of leaves and the average of all pairs of leaves; the agreement of ±0.75 mm between the opening width of individual pairs of leaves and the average of all pairs of leaves with 0.3 mm standard deviation for opening widths of all leaves. These conditions were fulfilled by 2 of 5 participants. In the single clinical IMRT field test (iii) the gamma acceptance criterion of 3%/3 mm over all pixel values exceeding 20% of the maximum dose was adopted. All participants achieved the minimum passing level of 90% with the actual passing rates between 95.4% and 00%. The agreement of profiles through the maximum dose region was also checked with the criteria of 7% of the maximum dose for low gradient regions and 4 mm position error for high gradient regions. Comparison of dose profiles showed that the largest differences occur in the high dose gradients regions, where precise positioning of the MLC leaves has the greatest impact on the accurate dose delivery. Conclusion: The multicentre study of MLC performance and single IMRT field has proven that the methodology for this audit works well. In the part (ii) about 80% of participants achieved satisfactory results. In the part (iii) the results show good agreement between the planned and the measured dose distributions, with all participants achieving satisfactory results. The positional accuracy of MLCs measured in this audit is indicative of the accuracy relevant to clinical IMRT procedures in the participating centres. The analysis criteria adopted for this study have been confirmed for future use by national dosimetry audit networks in countries participating in the CRP. Vater-papilla carcinoma intenzitásmodulált, képvezérelt kuratív célú besugárzása Boronkai Á., Sebestyén Zs., Sebestyén K., Kovács P., Csapó L., Gódi Sz. 2, Mangel L. Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Onkoterápiás Intézet, 2 I. Sz. Belgyógyászati Klinika, Pécs Bevezetés: A Vater-papilla rosszindulatú tumorai a ritka onkológiai kórképek közé tartoznak. Kuratív célú ellátásuk műtéti úton történik. Társbetegségek kapcsán fennálló jelentős aneszteziológiai vagy belgyógyászati perioperatív morbiditás-mortalitás kockázat esetén a napi rutinban választható hatékony kuratív célú terápia nem ismert. Esettanulmányok, kis esetszámot érintő vizsgálatok ismertetései olvashatók a nemzetközi szakirodalomban a teleterápia és brachyterápia ez irányú alkalmazását illetően. Anyag és módszer: ERCP-vel felfedezett, szövettanilag verifikált primer Vaterpapilla adenocarcinoma miatt két betegünknél végeztünk külső besugárzást Novalis Tx lineáris gyorsítóval. 3D tervezést követően RapidArc technikával 2 teljes ív alkalmazásával intenzitásmodulált koplanáris tervezéssel kialakított, képvezérelt beállításon alapuló fotonirradiációt folytattunk integrált boost technikával. Ennek során a primer tumor területére 2,2 Gy frakciódózisokkal 55 Gy összdózisú, míg Professional Publishing Hungary

4 A Magyar Sugárterápiás Társaság XII. kongresszusa 65 a primer tumort és a regionális nyirokcsomókat magában foglaló céltérfogatra,8 Gy frakciódózisokkal 45 Gy összdózisú besugárzást végeztünk. Napi cone beam CT kontroll mellett végzett pozicionálással biztosítottuk a fémmel impregnált epeúti műanyag stentre illesztett boost-céltérfogat pontos beállítását. Eredmény: A rizikószervek toleranciáit messzemenőkig respektáló besugárzási terv az alábbi dózisokat eredményezte: gerincvelő 5 mm-es biztonsági margóval vett dózisa átlagosan 37,025 Gy, margó nélkül kalkulált átlagdózisa 35,30 Gy, jobb vese átlagdózisa 0,675 Gy, bal vese esetében 8,53 Gy. Gyomor, valamint vékonybél kapcsán 9,7, illetve 20,75 Gy átlagdózissal számoltunk. A máj terhelése 2,57 Gynek bizonyult. A fenti paraméterek mellett a sugárkezelést terv szerint, megszakítás nélkül kivitelezhettük. A tumorválaszt ERCP és hasi MR vagy CT segítségével ellenőriztük. Első betegünknél a tumor diagnózisa óta 7 hónap telt el, onkológiai szempontból stabil és lokálisan kontrollált állapot mellett. Következtetés: A módszer biztonságos és hatékony kezelésnek ígérkezik a Vaterpapilla carcinoma lokalizált, korai stádiumában. Mind a korai, mind az eddig észlelt késői sugárterápiás mellékhatások vonatkozásában tolerálható, kivitelezhető kezelést tesz lehetővé ez az eljárás. Új technikák a sugárterápiás tervezést megelőző kontúrozás terén Czifra Gy., Várady Gy., Mangel L. PTE KK Onkoterápiás Intézet, Pécs Bevezetés: A modern sugárterápiás kezelés megtervezésénél elengedhetetlen feltétel a megfelelő 3D-s modell elkészítése, minden egyes rizikószervre és a célterületre. Intézetünkben ehhez a Varian Medical Systems UK ltd. Eclipse kontúrozó és tervező rendszert használjuk. Módszerek: Az új kontúrozási módszereket szeretnénk összehasonlítani az eddigi gyakorlatban használt technikákkal. Szeretnénk bemutatni a kép szegmentáció és a képosztályozás (region growing, tresholding, level-set, atlas based segmentation, k-means...) alkalmazási lehetőségeit és gyakorlati megvalósíthatóságát. Eredmények: A modell határainak definiálása, kontúrozása történhet manuálisan, félautomatikus és automatikus módszerekkel. A kézi kontúrozás nagy szakértelmet, gyakorlatot kíván és időigényes, míg az automatikus módszerek gyorsak, de sokszor pontatlanok. Mivel a kontúrozásnál a gyorsaság és a pontosság egyaránt lényeges szempont, a félautomatikus módszerek használata lenne ésszerű, ahol csak az egyes lépések történnének automatikus módszerekkel, meghagyva a felhasználói interakció lehetőségét. Összefoglalás: A kontúrozás területén a fent bemutatott technikák lényegesen javíthatják a hatékonyságot és a minőséget. Fontos lenne tehát a jövőben protokollok kialakítása, tesztelése, és az ezek működtetését végző személyzet képzése. Sugárkezelés során kialakult radiodermatitis kezelése Radiogellel mellkasi és fej-nyaki besugárzás alatt Cselik Zs., Farkas A., Bíró E., Kovács Á., Toller G., Vallyon M., Faour A., Hadjiev J. Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrum, Sugárterápia, Kaposvár Célkitűzés: Vizsgálatunk a mellkasi és fej-nyaki besugárzások során jelentkező radiodermatitis enyhítésére, megelőzésére alkalmas szerrel kapcsolatos tapasztalatok gyűjtésére irányult. Célunk volt annak igazolása, hogy a vizsgált szer a betegek ilyen irányú panaszait enyhíti, a sugárkezelés okozta bőrmellékhatások enyhék, jól tolerálhatóak. Módszerek: Vizsgálatunkba 50 beteget válogattunk be, akik között a nemek aránya az alábbiak szerint alakult: nő:férfi 40:0. Átlagéletkor 59 év (38 8 év). A beteganyagban 36 emlőtumor és 4 fej-nyaki tumor volt. A leadott összdózisok 40 70,2 Gy között voltak és a frakciódózisok,8 2 Gy közöttiek. A mellékhatásokat a Common Terminology Criteria for Adverse Events (CTCAE) 4.03 szerint gradáltuk. Vizsgálatunk tárgyát a kezelés során kialakult bullosus dermatitis, xerodermia, bőrfájdalom, pruritus, hyperpigmentatio és teleangiectasia képezték. A sugárkezelés során 5 hétig, hetente vizsgáltuk a betegeket és rögzítettük panaszaikat a fenti kategóriákban. Eredmények: A Radiogel használata enyhe mellékhatásokat eredményezett. A vizsgált mellékhatások vonatkozásában a negyedik kezelési hétig a betegek átlagosan 8,2%-ánál nem jelentek meg mellékhatások az alkalmazott szer használata közben. Az ezt követő időben kialakult bőrpanaszok is uralhatóak és enyhék voltak. Grade 2 panaszok az ötödik hét végére is csak 3 betegnél alakultak ki, Grade 3 panasz (xerodermia) csupán egy esetben fordult elő. Következtetések: A vizsgálat alapján levont következtetésünk szerint az alkalmazott Radiogel bőrkenőcs alkalmazása enyhíti a sugárkezelés miatt kialakult bőrmellékhatások súlyosságát, annak használatát javasoljuk. A kezelések miatt nem alakult ki olyan mértékű radiodermatitis/epithelitis, mely miatt a sugárterápiát meg kellett volna szakítani. Mindenképpen javasolt a vizsgálat kiterjesztése a Radiogel preventív alkalmazása tekintetében kontrollcsoport alkalmazásával. Agyi áttétek individuális sugárkezelése tüdődaganatos betegeknél Dobi Á., Cserháti A., Együd Zs., Fodor E., Kahán Zs., Kószó R., Maráz A., Szabó Cs., Varga L., Varga Z., Hideghéty K. SZTE Onkoterápiás Klinika, Szeged Célkitűzés: A modern szisztémás onkológiai kezelések hatására javul a betegek túlélése, emiatt növekszik az agyi áttétek gyakorisága. Ellátásukban alapvető a korábbi szemlélet megváltoztatása, hatékonyabb, jobb életminőséget biztosító sugárkezelési sémák bevezetése. Az SZTE Onkoterápiás Klinikán a konvencionális teljes agyi irradiáció mellett kis volumenű dóziskiegészítést is alkalmazunk. A célunk e módszerek vizsgálata volt. Betegek és módszer: között 272 tüdődaganatos beteg irradiációját végeztük agyi áttét miatt. Hagyományos teljeskoponya-besugárzás (WBRT) 2 betegnél történt (A csoport), 0 3 Gy dózisban. WBRT mellett 60 esetben az agyi metastasisokra kis volumenű dóziskiegészítést (boost) alkalmaztunk. 69 esetben 8 2 Gy WBRT+0 2 Gy boost (B csoport), 9 esetben pedig WBRT (5 2,2 Gy)+szimultán integrált boost (SIB-5 0,7 Gy) (C csoport). Az SIB frakcionálását, dózisát lineáris kvadratikus modell alapján határoztuk meg. Retrospektív feldolgozásunk során elemeztük a teljes túlélést (OS) a recursive partitioning analysis (RPA) érték, Karnofsky-státusz, szövettani altípus és a metastasisok számának függvényében. Eredmények: A medián OS a csak WBRT kezelésben részesült betegeknél 3,3 hónap, míg a boost kezelést kapottaknál 7, hónap volt (p<0,000). Lap hám dagana tok nál a SIB (A: 2, B: 7,5, C: 9, hó, p=0,02), adenocarcinomában a WBRT+boost (A: 3,6, B: 8,3, C: 6,9 hó, p=0,005) technikánál és kissejtes szövettan esetén is a magasabb dózisú besugárzásoknál (A: 3,3, B: 6,2, C: 5,6, p=0,02) észleltünk jobb túlélést. Szintén a magasabb összdózisú kezelések bizonyultak a leghatékonyabbnak metastasisok számát elemezve (solitaer: A: 4,7, B: 9,9, C: 5,7 hó, p=0,02 vs. oligo: A: 2,, B: 5,4, C: 7,8 hó, p<0,000, multiplex: A: 3, B: 7,3, C: 6,5 hó, p=0,29), valamint az azonos prognosztikai, RPA csoportokban (RPA: A: 5, B: 0,2, C: 20,2 hó, p=0,78; RPA2: A: 3,9, B: 8,7, C: 7,7 hó, p=0,03; RPA3: A: 2,8, B: 4,9, C: 3,6 hó, p=0,047). Következtetés: A tüdőtumorban szenvedő betegek agyi áttéteinek prognosztikai faktorok szerinti differenciált kezelése, a komplex onkológiai kezelés részeként alkalmazott magasabb összdózisú 3D konformális sugárkezelés esetén kedvezőbb túlélés várható, miközben a teljes agy 2,2 Gy frakciódózisa a NTCP modell alapján jelentősen csökkenti a kognitív károsodás valószínűségét. A fej-nyaki daganatok reirradiatiójával szerzett tapasztalatok áttekintése Drajkó V., Katona Cs., Landherr L. Uzsoki Utcai Kórház, Fővárosi Onkoradiológiai Központ, Budapest Célkitűzések: Az onkológusok, onkoradiológusok és sebészek küzdelmének köszönhetően ma már nem meglepő, ha egy korábban kezelt fej-nyak tumoros beteg hosszan túlél és lokális recidíva vagy másodlagos primer tumor jelenik meg a már besugárzott területen. A reirradiatióval kapcsolatban számos kérdés merül fel. Előadásom alapját egy 203-ban megjelent cikk képezi, amelyben Primoz Strojan és munkatársai az elmúlt 50 év fej-nyak tumoros betegeinek reirradiatióját dolgozták fel, valamint a kapott eredmények alapján iránymutató ajánlásokat fogalmaztak meg. Módszerek: A tanulmányokat a percutan besugárzási technikák alapján csoportosítottam. Megvizsgáltam az egyes csoportokra jellemző betegszámot, a két sugárterápia között eltelt időtartamot, a besugárzási összdózist, a besugárzási terület nagyságát, valamint a sebészi technikák meglétét és a konkurens szisztémás terápiák adását. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy a reirradiatio hatékonysága számottevően függ az alkalmazott terápiás módszertől. Eredmények: A mai modern besugárzási technikák (IMRT, SBRT), a megfelelő képalkotó eljárások (CT, PET-CT), valamint a jobb dóziseloszlások lehetővé teszik a helyi hatás javulását, valamint a késői toxicitás csökkentését. A reirradiatio, illetve az alkalmazott konkurens szisztémás kezeléssel való kombináció előnyös és jól tolerálható. Jól szelektált beteganyagon jelentős túlélésjavulás figyelhető meg, a 2 éves túlélés 0%-ról 30%-ra emelkedett. Amikor csak lehetséges, kuratív céllal a választandó módszer a sebészi megoldás. A tanulmányok alapján jelenleg a kifinomult irradiatiós technikák ellenére a legjobb eredményt a multidiszciplináris kombinált kezelésektől várhatjuk. Következtetések: A tanulmányok sokszínűsége az alkalmazott sugárkvalitás és -dózis, a sebészi radikalitás, a kemoterápiás szerek és dózisuk, az irradiatiók között eltelt idő miatt nehéz konzekvens következtetést levonni, törekedni kell a hazai és nemzetközi gyakorlat összehangolására. Prosztatadaganatos betegek intenzitásmodulált besugárzásához kapcsolódó asszisztensi tapasztalatok Drencsényi R., Boda Gy.-né, Pásztiné Gál L., Cserháti A., Fodor E., Kahán Zs., Maráz A. SZTE ÁOK Onkoterápiás Klinika, Szeged Bevezetés: A 204. évben bevezettük klinikánkon a prosztatatumorok intenzitásmodulált technikájú besugárzását (IMRT). Magyar Onkológia 59:62 79, 205

5 66 Kongresszusi összefoglaló Célkitűzés: Az IMRT-hez kapcsolódó asszisztensi tapasztalatok feldolgozása, értékelése. Módszerek: Az asszisztensek az IMRT bevezetése előtt oktatást kaptak a technikai újítás jelentőségéről és az asszisztenseket érintő feladatok fontosságáról. A technikához szükséges a húgyhólyag telítettségét standardizáló protokoll. Eszerint fél órával a kezelés előtt a hólyag kiürítését követően fél liter folyadék elfogyasztása szükséges. A betegek pontos fektetését 6 pontos maszkrögzítéssel biztosítottuk. Jelen munkánkban 30 beteg kezelését elemeztük. A betegek felét háton fekvő, másik felét hason fekvő pozícióban, belly board -on kezeltük. Vizsgáltuk, mennyire kivitelezhető a napi gyakorlatban a fent részletezett módszer. Eredmények: Az IMRT technika mellett érdemben nem nőtt az egy beteggel töltött napi sugárkezelési időtartam. A topometriás CT és a kezelés megkezdése során többnyire jól kivitelezhető a hólyagtelítettség előírása mind az időpontok, mind a folyadék mennyisége szempontjából. A kezelések előrehaladtával a vizelettartási képesség csökken mind hason fekve, mind háton fekve. A hason fekvő pozíció beállítása nehézkesebb mind a beteg, mind az asszisztensek számára. A napi kezelést megszakítani vagy terápiás szünetet tartani nem kellett a panaszok miatt. A betegek szokásos heti orvosi kontrollján kívül az esetek <0%-ában volt szükség ezen felüli orvosi ellátásra. Következtetések: Saját tapasztalataink alapján a prosztatatumoros betegeknél alkalmazott IMRT és az ennek pontosságához szükséges technikai újítások jól kivitelezhetőek mind a betegek, mind az ellátó személyzet szempontjából. Five-year biochemical control rates and late toxicity of prostate cancer hypofractionated radiotherapy Dubinský P., Belánová K., Janíčková N., Matula P., Hostová B. VOU a. s., Košice, Slovakia Purpose/Objective: To report five-year biochemical control (bned) rates of a cohort of prostate cancer patients treated with hypofractionated radiotherapy with curative intention. Material/Methods: The outcome data from 6 consecutive patients with prostate cancer treated from January 2007 to December 2008 were analysed. Median age was 70 years (range years). The stage distribution was 34% TT2a, 40% T2bT2c and 26% T3, and Gleason score distribution was 64% Gleason 6, 24% Gleason 7 and 2% Gleason 8-0. Prostate specific antigen (PSA) grouping was 4% in PSA <0 ng/ml, 28% in PSA 0-20 ng/ml and 32% in PSA >20 ng/ml, and NCCN risk grouping was 6% low risk (LR), 35% intermediate risk (IR) and 49% high risk (HR). All patients received the total dose of 52.8 Gy in 6 fractions of 3.3 Gy. Calculated radiobiological equivalence of this schedule is 73 Gy assuming alpha/beta ratio of.5 Gy. All patients were uniformly planned expanding GTV by 3 mm to CTV and CTV by 0 mm, 7 mm posteriorly, to PTV. In IR and HR patients cm and 2 cm of seminal vesicles were added. Androgen deprivation was given in IR and HR patients, short term in 64% and long term in 22%. Biochemical relapse was defined as PSA rise >2 ng/ml above nadir. Common Toxicity Criteria scoring v. 3 was used to assess late toxicity. Results: The median follow-up for bned was 58.5 months (range 2 to 78 months). Overall 5-year survival was 82%, 7 patients died of intercurrent disease and 3 patients of prostate cancer. For all patients 5-year bned was 80%. The 5-year actuarial bned rates for Gleason scores 6, 7 and 8-0 were 80%, 77% and 84.5%, respectively (p=0.829). The 5-year actuarial bned rates for PSA <0 ng/ml, 0-20 ng/ml and >20 ng/ml were 96%, 74.5% and 63.5%, respectively (p=0.003). The 5-year actuarial bned rates for LR, IR and HR groups were 00%, 83% and 7%, respectively (p=0.04). No difference in bned was observed in the use of androgen deprivation (p=0.8). PSA groups (p=0.003) and NCCN risk groups (p=0.0) were identified as independent risk factors for biochemical failure. Cumulative gastrointestinal toxicity was 9.7% for G2 and.8% for G3. Cumulative genitourinary toxicity was 9.7% for G2 and 4.4% for G3. Toxicity decreased over follow-up in most cases. Conclusion: Prostate cancer hypofractionated radiotherapy is a feasible alternative to conventionally fractionated radiotherapy. High bned in LR group confirms effectiveness of evaluated fractionation schedule. PSA and NCCN risk group were identified as independent risk factors for bned. Patients experienced acceptable level of cumulative toxicity after hypofractionation. Előrehaladott rectumtumoros betegek neoadjuváns kemo-radioterápiás kezelése capecitabinnel klinikai tapasztalatok Együd Zs., Cserháti A., Dobi Á., Szabó Cs., Kószó R., Végváry Z., Paszt A. 2, Tiszlavicz L. 3, Torday L., Maráz A., Hideghéty K. SZTE ÁOK Onkoterápiás Klinika, 2 Sebészeti Klinika, 3 Patológia Intézet, Szeged Célkitűzések: Klinikánkon 204. januártól az előrehaladott rectumtumorok neoadjuváns sugárterápiáját capecitabinnel potencírozva végezzük. Célunk az első eredmények értékelése a kezelés hatékonysága és tolerálhatósága szempontjából, a korábbi neoadjuváns sémával összehasonlítva. Módszerek: 204. január és 205. február között 40 előrehaladott rectumtumoros beteg neoadjuváns kemo-radioterápiája történt capecitabinnel (a sugárkezelés napján mg/m 2, 45+5,4 6,2 Gy) konformális irradiáció mellett. Értékeltük a kezelés mellékhatásait és a szükséges dózisredukció mértékét. A műtétre a kemoradioterápia után átlagosan 7,5 héttel került sor. Vizsgáltuk az elért patológiai regresszió arányát. Az eredményeket összevetettük a klinikánkon között, azonos besugárzás mellett az. és 5. héten 5-FU-leukovorin kemo-radioterápiával kezelt betegek adataival. Eredmények: Leggyakoribb mellékhatásként Grade hasmenést észleltünk (57%). Négy betegnél vált szükségessé kemoterápia-dózisredukció (4,2%) Grade 3 mellékhatás miatt. Műtét eddig 28 esetben történt. Ezek közül 7 betegnél (25%) pcr volt észlelhető. Ez az arány az 5-FU-leukovorinnal kezelt betegeknél 7/52 (3%) volt. Teljes vagy jó patológiai regressziót (TRG, 2, 3) 20/28 betegnél észleltünk (7%). Ez az arány az 5-FU-leukovorinnal kezelt betegeknél 28/52 (53%) volt. Következtetések: A capecitabinnel kombinált kezelés első eredményei biztatóak. A mellékhatások szupportív terápiával, illetve dóziscsökkentéssel kontrollál hatóak voltak. A tumorválasz nem marad el az 5-FU-leukovorinnal végzett kemo-radioterápiával elért eredménytől, illetve kedvezőbb tendenciát mutat, bár a vizsgálat jellege miatt statisztikailag nem hasonlítható össze. Normális populáció és sugárveszélyes munkahelyen dolgozók spontán szerkezeti és számbeli kromoszómaaberrációi Farkas Gy., Székely G., Gundy S. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, Klinikai Sugárbiológiai és Diagnosztikus Onkocitogenetikai Osztály, Budapest Bevezetés: A citogenetikai biomarkerek közül a szomatikus sejtek szerkezet i kromoszómaaberrációi a genotoxicitás és a rákkockázat becslésére használt leggyakoribb markerek. Ezzel szemben a 46 kromoszómaszámtól eltérő (46±2) aneuploidiák spontán előfordulásáról és szerepéről szinte semmilyen információnk nincs. Tanulmányunkban a genotoxikus és aneugén hatások együttes mértékét vizsgáltuk sugárveszélyes munkahelyen dolgozóknál a normális populáció kromoszómaaberrációs értékeivel szemben. Anyag és módszer: Nagyobb egyedszámú reprezentatív magyar populáció és 55, sugárveszélyes munkahelyen dolgozó személy perifériás vér limfocitáinak spontán szerkezeti és számbeli kromoszómaaberrációit analizáltuk konvencionális módszerekkel. A biológiai és életmódbeli faktorokat [nem, életkor, dohányzás és az évi dóziskorlátot (20 msv/év) meg nem haladó sugárexpozíció], mint módosító tényezőket vettük figyelembe. Az aneuploidia, a szerkezeti aberrációk, valamint a rákkockázat közötti kapcsolat vizsgálatához 23 évig követtük a rákmorbiditás alakulását. Eredmények: Az összes vizsgált személy aneuploid sejtjeinek gyakorisága az életkor emelkedésével lineárisan nőtt (r 2 =0,8). A módosító tényezők közül a nemi hovatartozás és a dohányzás nem befolyásolták az aneuploidiát. A sugárveszélyes munkahelyen dolgozóknál viszont jelentősen alacsonyabb az aneuploidia, mint a kontrollokban (,44±0,0% vs.,73±0,05%, p=0,002). Az ionizáló sugaras munkakörben dolgozóknál ugyan a korral összefüggésben emelkedett a numerikus aberrációk értéke, ez az érték szignifikánsan alacsonyabb, mint a kontrollpopulációban. A számbeli és szerkezeti kromoszómaaberrációk között az egyéb módosító tényezők vonatkozásában nem találtunk összefüggést. Az expozíciótól függetlenül a daganatban megbetegedettek (n=97) összes aneuploid sejtjeinek előfordulása szignifikánsan magasabb, mint a nemben, korban, dohányzási szokásban illesztett, daganatmentes kontrolloké (77 vs. 40; OR:,269 (,05,587), p=0,04). Következtetések: Minthogy sem a kromoszómaaberrációk, sem a rákmorbiditás nem emelkedett a sugárveszélyes munkahelyen dolgozóknál, ez a kedvező eredmény valószínűleg az évtizedek óta tartó szigorú kontrollszűréseknek (26/2000. évi Eü. Min. rendelet) és a sugárbiztonsági szabályok betartásának köszönhető. MedTech Funkcionális képalkotó és sugárterápiás mesterképzés Fekete V.,2, Mayr M., Harányi G. 2, Ágoston P. 2, Polgár Cs. 2 University of Applied Sciences, Wiener Neustadt, Ausztria, 2 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, Budapest Célkitűzés: Az előadásom célja, hogy bemutassam a bécsújhelyi University of Applied Sciences Medical Technology (MedTech) mesterképzési programját. Módszerek: 204-ben összesen 48 diák jelentkezett a képzésre. Közülük 28 fő egészségtudományi háttérrel, 20 fő pedig műszaki/természettudományi háttérrel rendelkezett. A nyári felkészítő kurzusok után 29 fő nyert felvételt a képzésre. A tandíj félévente 380 euró. Összesen 20 kreditnyi tárgyat kell teljesíteni 4 félév alatt. A képzés angol nyelven, távoktatással zajlik, vagyis az online előadásokon élőben lehet részt venni egy virtuális tanteremben a Webex rendszeren keresztül. Az előadások utólag visszanézhetőek és letölthetőek. Személyesen megjelenni a vizsgákon és a munkaértekezleteken kell, ezek előre kihirdetett időpontokban vannak 2-3 havonta, csütörtöktől szombatig. Professional Publishing Hungary

