2013. évi kockázatkezelési jelentés Nyilvánosságra hozatali kötelezettség teljesítése 164/2008. (VI.27.) kormányrendelet alapján

Átírás

1 2013. évi kockázatkezelési jelentés Nyilvánosságra hozatali kötelezettség teljesítése 164/2008. (VI.27.) kormányrendelet alapján 1

2 Az Európa Brókerház Zrt. (cg.: , székhely: 1054 Budapest, Szabadság tér 7.) (továbbiakban: Társaság) a befektetési vállalkozás kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalról szóló 164/2008. (VI. 27.) számú kormányrendeletnek megfelelően közzéteszi a kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákat és folyamatokat, a kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírását, a kockázatmérési és - jelentési rendszerek alkalmazási körét és jellegét, illetve a kockázatok mérséklésére és fedezésére vonatkozó szabályzatok elveit, továbbá a kockázatok mérséklésére és fedezésére szolgáló eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiákat és folyamatokat. A közzétételre vonatkozó szabályok A közzétételben megjelenített információkat a Rendelet rendelkezései szerint értelmezzük: (1) Bizalmas információ: olyan információ, amely tekintetében a befektetési vállalkozást titoktartási kötelezettség terheli az ügyfelével vagy más harmadik személlyel szemben (2) Lényeges információ: olyan információ, amelynek a nyilvánosságra hozatalból történő elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az információt gazdasági döntés céljából felhasználó értékítéletét (3) Védett információ: olyan információ, amelynek a nyilvánosságra hozatala a befektetési vállalkozás versenypozícióját veszélyeztetheti, így különösen a termékekkel vagy rendszerekkel kapcsolatos olyan információk, amelyeknek a versenytársak tudomására jutása csökkentheti a befektetési vállalkozás befektetéseinek értékét I. A Társaság működési köre A Társaság én kelt PSZÁF H-EN-III-62/2013. számú határozatában foglaltaknak megfelelően a következő tevékenységekre kapott engedélyt: - megbízás felvétele és továbbítása - megbízás végrehajtása az ügyfél javára - portfoliókezelés. Ezen tevékenységeket, a portfoliókezelés kivételével, a Társaság án kezdte meg. A Társaság 2013-as évben bár rendelkezett engedéllyel tehát, de a szerinti tevékenységet nem végzett. II. A kockázatkezelési tevékenység szervezeti oldala A Társaság kockázatkezelésre vonatkozóan a jogszabályban, valamint belső szabályzataiban meghatározott kötelezettségeinek való megfelelés érdekében az alábbi belső szervezeti felépítést honosítja meg: - belső ellenőrzés, - megfelelési vezető által végzett ellenőrzés, - kockázatkezelésért felelős személy által végzett ellenőrzés. - Igazgatóság - kereskedési vezető - back office munkatárs 2

3 Belső ellenőr feladata: o A Társaság és az ügyfelek eszközeinek védelme; o Társaságra vonatkozó jogszabályokban, külső és belső szabályzatokban foglalt előírások betartásának ellenőrzése, az előírásoktól való eltérések feltárása, jelentése, továbbá szükség esetén javaslattétel a feltárt hiányosságok kijavítására; o a belső ellenőrzésre javasolt témák listájának, az éves ellenőrzési tervnek az elkészítése és az igazgatóság elé terjesztése minden év január 15-ig; o az igazgatóság által elfogadott ellenőrzési tervben vázolt feladatok határidőre történő elkészítése, jegyzőkönyv átadása az FB és az igazgatóság számára; o az elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatos, az FB vagy az igazgatóság által esetlegesen elrendelt utóvizsgálatok elvégzése, jelentések elkészítése; o az FB vagy a igazgatóság által az ellenőrzési tervhez kapcsolódóan, vagy attól függetlenül célvizsgálat jelleggel felkért rendkívüli és azonnali vizsgálat elvégzése; o a igazgatóság által elfogadott feladatterv ütemezése, a témánkénti részletes vizsgálati program kidolgozása a Bszt., a hatályos adótörvények, tőzsdei- és KELER- szabályzatok, belső szabályzatok és utasítások figyelembe vételével; o a vizsgálati programnak megfelelő ellenőrzések elvégzése, a tapasztalatok írásos összefoglalása, javaslatok megfogalmazása a feltárt hiányosságok megszüntetésére; o a törvényekben, rendeletekben előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, azok figyelemmel kísérése (BÉT, MNB, BEVA, KELER); o az ügyfél-azonosítás, a megbízások felvételének és teljesítése szabályosságának ellenőrzése; o brókeri jutalék elszámolások, készletek, limitek ellenőrzése; o leltárellenőrzés: ügyfél/saját számla készletének ellenőrzése, értéktárak szerinti megfeleltetés; o betekintési joga van a részterületen dolgozók munkájába az adott terület vezetőin keresztül, illetve közvetlenül az ott dolgozókkal is kapcsolatot tart; o a Társaság szabályos ügyvitelének biztosítása érdekében ellenőrzési joga van bármely dokumentációval, szerződéssel, nyilvántartások áttekintésével kapcsolatban; o a munkája során tudomására jutott értékpapír- és üzleti titoknak minősülő információkat köteles megőrizni; o tevékenysége kiterjed a belső szabályzatokban rögzített előírások megtartásának ellenőrzésére, valamint a Társaság törvényességi, áttekinthetőségi és célszerűségi szempontból történő vizsgálatára átfogó és célvizsgálatok keretei között; A belső ellenőr munkáját a Felügyelő Bizottság irányítja, feladatait közvetlenül az igazgatóságtól kapja. 3

