ROMBARLANGOK A BÜKKBEN HEVESI ATTILA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ROMBARLANGOK A BÜKKBEN HEVESI ATTILA"

Átírás

1 NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 33(1986) kötet, 1-4. füzet, ROMBARLANGOK A BÜKKBEN HEVESI ATTILA Ö sszefoglalás A miocén vulkáni-tengeri takarórétegekkel fedett Bükk-hegység új harmad-negyedidőszaki karsztosodása a szarmata korszakban indulhatott meg. Legidősebb karsztformáinak korát bizonyítékok híján, továbbá, mert sok közülük napjainkra nyomtalanul elpusztult, egyelőre csak a felsőpliocénig tudjuk visszavezetni. Elaggott tetőközeli forrásbarlangjai legalább ennyi idősek. A pusztuló barlangok egyúttal a hegység karsztformakincsének sajátos elemei. Felszakadt barlangtermek, kőkapuk, sziklahidak, kürtőközi sziklatornyok főleg a fennsík perembérceinek homlokzatát ékesíti. Ezek fölött már csak lekerekített cseppkó'görgetegek jelzik néhol karsztjáratok hajdani létét. Mivel a farkaslyuk csokvaományi tetők felsőmiocén kavicsrétegei bükki pala és mészkőgörgetegeket" (Jaskó S. 1952), a Tárkányi-medence szárazföldi eredetű szarmata kavicsai diabázt (Pinczés Z. 1957) tartalmaznak, továbbá a Berva-bérc D-i előterében lemélyített 1. sz. fúrás (Kleb B. 1976) felsőmiocén összletekben agyagpala és diabázkavicsokat, a Balaton 28. sz. fúrás szarmata rétegekben mészkőgörgeteget, a Dédestapolcsány 14-es, és a Tardona 63-as számú alaphegységi mészkőkavicsokat tárt fel (Bohn P.-Kiss K. 1980, 1981, 1982), és mert Sümeghy J. (1923) szerint a Tárkányi-medence szarmata homokjából való csigafajok közeli mészkőszirtes talajt" jeleznek, bizonyosra vehető, hogy a Bükk miocén tufa-tutit és laza tengeri üledékekből álló köpenye a szarmata korszakban már számos helyen kilyukadt, tehát újharmadnegyedidőszaki karsztosodása akkor indulhatott meg (Hevesi A. 1984). Emellett szól az a Nagy-Kőmázsai töbör is, amelyben Láng S.-Miháltz l-né- Vitális Gy. (1970) 5,6 m vastag, eredeti településű alsópannon agyagot talált. Bár a hegység vékonyodása, szétszakadozása és a karsztosodás az alsópannon tengerelőrenyomulás idején az egész DR. HEVESI ATTILA tud. főmunkatárs Földrajztudományi Kutató Intézet Budapest, Népköztársaság útja Pf. 64. Kézirat beérkezett július

2 Magyar-Középhegységet érintő süllyedés (Kretzoi M.-Pécsi M. 1982) miatt meglassult, a felsőpannontól a több szakaszban lejátszódó emelkedés miatt e folyamatok mind hatékonyabbá erősödtek. Balogh K. (1964) a Bükk pannon végétől számított magasodását m-re becsüli. A hegység emelkedése nemcsak miocén takarórétegeinek lehordódásával, hanem az emelkedés okozta karsztvízszint-süllyedés révén legidősebb barlangjainak pusztulásával is járt. A karsztvíztukör leszállása" miatt szárazon maradt üregek romosodása csaknem mindig a felszín felől indul meg. Leghatékonyabb tényezője az aprózódás, amely a jégkorszakkokban ao C körül ingadozó hőmérséklet következtében erejét elsősorban a kifagyásának köszönhette. Mellette a talaj- és sárfolyások mozgatta-gyúrta agyagos-vályogos málladéktömegeknek is lényeges szerep jutott. Ezek becsúszva-kúszva a mészkő oldástágította kőzetszerkezeti hasadékaiba, keskenyebb karsztjárataiba kolloidos duzzadásukkal-összeesésükkel, kötött vizük időleges fölszabadulásával szintén főleg a kifagyást segítették, s a bőven termelődő aprózódástermékekkel együtt tágas barlangüregek részleges vagy teljes eltömítésében, föltöltésében is részt vettek (Pongor-lyuk, Suba-lyuk, Drót-lyuk, Vaskapubarlang stb.). Mivel valamely kiemelt felszínforma lepusztulása mindig ott a legszámottevőbb, ahol az lényegesen kisebb magasságú térszínnel szomszédos, a bükki rombarlangok többsége a mészkő nem mészkő felszínek határán kialakult meredek lepusztulásperemeken és a mély szurdok, vagy szurdokjellegű völgyek oldalában található. Az átmenőbarlangok túlnyomó hányadának víznyelő szakasza pusztul gyorsabban, torkolati szakasza lassabban; ami, figyelembe véve, hogy a lehordódás következtében főleg a barlangok táplálóterülete fogyatkozik meg. törvényszerű. A romosodás réven megkurtult, kétbejáratú barlangmaradványok egy részét a Bükkben,4tjáró"-nak nevezik: Tamás-kői-átjáró, Füzér-kői-Kis- és Nagy-átjáró, Mész-völgyiátjáró, Tar-kőalji-átjáró; lényegében ez a név illetné meg a Felső-Sebesvíz-völgyi Alabástrom-barlangot, a Büdös-pestet, a Suba-, a Drót- és a Pongor-lyukat, valamint a Kecskésgalyai-barlangot is. Az átjárók többsége még elég hosszú m - ahhoz, hogy helyzete és keresztmetszete alapján el lehessen dönteni, forrás- vagy víznyelőbarlang maradvány-e? így a Pongor-lyuk minden bizonnyal forrásbarlang, éppúgy, mint a fölszakadt mennyezetű Köröslyuk, amely 930 m-es tszf-i magasságával Magyarország legkiemeltebb és leglátványosabban megcsonkult forrásbarlangja (/. ábra). A Felső-forrás völgyfőjében nyíló Forrás-völgyibarlang és a végéből felszínre szolgáló kürtőcsoport, amely a völgyfő D-i szomszédságát valósággal rostalemezzé lyuggatja, azon átjárórendszer maradványa, amelyen keresztül a Kaszás-réti-visszafolyó kialakulása előtt a Kaszás-völgy vize a Forrás-völgybe jutott. E járatrendszerrel összevetve valószínűnek látszik, hogy a Kis-kút-lápa egyik forráságának völgyfőjében tátongó tévesen Lusta-völgyi-barlangnak nevezett alakja miatt általam Várkapu-barlangnak keresztelt haialmás és remek,jiegykapuzaf' (2. ábra) hasonló, viszonylag rövid karsztvíz-átjáró, amelynek bejárata előtt néhány m-rel a völgy mélybe-fejeződésének szakaszos hátrálása következtében kialakult víznyelőtöbör-sor utolsó, legfiatalabb tagja mélyül a völgytalpba. Az Alabástrom-barlang egy, a Bolhás-patakot korábban, a Bol- 168