6 A Magyar Sugárterápiás Társaság XII. kongresszusa 67 Eredmények: Az orvosi technológián belül a funkcionális képalkotás és a sugárterápia a két leggyorsabban fejlődő terület. Az Európában egyedülálló nemzetközi MedTech mesterprogram lehetőséget kínál ezek megismeréséhez. Következtetések: A mesterképzés lehetőséget kínál olyan szakemberek továbbképzésére, akik nemzetközi szintnek megfelelő képalkotó és sugárterápiás tudás megszerzésére törekednek. Gyomordaganatos betegek adjuváns radio-kemoterápiája az Országos Onkológiai Intézet ötéves beteganyagában Földi G., Polgár Cs., Nagy T. 2, Lövey J. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, 2 Kemoterápia B. Belgyógyászati-Onkológiai Osztály, Budapest Célkitűzés: 200 szeptemberében közölték az INT-06 randomizált vizsgálat eredményét, mely szerint magas kockázatú gyomordaganatos betegek túlélése szignifikánsan magasabb adjuváns radio-kemoterápiával, mint egyedüli műtéttel. Intézetünkben 2003-tól rutinszerűen alkalmazzuk az adjuváns radio-kemoterápiát a gyomordaganatok kezelésében. Vizsgálatunk során elemeztük kezelésünk eredményeit és összehasonlítottuk a szakirodalomban közölt adatokkal. Anyag és módszerek: 2009 és 203 között az Országos Onkológiai Intézetben kezelt és követett betegek adatait elemeztük. A kezelés 5 napos 425 mg/m 2 /nap 5-fluorouracil (5-FU) és 20 mg/m 2 /nap leucovorin (LV) kemoterápiából, majd a 28. naptól a fenti kemoterápia és 45 Gy/,8 Gy dózisú konformális irradiációból állt, melyet átlagosan 4 héttel később még két ciklus 5 napos 5-FU és LV adása zárt le. Vizsgáltuk a teljes és betegségmentes túlélést, a lokoregionális kontrollt és a mellékhatásokat. Elemeztük a különböző demográfiai, kezelési, patológiai és biológiai paraméterek és a fent leírt változók közötti lehetséges összefüggéseket. A statisztikai vizsgálatokhoz egyváltozós Pearson-korrelációt, a többváltozós analízishez Cox-regressziót, a túlélések elemzéséhez Kaplan Meier-módszert alkalmaztunk. Eredmények: Nyolcvanhat, posztoperatív célú radio-kemoterápiában részesült beteg adatait elemeztük. A betegek közül 55 férfi és 3 nő volt, 63 év medián életkorral. Stádiumukat tekintve T n=5 (5,8%), T2 n=2 (24,4%), T3 n=4 (47,7%), T4 n=9 (22,%). Nyirokcsomóáttét 7 (82,5%) betegnél volt jelen. Kiinduláskor az átlagos súlyvesztés % volt. A reszekciós szél 23 (26,7%) betegnél volt pozitív, 43-nál (50%) negatív és 20 (23,3%) esetben bizonytalan volt. 37 betegnek jól differenciált, míg 49-nek közepesen vagy rosszul differenciált adenocarcinomája volt. Radiogén mellékhatás 73 betegnél jelentkezett: Gr: 3 (5,%), Gr2: 25 (29%), Gr3: 4 (4,6%) esetben. Gr4-5 mellékhatás nem volt. A medián összes túlélési idő 25,5 hónapnak bizonyult. A kétéves teljes túlélés 57,2% volt. Egyváltozós analízisben a T stádium (p=0,006), a kiindulási LDH értéke (p=0,002) és a sebészi szél állapota (R0 vs. R-2) befolyásolta szignifikánsan az összes túlélést (p=0,0), a nyirokcsomóstátusz csak trendet mutatott. Multivariációs analízisben a fentiek közül a sebészi szél (HR: 2,95, 95% CI,27 6,85) és a kiindulási LDH-érték (HR:,5, 95% CI,00,50) maradt szignifikáns. A medián betegségmentes túlélés hónap volt, a kétéves betegségmentes túlélés,2%. A kétéves lokoregionális tumorkontroll 88,6% volt. Következtetések: Az INT-06 vizsgálatban publikált medián túlélési idő 36 hónapnak bizonyult. Betegeink túlélési eredményei azért maradhatnak el ettől, mivel a mi anyagunkban pozitív sebészi széllel is vannak betegek, betegeink stádiuma előrehaladottabb volt, medián életkor alapján a magyar betegek idősebbek voltak. Az INT-06 vizsgálatban szereplő 28 betegből 3 esetben Gr 5 mellékhatás is előfordult, a mi betegcsoportunkban Gr 3 mellékhatás volt a legsúlyosabb, mely valószínűleg a fejlettebb sugárkezelési technikának köszönhető. Központi idegrendszert is érintő metasztatikus melanoma malignumban szenvedő betegünk eredményes komplex onkológiai kezelése (esetbemutatás) Gábor G., Ács F., Boda É. 2, Pajkos G. Bács-Kiskun Megyei Kórház, az SZTE ÁOK Oktató Kórháza, Onkoradiológiai Központ, Kecskemét, 2 Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet, Belgyógyászati Osztály, Nagykőrös Célkitűzés: A primer diagnózist követő 0 év elteltével, heves idegrendszeri tünetekkel jelentkező disszeminált melanoma malignumban szenvedő betegünk öszszetett onkológiai kezelésének, s az eddig elért eredményeknek a bemutatása. Módszer: A 40 éves férfi, ECOG: 0, 204. áprilisban többgócú, helyenként bevérzett, jelentős agyoedemát, következményes klinikai tüneteket okozó, MR-rel igazolt multiplex agyi áttétekkel került sürgősséggel osztályunkra. 0 évvel korábban, márciusban a jobb paravertebrális, háti régióból melanoma malignum (SSM), Clark IV., tumorvastagság:,24 mm, pt2a, R0 (5 mm) eltávolítása, majd hónappal később mko-i axilláris SNB történt pn0 eredménnyel. Adjuváns kezelést nem kapott, rendszeres onkodermatológiai ellenőrzés alatt állt. Akut felvétele előtt 5 hónappal rutin követéses vizsgálatai negatívak voltak. Azonnali agyi dehidráló kezelés után CT-MR fúzió segítségével konformális frakcionált teleterápiát (lineáris gyorsító, 6 MV foton, 40 Gy WBRT+3,6-3,6 Gy egyidejű dóziskiemelés a makroszkópos metasztázisokra) kapott. PET/CT-vizsgálattal ossealis, pulmonális és lágyrészmetasztázisok igazolódtak. Iv. bisphosphonate adagolását kezdtük. A primer elváltozásból BRAF-meghatározást kértünk, eredménye megérkeztéig 2 ciklus CDDP-DTIC kemoterápiát alkalmaztunk, majd BRAF-mutáns státusza alapján egyedi méltányossági kérelmet nyújtottunk be, melynek kedvező elbírálása alapján dabrafenib-monoterápia indult. 3 ciklust követően, a koponyabesugárzás után 7 hónappal, agyi MR-en klinikai tünetet nem okozó, egyetlen reziduális góc progressziója miatt dabrafenib folytatására benyújtott méltányossági kérelmünket elutasították. Jelenleg indikáción túli alkalmazásban OEP-engedély alapján temozolomid-monoterápia zajlik. Eredmény: Az agyi besugárzás tolerálható mellékhatások árán jelentős KIR regressziót eredményezett. Ennek, valamint a többszörös lokalizációjú metasztázisok miatt alkalmazott szekvenciális szisztémás kezeléseknek köszönhetően 7 hónapos PFS-t sikerült elérnünk a beteg jó életminősége mellett. A metasztázisok diagnózisától hónap telt el. Következtetés: Bemutatott esetünk azt példázza, hogy a metasztatikus melanoma komplex kezelésével bár küzdelmes, de reményteli eredmény érhető el, ha ennek érdekében kiaknázunk minden rendelkezésre álló lehetőséget. Prosztatarák sugárkezelést követő helyi kiújulásának salvage kezelése 25 I brachyterápiával. Esetismertetések Gesztesi L., Ágoston P., Gődény M. 2, Andi J. 2, Lengyel Zs. 3, Baricza K., Major T., Polgár Cs. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, 2 Onkológiai Képalkotó és Invazív Diagnosztikai Központ, 3 Pozitron-Diagnosztika Központ, Budapest Cél: Prosztatarák külső, és kombinált külső és interstitialis sugárkezelése utáni helyi kiújulása salvage brachyterápiájának bemutatása két beteg kapcsán. Betegek és módszerek: Első betegünknél nagy kockázatú, szervre lokalizált prosztatarák (T2aN0M0, ipsa: 59,3 ng/ml, Gleason score: 7) miatt 49 éves korában hormonkezelés mellett végeztünk definitív külső sugárkezelést 200. februártól (46 Gy kismedencére, 68 Gy a prosztatára és a vesicula seminalisokra). A beteg hoszszú ideig remisszióba került, majd decembertől PSA-szintje lassan emelkedni kezdett végén kismedencei MRI felvetette a lokális recidíva gyanúját, amit pozitív biopszia is megerősített. Másik, 6 éves betegünk szervre lokalizált, közepes kockázatú prosztatadaganatára (Tc, ipsa: 8,44 ng/ml, Gleason score: 7) nagy dózisteljesítményű sugárforrással 0 Gy high dose rate (HDR) brachyterápiát, és a prosztatára és vesiculákra 60 Gy külső besugárzást kapott 2009-ben. Remisszióba került, majd 203. januártól PSA-értéke lassan, de következetesen emelkedett. Kismedencei MRI felvetette, majd 204. februárban végzett C-acetát PET/CT megerősítette a lokális recidívát. A salvage kezelés lehetőségeiről történt átfogó felvilágosítást követően mindkettejüknél salvage low dose rate (LDR) brachyterápiát végeztünk 25 I sugárforrással, transzrektális ultrahangvezérlettel. Első betegünknél 200 júniusában, 9,5 évvel a primer sugárkezelést követően, 5,05 ng/ml-ig emelkedő PSA-szintnél, a prosztatára 45 Gy dózissal permanens interstitialis brachyterápiát végeztünk, majd a beteg 8 hónapig teljes androgénblokád (TAB) kezelést kapott. Második betegünknél,46 ng/ml-ig emelkedő PSA-szintnél 204 szeptemberében, 5 évvel a primer sugárkezelés után az MR-vizsgálattal és acetát PET/CT-vel meghatározott intraprosztatikus térfogatra 45 Gy-t, az egész prosztatára pedig 00 Gy-t adtunk le. Eredmények: A betegek a kezelést jól tolerálták. Első betegünk négyéves, második betegünk 6 hónapos követési idő után teljes remisszióban van, mindkettőjük PSA-szintje 0, ng/ml alatti. Érdemi gasztrointesztinális mellékhatások nem jelentkeztek. Második betegünk 6 hónapos követés után gyógyszerekkel problémamentesen vizel. Első betegünknél a dysuria és pollakisuria fokozódása miatt 202. januárban transzuretrális prosztatareszekciót végeztek. Ezt követően kialakult inkontinencia miatt 202. októberben műsphincter-beültetés történt. Azóta saját maga által szabályozottan jól vizel, életminősége kielégítő. Következtetések: Prosztatarák primer besugárzását követő helyi kiújulás esetén válogatott betegeknél a LDR brachyterápia megfelelő választás salvage kezelésre. A multiparametrikus MRI alapvető, a C-acetát/kolin PET/CT fontos kiegészítő módszer lehet a tumoros kiújulás helyének megállapításához és a salvage brachyterápia dózistervezéséhez. Biológiai dozimetria a sugárterápiában Gundy S. Országos Onkológiai Intézet, Sugárbiológiai és Diagnosztikus Onkocytogenetikai Osztály, Budapest A biológiai dozimetria az élő szervezet szintjén az ionizáló sugárzás által okozott, sugárexpozícióból származó terhelést, a dózis nagyságának becslését, az akut és távol ható következmények kockázatfelmérését szolgálja. Fő célkitűzése olyan Magyar Onkológia 59:62 79, 205

7 68 Kongresszusi összefoglaló módszerek kidolgozása és alkalmazása, amelyek kiegészítik a fizikai dózismérést, vagy azt akár helyettesítik, hiszen fizikai dózismérés hiányában is képesek a sugárexpozíció tényének eldöntésére. Az eddig már rutinszerűen használt baleseti expozíciókból származó dózisbecslésen kívül, a sugárterápiás eljárások során is jól használható és perspektivikus módszer az ún. kromoszómadozimetria. Lehetséges alkalmazási területei: a frakcionált, egésztest- és parciális besugárzásokban, azonos dózisok és besugárzandó térfogatok tele- és izotópterápiája esetében, valamint az egyéni sugárérzékenység közötti különbségek kimutatására. Sugárterápiában a besugárzástervezés általában két szempont alapján történik: a besugárzás különböző fizikai tényezőinek, valamint a besugárzandó beteg aktuális élettani és anatómiai sajátosságainak figyelembevételével. A fizikai dózismérés (fantommérés) viszont az egyéni reakciókat nem fedi fel. A besugárzott térfogat és a dózis nagysága, valamint a lokalizáció szerinti érzékenység mind a kezelés folyamán, mind a kezelés befejezését követően azonnal, mind pedig az eltelt évek függvényében, egyénileg és csoportszinten, továbbá különböző betegségtípusoktól függően is jól követhető a kromoszómadoziméter 60 Co gamma egésztest-ekvivalens dózisok becslésével. Előadásomban bemutatom azokat a példákat, amelyekben a különböző sugárforrások által indukált dózis-hatás viszonyokat, alternatív beavatkozások esetében az elszenvedett biológiai dózis nagyságát és a relatív biológiai hatékonyságot, a dózisok eloszlását és a besugárzott lokalizációtól és térfogat nagyságától való függőséget, továbbá az egyéni sugárérzékenységet vizsgálták. Kitekintést nyújtunk a terápiákban alkalmazható biológiai dozimetria jövőjére. Különböző képverifikációs eljárások alkalmazásából eredő pozicionálási különbségek prosztatatumoros betegek esetén Halász J., Vitári I., Simonné Révész J., Weiczl H., Brauner Sz., Lőcsei Z., Szappanos Sz., Farkas R. 2, Jorgo K. 3, Ágoston P. 3, Polgár Cs. 3, Mangel L. PTE KK Onkoterápiás Intézet, Pécs, 2 Uzsoki Utcai Kórház Fővárosi Onko radiológiai Központ, 3 Országos Onkológiai Intézet, Budapest Célkitűzés: A PTE KK Onkoterápiás Intézetben 204-ben kezelt prosztatatumoros betegek esetén hasonlítottuk össze két különböző képverifikációs eljárás alkalmazásából eredő pozicionálási különbségeket. Azt is megvizsgáltuk, hogy mennyiben térnek el a különböző kezelési beállításból eredő mellékhatások. Anyag és módszer: Betegeinknél a pozicionálás céljából az aranymarker beültetése az Országos Onkológiai Intézet segítségével történt. Az első (.) módszer esetén a beállításhoz az ExacTrac rendszert használtuk. Kiértékeltük, hogy mekkora eltolási értéket kapunk, ha a beültetett implantátumra (.a), illetve ha a csontra (.b) történik a fúzió. Ezen esetben Online protokoll szerinti ellenőrzés történik. A második (2.) módszer az Offline protokoll szerint Cone Beam CT-vel (CBCT) történt, mely során az aktuális CBCT-t és a tervezéses CT-t hasonlítottuk össze. Első lépésként automata fúzió történt a kismedencei lágyrészképletekre és a prosztatára. Ezt követően manuálisan korrigáltuk a prosztata helyzetét a hólyag, illetve vastagbél teltségének figyelembevételével. Klinikánkon a napi rutinkezeléseknél ezt a módszert használjuk. A betegek kezelése során kiértékeltük mindkét módszer esetén kapott eltolási értékeket. Kezelésük azonban az.a módszer szerint történt. A két különböző módszer esetén felmerülő mellékhatásprofilokat az EORTC-QLQ30, -PR25, FACT-P, EQ-5D kérdőívek alapján értékeltük. Eredmények: Az átlagos eltérések a következők voltak az aranymarkeres betegek esetében: az.a módszer esetében vertikálisan (Vrtx) 6,47 mm, (Vrty) 4,6 mm, longitudinálisan (Lngx) 0,93 mm, (Lngy) 3,6 mm, laterálisan (Latx),5 mm, (Laty),8 mm, a longitudinális tengely menti rotáció (Lng rotx) 2,5, (Lng roty) 2,8, laterális tengely menti rotáció (Lat rotx),3, (Lat roty) 2,76, a vertikális tengely menti rotáció (Tab rotx),72, (Tab roty) 4,7. Az.b módszer esetében Vrtx: 5,2 mm, Vrty:,3 mm, Lngx:,2 mm, Lngy: 0,8 mm, Latx:,99 mm, Laty: 2,83 mm, Lng rotx:,46, Lng roty: 0,8, Lat rotx: 4,7, Lat roty: 2,97, Tab rotx: 0,9, Tab roty: 0,62. A 2. módszer esetében Vrtx: 0,00 mm, Vrty: 0,3 mm, Lngx: 0,4 mm, Lngy: 0,4 mm, Latx: 3,0 mm, Laty: 0,2 mm. A mellékhatásprofilban szignifikáns eltérés nem mutatkozott. Következtetés: Az aranymarkerek és az ExacTrac rendszer használatával a kezelések közötti átlagos elmozdulások pontosabban monitorozhatók. A módszer alkalmazása vizsgálatunk alapján a mellékhatás tekintetében nem jelent járulékos terhelést a betegeknek. Intraoperatív és posztimplantációs dozimetria összehasonlítása permanens implantációs prosztata-brachyterápiával kezelt betegeknél Herein A.,2, Ágoston P., Szabó Z., Jorgo K., Pesznyák Cs.,2, Polgár Cs., Major T. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet, Budapest Cél: Az intraoperatív és az izotópbeültetést követő négyhetes, posztimplantációs dozimetriai adatok összehasonlítása szabad, illetve kötött sugárforrásokkal kezelt betegek permanens implantációs prosztata-brachyterápiájánál. Módszer: Az alacsony dózisteljesítményű, I-25 sugárforrással végzett brachy terápiához transzrektális ultrahangvezérlést, fémtűket és a SPOT PRO 3. (Elekta, Svédország) besugárzástervező rendszert használtunk. Az első 79 beteget szabad sugárforrásos technikával kezeltük, mely technika során a sugárforrások a tűben tetszőleges pozícióba helyezhetők. A további páciensek kezelése kötött sugárforrásos technikával történt, amelynél a sugárforrások mindig cmre helyezkednek el egymástól, és csak az aktív besugárzási hossz választható meg szabadon. A szabad sugárforrásokat a prosztatatokon belül, a kötött sugárforrásokat a prosztatatok+2 mm-es zónán belül helyeztük el. Intraoperatív tervezéskor a dóziskritériumok azonosak voltak a két technikánál. A prosztatára előírt dózis 45 Gy volt. A két technika vizsgálatát betegre végeztük el. Négy héttel az implantáció után natív kismedencei MRI-t és CT-t végeztünk. MRI/CT képfúziót követően az MR-képeken kontúroztuk a céltérfogatot, de a posztimplantációs tervet a CT-re készítettük el. A tervek kiértékeléséhez dózis-térfogat hisztogramot használtunk, a dózislefedettséget a V00, V90, D90, D00 paraméterekkel, a homogenitást a V50, V200, DHI, míg a konformitást a COIN indexekkel jellemeztük. Eredmények: A négy hét alatt a V00 értékek átlaga kötött (97% vs. 84%) és szabad sugárforrásos technikánál is (96% vs. 80%) csökkent. A csökkenés a DHI kivételével minden paraméter esetén megfigyelhető volt. A DHI mindkét technikára enyhén emelkedett (kötött: 0,38 vs. 0,4, szabad: 0,38 vs. 0,47), míg a COIN mindkét esetben csökkent (kötött: 0,63 vs. 0,57, szabad: 0,67 vs. 0,50). Minden eltérés szignifikáns volt, kivéve a V200 paraméter csökkenését kötött sugárforrásos technika esetén. Következtetés: Megállapítható, hogy az implantációt követő négy hétben a dózislefedettség mindkét technika esetén csökkent. A csökkenés mértéke nagyobb volt a szabad sugárforrásos technikánál, de a két eltérés között nem volt szignifikáns különbség. A dóziseloszlás mindkét technikánál homogénebb és kevésbé konformális a posztimplantációs terveken az intraoperatívhoz viszonyítva. Szisztematikus hiba korrekciójának hatása fej-nyaki daganatok képvezérelt sugárterápiájában Jámbori A.,2, Major T., Pesznyák Cs.,2, Takácsi-Nagy Z., Polgár Cs. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, 2 BME TTK, Nukleáris Technika Tanszék, Budapest Célkitűzés: A betegpozicionálás során fellépő szisztematikus hiba hatásának vizsgálata a dóziseloszlásra, valamint a dózisfeltételek teljesülésére fej-nyaki daganatok IMRT kezelésénél. Módszerek: Intézetünkben az Artiste lineáris gyorsítón alkalmazott IGRT protokollnak megfelelően a betegbeállítást a szisztematikus hiba mértékével korrigáljuk a negyedik frakciótól kezdődően. 20 betegre hasonlítottuk öszsze a szisztematikus hibával módosított kezelési terv dóziseloszlását a korrekció nélküli tervvel. Minden beteg esetén kiszámoltuk a dóziseloszlást az új izocentrumot használva, amit a szisztematikus hiba értékével toltunk el a kezelési terv izocentrumához képest. A besugárzástervezést azonos PTV 50, illetve PTV 66 céltérfogatokra és védendő szervekre Philips Pinnacle3 v8.0 tervezőrendszerrel készítettük. A PTV-t a CTV cm-es kiterjesztésével hoztuk létre. A vizsgált védendő szervek a gerincvelő, mindkét oldali parotis, parotis-ptv 50, szájüreg, szájüreg-ptv 50, és az agytörzs voltak. Meghatároztuk az egyes tervek konformitási számait (CN), konformitási (COIN) és homogenitási indexeit (HI), valamint elemeztük a védendő szervek maximális és átlagos dózisterhelését és a céltérfogat dózisellátottságát. Eredmények: A kezelési és a korrekció nélküli tervek izocentrumai közötti átlagos távolság 0,55 cm volt. A korrekció nélküli terv esetén a PTV 50 és PTV 66 COIN értéke átlagosan %-kal és 9%-kal csökkent a kezelési tervhez képest. A PTV66, CTV 66, PTV 50 és CTV 50 V 95% értékei rendre 2,4%-kal,,8%-kal, %-kal és 0,2%-kal csökkentek a korrekció nélküli esetben. Az ellátottság csökkenését egyedi esetekre is megvizsgáltuk: három betegnél a PTV 66 V 95% értéke több mint 8%-kal csökkent. 66 Gy összdózis esetén a gerincvelő maximális dózisterhelése 9,4%-kal, a szájüregé 2,%-kal, a szájüreg céltérfogaton kívüli részének átlagdózisa 6%-kal nőtt. A céltérfogaton belüli dózishomogenitás 3,5%-kal (PTV 50 ) és 34,%-kal (PTV 66 ) növekedett. Az agytörzs esetében 8,7%-os volt az átlagos többletdózis, a bal parotisra/ parotis-ptv 50 -re ez az érték 2,2%/5,2%, a jobb parotisra/parotis-ptv 50 -re pedig 0,4%/5,6% volt. Az agytörzs esetén a betegek több mint felénél minimum 0%-kal nőtt a dózisterhelés a korrigált pozícióban leadott tervhez képest. A betegek felénél pozíciókorrekció nélkül a gerincvelő 45 Gy-nél nagyobb dózist (maximálisan 59 Gy-t) kapott volna. Következtetések: A betegbeállítás szisztematikus hibájának korrekciója nélkül a védendő szervek dózisterhelése jelentősen növekedhet a kezelési terv értékeihez képest, és túllépheti a dóziskorlátot. Eredményeink alátámasztják azt az állítást, hogy IMRT kezeléseket csak IGRT-vel együtt ajánlott végezni. A céltérfogatok dózisellátottsága alapján az általunk használt cm-es CTV-PTV biztonsági zóna nagysága megfelelő fej-nyaki tumorok sugárterápiájában. Professional Publishing Hungary