4 Megfelelési vezető feladata: o közreműködik a Társaság belső szabályzatainak kialakításában, és folyamatos aktualizálásában; o folyamatos ellenőrzi a Társaság belső szabályzatainak a jogszabályi és felügyeleti szervek követelményeinek való megfelelését; o biztosítja, hogy a Társaság mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatokban foglaltak összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel; o folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülését, amelyek célja, hogy a Társaság a Bsztben és a Bszt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltaknak történő megfelelésben esetleg tapasztalható hiányosságait feltárják; o folyamatosan figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a Társaság által a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedéseit; o tanácsaival és közreműködésével segíti a Társaság azon alkalmazottait, akik a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésében vagy a kiegészítő szolgáltatás nyújtásában részt vesznek; o a jogszabályokban és a belső szabályzatokban foglaltaknak történő megfelelésről legalább évente egyszer jelentést készít a vezérigazgató részére; o kezeli az érdekkonfliktusokat; o a pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységek elkülönítése, a piaci visszaélések (bennfentes kereskedelem, tisztességtelen árfolyam befolyásolás), a csalások, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, az ügyfelekkel való tisztességes bánásmód, továbbá az ügyfeleknek nyújtott tanácsadási tevékenység korrektségének biztosítása; o betekintési joga van a részterületen dolgozók munkájába az adott terület vezetőin keresztül, illetve közvetlenül az ott dolgozókkal is kapcsolatot tart; o a Társaság szabályos ügyvitelének biztosítása érdekében ellenőrzési joga van bármely dokumentációval, szerződéssel, nyilvántartások áttekintésével kapcsolatban; o a munkája során tudomására jutott értékpapír- és üzleti titoknak minősülő információkat köteles megőrizni. Kockázatkezelés feladata: o A kockázatkezelés feladata a Társaság mindenkor hatályos Kockázatkezelési szabályzatában foglaltak betartása és betartatása. o Kiemelt hangsúllyal ügyel az Ügyviteli eljárásban és a Társaság Üzletszabályzatában valamint egyéb szabályzataiban foglalt, reá vonatkozó rendelkezések betartására, o A közvetlen munkakörnyezetében felel a bizonylati fegyelem és az Iratkezelési szabályzat betartásáért, o minden jellegű üzemeltetési és üzleti kockázat figyelése, mérése, o a belső információáramlásból eredő kockázatok feltárása, o üzleti területek hatékonyságának, eredményességének mérése, o a vezetői információs rendszer által átadott adatok elemzése, o likviditási terv készítése, betartásának ellenőrzése, o minden olyan feladat ellátása, amit az igazgatóság a hatáskörébe utal. 4

5 Igazgatóság feladata: Az Igazgatóság jogköre és felelőssége alapján a limitekkel összefüggésben az alábbiak szerint jogosult illetve köteles eljárni: o megállapítja a Kockázatkezelési szabályzat keretei között a limiteket, speciális előírásokat vonatkozó utasítás formában; Az Igazgatóság jogosult további limiteket megállapítani tartós és ideiglenes jelleggel. o havonta áttekinti a Kockázatkezelési szabályzat keretei között megállapított limitek, előírások betartásáról készített beszámolót; o limit-túllépések és előírások be nem tartása esetén dönt a szükséges intézkedésekről, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát; o a Kockázatkezelési szabályzatban esetleg fel nem sorolt kockázatvállalásnak minősülő ügyletek megítélése, limit-terhelés módjának és formájának megválasztása. Kereskedési vezető feladata: o a limitek betartása; o limit-túllépés esetében egy munkanapon belül írásos formában magyarázatot ad a Back Office munkatárs részére a limit-túllépés okairól; o adott lehetőségei között feltérképezi a vállalkozás felállított limitjeinek nagyságát és ezt vállalkozáslimitek megállapítása során az illetékes szakterület rendelkezésére bocsátja. o kezdeményezheti új limit felállítását, vagy meglévő limit módosítását Back Office munkatárs feladata: o elsődleges feladata a limitek figyelése; o kialakítja az megfelelő rendszerben a limit-osztályokat, limit-típusokat; o beállítja a limit-terhelés módjait, mértékeit; o beállítja a konkrét limiteket; o figyelemmel követi a limitterheléseket; o limit-túllépés esetén feltárja annak körülményeit, okait; o havonta beszámol az Igazgatóság részére a limitek betartásáról a testület által meghatározott módon és formában; o a Kockázatkezelési szabályzatban esetleg fel nem sorolt kockázatvállalásnak minősülő ügyletek megítélésére limit-terhelés módjának és formájának megválasztására vonatkozó javaslat megtétele az Igazgatóság részére; o a Kockázatkezelési szabályzat folyamatos karbantartásáért, aktualizálásáért; o új limitek felállításának kezdeményezése az Igazgatóság felé; o a limitek felülvizsgálata; o írásban értesíti az Igazgatóságot, amennyiben időközben a kiegyenlítés/elszámolás megtörténik; o A vonatkozó (elsősorban az ügyfél és partner-) limitek betartásáért különösen az ügyletek teljesítésének lebonyolításában 5