3 hasi víznyelő kialakulása előtt, elbújtató víznyelőbarlangból maradt vissza, a Füzér-kői Nagy-átjáró valószínűleg a Hosszú-völgy nemkarsztos térségekről érkező patakját bújtatta át a Hór mészkőbe mélyülő szurdokába. A szurdok végén tágas kúttal égre nyíló Suba-lyukat, ahogy azt Kordos L. (1974) is föltételezi, valószínűleg a Hór-patak, a Büdös-pestet a Forrás-völgy patakja, a Berva-völgyi Drót-lyukat (3. ábra) a Berva-patak használhatta. Előfordul azonban néhány olyan, hosszabb m - 2 bejáratú barlang is, amelynek víznyelő, vagy forrásbarlang mivolta számottevőbb terjedelme ellenére sem állapítható meg. Ezeknek - az átjárók zömével ellentétben - mindkét bejáratuk azonos irányba néz, alaprajzuk visszahajló, patkóhoz, hajtűhöz, ácskapocshoz hasonló. Ilyen a szentléleki Róka-lyuk és a Kő-hát-alji-barlang (4. ábra); föltehetően mindkettő valamely nagyobb hajdani barlangrendszer kerülőfolyosószerű ágának maradványa. Az átjáróknál rövidebbre pusztult barlangmaradványok a sziklakapuk, sziklahidak és zsombolykutak. A hagyományosan átjárónak nevezett Tamás-kői-átjáró lényegében már csupán sziklakapu, azok között viszont az egyik leglátványosabb. Szép sziklahíd díszíti a Köves-váradi Csúnya-völgy torkolati szurdokszakaszának jobb oldalát, ilyen a Kadic 0. kibontotta Lök-völgyi Vas-kapu, amelyhez hasonló, de eltömött képződmény a Tatárárok szurdokának bal oldalán fordul elő, ilyen kettőzi meg az Ispán-hegyi-barlang bejáratát is. A Lök-völgy jobb oldala fölött a Bujdosó-kő-bérc mészkőtömbjét átfúró, 2-4 m. hosszú,,lyukak" és a Balla-völgy középső részén, a völgytalp bal oldalán megőrződött rövid alagutacskák" a barlangbeomlásos szurdokképződés lehetőségének legbeszédesebb bizonyítékai (Hevesi A. 1978, 1980, 1984). A zsombolykutak (zsombolykémények) meredek, helyenként függőleges aknabarlangok kétnyílású maradványai; alsó bejáratuk többnyire ott alakult ki, ahol a járat függélyes szakasza korábban menedékesebb, esetleg vízszintes járatban folytatódott. A legszebb közülük a Pes-kő Ny-i peremébe mélyül, a Bujdosó-kő-bérc zsombolykútja azon csermely egykori bújtatója, amely ma a bérc DNy-i szomszédságában fut le a Lök-völgybe. A Nagy- Pazsag-völgy Pokol-völggyel szomszédos szurdokszakaszának bal oldalát, magasan a völgytalp fölött, ülőkádszerű, külső falát csaknem teljesen elveszített zsombolykút ékesíti. Az egészen fölnyíló, teljesen lepusztult külső oldalú zsombolyok lényegében gyakori képződmények. A Nagy- és Kis-fennsík tekintélyes sziklahomlokzata mellett a hegység szinte valamennyi mészkövön kialakult lepusztulásperemén előfordulnak. E kürtőkből alakultak ki az ún. kürtővályúk, kürtőgaratok, amelyeket jelenleg többnyire kőfolyások használnak, s alsó végükhöz termetes törmelékkúp csatlakozik (Hevesi A , 1981). Azt, hogy e garatok valóban kürtők maradványai, legmeggyőzőbben a Magos-kő alatt többszáz m hoszszan húzódó fagylépcső - krioplanációs lépcső - Ny-i részén található garat igazolja, amelynek alsó és felső végét még teljesen körbefogja a hajdanvolt kürtő falgyűrűje. A Tarkői-kőfülke Ny-i szomszédságában egy egészen fölnyílt, de cseppkövekben igen gazdag félkürtő szintén barlangi eredetre vall, éppúgy, mint a Három-kő DK-i oldalába a 828,5 m-es magassági pont alatt" és a Bél-kői palabánya mészkő homlokzatába mélyülő öblös, vízmosta-oldotta falú, függőleges 8-10 m hosszú, 1-2 m széles kétharmad"-kürtők. Bár a példákként fölhozott barlangmaradványok többsége külön-külön is figyelem- 169