8 A Magyar Sugárterápiás Társaság XII. kongresszusa 69 Prosztatarákos betegek hipofrakcionált, képvezérelt, forgóíves sugárkezelése szimultán integrált boost (SIB) technikával. Korai tapasztalatok Jorgo K., Ágoston P., Szabó Z., Major T., Pócza T., Polgár Cs. Célkitűzés: Hipofrakcionálás bevezetése prosztatadaganatos betegek külső sugárkezelésében, szimultán integrált boost (SIB) technikával. A sugárkezelés alatt jelentkező akut mellékhatások vizsgálata. Betegek és módszer: A prosztatarák alacsony α/β értéke (,5 Gy) miatt sugárkezelésekor a mérsékelt hipofrakcionálás előnyös. Jelenleg intézetünkben a nagy kockázatú prosztatadaganatos betegeket a következő séma szerint kezeljük: kismedence: 44 Gy, prosztata+vesicula seminalisok: 60 Gy, prosztata: 78 Gy, napi 2 Gy frakciókkal. Dózis-térfogati megszorítások: a rektum 50 Gy feletti dózist kapó relatív térfogata (V50 r ) <50%, 70 Gy feletti dózist kapó relatív térfogata (V70 r ) <20%, a hólyag 50 Gy feletti dózist kapó relatív térfogata (V50 h ) <65%, a csípőízület 50 Gy feletti dózist kapó relatív térfogata (V50 cs ) <0%. A dózis-térfogati megszorításokat a tumorra α/β=,5 Gy értéket, a korai mellékhatásokra α/β=0 Gy, a késői mellékhatásokra α/β=3 Gy-t alapul véve átszámoltuk SIB technikára. Így a következő frakcionálási sémát kaptuk: kismedence: 50,4/,8 Gy (EQD2=50 Gy), prosztata+vesicula seminalisok: 57,4/2,05 Gy (EQD2=58 Gy), prosztata: 70/2,5 Gy (EQD2=80 Gy). Új dózis-térfogati megszorításaink: V45 r <50%, V63 r <20%, V45 h <65%, V45 cs <0% december és 205. február között 0 nagy kockázatú prosztatadaganatos beteget vontunk be prospektív vizsgálatunkba. A betegek átlagéletkora 68,4 év volt (tartomány: év). A kezeléseknél forgóíves, intenzitásmodulált technikát (RapidArc) alkalmaztunk. A kezelések előtt protokollunknak megfelelően képvezérlést végeztünk kilovoltos CT (első 3 napon naponta, utána hetente) vagy aranymarker-jelölés (naponta) segítségével. Összesen 9 betegnél végeztünk kismedencei sugárkezelést, 3 betegnél klinikailag igazolt nyirokcsomóáttét miatt, 6 betegnél elektív céllal. Egy betegnél a kora miatt (80 éves) nem adtunk kismedencei besugárzást. A sugárkezelés alatt a korai radiogén urogenitalis (UG) és gastrointestinalis (GI) mellékhatásokat és azok RTOG/EORTC osztályozási rendszer szerinti fokozatát feljegyeztük. Eredmények: 205. március végéig mind a 0 beteg a tervezett dózissal befejezte a sugárkezelést. A sugárkezelés időtartama 5 hét és 3 nap volt (heti 5 frakció). A besugárzási tervek értékelésekor az alábbi átlagértékeket kaptuk: V45 r : 37% (tartomány: 23 46%), V63 r : 9,3% (tartomány: 5 8%), V45 h : 59,7% (tartomány: 5 79%), jobb csípőízület V50 csj : 3,9% (tartomány: 0 8%), bal oldali csípőízület V50 csb : 2,8% (tartomány: 0 6%). A kezelés alatt előforduló akut radiogén mellékhatások gyakorisága a következő volt: UG grade 0: 0%, UG grade : 30%, UG grade 2: 60%, GI grade 0: 30%, GI grade : 60%, GI grade 2: 0%. Grade 3 4 mellékhatásokat nem észleltünk. Következtetések: A hipofrakcionált SIB kezelést a betegek jól tolerálták. A teljes kezelési idő több mint két héttel megrövidült. Az előírt dózis-térfogati megszorításokat a hólyagot kivéve minden esetben be tudtuk tartani. A korai radiogén mellékhatások ritkák voltak, Gr. 3 4 mellékhatást nem tapasztaltunk. Máj cholangiocellularis carcinoma légzéskompenzált online képvezérelt hipo frak cionált sztereotaxiás besugárzása Kalincsák J., Molnár K. 2, Kovács P., Boronkai Á., Bellyei Sz., Sebestyén Zs., Sebestyén K., Mangel L. Pécsi Tudományegyetem, Onkoterápiás Intézet, 2 Radiológiai Klinika, Pécs Célkitűzés: Máj cholangiocellularis carcinoma besugárzása során alkalmazandó kezelési technika, biztonsági margók és betegpozicionálás meghatározása, valamint a kezelés biztonságos kivitelezése. Anyag és módszer: 7 éves férfibeteg kétszeri, a máj V. és VIII. szegmentuma határán elhelyezkedő tumor miatti operációt követően kialakult recidíva miatt került sugárkezelésre. 3-4 fémmarker ultrahangvezérelt implantációját terveztünk a lézió környezetébe, melyből a korábbi műtétek szövődményei miatt egyet sikerült elhelyezni. A beteg fektetése hanyatt fekvő pozícióban, mellkasi maszkkal, kar- és térdtámaszokkal történt. Kontrasztanyagos és natív CT-vizsgálatokat végeztünk mély kilégzésben, mély belégzésben és apró szabadlégzésben. A GTV meghatározása e vizsgálatok és MR-kép alapján történt. A beültetett marker pozíciójának vizsgálatával meghatároztuk a mozgási biztonsági margót (ITV létrehozása). kvos cone beam CT- és ortogonális rtg-felvételeket használtunk az online IGRT-hez. E technikák pontosságának ismeretében határoztuk meg a beállítási biztonsági margót (PTV létrehozása). A besugárzástervezés során védendő szervként jelöltük a gerincvelőt, a máj nagyereit, a veséket, a máj ép részét és a tumorhoz közel eső letapadt vastagbélszakaszt. A PTV-re előírt dózis 24 Gy volt, 3 frakcióban, másnaponta kezelve. A rizikószerv-toleranciák és a céltérfogatdózis meghatározásakor a szakirodalomban 2 Gy-es frakciókra vonatkozó dózishatárok 8 Gy-es frakciókra biológiailag ekvivalens értékeit lineáris-kvadratikus modellel számítottuk ki. A besugárzást Advanced RapidArc non-koplanáris intenzitásmodulált ívterápiával terveztük meg. A kezelés előtti repozicionálást a marker 3 dimenzionális helyzetének meghatározása alapján végeztük. A marker mozgásának mértékét fluoroszkópiás videofelvételen is ellenőriztük. A sugárkezelés átlagos ideje 8,5 perc volt. Eredmények: A PTV lefedettsége 97% volt, a védendő szervek dózisai minden esetben a kiszámított határértékek alatt maradtak. A marker mozgásának amplitúdója egy irányban sem haladta meg a 4 mm-t. A sugárkezelés alatt akut mellékhatást nem észleltünk. Az., 2. és 3. heti kontroll során a beteg panaszt nem jelzett. Kontroll képalkotó vizsgálat elvégzése folyamatban van. Következtetés: A leírt előkészítési és besugárzási technika reprodukálható, máj cholangiocellularis carcinoma ellátására akut mellékhatások nélkül jól alkalmazható. A beültetésre kerülő markerek számának emelésével hat szabadságfokú pozicionálás is lehetséges lenne. Dóziseszkaláció a besugárzási terv minőségének és a szoros követés eredményeképp esetlegesen feltáruló hosszú távú mellékhatásoknak az ismeretében mérlegelhető. Locoregionalis mammabesugárzás összehasonlítása a hagyományos és az egy izocenteres beállítással Kalmár A., Vaskó G., Takácsi Nagy Z., Harányi G., Stelczer G., Polgár Cs. Cél: Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. Áttétet lymphogen vagy haematogen úton képez. Előbbi során az azonos oldali supraclavicularis, axillaris és parasternalis nyirokcsomók lehetnek érintettek. Ilyen esetek kezelésére alkalmazzuk a locoregionalis mammabesugárzást. Célul tűztük ki, hogy összehasonlítsuk egymással a hagyományos és az egy izocenteres beállítással történő locoregionalis mammabesugárzást, bemutassuk a két beállítás közötti különbségeket, valamint szemléltessük, hogy milyen előnyökkel jár az egy izocenteres technika alkalmazása a hagyományossal szemben. Módszer: Összevetettük a fektetési rendszerek fejlődését, illetve fizikusi segítséggel a két módszer tervezési szempontjait. Eredmény: Az egy izocenter alkalmazásával elkerülhetőek a hagyományos beállítás során a mezőillesztési pontatlanságok következtében bizonyos esetekben bekövetkező alul-, illetve túldozírozások. Következtetés: Az egy izocenteres kezelés pontosságának, valamint a fejlettebb fektető rendszereknek köszönhetően a locoregionalis mammabesugárzások során a dóziskiszolgáltatás pontossága jelentősen javul. Fej-nyak tumoros betegek radio-kemoterápiás kezelése során tapasztalt mellékhatások az asszisztens szemszögéből Karancsiné H. F., Miklós J.-né, Jakab G., Pajkos G. Bács-Kiskun Megyei Kórház, az SZTE ÁOK Oktató Kórháza, Onkoradiológiai Központ, Kecskemét Cél: A lokálisan előrehaladott, III-IV. stádiumú fej-nyak tumoros betegek kezelésében a citosztatikummal (cisplatin v. carboplatin) vagy immunoterápiával (cetuximab) kombinált sugárkezelést standard terápiaként alkalmazzuk. E kezeléseknél szinte minden esetben várható súlyos fokú és tipikus mellékhatások megjelenése. Célunk e mellékhatások összehasonlító elemzése a platinával, ill. cetuximabbal kezelt betegeink esetén. Módszer: A központunkban 204-ben radiokemo/immunterápiával kezelt III-IV. stádiumú fej-nyak tumoros betegek adatait dolgoztuk fel. 37 fő részesült cetuximab+rt, 5 fő cisplatin/carboplatin+rt kezelésben. Vizsgáltuk mindkét csoportban a kezelés során fellépő mellékhatásokat: bőrtüneteket, nyálkahártyatüneteket, a fizikális állapotban bekövetkezett változásokat (pl. testsúlycsökkenést), táplálkozási nehézségeket, PEG/gastrostoma beültetés szükségességét, vérkép- és egyéb laboreltéréseket. Vizsgáltuk a mellékhatások miatti kezelési szünetek gyakoriságát, azok hosszát, a leadott összdózist. Eredmények, következtetés: E betegcsoportban a terápia sikeres kivitelezésének alapvető feltétele a minden esetben fellépő, olykor súlyos fokú mellékhatások mielőbbi felismerése és hatásos kezelése. Nagyon fontos a betegek megfelelő tájékoztatása e mellékhatásokról még a kezelés előtt vagy annak kezdetén. A növekedésihormon-felszabadító hormon (GHRH) receptorok potenciális szerepe radioaktív szívkárosodás esetén Kiscsatári L., Varga Z., 2 Gáspár R., 2 Görbe A., 2,4 Ferdinandy P., 3 Gardi J., Kahán Zs. SZTE ÁOK Onkoterápiás Klinika, 2 Biokémiai Intézet, 3 I. Sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged, 4 SE ÁOK, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Budapest Célkitűzés: Kísérletes adatok szerint a GHRH-agonisták mérséklik a hypoxia és a besugárzás okozta sejt- és szövetkárosodást. A sugárterápia után fellépő szívkárosodás jelentősége miatt célul tűztük ki olyan in vitro modell kifejlesztését, melynek segítségével tanulmányozhatjuk a GHRH-receptorok kifejeződését és lehetséges szerepét szívizomsejtek besugárzása után. Magyar Onkológia 59:62 79, 205

9 70 Kongresszusi összefoglaló Anyag és módszer: A szívizomsejteket újszülött patkányokból izoláltuk és tenyésztettük normoxiás körülmények között. A sugárzás által kiváltott sejtkárosodás vizsgálatának optimalizálására a 24 órás tenyészeteket különböző sugárdózisoknak (5, 0, 5, 20 Gy) kitéve, vizsgáltuk a besugárzás hatását különböző latenciaidők elteltével (0, 24, 48, 72, 96, 20 óra). A besugárzás után a sejteket % magzati szarvasmarhaszérumot (FBS) tartalmazó, ill. szérumot nem tartalmazó közegben tenyésztettük. A toxicitás mértékét calcein fluoreszcens életképességteszttel vizsgáltuk. Western blot analízissel detektáltuk a GHRH-receptorok jelenlétét, és nyers membránpreparátumon ligandkötési esszével vizsgáltuk működésüket. Eredmények: Szérumot tartalmazó közegben, 0 Gy besugárzás után 48 órával, a szívizomsejtek 50%-a maradt életben, így ez a beállítás tűnt a legalkalmasabbnak a sugárkárosodási mechanizmusok vizsgálatára. Szérummentes környezetben 0 Gy sugárdózis mellett 24 óra latenciaidő volt szükséges az 50%-os sejtvesztés eléréséhez. Western blottal hypophysis-típusú GHRH-receptort, radioligandesszével magas affinitású kötőhely expresszióját találtuk. Következtetések: Kezdeti eredményeink azt mutatják, hogy a GHRH-receptorok jelen vannak az újszülött patkányok szívizomsejtjein, és szerepet játszhatnak a radiogén szívkárosodás mechanizmusában. A rectalis carcinoma neoadjuváns radio-kemoterápiája Kisiván K., Farkas A., Vandulek Cs., Vallyon M., Hadjiev J., Repa I. Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrum, Kaposvár Célkitűzés: A vastagbél- és végbéldaganatok előfordulása hazánkban is fokozatosan emelkedő számot mutat, egyre fiatalabb korosztályokban is. Ehhez számos életmódbeli tényező is hozzájárul: helytelen táplálkozás (rostszegény, fehérjedús ételek fogyasztása), dohányzás, alkoholizmus, mozgáshiány stb. A colorectalis carcinoma 30%-ban a rectumban alakul ki. A rectumtumor kezelésében a sebészi beavatkozás jelenti az elsődleges ellátást, azonban a lokális recidíva aránya még a radikális tumoreltávolítás után is igen magas. Az előrehaladott rectumtumoros betegek túlélési esélyének növelésében a kemoterápia és sugárkezelés együttes alkalmazásának is meghatározó szerepe van. Módszerek: A Kaposvári Egyetem, Egészségügyi Centrum, Onkoradiológiai Intézet által 2005 és 2007 között kezelt, azon 50 rectumtumoros beteg adatait elemeztük, akiknél neoadjuváns kemo-radioterápiát alkalmaztak, vizsgálva a kezelés során jelentkező mellékhatásokat, a tumor méretének változását és a betegség prognózisát ötéves utánkövetéssel. Eredmények: A neoadjuváns kemo- és radioterápia együttes alkalmazása hatásosnak bizonyult a rectumtumor kezelésében. A neoadjuváns kemo-radioterápia hatására csökkent a tumorméret, szignifikáns különbség volt kimutatható a kezelés előtti és utáni tumorosan infiltrált rectumfalvastagság között. Mellékhatásként a betegek felénél Grade I-es hasmenés és cystitis jelentkezett, melyek miatt azonban nem kellett megszakítani a terápiát. Következtetések: A neoadjuváns kemo-radioterápia hatására a legtöbb esetben csökken a tumor mérete. Bizonyos esetekben az inoperábilis rectumtumor operálhatóvá válhat. Csökkent a lokális recidíva kialakulásának aránya. Jobb prognózis érhető el, és ezáltal nőhet a túlélési idő. Brachyterápiás célú GPU alapú Monte Carlo szoftver fejlesztése Klausz M., Légrády D., Major T. 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technika Tanszék, 2 Célkitűzés: Egy olyan brachyterápiás besugárzástervezésre alkalmas program létrehozása, amely figyelembe veszi a szöveti inhomogenitást. Módszerek: A fejlesztés alatt álló Monte Carlo Simulator for Brachytherapy Exposure (M-CSIBE) program a fotontranszport Monte Carlo módszerrel történő szimulációjával határozza meg a sugárforrások dózisterét, adott anyageloszlás mellett. Az általánosan elterjedt tervezőprogramokkal ellentétben tehát nem homogén vízfantomot feltételez, hanem a konkrét szöveteloszlás figyelembevételével állapítja meg az elnyelt dózis térbeli eloszlását. A rohamosan fejlődő grafikus kártyák (GPU-k) számítási teljesítményének kihasználásával és különböző becslő algoritmusok tesztelésével igyekszünk a klinikumban is elfogadható futási időket és megfelelő pontosságot elérni. A szoftver eredményeit az MCNP általános célú Monte Carlo kód segítségével és Oncentra-Brachy programmal készített számításokkal hasonlítottuk össze pont- és kiterjedt források vizsgálata mellett. Eredmények: A program validálása sikeres volt homogén vízfantomban pont- és kiterjedt források mellett is. Előbbi esetében az MCNP 70 órás futási idővel (08 foton) kapott eredményeket 4 perces futási idővel (százszor több részecske szimulációja, azaz 00 indított foton segítségével) sikerült hibahatáron belül reprodukálnunk, a különbségek a forrástól mért 0 cm-ig 3% alatt maradtak, a dózisok számítási algoritmusból fakadó egyszeres statisztikus szórása pedig ezen a távolságon belül sehol nem érte el az,3%-ot. Ha a futási időt 4,5 percre növeltük, akkor 5 cm-e s távolságon belül mindenhol 3% alatt maradt a kapott dózisok szórása. A program képes DICOM fájlok beolvasására, és egy egyszerűsített szegmentálási algoritmussal a levegő, csont- és a lágyszövetek megkülönböztetésére. Így tehát egy CT-kép feldolgozásával már valós anyageloszlás mellett is végezhetünk szimulációkat. Következtetések: A fejlesztés korai fázisa ellenére az M-CSIBE kód a számítási algoritmus tekintetében validált, képes DICOM-formátumú felvételek alapján számított szöveteloszlás mellett brachyterápiás dóziseloszlások szimulációjára. Mindenképpen szükség lesz a futási idők csökkentésére, ennek érdekében pedig további szóráscsökkentő algoritmusok tesztelésére, illetve az eddig használtak továbbfejlesztésére azért, hogy a számítási algoritmusból fakadó szórás praktikus futási idők mellett ne haladja meg a szöveti inhomogenitások miatt kialakuló dóziskülönbségeket. További tartalékok rejlenek még a kód célszerűen grafikus kártyára történő optimalizálásában, illetve az architektúrának legmegfelelőbb Monte Carlo algoritmusok kiválasztásában. Mélybelégzés-technikával csökkentett kardiális toxicitás Kollák E., Hócza G., Besenyői M., Hevesi E., Csiki E., Nagy J., Horváth Zs. Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Sugárterápia Klinika, Debrecen Célkitűzés: Bal oldali emlődaganat sugárkezelése során a kardiális mellékhatások csökkentése. Módszerek: Mastectomiát vagy konzervatív műtétet követő sugárkezelését megelőző lokalizációs CT elvégzése során, jól kooperáló betegeknél, két natív CT-sorozatot készítettünk. Az első sorozat szabad légzéssel (SzL), majd a második mély belégzéssel (MB) és levegőbenntartással készült. A két sorozat fúzióját végeztük el úgy, hogy a clipboxot a kezelendő emlőre/mellkasfalra határoztuk meg, így a céltérfogat tökéletesen megegyezett. MB-nél a szív dorso-caudalis irányban elmozdul, így a szív és a mellkasfal közé tüdőparenchyma kerül. Kontúrozásra került a bal tüdő, a szív, a bal kamra és a LAD mindkét sorozaton, így azonos céltérfogat-lefedettségnél összehasonlíthattuk a SzL és a MB során észlelt bal tüdő, szív, bal kamra és a LAD terheléseket. A korábban felsorolt szervek Dose mean, Dose max, V30%, V20% terhelését hasonlítottuk össze a két CT-sorozaton. Eredmények: 25 beteget vontunk be a vizsgálatba. Az előírt dózis 50 Gy volt a bal mellkasfalra/emlőre +/-nyirokcsomó-régióra. A MB során készült CT-sorozaton a szív, a bal kamra és a LAD átlagdózisai szignifikánsan alacsonyabbak voltak (P<0,00), míg a bal tüdő terhelése nem emelkedett szignifikánsan. Következtetések: Bal emlődaganat sugárkezelése során a kardiális toxicitás a MB technikát használva szignifikánsan csökkenthető. A módszer mindenkinek elérhető és költségmentes. Fontos a betegkooperáció, a jó kommunikáció és egy megfelelő audiovizuális rendszer úgy a CT-ben, mint a kezelőhelyiségben. Betegpozicionálás elemzése a vékony- és vastagbél sugárterhelésének függvényében intenzitásmodulált technikával történő nyirokrégiós prosztatairradiáció esetén Kószó R., Kahán Zs., Cserháti A., Hideghéty K., Együd Zs., Szabó Cs., Varga Z., Fodor E., Maráz A. SZTE ÁOK Onkoterápiás Klinika, Szeged Bevezetés: A prosztatatumorok kismedencei nyirokrégiókkal kiterjesztett irradiációja a rizikószervek, különösen a belek védelme szempontjából 3 dimenziós konformális technika alkalmazásával irodalmi adatok alapján hason fekvő pozícióban kedvezőbb. Ellentmondásosak az eredmények intenzitásmodulált sugárterápiával (IMRT) történő kezelések esetében. Célkitűzés: A vékony- és vastagbél sugárterhelésének vizsgálata hason és háton fekvő testhelyzetben IMRT technikával végzett, kismedencei nyirokrégiókkal kiterjesztett prosztatairradiáció esetén. Módszerek: Magas rizikójú prosztatadaganatos 0 betegnél belly board-on, hason fekvő pozícióban, valamint háton fekvő testhelyzetben, individuális maszkrögzítést követően 5 mm-es szeletvastagságú topometriás CT-vizsgálat történt. A kontúrozás során meghatározásra került a prosztata, a vesicula seminalisok proximalis harmada, mint GTV, az obturator, felső praesacralis és parailiacalis nyirokutak, mint CTV, valamint protokoll szerint a PTV. Rizikószervként a húgyhólyag, a rectum, a femurfejek, valamint a vékony- és vastagbél. Az IMRT technikával készült sugárterápiás tervek adatait páros t-próbával hasonlítottuk össze a besugárzási dózis és volumenek függvényében. Eredmények: A kontúrozott térfogatok között nem volt szignifikáns különbség hason és háton fekvő pozícióban. A vékonybél sugárterhelése hason fekvő helyzetben szignifikánsan kedvezőbbnek bizonyult minden elemzett dózistartományban. A többi rizikószerv terhelésében nem volt különbség a két fektetés között. Következtetések: Klinikánkon szerzett tapasztalataink alapján a kismedencei nyirokrégiókkal kiegészített prosztatairradiáció IMRT technika esetén is kedvezőbb hason fekvő testhelyzetben a vékonybelek terhelése szempontjából. Ebben a testhelyzetben a repozicionálás nehezebb, emiatt ennek elemzésére további vizsgálatokat tervezünk. Professional Publishing Hungary

