ARTNER ANNAMÁRIA 2 ÚJ EGYENLÍTÔ T A N U L M Á N Y H O R I Z O N T. A görög-eu szembenállás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ARTNER ANNAMÁRIA 2 ÚJ EGYENLÍTÔ T A N U L M Á N Y H O R I Z O N T. A görög-eu szembenállás"

Átírás

1 2 ÚJ EGYENLÍTÔ T A N U L M Á N Y H O R I Z O N T ARTNER ANNAMÁRIA A GÖRÖG KÉRDÉS A világ dolgai iránt érdeklődő közvéleményt napjainkban sokat foglalkoztatja, mi folyik Görögországban, illetve mi történik Görögországgal. A kérdés első megközelítésben egy rebellis ország tapasztalatlan kormányának és a fegyelmezett Németország vezette EU-nak a küzdelme, és arról szól, hogy a kis rendetlenkedőt a nagyok rávegyék a keserű, ám gyógyító pirula lenyelésére. A probléma azonban ennél sokkal mélyebb és súlyosabb. Ezt igyekszem megvilágítani most az adott terjedelmi kereteken belül.» A szerző közgazdász A görög-eu szembenállás január 25-én Görögországban a megszorításokat nyíltan ellenző, az adósság újratárgyalását, az összesen 240 milliárd eurónyi mentőcsomagokhoz kapcsolt megszorító program leállítását ígérő, radikális, marxista hangokat pengető 1 párt, a Sziriza győzedelmeskedett a parlamenti választásokon. Ez a fejlemény a 2008-ban kirobbant válság terheit viselő európaiak közül sokakban reményeket keltett. A párt a 2014 szeptemberében megfogalmazott ún. Thesszaloniki Programmal 2 nyerte meg a választásokat. E program azzal indít, hogy a Né - met ország II. világháború utáni adósságait eltörlő 1953-as konferenciához hasonló Európai Adós - ság Konferenciát kell összehívni Dél-Európa adós ságának rendezéséhez, amely eltörölné az adósságok nagyobb részét, a fennmaradókra mo - ratóriumot adna, és a további törlesztést a gazdasági növekedéshez kötné. Az Európai Beru házási Bank (EKB) finanszírozásával egy Európai New Deal -t kell elindítani. Továbbá Görögország igényt tart a náci Németország által Görögor - szágtól erővel felvett kölcsön visszafizetésére. A Trojka (az Európai Bizottság, az Európai Köz pon - ti Bank és az IMF) által adott mentőcsomaghoz kapcsolt program (Memorandum) helyett a Sziriza Nemzeti Újjáépítési Terv -e fog életbe lépni a kormányra kerülés első napjától, mielőtt a tárgyalások véget érnének és függetlenül azok kimenetelétől. A Sziriza a Trojka helyett Európa vezetőivel fog tárgyalni, az IMF-fel való kapcsolatokat tehát megszünteti. A Nemzeti Újjáépítési Terv négy pillére: 1) a humanitárius krízis kezelése, 2) a gazdaság beindítása és az adózás igazságosságának elősegítése, 3) a foglalkoztatás növelése, 4) a politikai rendszer átformálásával a demokrácia elmélyítése. A programban foglaltak szerint mindezeknek az összköltsége 11,4 milliárd eurót, a várható bevételek pedig 12 milliárd eurót tennének ki. A Sziriza-kormány hatalomra kerülését követően azonban az Európai Adósság Konferencia összehívására nem került sor. A Görögország és az EU, illetve az eurózóna közti vita már az első percektől kezdve a további hitelezés feltételeinek kérdésére redukálódott. Mindazonáltal már ez is radikálisan új fejleményt jelentett az európai projekt állóvizében. Egy kis ország kormánya állt ki eddig nem látott határozottsággal lakosainak szociális érdekeiért, a megszorítási politika okozta szociális válságra, a hitelezők által erőltetett politika kudarcára hivatkozva, hiszen a görög GDP az elmúlt években mintegy 30 százalékkal csökkent. Az érdeklődők nyomon követhették a görögök azon próbálkozásait, hogy meggyőzzék Európa vezetőit a megszorításokat tartalmazó program, a 2010-ben által írt Memorandum (részbeni) feladásának szükségességéről. 3 A görög kérést Németország kezdettől fogva mereven elutasította. A Németország vezette eurózóna amely az IMF mellett a mentőcsomag összegének nagyobb részét adta össze ragaszkodott hozzá, hogy Görögországnak a futó program meghosszabbítá-

2 ÚJ EGYENLÍTÔ 3 sát kell kérnie, ami egyenértékű azzal, hogy az új görög kormány is elismeri a megszorítások szükségességét. A Szirizát a nép éppen ezzel ellentétes mandátummal bízta meg. Az EU likviditási nyomás alá helyezte Görögországot: az Európai Központi Bank (EKB) február 4-én megszüntette a görög bankok görög állampapírok ellenében való kedvező finanszírozását 4, és az EU jelezte, hogy a további hitelezés a megszorító csomag maradéktalan folytatásának, illetve célszámai betartásának függvénye. Végül olyan megoldás született, amit mindkét fél bizonyos sikerként tálalt, bár úgy tűnik, a Szirizának kevesebb oka volt rá. A görög részéről pürroszi győzelem született: a sovány engedményekért cserébe el kellett hallgattatnia a Thessza - loniki Program minden lényeges elemét legalábbis egyelőre. A meccs tehát igen hamar a baloldali görög elképzelések vereségét vetítette előre. Az Eurózóna elérte, amihez ragaszkodott, hogy Görögország ne hágja át az eddig neki és más adósoknak szabott kereteket. A tárgyalások a költségvetési egyensúly megteremtésének mikéntjére korlátozódtak, ami semmi újat nem jelent a megelőző évekhez és kormányzati politikákhoz képest. Ugyanakkor és ez lehet a Szirizakormány megegyezést kereső magatartásának egyetlen értelme Görögország némi időt nyert. Görögországnak a hitelprogram 4 hónappal való meghosszabbítását kellett kérnie. Ezt február 23-án meg is tette, letéve az asztalra egy olyan maga által összeállított intézkedéscsomagot 5, amely nem veszélyezteti az adósságtörlesztést, megígéri, hogy a görög kormány nem tesz egyoldalú tehát a hitelezőkkel nem egyeztetett lépéseket, mint például a Thesszaloniki Program szintén azonnali intézkedésként beígért minimálbéremelés, vagy a korábban elbocsátott közalkalmazottak visszavétele. A Trojka (amelyet ezentúl a görög tárgyalófél óhajára ezentúl intézményeknek hívnak) felügyelete tehát megmarad, holott a Sziriza eredeti ígérete szerint ennek véget kellett volna vetni. A rövid görög intézkedéstervezetre az eurózóna rábólintott (2015. február 24.), azzal, hogy Görögországnak konkretizálnia kell elképzeléseit. Erre március 6-án került sor. A görög pénzügy - miniszter 7 pontban foglalta össze javaslatait A Költ ségvetési Tanács aktivizálása (a Tanácsot még a Memorandum alapján hozták létre, de gyakorlatilag azóta sem működik), 2. a közpénzügyek kezelésének fegyelmezettebbé tétele (elvileg ez a törekvés sem új és megfelel a hitelezők elvárásainak), 3. az adóelkerülés elleni harc, ami szintén nem új, nem úgy, mint annak módja: alkalmi, órabérben fizetett ellenőrök (háziasszonyok, diákok, turisták) alkalmazása a csalások felderítésére, mivel a hivatalos adóellenőrök egyrészt kevesen vannak, másrészt megjelenésüket az adóelkerülésre szocializálódott társadalom pillanatok alatt körbejelzi. Ez az elképzelés váltotta ki a legnagyobb visszhangot úgy a politikusok, mint a sajtó részéről, komolytalannak és nevetségesnek ítélve a kukkoló turisták igénybevételének szándékát. Holott e javaslat egy félperifériás (iparilag alulfejlett, a nemzetközi gazdasághoz kötődő elit által