4 re érdemes, a leglátványosabb és legtanulságosabb ^rombarlang-együttes" a Három-kút Magos-kővel szomszédos sziklaormának D-i tövét tagolja (5. ábra). Az orom lába olyan 1 4 m magas barlangfolyosó bal oldala, amelynek lejtő felőli fala a Három-kúti-völgy erős hátravágódása következtében omolhatott le. A megmaradt bal oldali fal mélyedéseiben azonban helyenként mindmáig cseppkőlefolyások sorakoznak, az orom,,belseje" felől kisebb-nagyobb mellékjáratok torkollanak ide, s az ún. Három-kúti-Kis- és Nagy-sziklakapu a folyosó másutt elpusztult völgy felőli falának egy-egy rövid szakaszát is megőrizte. Csaknem bizonyos, hogy a sziklakapuk K-i szomszédságában nyíló Három-kúti barlang összeköttetésben állt e hajdan nagyobb üregrendszerrel. A barlang jókora K-i termének mennyezete és a felszín között annyira kicsi a távolság, hogy vékony főtéje" a földtörténeti közeljövőben éppúgy föl fog szakadni, mint a hasonlóan kis-fennsík peremi helyzetű Vidróczki-barlangé, amely égre nyíló mennyezeti ablakával, Garadna-völgyre tekintő szádájával és fennsík felől ereszkedő lejárati kürtőfolyósójával ugyancsak remek képződmény (6. ábra). A felsőpannon óta elpusztult barlangok száma természetesen lényegesen nagyobb lehet annál, mint amennyiről a szerencsésen megőrződött maradványok tanúskodnak. (Az itt ismertetett példákon kívül a Bükkben szép számmal vannak más rombarlangok is - Arnóc-kő,Nyárju-hegy, Odor-vár, Kis-Farkas-kő stb. fölsorolásuk azonban itt nem szükséges.) Java részük nyilván nyomtalanul eltűnt, néhányuknak azonban legalább körülbelüli helyét cseppkőkaricsok sejtetik. Ilyen, a rombarlangoknal még szerencsésebb véletlenek révén megőrződött, koptatott cseppkőtöredékek kerültek elő a Tamás-kő ÉNy-i, átjáró fölötti oldaláról, a Kis-fennsíki Nagy-Mesz-tető Ny-i részerői es a Kő-hát D-i lejtőjéről; olyan területekről tehát, ahol a lelőhelyek fölött ma egyetlen kars/tjárat sincs. (A Háromkúti-rombarlangrendszer, a Tar-kői-kőfülke és a Köpüs-kői-rombarlang alatti törmeléklejtő cseppkőtöredékeinek eredete nyilván nem s/orul magyarázatra.) Mivel a Bükk harmad-negyedidőszaki karsztosodásával, mint az előzőekből kitűnt, a szarmatától, barlangjaink pusztulásával a felsőpannontól számolhatunk, fölmerül a kérdés, hogy a rombarlangok kora mennyire becsülhető. Karsztüregekből való őslénytani leletek alapján a Bükkben legalább két forrásbarlang nemzedék különíthető el (Hevesi A. 1984). Az említett rombarlangok közül a Koroslyuk és a Pongor-lyuk, a Három-kúti- és a Vidróczki-barlang kiemelt, tető-, tetőközeli helyzete következtében az idősebb nemzedékhez tartozik. Ennek kormeghatározása a Répáshuta K-i szomszédságában 657 m tszf-i magasságig emelkedő Pongor-lyuk-tető üregeinek vizsgálata alapján kísérelhető meg. A hegy É ÉK-i oldalán m tszf-i magasságban kőfejtéssel föltért,,kövesváradi-karsztzsák -, -ból amely cseppkőlefolyásaiból ítélve barlangjárat maradványa Jánossy D. (1979) az alsó-bihari szakasz templomhegyi alszakaszára (günz-mindel jégkorszakköz) valló állatcsontokat ásott ki. A kőfejtőtől légvonalban alig 200 m-re, de tetőhelyzetben, 650 m tszf-i magasságban nyíló Pongor-lyuk (forrásbarlang töredék) helyzetéből ítélve nyilván idősebb, mint a Kövesváradi-karsztzsak, s amikor annak kitöltése keletkezett, ennek már a karsztvízszint fölött kellett elhelyezkednie. E helyzetbe legkésőbb az alsojégkorban a bakui (alsóbihari=günz-mindel jégkorszakköz), de valószínűbb, hogy a villanyi (a hagyományos korbeosztás szerint: felsőlevantei) szerkezeti mozgások emelték, kialakulása föltehetően a felsőpliocén vége felé. az ujro- 170