10 A Magyar Sugárterápiás Társaság XII. kongresszusa 7 Pilot phase of library of plans (LoP)-based adaptive image-guided intensity-modulated radiotherapy for cervical cancer patients Lakosi F., Nguyen P., Hermesse J., Ben Mustapha S., Martin N., Nicolas S., Coucke P., Gulyban A. Department of Radiation Therapy, University Hospital of Liège, Belgium Aim: To elaborate a reliable method to introduce library of plans (LoP)-based adaptive radiotherapy for locally advanced cervical cancer (LACC) patients using volumetric arc therapy with simultaneously integrated boost (VMAT-SIB). Material and methods: Five patients with LACC were scanned with empty and full bladder conditions. On both scans the CTV (uterus+cervix), bladder and other organs at risk were delineated. First, intermediate CTV shapes were generated between the two bladder filling conditions using volume-guided deformable vector fields (VDVF) driven by CTV only, bladder only and CTV+bladder. Afterwards an ITV was created covering the CTV for the whole observed bladder volume range. The movement of the tip of uterus was also determined. To construct PTVs, the generated CTVs and ITVs were expanded with a cm margin. For treatment verification daily cone beam CTs (CBCT, XVI version 4.2, Elekta, Crawley, UK) were acquired and transferred back to the treatment planning system (Pinnacle 9.6, Philips Medical System, Eindhoven, NL). Rigid co-registrations between all CBCTs and the planning CTs were performed. On each CBCT the uterus+cervix (CTV_cbct) and bladder were delineated. The full coverage of CTVs_cbct by the PTVs_LoP and PTV_ITV were analyzed. Results: For the 5 patients a total of 65 CBCTs were acquired. The initial bladder volumes varied between 43.2 (SD=82.4) and (98.2) cm 3 for empty and full bladder scans, triggering a.2-6.3(!) cm movement of the uterus tip. The bladder filling had an influence on uterus+cervix position in 96.6% of the fractions. The average PTV_LoP were 46.8% smaller than the PTV_ITV, [392.6 (86.2) vs (385) cm 3 ]. The image quality of CBCT was considered poor (not suitable for delineation) in 8 out of 65 (4.8%). Even in the worst case scenario (8 low-quality CBCTs considered as complete failure) the coverage of CTV_cbcts was 90.3% for PTV_LoP while 90.9% for PTV_ITV. This is a guaranteed coverage as compared to a theoretical one from a population-based margin receipt. Conclusions: Based on the observed uterus/cervix movements a single CT-based planning might be insufficient for adequate target coverage. LoP proof of concept is promising providing a remarkable PTV reduction with similar target coverage as compared to the ITV concept. This could potentially decrease radiation morbidity. Complete dosimetrical evaluation (dose matrix deformation and summation of planning CT and each daily CBCT) is planned to determine the actually delivered dose giving by LoP and ITV concept before clinical introduction. Craniospinalis besugárzás RapidArc technikával gyermekkori daganatok kezelésében Lőcsei Z., Farkas R. 3, Szappanos Sz., László Z., Kalincsák J., Bellyei Sz., Boronkai Á., Vojcek Á. 2, Ottóffy G. 2, Mangel L. PTE KK Onkoterápiás Intézet, 2 Gyermekgyógyászati Klinika Onkológiai Osztály, Pécs, 3 Uzsoki Utcai Kórház, Fővárosi Onkoradiológiai Központ, Budapest Célkitűzés: A Pécsi Onkoterápiás Intézetben 202 óta RapidArc technika használatával végezzük a craniospinalis irradiációt (CSI) gyermekkori daganatok kezelésénél. Az új technikával járó előnyöket, hátrányokat retrospektív módon vizsgáltuk a 2007 és 205 között kezelt betegeinknél. Anyag és módszer: A 2007 és 205 között kezelt betegeinket két csoportra bontottuk. 202 előtt 3D konformális sugárterápiás tervezéssel hason fekve kezeltük betegeinket az Elekta Precise TS lineáris gyorsítón (3D-K). Ezt követően RapidArc technika használatával, háton fekve kezeltük betegeinket a Varian Novalis TX gyorsítón (RA). Mindkét fektetés során betegeinket termoplasztikus maszkok és vákuumágy használatával rögzítettük. Az intenzitásmodulált és képvezérelt sugárterápia során a Gyermekklinika Onkológiai Osztályával együttműködve ellenőriztük betegeinket. Hét-hét betegünk adatait dolgoztuk fel vizsgálatunkban. A következő rizikószervek átlagos dózisterhelését vizsgáltuk a CSI alatt: nyaki gerinc, háti gerinc, ágyéki gerinc, szegycsont, medencecsont, lép, máj. Ezenkívül vizsgáltuk a heti laborellenőrzések során betegeink fehérvérsejt-, vérlemezke- és vörösvértestszámának változását a sugárterápia alatt. Eredmények: A vizsgált rizikószervek átlagos dózisterhelésében a következőket találtuk a 3D-K, illetve RA módszer alkalmazása esetén: nyaki gerinc 3408/3484 cgy, háti gerinc 327/326 cgy, ágyéki gerinc 352/3288 cgy, szegycsont 2299/56 cgy, medencecsont 987/04 cgy, lép 8/460 cgy, máj 708/97 cgy. Fehérvérsejtszám (G/l):. hét 6,3/5,8, 2. hét 3,96/4,44, 3. hét 3,74/3,08, 4. hét 3,35/2,78, 5. hét NA/,57, 6. hét 2,32/2,08; vérlemezkeszám (G/l):. hét 307/42, 2. hét 224/292, 3. hét 24,4/50,8, 4. hét 35,7/27,6, 5. hét NA/66,25, 6. hét 7,3/75; vörösvértestszám (T/l):. hét 3.96/3,67, 2. hét 3,2/3,8, 3. hét 3,67/3,7, 4. hét 3,95/3,05, 5. hét NA/3,6, 6. hét 3,55/3,0. Következtetés: A Rapidarc technika biztonsággal használható akár a gyermekkori daganatok kezelésében is. A mérsékelten magasabb dózisterhelés bizonyos (máj, lép, medencecsont) hemopoetikus szervekre nézve magasabb, azonban akut hematológiai toxicitással nem jár, jól tolerálható. A modern sugárterápiás technikák finanszírozási helyzete Magyarországon: a jelen helyzet elemzése és javaslat a finanszírozás változtatására Lövey J., Ágoston P., Olajos J. 2, Pintye É. 3, Cselik Zs. 4, Jánváry L. 3, Polgár Cs., 2 Jósa András O ktató Kórház, Onkoradiológiai Osztály, Nyíregyháza, 3 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Sugárterápia Tanszék, Debrecen, 4 Kaposvári Egyetem, Egészségügyi Centrum, Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézet, Kaposvár Bevezetés: Az egészségügy jelenlegi finanszírozási rendszere nagyrészt a rendszerváltozás idején jött létre. Az elmúlt huszonöt évben a sugárterápia jelentős technikai fejlődésen ment keresztül. Az új technikák ma már többé-kevésbé Magyarországon is elérhetők. Ezek a beavatkozások költségesebbek és jelentősen több munkaerő- és munkaidő-ráfordítást igényelnek. A finanszírozás azonban nem követte ezeket a változásokat, így a modern technikák bevezetésében a jelen helyzet anyagi szempontból ellenérdekeltséget teremt. Az előadásban áttekintjük azokat a fontos új és régebbi beavatkozásokat, melyek finanszírozása nem vagy nem kellőképpen megoldott. Anyag és módszerek: A magyar sugárterápiás centrumok tevékenysége és a nemzetközi gyakorlat elemzése alapján azonosítottuk azokat a modern sugárterápiás beavatkozásokat, melyeket szakmailag indokolt Magyarországon végezni és a finan szírozásuk nem megoldott. Felmértük a beavatkozások finanszírozási igényét, a jelenlegi gyakorlatot, és javaslatot tettünk a finanszírozás módosítására. Az elemzést próbáltuk a lehetőségek szerint egységes formába önteni az alábbi pontok szerint: bevezetés, definíció, klinikai alkalmazás/hasznosság, költségbecslés (EUadatok alapján), költséghatékonyság elemzése, tárgyi és személyi feltételek, várható esetszám/központszám, javaslat akkreditációs anyagra, javaslat finanszírozási módra, kiválthat-e a beavatkozás egy terápiát és létezik-e hasonló hatású terápia. Eredmények: Öt olyan beavatkozást azonosítottunk, ahol a megfelelő mértékű alkalmazás és elérhetőség érdekében a finanszírozás változtatása javasolt: modern képalkotás-vezérelt brachyterápia, intenzitásmodulált sugárterápia (IMRT), képvezérelt sugárkezelés (IGRT), frakcionált szteretoxiás sugárkezelés, egésztestbesugárzás. A brachyterápia esetében a reális költségek ismeretében többszintű finanszírozást javasolunk, a felhasznált eszközök és a társszakmák (pl. anesztézia) közreműködésének figyelembevételével. Az IMRT és IGRT kezelések esetében a szokásos konformális kezelésekhez képest szorzó bevezetését javasoljuk. A frakcionált test sztereotaxiás sugárkezelés esetén az eddig is finanszírozott agyi sugársebészet finanszírozását alapul véve, a frakciószámot és a ráfordított erőforrásokat figyelembe véve javasolunk térítést. Az egésztest-besugárzásnál a finanszírozás emelését látjuk szükségesnek, de az is problémát jelent, hogy a betegek az egésztest-besugárzás során gyakran a transzplantációs osztályon fekszenek, és így még a jelenleg meglévő finanszírozási lehetőséget sem tudják a sugárterápiás osztályok kihasználni. Erre a javaslatunk, hogy az egésztest-besugárzás finanszírozása önálló legyen, ne vonódjon össze más finanszírozással. Mivel a különböző szintű központokban különböző szintű és volumenű speciális beavatkozásra van szükség, az IMRT, IGRT és a frakcionált sztereotaxiás sugárkezelés esetében az előterjesztés a progresszivitási szintekkel való harmonizálásra is tartalmaz javaslatokat. Következtetések: Jelenleg a magyarországi egészségügyi intézmények gazdasági szempontból ellenérdekeltek a modern sugárterápiás technikák bevezetésében és alkalmazásában. Ennek következményeként a magyar betegek hozzáférése korlátozott a modern sugárterápiás eljárásokhoz. Várható, hogy bizonyos kezeléseket külföldön próbálnak igénybe venni, mely az államháztartás számára komoly anyagi következménnyel járhat. A modern sugárterápiás technikák megfelelő finanszírozása elsősorban a magyar betegek gyógyulását szolgálja, de hosszabb távon népegészségügyi-népgazdasági érdek is. Beszámoló az első extrakraniális sugársebészeti beavatkozásról. Módszer és indikációk Mangel L., László Z., Sebestyén Zs. Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Onkoterápiás Intézet, Pécs Célkitűzés: Az onkológia fejlődésének és eredményességének jeleként a metasztatikus betegségek kezelése során a lokális terápiás modalitások szerepe felértékelődött. A sugárterápiás technológia fejlődésével és elérhetőségével ebben az indikációs körben játszhatnak egyre nagyobb szerepet a különböző ultra kon formális-sztereotaxiás módszerek, például a sztereotaxiás sugársebészet. Célunk a tudo má sunk szerint hazánkban első és eredményes extrakraniális sugársebészeti beavatkozás részleteinek az ismertetése, továbbá a fenti indikációs kör és a terápiás lehetőségek elemzése. Módszer és eredmények: Egy 58 éves férfibetegnél cardia-adenocarcinoma miatt történt műtéti ellátás, adjuváns ELF kemoterápia, majd később mellékveseáttét miatt metasztazektómián, ECX kemoterápián és ellenoldali mellékvese-propagáció miatt újabb sebészeti beavatkozáson esett át. 4 évvel az első műtét után CT kétgócú, inoperábilis peritonealis áttétképződést mutatott, a májszél, illetve a bal vese alatt, Magyar Onkológia 59:62 79, 205

11 72 Kongresszusi összefoglaló 2-2,5 cm körüli legnagyobb átmérőkkel. A kiváló fizikai állapotú betegnél definitív ellátásként egy ülésben 2 Gy dózisú sztereotaxiás hasi sugársebészeti beavatkozást végeztünk, cone-beam CT-ellenőrzés mellett, IMAT technikával, 2-2 ívet alkalmazva. A kezelés következtében sem akut, sem késői mellékhatást nem észleltünk. Időközben CX kemoterápiás kezelést kezdtünk, a sugársebészeti beavatkozás után 3, illetve 6 hónappal elvégzett kontroll-ct lokálisan komplett regressziót igazolt, a beteg általános állapota továbbra is jónak mondható. Következtetések: Megfelelő technológia és gyakorlottság birtokában, nem gyorsan növekvő oligometasztázisok esetében, a koponyán kívüli sztereotaxiás sugársebészeti ellátás biztonságos és megfelelő kezelési alternatíva lehet. Csontrendszerre terjedő oligometasztatikus prosztatatumoros betegek definitív sugárkezelésének eredményei Maráz A., Cserháti A., Együd Zs., Kahán Zs., Kószó R., Szabó Cs., Varga L., Varga Z., Hideghéty K. SZTE ÁOK Onkoterápiás Klinika, Szeged Bevezetés: A legújabb irodalmi adatok alapján az áttétes prosztatatumorban szenvedő betegek esetén is kedvezőbb túlélés érhető el, amennyiben lokoregionális terápiában részesülnek. Célkitűzés: Csontrendszerre terjedő oligometasztatikus (low volume), definitív sugárkezelésben részesülő prosztatatumoros betegek adatainak elemzése. Módszerek: A Szegedi Onkoterápiás Klinikán között csak csontrendszerre terjedő oligometasztatikus prosztatatumoros, definitív sugárkezelésben részesülő 7 beteg adatait elemeztük retrospektív módon. A besugárzást 3D konformális technikával végeztük. A prosztata és vesicula seminalisok területére Gy, a kismedencei nyirokutakra és az érintett csontáttétekre 25,8 Gy, a makroszkópos nyirokcsomóáttétekre további 9,8 Gy dózist alkalmaztunk. Feldolgoztuk a kiindulási PSA- és Gleason score adatokat, a metasztázisok kiterjedését, a sugárkezelés dózisát és akut mellékhatásait, valamint a hormonterápia alkalmazását. Értékeltük a sugárkezelés kimenetelét és a követési adatokat. Eredmények: A kiindulási PSA-értékek átlaga 76,6 (22 330) μg/l, a Gleason score átlaga 8,3 (7 0) volt. Metasztázisok a regionális nyirokcsomókban 9 betegnél (53%), a csípőlapátokon 2 (70%), lumbális csigolyákon 9 (53%), szeméremcsonton és keresztcsonton 7-7 (4-4%), femuron 2 (2%) esetben fordultak elő. Androgéndeprivációs terápiában részesült minden beteg. A hormonterápia a sugárkezelés előtt átlagosan 6,9 (3 2) hónappal indult, kasztrációrezisztens volt 2 (2%) beteg. A sugárkezelés dózisa átlagosan 72,2 (70,2 73,8) Gy volt. Akut mellékhatásként 2 esetben fordult elő grade 3 hasmenés, esetben grade 3 cystitis, egyéb mellékhatások grade -2 súlyosságúak voltak. Következtetések: Klinikánkon szerzett tapasztalataink alapján a kismedencei nyirokrégiókkal és a kis kiterjedésű csontmetasztázisok egyidejű ellátásával kiegészített definitív prosztatairradiáció jól tolerálható. A sugárkezelés hatására bekövetkező eredményeink biztatóak. Az áttétes prosztatatumoros betegek definitív sugárkezelésének túlélésre való hatását és késői toxicitását prospektív randomizált nemzetközi vizsgálatok elemzik. Második emlőmegtartó műtét és ismételt besugárzás szövetközi nagy dózisteljesítményű brachyterápiával az emlőrák lokális kiújulásának kezelésére Markgruber B., Mészáros N., Major T., Mátrai Z. 2, Polgár Cs. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás és 2 Sebészeti Központ, Budapest Cél: Előzetes emlőmegtartó kezelés után jelentkező azonos oldali emlőrecidíva miatt végzett második emlőmegtartó műtét és szövetközi nagy dózisteljesítményű (HDR) brachyterápia (BT) klinikai eredményeinek elemzése. Anyag és módszer: Az Országos Onkológiai Intézetben 999. március és 205. február között 32, azonos oldali emlőrecidívával jelentkező betegnél végeztünk második emlőmegtartó műtétet és szövetközi HDR BT-t. A második lokális recidívától mentes túlélést, a távoli áttéttől mentes túlélést, a teljes túlélést, a késői mellékhatásokat és a kozmetikai eredményeket elemeztük. A lokális recidívától számított átlagos követési idő 5,3 hónap (tartomány: 55 hónap) volt. Eredmények: A 2. lokális recidíva kialakulásának 5 és 0 éves valószínűsége 4,5% (95%-os konfidenciaintervallum; CI: 0 3,2%), a távoli áttét kialakulásának 5 és 0 éves valószínűsége pedig 25,5% (CI: 7,5 43,5%) volt. Az 5 és 0 éves teljes túlélés 85,% (CI: 69,2 00%) és 54,5% (CI: 23,6 85,4%) volt, azonos sorrendben. A késői G2 bőrmellékhatások, a G2 fibrózis, a zsírnekrózis, illetve a kiváló/jó kozmetikai eredmények aránya 7,%, 25,9%, 30%, illetve 68,% volt, azonos sorrendben. G3-4 mellékhatás eddig nem fordult elő. Következtetés: Előzetes emlőmegtartó kezelés után jelentkező azonos oldali emlőrecidíva kezelésében a második emlőmegtartó műtét és szövetközi HDR BT biztonságos és hatékony módszer a 2. lokális recidíva megelőzésére, és hasonló teljes túlélést biztosít, mint a salvage masztektómia. Beállítási bizonytalanságok okozta mérési hibák a lineáris gyorsítók minőségbiztosítási eljárásában Márki I., Mokánszki B., Pajkos G. Bács-Kiskun Megyei Kórház, az SZTE ÁOK Oktató Kórháza, Onkoradiológiai központ, Kecskemét Célkitűzések: A lineáris gyorsítók napi bemérése a Bács-Kiskun Megyei Kórház Onkoradiológiai Központjában PTW gyártmányú QuickCheck-kel történik. Egy tesztsorozattal szeretnénk demonstrálni a szükséges minimális beállítási pontosságot. Módszerek: A méréseket egy Siemens MX2-es típusú monoenergiás lineáris gyorsítón végeztük 00 monitoregységgel, 6 MV fotonsugárzással. A PTW QuickCheck térbeli pozícióját a nyalábhoz képest szándékosan elrontottuk: a tér 3 síkjával párhuzamosan, gantrydöntéssel, asztalforgatással, valamint az asztal vízszinteshez viszonyított eldöntésével, majd az így kapott értékeket (Flatness, Left- Right Symmetry, Central Axis Dose, Gun Target Symmetry, Beam Quality Factor) feldolgoztuk, a szándékos hibáknak megfelelően. Eredmények: A készülékben előre definiált, a gyártó által megadott referenciaértékeket alkalmazunk. 2 mm-es, valamint 4 mm-es beállítási pontatlanság, valamint 0,2, 0,4, 2, illetve 4 fokos gantry és asztal szögeltérés már a Left-Right, valamint Gun Target Symmetry-ben referenciaértékeket meghaladó eltéréseket tapasztaltunk, a várakozásoknak megfelelően. Következtetések: A gyakorlatban a pontatlan beállítás történhet hanyagságból, rosszul kalibrált lézerpozícióból, hibás gantry-kollimátor pozíció visszajelzésből, valamint az asztalpozíció vízszintestől való eltéréséből. A méréssorozat arra adott választ, hogy mekkora síkbeli elmozdulás az, amely még nem befolyásolja a méréseket, valamint megállapítást nyert az a tény, hogy a rendszer különösen érzékeny a szögelfordulásokra az xy síkban, de nem érzékeny az asztal kicsi mértékű elhajlásaira. Gyorsított, részleges külső emlőbesugárzás képvezérelt, intenzitásmodulált radioterápiával emlőmegtartó műtét után Fázis II klinikai vizsgálat előzetes eredményei Mészáros N., Major T., Stelczer G., Zaka Z., Mózsa E., Fodor J., Polgár Cs. Célkitűzés: Alacsony kockázatú, korai invazív emlőrák miatt konzervatívan operált nőbetegeknél a posztoperatív képvezérelt, intenzitásmodulált radioterápiával (IG-IMRT) végzett akcelerált parciális emlő-radioterápia (APERT) bevezetése és korai eredményeinek bemutatása. Anyag és módszer: 20. július és 204. március között 60 válogatott, korai invazív (St. I-II) emlőrák miatt konzervatívan operált beteget soroltunk be II. fázisú prospektív vizsgálatunkba. A kezelést 4-5 mezővel, step and shoot IMRT technikával végeztük 9 4, Gy (összdózis: 36,9 Gy) dózissal, napi 2 frakcióval. Valamennyi frakció előtt a kezelőhelyiségben lévő, sínen mozgó kilovoltos CT-vel sorozatképeket készítettünk a céltérfogat környékéről. Ezt követően képfúziós szoftver segítségével automatikus képregisztrációt végeztünk a tervezési és verifikációs CT-képekre, majd három irányban (LAT, LONG, VERT) meghatároztuk a betegbeállítás pontatlanságát, és eltérés esetén a kezelőasztal automatikus elmozdításával korrekciót végeztünk. Az emlőrákos eseményeket, valamint a korai és késői mellékhatásokat feljegyeztük és a kozmetikai eredményekkel együtt elemeztük. Eredmények: A 24 hónapos medián követési idő (tartomány: 2 44 hó) alatt helyi és környéki daganatkiújulást és távoli áttétet nem észleltünk. Korai mellékhatásként Grade (G) és G2 bőrpír 2 (35%) és 2 (3,3%), G ödéma 23 (38,3%), G és G2 fájdalom pedig 6 (0%) és 2 (3,3%) betegnél jelentkezett. Grade 3-4 akut mellékhatást nem észleltünk. Késői mellékhatásként G pigmentáció 5 (8,3%), G fibrózis 7 (,7%), G zsírnekrózis pedig 2 (3,3%) betegnél alakult ki, G2 késői mellékhatás eddig nem fordult elő. A kozmetikai eredmény minden betegnél kiváló (45 esetben, 75%) vagy jó (5 esetben, 25%) volt. Következtetés: A képvezérelt, intenzitásmodulált gyorsított részleges emlőbesugárzás technikailag kivitelezhető és megfelelő dóziseloszlást eredményez. Előzetes eredményeink szerint a betegek a kezelést jól tolerálják, a korai mellékhatások enyhék, a kozmetikai eredmények kiválóak. Polimer gél dozimetria alkalmazása a sugárterápiában Miovecz Á., Glavák Cs., Perlaki G. 2, Farkas A., Vandulek Cs., Kovács Á., Hadjiev J., Repa I. Kaposvári Egyetem EÜ Centrum, Onkoradiológia, Kaposvár, 2 Pécsi Diagnosztikai Központ, Pécs Célkitűzés: A polimer gélekben az ionizáló sugárzás olyan szerkezeti változásokat okoz, amelyek MRI-vel detektálhatóak, így megfelelő kalibrálást követően a dóziseloszlás meghatározható. Célunk az volt, hogy egy intenzitásmodulált besugárzás (IMRT) 3D-s dóziseloszlását verifikáljuk egy általunk elkészített és elő- Professional Publishing Hungary

12 A Magyar Sugárterápiás Társaság XII. kongresszusa 73 zetesen kalibrált polimer gél segítségével. Ugyanezzel a módszerrel megpróbáltuk megvalósítani egy közelterápiás prosztatabesugárzás dozimetriai ellenőrzését is. Eredmények: Vizsgálatunkhoz az ún. MAGIC gélt választottuk, melyből kisebb mintákat ismert dózisokkal besugaraztunk, és meghatároztuk a mintákban mérhető R2 relaxációsebességeket. Az R2 és az elnyelt dózis között lineáris öszszefüggést találtunk. A gélt tartalmazó edénnyel identikus fantom CT-képsorozatára elkészítettünk egy IMRT besugárzási tervet a XiO tervezőrendszerrel, amely alapján a gélt besugaraztuk. A tervezőrendszer által számolt dóziseloszlást ezután összehasonlítottuk a gélben MRI-vel mért eloszlással. A közelterápiás besugárzás esetén a kalibrációt úgy végeztük el, hogy egy pontban megállítva az Iridium-92 izotópot a gélben létrehoztunk egy ismert dóziseloszlást, ami alapján az R2-dózis összefüggés meghatározható volt. Ezt felhasználva kiszámoltuk egy 5 katéterrel megtűzdelt gélben kialakult dóziseloszlást, amit előzőleg tervezőrendszerrel megterveztünk. A besugárzási tervet és az MRI segítségével mért eloszlást ezután összehasonlítottuk. Konklúzió: A géllel kapott R2-dózis-összefüggés lineáris, így a gél könnyen kalibrálható, ezáltal alkalmas a dóziseloszlás 3D-s meghatározására MRI segítségével. A módszer lehetővé teszi, hogy az IMRT-kezelések, a prosztatatűzdeléses közelterápiás kezelések és más komplex besugárzások terveit verifikáljuk, és ezzel a kezelések megfelelő minőségét biztosítsuk. Radikális sebészi és sugárkezelés következtében kialakult nyaki lágyrészhiány pótlása kettős nyelű alhasi perforátor szabadlebennyel Oberna F., Tizedes Gy. 2, Sántha B., Sass T., Tóth I. 3 Bács-Kiskun Megyei Kórház Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fül-Orr Gégészeti Klinika, Kecskemét, PTE 2 Sebészeti Klinika, 3 Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Pécs Bevezetés: A mikrosebészeti szövetátültetés a fej-nyak területe bonyolult szövethiányainak pótlására olykor a legmegfelelőbb megoldás. Beteg, módszer: Az onkológusok által referált, tünetmentes 38 éves nőbeteget 7 éve follicularis pajzsmirigyrákkal operálták, majd irradiálták. A kétoldali radikális nyaki disszekció, valamint a sugárkárosodott bőr által stigmatizált páciens a külső megjelenésén kívánt javítani. A nyaki lágyrészek volumetrikus pótlására a sovány beteg esetében az alhasi, perforátor, kettős nyelű zsír-irha lebeny mikrosebészeti átültetése tűnt ideálisnak. A nyaki érhiány okozta technikai nehézségeket a műtét 8. órájában a mentőövként meghagyott felületes lebenyvéna segítségével sikerült áthidalnunk. Eredmény: A rövid, de eseménytelen posztoperatív szakot követően betegünk 0 nap múlva külföldi munkavállalásra indult. Következtetés: A mikrosebészeti szövetpótlás gyakorlata interdiszciplináris együttműködéssel műtéti és sugárkezelést követően ritka szövethiány pótlására is, a beteg és orvos együttes megelégedettségével, adekvát megoldást kínálhat. Aprepitanttal sikeresen kezelt, sugárkezelés indukálta hányás: esetbemutatás 3 beteg kapcsán Ortutay R., Lövey J. Célkitűzés: A sugárkezelés okozta émelygés és hányás (RINV) jelentőségét a klinikusok alábecsülik, annak ellenére, hogy előfordulása a felmérések szerint 50 80% között mozog. A RINV miatt a kezelés szüneteltetésére kényszerülhetünk, mely ronthatja annak hatékonyságát. A szokásos, RINV megelőzésére használatos szerek között található a B6-vitamin, metoclopramid, phenothiasinok, 5-HT3 receptor antagonisták, valamint szteroidok. Rezisztens RINV esetén új lehetőséget teremt a szelektív neurokinin- receptor antagonisták (aprepitant, fosaprepritant) alkalmazása. Három, craniospinalis axis besugárzásban részesült betegnél alkalmazott aprepitanttal szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be. Betegek:. beteg: anaplasticus, hátsó scalai ependymoma miatt operált (R2 reszekció) 35 éves férfibeteg, 36 Gy CNS axis irradiatióban részesült, kiegészítve 24 Gy boosttal a primer tumor területére. A hányinger-hányás a kezelés harmadik hetére uralhatatlanná vált, 32 mg ondansetron, valamint 2 32 mg methylprednisolon alkalmazása ellenére is folyamatos infundálás vált szükségessé. Ekkor aprepitant adását kezdtük, melyből a beteg 6 ciklust kapott 26 nap alatt. Ennek hatására panaszai megszűntek, a kezelést a tervezett dózissal befejeztük. 2. beteg: craniotomián átesett 33 éves nőbetegnél a IV. agykamrából vett szövettani minta medulloblastomát igazolt. A beteg 36 Gy dózisú CNS axis besugárzást kapott, majd 60 Gy-ig boost besugárzást a hátsó scalára. A hányinger a negyedik hétig uralható volt 5HT3-antagonistával (ondansetron), valamint folyamatosan emelt dózisú methylprednisolonnal. Ekkortól parenterális folyadékpótlást, valamint aprepitant adagolását kezdtük (hetente egyszer). Ennek hatására a RINV csökkent, a parenterális folyadékpótlást el lehetett hagyni. 3. beteg: hátsó scalai medulloblastoma miatt operált 28 éves nőbeteg, 36 Gy dózisú CNS axis, majd 20 Gy dózisú boost besugárzást kapott a hátsó scalára. A harmadik héttől súlyos hányás jelentkezett, mely nem reagált a megszokott szerekre (5HT3-antagonista, nagy dózisú szteroid). Ozmotikus dehidrációt kezdtünk (iv. mannisol, po. glicerin), mely szintén nem javította a beteg állapotát, gyengesége miatt kerekes székbe kényszerült. Ekkor aprepitant adását kezdtük. A betegnek a ciklusok során nem volt szüksége parenterális folyadékbevitelre és önállóan közlekedett, de az aprepitantciklusok közötti szünetben újra hányt és kerekes székbe kényszerült. A sugárkezelést a beteg a terveknek megfelelően befejezte. Megbeszélés: A sugárkezelések többsége komplettálható súlyos RINV nélkül is. A MASCC/ESMO guideline beosztása szerint a CNS axis besugárzás csupán alacsony rizikót jelent RINV-re. Az itt leírt 3 beteg esetén azonban a szokásos szerek nem nyújtottak kielégítő antiemetikus hatást. Három mechanizmus is szerepet játszhatott a nehezen kontrollálható RINV kialakulásában. Egyrészt a fossa posteriort érintő operáció, mely direkt izgalmat okozhat a hányásközpontban (area postrema). Másrészt az area postrema körül kialakult (besugárzásindukált) oedema. A harmadik mechanizmus a felső gastrointestinalis tractust ért direkt sugárzás a direkt gerincmezőből. Következtetés: Komplikált vagy fokozott egyéni érzékenység miatt kialakuló RINV esetén az NK--antagonsita aprepitant kifejezetten hatásos a hányás csökkentésében, ezáltal fontos szerepe lehet a kezelés sikeres véghezvitelében, valamint jelentősen javítja a betegek életminőségét. Lokoregionálisan előrehaladott arcüregtumor sikeres multimodális kezelése Padányi G., Oberna F. 2, Heim A., Csejtei A. Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Onkoradiológiai Osztály, Szombathely, 2 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Oktatókórház, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fül-orr-gégészeti Osztály, Kecskemét Cél: A szerzők a primer ablasztikus műtétre nem alkalmas, lokoregionálisan előrehaladott fej-nyak daganatok szakmákon átívelő, sikeres multimodális kezelését szeretnék demonstrálni egy érdekes eset kapcsán. Anyag és módszer: A 60 éves férfibeteg 2 hónapja fennálló panaszokkal fordult orvoshoz án. Részletes klinikai kivizsgálása T4N2-es stádiumú sinus maxillaris tumort igazolt. Hist.: ca. planocell., grade 3. A szájsebészeti szakvizsgálat egy esetleges primer műtét kérdéses ablaszticitása miatt radio-kemoterápiás kezelést javasolt. 3D konformális technikával, napi 2 Gy-s frakciódózisokkal 68 Gy fotonbesugárzást adtunk le. Az irradiáció. és 5. hetében a beteg 3-3 napig napi 20 mg/m 2 cisplatint és 600 mg/m 2 5-FU-t kapott. Kontrollvizsgálatok a primer tumor jelentős regresszióját írták le, részben perzisztáló nyaki nyirokcsomóáttétekkel. Ismételt szájsebészeti ellenőrzés után radikális műtét és disszekció mellett született döntés án a hemimaxillektómiát rekonstrukcióval és a bal oldali módosított radikális nyaki disszekciót sikeresen elvégezték. Eredmény: Rendszeres ellenőrzést követően a beteg 205 márciusában továbbra is daganatmentes. Következtetés: Megfelelő interdiszciplináris megközelítéssel és együttműködéssel még egy lokoregionálisan igen előrehaladott fej-nyak daganat is kezelhető eredményesen, és ez mindannyiunk örömére idővel a beteg végleges gyógyulását is jelentheti. Tapasztalatok a PET/CT alkalmazásával a nyelőcsőrák 3D sugárkezelésének tervezésében Patonay P., Naszály A. Uzsoki Utcai Kórház, Fővárosi Onkoradiológiai Központ, Budapest Célkitűzés: A PET/CT-vizsgálat beillesztése a nyelőcsőrák 3D sugárkezelésének tervezésébe. Anyag és módszer: Az Uzsoki Kórház Onkoradiológiai Központban 204. március és 205. március között a nyelőcsőrák miatt kezelt betegek közül 5 esetben készült PET/CT-alapú 3D kezelési terv. A sugárkezelés rekanalizációs célú endoluminalis HDR AL kezeléssel indul, majd MV fotonbesugárzást alkalmazunk szimultán cisplatin-5-fluorouracil kemoterápia hozzáadásával. Mind a HDR AL kezelés, mind az MV fotonbesugárzás 3D terv alapján történik. A topometriás CT (TCT) és a PET/CT fuzionálásával, a daganat biológiailag aktív kiterjedését figyelembe véve készíthető el a terápiás terv. Eredmények: A 5 beteg közül 6 betegnél a PET/CT- és a TCT-felvételek egyeztek egymással. Két betegnél a biológiailag aktív daganat kisebbnek bizonyult a TCT által jelzettnél, betegnél a disszemináció kizárható volt, míg 4 esetben kiterjedtebb elváltozást mutatott. Két páciensnél távoli áttét igazolódott, emiatt ezeknél a betegeknél a kuratív terápiától eltekintettünk. Megbeszélés: A nyelőcsőrák tervezésében a PET/CT jól alkalmazható, mivel a daganat biológiai kiterjedését figyelembe véve TCT alapján várható PTV és ezáltal a környező ép szervek, szövetek sugárterhelése csökkenthető, illetve a TCT alapján Magyar Onkológia 59:62 79, 205