3 4 ÚJ EGYENLÍTÔ Aléxisz Ciprasz vezetett), tradicionálisan a feketegazdaság fejlődéshátráltató hatásával küszködő ország kormánya kétségbeesett kíséreltének is tekinthető, hogy rövid úton megszüntesse, de legalább enyhítse a történelmi beidegződéseket. 4. Az adóhátralékok ösztönzők és szabályok segítésével történő begyűjtése (76 milliárd eurónyi be nem fizetett adóból 8,9 milliárdot vélnek így beszedhetőnek). 5. Az online nyereményjátékok megadóztatása, licencszerződések és a pénzmozgásnak a görög központi bankon keresztül történő lebonyolítása révén. 6. Az állami adminisztráció egyszerűsítése egységes igazolványrendszer (chipes okos személyi kártya) bevezetésével, amely (a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett) minden, az ügyintézéshez szükséges személyes és vállalkozói azonosító adat elérését lehetővé (így a különböző adatok, igazolványok ismételt benyújtását feleslegessé) teszi, továbbá az egyes hivatalok közti információáramlás szabályainak kidolgozásával (beleértve, hogy a hivatali ügyintézők használják a telefont a más hivataloktól való információkérésre). 7. A humanitárius krízis kezelése élelmiszerjegyek, áramdíj-támogatás, lakbértámogatás formájában. Ezeknek a becsült költsége (évi) 200 millió euró, amit a minisztériumok nem bérjellegű kiadásainak 7 csökkentésével (várt megtakarítás 60 milliárd euró) és a beszerzésekre vonatkozó új tender-rendszer kialakításával (várt megtakarítás 140 milliárd euró) teremtenének elő. A Sziriza meghátrálása? Igen tanulságos, mi maradt ki a márciusi intézkedéstervből a februári levélhez képest, amely már maga is távol állt az alig fél évvel azelőtt született választási programtól. A február 23-án benyújtott előzetes intézkedési terv ugyanis még tartalmazta a garantált minimumjövedelem bevezetésének szándékát előbb az éves korosztályban, majd az egész lakosságra vonatkozóan. A fenti 7 pontot tartalmazó március 6-i levél azonban, amely az előzetes elképzeléseket volt hivatott konkretizálni, már nem szól erről. Éppígy kimaradt a gazdagok adóztatásának mikéntje (a civil adóellenőrök tevékenysége értelemszerűen elsősorban a közemberek napi fogyasztásával kapcsolatba kerülő kisebb vállalkozásokat érinti), és nincs benne szó az állami korrupció, az üzemanyag és cigaretta csempészet elleni harc lépéseiről, az oligarchák által kézben tartott média 8 adóztatásáról sem, amelyek még a februári levélben helyet kaptak. A márciusi levél (M6) további eltérései a Thesszaloniki Programtól (TP): a TP adósságeltörléséről beszél, míg az M6 meg erősíti, hogy a kormány minden fizetési kötelezettségének időben és teljes mértékben eleget fog tenni; a TP a munkavállalói jogokat szolgáló, de a korábbiakban megszüntetett intézmények (pl. a kollektív szerződések vagy az elbocsátásokat kor-

4 ÚJ EGYENLÍTÔ 5 látozó szabályok) visszaállításáról szól, az M6 viszont egy okos, a rugalmasságot a tisztességgel ötvöző béralku-rendszer bevezetéséről; a TP a minimálbér azonnali megemelését ígéri (751 euró/hóra), amint a Sziríza kormányra jut, az M6 viszont ennek már csak a lehetőségét említi az intézményekkel való egyeztetés után, a termelékenység és versenyképesség növekedésének függvényében, és a 751 eurós minimálbér elérését 2016-ra valószínűsíti; a TP két éven belül 300 ezer új munkahely teremtését ígéri, az M6 viszont már csak a munkanélküliek ideiglenes foglalkoztatásának kiterjesztéséről beszél, ha a partnerek és a költségvetés ezt engedik, valamint a hosszabb ideje munka nélkül lévők képzéséről; a közszektornak a bankstabilizációs pénzalap (HFSF 9 ) és az állam által feltőkésített bankok feletti ellenőrzéséről szóló ígéretből, amelyet a TP tartalmaz, az M6-ban az alap működésének biztosítása maradt az Európai Bizottság és az EKB ellenőrzése mellett; az M6 megfogalmazásban a TP-hez képest felpuhultak a magánadósságok kezelésének elvei is. Ráadásul mind a februári mind a márciusi levélből, sőt a Thesszaloniki Programból is hiányzik az offshore bankokban tartott pénzek bevonása, illetve adóztatása, ami ellen pedig az eurózónának sem lehetne kifogása, tekintve, hogy maga is foglalkozott már a kérdéssel. 10 Ugyanakkor és a görög lakosság szempontjából ez pozitív irányú eltérés a Memorandumtól nem szerepel a 2015-ös görög vállalásokban a Memorandum szerint soron következő további nyugdíjcsökkentés, és a sztrájkok és szakszervezetek szabályozására vonatkozó törvény módosítása (szigorítása) sem. Tekintettel görög részről benyújtott intézkedéstervezetek és a Thesszaloniki Program közötti óriási különbségekre a görög kormány éles kritikákat kapott belföldről. Kormányellenes utcai megmozdulásra is sor került és a sajtó is felhívta rá a figyelmet, hogy a Sziriza retirált. Ez a játszma Görögországra nézve negatív kimenetele. A pozitív az, hogy a februári levél elfogadásával elvileg (a még konkrétabban kidolgozandó lépések elfogadhatósága függvényében) lehetőséget kapott a programtételek átstrukturálására. Arra, hogy a Memorandum szerint soron következő megszorításokat (további nyugdíjcsökkentés és áfa-emelés) más, hasonló költségvetési hatással járó intézkedésekkel váltsa ki, és az elsődleges (az adósságtörlesztés nélkül számított) költségvetési többlet az eredetileg előírtnál (2015-ben 3, ban már 4,5 százalék) esetleg kisebb legyen. Ez az eredmény igen sovány, bár a közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a kritikai hangok ellenére a görögök nagy része ezzel is elégedett 11. Legalábbis jóval türelmesebb, mint a távoli kritikus szemlélők és nagyra értékeli már azt is, hogy az új kormány egyáltalán valamiben ellent mert mondani az EU-nak, nyitva hagyva a reményt egy, a lakosság súlyos terheit valamelyest enyhítő politika számára. Különösen, hogy Ciprasz miniszterelnök továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy elég volt a megszorításokból 12, amelynek lényege a bérek leszorítása, és amit a közgazdaságtudomány belső leértékelés -ként ismer. Janisz Varufakis