5 mániái mozgások hatására beálló karsztvízszinthez igazodva történt (csarnótai szakasz). (Többek között ennek igazolása érdekében kezdtük meg Hír J.-al és Ringer Á.-al ben a barlang ásatását. Sziklaaljzatát azonban mindeddig nem értük el, egyelőre 3,5 m mélyre és a riss jégkorszak solymári szakaszába jutottunk.) Mivel az odor-vári Hajnóczybarlangban Kordos L. (1984) szintén alsóbihari állatleleteket talált, az ugyancsak odorvári, de tetőhelyzetű, 540 tszf-i magasságban levő Lakó-barlang kora is a felsőpliocén második felére tehető. E két, az őslénytani leletek alapján korban viszonylag jól megfogható üregpár adatait általánosítva úgy tűnik, hogy a Bükk idősebb forrásbarlangnemzedéke legkésőbb 2,5 millió éve, a felsőpliocén csarnótai szakaszában keletkezett. Mivel azonban a barlangok őslénytani leletei hordozójuknál mindig fiatalabbak, ez az érték csupán alsó korhatáruk, ennél fiatalabbak nem lehetnek, idősebbek azonban igen. Ha a Bükk idősebb forrásbarlangnemzedékébe tartozó üregeket összehasonlítjuk a Magyar-Középhelység többi karsztos tagjának olyan barlangjaival, amelyeknek legkisebb kora őslénytani adatokkal egyértelműen bizonyított, az egybevetés eredményeként valószínűnek látszik, hogy valóban idősebbek. Ismeretes ugyanis, hogy a mindössze 206 m tszf-i magasságban nyíló csákvári Esterházybarlang (Vértes-hegység) állatmaradványai a pliocén baltavári szakaszának (felsőpannon) alszakaszából valók (Kretzoi M ). A Központi-Gerecsében 460 m tszf-i magasságban elhelyezkedő Pisznice-barlang alatt, a barlangot hordozó Nagy-Pisznice oldalán, m tszf-i magasságban előforduló felsőpannon (Baltavári szakasz, sümegi alszakasz) kori források édesvízi mészkőtömbjei azt igazolják, hogy a Pisznice-barlang a sümegi alszakakaszban már kiemelt, nem működő forrásbarlang volt (Scheuer Gy. Schweitzer F. 1984), s mivel e helyzetbe az attikai mozgások a csákvári alszakaszban emelhették, kialakulása azt megelőzően, tehát az alsópannonban történhetett. Bár a Vértes és a Gerecse viszonylag távol fekszik a Bükktől, e két barlang korát, valamint kis tszf-i magasságát és helyzetét is figyelembe véve úgy tűnik, hogy a Bükk idősebb forrásbarlangnemzedékének tagjai is lehetnek annyira öregek millió évesek -, mint az Esterházy- vagy a Pisznicc barlang. Ennek igazolása, vagy cáfolata a hegység további kutatásának egyik fontos, iránytmutató föladata. IRODALOM 1. BALOGH K.: A Bükk-hegység földtani képződményei.máfiévk BOHN P.-KISS K.: Magyarország mély fúrási alapadatai Bp. 3. BOHN P.-KISS K.: Magyarország mély fúrási alapadatai Bp. 4. BOHN P.-KISS K.: 1982.Magyarország mélyfúrási alapadatai Bp. 5. HEVESI A.: A Bükk szerkezete és felszínfejlődésének vázlata. Földrajzi Értesítő HEVESI A.: Adatok a Bükk-hegység negyedidőszaki ősföldrajzi képéhez. Földtani Közlöny, HEVESI A.: A Bükk-hegység fejlődéstörténete és központi részének felszínalaki jellemzése, különös tekintettel a karsztosodás és a természetvédelem kérdéseire. Kézirat. 171