13 74 Kongresszusi összefoglaló várt kisebb elváltozás helyett a daganat tényleges kiterjedéséhez igazítható a besugárzási terv. Mindezek alapján a környező szervek sugárterhelésének csökkentése és a mellékhatások enyhülése várható. Intenzitásmodulált és konformális besugárzási tervek dozimetriai elemzése fej-nyak tumorok külső besugárzásánál Pesznyák Cs.,2, Béla D., Takácsi-Nagy Z., Major T., Polgár Cs. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, 2 BME TTK, Nukleáris Technika Tanszék, Budapest Célkitűzés: Munkánk célja különböző technikával készült besugárzási tervek dozimetriai összehasonlítása fej-nyak daganatos betegeken. Módszerek: Négy különböző technikával készült teleterápiás tervet hasonlítottunk össze 0 betegre: két konformális (forward tervezés, konvencionális 90 o 270 o -os opponáló és alsó anterio-posterior illesztett mezős [Conv], illetve conformal parotis sparing [ConPas]), inverz módszerrel készült 3D konformális [INVCRT], valamint intenzitásmodulált radioterápiás [IMRT] tervet. A besugárzástervezést azonos PTV 50, illetve PTV 66 céltérfogatokra készítve a védendő szerveket (gerincvelő, mindkét oldali parotis, parotis-ptv 50, szájüreg, szájüreg-ptv 50 ) előre kijelölve Philips Pinnacle3 v8.0m tervezőrendszerrel végeztük. IMRT esetében az adott térfogatokra előírtuk az optimalizálási feltételeket, dózismegszorításokat. Az alapbeállításánál 7 mezőt használtunk, egyenletes szögelosztással. Az optimalizálás során két protokollt alkalmaztunk, az egyik esetben a terv 40 szegmenssel IMRT step and shoot technikával készült, míg a másik esetben (INVCRT) 4 szegmenssel készült, amit statikus mezőkké alakítottunk át. Meghatároztuk az egyes tervek konformitási és a homogenitási indexeit (COIN, illetve HI) a céltérfogatokra, valamint elemeztük a védendő szervek dózisterhelését. Eredmények: Az IMRT, INVCRT, Conv és ConPas technikánál a PTV 50 céltérfogat ellátottságának vizsgálata után a homogenitási index (0,3), (0,8), (0,22) és (0,9), a konformitási index pedig (0,76), (0,68), (0,3) és (0,09) értéket mutatott. Ugyanezen technikáknál 66 Gy összdózis esetén a gerincvelő maximális dózisterhelése 38 Gy, 42 Gy, 45 Gy és 44 Gy-nek; a szájüreg céltérfogaton kívüli részének átlagdózisa 33 Gy, 36 Gy, 30 Gy és 48 Gy-nek bizonyult. Abban az esetben, ha a 6 Gy kiegészítő kezelést csak az egyik oldalra kellett adni, az ellenoldali parotis átlagdózisa 28 Gy, 3 Gy, 49 Gy, illetve 43 Gy, míg az azonos oldali parotis átlagdózisa 39 Gy, 4 Gy, 59 Gy és 53 Gy volt. Következtetések: A céltérfogat ellátottságának és a védendő szervek terhelésének dozimetriai elemzése és a dozimetriai indexek értékei alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alkalmazott IMRT technikával a célterület ellátottsága jobb, mint a másik három módszernél. Bár a szájüreg védelmét a mezőelrendezésből adódóan a legjobban a konvencionális technika biztosítja, a parotis és a céltérfogat szempontjából ez adja a legrosszabb eredményeket. A ConPas technika esetében a szájüreg terhelése a legnagyobb, amely súlyosabb korai és késői mellékhatásokat eredményezhet. IMRT technika esetében a szegmensszám növelésével csökkenthető a védendő szervek dózisterhelése, az ésszerűség határán belül. Centrális tüdőtumorok sugárkezelése brachyterápiával Petre I., Árkocsevics E., Bajcsay A., Major T., Baricza K., Ágoston P. Cél: Sugárterápiás Központunkban tüdőtumorok iridium-92 sugárforrással végzett brachyterápiájának (BT) bemutatása a daganat elhelyezkedése és stádiuma szerint. A beteg körüli teendők áttekintése. Anyag és módszer: Magyarországon a leggyakoribb daganatos halálok a tüdőrák. Szövettanilag, illetve az onkoterápiára adott viselkedése alapján a tüdőrákot két fő típusba soroljuk: a kissejtes rák (SCLC) és a nem kissejtes rák (NSCLC). A kissejtes tüdőrák prognózisa rosszabb. Ugyan a sugár- és kemoterápiára általában jól, látványosan reagál, viszont hajlamos a korai kiújulásra, áttétképzésre. Az NSCLC-t több szövettani altípusra osztjuk, melyek mindegyike a hörgők hámsejtjeiből indul ki és a hörgők elzáródásához vezethet. Ennek egyik kezelési lehetősége a hörgőbrachyterápia (BT). A tumorok kezelésére, 2 vagy 3 alkalommal ( 0 Gy, vagy 2 7 Gy, 3 5 Gy/0,5 cm szöveti mélységben) nagy dózisteljesítményű ( high dose rate =HDR) brachyterápiát (HDR-BT) adhatunk afterloading technikával. Ez lehet önálló kezelés a hörgőszűkület felszabadítására, vagy a külső sugárkezelést is kiegészítheti. Bemutatjuk a HDR-BT során a beteg előkészítését, az alkalmazott eszközöket, illetve a besugárzást. Eredmények: Az előzőleg kivizsgált beteg részletes felvilágosítása a tervezett beavatkozásról elengedhetetlen, mivel egy speciális, a külső besugárzáshoz képest jóval kellemetlenebb beavatkozásról van szó. A beteg gondos vezetése, támogató jelenléttel segítése az egész eljárás során fontos a személyzet részéről. Ez elősegíti a beteg együttműködését, a kezelés sikerét. A beavatkozást bronchológus szakember közreműködésével végezzük. A beteg éhgyomorral érkezik. Intramuscularisan kap ampulla ( mg) atropininjekciót a simaizomgörcsök megelőzésére. Ezt követően lidocain spray-vel a garatba fecskendezünk a száj- és toroknyálkahártya érzéstelenítése és a hányinger, hányás megelőzése céljából. A beteget kényelmesen háton fekve elhelyezzük a műtőasztalon. Oxigént és szívót készítünk mellé, ha szükséges, alkalmazzuk. Bronchoscopia segítségével az orvos feltérképezi a tracheát, főhörgőket, hörgőket, és meghatározza a daganat helyét, majd a bronchoscop munkacsatornáján keresztül levezeti a zárt végű, mm átmérőjű, 50 cm hosszú bronchuskatétert (, 2 vagy 3 darabot), és szem ellenőrzése mellett elhelyezi a megfelelő helyzetbe, mélységbe. Ezt követően az orvos a bronchoscopos eszközt eltávolítja anélkül, hogy a katétert kimozdítaná az előzőleg beállított helyéből. A katétert ragtapasszal rögzítjük az arcbőrhöz, és a katéterekbe röntgenárnyékot adó, cm-beosztással ellátott jelölő markereket vezetünk. CT és/vagy C-karos képerősítővel ellenőrizzük a katéter(ek) helyzetét. Miközben az orvos és a fizikus a felvételek alapján elkészíti a besugárzási tervet, a markereket eltávolítjuk, és a katétereket összekötjük a besugárzókészülékkel. A néhány perces besugárzás alatt a beteget magára hagyjuk a kezelőhelyiségben kép és hang ellenőrzése mellett. A besugárzás végeztével a katétereket eltávolítjuk, és szükség szerint oxigént és szívót alkalmazunk. Következtetések: A HDR-BT-val rövid idő alatt nagy dózisú besugárzás adható le a hörgőkbe. A hörgők intracavitalis HDR-BT-ját körkörösen szűkítő tumorok kezelésére alkalmazzuk. Ugyan a leadott dózis lokálisan a nyálkahártyán fokozottabb sugárreakciót eredményezhet, mint a külső sugárkezelés, de a környező szerveket érintő mellékhatások kisebbek, így a hörgő-bt kiegészíthető akár külső sugárkezeléssel is. Az eredményes besugárzást segíti a személyzet pontos felvilágosító munkája és a beavatkozás alatt a beteg vezetése, támogatása. Sikeres kezelés után a beteg napokon belül jelentős változást érez, hörgőszűkülete oldódik, légzése könnyebb lesz. Vizsgálatok EBT2 filmmel Pintye É., Gáldi Á. 2, Holló T. 3, Dobos E., Kovács A., Szabó I., Gulyás L. 3, Furka A. DEKK Onkológiai Intézet, Sugárterápia Nem Önálló Tanszék, Debrecen, 2 BME TTK Nukleáris Technikai Intézet, Orvosi Fizika Szakirány, 3 Gamma Sugársebészeti Központ (Brain-X Kft), Debrecen Cél: A bonyolult sugárkezelések ellenőrzése komplex és időigényes folyamat, ezért igyekszünk egyszerű, biztonságos és gyors módszert választani az ellenőrzésre. A mostani munkánk során a lehetőségek közül a különleges Gafchromic EBT2 (External Beam Radiotherapy) film használatát vizsgáltuk. Anyag és módszer: A csomagolást nem igénylő Gafchromic EBT2 film 5 rétegű. Két külső poliészter rétege vízálló, így vízfantomban is használható. Nagy dózis- és energiatartományban alkalmazható. Besugárzást végeztünk Theratron 780C kobaltágyúval és az Elekta gyártmányú Synergy lineáris gyorsító 6 MV, 0 MV és 5 MV fotonnyalábjaival. Kiértékeléshez az EPSON Perfection 4990 PHO- TO scannert, és a FilmQA Pro software-t használtuk. Az energiafüggés vizsgálatához 5 5 cm mezőméretet választottunk, és akkora filmméretet vágtunk, hogy a félárnyék is ábrázolódjon. A besugárzást a film vágásától számítva azonnal és legalább 24 óra elteltével is elvégeztük. A besugárzási terv ellenőrzésére a filmet az IBA gyártmányú MULTICube kockafantom filminzertjébe helyeztük. A scannelést először a besugárzás után rövid időn belül végeztük el, majd hosszabb idő elteltével megismételtük. Vizsgálatunk arra is kiterjedt, hogy a scannerbe azonos és eltérő pozicionálással, azonos és eltérő területre helyeztük be a filmet. Eredmények: A film egyszerűen kezelhető, de óvatosan kell vele bánni. A csomagolás nélküli filmet csak a szélén szabad megfogni, lehetőleg pamutkesztyűben, hogy ujjlenyomatot ne hagyjunk rajta, ami a mérési eredményt torzíthatja. Fontos a film vágása és felhasználása között eltelt idő, a szerkezetének módosulása miatt. Legalább 24 óra várakozási idő ajánlott. Az eredmények összehasonlíthatóságát és a mérés pontosságát növeli, ha a filmet azonos orientációban helyezzük be a scannerbe, azonos területre, és azonos scannert használunk a vizsgálati sorozatban részt vevő filmek kiértékeléséhez. A film kiértékelésekor kapott dóziseloszlás lényegesen jobb felbontású, mint egy mátrixdetektorral kapott eredmény, hiszen a 2D array mátrixdetektorok felbontásának határt szab a detektorok fizikai mérete. Következtetések: A legegyszerűbb besugárzási elrendezéstől (szabályos, nyílt mező) a legbonyolultabbig (VMAT) a Gafchromic film eredményesen használható ellenőrzésre. A film, scannelését követően, digitalizált dokumentációra is alkalmas. Jelenleg csak az EBT2 filmet próbáltuk ki, de tervezzük a Gafchromic RTQA2 (Radiotherapy Quality Assurance) film vizsgálatát is. Különböző boost technikák összehasonlítása magas kockázatú prosztatarákos betegek külső sugárkezelésénél Pócza T.,2, Ágoston P., Pesznyák Cs.,2, Major T., Polgár Cs. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet, Budapest Célkitűzés: Különböző besugárzási technikákkal készített boost tervek dozimetriai összehasonlítása magas kockázatú prosztatadaganatos betegek külső sugárkezelésénél. Professional Publishing Hungary

14 A Magyar Sugárterápiás Társaság XII. kongresszusa 75 Módszerek: 5 beteg topometriai CT-képkészletére besugárzási terveket készítettünk napi 2 Gy frakciódózissal. A céltérfogatot mindegyik betegnél 44 Gy-ig a kismedencei nyirokrégió, az ondóhólyagok és a prosztata, 60 Gy-ig az ondóhólyagok és a prosztata, valamint 78 Gy-ig a prosztata képezte. A kismedencei céltérfogat tervét intenzitásmodulált ívterápiával (RapidArc, RA), 2 teljes ív használatával terveztük meg. A további két céltérfogatra 4-4 különböző tervet készítettünk, 3D konformális négymezős boksz (CRT), valamint inverz (egy teljes íves (RA), két teljes íves (2RA) és sliding window (SW) intenzitásmodulált) technikákkal. Minden betegnél öszszegeztük a terveket az összes lehetséges párosításban, tehát betegenként 6 különböző tervet hasonítottunk össze, azonos céltérfogat-ellátottság mellett. A kismedencei céltérfogat előírt lefedettsége V95%=99%, a boost térfogatoké V95%=99,5% volt, a maximum egyik esetben sem haladhatta meg az előírt dózis 0%-át. Az összegzett és az egyes boost tervek esetén is elemeztük a különböző tervezési módszereket a rektum, a húgyhólyag és a csípők dózisterhelése tekintetében, valamint vizsgáltuk a szükséges monitoregységek számát (MU) és a kezelési idő hosszát. Eredmények: CRT, RA, 2RA és SW technikával átlagosan 263 MU, 574 MU, 569 MU és 763 MU szükséges a tervek leadásához, a kezelési idő pedig 02, 80, 3 és 62 másodperc. Mindkét boost céltérfogatra CRT, RA, RA2, illetve SW technikát alkalmazva a rektum átlagdózisa 49,7 Gy, 47,6 Gy, 45,4 Gy, illetve 43,7 Gy, a V50Gy értéke 43,%, 34,7%, 34,6% és 3,3% volt. A rektum átlagos V70Gy értékei 2%-kal különböztek egymástól. A hólyag átlagdózisa 44,7±0,9 Gy, illetve V50Gy-re számított átlagértéke 32,4±,7%, vagyis a hólyag terhelését tekintve nem volt jelentős különbség az egyes tervek között, de az inverz módszerek kismértékű dóziscsökkenést eredményeztek. A csípők V50Gy értéke CRT technika esetén 6,7% volt, a legjobb eredményt (2,5%) az RA techni ká val értük el. Következtetések: A CRT-hez képest intenzitásmodulált radioterápiával csökkenthető a védendő szervek dózisa. A kismértékben megnövekedett MU és kezelési idő mellett az SW technika használatával érhető el a legjobb rektumvédelem. A hólyag dózisterhelése mindhárom inverz technikával hasonló. Az eredmények alapján legalább az egyik boost céltérfogat kezelését érdemes SW technikával végezni. A magyar sugárterápia helyzete a betegellátási adatok, a rendelkezésre álló infrastruktúra és emberi erőforrás tükrében Polgár Cs., Major T., Király R., Fodor J., Kásler M. Cél: A magyar sugárterápia helyzetének felmérése és ismertetése a évi betegadatok, a rendelkezésre álló infrastruktúra és emberi erőforrás tükrében. Anyag és módszer: 204 decemberében és 205 januárjában valamennyi (n=2) magyar sugárterápiás központ vezetőjét egy 3 részből (. betegellátási adatok; 2. sugárterápiás infrastruktúra; 3. emberi erőforrás) álló kérdőív kitöltésére kértük fel. Eredmények: Az adatszolgáltatásnak mind a 2 sugárterápiás központ eleget tett.. Betegellátási adatok: 204-ben Magyarországon beteg részesült sugárkezelésben: teleterápiában (95,5%), brachyterápiában (BT) pedig 484 (4,5%) beteg. A 202-es évhez képest az összes sugárkezelt beteg száma 6,6%-kal emelkedett: a külső sugárkezelések száma 7,6%-kal nőtt, a BT-k száma azonban %-kal csökkent. Az összes sugárkezelés 42%-át (n=4 047) a két fővárosi központ végezte: OOI 9235 beteg (28%), Uzsoki 482 beteg (4%). A megavoltos besugárzókon kezelt betegek (n=22 239) közül mindössze 90 (4%) részesült intenzitásmodulált radioterápiában (IMRT) és 208 (9%) képvezérelt sugárkezelésben (IGRT). Sztereotaxiás sugárkezelést (n=260) három, egésztest-besugárzást (n=36) két központ végzett. A BT-k 54%-át (n=778) Budapesten végezték: OOI 539 beteg (36%); Uzsoki 239 beteg (6%); 3 központban BT-t nem végeztek 204-ben. Prosztata I-25 BT-t (n=77) és emlőtűzdelést (n=6) csak egy, prosztata HDR BT-t (n=75) kettő, míg fej-nyaki tűzdelést (n=24) három sugárterápiás központ végzett. 2. Infrastuktúra: A folyamatban lévő EU-s fejlesztéseket is beszámítva 205 végétől 3 sugárterápiás központban összesen 39 megavoltos besugárzó (36 lineáris gyorsító és 3 kobaltágyú), illetve brachyterápiás készülék fog üzemelni. A fejlesztéseket követően gyakorlatilag minden magyar sugárterápiás központban megteremtődik a modern sugárterápiás technikák (IMRT, IGRT) bevezetésének infrastrukturális feltételrendszere. 3. Emberi erőforrás: Jelenleg a 2 sugárterápiás központban 92 sugárterápiás szakorvos, 29 rezidens/segédorvos, 6 klinikai sugárfizikus, 0 dozimetrista/fizikus asszisztens és 0 mérnök/informatikus dolgozik. A szakorvosok 32%-a (n=29), a fizikusok 2%-a (n=3) rendelkezik tudományos (PhD) minősítéssel. A sugárterápiás rezidensek csaknem fele (n=4) Budapesten dolgozik. Országos átlagban az egy szakorvosra és egy fizikusra jutó betegszám 209 (tartomány: ) és 368 (tartomány: ). A sugárterápiás asszisztensek száma 229, közülük 6 (27%) felsőfokú (BSc) végzettséggel rendelkezik. A BT-s műtősnők száma 9. Klinikai sugárbiológus (n=6) csak két központban áll alkalmazásban. Országosan a betöltetlen sugárterápiás állások száma 23, ebből az üres orvosi állások száma. Következtetés: A sugárterápiás szakmai minimumfeltételek és a WHO ajánlásainak biztosításához további új lineáris gyorsító és 2 brachyterápiás készülék telepítésére lenne szükség. A kezelési adatokat, az infrastruktúra állapotát és a rendelkezésre álló emberi erőforrást is figyelembe véve a sugárterápiás géppark további bővítésére és felújítására a vidéken zajló fejlesztések befejezését követően elsősorban Budapesten van szakmai szempontból alátámasztott igény. A sugárterápiás központi fejlesztésekből kimaradt OOI gépparkjának felújítása nem halasztható tovább. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony a BT-ban és modern teleterápiában (IMRT és IGRT) részesülő betegek aránya. A felzárkózás és a modern sugárterápiás technikák bevezetésének további feltétele a meglévő szakemberek továbbképzése és újak kiképzése erre felkészült hazai és nemzetközi központokban. A sugárterápia hiányszakmák közötti besorolása továbbra is indokolt. Korszerű RapidArc tervezési technika prosztatatumorok többlépcsős sugárkezeléséhez Sebestyén Zs., Kovács P., Sebestyén K., Szappanos Sz., Lőcsei Z., Kalincsák J., László Z., Boronkai Á., Bellyei Sz., Farkas R., Mangel L. Pécsi Tudományegyetem, ÁOK KK Onkoterápiás Intézet, Pécs Célkitűzés: Prosztatatumorok 3D konformális technikával történő besu gár zástervezésénél a tervezési céltérfogat (PTV) megfelelő dózisellátottsága mellett a rectum relatív térfogati dózisterhelései tapasztalataink szerint toleranciaszint felett vannak. Egylépcsős besugárzásoknál standard (ST) RapidArc tervezési technikát alkalmazva a rectum relatív térfogati dózisai toleranciaszintjük alatt tarthatók, azonban komplex, többlépcsős besugárzásoknál a rectum V40, V50, V60 és V70 relatív térfogati dózisai sok esetben toleranciaszint felettiek. Célunk egy új, korszerű RapidArc tervezési módszer kifejlesztése, ami többlépcsős besugárzások esetében is hatékonyan védi a kritikus szerveket a céltérfogat homogenitásának és konformitásának romlása nélkül. Módszerek: Intézetünkben 202. március óta már több mint 350 prosz tata tumoros beteg részesült RapidArc típusú intenzitásmodulált ívterápiás (IMAT) sugárkezelésben. A CT-alapú 3D-s IMAT besugárzástervezés Eclipse rendszerrel (Varian, Palo Alto CA, USA) történt,8 Gy frakciókban leadott Gy dózisra, azaz 8 Gy összdózisra. A kritikus szervek közül minden esetben a rectumot (annak elülső és hátsó falát külön is), a hólyagot, a femurfejeket és az anust jelöltük be. A ST RapidArc tervezési technikához képest az intézetünkben kifejlesztett új ARA (Advanced RapidArc) korszerű tervezési módszer két 5-5 fokban kiforgatott non-koplanáris, teljes körbefordulású 6 MV fotonenergiájú RapidArc mezőt tartalmaz. Az optimalizálási folyamatra történő előkészület fontos része a számos, következetesen alkalmazott fiktív (dummy) segédstruktúra létrehozása. E segédstruktúrák egy része a rizikószervek hatékonyabb védelmében segít, másik részük a célterület lefedettségének további javítását könnyíti, harmadik részük pedig a célterület és a rizikószervek összefekvő területén segít a dózist minimálisan csökkenteni a kívánt 95%-os lefedettség rontása nélkül. A módszer további lényeges eleme az intézetünkben kifejlesztett optimalizálási folyamat, mely minden besugárzási lépcső esetén külön-külön nem az adott besugárzási lépcső előírt dózisára, hanem a frakciószám növelésével mindig az összdózisra történt. Ekkor lehetőség szerint minden egyes besugárzási lépcső esetén törekedtünk az összes kritikus szerv átlagdózisának és relatív térfogati dózisának toleranciaszint alatt tartására. Végül az optimalizálás után minden besugárzási lépcső esetén visszaállítottuk az eredeti frakciószámot. A rizikószervek esetében a következő átlagdóziskorlátokra törekedtünk: rectum <45 Gy, hólyag <60 Gy, femurfejek <40 Gy, valamint a következő relatív térfogati dóziskorlátokat vettük figyelembe: rectum + anus: V40<80%, V50<50%, V60<40%, V70<20%; hólyag: V65<30%, V70<35%, V75<25%. Eredmények: A jelen stádiumban statisztikai kiértékelés még nem készült, az ehhez szükséges korrekt, azaz az egész tervezési és optimalizálási folyamatra részletesen kiterjedő, és az ARA technikához hasonlóan precízen reprodukálható retrospektív ST RapidArc besugárzási tervek elkészítése még folyamatban van. Eddigi tapasztalatunk alapján elmondható, hogy minden olyan betegnél, ahol a ST RapidArc technika alkalmazásával a rectum relatív térfogati dózisa toleranciaszint feletti volt, az ARA tervezési módszerrel a dózisterhelés toleranciaszint alá csökkent a célterület dózishomogenitásának érdemi változása nélkül. Következtetések: Az ARA tervezési módszerrel többlépcsős besugárzások esetén az aktuális relatív térfogati dózisok várhatóan szignifikánsan csökkenthetőek a ST RapidArc technikához képest, míg a tervek konformitása, a PTV dózishomogenitása és a többi kritikus szerv dózisterhelése várhatóan nem változik szignifikánsan. Az ARA korszerű RapidArc tervezési módszer IMAT besugárzási technikát alkalmazva megteremti a további dóziseszkaláció lehetőségét. A módszer várhatóan minden más IMRT és IMAT technikánál hatékonyan alkalmazható más tumorrégiókban (különös tekintettel a fej-nyak régióban) levő többlépcsős besugárzások esetén is a relatív térfogati dózisok toleranciaszint alatt tartásában. Az integrált boost kezelési technika dozimetriai összehasonlítása a kétlépcsős besugárzással Sebestyén Zs., Kovács P., Sebestyén K., Lőcsei Z., Kalincsák J., László Z., Szappanos Sz., Boronkai Á., Bellyei Sz., Mangel L. Pécsi Tudományegyetem, ÁOK KK Onkoterápiás Intézet, Pécs Célkitűzés: Ugyanazon célterületekre nézve az Integrált Boost (IB) és a kétlépcsős (Two Phase 2PH) besugárzási tervek dozimetriai kiértékelése, és ez alapján az egyes tervezési technikák egymáshoz képesti értékelése. Magyar Onkológia 59:62 79, 205