6 III. Kockázat típusok A befektetési szolgáltatási tevékenység során felmerülő kockázatok esetén is a kockázatok megfelelő kezelésének egyik legfontosabb feltétele a kockázatok azonosítása. Az azonosítás az üzleti folyamatot, ügyleteket és a mindennapi működést érintő lényeges kockázatok lehetőség szerint teljes körű feltárását jelenti. 1.) Hitel- és ügyfélkockázat (partnerkockázat) Az ügyfélkockázat annak kockázata, hogy az ügyfél, illetőleg ügyfélcsoport kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni, melynek révén a hitelezőnek pénzügyi vesztesége keletkezhet. Az ügyfélkockázatot a befektetési szolgáltató számára elsősorban a befektetési hitel, a halasztott pénzügyi teljesítésből származó követelések, az ügyfél által teljesítendő értékpapírszállítási kötelezettség, a vásárolt vagy határidős ügylet alapjául szolgáló kötvény, az ügyfelekkel kötött bizományosi szerződésekből származó egyéb ügyfélkövetelések, a jegyzési garanciavállalás és az ügyfél által elhelyezendő letéti követelmény jelentheti. Társaságunk befektetési hitelt nem nyújt, így ebből származó kockázata nem keletkezett. Társaságunk fedezetként ügyfeleitől kizárólag az ügyfélszámlára utalt számlapénzt fogadja el, így az ügyfél által teljesítendő értékpapír-szállítási kötelezettségből származó kockázata nem keletkezik. Társaságunk jegyzési garanciavállalásban szintén nem vesz részt. A partnerkockázatok között a Társaság az elhelyezett letétekből, a késedelmes teljesítésből, és a bizományosi ügyletekből származó, valamint a kereskedési könyvbe tartozó egyéb partnerkockázatokat veszi figyelembe, viszont, mivel a Társaság 2013-ban még nem rendelkezett ügyfelekkel, ezért ezen kockázat sem állt fenn. 2.) Piaci és likviditási kockázatok Piaci kockázat a részvények, kötvények és kamatláb-instrumentumok piaci árának volatilitásából ered, amely a kereskedési könyvben tartott pozíciókat érinti. A Társaság nem végez saját számlás tranzakciókat így ezzel kapcsolatos kockázatvállalása sincs. A kereskedési könyvbe felvett pozíciók kockázatát legfőképpen az ügyfelek által adott megbízások végrehajtásából eredő kamat és árfolyamkockázatok jelentik, mivel a Társaság 2013-ban még nem rendelkezett ügyfelekkel, ezért ezen kockázat sem állt fenn. 3.) Kamatlábkockázat A kamatlábkockázat a lehetséges piaci kamatlábváltozásnak a befektetési szolgáltató eredményére és eszközeinek értékére gyakorolt hatása. Deviza árfolyamkockázat A deviza árfolyamkockázat a befektetési szolgáltató deviza nyitott pozíciójából és a deviza árfolyamok változásából származó lehetséges veszteség. A deviza árfolyamkockázat a piaci kockázat egyik formája, amely a deviza pozícióból (a Befektetési vállalkozás mérlegében és mérlegen kívüli tételeiben, az egyes devizanemekben keletkező eszköz- és/vagy forrástöbbletből, ill. követelés- és/vagy kötelezettségtöbbletből) származó kitettségből ered, és a devizaárfolyam ingadozások következtében nyereséget, illetve veszteséget eredményezhet. Értékpapírok piaci és egyedi kockázata Az értékpapírok piaci kockázata a piaci árakban vagy azok változékonyságában bekövetkező változásnak a befektetési szolgáltató eredményére gyakorolt lehetséges hatása. 6