6 8. HEVESI A.: On the datingof karst formations and their significance on the late Tertiary- Pleistocene face of Hungarian Limestone Mountains: the Bükk Mountains. Geographical Essays in Hungary. Bp JASKÓ S.: Újabb adatok a Putnok ós Egercsehi közötti terület harmadkori rétegeinek ismeretéhez. MÁFIÉ vi Jel 1949-ről, JÁNOSSY D.: A magyarországi pleisztocén tagolása gerinces faunák alapján. Bp. Akadémiai Kiadó, KLEB B.: 1976 Észlelési magyarázó Eger l.l0 000-es építésföldtani térképsorozatához, Eger- Felnémet, Eger-Belváros, Eger-Lajosváros III. Bp. KÖZDOK, 298, 757, KORDOS L.: 1984.Magyarország barlangjai. Bp. Gondolat, KRETZOl M.: Befejező'jelentés a Csákvári-barlang őslénytani feltárásáról. MÁFI Évi Jel ről, KRETZOl M.-PÉCSI M.: A Pannóniái-medence pliocén és pleisztocén időszakának tagolása. Földrajzi Közlemények, LÁNG S. MIHÁLTZ I-né-VITÁLIS Gy.: A miskolctapolcai Nagykőmázsa dolináinak morfológiai és földtani vizsgálatra. Földrajzi Értesítő PINCZÉS Z.: Az Eger-völgy problémái. Földrajzi Értesítő SCHEUER Gy.- SCHWEITZER F.: Gerecse- és a Budai-hegység édesvíz mészkóosszletei és képződésüknek geomorfológiai és geokronológiai sajátosságai. Kandidátusi értekezés, Bp.MTA.FKI. 18. SUMEGHY J.: lelsőtárkány környékének harmadkori faunája. Földtani Közlöny, RUINED CAVES IN THE BÜKK by A. HEVESI Summary The Biikk's karstic formation of the late Tertiary-Quaternary era, covered by the Miocene vulcanic-marine top layer, began probably in the sarmata-period. For lack of evidences and because of many of them has destroyed tracelessly, we can only trace the age of the Biikk's oldest karstic formations to the upper-pliocenic series. Its aged near-summit spring-caves are at the least so old. The caves being destroyed at the same time are special elements of the mountain's karstic formations treasures. Split cavehalls, stone gates, rock bridges, rock towers between pipes are adorning principally the frontage of the plateau's edge-horst. Above them, only rounded-off dripstone boulders indicate the former existence of karstic runnings in some places. TRÜMMERHÖHLEN IM BÜKK-GEBIRGE von A. HEVESI Zusam menfassung Das neutertiär-quartäre Verkarsten des Bükk-Gebirges mit miocén Vulkansee-Bedeckung konnte in Sarmata-Zeit beginnen. Das Alter der ältesten Karstformen ist nur noch bis zum Ober- 172

7 pliocen zurückzuführen, weil einige von ihnen zur Zeit spurlos verfallen und verschwunden sind, andere Nachweisungen existieren nicht. Die alten Brunnenhöhlen haben mindestens ähnliches Alter. Die verfallenden Höhlen sind charakteristische Bildungen der Karstformen des Gebirges. Aufgerissene Höhlensaale, Steintoren, Felsenbrücken, Felsensäulen zwischen Schornsteinen beschmücken meistens die Front der Randgipfeln. Darüber nur die abgerundeten Frontsteingerölle bezeichnen hier und zu die damaligen Karstwege. РУИННЫЕ ПЕЩЕРЫ В ГОРЕ БУКК А. ХЕВЕШИ Резюме Образование карстов в покрытой миоценными-вулканическими слоями горе Букк возможно, началось в эре сармат. Век его наиболее старых карстовых форм, при отсушествии доказательств, и кроме того, потому, что многие из них на наши дни безследыт изчезли, можно отвести пока что и верхнему милцену. Старые рудниковые его пещеры приблизительно такого же века. В то же время эти умирающие пещеры евляются особыми элементами карстов горы. Разрушенные площади, ворота мосты, и т. д. в основном украшают лобную сторону местност, которой занимается работа. Над ними только наличие висящих камней доказывает бывшее присутствие карстов. 173

8 Hosszmetszet 1. ábra A Körös-barlang (Kadic O. 1929)

9 alaprajz if E Sm 175

10 1 = Világosbarna homokos agyag 2 = Világosbarna barlagi agyag 3 = Fekete humusz 3. ábra A Berva-barlang hosszmetszete (kadii" )

11 T7> o ^i «6 _;,»». > *l ro M a *i ~i <d I i a (Kárpá -»1 ni L o N '5* J JO t^vj/y^ y jc -6 lötejf < ^~^T<il 2 */^ 3 177

12 178

13 KVI. BTO ábra A Vidróczky-barlang alaprajza (KVI. BTO. 1982) 179

A RÉPÁSHUTAI PONGOR-LYUK-TETŐ BARLANGJAI HÁMORI ZSOLT-HÍR JÁNOS

A RÉPÁSHUTAI PONGOR-LYUK-TETŐ BARLANGJAI HÁMORI ZSOLT-HÍR JÁNOS NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 33(1986) kötet, 1-4. füzet, 181-187. A RÉPÁSHUTAI PONGOR-LYUK-TETŐ BARLANGJAI HÁMORI ZSOLT-HÍR JÁNOS Összefoglalás Ezen a bércen hét idős forrásbarlangot