15 76 Kongresszusi összefoglaló Módszerek: A kiértékelést egy agytumoros beteg kezelése esetén végeztük el. A tényleges kezelés IB kezelés volt, a kétlépcsős besugárzási tervet retrospektíven készítettük el. Mindkét esetben RapidArc típusú intenzitásmodulált ívterápiás (IMAT) sugárkezelési terv készült. A CT-alapú 3D-s IMAT besugárzástervezés Eclipse rendszerrel (Varian, Palo Alto, CA, USA) történt. A célterületre (PTV) és a boost célterületre (PTVboost) előírt összdózis 54 Gy és 60 Gy volt 2 Gy frakciódózissal. A kritikus szervek közül az agytörzset, a szemeket, a szemlencséket, a látóideget, valamint a chiasmát jelöltük be. A tervezési és az optimalizálási folyamatban mindkét esetben az intézetünkben kifejlesztett ARA (Advanced RapidArc) korszerű tervezési módszert alkalmaztuk, amely két 5-5 fokban kiforgatott nonkoplanáris, teljes körbefordulású 6 MV fotonenergiájú RapidArc mezőt tartalmaz. A 2PH esetében az első lépcsőben 54 Gy összdózissal készült terv a PTV-re, valamint második lépcsőként 6 Gy összdózissal készült terv a PTVboost-ra, mindkét esetben 2 Gy-es frakciódózissal, így összesen 30 db frakcióra készült el a terv. Az IB esetében elsőnek logikusnak tűnne a 60 Gy-es összdózis a PTVboost célterületre 2 Gy-es frakciódózissal, 30 db frakcióban, valamint az 54 Gy-es összdózis a PTV PTVbooston kívüli részére (PTV-PTVboost) a 30 db-os frakciószám miatt,8 Gyes frakciódózissal. Ebben az esetben azonban sugárbiológiai hatását tekintve nem lenne egyenértékű az eredetileg előírt dózissal (54/2 Gy) az így leadandó (54/,8 Gy) dózis. Így annak érdekében, hogy a leadandó dózis biológiailag egyenértékű legyen a tervezettel, 30 db összfrakció esetén 55,8 Gy-es összdózist kell leadnunk,86 Gyes frakciódózissal, ami már biológiailag egyenértékű az eredetileg 27 db frakcióban, 2 Gy-es frakciódózissal leadni kívánt 54 Gy-es dózissal. Az ekvivalens dózisra történő átszámoláshoz a szakirodalomban megtalálható megfelelő képleteket használtuk, mely során a részben az agytörzsben levő agytumor alfa/béta arányát 3-nak vettük. A rizikószervek esetében a következő átlagdóziskorlátokra törekedtünk: szemek <0 Gy, szemlencsék <5 Gy, valamint a következő relatív térfogati dóziskorlátokat vettük figyelembe: agytörzs, látóideg, chiasma: V54=0%. A PTV-PTVboost célterületrész dózishomogenitását az ICRU 50 alapján értékeltük (V95%). Eredmények: Az IB és a 2PH tervek dozimetriai összehasonlítása az alábbi táblázatban látható: Átlagdózisok 2 lépcsős (2PH) Integrált Boost (IB) PTV 59,68 Gy 58,4 Gy PTVboost 59,96 Gy 60,00 Gy PTV-PTVboost 59,32 Gy 56,33 Gy Body-PTV 5,08 Gy 4,37 Gy szemek 8,48 Gy 6,03 Gy 2 lépcsős (2PH) Integrált Boost (IB) V54 agytörzs 3 mm PRV PTV,430% 0,002% V54 chiasma 3 mm PRV PTV 0,69% 0,000% PTV-PTVboost dózishomogenitása: V 95% PTV-PTVboost 97,2% 97,9% Következtetések: Az eredmények alapján megállapítható, hogy dozimetriai szempontból a 2PH technikához képest az IB technikával jelentősen csökkenthető a rizikószervek és minden célterületen kívüli normális szövet dózisterhelése. A PTV-PTVboost célterületrész előíráson felüli dózisellátottsága úgy csökkenthető jelentős mértékben, hogy közben nem romlik, sőt még javulhat is annak dózishomogenitása. Különböző intenzitásmodulált sugárterápiás technikával készült besugárzás i tervek elemzése fej-nyak tumorok esetében Smanykó V., Béla D., Pesznyák Cs.,2, Takácsi-Nagy Z., Polgár Cs. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, 2 BME TTK, Nukleáris Technika Tanszék, Budapest Célkitűzés: Intenzitásmodulált radioterápiás (IMRT) technikával készült besugárzási tervek összehasonlítása fej-nyak daganatos betegeknél. Anyag és módszerek: Három különböző IMRT technikával ( Step and Shoot [SS], Sliding Window [SW], valamint RapidArc [RA]), azonos tervezési céltérfogatra (PTV 50 -re, illetve PTV 66 -ra), inverz tervezéssel készült teleterápiás terv dóziseloszlását hasonlítottunk össze 5 betegen. A védendő szerveket (gerincvelő, mindkét oldali parotis, parotis-ptv 50, szájüreg, szájüreg-ptv 50 ) kijelöltük. SS módszernél a Philips Pinnacle3 v8.0m, míg SW és RA technikánál a Varian Eclipse tervezőrendszereket használtuk. SS és SW kezelés során 7 mezőt használtunk, RA terápiánál a PTV 50 esetében két ívet, a PTV 66 -ra egy ívet alkalmaztunk. A SS terv 40 szegmenssel készült. A különböző módszereknél meghatároztuk a homogenitás i indexet (HI), valamint elemeztük a védendő szervek dózisterhelését. Vizsgáltuk a tervek monitoregységét (MU), mivel ez az érték arányos a másodlagos tumorok kockázatát növelő szórt sugárzással. Eredmények és megbeszélés: A HI a SS, SW, illetve RA technikánál a PTV 50 -re 0,3, 0,07 és 0,09 volt. Ugyanezen technikáknál 66 Gy összdózis esetén a gerincvelő maximális dózisterhelése 38, 4 és 4,6 Gy, míg a szájüreg céltérfogaton kívüli részének átlagdózisa 33, 3,8 és 32,4 Gy volt, azonos sorrendben. Ha boost kezelést csak az egyik nyakfélre adtunk, az ellenoldali parotis átlagdózisa 28, 22,3, illetve 2,6 Gy, míg az azonos oldalié 39, 24,3 és 22,2 Gy volt. A leadott MU 66 Gy összdózisnál a SS, SW és RA technikánál 966, 720 és 75 volt. A kezelési idő az RA módszernél átlagosan 2 percig, míg SS-nál 4, SW-nál pedig 8 percig tartott. Következtetések: A SW és RA technikánál mind a védendő szervek dózisterhelése, mind a célterület ellátottsága jobb, mint a SS módszernél, bár utóbbinál a szegmensek növelésével mindkét érték javítható. A leadott MU és a kezelés gyorsaságának tekintetében egyértelműen a RA technikával kaptuk a legjobb eredményeket. A syngo VSim munkaállomás előnyei a virtuális szimulációban Somogyi E., Stefán A., Herein A., Bajcsay A. Cél: Poszterünkkel a Siemens syngo VSim munkaállomás használatát és a virtuális szimulálásban betöltött szerepét mutatjuk be. Anyag és módszer: Az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központjában 202 óta a virtuális szimuláláshoz Siemens Definition AS típusú CT-szimulátort használunk, amelynek elengedhetetlen részegysége és egyben a lelke is a syngo VSim. A syngo VSim lehetőségei: bármilyen rekonstruált metszet felhasználható; klinikai tumortérfogat ( clinical target volume, CTV) berajzolása; tervezési tumortérfogat ( planning target volume, PTV) kialakítása a CTV kiterjesztésével; izocentrum-jelölés; besugárzási mezők felvétele; tervezett besugárzás 3D megjelenítése. Eredmények: Az izocentrum-jelölés egyszerű, 3D-s rekonstrukciós képek segítik. A besugárzástervezés elő- és utószimulálás nélkül, egy ülésben történik. A sugárterápiás kezeléseket a minőségbiztosítás szabályainak megfelelően végezzük. Következtetés: Tapasztalataink alapján a speciális syngo VSim munkaállomás felgyorsítja a páciens jelölését, a virtuális szimuláció munkafolyamatát. A rendszer valamennyi besugárzási mező szimulálására alkalmazható. Lehetővé teszi, hogy a beteg már a szimuláció napján besugárzást kapjon. A terápiát biztonságosabbá, pontosabbá teszi. Diagnosztikai képalkotó precizitása a sugárterápiában Stefán A., Somogyi E., Herein A., Ágoston P., Székely J., Bajcsay A. Cél: A CT-szakasszisztensek munkájának bemutatása topometriai CT-vizsgálatok során. Anyag és módszer: Intézetünkben egy 20 szeletes Siemens Definition AS készülékkel végezzük a besugárzástervezéshez szükséges topometriai CT-vizsgálatokat. Eredmények: A látott elváltozások függvényében kiegészítő méréseket végeztünk (denzitás, nagyság mérése) az elváltozások pontosabb megítélése céljából. Találkoztunk olyan esetekkel, melyek a sugárkezelés tervezett időpontját befolyásolták (pl. emlőbesugárzásnál seroma, mellkasi besugárzásnál pleuralis folyadékgyülem, hasi-kismedencei besugárzásnál ascites), illetve előfordultak olyan elváltozások, melyek a sugárkezelést ugyan nem befolyásolják, de fontosnak tartottuk a kezelőorvost értesíteni (pl. májelváltozásokra utaló denzitáseltérések, vese üregrendszerének tágulata, pajzsmirigy nagyság- és szerkezetbeli eltérése, hydrocele testis). Ha bármilyen (nem feltétlenül a diagnózissal összefüggő) elváltozást találunk a rétegfelvételi képeken, képi dokumentációt készítünk, melyen az elváltozás nagyságát, denzitását lemérjük. Következtetés: A modern egészségügyi ellátásban a képalkotó vizsgálatok nélkülözhetetlenek. A sugárkezelések tervezése és kivitelezése során elengedhetetlen a jó képalkotó diagnosztika, ami egyben az eredményes gyógyítás feltétele is. Különböző modern besugárzási technikák dozimetriai összehasonlítása gyorsított részleges külső emlőbesugárzásnál Stelczer G.,2, Mészáros N., Major T., Polgár Cs., Pesznyák Cs.,2 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technika Tanszék, Budapest Célkitűzés: Gyorsított részleges emlőbesugárzás esetén összehasonlítani a háromdimenziós konformális (3D-KRT), a step and shoot (SS) és sliding window (SW) intenzitásmodulált, valamint az intenzitásmodulált ívbesugárzási (IMAT) technikákat dozimetriai, tervminőségi és gyakorlati szempontok figyelembevételével. Professional Publishing Hungary

16 A Magyar Sugárterápiás Társaság XII. kongresszusa 77 Módszerek: 0, parciális emlőbesugárzásra alkalmas beteg 3 mm-es szeletvastagságú CT-képkészletére 4 különböző besugárzási technikával készítettünk terveket. A céltérfogatot a titán sebészi klipek által határolt tumorágyból, a CTV-n keresztül kiterjesztett PTV képezte. Az intézeti tervezési célokat a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően határoztuk meg. A 3D-KRT technika non-koplanáris, míg az IMRT és IMAT tervek koplanáris mezőelrendezésekkel készültek. Valamennyi technikával azonos PTV-ellátottságra törekedtünk az objektív összehasonlíthatóság érdekében. A kigyűjtött, különböző szervekre vonatkozó térfogati és dozimetriai paraméterek alapján határoztuk meg az egyes tervekre jellemző homogenitás (HI), konformitás (CN) és tervminőség (PQI) indexeket. Vizsgáltuk a kezeléshez szükséges monitoregységek számát és a tervek klinikai megvalósíthatóságát. Eredmények: A céltérfogatok ellátottságában nem találtunk különbséget. A SW tervek (HI=0,033) szignifikánsan homogénebb dóziseloszlást eredményeztek, mint a 3D-KRT (HI=0,057) és az IMAT (HI=0,073). A SS technika homogenitása (HI=0,053) nem különbözött szignifikánsan a többitől. A 3D-KRT konformitása (CN=0,62) szignifikánsan rosszabb, mint a SS (CN=0,85), a SW (CN=0,85), valamint az IMAT (CN=0,86). Az azonos oldali emlő átlagos V 50% értéke szignifikánsan alacsonyabb volt az IMAT tervekben (29,4%), mint a 3D-KRT (44,%) és SW (35,6%) tervekben. Az azonos oldali tüdő átlagos V 0% értéke szignifikánsan alacsonyabb volt a 3D-KRT tervekben (0,%), mint a SS (34,3%), SW (34,3%) és IMAT (35,3%) technikáknál. A szív a 3D-KRT technikával védhető a legjobban. Következtetések: Mindegyik technikával jó céltérfogat-lefedettség érhető el és megfelelően védhetők a kritikus szervek. Az összes szempontot figyelembe véve a sliding window IMRT a legmegfelelőbb technika a gyorsított részleges külső emlőbesugárzás kivitelezésére. Szervre lokalizált prosztatakarcinómás betegek IGRT-IMRT kezeléseinek tapasztalatai késői mellékhatásprofil, illetve hipofrakcionált sémák bevezetése Szappanos Sz., Halász J., Lőcsei Z., László Z., Kalincsák J., Sebestyén Zs., Sebestyén K., Csapó L., Kovács P., Mangel L., Farkas R. 2, Jorgo K. 3, Ágoston P. 3, Polgár Cs. 3 PTE KK Onkoterápiás Intézet, Pécs, 2 Uzsoki Utcai Kórház, Fővárosi Onko radiológiai Központ, 3 Országos Onkológiai Intézet, Budapest Célkitűzés: Intézetünkben 20 vége óta adottak a tárgyi és személyi feltételek szervre lokalizált prosztatakarcinómás betegeink képvezérelt-intenzitásmodulált (IGRT-IMRT) technikával történő kezelésére, 203 óta pedig szelektált betegpopuláció esetében integrált boost technika alkalmazásával hipofrakcionált kezelési sémát is bevezettünk. Az ívbesugarazás (IMAT) első hazai tapasztalatairól, akut mellékhatásprofiljáról korábbi előadásainkban beszámoltunk már, a jelen prezentációban bemutatjuk az intézeti protokollunknak megfelelő kezelések mellett észlelt késői toxicitási, illetve túlélési adatainkat. Anyag és módszer: Intézetünkben 20 novembere és 205 márciusa között 304 prosztatadaganatos beteget kezeltünk definitív célzattal, míg 43 esetben salvage irradiatio történt. Pácienseink medián életkora 70 év (47 84), rizikócsoportok szerinti megoszlásuk: 62 alacsony rizikójú (LR), 08 közepes rizikójú (MR) és 34 magas rizikójú (HR) beteg, közülük 284-en részesültek 3 6 havi, neoadjuváns hormonkezelésben (TAB/ADT). Az előírt sugárterápiás dózisok a következőek voltak rizikócsoportok szerint: alacsony rizikó: 74/2 Gy, közepes rizikó: PTV: 46/2 Gy, PTV2: 78/2 Gy, magas rizikó: PTV: 45/,8 Gy, PTV2: 8/,8 Gy. Salvage irradiatio esetén, ha a kismedencei nyirokrégiót is elláttuk: PTV: 45/,8 Gy (vagy 46/2, illetve 50,4/,8 Gy), majd PTV2: 22/2 (vagy 9,8/,8 Gy, illetve 22,6/,8 Gy). Integrált boost technikával kivitelezett kezeléseket magas rizikójú betegeknél végeztünk, itt PTV3: 55/2,2 Gy. Betegeink 89,66%-a számára került diétás protokoll kiadásra. A betegek a fektetési pontosság és a célszervmozgások kivédése céljából offline protokoll szerinti CBCT-ellenőrzést, illetve kevés, szelektált betegünknél aranymarker beültetését követően online módon ExacTrac rendszert alkalmaztunk. Eredmények: Betegeink átlagos utánkövetési ideje 20,68 hónap. Az utánkövetési időszak során összesen 2 betegünkről nem sikerült érdemi információt gyűjtenünk, biokémiai progresszió összesen esetben alakult ki, 8 beteget vesztettünk el, közülük 3-an egyéb társbetegségben hunytak el. Bármilyen fokú, akut urogenitális mellékhatást 70, gastrointestinalis mellékhatást 47 esetben detektáltunk. Késői urogenitális mellékhatást 7, gastrointestinalis mellékhatást 62 esetben észleltünk. Bárminemű korai vagy késői Grade III mellékhatás 3 esetben, Grade IV egyetlen esetben jelentkezett. Enyhén hipofrakcionált, integrált boost technikát alkalmazó kezeléseket összesen 7 esetben végeztünk, érdemi különbséget a standard RapidArc kezelések toxicitásprofiljához képest nem észleltünk. Következtetés: Megfelelő betegfektetés, diétás protokoll, képi ellenőrzés mellett a dóziseszkalációt követően IMAT kezelések biztonsággal elvégezhetőek, akár hipofrakcionált kezelési séma mellett is. További utánkövetés szükséges a késő mellékhatások hosszú távú monitorozása végett. Moderált, illetve extrém hipofrakcionált sémák bevezetése csupán multicentrikus formában, klinikai vizsgálatok keretein belül lehetséges. A sugárérzékenység modellvizsgálata a sejtciklus korai G fázisában Székely G., Gundy S. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, Klinikai Sugárbiológiai és Diagnosztikus Onkocitogenetikai Osztály, Budapest Célkitűzés: Az ionizáló sugárzás a sejtciklus bármelyik fázisában (G, S, G2) károsíthatja a DNS-t, ezáltal az egyes kromoszómaaberrációk különböző mechanizmusok útján alakulnak ki. A sugárzás közvetlen és közvetett, együttes hatása fogja meghatározni a kromoszómaaberrációk fajtáit, ami a sejtpusztulás vagy a reparáció kinetikájáról nyújt információt. Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy a korai G fázisban milyen mértékű a mutagénérzékenység, az változik-e a sejtciklus G0-G átmenetében, és a kromoszómaaberráció típusai (kicserélődések, illetve egyszerű törések) milyen kinetikával jutnak kifejezésre. Ennek a kérdésnek az egyéni sugárérzékenység vizsgálatában lehet jelentősége. Anyag és módszer: A sugárhatás mechanizmusát azonos sejtciklusban lévő perifériás vér limfociták kultúráján érdemes tanulmányozni. A korai G fázisban a kicserélődéssel (dicentrikus+ring), illetve egyszerű töréssel létrejött aberrációk (acentrikus fragmentek) kialakulását kétféle módon vizsgáltuk. Annak megállapítására, hogy a sejtciklus G0 fázisában leadott első 2 Gy dózis által okozott léziók meddig léphetnek interakcióba a fitohemagglutinin (PHA) stimulációt követő 2 8 óra között leadott második 2 Gy dózissal, 3 önkéntes donor vérmintáját használtuk fel. A három kísérlet ún. pozitív kontrollját a PHA-stimulációt követő 2 óránként alkalmazott egyszeri 4 Gy dózisú besugárzás jelentette. A vérminták tenyésztése, a metafázisok értékelése a WHO előírásai szerint történt. A statisztikai analízishez mind a töréssel, mind a kicserélődéssel kialakuló aberrációkat vizsgáltuk. Eredmények: Az egyszeri dózisban leadott 4 Gy valamennyi esetben magasabb aberrációs hozamot produkált, mint az osztott 2 2 Gy dózis, mind a dicentrikus+ring, mind az acentrikus fragmentek esetében. Ugyanakkor a bonyolultabb mechanizmusú kicserélődéses aberrációk magasabb százalékban fordultak elő, mint az egyszerű töréssel keletkezettek. A 4 Gy dózis 4 6 óra között 20%-kal emelte a dicentrikus+ring gyakoriságot, azaz a PHA-stimuláció után a korai G fázisban ez a leginkább sugárérzékeny időpont. Hasonló viselkedés tapasztalható, ha 2 2 Gy dózist alkalmazunk annak megállapítására, hogy a különböző kromoszómaaberrációk kialakulásához vezető léziók meddig maradnak nyitottak, vagyis a közvetlen károsodást miként fokozhatja az indirekt hatás következtében kialakuló ún. konvertált lézió. Úgy tűnik, hogy az elsődleges direkt hatás szintén a G fázis 6. órája körül képes a legnagyobb fokú interakcióra, ez után az aberrációk száma tovább már nem emelkedik. Tehát a reparáció, vagy a sejtpusztulás ebben az időpontban veszi kezdetét. A vélhető közvetlen hatásokra kialakuló egyszerű törések szempontjából viszont a G fázis első 8 órájában a sugárérzékenység azonos. Következtetés: Megállapítottuk, hogy a sejtciklus G0-G átmenete, illetve a G korai fázisának mutagénérzékenysége nem azonos. A különböző aberrációk eltérő dinamika szerint alakulnak ki, más-más repair rendszerek javítják a léziókat, ami nagy valószínűséggel általános érvényű és feltételezhetően az egyéni sugárérzékenységet, mint kizárólagos tényező nem befolyásolja. Korai stádiumú tüdődaganatok légzőmozgást kompenzáló technikával végzett sugárkezelése: korai eredmények Szilágyi A., Bajcsay A., Pócza T., Major T., Polgár Cs., Lövey J. Bevezetés: A tüdődaganatok sugárkezelésében a céltérfogat légzésből fakadó mozgása jelentős technikai nehézséget jelent, különösen kisméretű daganatok esetén. A korai stádiumú, belgyógyászati okok miatt inoperábilis tüdődaganatos betegeknél a nagy dózisú fokális besugárzás a műtét alternatívája. Intézetünkben 202 februárja óta egy általunk kidolgozott, légzőmozgást kompenzáló sugárkezelési technikát alkalmazunk a korai tüdődaganatokban. Ennek rövid távú tapasztalatairól szeretnénk beszámolni. Anyag és módszer: Osztályunkon 47 (2 nő, 35 férfi), nem kissejtes tüdődaganatos beteget kezeltünk légzőmozgást kompenzáló technika alkalmazásával. A betegek medián életkora 7 év volt. Stádium szerinti megoszlás: Ta: 8 (38,3%), Tb: 20 (42,6%), T2a: 8 (7,0%), T2b: (2,%), minden beteg N0M0. Szövettan: 7 (36,2%) mirigyhám-, 4 (8,5%) laphámrák, 26 (55,3%) esetben csak klinikai lefolyás és PETpozitivitás alapján verifikált tumor. A besugárzástervezés során CT-felvételeket készítettünk mély belégzési, mély kilégzési és egy középső állapotban, melyeket fuzionáltunk. Mindhárom képsorozaton meghatároztuk a gross tumor volumeot (GTV), majd ezekből internal target volume-ot (ITV) képeztünk, melynek kiterjesztésével nyertük a planning target volume-ot (PTV). A tervezés 3 dimenziós konformális technikával történt. A kezelések során a daganat elhelyezkedése és mérete szerint különböző frakcionálást alkalmaztunk: 60/2 Gy (n=33), 60/3 Gy (n=8), 60/2,5 Gy (n=6). A feldolgozás során a CT által meghatározott regressziót, a teljes és betegségmentes túlélést, a lokális és távoli relapszus arányát, valamint a korai és késői mellékhatásokat vizsgáltuk. A túlélés becslését Kaplan Meier-módszerrel végeztük. Magyar Onkológia 59:62 79, 205