5 6 ÚJ EGYENLÍTÔ E sorok írásakor a politikai harc még mindig nem ért véget, sőt feszültebbé vált. Az EU vezetői - nek találkozóján Ciprasz miniszterelnöktől jól kidolgozott reformtervet kértek, méghozzá sürgősen, ha Görögország meg akarja kapni a mentőcsomag következő részletét, miközben Varufakisz, görög pénzügyminiszter, Európa újratervezésének szükségességéről szól blogjában. 13 Bár az eurózóna centrumának véleményét tükröző főáramú média alapján azt lehet gondolni, hogy a németek szemben állnak a görögökkel, és szemtelen követelőzőknek ítélik őket, a kép itt sem olyan egyszerű. Különböző közvéleménykutatások szerint a németek fele-kétharmada ellenzi a görögök további megsegítését, sőt eurótagságát 14, ugyanakkor március 18-án az EKB új székházának megnyitásakor különböző források szerint 6-10 ezer ember tüntetett a Frank - furt ban a megszorítások ellen a Blockupy mozgalom szervezésében. 15 Egy német házaspár a náci megszállás okozta károk kompenzálásaként 857 eurót adományozott Görögországnak, ami az ő számításuk szerint a jóvátétel egy német lakosra jutó összege mai áron. 16 A görög-eu vita szélesebb geopolitika jelentőséggel is bír, amelyet a görög kormány igyekszik a saját javára kihasználni. Az orosz pénzügyminiszter még január végén kijelentette, készek megfontolni Görögország pénzügyi kisegítését, amennyiben a görög kormány ilyen kéréssel fordul hozzájuk. Görögországnak április végéig 7,2 milliárd eurónyi fizetési kötelezettségnek kell eleget tennie, amihez a uniós mentőcsomag következő részletének lehívására van szüksége. Erre azonban csak a hitelezőkkel való megegyezés esetén kerülhet sor. Ebben a helyzetben látogat Ciprasz április elején Oroszországba Amíg a politikai küzdelmek és talán további utcai harcok kimenetelét várjuk, fordítsuk figyelmünket a probléma gyökerére. A probléma gyökere: félperifériás függés Amikor a Sziriza a választók akaratából porondra lépett, Európa közvéleménye felbolydult. A szenzációt szagoló média szervezésében szakértők és az érdeklődőbb átlagemberek nyilvánítottak véleményt a görög gazdaságról, politikáról, a görög emberek munkamoráljáról és így tovább. A politikusok lépésein és nyilatkozatain túlmutató elemzések és közkeletű vélemények sorában jelentős súllyal szerepelt a görögök lusták (pe - dig a 2000-es években az egész EU-ban a görögök dolgoztak a legtöbbet, heti átlagban 42 óránál is többet), eltapsolták a pénzt, az adósnak fizetnie kell stb. típusú érvrendszer, s ezzel diagonálisan ellentétesen, voltak, akik a centrumországok bankjait okolták a görög eladósodásért. Kevés szó esett, ha esett egyáltalán, arról, hogy a mai világrendszernek, a globális kapitalizmusnak, ezen belül az EU-nak milyen általános törvényszerűségei jelennek meg ebben a konkrét esetben. Pedig a görög probléma nem görög probléma, hanem a globális piacgazdaság belső ellentmondásainak megjelenési formája. Ennek megértéséhez a görög helyzetet a napi eseményeken túlmutató, időben és térben szélesebb összefüggésrendszerbe kell helyezni. A kis Görögország tradicionálisan a kevésbé fejlett, a világrendszer-elmélet 17 terminológiájában az ún. félperifériás országok közé tartozik, és az EU tagjaként az én terminológiámmal (A. A. ) a centrum integrált félperifériájává vált. A megkülönböztetés lényeges, ugyanis a globális félperiféria világgazdasági integráltságához képest az integrált félperiféria kapcsolódása a centrumhoz jóval erősebb, szervesebb, így a centrum-periféria viszonyból következő hatások is közvetlenebbül érik, mint a bizonyos önállóságot megőrző globális félperifériát. A különbség plasztikusan megjelenik a BRICS 18 -szel, mint globális félperi - fériával való összehasonlításban. A BRICS-országokat a 2008-as válság kevésbé érintette, és egymás között saját maguk által meghatározott tartalmú pénzügyi-gazdasági együttműködés kialakítására törekednek, amellyel egyebek mellett visszaszoríthatják a dollár világpiaci szerepét. Ezzel szemben a válság az EU integrált félperifériáját (PIIGS 19 ) különösen visszavetette, és ezeknek az EU intézményrendszerébe tagozott országoknak nincs lehetőségük létrehozni semmiféle olyan intézményt, amely az ő különérdekeiket hatékonyan képviselhetné. A félperifériás lét történelmi fejlődés eredménye. A földrajzi adottságok miatt Görögországban a tengeri közlekedés, kereskedelem és hajóépítés már az ókorban fejlődésnek indult. Ez az ágazat a mai mapig meghatározó szerepet játszik a gazdaságban. A földrajzi helyzet további következménye, hogy stratégiai okokból Görögországra mindig is fájt az európai nagyhatalmak foga. E két mozzanat mindegyike ellene hatott a nemzeti ipar és a hazai piacban érdekelt nemzeti (ipari, agrár) tőke megerősödésének. Az 1453-at követő közel négy évszázados oszmán uralom alól felszabadult Görögország eleve függő államként jött létre. Az évekig húzódó szabadságharc ( ) után, 1830-ban a Lon - do ni Konferencián Oroszország, Anglia és Fran - ciaország Görögország gyámhatalmainak nyilvánították magukat. Az így kialakított görög állam határain belül azonban csak a görögök harmada élt. E helyzet eredményeként a következő évszá-