Részletesebben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

Dr. Hevesi Attila. zárójelentése

Dr. Hevesi Attila. zárójelentése Dr. Hevesi Attila A Délkeleti-Bükk felszínalaktani vizsgálata, különös tekintettel annak föltételezhető trópusi karsztforma maradványaira és délkeleti szegélyvidékére c. OTKA pályázatának zárójelentése

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER

RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Barlangkutatók Szakmai Találkozója Jósvafő, 2007. november 9-11. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat RÉGI ELKÉPZELÉS, ÚJ FELFEDEZÉS - LÁTHATÁRON A SPEIZI-SZEPESI-LÁNER- BARLANGRENDSZER Dobos Tímea

Részletesebben

Válasz Veress Márton válaszára

Válasz Veress Márton válaszára Tisztelt Olvasók! 2001-ben a Földrajzi Közlemények XXV. (XLIX.) kötetének 1-2. sz. számában észrevételeket fûztem dr. Veress Márton e folyóiratban 2000-ben megjelent, a Középhegységi karsztok néhány típusa

Részletesebben

Recens karsztosodás Magyarországon

Recens karsztosodás Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Recens karsztosodás Magyarországon Veress Márton egyetemi tanár, dékán NYME Természettudományi Kar vmarton@ttk.nyme.hu A tanulmány

Részletesebben

ADALÉKOK A KÓ-LYUKI. KLIMATOLÓGIÁJÁHOZ RÁKOSI JÁNOS

ADALÉKOK A KÓ-LYUKI. KLIMATOLÓGIÁJÁHOZ RÁKOSI JÁNOS NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 33(1986) kötet, 1-4. füzet, 235-239. ADALÉKOK A KÓ-LYUKI. KLIMATOLÓGIÁJÁHOZ RÁKOSI JÁNOS Összefoglalás Megállapíthatjuk, a hőmérsékleti adatok alapján a

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról GBTE-35/2009. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról 1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani

Részletesebben

EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN

EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN BENCZE ZOLTÁN EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN 1990-ben a Hadtörténeti Múzeum udvarán, a IV. Béla kori városfal tornyától nyugatra egy feljáró építésének munkálatai során lehetőség

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

A LÉTRÁSI-VIZES-BARLANG KOMPLEX BARLANGTANI VIZSGÁLATÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI LÉNÁRT LÁSZLÓ

A LÉTRÁSI-VIZES-BARLANG KOMPLEX BARLANGTANI VIZSGÁLATÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI LÉNÁRT LÁSZLÓ NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 33(1986) kötet, 1-4. füzet, 33-45. A LÉTRÁSI-VIZES-BARLANG KOMPLEX BARLANGTANI VIZSGÁLATÁNAK FŐBB EREDMÉNYEI LÉNÁRT LÁSZLÓ Összefoglalás A Bükk-hegységi

Részletesebben

NME Közleményei, Miskolc, 1980.1. So rozat, Bányászat, 28(3-4) Azet, 231-239. 231

NME Közleményei, Miskolc, 1980.1. So rozat, Bányászat, 28(3-4) Azet, 231-239. 231 AZ ÉSZAK-NYUGATI GERECSE BARLANGJAI KUBASSEK JÁNOS MÓGA JANOS A hegység részletes, s a barlangokat központba állító kataszteri feldolgozása még nem készült el. E nagy munka els ő lépcsőfokaként írtuk le

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

Földrajzi Közlemények 2013. 137. 3. pp. 295 301. Abstract

Földrajzi Közlemények 2013. 137. 3. pp. 295 301. Abstract Földrajzi Közlemények 2013. 137. 3. pp. 295 301. Valamit a Csernely-patak (Upponyi-hegység) átöröklött völgyéről Hevesi Attila Something about the epigenetic valley of Csernely creek (Uppony Mountains)

Részletesebben

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015 Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése

Részletesebben

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B

D E B R E C E N I B Ú V Á R K L U B Bükki a Csipkéskúti víznyelı barlangban A munkát mint minden évben a felszínen kezdtük az idıszakos törmelékfogó patak medrének kitakarításával. Az ácsolatot a szükséges helyeken kijavítottuk, a létracsúszda

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át. Magyarországon is jelentős, ld. pl. Tettye

A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át. Magyarországon is jelentős, ld. pl. Tettye Magyarország karsztvidékei Szőke Emília Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2011. március A világ ivóvízellátásának több mint 25%-át karsztvízből oldják meg (gazdasági fontosság) Magyarországon

Részletesebben

Budai-hegys. hegység

Budai-hegys. hegység Budai-hegys hegység Budai hegység a Dunánt ntúli középhegysk phegység g legösszet sszetöredezettebb hegysége ge a Benta, az Aranyhegyi patak és s a Duna között k terül l el. Felépítése változatos: v mészkm

Részletesebben

Hegyvidéki túrautak elemzése GIS rendszerek segítségével

Hegyvidéki túrautak elemzése GIS rendszerek segítségével Hegyvidéki túrautak elemzése GIS rendszerek segítségével Dombay István, Magyari-Sáska Zsolt 1. A túrautakról általánosságban Jelentőségük Jelenlegi túraútvonalaink szinte kizárólag az elmúlt század 20-as,