7 Az értékpapírok egyedi kockázata az értékpapír egyedi attribútumaihoz kapcsolható árfolyamváltozás, elsődlegesen a kibocsátó pénzügyi helyzetében bekövetkező változás kockázata. Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a befektetési szolgáltató nem képes a vele szemben fennálló érvényes követelésnek eleget tenni, illetőleg annak kielégítése érdekében csak kedvezőtlen feltételek mellett tud eszközöket értékesíteni, vagy pótlólagos forrást bevonni. Likviditási kockázatnak minősül továbbá annak kockázata, hogy a befektetési szolgáltató nem képes időben valamely befektetési eszközét eladni vagy átadni, és ezért vesztesége keletkezik. 4.) Működési, jogi és egyéb kockázatok A működési kockázat a befektetési szolgáltató működtetésében vagy ellenőrzésében emberi, számítástechnikai vagy ellenőrzési hiba miatt lehetséges veszteség. A jogi kockázat az új piaci innovációk és a szabályozás nem egy ütemben történő fejlődéséből származik. IV. A kockázatok kezelése A hatékony kockázatkezelés biztosítja, hogy a kockázatok vállalása az üzleti siker érdekében meghozott tudatos vezetői döntés legyen. A Társaság kockázatkezelési folyamatai ezért kiterjednek az üzleti sikerhez szükséges minimális kockázatvállalási mérték meghatározására, a kitűzött határok betartásához szükséges limitrendszer felállítására, valamint az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható eszközök kiválasztására. 1.) Tőkekövetelmény számítási módszerek A Társaság a kereskedési könyvi pozíciók tőkekövetelményének kiszámításánál az alábbi számítási módszereket alkalmazza: - Az általános kamatkockázat számítása a lejárati alapú megközelítés alkalmazásával történik, a kötvények piaci értéken való besorolásával. - A származtatott részvény index-ügyletek kezelésénél az ügyletet önálló részvény pozícióként kezeli, és mind az egyedi, mind az általános pozíciókockázat alapján számol tőkekövetelményt. - A késedelmes teljesítés partnerkockázatának megállapítása a 244/2000. (XII.24.) Korm.rend. szerinti standard módszer alapján történi - A devizaárfolyam kockázatot a Korm. rend aiban előírt módszer alkalmazásával állapítja meg. 2.) Hitel- és ügyfélkockázat (partnerkockázat) kezelése (1) Az ügyfélkockázat kezelése során és csökkentése érdekében a Társaság a) feltárja és limitálja a különböző típusú ágazati vagy földrajzi koncentrációkat, b) olyan nyilvántartási és dokumentálási rendszerrel rendelkezik, amely azonnal jelzi a határidőben nem teljesített követeléseket és tartalmazza az azok behajtásához szükséges információkat, c) a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal és a más befektetési szolgáltatókkal szembeni kockázatvállalásait is figyelembe veszi, 7