6 ÚJ EGYENLÍTÔ 7 zad a görög állam kiterjesztésére irányuló törekvésekkel telt ( Megali Idea ). Az ezt szolgáló háborúk elszívták az energiát a nemzetgazdaság fejlődésétől és rendszeresen a gyámhatalmak hiteleire utalták az országot. Görögország elitje még az oszmán uralom alatt a tengeri hajózáson erősödött meg, tehát a kezdetektől a világpiachoz kötődött. A mezőgazdaság is a nemzetközi kereskedelem (mazsola és dohánytermesztés) érdekeinek rendelődött alá, a sajátos bérleti rendszer miatt a föld nagyrészt szétaprózódott maradt (a bérleti díj megfizetése esetén a föld a bérlő birtokában maradhatott és örökölhető volt). Az exportermékeken kívüli termények esetében a kisbirtokok elsősorban önellátásra rendezkedtek be. A vidék népességmegtartó képessége ezért erős volt, így nem szolgáltatott szabad és olcsó munkaerőt az ipar számára. A város és a falu közötti gazdasági kapcsolat nem vált erőssé. Így nem fejlődött ki sem jelentős ipari burzsoázia, és az agrárium sem vált a nemzeti tőke felemelkedésének forrásává. A hazai gazdaság a fejlesztésében érdekelt uralkodó réteg nélkül maradt. Ipari tőke és ipari munkásság hiányában a politikum csak a parasztságban találhatott tömegbázisra, ezért ennek igyekezett kedvezni. Még az es junta gazdaságpolitikája is a mezőgazdaságot részesítette előnyben (elengedte a parasztok összes tartozását). Fejlett ipar nélkül azonban az agrárium termelékenysége is lemaradt az ipari országokétól. Mindez szép példája annak, hogy működik a dialektika a történelemben A kis ország a világgazdaságba tehát még azelőtt integrálódott, hogy kifejleszthette, megerősíthette volna saját nemzeti iparát, ahogy azt a fejlettebb európai államok a századi szabadpiaci kapitalizmustól kezdve, az es és 1980-as évek nemzeti bajnokokat (nemzetközileg versenyképes hazai nagytőkét) kinevelő állami fejlesztőpolitikájával tették. 20 Az alulfejlettség klasszikus képlete, nemcsak az agrártúlsúly, hanem az is, hogy a tercier (szolgáltató) szektor az előtt erősödik meg, mielőtt a feldolgozóipar felnövekedne és a gazdaság vezető szektorává válna (ez történt a görögországi turizmus-vendéglátással is). Az alulfejlett gazdaságok esetében ugyanis a feldolgozott termékek elsősorban importként kerülnek az országba, a hazai feldolgozóipar javarészt kézműves jellegű marad. Rész - ben kisszériás termelést folytat a belföldi, alacsony fizetőképességű piacra, részben külföldi vállalatok számára végez alvállalkozói, bérmunkázó tevékenységet, önálló termelése nemzetközileg nem versenyképes. Az ipari és strukturális alulfejlettség e történelmileg meghatározott képlete jellemzi Görögorszá - got, és ez határozza meg az államapparátus egyidejű kiterjedtségét és gyengeségét is. Létrejötte óta a görög állam sem az elittől, sem a néptől nem számíthatott jelentős adóbevételre (annak is jó részét a háborúskodásra költötte), de nem is igen igyekezett adókkal terhelni őket. A hajózási, hajóépítő elit a mai napig különböző jogcímeken adókedvezményeket élvez, pénzének jelentős részét offshore-ban tartja. Ugyanakkor a fejletlen hazai gazdaság sosem volt képes a kapitalizmus bérmunkarendszerébe integrálni a lakosságot, amely így e rendszeren kívül, kisvállalkozói formákban keresett magának megélhetést, ami természetes táptalaja az adóelkerülésnek. A feketegazdaságot az állam azért sem háborgatta, mert a társadalmi béke záloga volt: fejletlen ipar híján nem tudott a lakosság számára megfelelő foglalkoztatási alternatívát kínálni, különösen az es évek válsága miatt megugró munkanélküliség közepette. Kivéve az állami bürokráciát, amely amellett, hogy munkahelyeket biztosított, az egyetlen használható eszközeként kínálkozott a jóléti intézkedések kiterjesztéséhez, különösen az EU-taggá válás (1981) után, amikor a jóléti kapitalizmus görögországi megvalósítása egyben a tagság legitimálásául is szolgált. Már ebből a dióhéjban felvázolt történelmi pályából is kitűnik, hogy a görögöket jellemző közpénzügyi hanyagság a történelmileg formálódott gazdasági-társadalmi viszonyrendszer része, és ezért nem változtatható meg az egész félperifériás viszonyrendszer megváltoztatása nélkül. Ez a helyzet predesztinálta arra Görögországot, hogy az eurózóna vesztese legyen. Görögország az európai integrációban A görög állam túlköltekezésében (eladósodási hajlamában) megmutatkozó lassan két évszázados hanyagság oka, hogy a görög elit, a kereskedő-hajóépítő tőke, létéből adódóan a nemzetközi gazdasághoz kötődik, ugyanakkor Görögor - szág földrajzi fekvése miatt geostratégiai jelentőséggel bír. Így aztán sem a görög uralkodó osztály, sem az európai centrumországok nem szerették volna Görögországot leválasztani Nyu gat- Európáról, és még kevésbé a Szovjetunió karjaiba hajtani. Ezért igyekezett a görög elit az Euró pai Unióba és az eurózónába is, és az európai cent - rum ezért vette fel Görögországot mindkettőbe. Az uniós csatlakozási tárgyalások idején, az 1970-es években az ellenzékben lévő szociáldemokrata Pánhellén Szocialista Párt (PASOK) és a Görög Kommunista Párt (KKE) végig a belépés ellen kampányolt a görög kapitalizmus függő,