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében

Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal

Ez további 5 nk-nak megfelelő mész feloldására elegendő keveredési vonal BARLANGFÖLDTAN Főbb érintett témakörök A víz útja a karsztban A korrózió, különös tekintettel a keveredési korrózió jelentősége a karsztok fejlődésében A karsztok k tipizálása, A és B típusú karsztok k

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Javaslat a [Suba-lyuk barlang című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Suba-lyuk barlang című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Suba-lyuk barlang című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Dósa Márta (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015 szept...(település,dátum)

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN

Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Őslénytan, régészet ŐSLÉNYEK A BARLANGOKBAN Az őslénytan (paleontológia) a földtörténeti múlt növény; és állatvilágát kutatja. A barlangok és karsztos üregek kitöltése kedvező körülményeket biztosít az

Részletesebben

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 A tervidőszakban a kutatómunkám kettős irányú volt. Részben hazai tájakon elsősorban a Tokaji-hegységben részben pedig

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Földtudományok Doktori Iskola A DÉLKELETI-BÖRZSÖNY ÉS VISEGRÁDI-SZOROS KAPCSOLATA GEOMORFOLÓGIAI SZINTEK ALAPJÁN PhD. értekezés tézisei Szeberényi József Témavezető: Dr. Fábián Szabolcs

Részletesebben

MAGYARORSZÁG BARLANGJAI

MAGYARORSZÁG BARLANGJAI MAGYARORSZÁG BARLANGJAI (Nyerges Attila Takácsné Bolner Katalin) 2003 Magyarországon a karsztosodásra alkalmas karbonátos kőzetek az ország felszínének csupán 1,5 %-át alkotják. A karsztterületek kis kiterjedése

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2

Részletesebben

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen.

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen. 1. Az elsı feladatban képeket fogtok látni. Feladatotok az lesz, hogy felismerjétek mit ábrázolnak a képek. Akinél elıször villan fel a lámpa az mondhatja a választ. Jó válasz esetén egy pontot kaphattok,

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS. Véleményezési dokumentáció

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS. Véleményezési dokumentáció REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu Munkaszám: Rp.I.116-18 H E G Y E S H A L O M TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor

A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP. ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A SZEGVÁR-OROMDŰLŐI CSÁSZÁRKORI TELEP ISTVÁNOVITS Eszter LŐRINCZY Gábor PINTYE Gábor A Csongrád megyei Szegváron (1. kép 1 2) 1980 tavaszán homokbányászás közben sírok és telepobjektumok kerültek elő.

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

EVEREST TREK SPORT CLUB

EVEREST TREK SPORT CLUB EVEREST TREK SPORT CLUB Szilvássy Andor barlangkutató csoport 2000. évi JELENTÉSE Évközben a barlangban érdemi munkát nem végeztünk, csak a vízszivárgást ellenőriztük két alkalommal, illetve terepbejárásokat

Részletesebben

I. F E J E Z E T Á L T A L Á N O S R E N D E L K E Z É S E K A rendelet hatálya 1.

I. F E J E Z E T Á L T A L Á N O S R E N D E L K E Z É S E K A rendelet hatálya 1. KEREPES NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 19/2007. (VII. 12.) RENDELETE KEREPES NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (HÉSZ) EGYSÉGES SZERKEZETBEN A 21/2008. (VII. 11.), 25/2008. (IX. 10.),

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen

Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2011 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 29: 41 49 Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen Ötvös Sándor & Varga János Abstract: Change

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

Dr. Mihalik András. 3. A megoldás keresése, kutatása, kísérleti szakaszok, a végleges építmény struktúrája a kohéziós talajok támasztó szerkezeteinél

Dr. Mihalik András. 3. A megoldás keresése, kutatása, kísérleti szakaszok, a végleges építmény struktúrája a kohéziós talajok támasztó szerkezeteinél Előregyártott vasbetonelemekből kivitelezett támasztó szerkezetek, vasalt földtámrendszerek a mélyépítési, vízépítészeti és közlekedési gyakorlatban, ezek pozitív hatása az építkezés környezetére Dr. Mihalik

Részletesebben

I. rész 6. 3. Feladatsor

I. rész 6. 3. Feladatsor Feladatsor 2. I. rész Az I. részfeladatlap megoldásához középiskolai atlasz, illetve egyéb segédeszköz nem használható. 1. Oldja meg a feladatokat a térképvázlat alapján! a) Nevezze meg a tér ké pvázlaton

Részletesebben

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása

Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Verő ce TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV (TSZT 174/2010 Önk.Hat, SZT 9/2010 Önk.rend.) karbantartása Pro Arch.Építész Stúdió 2011 Megbízó: VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2621 Verőce, Árpád út 40. Tervező PRO ARCH.

