A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1.

Átírás

1 A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Előadás 04. téma Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus Andragógia és Művelődéselméleti Tanszék ELTE PPK A felnőttkori tanulás és a motiváció Frusztráció - Motiváció nincs kedvem = demotiváltság szeretek - pozitív érzelmi töltet Bearanyozza a pirulát = célzatos, tudatos csalás Motivációs levél 1

2 A motiváció: A motiváció és a szükséglet A motívumok megszabják a viselkedés irányát és energetizálják a tevékenységet. A szükséglet: Az a negatív / hiányállapot, amely kiváltja a cselekvésre késztető hajtóerőt (drive-ot). Arnold GEHLEN ( ) német antropológus: Az ember per definitio = hiánylény, amelyet a nevelés, mint általános szükséglet-kielégítés, hoz létre (Zrinszky, Neveléselmélet, 94.o) Bábosik : a szükségleteknek evolúciós szempontú felosztása Alapja: Az ontogenezis melyik fázisában jelenik meg, illetve a személyiség melyik rétegéből származnak? Biogén szükségletek Pszichogén szükségletek (intellektuális szükséglet, a változatosság iránti szükséglet, esztétikai szükségletek, az alkotás szükséglete, a látványosság iránti szükséglet) Szociogén szükségletek (a kiemelkedés iránt, a társadalmi normáknak való megfelelés, a szenzáció iránti, az értékessé válásé, a rend iránt, a szakmai tevékenységé, a véleménycsere, az együttműködés) 2

3 Maslow: A szükségletek piramisa (1970) csúcsélmény 2 törvény A motívumok fajtái 1. Az alapvető motívumok osztályozása: - önfenntartási (a homeosztázis fenntartása), - szociális (szexuális és anyai) viselkedés - kíváncsisági igények kielégítése: exploráció A motívum pszichológiai megfelelője a drive, hajtóerő. A drive irányulhat: Deficitigény A hiányzó igény kielégítésére, egy megbomlott egyensúly helyreállítására. Pozitív cél: növekedési igény (másokhoz tartozás, önmegvalósítás, önbecsülés) 3

4 A motívumok fajtái 2. Az motívumok a tanulás során fellépő tartósságuk szerint : - Tartós Az egész tevékenységre kiterjed, mozgatórugója a tudásvágy, a tanulás öröme - Habituális A téma iránti általános érdeklődés jellemzi, alapvetően a tanulás végcélja tartja életben - Aktuális A tanulási folyamat adott részmozzanatában (fogalakozáson, csoportmunkában), adott időben való aktív közreműködésre való készség Motiváció versus cselekvés (Hunt) Intrinzik motiváció = önjutalmazó cselekvés kiváltója (belső) egy tevékenység megkezdésére, folytatására való késztetés sokkal inkább a tevékenységben lelt örömért, mint valamiféle cél elérése érdekében Extrinzik motiváció = eszköz-szerű cselekvés kiváltója az olyan késztetést tekintik, amely konkrét cél, nyereség elérésére törekszik, esetleg elkerülésére irányul maga a tevékenység nem örömforrás, külső cél érdekében történik Korábbi dichotóm felfogás helyett ma: a motívumok ötvöződése! 4

5 Motiváció és jutalmazás kontrolláló jutalmazás információs jutalmazás A. A jutalom, mint a motívum gátlója B. Pozitív beállítódások kiépítése jutalmazás eszközével C. Hogyan működhet ez a felnőtteknél? (Keresetpótló juttatás a szakképzés időtartamára?!) Mikor jutalmazzunk algoritmus /1? Rutinfeladat-e? Nem Igen Lehet-e tenni azért, hogy a feladat nagyobb kihívást jelentsen, változatosabb legyen, vagy egy nagyobb cél elérését szolgálja? Persze, hogy lehet X Jutalmazzunk! Akár akkor- Ha típusú jutalommal is DE 1. Ésszerű magyarázatot adjunk miért kell elvégezni az adott feladatot 2. Ismerjük le, hogy a feladat unalmas 3. Hagyjuk az embereknek a maguk módján elvégezni a feladatot 5

6 Mikor jutalmazzunk algoritmus /2? Izgalmas feladat Koncentráljunk motiváló környezet kialakítására, amelyben támogatják az önálló munkavégzést, egy cél elérését. Kerüljük a ha akkor típusú jutalmazás. Válasszuk a váratlan, feltételhez nem kötött, most,hogy típusú jutalmakat, ÉS 1. A jutalom legyen: dicséret és visszajelzés, nem pedig konkrét tárgy vagy pénz formájában érkezzen. 2. A jutalom hasznos információkkal szolgál és nem akar manipulálni. Pink: Motiváció 3.0, 2009, 86. Az intrinzik motiváció típusai A. A kompetencia-motiváció - a környezettel való hatékony bánásmód B. Elsajátítási motiváció - az egyén késztetése képességeinek fejlesztésére /TÁRSAS KÖZEG BEFOLYÁSA/ C. Érdeklődés - a viselkedés hajtómotorja egy adott tárgy kapcsán D. Teljesítmény-motiváció - a jó teljesítményre,a sikerre való törekvés /NEM ÁLLANDÓ/ 6