17 78 Kongresszusi összefoglaló Eredmények: A medián követési idő 4,5 hónap volt. Komplett remissziót 2 (25,5%), parciális remissziót 4 (29,8%), stabil betegséget (23,4%) és progreszszív betegséget 3 (6,4%) betegnél észleltünk. A követés során izolált helyi kiújulás 4 (8,5%), egyedüli távoli áttét 2 (4,3%), illetve lokális és távoli relapszus együtt 3 (6,3%) esetben alakult ki. A rövid követési idő miatt a mediánt a betegek túlélése nem érte el, ezért a becsült kétéves túléléseket vizsgáltuk: teljes túlélés 9,6%, betegségmentes túlélés 60,3%. Gr és Gr2 korai mellékhatás 9 (9,%) és 4 (8,5%) esetben jelentkezett. Gr3 vagy annál súlyosabb korai mellékhatás nem volt. Gr, Gr2 és Gr3 késői mellékhatást 3 (27,7%), 5 (0,6%) és 2 (4,3%) betegnél észleltünk. Egy beteg 20 hónappal a kezelés után pneumonia és légzési elégtelenség miatt halt meg, de a kórlefolyás alapján ezt nem tartjuk a sugárterápia mellékhatásának. Következtetések: Az általunk kidolgozott technika könnyen kivitelezhető, egyszerű, nem igényel különleges technikai felszerelést, bármelyik magyar sugárterápiás központban elvégezhető. A korai lokális kontroll és a túlélési adatok biztatóak, melyekhez enyhe mellékhatásarány társul. A késői mellékhatások és hosszú távú túlélés vizsgálatához további követésre van szükség. Első tapasztalataink teljes agyi besugárzást követően parciális remissziót elért agyi áttétek célzott, intenzitásmodulált ismételt sugárterápiájával Tamaskovics B., Doll T., Budach W. Heinrich Heine Egyetem, Radioonkológiai Klinika, Düsseldorf, Németország Cél: Agyi áttétek intenzitásmodulált, ismételt besugárzásával elért első eredményeink bemutatása. Anyag és módszer: Tíznél több agyi áttét sztereotaxiás sugárterápiáját a nemzetközi irodalom nem javasolja. Jó általános állapotú, extrakraniálisan remiszszióban lévő, teljes agyi besugárzást (0 3 Gy) követően parciális remissziót elért áttétes (jellemzően emlő-)daganatos betegeinknél alternatív kezelési módot jelent az agyi áttétek magas precizitású, intenzitásmodulált sugárterápiája (5 2 Gy, ill. 5 3 Gy SIB). Eredmények: A fenti irradiációs technika IMRT-képes, de nem dedikált sztereotaxiás lineáris besugárzón is elérhető (Precise Treatment System, Monaco). Első esetünk a kezelést követő kilencedik hónapban is relapszusmentes, kiemelkedően jó általános és kognitív állapotú. IMAT-technológiát alkalmazva a konformitás javul, a tervezési és a besugárzási idő csökken. Következtetés: Jó általános állapotú és extrakraniálisan (tartós) remisszióban lévő betegeknél a teljes agyi besugárzást követően parciális remissziót elért betegeknél individuálisan javasolható a kontroll MR-en látható áttétek intenzitásmodulált reirradiációja akkor is, ha ezek száma tíz feletti. Sugárterápia és az fmri a szakdolgozók szemszögéből Vandulek Cs., Szalai Z., Biró G., Fenyvesi J.-né, Farkas A., Hadjiev J., Kovács Á., Repa I. Kaposvári Egyetem, Egészségügyi Centrum, Kaposvár Bevezetés: A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fmri) az MRképalkotás egy specializált területe, amely az idegi aktivitással összefüggésben lévő hemodinamikus választ méri az emberek agyában. Előnye, hogy non-invazív, nem használ radioaktivitást, valamint viszonylag széleskörűen hasznosítható. A vizsgálatok minőségét nagyban befolyásolja az alkalmazott eszközök és a radiográfusok szakmai felkészültsége. Előadásunkban a funkcionális MR-képalkotásban betöltött radiográfusi szerepkört és annak fontosságát ismertetjük a sugárterápia szemszögéből. Anyag és módszer: Intézményünknél beszerzésre került egy dedikált fmri hardver-szoftver rendszer (NordicNeuroLab), melynek tesztelése és optimalizálása radiográfusi feladat volt. Az ingerek közvetítése és a vizsgálati alannyal való kommunikáláshoz alkalmazott hardver: Visual sytem, Audio system, Response Grip, SyncBox. A vizsgálati protokoll, mérések és stimulusok vezérlése a nordicaktiva programmal történik. Az fmri-vizsgálatok kiértékelése a nordicice programmal történik. Az fmri-vizsgálatok kivitelezése egy.5t Siemens Avanto berendezésen történik. Többféle alapparadigma került tesztelésre önkénteseken, majd optimalizálva a radiográfusok által. Eredmények: Az új fmri technológia beüzemelését követően célzott belső továbbképzést tartottunk az fmri-ben részt vevő radiográfusoknak. Az fmrivizsgálat során számos agyi terület aktiválódott, melyekből a főbb aktivációk rizikószervként (OR) definiálhatóak a sugárterápia (RT) tervezésekor. Az fmrivizsgálat végrehajtása mellett a radiográfus feladata volt a beteg előzetes tájékoztatása, a feladatok begyakoroltatása, az fmri közben a beteggel való kapcsolattartás, a (feladatok kezdetét, illetve végét jelző) vezényszavak adása, valamint az ingerek adása is. Következtetések: Az fmri alapvető célja, hogy felfedje az agy különböző funkcionális központjait. Ehhez szükséges egy dedikált eszközpark, melynek alkalmazása jól képzett radiográfusokkal kivitelezhető. Az eddigi tapasztalataink igazolják, hogy egy jól felkészült és összeszokott radiográfusi csapat nagyban hozzájárul az fmri-vizsgálatok sikeréhez. Kezdeti eredményeink azt mutatják, hogy az önkénteseken történt vizsgálatok során szerzett tapasztalatok alapján a radiográfusok önállóan tudnak végezni alap klinikai fmri-vizsgálatokat. fmri-információ volumetriai vizsgálata agytumoros betegek 3D besugárzástervezésében Vékás M., Vandulek Cs., Farkas A., Emri M. 2, Opposits G. 2, Hadjiev J., Kovács Á., Repa I. Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrum, Onkoradiológia, Kaposvár, 2 Debrecen i Egyetem, Izotópdiagnosztika, Debrecen Célkitűzés: A Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrumában 200 óta folyik a funkcionális MRI-információ sugárterápiába való bevonásáról szóló kutatás. Célom a rendelkezésre álló adatokból az fmri-tervezéses sugárterápia következményeként történő térfogati változások mérése az agy funkcionális központjaiban. Módszerek: Az adatbázisból négy astrocytomás beteg került be a kutatásba. A betegek a konvencionális CT-MR vizsgálatok mellett átestek egy fmri-vizsgálaton, mellyel definiálták az agyi központokat, mint rizikószerveket. A funkcionális vizsgálat során a paradigmák a látó-, halló-, szenzomotoros kérget és az elsődleges beszédközpontot aktiválták. A betegek a sugárterápiát követően újra átestek az fmri-vizsgálatokon. Az aktivált területeken kézi kontúrozással szeletről szeletre haladva térfogatokat mértem, majd elemeztem a két vizsgálat közötti volumetriai változásokat. A pontosabb mérés érdekében felkértem egy szaktársamat, hogy végezze el az analízist tőlem függetlenül. A két mérés adatait összehasonlítottam, leíró statisztikát készítettem róluk, melyek során átlagot, szórást, mediánt, legkisebb és legnagyobb értékeket számoltam. Eredmények: Két beteg esetén a legnagyobb arányú térfogati csökkenés a daganat körül mutatkozott. Az átlagok alapján a látókéregben és a szenzomotoros központban csökkentek az aktivált térfogatok sugárterápia hatására, míg az elsődleges halló- és beszédközpontban a volumenek növekedését észleltem. Következtetések: Az eredmények demonstrálták, hogy a sugárterápia hatására az fmri-szignál megváltozik az emberi agyban. A minta a tumorközeli azaz a magasabb dózisú területeken jelentkező aktivációk nagyobb mértékű csökkenését mutatja. Javaslom a kutatás folytatását nagyobb elemszámmal, illetve az aktivált térfogatok változásainak vizsgálatát az idő, lokalizáció és dózis függvényében Az emlődaganatos betegek fektetőrendszereinek összehasonlítása Vereckei E., Racskó T., Várady Gy., Mangel L. PTE KK Onkoterápiás Intézet, Pécs Célkitűzés: A sugárterápiás kezelések alatt nagyon fontos, hogy olyan testhelyzetben történjen a betegrögzítés, ami a CT-ben történő beállítással teljes mértékben kompatibilis. A PTE KK Onkoterápiás Intézetében korábban az emlődaganatos betegeknél az Orfit (Orfit Industries) fektetőrendszert használtuk, amit a napi gyakorlatunkban egyre inkább felvált a CIVCO (CIVCO Medical Solutions) típusú. Poszterünkkel a különbségeket szeretnénk demonstrálni a két fektetőrendszer között. Módszerek: A heti ellenőrző iview képeket összehasonlítottuk a tervezési CTből nyert DRR-ekkel. A lateralis, longitudinalis és verticalis eltéréseket kiértékeltük. A betegeknek kérdőívet osztottunk a kényelmi szempontokkal kapcsolatban, melyet kiértékeltünk. Szintén felmértük a két fektetővel történő gyorsaságbeli különbséget. Eredmények: Tapasztalatunk szerint mind az Orfit, mind a CIVCO fektetőrendszer használata számos változtatási lehetőséget nyújt a betegek pozicionálására, mind a kényelem, mind a biztonságos beállítás szempontjából. Az eltérő alkatú és magasságú betegek rögzítése még optimálisabb azáltal, hogy a felkar- és alkartartó karok, illetve a fejtartó számos pozícióban fixálható, továbbá magát a rendszert az asztalhoz is tudjuk rögzíteni. Következtetés: A pontos, gyors és kényelmes pozicionálás érdekében minden esetben a beteg testi adottságait kell maximálisan figyelembe venni. Pozicionálási kihívások gyermekkori és fiatal felnőttkori daganatok RapidArc technikával történő craniospinalis besugárzása esetén Weizl H., Halász J., Simonné Révész J., Vitári I., Brauner T., Lőcsei Z., Farkas R. 2, Szappanos Sz., László Z., Kalincsák J., Bellyei Sz., Boronkai Á., Mangel L. PTE KK Onkoterápiás Intézet, Pécs, 2 Uzsoki Utcai Kórház, Fővárosi Onko radiológiai Központ, Budapest Célkitűzés: A PTE KK Onkoterápiás Intézetben 202 októberétől 205 januárjáig 7 craniospinalis besugárzást (Craniospinal Irradiation; CSI) végeztünk. Betegeink pozicionálása új kihívások elé állított bennünket, mivel az ívbesugárzás során a megfelelően rögzített fektetőrendszer elengedhetetlen fontosságú a célterület reprodukálható és homogén ellátása céljából. Professional Publishing Hungary

18 A Magyar Sugárterápiás Társaság XII. kongresszusa 79 Módszerek: A standard kezelési pozíció CSI esetén hason fekve történik a 3D conformalis kezelés során. Kis betegeink kényelmét is szem előtt tartva a háton történő fektetés mellett döntöttünk. Az indexált asztallapunkhoz betegeinket termoplasztikus maszk és vákuumágy használatával rögzítettük. Minden esetben kezeiket a combjuk mellett, tenyerükkel befelé rögzítettük le. Online protokoll szerint kétirányú kv-os képalkotással ellenőriztük a kezelési pozíciót. Először a koponya, majd a distalis lumbalis szakasz ellenőrzését végeztük. A longitudinalis és verticalis eltolási értékek közül azokat, amelyek a beállítási biztonsági margón kívül estek, a számtani közép kiszámításával korrigáltuk. A lateralis eltérés esetén a distalis lumbalis szakasz korrekciója a sagittalis sík mentén rotációval történt. A beállítási margónk 0,5 cm volt. Eredmények: A gyerekeknél, a kisebb célterület esetében a következő átlagos eltéréseket tapasztaltuk: verticalisan 0,2 cm, longitudinalisan 0,3 cm és lateralisan 0,2 cm. A felnőtteknél, a nagyobb célterület esetében pedig a következő átlagos eltéréseket tapasztaltuk: verticalisan 0,2 cm, longitudinalisan 0,4 cm, lateralisan 0,4 cm. Következtetések: Fenti fektetési módszerünkkel a napi beállítás során keletkező hibákat, valamint az ellenőrzés idejét minimalizáltuk. Ezeknek köszönhetően a teljes kezelési idő okozta kényelmetlen pozíció jobban tolerálható volt a betegek számára. Az EBT2 önhívó filmek klinikai alkalmazhatóságának vizsgálata Zongor Zs., Major T., Pesznyák Cs.,2 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Központ, 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technika Tanszék, Budapest Célkitűzés: Az EBT2 önhívó filmek fizikai tulajdonságainak megismerése és klinikai alkalmazási feltételeinek meghatározása. Módszerek: Munkánk során vizsgáltuk az önhívó filmek fizikai tulajdonságait, dózisteljesítmény- és energiafüggését. Elvégeztük a filmelemző programok dóziskalibrálását és a szkenner homogenitásvizsgálatát. Megmértük a dózisprofilokat, mélydózisgörbéket, és összehasonlítottuk félvezető detektorral, illetve ionizációs kamrával kapott eredményekkel. Különböző besugárzási technikájú tervekkel (3D konformális (3DCRT), intenzitásmodulált (IMRT), intenzitásmodulált ívbesugárzás RapidArc (RA), szimultán integrált boost (SIB), sztereotaxiás testbesugárzás (SBRT)) sugaraztuk be az EBT2 filmeket, és hasonlítottuk össze a tervezőrendszerből exportált dóziseloszlással. Az összehasonlításhoz két különböző gyártó filmelemző szoftverét használtuk: PTW Mephysto és FilmQAPro. A tervek összehasonlítását gamma-analízissel végeztük, 3%, 3 mm-es, illetve 2%, 2 mm-es gamma-kritériumra. Eredmények: Az EBT2 film energia- és dózisteljesítmény-független MV-os fotonenergia-tartományban. A szkenner felülete nem homogén, ezért a filmet a szkenner üvegfelületének közepére kell helyezni, mindig ugyanabban az orientációban, vagy korrekciós mátrixot kell alkalmazni az elemzés során. A dózisprofilok, mélydózisgörbék, ékelt mezők mérési eredményei 2 4% egyezést mutattak az ionizációs kamrával mért értékekhez viszonyítva. PTW Mephysto, illetve FilmQAPro szoftverrel végzett gamma-analízis eredményei 3%, 3 mmes feltételekre: 3DCRT (95,5/00%), IMRT (98,2/93,6%), RA (9,5/99,3%), SBRT (99,7/00%), SIB (98,3/92,2%). A 2%, 2 mm-es gamma-kritérium esetén 83% feletti egyezést kaptunk a PTW Mephysto-val, valamint 87%-ot a FilmQAPro OneScan protokolljával. A nagyméretű céltérfogatok esetén, amelyek lefedik a teljes filmet, a szélhatás nagyobb eltéréseket okoz a gamma-analízis eredményében. Következtetések: Az eredmények alapján megállapítható, hogy a szkenner tulajdonságai megfelelő használat mellett nem befolyásolják az eredményeket. Mindkét kiértékelő szoftver alkalmas a filmek kalibrálására, kiértékelésére, valamint a tervezőrendszerből exportált és a filmen kialakult dózistérképek összehasonlítására. Az önhívó film alkalmas a sugárterápiás tervek kétdimenziós ellenőrzésére megfelelő mérési protokoll alkalmazása mellett. Mivel az önhívó filmeknek nagy a felbontása, ezért kis mezők vizsgálatára is használható. Magyar Onkológia 59:62 79, 205

Magyar Sugárterápiás Társaság XII. Kongresszusa Kecskemét, 2015. május 14-16. PROGRAM

Magyar Sugárterápiás Társaság XII. Kongresszusa Kecskemét, 2015. május 14-16. PROGRAM PROGRAM 2015. május 14. (csütörtök) 12.00 18.00 Regisztráció 14.15 14.30 A Kongresszus ünnepélyes megnyitása Takácsi-Nagy Zoltán 14.30 15.30 A Magyar Sugárterápia helyzete és lehetőségei Üléselnök: Kásler

Részletesebben

Sugárterápia minőségbiztosításának alapelvei Dr. Szabó Imre (DE OEC Onkológiai Intézet)

Sugárterápia minőségbiztosításának alapelvei Dr. Szabó Imre (DE OEC Onkológiai Intézet) Sugárterápia minőségbiztosításának alapelvei Dr. Szabó Imre (DE OEC Onkológiai Intézet) I. Irányelvek WHO 1988: Mindazon tevékenység, amely biztosítja a céltérfogatra leadott megfelelő sugárdózist az ép

Részletesebben

Eredményes temozolamid kezelés 2 esete glioblasztómás betegeknél

Eredményes temozolamid kezelés 2 esete glioblasztómás betegeknél Eredményes temozolamid kezelés 2 esete glioblasztómás betegeknél Dr. Mangel László 1,2, Prof. Dr. Dóczi Tamás 3, Dr. Balogh Zsolt 4, Dr. Lövey József 2, Dr. Sipos László 5 Pécsi Tudományegyetem, Onkoterápiás

Részletesebben

Minőségbiztosítás a sugárterápiában

Minőségbiztosítás a sugárterápiában Minőségbiztosítás a sugárterápiában Dr. Szabó Imre DEOEC Onkológiai Intézet Sugárterápia Tanszék Irányelvek WHO 1988: Mindazon tevékenység, amely biztosítja a céltérfogatra leadott megfelelő sugárdózist

Részletesebben

XIII./5. fejezet: Terápia

XIII./5. fejezet: Terápia XIII./5. fejezet: Terápia A betegek kezelésekor a sebészi kezelés, a kemoterápia (klasszikus citotoxikus és a biológiai terápia), a radioterápia és ezek együttes alkalmazása egyaránt szóba jön. A gégének

Részletesebben

Terápiás ablak. Ionizáló sugárzás. Sugárterápia. Röntgen sugárzás. Radioaktív izotópok

Terápiás ablak. Ionizáló sugárzás. Sugárterápia. Röntgen sugárzás. Radioaktív izotópok Ionizáló sugárzás Sugárterápia Lövey József Országos Onkológiai Intézet SE Radiológiai és Onkoterápiás Klinika Budapest Az elnyelt sugárzás mértékegysége J/kg = Gray 100 % Terápiás ablak T C P N T C P

Részletesebben

A sugárterápia szerepe a daganatok kezelésében

A sugárterápia szerepe a daganatok kezelésében A sugárterápia szerepe a daganatok kezelésében Dr. Horváth Ákos DEOEC Sugárterápia Tanszék A sugárterápia szerepe a daganatok kezelésében Onkoterápiás lehetőségek: Lokális: - sebészet - sugárterápia -

Részletesebben

GARAT ÉS GÉGEDAGANATOK SUGÁRTERÁPIÁJA. Dr. Takácsi-Nagy Zoltán Országos Onkológiai Intézet, Budapest

GARAT ÉS GÉGEDAGANATOK SUGÁRTERÁPIÁJA. Dr. Takácsi-Nagy Zoltán Országos Onkológiai Intézet, Budapest GARAT ÉS GÉGEDAGANATOK SUGÁRTERÁPIÁJA Dr. Takácsi-Nagy Zoltán Országos Onkológiai Intézet, Budapest 1. ÉVI kb. 550000 FEJ-NYAK TUMOROS ÚJ BETEG * (összes daganat 3-7 %-a) *60% III.-IV. stádiumú 2. SZÁJÜREGI

Részletesebben

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEREPE A SUGÁRTERÁPIÁS SUGÁRBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEREPE A SUGÁRTERÁPIÁS SUGÁRBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEREPE A SUGÁRTERÁPIÁS SUGÁRBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN A Nemzetközi Sugárbiztonsági Normák megfogalmazása szerint BALESETNEK tekinthető: Bármely nem szándékos esemény, beleértve az üzemeltetési

Részletesebben

Dr. Fedorcsák Imre OITI

Dr. Fedorcsák Imre OITI Sztereotaxiás sugársebészeti fejlődése - lehetőségek Magyarországon Dr. Fedorcsák Imre OITI A sugársebészet definíciója: Egy pontosan meghatározott intracranialis céltérfogatot úgy tudunk nagy adott esetben

Részletesebben

MAGYAR ORVOSFIZIKAI TÁRSASÁG (MOFT) XVI. Konferenciája. Budapest, 2010. szeptember 24-25. Hotel Mercure Buda

MAGYAR ORVOSFIZIKAI TÁRSASÁG (MOFT) XVI. Konferenciája. Budapest, 2010. szeptember 24-25. Hotel Mercure Buda MAGYAR ORVOSFIZIKAI TÁRSASÁG (MOFT) XVI. Konferenciája Budapest, 2010. szeptember 24-25. Hotel Mercure Buda PROGRAM 2010. szeptember 24. péntek Megnyitó Elnök: Prof. Dr. Vittay Pál 9:00 Prof. Dr. Kásler

Részletesebben

Sentinel nyirokcsomó biopszia szájüregi laphámrák esetén

Sentinel nyirokcsomó biopszia szájüregi laphámrák esetén Sentinel nyirokcsomó biopszia szájüregi laphámrák esetén Dr. Patkó Tamás, dr. Koltai Pál, dr. Remenár Éva, dr. Boér András Országos Onkológiai Intézet Fej-nyak-állcsont és Rekonstrukciós Sebészeti Osztály

Részletesebben

Sebész szerepe az axilla ellátásában Mersich Tamás Uzsoki utcai Kórház Sebészeti-onkosebészeti Osztály 2014. május 24. Kecskemét Bevezetés A nyirokcsomók sebészi eltávolítása felel a legtöbb szövődményért

Részletesebben

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos

Részletesebben

A korszerű sugárkezelés alapelvei és gyakorlata. Polgár Cs. - Országos Onkológiai Intézet, Semmelweis Egyetem ÁOK Onkológiai Tanszék

A korszerű sugárkezelés alapelvei és gyakorlata. Polgár Cs. - Országos Onkológiai Intézet, Semmelweis Egyetem ÁOK Onkológiai Tanszék A korszerű sugárkezelés alapelvei és gyakorlata Polgár Cs. - Országos Onkológiai Intézet, Semmelweis Egyetem ÁOK Onkológiai Tanszék Daganatok komplex kezelése Sebészi kezelés Sugárkezelés Gyógyszeres szisztémás

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMÁK. 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája.

SZAKDOLGOZAT TÉMÁK. 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája. PTE ETK KAPOSVÁRI KÉPZÉSI KÖZPONT KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKA SZAKIRÁNY SZAKDOLGOZAT TÉMÁK 1.) A stroke képalkotó diagnosztikája és differenciál diagnosztikája. 2.) Az agy fejlődési rendellenességeinek

Részletesebben

ÚJ TÖREKVÉSEK AZ EMLŐDAGANATOS BETEGEK RADIOGÉN TÜDŐKÁROSODÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉRE

ÚJ TÖREKVÉSEK AZ EMLŐDAGANATOS BETEGEK RADIOGÉN TÜDŐKÁROSODÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉRE ÚJ TÖREKVÉSEK AZ EMLŐDAGANATOS BETEGEK RADIOGÉN TÜDŐKÁROSODÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉRE Ph.D. Tézis Varga Zoltán Témavezető: Prof. Dr. Kahán Zsuzsanna Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Onkoterápiás

Részletesebben

Nagy dózisteljesítményû brachyterápiás boost besugárzás a lokalizált prosztatarák sugárkezelésében

Nagy dózisteljesítményû brachyterápiás boost besugárzás a lokalizált prosztatarák sugárkezelésében Nagy dózisteljesítményû brachyterápiás boost besugárzás a lokalizált prosztatarák sugárkezelésében Összefoglalók Ágoston Péter, Somogyi András, Major Tibor Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály,

Részletesebben

Modern, képvezérelt sugárterápiás technikák alkalmazásának költséghatékonysági értékelése prosztatarákos betegeknél

Modern, képvezérelt sugárterápiás technikák alkalmazásának költséghatékonysági értékelése prosztatarákos betegeknél Modern, képvezérelt sugárterápiás technikák alkalmazásának költséghatékonysági értékelése prosztatarákos betegeknél Zemplényi Antal Tamás 1, Dr. Mangel László 2 1. Pécsi Tudományegyetem, Gazdasági Főigazgatóság

Részletesebben

Emlőtumor agyi áttéteinek korszerű kezelése: a tumorválasz és extracraniális progresszió

Emlőtumor agyi áttéteinek korszerű kezelése: a tumorválasz és extracraniális progresszió Emlőtumor agyi áttéteinek korszerű kezelése: a tumorválasz és extracraniális progresszió összefüggései Szentmártoni Gy., Zergényi É., Torgyík L., Tóth A., Szita A., Dank M. SE Radiológiai és Onkoterápiás

Részletesebben

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend)

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend) A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (eljárásrend) Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály

Részletesebben

Postterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények

Postterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények Postterápiás követés daganatos betegségekben: mellkasi szerveket érintő korai és késői szövődmények Lipták Zsuzsanna, Bajcsay András, Molnár Zsuzsa, Küronya Zsófia, Nagy Tünde, Ganovszky Erna, Monostori

Részletesebben

Fejezetek a klinikai onkológiából

Fejezetek a klinikai onkológiából Fejezetek a klinikai onkológiából Előadás jegyzet Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Onkoterápiás Klinika 2012. A patológiai, képalkotó és laboratóriumi diagnosztika jelentősége az onkológiában.

Részletesebben

A MAGYAR SUGÁRTERÁPIÁS TÁRSASÁG XI. KONGRESSZUSA

A MAGYAR SUGÁRTERÁPIÁS TÁRSASÁG XI. KONGRESSZUSA 4 Kongresszusi összefoglaló A MAGYAR SUGÁRTERÁPIÁS TÁRSASÁG XI. KONGRESSZUSA Tihany, 203. május 23 25. A sugárterápia szerepe a második tumor kialakulásában a DE OEC-n 963 202 között kezelt betegek adatai

Részletesebben

Fejezetek a klinikai onkológiából

Fejezetek a klinikai onkológiából Fejezetek a klinikai onkológiából Előadás jegyzet Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Onkoterápiás Klinika 2012. 1 SUGÁRTERÁPIA Technikai alapok Dr. Szil Elemér Bevezetés A daganatos betegek kezelésére

Részletesebben

Radioaktív izotópok a testünkben A prosztata belső sugárkezelése

Radioaktív izotópok a testünkben A prosztata belső sugárkezelése Radioaktív izotópok a testünkben A prosztata belső sugárkezelése A legtöbb embernek a háta is borsódzik, ha arra gondol, hogy sugárzó anyaggal kell kapcsolatba lépnie. Ennél is bizarrabbnak tűnhet, ha

Részletesebben

Fiatal Onkológusok Szekciójának (FIOSZ) IV. Konferenciája

Fiatal Onkológusok Szekciójának (FIOSZ) IV. Konferenciája Fiatal Onkológusok Szekciójának (FIOSZ) IV. Konferenciája Budapest, Eckhardt terem 2015. szeptember 4. 2015. szeptember 4. (péntek) 08.30-14.00 Regisztráció PROGRAM 09.00-09.30 Megnyitó: Prof. Dr. Kásler

Részletesebben

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Kegyes Lászlóné 1, Némethné Lesó Zita 1, Varga Sándor Attiláné 1, Barna T. Katalin 1, Rombauer Edit 2 Dunaújvárosi Prodia Központi

Részletesebben

A Magyar Sugárterápiás Társaság Kongresszusa

A Magyar Sugárterápiás Társaság Kongresszusa A Magyar Sugárterápiás Társaság Kongresszusa Kongresszusi 2005. október 13 15. Pannon Egyetem, Kaposvár MagyAR ONKOLÓGUSOK Társasága www.webio.hu Magyar Onkológia 49. évfolyam 3. szám 2005 255 Recidiváló

Részletesebben

A világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

A világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja A világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztály Budapest, 2009.