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

I. FEJEZET. A rendelet hatálya és alkalmazása

I. FEJEZET. A rendelet hatálya és alkalmazása Egységes 1 szerkezetben. Hatályos: 2012. május 17. napjától. Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21) rendelete Fertőrákos Község Szabályozási tervéről és Helyi Építési

Részletesebben

A Bükk-fennsík túra. Szerkesztette: Papp László. Sipos Zsoltné. Tóth Ferenc Zsolt. Felelős kiadó:

A Bükk-fennsík túra. Szerkesztette: Papp László. Sipos Zsoltné. Tóth Ferenc Zsolt. Felelős kiadó: A Bükk-fennsík túra Szerkesztette: Papp László Sipos Zsoltné Tóth Ferenc Zsolt Felelős kiadó: Heves Megyei Természetbarát Szövetség Csávás István elnök 2007. 1 2 TARTALOM Bevezető... 5 Túramozgalmunk feltételei...

Részletesebben

Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület

Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület A Pro Natura Karszt- és Barlangkutató Egyesület jelentése a 2014. évi kutatási tevékenységéről Pécs 2015. június Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék AZ EGYESÜLET 2014. ÉVI KUTATÁSI ENGEDÉLYEI... 1 FELTÁRÓ

Részletesebben

A PLIOCÉN - NEGYEDIDŐSZAKI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG AGGTELEKI JELLEGŰ KARSZTJAINAK FEJLŐDÉSÉRE

A PLIOCÉN - NEGYEDIDŐSZAKI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG AGGTELEKI JELLEGŰ KARSZTJAINAK FEJLŐDÉSÉRE A PLIOCÉN - NEGYEDIDŐSZAKI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSOK HATÁSA MAGYARORSZÁG AGGTELEKI JELLEGŰ KARSZTJAINAK FEJLŐDÉSÉRE HEVESI ATTILA Természetföldrajz-Környezettani Tanszék Magyarország aggteleki jellegű karsztjai

Részletesebben

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó neve: Horváth Imre 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Horváth Imre Levelezési cím: 2051 Biatorbágy, Jókai u. 12.

Részletesebben

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2009. június I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Veresegyház Város

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata

Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata Mosonmagyaróvár településrendezési eszközeinek 2013. évi felülvizsgálata Mosonmagyaróvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010-ben döntött arról, hogy a településrendezési eszközök (településszerkezeti

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

PÁLYÁZAT BÁNYÁSZATI JOG MEGSZERZÉSÉRE

PÁLYÁZAT BÁNYÁSZATI JOG MEGSZERZÉSÉRE PÁLYÁZAT BÁNYÁSZATI JOG MEGSZERZÉSÉRE 1. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/A. (6)-(7) bekezdése, valamint

Részletesebben

A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói

A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN Frisnyák Sándor 1 Az őskörnyezet első használói és átalakítói A hazánk ősföldrajzával foglakozó tanulmányok rendre megemlítik, hogy a holocénban az endogén

Részletesebben

Kirándulásvezető. Vértes-Gerecse, 2013. szeptember 27-28. MTA Természetföldrajzi Tudományos Bizottság Geomorfológiai Terepkonferencia

Kirándulásvezető. Vértes-Gerecse, 2013. szeptember 27-28. MTA Természetföldrajzi Tudományos Bizottság Geomorfológiai Terepkonferencia Kirándulásvezető Vértes-Gerecse, 2013. szeptember 27-28. RÉSZLETES PROGRAM 2013. szeptember 27. (péntek) Tengeri és szárazföldi üledékképződés váltakozásainak vizsgálata: csákvári barlangok (középsőpaleolitikus

Részletesebben

Földalatti denevérszállások a Rudabányai- és a Szalonnai-hegység területén

Földalatti denevérszállások a Rudabányai- és a Szalonnai-hegység területén Földalatti denevérszállások a Rudabányai- és a Szalonnai-hegység területén Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract

Részletesebben

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KÖRÖSTARCSA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Örökségvédelmi hatástanulmány Egyeztetési anyag Gyula, 2006 2 Örökségvédelmi hatástanulmány Köröstarcsa község településrendezési tervéhez 1. Vizsgálat a) történeti

Részletesebben

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Ujabb sivatagi fénymázas kérgek Magyarországról 1

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Ujabb sivatagi fénymázas kérgek Magyarországról 1 KISEBB KÖZLEMÉNYEK Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 3-4. füzet, pp. 407^112. * Ujabb sivatagi fénymázas kérgek Magyarországról 1 FÁBIÁN SZABOLCS ÁKOS 2 -KOVÁCS JÁNOS 3 -VARGA GÁBOR 2 Bevezetés E tanulmány

Részletesebben

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE Írta: Szilaj Rezső Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal) (4440-4, 4440-83) ( KDT-

Részletesebben

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.)

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.) Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.) 1. A tervezési alegység leírása 1.1. A 2-6-3 Berettyó elnevezésű vízgyűjtő-tervezési alegység

Részletesebben

FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN

FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Óhidy Viktor FŐÚRI LAKÁSKULTÚRA MAGYARORSZÁGON A DUALIZMUS IDŐSZAKÁBAN Doktori disszertáció tézisei Budapest 2007. 1 Hazánk történelmének 1867 és 1918 közötti szakasza a dualizmus időszaka, amelyet a gyors

Részletesebben