8 d) rendszeresen értékeli ügyfelei határidős pozícióit és a vonatkozó letéti követelményt, e) az ügyfélkockázat feltárására és a limitek meghatározására adósminősítési rendszert dolgoz ki és alkalmaz. (2) Az ügyfélkockázat felmérésénél a befektetési szolgáltató a limitrendszert úgy alakítja ki, hogy egyszerre veszi figyelembe az ügyfél valamennyi kötelezettségét, függetlenül attól, hogy azok különböző típusú ügyletekből származnak és a limitek megállapítása során egy ügyfélként kezeli az egymással tulajdonosi kapcsolatban álló természetes és jogi személyeket. (3) A Társaság az ebben a tevékenységi körben kialakításra kerülő portfólióval összefüggő és a tevékenységgel kapcsolatos partner kockázatnövelő hatását minimalizálja, és a kényszerűen vállalt többletkockázatokat folyamatosan ellenőrzi és kezeli. (4) A Társaság hitelkockázatot jelentő (követeléssel járó) pénz-, illetve tőkepiaci ügyletet csak azon partnerekkel, ügyfelekkel köthet, akiknek minősítését elvégezte és akikre vonatkozóan limitet állapított meg, vagy fedezettel rendelkeznek. A fenti partnerekkel, ügyfelekkel szemben vállalható kockázatok, valamint az ehhez kapcsolódó limitek megállapítása az Igazgatóság által jóváhagyott metodika szerint történik. 3.) Piaci és likviditási kockázatok kezelése A Társaság meghatározza az adott időszakban felvállalható kockáztatott érték maximális mértékét. A piaci kockázatkezelésének aktív és passzív módozatait lehet megkülönböztetni az alábbiak szerint: Aktív kockázatkezelés Az aktív piaci kockázatkezelés alatt a kereskedés azon üzletkötéseit értjük, melyekkel a pozíciók aktívan kezelhetőek, irányíthatóak és ezen keresztül a piaci kockázat csökkentésére/fedezésére alkalmasak. Passzív kockázat kezelés Passzív kockázatkezelésről beszélünk, amikor a kockázatvállalás mértéke állomány- vagy nyitott pozíciós és stop-loss (veszteségkorlátozó) limitek, limitrendszerek felállításával kerül behatárolásra. A Társaság kiemelt figyelmet szentel a működéshez szükséges likviditás folyamatos biztosítására. a likviditást elsősorban a Társaság saját tőkéje biztosítja. a társaság külső forrásokat (banki hitelkeret) a tevékenység folytatásához nem vesz igénybe. A likviditási kockázat kezelése elkülönítetten történik, az első számú vezető hatáskörébe tartozik. Az ügyfélkövetelések védelme és a Társaság mindenkori fizetőképessége érdekében a Társaság folyamatosan figyelemmel kíséri a likviditási helyzetet. A Társaság rendelkezik likviditási válság forgatókönyvvel, amelyben részletezi, hogy a fizetőképesség megingása esetén milyen eljárásrendet követ. 4.) Kamatlábkockázat és devizaárfolyam-kockázat kezelése Kamatlábkockázat (1) A Társaság aktívan menedzseli kamatlábkockázati kitettségét, azt előre eltervezett stratégia alapján vállalja fel, meghatározza és használja azokat az eszközöket, amelyek a kockázati kitettség fedezésére alkalmasak. (2) A Társaság a kereskedési könyvi portfóliójával kapcsolatban keletkező kamatlábkockázatának fedezésére a 244/2000. számú, a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez 8

9 szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján tőkét képez. (3) A Társaság által vállalt deviza nyitott pozíció összhangban van a többi kockázati tényezővel, a deviza nyitott pozíciói kockázatkezelési rendszerének hatékonyságával, a rendelkezésre álló szakértelem minőségével és a befektetési szolgáltató kockázatviselő képességével, így elsősorban tőkeellátottságával és a rendelkezésre álló tartalékokkal. (4) Az IB rendszeréből kimentett CSV fájlt, mely tartalmazza az előző napi összes tranzakció adatait a Társaság back-office részlege importálja a Clavis rendszerbe minden reggel 8 órakor. Az adatok feldolgozása a CSV fájl, a kötjegyek, és az IB által küldött (a back-office címére érkező) írásos visszaigazolás (ez tartalmazza az előző napi összes tranzakciót és a záróárakat) alapján történik meg. A Clavis rendszer a fenti adatok alapján automatizáltan végzi a veszteség, nyereség, jutalék elszámolást, nyitott pozícióknál pedig az előző napi záróárfolyam alapján frissíti ezen pozíciók aktuális állapotát. (5) A Clavis-ba bekerült friss adatok alapján a back-office munkatárs nap elején 9.00-ig jelzi az adott üzletkötő felé, ha bármelyik ügyfelének fedezeti problémája adódna, aki ezt kommunikálja az ügyfél felé és megbeszélik a lehetséges megoldásokat (fedezet-kiegészítés, likvidálás). A back-office munkatárs erről a helyzetről értesíti ( -ben) a kereskedési igazgatót és a kockázatkezelési vezetőt is. (6) Az üzletkötő feladatai közé tartozik, hogy megbízás felvételétől és végrehajtásától kezdve folyamatosan figyelemmel kísérje a napon belüli árfolyamváltozás hatását ügyfelei fedezetére. (7) Amennyiben a fedezet lecsökken az üzletszabályzatban meghatározott szintekre (70%- 50%) úgy ezt napközben a fedezetcsökkentést észlelő üzletkötő, egyéb esetben a back office munkatárs jelenti a kereskedési igazgatónak, aki elrendelheti a margin call indítását vagy a kényszerlikvidálást. Ezt a folyamatot a Társaság kockázatkezelésért felelős vezetője is folyamatosan figyelemmel kíséri. Tekintve, hogy a Társaság ügyfélpolitikája a rendszeres (akár napi) kommunikációra épül, a Társaság ügyfelei folyamatos tájékoztatást kapnak pozícióik állásáról, vagyis már a kritikus szintek előtt is dönthetnek pozíciójuk zárásáról, részleges zárásáról vagy esetleges fedezet-kiegészítésről is. (8) Az üzletkötő mellett a kereskedési igazgató és a kockázatkezelési vezető is folyamatosan monitorozza a Társaság nyitott pozícióállományát. Ez a hármas szűrés lehetővé teszi, hogy az árfolyamváltozásokból adódó kockázatokra a Társaság azonnal reagálni tudjon és haladéktalanul kapcsolatba lépjen az érintett ügyféllel/ügyfelekkel. A Társaság ezen kockázatkezelési folyamatát önállóan végzi. Az IB rendszerét kizárólag adatforrásként (élő árfolyam adatok, napi záróárak, visszaigazolások) és végrehajtási helyszínként használja. Devizaárfolyam-kockázat kezelése (1) Deviza árfolyamkockázat mértéke A Társaság előzetesen meghatározza az egyes devizanemekben fennálló illetve az azok alapján összesített deviza nyitott pozíció maximális mértékét. A kockázat nagyságát két tényező befolyásolja, egyrészt a nyitott pozíció nagysága, másrészt az árfolyamok változékonysága. (2) Deviza árfolyamkockázat kezelése A Társaság arra törekszik, hogy a deviza árfolyamkockázatot minimalizálja. Üzletpolitikai szándéka, hogy az alapvető tevékenysége során keletkező deviza árfolyamkockázatot a piaci körülmények függvényében lehetőleg le is fedezze. Deviza nyitott pozíció emiatt elsősorban 9