Részletesebben

II./3.4. fejezet: Daganatos betegségek sugárkezelésének alapelvei

II./3.4. fejezet: Daganatos betegségek sugárkezelésének alapelvei II./3.4. fejezet: Daganatos betegségek sugárkezelésének alapelvei Hideghéty Katalin A fejezet célja, hogy a hallgató megismerkedjen a sugárkezelés általános alapelveivel, és rálátást szerezzen a különböző

Részletesebben

MAGYAR ORVOSFIZIKAI TÁRSASÁG (MOFT) XVII. Konferenciája. 2012. szeptember 28-29. Pécs, Hotel Makár Középmakár dőlı 4.

MAGYAR ORVOSFIZIKAI TÁRSASÁG (MOFT) XVII. Konferenciája. 2012. szeptember 28-29. Pécs, Hotel Makár Középmakár dőlı 4. MAGYAR ORVOSFIZIKAI TÁRSASÁG (MOFT) XVII. Konferenciája 2012. szeptember 28-29. Pécs, Hotel Makár Középmakár dőlı 4. PROGRAM 2012. szeptember 28. péntek Megnyitó Elnök: Zaránd Pál 8:30 Prof. Dr. Decsi

Részletesebben

SUGÁRTERÁPIA A KLINIKAI GYAKORLATBAN II. MELLÉKHATÁSOK

SUGÁRTERÁPIA A KLINIKAI GYAKORLATBAN II. MELLÉKHATÁSOK Tanfolyam adatlap Kódszám DEOEC/2011.I./00128 Szemeszter 2011.I.félév Jelleg Fıcím Állapot Szervezı Partner Célcsoport Akkr.pont 50 Hely SUGÁRTERÁPIA A KLINIKAI GYAKORLATBAN II. MELLÉKHATÁSOK PREVENCIÓJA

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Onkoterápiás Intézet, Pécs, 2 Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd

Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, Onkoterápiás Intézet, Pécs, 2 Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd 154 Eredeti közlemény Áttétes betegségek képvezérelt, ultrakonformális, hipofrakcionált sugárkezelésével szerzett klinikai tapasztalatok ismertetése a Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézetében László

Részletesebben

E118 E116 E117 MR Az felhasználásban MR képalkotás alapjai, általános szempontok a klinikai

E118 E116 E117 MR Az felhasználásban MR képalkotás alapjai, általános szempontok a klinikai 8.00-10.00 Liszt terem 16. Onko-radio-diagnosztika Üléselnökök: Gődény Mária, 2005. Mayer november Árpád, 11. Horváth péntek Ákos E118 E116 E117 MR Az felhasználásban MR képalkotás alapjai, általános szempontok

Részletesebben

A Magyar Sugárterápiás Társaság. XI. Kongresszusa. Program- és absztraktfüzet. Tihany, 2013. május 23-25.

A Magyar Sugárterápiás Társaság. XI. Kongresszusa. Program- és absztraktfüzet. Tihany, 2013. május 23-25. A Magyar Sugárterápiás Társaság XI. Kongresszusa Program- és absztraktfüzet Tudományos és Szervező bizottság: Lövey József (elnök) Antal Gergely Csejtei András Földvári Dóra Hadijev Janaki Kahán Zsuzsanna

Részletesebben

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja (finanszírozási eljárásrend) Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértői és Szakmai Ellenőrzési

Részletesebben

Intervenciós radiológia és sugárterápia

Intervenciós radiológia és sugárterápia Intervenciós radiológia és sugárterápia Hadjiev Janaki dr. Kaposvári Egyetem, Egészségügyi Centrum, Kaposvár A keresztmetszeti képalkotás forradalmi szerepe, a céltérfogat pontosabb meghatározása a CT-

Részletesebben

MULTIDISCIPLINARIS ONKOLÓGIA

MULTIDISCIPLINARIS ONKOLÓGIA MULTIDISCIPLINARIS ONKOLÓGIA 2011. szeptember 5-9. Országos Onkológiai Intézet Kötelező szintentartó tanfolyam onkológus és sugárterápiás szakorvosoknak PATOLÓGUS NAP KÉPALKOTÓ NAP SEBÉSZETI NAP KEMOTERÁPIÁS

Részletesebben

PUBLICATIONS. doctorandus: Júlia Vízkeleti

PUBLICATIONS. doctorandus: Júlia Vízkeleti PUBLICATIONS doctorandus: Júlia Vízkeleti Articles in the subject of the dissertation: 1. Vízkeleti J., Vereczkey I., Fröhlich G., Varga S., Horváth K., Pulay T., Pete I.,,Kásler M., Polgár C.: Pathologic

Részletesebben

Publication list. List of papers published in extenso. Other publications

Publication list. List of papers published in extenso. Other publications Publication list List of papers published in extenso 1. Horváth K, Gődény M: Képalkotó vizsgálatok a nőgyógyászati daganatok stádium meghatározásában. Magyar Radiológia 2004; 78(6):284-292. 2. Horváth

Részletesebben

Doktori Iskola vezető: Prof. Dr. Bódis József Programvezető: Prof. Dr. Kovács L. Gábor Témavezető: Prof. Dr. Boncz Imre

Doktori Iskola vezető: Prof. Dr. Bódis József Programvezető: Prof. Dr. Kovács L. Gábor Témavezető: Prof. Dr. Boncz Imre PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Prof. Dr. Bódis József Programvezető: Prof. Dr. Kovács L. Gábor Témavezető: Prof. Dr. Boncz Imre KÓRHÁZI

Részletesebben

A világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási eljárásrendje

A világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási eljárásrendje MGYRKÖZLÖNY 2010. évi 77. szám 16751 2. melléklet a 31/2010. (V. 13.) EüM rendelethez világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási eljárásrendje 1. z eljárásrend tárgyát

Részletesebben

Publications: 4. Nagykálnai T, Landherr L, Németh GY: Recidiváló epipharynx tumorok lokális rádiumkezelése. Fül-Orr-Gégegyógyászat 31: 97-101, 1985.

Publications: 4. Nagykálnai T, Landherr L, Németh GY: Recidiváló epipharynx tumorok lokális rádiumkezelése. Fül-Orr-Gégegyógyászat 31: 97-101, 1985. 1 Publications: 1. Landherr L, Siminszky M, Patonay P, Patyánik M, Stumpf J. Bucca tumoros betegeink 3 és 5 éves túlélési eredményei 285 kezelt esetnél. MFE Szájsebészeti Szekció Kongresszusának gyűjteményes

Részletesebben

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS X PMS ADATGYŰJTÉS 2007 1 Tartalom Összefoglalás...3 A kutatásba beválasztott betegek életkora... 4 A kutatásba bevont betegek nem szerinti megoszlása... 5 Az adatgyűjtés során feltárt diagnózisok megoszlása...

Részletesebben

A tüdőrák agyi metasztázisainak komplex kezelése az onkopulmonológus szemszögéből

A tüdőrák agyi metasztázisainak komplex kezelése az onkopulmonológus szemszögéből A tüdőrák agyi metasztázisainak komplex kezelése az onkopulmonológus szemszögéből Ostoros Gyula Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 2007. október 6. Az onkológia jelenlegi legnagyobb kihívása

Részletesebben

Szemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont 50. 2014.01.20 Vége 2014.01.24 Tanácsterem Napok 5.

Szemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont 50. 2014.01.20 Vége 2014.01.24 Tanácsterem Napok 5. Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám Főcím Állapot Szervező Partner SE- TK/2014.I./00079 Szemeszter 2014.I.félév Jelleg Daganatok és komplex terápiája A tanfolyam akkreditálásra került Országos Onkológiai

Részletesebben

I. Külső (teleterápiás) besugárzó-készülékek. 5 db lineáris gyorsító:

I. Külső (teleterápiás) besugárzó-készülékek. 5 db lineáris gyorsító: I. Külső (teleterápiás) besugárzó-készülékek 5 db lineáris gyorsító: Varian TrueBeam 6, 10 és 18 MV foton, 6-18 MeV elektron, képvezérelt, intenzitás modulált, légzéskapuzott és sztereotaxiás sugárkezelés,

Részletesebben

A terhesség és a laktáció alatt kialakult emlőrák sebészeti vonatkozásai

A terhesség és a laktáció alatt kialakult emlőrák sebészeti vonatkozásai A terhesség és a laktáció alatt kialakult emlőrák sebészeti vonatkozásai Maráz Róbert Bács-Kiskun Megyei Kórház Kecskemét Általános Sebészeti Osztály, Onkoradiológiai Központ A terhességi emlőrák a várandósság

Részletesebben

Tanfolyami órák Jelentkezési hat.idő 2013.01.11. www.oncol.hu. Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése

Tanfolyami órák Jelentkezési hat.idő 2013.01.11. www.oncol.hu. Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám SE- TK/2013.I./00025 Szemeszter 2013.I.félév Jelleg Főcím Daganatok és komplex terápiája Állapot Tanfolyam adatok még változtathatóak a szervező által Szervező Országos

Részletesebben

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja

A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja A nem világossejtes vesedaganatok diagnosztikájának és kezelésének finanszírozási protokollja Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvosszakértıi és Szakmai Ellenırzési Fıosztály Budapest, 2010.

Részletesebben

besugárz Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest

besugárz Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Sugárter rterápiás besugárz rzás-tervezés Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Tervezőrendszerek (TPS)

Részletesebben

III./8.3. Lokálisan előrehaladott emlőrák. A fejezet felépítése

III./8.3. Lokálisan előrehaladott emlőrák. A fejezet felépítése III./8.3. Lokálisan előrehaladott emlőrák Kocsis Judit A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a helyileg előrehaladott emlődaganat fogalmát, diagnózisát és a terápiás lehetőségeket. A fejezet teljesítését

Részletesebben

TÜDİRÁKOK ONKOLÓGIÁJA

TÜDİRÁKOK ONKOLÓGIÁJA TÜDİRÁKOK ONKOLÓGIÁJA Dr. Maráz Anikó Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinika 2012. november 14. Daganatos halálozás Európában, 1955-2015 Daganatos betegségek incidenciája /WHO, 2006/ Tüdı 1 200 000

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

Nukleáris onkológiai vizsgálatok. Pajzsmirigyrák terápiák és utánkövetése. Dr. Földes Iván 2013, 2014

Nukleáris onkológiai vizsgálatok. Pajzsmirigyrák terápiák és utánkövetése. Dr. Földes Iván 2013, 2014 Nukleáris onkológiai vizsgálatok Pajzsmirigyrák terápiák és utánkövetése Dr. Földes Iván 2013, 2014 A pajzsmirigyrák előfordulásának gyakorisága Magyarországon (2010 évi rákregiszter alapján) A rosszindulatú

Részletesebben

Fejezetek a klinikai onkológiából

Fejezetek a klinikai onkológiából Fejezetek a klinikai onkológiából Előadás jegyzet Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Onkoterápiás Klinika 2012. Az emlőrák komplex onkológiai kezelése Az emlőrák progresszív és heterogén betegség.

Részletesebben

Dr. Fröhlich Georgina

Dr. Fröhlich Georgina Speciális teleterápi piás s technikák Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Bevezetés Teleterápia: - LinAc/

Részletesebben

Intenzitásmodulált és konformális besugárzási tervek dozimetriai elemzése fej-nyak tumorok külső besugárzásánál

Intenzitásmodulált és konformális besugárzási tervek dozimetriai elemzése fej-nyak tumorok külső besugárzásánál Eredeti közlemény 95 Intenzitásmodulált és konformális besugárzási tervek dozimetriai elemzése fej-nyak tumorok külső besugárzásánál Pesznyák Csilla 1,2, Béla Dalma 1, Takácsi-Nagy Zoltán 1, Major Tibor

Részletesebben

Evidencia vagy ígéret? Evidencián alapuló orvoslás a haematológiában

Evidencia vagy ígéret? Evidencián alapuló orvoslás a haematológiában Evidencia vagy ígéret? Evidencián alapuló orvoslás a haematológiában Dr. Mikala Gábor Egy. Szt István és Szent László Kórház Haematológiai és Őssejt-Transzplantációs Osztály Lymphoma és Myeloma Terápiás

Részletesebben

Lehetőségek és korlátok a core-biopszián alapuló limfóma diagnosztikában

Lehetőségek és korlátok a core-biopszián alapuló limfóma diagnosztikában Lehetőségek és korlátok a core-biopszián alapuló limfóma diagnosztikában Strausz Tamás Tóth Erika Országos Onkológiai Intézet Sebészeti és Molekuláris Patológiai Osztály FiPaT 2012 Elvi alapok WHO klasszifikáció

Részletesebben

Korszerû brachyterápia

Korszerû brachyterápia Korszerû brachyterápia Dr. Polgár Csaba, Dr. Ágoston Péter, Dr. Takácsi-Nagy Zoltán, Dr. Kásler Miklós Országos Onkológiai Intézet, Budapest Rövidítések AL: utántöltés ( afterloading ) BT: brachyterápia

Részletesebben

PROGRAM. 2014. szeptember 12. (péntek)

PROGRAM. 2014. szeptember 12. (péntek) PROGRAM 2014. szeptember 12. (péntek) 08.30 14.00 Regisztráció 09.00 09.30 Megnyitó: Prof. Dr. Kásler Miklós Dr. Géczi Lajos Dr. Küronya Zsófia 09.30 10.00 Bizonyítékokon alapuló orvoslás, de kinek is

Részletesebben

2015. szeptember 11. (Péntek)

2015. szeptember 11. (Péntek) 2015. szeptember 11. (Péntek) 8.00 Regisztráció SZTE József Attila Tanulmányi és Informatikai Központ (TIK) 6722 Szeged, Ady tér 10. 9.0011.00 Workshopok (regisztráció alapján Klinikai helyszíneken) Pathológiai

Részletesebben

Önéletrajz. 1. Személyi adatok

Önéletrajz. 1. Személyi adatok Önéletrajz 1. Személyi adatok Név: Dr.Takácsi-Nagy Zoltán Születési idő: 1969.06.05. Születési hely: Székesfehérvár Családi állapot: nős Munkahely: Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Osztály 1122

Részletesebben

67. Pathologus Kongresszus

67. Pathologus Kongresszus A kemoirradiáció okozta oncocytás átalakulás szövettani, immunhisztokémiai, ultrastruktúrális jellemzői és lehetséges prognosztikus jelentősége rectum adenocarcinomákban 67. Pathologus Kongresszus Bogner

Részletesebben

Intraocularis tumorok

Intraocularis tumorok Intraocularis tumorok 25 évvel ezelőtt, ha egy szemben chorioidea melanomát találtunk, akkor a szemet enucleáltuk. Szemben lévő festékes daganat (melanoma chorioideae) Chorioidea melanoma miatt eltávolított,

Részletesebben

A KAQUN-víz hatása onkológiai kezelés alatt álló betegeken. Randomizált vizsgálat.

A KAQUN-víz hatása onkológiai kezelés alatt álló betegeken. Randomizált vizsgálat. A KAQUN-víz hatása onkológiai kezelés alatt álló betegeken. Randomizált vizsgálat. Vizsgálati Protokoll Készítették: Dr. Liszkay Gabriella PhD. Klinikai onkológus-bőrgyógyász Dr. Robert Lyons KAQUN Hungária

Részletesebben

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4 99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás

Részletesebben

Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során

Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során Ph.D. Thesis Gyógyszermellékhatások és fertőzések a gyulladásos bélbetegségek kezelése során Dr. Bálint Anita I.sz.Belgyógyászati Klinika Szegedi Tudományegyetem 2014 Gyógyszermellékhatások és fertőzések

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

III. Szegedi Emlőrák Szimpózium Szeged, 2009. szeptember 17-19.

III. Szegedi Emlőrák Szimpózium Szeged, 2009. szeptember 17-19. Részletes program 2009. szeptember 17. csütörtök 12.00 18.00 Regisztráció a szimpózium helyszínén SZTE Tanulmányi- és Információs Központ (TIK) 6722 Szeged, Ady tér 10. 14.00 14.05 Megnyitó Prof. Dr. Thurzó

Részletesebben

pt1 colorectalis adenocarcinoma: diagnózis, az invázió fokának meghatározása, a daganatos betegség ellátása (EU guideline alapján)

pt1 colorectalis adenocarcinoma: diagnózis, az invázió fokának meghatározása, a daganatos betegség ellátása (EU guideline alapján) pt1 colorectalis adenocarcinoma: diagnózis, az invázió fokának meghatározása, a daganatos betegség ellátása (EU guideline alapján) Szentirmay Zoltán Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrum

Részletesebben

Dr. Szluha Kornélia Tanszékvezető Egyetemi Docens DE OEC Sugárterápia Tanszék

Dr. Szluha Kornélia Tanszékvezető Egyetemi Docens DE OEC Sugárterápia Tanszék Kedves Kollégák! Tisztelt Érdeklődők! Nagy örömömre szolgál, hogy a DE OEC Sugárterápia Tanszéken, immár második alkalommal rendezhetem meg a SUGÁRTERÁPIA A KLINIKAI GYAKORLATBAN című multidiszciplináris

Részletesebben

Klinikai gyakorlatban használt képvezérelt intervenciós onkoradiológiai beavatkozások

Klinikai gyakorlatban használt képvezérelt intervenciós onkoradiológiai beavatkozások Klinikai gyakorlatban használt képvezérelt intervenciós onkoradiológiai beavatkozások Hadjiev Janaki, Toller Gábor, Antal Gergely, Bajzik Gábor, Repa Imre, Kaposvári Egyetem Lakosi Ferenc, University of

Részletesebben

Többes malignus tumoros eseteink elemzése. Mihály O, Szűcs I, Almási K KEMÖ Szent Borbála Kórháza Tatabánya

Többes malignus tumoros eseteink elemzése. Mihály O, Szűcs I, Almási K KEMÖ Szent Borbála Kórháza Tatabánya Többes malignus tumoros eseteink elemzése Mihály O, Szűcs I, Almási K KEMÖ Szent Borbála Kórháza Tatabánya Szövettanilag bizonyított tumoros betegség Különböző szövettani típus Azonos vagy különböző szervek

Részletesebben

A sugárterápia változó szerepe és indikációi a mammográfiás szűrés bevezetése óta

A sugárterápia változó szerepe és indikációi a mammográfiás szűrés bevezetése óta A sugárterápia változó szerepe és indikációi a mammográfiás szűrés bevezetése óta Polgár Cs. Mészáros N. Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum Mammográfiás szűrés harmadik szűrési ciklus (2006-2007)

Részletesebben

Az Implantológia radiológiai vonatkozásai Dr. Ackermann Gábor gabor@dentesthic.hu www.fogaszati-radiologia.hu

Az Implantológia radiológiai vonatkozásai Dr. Ackermann Gábor gabor@dentesthic.hu www.fogaszati-radiologia.hu Az Implantológia radiológiai vonatkozásai Dr. Ackermann Gábor gabor@dentesthic.hu www.fogaszati-radiologia.hu Röntgenvizsgálat célja Diagnosztika/tervezés Műtét közben ellenőrzés Követéses vizsgálat Felvételi

Részletesebben

Publikációs jegyzék. Dr. Fröhlich Georgina

Publikációs jegyzék. Dr. Fröhlich Georgina Publikációs jegyzék Dr. Fröhlich Georgina Folyóiratban megjelent cikkek 1. Vízkeleti J, Vereczkey I, Fröhlich G, Varga Sz, Horváth K, Pulay T, Pete I, Nemeskéri Cs, Mayer Á, Sipos N, Kásler M, Polgár Cs.

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TK témák V Védőnő szakirány GY Gyógytornász szakirány Képalkotó iagnosztikai

Részletesebben

SUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK

SUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK SUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK Péter Ilona¹, Boér András² és Orosz Zsolt¹ Országos Onkológiai Intézet, Humán és Kísérletes Daganatpatológiai Osztály¹ és Fej-Nyak,

Részletesebben

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN dr. Ballay László OSSKI-AMOSSO A DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA FELVETÉSE SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSEK: DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEK A helyszínen csak a dózisteljesítmény

Részletesebben

Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód Tartalom (koncentráció) megnevezés. engedély jogosultja

Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód Tartalom (koncentráció) megnevezés. engedély jogosultja I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMA, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZIS, ALKALMAZÁSI MÓD, KÉRELMEZŐ ÉS A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA A TAGÁLLAMOKBAN Tagállam Forgalomba hozatali engedély

Részletesebben

A GI daganatok onkológiai kezelésének alapelvei. dr Lohinszky Júlia SE II. sz Belgyógyászati Klinika

A GI daganatok onkológiai kezelésének alapelvei. dr Lohinszky Júlia SE II. sz Belgyógyászati Klinika A GI daganatok onkológiai kezelésének alapelvei dr Lohinszky Júlia SE II. sz Belgyógyászati Klinika Onkológiai ellátás Jelentősége Elvei Szemléletváltás szükségessége Klinikai onkológia Kemoterápia kit,

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára Témavezető: Dr. Harsányi László PhD egyetemi docens

1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára Témavezető: Dr. Harsányi László PhD egyetemi docens SZAKDOLGOZAT TÉMAJAVASLATOK A 2012/2013 tanévre Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Sebészeti Klinika SEBÉSZET 1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára 2.

Részletesebben

dr. Ágoston Péter Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar

dr. Ágoston Péter Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar A KIS ÉS NAGY DÓZISTELJESÍTMÉNYŰ BRACHYTERÁPIA BEVEZETÉSE ÉS EREDMÉNYEI A PROSZTATADAGANATOK DEFINITÍV SUGÁRKEZELÉSÉBEN dr. Ágoston Péter Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Klinikai Orvostudományok

Részletesebben

Modern három dimenziós konformális craniospinalis besugárzási technika

Modern három dimenziós konformális craniospinalis besugárzási technika Eredeti közlemény 187 Modern három dimenziós konformális craniospinalis besugárzási technika Sebestyén Zsolt, Kovács Péter, Gulybán Ákos*, Farkas Róbert, Bellyei Szabolcs, Szigeti András, Gallainé Földvári

Részletesebben

Finanszírozott indikációk:

Finanszírozott indikációk: Bevacizumab Finanszírozott indikációk: 1. Inoperábilis előrehaladott, metasztatikus vagy kiújuló tüdő adenocarcinoma elsővonalbeli kezelése platinaalapú kemoterápiával kombinációban, majd azt követően

Részletesebben

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Molekuláris Medicina Mindenkinek Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2012. December 4. Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Felosztás Neurofibromatózis I. (Recklinghausen

Részletesebben

Koch Zita BSc 4. évfolyam

Koch Zita BSc 4. évfolyam TDK 2011 Koch Zita BSc 4. évfolyam Témavezető: Dr. Fröhlich Georgina, Dr. Major Tibor Országos Onkológiai Intézet - Sugárterápiás Osztály Belső konzulens: Dr. Pesznyák Csilla BME - Nukleáris Technika Tanszék

Részletesebben

Teleterápia Dr. Fröhlich Georgina

Teleterápia Dr. Fröhlich Georgina Teleterápia Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Bevezetés Sugárterápia: - az egyik fő modalitás a daganatok

Részletesebben

klinikai alkalmazása daganatos betegek külső besugárzásánál

klinikai alkalmazása daganatos betegek külső besugárzásánál 258 Eredeti közlemény Képvezérelt sugárterápia klinikai alkalmazása daganatos betegek külső besugárzásánál Major Tibor, Ágoston Péter, Jorgo Kliton, Polgár Csaba Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás

Részletesebben

MÓDOSULT KEMOTERÁPIÁS PROTOKOLLOK

MÓDOSULT KEMOTERÁPIÁS PROTOKOLLOK MÓDOSULT KEMOTERÁPIÁS PROTOKOLLOK (2011. január 1-től) 7515* Kemoterápia, bevacizumab+folfox4 protokoll szerint... 1 7518* Kemoterápia, bevacizumab+xeliri protokoll szerint... 3 (2011. július 1-től) 7271*

Részletesebben

Véletlen besorolásos kontrollos klinikai vizsgálatok:

Véletlen besorolásos kontrollos klinikai vizsgálatok: A FLAVIN 7 szerepe a betegségek megelőzésében és gyógyításában A harmadik évezred kihívásai a tudományos természetgyógyászat kérdéseit, eredményeit sem hagyták érintetlenül. Őszinte büszkeséggel adunk

Részletesebben

Diagnózis és prognózis

Diagnózis és prognózis Diagnózis, prognózis Általános vizsgálat Diagnózis és prognózis Fizikális vizsgálat Endoszkópia Képalkotás Sebészi feltárás A kezelés megválasztása Specifikus elemzés Kórszövettan/citológia Klinikai kémia

Részletesebben

Gottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI

Gottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI Myocardial Infarction Registry Pilot Study Hungarian Myocardial Infarction Register Gottsegen National Institute of Cardiology Prof. A. JÁNOSI A https://ir.kardio.hu A Web based study with quality assurance

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2348-06 Klinikai sugárterápia kivitelezése követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2348-06 Klinikai sugárterápia kivitelezése követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Sugárterápiás kezelésre érkezik egy 18 éves agydaganatos fiatalember. A pácienst és szüleit világosítása fel a sugárkezelés menetéről, a kezelés várható mellékhatásairól! A tájékoztatójában

Részletesebben

A Magyar Sugárterápiás Társaság VIII. Kongresszusa. Összefoglalók

A Magyar Sugárterápiás Társaság VIII. Kongresszusa. Összefoglalók A Magyar Sugárterápiás Társaság VIII. Kongresszusa Összefoglalók Összefoglalók Debrecen 2007. október 25-27. MagyAR ONKOLÓGUSOK Társasága www.webio.hu Magyar Onkológia 51. évfolyam 3. szám 2007 251 A daganatok

Részletesebben

II./3.12. fejezet: Az ismeretlen kiindulású daganat ellátása. Bevezetés. A fejezet felépítése. Sréter Lídia

II./3.12. fejezet: Az ismeretlen kiindulású daganat ellátása. Bevezetés. A fejezet felépítése. Sréter Lídia II./3.12. fejezet: Az ismeretlen kiindulású daganat ellátása Sréter Lídia A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató az ismeretlen kiindulású daganat fogalmát, definícióját, és komplex képet alkothasson

Részletesebben