7 8 ÚJ EGYENLÍTÔ perifériás jellegére hivatkozva. A csatlakozást az Új Demokrácia nevű konzervatív párt vitte végbe. Az őt 1981-ben felváltó PASOK-kormány a kezdetektől bizonyos engedmények kicsikarására törekedett az EU-tól, ami megágyazott a Görögország az EU rossz fiúja imázsnak. A szociáldemokrácia jobbratolódásának (neoliberálissá válásának) folyománya, hogy az euró-csatlakozást viszont már a PASOK vitte végbe. A 2000-es évek pszeudó (azaz az információs technológiák ben történő kimerülése után hitelből táplált) növekedése Görögor - szágban és általában integrált félperiférián, a PIIGS-országokban jórészt a német és francia bankokban elhelyezett betétekből (és a spekuláció révén azokon felül) nyújtott hitelekre épült. A német és francia bankok kintlévőségei a PIIGSben 2004 és 2008 között 5,2-szeresükre nőttek, sokkal nagyobb mértékben, mint egész Európá - ban vagy az egész világon lévő kintlévőségeik (ezek 2,8-2,9-szerfesükre emelkedtek). 21 Ez azt jelenti, hogy az integrált periféria az átlagosnál kedvezőbb megtérülési feltételeket kínált a fejlett országok bankjaiban parlagon heverő tőkék számára. A német és francia bankok (ezek betétesei) tehát ebből az integrált félperiféria álnövekedéséből busásan profitáltak. A hitelek bőségesek és olcsók voltak, különösen, hogy amint a (fél)perifériás gazdaságokban általában az inflációs hajlam az euró gyenge országaiban (így Görögországban is) jóval nagyobb, ezért náluk a német gazdasághoz igazodó euró alacsony nominális kamatai alacsony, vagy akár negatív reálkamatot eredményeztek. A hitelfelvétel a hitelfelvevő részéről ilyen körülmények között racionális. Ugyanakkor az integrált félperifériának ez a hitelalapú növekedése közvetve és közvetlenül is beruházási lehetőségeket kínált a centrum termelős vállalatai számára is, elősegítve a centrum gazdasági növekedését, exportját. (2000 után a né - met kereskedelmi mérleg többlete rohamosan nőtt, míg PIIGS-országoké romlott.) A görög olimpiai, vagy a spanyol ingatlanpiaci építkezésekből vagy e félperifériák lakosainak fogyasztásából a centrum vállalatai profitot tudtak realizálni. Cent - rum és (fél)periféria növekedése a globális gazdaságban szorosan összefügg. A félperiféria eladósodása a centrumban fekvő fölös tőkék átvételét jelentette. Ha a bankokban heverő fölös tőkét veszteségként (nem értékesülő tőkeként) értékeljük, akkor azt is mondhatjuk, hogy a centrumban befulladó termelés vesztesége a globális gazdaság pénzügyi folyamatain ke - resztül átáramlott a perifériákra. A pénzügyi szféra spekulációs ügyletei és a hitelképesség vizsgálatára fittyet hányó hitelezése csak tovább rontott a helyzeten és 2008 között a német lakosság megtakarításai a GDP-hez viszonyítva nőttek, a PIIGSországok lakosságáé csökkentek és ez utóbbiak eladósodása nőtt. Nemzetközi szinten nézve te - hát az integrált félperiféria a német lakosság (tehetősebb részének) megtakarításait használta fel, amiből részben kamatnyereség származott a megtakarító lakosság számára, részben a lakossági vásárlások által generált tőkeberuházások révén profit lett, és mindennek következtében a centrumban is gazdasági növekedés, munkahelyek, bér. Ha az immár a félperiféria lakosságához (és hitelfelvevő vállalataihoz, államaihoz) eladósodás formájában átkerült pénzzel korrekten kívánunk elszámolni, akkor ezeket a tételek is számba kell vennünk. Visszatérve Görögországra, az állami eladósodást az állam jóléti költekezései is növelték. A társadalombiztosítás egyenlege hosszú évek óta negatív, az államnak kell kipótolnia a szociális és nyugdíjkiadásokhoz hiányzó összeget. Mondhat - juk, hogy az 1990-es évektől, és különösen a 2000-es években egyfajta jólét felzárkózás történt az eurózóna félperifériáján, ám az egy főre jutó kiadások összege (Írországot kivéve) még napjainkban is jócskán elmarad a fejlett európai országokétól, de még az EU28 átlagától is. Ha görög állam ezt a szerény felzárkózást nem finanszírozza, ugyan mivel indokolhatta volna a lakosságnak az EU-ban és az eurózónában való részvételt? Ne feledjük, hogy egyrészt az 1970-es évek olajárrobbanásával jellemzett válságban a munkanélküliség megugrott, és másrészt az 1990-es években az egységes európai piac felé tett neoliberális lépések sorában a görög munkaerőpiac flexibilitásának megteremtése volt a feladat. Mindez gyenge jóléti állam mellett társadalmi robbanással járhatott volna (voltak is sztrájkok, tüntetések). Az ipar gyengesége amelyet az től datálódó európai uniós tagsággal járó szabadkereskedelem csak tovább súlyosbított és így a privátszféra által kínált munkahelyek és fizetések elégtelensége mellett csak állami intézkedések biztosíthatták a lakosság olyan életszínvonalát, amely nem sarkallja őket a rendszer elleni megmozdulásokra. Hogy ezt egy gyenge gazdaság szegény állama csak hitelből képes megtenni, az nem csoda. A görög állam eladósodása a hajózási elit profitabilitásának biztosítása mellett az EU tagsághoz szükséges társadalmi békét szolgálta. A mai válsághelyzet fényében a 22-es csapdája rajzolódik ki: a fejletlenebb ország a fejlettekkel való integrálódás társadalmi-szociális terheit csak eladósodás árán képes viselni, amely azonban hosszabb távon fenntarthatatlan, s végül a megszorítások vagy költségvetési kiigazítás révén az eredeti állapot visszaállítására kényszerül.

8 ÚJ EGYENLÍTÔ 9 Angela Merkel és Aléxisz Ciprasz Ekkor azonban az a helyzet áll elő, amit el akart kerülni: a terheket viselő társadalom fellázad. A görög és az európai jövő Összefoglalva a fentieket: 1) Görögország alulfejlettsége olyan történelem terméke, amelyben a centrumországok aktív alakító szerepet játszottak; 2) a görög kormányok hanyagsága és költekezései a globális tőkerendszerből sikeresen járadékot húzó görög elit érdekeinek érvényesülése mellett az európai gazdasági-politikai rendszert, Európa tehetősebb országait és rétegeit, végső soron az európai nagytőkét szolgálták; 3) szigorúbb költségvetést folytató kormánypolitika mellett a görög probléma már évtizedekkel ezelőtt a felszínre tört volna munkanélküliség, szegénység és a nyomában járó lázongások formájában, egy radikális baloldali politikai fordulat veszélyével, amelyet csak a szélsőjobboldali erők hatalomba segítésének kellemetlen feladatával lehetett volna elhárítani (mint 1967-ben). A jóléti költekezés ebben a vonatkozásban a görög elit rend szermentő ösztönéből fakadt, és a Görögor - szág szövetségi rendszerben tartásában érdekelt európai elitet is szolgálta. A kapitalizmus logikája szerint az adósnak viszsza kell fizetnie a felvett hitelt, bármi kényszerítette is a hitel felvételére. A görög adósság azonban annak nagysága és a görög gazdaság gyengesége miatt nem lehet visszafizetni, még a la - kosság teljes elszegényedése, az állami tulajdon teljes privatizálása esetén sem. Erőltetése esetén folytatódik a lakosság elszegényedése, a gazdaság gyengülése, külső függésének erősödése, a görögök saját államukkal szembeni bizalmatlanságának növekedése, amely újratermeli a bel ső forráshiányt, az adóelkerülést, a kivándorlást pedig a görög GDP elmúlt 5 évi csökkenése már most is felér egy háborús pusztítással. Görögország és a többi EU-periféria gazdaságának fejlesztése nélkül, az eurózóna és az EU hosszabb távon fenntarthatatlan. Nehéz nem egyetérteni a Sziriza programjában javasolt közös, európai adósságrendezés (adósság-elengedés) igényének jogosultságával, egy közös európai fejlesztési program európai New Deal szükségességével. Ha mindaz igaz, amit a korábbiakban a görög és a globális, illetve európai gazdaság viszonyáról elmondtunk, akkor ez a legkevesebb, amit az európai centrumországok megtehetnek Görögországért, s így az euró és az Unió fennmaradásáért tehát önmagukért. Az eurózóna vezetői (mindenekelőtt Németor - szág) azonban elvből utasítják el az eladósodott országok terheinek enyhítését: szerintük a nadrágszíj-meghúzásnak nincs alternatívája. Az európai integrált perifériák megszorításokat végrehajtó kormányai (a spanyol, a portugál, az ír) pedig saját reputációjuk és jövőjük érdekében maradtak hajthatatlanok: ha a görögöknek engednek,