10 likviditásmenedzselési okok, a halasztott fizetésből fakadó elszámolások, ügyfélpozíciók, illetve aktív/passzív elhatárolások miatt állhat fenn. (3) Deviza nyitott pozíciókra alkalmazott limitek A deviza nyitott pozícióval kapcsolatos limiteket, azok mértékét az érintett üzleti területek és a kockázatkezelési Back Office szakterület beterjesztése alapján az Igazgatóság engedélyezi. A limitek szükség esetén, de legalább évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A limitek devizanemét (denominálását) és a limitek mértékét az Igazgatóság forintban határozza meg. 5.) Működési, jogi és egyéb kockázatok kezelése Működési kockázatok kezelése (1) A Társaság működési kockázatait a belső ellenőrzési és a kockázatkezelési rendszer erősítésével igyekszik csökkenteni. (2) Belső Ellenőrzés jelentéseinek keretében a Felügyelő Bizottság és az Igazgatóság tájékoztatást kap a feltárt eltérésekről, szabálytalanságokról. (3) A működési kockázatokat a vezetőség az üzleti tevékenységgel együtt járó szükséges, azonban csökkenthető potenciális veszteségnek tekinti. Ennek érdekében törekszik a dolgozók elvárt szint alatti teljesítésének, a belső folyamatok és rendszerek nem megfelelő vagy hibás működésének, illetve külső tényezők által előidézett kockázatok teljes körű feltérképezésére és az ebből adódó veszteségek minimalizálására. (4) A működési kockázatok kezelését elsősorban a belső szabályzatok eljárásrendek tökéletesítése, a munkafolyamatokban részvevő alkalmazottak megfelelő képzése, illetve a beépített kontroll-mechanizmusok továbbfejlesztése jelenti. A működési kockázatkezelés tekintetében rendkívül fontos szerepet szán a vezetőség a visszacsatolásnak, azaz a kockázat kiküszöbölésére tett intézkedés hatékonyságának ellenőrzésének. (5) A működési kockázat kezelését szolgálja a kialakított, folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés. A folyamatba épített ellenőrzés a Befektetési vállalkozás teljes üzletvitelében és ügyvitelében érvényesül. Az ellenőrzési pontok a vonatkozó belső eljárási rendekben kerültek rögzítésre. (6) A működési kockázatok csökkentése érdekében, a Társaság által használt számítástechnikai eszközöknek alkalmasaknak kell lenniük a megfelelő informatikai védelem biztosítására és lehetőséget kell nyújtaniuk a bekövetkezett hibák utólagos kimutatására és ellenőrzésére. (7) A működési folyamatok jelentős IT függése miatt a vállalkozásnál alkalmazott kontrollok rendszere nem csekély részben informatikai jellegű. Ezeket a kontrollokat az általánosan elfogadott ágazati gyakorlatnak valamint a Felügyelet vonatkozó ajánlásainak megfelelően kell megtervezni, tesztelni és alkalmazni. (8) Az üzletmenet-folytonossági terv (BCP) és katasztrófa utáni helyreállítási (DRP) terv megléte kiemelt fontosságú korrektív kontrollt képvisel a vállalkozás működési kockázatainak kezelésében. A Társaság működési kockázatkezelési rendszerének karbantartása és felülvizsgálata ki kell terjedjen a BCP és DRP tervek és tesztek meglétére, illetve azok keletkezési és végrehajtási dátumának ellenőrzésére. (9) Társaságunk vezetősége figyelembe veszi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2012. (I. 6.) számú ajánlását a kereskedési tevékenység során felmerülő működési kockázatok kezeléséről és igyekszik az abban foglaltaknak megfelelni, az arányosság szem előtt tartásával. (10) A működésből eredő kockázatok tőkekövetelményének meghatározása a 169/2008. (VI. 28.) a befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről szóló Korm. rendelet 3. -ban meghatározott alapvető módszer szerint történik. 10