7 A tanulási feladat típusa és vonzereje A kötelező tananyag kevésbé érdekli a tanulókat. Maga választotta tananyag jelent vonzerőt a tanulók számára. Az egyénileg elsajátítandó A csoportmunkával elsajátított tananyag együtt jár a z egyedül anyagot az interakciók tanulás minden unalmával serkentő hatása kíséri. (extroveltált szem. esetében) A tanulással töltött idő célja a Tanulmányi séta, közvetlen felelésre, dolgozatírásra tapasztalatszerzés. történő felkészülés. Érdekes anyag unalmasan Unalmas anyag, érdekesen előadva. előadva. Csoma Gyula: Az időszerkezet labilitása (76-79) Motívumok és tanulási idő Az értékek konfliktusa és folyamatosan változó hierarchiája határozza meg. I. Egzisztenciális motívumok (rétegspecifikus jelleg) Közvetett érdeklődés + II. Presztízs motívumok III. A tanulás által kialakított belső indíték Közvetlen érdeklődés ++ 7

8 A felnőtt tanulás motivációi: komplex rendszer Cselekvés / és vagy tudásvágy Készségfejlesztés személyes érdeklődésből és/vagy munkaérdekből Társaságkeresés Tájékozottabbá válás Munkahelyi előremenetel A munkaadó elvárásainak való megfelelés Munkát szerezni Vállalkozás indítása Versenyképessé válás Munkát változtatni Adott probléma megoldása Az élet új oldalainak megismerése Megfelelni a képzettségi követelményeknek A rutin megszakítása egy Boldogabb emberré időre válás Új emberekkel találkozni Kíváncsiság kielégítése Saját kultúra megismerése Jobb szülővé, házastárssá Érdeklődés, hobby válás fejlesztése Valahová tartozás igénye (Sinnett 1993 alapján idézi Kálmán Anikó, 1998) Houle felosztása: a felnőtt tanulók típusai és a motiváció Célorientált = az oktatást a tanuló egyértelmű célok megvalósításának eszközeként fogja fel Tevékenységorientált = az a tanuló, aki a szociális igények céljából csatlakozott a folyamatba Tanulásorientált = aki a tudást a tudás kedvéért keresi, és általában ezt egész életén át folytatja 8

9 A felnőttkori fő tanulási motívumok Műveltség megszerzése: - deficitigény pótlása - művelődés vagy/ és -korábban elmaradt iskolázottság pótlása = második esély -dolgozók gimnáziumai Ma kevésbé elterjedt indíték. (Bár: kriminálandragógia ) Egzisztenciális indokok: - deficitigény vagy pozitív cél -elsőrendű a piacgazdaságban - piaci helyzet megtartása vagy javítása = befektetés az emberi erőforrásba -Kutatási eredmények szerint: világjelenség Zrinszky László: motiváció és prakticizmus A tudás értelmezésének vannak olyan specifikus jegyei, melyek különösképpen a felnőttekre jellemzőek. A sokat emlegetett gyakorlati irányultság vagy a teoretikusok rosszalló szavával: a prakticizmus. Eszerint csak az a valódi tudás, csak az érdemel elismerést, annak a megszerzésére érdemes erőfeszítéseket tenni, időt, pénzt és fáradtságot áldozni, amely nyilvánvalóan és rövid időn belül megtérül. Egészen közvetlenül mint munkahelyi elismerés, előrelépés, nagyobb jövedelem, vagy közvetettebben mint személyes presztízs szembetűnő növekedése, a munka vagy a mindennapi élet sikeresebbé, könnyebbé válása. (in. A tudás, mint andragógiai probléma, Magyar Pedagógia, 102/2.) 9

10 OECD vizsgálat (2006) A felnőttek tanulásának fő motívumai: A munkahely szakmai képzést vagy átképzést követel meg tőle A második esély iskolájának megragadása Javítani szeretné magasabb képesítésével fizetését Kis cégnél dolgozik, ahol nem jut rendszeres továbbképzéshez Bevándorlóként másként nem jut munkához Fogyatékosként speciális munkakörben szeretne elhelyezkedni Magyarországi kutatási eredmények: társadalmi indíték 29,2 % 37,8 % Forrás: Török Balázs,