9 10 ÚJ EGYENLÍTÔ azzal saját választóiknak azt üzenik, hogy a megszorítások, amiket ők rájuk kényszerítettek, értelmetlenek voltak. Görögország, illetve a Sziriza-kormány útelágazás előtt áll, ahol ez egyik út ugyanide tér vissza, a másikon pedig újabb elágazások nyílnak, ahonnét az egyik szintén mindig a kiindulóponthoz vezet. Az első és alapvető kérdés az, hogy a Sziri - za-kormány beadja-e a derekát a hitelezőknek és folytatja-e a megszorításokat, vagy nem. 1. Ha Sziriza-kormány a megszorítások útjára lép, a görög társadalom elégedetlensége el fogja söpörni, és a szociálisan meggyötört társadalom radikalizálódik. Vagy egy még radikálisabb baloldal, vagy külső segítséggel vagy anélkül a szélsőjobboldal veheti át a terepet Görögországban. A fentiekben kifejtett problémahalmaz azonban ezzel nem oldódik meg, a történelmileg kialakult társadalmi ellentétek tehát tovább fognak dolgozni. Görögország tehát visszatér a kiindulóponthoz. A másik lehetőség, a hogy a Sziriza-kormány kitart a megszorítás-politika elutasítása, az adósságok elengedésének szükségessége mellett. Ezen az úton elindulva ismét két lehetőség kínálkozik. 2/a) Az egyik, hogy az EU elfogadja ezt az alternatívát, amihez az kell, hogy más országok (elsőként talán a decemberi választásokon esetleg győzedelmeskedő, a Szirizához hasonló párt által vezetett Spanyolország) is csatlakozzon a görögökhöz, s ezzel megerősödjön az eddigi európai gyakorlattal szembeni politika iránti igény. Az EU perifériáinak kedvező felzárkóztató politika megvalósulása azonban az egész Unió alapvető megváltozását feltételezi, ami nem lehetetlen, de kevéssé valószínű alternatíva. A kapitalizmus természetének ugyanis alapvetően mond ellent a piaci versenyben lemaradók tartós és eredményes felzárkóztatása a piaci versenyben nyertesek jövedelméből való visszaosztás révén. A fejlettség ilyen kiegyenlítése csak az árutermelő, tőkefelhalmozó logika, vagyis a tulajdonviszonyok megváltoztatása esetén lehetséges. Ha ez a nagy változás bekövetkezne, akkor Görögország és a Sziriza, és minden kevésbé fejlett nemzet előtt az a feladat állna, amely azonos e fent vázolt út alternatívájaként kínálkozó lehetőséggel. Ez az út tehát a teendők tekintetében visszakanyarodik kiindulópontjához. 2/b) A másik út, hogy az EU vezetői elutasítják a megszorításoktól eltérő politika lehetőségét. Itt ismét két lehetőség adódik: 2/b/1) visszakanyarodni a legelső útelágazáshoz, és a másik úton indulni el, vagyis az 1) pontban jelzett megszorításokat választani. 2/b/2) A másik lehetőség, hogy a Sziriza mozgósítani tudja/ akarja a görög társadalom azon erőit, amelyek felszámolhatják a történelmi lemaradást. Ennek része, hogy az emberek többsége hajlandó legyen fenntartani a görög államot, aminek feltétele, hogy az emberek magukénak érezzék azt. Ekkor össznépi összefogással kell felszámolni az adóelkerülést és ugyanakkor társadalmi ellenőrzés mellett jól működő közösségi szolgáltatásokat kiépíteni és fenntartani. E folyamatban a kormánynak a HIVATKOzáSOK Arrighi, Giovanni (2014 [1990]): A fejődés illúziója: A félperiféria koncepciójának megújítása. Eszmélet, 103. szám, ősz, o. Artner Annamária (1989): A nem szocialista világ mikroelektronikai ipara. Kandidátusi értekezés, MKKE, Budapest. Artner Annamária (2014): Tőke, munka és válság a globalizáció korában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 312 o. Artner Annamária Róna Péter (2012): Eurosz(k)epszis: az optimális valutaövezet elmélete és az euró gyakorlata. Köz- Gazdaság VII. évf. 1. sz o. ECB (2015): Press release 4 February 2015 Eligibility of Greek bonds used as collateral in Eurosystem monetary policy operations. pr en.html Eleftheriadi, Pavlos (2014): Misrule of the Few. How the Oligarchs Ruined Greece. Foreign Affairs, November/December, Volume 93, Number 6. Online version: articles/142196/pavlos-eleftheriadis/misrule-of-the-few Európai Bizottság (2013): Küzdelem az adócsalás és az adókikerülés ellen. A Bizottság hozzájárulása a május 22-i Európai Tanács számára. pdf/tax_hu.pdf Geiger, Friedrich (2015): Germans Open to Greek Euro Exit, Poll Finds Poll Respondents Oppose Concessions on Austerity, Debt. 9 Jan, The Wall Street Journal articles/germans-open-to-greek-euro-exit-poll-finds Greek finance minister s letter to the Eurogroup. Reuters, Feb 24, 2015, Berlin. us-eurozone-greece-text-iduskbn0ls0v Hurst, Luke (2015): Greece Signs Reform Deal With OECD to Avoid Troika Blackmail. Newsweek, 12 March, news week.com/greece-signs-reform-deal-oecd-troika-black - mail Kottasova, Ivana (2015): Greece vs. Germany: It s getting really ugly. 17 March, 2015, CNN, - 03/17/ news/economy/greece-germany-varoufakis-finger/ Makris, A. (2015): Opinion Poll: Greeks Think Positively of Government s Handlings. 15 March, Greek Reporter. Syriza The Thessaloniki Programme. le/id/59907/syriza -THE-THESSALONIKI- PROGRAMME.html#.VO4ax-GoPgB The Guardian (2015): German couple pay Greece 630 war reparations. 19 March. mar/19/german-couple-pay-greece-war-reparation-nafpliotourists Varoufakis, Yanis (2013a): Confessions of an erratic Marxist in the midst of a repugnant European crisis. December 10. Varoufakis, Yanis (2015): Of Greeks and Germans: Re-imagining our shared future. March /20/of-greeks-and-germans-re-imagining-our-shared-future/ Vaxevanis, Kostas (2012): Greece gave birth to democracy. Now it has been cast out by a powerful elite. The Guardian, 30 October, oct/30/greece-democracy-hot-doc-lagarde-list Wallerstein, Immanuel (2010): Bevezetés a világrendszer-elméletbe. L Harmattan, Eszmélet Alapítvány, Budapest. Wessel, Rhea Ewing, Jack (2015): Germans Protest European Austerity Measures. March 18. The New York Times.