11 A tőkekövetelménynek történő megfelelés ellenőrzése a kereskedési könyvi, illetve a szavatoló tőkeszükségletnek történő megfelelés ellenőrzésével, figyelésével együtt folyamatos. Jogi kockázatok kezelése A jogi kockázatok csökkentése érdekében a Társaság a) csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség és ezzel biztosítja, hogy vitás esetben álláspontját jogilag is meg tudja alapozni, b) törekszik az új szabályok gyors és eredményes implementálására, c) részt vesz minden olyan konzultációs, érdekegyeztető fórumon, mely a befektetési vállalkozások üzletvitelét, eredményességét érintő jogszabályi rendszert érintő kérdésekkel foglalkozik, d) olyan jogi szakembert foglalkoztat, aki tisztában van az aktuális jogi szabályozás részleteivel is és új termékek kifejlesztésénél, új belső szabályok kialakításánál a befektetési szolgáltató vezetése támaszkodik a jogi szakértelemre is. 6.) Nagykockázat Nagykockázati kitettség lép fel, ha az egyes ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázat meghaladja a szavatolótőke 25 %-át. A Társaság ezen kockázati típusok tőkekövetelményét a kereskedési könyvi kockázatok elemeként számítja a 244/2000. kormányrendelet előírásai szerint. V. A kockázatok ellenőrzése és a jelentési rendszer Minden kockázattípus esetében rendkívül fontos a kockázatok kezelését jelentő intézkedések, ügyletkötések hatékonyságának vizsgálata. Az elemzéshez statisztikákat, illetve megismételt kockázati kitettség méréseket alkalmaz a Társaság. A visszacsatolások célja rövidtávon az adott kockázati potenciálhoz a lehető legmegfelelőbb kezelési mód megtalálása, hosszú távon pedig a szervezeti tanulás révén történő kockázatkezelési eredményesség növelése. VI. Szavatoló tőke Megnevezés Összeg KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓ TŐKE ÖSSZESEN ALAPVETŐ TŐKE ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK Befizetett jegyzett tőke ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK Tartalékok Lekötött tartalék alapvető tőkeként figyelembe vehető része Eredménytartalék Ft Ft Ft Ft Ft 11

12 Könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív (-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL Ft (-) Immateriális javak Ft JÁRULÉKOS TŐKE Kiegészítő információ: KORLÁTOZÁSOK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES ALAPVETŐ TŐKE KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ ÖSSZES JÁRULÉKOS TŐKE INDULÓ TŐKEKÖVETELMÉNY TŐKEKÖVETELMÉNY- MINIMÁLIS SZINTJE ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A HITELEZÉSI, PARTNER, FELHÍGULÁSI ÉS NYITVASZÁLLÍTÁSI KOCKÁZATOKRA ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A POZÍCIÓ-, DEVIZAÁRFOLYAM ÉS ÁRUKOCKÁZATRA ÖSSZES TŐKEKÖVETELMÉNY A MŰKÖDÉSI KOCKÁZATRA Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt Tőkemegfelelési mutató (továbbiakban TMM) egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után TMM egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE FELÜGYELETI FELÜLVIZSGÁLAT (SREP) ELŐÍRÁSAINAK FIGYELEMBE VÉTELÉT KÖVETŐ TŐKEKÖVETELMÉNY Szavatoló tőke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően Tőkemegfelelési index felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően TMM felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően Ft Ft Ft 12