11 Magyarországi kutatási eredmények: vélemények a tanulásról Forrás: Török Balázs, A motiváció belső feszültsége irányát tekintve mindig kettős, vagy valami kellemetlen elkerülése, vagy valami kívánatos elérése a cél. Kozéki Béla 11

12 A felnőttkori tanulás társadalmi indítékai Franciaországban A képzési motiváció tipológiája Szakmai előrelépés centrikus Rövid jellemzés Megoszlásuk azon személy, aki a társadalmi és munkahelyi előmenetelt tűzte ki célul. 24 % Karrier-építő azon személy, aki fejlődni szeretne jelenlegi munkaterületén, anélkül, hogy mindenáron előreléptetésre áhítozna. Emberi erőforrás-gyűjtő azon személy, aki pillanatnyilag elakadt a karrierépítésben, és akinek később a képzettség hasznos lehet. Önmagát a munkaerőpiacon önkéntesen újra-pozicionáló Önmagát a munkaerőpiacon kényszerből újra-pozicionáló Munkahelyét bizonytalannak érző azon személy, akinek a munkahelye nem bizonytalan, de személyes döntésből kifolyólag újabb képzés megszerzésével igyekszik olyan új területen elhelyezkedni, amely jobban megfelel elvárásainak. azon személy, aki munkahelyét elvesztette, és elbocsátás vagy tartós munkanélküliség után igyekszik újra beilleszkedni. azon személy, akinek munkahelye belátható időn belül veszélybe kerülhet, és aki így próbálja megvédeni betöltött pozícióját Szakmai orientációt kereső Azon személy, aki munka mellett újabb pályaorientációs lehetőségeken gondolkodik, anélkül, hogy állása bizonytalan lenne. 11 % 18 % 15 % 9 % 15 % 8 % CNAM- kutatás: Marieo CORREIA-François POTTIER, A CORREIA- POTTIER vizsgálat tanulságai Pozitív / offenzív stratégia: 68 % Deffenzív / védekező stratégiák: 24 % A vizsgálat két meghatározó következtetése: 1) a bizonytalanság és a munkanélküliség növekedésével együtt jár az szakmai fejlődés és a munkahely megőrzésének igénye 2) az előléptetési lehetőségek korlátozott volta csökkenti a résztvevők ambícióit = A továbbképzés egy olyan befektetés, ami egyszer valamikor megtérülhet. 12

13 A motiváció fenntartása a tanulási folyamat során A motívumok szerepét a felnőttképzésben kiindulópontnak tekintik. Az elégedettség és a siker - fontos motivációs erő. Milyen haladást ér el a felnőtt a kezdeti körülményektől, ismeretektől a kívánatos szintig, a célig? -A kezdeti részvétel és aktivitás szintje = kiinduló motívumok erőssége --A folytatásban = munka intenzítása attól függ, érzékeli- e a felnőtt, hogy az előre elképzelt irányba halad, közeledik- e céljaihoz. Tanulás és megerősítés a pozitív spirál Eredményes tanulás, sikerérzet Tanulás öröme Erősebb motiváció Nagyobb önbizalom Magasabb igénynívó 13

14 Tanári tevékenységek a motivációkkal kapcsolatban 1. A. Az oktató nem tudja a motivációt létrehozni, azok a tanulón belülről származnak. de segítheti (megerősítheti) és gátolhatja (gyengítheti) a motívumok érvényesülését B. Igény és lehetőség szerint speciális feladatokat egyénre szabottan megfogalmazni, ehhez tevékenységeket hozzárendelni, a megfelelő visszajelzésekben megállapodni. C.A tanár nyújtson visszajelzést; motiváló hatású, ha személyes véleményt, érzést, gondolatokat is tartalmaz. Az oktató segítsen, hogy a tanuló felnőtt a siker és az elégedettség érzéséhez jusson a visszajelzések révén és a visszajelzéseket ill. a sikert a tanulás fő megerősítőinek tekintse. A motiváció ellen ható erők - visszatartó tényezők 1. A felnőttkori tanulás időszerkezeti labilitása (kiemelten munka melletti tanulás esetén) Fáradtság, energia hiánya Félelem az erőpróbától / kihívásoktól Rossz tapasztalatok az iskolapadról Ha a kitűzött cél távoli és/vagy irreális vagy a feladatok túl könnyen teljesíthetőek 14

15 A motiváció ellen ható erők - visszatartó tényezők 2. Ha az eredményességről nincs kellő időben visszacsatolás Ha nem felnőttként kezelik (gyerek számba veszik) iskolás stílus, módszer Lemorzsolódik ha a tanulmányi rend nem illeszkedik (életkörülmények, család) Nem kielégítő csoport-légkör: túlzott teljesítménykényszer és versenyszellem, esélyegyenlőtlenség Köszönöm a figyelmet! 15