10 ÚJ EGYENLÍTÔ 11 görög nemzeti tőkével is konfliktust kell vállalnia, hiszen az adóelkerülés rájuk is, az offshore pedig csak rájuk vonatkozik. Erősen kérdéses, hogy az EU támogatna, vagy akár csak megtűrne egy ilyen politikát, tekintve, hogy az igen hamar uniós jogszabályokba ütközne. Görögor szág tehát kiesne az euróból, talán az EU-ból is. Egy ilyen trauma átvészelése a 2/b/2) út még következetesebb folytatását követelné. Ha erre a görög társadalom, illetve a Sziriza nem képes, a társadalmi elégedetlenség elsöpörheti a Szirizát és Görög ország ismét a kiindulópontnál áll (bár esetleg már az eurózónán kívül): megszorításokkal alkalmassá tenni a Görögországot a globális tőkemegtérülési rendszerben való részvételre, vagy egy egészen más, nem piaci úttal próbálkozni a társadalmi-gazdasági emancipáció érdekében. Ez utóbbihoz is, mint a 2/a) esetben, társak kellenek. Mint látható, mindig ugyanoda lyukadunk ki, a félperifériás fejlődés csapdájához, amelyet nem lehet annak a logikának az alapján felszámolni, amely létrehozta. A görög helyzet tehát arról szól, amiről a rendszerek részei szólni szoktak: az egészről, a globális tőkerendszerről, annak EU-szintű megjelenéséről. Nem egyszerűen Görögország van válságban, ha - nem az egész EU (az egész globális cent rum), mert a mikroelektronikai technológiákra épülő gazdasági rendszer túlhaladottá vált, új technológiákra (talán a nano- és biotechnológiára) épülő új struktúrákra van szükség úgy a gazdaságban, mint a politikában és az egész felépítményi intézményrendszerben. Az ilyen nagy változásokat igényélő korszakos ( csomópont- ) válságok azonban csak nagy áldozatok árán oldódnak meg. 22 Az első nagy világgazdasági válság kezelése az Amerikai Egyesült államokban is szigorú megszorításokkal, a költségvetési fegyelem elsődlegességével indult Hoover elnök idején, amit Roosevelt jól ismert New Dealje váltott fel. Ez munkahelyteremtéssel, az állam által biztosított közmunkákkal, a munkának tett gesztusokkal annyit ért el, hogy a válság nyomása enyhült, az átlagjövedelem csökkenése megállt, kis emelkedés is bekövetkezett, de nem sikerült restaurálni a válság előtti szintet. A növekedés csak a háborús készülődéssel lendült fel. Az 1970-es évek válságából való kilábalást a fejlődő országok eladósodása katalizálta, lehetővé téve a váltás terheinek áthárítását a centrum válláról a globális perifériára, s ezáltal segítve a centrumországok elektronikát fejlesztő sokmilliárdos állami (!) programjait. Az eladósodás azonban most a centrumot közvetlenül érintő integrált félperiférián történt. Ki fogja tehát viselni a korszakos technológiaváltás költségeit? Ha nem sikerül a görög gazdaságot egészen új pályára állítani, aminek feltétele, hogy Európa más, kevésbé fejlett országai, s ennek fo - lyományaként egész Európa új társadalmi-gazdasági paradigmára váltson, akkor mi vethet véget a válságnak? Az Európa keleti szélén zajló események egy forró háború előkészületeihez hasonlatosak JEGYzETEK 1 Janisz Varufakisz, közgazdász professzor, a görög kormány mai pénzügyminisztere néhány éve rendetlen marxistának ( erratic marxist ) titulálta magát (Varoufakis, 2013a). 2 Syriza The Thessaloniki Programme. le/id/59907/syriza -THE-THESSALONIKI- PROGRAMME.html#.VO4ax-GoPgB 3 A Memorandumban foglalt program december 31-ével zárul, de még az előző, a megszorítások végrehajtásával küszködő görög kormány kérésére azt február 28-ig meghosszabbították. 4 ECB (2015). Az EKB addig minden állampapírt elfogadott a görög kereskedelmi bankoktól euróért cserébe. A görög állampapírok hozamfelára, amely a kockázat nagyságát jelzi, már 2014 végén, a Sziríza győzelmét ígérő választások közeledtével emelkedni kezdett, s 2015 februárjában megközelítette a 10 százalékot (március végén már 11 százalék felett állt). Ekkor az EKB, a görög állampapírok bóvli minőségére való tekintettel beszüntette ezek elfogadását. Így a görög kereskedelmi bankok már csak egy másik, drágább bár a tőkepiaci hitelfelvételnél azért jóval olcsóbb alapból, az EKB ún. vészhelyzeti likviditási alapjából (ELA) juthatnak euróhoz. Ez megnehezíti megdrágítja a görög bankok likviditásának fenntartását, és egyben táplálja a tőkemenekítést, ami csak fokozza a likviditási gondokat. 5 Greek finance minister s letter to the Eurogroup. Reuters, Feb 24, 2015, Berlin. 6 a02e-00144feab7de.pdf 7 A nem bér- (és nyugdíj-) jellegű kiadások a görög állam költségvetésének 56 százalékát teszik ki (Greek finance minister s letter to the Eurogroup. Reuters, Feb 24, 2015, Berlin). 8 Az 1980-as évek végéig a műsorszolgáltatás Görögországban állami monopólium volt től előbb az ellenzék indított saját rádióadókat, majd erre válaszul egyes gazdag családok saját tvadót hoztak létre. Az állam mindnek ideiglenes licencet adott, amelyeket azóta is évről évre megújít, és így a frekvenciákért a mai napig nem kell versenyezni. Minderről Eleftheriadi (2014) számol be részletesen, aki arra is rávilágít, hogy a privát média hogyan védi az oligarchák érdekeit. Szavait megerősíti az ún, Lagarde-listával kapcsolatos tapasztalat. Ez a lista több mint kétezer görög állampolgár nevét tartalmazza, akik a HBSC bank svájci fiókjánál vezetnek számlát, és így valószínűleg jelentős összegű adót nem fizetnek meg ben Christine Lagarde, az IMF jelenlegi elnöke, akkor francia pénzügyminiszter, adta át a listát a görög pénzügyminiszternek, ő továbbadta utódjának, aki a legutóbbi választásokig volt e poszton, de komoly kivizsgálásra nem került sor. A névsort 2012 októberében Kosztasz Vaxevanisz hozta nyilvánosságra Hot Doc c. lapjában, mire másnap letartóztatták. Többszöri tárgyalásra került sor, mindegyiken felmentették. A görög médiában minderről egy szó sem esett (Vaxevanis, 2012). 9 Hellenic Financial Stability Fund: a görög bankrendszer stabilitásának fenntartására hozták létre 2010-ben, az első görög mentőcsomag idején. A HFSF 50 milliárd eurót kapott a 2040 milliárdos mentőcsomagból, amelyet csak a bankok tőkésítésére használhat fel. A Sziríza az eredeti elképzelések szerint a HFSFben még meglévő pénzt (kb. 11 md euró) szociális/keresletélénkítő célokra fordította volna. 10 Európai Bizottság (2013). 11 Makris (2015). 12 Hurst (2015). 13 Varoufakis (2015) 14 Geiger (2015), Kottasova (2015). 15 Wessel Ewing (2015). 16 The Guardian (2015). 17 Arrighi (2014 [1990]); Wallerstein (2010). 18 Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika. 19 Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország. 20 Artner (1989). 21 Artner Róna (2012). 22 A technológiai alapú globális hosszúciklusokról és a csomópontválságokról ld. részletesebben Artner (2014).

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21.

Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása. Martin József Péter Szeged, április 21. Ki menti meg a hajót? Az EU újraszabályozása Martin József Péter Szeged, 2011. április 21. Témák Válság előtti helyzet AZ EU a válságban A válságra adott válasz: újraszabályozás Dilemmák Válság előtti

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek

A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek A globális, valamint az eurozóna válsága Hitek és tévhitek Szapáry György Kecskemét 2016.09.16. Szapáry, 2016 1 Tévhit 1 és tény Tévhit: a válság költségvetési és szuverén adósság válság volt, vagyis a

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés

Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés PSZÁF X. Jubileumi Pénztár-konferencia Siófok, 2007. 21. Koncentráció és globalizáció a pénzügyi piacok szereplőinek szemszögéből Kerekasztal beszélgetés Erdei Tamás elnök-vezérigazgató MKB Bank Zrt. A

Részletesebben

A görög válság rejtélye A puha költségvetési korlát (PKK) fogalma PKK Görögországban a válság előtt A költségvetési korlát megkeményedése és a válság

A görög válság rejtélye A puha költségvetési korlát (PKK) fogalma PKK Görögországban a válság előtt A költségvetési korlát megkeményedése és a válság Puha költségvetési korlát és válság Görögországban Győrffy Dóra, PPKE-BTK Előadás A görög válság rejtélye A puha költségvetési korlát (PKK) fogalma PKK Görögországban a válság előtt A költségvetési korlát

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Mibe fog ez nekünk kerülni?