13 VII. Javadalmazási politika Az Európa Brókerház Zrt. (a továbbiakban Társaság) javadalmazási politikáját a Tulajdonos normái és a jogszabályok alapján alakítja ki és gyakorolja. A Társaság javadalmazási politikáját a méretének, belső szervezetének és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben határozza meg. A javadalmazási politika hatálya a Társaság vezető állású személyeire, valamint az alább meghatározott kockázatvállalási és ellenőrzési funkciót betöltő munkavállalókra és az előzőekkel azonos javadalmazási kategóriába tartozó azon munkavállalókra terjed ki, akik tevékenysége lényeges hatást gyakorol a Társaság kockázatvállalására és jövedelmezőségére. Ezen munkavállalók: Értékesítési és marketing igazgató Kereskedési igazgató Pénzügyi igazgató Értékesítési vezető BackOffice vezető Portfólió kezelési vezető Elemzési vezető Az érintett munkavállalók javadalmazásának összetétele: fix, kollektív és egyedi teljesítmény javadalmazás, valamint béren kívüli javadalmazások. Az érintett munkavállalók összjövedelmének aránya: - állandó javadalmazás: 80% A Társaság érintett munkavállalói a munkaszerződésükben rögzített alapbérre jogosultak, amely havi bér formájában kerül meghatározásra. - kollektív teljesítmény javadalmazás (kollektív bónusz): legfeljebb 4% A Társaság érintett munkavállalói jogosultak kollektív bónuszra, mely kifizetésének feltétele a Társaság aktuális üzleti tervének adott évre szóló keretszámainak teljesülése. A kollektív bónusznál az alábbi elemek kerülnek figyelembe vételre: az új ügyfelek számának növekedése, az új ügyfelek által befizetett összegek növekedése, a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke, a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok javulása, az adózott eredmény. - egyéni teljesítmény javadalmazás (egyéni bónusz): legfeljebb 16% Az egyéni bónusz többletteljesítést ösztönző személyes célkitűzéseken alapul. A célok teljesülésének értékelése a pénzügyi év lezárását követően kerül sor. Az értékelés során felülvizsgálatra kerülnek a számszerűsített kitűzött célok, munkavállalók viselkedése a Társaság értékeiknek, az etikai elvárásoknak való megfelelés alapján, az eredményességhez kapcsolódó hozzájárulás. Az érintett munkavállalók egyéni bónusza egy halasztott és egy nem halasztott részből áll. A halasztott rész a bónusz 40 százaléka, a nem halaszott pedig a 60 százaléka. A nem halasztott rész a tárgyév mérleg elfogadását követő hónap 20 napjáig kerül kiszámításra és a következő fizetéssel kifizetésre. 13

14 Amennyiben a nem halasztott rész kifizetését követően olyan információk derülnek ki, amelyek befolyásolják a számítást és a kifizetendő összeget, úgy a Társaság a következő bérfizetésnél kompenzálja azt. Az érintett munkavállalók bónuszának halasztott része készpénzben, átutalással kerül kifizetésre, 3 éven keresztül, arányosan elosztva. Amennyiben a kitűzött feltételek nem teljesülnek az adott üzleti év során, az adott évi halasztott rész elvész. Ezen feltétel célja, hogy előmozdítsa - az adott üzleti évben nyújtott tevékenység következő üzleti évre gyakorolt hatásának tudatosítását, - az egyéni teljesítményeknek a vállalat stratégiájához és érdekeihez való igazítását. A halasztott részletre való jogosultság az eredményesség utólagos értékelése, illetőleg a halasztott részlet kifizetési időpontjában fennálló munkaviszonyhoz kapcsolódik. A kifizetésről a Felügyelő Bizottság dönt. A munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések az eltelt időszakban elért teljesítményt tükrözik, az el nem ért eredményhez kifizetés nem kapcsolódhat. Azon érintett munkavállalók, akiket a Társaságon belül áthelyeztek, vagy nyugdíjba vonultak jogosultak a halasztott részre, amennyiben az eredetileg meghatározott feltételek teljesülnek. Ettől érvényesen a Felügyelő Bizottság döntése alapján lehet eltérni. A halasztás időtartamának kezdő időpontja a teljesítményjavadalmazás azonnal kifizethető részének teljesítése, végső időpontja a halasztott teljesítményjavadalmazás utolsó részletének teljesítése. A halasztott rész kifizetése korlátlanul csökkenthető, amennyiben: - egyértelműen megállapítható a vezető állású személy vagy munkavállaló nem megfelelő magatartása (pl. túlzott kockázatvállalás), vagy hibája, amely jelentős veszteséget okozott a Társaságnak, - az intézmény vagy az adott szervezeti egység, üzletág pénzügyi teljesítménye jelentősen visszaesett, - az adott területen súlyos hibák, visszaélések vagy hiányosságok kerültek feltárásra, - jelentős változás következett be az intézmény tőkeellátottságában, - viselkedésével sértette a Társaság jó hírnevét, megszegte a munkavégzésre vonatkozó szabályokat (pl. ittas vagy tudatbefolyásoló szerek hatása alatti munkavégzés). A teljesítményjavadalmazás csak akkor fizethető ki, és a vezető állású személy vagy a munkavállaló csak akkor jogosult a teljesítményjavadalmazásra, ha a Társaság pénzügyi helyzete fenntartható és a Társaság, az érintett szervezeti egység és a vezető állású személy vagy munkavállaló teljesítménye azt indokolttá teszi. Amennyiben a szavatoló tőke veszélybe kerülne a teljesítmény javadalmazási kifizetések miatt, akkor a kifizetések mértékét csökkenteni kell. Jelen nyilvánosságra hozatal során a Társaság nyilatkozik arról, hogy az információ nyilvánosságra hozatali kötelezettségének a fentiekkel teljes körűen eleget tett. 14