Mibe fog ez nekünk kerülni? Mibe fog ez nekünk kerülni? Mesterházy Attila a Wall Street Journalnak (WSJ) adott interjújában 2015 elejére javasolja Magyarország belépést az euró előszobájának tartott EMR 2 rendszerbe. A méltányos

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan

Nemzetközi gazdaságtan Nemzetközi gazdaságtan FEJLŐDŐ ORSZÁGOK: NÖVEKEDÉS, VÁLSÁGOK ÉS REFORMOK A vázlat alapjául szolgált: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 22-1

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért

Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Fizetésemelés 2015 Az MSZP első követelése a dolgozókért Miért? A magyarok az egyik legtöbbet dolgozó nép Európában, mégis úgy érzik, nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amelyből

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

EPC pénzügyek. Transparense projekt.

EPC pénzügyek. Transparense projekt. EPC pénzügyek Transparense projekt Energiahatékonysági projektek finanszírozása A következő pénzügyi lehetőségek állnak rendelkezésre egy energiahatékonysági intézkedés finanszírozására Kereskedelmi és

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia. SOPRON október 4-5. Faktoring.

Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia. SOPRON október 4-5. Faktoring. Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és számviteli szakmai konferencia SOPRON 2012. október 4-5. Faktoring Előadó: Csáki Ferenc Elnök, Magyar Faktoring Szövetség Faktoring: A pénzügyi

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Válság Európában és Magyarországon

Válság Európában és Magyarországon Válság Európában és Magyarországon Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2011. november 16. Világ: pénzügyi-gazdasági válság 2007 óta bankválságnak indult hatalmas gazdasági visszaesés

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Miért jó az euro az uniónak? Megszűnik az árfolyamkockázat az eurozóna tagországain belül. 1999.01.01. VIRTUÁLIS VALUTA 2002.01.01 BANKJEGYEK, ÉRMÉK Az EURO jele: Tudod-e, hogy mi volt az euro előtti nemzeti

Részletesebben

Bankadók Magyarországon és Európában

Bankadók Magyarországon és Európában Bankadók Magyarországon és Európában 2011. november 30. Miskolci Egyetem & Magyar Könyvvizsgálói Kamara BAZ Megyei Szervezete Vass Péter Magyar Bankszövetség A pénzügyi intézmények adóztatása mögött meghúzódó

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

kedd, május 12. Vezetői összefoglaló

kedd, május 12. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. május 12. Vezetői összefoglaló Hétfőn veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. Kedd reggel fokozatosan gyengülni kezdett a forint az euróval szemben, az árfolyam megközelítette

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Üzleti előrejelzés 2017-ig

Üzleti előrejelzés 2017-ig GKI Gazdaságkutató Zrt. Üzleti előrejelzés 2017-ig 2015. június GKI Gazdaságkutató Zrt. 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. 1461 Budapest, Pf. 232. http:// www.gki.hu Tel: 318-1284; 266-2088 Fax: 318-4023;

Részletesebben

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend dr. Bathó Ferenc főosztályvezető Pénzügyminisztérium X. Jubileumi Pénztárkonferencia, Siófok 2007. november 20. Költségvetés

Részletesebben

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből

Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Három példa a bankszektor valótlan állításaiból, félrevezetéseiből Minden devizahitel mögött deviza van. A bankrendszer állítja, hogy a deviza és a deviza elszámolású kölcsönök mögött deviza van. Vagyis

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK

ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI ATTITŰDÖK A legkevésbé fontos feladat Sok fontosabb feladat van Közepes fontos feladat Fontos feladat A legfontosabb feladat Sokkal szegényebb szegényebb Ugyanolyan gazdagabb Sokkal gazdagabb Sokkal Ugyanolyan jobb

Részletesebben

AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL

AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL DÉLKELET EURÓPA SOUTH-EAST EUROPE INTERNATIONAL RELATIONS QUARTERLY, Vol. 3. No.2. (Fall 2012 Ősz) AZ EURÓ VÁLSÁGA GÖRÖG NÉZİPONTBÓL Thanos Skouras professzor elıadása Budapesten HEGEDÜS ZSUZSANNA Kivonat

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Az előadás tartalma. 1. Világgazdasági kilátások. 2. Magyarország Gazdasági kilátások. 3. Devizapiaci várakozások. Sebességvesztés

Az előadás tartalma. 1. Világgazdasági kilátások. 2. Magyarország Gazdasági kilátások. 3. Devizapiaci várakozások. Sebességvesztés Az előadás tartalma 1. Világgazdasági kilátások Sebességvesztés 2. Magyarország Gazdasági kilátások Csökkenő bizonytalanság felszálló köd 3. Devizapiaci várakozások EUR/HUF, EUR/CHF, EUR/USD Európai gazdasági

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

Raiffeisen Euró Likviditási Alap. Féléves jelentés 2011.

Raiffeisen Euró Likviditási Alap. Féléves jelentés 2011. Raiffeisen Euró Likviditási Alap Féléves jelentés 2011. I. A Raiffeisen Euró Likviditási Alap (RELA) bemutatása RAIFFEISEN EURÓ LIKVIDITÁSI ALAP FÉLÉVES JELENTÉS 2011. 1. Alapadatok Alap neve: Felügyeleti

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Miért jó az euro az uniónak? Megszűnik az árfolyamkockázat az eurozóna tagországain belül. 1999.01.01. VIRTUÁLIS VALUTA 2002.01.01 BANKJEGYEK, ÉRMÉK Az EURO jele: Tudod-e, hogy mi volt az euro előtti nemzeti

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása

Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása Az Ifjúsági Garancia Rendszer és programjainak bemutatása GINOP 5.2.5 Gyakornoki program támogató szolgáltatások projektindító Győr, 2016. november 22. Temesszentandrási Judit Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A kilábalás ben megtorpan.

A kilábalás ben megtorpan. Válság Európában és Magyarországon g Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2011. november 16. 2007 óta bankválságnak indult Világ: pénzügyi-gazdasági gazdasági válság hatalmas gazdasági

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

Vezetői összefoglaló február 9.

Vezetői összefoglaló február 9. 2017. február 9. Vezetői összefoglaló Csütörtök reggelre a forint árfolyama valamennyi vezető deviza ellenében gyengült. A BUX 7,5 milliárd forintos, átlag alatti forgalom mellett 0,17 százalékos emelkedéssel

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Tusványos közepe Orbán Viktor

Tusványos közepe Orbán Viktor Tusványos közepe Orbán Viktor De vajon mi Orbán Viktor közepe? Forrás: Kolozsvaros.ro 2014. Augusztus 10. Ha Tusványost, mint politikai projekciót értelmezni kell akkor egyértelmű, hogy Orbán Viktor szerepét

Részletesebben